X I I I . évfolyam, 6. szám, 1983. oiovernfber—december
„Nem az emberek hanem megfordítva, amely tudatukat
Kari Marx: A Előszó, 1859.
F o r u m K ö n y v k i a d ó , Újvidék
tudata az, amely létüket, társadalmi létük az, meghatározza."
politikai gazdaságtan bírálatiho?
Szerkesztő
bizottság
Árokszállási Borza Gyöngyi szerkesztő Ing. Bácsi Sándor Bózsó István Fehér Kálmán Fejős I. István Gabric-Molnár Irén magiszter Dr. Györe Kornél főszerkesztő-helyettes Illés Lajos műszaki szerkesztő Dr. Matkovics József / Borislav Martin magiszter Dr. Rehák László fő- és felelős szerkesztő Szilágyi Gábor Dr. Szórád György Dr. Tóth Lajos Dr. Várady Tibor
Szerkesztői
tanács
Apró László Dr. BalLa Ferenc Borza József Csonti János Dr. Gyüre István Földessy László Franc Lajos Gere Terézia Gutási Miklós Dr. Jankovics József Kelemen Dezső Dr. Bozidar KovacSek Borislav Martin magiszter | Dr. Mirnics József j Vladimir Popin Dr. Rehák László Szilágyi Gábor Szirovica Antal Dr. Teleki György Tóth István, a tanács elnöke Dr. Vajda József Zrilic Ilona
Szerkesztőségi
titkár
Terényi Zsófia A fedőlapot Sáfrány Imre [ és Szilágyi Gábor tervezte
Készült a Forum nyomdájában, Újvidéken A szám kéziratának leadási ideje november 1. Megjelent 1983. december 30-án. YU ISSN 0350-4158
TARTALOM Észrevételek a gazdaság .területszerkezetének tanulmányozá sához Vajdaságban, III. rész 973 A ikiberneíika mint termelőerő 989 Emancipáció és technológia 996 Lakáskultúra III. .rész 1013 A nagyméretű lineáris programozási problémák megoldási módszereiről 1034 Jelenlegi társadalmi válságok Zoran Vidaković elemzéseiben 1046 A film, a televízió és az irodalom 1053 A zenei nevelés hatása a személyiség fejlődésére A nyelvi
pyagmatizmus
és a
1065
művészet
Mí a nyelvi pragmatika? 1075 Tájékoztató irodalomjegyzék a nyelvi pragmatizmusról 1101 Medici Mária portréjának bemutatása IV. Henriknek 1083 Beszédszituáció—beszédaktus—perlokúció 1102 A nyelvről és a konlkrét (költészetről 1108 Dokumentum
Gazdasági és .társadalmi fejlődésünk változásai, II. rész 1111 Nemzetközi
szemle
Madrid: az európai dialógus megerősítése A röppentyűtől a halálsugár.ig 1158
1150
Könyvszemle
Somogyi Sándor: A mezőgazdasági ügyvitelszervezés 1168 Nemzeti. kisebbségi tárgyú esettanulmány (Dr. Sándor Mesaroš: Položaj Mađara u Vojvodini 1918—1919. godine) 1169 Egy sajátos szociológiatörténet (Uvod u istoriju sociologije I—II. kötet) 1172 Kornai János: A hiány 1176 Az öngyilkosság psziichés hátteréről (Bíró Miklós: Samoubistvo — psihologija i psihopatologija) 1178
Móra András ÉSZREVÉTELEK A GAZDASÁG TERÜLETSZERKEZETÉNEK TANULMÁNYOZÁSÁHOZ VAJDASÁGBAN
A TERÜLETSZERKEZET VIZSGÁLATÁNAK
JELENTŐSÉGE
A gazdaságfejlesztés 'hatékonyságának jelentős összetevője a területszerkezet javítása, ami a hosszú .távú itársadalm'i-gazdasági előrehaladás keretében fontos elemét adja a z érintett k ö r z e t fejlődésének. A körzetfejliesztés t a n u l m á n y o z á s a a m á s o d i k világháború u t á n v á l t időszerűvé, á m a területszerkezet fejlesztésének céljait igen 'eltérő m ó d o n jelöltük k i , így az elért eredmények is icsak g y é r e k . 1
A gazdasági tevékenységek súlypontjainak áttevődéseiben m e g m u t a t k o zó .területszerkezeti változásokat azzal a céllal kívánjuk vizsgálat alá venni, h o g y megállapítsuk a z o k n a k a gazdasági, .pénzügyi ós egyéb intéz kedéseknek a hatékonyságát, amelyek az egyes k ö r z e t e k fejlődésbeli kü lönbségeinek fokozatos uúlíhaladására i r á n y u l t a k . A t a n u l m á n y o z á s t á r gyául Vajdaságot választottuk Szerbia keretében, m e r t e n n e k a terület nek — nagysága, lakosainak száma 'és. fejlettségének elért színvonala te kintetében egyaránt — megfelelő gazdasága v a n a fejlesztési folyamatok optimális kibontakozásához. A gazdasági tevékenységek a társult m u n k a k ü l ö n b ö z ő szervezeteiben b o n y o l ó d n a k le, amelyek területileg sztochasztikus rendben helyezkednek el. A z újratermelési folyamatok — a n y e r s - és újratermelési anyagok, a feldolgozó kapacitások és a foglalkoztatás ösztönszerűen kialakult loká ciója m i a t t — igen dinamikus változásokat idéznek elő a [területi erőfor rásokban, ami döntő m ó d o n m e g h a t á r o z z a e folyamatok termelékenysé gét. A változások intenzitása, gyakorisága 'és nagyságrendje t e h á t k ö z v e t len befolyást gyakorol nemcsak a z egyes munkaszervezetek g a z d á l k o d á sának h a t é k o n y s á g á r a , h a n e m az egész t á r s a d a l m i újratermelés eredmé nyességére, s ezáltal a t a r t o m á n y általános társadalmi-gazdasági és p o l i tikai előrehaladására. A gazdaság területi szerkezete fontos tényezője a gazdasági és társa dalmi fejlődés hatékonyságának, m e r t k ö z v e t l e n ü l k i h a t :
— a termelési és fejlesztési költségek mértékére; — a szállítási és általános energiaköltségek alakulására; — a iháttérágazati létesítmények és a helyi erőforrások (termőföldek, nyersanyagbázisok, k ö z u t a k ) kihasználásának költségeire; — a foglalkoztatás lehetőségeire, különösen a mezőgazdasági körze tekben, ezáltal is enyhítve a m á r k i a l a k u l t ipari k ö z p o n t o k r a nehezedő nyomást a m u n k á t keresők részéről; — az egész körzet általános fejlődésére (ösztönzést n y ú j t v a az energe tikai létesítmények, a közlekedés, a posta, az egészségügyi, o k t a t á s i és művelődési intézmények fejlesztéséhez, a z u t á n a lakásépítéshez, az üzlet h á l ó z a t bővítéséhez, gyermekintézmények létesítéséhez stb.); — a szociális t é n y e z ő k k e d v e z ő alakulására (szociális biztonság, élet színvonal, egészségvédelem, művelődési élet stib.); — ezenkívül egy sor népesedési, honvédelmi és politikai jellegű kérdés megoldását is befolyásolja. A gazdaság területszerkezetének 'és a gazdasági 'tevékenységek megha t á r o z o t t súlypontáttevődéseinek t a n u l m á n y o z á s a azért is fontos, m e r t a leszűrhető tapasztalatok révén tudatos h a t á s t fejthetünk k i a változások ra. Valamely történelmileg m e g h a t á r o z o t t területi szerkezetet tudatos ráhatással, hosszú t á v ú akcióval úgy alakíthatjuk, b o g y növeljük a terü leti elhelyezkedés arányosságát, s j o b b a n összehangoljuk az a d o t t körzet természeti feltételeivel, állandóan szem előtt t a r t v a a gazdasági és egyéb tevékenységeik optimális elhelyezkedésének, a telephelyek helyes m e g v á lasztásának általános elveit. A gazdasági tevékenységek súlypontjának áthelyeződése mindenekelőtt minőségi, nem pedig mennyiségi kérdés, függetlenül attól, hogy milyen pontossággal kvantifikáljuk a súlypontmozgás intenzitását és i r á n y á t . A súlypont-áttevődés rendjének azonosításával d ö n t ő m ó d o n hozzájárulha t u n k a körzetfejlesztés h a t é k o n y s á g á n a k leméréséhez és a fejletlen vidékek iránti politika érvényesülésének ellenőrzéséhez. N e m is kell külön h a n g súlyozni, hogy az így szerzett ismeretek milyen jelentős szerepet t ö l t h e t nek b e egy racionális megalapozottságú és h a t é k o n y hosszú t á v ú fejlesz téspolitika megfogalmazásában. H a b á r ez a [tanulmány alig valamivel t ö b b m i n t másfél évtizedet ölel fel, s közvetlenül nem k ö v e t i következményeiben az egész jugoszláv gaz daság iterületszerkezeti változásait, a h h o z — megítélésünk szerint — még is hozzájárul, hogy jobban megértsük fejlődésünk szövevényes folya matait.
