Forradalmi konzervativizmus - Marx kontra Marx. Forradalmi konzervativizmus. - Marx kontra Marx

28.szám

1 / 182

Filozófia Forradalmi konzervativizmus - Marx kontra Marx Tütő László Könyvismertetés

Tütő László:

Forradalmi konzervativizmus - Marx kontra Marx –

(Étienne Balibar: Marx filozófiája. Typotex, Budapest, 2012.)

Az első számú hazai filozófus (a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Kutatóintézete igazgatója) a minap úgy nyilatkozott, hogy Marxnak nincs önálló filozófiája. A világhírű Althusser-követő, Étienne Balibar könyvet írt Marx filozófiája címmel. Ezek szerint Balibar ebben a kérdésben tudatlan. A másik lehetőség, hogy tájékozott abban, amiről megnyilatkozik: tanulmányozta a témát, amelyről véleményt mond.

Szakmai és politizáló berkekben szokásos volt egykoron a Marx kontra marxizmus megközelítés (vö. például J. I. Löwenstein Marx contra Marxismus című műve). A hatvanas években divatba jött a marxi nézetek és a hivatalos (intézményesült) marxizmus szembeállítása. Balibar könyve alapvetően arra vállalkozik, hogy – precíz filológiai vizsgálódással – Marxtól különböztesse meg Marxot. Azokra a gondolati csomópontokra koncentrál, ahol a következetes kíváncsiskodás egyfajta „Marx kontra Marx”-ba ütközik bele. Másként fogalmazva: azzal próbál szembenézni, hogy milyen korábbi (huszonévesen vallott) nézeteivel való viaskodások során alakítja ki Marx saját egységes szemléletmódját. (Megjegyzendő: az olvasónak számolnia kell azzal, hogy a szerző nem szigorúan a kronológiát követi. Az egyes problémakörökre összpontosít, és a marxi nézeteket elsődlegesen logikailag-funkcionálisan rendszerezi.)

1. Kontra „filozófusok”

A könyv gondolati kiindulópontja a sokat idézett 11. Feuerbach-tézis 1845-ből: „A filozófusok a világot csak különbözőképpen értelmezték; a feladat az, hogy megváltoztassuk.” A megfogalmazásból kitűnik, hogy Marx nem tud azonosulni az általa hivatkozott filozófusok tevékenységével. Mindamellett az elutasítás nyitva hagyja az alternatívát: azért, mert teljesen elhibázottnak, vagy azért, mert kevésnek, túlságosan szűknek ítéli a feladatvállalásukat. Konkrétabban: A filozófia tagadásának vagy újrafogalmazásának programjáról van szó? Balibar válasza nem kategorikus. Elemzése különböző irányokba is elindul, aminek egyik oka lehet, hogy a filozófusok gyakorlatának kritikáját kiterjeszti: egyáltalában a filozófia kritikájaként érti. „Forradalom kontra filozófia” – fogalmaz Balibar. Az emberek lázadó gyakorlata a filozófia ellentéte. Az érdemi bírálat területe nem a tudat, hanem a történelem. Vagy – vagy: a forradalom és a filozófia között nincs középút. (A forradalom a hagyományos filozofálás határa: egyértelmű, egyszólamú – szemben az értelmezések sokféleségével, nyitottságával.) A negyvenes évek közepén Marx általános társadalmi válságot vél tapasztalni, amiből a forradalom közelségére következtet. Úgymond, azonnali társadalmi átmenet lehetséges: bármikor megkezdhető és permanenssé tehető a forradalom. (Zárójelben. Ezt az értelmezést némiképp árnyalja A német ideológia ismert megállapítása: a kapitalizmus meghaladásának konkrét történelmi előfeltételei vannak.)

Marx életműve a modern kor legjelentősebb antifilozófiája – írja Balibar. (Tehát nem filozófia.) Beszédmódja a filozófiát el nem érő és azon túli tartományok között mozog. (Tehát nem filozófia.) Ugyanakkor Balibar szerint a marxi fordulat a korlátok közé szorított filozófia kiszabadítása. A filozófia terepének, kérdéseinek, céljának áthelyezése. (Tehát filozófia, de másképp. Mondhatni, a

2 / 182

hagyományos bölcselettől megkülönböztetett, azzal szembeállított posztfilozófiai bölcselet.) Balibar formailag (nyelvileg!) mindvégig nyitva hagyja a „filozófia – nem filozófia” dilemmát. Tartalmilag azonban arról szól a könyv, amit a címe ígér: a marxi filozófiáról.

Közbevetés. Ha jobban belegondolunk: az idézett Feuerbach-tézis az értelmezés filozófiája és a megváltoztatás filozófiája közötti polémiaként is olvasható. A Minerva baglyaként felfogott filozófia nem egyidejű a valósággal, hanem csak arra képes, hogy újra meg újra utánaeredjen. Amire a tézis rámutat: miközben a filozófusok gyanútlan magabiztossággal értelmezgetik a világot, addig mások azt rendre megváltoztatják – amiről az értelmező filozófia mindig lemarad. De vajon így maga a filozófia maradt-e le a valóságról? A filozófiának szükségképpen csak követő, kísérő státusza lehet? Nem létezhet olyan filozófia, amelynek a beavatkozás, az átalakítás a fő programja? Amely az értelmezés filozófiáját nem elutasítani akarja, hanem kiegészíteni, és helyébe a világ értelmezéséből kiinduló, azt magába integráló „megváltoztatás” filozófiáját állítaná? Mintha a Tézisek is valami ilyesfélére utalna: „a világi alapzatot kell tehát magamagában mind ellentmondásában megérteni, mind pedig gyakorlatilag forradalmasítani”. Az itt programként megnevezett gyakorlati materializmus a korábbi irányzatoknak egyfajta szintézise: a filozófiai idealizmus (eszmei aktivitás) és szemlélődő materializmus ellentétének meghaladása. Cselekvő filozófia, amelynek részei (pontosabban folyamatának – későbbi kifejezésekkel megjelölt – fázisai): gyakorlati (azaz cselekvésre orientált) elmélet, valamint elméleti (azaz elméletileg alátámasztott) gyakorlat. A gyakorlati materializmus programja azon a felismerésen nyugszik, hogy az emberi viselkedésnek nem a tudat, az ismeretek a legátfogóbb végső meghatározói. A filozófia nem szűken az értelemhez, hanem tágabban a léthelyzetekhez, így a velük összefüggő elméleti és gyakorlati érdekekhez (ezért meghatározott értelemhez!) kötődik. Ily módon a racionalitás kérdése is a gondolkodásnál szélesebb keretek közé helyeződik: kinyílik a cselekvésig.

2. Kontra fogalmi bálványok

Amikor megfeledkezünk valamely eszme vagy általánosítás eredetéről – mutat rá Balibar –, úgy teszünk, „mintha saját jogon létezne az eszmék világmindenségében (’a Szabadság, az Igazság, az Emberiség, a Jog’)” és bálványokként tiszteljük ezeket az elvont képzeteket. A pusztán értelmező filozófia kritikájának Marxnál olyan – általa is használt, illetve képviselt – absztrakt filozófiai fogalmak és eszmék „esnek áldozatul”, mint elidegenülés, emberi lényeg, elméleti humanizmus. Helyükbe materialisztikus tapasztalati tartalmak lépnek. „Ez az ’elidegenülés’ – hogy a filozófusok számára érthetően fejezzük ki magunkat…” – ironizál Marx. Megtörténik korábbi nézőpontjának radikális áthelyezése : Az emberi lényeg a maga valóságában nem valamilyen általános, amely alá besorolódnak az egyéni különbségek, hanem „a társadalmi viszonyok összessége”. (Egy jellegzetes idézet, amely jól tükrözi az új szemléletmódot: „A tulajdon […] csak az érintkezésben – és a dologhoz való jogtól függetlenül – válik valóságos tulajdonná /viszony ez, amelyet a filozófusok eszmének neveznek/”.) Az elméleti humanizmus spekulatív filozófiai antropológiáját kiszorította a történeti antropológia. Az eszmei-etikai kommunizmusokkal való foglalkozást felváltotta a gyakorlati mozgalomra való koncentrálás.

Közbevetés. Jól mutatja ennek a változásnak a fontosságát, hogy a következő csaknem fél évtizedben Marx milyen nagy energiát fektet a német utópikus szocializmus (az úgynevezett „igazi szocializmus”) bírálatába. Cikkek, pamfletek, elemzések sorozatában – Engelsszel együtt – újra meg újra visszatér a témára. Valószínűleg azért is, mert érvelése egész irányultságának átalakulása azt a szakítást is kifejezi, amely mind saját korábbi munkatársaival (Bruno Bauer, Arnold Ruge, Moses Hess), mind egyes írásainak (főleg a Gazdasági-filozófiai kéziratok) szóhasználatával, illetve szemléletével bekövetkezik. Az „igazi szocialisták” jellegzetes módszere: a konkrét különbségek elfedése azzal, hogy beolvasztják valamilyen elvont általánosba. Az emberi nembe (nembeliségbe), az ember lényegébe, az ember fogalmába. A valóságosan létező egyének helyébe „az ember” – egyébként szerzőnként eltérő tartalmú – eszményképét állítják. Az „emberi társadalom” különböző ideáljaira hivatkoznak. Az „emberi ember” stb. nevében való agitációval gondolnak túllépni „az ember elidegenült lényegén”. Marx leszögezi: „az ’ember lényegének’ birodalma” valójában az álmok birodalma, az „emberiség”, „humanitás”, „emberi nem” „vallásosan-fellengzős” ködképe. Az „igazi szocialisták” ismételten ostorozott eljárása: valamilyen – a konkrét egyének feletti – humanizmusban eltekintenek a tényleges társadalmi ellentétektől. „A humanizmusban mármost feloldódnak az összes névviták […] Emberek vagyunk” – idéz Marx az egyik írásból, és kifigurázva kommentálja ennek absztrakciós technikáját: „Mivégre emberek, mivégre vadállatok, mivégre növények, mivégre kövek? Testek vagyunk!” „A kommunizmus […] – fogalmaz – nem elvekből indul ki, hanem tényekből.”

3. Kontra „általános”

Az ifjú Marx a hegeli hagyományt követve olyan partikularitások feletti „általánost” keres a maga korában, amely nem valamely társadalmi csoport részleges, különös érdekét, hanem az összesség érdekeit jeleníti meg, képviseli. Eleinte a független szócsőnek tekintett sajtóban véli ezt megtalálni, de materialista fordulata után kénytelen ezen túllépni. A Hegelnél erre a szerepre kiszemelt államhivatalnokokról kimutatja, hogy nem kizárólag az önzetlen hivatástudat vezérli őket: elsődlegesen „saját zsebre” dolgoznak. Ezzel a keresés iránya megfordul: az önzetlenség, érdekfelettiség eszmei általánosának primátusát felváltja a materiális érdekeltség primátusa.

3 / 182

(Mint már korábban megfogalmazta: „a földön folytatódik a játék”.) Így jut el az empirikus bérmunkássághoz, amely helyzetéből adódóan – markáns logikai összefüggést kiemelve – csak úgy emancipálhatja önmagát, ha egyúttal az egész társadalmat emancipálja. Ezért konkrét, különös osztályérdeke (volt már ilyen a történelemben!) egyidejűleg általános társadalmi érdekeket fejez ki. (Marx számára fontos módszertani összefüggés, hogy valamely általános érdek csak akkor lehet megalapozottan nem illuzórikus, ha a társadalmi realitásban gyökerezik: nem pusztán eszmeileg kitüntetett cél, hanem valamilyen különös érdek megvalósításának szükségképpeni mellékterméke.) A proletariátus ennyiben mint valamiféle általános érdek empirikus, különös érdekben való megtestesüléseként, szociológiai értelemben vett hordozójaként kerül a képbe.

Miként „talált rá” Marx erre a – rómaiaktól átvett kifejezéssel – proletariátusnak nevezett társadalmi tényezőre? Egyrészt Engels irányította a figyelmét a munkásokra. Másrészt párizsi emigrációja során tapasztalatilag is összetalálkozott a bérmunkássággal. Megvalósítjuk (más fordításban: valóra váltjuk) a filozófia ígéreteit – hirdette annakidején Robespierre. 1843-ban még Marx is hasonlóképpen nyilatkozott az elméleti humanizmust képviselő (az általános emberi lényegre hivatkozó) filozófiával kapcsolatban. „Miként a filozófia a proletariátusban találja meg az anyagi, úgy a proletariátus a filozófiában találja meg a szellemi fegyvereit […] a proletariátus nem szüntetheti meg magát a filozófia megvalósítása nélkül.” Később a filozófia megvalósítására történő hivatkozás – értelemszerűen – elenyészik, de a társadalmi kiútnak (a világ forradalmi megváltoztatásának) a proletariátushoz való elméletiszociológiai kapcsolása megmarad. Az eszmei (önállóként felfogott) általánosra való alapozás helyébe az empirikus különösben megtestesülő általános érdek lépett.

Közbevetés. Marx ebben az időben olyan jellegzetesen liberális gondolkodókat, mint Bentham, Helvétius, Holbach a szocializmussal hoz összefüggésbe (ld. „A legkiválóbb külföldi szocialista írók könyvtárá”-nak tervezete). E meglepő besorolás magyarázata, hogy mindannyian megkérdőjelezik a politikai értelemben vett általános érdeket. Álláspontjuk szerint kizárólag az egyéni érdekek reálisak; a közérdek, ha nem az egyéni érdekek összegeződését jelenti, csupán elvont kifejezés. Ezért a társadalom szerveződését a személyes érdekeltségek együtthatásából magyarázzák.

4. Kontra elméleti-logikai szükségszerűség

A proletariátus egyaránt logikai és – ami Balibarnál többnyire a gyakorlati szinonimája – politikai fogalom. Logikai, amennyiben alávetett, tulajdonnélküli helyzetén csak a fennálló rendszer felszámolásával tud változtatni. Politikai, amennyiben alávetett helyzetének megváltoztatása radikális aktivitást igényel tőle. (Ennek ellentéte a hagyományos, értelmező filozófia: politikai kibékülés a társadalmi valósággal.) A bérmunkásság nem rendelkezik a saját létfeltételeivel: léte fenntartásának nem tulajdonosa. Idegen test a fennálló berendezkedésben: nem a magántulajdon, profit, patriotizmus, individualizmus elvei szerint él. Ezért rohamosan növekvő létszáma előrevetíti a rendszer szükségszerű szétesését: puszta létezése – úgymond – a polgári társadalom felbomlásának kifejeződése. Ezt az elméleti megállapítást a munkások elégedetlenségének megtapasztalása („ipari lázadások”) alátámasztani látszik: kitör a júniusi munkásfelkelés. A bukás után viszont a munkásság betagozódik a rendszerbe. Ezzel kihull a képből az azonnali forradalom alanya. A győztes kapitalizmuson Marx úgy vesz elégtételt, hogy megírja A tőké-t, amivel újraalapozza az elméletet – állapítja meg Balibar. Egyúttal hozzáteszi: „A kapitalizmus története a szükségszerű ellehetetlenülése elnapolásainak története.”

Egy szellemes fejtegetés a magánvaló és a magáértvaló osztály összemosásának elkerülésére – kihasználva a francia nyelv adta lehetőséget – bevezeti a bérmunkás ouvrier és a kapitalizmus felszámolásáért cselekvő prolétaire megkülönböztetését. Mit csinál a szél, amikor nem fúj? Mit csinál a proletár, amikor nem „proletárkodik” (vagyis amikor cselekedeteiben nem az egész osztálya közös érdekeit és az összmozgalom hosszútávú érdekeit képviseli)? Amikor éppen nem „valósítja meg a filozófiát”? Ugyanazt, amit a szél. Semmit. Mivelhogy ilyenkor nem is létezik a gyakorlatban. Mivel csak szerepének betöltése, funkcionálása, azaz „proletárkodása” által válik létezővé. Különben puszta bérmunkás. Bérmunkásként pedig – mutat rá Balibar – csupán az őt alkalmazó tőke kelléke, munkáltatójához hasonlóan, a tőkeközösség nélkülözhetetlen tagja. A bérmunkástudattal szakítva, a tőkeközösségből – részlegesen vagy teljesen – kilépve teheti magát proletárrá.

Balibar fejtegetése kitér 1848, illetve 1871 „az elméletre végzetes” eseményeire. Vázolja a franciaországi munkásság 1848 utáni magatartásának Marxra tett hatását. A vereséget követő időben a munkásság feltűnően nem az elméletnek megfelelő (az elmélet által logikailag elvárható!) módon viselkedett. Így Marx kénytelen volt szembenézni a munkások passzivitásával (illetve azzal, hogy a szocialisták a bonapartizmust támogatják). Tehát konkrétan megtapasztalta a számára nem idegen összefüggést: az élethelyzet erősen befolyásolja az egyének tudatát és tényleges cselekedeteit. A konkrét, közvetlen élniakarás erősebbnek bizonyulhat az elméletben megfogalmazott – az egyes munkás által vallott (vagy neki teljesen ismeretlen) – történelmi hivatásnál. Marxnál a proletariátus elméleti-történelmi feladatának primátusa helyébe az empirikusan létező bérmunkásság tanulmányozása (majd szervezése) lépett. Az elméleti-logikai szükségszerűségre való (kvázi teleologikus) hivatkozás elsőbbségét felváltotta az empirikus oksági folyamatokra való alapozás: tendenciák felismerésére és kiszabadítására való törekvés.

4 / 182

5. Kontra forradalmi praxis

A Tézisek az elméletet a gyakorlati kritika, a forradalmi praxis elsőbbségére alapozta.

Az értelmiségnél „a ’baloldal’, a ’forradalom’ és a ’proletariátus’ szent szavaival találtam szemben magam” – élcelődik mintegy száz évvel később a polgári szociológus, Raymond Aron Az értelmiség ópiuma című könyvében. Azon gúnyolódik, hogy ezek az ideologikus kategóriák a ködösítés szolgálatában állnak: valójában elfedik a tapasztalati valóság konkrétumait. (Nem meglepő persze, hogy a „demokrácia”, „tulajdon”, „jogállam” stb. „szent szavain” nem gúnyolódik.)

Balibar fontos szerepet tulajdonít Marxnál a stirneri látásmóddal való megismerkedésnek. A Tézisekben a filozófusok eszméi és fogalmai helyébe a világ megváltoztatásának feladatát helyezte Marx. A gyakorlati cselekvést és a forradalmat. Majd – Engels unszolására – elolvasta Max Stirner Az egyetlen és tulajdona című könyvét. Stirner szerint minden egyén fölötti általános (fogalom és eszme) puszta absztrakció, fikció. Megalkotásuk és használatuk az egyéni gondolkodás, sőt az egyén helyettesítését szolgálja. Intézményes feladatuk: uralom alá hajtani az individuum gondolkodását és életét. Ebben a logikában Emberiségre és Istenre, Társadalomra és Észre, Nemzetre és Törvényre, Államra és Forradalomra, Jóra és Történelemre, Erkölcsre és Praxisra, Emberre és Proletariátusra, Humanizmusra és Kommunizmusra, Emberi jogokra és Népre, Kereszténységre és Egyenlőségre, Tulajdonra és Szabadságra stb. való hivatkozás – mind egyre megy. Semmi különbség nincs közöttük. Közös lényegük az egyedi ember igába hajtására való törekvés. Innen nézve tehát a forradalmi praxis programja is üres filozófiai absztrakciónak mutatkozik. A stirneri érveléssel való szembesülés Marxot arra készteti, hogy ne álljon meg félúton, és a filozófiai esszencializmus bírálatát a forradalmi gyakorlatra (mint a világ megváltoztatásának általános elméleti-logikai módszerére) is kiterjessze. Ennek következtében – már A német ideológiától kezdve fokozatosan – a praxisontológia (mint konkrét téren és időn kívüli praxis) helyébe termelésontológia (a termelés fogalma, valamint a termelés empirikus viszonyainak vizsgálata) lépett. A termelés tanulmányozásában megmutatkozik a társadalmi osztályok közötti munkamegosztás. Az is megmutatkozik, hogy a létfeltételek különbözősége befolyásolja az emberek gondolkodását: az alapvető osztályok a tudat szintjén is léteznek. (Az eszmék – mint ideológiák – szintén „a földön járnak”.) Vagyis Stirner elutasított „általánosai” nem puszta fantomok, hanem materiális (a társadalmi helyzetekben gyökerező) alapjuk van. Stirner minden absztrakció kiküszöbölésére irányuló törekvése maga is absztrakcióba, a semmi által nem meghatározott individuum képzetébe torkollik. Az egyes individuum azonban nem önmagát értelmező zárt entitás, hanem viszonyobjektiváció. A konkrét egyén – ontológiailag tekintve – mindenekelőtt a saját létét termeli. De az individuális létezés úgy egyéni, hogy egyidejűleg azon túllépő, túlmutató – vagyis társadalmi. Marx a forradalmi praxis primátusától továbblépett a társadalmi viszonyok és az empirikus termelés tanulmányozásához. A permanens forradalom elképzelését felváltotta a kapitalizmus meghaladása történelmi előfeltételeinek, valamint a konkrét helyzet forradalmi érettségének a problematikája.

6. Kontra proletárdiktatúra?

Patriarchális utópiájában Thomas Morus felvázol egy helyzetet, amikor idegen érkezik a helyi közösséghez, ahol az a szokás, hogy az emberek közösen termelnek és közösen étkeznek. Mit tehet a látogató, ha elfogyott a „hazai”, de enni szeretne? Mivel ebben a társadalomban pénz vagy más elfogadott fizetőeszköz nem létezik, ő is beáll dolgozni, majd ennek folyományaként neki is terítenek. Szükséglet és kielégítésének kapcsolata nagyon egyszerű, könnyen átlátható – az éhes egyén tevékenysége pedig – mondhatni –teljesen önkéntes. Ez az önkéntesség akár biológiai diktatúrának is nevezhető.

A Kommunista kiáltvány után Marx teljesen elhagyja a proletárdiktatúra kifejezést – írja Balibar. Ennek ellentmond, hogy az általa is hivatkozott A gothai program kritikája használja – sőt fontos elméleti szerepet szán neki. Balibar figyelmetlenségét feltehetően a korszellem is befolyásolja: szokásban van manapság e kategória miatt óvatoskodni, szégyenkezni. De mit is fejez ki valójában ez a kategória tartalmilag? Ténykérdés, hogy az életben maradáshoz táplálkozni szükséges. Aki éhes, annak ennie kell. Ténykérdés, hogy a táplálékot munkavégzéssel lehet előállítani. Aki enni akar, annak – ha nem áll módjában más munkájából megélni – dolgoznia kell. Elemi megközelítésben a proletárdiktatúra kifejezés Marxnál olyan állapotokra utal, amikor általános „munkakényszer” vonatkozik mindenkire: valamennyi táplálkozni akaró – munkaképes – egyén dolgozni (szükséges munkát végezni) kénytelen a megélhetéséért. Marxnál nem megszűnik, hanem – mint ez egyébként Balibar fejtegetéseiből is kiderül – inkább csak kibővül, konkretizálódik a proletárdiktatúra korábbi fogalma. Radikális demokrácia-felfogása – mutat rá Balibar – félresöpri a társadalom és az állam közötti

5 / 182

hagyományos kapcsolatot. Felfogásában a kapitalizmusból való átmenet (a proletárhatalom) magva a közvetlen demokrácia kiépülése és gyakorlata: az állam lebontását, elhalását megvalósító tömegpolitika, az empirikus érdekeket megjeleníteni képes civil társadalom.

7. Mégis filozófia

A Tézisek meghirdette a filozófiából való kilépés programját, de valójában Marx „a kilépésből is kilép” – vonja le Balibar a végkövetkeztetést. Külön filozófiát nem ír, azonban történeti, gazdasági stb. írásait rendre áthatja a filozófiája. Olyannyira, hogy számos, a filozófiában eredetinek számító meglátással áll elő.

Marxi sajátosság a filozófia meghatározó terepének az elméletből a gyakorlatba való áthelyezése. Minden filozófia a nem-filozófiával való konfrontáció. Első lépésben elméleti konfrontálódás, amely mélyebb összefüggések feltárására irányul. Erre támaszkodhat a következő lépésben a gyakorlati konfrontáció: a valóság tudatos átalakítása. A filozófiai megismerés nem autonóm, hanem korhoz (konkretizáló bontásban: osztály-, réteg- stb. álláspontokhoz) kötött ideológia. Ideológia abban a jelentésben, hogy ez a megismerés és tudás nem pusztán értelem és értelmetlenség ellentétéről árulkodik, hanem érdekekhez is kötött megismerés, függő tudás. Fogalmai és eszméi a különböző életfeltételekben gyökereznek. A valóság adekvát megértésében, illetve valamilyen megtévesztésben érdekelt életfeltételek is tükröződhetnek bennük. A filozófia ideológiának tekintése: saját végességének, korlátainak materialista megnevezése. De ez egyúttal a hagyományos értelemben vett filozófia felértékelődését is jelenti: funkciója a filozófiai gondolkodásnál szélesebb keretek közé helyeződik. Így nem pusztán elméleti, hanem gyakorlati jelentőséget mutat. Miután Marx áttér a filozófiai nézetek ideológiákként (is!) való kezelésére, veszít a rangjából ezek direkt kritikája. Előtérbe a különböző illúziók szükségszerűségének a feltárása kerül (legismertebb közülük az áru fétisjellege). Ez történik a politikai gazdaságtannal is. Marx a bírálat módszerét (olykor a pozitív méltatásig) megfordítja azzal, hogy kimutatja valamely nézet és gyakorlat társadalmi megalapozottságát. Ezzel azt is megmutatja, hogy a tőkés gazdaság természete szerint emberek feláldozása: racionális. Hogy a tőkés gazdaság természete szerint erőforrások elpusztítása: racionális. Osztályracionalitásával másik osztályracionalitást állít szembe: a munkásosztály politikai gazdaságtanát. Marx racionalitásmodellje – fogalmaz Balibar –: az osztályharc.

Marxi újítás, hogy a filozófia elsősorban ne a gondolkodásban, hanem tágabb megnyilvánulásának helyén, a gyakorlatban szemlélje önmagát. Filozófiai alapkritérium a jelenben való hatás: a forradalomnak nem cselekvésfilozófia, hanem cselekvés felel meg. Ennek a felfogásnak utópiaellenessége – hangsúlyozza Balibar –, hogy a valóság formálása (a „jelenben való cselekvés”) megköveteli a feltételek teoretikus ismeretét – csak így következhet be a tudományos bázis és a lázadás együttállása. (Marx – úgymond – közvetítést teremt a filozófia és a politika között.) Ezzel nyer megalapozást, hogy a filozófia a cselekvést a maga megvalósulásának („elméleti gyakorlatnak”) lássa. Ezért azután számon is kérhető rajta, hogy az aktuális küzdelem valóban a szándékolt jövőt testesíti-e meg.

Egy további marxi sajátosság, ahogy nála a tudat nem az önkényes szubjektivitás, hanem az objektivitás területére tartozik: a társadalmi folyamatból ered. A hagyományos idealisztikus filozófia cáfolataként Marxnál megtörténik a szubjektivitásnak és képzeteinek (mint ideológiáknak) a szétválasztása. Az individualitás: viszony. Az egyének társadalmi kapcsolatai: viszonyontológia. Az egyéni létfeltételek termelése egyszerre személyes és kollektív. A viszonyok ontológiája kifejezi a pólusok kölcsönösségét, valamint a viszony elsőbbségét a pólusokkal mint absztrakciókkal szemben. A marxi filozófia túllép individualizmus és szociologizmus ellentétén – mutat rá Balibar. Különbözik mind az atomisztikus alapú interszubjektivitás, mind az egész prioritását képviselő holisztikus komplexitás elképzelésétől. Balibar szóhasználata szerint leginkább transzindividuálisnak nevezhető. Mindent, ami egyének közötti interakciók révén létezik, transzindividualitás jellemez. A transzindividualitás a végső társadalmi struktúra: megosztja a munkát, a gondolkodást, a politikát. Az osztályharc korrelátuma.

8. Van-e Marxnak önálló filozófiája?

Balibar megfogalmazása szerint Marx kijelentései nem alkotnak koherens egységet rendszerértelemben. (Mint egy helyen írja: rögzített premisszák nélkül is levon következtetéseket. Vagy másutt: szilárd konklúziók helyett „Marx az örök újrakezdés filozófusa”.) Kétségtelenül igaza van Balibarnak: Marxnál a megszokott értelemben vett hagyományos, statikus rendszert hiába keresünk. (Marx valóban nem írt filozófiai rendszert.) De vajon teljesen igaza van-e akkor is, ha egy kiterjesztett értelemben vett, dinamikus, „másként rendszer” létezésére kérdezünk rá? Nevezetesen, ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy nincs-e Marxnál olyan átfogó filozófiai szemléleti keret (értelmezési struktúra), amelyen belül az egyes „kijelentései” (sőt, cselekedetei!) elhelyezkednek.

Amikor Hegel a tudós filozófiatörténet-írókat – akik hatalmas tényanyagot, de belső egységének megragadása nélkül ábrázolnak – olyan állatokhoz hasonlítja, amelyek a zenemű összes hangját hallják, azonban a hangok harmóniáját nem értik, akkor szavaiban a

6 / 182

filozófiatörténet egészét felölelő összefüggések keresésére irányuló igény fogalmazódik meg. Egy ilyen, a filozófiatörténet egészét felölelő összefüggés, hogy valamely filozófia mely szempontokra terjeszti ki az érdeklődését és melyekre nem. A filozófia történetének egészén átívelő belső összefüggés – egyik metszetben – úgy is tekinthető, mint a vizsgálódásba bevont szempontok bővülése-bővítése. Azon szempontok mind szélesebb horizontú, magasabb szintézisei, amelyeket átfog, amelyekre az érdeklődését kiterjeszti.

A filozófiai látásmód először is azon a felismerésen nyugszik, hogy a közvetlen tapasztalat nem ad végső tudást: a megfigyelt tények, jelenségek magyarázatra szorulnak, értelmezést igényelnek. Konkrétabban fogalmazva: A tapasztalati valóság és az értelmi „megmunkálás” egyesítése során mutatkoznak meg a mélyebb tartalmaik. De az értelmezést igénylő végső kiindulópontot a tapasztalati tények képezik!

Másodszor: Tapasztalati tény, hogy vannak olyan események, amelyek sajátosságai csak hosszabb folyamatokból magyarázhatók. Ezért egy átfogó filozófiai megközelítés esetén a vizsgálódásba a történeti szempontok bekapcsolása szintén szükséges. Harmadszor: Tapasztalati tény az is, hogy egyes jelenségek emberi cselekvés nyomán alakulnak ki, keletkeznek. Ezért egy átfogó filozófiai megközelítés nem mellőzheti a célirányos emberi gyakorlat figyelembevételét. Marx filozófiai szemléletmódja együttesen kezeli a tapasztalati tudományok, a történetiség és a célirányos emberi gyakorlat premisszáit. (Bővebben: „A marxi-engelsi paradigma helye a filozófia történetében” www.minerva.elte.hu/tuto )

A marxi filozófiai nézetrendszer megalapozása a teleologikus emberi tevékenység felől történik. Ennek során bekövetkezik az objektív (természeti) logikának és az emberi célkitűzések szubjektív logikájának az egyesítése. A legátfogóbb teleologikus tevékenység termékében szubjektum és objektum egysége jön létre: az idegen természet – tendenciájában – átalakul az ember szervetlen testévé. Ezért írhatja Marx legtágabb (tehát gyakorlatot, történetiséget és tapasztalati valóságot szintetizáló) filozófiai keretként, hogy „a szubjektum, az emberiség és az objektum, a természet ugyanaz”. A céltudatos praxis olyan közvetítést valósít meg a szubjektum, vagyis az ember (végső fokon az emberi nem) és az objektum, vagyis a szélesen értelmezett természet között, mely (egy végtelenként felvett történelmi folyamat során) közvetett azonosságuk irányába mutat. Marx a természet, és ennek megfelelően a természetelsajátítás eltérő szintjeiről beszél. Az idegen objektivitáson belül megkülönbözteti a tulajdonképpeni természetet, az ember társadalmi környezetét és az egyén belső természetét. Ebből következően: az ember – jóllehet nem maga választotta körülmények, feltételek között – társadalmi viszonyrendszerének és történelmének is szubjektumává, szerzőjévé válhat. Céltudatos tevékenységének eredményessége azon múlik, hogy mennyire alapozódik az adott társadalmak tapasztalati valóságára.

A marxi típusú filozófia – struktúráját tekintve – formailag zárt: szemléleti keretéül az idegen objektivitás – cselekvő szubjektum – elsajátított természet (az emberiség szervetlen teste) hármasság szolgál, kifejtési logikája pedig – végső fokon – e hármasság keretein belül jelenik meg. Ugyanakkor tartalmilag nyitott nézetrendszerről van szó: premisszáiból következően semmilyen gyakorlati jelenséget vagy szaktudományos felismerést (lévén az a tapasztalati valósághoz tartozó) nem tekinthet a maga számára külsődlegesnek, idegennek; ezeket – metodikai szükségszerűséggel – a saját szerves elemeiként kell értelmeznie és beépítenie, azaz alapszerkezetébe integrálnia. Ily módon valamennyi új elméleti és gyakorlati jelenség a filozófián belülre kerül, amely – tartalmi nyitottsága miatt – mintegy önkorrekciós rendszerként működik: várja-elvárja éppen meglevő magyarázatainak kiegészítését, helyesbítését. Ennyiben elvileg zárja ki rendszeridegen tudományos és társadalmi tapasztalatok keletkezését; struktúrája eleve kijelöli az új ismeretek helyét és beépülésének formáját. Mindebből módszertani következményként adódik: minthogy a rendszeren belül értelmeződik minden empirikus, történelmi és gyakorlati entitás, ezért az empíria (szaktudományok) és a gyakorlat felől külső kritikának nincs kitéve. Valamennyi innen jövő kritika belső bírálatként funkcionál: a rendszer kinyilvánított rugalmasságának megfelelően az új ismeretekhez és fejleményekhez való alkalmazkodást ír elő.

Marx filozófiai nézetrendszere a praxist a teória szerves elemének, tartozékának, kiiktathatatlan részének tekinti. Ily módon a gyakorlat a filozófián belülre kerül: az elmélet által felmutatott lehetőségek kihordása az emberi cselekedeteken nyugszik. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy maga az elmélet a gyakorlathoz kötött: olyan praxishoz, amelyet adott teoretikus célkitűzések orientálnak. Ezáltal azonban – elvi megfogalmazásban – nemcsak a gyakorlat lesz az elmélet része, hanem az elmélet is a gyakorlat szerves mozzanataként jelenik meg: a filozófia a praxison belül kap helyet. Legátfogóbb működési területévé a teleologikus gyakorlat válik. (Egy lazán alkalmazott párhuzammal: A filozófiát – annak egészét – nem lehet elbeszélni. Az megmutatkozik.)

7 / 182

Hétköznapjaink A füge mint magyar gyümölcs Jakócs Dániel Senki se mosolyogjon, mert az utóbbi évtizedekben az ország többsége számára észrevétlenül az egyik legbiztonságosabban termeszthető kerti gyümölcsünk lett. Saját fügefánkról épp tegnapelőtt szedtük le az első érett terméseket, már nagyon finomak voltak, és ezután egészen október végéig számíthatunk arra, hogy négy-öt friss gyümölcs naponta lesz az asztalunkon, fő érési szakaszban pedig annyi, hogy egy egész évre elegendő fügedzsemet lehet befőzni belőle. A kamránkban még van egy üveg dzsem tavalyról és az új szezon már elkezdődött.

A füge mint magyar gyümölcs

Senki se mosolyogjon, mert az utóbbi évtizedekben az ország többsége számára észrevétlenül az egyik legbiztonságosabban termeszthető kerti gyümölcsünk lett. Saját fügefánkról épp tegnapelőtt szedtük le az első érett terméseket, már nagyon finomak voltak, és ezután egészen október végéig számíthatunk arra, hogy négy-öt friss gyümölcs naponta lesz az asztalunkon, fő érési szakaszban pedig annyi, hogy egy egész évre elegendő fügedzsemet lehet befőzni belőle. A kamránkban még van egy üveg dzsem tavalyról és az új szezon már elkezdődött. Magyarországon kétféle módon termesztenek fügét. Az első és régebbi mód, hogy a déli fal mellé ültetett fákat illetve bokrokat télire kukoricaszárral, szalmával, fóliával takarják és így segítenek átvészelni a téli zord és szeszélyes időt. A másik mód, hogy a magyar éghajlathoz teljesen alkalmazkodott, a magyarországi legnagyobb téli hidegeket és szeszélyes időjárást is átvészelő egyedeket fejlesztenek ki. A kétféle füge származását, külsejét, termését tekintve látszólag lehet ugyanaz a fajta, mégsem ugyanaz. A takarásos módszerrel kialakított alfajtát nem érdemes termeszteni, ez zsákutcás termesztési mód, és előbb-utóbb olyan magas lesz a fa illetve a bokor, hogy már nem lehet betakarni, gondozása pedig sok munkát igényel. Meg kell érteni, hogy a fajta illetve alfajta fogalmához nemcsak a külső, nemcsak a gyümölcs színe és íze, hanem az is hozzátartozik, hogy a növény mint élő egységes szervezet alkalmazkodott-e a magyar éghajlathoz és mennyire ellenálló a magyarországi betegségek, kártevők ellen. A mi fügéink ilyenek. Ameddig a megfelelő táplálást (szerves trágya és lombtrágya) megkapják, gyakorlatilag növényvédelemre nem szorulnak. Nálunk a talajerő utánpótlással van már probléma, túl sűrűn vannak, 15 év alatt felhasználták a talaj anyagainak egy részét, de bízom benne, hogy lombtrágyázással és egy tavaszi lemosó permetezéssel sikerült a problémát megoldani. Bő termés ígérkezik, de a szárazság miatt öntözni kell. A füge igénye 600-800 mm között van, ahol kevesebb esik, tanácsos öntözni. Az öntözési tapasztalataimról később írok, a szaporításról is. Kertünkben kétfajta magyar füge van. Összesen hét bokor füge van a kertben, ebből hat bokor egy fajtához tartozik, a termés színe sárgászöld teljesen éretten. Belül halványpiros három hullámban terem, az első hullám csúcsa augusztus második fele, szeptember eleje. Ezek a termések a legnagyobbak. A második hullám csúcsa gyakorlatilag szeptember középső harmada, végül a harmadik hullám október közepétől egészen november elejéig tart. Ezek a termések már kevésbé édesek, de ez a hullám adja a legnagyobb termést. Mivel akkora termést ad, hogy frissen elfogyasztani nem lehet, a befőzésre a legalkalmasabb. Eredete valószínűleg az Adria horvátországi partvidéke lehet. Öntermékenyülő fajta. Mindenütt termeszthető, ahol a szőlő jól érzi magát. Rákoskeresztúri fajtának neveztem el. Magyarországi termesztésre elsősorban ezt javaslom. A hetedik fügefát győri fügének neveztem el, erről és a másik két magyar fügefajtáról szintén később írok. Nagyon tápláló gyümölcs, a friss gyümölcs szőlő- és gyümölcscukor tartalma 9-25% között ingadozik, ez a talajtól és attól függ, hogy melyik hónapban termett. Hasznos biológiai elemekből káliumot, kálciumot, vasat, rezet, mangánt és foszfort tartalmaz. Szabályozza az emésztőrendszert és véd a szív- és keringési rendszer betegségeitől. A klímaváltozás eredményeként a magyar éghajlat és talaj nagyon kedvezővé vált a rákoskeresztúri fügefajta számára, mert ez évente háromszor terem, míg a bolgár szakirodalom szerint a fügefák legjobb esetben két termést hoznak.

Jakócs Dániel

A füge mint magyar gyümölcs Jakócs Dániel II. rész A győri füge Én neveztem így el, hogy mi volt az eredeti neve ott, ahonnan Győrbe került, nem tudom. Mi anyai nagyapánktól örökölt 17. századi ház zárt udvarából mentettük ki, amikor néhány évvel ezelőtt kénytelenek voltunk zsarolás miatt eladni a házat. Az udvart minden oldalról falak vették körül, ugyanakkor elég tágas volt ahhoz, hogy a déli része napos legyen. Ideális mikroklíma alakult ki.

8 / 182

A füge mint magyar gyümölcs II. rész A győri füge

Én neveztem így el, hogy mi volt az eredeti neve ott, ahonnan Győrbe került, nem tudom. Mi anyai nagyapánktól örökölt 17. századi ház zárt udvarából mentettük ki, amikor néhány évvel ezelőtt kénytelenek voltunk zsarolás miatt eladni a házat. Az udvart minden oldalról falak vették körül, ugyanakkor elég tágas volt ahhoz, hogy a déli része napos legyen. Ideális mikroklíma alakult ki. A házat az új tulajdonos lebontotta, a bokrot tövekre vágva osztottuk szét magunk között. Az én tövem rákoskeresztúri kertünkben szépen kisebb bokorrá fejlődött, de növekedése lassúbb volt, gyümölcse kisebb és amint a kép is mutatja, barna illetve pirosasbarna a színe. Az íze talán összetettebb, mint a mi keresztúri fajtánké, de kevesebb termést hozott. Ennek az okát nem merem találgatni, mert lehet, hogy előnytelenebb helyre került. Bár ugyanitt a keresztúri füge eddig mindig jó termést hozott. A győri fügét egy olyan tulajdonsága miatt akarom termelni, amelyik a hazai fügéket nem jellemzi, de a fügék hazájában, a mai Törökország területén épp ez a tulajdonságuk az általános. Hazájukban a fügefák vagy csak nőnemű virágokat hoznak, vagy csak hímnemű virágokat. Van átmenet is, amikor a termés lehet tisztán nőnemű és önbeporzó is. A füge termése különös gyümölcs, amit látunk, az csak a virágok vagy a már megtermékenyült virágok, azaz a tényleges gyümölcsök burka. A burok alján egy kis köralakú nyílás van, amin keresztül behatol a nőnemű termésbe a 2-2,5 mm hosszú fekete fügedarázs és beporozza az apró virágok tömegét. A fügedarázs a hímnemű virágokat tartalmazó burokban fejlődik ki és telel át. A hímnemű virágok külön fákon illetve bokrokon fejlődnek ki. A nőnemű virágokat tartalmazó fügefajták lehetnek önbeporzók is, illetve megtermékenyülhetnek beporzás nélkül is. A mi győri fügénk pozitív tulajdonsága pont az, hogy megtermékenyülhet a hímnemű fügefa virágporától, de nélküle is. Bár a termelők számára az előnyös, ha a fa öntermékenyülő, a váltivarúságnak nagyon fontos funkciója van az élővilágban. Ez biztosítja az élővilágban, hogy az egyes egyedek két szülő, két előd pozitív tulajdonságait örökölhessék és így jobban alkalmazkodhassanak a változó körülményekhez. A fügét általában a bokorról levágott ágak dugványozásával szaporítják. Egyszerű, gyors és biztos módszer, de az új növény nagyjából ugyanolyan lesz, mint az előző volt, új fajták kifejlesztése így nagyon nehéz. Különböző egyedek keresztezése adhat nagyobb és gyorsabb eredményeket. Újabb fügefajták kifejlesztése nem feltétlenül Magyarország feladata, de ha már magyar gyümölcs lett, azaz teljesen alkalmazkodott viszonyainkhoz, akkor nem baj, ha megvan a lehetőségünk a keresztezésre. Nagyon csodálkoztam, amikor Feleségem felfedezte a győri fügénél a fügedarazsakat és közölte velem, hogy ott valamilyen pici darazsak vannak. Nem értem, hogyan kerülhettek a kertünkbe a messzi Törökországból vagy Bulgáriából fügedarazsak, amikor hímvirágú fügefák sincsenek. Vagy talán mégis vannak valahol közelebb? Ez egyelőre még a fügedarazsak titka, de talán nem árt majd egy nagyobb kertben hímnemű fügefát is ültetni. Addig pedig ez az egy győri fügebokor is elég nekünk, baj nincs vele, magától is megtermékenyül és finom gyümölcse bővíti a választékot. Valamelyik ágából még kedvezőbb helyre telepítek egy másik bokrot is. A fügefák mellé a képre a színhatás kedvéért odatettem három besztercei szilvát, de nemcsak azért. Csodálkozva vettem észre, hogy a mai ötvenévesek jelentős része nem ismeri meg a besztercei szilvát. Korábban számomra elképzelhetetlen volt, hogy Magyarországon sokan vannak olyanok, akik nem ismerik. Hazánk egyik legfontosabb gyümölcse és nincs a világon még egy másik gyümölcs, amelyből cukor hozzáadása nélkül olyan finom édes lekvárt lehetne főzni, mint a besztercei szilvából. Csodagyümölcs, és elviseli a klímaváltozást! Soha nem volt akkora szükségünk rá, mint most. Őrizzük meg!

9 / 182

Hírek Meghívó GYIMESI LÁSZLÓ KÖSZÖNTÉSE 65. születésnapja alkalmából című kötet bemut A Hungarovox Kiadó és Oktatási Stúdió A kötetet ismerteti: BOTZ DOMONKOS költő, író, a kötet szerkesztője

A Hungarovox Kiadó és Oktatási Stúdió tisztelettel és szeretettel meghívja Önt, kedves Családját és Barátait GYIMESI LÁSZLÓ KÖSZÖNTÉSE 65. születésnapja alkalmából című kötet bemutatójára A kötetet ismerteti: BOTZ DOMONKOS költő, író, a kötet szerkesztője Házigazda: KAISER LÁSZLÓ költő, író, a Hungarovox Kiadó vezetője A kötetben Gyimesi Lászlót köszönti: Ádám Tamás, Ágai Ágnes, Baranyi Ferenc, Batári Gábor, Bágyoni Szabó István, Bene Zoltán, Bereti Gábor, Bíró József, Botz Domonkos, Csokonai Attila, Debreczeny György, Kaiser László, Konczek József, Lárai Eszter, Madár János, Marczinka Csaba, Mirtse Zsuzsa, Némethi Lajos, Payer Imre, Rigó Béla, Stramszky Márta, Szarka István, Szeitz János, Szepes Erika, Szerdahelyi István, Tarján Tamás, Turczi István, Vadász János, Varga Rudolf, Zenker Katalin, Zonda Tamás, Zsille Gábor Időpont: 2013. október 19. (szombat) 18 óra Helyszín: Hungarovox Kiadó és Oktatási Stúdió Budapest XIII., Radnóti Miklós u. 11. fsz. (A WestEnd-nél)

Hungarovox Kiadó és Oktatási Stúdió 1137 Budapest, Radnóti Miklós u. 11. Telefon/fax: 06-1-340-0859, mobil: 06-20-585-8212 www.hungarovox.hu, [email protected], facebook.com/hungarovox

Beszélgetés Debreczeny György költővel Nincs karácsony című kötetéről Novák Valentin A > KÁVÉ S MÉG VALAMI < programsorozat következő eseménye

A Nádor Kávé(műv)ház és a Kelemen Kör

10 / 182

meghívja Önt a > Kávé s még valami < programsorozat következő eseményére, amikor is

Debreczeny György költővel, legújabb, Nincs karácsony című kötetéről (is) beszélget Novák Valentin.

Helyszín: Nádor Kávéház (Budapest, V. Nádor utca 19.)

Időpont: 2013. október 24., csütörtök, 19 óra

A jelenlét ingyenes! Mindenkit nagy szeretettel várunk.

Programjainkról az alábbi internetes elérhetőségeken tájékozódhat: www.nadorkavehaz.hu www.kelemenkor.hu

Továbbá, ha keres, megtalál minket a Facebookon is.

Az estekről videofelvétel és fotóanyag készül, melyek része vagy egésze a későbbiekben felkerülhet a világhálóra.

Emlékezés az 1956-os ellenforradalom mártírjaira - meghívó Benyovszky Gábor A Fiumei úti Nemzeti Sírkertben

MEGHÍVÓ Kedves Elvtársak! Október 30-án, délután 14.00 órától az 1956-os ellenforradalom mártírjaira emlékezünk a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben, az 1956-os szarkofágnál. Beszédet mond: Farkas Ferenc, régióelnök

11 / 182

Minden emlékezőt szeretettel várunk!

Tavaly magam mondtam megemlékező beszédet, amely itt is látható: http://www.youtube.com/watch?v=NxiKlCnYTPw Gyertek el! Benyovszky Gábor

Megemlékezés Ságvári Endre születésének 100. évfordulója alkalmából Politikatörténeti Intézet + tudományos előadás Ságvári életéről

A Politikatörténeti Intézet 2013. november 6-án (szerdán) 15 órakor megemlékezést tart Ságvári Endre születésének 100. évfordulója alkalmából.

Szeretettel várjuk Önt és a téma iránt érdeklődő ismerőseit

Varga Krisztián: Ságvári Endre, az első számú közellenség

című tudományos előadására.

Felkért hozzászólók: Svéd László történész Konok Péter történész

Helyszín: a Politikatörténeti Intézet II. emeleti Könyvtárának díszes olvasóterme

Zsidóság a modernkori magyar történelemben - videó KOMORÓCZY GÉZA A Politikatudományi intézet videója

VIDEÓ - Zsidóság a modernkori magyar történelemben

2013. október 10-én KOMORÓCZY GÉZA professzor tartott előadást a Politikatörténeti Intézetben Zsidóság a modernkori magyar történelemben címmel, Magyarország modernkori történelméről szóló sorozatunk kilencedik eseményeként.

Az előadásról készült videót megtekintheti az interneten.

12 / 182

Gyászjelentés Dr. Mocsáry József haláláról Mebal Neves agrárközgazdásztól búcsúzunk.

Szomorúan közöljük, hogy Dr. Mocsáry József, neves baloldali közgazdász, 86 évesen elhunyt. Búcsúztatása a Halászbástya hajón a Dunán – november 3-án, vasárnap 13 órakor, Dráva utcai kikötő, Bravo dock

M E G H Í V Ó könyvismertetésre Marx Károly Társaság AZ SZKP XX. KONGRESSZUSÁNAK ÁTÉRTÉKELÉSE

Marx Károly Társaság MEGHÍVÓ könyvismertetésre

Témája: AZ SZKP XX. KONGRESSZUSÁNAK ÁTÉRTÉKELÉSE AMERIKAI ÉS OROSZ TÖRTÉNÉSZEK MŰVEI ALAPJÁN

Előadó: BENEDIKT SZVETLÁNA

2013. november 8-án, pénteken 16 órától a Magdolna u. 5. I. em. 102-es teremben (A helyszint a József kőrúttól egy megálló a 9-es busszal, vagy a 83-as trolival.)

Társaságunk tagjait szeretettel várjuk.

Vezetőség

Az egyház és a változó közoktatás - cikkajánló Totyik Tamás - a Le MONDE diplomatique Magyar on-line kiadásában

Az egyház és a változó közoktatás

13 / 182

címmel Totyik Tamás figyelmet érdemlő írása jelent meg a Le MONDE diplomatique Magyar on-line kiadásában. A Világszabadság.hu szerkesztősége olvasásra ajánlja: http://www.magyardiplo.hu/1368-az-egyhaz-es-a-valtozo-kozoktatas

Az egyház és a változó közoktatás - cikkajánló Totyik Tamás - a Le MONDE diplomatique Magyar on-line kiadásában PUBLIKÁLVA

Megjelent A MI Időnk c. internetes újság (az EURÓPAI BALOLDAL – Magyarországi Munkáspárt 2006 fóruma) legfrissebb száma: http://ami.dataglobe.eu/evf05/pdf/ami5evf46sz.pdf

Beszélgetés az alkotmányosságról - meghívó Dr. Majtényi László a MAL és MKT szervezésében

MEGHÍVÓ

A Magyar Antifasiszta Liga és a Marx Károly Társaság Fóruma szervezésében Beszélgetés DR. MAJTÉNYI LÁSZLÓ-val, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet elnökével, korábbi adatvédelmi biztossal - az alkotmányosság helyzetéről és helyreállításának problémáiról; - a jogérvényesítés lehetőségéről (ennek többirányú Alaptörvényre és a BTK-ra

értelmezhetőségéről) közösség elleni izgatás esetén, különös tekintettel az

2013. november 15-én, pénteken 16 órakor a Budapest VIII. ker., Magdolna u. 5, földszinti klubszobában (A József kőrúttól egy megálló a 9-es busszal, vagy a 83-as trolival.) Minden érdeklődőt szeretettel várunk. Kérjük, értesítsétek tagtársainkat, hívjatok másokat is!

Vezetőségek

Megjelent

A MI Időnk c. internetes újság (az EURÓPAI BALOLDAL – Magyarországi Munkáspárt 2006 fóruma) legfrissebb száma: http://ami.dataglobe.eu/evf05/pdf/ami5evf46sz.pdf

14 / 182

A politikai kultúra torzulásai, a lopakodó diktatúra elhatalmasodása - meghívó Haladó Erők Fóruma Előadó és vitavezető: Galló Béla politológus

Haladó Erők Fóruma Alapítva:1990-ben

Meghívó Kedves Barátunk, Tisztelt Érdeklődő! Talán ennyire aktuális témaválasztásunk nem igen volt még, mint a mostani az elmúlt napok eseményeinek folyamatában. Milyen is a politikai kultúra a hazai gyakorlatban, még sokszor az azonos érdekeltségű pártok között is, hát még az eltérő igényeket képviselők esetén! Számtalanszor eltűnik a gondolkodásból, a vitákból, a döntésekből a fő kérdés józan, méltányos mérlegelése: kinek használ, amire készülünk, ugyan „cui prodest”. Helyébe lép a gúny, a bosszú, a másik fél gyalázása, lejáratása, vagy a manapság divatos kifejezéssel élve a „karaktergyilkosság”. Ilyenkor nem számít az igazság, jöhet az emberi méltóság lábbal tiprása, a hazugság, a rágalmazás, a versenytárs ellehetetlenítése. A hatalom kizárólagos birtoklására törő, a maguknak egyeduralmat vindikáló, maga köré nagyhatalmi centrumot szervező önkényurak tisztességes elnevezése: diktátorok. Ők a ”Törvény”. Amit képviselnek minden kritikán felül áll. Vajon az a rendszer minősülhet-e demokráciának, ahol a megfélemlítés az alapvető rendteremtő eszköz? Ahol csak az számít embernek, akinek jelentősek a felülről is osztogatott anyagi erőforrásai. Ennek élvezői a „hűséges klientúra,” a mindent kiszolgálók és tűrők hada. Így lassan a szabadság érzetének cseppje sem marad. Ennek szellemében előadásunk címe: A politikai kultúra torzulásai, a lopakodó diktatúra elhatalmasodása

Előadó és vitavezető: Galló Béla politológus

A konferencia időpontja 2013. december 02-án, hétfőn, 16-tól 18.30-ig. Helye: Villányi úti Konferencia Központ. Budapest XI., Villányi út 11-13, IV. emelet, 416-427-as terem.

Minden érdeklődőt tisztelettel hívunk és várunk. Kérjük, tegyék fel kérdéseiket, szóljanak hozzá a témához.

Széchy Éva egyetemi docens,

Rajnai Gábor mérnök-közgazdász,

„Az ember és társadalom” tagozat vezetője

a Szervező Bizottság vezetője

Email: [email protected]

15 / 182

A politikai kultúra torzulásai, a lopakodó diktatúra elhatalmasodása - meghívó Haladó Erők Fóruma Előadó és vitavezető: Galló Béla politológus PUBLIKÁLVA

Haladó Erők Fóruma Alapítva:1990-ben

Kedves Barátunk, Tisztelt Érdeklődő!

Sajnálattal közöljük, hogy betegség miatt 2013. december 02-án elmarad Galló Béla politológus előadása. Elnézést kérünk.

2014. január első felében tartjuk,a pontos időpontról mindenkit újból értesítünk,Galló Béla állapotától függően. Kellemes ünnepeket kívánunk mindenkinek. Széchy Éva egyetemi docens,

„Az ember és társadalom” tagozat vezetője

"Lehet -e Magyarország Európa logisztikai központja " meghívó Dr. Bajor Tíbor A vitaindító előadást a szerző egy sikeresen megvédett doktori disszertáció levéltárakban gondosan ellenőrzött tény-adataira építette.

MEGHÍVÓ

Örömmel tájékoztatjuk, hogy a Haladó Erők Fórumának 2. témacsoportja (HEF-2) az Iparral, Közlekedéssel bővült volt Mezőgazdaság, Víz, Energetika csoport folytatja vitaindító előadással kezdődő rendezvényeit, amelyekre ezennel tisztelettel meghívjuk Önt . .

A most következő előadást Dr. Bajor Tíbor tartja

'Lehet -e Magyarország Európa logisztikai központja ?' címmel .

Időpont: 2013. december 10, kedd 16 óra

Cím: 1114 Budapest, Villányi út 11-13, IV.em. 418/419-es tanterem

16 / 182

A vitaindító előadást a szerző egy sikeresen megvédett doktori disszertáció levéltárakban gondosan ellenőrzött tény-adataira építette. A mai magyar haladó erők, akiknek megalapozott , tudáson és tapasztalaton nyugvó véleményük és javaslataik vannak, e rendezvény keretében, a vitában megismerve és megértve a majd ott megvitatottakat, utána annak alapján --remélhetőleg-- konszenzusos összegző- javaslat lesz megfogalmazható, amelyet azután el kívánunk juttatni a végrehajtásban illetékes hazai Szervekhez és szervezetekhez.

A szervezők: Böhm János Ferenc és Csizmazia Pál

Kelt Budapesten 2013.november 27-én .

MEGHÍVÓ Bolgár Kultúrális Intézet - két bolgár táncegyüttes mutatkozik be

MEGHÍVÓ Nagyon kellemes táncos-zenés esti műsort ajánlunk olvasóinknak: 2013. dec. 18-án (szerdán) 18 órakor a Bolgár Kulturális Intézet színháztermében VI. Andrássy u. 14. két bolgár táncegyüttes mutatkozik be. A ruszei Impulsz az ifjúságot képviseli, a Sztara Zagora-i Zora a fiatal felnőttek tánctudását mutatja be. Mindkét együttes többször szerepelt külföldön is.

A belépés ingyenes.

M E G H Í V Ó a HEF előadására Haladó Erők Fóruma Galló Béla: A politikai kultúra torzulásai, a lopakodó diktatúra elhatalmasodása

Haladó Erők Fóruma

17 / 182

Alapítva:1990-ben

Meghívó Kedves Barátunk, Tisztelt Érdeklődő! Talán ennyire aktuális témaválasztásunk nem igen volt még, mint a mostani az elmúlt napok eseményeinek folyamatában. Milyen is a politikai kultúra a hazai gyakorlatban, még sokszor az azonos érdekeltségű pártok között is, hát még az eltérő igényeket képviselők esetén! Számtalanszor eltűnik a gondolkodásból, a vitákból, a döntésekből a fő kérdés józan, méltányos mérlegelése: kinek használ, amire készülünk, ugyan „cui prodest”. Helyébe lép a gúny, a bosszú, a másik fél gyalázása, lejáratása, vagy a manapság divatos kifejezéssel élve a „karaktergyilkosság”. Ilyenkor nem számít az igazság, jöhet az emberi méltóság lábbal tiprása, a hazugság, a rágalmazás, a versenytárs ellehetetlenítése. A hatalom kizárólagos birtoklására törő, a maguknak egyeduralmat vindikáló, maga köré nagyhatalmi centrumot szervező önkényurak tisztességes elnevezése: diktátorok. Ők a ”Törvény”. Amit képviselnek minden kritikán felül áll. Vajon az a rendszer minősülhet-e demokráciának, ahol a megfélemlítés az alapvető rendteremtő eszköz? Ahol csak az számít embernek, akinek jelentősek a felülről is osztogatott anyagi erőforrásai. Ennek élvezői a „hűséges klientúra,” a mindent kiszolgálók és tűrők hada. Így lassan a szabadság érzetének cseppje sem marad. Ennek szellemében előadásunk címe: A politikai kultúra torzulásai, a lopakodó diktatúra elhatalmasodása

Előadó és vitavezető: Galló Béla politológus

A konferencia időpontja 2014. január 13-án, hétfőn, 16-tól 18.30-ig. Helye: Villányi úti Konferencia Központ. Budapest XI., Villányi út 11-13. IV. emelet, 420-421-es terem.

Minden érdeklődőt tisztelettel hívunk és várunk. Kérjük, tegyék fel kérdéseiket, szóljanak hozzá a témához.

Széchy Éva egyetemi docens,

Rajnai Gábor mérnök-közgazdász,

„Az ember és társadalom” tagozat vezetője

a Szervező Bizottság vezetője

Email: [email protected]

BELFÓRUM szervezők A BELFÓRUM vendége december 19-én, csütörtökön 17.00 órakor Vajnai Attila, az Európai Baloldal Magyarországi Munkáspárt 2006 elnöke.

A BELFÓRUM vendége december 19-én, csütörtökön 17.00 órakor Vajnai Attila, az Európai Baloldal – Magyarországi Munkáspárt 2006 elnöke.

18 / 182

A névváltoztatásról november 9-én döntő pártkongresszus után a magyar tagpárt elnöke részt vesz az Európai Balpárt madridi kongresszusán december 12-15 között. Tapasztalatairól – úgy is, mint az EB Elnökség tagja – a Belfórum nézőinek számol be.

A program nyilvános és ingyenes.

Helyszín: Budapest, VI. kerület, Vörösmarty utca 47/a.

Az eseményt élőben közvetítjük a Belpolitikai Szakosztály Ustream-csatornáján.

https://www.facebook.com/VajnaiAttila?fref=ts

Irodalmi Csillagdélután szervezők Január 8 szerda Vendégek: Lázár Zyuzsa, Czigány György Házigazda: Gyimesi Lászó

19 / 182

A hurmafogyasztás ellenjavallatai 20 / 182

Jakócs Dániel A hurma ( tudományos nevén diospyros kaki) fogyasztása a nagy külföldi üzletláncok behozatala eredményeként terjedni kezd hazánkban is. Mivel nagyon értékes gyümölcs megérdemli, hogy fogyasszuk. Megindult hazai termesztése is, de még jelentéktelen mennyiségben. Mivel a hurmának ugyanakkor nagyon veszélyes ellenjavallatai vannak ,szükségesnek tartjuk , hogy ezekkel még idejében megismerkedjenek olvasóink.

A hurmafogyasztás ellenjavallatai

Ezt a témát nem szándékoztam külön közleményben összefoglalni, mivel az életben még nem találkoztam az ellenjavallatok következményeivel, pedig a hurmát már az 1950-es évek végén megismertem Oroszországban, és Oroszország a hurma egyik legnagyobb fogyasztója. Most azonban teljesen váratlanul az egyik ellenjavallat nagyon veszélyes következménye fordult elő, és mi is és az orvosok is értetlenül álltunk szemben az esettel. Problémát okozott a baj okának diagnosztizálása. Ezért szükségesnek tartom sürgősen informálni olvasóinkat a veszélyekről. Magyarországon még csak az első lépéseket tettük meg a hurmatermesztésben, de elég nagy mennyiségben hoznak be a magyar piacra a külföldi üzletláncok ebből a gyümölcsből már évek óta ahhoz, hogy számolni kelljen a nagyon veszélyes esetek megismétlődésével. Hogy egy nyelven beszéljünk, a tudományos nevén diospyros kaki nevű gyümölcsről van szó, amit nálunk a leglehetetlenebb szavakkal neveztek el és terjesztenek. Elég megemlíteni a kakiszilva nevet. Aki ezt akarja elterjeszteni – nyelvész szakemberként mondom –, nincs stílusérzéke. Emlegetik még datolyaszilva néven is, de ennek sincs semmi értelme, mert sem a datolyához, sem a szilvához semmi köze. Nem mindig kell új szót alkotni, ha egy új tárgy jelenik meg hazánkban. A Tescóban angol nevén sharon fruit néven árusítják Izraelben termelt fajtáját, mert nem akarták hallgatni a gyerekek kacagását. Ma senkinek sem jutna eszébe mondjuk datolyameggynek nevezni az almát csak azért, mert az összes török nyelvű nép Isztambultól a kínai határig szintén almának nevezi. Mivel a diospyros kaki neve Japántól Isztambulig és Pétervárig hurma, nevezzük mi is nyugodtan hurmának. Most pedig nézzük az ellenjavallatokat. A hurmának, különösen az érés kezdeti szakaszában nagy a csersav-tartalma. A hurmát a mi éghajlatunkon nov. 10-e körül lehet szüretelni, ilyenkor éri el gyönyörű narancssárga színét. De ha valaki ilyenkor beleharap, többször nem eszik belőle. Az első kellemes édes ízt követően olyan fanyarság marad utána, hogy nem fogja elhinni, hogy ez a gyümölcs. Karácsony körül nagyon finom lesz, sőt egy idő után csak édes ízt érzünk. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a csersav teljesen eltűnt belőle, még maradt benne annyi, hogy komoly veszedelmet okozzon, ha egyéb tényezők is közrejátszanak. Ezenkívül egyes cikkek azt állítják, hogy a hurmában levő csersav nem olyan, mint amelyik a vörösborban van, mert a vörösbor csersava nem lép reakcióba a bélben még csak félig emésztett gyümölcsdarabokkal és nem alkot velük ragacsos enyvszerű anyagot. Azt nem írták, hogy ez a csersav miért nem olyan, mint ami a vörösborban van. Valószínű, hogy a hurmában még egyéb szerves savak is előfordulnak. A tény a következő. Ha valakinek bármilyen hasüregi operációja volt és ott bélösszenövés keletkezett, szinte biztos, hogy már napi két hurma elfogyasztása akut bélelzáródásra vezet és azonnali műtétet követel. Az általában ismert szakirodalom csak friss műtétekről ír. Ma már tudjuk, hogy húsz évvel ezelőtt keletkezett bélösszenövések is okozhatnak bélelzáródást. (Az általunk ismert esetben húsz éve nem volt műtét.) Nagyon valószínű, hogy a nagyobb számú bélösszenövés növeli a bélelzáródás veszélyét. Ha tehát valakinek vakbélműtétje volt és eltávolították az epehólyagját és az egyik veséjét, akkor jobb, ha nem fogyaszt hurmát. Mindez vonatkozik minden hasüregi műtétre. Tehát a császármetszés esetében is vigyázni kell - a kései terhességek miatt gyakori lett a császármetszések száma. A szakirodalom szerint hurma okozta bélelzáródás Izraelben fordul elő gyakran, mert ott a sharon fruit olcsó és sokszor fél kilogrammnál is többet fogyasztanak belőle. (Az interneten is csak egy izraeli és tajvani cikkre találtam utalást lábjegyzetben. A cikkek megszerzésére már nem tettem kísérletet, mivel reménytelennek látszott.) Az interneten publikált néhány cikk említi még az ún. bezoárkő képződésének a veszélyét, ha félig érett hurmát fogyasztanak és nem rágták meg rendesen a gyümölcsöt. Ezek a cikkek elég homályosak és az is lehetséges, hogy a tényleges ok a régen elfelejtett hasüregi műtét okozta bélösszenövés. Mellékesen jegyzem meg, hogy éretlen narancs nagyobb mennyiségben történő fogyasztása szintén okozhat bélelzáródást a magyar orvosok tapasztalata szerint. Ebben az esetben is a narancsok nagyobb savtartalma lehet az ok, vagy az egyik ok. Melegebb éghajlaton termelt növényekkel van dolgunk, amelyeket – mint a narancsot – mi nem termelünk, vagy a termesztését csak most kezdtük el és még nem ismerhetjük jól az emésztőrendszeri hatásukat. A hurma esetében mentségemre szolgál, hogy ismereteimet bolgár kertészeti technikumok számára írt tankönyvekből szereztem, amelyek – érthetően – termelési ismereteket adtak és nem a fogyasztás ellenjavallataival foglalkoztak. Egyetlen ellenjavallatot azonban a tankönyvek is említettek. Az érett hurma cukortartalma húsz százalék, ennek egy része szaharoz, ezért cukorbetegeknek nem célszerű fogyasztani. Az említett két ellenjavallat a legfontosabb. Ezenkívül még nem szabad fogyasztani gyomorfekély esetén. Állandó jellegű székrekedésre való hajlamkor is óvatosnak kell lenni. Végül nem ajánljuk hideg vízzel vagy tejjel együtt fogyasztani. Ez minden, amit a hurma fogyasztásának ellenjavallatairól találtam. A hurma egyszerre gyógynövény és nagyon értéke táplálék. Mint minden gyógynövénynek, lehetnek – és mint látjuk, vannak is – ellenjavallatai, de akiknél ezek ellenére fogyasztható, rosszul tennék, ha lemondanának a hurma fogyasztásának hatalmas előnyeiről. Először is nagyon értékes és olcsó táplálék. A bolgár tudomány által kifejlesztett fajta a mi éghajlatunkon is kevés munkával, azaz olcsón termeszthető, üresen álló kerteket lehet hasznosítani vele. Mint gyógynövény segíthet a magas vérnyomás és az érelmeszesedés elleni harcban, de nem folytatom, mert már régen készülök a 2012-es és 2013-as esztendők termelési tapasztalatainak az ismertetésére és ezzel együtt a fogyasztási előnyeit is összefoglalom.

Jakócs Dániel

A társadalmi mozgalmak lehetőségei Magyarországon Az ESZMÉLET folyóirat és a ROSA LUXEMBURG ALAPÍTVÁNY szervezésében

21 / 182

- a politika befolyásolásának "civil" lehetőségei

Az ESZMÉLET folyóirat és a ROSA LUXEMBURG ALAPÍTVÁNY szeretettel meghívja Önt

'A társadalmi mozgalmak lehetőségei Magyarországon' című kerekasztal-beszélgetésre.

Résztvevők: - Misetics Bálint (Város Mindenkié) - Gagyi Ági (Helyzet Műhely) - Tömöri Balázs (Greenpeace) - Norbert Pumukli Ferencz (MSZOSZ ifjúsági szervezete) - Vázsonyi Dániel (Haha) - Fülöp Ádám (Eszmélet)

Az előadásokat vita követi. Helye: Kossuth Klub Budapest, 1088, Múzeum utca 7. Időpont: 2014. január 15. 18 óra

A hazai hajóépítés. (Múlt --- Jelen Jövő? ) Götz Sándor gépészmérnök. A Haladó Erők Fórumának 2. munkacsoportja (HEF-2)rendezvénye

MEGHÍVÓ

A Haladó Erők Fórumának 2. munkacsoportja (HEF-2) következő vitaindító előadással kezdődő rendezvényére tisztelettel meghívjuk Önt.

A most következő rendezvény előadója: Götz Sándor Eötvös Loránd-díjas, aranydiplomás hajóépítő gépészmérnök.

Az előadás címe: „ A hazai hajóépítés.” (Múlt --- Jelen — Jövő? )

22 / 182

Időpont: 2014 .január 21, kedd 16 óra 30 perc

Cím: 1114 Budapest Villányi út 11-13, IV. em. 418.419-es tanterem

A vitaindító előadásban szó lesz a magyarországi hajógyártás, javítás és üzemeltetés múltjáról, jelenéről és főként a szükséges és lehetséges jövőjéről, beleértve ebbe a hazai piac és a lehetséges export kilátásait is.

A mai haladó erők—elismert szakemberek—akiknek szakmai tudáson és tapasztalaton nyugvó véleményük és javaslataik vannak, melyek alapján e rendezvény keretében majd lefolytatandó vitában koncenzusos javaslatok lesznek megfogalmazhatók. Ezeket a javaslatokat azután el fogjuk juttatni a végrehajtásban illetékes hazai szervekhez és szervezetekhez..

A szervezők: Böhm János Ferenc és Csizmazia Pál

Kelt Budapesten 2014-01-06-án

MEGHÍVÓ - MOLDÁVIA A KELET ÉS A NYUGAT KÖZÖTT (Sérthetetlenek-e az európai hatá Csikós Sándor A Marx Károly Társaság Fóruma, a Május Elseje Társaság Fáklya Klubja és a Vasas Szakszervezeti Szövetség szervezésében

Moldáviában a KP. 8 évig kormányzott az elmúlt két évtizedben. Ma a KP. az ország egyetlen nagy pártja, mely kiáll az ország függetlensége mellett. A polgári pártok a Romániával való egyesülés menetrendjét készítik elő. Milyen eredmény várható az elkövetkező választásokon? Sérthetetlenek-e az európai határok?

MEGHÍVÓ

A Marx Károly Társaság Fóruma, a Május Elseje Társaság Fáklya Klubja és a Vasas Szakszervezeti Szövetség szervezésében

CSIKÓS SÁNDOR előadása

23 / 182

MOLDÁVIA A KELET ÉS A NYUGAT KÖZÖTT (Sérthetetlenek-e az európai határok?) címmel

2014. január 17-én, pénteken 16 órakor a Budapest VIII. ker., Magdolna u. 5 (A József kőrúttól egy megálló a 9-es busszal, vagy a 83-as trolival.) Minden érdeklődőt szeretettel várunk. Kérjük, értesítsétek tagtársainkat, hívjatok másokat is!

a vezetőségek

Meghívó: Az orosz (szovjet) felsőoktatási intézményekben végzettek találkozója. Orosz Kultúrális Központ A Diákok napja (Tatyjana nap) alkalmából

A Diákok napja (Tatyjana nap) alkalmából: Az orosz (szovjet) felsőoktatási intézményekben végzettek találkozója. Ünnepi koncert orosz művészek részvételével.

Ко Дню студента (Татьянин день): Встреча венгерских выпускников российских (советских) вузов. Концертная программа с участием российских деятелей искусств.

2014. január 24. (péntek), 18 órától.

Hely: Orosz Kultúrális Központ 1062 Budapest, Andrássy út 120.

Útinapló estek a Centrál Színházban Óbudai Társaskör Utazások, úti élmények

2014. január 6. és 13. - 19.00

Óbudai Társaskör

24 / 182

600 kilométer, 100 Guinness

Írországi útinapló élő ír zenével (Göttinger Pál Band), csapravert Guinness-el!

Útinapló estek a Centrál Színházban!!!

2014. január 17. 19.00

Ha menni kell - El Camino

2014. január 26. 19.00

'Észak-fok, titok...' Lappföldi útinapló

2014. február 7. 19.00

Japppános Japán útinapló

2014. február 20. 19.00

'Aki dudás akar lenni...' Skóciai útinapló

Köszönet Mindenkinek, aki segített a hírelésben! Köszönet Mindenkinek, aki a jövőben is segít!

Szeretettel: Papp János a Vándor-Színész

25 / 182

Meghívó a Hullám - tér című antológia bemutatójára Napkelet Egyesület Irodalmi Teadélután

Szeretettel meghívlak Benneteket a Napkelet Egyesület Irodalmi Teadélután sorozatára épült Hullám - tér című antológia bemutatójára

Egyesületünk 2012 őszén indította el az Irodalmi Teadélután sorozatát, melynek mindig más és más szerző volt a vendége. 2013 decemberében, az első évad végén - előzetes terveinknek megfelelően -, ezekből a programokból adunk vissza valamit mindazoknak, akik megtiszteltek minket a jelenlétükkel, és némi képet adunk ezen antológia révén azoknak is, akik ilyen - olyan okok miatt nem lehettek részesei a programjainknak.

A kötetet ismerteti: Botz Domonkos, író, újságíró

Házigazda: Kaiser László költő, író, a Hungarovox Kiadó vezetője

Ünnepség a kubai forradalom győzelmének évfordulója alkalmából Latin-Amerika Társaság Hagyománnyá vált, hogy a Latin-Amerika Társaság januárban megemlékezik a kubai forradalom győzelmének évfordulójáról

Ünnepség a kubai forradalom győzelmének évfordulója alkalmából Az elmúlt években hagyománnyá vált, hogy a Latin-Amerika Társaság januárban megemlékezik a kubai forradalom győzelmének évfordulójáról. Idén sem lesz ez másként. A magyarországi Kubai Nagykövetséggel együtt 2014. január 31-én, pénteken tartunk filmvetítéssel egybekötött baráti találkozót a kubai forradalom győzelmének immáron 55. évfordulója alkalmából. Az ünnepségre a két nép szoros barátságának köszönhetően az új Venezuelai Nagykövetség épületének Hugo Chávez Parancsnok termében kerül sor. Az esemény keretén belül idén egy újabb különleges filmet fogunk bemutatni, ami Magyarországon még soha nem volt látható. A Tatu: Che Kongóban nem kapcsolódik ugyan szorosan a kubai forradalom győzelméhez, de főhőse, az argentin-kubai forradalmár, Ernesto „Che” Guavara a kubai forradalom legendás alakja. Ráadásul ez a dokumentumfilm a Comandante pályájának talán hazánkban legkevésbé ismert szakaszát mutatja be, azt a személyes segítségnyújtást, amit Che a kongói forradalmároknak adott az 1960-as évek közepén. A misszió végül kudarccal végződött, de fontos lépés volt a Kuba és Afrika közötti szoros kötelékek kialakulásában. Az 1997-es filmben megszólalnak Che kubai és kongói harcostársai, akik szemtanúi, résztvevői voltak a közel ötven évvel ezelőtti eseményeknek. Örömünkre szolgálna, ha részvételükkel minél többen kifejeznék szolidaritásukat a kubai néppel és a kubai forradalommal. A rendezvény részletes programja a következő:

17:00 - 17:05: A Kubai Köztársaság himnusza 17:05 - 17:10: A Venezuelai Bolivári Köztársaság himnusza 17:10 - 17:20: A Venezuelai Bolivári Köztársaság elnöki hivatalának közleménye, üdvözlete Kuba testvéri népének, a kubai forradalom 55. évfordulója alkalmából, amelyet felolvas Raúl Betancourt Seeland venezuelai nagykövet. 17:20 - 17:35: Julio César Cancio Ferrer, a Kubai Köztársaság nagykövetének és Kupi Lászlónak, a LatinAmerika Társaság ügyvivőjének rövid beszéde

26 / 182

17:35 - 18:35: A Tatu: Che Kongóban című film levetítése 18:35 - 19:40: A Kubai Nagykövetség állófogadása A rendezvény technikai részletei: ·

Helyszín: Venezuelai Nagykövetség (!), Hugo Chávez Parancsnok terem

·

Cím: 1063 Budapest, Szegfű u. 6. (A Kodály körönd metróállomásnál)

·

Dátum: 2014. január 31., péntek

·

Időpont: 17 óra

A film adatai: Cím: Tatu: Che Kongóban (Tatu, el Ché en el Congo) Év: 1997 Gyártó: Citmatel: Mundo Latino, Havanna, Kuba Rendező: Jorge Fuentes Hossz: 60 perc Nyelv: spanyol Felirat: magyar A rendezvény nyilvános és ingyenes, minden érdeklődőt szeretettel várunk! Üdvözlettel: Latin-Amerika Társaság

www.latin-amerika.hu

MEGHÍVÓ Eszméletes vitaestre Eszmélet Kör Alapjövedelem: a nemnövekedés felé?

MEGHÍVÓ Eszméletes vitaestre

Szeretettel meghívjuk egy beszélgetésre Liegey Vincenttel és Pogátsa Zoltánnal – a Kossuth Klubban – február 3-án, 18:30-kor:

Alapjövedelem: a nemnövekedés felé? Bővebb információ: http://nemnovekedes.net/ Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Eszmélet Kör

27 / 182

TÁJÉKOZTATÁS A MET vezetősége Ismét üzemel a Május Elseje Társaság honlapja

TÁJÉKOZTATÁS

Ismét üzemel a Május Elseje Társaság honlapja: www.majuselsejetarsasag.hu A Galéria vagy Tartalom rovat bármelyik cikkére kattintva, az olvashatóvá, láthatóvá válik.

a MET vezetősége

28 / 182

Művészet Okos Telefonok Szabó László Tibor Szabó László Tibor írása

Szabó László Tibor

Okos telefonok

Pardonovszky Dezső adóhivatali főelőadó betöltötte 62. életévét és annak rendje, módja szerint nyugdíjba vonult. Majdnem 25 évet húzott le az adóhivatalnál, mindenki lelkiismeretes tisztviselőnek tartotta. Olyannak, aki az adóellenőrzések során nem ismert pardont. Egyébként kellemes modorú ember volt. Kollégái egy ezüstös csillogású okos telefonnal ajándékozták meg a rövid, de meghitt házi ünnepségen, amelyen még a főosztályvezető is megjelent néhány percre. A főnök szívélyesen koccintott Dezsővel, majd gyorsan távozott. Szakértői szemmel pásztázta végig az ízléses csomagolásából éppen kibontott kis készüléket. . Már csak napok voltak hátra karácsony szent ünnepéig, és mint mindenki, Pardonovszky Dezső is az ajándékok beszerzésének fáradságos munkájába vetette bele magát. Sem ideje, sem türelme nem volt az új telefon használati utasításának elolvasására. Nem akart hinni a szemének, amikor az ajándékcsomagok ünnepélyes felnyitása után két újabb – egy komor-fekete és egy aranyozott mintázatú – okos telefon meredt rá, tapintásaira várva. Feleségétől és fiától kapta őket. Az ünnepi bódulat elmúltával egy ködös délelőttön visszavonult a dolgozószobájába, és hozzákezdett az okos telefonok ismertetőinek a tanulmányozásához. Több ismerősétől és kollégájától is hallotta, hogy manapság egy közönséges, elavult telefonnal már semmit sem lehet kezdeni. A legjobb az, ha az ember kivágja az ablakon és megszabadul tőle. A guberálók zárt világában talán még jók lehetnek valamire, de egy széles társadalmi kapcsolatokkal rendelkező ember nem kockáztathatja ilyen felelőtlenül az elérhetőségét. A rohamosan fejlődő és életünk szinte minden szegmensét átfogó kommunikációs igények egyébként sem engedik meg, hogy csupán egyetlen mobiltelefonnal lavírozzunk a világban. Dezső úgy érezte, hogy most egy kicsit elébe vághat a gyorsuló időnek, megnövekedett szabadidejét kapcsolatainak kiszélesítésére fordíthatja. A nyugdíjazás nem jelenthet visszavonulást a lakás magányába. Csak semmi begubózás, öregem! ─ kiáltott fel. Az ezüstös csillogású készülékkel kezdte. Szóval, itt megnyomjuk, és máris megjelennek az ikonok. Eszébe jutott gyerekkorának egyik epizódja, amikor kirándulásuk alkalmával egy görög-keleti templomot látogattak meg, és a falakon ott lógtak a szebbnél szebb ikonok. Az Etiópiából származó fekete arcú Szűz Mária tette rá a legnagyobb hatást. Álmodozásából felijedve a cifra ébresztőórán akadt meg a szeme, kétségtelenül ez volt a legszebb ikon a telefon színes felületén. Rögtön beállítom ─ gondolta, de aztán csak legyintett. Végre addig alhatom reggelenként, ameddig jól esik. Na, nézzük csak újra a használati utasítást ─ a menüopciók választásának sorrendje. Hm. „Ne tegye a telefont vagy tartozékait a légzsák hatókörébe. A légzsák gyors felfúvódásakor a készülék súlyos sérülést okozhat.” Már egy éve eladtuk az autót, a nyugdíjas bérlet azért csak olcsóbb, és nemsokára ingyen utazhatok a villamoson meg a buszokon. De nézzük tovább! Névjegycsoportok létrehozása, szövegsablonok… Ez eddig nem sok újat mond, felhívom a Pistát. Működik! Persze most sem érhető el, mint általában. Miért tartja ez a jóember állandóan kikapcsolva a mobilját? Hangposta. ─ Kerestelek, öregem, hívj vissza, de nem két hét múlva. Szervusz. Nézzük az aranyozott mintázatút! Benyom, pin kód megadása, visszanyom, újra nyom. Egyre csak nyom. Na nem, most húzni kell az újunkkal, de nagyon finoman, mert különben össze-vissza ugrál. Aha, most bejött valami: „pénznemek és mértékegységek konvertálása”. Igen, ha izlandi koronát akarok Guatemalában átváltani, akkor… Most nem veszek iráni rialt, mert… Mennyi is egy láb méterben? A repülőn teljesen megbolondítják az embert a kiírásokkal. Nekünk is át kellene térni a kilométerről a mérföldre ─ lehet, hogy ez egy kicsit mérsékelné a gyorshajtókat, amikor már százötven fölött jár az óra. Teljesen belegabalyodtam a táblázatokba. Nézzük újra az útmutatót: „Kerülje a szívritmus-szabályozókkal való interferenciát!” Még jó, hogy ezzel nem rendelkezem, egy veszélyhelyzettel kevesebb. Felhívom a kábeltévé társaságot, már megint duplán számláztak ebben a hónapban. Halló! Megint az a rothadt automata, igen, kérek visszahívást, mondd csak tovább!