A GAZDASÁGI
TEVÉKENYSÉG SŰLYPONT-ÁTTEVŐDÉSEINEK KÖVETÉSI MÓDSZEREI
Valamely a d o t t k ö r z e t gazdasági és n e m gazdasági tevékenységeinek területi vonatkozásai, amelyeket esetünkben h á r o m ötéves terviidőszakon át a kérdéses tevékenységek súlypont-áthelyeződési útjainak követésével
vizsgálunk, bizonyos értelemben kifejezik az újonnan felnövekvő t e r m e lőerők (működését, és ennek visszahatását a gazdasági és nem gazdasági tevékenységek fejlődésére. A területi szerkezet elemzésének ezt a módszerét — t u d o m á s u n k sze rint — n á l u n k eddig még nem a l k a l m a z t á k . A z általuk kidolgozott eljárás lényege az, b o g y számítógépes adatfel dolgozással a gazdasági és n e m gazdasági tevékenységek nyolc á g a z a t á b a n kiszámítjuk a súlypont-áttevődéseket a Szerb S Z K szűkebb területe és a két a u t o n ó m t a r t o m á n y , majd pedig az egész köztársaság vonatkozásá ban. E z a n y o l c összesítő ágazat a k ö v e t k e z ő : — g y á r i p a r és bányászat, — mezőgazdaság és erdészet, — építőipar, — közlekedés és postaforgalom, — kereskedelem és vendéglátóipar, — kisipar, lakásgazdálkodás és k ö z m ű v e k , — művelődési és szociális tevékenység, — társadalmi-politikai szervezetek és állami szervek. E tevékenységek súlypontjainak k o o r d i n á t á i t az 1960., 1965., 1970. és 1975. é v i a d a t o k alapján s z á m í t o t t u k k i . U g y a n i l y e n módszerrel meg h a t á r o z t u k a köztársaság és a t a r t o m á n y o k lakosságának s ú l y p o n t - k o o r d i nátáit is, is így k a p t u k m e g a z o k a t a .referenciapontokat, amelyeknek összehasonlításával értékelést a d h a t u n k az egyes tevékenységek súlypont változásainak nagyságrendjéről és jelentőségeiről. A k ü l ö n b ö z ő tevékeny ségek súlypontjának mércéjéül a foglalkoztatottak számát vettük, ami nem csupán egyetlen hasonlítható közös nevezője a gazdasági és nem gazdasági tevékenységeknek, h a n e m ezen itúlmenően t á r s a d a l m u n k b a n , amelyben az ember x főszereplő és egyben végső célja m i n d e n tevékeny ségnek, egyúttal kétségtelenül a legjelentősebb p a r a m é t e r is. H a n g s ú l y o z n u n k kell azonban, hogy ily m ó d o n az elemzés csupán a társadalmi szek torra terjed ki, amely különösen a mezőgazdaságiban és erdészetben csak részét (társadalmunk számára jelentős részét) képezi a .teljes á g a z a t n a k . A lakosság s z á m á n a k s ú l y p o n t - k o o r d i n á t á i t S ( X , Y ) 1961-re és 1 9 7 l - r e , amikor a lakosság összeírását végezték, a k ö v e t k e z ő képlet a l a p ján s z á m í t o t t u k k i : 8
k
2(xi-sb X = -ü fc s
2 ys
(yrsf)
'=* k
i=l
8