29 / 182

Most jön a komor-fekete készülék. Gomb nyom, menü opciók, visszaszámláló időzítő beállítása. Ez meg mi a fene? Lépjünk tovább! Világóra létrehozása és megtekintése. Hány óra lehet most Vlagyivosztokban? Mi a csoda, ezek ennyire előre vannak? Ki hitte volna! „Ne helyezze az akkumlátorokat vagy a telefont melegítő eszközökre, például mikrohullámú sütőbe, kályhára, vagy radiátorra – felrobbanhatnak!” Ha, ha, ha…─ és aztán majd odaég a pizza, mert nem jelez az okos telefon! Olvastam az újságban, hogy egy brit gazda a tehenében hagyta az okos telefonját elletés közben, mivel elemlámpának használta és egy kicsit feledékeny volt. Aztán mégis előkerült a készülék ─ talán a következő ellésnél. Az viszont biztos, hogy a gazda ez idő alatt is állandó telefonkapcsolatban maradhatott a tehenével. Mi mindenre képes egy okos telefon! Ahá! Itt a beépített okos fényképezőgép, nemcsak a látványt, hanem például a konyhaszagot is képes felvenni és visszajátszani! Ennek örülni fog a feleségem. GPS kapcsolat. Lekérhetem a másnapi utazás adatait. De kár, hogy eladtam a kocsimat. Zummolni lehet vele, de hogyan! Úgy kinagyítottam az íróasztalomon fekvő döglött legyet, hogy igazi csillagközi szörnynek néz ki. Lefotózom és beviszem megmutatni a volt kollégáknak. A nőket persze rögtön kitöri a frász. Csodálatos dolog ez a mai technika! De nézzük meg újra az ezüstös csillogásút, szerintem itt a legegyszerűbb a zeneletöltés. Megnyom, simít, bosszankodik, újra simít, és már jön is a rock-zene. Miért üvölt ez így? Nem működik a hangerő szabályozó. Nem tudom leállítani, pedig már mindent végigsimítottam. Nem baj, így is rá tudok kapcsolódni az internetre. Jaj, de szép ez az ikon! Még szöveg is van hozzá: „Híréhségben szenvedőknek.” Ez kell nekem. Rovatba rendezi a híreket. Miért nem tudok ráállni az időjárás jelentésre? Esik már kint, vagy csak délutánra jön meg a vihar? Ki kellene nézni az ablakon. Az ezüstös csillogású okos telefon váratlanul beindult, valami gügye-bügye gyerekdal áramlott belőle eszméletlen hangerővel. A komor fekete közben simogatás és nyomkodás nélkül is átállt az egyik internetes honlap pornófilmjének átvételére. Pardonovszky Dezső nem tudta, hova kapjon. Vegye fel az ezüstös csillogásút, vagy állítsa le a komor feketét? A zene közben fáradhatatlanul bömbölt. ─ Honnan beszél? Milyen tévé? Nem értek semmit. A másik okos telefon is felharsant, a Walkürök lovaglását játszotta kíméletlen hangerővel. A két különböző zene egy oszlopdöngölő gép zajának erejével tört rá Dezső agysejtjeire. Megsimogatta az egyik szimpatikusnak tűnő ikont és máris hallhatta Pista hangjának érdes zengését. Máskor talán még túl hangosnak is találta volna barátja hangját, de az általános zűrzavarban csak szótöredékeket volt képes felfogni. A pornóátvételen az egyik nő éppen az aktusra készülődött, Dezső kidülledt szemmel figyelte a jelenetet. Csak nehogy most lépjen be a feleségem! Pista valami olyasmit mondhatott, hogy később újra megpróbálja felhívni, de ebben sem lehetett biztos. Simított egyet a készüléken, mégsem kapcsolt ki, a Walkürök lovaglása tovább folytatódott. Az aktus a másik okos telefonon már javában folyt, elképesztő nyögések hallatszottak a készülékből. ─ Mennyibe fog ez nekünk kerülni? ─ futott át a gondolat Dezső agyán. Az utolsó kísérlet következett, hogy mindent leállítson maga körül. Fejfájása szinte már elviselhetetlenné vált, ujjai meggémberedtek, csak ült az íróasztal előtt, felállni is képtelen volt. Bökött egyet az aranyozott mintázatú telefonon – ez tűnt a legbarátságosabbnak – az azonban nem állt le, rögtön beindította a fényképezőgép funkciót, méghozzá mosolyfelvételi módban. Dezső kimeredt szemmel, keserűen lekonyuló szájjal és mereven bámulta a kamerát.

─ Halló, ki az? ─Jó napot, asszonyom, dr. Somfai vagyok a mentőszolgálattól. Pardonovszky Dezsőt keresem. ─A felesége vagyok, mi van a férjemmel? ─ A Samsung Galaxy Crusier 2 okos telefonjuk jelezett, hogy a kedves férjének mentális problémái vannak. Bevisszük megfigyelésre. ─ Jöjjön fel, nyomom a gombot. A mentőorvos egy harmincas éveiben járó fiatalember volt. Egyszerű utcai ruhát viselt, a fehér köpenyt tudatosan mellőzte. ─ Foglaljon helyet, a férjem a dolgozószobában van, most üzemeli be az okos telefonokat. Kér egy kávét? ─ Köszönöm, nem kérek. Ma délelőtt már nyolcat ittam. Az ünnepek előtt elég sokan vettek okos telefont, és az ezekbe beépített automatákból gyorsan eljutnak hozzánk a vészjelzések… meglehetősen gyakran kell kiszállnunk. Kérem, rakja össze a legszükségesebbeket a férjének… hálóruha, fogkefe, fogkrém, alsóneműk… de ezt ön jobban tudja, mint én. ─ Hová viszik szegényt? ─ Egy új osztályt nyitottunk a Központi Kórházban. Mindennel rendelkezünk, amire egy súlyos betegnek szüksége lehet, az ápoltakat bármikor meg lehet látogatni. Ja, majdnem elfelejtettem, bármit be lehet hozni a betegszobába, kivéve a mobiltelefonokat, legyenek azok akár a legprimitívebbek, a több évtizeddel korábban gyártottak közül valók is!

30 / 182

Névhasználati adó Szabó László Tibor Időszerű szatíta

Szabó László Tibor: Névhasználati adó

A válságtanácskozás összehívását a város rendkívül kiélezett gazdasági helyzete tette szükségessé. Az utolsó tartalékok is kimerültek, csak egyetlen villamos és két autóbusz poroszkált a nagyváros utcáin, a köztisztviselők hónapok óta csökkentett javadalmazás mellett végezték idegőrlő munkájukat, még a közmunkások törött lapátjainak kicserélésére sem futotta a kasszából. A városháza világítását már egy hónapja szüneteltetni kényszerültek, mivel a vízcsapok elzárása után az áramszolgáltató is felhagyott tevékenységével. Nem okozott tehát különös meglepetést, amikor a polgármester a rövid megnyitó után azonnal közzétette az új helyi adók bevezetéséről szóló javaslatát. A tanácskozás résztvevői ─ miután az elképzelések már korábban kiszivárogtak ─ egykedvűen fogadták az elmondottakat. Több koncepció is érlelődött az új adókkal kapcsolatban, de hamar világossá vált, hogy a javaslatok közül a névhasználati jog megadóztatása lesz a legkönnyebben bevezethető. A rendelet visszamenőleges hatállyal történő érvényesítése azzal kecsegtetett, hogy ezúttal egyetlen adóalany sem lesz képes magát kihúzni alóla. Ez az adóztatási technika már régen bevett szokás volt nemcsak a városban, hanem az egész köztársaságban is. Az állampolgárok többnyire csak akkor tiltakoztak ellene, amikor valamiért elmaradt. Ezáltal ugyanis egyes vállalkozások, illetve lakossági csoportok tevékenységük gyors csökkentésével, és így az adó nagy részének elkerülésével, gyakran előnyös helyzetbe kerültek a többiekkel szemben. A tiltakozás egyszer majdnem zendülésbe fordult, amikor egy közlekedésrendészeti szabályt csak a kihirdetés után két nappal szándékoztak hatályba léptetni. A rendelkezés a gépkocsikban elhelyezett szivargyújtók használatának megadóztatását érintette volna a tűzrendészeti törvények messzemenő figyelembevételével. A hatóság ez esetben azért tekintett el az új adó visszamenőleges hatályú bevezetésétől, mert nem rendelkezett megbízható statisztikai adatokkal az autósok dohányzási szokásairól. A képviselők a sorsdöntő parlamenti ülésen indulatos beszédekben ecsetelték az országban uralkodó statisztikai slendriánságot, és követelték, hogy a szivargyújtók használatával kapcsolatban megemelt átalányadót vezessenek be. Ez valamennyi, kocsiban utazó személyre vonatkozott volna, a nemdohányzókat is beleértve. A legfőbb érv az volt, hogy aki egy szivargyújtó közelébe kerül, az előbb-utóbb potenciális dohányzóvá válik.

A jóváhagyott napirend értelmében a képviselők és a meghívott szakértők hozzákezdtek a névhasználati joggal kapcsolatos adózás megtárgyalásához. Az előzetes koncepciók összefoglalására a polgármester vállalkozott:

Tisztelt Közgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim!

A mai nehéz világgazdasági helyzetben elengedhetetlenné vált, hogy városunk színvonalas és biztonságos üzemeltetése érdekében újabb áldozatok vállalását kérjük a területünkön működő vállalatoktól és a lakosság különböző rétegeitől. Az újabb terhek igazságos és nyomon követhető elosztására a közteherviselés legkiérleltebb formáját, az adózást választottuk. Számos javaslatot kaptam mind képviselőtársaimtól, mind pedig a legkülönbözőbb területek szakértőitől. Azt is el kell mondanom, hogy az apparátus legfontosabb tevékenysége az elmúlt hetekben az előremutató koncepciók kiérlelése volt. A széleskörű elemzések egyértelműen azt mutatták, hogy jelenlegi helyzetünkben a névhasználati jogra kivetendő adó szolgálja legjobban a város gazdasági terveit. Átadom a szót helyettesemnek, aki egyben a városi önkormányzat Gazdasági Bizottságának vezetője is.

A polgármester bevezetőjét a képviselők nagyobbik része hangos egyetértéssel fogadta, az ellenzékiek meg pfujoltak. Ez egyébként teljesen megfelelt a hagyományoknak és a kialakult erőviszonyoknak, fordított helyzetben is ugyanez történt volna. A polgármester helyettese körbenézett, megvárta, amíg a rend helyre áll és hozzákezdett:

Tisztelt képviselőtársak! Tisztelt meghívottak!

31 / 182

Egyszerűen elképesztő, hogy a mai nehéz gazdasági helyzetben egyes vállalatok meggondolás nélkül, felelőtlenül, a közösségi érdekeket semmibe véve, olyan nevek használatára jogosítják fel magukat, mint például Központi, Általános, és hasonlók. Ezzel óriási előnyökhöz jutnak az egyre szűkülő piacon, extraprofitra tesznek szert, és mindebből semmi sem jut a közügyek finanszírozására, a város közérdekű üzemeinek fenntartására. Méltán hiszik a vásárlók azt, hogy például a Központi Sapka- és Kalapgyár a legnagyobb vállalkozás a szakmában, kínálata sokszorosa a többiekének, jóllehet az utóbbi évek folyamatos leépítései következtében termelése legfeljebb egy középvállalat szintjének felel meg. De megemlíthetjük az Általános Kamionmosó Szervíz esetét is, amelynek neve mágnesként vonzza a városunk utcáin átgördülő latyakos gépjárműveket. A cég újabban fuzionált a Központi Pótkocsi Szolgálattal és sajnos nincsenek törvényes lehetőségeink az így létrejövő többletjövedelem kiemelt megadóztatására. Nem hiszem, hogy folytatnom kellene a sort, elég, ha csak az Általános Ragasztástechnikai ZRT-re gondolunk.

A helyettes polgármester szavait a többség kirobbanó lelkesedéssel fogadta. „A közjóért dolgozunk!”, és hasonló bekiáltásokkal próbálták az ellenzéki hangokat elfojtani. Az egyik kormánypárti képviselő rögtön szólásra is jelentkezett: ─ Tökéletesnek és minden szempontból elfogadhatónak tartom az előterjesztést, de a névhasználati jog megadóztatását a melléknevekre is ki kellene terjeszteni. Minden olyan céget meg kellene adóztatnunk, amelynek nevében az édes, keserű, savanyú, csípős és más hasonló szavak előfordulnak. Van Önöknek elképzelése arról, hogy például az Édes-savanyú Szószok Étterme milyen hatalmas forgalmat bonyolít le? De megemlíthetem a Keserű Italok Házát is, amely ezzel az egyszerű szóval termeli ki azt a többletprofitot, amelyből városunk egy fillért sem lát. A következő hozzászóló arra figyelmeztetett, miszerint az új adót a szellemi termékekre is feltétlenül ki kellene terjeszteni. Javaslatát egy kitűnő és aktuális példával támasztotta alá: ─A jövő héten mutatják be a Városi Színházban Dománfalvy Ádám Édes-keserű Elégiák című szimfonikus költeményét. Adózatlanul? ─ szegezte a kérdést a polgármesternek.

A névhasználati jog megadóztatása az ellenzék fanyalgása ellenére biztos többséggel ment át a közgyűlésen. A vita utolsó szakaszában már csak abban kellett megállapodni, hogy mely vállalatok kaphatnak felmentést az új adónem alól. Általános volt a vélemény, miszerint az egészségmegőrzéssel foglalkozó, valamint a páciensek mentális állapotát javító intézményeket és cégeket kell az adókötelesek listájáról elsősorban levenni. Így vált adómentessé valamennyi magánklinika, az egészségcentrumok, számos drogéria, de a Fanyar Gondolatok Elhárítása nevű pszichológusokból álló munkacsoport tevékenysége, és a Jövőbelátók Közösségi Háza is.

Az új adó bevezetése után jelentős változások történtek a város életében. Sokat fejlődött a közlekedés, már óránként jártak az autóbuszok és lényegesen több vonalon, mint korábban. Több utcában is felszedték az aszfalt burkolatot és hagyományőrző kockakövekkel helyettesítették azt. A vakbélműtétekre már csak két évet kellett várni, és a gyors ügyintézés érdekében a városházi hivatalnokok fizetését is jelentősen megemelték. Az egyetlen gond csupán az volt, hogy az adóval sújtott vállalatok egymásután változtatták meg neveiket. Az édes-savanyú szószok kínálata még az étlapról is eltűnt, és egy év elteltével a városban már csak Étterem elnevezésű étkezdék voltak találhatóak. A Sapka- és Kalapgyár neve is megváltozott, a két részleg ugyanis különvált, és a gyár homlokzatára csak annyi került, hogy Sapka meg Kalap. A szavakat nem merték többes számba tenni, mert attól féltek, hogy a jövőben ezt is megadóztatják. Dománfalvy Ádám zeneszerzőhöz sajnos túl későn jutott el az új adónem híre ─ ő többnyire nem közlönyöket olvasott, hanem kottákat ─ és így kénytelen volt szerzői honoráriumának egy további hányadát is az adóhivatal részére befizetni. Ezután már nem is foglalkozott komponálással, a Jövőbelátók Közösségi Házának munkatársa lett, és zenei hangokkal igyekezett a jól fizető pácienseknek jövőjüket felvillantani. A mélyülő válság egyre nehezebb gazdasági helyzetbe hozta a várost, még a tulajdonában lévő zálogházakat is el kellett zálogosítania. A képviselőtestület azonban nem adta fel. Rövidesen kezdeményezte egy tíz fős szakértői munkacsoport felállítását, amelynek feladata az adókultúra erősítése, valamint új adózási formák felkutatása lett. A gazdasági szakértők számos ötlettel szolgálták meg magas tiszteletdíjukat, és a város vezetése is egyre optimistább hangot ütött meg az önkormányzat ülésein. Igazán hatásos, és a költségvetési hiány megszüntetését hosszú távon is biztosító megoldások mégsem születtek. A polgármester álmatlan éjszakái a hetek múlásával egyre gyakoribbá váltak. ─ Hibát követtünk el! Ezt az adót is visszamenőleges hatállyal kellett volna bevezetnünk! ─ dörmögött ilyenkor magában.

32 / 182

Négy vers a Nálatok laknak-e állatok? kötetből Rigó Béla Az olvasnivaló rovatban egy kritikát is olvashatnak erről a kötetről. Óradal Karácsonyi ének Városmese A szerelmes giliszta

Óradal

Hallgassanak meg, kérem - a karóra dalolt -, dédapám réges-régen egy homokóra volt.

Percei hulltak egyre, míg végül is lejárt, de mindig újrakezdte, és mindig fejre állt.

De feltörvén a mélyből - büszke rá módfelett -, mindhárom gyermekéből már ingaóra lett.

Toronyórának tették az elsőt – szép e rang. Hitték szavát, követték - ember és nagyharang.

A másik is kirukkolt. Hogy megszeressük őt, félóránként kakukkolt. Így mérte az időt.

Legkedvesebb a lánya volt neki mindazért, ki talpig porcelánba öltöztetve – zenélt.

33 / 182

Apám egy utcasarkon mint villanyóra állt, őt bámulta kitartón, ki randevúra várt.

Anyám egy fáradt vekker, álmokkal van tele. Szorong, hogy jön a reggel, s felsír hajnalfele.

A bátyám stopperóra. Száz verseny és rekord emléke rárakodva, mint por és rozsdafolt.

Néma kvarcóra-kislány a gyermekem, szegény. Egy ős homokszem-kristály van szíve közepén.

Karácsonyi ének

A verebek, a verebek… reszketve várják a telet. Zörgő szél söpri a tereket, nagy, kormos hópaplant tereget. Éhesen lármázó seregek csipkednék vaksin a szemeket. És mégis élnek még verebek! Szórhatják széjjel a szemetet.

Az egerek, az egerek… cincogva várják a telet. Nótájuk macskáról kesereg még jó, hogy elrejt a kerevet, míg egyszer fönt a tört cserepek közt már az új tavasz csepereg. Bár élnek mezőn is egerek, Velük nem cserélnek szerepet.

34 / 182

A gyerekek, a gyerekek… boldogan várják a telet. Fenyőfát díszít sok szeretet. Kapnak majd játékot, meredek drága, szép hóbundás hegyeket. (S bónusznak családi meleget.) Na persze, vannak más gyerekek. Azok meg, akár a verebek.

Városmese

Amikor elmentek a bulldózerek, visszalopóztak a házak. Csend van. Az égen a Hold didereg. Hol vannak a régi utcák, terek? Összebújnak és fáznak.

– Jó estét, kedves Sarokház Úr! Megismertem a kéményéről. – Drága Villácska! Ó, hogy illik Kegyedhez szép repkény ruhája! Ne süsse le a spalettáit! – Jaj, hagyjon! Lássa, megvénültem… – Ó, hisz alig múlt százhúsz éves! – De két tűzvész! Meg a háború is! Szegény uram a bombázáskor… Azóta foghíjas az utcánk…

Amikor elmentek a bulldózerek, visszalopóztak a házak. Csend van. Az égen a Hold didereg. Hol vannak a régi utcák, terek? Összehajolva vitáznak.

– Én itt álltam a templom mellett! – Hagyja, kérem, a templomot csak! Jól kibulizta, műemlék lett! –

35 / 182

Rongyos, fehér sziromruhában sírnak a fák. Őket majd holnap. Majd jönnek, és követ dobálnak kis kutunk rémült kék szemébe. Sóhajt a föld, őt meg leöntik szürke betonnal, s elfelejtik. – De jó, hogy ezt már meg sem értük!

Amikor elmennek a bulldózerek, visszalopóznak a házak. Csend van. Az égen a Hold didereg. Hol vannak a régi utcák, terek? Csend van. Nincs magyarázat.

A szerelmes giliszta

Egyszer egy szegény giliszta legény harminchárom szelvényében kigyúlt a remény. Tili-tulipán! Csak az a talány, visszanéz-e az a karcsú, fess gilisztalány.

Míg a szívét így gyötörte, egy szál virág körül körbe, lankadatlan, mint egy kába, kergette a leányt karikába, -kába, -kába, -kába. Kába.

Aztán a szegény giliszta legény kérlelte a leánykát, hogy ne legyen kemény. Hullt a repeső langymeleg eső, az se tudta elzokogni, mily szerelmes ő.

36 / 182

- Karcsú tested míg követtem, jaj, de sok földet megettem! Bár csak lennék gyűrűs férged, tízszer annyit is megennék érted, érted, érted, érted! Érted?

Végül a szegény giliszta legény bánatától visszhangzott az egész televény. - Ő, jaj, szüntelen rág a szerelem! Jaj, egész becsavarodtam, jaj, mi lesz velem?

Ám a lányka meg sem fordul, hanem zordul hátrafordul: - Hagyjon békét nekem végre! Én vagyok a maga másik vége, vége, vége, vége! Vége.

Három vers Dezső Anna Zanami Bemutatjuk Dezső Anna Zanami költönőt. Izelitőül három vers a "Nyulfarkak" kötetből. farsangfark (szélmalomharc) Kocsmáros Kis kő, ha

37 / 182

farsangfark (szélmalomharc) a farsangnak vége, a szerpentin megy a szemétbe. (a színes tintákat lemostam) vivát vasaló vivát seprű! középszerű kötényem megkötöm. (a konyhakövön hűl már a kalács) a szomszédasszony szólt: lefőtt a kávé. a tyúkganét útközben (talán) kikerülöm. este pedig leborotválom a lábam.

Kocsmáros Berúgott éjjel a Nap. Megitta az összes tegnapot. Az égi kocsma asztalán pohara fényes nyomot hagyott. (A hold is elfogyott.) Elszórt konfettiként ragyognak a csillagok. Kezemben seprű. Takarítok.

38 / 182

Kis kő, ha… Tömör sziklafalban aprócska kő nyüzsög. (Kis kő, ha meglazul, vigyázz sziklafal!) Kis kő, ha meglazul bomlik a tér, büszke sziklafal döngve hull alá.

Megjelenik a munkásmozgalom - Ötödik részlet - Kortársam története - II. kötet Szász Benjamin I. fejezet Kisiskolás kor

39 / 182

Megjelenik a munkásmozgalom Ötödik részlet Kortársam története II. kötet

I. fejezet Kisiskolás kor

Milyen baloldali szélsőséges szerző - gondolja és már megvető mosollyal tolja is félre művemet a különböző árnyalatú, de magát demokratikusnak nevező olvasó. Még azt sem tudja ez a szerző, hogy a munkásosztály eltűnik, a munkásmozgalomról pedig igazi demokratikus társaságban beszélni sem illik, nemhogy írni. Tudom, de nem érdekel a véleményük, mert ismertem ezen urak szüleit és nagyszüleit. Ők bizony még nem demokratáknak nevezték és tartották magukat, hanem úriembereknek, vagy csak egyszerűen uraknak. Mai gyermekeikkel és unokáikkal az volt a közös sajátosságuk, hogy ők éppen úgy lenézték a parasztot és gyűlölték a munkást, mint utódaik, a mai „demokraták”. Tanúm a huszadik század sok jeles írója, többek között Illyés Gyula. A ma igazi, azaz jobb szó híján népi demokratikus értelmiségnek történelmi feladata lenne egy szöveggyűjteményt összeállítani arról, hogy ezeknek az úriembereknek milyen viszonya volt a parasztokhoz és a munkásokhoz. Persze a fogalmaik is zavarosak voltak. Ezek az „úriemberek” nem mind voltak ténylegesen urak, azaz tőkések és földbirtokosok, a tényleges gazdasági és politikai hatalom tulajdonosai. Jelentős részük az államapparátus különböző dolgozója volt, a tényleges uralkodóosztályok társfogyasztója. Nekik illett tudniuk, hogy kik a tényleges urak és hogy kellő tisztelettel legyenek irántuk. De hagyjuk őket most békében. Az 1940-es években már kétségtelenül volt Magyarországon munkásosztály, és bár elnyomva és üldözve, de volt mozgalma is. Ennek a munkásmozgalomnak két tagja jelent meg szerény otthonunkban. Anyám már előző nap közölte velünk, hogy vendégeink lesznek délután, mert meg akarta magyarázni, miért kezdett a szokásosnál is nagyobb takarításba szombaton. Vasárnap még ebéd előtt készen lett mindennel. A vendégek részére készített rétesek is már csak sütésre vártak. Előre nem sütötte ki őket, hogy friss melegen kerülhessenek az asztalra. A vendégek nem ebédre jöttek, hanem ebéd utáni teázásra. Még érkezésük előtt Anyámnak sikerült ismét teljes rendet rakni és három óra körül az asztalon már ott volt egy hatalmas tál rétes és a teáskannából szállt az illatos gőz. Érkezésüket könnyű volt szinte percnyi pontossággal kiszámítani, mert az első délutáni vonattal jöttek Budapestről. Minden igazi vendégségnek látszott, és az is volt – de több is volt annál. Szüleimhez a munkásmozgalom agitátorai érkeztek politikai beszélgetésre. Azért kellett a beszélgetést igazi baráti vendégeskedésnek álcázni, hogy ha hívatlanul a csendőrség is vendégségbe jönne, ne köthessen bele semmibe. Isaszeg akkor falunak számított és még a szociáldemokrata párt is ki volt tiltva a falvakból. A politikai agitátorok ugyanakkor tényleg a legkedvesebb vendégeknek számítottak a legtöbb nagyüzemi munkás családjában. Ketten érkeztek most is, mint még többször később. Már korábban is járhattak nálunk, mert Apám nem ment ki eléjük az állomásra és mégis megtalálták a házunkat. Az volt a látszat, hogy itt laknak és a délelőtti műszakból érkeznek haza. Valószínűleg ez is hozzátartozott a konspirációhoz. Nem volt célszerű kitűnni a munkából érkező tömegből. A kölcsönös üdvözlések után azonnal hozzáfogtak a lényeghez, azaz a politikához. A rétest és a teát csak úgy mellékesen fogyasztották, barátságosan, de nagyon szenvedélyesen beszélgettek. Hol egyikük, hol másikuk állt fel az asztaltól és fel s le sétálva fejtette ki a nézeteit. Látszott, hogy bizonyos kérdések megoldásához akartak közelebb kerülni. Látszott, hogy olyan beszélgetés folyt, ahol érdemi kérdéseket vitattak meg. Közben elhangzottak olyan szavak, mint kapitalizmus, szocializmus, dialektika. Először hallottam őket és természetesen nem értettem, mint ahogy nem értettem az egész beszélgetést sem. Az új szavakat éppen azért jegyeztem meg, mert nem ismertem őket. Titokzatosságukat az is fokozta, hogy amikor megkérdeztem Apámat, megfutott a feladattól és először azzal intézte el a dolgot, hogy te még kicsi vagy és nem értheted meg, majd ha nagyobb leszel, megérted, van még időd gondolkodni rajta. Apám barátját, Megyeri bácsit is megkérdeztem. Addigra már jó barátság alakult ki köztünk, és bármit kérdeztem tőle, igyekezett számomra érthetően megmagyarázni. De most ő sem tudott mást mondani, mint hogy még kicsi vagyok és csak később érthetem meg. Ezzel a kör bezárult, Apám megtiltotta, hogy ilyen kérdésekről a barátain kívül másokat kérdezzek, és nem is voltak mások, akik számításba jöhettek volna. A későbbi események ismeretében ma már tudom, hogy bár furcsának látszik, éppen D. László tiszteletes volt az a felnőtt, akit még megkérdezhettem volna és még nem is adott volna a szocializmussal ellenséges választ, de ő elérhetetlen volt egy kisiskolás számára beszélgetésre. A tanító nénivel is ugyanez a helyzet, de ő nem is tudott volna válaszolni a kérdésekre, a képzőben ilyen ismeretekhez nem juthatott. A történelem nagyon hamar ismét napirendre tűzte ezeket a kérdéseket és később, már 16 éves koromban magam láttam hozzá a marxista irodalom tanulmányozásával, hogy tisztázzam a válaszokat. Azóta is vissza-visszatérek e három szó értelmezéséhez és teljesen megértem Apámat és Megyeri bácsit, hogy kitértek a válasz elől. Ezekben a memoárokban, ahol a történet megköveteli, ismételten írni fogok róluk. Most még csak annyit jegyzek meg, hogy akkor az a politikai beszélgetés a három férfi közt egyáltalán nem hasonlított az ötvenes évek elejének unalmas politikai szemináriumaihoz. Amikor ezeket a szavakat használták, saját életük élményeit akarták értelmezni és megérteni. A kapitalizmus nemcsak kapitalizmus volt általában, hanem az a konkrét magyar kapitalizmus, amelyben éltek, éltünk és szenvedtünk. Anyám aktívan nem vett részt a vitában, de elejétől a végéig figyelt és maga is mindent átgondolt, amiről a férfiak vitatkoztak. A háziasszonyi teendők már nem sok munkát adtak, csak a teát kellett tölteni a csészékbe, amikor a férfiak szája kiszáradt a beszélgetésbe. Látszott rajta, hogy őt is érdekli a férfiak szenvedélyes vitája. Különben sem volt idegen tőle korábban sem a politika. Még jóval a házassága előtt az ő neve alatt és címén levelezett egymással a magyar illegális kommunista párt és a csehszlovák kommunista párt vagy annak valamelyik területi egysége. Ez nagyon komoly és veszélyes segítség volt és lebukás estén börtön és az azzal járó szenvedés volt a

40 / 182

következménye. A Horthy-rendszer politikai nyomozói nem udvarias lovagok voltak. Aki ilyesmit vállalt, annak természetesen nagyon „ártatlannak” kellett látszani és véletlenül sem volt szabad gyanússá válni a nyomozók szemében. Szerencsére Anyám még mielőtt lebukás következett volna be, felfüggesztette ezt a tevékenységet. Mindezt csak azért írtam le, mert ebből logikusan következik, hogy Anyámnak jó személyes kapcsolatai voltak a kommunista párt egyes tagjaival és rokonszenvezett a tevékenységükkel, valamint jelenti azt is, hogy a kommunista párt tagjai megbíztak benne. Ugyanakkor Anyám nem volt kommunista, csak szimpatizáns, a konspirációban járatlan lehetett, és lebukása a párt tagjai számára is kockázatos lett volna. Végül mindebből következik az is, hogy nem ezen a vasárnap délután szerzett tudomást a munkásmozgalom létezéséről. Mindeddig egy szót sem írtam arról, hogy a munkásmozgalom melyik szárnyához tartoztak a vendégeink és nem is fogok, mert nem tudhatom. Még ha értettem volna is a beszélgetés tartalmát, akkor sem lett volna könnyű megállapítani. A szociáldemokrata párt marxista szárnya és a kommunista párt között olyan részkérdésekben voltak nézeteltérések, hogy történelmi távlatból nézve vissza, szinte érthetetlen, miért számított az egyik álláspont szociáldemokratának, a másik pedig kommunistának, és miért kellett olyan szenvedélyesen vitatkozni róluk. Mégis egyéb körülmények ismeretében, amelyeket most nem részletezek, agitátor vendégeink valószínűleg a szociáldemokrata párt marxista szárnyához tartoztak, de lehettek olyan kommunisták is, akik beléptek a szociáldemokrata pártba és annak tagjaiként tevékenykedtek. Ez utóbbit megállapítani nehéz volt vagy nem lehetett, de nem is volt különösebb értelme. Az idő közben észrevétlenül és gyorsan telt, vendégeink ideje lassan lejárt és indulniuk kellett az állomásra, hogy biztosan elérjék azt a vonatot, amellyel az éjszakai műszakban dolgozók Budapestre utaztak. Így észrevétlenül elvegyültek a helyi lakosok tömegében, ezt követelte az óvatosság. A beszélgetést természetesen csak megszakítani lehetett, befejezni nem, ezért a vendégek és Apám megegyeztek abban, hogy mihelyt idejük megengedi, ismét találkoznak nálunk. Látogatásuk még néhányszor megismétlődött hasonló körülmények között, hasonló légkörben, az ország német megszállása előtt. Nagyon sajnálom, hogy a háború után a munkásmozgalom számára új és szabad légkörben nem folytatódott, hogy legalább néhányszor nem jelentek meg a régi ismerősök, hogy régi barátként az ország és a dolgozók helyzetét tea és rétes mellett ismét megbeszéljék. Erre annak ellenére szükség lett volna, hogy megnövekedtek a lehetőségek, hogy az üzemen belül is szabad lett politizálni stb. A személyes baráti kapcsolatot semmi nem helyettesíti, és ha már ennek hagyománya volt, helyes lett volna folytatni, és ha már megszakadt ez a hagyomány, nem ártana felújítani.

Tükörszilánkok Szerdahelyi István Ifjúkori hangulatok és benyomások 1955-ből.

Szerdahelyi István Tükörszilánkok

Hó és hahota

Fehér cikláment vettem cserépben, s most három hétig nem lesz ebédem; ahogy indulok vele hozzád, utam ciklámenszirmok havazzák, s egy pisilő dakszli két lábon állva kacag a fehércsipkés világba. (1955)

Ködben

Gőzölgő, nagy, homályos éjszaka. A körvonal szebb, mint a ház maga. Ködmalmok mind lámpaoszlopok, vitorláik hosszú sugárnyalábok, s ahogy forognak útjaim felett,

41 / 182

fénnyé őrlik a hulló cseppeket. (1955)

Ábránd

Szálljon rád valami csendes bánat, s én úgy teszek, mintha vigasztalnálak, elég, ha vállamra fekteted állad; ha simogatlak, az ujjammal látlak. (1955)

Törékenység

A délelőtt áttetsző és fehér, mintha egyetlen, nagy üveggömb lenne; sugárgolyók gurulnak szerteszét, s üveggömb-lombu fák ragyognak benne – míg rád gondolok, egyre így marad, nem törhet szét e kristálypillanat. (1956 január)

Esti tercinák

Csillagcsipás házmestergyermekek nagy buborékot fújnak szalmaszálon, s holdként lebeg a háztetők felett,

míg én az utcán szájharmonikázom, s a kémények, mint széles kőfülek fölémhajolva hallgatják a házon

zenémet; még a durva és süket szemétládák is boldogan riszálják a gyors ütemre széles seggüket,

s csodálatában tátva hagyja száját egy vaskapu: csorbult kőfogsorán

42 / 182

kutyák jönnek, hogy esti táncuk járják,

s egy koszlott kandúr, régi cimborám velem vinnyog az út túloldalán. (1956 tavasza)

Szerelem

Fényhúrok futnak a halvány csillagok egéből a földre, s amerre ballagok, kezem végighúzom rajtuk: a dallam elleng a világos nyári alkonyatban, s a házak mint öblös téglaharangok visszhangozzák a szétgyűrűző hangot. (1956 nyara)

Szeretet

A villamos négy nagy vaskerekét hasa alján szépen összehúzva lefekszik, s úgy néz a kalauzra, ki megsimogatja bádog hátát, mikor pislogni kezdenek a lámpák. (1956 nyara)

Rondel

Aludj el édes, este lett és felszökött a lázad, az ágy szélén vigyázlak, míg elszunnyadsz, veled leszek. Náthás autók dudálnak s a zápor újra elered, aludj el édes, este lett és felszökött a lázad.

Sosem néztem még testedet

43 / 182

hálóingben, s kivánlak, de látom kinn anyádat, s így ildomos kell, hogy legyek – aludj hát édes, este lett és felszökött a lázad. (1956 szeptember)

Fekete jégvirágok

Sötét falak közt fehér köd árad, s mint fekete jégvirágok, a fák betakarják az ég ablakát; cirádáikon tündérek fáznak, lábukon bakancs, gyapjúzokni, csodát nem tesznek, de már tudnak cigarettázni és szitkozódni. (1955)

A félszemű macska Mikor a házmester csoszogó lánya az est kapuját a világra zárja, feloson az égre a Kacorkirály;

félszeme hold és fekete háta csillagokat vedlik az éjszakába, a háztetőkön vadászni jár.

Aki napközben nem tett rosszat, s nem mukkan, ágyán kinyújtózhat. Macskaszag. Béke. Bájos irtózat. (1955)

Ketten és a hold

A dombtetőn egy hajdani parkban bokrokkal, gazzal benőtt nyáresték. Egy egész pad volt a birodalmam,

44 / 182

amíg a felét neked nem adtam; lekopott róla az olajfesték, és a támláját régen ellopták; amilyen királyfi, olyan ország. (1955)

Az utcaseprő

Az utcaseprőnk egy elvarázsolt, fokhagymaszagú öreg király volt.

Azt mondták, övé lenne az ország, megdolgozott már érte ezerszer, s valahogy mindig elvarázsolták, nem lett belőle csak öregember.

A kockakövek, mint a hétköznapok, hosszú, egyforma sorba állnak, tócsákon csillogó fény a vasárnap,

s ő lesöpri róluk a tegnap piszkát, holnapra tiszták lesznek az utcák: mehetünk mind a koronájáért. (1956 nyara)

Forró tányérok

Elnézem néha vendéglők előtt, hol csak a kések éle az enyém, ki ette meg ma az ebédemet? s olyat mosolygok, hogy a ház fején minden cserép az ég felé mered. (1956 szeptember)

Hit

A Nap, tudom, itt van a talpam alatt,

45 / 182

s ez úgy átvilágítja a földet, mint a vakablak a házfalakat. (1957 január)

Este

Hajnalban lehet fényes akárki, és nappal a fényt már nem is látni; csak este fény igazán a fény: a cigarettaparázs is úgy villámlik, felragyog fénye a túlvilágig.

(1957)

NÉGY VERS, KÉT MŰFORDÍTÁS Koosán Ildikó Lírai költemények

Koosán Ildikó: NÉGY VERS, KÉT MŰFORDÍTÁS

Ősz

sárga és vérarany palettán fényeid kikeverte, átfesti tegnapi harsányzöld világát láthatatlan óriás ecsettel, rendezi színpompás haláltusád egy misztikus varázs;

fordít az idő tengelyén;

díszesen, szűzen, szeplőtelen elvéreztet fagyos tenyerén; kiszemelt téged egy Nagyúr,

46 / 182

kiszemelt magának a Halál , vár az első éjszaka jogán, míg leterít, s magába ölel a tél.

Szombathely,2012. szeptember 18

A taorminai görög színház romjai gondolatok Csontváry Kosztka festménye előtt

színárnyalatok ölelkező fénye vetül a varázsos mediterrán égre; vörösre sárga, lila hajlik kékre; viharos hangulathullámverésbe ragadtat a festő, s nemhiába.

ógörög teátrum időtlen szépsége gyönyörködtet a kép előterére; távolabb az Etna csúcsos magánya, élmény- dús perceket kínálva; a lelkes szemlélő akárha Gulácsi sejtelmes Nakongxipán tájain járna…

elsüllyed idők világa hívogat a tájba; ne tétovázz hát, lépj be,

47 / 182

ez már az alkonyat! ülj Andromakhosz mellé, érezd jól magad elvegyülve az amfiteátrum

tarka tömegébe.

2013, augusztus 1.

Gyász

A festő - vászna már feszül,egy pillantást a tájra vet, szűk szemrés, távlatot keres, előrehajlik, hátradől

míg kész a vázlat; pár vonás; a többit otthon festi meg, kár részletezni, nincs kinek: sírhant a téma, semmi más.

2012 július 28

Remy de Gourmont: Song L'automne Őszi dal

Jöjj barátom, jöjj, ősz jár a dombokon, A nyirkos ősz, a monoton, De a cseresznyefalevél

48 / 182

S a vadrózsabogyó vérVörös lángja egy csókkal felér, Jöjj barátom, jöjj, ősz jár a dombokon.

Jöjj barátom, az ősz csípősre vált, Borzongat, elkél a kabát. De a napsugár még meleg; Könnyű a lég, ahogy szíved, És ring a köd, lustán lebeg, Jöjj barátom, az ősz csípősre vált.

Jöjj barátom, zokog az őszi szél, Sír, mint egy ember, aki él. Cserjésbe, szedresbe ront Ágat tördel, mint egy bolond, De zöldell még a tölgyfalomb, Jöjj barátom, zokog az őszi szél

Jöjj barátom, dühöng az őszi szél, Morog, szid minket mindenér,' Dúl-fúl, fütyül, ösvényen át, De a bokrokban hallani tovább A vadgalambszárnyak szelíd zaját, Jöjj barátom, dühöng az őszi szél.

Jöjj barátom, az ősz szomorú, Tél készül, kopárság, ború, De még a rét nyarat idéz, Egy szál avarfű megigéz; Tán ad még virágzó mohát az ég, Jöjj barátom, az ősz szomorú.

Jöjj barátom, jöjj, ősz jár a dombokon, Remeg a nyárfa kopaszon; De lombja életre gyúlva Aranyszín ruhába bújva Táncol, táncol, s táncol még újra, Jöjj barátom, jöjj, ősz jár a dombokon.

Szombathely, 2011 október 10

49 / 182

Octavian Goga:

Megkésett faág

Mondd, volt - e részed valaha benne hogy lásd, mikor komor ősz telepszik szétterülve a kifosztott kertre, egy bimbós ág nyílik ébredezve, késetten, újra, s vajon mért virágzik?

Megállított- e akkor utadon a kérdés: mi lehet a titok bölcs tudással kutattad-e ott: vajon mi bujkál a dermedt szirmokon, holnap holtak, ha nem látnak Napot?

S ha meghatódva egy pillanatra búsultál, könnypára szállt szemedre; hogy állhatsz itt, kérdőn magadba feledve szegényt, magára hagyva, s kinek a bűne, te ezt érted- e ?

Nap küldi melegét az ernyedt őszbe, tavaszerőt cseppentve magából az álhalálba szenderülőkbe, s ők megrészegülve, önkívületbe virágoznak, elringató dalától.

Szombathely, 2012 október 14

50 / 182

Kantáromat kikötöttem

Csendesedve, mint a vihar, ha ereje lassan kihal, kantáromat kikötöttem, hétmérföld maradt mögöttem. Csikólétem, csodalábam, hozott ide, messze jártam; avar-almom lombhullásból, kőbölcső ringatott máshol. Kélt szívemben csodareggel gyöngyharmatos fényterekkel, kristályvizű forrásokkal, hamvas erdő- dallamokkal. Ősidők ős- létvizében, megmártóztam nap tűzében, versenyt nyargaltam a széllel telve vággyal, szenvedéllyel. Utat járatlanban törvén magam lettem ott a törvény, gyöngyházfényű csöndpalástban jártam a hold udvarában. Őshazám igézetében -ahogy madár börtönében szabadságom foglya lettem: árnyéklétben fényt kerestem. Lebben már, és vár az alkony; arany-bíborfényű parton ősködből vert hídon járva jutok az éj otthonába. Csendesedve, mint a vihar, ha ereje lassan kihal, kantáromat kikötöttem hétmérföld maradt mögöttem…

2013

51 / 182

A zongora hangja Dezső Anna Zanami: A szegénység sajátos szegmense

A zongora hangja

A gyűrű pörgött. Szédületesen gyors volt, valódi formája szemmel követhetetlen. Csúcsán egy pontban összegyűltek a napsugarak, fejedelmi ragyogással megkoronázva a keringőt. Szikrázó aranygömb forgott a zongorán. A hulló, salétromos vakolatú roggyant házban az öregasszony vacsorához készülődött. Fáradt, lassú, megfontolt mozgással ingázott a tűzhely, az asztal és a stelázsi között. A sifonért, amiben a pár, kopott mázú, hajszálrepedésekkel pókhálózott fajansz-tányért meg a pár lepattogzott zománcú fazekat, lábast tartotta, évekkel ezelőtt eltüzelte. Egy percig sem sajnálta. Egyféle háborúnak fogta fel a szúk ellen, amik éber éjszakái alatt rendkívül bosszantották végtelen percegésükkel. - Nesztek dögök, ezt nektek! – mondta, amikor izzadtan, vörös arccal pakolta a szekrény széttrancsírozott darabjait a kályhába, és gonosz mosollyal nyugtázta a kis, pukkanó hangokat, ahogyan a bogarak a tűzben szétdurrogtak. Farkas fagyasztó hideg volt azon a télen, csak remélte hogy az idén is megússza. Nem nagyon volt már mit eltüzelni és nem nagyon volt már mivel betömni az öreg, összeaszott ajtók, ablakok réseit. A dunyha tolla is csak csomósodott, egyre több szigeteletlen területet engedve a húsa felett a hidegnek éjjelente. A prósza illata betöltötte a konyhát. Elkúszott a sparhelt korommal felújított platóján, végigsiklott a lavórban elterülő kézmosóvíz felett, beslisszolt a nagy ruhásszekrény nyitott ajtaján, megcirógatva a pár maradék „ünnepit”, majd gyors kanyart téve a megvetett ágyra simult. Az étel aljára lesüllyedő szilvalekvárcsomók kicsit odakapott, pikáns, füstös aromája a prósza-illat után eredt. Az asszony elégedett arccal, kicsit megpörkölt ujjakkal csapta be a sütő ajtaját. „Jó dolog a kukorica” – gondolta közben. Fogasra akasztotta a zsíros pruszlikot majd kezet öblített csak úgy, szappan nélkül. A maradék aludttejet odacsattantotta a macskának, amit valamelyik évben az árokpartról kotort össze. Félig, egyoldalasan elkopott alumínium-kanállal (még nászajándékba kapta) porcukrot szórt, majd, míg a vacsora hűlt, könyökeire támaszkodva, homlokát két, összekulcsolt ujjaival támasztva elmondta az asztali áldást. Odakint szelíden esett a hó. Két nap múlva a hideg rekordot döntött. A fagy eltömte a zárakat, eltörte a földközeli vízvezeték-csöveket. Kenyeres-kocsik hűltek árokba fordultan. Nem maradt egy darabka gyújtósa sem. Napközben a jégvirágok csodásabbnál csodásabb hajtásokkal, rügyekkel kápráztatták el az öregasszonyt, aki csak dolgát végezni kelt ki az ágyból. Igyekezett minél többet aludni, de ha becsukta a szemét, a mozi ott folytatódott, ahol abbamaradt. Élete filmje megállíthatatlanul pergett. Látta dolgos gyermekkorát, a cselédmunkát, hallotta a csúfolódást a háta mögött merev térde, bicegő járása miatt. Érezte az avas, bennfelejtett kolbászok szagát, amit férje lódenkabátja belső zsebébe rejtett – előle. Újra sajogtak hátán, derekán a megfeketedett, feldagadt véraláfutás-hurkák. Minden kockát, minden emlékmozaikot megforgatott. Békésen engedte őket közel magához, tárgyilagosan vizsgálta, aztán új képre ugrott. A nyugalom azonban látszólagos volt. Egyre jobban reszketett, de nem a hideg rázta. Óriási energiájába került kint tartani, kívül rekeszteni egy képet. Az erő aztán elfogyott. Zongora. A kép élesen, bántóan tolakodott be először részletekben, majd egyre tömbösebb, nagyobb darabokban képzelete látómezejébe. Sötét színe, akár a legnemesebb ébenfa. Fényes, tükörfelületté lakkozott teste, karcsú lábai erőszakosan kirekesztettek minden mást. Nem látta már a küszködést. Nem érezte a sóvárgást. Nem vágyta az elszalasztott, elhagyott lehetőségeket. Nem számított már egyetlen átélt kín sem. Csak a zongora és ő voltak. A könnyek belefolytak a fülébe. Kis, ázott foltokban sötétedtek a párnahuzaton, átáztatva a cihát is. A hangszert egykor első szerelme, gyűrűs vőlegénye vette többévi spórolt pénzén. Aztán elesett a fronton. Sokáig zokogott. A csendben saját, szabadra engedett érzéseinek hangjai bántóan visszhangzottak a fülében. Most jó lett volna, ha perceg a halálba küldött szú-sereg… Hajnaltájt felkelt, felöltözött. Kinyitotta a kulcsra zárt tisztaszoba ajtaját. A jéghideg, vaksötét szobában leült a zongora elé. Óvatosan felnyitotta, majd reumától deformált ujjaival lassan ráfogott a billentyűkre. A hangolatlan test bántóan válaszolt az érintésekre. Az öregasszony azonban csak azt az utolsó gyönyörű, mindent elmondó dallamot hallotta. Az egykori búcsú melódiáját.

Aztán ellökte magát és elindult a sufniba a fejszéért. Életben akart maradni.

52 / 182

Szomszédunk Gy-s bácsi és családja Hatodik részlet Szász Benjamin Szomszédunk Gy-s bácsi és családja Hatodik részlet Kortársam története II. kötet

Szomszédunk Gy-s bácsi és családja

Hatodik részlet

Kortársam története

II. kötet

I. fejezet, Kisiskolás kor

Gy-s bácsival és családjával a kapcsolatot anyám kezdeményezte, és a jó viszony alapja két szegény család cserén alapuló együttműködése volt. Gy-s bácsi foglalkozása bognár volt, szekereket, esetleg kézi talicskákat készített a helyi gazdák számára. Műhelyében sok forgács keletkezett, amire nekik a napi begyújtáshoz nem volt szükségük. Mi semmilyen háziállatot, baromfit, kecskét, nyulat nem tartottunk, ugyanakkor a kertünkben zöldséget termeltünk és saját fogyasztásra elsősorban zöldséget vásároltunk a piacon. Húsételt Anyám ritkán készített, azt hitte, hogy a tojás és a tej egészségesebb. Így naponta sok zöldséghulladék keletkezett, amit nem tudtunk hasznosítani. A Gy-s család viszont tartott baromfikat, és ha jól emlékszem, kecskét is. A friss zöldséget az állatok mind megették. Az én dolgom volt a zöldséghulladékot naponta Gy-séknak ebéd után átvinni és helyette azt a forgácsot, amit Gy-s bácsi adott, hazavinni. Így Anyámnak nem okozott gondot, hogy mivel gyújt be főzés előtt a tűzhelybe. Mindkét család olyasmit adott a másiknak, amire magának semmi szüksége nem volt, a másiknak viszont nagyon hasznos, mert könnyebbé tette a látszólag apró napi gondokat. Ezek az apró gondok fontosabbak voltak annál, mint amilyeneknek látszottak, mivel naponta kellett megoldani őket. Ezért hosszabbrövidebb időre naponta megjelentem a Gy-s családnál és lassan megismertem őket. A tágas udvarban egy magas eperfa alatt tölgyfarönkök feküdtek egymásra rakva, szárdtak az árnyékban. Ezekből készítette Gy-s bácsi a falusi szekerek részeit. Nem emlékszem rá, hogy Gy-s bácsi valaha teljesen új szekeret készített volna, de a szekerek kereke, tengelye, a kerékagy mindig kopott és a régit gyakran kellett cserélni. A falusi földutak kátyúsak voltak, a kocsik állandó rázkódása a makadám utakon gondoskodott arról, hogy Gy-s bácsi ne maradjon munka nélkül. Bármikor toppantam be, kék köpenyében és papucsában a műhelyben dolgozott. Soha nem kapkodott, nem sietett a munkával, de mindig folyamatosan, minden percet kihasználva, ütemesen dolgozott. Munkájából családjával együtt rendesen megélt. Felesége még rövid pihenést is megengedhetett magának. Ebéd után, amikor a mosogatást befejezte és már az állatokat is megetette, kiült a fedett folyosóra és nézte az utcán elhaladó járókelőket. Nem feküdt le aludni egy órára, a szomszédba sem ment át csevegni, pedig megtehette volna. De ő csak szemlélődött. Elég unalmas szórakozás lehetett, mert a mi utcánkban alig történt valami. Akkor ez az utca egyben a falu keleti széle, talán a település legcsendesebb utcája volt. Mivel ismeretlen kerékpáros vagy teherautó is ritkán haladt el, a kutyáknak sem volt semmi okuk ugatni, csendesen szunyókáltak a házuk udvarán valamelyik fa árnyékában. Így az én megjelenésem is eseményt jelentett, Gy-s néni figyelmesen nézhette, hogyan ugrálok a rönkökön. Persze olvashatott volna valamit a magyar irodalom gazdag tárházából, de az elemi iskolai oktatás ritkán nevelt olvasó embert a falusi kislányokból. Beszélgethetett volna a férjével is, de a férjének mindig elég dolga volt a műhelyben, és a döntő ok nem is ez volt, hanem az, hogy Gy-s bácsinak második természete lett a hallgatás. A Horthy-korszak csendőrsége szó szerint beleverte Gy-s bácsiba a hallgatást, azt a tényt, hogy beszélni veszélyes. Gy-s bácsi csendőrségi felügyelet alatt állt és havonta egyszer kénytelen volt megjelenni a községházán, ahol rendszerint arról faggatták, hogy kivel miről beszélt. Ha valamelyik vallomás nem egyezett a csendőrség valahonnan szerzett információjával, akkor a szerencsétlen falusi dolgozót a csendőrség tagjai elkezdték ütlegelni. A csendőrségnek bármelyik parasztot joga volt belátása szerint felpofozni. Akkor pedig gyakorlatilag parasztnak tekintettek minden falusi fizikai dolgozót. Már a csendőrség magyar neve is arról tanúskodik, hogy ennek a fegyveres testületnek az alapvető feladata az volt, hogy a falun csend legyen. Igazi, azaz teljes csend pedig csak akkor lehetett, ha engedély nélkül megmukkanni sem mert senki. A csendőrséget 1881-ben hozták létre a kiegyezés utáni Magyarországon, a Horthyrendszer csak örökölte ezt az intézményt, de csendőrsége sokkal kegyetlenebb volt a dolgozó falusi emberrel szemben, mint a kiegyezés utáni korszakban. A fizikai erőszak, az ütlegelés a parasztsággal szemben szinte soha nem szünetelt az úri Magyarországon (a forradalmi éveket kivéve), ha a szerencsétlen dolgozó gyanúba keveredett. Nem ártana ebből a szempontból a magyar történelmet tanulmányozni, de nem csak a törvények, hanem a rendeletek szintjén is, mert amit a törvények szintjén nem engedtek meg, a rendeletek szintjén csempészték vissza. A tényleges szabadság mértékéről illetve hiányáról csak egy ilyen feldolgozás adna reális képet. Gy-s bácsi „bűne” a Horthy-diktatúra szempontjából pedig nagyon nagy volt. Az I. világháború után Oroszországban a polgárháború alatt - együtt közel százezer magyarországi hadifogollyal – csatlakozott a Vörös Hadsereghez. Ha a magyarok létszáma ebből „csak”

53 / 182

nyolcvanezer volt is, a többi pedig szlovák, ez a létszám egyenlő volt a teljes hadsereggel. Gy-s bácsi Szibériában részt vett a Vörös Hadsereg végső győzelmeiben. Bűne azért volt megbocsáthatatlanul nagy a Horthy-diktatúra szempontjából, mert élő bizonyítéka volt annak, hogy a magyar dolgozó nép tömegei belső meggyőződésből voltak a szovjet rendszer hívei és egy igazságos társadalmi rendszerért készek voltak életüket is kockáztatni. Hiszen hadifogolyként megtehették volna, hogy külső szemlélőként tétlenül nézik Oroszország dolgozóinak harcát volt elnyomóik és uraik ellen. De nem ezt tették, pedig személyes érdekük nem követelte meg a közvetlen részvételt. Helyesen gondolta V-s főjegyző, hogy az ilyen emberek nem lehetnek Horthy kegyetlen, népellenes diktatúrájának a hívei. Miután „a Csendes-óceánnál véget értek a csaták” és a békeszerződések lehetővé tették, Gy-s bácsi hazajött Magyarországra. Itthon már a viszonylag megszilárdult Horthy-rendszer fogadta, az ellene folytatott harcban ő már nem vehetett részt. A Horthy-rendszer elleni politikai harcban, szervezkedésben Gy-s bácsi szintén nem vehetett és nem is vett részt, a törvényeik ellen nem tehetett semmit. Mégis havonta zaklatták, ütlegelték, kínozták, mert Gy-s bácsi puszta léte bizonyította nekik, hogy a magyar nép nem szeretheti sem őket, sem rendszerüket, hogy a magyar dolgozók többsége belső meggyőződésből és nem külső befolyásra akar egy igazságos társadalmi rendet. Ezért gyűlölték, verték hallgatásba szegényt és egyben ijesztették meg, tartották rettegésben környezetét is. Pedig sok érdekeset mesélhetett volna nekem is, hiszen történelmi események részese és tanúja volt. Persze akkor kisiskolásként talán csak a felszínt érthettem volna meg. Beszélhetett volna a csaták közti életről, tanulásról, a magyar vöröskatonák újságáról, a „Roham”-ról, amelyet nem kisebb író, mint Jaroslav Hasek szerkesztett. Ennek az újságnak a számai valamelyik oroszországi, valószínűleg leningrádi (ma pétervári) levéltárban ma is lappanghatnak, ha nem dobták ki őket az oroszországi kapitalista restauráció első éveiben. Erről az újságról én egy tudományos kutatótól hallottam, aki Hasek műveivel foglalkozott még a 60-as évek elején a Leningrádi Egyetemen. Őt azért hívták meg, hogy nekünk hallgatóknak Hasekről tartson előadásokat. Ő megmondta, hogy melyik levéltárban található az összes szám. Sajnos akkor nem írtam fel, és később, amikor már nekem is jogom volt levéltárban kutatni, nem emlékeztem pontosan a levéltár nevére és így nem találták meg. Tőle tudom, hogy Hasek nem csak szerkesztette a lapot, hanem magyarul cikket is írt bele. Megérte volna ezeket a cikkeket összegyűjteni és külön füzetben kiadni, mert így összetettebb kép alakulhatott volna ki Hasek írói fejlődéséről és a magyar vöröskatonák oroszországi életéről is. Sajnos ez a tudományos kutató nem tudott magyarul, és ezért magukat a cikkeket nem tudta elolvasni. Később, amikor magam is kutatómunkát végeztem a Leningrádi Publicsnaja Bibliotékában sikerült megtalálnom a „Roham” három számát. Ezekből csak azt lehetett bizonyítani, hogy Hasek szerkesztette az újságot, de cikk tőle ezekben a számokban nem volt. Saját költségemre fénymásolatot rendeltem a könyvtárból, amelyeket később a megfelelő magyar levéltárnak ajándékoztam. Valószínűleg helytelenül. Lehet, hogy nagyobb biztonságban lettek volna saját könyvtáramban. Különben a magyar történelem szempontjából helyes lett volna a „Roham” összes számát is külön kötetben mint dokumentumot kiadni itthon Magyarországon. Azonban akkor az egész újságról valószínűleg csak én tudtam, és az akkori illetékesek sem hallgattak volna rám. A „Roham”-ról és a vele kapcsolatos kérdésekről Gy-s bácsival már csak 1962 után beszélhettem volna, de akkor valószínűleg már nem élt. Most tudom igazán, hogy miről kellett volna kérdezni a felszabadulás után, de addigra már, ha emlékezett is valamire, második természete lett a hallgatás. Ha 1943-ban megkérdeztek volna bennünket, hogy szegények vagyunk-e vagy gazdagok, gondolkodás nélkül rávágtuk volna, hogy szegények. Ha mondjuk Gy-s nénit kérdezik meg, ő is ugyanezt válaszolta volna. Pedig az akkori viszonyok között nem ez volt az igazi szegénység. Mindkét család szoba-konyhás családi házban lakott, a kert háromszáz négyszögöl volt és kiegészítette a családfő pénzbeli jövedelmét. Gy-sék külön elkerített udvarában baromfik szaladgáltak, nálunk a ház előtt 20 kaptár sorakozott. A méhek évente legalább 200-250 kg mézet adtak. Ez nagyon függött az időjárástól, de 100 kg méz mindig volt. Mi azért éreztük magunkat szegénynek, mert az egy főre jutó jövedelem a család létszáma miatt kicsit alacsonyabb volt az ipari dolgozók átlagánál, Gy-sék pedig, mert Gy-s bácsinak nem volt fix jövedelme. De az igazi szegénység valahol másutt volt. Gy-s bácsit a helyi gazdák mindig ellátták annyi munkával, hogy ha időben készen akart lenni minden megrendeléssel, akkor vasárnap is dolgoznia kellett. Neki pedig készen kellett lenni időben, mert a gazdának hetente be kellett fogni a lovat a szekérbe. Nem hagyhatta cserben a gazdát, hiszen mind ismerték egymást. Így Gy-s bácsi, bár csendőri felügyelet alatt állt, nem maradt munka nélkül, kirúgni sem lehetett a munkájából. A saját alkalmazottja volt. Így elég jövedelemmel rendelkezett arra, hogy mindkét fia tanulhasson. Az idősebb fia, Gy-s L-i kereskedelmi középiskolába járt és 1943-ban már érettségi előtt állt. Gimnáziumba nem vették volna föl az apja politikai megbízhatatlansága miatt. Állami hivatalnok nem lehetett volna, de ezzel nem járt rosszul. A kereskedelmi iskolában magas szinten tanították a kereskedelmi levelezést német és francia nyelven, és ez hasznosabb volt, mint nyolc éven át magolni a latin nyelvtant. Akkor a francia számított a kereskedelemben világnyelvnek. Gy-s L-i megalapozottan reménykedhetett, hogy valamelyik magáncég alkalmazza majd kereskedelmi levelezőnek. Érettségije arra is jogot adott, hogy továbbtanulhasson közgazdasági jellegű főiskolán. Az egyetem jogi karára nem engedték volna. Már csak azért sem, mert Klebersberg Kunó elvei szerint „nem célszerű szaporítani az értelmiségi proletariátus számát”. Gy-s L-i nagyon jó tanuló volt és 1943 vagy 1944 tavaszán nagyon jó bizonyítvánnyal leérettségizett. Az egész család büszke volt rá. A kisebbik fiú, Gy-s M-i ekkor még csak az elemi iskola ötödik vagy hatodik osztályába járt. Vagy nem volt annyira jó tanuló, mint a bátyja, vagy Gy-s bácsi jövedelme nem engedte meg, M-it „csak” szakmunkásnak szánták, de a dolgozó emberek között a szakmunkás végzettség is igazi „rangot” és jövedelem szempontjából is előnyt jelentett. Gy-s M-i már engem is észrevett, lassacskán egyre jobban megismertük egymást. Bár a korkülönbség miatt játszótársak nem lehettünk, később az élet annyira összehozott bennünket, hogy barátság alakult ki közöttünk.

Közben 1943-44-ben dübörgött a történelem és a szovjet hadsereg katyusái és tankjai egyre közelebb kerültek a településünkhöz. 1944-ben egy szép őszi napon a fasiszt német hadsereg felrobbantotta a patakon át vezető hidakat és az állomást. Mielőtt azonban a hidakat felrobbantották volna, a hadsereg utóvédjei elhagyták a települést és velük együtt motorkerékpárján véglegesen távozott a község legkegyetlenebb embere, V-s főjegyző. Távozása teljesen érthető volt, hiszen megalapozottan félhetett a megkínzott emberek bosszújától. A csendőrség is szétszéledt. A helyi nyilasok még maradtak, de ők is tanácstalanok voltak és végül az ő vezetőik is jobbnak látták eltávozni. Néhány hónap múlva felszabadult az egész ország. Gy-s L-ira friss érettségijével rögtön szüksége lett az akkor szerveződő új rendőrségnek. Mivel az új rendőrség tagjai közül nem sokan rendelkeztek Gy-s L-i képzettségével és nyelvtudásával, pályája gyorsan ívelt felfelé. Ráadásul mindez teljes megbízhatósággal párosult. Ugyanakkor nem rendelkezett (nem rendelkezhetett) a helyzetéhez szükséges élettapasztalattal és megfontoltsággal. A rendőrségen belül hamarosan az ÁVO-hoz, majd az ÁVH-hoz került. A nagyon bonyolult és ellentmondásos politikai harcokban nehéz volt eligazodni: egyszerre erkölcsösnek is maradni és börtönbe sem kerülni. Tudjuk, hogy sokszor a belpolitikai harcoknak maguk a belügyminisztériumi dolgozók is áldozatai lettek. Gy-s L-i a körülményekhez képest jól elkerülte a veszélyeket, hiszen még húszéves sem lehetett, amikor felelős pozícióba került. Utolsó belügyi állomása az októberi események után megszervezett karhatalom volt. A konszolidáció után az ország akkori vezetése úgy látta, hogy a volt ávósok nem a

54 / 182

legjobb „politikai iskolát járták ki”, beidegződéseik ártanának a megbékülési politikának és ezért velük együtt Gy-s L-it is leszerelték. Kereskedelmi érettségije, nyelvtudása itt is segítségére volt. Az új helyzetben fontos lett a magyar idegenforgalom kiépítése, az IBUSZ-hoz került és onnan ment nyugdíjba. Felsőfokú végzettséget nem kellett szereznie, mert így is el tudta végezni a munkáját. Öccse a felszabadulás után lakatos szakmát tanult és a szüleivel maradt. Közben alapszervezeti szinten hivatásos pártmunkás lett. Felsőbb pártmunkába sohasem került, de ez a munka is érettségit követelt. Ezért esti tagozaton elvégezte a középiskolát. Mivel társadalmi munkáját mindig az ún. egyszerű dolgozók között végezte, az élet problémáitól soha nem szakadt el. Itt érték az októberi események, amelyek átmenetileg őt is a karhatalomba vitték. A konszolidáció után a belügyminisztériumi vezetők úgy látták, hogy több angolul tudó emberre lenne szükségük és ezért elvégeztették vele – nappali tagozaton, de magas ösztöndíjjal – az angol szakot. Így lettünk kartársak. Ő pártfeladatként becsülettel elvégezte az angol szakot és utána az egyik legunalmasabb munkahelyre küldték. Akkor a kormány kiadott a külföldiek informálására és finom befolyásolására angol nyelven egy napilapot. Már nem emlékszem a pontos nevére, ezért inkább nem írok semmit. A cikkeket természetesen politikusok írták és tapasztalt fordítók fordították, de a nyomdai szedéshibák kijavítására kellett még korrektor is. A reggeli lapoknál ezt a munkát rendszerint éjjel végzik. Aki ismeri az angol helyesírást, amelyben legalább annyi a kivétel, mint a szabályos alak, nem irigyli a korrektort. Én nem vállaltam volna ezt a munkát. Gy-s M-i vállalta, vállalnia kellett, ha egyszer teljesen állami pénzen tanult. Minden este beutazott a munkahelyére és reggel jött haza. Viszonylag elég jól megszokta, nem panaszkodott. Nyugodt munka volt. Innen ment nyugdíjba. Állására senki sem pályázott. Közben – mint majdnem mindenki a községben – felújította és bővítette a családi házat. Erre szükség is volt, mert megnősült, gyermeke született és édesanyjának is biztosítani kellett a külön szobát. M-i lett megözvegyült édesanyjának a támasza. Öreg korára teljes kényelmet, központi fűtést, fürdőszobát biztosított neki és természetesen az egész családnak. Amikor megmutatta nekem a felújított és bővített családi házat, megalapozottan volt büszke az ötletes megoldásaira. Nem tudom, hogy mikor halt meg Gy-s bácsi, de valószínűleg a felszabadulás után hamarosan. A Horthy-korszak kegyetlenkedései nagyon megviselték a szívét. Már nem láthatta, hogy ő volt a település utolsó bognára. Az 1960-as évek gyors technikai fejlődése múzeumi tárggyá tette a szekeret, helyébe a teherautó és a traktor által vontatott utánfutó lépett. A bognár szakmára, bár jóval kisebb mértékben, továbbra is szükség volt, mert a boros hordót is bognárok készítik. A mi vidékünk soha se volt borvidék. Azt a néhány hordót, amire néha szükség volt, máshol is meg lehetett venni. Így Gy-s bácsival egy történelmi korszak egyik képviselője távozott el, egyrészt a technikai fejlődés szempontjából, másrészt erkölcsi szempontból. Egy olyan korszaké, ahol éltek olyan emberek, akik meg akarták valósítani az igazságos társadalmat és más népek szabadságáért is hajlandók voltak az életüket kockáztatni, és volt olyan író, aki a tehetségét a szolgálatukba állította. Ha halványan is, de még remélem, hogy az emberiség majd magához tér mai kábulatából, túléli korunk totális válságát és itt e földön megvalósítja az igazságos társadalmat. Én pedig szerencsésnek érezhetem magam, hogy nem könyvből, hanem az életből tanulhattam meg, hogy éltek ilyen magyarok is, és volt ilyen író. Személyesen még két ilyen magyar emberrel találkoztam, róluk a maga helyén később emlékezem meg.

Versek Szeitz János A mi huszadik századunk Percre tizenkettő Vágyak, akarások A besüppedt szemekben Így élünk

Szeitz János

A mi huszadik századunk Hej, te század! Fényes század! Jaj, te század! Átok század! Négy évszázad szülte század, eszme szülte akarással, embert vágyó vajúdásban. Városszélek nyomorában, füstenyészet kórvackára, lélek szülte tagadással, istent váltó igazságban. Hej, te század! Jaj, te század! Benned éltünk akarással. Belül szédült magunk mélye, világváltó lobogással. Világváltó reménységgel, szennyébe hullt kábaságban. Jövőt látó éber álmok. Igaz vágyó reménységek, hittel vallott akarások. Nyíló eszme dús terében, megcsalt hitek, átok álmok. Hej, te század!

55 / 182

Jaj, te század! Horpadt mezők hantja alatt, gyökereken véres komposzt, csontra aszott ember múltak, koponyákban fényes golyók velők helyén rozsdásodnak, századvalló emlékművek. Világrontó borult elmék, szétdúlt lelkek tivornyáját, sose múló tobzódását. Hej, te század! Jaj, te század! Reményrejtő száműzöttek, embert valló küldetéssel, életvalló emberhitük magzatburka világűrben, meggyalázva eszmevértjük, megváltástól elűzötten. Számkivetett lélekjárók, jövőt nemzők hallgatása. Kínvallásban roppant század. Epilógus Csillagjáró század, az anyagban tombol, s meghaladja magát az ész, és nyomában kétszáz millióan lőtt sebbel, hasított koponyával, foszlott kötél, tört csigolyák fészkébe korhadtan, hulla enyészetben, kihűlt hamuiszap embergyűlöletben. Örök vad hatalmak hullatébolyának joga halhatatlan. ― Csüggedsz? Aléltan állsz? Üvölts! Léted a tett! Nincs fölös küzdelem! Élhet még a földön emberként az Ember, léte örömében, alkotása megélt, fenséges jegyében. ―

Percre tizenkettő Amíg az öntelt földi hatalmak haszonra pusztítanak, és tobzódnak céda jogokkal eltorzult javakban, míg múlik egy perc a földön: éhen hal tizenkét csecsemő. És követi veszni tizenkettő, ki megélt egy hónapot, évet, vétlenül halálra ítéltek. Percre tizenkettő. Valaki szóljon már az isteneknek! Ha kevés a zsolozsmás ének, és füstje a tömjének, mutassanak be a papok

56 / 182

kétszer is megszentelt áldozatot. Mondjanak új, és igazabb imákat, hogy múljon az isteni közöny-átok. Ősök ősének bűne, ha volt, ne sújtson több milliárdot. Percre tizenkettő: és hamvas szűz lelkükért nem szólnak harangok. És barbár imádság sem az elásott felett, a szent tűzre vetettnek. Földé lett magzatoknak, kevés a sok siratója, felesleges milliárdoknak. ―

Vágyak, akarások Rejtve feszülnek bennünk fölös vágyak, makacs akarások, a konvenciók gátjai között. Tiltakozásunk hóhullás csöndes, és elfedi bennünk könnyed takaróval, szégyellt titkainkat, és hagyjuk, hogy méltassák erényeinket. Csupán Emberek vagyunk, háttal a természetnek, alkotó, gyilkos szelídített vadak. Ízlést fogalmaztunk magunknak, és morált. Felosztottuk a gondolatot, hogy tetteink védelmére eszmét és istent alkothassunk. Élvezzük és szenvedjük az alkotó elme „teremtéseit”, és forgatjuk, forgatjuk az imamalmot. Talmi gyönyört és gránátot szór, törvényt kerepel, eszméket tarol: újjá pörgi a régi közhelyeket; új hit és imádság, hasztalan robot. Szédülünk, de tartjuk magunk. S ha golyó vagy kés nem talál, a nyomor torkunkra nem köt csomót, és szét tudjuk túrni az ideák salakját, olykor újra éled még néhány békés ünnepéjszakánk, s fölös vágyainkat bennük ringatjuk. Legyintsetek csak ítészek: régi dalt hebeg az epigon! Régi a rend, régi a vágy: régi a dal, úgy igaz, bizony. ―

A besüppedt szemekben Milliók besüppedt szemében szorong a fény. Az íriszek köré éhség aszalt erekből fészket mart a nyomor. Küld-e életneszével

57 / 182

az alkonyi erdő a mállott falak közé nyomor ráncolta sápadt arcokra enyhítő mosolyt simítani, álmukba hintve reményt, a kövült jelenből mentve, élhető jövőt? Nyomorban rohadó élet vágyó álmok. Kábult ébredésben, álomjajdulások. Foszlott életükbe görccsel vájt fájdalmuk, ország szélhűdésben élni akarásuk. ―

Így élünk … mert telve vagyunk élet hulladékkal, idegsejtjeink hártyafalára tapadt társadalmi szeméttel, egymásra sorjázó kultúrák eszmélésünkre rakódott fölös hordalékával, amit torzultan hagytak maguk után, majd egymásra tapadtak, éltetve mi bennük közös: gátjai a szabad gondolatnak. Egymásba épültek, megkötve kötőanyagukkal az ámítást: hitekkel, terrorral, ideológiákkal! Kaméleon titánokká ötvözték, és belőle biztos oltalmat és törvényt alkottak maguk köré a régi és új pénz-hatalmak. Így élünk, míg élnek az erdők és a folyók, az embert szenvedők. Még kábult ki értelemre osztott jövőt remél, és önhatalmát maga fölött … ami hozzá felold egyetlen mentség, ne várj: tegyél, s ne csak remélj.

―

Dániel Mária rajza Dániel Mária

58 / 182

59 / 182

"MEGVERT REM ÉNNYEL NEM LEHET" Dániel Mária Régi költemény mai értelmezése

Dániel Mária: MEGVERT REM ÉNNYEL NEM LEHET…

Amikor a balatonfüredi szívkórházban arról hallottam szakszerű előadást, hogy az ember mi módon próbálhatja pozitív önprogramozással ívelő irányba terelni erőit, majdnem hangos szóra fakadtam: de hiszen ezt Arany János is megmondta már. „Megvert reménnyel nem lehet csatába menni.” Nem régiben utána akartam nézni: pontos-e amire, és ahogyan emlékezem. Bizony nem volt az. Menten le is kaparom a macskakörmöket a mondat elejéről és végéről. Ám ami a lényeget illeti, az most is ül. Arany János úgy ír „Magányban” című versében az emberi esendőségről, ember és történelem véres és anélküli összecsapásáról, diszharmóniájáról, dőltéről és nekirugaszkodásairól, hogy annyi idők távlatában is megbizsereg tőle a szív. Hadd álljon itt az alábbiakban a költő 1861-ben írt verse, nekem a - huszonegyedik századi olvasónak - eme magas hőfokú lírától megérintett tanakodása. Íme az első versszak: „Az óra lüktet lassu percegéssel, Kimérve a megmérhetlen időt; Ébren a honfigond virasztva mécsel, Homlokra összébb gyűjti a redőt. Vajúdni meddig tart még e világnak? Sors! óraműved oly irtóztató: Hallom kerekid, amint egybevágnak: De nincs azokhoz számlap, mutató.” Szánkáznék tovább az olvasással, hogy ráleljek azon sorokra, amelyek évek óta lelkemben leledzenek, de mégis visszavezet utam a második versszakhoz. „Jön, jön... egy istenkéz sem tartja vissza... Mint mélybe indult sziklagörgeteg: Élet? halál? átok, vagy áldás lesz? - Ah, Ki mondja meg! ki élő mondja meg! Vár tétován a nép, remegve bölcse, Vakon előtte kétség és homály. Idő! szakadna bár méhed gyümölcse... Ne még, ne még - az istenért! - megállj.” Féltés, aggódás, szinte közeles átokkal sújtás, bajra, bajkeverőkre, de legyen még sansz, s magyarázat is ocsudásos, ok-okozati összefüggések keresésére és megtalálására. Harmadik versszak: „Oh mert tovább e kétség tűrhetetlen, A kockarázás kínját érzenünk; De nyújtanók a percet, míg vetetlen A szörnyü csont, ha rajta mindenünk. Egy lépés a gomolygó végtelenbe, Holott örvényzik a lét, a halál: És mi fogódzunk a hitvány jelenbe: Tarts még egy kissé, gyönge szalmaszál!” Megtorpan a költő? Újabb kétely és újabb remény is az ajkán. S mondja mindegyre, mert ezt kell tennie. A negyedik strófa: „Még egy kevéssé... De mely kishitűség! El, el! ne lássam e dúlt arcokat! Ész, egybeforrt vágy, tiszta honfihűség, Bátorságot nekünk mindez nem ad? Megvert reménnyel induljunk csatába? Hitben feladjuk már a diadalt?... Nem, nem! Szivünk egy vértanú imába’ Megedzve, kezdjük a győzelmi dalt!” Újra meg újra olvasom e sorokat. Amikor sok évvel ezelőtt belém plántálódott a költő szava, még világra sem jöttek az agykontrollok,

60 / 182

alfák, egyebek. Elmerenghetnénk személyes tapasztalatok birtokában is azon, mint válhat a vers támasszá, lelki s testi nyavajákat legyőzni akaró elixírré. Azon nem különben: miként lett e folyamatban parancsolattá, nyelvi esszenciává. Tovább hajt a költemény lüktetése: „Az nem lehet, hogy milliók fohásza Örökké visszamálljon rólad, ég! És annyi vér - a szabadság kovásza Posvány maradjon, hol elönteték. Támadni kell, mindig nagyobb körökben, Életnek ott, hol a mártir-tetem Magát kiforrja csendes földi rögben: Légy hű, s bízzál jövődbe, nemzetem.” A hatodik versszak: „Nem mindig ember, aki sorsot intéz; Gyakran a bölcs is eszköz, puszta báb; S midőn lefáradt az erőtelen kéz, A végzet tengelye harsog tovább; Csüggedve olykor hagyja lomha gépűl Magát sodorni az ember fia: De majd, ha eszmél s öntudatra épűl, Feltűnik egy magasb hármónia.” Újabb remény sugallata, újabb esély, földiek és égiek összevetése a roppant távolságok felől. Lehetetlen volna megállni. Jön a hetedik: „És vissza nem foly az időnek árja, Előre duzzad, feltarthatlanúl; Csak szélein marad veszteg hinárja, S partján a holt-viz hátra kanyarúl. Bízvást!... mi benn vagyunk a fősodorban: Veszhet közőlünk még talán nem egy: De szállva, ím, elsők között a sorban, Vásznunk dagad, hajónk előre megy!” Prózai és szürkén földön járó szó, de ki kell mondanom: lúdbőrözik a hátamon a hideg arra a gondolatra, hogy vajon hányan értenék, magyaráznák ezeket az Arany János-i gondolatokat is félre, perczászlókat lobogtatva. Megfordul az is az agyamban: vajon mit írna most a költőnk, ha élne? Mily szókkal siratná a jókat, mily szókkal öklözné a gonoszt? Kérdés, kérdés. Az viszont köznapi igazságként is jelenvaló: megvert reménnyel nem lehet csatába menni…

Arany János: MAGÁNYBAN

Az óra lüktet lassu percegéssel, Kimérve a megmérhetlen időt; Ébren a honfigond virasztva mécsel, Homlokra összébb gyűjti a redőt. Vajúdni meddig tart még e világnak? Sors! óraműved oly irtóztató: Hallom kerekid, amint egybevágnak: De nincs azokhoz számlap, mutató. Jön, jön... egy istenkéz sem tartja vissza... Mint mélybe indult sziklagörgeteg: Élet? halál? átok, vagy áldás lesz? - Ah, Ki mondja meg! ki élő mondja meg! Vár tétován a nép, remegve bölcse, Vakon előtte kétség és homály. Idő! szakadna bár méhed gyümölcse... Ne még, ne még - az istenért! - megállj. Oh mert tovább e kétség tűrhetetlen, A kockarázás kínját érzenünk; De nyújtanók a percet, míg vetetlen A szörnyü csont, ha rajta mindenünk. Egy lépés a gomolygó végtelenbe,

61 / 182

Holott örvényzik a lét, a halál: És mi fogódzunk a hitvány jelenbe: Tarts még egy kissé, gyönge szalmaszál! Még egy kevéssé... De mely kishitűség! El, el! ne lássam e dúlt arcokat! Ész, egybeforrt vágy, tiszta honfihűség, Bátorságot nekünk mindez nem ad? Megvert reménnyel induljunk csatába? Hitben feladjuk már a diadalt?... Nem, nem! Szivünk egy vértanú imába' Megedzve, kezdjük a győzelmi dalt! Az nem lehet, hogy milliók fohásza Örökké visszamálljon rólad, ég! És annyi vér - a szabadság kovásza Posvány maradjon, hol elönteték. Támadni kell, mindig nagyobb körökben, Életnek ott, hol a mártir-tetem Magát kiforrja csendes földi rögben: Légy hű, s bízzál jövődbe, nemzetem. Nem mindig ember, aki sorsot intéz; Gyakran a bölcs is eszköz, puszta báb; S midőn lefáradt az erőtelen kéz, A végzet tengelye harsog tovább; Csüggedve olykor hagyja lomha gépűl Magát sodorni az ember fia: De majd, ha eszmél s öntudatra épűl, Feltűnik egy magasb hármónia. És vissza nem foly az időnek árja, Előre duzzad, feltarthatlanúl; Csak szélein marad veszteg hinárja, S partján a holt-viz hátra kanyarúl. Bízvást!... mi benn vagyunk a fősodorban: Veszhet közőlünk még talán nem egy: De szállva, ím, elsők között a sorban, Vásznunk dagad, hajónk előre megy!

(1861 ápr.)

62 / 182

Olvasnivaló "Döndül a mélyben a szívdobogás" Kritika Rigó Béla: Nálatok laknak-e állatok? c. kötetéről. A kötetből néhány verset is olvashatnak a Müvészet rovatban.

'Döndül a mélyben a szívdobogás'

Annyi baj van a gyerekekkel. Tudniillik, irodalmi tekintetben. Bele se szabadna menni, nemcsak, hogy mitől jó az ún. gyerekirodalom, hanem hogy egyáltalán mi is az. Az mindenesetre biztos, hogy a (nevezzük így) gyerekeknek szóló az egyetlen olyan műfaj, amely eltagadhatatlanul funkcióval bír. A felelősség ugyanis talán a gyerekek esetében a legnagyobb - nekik végképp nem szabad rosszul sikerült műveket adni. Aztán persze azt sem könnyű eldönteni, hogy miről és hogyan beszélünk a legkisebbeknek. Szólunk-e például (fél)tabu témákról, mint az aranyhörcsög görcsölés okozta szörcsögése vagy a csigák csókolózása, s ha igen, hogyan lehetünk egyszerre játékosak, közvetlenek, mégis mentesek a Pap Rita-féle affektált gügyögéstől és giccstől. Nehéz kérdések ezek külön-külön is, pláne így egyben, ahogy a Nálatok laknak-e állatok? című kötet felszínre hozza őket. Rigó Béla részben friss, részben régi verseinek e szigorúan, bravúros műgonddal szerkesztett gyűjteménye azonban frappánsan válaszol. Kezdve ott, hogy a gyereknek nem gügyögünk, nem nézzük hülyének, félig embernek, hanem magunk is mint gyerek-sorstársak szólunk hozzá. Rímelünk, méghozzá kristálytisztán, helyenként már nyelvtörőszerű monstre túlzásokig is ragadtatva magunkat (ezek talán a kötet leggyengébb pontjai, ld. a Cserepek c. versadagot), használunk divat- és szlengszavakat is, mint 'kúl', 'tök lökött', 'pletyizünk' stb., de csak annyit, amennyitől a versek élettelibbek, valóságközeliek lesznek. Ami a tematikai spektrumot illeti, nemcsak szélesebb a gyerekkönyvekben megszokottnál (pl.: 'Tata szerint az a baj, hogy folyton / elölről kezdik Budapestet.' - Panasz), hanem jóval mélyebb is. Részben azért, mert e vékonyka könyv lapjain szó esik a halálról, mint az autó nyeste fajd (Mini mesék) esetében, vagy annál sokkal komolyabban, a kötet egyik legszebb versében, az Emlékeztetőben ('Te mondtad, Nagyi, semmi sem vesz el, / Te mondtad, jön majd ásó és kapa, / és akkor már én leszek dédapa, / aztán ükapa… sorban így tovább. / Én is föld leszek. Te leszel virág.'), ahogy egy csonka család is feltűnik számos versben (Titi versek Tatának). Valamint azért, mert e traumák, ahogy a fájdalom ('Most fáj az egész gyerek.' - Beteglátogató), félelem ('Baljós éjszaka lesz. / Jól teszed, azt, ha remegsz.' - Kölcsönkép), szorongás ('Mért rossz is annak, aki boldog?' - Üzenet) nem felülpszichologizáló, terapeutikus szájbarágásként jelennek meg, hanem az élet szerves részeként, a maguk (sajnálatos) természetességében. A Nálatok laknak-e állatok amellett, hogy hasznos ismeretekkel is szolgál (mint a giliszta felépítése vagy a lepkehessegetés adekvát formája), ebben az általánosabb értelemben véve is tanít, azonban ezt nem a bölcs felnőtt leereszkedése, hanem emberi (rokoni, állati, tárgyi stb.) viszonyulások bemutatása által, a lehető legszelídebben, és talán emiatt is: a leghatásosabban teszi. Ugyancsak nem maradhatnak szó nélkül Perger Zsófia zömében (különösen állatábrázolásainál) végtelenül (pardon, nincs megfelelőbb szó) cukor képei, melyeknek könnyed, pár vonallal dolgozó, bájos jellege tökéletes összhangban áll az illusztrált szövegek világával. A versek közvetlen hangneme, természetes, naiv rácsodálkozása a világra, a bennük felhalmozott, bőségesen bugyogó humor, játék, a verselési bravúrok mellett azt sem árt megjegyeznünk, hogy bár kezdeti kérdésünkre, nevezetesen, hogy mi a fene is az a gyerekvers, továbbra sem találtunk kielégítő választ, a kérdés nemcsak színleg válik érdektelenné.

63 / 182

Rigó Béla ugyanis nem egyszerűen gyerekköltőként viselkedik e kötet lapjain. Költői, méghozzá klasszikus értelemben költői önérzetéből mit sem feladva, kérlelhetetlenül komoly, szép, általában nem a gyerekirodalomra jellemző műfogásokkal él, mint 'tágul a kék'; 'döndül a mélyben a szívdobogás' (Tavaszi futóverseny), 'Most a fenyőfák / ágai védnek, / most, aki éhes, / kapjon ebédet' (Gyertyadal). A fent kiragadott idézetek is azt bizonyítják, hogy Rigó kiváló gyerekverskötetet írts ezúttal a sokszorosan problematikus gyerek jelzőt el is hagyjuk. S hogy a felnőtt-gyerek különbségtétel végképp értelmét (és relevanciáját) veszítse, zárszóként a kötet másik legszebb verséből (Óradal) is idézek: 'Apám egy utcasarkon / mint villanyóra állt, / őt bámulta kitartón, / ki randevúra várt. // Anyám egy fáradt vekker, / álmokkal van tele. / Szorong, hogy jön a reggel, / s felsír hajnalfele.'

Rigó Béla: Nálatok laknak-e állatok (Perger Zsófia illusztrációival), Ulpius-ház Könyvkiadó, 2011, 73 old., 2999 ft-,

A Müvészet rovatban négy vers olvasható a kötetből kattints ide!

Szabó László Tibor: Operabál --Groteszkek

A könyvről Gyimesi László recenziója olvasható a művészet rovatban. Lásd itt....

64 / 182

Olvasói vélemények Olvasói levél a pangamin drazséról Pali bácsi Javaslom, hogy a következő rövid ismertetést tegyék fel az olvasói levelek rovatba. Indokom nagyon egyszerű. Biztos vagyok abban, hogy levelem tartalma közérdeklődésre számíthat. Kit ne érdekelne az az egyszerű tény, hogy a haj és a szőrzet őszülése nem végzetes öröklődő csapás, hanem egyszerű vitaminhiány következménye, azaz avitaminózis, mint a skorbut, és a haj visszanyeri eredeti színét a hiány megszűntetésével. A bizonyíték saját hajam.

Tisztelt Szerkesztőség!