melyekben: X*, Y — a lakosság súlypontjának k o o r d i n á t á i , X j , yi — az egyes községek k o o r d i n á t á i (a földrajzi szélesség és hoszszúság fokai), S j — a lakosok községenként! száma, i — a község (i = 1 . . .k), míg az egyes gazdasági és nem gazdasági tevékenységek súlypont-koordi n á t á i n a k P (x, y) kiszámításához a következő képleteket h a s z n á l t u k fel: s
k
k 2 (xi-Zlj) 4
= ^
2Z| i=l
yjk
k
2
2|
i=l melyekben: x[k, yfk - az adott tevékenység súlypontjának koordinátái, Zjj - az adott tevékenység foglalkoztatottjainak száma községenként, j - a tevékenység jele (j = l ... 8). A fenti képletek alkalmazásával egy I B M S/3 típusú számítógépen a meglevő statisztikai k i m u t a t á s o k alapján k i s z á m í t o t t u k a lakosság szá m á n a k súlypontjait S ( X , Y ) , v a l a m i n t a kezdeti 'és végső helyzet k o o r d i n á t á k , s ezáltal az említett ágazatok súlypontváltozásait is Szerbiában a t a r t o m á n y o k o n k í v ü l , t o v á b b á Kosovón és Vajdaságban, majd az egész köztársaság v o n a t k o z á s á b a n . A k a p o t t a d a t o k a t az 1—5. t á b l á z a t o k b a n közöljük. 2
s
A LAKOSSÁG
s
SÚLYPONT-KOORDINÁTÁI 1. t á b l á z a t Súlypont-koordináták x 61
SZŰKEBB SZERBIA VAJDASÁG SZAT KOSOVO SZAT SZERB SZK ÖSSZESEN
y 61
súlypont-koordináták x 71
y 71
20,97 20,03 220,93
43,91 45,42 42,56
20,94 20,02 20,93
43,95 45,41 42,57
20,73
44,11
20,72
44,09
S O
o"
. o -a
r>
o * o
0 0 CA 0 0
~3 *
-a
xo
*3
o X
0
0
es
0
2 NO O
>N
o c o a M
ON N
M
CA
O ( S
0 ~ 0 CS CS
O c>
X
ON
es
0 "
0 "
es
OO O " es
es
es 00 0 " es
ON I'M O
es
f
o (S Mf s- ••»• CS
0\lTi ri NO
CS
es
••r tN.
M
"
CS CS
r\
ON 0 0
hM
o o o es es es
•3 N
ils • i g '"S 3 - S MÍ) P ti C S Î2-0 S 3j "si S3 S. s?
> A
-a
- O M
VU
rt
s a —« ^ ^ « J ï V cl s i 2 •J-OM3M3 S. ci >• •a >o>o JS >*V 2
es GO 0 es
A SÜLYPONT-ÁTTEVŐDÉS ELEMZÉSE Az eredményék elemzése rendkívül érdekes jelenségekre derít fényt az 1965-től 1975-ig terjedő időszakra v o n a t k o z ó a n . A z első jellegzetesség, ami v a l a m e n n y i társadalmi-politikai közösségre e g y a r á n t érvényes, hogy az össz gazdaság súlypontja északabbra, pontosabban é s z a k n y u g a t r a h e lyezkedik el a lakosság súlypontjától, ami az északi körzetek viszonylag élénkebb össztevékenységre u t a l . (6. táblázat) A P és az S közötti távolság azonban az elemzett időszak a l a t t fokozatosan csökken (lásd a o és a 5 a d a t a i t ) , a m i a z t mutatja, hogy a déli körzetekben erőteljesebb a fejlődés — a foglalkoztatottak számának alakulása szerint — , t e h á t a P p o n t egyre közelebb kerül az S p o n t o k h o z . A tevékenységek súlypontja t e h á t i d ő v e l áthelyeződött, szoros össze függésben az egyes tevékenységek fejlődésének intenzitásával az adott községekben. A súlypont-áttevődés összetevőit
0