Javaslom, hogy a következő rövid ismertetést tegyék fel az olvasói levelek rovatba. Indokom nagyon egyszerű. Biztos vagyok abban, hogy levelem tartalma közérdeklődésre számíthat. Kit ne érdekelne az az egyszerű tény, hogy a haj és a szőrzet őszülése nem végzetes öröklődő csapás, hanem egyszerű vitaminhiány következménye, azaz avitaminózis, mint a skorbut, és a haj visszanyeri eredeti színét a hiány megszűntetésével. A bizonyíték saját hajam. Az őszülés fő oka a pantoténsav hiánya, de nem önmagában, hanem több vitaminnal és nyomelemmel együtt. Én a máj elzsírosodásának megállítására kezdtem szedni a cseh gyógyszeripar által gyártott pangamin drazsé vitalita néven forgalmazott tablettát. A hordozó anyag a sörélesztő, de nem az egyszerű sörélesztő. Ezt bizonyítja, hogy a magyar sörélesztőnek hajam színére semmilyen hatása nem volt. A cseh sörélesztő természetesen nem egyszerű hordozó anyag, hanem olyan hatóanyag, amely magához kapcsolva viszi az összes hatóanyagot. A pangamin vitalita drazsé a következő hatóanyagokat tartalmazza: Vitaminok: B1 , B2, B6, B12, pantoténsav, pangaminsav, folsav, niacin biotin, kolin. Ásványi anyagok: kálcium, foszfor, kálium, magnézium. Nyomelemek: vas, réz, cink, mangán, króm. Fehérjék: eszenciális aminosavak. A pangamin készítmények a határmenti szlovák városok patikáiban általában kaphatók. A pangamin vitalitát a 300 kicsi színes tablettát tartalmazó csomagolásban javaslom vásárolni. A drazsék mesterséges színezéket nem tartalmaznak. Adagolás : 3-6-éves korban 3-szor 2 tabletta evés után, 6-14-éves korban 3-szor 4 tabletta evés után, felnőtteknek 3-szor 7 tabletta evés után. A csomagolásban csak cseh és szlovák nyelvű ismertetés van. A lakonikus betegtájékoztató csak annyit közöl a tabletta hatásáról, hogy „ testünk sejtjeinek megújulásához szükséges biológiailag aktív anyagokat tartalmaz.” Ez igaz, a hajam megújulása elkezdődött. Ez valószínűleg érvényes a májra is. Még egy személyes megjegyzés. Vegyük figyelembe, hogy a pangamin nem klasszikus értelemben gyógyít, hanem a hiánybetegséget szünteti meg, tehát folyamatosan szedni kell a hiány mértékének megfelelően. Nekem az óvodásoknak ajánlott adag is elég volt, de áttértem a felnőtt adagra. Idegen nyelvű betegtájékoztató a dobozban nincs.

A levelet írta és a betegtájékoztatót cseh nyelvről fordította :

Pali bácsi K. Pál nyugdíjas tanár

65 / 182

Politika Számunkra október 31-e kettős ünnep. Szerkesztőség Számunkra október 31-e kettős ünnep. Egyrészt mint a reformáció ünnepe vallási és világnézeti hovatartozástól függetlenül nemzeti kultúránk ünnepe, mert a reformációnak köszönhetően vált a magyarországi kultúra magyar kultúrává, magyar nyelvűvé, ekkor alakult ki kultúránk alkotójaként főiskoláink hálózata, könyvnyomtatásunk és igazi nemzeti öntudatunk. Ezért írta Illyés Gyula, aki nem volt protestáns , A reformáció genfi emlékműve előtt című versében a következő sorokat : Hiszed, hogy volna olyan- amilyen magyarság, ha nincs Kálvin? Nem hiszem. Igaza volt. Csak azt kell hozzátenni, hogy ha nem lett volna Kálvin, lett volna más, aki Kálvin funkcióját töltötte volna be. Volt előreformáció is, Husz is, és voltak magyar huszit

Számunkra október 31-e kettős ünnep. Számunkra a október 31-e kettős ünnep. Egyrészt mint a reformáció ünnepe vallási és világnézeti hovatartozástól függetlenül nemzeti kultúránk ünnepe, mert a reformációnak köszönhetően vált a magyarországi kultúra magyar kultúrává, magyar nyelvűvé, ekkor alakult ki kultúránk alkotójaként főiskoláink hálózata, könyvnyomtatásunk és igazi nemzeti öntudatunk. Ezért írta Illyés Gyula, aki nem volt protestáns , A reformáció genfi emlékműve előtt című versében a következő sorokat :

„ Hiszed, hogy volna olyan- amilyen magyarság, ha nincs Kálvin? Nem hiszem.”

Igaza volt. Csak azt kell hozzátenni, hogy ha nem lett volna Kálvin, lett volna más, aki Kálvin funkcióját töltötte volna be. Volt előreformáció is, Husz is, és voltak magyar husziták.

a)

Illyés Gyula : A reformáció genfi emlékműve előtt, Világszabadság , 21. szám, művészet rovat.

b) Jakócs Dániel: A reformáció emlékére, összefoglalás, Világszabadság, 24. szám,politika rovat. c)

Skaricza Máté : Luther éneke. Világszabadság, 7. szám, Eszmék és eszmények a magyar

költészet történetében 2. fejezet. Ugyanakkor október 31-e az Őszirózsás Forradalom évfordulója is. Egyik vezetője, Károlyi Mihály Kossuth következetes demokratizmusának a folytatója volt a forradalom idején, és akkor még többet nem is akart. Ennek ellenére sem Károlyi Mihályt nem fogadja el a mai politikát meghatározó erők csoportja, sem az Őszirózsás Forradalmat, azzal a teljesen alaptalan váddal, hogy ő okozta Trianont. Trianonnak több oka volt. A végső kifejlet logikus következménye volt a katonai vereségnek. Ma a tényleges és nem a látszat polgári demokráciának kevés híve van, ezért vállalnunk kell ennek a forradalomnak is a humanista hagyományait.

szerkesztőség

Rendhagyó megemlékezés az Őszirózsás forradalomról Szili Leó ... ahogyan Illés Béla írta meg az Ég a Tisza című regényében.

Rendhagyó megemlékezés az őszirózsás forradalomról

66 / 182

Egy ország történetében végbement jelentős, forradalmi változásról sokféle módon lehet megemlékezni. Heroikusan, -kiemelve a történelmi szereplők hősiességét, időrendi sorrendben felsorolva az eseményeket, vagy elemezve a társadalmi osztályok helyzetét és tevékenységét, amely az adott eseményhez vezetett. Mindez lehetséges, de időnként egy-egy akkor megtörtént cselekmény vagy anekdota sokkal világosabbá teszi a megértést.

Az első világháború poklának elhúzódása miatt elégedetlenkedő katonák és civilek felkelésével kezdődött az őszirózsás forradalom, akik Tisza István grófot, a volt miniszterelnököt okolták a háborúért. A forradalom vezetője a Magyar Nemzeti Tanács lett. A következik a történet, amelyet az események résztvevője, Illés Béla írt meg az Ég a Tisza című regényében.

„... Én néhány órán át őrt állottam a szobában, ahová úgy jártak ki és be, mintha kocsma lenne. Egyszerre tízen is beszéltek, ordítoztak körülöttem, úgy, hogy senkinek sem értettem a szavát. De azért rövidesen megtudtam, hogy fölesküdni jönnek az emberek: mindenki föl akart esküdni a Nemzeti Tanácsnak. Persze jöttek olyanok is, akik tanácsot vagy segítséget kértek: katonát, fegyvert, pénzt, élelmiszert, lakást, ruhát, útlevelet, erkölcsi bizonyítványt, házassági engedélyt – igazán elfelejtettem, hogy mi mindent kértek aznap a Nemzeti Tanácstól. Az egyik sarokban valami ülés folyt, a másikban igazolványokat írtak, a harmadik sarokban hangosan horkolt egy fiatal tiszt. A telefon szakadatlanul csengett. - Mi az? - kiáltott a telefonba a szőke fiatalember, a Nemzeti Tanács titkára. - Mi? Mit beszél? Igazán? Hm. Értem. - Uraim! - kiáltotta most már olyan hangosan, hogy mindenki fölfigyelt a szavára – uraim, telefonon arról értesítettek, hogy Tisza István grófot megölték. - Mi az? Hihetetlen? Rettenetes! Gyalázat! Még csak ez kellett! Nem … ez nem lehet igaz! - Uraim – folytatta a szőke fiatalember – az ülés tovább folyik. A napirend következő pontja ,,, Nekem egyszerre mehetnékem támadt. Mi az istennek lopjam itt a napot, a falat támasztva, amikor kint az utcán forradalom van? Csak legalább az a nagyorrú Antalffy ne ment volna el, vagy jönne valaki, mert úgy egyszerűen mégsem lehet a fegyvert a falhoz támasztani. - Hallod bajtárs – fordult hozzám egy katona, aki most jött be az ajtón -, ki itt a parancsnok? A katona szájából ömlött a pálinkabűz. - Nem tudom. Mit akarsz? - Mit akarok? Úgy nézz rám fiú, hogy én öltem meg Tisza Pistát. Éppen most ment el mellettünk az a kövér, akiről már tudtam, hogy Landler, a vasutasok vezére, aki csak nemrég szabadult ki a börtönből. - Hallja, barátom – fordult Landler az ordítozó katonához -, menjen haza és aludja ki magát. Egy kicsivel többet ivott a kelleténél. - A nehézséges nyavalyát! Ilyen olcsón nem lehet engem kifizetni … Az úr talán azt hiszi … Landler intésére kitessékeltem a katonát. Sokkal könnyebben ment a dolog, mint az ember hinné, ahogy hozzáértem, mintha itt sem lett volna. Pár perc múlva egy másik katona jött be. Az is tökrészeg volt, és az is verte a mellét, hogy ő ölte meg Tisza Pistát. Egy kis félóra alatt vagy tíz Tisza gyilkost dobtam ki. - Ki kell tenni egy táblát – mondotta Landler, - hogy Tisza-gyilkosokat csak délelőtt tíztől tizenkettőig fogadunk. „

Szili Leó

A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóján köszöntjük a világ összes dolgozóját! szerkesztőség Az évforduló alkalmából a szerkesztőség az alábbi műalkotásokat ajánlja olvasóink figyelmébe:

67 / 182

Petőfi : „ Ha majd a bőség kosarából…”

Juhász Gyula: Petőfi ünnepére, A munkásotthon homlokára, A dolgozókhoz, Új vallomás, Örök harc, Prológus a Munkás Eszperantó estjére Az októberi forradalomhoz, Szegény katona, Őszirózsa Mindig előre,

Illyés Gyula: Éjjelben győzni

Zene: Warszawianka … Fel vörösök , proletárok.

A versek a NET -en fellelhetőek, többek között a vilagszabadsag.hu - korábbi számaiban.

A NAGY OKTÓBERI SZOCIALISTA FORRADALOM 96. ÉVFORDULÓJÁRA Szerkesztőségi összeállítás A Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatása a magyar költszetben

A NAGY OKTÓBERI SZOCIALISTA FORRADALOM 96. ÉVFORDULÓJÁRA С праздником 96-летия Великой Октябрьской Социалистической Революции! Bonne fête pour le 96ème l’anniversaire de la révolution d’octobre ! Welcome to 96th anniversary of the Great October Socialist Revolution! Bonvenon al la 96 datreveno de la Granda oktobro Socialisma Revolucio!

„.. Ha majd a bőség kosarából Mindenki egyaránt vehet, Ha majd a jognak asztalánál Mind egyaránt foglal helyet, Ha majd a szellem napvilága

68 / 182

Ragyog minden ház ablakán: Akkor mondhatjuk, hogy megálljunk, Mert itt van már a Kánaán!

És addig? addig nincs megnyugvás, Addig folyvást küszködni kell …”

(Petőfi Sándor: A XIX. SZÁZAD KÖLTŐI)

Juhász Gyula: (Petőfi ünnepére...)

Petőfi ünnepére, fel, A munka véle ünnepel, Dalában él múlt és jelen És a jövő, a végtelen. Átzeng az bércen és folyón Virrasztva és vigasztalón!

Dolgos magyarság, dalra, tettre, talpra, Indulni vígan, bátran büszke harcba, Tudás és munka fegyverét emelve, Hazát szerezni újabb évezerre!

Petőfi ünnepére, fel, A munka véle ünnepel, Dalában él múlt és jelen És a jövő, a végtelen! Föl, talpra, munkás nemzetünk, Petőfi lelke győz velünk!

A munkásotthon homlokára

Ki itt belépsz, templomba lépsz be, Szentség a munka és erő, Ez a jövő nagy menedéke,

69 / 182

Embert egekbe emelő. A munka, a rend és a béke, Az életünknek lelke ő. Csak az bitang és az hazátlan, Ki here módra él magában!

Ki itt belépsz, jövőbe lépsz be, Mely millióknak ád jogot Vérért, verítékért cserébe, Hogy legyenek mind boldogok! Hogy a gyalázott Ember képe Ragyogjon, mint a nap lobog! S a munka ne legyen robot csak, De himnusza a dolgozóknak!

Ki itt belépsz, hozd el magaddal Piros zászlónak a reményt, Ki itt kimégysz, vidd diadallal A mély hitet, vidd szerteszét! Dolgozni föl mind, lankadatlan, Amíg az élet fénye ég! Hirdessük: itt nem boldogul más, Csak aki alkot, aki munkás!

A dolgozókhoz

Kőmívesek, kik hordjátok a téglát, Hogy égbe törjön torony és tető, Ugye, tudjátok, hogy szent a verejték, Hogy minden nagyság abból eredő?

Lakatosok, kik zárakat csináltok, Melyek megőrizik a kincseket, Ugye, tudjátok, hogy a nyitja hol van Annak, hogy ínség és nyomor lehet?

Asztalosok, kik fúrtok és faragtok,

70 / 182

Hogy asztal, ágy és koporsó legyen, Mikor készíttek már egy nagy koporsót, Melyben a szolgaság lesz a tetem?

Vasutasok, kik lámpákkal jeleztek És sípoltok, ha indul a vonat, Tudjátok-e, hogy egy új állomás vár, Hol mást nem látni, mint munkásokat?

Új vallomás

Minden szerelmet, amely bennem égett, Mint égi tűz és kárhozati láng, Melytől kigyúltak bennem messze fények S ragyogtak földi fároszok gyanánt, Minden szerelmet most rád pazarolva Szeretlek nép, munkás és szenvedő, Te vagy reményem óriási tornya, Mely mélységekből az egekbe nő. Te vagy egyetlen és végső szerelmem, Minden nyaramnál forróbb hevületben Ölel dalom és csókol énekem, Anyám te vagy s te vagy a gyermekem!

Minden gyűlölség, amely bennem égett, Mint ifjú vadság és mint férfi gőg, Mely boldogított, mint a drága mérgek A mámoros ivót, halált hivőt, Minden gyűlölség szálljon most felétek, Kik a szabad jövendőt félitek, Kik renyhe jólét párnáin henyéltek S tagadjátok az egyetlen hitet: Hogy szent az élet és hogy szent az ember, Ki jövőt épít, mint korállt a tenger, Ki a sötét odúkból fényre vágyva, Majd győzni fog a földön nemsokára!

71 / 182

Prológus a Munkás Esperanto estélyére

Testvéreim egy jobb jövő hitében, Amelynek bibor hajnala hasad, Köszöntelek magyar tél bus ködében, Mint e jövőért küzdő társakat.

Gyász, üldözés, balsors és meg nem értés Hiába zudul ránk, az Eszme él, Nem tántorit sem önkény, sem kisértés, Szivünk erősen és bizton remél.

Az Ember a mi egyetlen reményünk, Az Ember, aki a sorssal dacol, Ki szent, örök jogát kivivja végül És föltámad zár, börtön, sir alól.

Az Emberért megyünk mi küzdelembe, A fegyverünk: tudás és szeretet; Akarjuk és kiküzdjük, hogy derengjen A boldog béke már a föld felett.

Hazugság és gonoszság el ne tépje A Szent-szövetség drága levelét, Mit Ember köt Emberrel, frigyre lépve, Hogy bilincs hulljon s tünjön a Setét!

Testvéreim, az eltiport magyarság És elárult Emberség vár ma ránk, Legyen a föld mindenkinek menyország, S népek hazáján boldog föld hazánk!

Az októberi forradalomhoz

Fáradtan és csalódva százszor S száműzve bús fiatalon

72 / 182

A szabad élet asztalától, Köszöntelek Forradalom!

Síromban véltelek megérni S alig mert halkuló dalom Mint éji szellemet idézni, Föligézni Forradalom!

Megáldom rózsás lobogódat Mint messiást bús Simeon, A vérem tán színébe olvad, De láttalak Forradalom!

Tán holnap otthagysz eltiportan, Mint láncfüvet domboldalon, És láttalak robogni, jól van, Győző szekér, Forradalom!

Szegény katona

Tizennégy őszén árokban hevert, A háborúnak vérpiros sarában, Fázott, ázott és éhezett Szegény hazátlan.

Tizenöt őszén kórházban feküdt, Bíbor sebekkel égő szörnyű lázban, A férges ágyon egyedül, Szegény hazátlan.

Tizenhat őszén új árokba hullt, Mint őszirózsa temető porában,

73 / 182

Fölötte varjak hada húz, Szegény hazátlan!

Tizenhét őszén fogságba került És bandukolt rab légiók sorában, Idegenek közt egyedül, Szegény hazátlan.

Tizennyolc őszén forradalmi szél Hazasodorta és ő büszke lázban Érezte, most a nép itél S ő nem hazátlan!

Tizenkilenc őszén börtönben ült, Fagyos szelek fütyültek a világban. Fölötte zúg ítéletül, Hogy ő hazátlan!

Őszirózsa

Forradalom fehér virága, Őszirózsa, Kigyújtod arcom pirosra, Nem a szégyen, De büszkeség bíbor tüzében!

Forradalom fehér virága, Sír virága, Föltámadást hoztál e tájra, Szívünk dobbant Szabadon a forradalomban.

Forradalom fehér virága, Síri rózsa, Leteszünk egy nagy koporsóra, Hol négy század

74 / 182

Bakóját födi mély gyalázat.

Forradalom fehér virága, Sír virága, Virulj e csüggedő világba, Annyi hanton, Elföldelt gaz, bitor hatalmon.

Forradalom fehér virága, Sápadt rózsa, Letéphet rabló kéz orozva, Te kivárod, Míg elsápad mind renegátod!

Forradalom fehér virága, Drága emlék, Eszembe jut szép őszi estéd, Mindenszentek És vértanúk porán kereslek...

Forradalom fehér virága, Őszirózsa, Szirmod hű emlék könnye mossa, Magyar őszön, Szabad rögön virulj örökkön!

Mindig előre

Az emberhez száll himnuszom ma, Hittel hadd harsogom dalom, Nagy ismeretlenek helyében, Dacos fejem meghajtva mélyen, Szelíden és örök reményben Ez ismerőst magasztalom.

Tudjátok-e, hogy mi ma az ember? A por s a végtelen fia:

75 / 182

Istent teremtő földi szellem, Kemény pöröly vasvégzet ellen, Ezer fönséges küzdelemben Viaskodó harmónia!

Nézzétek: izzad tar mezőkön, Sarcol a rögből életet, Nap égeti, és tüske marja, Tépázza ég és föld viharja, S a jövendő útján haladva Csókolják fény és fellegek.

Nézzétek: napba törtetően Mint épít büszke kupolát, Egekbe lendül lelke, karja, Kőhomloka, ércakaratja Győzelmesen lendül magasba, És mélységekbe száll tovább!

Ember! Hittel hiszek tebenned. Ember! Forrón szeretlek én. Te nyomorúságos, hatalmas, Te végzetes, te forradalmas, Te halálban is diadalmas Utód az Isten örökén!

Illyés Gyula:

ÉJJELBEN GYŐZNI

Testében égtek tündöklő golyók

És rávilágítottak szivére, amely

Mint holdudvarban a hold, a kínok gyűrűjében

76 / 182

Oroszország fölött remegve foszforeszkált.

Most üstökösség gyulladt,

Véres mutatónyíl

Látja a föld és ráemeli arcát,

Ő néz reánk: az elszámolások ideje ez.

- Saint-Denisben tegnap a gyászinduló

Áthúzott mindnyájunk szivén, mint sulyos sötét szallag

Kőszobrának nehéz pillantása.

Esőben álltunk, az emlékek mind a szemekbe fagytak

Keresték sokan azt amit elvesztettek, sírtak

Az elszálló üzenetek meglebbentették a zászlókat.

77 / 182

Az ő neve már egy szál a fonálban

Mely egy sorra fűz bennünket mindvégig, szétszórt

gyöngyöket

Két órakor

megtorpant a Kreml, Moszkva harangjai

szétsírtak Európába

Hol a száműzött külvárosokban miknek az utcája

rohadó koporsó

A bánat és a köd ingó árkaiban megszólaltak a házak,

szavaikban megcsörrent a lánc és az eltörött edény:

Sulyos gyümölcsként érnek sziveink már a tűrésben,

Oroszország,

Ma ez a szomorúság kigyújtja az elkeseredést és a

bosszút, mely szétömlik, mint a lámpa

78 / 182

mikor,

mikor villan meg már szuronyaid hegyén az a Hajnal?

Az égen föltűnik Lenin sápadt arca. Éjjelben győzni.

Előre, vörös hadsereg, föl, föl, tipord le a vétkek

vetéseit

Mint szikrák hullanak szerte a harangszóban az ő szavai:

„... háborúságot az igazságért

Minden hatalmat a Szovjeteknek ...!”

De mi látjuk egyre tejüveg homlokát,

Melyen átizzik a bizonyosság hite és a jóság.

79 / 182

Aki ismeri a törvényt, nyugodtan megy, biztosan

a fény felé a sötétben,

Kegyetlenül küzd az akadályokkal, harcol, hirdet és

halad az úton

Mely legvégén a csillagokba hajlik

Légy hozzá hasonló.

http://sovmusic.ru/download.php?fname=varshav – Varsavjanka (letölthető)

http://sovmusic.ru/download.php?fname=vnogu – Fel vörösök, proletárok (letölthető)

KONGRESSZUST TARTOTT A MAGYARORSZÁGI MUNKÁSPÁRT 2006 Európai Baloldal Sajtóiroda 2013. november 9-én

KONGRESSZUST TARTOTT A MAGYARORSZÁGI MUNKÁSPÁRT 2006 2013. november 9-én

Új nevén az Európai Baloldal - Magyarországi Munkáspárt 2006 kongresszusa döntött a 2014-es választásokon való indulásról. Az országgyűlési választásokon a helyi szervezetek javaslatára döntenek az egyéni körzetekben való indulásról, de az Európai Baloldal kész együttműködni azokkal a baloldali és demokratikus szervezetekkel is, amelyek támogatják a demokratikus köztársaság államformájának népszavazás útján való megerősítését, aMunka Törvénykönyvének visszaállítását. A párt fő célja a kormány leváltása a demokratikus erők összefogása révén.

Az Európai Parlamenti választáson az Európai Baloldal számára az Európai Unió szociális alapokon való újjáalakítása, az Európai Szociális Chartában megfogalmazott szociális jogok teljes érvényesítése a legfőbb cél. Ennek érdekében a párt egy baloldali listát indít, mely listavezetőjének Szöllősi Istvánnét, korábbi szakszervezeti vezetőt és parlamenti képviselőt választották meg.

80 / 182

Az Európai Baloldal céljai közt szerepel az oligarchák, bankok és nagytőkések hatalmának korlátozása, a társadalmi nyomort megszüntető program megvalósítása, feltétel nélküli alapjövedelem bevezetése és a Szociális Bank, benne a Fiatalok Bankja létrehozása, amelynek célja nem a profit, hanem kamatnélküli hitelek juttatása zöld munkahelyekre és fejlesztésekre, különösképp a pályakezdő fiatalok támogatására.

Európai Baloldal

Sajtóiroda

Értékteremtő-e a közmunka? Szili Leó A közmunka jelenlegi felhasználásáról szól az írás.

Szili Leó: Értékteremtő-e a közmunka?

Marx már a XIX szd.-ban kidolgozta a kapitalizmus működésének közgazdasági elméletét, melyet A tőke című munkájában írt meg. Ellentétben a mai magyar közgondolkodással a jelenlegi tudományos élet mindenütt elfogadja őt mint közgazdászt, s értéktöbblet elméletét a világ minden egyetemén tanítják. A közgazdasági lexikon a következőket írja a kizsákmányolásról „... A bérmunkás munkabér formájában az általa termelt új értéknek csak egy részét /a munkaerőárú értékének megfelelő részét/ kapja meg, a másik rész a tőkés értéktöbblete. A felszínen azonban az a látszat, minha a tőkés megfizetné a munkás munkáját, ezért a kapitalizmus viszonyi leplezik a kizsákmányolást....” A profitráta képlete azt mutatja meg, hogy egy adott időszakban a befektetett tőkéhez viszonyítva mekkora a haszon. Ennek a képletnek az egyek eleme éppen a munkabér, s ebből logikusan következik, hogy minél kevesebb bért fizet ki a munkásnak a tőkés, annál nagyobb a haszna, hiszen a munkaerő árú értékének nagyobb részét vonja el, s ezzel nő a kizsákmányolás foka. A munkabér nagysága azonban sok tényezőtől függ. Természetesen függ a munka minőségétől, mert minél magasabb minőségű a munka, annál magasabb a fizetés is, de többek között attól is, hogy milyen mértékű a munkanélküliség, mert az minél nagyobb, a munkás annál jobban ki van szolgáltatva a tőkésnek, s rá van kényszerítve, hogy kevesebb bérért is elvállalja az adott munkát, de függ a munkás érdekérvénysítő képességétől azaz szervezettségétől is. József Attila írja hazám című versében:

„A munkásnak nem több a bére, mint amit magának kicsikart,..”

A tőkés hasznából még a munkabérre rakódó járulékokat is be kell fizetnie az államnak. Többek között a nyugdíjjárulékot, egészségbiztosítási összeget stb, melyek befolynak az államkasszába, s az állam gazdálkodik vele. A munkásmozgalom történetének a kapitalizmus kialakulása óta az egyik lényeges fejezete a bérharcok története, melyekben a munkás nagyobb bért akar kiharcolni magának. Manapság azonban kis hazánkban a kizsákmányolásnak az a formája terjed, melyben a tőkés a teljes munkabért és a rárakódott költségeket is megspórolja. Ugyanis az állam a rendkívülien elszegényedett és már az éhhalál szélén álló embereket közmunkában foglalkoztatja a minimálbérnél lényegesen alacsonyabb összegért 47 ezer forintért. A közmunkásoknak eredetileg hasznos közmunkát kéne végeznie. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium honlapja a következőket írja: „Gazdálkodó szervezetek esetében a foglalkoztatás nem terjedhet ki a nyereségérdekelt tevékenységre, program kizárólag az állami vagy önkormányzati tulajdon kezelésével összefüggő feladatok ellátására, elkülönített, nonprofit elszámolással szervezhető.” Manapság azonban egyes helyi vezetők és a velük szorosan összefonódott tőkések meglátták az ebben lévő, számukra csodálatos lehetőséget, s innentől kezdve a törvény csak írott malaszt maradt. Például az egyik gyár a havi 80 ezres bérért dolgozó munkásait elbocsátotta, s közmunkásokat alkalmaz helyette. Előfordul azonban olyan eset is, hogy a település Fideszes polgármestere a saját földjén mezőgazdasági munkára alkalmaz közmunkásokat, akik az idei nyáron 36 fokos melegben a fóliasátorban szedték a paradicsomot és a paprikát, s szállították a polgármester tulajdonában lévő piaci standra. Ezek a munkák már nem a köznyelvben használt „vízgereblyézést” jelentik, hanem komoly értékteremtő munka. A közmunkások ilyen alkalmazásával az állam teljesen elesik a munkabérrel járó bevételeitől, hiszen ő fizeti a közmunkásokat, a tőkések meg a teljes munkabért megspórolják a járulékos költségeivel együtt. A munkások meg kénytelenek szótlanul tűrni, hiszen vidéken rendkívül kevés a munkalehetőség, s aki reklamálni mer azt valamilyen indokkal nagyon gyorsan elbocsájtják, s ezzel az életlehetőségei szűnnek meg, mert nem jut semmilyen jövedelemhez.

81 / 182

82 / 182

Tudomány Lenni vagy nem lenni - energia itt a kérdés dr. Berkes Ottó Törődés az emberiséggel és annak sorsával ez álljon az érdeklődése középpontjában minden technikai erőfeszítésnek. / Einstein /

„Lenni vagy nem lenni - energia itt a kérdés” Írta: dr. Berkes Ottó

„Törődés az emberiséggel és annak sorsával – ez álljon az érdeklődése középpontjában minden technikai erőfeszítésnek.” / Einstein /

BEVEZETÉS

Minden emberi tevékenységhez energiára van szükség, a folyamatos és lehetőleg olcsó energiaellátás a fejlett társadalmak működőképességének és a személyes életszükségletek kielégítésének elengedhetetlen feltétele; az energiatermelés az emberi civilizáció alapja. Napjainkra az emberiség energiaszükséglete hatalmas mértéket ért el, 2000-ben a világ összes energiafelhasználása meghaladta a 400 EJ-t (400 x 1018 J).

A XX. században az energiaszükséglet a fejlett országokban növekedett a leggyorsabban, a XXI. században a fejlődő világ fogja a főszerepet játszani (a növekmény 80 %-át ott várják). A világ különböző régióinak egy főre eső energiafelhasználása a világátlaghoz (=1) viszonyítva: USA = 4,1; EU = 2,2 ; Magyarország = 1,5 ; Latin-Amerika = 0,45 ; Kína = 0,33 ; Dél-Afrika = 0,21 ; India = 0,11 ; FeketeAfrika = 0,01. Óriási tehát a különbség, jelenleg pl. a Föld lakosságának harmada él olyan térségben, ahol nincs villany, és hasonló azoknak az aránya, akik tüzelőszükségletüket csak növényi és állati hulladékokból fedezik.

1. MI AZ ENERGIA ÉS HONNAN SZÁRMAZIK ?

Az „energia” görög eredetű szó, általános értelemben a változtatásra való képességet, a fizikában a munkavégző képességet jelenti. A biológiai energia az élő szervezetek egyik terméke, amely nélkül nincs életjelenség. A továbbiakban döntően a fizikai értelemben vett energiával foglalkozunk. Egy bizonyos állapotú fizikai rendszer energiája azzal a munkamennyiséggel adható meg, amellyel valamilyen kezdeti (referencia) állapotból ebbe az állapotba hozható. A fizikában érvényes az energia megmaradás törvénye, mely szerint zárt rendszer teljes energiája állandó marad, azaz az energia átalakítható egyik formájából a másikba, de nem lehet létrehozni, vagy megsemmisíteni. Einstein speciális relativitáselmélete bizonyította, hogy az energia megmaradás egy általánosabb megmaradási elv része (tömeg- energia megmaradás). Az energia négy alapvető formája:

a) Gravitációs energia Például a vízerőmű a víz helyzeti energiáját alakítja át turbinák mozgási energiájává, ami a generátorokban elektromos energiává alakul.

b) Elektromágneses energia

83 / 182

Ennek forrása lehet hőerőgép és belső égésű motor, melyekben az energia égésből, azaz kémiai átalakulásból (elektromágneses folyamat) származik. A biológiai energiák is elektromágneses eredetűek, hiszen az élőlények számára is kémiai folyamatok biztosítják az energiatárolást és -felhasználást.

c) Gyenge magenergia Az ún. „gyenge kölcsönhatás” folyamataiból, radioaktív bomlásokból ered. Ez tartja fenn a Föld belső magas hőmérsékletét, ebből származik a geotermikus energia.

d) Erős magenergia Az ún. „erős kölcsönhatás” tartja össze az atommagokat. Atommagok egyesülésekor a kötési energiának megfelelő nagy energia szabadul fel. Az ilyen magfúzió hozza létre a Nap és a csillagok energiatermelését. Mivel a földi időjárást és életet a Nap energiája tartja fenn (elektromágneses sugárzás), lényegében ide vezethető vissza az emberiség által felhasznált összes energiaféleség.

Az emberiségnek fejlődése során egyre több energiára van szüksége eszközei, gépei működtetéséhez; ugyanakkor az élhető környezet megőrzése, a fenntarthatóság biztosítása érdekében a felhasználás ésszerűsítésére, takarékoskodásra kényszerül. A jelenlegi tudásunkból kiinduló jóslatok többféle jövő lehetőségét vázolják fel, a modellek különféle stratégiákat ajánlanak és remélhetőleg megtalálják az utat a fenntartható fejlődéshez . A rendelkezésre álló természeti erőforrások az alábbiak szerint csoportosíthatók.

A) Kimeríthető, nem megújuló (stock) erőforrások a) Felhasználva elfogyasztott erőforrások: - hagyományos (fosszilis) tüzelőanyagok (fa, szén, szénhidrogének, kőolaj, földgáz); - fémes és nem fémes ásványok; - hasadó anyagok (urán, tórium, plutónium). b) Elméletileg újrahasznosítható erőforrások: - elemi ásványok (pl. kálisó); - visszanyerhető ércek.

B) Ki nem meríthető (flow) erőforrások a) Megújuló (korlátlan) erőforrások: - napenergia; - szélenergia; - vízenergia (víz, árapály, hullám); - geotermikus energia (gyakorlatilag korlátlan). b) Megújítható (korlátozott) erőforrások: - biomassza (erdők, növényzet, állatállomány, halállomány); - termőföld; - édesvíz.

Napjainkban a világon felhasznált energia közel 90 %-át fosszilis energiahordozókból állítjuk elő (1. ábra). A különböző energiaforrások hatékonyságát vizsgálva, az alábbi képet kapjuk: legkevésbé hatékonyak azok a források, amelyek valamilyen anyag mechanikai mozgását használják fel, mint pl. a levegőét a szélenergia, a vízét a hullám-, vagy árapály-energia;

84 / 182

közepesen hatékonyak a hagyományos (fosszilis) energiahordozók (szén, kőolaj, földgáz), de ezek készletei vészesen fogynak, az olaj és a gáz fogy el a leggyorsabban (kb. 50 év), a szén még kb. 200 évre elég. Korunk az emberiség történelmének ebből a szempontból kivételes szakasza (2. ábra), de a különleges periódus rövidesen véget ér; leghatékonyabbak (mai ismereteink szerint) a maghasadásból (fisszió) ill. a magfúzióból származó energiák, ezért az új generációs nukleáris erőművek fejlesztése világméretekben nagy erőkkel folyik [1, 15, 16].

1. ábra. A világ „energiatortája” 2. ábra. A fosszilis tüzelőanyagok korszaka

2. ÉLETTERÜNK A FÖLD (globális problémák, fenntartható fejlődés)

A Föld különleges bolygó: az egyetlen, ahol az élet „biota” formában létezik (biota = az élő organizmusok összessége az emberrel együtt). A földi élet leglényegesebb jellemzői: a fajok és azok közösségeinek biológiai stabilitása, továbbá a biota által elnyelt energiafluxus nagyon szigorú megoszlása a különböző méretű organizmusok között. A környezet stabilitásának megőrzése minden élő szervezet fő célja. A homo sapiens egy faj a biotán belül, melynek elsőrendű érdeke a globális bioszféra megőrzése, mert e nélkül nincs fenntartható fejlődés.

Civilizációnk és a Föld ökológiai rendszerének alapvető kapcsolata három tényező (a népesség növekedése, a tudományos-technikai forradalom, és az éghajlatváltozás) egymást is erősítő hatására gyökeresen átalakult. Az emberiség már régen kilépett természetes

85 / 182

ökológiai környezetéből és a bioszféra erőforrásaiból jóval többet használ, mint amennyit az ökológiai egyensúly megenged. A világ népességnövekedésének lendülete rendkívül erőteljes (népességrobbanás). Időszámításunk kezdetén (Augustus császár uralkodása idején) kb. negyedmillió ember lakta a Földet, 1776-ra az USA megalakulásakor már az emberi népesség elérte az 1 milliárdot, a II. világháborút követő „baby boom” generáció meghaladta a 2 milliárdot, a mai középgenerációs nemzedék pedig még megéli hogy bolygónk népessége meghaladja a 9 milliárd főt (3. ábra). Vagyis: több mint tízezer nemzedék kellett ahhoz, hogy az emberi népesség elérje a 2 milliárdot, hogy azután egyetlen nemzedék élete során 2 milliárdról 9 milliárdra nőjön. A világ össznépessége 2010-ben 6,8 milliárd fő (ebből Kína 1,4 milliárd, India 1,1 milliárd, EU 0,5 milliárd).

3. ábra. A világ népességnövekedése Azt is figyelembe kell venni, hogy a biológia és az orvostudomány fejlődése révén az emberi életkor egyre hosszabbodik. Amíg pl. a Római Birodalom idején az átlagéletkor 30 év volt, jelenleg (2010-ben) 66 év, 2050-re várhatóan 76 év lesz (a fejlett országokban elérheti a 100 évet). Nem nehéz belátni, hogy a gyors népességnövekedés növeli a keresletet az energia, a víz, az élelmiszer az összes természeti erőforrás iránt. Egyre nyilvánvalóbb, hogy két évszázados tündöklés után végleg búcsút int az emberiség a kőolajnak, előbb-utóbb kimerülnek a készletek. Az egykori hét nagy olajtársaságból ma már csak négy működik. Jelenleg a világ energiatermelésében közel 40 %-os, a közlekedésben 90 %-os az olaj részesedése. Ekkora méretű olajfüggőség mellett sok szakértő beszél arról, hogy válsághoz és nemzetközi feszültségekhez fog vezetni egy kisebb méretű visszaesés is a termelésben. A fejlett országokkal párhuzamosan a fejlődő országokban is egyre nagyobb ütemben nő az olajtermékek felhasználása (pl. Kína az 1990-es években megduplázta fogyasztását). Hubbert King geofizikus (Shell Oil Kutatólaboratórium) volt az első, aki egy 1956. évi előadásában megjósolta, hogy az USA olajtermelése 1970-ben éri el a csúcsot (oil peak), ez be is következett. Az EWG (Energy Watch Group) által 2004-ben készített előrejelzés alapján a világ olajtermelése 2050-ig a 4. ábra szerint alakul [19] .

86 / 182

4. ábra. A világ olajtermelésének alakulása

Richard C. Duncan egy tanulmányában [18] kimutatta, hogy bár a világ olajtermelése 1979-től 1999-ig növekedett, a világ népessége még nagyobb mértékben nőtt, tehát az egy főre eső termelés ebben az időszakban is csökkent. 2012-től egy hirtelen esést jósolt meg a világ energiatermelésében, amit „Olduvai szakadék”-nak nevezett el, mert szerinte ugyanolyan kőkor követi az ipari társadalmat (!) mint amilyenre utaló leleteket találtak a tanzániai Olduvai szakadékban (5. ábra). Duncan az ipari civilizáció kezdetét abban az évben jelöli meg, amikor az olajekvivalens energia hordó/fő-ben eléri a maximumérték 30 %-át (1930), a végét abban az évben látja, mikor a csökkenő érték ismét 30 %-ra süllyed (kb. 2030-ban).

5. ábra. Olajekvivalens energiatermelés/fő alakulása A másik globális probléma az utóbbi évtizedekben tapasztalható éghajlatváltozás (globális felmelegedés). A globális felmelegedés következtében emelkedik az óceánok és a felszín közeli levegő hőmérséklete, szélsőséges időjárási viszonyok alakulnak ki. A legelfogadottabb (bár nem bizonyított) vélemények szerint a globális felmelegedés emberi okokra vezethető vissza. Ezt támasztja alá, hogy a Naptevékenység és a vulkánosság alakulása a számítások szerint jelenleg a globális felmelegedés ellen hat. A 6. ábrán látható piros vonal a Föld északi félgömbje átlaghőmérsékletének változását mutatja. A 2000-2100 közötti időszakra vonat-kozó görbék a lehetséges jövőbeli hőmérsékletváltozás becslését mutatják a jövőbeli üvegházgáz-kibocsátástól függően.

87 / 182

6. ábra. Globális felmelegedési görbe alakulása

Az éghajlat stabilitásának egyik feltétele, hogy a Föld légköréből annyi energia jusson ki, mint amennyi oda (a napsugárzásból és a Föld belső hőjéből) bekerül. A természetes üvegházhatás nélkül (az egyébként -273 oC-os világűrben mozgó) Földünk felszínének átlaghőmérséklete a jelenlegi 14 oC helyett -19 oC lenne.

A természetes üvegházhatást először Joseph Fourier (francia matematikus és fizikus) vizsgálta 1824-ben. Az üvegházhatás a légkör azon hőmegtartó tulajdonsága, mely alapvetően a Nap sugárzásától, az üvegházhatású gázok (vízgőz, ózon, széndioxid, metán, nitrogénoxidok, fluorozott szénhidrogének, freonok, halonok) légköri koncentrációjától és az atmoszféra sűrűségétől függ. A túlzott mértékű (antropogén eredetű) üvegházhatású gázok (ÜHG) a Föld felszíne és a világűr között egyfajta falat alkotnak, visszaverve a világűr felé kisugárzódó energiát, ezzel melegedést okoznak („lefelé” átengedik a napsugárzást, felfelé nem engedik át a földfelszínről „felfelé” haladó hősugárzást). A legfontosabb üvegház-gáz a széndioxid, mely a fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből, a növényekből (fotoszintézis) és az állatok kilég-zéséből származik. 1800-ban (az iparosodás elindulása előtt) a széndioxid szintje kb. 280 ppm volt, jelenleg 350 ppm és tovább növekszik, a jóslatok szerint 2030-ra a gázok együttes koncentrációja elérheti a széndioxidban megadott 560 ppm értéket. A 7. ábra a különböző energiaforrások széndioxid-kibocsátását mutatja. A világ egyes régióinak üvegházhatású-gáz kibocsátását szemlélteti a 8. ábra [1]. Egyes gázok (freonok, klór és bróm) mennyiségének növekedése ugyanakkor összefüggésbe hozható az légkör ózonrétegének vékonyodásával, illetve az Antarktisz felett kialakult ózonlyukkal (mely a kritikus szint alá csökkent ózonréteg vastagságot jelenti).

88 / 182

7. ábra. A különböző energiaforrások széndioxid kibocsátása

8. ábra. Az ÜHG-kibocsátás megoszlása a világon

A Föld története során több hosszú távú globális lehűlés és globális felmelegedés váltotta már egymást. A egyes jégkorszakok (glaciálisok) között ún. interglaciálisok (jégkorszak közötti korok) vannak, melyek ciklikusan váltják egymást kb. 40 000 – 100 000 évenként. Az utolsó jégkorszak mintegy 10 000 éve fejeződött be, most interglaciálisban, jégkorszakok közötti korban élünk [3, 4].

Az üvegházhatással szorosan összefügg a „Broecker-conveyor” elnevezésű globális tenger-áramlás, melynek esetleges leállása gyökeresen megváltoztatná Európa éghajlatát. A conveyor működése: az Atlanti óceán északi medencéjében az észak felé áramló meleg felszíni víz (Golf-áramlat) Izland közelébe érve még 12-13 oC-os, a kanadai és a grönlandi hideg légáramlatok hatására azonban 1-3 oC-ra lehűl és az útközben elszenvedett párolgás miatt a sótartalma is magas. Lesüllyed és a mélyben elkezd dél felé áramlani, a továbbiakban az áramlat nagyobb része Afrika megkerülésével jut el a Déli óceán cirkumpoláros áramához, majd a távol-keleti trópusi övbe, ahol a felszínre tör és bonyolult utakon, Afrikát ismét megkerülve jut vissza az Atlanti óceánba. Ha az Atlanti óceán melegvíz utánpótlása megszakadna, az észak-atlanti medence éves középhőmérséklete 5-10 oC-kal csökkenne [19].

89 / 182

Attól függően, hogy a poláris régiókban mennyi édesvíz (jéghegyek olvadása!) adódik a sós tengervízhez, ez drámai változásokat okozhat, mert a sótartalom-különbség, ami az egész áramlást hajtja, nem is nagy (a tengervíz átlagos sótartalma 35 %0). Broecker hipotézisének drámai üzenete az, hogy a legutóbbi 9-10 ezer év teljesen anomális szakasz a Föld történetében, olyan különleges adománya a természetnek, melyre igazán érdemes nagyon vigyázni (9. ábra).

9. ábra. A Broecker-conveyor

A burmai származású U Thant , aki 1961 és 1971 között volt az ENSZ főtitkára, 1969-ben az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanács 17. ülésszakán az alábbi felhívással fordult a viág közvéleményéhez:

„Az emberiség történelme során most először vagyunk tanúi egy olyan világviszonylatú válság kibontakozásának, amely mind a fejlett, mind a fejlődő országokat érinti; az emberi környezet válságáról van szó. Ha a jelenlegi irányzatok továbbra is érvényesülnek, biztosra vehető, hogy veszélybe kerül az élet a földgolyónkon. Ezért sürgősen fel kell hívni a világ figyelmét azokra a problémákra, amelyek megakadályozhatják az emberiséget abban, hogy legmagasabb rendű törekvéseinek megvalósulását lehetővé tevő környezetben éljen.”

U Thant kezdeményezte az első környezetvédelmi világkonferencia összehívását, erre 1972-ben került sor Stockholmban, amelyen 113 állam delegációja vett részt.

Az 1968-ban létrehozott Római Klub tudósai az 1970-es évek elején szintén felhívták a figyelmet: „…csak tiszta technológiákkal és ésszerű fogyasztással őrizhető meg a civilizáció.” /Gábor Dénes/. A Római Klub 1972-ben tette közzé a „Limits to Growth” (A növekedés határai) című összefoglaló jelentését (Meadows-jelentés), melyben vizsgálták az energia- és nyersanyagforrásokat (1), az élelmiszertermelést (2), az ipari termelést (3), a népesség számának alakulását (4) és a környezetszennyeződést (5). Ezek alakulását követhetjük nyomon a 10. ábrán [6]. Sajnos a helyzet azóta rosszabbodott, 30 év után az elmúlt időszak tapasztalatait Meadows és társai a „Limits to Growth: 30 year update” (A növekedés határai 30 év múltán) című könyvben foglalták össze, mely magyarul is megjelent [5].

90 / 182

10. ábra. A Római Klub 1972-es jelentése

Az 1980-as években jelent meg a fenntarthatóság, vagy a fenntartható fejlődés (Sustaniable Development) fogalma a nemzetközi szakirodalomban; általános ismertségét Lester R. Brown a fenntartható társadalom kialakításával foglakozó műve váltotta ki, mely 1981-ben jelent meg. 1987-ben az ENSZ Környezet és Fejlődés Világbizottsága „Közös jövőnk” címmel kiadott jelentésében a gazdasági növekedés olyan új korszakának lehetőségét vázolta fel, amely a fenntartható fejlődés globális megvalósítására épít, megőrzi a természeti erő-forrásokat és amely megoldás lehetne a fejlődő országok nagy részében elhatalmasodó szegénység leküzdésére (A Gro Harlem Brundtland norvég miniszterelnök asszony által vezetett 22 tagú bizottságnak tagja volt a magyar Láng István akadémikus is). A jelentés nagyon röviden és tömören határozta meg a fenntartható fejlődés fogalmát (Brundtland-féle definíció): „ a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket.”

A fenntartható fejlődés mint általános stratégiai cél „bevonult” a nemzetközi konferenciák , szervezetek dokumentumaiba és a nemzeti kormányok cselekvési programjaiba. Az ENSZ számos dokumentuma foglalkozott a kérdéssel, 2005-ben a World Summit Outcome Document például a fenntartható fejlődés három egymással összefüggő és egymást erősítő pillérét nevezi meg, ezek: - gazdasági fejlődés, - társadalmi (szociális) fejlődés, - környezetvédelem.

Ökológiai szempontból Daly és Opschorr (1992) szerint a fenntartható fejlődésnek négy alaptétele van: a nem megújuló erőforrásokat nem használhatjuk nagyobb ütemben, mint ahogy a megújuló helyettesítők újraképződnek; a megújuló erőforrásokat nem használhatjuk nagyobb ütemben, mint ahogy azok újraképződnek; nem bocsáthatunk ki több szennyezőanyagot annál, amennyit környezetünk be tud fogadni; az emberi beavatkozások időtényezőjének összhangban kell lennie a természeti folya-matok időtényezőjével, azaz a megújuló nyersanyagok képződési ütemével és a hulladékok lebomlási sebességével [7, 8, 20]. Ahhoz, hogy ez a négy feltétel teljesüljön, mélyreható változásokra van szükség tudományos, műszaki gazdasági és társadalmi vonatkozásban, valamint szemléletmód terén is. Újra kell gondolnunk értékrendünket, fogyasztási szokásainkat, hozzáállásunkat a természethez és embertársainkhoz. 1986-ban az emberiség éppen 365 nap alatt használt fel annyi megújuló természeti erőforrást, amennyi abban az évben képződött. Azóta ezeket egyre rövidebb idő alatt éljük fel, emiatt több mint 20 éve minden évben az emberiség a „Túllövés Napjának” (Earth Overshoot Day) elnevezett időponttól az adott év végéig egy valójában nem létező „környezeti hitel”-ből él

91 / 182

(ezt szemlélteti a 11. ábra).

11. ábra. A Túllövés Napjának alakulása

A Nobel-díjas (1996) Richard Smalley (a fullerének egyik felfedezője) az emberiség előtt álló 10 legfontosabb globális kihívást aszerint rangsorolta, hogy melyik megoldása nélkül nem boldogulhatunk az utána következőkkel [9]:

1. Energiaellátás 2. Vízellátás 3. Élelmiszer ellátás 4. Természeti környezet megvédése 5. Szegénység megszüntetése 6. Terrorizmus és háború kiküszöbölése 7. A betegségek elleni küzdelem 8. Az oktatás korszerűsítése 9. A demokrácia biztosítása 10. A túlnépesedés megállítása

A hierarchia csúcsán az energiaellátás található, miután ezen kihívás megoldása nélkül a vízellátó rendszerek (még ha sikerül is megfelelő mennyiségű vizet biztosítani) működésképtelenek, energia és víz nélkül nincs élelmiszertermelés, az élhető környezet pedig mindhárom előző kihívás megoldását feltételezi, Ezután következhet a további kihívások megválaszolása.

A műszaki/technológiai fejlődés a trendek szerint exponenciális, ami egyes kutatók szerint azt jelenti, hogy az előttünk álló évszázadban az elmúlt húszezer évnek (!) megfelelő mértékű fejlődéssel kell számolnunk (Kurzweill, 2005). A műszaki- és természettudományok (komplex automatizálás, robottechnika, űrkutatás, új energiák, mesterséges intelligencia, anyagtudományok, nanotechnológiák, biotechnológia, alternatív energiák, környezetvédelem, biztonságtechnika, bioelektronika, orvostudomány, fissziós és fúziós nukleáris magreaktorok, információs technológiák stb.) fejlődési konvergenciájának eredményei éppen az első számú globális kihívásnak tekintett energiagazdálkodás terén is hamarosan megjelennek [10, 12-14]. Gábor Dénes (1900-1979) hazánk világhírű Nobel-díjas (1971) tudósa, aki találmányaival és előrelátásával évtizedekkel megelőzte korát, optimista volt a globális problémákkal kapcsolatosan, így vélekedett: „Bár a problémák jelentősek, legtöbbjüket meg lehet oldani, ha a

92 / 182

tudomány és a technika legújabb eredményeit alkalmazzuk.”

3. AZ ELSŐ SZÁMÚ GLOBÁLIS KIHÍVÁSRA ADHATÓ VÁLASZOK

Amint azt az előző fejezetben megállapítottuk, az emberiség első számú globális kihívása az energiaellátás biztosítása. Ezt a feladatot, melyhez közvetlenül kapcsolódik az ember okozta globális felmelegedés (üvegházhatás) mérséklése is, többféle módon oldhatjuk meg: a jelenlegi energiatermelő berendezések korszerűsítésével, hatásfokuk javításával, új technológiák (pl. kogenerációs, trigenerációs energiatermelés, tüzelőanyagcellák stb.) alkalmazásával; új típusú nukleáris erőművek üzembeállításával; megújuló energiaforrások (Nap-, szél-, víz-, geotermikus energia) használatával; megújítható energiaforrások (biomassza, termőföld, édesvíz, biohidrogén) használatával.

A továbbiakban ezeket a lehetséges megoldásokat mutatjuk be röviden.

3.1. Energiahatékonyság növelése

A világban jelenleg az energiatermelés döntő része a fosszilis tüzelőanyagok elégetésével (szénerőművek, gáztüzelésű erőművek) történik. A szénerőművek átlagos termikus hatásfoka 32-33 % (Kínában és Oroszországban 26-28 %, Németországban 43-45 %). A meglévő régebbi szénerőművek jövőjét gazdasági jellemzők és környezeti hatásaik határozzák meg. Az alacsony hatásfokú (30 % alatti) szénerőművek mindkét szempontból elfogadhatatlanok, azok bezárására kerül sor. Ha a világ valamennyi szénerőművének hatásfokát sikerülne 1 %-kal növelni, a légkört terhelő széndioxid mennyisége évi 260 millió tonnával csökkenne. A szénerőművek vonatkozásában azonban szóba jöhetnek az új szénerőmű megoldások is. A fejlesztés két irányban folyik: - hagyományos széntüzelésű gőzerőműveknél a gőzparaméterek igen jelentős növelése, - szénbázisú kombinált gáz/gőzerőművek különböző típusainak fejlesztése. A széntüzelésű szuperkritikus gőzerőművek fejlesztésére jelentős erőfeszítéseket, nemzetközi összefogást lehet látni, ezekkel ugyanis a világon rendelkezésre álló (még 2-300 évig elegendő) szénvagyon környezetbarát hasznosítására a jövőben sor kerülhet. Az új típusú szénerőművekkel a szakirodalom szerint 40-50 % hatásfok érhető el [21, 22].

A kogenerációs ill. trigenerációs megoldások (kapcsolt energiatermelés) új technológiáknak számítanak, annak ellenére, hogy a kogenerációs erőmű alapötlete nem új, Robert Stirling skóciai lelkész már 1816-ban feltalálta azt a külső hőtáplálású szerkezetet, mely a betáplált energiát az összes hőerőgép közül a legjobb hatásfokkal hasznosította. A napjainkban használatos villamos energiát termelő nagy erőművek és hőtermelő központok (SHP = Separate Heat or Power) csak az alapcéljuknak felelnek meg, vagyis az erőművek áramot, a hőközpontok pedig hőt/melegvizet termelnek. Ezek a régi műszaki színvonalú nagy erőművek és hőközpontok az áram, vagy melegvíz gyártásához szükséges technológiai hőmennyiségnek csak egy részét hasznosítják, a nem hasznosított hőt pedig többnyire hulladékhőnek tekintik és szétszórják. A kogeneráció az energiaátalakítás egyik leghatékonyabb technológiája, ugyanis a tüzelő-anyagban rejlő vegyi energia legnagyobb hányadát képes mechanikai munkává, ezen keresztül hő- és villamos energiává átalakítani. Ezzel a megoldással a hulladékhő kb. 2/3-át lehet még hasznosítani, így az összhatásfok 80-85 % lesz (35-40 % villamos, 45-51 % termikus). A kogeneráció tehát azonos primerenergia bázison – egy folyamaton belül – két különböző energiafajta (hő és villamos) előállítását jelenti, mely megvalósulhat gázmotorral és turbinával. A kapcsolt energiatermelés lényegesen nagyobb összenergetikai hatásfokkal valósítható meg, ami jelentős primerenergia-megtakarítást és ezzel kisebb széndioxid-kibocsátást eredményez. A 12. ábra azt mutatja be, hogy 30 egység villamos energia és 55 egység hőenergia megtermeléséhez hány egység primer energiára van szükség hagyományos ill. kogenerációs erőműveknél.

93 / 182

12. ábra. A kogeneráció előnyei

A gyakorlatban ezek a rendszerek ún. CHP (Combined Heat and Power) törpe-erőművek formájában jelennek meg, melyek hatékonyan alkalmazhatók pl. önkormányzatok, gyárak, szállodák, irodaházak, kórházak, iskolák, lakótelepek, laktanyák energiaellátására A CHP-rendszerek lehetnek gáz-, vagy gőzturbinás ill. belsőégésű rendszerek. Az ún. micro-CHP családi házak áramellátására és fűtésére szolgáló egyik leghatékonyabb energia-előállítási technológia, mely úgy működik, hogy a falra szerelt kazánba integrálnak egy Stirlingmotort. A CHP különösen Észak-Európában kedvelt, ahol az év nagy részében fűteni kell. Ezeket a technológiákat az EU 2004-es CHP-direktívája (a kapcsolt hő- és áramtermelés támogatása) is preferálja.

A másik megoldás, melyet az évtized elején fejlesztettek ki, a bioüzemanyaggal is működő 20-300 kW teljesítményű mikroturbinák alkalmazása.

A trigeneráció a hő-, villamos- és hűtési energia egyidejű előállítása, a kogeneráció tovább-fejlesztett formája. A CCHP (Combined Cooling Heating and Power) trigenerációs rendszerek

a villamos energia mellett télen hőt, nyáron pedig (abszorpciós hűtő segítségével) hűtési energiát is termelnek, azaz négy különböző energiaformát állítanak elő esetenként szimultán: gőzt (víz, alkohol), elektromos energiát, melegvizet, hűtött hűtőfolyadékot [17].

3.2. Új típusú nukleáris erőművek fejlesztése

A maghasadáson alapuló nukleáris láncreakció lehetőségét Szilárd Leó ismerte fel (1933). A felfedezés után az ő elképzelése volt a geometriailag elválasztott fűtőelemek (urán) és moderátorok (grafit) elrendezése (1939), ami az első atomreaktorban meg is valósult. Az atomreaktor szabadalmát Enrico Fermi és Szilárd Leó nyerték el 1945-ben. Az első chicagói reaktor óta napjainkra sok különböző megoldás alakult ki.

94 / 182

Több mint fél évszázada ismert, hogy az atommagokat alkotó részecskék (protonok és neutronok) legerősebben a közepes méretű (kb. 50-es tömegszámú) atommagokban kötődnek egymáshoz. Ennek megfelelően nagy atommagok kisebbre hasításával (fisszió) nagy mennyiségű kötési energiát lehet felszabadítani, ahogy a mai atomerőművekben történik. Az atomreaktorok üzemanyaga leggyakrabban az urán 235-ös izotópja. Hasonló módon energiát lehetne nyerni a kisebb atommagok egyesítéséből (fúzió), ilyen folyamatok zajlanak a csillagokban is. Az atomok egyesítését akadályozza, hogy a pozitív töltésű atommagok erősen taszítják egymást. Részecskegyorsítóban, néhány tízezer voltos potenciálon felgyorsítva, a legkönnyebb elemek atommagjai már képesek magfúziós reakciókra. A lehetséges magfizikai folyamatok közül fúziós erőműben a deutérium és a trícium (a hidrogén két nehéz izotópja) közötti magreakció lenne a legkönnyebben megvalósítható. Tekintsük át röviden előbb a fissziós, majd a fúziós kutatásokat.

Az atomerőművek a világ jelenlegi villamosenergia-termelésében kb. 17 % részesedést adnak, ez az energiaforrás a jövőben is nélkülözhetetlen marad. A részarány az USA-ban 20 %, az EU-ban 35 %, Franciaországban 80 % (exportál!), hazánkban 40 % (Paksi Atomerőmű). Az atomerőművek létesítésének extenzív szakasza az 1970-es évek végén lezárult. Az elmúlt évtizedekben az erőműépítési ütem lelassult, a régebbi típusú (első generációs) atomerőművi blokkokat üzemidejük végén sorra bezárták, sőt egyes országok elhatározták, hogy a jövőben fokozatosan lemondanak a fissziós energiatermelésről. A hanyatlás okai között első helyen a társadalmi elfogadottság (félelem, tájékozatlanság, konkurens energiatermelő ágazatok sikerei) problémája állt. Mára azonban világossá vált, hogy a többi energiatermelési mód összességében belátható időn beül nem tudja biztosítani a Föld lakosságának fenntartható fejlődését, ezért a maghasadáson alapuló energiatermelés újra a figyelem középpontjába került.

A ma működő atomerőművek többsége a második generációhoz tartozik, ezeket 1960-80 között építették (ide tartozik a Paksi Atomerőmű is). Ezek biztonságosan működnek és általában olyan tartalékokkal építették őket, hogy tervezett üzemidejük lejárta után sem okoz műszaki gondot további működtetésük, az üzemidő 10-30 éves meghosszabbítása. A jelenlegi polgári célú reaktorok leggyakoribb típusa a nyomottvizes reaktor (PWR = Pressurized Water Reactor), napjainkban 265 ilyen működik a világon. Eredetileg katonai tengeralattjárók meghajtására tervezték, ezért a többi típussal összehasonlítva ezek kicsi, de nagyteljesítményű reaktorok. A PWR-hez hasonló felépítésű és eredetű az orosz gyártmányú WER (Water Energy Reactor) reaktor, jelenleg 52 ilyen működik Kelet-Európa hét országában. Az Oroszországban gyártott másik sorozattípus a grafitmoderátoros forralóvizes reaktor, a hírhedt RBMK (reaktor bolsoj mozsnoszty kipjascsij), ilyen üzemelt az ukrajnai Csernobilban, ahol 1986-ban a világ legnagyobb polgári nukleáris balesete történt. A második legelterjedtebb típus a PWR „továbbgondolásából” kialakult forralóvizes reaktor (BWR = Boiling Water Reactor), ezekből 94 üzemel a világon. Elterjedt típus még a kanadai CANDU (Canada Deutérium Uránium), vagy PHWR (Pressurized Heavy Water Reactor) reaktor, mely ún. nyomott nehézvizes reaktor, ebből 44 üzemel hét országban (a 13. ábra egy ilyen reaktor működését mutatja be).

13. ábra. CANDU- típusú reaktor vázlata

Az elmúlt évtizedekben jöttek létre a harmadik generációs atomerőművek, melyek jobb biztonsági és gazdaságossági paraméterekkel

95 / 182

jellemezhetők, ezek építése jelenleg is tart. Hátráltató tényezők a társadalmi elfogadottság nehézségei, ill. a második generációs erőművek üzemidő-meghosszabbítása. A harmadik generációs reaktorok típusai: ABWR (Advanced Boiling Water Reactor) , ESBWR (Economic and Simplified Boiling Water Reactor), APWR (Advanced Pressurized Water Reactor), EPR ( European Pressurized Water Reactor), SWR ( Supercritical Water Reactor).

Az USA 2000-ben kezdeményezte új típusú, negyedik generációs atomerőművek kifejlesz-tését nemzetközi projekt keretében. A Generation-IV International Forum (GIF) projektben résztvevők: USA, Kanada, Franciaország, Anglia, Svájc, Dél-Afrikai Köztársaság, Argentína, Brazília, és a Koreai Köztársaság. 2003-ban az Európai Unió (az EURATOM) is a projekt tagjává vált, jelenleg napirenden van Oroszország, Kína és India csatlakozása is. A negyedik generációs atomerőművek 2025-2030 körül állhatnak üzembe, jelentős kutatási programok megvalósítása árán. Valamennyi fejlesztendő típussal szemben alapvető követelmények: új típusú üzemanyagciklus kifejlesztése, gazdaságosság, természeti erőforrások fenntartása, keletkező hulladékok minimalizálása, biztonság és megbízhatóság, katonai célokra felhasználhatatlanság [24, 27, 28, 30, 34].

A GIF-projekt hat perspektivikus reaktortípust választott ki részletes tanulmányozásra:

1. Nátriumhűtéses gyorsreaktor (SFR = Sodium-Cooled Fast Reactor): zárt üzemanyag recirkulációs rendszer a plutónium hasznosítására, a technológia már ismert, új változata 2015-2020 között megjelenhet.

2. Magas hőmérsékletű gázhűtéses termikus reaktor (VHTR = Very-High Temperature Reactor): ezt a villamos energiatermelésen túl termokiémiai hidrogén termelésre is kívánják használni, 2020 körül várható.

3. Szuperkritikus vízhűtésű reaktor (SCWR = Supercritical-Water-Cooled Reactor): a víz nyomása és hőmérséklete is a víz termodinamikai kritikus pontja (22,1 MPa, 374 oC) felett van. Egyszerű felépítés, jó hatásfok, gazdaságosság jellelmzi, de a biztonsági problémák még megoldatlanok, rendszerbe állításuk 2020-25-ben történhet.

4. Ólom-bizmut hűtéses gyorsreaktor ( LFR = Lead-Cooled Fast Reactor): villamos energia és más termékek (pl. hidrogén és ivóvíz) együttes előállítására tervezik, kis teljesítménnyel. A típusra vonatkozó tapasztalatok a volt szovjet atomtengeralattjárók reaktoraiból származnak, üzembeállítás legkorábban 2020-25-ben.

5. Gázhűtéses gyorsreaktor (GFR = Gas-Cooled Fast Reactor): héliumhűtésű, zárt üzemanyagciklusú reaktor 850 oC kilépési hűtőközeg-hőmérséklettel, közvetlen gáz-turbinás kapcsolódással jó hatásfokú villamosenergia-termelést, valamint folyamathő előállítást (hidrogéntermelést) is lehetővé tesz, 2020-25 körül várható az üzembe állítás.

6. Olvadéksó-hűtéses reaktor (MSR = Molten Salt Reactor): ennél a típusnál urán- és/vagy plutónium-fluoridot tartalmazó olvadt sókeverék szolgál üzemanyagként és hűtőközegként egyaránt, a kifejlesztés várhatóan csak 2030 körül fejeződik be.

Ahhoz, hogy 2050-ig stabilizálhassuk a széndioxid-kibocsátást 2000 fosszilis tüzelőanyaggal működő erőművet kell kiváltani a következő 40 évben. Ez annyit tesz, mintha hetente építenénk egy atomerőművet. Peter E. Hodgson, az Oxfordi Egyetem fizikusa így érvel [1]:

„Találhatunk-e minden héten 500 km2 területet, hogy oda 4000 szélkereket telepítsünk ? Vagy befedhetünk-e 10 km2-nyi sivatagot napelemekkel, amelyeket állandóan tisztán kell tartanunk? Az árapály energiáját felhasználó erőművek nagyobb energiát képesek előállítani, de találhatunk-e egy-egy új Severn-torkolatot és építhetünk-e oda 5 hetenként egy 9 Mrd fontba kerülő duzzasztógátat? Ugyanez a kérdés feltehető az atomenergiával kapcsolatban is. A válasz az, hogy az 1980-as években az arány 23 erőmű/év volt (1983-ban 43 erőmű épült), a hetenkénti építési arány tehát megvalósítható. Az atomenergia egy jól bevált, megbízható energiaforrás, míg a többi alternatíva nagyrészt csak vágyálom.”

A következő néhány évben az atomerőművek száma valószínűleg csökkenni fog, ha a régebbiek kiesnek és nem építünk újakat. Később fel fogják ismerni, hogy több atomerőműre van szükség, feltehetően a kutatási fázisban lévő gyorsreaktorokat részesítik előnyben. A termikus reaktorok kiesése és a gyorsreaktorok belépése közt időszakot úgy is át lehet vészelni, hogy hulladék-transzmutációs reaktorokat építünk, melyek úgy semmisítik meg a többi atomreaktorban keletkezett hulladékot, hogy közben energiát termelnek [1].

Az emberiségnek van egy eddig kiaknázatlan energiaforrása: ez az energiaforrás (mely a földi életet fenntartó Napunkat is működteti) az atomok magjainak egyesülésekor felszabaduló magfúziós energia. A magfúzió olyan magreakció, melynek során két kisebb atommag

96 / 182

egyesül, egy nagyobbat eredményezve. Ez a folyamat játszódik le a csillagokban és a hidrogénbomba robbanásakor. Henry Russel amerikai csillagász 1919-ben matematikailag leírta ezt a folyamatot, melynek során a Nap hidrogénatomjai egyesülnek: hélium atommagok és hatalmas energia keletkezik Einstein 1905-ös híres képlete (E = mc2) szerint az anyag kicsiny mennyisége is óriási energiává alakítható át (lásd 14. ábra).

14. ábra. Deutérium-trícium (DT) reakció

Lényegében – ha közvetetten is – ma is szinte kizárólag fúziós energiát használunk: a szén, az olaj, a földgáz a Nap sugaraitól felnövekedett ősi növények (fosszíliák) maradványai. A vízerőműveket hajtó folyók azért folynak, a naperőművek azért működhetnek, a szél azért fúj, mert a Napban egyesülő atommagokból származó elektromágneses sugárzás a Földre jut. Elvileg a Földön is építhető fúziós erőmű. Ha a fúziós energiatermelés megvalósul, képes lesz hosszú távon energiát szolgáltatni az emberiségnek. Üzemanyaga a hidrogén két izotópja, a deutérium és a trícium keveréke. A deutérium évmilliókig elegendő mennyiségben megtalálható a természetes vizekben, a radioaktív trícium pedig előállítható Földön szintén hatalmas mennyiségben található fémből a lítiumból neutron besugárzással, a fúziós üzemanyag tehát gyakorlatilag korlátlanul rendelkezésre áll.

A fúziós reaktorban nem keletkeznek több ezer évig sugárzó kiégett radioaktív végtermékek, nem termel szennyező anyagokat és üvegházhatású gázokat és baleset esetén is ártalmatlan környezetére. A fúziós energiatermelés mai ismereteink szerint megvalósítható, a fúziós erőművekkel nagy mennyiségű energia termelhető. A megoldás persze nem egyszerű, a Nap belső hőmérsékleténél tízszer forróbbra, 100-150 millió oC-ra kell hevíteni és ezen a hőmérsékleten minden más anyagtól távol mágnesek segítségével össze kell tartani a fúzióra alkalmas üzemanyagot ahhoz, hogy beinduljon a magegyesülés. A fúziós kutatások két irányban folynak: összetartás nélküli folyamatokkal (inerciális fúzió) és mágneses összetartású plazmákkal. Az inerciális fúzióhoz a DT üzemanyagot a szilárdtestsűrűség kb. tízszeresére kell összenyomni, lézerrel, atomnyalábokkal, vagy sugárzással. A DT reakció egységnyi tömegből igen nagy mennyiségű energiát termel, egy 1 GW telje-sítményű reaktor évente csak néhány száz kg D és T alapanyagot igényelne (a 14. ábrán egy DT reakciós fúziós erőmű elvi működése látható).

97 / 182

14. ábra. DT reakciós fúziós erőmű A plazmákkal folyó kísérletek az 1950-es években kezdődtek, mai tudásunk szerint a tórusz alakú berendezések látszanak leginkább alkalmasnak, ezek közül a „tokamak” nevű konfigu-ráció jutott legközelebb a gyakorlati hasznosításhoz, melyben mágneses fúzió zajlik (JET = Joint European Torus, Culham, Anglia, 15. ábra ). A fúziós erőműveknél megszaladás, leolvadás jellegű balesetek nem tudnak bekövetkezni, mivel a forró plazma bármilyen probléma esetén a másodperc töredéke alatt lehűl és a fúziós reakció leáll. A keletkező neutronokkal szemben a berendezés körüli szokásos sugárvédelmi eljárások (pl. betonfal) tökéletes védelmet nyújtanak. A trícium mennyisége magában a plazmában igen kicsi, kevesebb, mint 1 gramm. A számítások szerint a köpenyben, tárolókban, csővezetékekben összesen kb. 1 kg trícium lenne. Egy esetleges baleset során a radioaktív anyagoknak az épületből való kiszivárgása sem okozna olyan mértékű sugárzást, ami az erőmű területén kívül kitelepítést igényelne.

15. ábra. JET-tokamak karbantartása

Amint a JET-et bemutató kép is szemlélteti, a mai tokamak-berendezések nagy méretűek és igen bonyolultak. Az eddigi eredmények alapján 7 partner (EU, USA, Oroszország, Japán, Kína, Dél-Korea, India) megállapodott egy reaktor méretű és teljesítményű új berendezés létrehozásáról (ITER = International Thermonuclear Experimental Reactor) a franciaországi Cadarach-ban (a reaktor makettje a 16. ábrán). A reaktor építése 2009 végén elkezdődött, várható költsége 5 Mrd Euro. Az ITER kb. 500 MW fúziós teljesítmény

98 / 182

fenntartására lesz képes 400 másodpercen keresztül, ezalatt kb. fél gramm DT keverék fúziója zajlik majd le a rektortartály 840 m3 térfogatában. A kísérletek kb. a 2020-as évek elején kezdődhetnek.

Párhuzamosan folyik japán közreműködéssel az IFMIF (International Fusion Materials Irradation Facility = fúziós anyagbesugárzó berendezés) projekt, a kettő tapasztalatait felhasználva kezdődhet a DEMO program indítása kb. a 2030-as évek közepén. A DEMO már energiát ipari szinten is előállító 2000 MW-os fúziós reaktor lesz. A mai információk alapján jó eséllyel állíthatjuk, hogy három évtized múlva megkezdődhet a fúziós energia-termelés kora. Ennek elterjedése még ezután is évtizedekbe telik, ezért a XXI. sz. első felében a fúziós energiatermelés még várhatóan nem fog jelentősen hozzájárulni a fosszilis energiahordozók pótlásához [29, 35].

16. ábra. ITER-makett

3.3. Megújuló energiaforrások használata

A világ növekvő energiaszükségletének fedezésére vonzó lehetőséget kínálnak a megújuló energiák. Érvényesülésük legfőbb akadálya, hogy nehezen válnak versenyképessé, mert nagy a fajlagos beruházási költségük. Ennek ellenére érdemes a megújuló energiák kiaknázását ösztönözni és támogatni, mert ezek elégítik ki leginkább a fenntartható fejlődés követel-ményét. A 17. ábrán látható folytonos görbe a világ energiaszükségletének lehetséges alakulását mutatja a XXI. században, azt feltételezve, hogy a növekedés üteme az energia-takarékos szemlélet hatására a XX. századra jellemző átlag fele körül alakul (ez a felfogás a jelenlegi ismereteinket tükrözi, amit a tudomány és technika fejlődése lényegesen módosíthat).

99 / 182

17. ábra. A megújuló energiák felhasználása 2100-ig

Az ún. alternatív energiaforrások egyik csoportját képezik a megújuló energiaforrások, melyek emberi léptékben korlátlan ideig rendelkezésre állnak. A megújuló energiákat két fő csoportra oszthatjuk, aszerint, hogy a Földön kívülről (a Napból), vagy a Föld belsejéből származnak-e. A földi életet a Nap sugárzása tartja fenn, a „napkályha” már mintegy 4,6 milliárd éve ég és emberi számítás szerint még további 5-6 milliárd évig nem alszik ki. A jelenleg használt fosszilis tüzelőanyagokat is a Nap energiája hozta létre évmilliókkal ezelőtt. A napenergiából megújuló energiaformák: maga a napenergia, a szélenergia, a vízenergia, a biomassza. A Földünk belsejéből származó geotermikus energia (vagy földhő) pedig hosszú bomlási idejű radioaktív izotópokból (thórium, uránium, kálium) származó hőenergia. A radioaktív bomlásból származó energia exponenciálisan csökken, a mértéke a Föld megalakulásakor (kb. 4 milliárd évvel ezelőtt) kb. ötszöröse lehetett a mainak. A geotermikus készletek nem kimeríthetetlenek, de szinte elképzelhetetlenül nagyok, a földkéreg felső 10 km-e több mint 50 000-szer annyi energiát tartalmaz, mint a ma ismert olaj- és földgáz-készletek energiája.

3.3.1. A Nap energiája

A Napot számos ókori civilizációban természetfeletti jelenségnek tekintették és istenként tisztelték (pl. az ókori Egyiptomban főistenként: Amon, Ré, Aton néven). A napenergia termikus hasznosítása az emberiség több évszázados vágya. Már az ókorban is építettek a mai szóhasználattal élve ún. szolár-házakat. Az ősi Egyiptomban, Indiában, Görögországban, Japánban a napsugárzás ezt lehetővé is tette. A görög Xenophon (i.e. 430-354) azt tanácsolta: a házak déli oldalát építsék magasabbra, hogy a téli napot befoghassák. A tipikus korabeli görög lakóház ennek megfelelően déli tájolású volt, ezen az oldalon előreugró tetőszer-kezettel, melyet oszlopok támasztottak meg (porticus). A tetőszerkezet megakadályozta, hogy a nyári napsütés a belső helyiségeket melegítse, az alacsonyan járó téli Nap viszont besütött (Szókratész: „A jó lakóház nyáron hűvös, télen meleg”).

A görög Archimedes (i.e. 287-212) napenergiával kapcsolatos kutatásai nemcsak elméleti, hanem fontos gyakorlati eredményeket is hoztak. A szicíliai főváros (Sirakuza) római meg-szállásakor (i.e. 212-ben) - egyes források szerint tükrökkel, mások szerint a védők pajzsaival - a Nap sugárzásának koncentrálásával lobbantotta lángra a római hajókat. A rómaiak a napenergiához való jogot törvényileg szabályozták (Justinianus törvénykönyve), korlátozásokat írtak elő az épületek egymástól való távolságára, magasságára, hogy a szomszédos épületeket ne árnyékolják. Mivel a Római Birodalom kiterjedése igen nagy volt, a különböző klímájú területekre más-más építészeti megoldásokat dolgoztak ki (Vitruvius). A rómaiak ismerték már az üveget, így az üvegházhatást is hasznosítani tudták.

Európában a nap melegének hasznosítása akkor került előtérbe, amikor Galilei (1564-1642) feltalálta a lencsét. Az első napmelegtárolót (a síkkollektorok ősét) a svájci de Saussure (1740-1799) építette meg öt üvegtárcsát egymásra helyezve, úgy, hogy köztük levegőrétegek voltak. Az ipari forradalom idején például Augustin Mouchot francia matematikus célja egy olyan kazán építése volt, amely napenergia segítségével az akkor használatban lévő gőzgépek működtetésére is alkalmas. Az 1878. évi Párizsi Világkiállításon mutatta be napkazánját, melynek csonkakúp alakú reflektora 5 m átmérőjű volt (18. ábra). A berendezés gőzgépet működtetett, mely óránként 2000 liter vizet szivattyúzott. Ugyanezzel a berendezéssel alkoholt desztilláltak, ételeket főztek, sőt egy hozzákapcsolt hűtőberendezés segítségével jégkockákat is előállítottak. Munkásságával Mouchot megteremtette a modern szoláris technika alapjait [62, 67].

100 / 182

A civilizáció története során volt már néhány energiaválság, ilyenkor szinte mindig a napenergia jelentette a kiutat. Aztán mindig jött valamilyen új, olcsó energiaforrás és napenergia nyomban „gazdaságtalanná” vált. Az újabb válságok újabb lendületet adtak a kutatóknak, akik az elődök eredményeit továbbfejlesztve tovább léptek.

18. ábra. Mouchot napkazánja 1878

Éltető csillagunk, a Nap, egy gáznemű sugárzó gömb, benne koncentrálódik a Naprendszer tömegének 99,87 %-a (a fennmaradó tömegrész háromnegyedét pedig a Jupiter teszi ki). A Nap a földtől kb. 15 millió km-re van, ami fénysebességgel 8,3 perc. A Nap átlagos sűrűsége a Föld átlagos sűrűségének csak egynegyede, a víz sűrűségének 1,4-szerese, hiszen főként könnyebb kémiai elemek alkotják (73 % hidrogén, 25 % hélium, 2 % nehezebb elemek). A Nap középpontjában a hőmérsékletet kb. 15 millió K-re, a sűrűséget pedig 160 000 kg/m3-re becsülik (a felszíni hőmérséklet 5800 K). A Nap rádiuszának mintegy egynegyedéig terjedő központi mag fúziós atomreaktorként működik (hidrogénatomok magjai egyesülnek, héliumatommagok jönnek létre).

A Napból áradó fantasztikus mennyiségű energia esősorban közeli ibolyántúli, látható és infravörös sugárzás formájában hagyja el a csillagot, de emellett más sugárzást (gamma- röntgensugarak, rádióhullámok) és elemi részecskéket is kisugároz (Napszél). A Nap sugárzási teljesítménye (másodpercenként kisugárzott energia): 3,86 × 1026 W, ennek mintegy milliárdod része éri el a Földet. A földi légkör 1 m2 -ére merőlegesen beeső teljesítmény a Napállandó (szoláris konstans). A napállandó értéke a Föld közepes Naptávolságában értelmezve 1366 +/- 3 W/m2. A földi légkör külső határára érkező napsugárzásnak csak egy része éri el a földfelszínt, a sugárzás 26 %-a visszaverődés és szórt sugárzás formájában a világűrbe visszasugárzódik, 23 %-át a légköri gázok elnyelik és hővé alakítják, további 10 %-át a földfelszín veri vissza (ez is elnyelődik a légkörben), így a földfelszínre 41 % jut (19. ábra).

101 / 182

19. ábra. A napenergia beeső része

A Napállandó műholdas észlelése1978-ban kezdődött, az eltelt időszak alatt nyilvánvalóvá vált, hogy a mért érték változik. A Napállandó változása más Naphoz köthető jelenségekhez (pl. Napfoltok) hasonlóan 11 éves ciklust mutat. Ennek ismeretében a „teljes szoláris besugárzás” (TSI = Total Solar Irradiance) elnevezés helyesebb. A TSI modellek a fotometrikus Napfolt indexet (PSI = Photospheric Sunspot Index) használják a Napfoltok hatásának jellemzésére [37].

A napenergia-hasznosítás lehetőségei

A Nap energiájának legnagyobb részét infrasugárzással bocsátja ki. A Föld légköre a napsugárzás 7-14 μm közötti infratartományát engedi át a leginkább, ez a természetes meleg a földi élet alapja. A napenergia közvetlen hasznosításának módszereit két főcsoportra osztják; - passzív és - aktív hasznosítást különböztetnek meg. A passzív hasznosítást már az ókorban is alkalmazták. Ez esetben külön kiegészítő eszköz, berendezés nélkül (D-DK-K-i irányú tájolással, célszerű üvegezéssel, hatékony szigeteléssel és alkalmas szerkezeti anyagok választásával) tudjuk a napenergiát épületek fűtésére felhasználni (20. ábra).

102 / 182

20. ábra. Passzív napenergia-hasznosítás

A napenergia passzív hasznosításának a mezőgazdaság területén van a legnagyobb hagyo-mánya (üvegházak, fóliasátrak, takarmányszárítás stb.). A leggyakrabban az üvegházhatást (hőcsapda) alkalmazzák, melynek lényege, hogy az üvegezett nyíláson a zárt térbe rövidebb hullámhosszakon bejutott sugárzási teljesítmény egy része a nagyobb hullámhosszokon történő kisugárzás során bennreked.

Az üvegházhatást hasznosító szoláris rendszerek egyre inkább terjednek a modern energiatakarékos építészetben. Az üvegházhatás által felmelegített nagytömegű épület-szerkezet nemcsak fűtésre, hanem hűtésre is használható. A konstrukciót a szakirodalom ún. „Trombe-fal” néven ismeri [41]. A napenergia passzív hasznosítását megvalósító épületekben a napenergia begyűjtését, tárolását és tervezett formában történő leadását az épület, ill. annak szerkezeti elemei végzik el. Az ún. „passzív házak” az alacsony energiafelhasználású épületek azon csoportját képezik, amelyek fajlagos fűtésienergia-igénye a 15 kWh/m2 éves átlagértéket nem haladja meg. A napsugárzásból származó energia- részarány a passzív szolár épületeknél az 50 %-ot is elérheti (lásd pl. az 1986-ban átadott pécsi napház). Az USA kutatóinak tapasztalata szerint a napenergiával a családi házak fűtési energiaszükségletének 80-85 %-át lehetne biztosítani az Egyenlítőtől a 45. szélességi fokig terjedő napsütéses övezetben [68, 69]. A globálisan hasznos területeket mutatja a 21. ábra.

103 / 182

21. ábra. A napenergia hasznosítás potenciális területei a világon

Ha Európát és Magyarországot tekintjük, azt állapíthatjuk meg, hogy elsősorban a dél-európai országok tudják a napenergiát jól hasznosítani, hazánk éppen a határán van a fent említett zónának. A 22. ábra az európai napenergia - eloszlást szemlélteti.

22. ábra. Európa szolár térképe

A fenntarthatóságban gondolkodó tervezők számára a passzívház már kevés, így pl. a franciaországi Dijon-ban létrehozták az első irodaházat, mely több energiát termel, mint felhasznál („pozitív irodaház”) [57]. A nagyrészt fából és újrahasznosított szigetelőanyagból épített irodaház tetején 330 napkollektor panel kapott helyet, ez alatt pedig egy speciális pajzs található, amellyel a Nap hőjét az épületen kívül tartják, míg a napfényt beengedik. Az összesen 16200 m2-es, 10 emeletes épületbe 1600 szenzort építettek, melyek mérik a

104 / 182

megtermelt energia mennyiségét és a károsanyag-kibocsátást (az épületet mutatja a 23. ábra).

23. ábra. „Pozitív” irodaház

Az USA-ban egyébként már 1998-ban kifejlesztettek egy nemzetközileg elismert zöldépület-minősítő rendszert, mely a különböző épületeket minősíti azok környezettudatossága szerint (LEED = Leadership in Energy and Environmental Design).

A napenergia alkalmazásának másik lehetősége az aktív hasznosítás (mely a legújabb kor eszközeinek és technológiájának köszönhető), melynek során valamilyen külön erre a célra készített eszköz (tartály, abszorberlemez, napkollektor, napelem stb.) segítségével alakítjuk át a Napsugárzási energiáját hővé, vagy villamos energiává. A legértékesebb a villamos energia, mivel általánosan használható és könnyen átalakítható mind hő-, mind mechanikai energiává. Az aktív hasznosítás két alapvető formája: - a fototermikus (kollektorok), és - a fotovillamos (napelemek) megoldás.

Fototermikus hasznosítás (napkollektorok)

A fototermikus hasznosítást az jellemzi, hogy a napenergiát folyadékos, levegős, vagy vákuumos átalakító eszközzel, ún. kollektorral (collectio = összegyűjtés) közvetlenül hővé alakítjuk. A felmelegített áramló közeget leggyakrabban meleg víz előállítására használjuk fel, de egyéb célokra is alkalmazható (pl. épületek, uszodák, növényházak fűtése, gyümölcsök, növények szárítása). A begyűjtött energiát

105 / 182

legtöbbször nem azonnal használjuk fel, ezért tárolni kell. A hőenergiát a munkaközegtől függően tárolhatjuk, folyadék esetén a leggyakoribb megoldás egy megfelelő méretű szigetelt tartály, levegő esetén kőtároló alkalmazása. A napkollektorok működési hőmérséklete a felhasználási céltól függően 20 oC és 100 oC, hatásfokuk 30 - 70 % között változik. A burkolat nélküli hőelnyelők fekete felületű fémből, vagy műanyagból készülnek (lemez, paplan, szőnyeg, cső, tömlő), ezek legfeljebb 40 oC-ig alkalmasak és csak a nyári időszakban működőképesek. A 40 oC feletti működést a hőelnyelő anyag hőszigetelésével, jó minőségű fényelnyelő bevonatával és fényáteresztő takarással kell biztosítani (síkkollektorok).

A napkollektorok főbb fajtái

A síkkollektor (a legrégebbi fejlesztés) egy nagy fényáteresztő képességű edzett üvegen keresztül engedi be a Nap fényét az abszorberlemezig. Az abszorberlemez felületére különböző fémek finomra őrölt porát hordják fel, ennek következtében elnyeli a fényt és nem engedi a visszaverődést. A lemez aljára csőhálózatot forrasztanak, amelyben fagyálló hőcserélő folyadék kering. A síkkollektor hátránya, hogy kisebb a hatásfoka az újabb típusokkal szemben, előnye, hogy olcsó és viszonylag hosszú élettartamú (20-30 év). A síkkollektor vázlatát a 24. ábra mutatja.

24. ábra. Síkkollektor felépítése és veszteségei

A vákuumcsöves kollektor korszerűbb típus, egész éves használatánál kb. 30-40 %-kal jobb hatásfokú (25. ábra). Egy kollektoron 20-30 db, kb. 100 mm átmérőjű vákuumcső helyezkedik el. A duplafalú üveg (az ikerüveges megoldás alapötlete a termoszüvegektől ered) belső felére gőzölögtetik fel az abszorber-réteget, amely elnyeli a fényt. A cső külső üvege átlátszó, így akadálytalanul halad át rajta a napfény, ahonnan a cső belsejében található fűtőcső egy gyűjtőegységbe továbbítja azt. A két üvegcső között vákuum biztosítja a megfelelő hőszigetelést. Ezt a rendszert nem csak használati melegvíz (HMV) előállítására, hanem fűtésrásegítésre is ajánlják. Élettartamát 10-15 évre becsülik, de még – új technológia lévén – nem telt el ennyi idő a gyakorlatban.

106 / 182

25. ábra. Vákuumos cső A 26. ábrán egy melegvizet előállító és fűtésre is használt napkollektoros rendszer működési vázlata látható.

26. ábra. Napkollektoros rendszer vázlata

A levegős napkollektor a fentiektől abban különbözik, hogy a hőcserélő közeg nem folyadék, hanem levegő. Ennél általában nincs szükség hőtárolásra, azonnal felhasználjuk a kapott hőt. A legjobb példa erre a japán Akio Okumara professzor és kutatócsoportja (Tokiói Egyetem) által kifejlesztett ún. OM-házak kialakítása. Az OM-házak tetőszerkezete levegős napkollektornak van kialakítva. Az épület tető-, fal- és födémszerkezete két rétegből áll, melyek között levegő áramlik. A délre néző tetőszerkezet nemcsak statikailag, hanem hőtechnikailag is méretezett szerkezet. A speciális szerkezet alatt összegyűjtött 90 oC-os leve-gő készíti a HMV-t és fűti, vagy hűti az épületet. A 27. ábra mutatja az OM-Japán napház szerkezetét és a berendezés elemeit. Japánban több mint 20 ezer, az USA-ban több ezer, Magyarországon eddig 12 OM-ház épült [52, 68].

107 / 182

27. ábra. OM Japán napház. 1-lemezborítás, 2-légkezelő egység visszaszívó légrácsa, 3- üveglap által bezárt légpárna, 4- levegőt bevezető csőhüvely, 5- hőgyűjtő cső, 6- légkezelő gép keverőegysége, 7- légkezelő gép, 8- kiszellőző cső, 9- függőleges levegőcső, 10 kifúvó légrács, 11- hőtároló beton, 12- levegőkamra, 13- fűtés rásegítés.

Bár nem tartozik a kollektorok közé, itt említjük meg a napsugárzás különböző visszaverődését lehetővé tevő színváltoztató cserép ötletét, ill. annak fejlesztését. A tetők átfestésének ötlete nem új, az 1997-ben fizikai Nobel-díjat nyert Steven Chu javasolta a klímaváltozás hatásainak mérséklésére, hogy a világ háztetőit fessék fehérre. Az északon fekvő városok viszont így téli időszakban több hőt veszítenének és így a fűtésre jóval több energiát kellene fordítaniuk, mint amennyit a nyár folyamán a természetes hűtéssel megtakarítanának. Ezt a problémát küszöböli ki a színét változtató Thermelon panel, amely a hűtő-fűtő hatást az évszaktól függően változtatja. A Thermelon tetőcserép – melyet a híres MIT (Massachusets Institute of Technology) kutatói fejlesztettek ki – meleg időben visszaveri a fénysugarakat, hideg időben pedig elnyeli azokat (28. ábra). A cserép hő hatására feketéről fehér színűre változik, ezáltal növelve „albedó”-ját, vagyis sugárzás-visszaverő képességét. Így a hőmérséklet függvényében a cserép fűti, vagy hűti az alatta lévő tetőt. A cserepeket úgy állítják elő, hogy a hajzselében is megtalálható polimert vízzel elkeverik, majd ezt egy sötét háttér elé, két hajlékony műanyag réteg közé helyezik. Hideg időben a polimer cseppfolyós marad, a fekete háttér dominál, a napsugárzás hőmennyiségének 70 %-át elnyeli. A hőmérséklet emelkedésével a zselés anyag apró cseppecskékké kondenzálódik, melyek egy fehér felületet hoznak létre és a napsugarak 80 %-át visszaverik. A kutatócsoport jelenleg egy még egyszerűbb változat kifejlesztésén dolgozik, azt tervezik, hogy az aprócseppecskéket egy festékszóróba zárják, hogy az adott felületre lehessen fújni. A színváltoztató tulajdonság megmaradna, és így meglévő tetőre, a burkolat cseréje nélkül is lehetne alkalmazni az új technológiát [82].

108 / 182

28. ábra. Színváltoztató cserép

Fotovillamos (fotovoltaikus) hasznosítás (napelemek)

Alexandre Edmond Becquerel francia fizikus 1839-ben tapsztalta, hogy egy bizonyos réz-oxid világítás hatására elektromos áramot termel. A mai napelemek ősét egy véletlen felfedezés indította útjára az 1860-as években. William Gryels Adams brit professzor a szelén ellenállását vizsgálva rájött, hogy a fény hatására elektromos áram kezd folyni a szelénben. Az első igazi napelemet Charles Fritts készítette 1885-ben New York-ban, egy táblán szelén réteget vékony aranyfilmmel vont be, amellyel folyamatosan tudott áramot termelni. Az első próbálkozások után, majd a két világháború miatt egy időre háttérbe kerültek a napelemek és a fotovoltaikus kutatások, melyek csak az 1950-es években indultak újra. 1953-ban Daryll Chapin szelén-napelemmel próbálkozott, az első napelem 0,5 % hatásfokú volt. Gerald Pearson tanácsára a második napelem már szilícium volt, 2,3 % hatásfokkal. Tökéletesítve a napelemet 1954-ben már 6 % hatásfokot értek el (Bell Laboratories, USA). 1954. április 25.-én a New York Times első oldalon számolt be az eredményről és egy új korszak kezdetéről írtak, ami „elvezethet az emberiség egyik legfontosabb álmához, a Nap végtelen energiájának használatára a civilizáció szolgálatában.”

A napelemek a fotovillamos (fényelektromos) jelenséget hasznosítják. (a 29. ábra napelem elvi felépítését mutatja). A szolár cellák kétfajta anyagot tartalmaznak: p-típusú és n-típusú félvezetőket. A Nap elektromágneses sugárzása a napelem alapanyagát képező félvezetőkben szabad töltéshordozókat hoz létre, melyek hatására a napelem fémelektródáin feszültségkülönbség keletkezik. Az így kapott alacsony egyenfeszültséggel lehet fogyasztókat (pl. világítás, szellőztetés stb.) üzemeltetni. Szükség esetén 230 V-os váltóáramú fogyasztók is működtethetők, egy inverteres egység közbeiktatásával.

109 / 182

29. ábra. Napelem működése

Az elméleti energiaátalakítási hatásfok akár a 60 %-ot is elérheti, de jelenleg még ennél lényegesen kisebb hatásfokú napelemek készülnek. Az olcsóbb amorf szilícium-vékonyréteg napelemek hatásfoka 6-8 %. A korszerű egy- ill. polikristályos napelemek energiaátalakítási hatásfoka 16-18 %. Többrétegű napelemekkel laboratóriumi körülmények között már 40 % feletti hatásfokot is elértek. Egy fotoelektromos cella teljesítménye függ: a szolárcella típusától és méretétől, a fény intenztitásától, a fény hullámhosszától. Egy tipikus Si-kristály alapú szolár cella 1,5 W/100cm2 teljesítményt ad le 0,5V DC feszültség és 3A áramerősség formájában (teljes nyári napsütésnél 1000 W/m2). A cellák leadott teljesítménye szinte egyenesen arányos a napsütés intenzitásával. A szolár cellákat (napelemeket) különböző méretben és formában állítják elő a felhasználási területnek megfelelően, a kisebb bélyeg méretűektől a néhányszor 10 cm nagyságig. A cellák összekapcsolásával szolár modulokat, a modulok összeállításával szolár rendszereket kapunk. Napelemes rendszer vázlatát látjuk a 30. ábrán.

110 / 182

30. ábra. Napelemes rendszer A napelemes rendszerek mérete egyebek közt függ a napsugárzás mennyiségétől, az elhelyezéstől és a felhasználói igényektől. A rendszer a szolár cellákon kívül tartalmazza még az elektromos csatlakozásokat, az illesztési eszközöket, teljesítményszabályozókat és az akkumulátorokat. A napelemes rendszerek két változata: hálózatba visszatöltő rendszer, sziget üzemű rendszer (pl. autópályák mellett). A 31. ábra alkalmazási példaként egy finn lakóház erkélyein elhelyezett napelemes rendszer képét mutatja.

31. ábra. Napelemek egy finn lakóházba építve

A 2010-es Intersolar Kiállítás egyik tapasztalata az volt, hogy egyre több gyártó kezd foglalkozni mikroinverterekkel, azaz olyan megoldással, amikor minden napelem mögött van egy DC/AC átalakító és így már a napelemtől váltóáram érkezik.

Az újabb kutatások egyik fő célja a napelemek előállítási költségeinek csökkentése. Az egyik ígéretes technológia, mellyel várhatóan tizedére csökkenthetők a költségek, az ún. CIGS-napelem technológia, mely a vékonyrétegű (thin-film) technológiák egyike (a hagyományos szilícium napelemek kristályos napelemek). Az eljárás lényege, hogy a fényérzékeny vegyületeket vékony műanyag rétegre viszik fel, így a gyártás sokkal olcsóbbá válik. A vegyületet összetevői után nevezik CIGS-nek (Copper-Indium-GalliumSelenium) [55, 72].

Igazi újdonságnak számít a PV (napelem)-technológiák között az organikus napelemek, fejlesztése, melynek két fő iránya a félvezető organikus polimerek ill. a fényérzékeny festett cellák (DSC) alkalmazása. A DSC (Dyesol = Dye Solar Cell) egy olyan harmadik generációs, fényintenzitás hatására elektromosságot termelő rendszer, mely a mesterséges fotoszintézis elvén alapszik. A nanotechnológiák fejlődése révén nyílik lehetőség olyan parányi szilíciumpálcikák előállítására, amelyek csokorba kötve leválthatják a napelemek szilíciumlapkáit. A rendszert, üveg-, vagy fémfelületen lehet legjobban alkalmazni. A Dyesol egy olyan ablakra felszerelhető napelem, ami a legígéretesebb találmány a szilikon felfedezése óta, ideálisan alkalmazható függőleges felületeken, ill. felhős, ködös körülmények között is. Lényege, hogy 2 üveglap közé egy réteg ruténiumfestéket, egy speciális elektrolitot és egy vékony titándioxid réteget helyeznek el. A működés a természetes fotoszintézist utánozza csak a zöld klorofil helyet a jellemzően vöröses festékréteg nyeli el a fotonokat. A beérkező fény a fémréteg elektronjait gerjeszti, ami ezáltal a természetes fotoszintézisnél megjelenő áram sokszorosát generálja. A 32. ábrán látható a működés elve [60,61].

111 / 182

32. ábra. A Dyesol működése

Perspektívikusnak látszik a témakörben még a Stanford Egyetemen kidolgozott „PETE” nevű eljárás (Photon Enhanced Thermionic Emission = fotonnal erősített termoionos kibocsátás). Ennek segítségével a Nap fényének és hőjének egyidejű alkalmazásával a jelenlegi megol-dások hatékonyságának több mint kétszeresét érhetik el, miközben a termelt energia akár az olajjal is felveheti a versenyt. Az új eljárás lényege, hogy ha egy félvezető darabot bevonnak egy vékony cézium-réteggel, az anyag képessé válik mind a fény, mind a hő hasznosítására. A megoldás a kutatók szerint az ún. „napkoncentrátorokban” működne a leghatékonyabban, ahol a parabola alakú tányérokban a hőmérséklet 800 oC is lehet. A jelenlegi kutatások a megfelelő félvezető anyag megtalálására irányulnak (gallium-nitrid, gallium-arzenid) [82].

A napenergia ipari hasznosítása

A Nap óriási energiát sugároz a Föld felszínére, de ha ebből villamos energiát szeretnénk előállítani, kiderül, hogy erre a célra az energiasűrűsége mégis kicsi, hiszen nagy területen oszlik szét és innen kell begyűjteni, valamilyen módon koncentrálni kell. Erre szolgálnak a különböző típusú naperőművek, melyeket az alábbiak szerint csoportosíthatunk: napelem (solar cell), napteknő (solar trough), naptányér, vagy napkohó (solar dish), naptó (solar ponds), napkémény (solar chimney), naptorony (solar tower). A továbbiakban ezek működését mutatjuk be néhány példán keresztül.

A napelemes erőművek egyik példánya a portugáliai Serpában működik 2007 óta. Az erőmű 11 MW teljesítményű (8000 háztartás ellátásához elegendő), egy 60 hektáros domboldalon, Európa egyik legnapfényesebb területén az é.sz. 38o 1’ 51” és ny.h. 7o 37’ 22” alatt található. Az erőmű 52 000 napelemes modult tartalmaz, melyeket napkövető mechanizmus mozgat . A létesítmény földre helyezett fotovoltaikus rendszert tartalmaz (33. ábra), mely szilikonos napelem-technológia segítségével alakítja át a napfényt közvetlenül villamos energiává [85].

112 / 182

33. ábra. Serpa naperőmű (Portugália)

A világ legnagyobb napelem-telepítéseinek helyszínei [86]-ban megtalálhatók. A világ legnagyobb napelemes naperőművét Kína szándékozik megépíteni Belső-Mongólia sivatagos részén, mely a tervek szerint 2 GW teljesítményű lesz (ez az atomerőművek teljesítményének nagyságrendje, pl. Paks jelenlegi teljesítménye ekkora) [87].

A napteknő-rendszer működési alapelve, hogy a Napból nyert hőenergiát napelemekkel elektromos energiává alakítja. A „teknő” parabola keresztmetszetű (parabolic trough), gyújtópontjában 30-60-szor nagyobb az intenzitás, mint rajta kívül. A teknő alakú tükrök fókuszpontjában (vonalában) egy abszorber (fényelnyelő) anyaggal bevont cső található, ami a napsugarakat elnyeli és a benne áramló hőátadó közegnek (sóolvadék, vagy speciális szintetikus olaj) átadja, mely a hő hatására kb. 400 oC-ra felmelegszik. A hatásfok tovább növelhető, ha az abszorberrel bevont csövet/csöveket vákuumcsőben helyezzük el (a vákuumcsöves kollektorhoz hasonlóan), így a cső felületén keletkező hő csak a közeg (folyadék) irányában tud elnyelődni. A forró közeget hőcserélőn keringtetik át, az így keletkező gőzt gőzturbinába vezetik, végül elektromos energiát nyernek. Az ilyen típusú naperőművek közül a világon jelenleg a legnagyobb az USA nyugati partvidékén, a Mojawe- sivatagban található Kaliforniai Naperőmű (Kramer Naperőmű), mely 6,4 km2 –en terül el, és kb. 1 millió parabolikus tükröt tartalmaz, teljesítménye 354 MW. A rendszer napkövető mechanizmussal rendelkezik és duplafalú vákuumcsöves a közeget szállító cső (34. ábra).

113 / 182

34. ábra. A Kaliforniai Naperőmű napteknője A Kaliforniai Naperőmű (SEGS = Solar Energy Generating System) működési vázlatát láthatjuk a 35. ábrán. A kaliforniai Blythe városának közelében, a sivatagban szándékoznak felépíteni a világ egyik legnagyobb naperőművét, a 6 milliárd dolláros beruházás jóvá van hagyva, ez 28 km2-en hat évig épül, 1000 MW csúcsteljesítményre számítanak [75, 77, 81].

35. ábra. A Kaliforniai Naperőmű működése

A naptányéros (szolár tányér, napparabola) erőművek viszonylag jó hatásfokon biztosítják a villamos energia-termelést, jelenleg az elérhető teljesítmény 5-25 kW között van. A naptányér gyújtópontjában elhelyezett ”vevő”-n keresztül az energia egy Stirling-típusú motorba (külső hőbevezetésű hőerőgép) jut. A Stirling-motorban a hőenergia mechanikai energiává alakul, úgy, hogy az összenyomott hideg közeg felmelegszik, kitágul, közben turbinát hajt, mely elektromos energiát termel. A naptányér szintén a parabola fókuszálás elvén működik, a napkövető állványzat több korong alakú homorú tükröt mozgat egyszerre, melyek a napsugárzást a fókuszban elhelyezett hőelnyelőre (abszorberre) vetítik. Inkább kisközösségi energiaellátásra alkalmas (kevés energiát termel) ezért erőművi alkalmazása ritkább. A 36. ábrán naptányéros rendszer felépítése látható, a 37. ábra pedig egy sivatagi naptányéros erőmű képét mutatja.

114 / 182

36. ábra. Naptányéros rendszer (Solar Stirling)

37. ábra. Naptányéros erőmű

A naptó működése egyszerű, azon alapul, hogy a különböző sűrűségű és hőmérsékletű vízrétegek egymás felett helyezkednek el. Normál (édesvizű) tavaknál a tó hőmérséklete többnyire megegyezik a levegő hőmérsékletével. A naptó alsó rétegében oldott só található (amely a hőt tárolja) ez a víz túl nehéz ahhoz, hogy a felszínre áramolhasson és hőjét a levegőnek átadhassa. A naptóban három vízréteg található (38. ábra).

115 / 182

38. ábra. Naptó és működési elve

A felső vízréteg a felületi zóna (UPZ = Upper Convective Zone), ennek hőmérséklete megegyezik a levegő hőmérsékletével és csak enyhén sós. A középső réteg az elválasztó zóna (NCZ = Non-Convective Zone), ebben a zónában a só koncentrációja a mélységgel arányosan nő, a réteg világos, a fényt átereszti. Az alsó réteg (LCZ = Lower Convective Zone) meleg (70-85 oC-os) és nagyon sós. Ez a réteg gyűjti be és tárolja a hőt, úgy, hogy a középső réteg által áteresztett fényt elnyeli, hővé alakítja. A világon jelenleg csak néhány naptó működik, pl. „Bhuj” naptó (India), „El Paso” naptó (USA), „Beth’ha Arava” naptó (Izrael). Az USA-beli (Texas) „El Paso” naptó 3000 m2 felületű, mélysége 3,5 m; az UPZ-réteg 0,8 m; az NCZ-réteg 1,2 m; az LCZ-réteg 1,5 m vastagságú. A víz NaCl-ot (konyhasót) tartalmaz oldott állapotban, melynek koncentrációja a felszínen (UPZ) 1-4 %, a mély rétegben (LCZ) 26 % (közel telített oldat). Tapasztalataik szerint a naptóval 1,3 kWh elektromos és 48,5 kWh fűtési energia állítható elő átlagosan köbméterenként [53, 81].

A napkémény (termikerőmű) a napenergia által felmelegített levegő (szél) áramlási energiáját hasznosítja. Egy magas kémény körül körben üveg-, plexi-, vagy műanyagfóliás felületet (kollektor) alakítanak ki, amely a kémény felé magasodik (az elvet a 39. ábra mutatja). A lefedett földterület felett (a kollektor alatt) felmelegszik a levegő), mely a kémény felé (vákuumfolyosó), majd abban felfelé áramlik, meghajtva a kéménybe szerelt turbinákat és így generátoron keresztül villamos energiát termel.

39. ábra. Napkémény működése

A kéményben a légáram sebessége 15 m/s, ha a turbina üzemel: 8 m/s. Egy 200 MW-os erőműhöz a számítások szerint 5000 m átmérőjű kollektor-felület, 1000 m magas és 150 m átmérőjű kémény szükséges [81].

116 / 182

A naptorony úgy működik, hogy a szoláris központi gyűjtő (szolár torony) köré koncent-rikus körökbe telepített, két tengely mentén mozgatható (napkövető) síktükrökkel (heliostat) a napsugárzást a torony tetejére elhelyezett gyűjtőre reflektálják. A heliosztátok a napsugárzás energiáját mintegy 1000-szeresére koncentrálva vetítik a gyűjtőre (recevier), ez négyzetes egyedi abszorberek sokaságából áll, amelyek speciális porózus kerámiából készülnek és a beeső napsugaraktól felhevülnek (a termikus tároló egy szigetelt acéltankban elhelyezkedő kerámiatöltet), az energiatárolásra legegyszerűbb az olvasztott só, mely szintén tovább megtartja a hőenergiát. Felhősebb napokon és éjszaka az ily módon tárolt energiával működtethetők a turbinák. A közvetlen vagy tárolt energiával a külső levegőt felmelegítik, ezt azután vízgőz fejlesztésére használják, amivel gőzturbinát ill. generátort működtetve elektromos energiát termelnek [81, 84]. A naptorony működését a 40. ábrán láthatjuk.

40. ábra. Naptorony működése Az ilyen erőműveket víz-közeggel már az 1980-as évek óta használják (Solar One, Kalifornia) és1995 óta kísérleteznek sós keverékkel. A „Solar Two” nevű naperőmű mintegy 4 km2-nyi területen helyezkedik el és 10 MW csúcsteljesítményre képes. A rendszer előnye, hogy képes tárolni az energiát. A középpontban álló torony tetején egy kálium- és kálium-nitrát keverékét (légköri nyomáson folyékony állapotban tartható) tartalmazó tartály van, melyet a tükrök által koncentrált napsugárzás több mint 500 oC-ra melegít fel (41. ábra).

41. ábra. „Solar Two” sóolvadékos naptorony

A spanyolországi Sevillában megépített tükrös naperőmű első ütemében (PS 10 = Planta Solar 10) egy 115 m magas toronyra 624 db mozgatható, egyenként 120 m2 felületű, tükröt irányítottak. A PS 20-as naperőmű központi eleme egy 2010. áprilisában befejezett 162 m magas torony, amelyre 1255 tükör segítségével irányítják a napsugarakat. Az erőmű tervezett végső teljesítménye 300 MW (42. ábra).

117 / 182

42. ábra. A Sevilla-i naptornyos naperőmű

Jövőbeli elképzelések, projektek a napenergia hasznosítására

Japán hagyományosan élen jár az alternatív energiaforrások kihasználásában, mivel saját természeti kincsei rendkívül szegények energiahordozókban, emiatt nagyon erősen függ az olajimporttól. Hosszú távon a japán kormány és a japán űrhivatal (JAXA = Japanese Aerospace Exploration Agency) közös projektje űrbe telepített naperőművekkel oldaná meg az ország energiagondjait. Az űr-energia elképzelések nem új keletűek, mintegy 30 éves múltra tekintenek vissza. A terven már 1998 óta dolgoznak, 130 kutató bevonásával. Az ún. SSPD-rendszer naperőművei óriási, több négyzetkilométeres napelemtáblákat alkalmaznának a napenergia begyűjtésére, ami az űrben a tervezett távolságban kb. ötször erősebb, mint a Föld felszínén és álladóan kapják a napsugárzást. A begyűjtött energiát lézerrel (MW-os enregiájú nyalábok), vagy mikrohullámon küldenék le a Föld felszínére, ahol parabolaantennákkal fognák be az űrből érkező, környezetbarát, a mai átlagnál kb. hatszor olcsóbban előállított energiát. A tervek szerint a rendszer prototípusát 2020-ban juttatnák fel az űrbe, mely 10 MW energiát termelne, ezt követné egy 250 MW-os rendszer, majd 2030-ban helyére kerülne egy GW-os berendezés (a 43. ábra az elképzelt rendszer képét mutatja).

43. ábra. Japán űr-energia tervek [78]

118 / 182

Hasonló elképzelései vannak a legnagyobb európai űrvállalkozásnak, az EADS Astrium-nak, vagy a kaliforniai SolarEn Corporation-nak is. Utóbbi már 2016-tól tervezi az űrenergia- szolgáltatást. Technológiájuk kulcsa egy szabadon repülő műhold sorozat (szabadalom), melynek tagjai egy-egy pár kihajtogatható és felfújható tükör tömbbel (44. ábra) lesznek felszerelve, ezek átmérője egyenként 2 kilométer [79, 80].

44. ábra. Kaliforniai űr-energia tervek Húsz jelentős német cég (köztük a Siemens, a Deutsche Bank, az Eon, az RWE) pedig tárgyalásokat kezdett egy szaharai óriási naperőmű-park megépítéséről. Számításuk szerint elég lenne a Szahara 0,3 %-át lefedni naperőművekkel, hogy egész Európát (sőt további erőművekkel a világot) el lehessen látni megújuló forrásból származó energiával. A projekt mintegy 400 milliárd Euro-ba kerülne, komoly kockázatoknak lenne kitéve, de drasztikusan csökkenthetné Európa széndioxid-kibocsátását. A közvetlen cél egy 100 GW kapacitású naperőmű-park létrehozása Észak-Afrikában. Az áramot nagyfeszültségű vezetékkel szállítanák Európába, a Földközitengeren keresztül. A projekt még 10-15 évre van a megvalósítástól, de a legkomolyabb szereplők már elkezdtek foglalkozni a beruházással (a lehetséges szaharai területek a 45. ábrán láthatók).

45. ábra. A Szaharába telepítendő naperőmű-parkok

A 45. ábrán látható négyzetek jelölik azokat a területeket, amelyeket (a 2005-ös energiaigényt alapul véve) le kellene fedni, hogy a világ, Európa, vagy a Közel-Kelet és Észak-Afrika (MENA) energiaigényét ki lehessen elégíteni, a legalsó négyzet pedig azt a területet jelöli, ahol meg lehetne termelni a 100 GW-ot.

119 / 182

3.3.2. A szél energiája

A szél a levegő földfelszínhez viszonyított mozgása, mely a légkörben kialakuló nyomáskülönbségek hatására jön létre. A légkör alsó rétegeiben végbemenő légmozgást a Nap sugárzó energiája hozza létre (a meleg levegő felfelé emelkedik és helyébe hidegebb levegő áramlik). A trópusi területeken a légtömegek erősebben felmelegszenek és a levegő a sarkok felé kezd áramlani (antipasszát szél). A levegő a pólusok felé haladva lehűl, nyomása megnövekszik, süllyedni kezd,végül a Föld felszínén visszaáramlik az Egyenlítő irányába (passzát szél).

A szélenergiát először a vízen hasznosították (vitorlás hajók), majd később terjedtek el a szárazföldön. Az első tengeri vitorlások több mint hatezer éve a Csendes- és az Indiai-óceán vizein jelentek meg. Az ókor kezdetén ezen térségek hajói az európainál még jóval magasabb színvonalat képviseltek (pl. kínai dzsunkák), fejlődésük azonban megrekedt. Az, hogy a hajózás idővel globális léptékűvé válhatott, az európai fejlődés eredménye, amelynek gyökerei az ókori Egyiptomig vezethetők vissza. Az egyiptomiak az i. e. 3. évezredben kezdtek el hajókat építeni, a Níluson, a Vörös-tenger és a Földközi-tenger partvidékén hajóztak. Az i.e. 2. évezredben a krétaiak, az i.e. 1. évezredben az akhájok, a főníciaiak, majd a görögök és a rómaiak fejlesztették tovább a hajóépítést és a harci ill. teherszállító hajókat. A vitorlás hajó alkalmazásának pontos kezdetét nem tudjuk, de egy i. e. 13. századból származó rajzon a vitorla már jól látható (46. ábra).

46. ábra. Egyiptomi vitorlás hajó rajza

A vitorlás hajókat a XIX. sz. közepéig használták, majd felváltotta őket a gőzhajó. Itt említjük meg, hogy a jövőben a tengeri szállításban ismét komoly szerepet kaphatnak a szélenergiát hasznosító hajók. Példaként szolgál a brémai Beluga hajóstársaság fejlesztése, a „Beluga Sky Sails”, mely egy óriási siklóernyő segítségével hasznosítja a szélenergiát, ezzel éves szinten akár 35 % üzemanyag-megtakarítás is elérhető (47. ábra). A siklóernyős teherszállító hajóból jelenleg 2 van a világon [95].

120 / 182

47. ábra. Siklóernyős teherhajó

Amikor kialakult az első szélmalom gondolata, a vitorlás hajóról vették a mintát, vitorlákat feszítettek ki a szélkerék küllőire és ezeket ugyanúgy kezelték, mint a hajó vitorláit: kifeszítették, bevonták a szél erejétől függően. Egyes kutatások szerint Perzsiában mintegy 4000 éve már használtak szélmalmokat. Ezek függőleges tengelyűek voltak, egyik irányból árnyékolták őket, így tudtak forogni (48. ábra). A XII. századtól Európában vízszintes tengellyel, függőleges forgássíkú vitorlákkal, ívelt szárnyakkal alkalmazták a szélmalmokat (49. ábra). A XVII. századra létrejött az ún. „tornyos” vagy „hollandi” szélmalom, melynek kúp alakú teteje a szélkerékkel együtt volt elforgatható. Németországban egy másik hasonló megoldás, az ún. „Bock”-malom terjedt el, melynek az egész torony alakú teste a szélkerékkel együtt volt forgatható. A szélmalom a XIX-XX. század fordulójára a magyar Alföldön is elterjedt, a legtöbb szélmalom 1894-ben működött (854 db).

48. ábra. Perzsa szélmalmok

Az 1890-es évekig Európában sok ezer szélmalom működött, alkonyuk a XIX. század második felében a gőzmalmok megjelenésével köszöntött be. Az I. világháború alatt a repülőgépek fejlesztése révén számos áramlástani probléma ismertté vált (megindult az ideális légcsavarok, szárnyprofilok, szárnylapátok fejlesztése), mely segítséget nyújtott a gazdaságosan üzemelő szélerőművek tervezéséhez is. Az 1970-es évek sokkoló olajválsága, majd a rákövetkező években a globális felmelegedés problémája újra a szélenergia felé fordította a

121 / 182

kutatók/fejlesztők figyelmét, eddig soha nem tapasztalt ütemű fejlődés indult meg.

49. ábra. Szélmalom ívelt szárnyakkal

A szélenergia, mint valódi megújuló energia, ideális eszköz az antropogén (ember által okozott) éghajlatváltozás elviselhető szinten tartásához, a szélerőművek jelentősen képesek csökkenteni a széndioxid-kibocsátást. A szélenergia hasznosítása világszerte dinamikusan fejlődik, pl. jelenleg az USA-ban 27 GW, Németországban 24 GW, Kínában 12 GW teljesítményt állítanak elő. Európai szinten az 1 MW teljesítményű turbinák adják a piac teljesítményének több mint 95 %-át. A szélenergetika európai fejlődése a szakemberek elképzeléseit magasan túlszárnyalta. Az EU 1997-es Fehér könyve 2010-re 40 GW szélteljesítmény előállítását tűzte ki célul. Ezt 2005-re már teljesítették, majd emiatt az Európai Szélenergetikai Szövetség (EWEA) többször megemelte, így jelenleg a 2010-es cél 80 GW, míg a 2020-as 180 GW. Várhatóan 2020-ra az európai összenergia-termelés több mint 20 %-a lesz szélenergia.

A mérsékelt éghajlati öv kedvezőbb terület a szél energiájának hasznosítására, mint a világ más térségei, mert a szélsebesség éven belüli és évek közötti változékonysága itt a legkisebb. A szélturbinák általában 2,5-3 m/s szélsebességnél indulnak be és max. 22-25 m/s-ig használhatóak. Az értékes szélsebesség tartomány a két érték között, de inkább a felső határhoz közel van. A szélenergia termelés szempontjából a konstans, nem túl erős szél az ideális, főleg ha az irányát is alig változtatja.

2000-ben az egész Földre kiterjedő vizsgálat keretében 8000 helyszín adatait dolgozták fel, ebből kiderült, hogy a szélerőművek 13 %-a egész évben folyamatosan 7 m/s szélsebességnél működött. Megállapították, hogy ezen szélerőművek helyszíne összefüggésbe hozható a bolygónk felszínén működő Coriolis erőkkel. A Coriolis erő a Föld tengely körüli forgásának hatására lép fel és a Föld felszínén tehetetlenségi mozgást végző tárgyakat (pl. szél, folyók) az északi félgömbön jobbra, a déli félgömbön balra téríti el. A Coriolis erő látványos hatással van a szélmozgásokra, főként az Egyenlítő környékén egy igen széles sávban. Energiatermelés céljából 30-40 m magasság fölé, legfeljebb 100-200 m-ig érdemes szélerőgépeket telepíteni. A helyszín kiválasztása döntő fontosságú, itt helyi szélsebesség- és szélirányméréseket kell végezni. Mivel a szélsebességet többnyire csak 10-20 m-es talajszint feletti magasságban tudjuk mérni, a mért értéket a megfelelő magasságra át kell számítani. A szélsebesség a talajszint feletti magassággal arányosan nő. Az ún. Hellmann-képlet szerint: v2/v1 = (h2/h1)α , ahol az α kitevő 0,12-0,8 között változik a terepviszonyoktól függően, pl. sík mezőn: 0,15; erdős síkságon: 0,3; városban: 0,5 értékű (lásd az 50. ábrát is).

122 / 182

50. ábra. A felszín hatása a szél sebességére [188]

A szélsebességek leírásához számos statisztikai eloszlásfüggvényt kipróbáltak. Végül a kétparaméteres Weibull-eloszlás bizonyult a legalkalmasabbnak, mert az adatsorokhoz megfelelő pontossággal illeszkedik:

Ahol „v” a szélsebesség, a „k” és „c” paramétereket a helyi szélviszonyok határozzák meg. Európa nagy részén k = 2 (Rayleigheloszlás), és c = vátl. A szélsebesség eloszlásra mutat példát az 51. ábra, melyből leolvasható, hogy pl. a 6 m/s-os szélsebesség gyakorisága 12 %.

51. ábra. Szélsebesség gyakoriság

123 / 182

A szélirányok %-os alakulása az év során a generátor megválasztása és a generátorok egymáshoz való geometriai elhelyezése miatt fontos. Az 52. ábra egy erre jellemző kördiagramot mutat.

52. ábra. Szélirányok ábrázolása

A szélerőművek csak megfelelő szélsebesség esetén adják le névleges teljesítményüket, az 53. ábra egy 850 kW névleges teljesítményű szélgenerátor teljesítményének alakulását látjuk.

53. ábra. Teljesítménygörbe a szélsebesség függvényében

A szélerőművek fejlődéséhez Prandtl és Betz áramlástechnikai kísérletei szolgáltattak alapot. Az áramlási térbe helyezett rotor tengelye azonos az áramlás irányával, a rotor által súrolt keresztmetszet: „A”. A rotor előtt az áramlás sebessége v1 , a rotor után v2 (mivel ha a rotor tengelyéről energiát veszünk le, a levegő sebessége csökken). A szél energiáját akkor tudjuk legjobban kihasználni, ha sebessége a lapátokon egyharmadára csökken. A rotoron átáramló levegőre érvényes Bernoulli törvénye (a közeg áramlásakor a sebesség növelése a nyomás csökkenésével jár): p + ρ v2 /2 = konstans . A levehető teljesítmény másodpercenként P = ρ A (v1 + v2)( v12 - v22 )/4, maximum:

124 / 182

ahol 16/27 = 0,593 a Betz-féle maximum hatásfoktényező.

A gyakorlatban technikai okokból (nem ideális lapátprofil, csapágysúrlódás, egyéb veszte-ségek) és a szél változásai miatt további veszteségek lépnek fel, ténylegesen 20-30 % az, amit a meglévő szélenergia potenciálból kinyerhetünk.

A szélenergia hasznosításának utolsó 3000 éve során a szélkerekek számtalan alakját fejlesztették ki és készítették el (nem egyszer furcsa szerkezetek is születtek). A szélkerekek ma használatos konstrukcióit a alábbiak szerint csoportosíthatjuk. A tengelyelrendezés szerint függőleges vagy vízszintes; a járatuk szerint lassújárású (sok egyszerű profilú lapáttal) vagy gyorsjárású (2-4 db áramvonalas profilú lapáttal); az energiakonverzió szerint villamos (szélgenerátor) vagy mechanikai energia előállítására szolgáló (szélmotor) szélkerekeket különböztetünk meg (lásd részletesen [91, 93] - ban).

A függőleges tengelyelrendezésű (VAWT = Vertical Axis Wind Turbines) változatok alapvető előnye, hogy bármilyen irányból kaphatják a szelet, ugyanakkor egyszerű hajtás-átvitelt tesznek lehetővé, hiszen a talajszinten helyezkedhet el a tengelyvég, ahová a különböző berendezések (pl. szivattyú, sebességváltó, hajtómű) közvetlenül csatlakoztathatók. Hátrányuk, hogy a magasabb régiókban uralkodó nagyobb szeleket nem tudják kihasználni.

54. ábra. Darrieus-, és egyéb típusú függőleges tengelyű szélkerekek Legegyszerűbb kivitelek a „Savonius”-típusok, melyek leginkább hasonlítanak az ősi perzsa szélmalmokhoz. A kétlapátos Savonius-kerék felülnézetben egy S-betűt formáz, torlónyomást hasznosító (ún. „Drug-type”) szerkezet. Legelterjedtebb gyakorlati

125 / 182

hasznosítása az ún. Flettner-ventilátor, melyet ma is használnak buszok és teherautók hűtőszerkezeteiben. Technikailag leginkább kimunkáltak a „Darrieus”-típusok, amelyeket erőművi változatban is kiviteleztek, ezek lapátjai ún. szalaglapátok. A kialakult típusokra (melyeket gyakran kombinálnak is egymással) mutat néhány példát az 54. ábra.

Újdonságnak számít a sprirálos szélrotor, mely Gernot Kloss német mérnök találmánya, aki a jelenleg használatos szárnylapátok helyett spirál alakú lapátokat tervezett (55. ábra). Az oszlopokra két sprirált (egy jobb- és egy balmenetest) szerelt fel, ezek fogják be a szeleket. A szél forgatta spirálok közvetlenül hajtják meg a talapzatban elhelyezkedő generátort. Előnye, hogy kis szélsebesség esetén is forog, a szélirányra érzéketlen, tengerben pl. lehorgonyzott bójákra telepíthető [105].

55. ábra. Spirálos szélrotor

A másik újdonság a kínai-amerikai együttműködésben kifejlesztett mágnesesen lebegtetett Maglev Wind Turbine (56. ábra), mely képes 1 GW teljesítményt előállítani (750.000 lakás számára elegendő). Az induló sebesség rendkívül alacsony (1,5 m/s), mind kis szélben, mind nagy szélben (40 m/s) működik és a költségei is kedvezőbbek az egyéb típusokkal összevetve.

126 / 182

56. ábra. Maglev Wind Turbine [106] A vízszintes tengelyelrendezésű változatok (HAWT = Horizontal Axis Wind Turbines) két csoportra oszthatók: vízszintes, a széliránnyal párhuzamos; és vízszintes, a szélirányra merőleges tengelyűekre. Kevésbé ismert korai megoldás az 1950-es években Dél-Angliában használt Andreau-féle pneumatikus erőátvitelű szélgép, mely eltérően működik a szokásos szélgépektől (melyeknél a szélkerék forgatja a generátort), mivel itt a szerkezetben áramló levegő közvetíti az energiát. A szélkerék lapátjai, a fej és az oszlop zárt folyamatos csatornát képeznek, a lapátok végén nyílások vannak. A levegő a oszlop alján lép be, a lapátok végén lép ki (a szívóhatás eredményeképpen), közben forgatja a turbinát és a generátort. A kétlapátos szélkerék átmérője 24 m volt, a szélgép 13,4 m/s szélsebességnél 100 ford/min fordulatszámot és 100 kW teljesítményt ért el [107]. Az elvi működést az 57. ábrán mutatja.

127 / 182

57. ábra. Andreau szélgép

Konrad Zuse (német mérnök, feltaláló) legutolsó műszaki alkotása egy mechanikus konstrukció, a magasságát automatikusan változtatni tudó torony volt. Ezzel a toronnyal a szélmotort mindig abba a magasságba lehetett emelni, ahol a legerősebb a szél. Ez a rotor 3D-s mozgatását jelentette volna, de költségei miatt nem terjedt el.

A soklapátos, lassújárású, ún. farmer- típusú szélkerekek már 2 m/s szélsebességnél is mű-ködnek. A lapátok (rendszerint egyszerű hajlított lemezek) nagy felülete révén nagy indítónyomaték érhető el, a fordulatszámok viszonylag alacsonyak. Az ilyen gépek jól használhatók vízszivattyúzásra, a szél energiáját 20-30 %-ban hasznosítják. Áramtermelésre azonban kevésbé alkalmasak, mert a villamos generátorok hajtására min. 800-3000 ford/min fordulatszám szükséges. A gyorsjárású szélgépek lapátjai a motoros repülőgépek légcsavarjaihoz hasonlóak. A lapátok kis felülete miatt indítónyomatékuk kicsi, a szélenergiát 30-50 %-os hatásfokkal hasznosítják, nagy fordulatszámot érnek el, ami az áramtermelő generátorok hajtására ideális. A szélkerék fordulatszáma annál nagyobb, minél kevesebb a lapátok száma és minél keskenyebb azok profilja, ezért ma még egylapátos (tömör ellensúllyal kiegyenlített) forgórészekkel is kísérleteznek. Különböző lapátszámú konstrukciók láthatók az 58. ábrán.

58. ábra. Vízszintes tengelyű szélkerekek

128 / 182

A mai vízszintes tengelyű szélkerekeknél a generátorházakat (gondolákat) 30-120 m magas tornyokra szerelik. A torony magassága általában 1-1,5 -szerese a rotor átmérőjének. A szélgenerátor legfontosabb eleme a 3 lapátos rotor, mely a levegő mozgási energiáját alakítja át a főtengelyre ható forgási (mechanikai) energiává. A szárnyra ható felhajtóerő (lift-type) a repülőgépekéhez hasonlóan a megfelelő széláram kialakulásával jön létre. Fontos elem a lapátkerekeket szélirányba állító mechanizmus, mely függőleges tengely körül elfordítja a tornyon lévő házat, hogy a lapátkerék a mindenkori szélirányra merőlegesen álljon (59. ábra).

59. ábra. A gondola szélirányba forgatása 1- vezérlés, 2 - fogaskoszorú, 3 - hajtómotor

A szabályozó rendszer feladata, hogy szélirányba szabályozza a lapátkereket, a tengelyük körül forgatható lapátokat a szélsebességnek, ill. a villamos terhelésnek megfelelő szög-helyzetbe hozza (pitch-rendszer), működtesse a védelmi rendszert (lapátfék, tengelyfék) optimalizálja a kimenő teljesítményt stb. [108]. Részletesebben egy aszinkron generátoros szélturbina generátorházában található szerkezeti egységeket a 60. ábrán láthatjuk.

60. ábra. Szélturbina szerkezeti egységei Főbb elemek: 1- lapátok, 2- lapátforgató(pitch) mechanizmus, 7- főtengely, 10- tengelykapcsoló 14 - anemométer (szélsebesség és -irány), 15- generátor

129 / 182

A vízszintes tengelyű 3 lapátos szélerőművek toronymagasságai, a rotor-átmérők, és ezzel a teljesítmények is folyamatosan nőttek az utóbbi évtizedekben. Ezt a tendenciát láthatjuk a következő ábrán 2002-ig (61. ábra).

61. ábra. Szélkerekek méretnövekedése

Az ábrán 2002-ig követett méret- és teljesítménynövekedés azóta is folytatódik, 2005-ben már D = 115 m, P = 5000 kW és H = 120 m-nél tartottak. A jelenlegi (2010) világrekorder szélerőművet Dél-Németországban (Schneeberghof), építik, ez egy 135 m magas tornyon elhelyezett 127 m átmérőjű rotort jelent, melynek várható teljesítménye 7,5 MW lesz. A szélerőművek telepítése az USA-ban, Nyugat-Európában, Indiában és Kínában töretlenül folytatódik. Az utóbbi évtizedekben a vízszintes tengelyű rotorral rendelkező szélgépek terjedtek el az egész világon. Ebbe a műszaki megoldásba fektettek időt, pénzt és energiát a napjainkra már a világ legnagyobbjaivá vált gyártók, mint az Energon, Vestas, Nordex, Repower, Suzlon, Mitsubishi, General Elektric. A tengerparti országok elsősorban a tengerpart közelében (a sekélyebb vizekre), de a mélyebb vizekre is (lebegő szélturbinák a tengerfenékre horgonyozva) telepítenek szélerőműveket. Példaként a 36 turbinából álló 108 MW teljesítményű (100 000 holland háztartást ellátó) Egmond aan Zee-i tengeri szélerőmű-farm képét mutatjuk be a 62. ábrán.

62. ábra. Tengeri szélerőmű-farm Dubaiban (az energiatakarékosságáról híres arab városban) 4,1 milliárd dolláros költséggel épült az ún. „Anara Torony”, mely 700 m-es magasságával átadásakor a világ legmagasabb épületének számított. A 160 emeletes épület tetejére a hajók turbinájára emlékeztető

130 / 182

szélturbinát helyeztek el, mely biztosítja a felhőkarcoló energiaellátását (63. ábra).

63. ábra. Anara-Torony (Dubai)

Szintén Dubaiban épült meg egy szélgenerátor és napelemek felhasználásával az a felhő-karcoló, mely tízszer több energiát termel (!), mint fogyaszt (64. ábra). Az összteljesítmény 10 MW, melyből az 50 emeletes toronyház tetején lévő szélgenerátor 5 MW-ot, az 1600 heliosztatikus tükör által koncentrált napenergia 3 MW-ot, a tisztán napelemes rendszer 2 MW-ot szolgáltat.

131 / 182

64. ábra. Aktív irodaház (Dubai)

A japánok 2010 elején méhsejt alakú tengeri szélerőmű (Wind lens) terveit mutatták be (65. ábra). A méhsejt-szerű kialakítással az elképzeléseik szerint jobban kihasználható a szél energiája [111].

65. ábra. Japán szél-lencse (Wind lens)

A jelenleg legjobban elterjedt vízszintes, a széliránnyal párhuzamos tengelyű, szélturbinák egyik nagy hátránya, hogy nagy távolságra kell őket egymástól elhelyezni a zavartalan levegőáramlás miatt. Szélerőmű-parkban egymás mellett 3-5-szörös, egymás mögött pedig legalább 5-9-szeres rotor-átmérőnyi távolságot kell tartani. Ezzel szemben a függőleges tengelyű szélerőműveket sokkal sűrűbben lehet elhelyezni, így a rendelkezésre álló terület jobban kihasználható. A Kalifornia Institute of Technology kutatói szimulációs vizsgálatok alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a felületegységre eső energia jóval nagyobb lehet egy függőleges tengelyű szélerőmű park esetében, mint a vízszintes tengelyűeknél. Számításaikat a halrajok mozgásának elemzése alapján végezték. A projekt egyik résztvevője, John Dabiri szerint arra kell ügyelni, hogy az egymás mögött elhelyezett függőleges tengelyű szélturbinák ellentétes forgásiránnyal rendelkezzenek. Ez megegyezik a halrajok mozgásának elméletével, amit még az 1970-es években jegyeztek fel. Eszerint a halak a rajban úgy úsznak, hogy az előttük úszó két hal által keltett örvények csökkentik az áramlás ellenállását [201].

132 / 182

3.3.3. A víz energiája

A szakértők szerint a víz a Föld történetében mintegy 4 milliárd éve van jelen. Az ős-Földet egy vízgőzben gazdag légkör vette körül, amelynek lehűléséből származik a jelenleg bolygónkon található víz minden formája. E tekintetben a Föld különleges helyet foglal el a Naprendszerben, mert a Nap-Föld távolság következtében a víz mindhárom halmazállapotban (gőz, folyadék, jég) megjelenik. Ez a belső Naprendszerben (kőzetbolygók) a Naprendszer sugarának mintegy 2%-át kitevő keskeny sávban állhat elő, a 0,95 és 1,37 CsE tartományban. 1 CsE = csillagászati egység: a Nap-Föld átlagos távolsága (150 millió km), ez az ún. „lakható övezet”, ahol a szén alapú élet fennmaradásához szükséges körülmények uralkodnak. A víz tette lehetővé mintegy 3,5 milliárd évvel ezelőtt a szerves élet kialakulását is [114].

A Földön található víz teljes térfogatát 1,4 milliárd km3-re becsülik és ennek 97,3 %-a az óceánokban található. Ennek tekintélyes része (mintegy félmillió km3) részt vesz egy folytonos nagy körforgásban, amelynek átlagos időtartama 9 nap. E szüntelen körforgásnak alapvető szerepe van az időjárás alakításában is [117]. A hatalmas körfolyamat éltető motorja a Nap, a Napból a Földre jutó energiamennyiségnek kb. 23 %-át a víz körforgásának fenntartása emészti fel. Ennek az energiának a 99 %-a a párolgás - lecsapódás átalakulására fordítódik, mely számunkra kihasználhatatlan. A megmaradó 1 % a földfelszínen mozgó víz helyzeti és mozgási energiája, vízenergián ezen energiák összességét értjük. Becslések szerint a világ hasznosítható vízenergia kapacitása kb. 20 000 TWh, a jelenlegi összes vízenergia-termelés kb. 2000 TWh (a műszakilag hasznosítható energia 10 %-a).

Az emberiség történetében a víz volt a legrégebbi erőforrás. A legrégebbi öntözőrendszerek kb. 5000 évesek. A vízikereket már az ókori Egyiptomban, Kínában és Indiában is használták, vízimalmok pedig az ókori Görögországban és Rómában is működtek. A Római Biro-dalomban i. e. 200 körül jelentek meg a vízszintes tengelyű, alulcsapott vízikerekek. A legkorábbi vízimalmok függőleges tengelyű kukoricaőrlő malmok voltak, melyeket norvég, ill. görög típusú malomnak neveztek. A XVIII. század végére három vízikeréktípus maradt használatban, amelyek a víz nyomómagasságában tértek el (alulcsapott, középen csapott, felülcsapott vízikerék). A 66. ábrán néhány középkori vízikerék látható.

66. ábra. a) Norvég malom , b) Alulcsapott vízikerék, c) Felülcsapott vízikerék

Az 1700-as évek közepén Segner János reakciós vízturbinát fejlesztett, mely rendkívül egyszerű, még ma is használják. Euler-rel együtt ő dolgozta ki a turbinák méretezésének első tudományos elméletét. Az első sikeres vízturbina Benoit Fourneyron francia mérnök találmánya (1826). A vízbe merülő turbina hajlított belső vezetőlapátokkal rendelkezett, amelyek a vizet a hajlított lapátú külső járókerékre irányították (80 %-os hatásfokot ért el). A turbina vázlatos működését a 67. ábra mutatja.

133 / 182

67. ábra. Fourneyron- turbina

Az 1917-ben létrehozott Bánki-turbina mind a szabadsugár, mind a reakciós turbinák elvét felhasználta, azonban fúvókát és íves lapátokat használt kanalak helyett (70-80 % hatásfok).

A különböző típusú turbinák fejlődését az motiválta, hogy a fejlesztők megpróbálták a különböző vízhozamú és esésmagasságú vizek energiáját a lehető legnagyobb hatásfokkal hasznosítani. Így alakultak ki a Francis (reakciós-radiális), Kaplan (reakciós-axiális), Pelton (szabadsugár-, impulzus-típusú) ill. Marine (propeller)-turbinák. A Francis-turbina reakciós turbina, melynek járókerekébe kívülről befelé áramlik a víz, a járókeréken való áthaladáskor energiáját átadja, nyomása csökken. A ház bevezető része spirális alakú, ún. csigaház. Az áramlást a vezető-kerékben elhelyezkedő állítható vezetőlapátok irányítják, örvénylésre kényszerítve a vízáramot, mely aztán a járókereket megforgatja (68. ábra).

68. ábra. Francis-turbina metszete (1849)

A Kaplan-turbina (1913) a Francis turbina továbbfejlesztése, propeller (hajócsavar) alakú állítható lapátokkal. Legfőbb előnye, hogy kis esésmagasságokra is alkalmazható, ha a vízhozam egyébként megfelelő (69. ábra).

134 / 182

69. ábra. Kaplan- turbina

Az egyes turbinafajták tipikus felhasználási területei: - Kaplan-turbina 2- 40 m, - Francis-turbina 10-350 m, - Pelton-turbina 50-1300 m esésmagasságig.

Általában a reakciós turbinákat kis esésre, a szabadsugár-turbinákat nagy esésre használják. Napjainkban vízerőműveknél leggyakrabban a Francis-turbinát használják, mely a közepes esésű és közepes vízhozamú vízerőművek turbinája (70. ábra, kiválasztást segítő diagram).

135 / 182

70. ábra. Különböző turbinák alkalmazási területei

A folyók, vízfolyások energiakészletének hasznosítására szolgáló erőművek csoportjai a teljesítmény nagysága szerint: - nagy vízerőmű > 100 MW (Magyarországon > 5 MW), - közepes vízerőmű 10 - 100 MW, - kis vízerőmű 1 - 10 MW (Magyarországon 100 kW-5 MW), - mini vízerőmű 0,1 - 1 MW , - mikro vízerőmű < 100 kW (Magyarországon: törpe). A vízerőművek másik szokásos csoportosítása: - átfolyó (run off), - tározós (napi, heti, vagy szezonális kiegyenlítés), - szivattyús energiatározó (napi, vagy heti kiegyenlítés).

A vízenergia ma a világban primer áramforrásként a megújuló forrásból előállított energia többségét biztosítja, rendszerszabályozási eszközként pedig a megújuló energiahasznosítások rendszerbe illesztésének leginkább bevált módja. A világ megújuló villamosenergiatermelésének 5/6-od részét a vízenergia biztosítja. A vízenergia több mint 150 országban játszik meghatározó szerepet a villamosenergiaszolgáltatás terén és 50-nél több országban a fogyasztás több mint a felét a vízenergiára alapozzák. A meglévő kapacitás 50 %-a Európában és Észak-Amerikában van. Az arányok folyamatosan változnak, főleg az Ázsiában és Dél-Amerikában épülő vízerőművek miatt. A legnagyobb vízerőművek jelenleg (2010): - a Három-szoros erőmű (Kína) 22 500 MW , - az Itiapú- erőmű (Brazília/Paraguay) 14 000 MW, - a Guri/Simon Bolivar- erőmű (Venezuela) 10 200 MW teljesítménnyel. Európában új helyzetet teremtett a vízenergia-hasznosítás területén az EU direktívája, mely szerint 2020-ig el kell érni, hogy a megújuló energia részaránya 20 %-ra nőjön (a hazánkra vonatkozó előírás: 13-25 %). A legnagyobb ismert terv a 700 km hosszú hajózási csatornarendszer megvalósítására irányuló Duna-Tirol-Adria projekt. Az új csatorna az 1992-ben megnyitott Rajna- Majna-Duna (RMD) víziúthoz Passau-nál csatlakozva az Északi-tengert az Adriával kötné össze. A kapcsolódó tervezett vízenergia-hasznosító kapacitás 3,5 GW, a beépített szivattyúteljesítmény 2 GW lenne. (Ismert, hogy az áruszállítás tonna-kilométe-renkénti költsége víziúton, vasúton és közúton úgy aránylik egymáshoz, mint 1: 6 : 40 -hez).

136 / 182

A vízenergia szabályozó teljesítményként való hasznosítása területén a műszaki és gazdasági szempontból is kedvező megoldás a (többnyire földalatti) szivattyús energiatározó létesítése vált a nemzetközi gyakorlat fő irányává (71. ábra). Ennek az a lényege, hogy amikor a villamosenergia hálózatban - például az éjszakai időszakban - túltermelés van, akkor egy alsó tárolóból egy magasabban fekvőbe szivattyúzzák a többletárammal a vizet. Amikor pedig nagyobb az áramigény, akkor a turbinákon át leengedik az addig tárolt vízmennyiséget és így termelnek áramot. Az itt alkalmazott turbinaszivattyúk (Deriaz-turbina, vagy Francis-turbina) úgy működnek, hogy a forgásirány és az áramlás iránya megfordítható. Először szivattyúként dolgoznak, majd ha csúcsfogyasztás van, turbinaként működnek [115, 118, 119].

71. ábra. Szivattyús energiatározó

A világban üzemelő szivattyús energiatározók (SZET) száma eléri a 300-at, a legnagyobb erőművek teljesítménye 2,5 GW. Jelentős ilyen célú fejlesztések vannak folyamatban Ausztriában, Svájcban, Litvániában, Szlovéniában, Portugáliában, Spanyolországban, Németországban, USA-ban, Kínában, Indiában, Japánban és Dél-Afrikában. A második helyre sorolható sűrített-levegős energiatárolóból eddig 2 létesült a világon, teljesítményük 200 MW alatti.

Árapály erőművek

A tengervíz szintje döntően a Hold, kisebb mértékben a Nap tömegvonzásának hatására 6 órás ciklusokban süllyed és emelkedik, ez az árapály-jelenség (tengerjárás, aestus maris). Egyes területeken a Föld forgásából származó Coriolis-erő is hatást gyakorol a jelenségre. A legkisebb és legnagyobb vízszint közötti különbség területenként változó. A jelenség nemcsak a tengerek, óceánok esetében mutatható ki, hanem nagyobb tavakon, a légkörben, sőt a szárazföldön is. Az árapály első tudományos igényű elméleti vizsgálata Lord Kelvin nevéhez fűződik (1860 körül). Az árapály mozgásából származó energiát több száz éve használják már energiatermelésre, legegyszerűbb felhasználási módja az árapály-malom. A XI. században az angliai Port of Dover partján már állt egy árapály malom. Angliában az egyetlen mai napig működő árapály malom, mely 1200 körül épült, a hampshire-i Eling-ben található (Eling Tide Mill). A 72. ábrán ennek képét mutatjuk be.

A legnagyobb vízszint-különbségek a befelé tölcsérszerűen elkeskenyedő öblökben mérhe-tők, pl. az Atlanti-óceán észak-amerikai partjai mentén található kanadai Fundy-öbölben: 21 m, Anglia (Severn): 15 m, Franciaország (St. Malo): 13 m, Amazonas-torkolat: 9 m, Anglia (Liverpool): 8 m, Németország (Hamburg): 3,5 m. Ezzel szemben a Földközi-tengeren kb. 1m, az Adrián max. 60 cm, a Fekete-tengeren mindössze 20-30 cm a dagálymagasság.

137 / 182

72. ábra. Elingi árapály-malom

Az 1960-as években Franciaországban (Bretagne, St. Malo) épült meg az egyik legnagyobb árapály-erőmű, melynek teljesítménye 240 MW (73. ábra). Működési elve egyszerű: dagálykor beengedik a folyótorkolatba a tengervizet, majd elzárják a zsilipeket és lassan, a turbinákon keresztül engedik vissza a vizet. Figyelembe kell venni azonban azt is, hogy egy ilyen erőmű, ill. gát súlyosan károsítja a folyótorkolat állatvilágát. Ugyanakkor kár lenne lemondani az árapály-erőművekről, mert a becslések szerint több száz TWh/év kiaknázható energia van a tengervíznek csak ebben a típusú mozgásában (az összes jelenlegi atomerőmű éves energiatermelésének kb. negyede).

73. ábra. A Bretagne-i árapály erőmű

A környezetkímélő megoldás a víz alatti „szélerőművek” telepítése lehet. Itt nincs szükség gátakra és medencékre, hanem egy turbinákból álló farmot kell elképzelnünk a tengerfenéken a víz alatt. A turbinák képesek irányt váltani, így a tengerjárás során végig hasznosítani tudják a víz mozgási energiáját, apálykor az egyik, dagálykor a másik irányba forognak. Mivel a tengervíz átlagosan 830-szor sűrűbb a levegőnél, hasonló teljesítmények eléréséhez a szélkerekeknél használtaknál jóval kisebb átmérőjű turbina lapátok elegendőek.

138 / 182

A világ legnagyobb villamosenergia termelésre szolgáló árapály erőműve lenne a 8,6 GW teljesítményűre tervezett angliai Severni Erőmű. A Bristoli csatornában Bristol és Weston közé építenének egy 16 km széles duzzasztógátat az itt található tölcsértorkolatban, 9 m átmérőjű turbinákkal (a 74. ábra szemlélteti a víz alatti turbinákat).

74. ábra. Severn tervezett turbinái

A Skócia északi partjainál lévő Orkney-szigeteknél 2010 őszén az European Marine Energy Center (a tengervíz mozgását hasznosító szerkezeteket tesztelő európai központ) területén tervezik üzembe helyezni az Atlantis Resources Corporation által gyártott AK 1000 jelű kísérleti szerkezetet egy számítógépközpont áramellátását hivatott biztosítani [121, 122]. A tengerfenékről majdnem egy tízemeletes ház magasságáig kiemelkedő szerkezet 1430 tonnás, a lapátok átmérője 18 m, teljesítménye 1 MW (ezzel kb. 1000 háztartást láthatna el villamos energiával), melyet kb. 10 km/h-ás vízáramláshoz határoztak meg (75. ábra).

75. ábra. Skócai AK 1000 turbina

139 / 182

Hullám-energia hasznosítása

Portugáliában az Atlanti-óceán partján Setubal közelében a parttól 5 km-re három, egyenként 140 m hosszú hullámerőművel kezdtek kísérleteket 2008 őszén. A vízben lebegő csövek emelkedő-süllyedő mozgása hidraulikus folyadékot pumpált a generátorok működtetéséhez (Pelamis-technológia). Sajnos csak néhány hétig működött. Brit kutatók az ún. Anaconda-projekten dolgoznak, egy hosszú zárt, vízzel teli gumicsövet helyeznének közvetlenül a tengervíz felszíne alá egyik végével a hullámokkal szemben. Ahogy a hullám a csőnek ütközik, összepréseli, egy kidudorodás keletkezik rajta, a hullám ezt a kiemelkedést az egész csövön végignyomja, majd a víz egy elektromos áramot termelő turbinán keresztül távozik. Egy ilyen mesterséges kígyó hossza kb. 200 m, átmérője 7,5 m, teljesítménye 1 MW. A nyugat-skóciai Isley szigetén működik a világ első olyan parti hullámerőműve, amely a nyilvános energiahálózatba továbbítja az áramot. A Csigának (Limpet) nevezett erőmű egy 20 m széles betonházból és turbinából áll, mely a tenger felől nyitott. A szakértők szerint a parti erőművekhez képest a nyílt vízen ötször akkora a hullámok energiája (76. ábra).

76. ábra. Parti hullámerőmű (Skócia)

Ozmotikus erőmű

Az ozmózisnyomást kihasználó erőmű ötlete már az 1970-es években felmerült, a gyakorlati megvalósítás a szükséges membrán hiánya miatt elmaradt. Egy 2001-ben indult norvég- német-finn kutatás eredményeként sikerült olyan membránt létrehozni, mely négyzetméterenként 2W teljesítményű áramot képes termelni. A kutatás folytatódik, Norvégiában Oslótól délre egy folyótorkolatban megépítették a világ első olyan sóerő-művének prototípusát, amely az édesvíz és a tengervíz keveredéséből nyer ki energiát (a tengervíz átlagos sótartalma 35 o/oo ). A világ folyótorkolataiban a becslések szerint 1600 TWh ilyen potenciál rejlik. A sóerőmű az ozmózis jelenségére épül, mely a víz azon tulajdonsága, hogy egyik oldalról a másikra áramlik, hogy kiegyenlítse a sótartalmat (koncentrációkiegyenlítődési folyamat, transzportjelenség). Ahogy a tengervíz sótalanításakor (a fordított ozmózis elvét alkalmazva) nagy mennyiségű energiát kell felhasználnunk, úgy az ellenkező irányú jelenség során a sós tengervíz és az édes folyóvíz vegyítésével energiát nyerhetünk. Az eljáráshoz szükség van egy féligáteresztő membránra, ugyanis ha a különböző sókon-centrátumú vizeket membránnal választjuk el egymástól, ozmózisnyomás alakul ki. (Az ozmózis-nyomásnak fontos szerepe van az élő szervezetekben is, pl. az állati és emberi szöve-tek sejtjeiben az ozmózisnyomás 8 bar körüli). A 77. ábra a rendszer működését szemlélteti. A rendszer hátránya, hogy viszonylag magas a beruházási költsége és üzemeltetése nem olcsóbb, mint a szélerőműveké vagy a napenergiát hasznosító erőműveké [123].

140 / 182

77. ábra. Sóerőmű működése Energiaszigetek

Az eredeti ötlet a XIX. századi francia fizikustól. Jacques-Arséne d’Arsonvaltól származik, aki mesterséges szigeteket használt volna szél- és napenergia kiaknázására. Az óceánon úszó energiaszigetek egyszerre használnák fel a Nap, a szél és a tenger energiáját is. Az első ilyen üzemet 1930-ban építették és 22 kW teljesítményt produkált. A legnagyobb egy kísérleti üzem volt Hawaii-on 250 kW-os teljesítménnyel (jelenleg egyik sem működik). A mai változat kidolgozója Dominic Michaelis és fia Alex Michaelis építészek. Az új technológia neve Ocean Thermal Energy Conversion (OTEC) és alapja az óceénok vízrétegeinek hőmérsékletkülönbsége, amely a trópusokon 24 oC is lehet (29 oC a felszínen és 5 oC 1000 m mélyen. A működés lényege: a felszíni melegebb vizek felmelegítik a szigetben lévő folyékony ammóniát, az gőzzé alakulva meghajt egy turbinát, amely villamos áramot termel. A mélyebb rétegekből származó hidegebb víz ismét lehűti az ammóniát, mely folyékonnyá válik, majd kezdődhet az egész elölről. A legjobb, ha a hőmérséklet-különbség a felszíni és a mélyebb vízrétegek között legalább 20 oC, így a trópusi és szubtrópusi vizek a legmegfelelőbbek (78. ábra). Napjainkban újra beindultak az ezirányú kutatások. A meleg felszíni vizet vákuumban párologtatják, a gőz meghajt egy áramtermelő turbinát. Emellett a mélyből felszivattyúzott hideg víz a gőzt édesvízzé cseppfolyósítja. A szigeten szélturbinákat, napelemeket és a hullámzást hasznosító erőműveket is elhelyeznének (79. ábra). Néhány sziget egy egész város energiaigényét ellátná és naponta egy tartályhajónyi édesvizet állítana elő [124,125,126].

141 / 182

78. ábra. Energiaszigetek lehetséges helyei

79. ábra. Energiasziget fantáziaképe 3.3.4. Geotermikus energia

A „geotermikus energia” kifejezés görög eredetű, jelentése földi hő (földhő). A jelenség megnevezésére több, részben szinonim fogalmat használunk. A „geotermikus energiával” a Föld hőtartalmát általánosan fejezzük ki. Ugyanerre a „földhő” elnevezést is használjuk, de ez alatt inkább a Föld felszínéhez közeli hőtartalmat értjük (környezeti hő). Ha a geotermikus energia hordozó közege mélyebb rétegekből felhozott nagyobb hőmérsékletű víz, akkor termálvízről, vagy „geotermális energiáról” beszélünk.

A geotermikus energia forrása a Föld belsejében (kb. 5-7000 oC hőmérséklet) lévő hosszú bomlási idejű radioaktív izotópok (uránium, thórium, kálium) sugárzása. A számítások szerint évente 5×1020 Joule hő szabadul fel. A sugárzás állandóan csökken, a Föld keletkezésekor eredetileg kb. ötszöröse volt a mai értéknek. A geotermikus energiát emberi mértékkel gyakorlatilag kimeríthetetlennek tartjuk és megújuló energiaforrásnak tekintjük, valójában folyamatosan fogy (termálvíz szempontjából nem kiapadhatatlan forrás). Egyes irodalmi források nem is alternatív, hanem „additív” energiaforrásnak nevezik, úgy értelmezve, hogy a többi fosszilis ill. megújuló energiahordozóval együtt, azokat kiegészítve hasznosítható.

A geotermikus energiakészletek szinte elképzelhetetlenül nagyok, a földkéreg felső 10 km-e több mint 50 000-szer annyi energiát tartalmaz, mint a ma ismert olaj- és földgázkészletek energiája. A Föld belsejének 99 %-a melegebb, mint 1000 oC, és kevesebb mint 1 %-a alacsonyabb 100 oC-nál. A Föld bolygó a felszínén keresztül a földi hőáramot 40 millió MW teljesítménnyel adja át az atmoszférának (hozzájárulva közben a Föld lakható klímájának kialakításához is). A 80. ábrán a Föld öves felépítése látható. A földkéreg a Föld legkülső kőzetburka (a litoszféra külső része), ennek vastagsága tág határok között változik, az óceánok alatt 6-7 km, a szárazföldek területén átlagosan 35 km, néhol eléri a 70 km-t is. A vékony külső réteg térfogata a Föld teljes térfogatának mindössze 1 %-át teszi ki.

142 / 182

80. ábra. A Föld öves felépítése A kéreg hőmérséklete a mélységgel változik, a felszínen a Nap melegítő hatására változó, de néhányszor 10 m mélység után állandó lesz és onnan kilométerenként átlagosan 30 oC-kal növekszik a hőmérséklet egészen a köpeny határáig, ahol kb. 400 oC-ot ér el. A ún. geotermikus gradiens ( „gg”, oC/m ) átlagértéke a Földön 0,02 - 0,033 oC /m, azaz 100 méterenként 2-3,3 oC növekedés tapasztalható. Ennek reciprokát, az ún. geotermikus mélység-lépcsőt ( „gl”, m/ oC ) is használják, mely azt adja meg, hogy hány méterenként emelkedik a Föld belseje felé a hőmérséklet 1 oC-al. Hazánk adottságai a vékony földkéreg miatt rendkívül kedvezőek, nálunk a geotermikus gradiens értéke 0,042-0,066 oC/m között változik, ami gyakorlatilag a kontinentális átlag kétszerese (lásd részletesen a „Hazai energiahelyzet, lehetőségek c. fejezetben).

A geotermikus források felfedezése és használata a római időkig nyúlik vissza. Legelőször a termálvizet alkalmazták, elsősorban gyógyászati, háztartási és pihenési célokra (pl. a Római Birodalom beteges negyedik császárát, Tiberius Claudiust, aki 41-54-ig uralkodott, Hévízen gyógyították meg). Új-Zélandon az első polinéziai betelepülők (akik az európai hatástól zavartalanul éltek a XVIII. századig) a geotermikus hőforrások gőzét a főzésben, a termálvizet pedig fürdésre, mosdásra gyógyításra használták. A hévizek fűtésben és gyógyításban való alkalmazása a modern világban ismét aktuálissá vált. A geotermikus energia hasznosítási lehetőségeit a közeg hőmérséklete szerint négy kategóriába lehet sorolni:

nagyon magas hőmérsékletű ( > 120 oC) termálvíz, vagy gőz esetén távhőellátás és villamosenergia-termelés; magas hőmérsékletű (80 - 120 oC) termálvíz: közvetlen távhőellátás; alacsonyabb hőmérsékletű (40-80 oC) termálvíz: részben közvetlenül, részben hő-szivattyús továbbhűtéssel távhőtermelés; földhő/környezeti hő: hőszivattyúzással egyedi- és távhőellátás, ill. hűtés.

A geotermikus energiából villamos energia létrehozása a XX. század elején kezdődött. 1904-ben a lardarelloi erőműben (Olaszország) 250 kW energiát állítottak elő geotermikus hőre telepített villamos energiatermelő berendezéssel. Jelenlegi teljesítménye meghaladja a 400 MW-ot és ezt tovább kívánják fejleszteni 880 MW-ra. 1926-ban Reykjavikon (Izland) hévízbázisú távfűtőrendszert hoztak létre. Az 1950-es évek elején Új-Zélandon a Wairakei térséget fejlesztették. Az észak-kaliforniai „Gejzír-mező”-n 1960-ban indult meg a termelés (2800 MW érhető el, ha tovább fejlesztik). A világ 6 nagy gejzírmezője (81. ábra) eleve potenciális lehetőséget ad a hasznosításra (Izland, Új-Zéland, USA-Yellowstone. Alaszka, Chile, Kamcsatka).

143 / 182

81. ábra. A világ gejzírmezői Globálisan 24 ország állít elő áramot földhőforrásokból (pl. USA, Fülöp-szigetek, Indonézia , Mexikó, Olaszország). A földkérget is tartalmazó litoszféra a mérések szerint nem egy szilárd, homogén struktúra, hanem több kisebb-nagyobb tektonikus lemezre tagozódott mozgó rendszer. A geotermikus erőművek többnyire a lemezszegélyek vulkanikus területein (pl. Izland és Olaszország) működnek, de újabban a geológiailag „normális” (nem vulkanikus) területeken is megindult az áramfejlesztés (pl. Ausztria, Németország). Közvetlen földhőhasznosítás 72 országban történik (az 1 főre eső hasznosításban Izland vezet, Magyarország a 7. a ranglistán). A geotermikus hőtermelés elve a 82. ábrán látható.

82. ábra. A geotermikus hőtermelés elve [128]

A különböző típusú geotermikus erőművek működését az alábbiakban mutatjuk be. A 83. ábrán látható „nedvesgőzös” (vagy kigőzölögtető) erőmű úgy működik, hogy a földből feltörő nagynyomású, kb. 180 oC-os vizet a nedves tartályba vezetik, ahol alacsony nyomáson gyorsan gőzzé alakul, a gőzzel turbinát hajtanak meg.

144 / 182

83. ábra. Nedvesgőzös geotermikus erőmű

„Száraz gőzös” erőműnél (84. ábra) a geotermikus mezőről közvetlenül vezetik a gőzt a turbinához.

84. ábra. Száraz gőzös geotermikus erőmű (pl. Toscana, 1904) A „kétkörös” geotermikus erőműnél (85. ábra) a forró vízzel alacsonyabb forráspontú folyadékot (pl. izobutánt) melegítenek fel, mely gőzzé alakul és turbinát hajt meg. Alacsonyabb hőmérsékletű vízbázis esetén egy hőcserélőre vezetik a meleg vizet, ahol átadja a hőjét egy másik folyadéknak (melynek forráspontja jóval alacsonyabb a vízénél), így az gőzzé válik, amely hajtja a turbinát. Ez zártkörű rendszer, semmilyen emisszió nem kerül a környezetbe.

85. ábra. Kétkörös geotermikus erőmű

145 / 182

Az ún. Kalina-technológia kereskedelmi hasznosítása csak néhány éve kezdődött meg, ennek révén alacsonyabb hőmérsékletű geotermikus területeken is termelhető áram. A technológia lényege, hogy az ammónia és víz elegye változó hőmérsékleten párolog el, ill. alakul vissza cseppfolyós halmazállapotúvá. Így hatékonyabban felhasználható a hulladékhő, mint az egykomponensű közegekkel (melyek állandó hőmérsékleten párolognak, ill. alakulnak cseppfolyóssá). A technológia használatával az elektromos áramot termelő geotermikus erőművek hatékonysága akár 20-50 %-kal is megnőhet.

A hőszivattyú gondolata és elve már közel 200 éve ismert, de elterjedése csak az 1970-es évektől indult el az olajválság következtében. Amíg Európa a napenergia hasznosítására koncentrált, addig az USA-ban és Japánban elindult a hőszivattyúipar fejlődése. A későbbi (1980-as évek) olajválság idején már Európa is bekapcsolódott a hőszivattyúk fejlesztésébe (Franciaország, Németország, Svédország). A hőszivattyú a megújuló energiát hasznosítani képes eszközök egyike, a hűtőgéphez hasonló (de fordított) elven működik. A működési elvet a 86. ábra mutatja be.

86. ábra. Hőszivattyú működési elve Szokás a hőszivattyút abszorber-nek (hőcserélőnek) is nevezni. Működésének lényege, hogy az alacsonyabb hőmérsékletű környezetből (levegőből, vízből , földből, kőzetből) hőt von el és azt egy magasabb hőmérsékleten teszi felhasználhatóvá (pl. egy építményben). Az elvi működés alapja az ún. Carnot-körfolyamat, mely négy szabályosan ismétlődő és megfordítható (reverzibilis) állapotváltozásból áll. Valamilyen környezeti hőforrás energiáját a hőszivattyúhoz el kell juttatni és egy speciális gáz segítségével biztosítani kell a hő leadását és felvételét. A gáz akár a hűtőszekrényeknél is használt R134a jelű (C2H2F4) környezetbarát gáz is lehet. A hőszivattyúk döntő többsége kompressziós elven működik, elektromos, vagy gázmotor segítségével, de létezik abszorpciós elven működő változat, ill. a kettő kombinációja is. Gázmotoros hőszivattyú működési vázlata látható a 87. ábrán. A gázüzemű abszorpciós hőszivattyú elve megegyezik az abszorpciós hűtőével [141].

146 / 182

87. ábra. Gázmotoros hőszivattyú működése

A földhőszivattyúk a felszín alatt mindenütt jelenlévő 400 m mélységig terjedő geotermikus készletek, a talaj, a földtani környezet, vagy a felszín alatti vizek hőtartalmának kihasználásán alapulnak. A technológia a készlettartomány relatív konstans hőmérsékletét (4-30 oC) használja fel fűtés, melegvíz-szolgáltatás céljára. A hőszivattyús rendszerek elterjedése világszerte növekvő tendenciát mutat. Például 2008-ban az USA-ban kb. 900 000, az Európai Unióban kb. 600 000, Magyarországon 1000 hőszivattyús rendszert használtak.

A hőszivattyúk kompresszorának működtetéséhez villamos energia szükséges. A hőforrás általában víz, talaj, vagy levegő. Amennyiben a hőszivattyú energiaellátását szintén megújuló energiaforrások táplálják, úgy teljes mértékben környezetkímélő megoldásról beszélhetünk. A gyakorlatban alkalmazott megoldások során vagy függőleges szondákkal, vagy vízszintes hőgyűjtő csövekkel érik el azt a közeget, amelyből a hőszivattyú magasabb hőfokszintet állít elő. A gép hatásfokától függően egységnyi befektetett villamos energiából többegységnyi hőenergia hasznosítható.

A gyártók a berendezés hatásfokát az ún. COP-számmal (egy egyszerű hányadossal) adják meg, ami azt fejezi ki, hogy egységnyi villamos energia befektetéssel mennyi fűtési/hűtési energiát kapunk (COP = Coefficient of Performance, teljesítménytényező). Egy átlagos készülék COP-száma 2-3 körül van. Az inverter (DC/AC átalakító) technológiával elérhető akár 5-ös COP- szám is, vagyis 1 kW árammal 5 kW fűtési/hűtési energiát kapunk. Hasonló energiahatékonysági jellemzők klímaberendezéseknél a teljes terhelésre számított EER = Energy Efficiency Ratio = hűtési jóságfok, ill. a részterhelések során mért EER értékekből számítható ESEER =European Seasonal Energy Efficiency Ratio. A hőszivattyúk típusai (családi házak példáján):

- levegő-víz hőszivattyúk (beltéri vagy kültéri levegővel); - víz-víz hőszivattyúk (kútvíz, talajvíz, tó); - földszondás hőszivattyúk (függőleges csövek); - föld-kollektoros hőszivattyúk (vízszintes csövek); - támfal-kollektoros hőszivattyú (masszív abszorber); - föld-hőkosaras hőszivattyúk (talaj).

A levegő-víz hőszivattyú a környező levegő hőjéből vonja el a fűtéshez szükséges energiát. A készülékek akár kültérbe, akár beltérbe, de a tetőre, vagy a ház falára is szerelhetők. A külső levegőt ventilátorokkal szívják be, felhasználható még a ház pincéjének levegője is. Nyáron a körfolyamat megfordításával hűteni tudjuk az épületet.

A víz-víz hőszivattyú típusok a kútból/kutakból vagy a talajvízből nyert víz hőjének elvonása után a vizet egy másik kútba vezetik. A talajvíz hőmérséklete (a fagyhatár alatt 12-14 oC, állandó) és jó hővezető képessége miatt ideális hőnyerő közeg. (A különböző típusokat

147 / 182

a 88. ábrán láthatjuk).

88. ábra. Levegő-víz, víz-víz, földszondás, föld-kollektoros, támfal-kollektoros, föld-hőkosaras hőszivattyúk

A földszondás (talajszondás, függőleges) rendszerek a talajból vonják el a hőt kb. 15 cm átmérőjű, 50-200 m mély furatokba függőlegesen elhelyezett műanyag csövekben keringő fagyálló folyadék közreműködésével. (Magyarországon 200 m mélyen kb. 17 oC-os a talaj). Nyáron olcsón és egyszerűen tudjuk az épület falait, mennyezetét hűteni a földkörből származó hűvös folyadék segítségével.

A földkollektoros (talajkollektoros, vízszintes), vagy közeli tóban elhelyezett vízszintes csöves rendszereknél a talajból/tóból 1-2 m mélyen, több keskeny árokba vagy egy nagyobb alapterületű gödörbe ill. a tóba vízszintesen lefektetett csövek (több száz méter hosszú, speciális kemény PVC-köpennyel ellátott rézcsövek) segítségével vonjuk el a hőt. (A fűtendő terület 1,5-3-szorosának megfelelő terület szükséges).

A támfal-kollektor (masszív abszorber) földalatti, vagy föld feletti beton-, vagy téglafalban elhelyezett műanyag csőkígyót jelent. Külön erre a célra épített szoborszerű elemek, támfalak, homlokzati betonfelületek is felhasználhatók. Működési elve hasonló a talajkollektoréhoz. A beton jól vezeti a hőt, tömege alkalmas a hő tárolására, segít a levegő, a talaj az esővíz hőjének átvételében, a napsugárzást is közvetlenül hasznosíthatja.

Magyarországon újdonságnak számít az ún. földhőkosaras kollektor. A kúp formájú „kosarak” 1-5 m mélyen vannak a földben elhelyezve (itt még a leghidegebb télben is 5-6 oC-os hőmérséklet van), a hőfelvevő felületük nagy a spirális csőelhelyezés miatt. 60 %-kal kisebb területet igényel, mint a vízszintes kollektoros rendszer, és 20-30 %-kal olcsóbb a fúrásos technológiákkal szemben. Egy átlagos alapterületű (120-160 m2) családi ház esetében 6-9 db kosár telepítése szükséges.

3.3.5. Biomassza energiája

148 / 182

A Földünkön található összes élő anyag (biomassza) a bolygó felszínének egy vékony rétegében, a bioszférában található. A bioszféra kiapadhatatlan megújuló energiaforrás, melyet a Nap energiája fotoszintézis útján táplál. A Föld felszínére érkező napsugárzás 26×1025 J/év energiájának valamivel több mint 2 ezreléke 57×1022 J/év energiaértékű bio-masszát hoz létre. Ez az érték tekinthető a világ fotoszintézisből származó elméleti energiakészletének. A biomassza röviden: biológiai eredetű szerves anyagtömeg; tágabb értelemben a Földön lévő összes élő tömeget jelenti (az embert nem szokás ide sorolni). Mai elterjedt jelentése: egyrészt a szárazföldön és vízben található élő és nemrég elhalt szervezetek (növények, állatok, mikroorganizmusok) tömege, másrészt a transzformálók (ember, állat, feldolgozóipar, biotechnológiai ipar stb.) biológiai eredetű termékei, melléktermékei, hulladékai. A biomassza különböző alapanyagai megfelelő kezelés esetén megújítható energiaforrások (viszonylag rövid időn belül újratermelődnek).

A biomasszán belül megkülönböztethetjük a növényi eredetű fitomasszát, ill. az állati eredetű zoomasszát. Az erdőgazdálkodásból, ill. az energetikai célú faültetvényekből származó biomasszát dendromasszának is nevezik. A világ negyedik legelterjedtebb energiaforrása a szén, a kőolaj és a földgáz után a biomassza, mely ma világátlagban a felhasznált energia 14 %-át fedezi (a fejlődő országokban 34 %-át). A biomassza hasznosításának fő iránya az élelmiszertermelés, a takarmányozás, az energetikai hasznosítás és az agráripari termékek alapanyaggyártása. A hasznosítás egyik lehetséges módja a komposztálás Az energetikai célú hasznosítás jellemző módjai az eltüzelés, brikettálás, pirolizálás és a biogáz előállítás. Felhasználás szerint megkülönböztetünk: tüzelhető biomasszát, ide tartoznak a fás szárú növények (akác, éger, fűz, juhar, nyár, tűzifa apríték, fűrészüzemi hulladék, pellet stb.), ill. a lágy szárú növények (energiafű, szalma, nádfélék, kender, kukoricaszár stb.); elgázosítható biomasszát, ide tartoznak a jellemzően nagyobb nedvességtartalmú növényi és állati hulladékok (pl. cukortartalmú növények, zöld növényi hulladékok, állati szennyvíziszap, trágya) ezekből biogáz állítható elő, melynek legfőbb alkotóeleme az éghető metángáz; üzemanyagként hasznosítható biomasszát, ide tartoznak a benzint, vagy dízelolajat helyettesítő növények, melyek bioetanol esetében a cukorrépa, cukornád, kukorica, burgonya, árpa, búza, szalma, fa, nád, energiafű; ill. biodízel esetében a repce, olíva, szója, napraforgó stb. lehetnek. A biomasszából előállítható további bioüzemanyagok: biometanol, biodimetiléter, biohidrogén.

Energianövények

Az energetikai faültetvények olyan mezőgazdasági művelési ágba tartozó területen létesített célültetvények, amelyek gyorsan, nagy mennyiségű dendromasszát termelnek, ill. egyidejűleg racionális földhasznosítást is szolgálnak. Így a hagyományosan kétszektorú (növénytermesz-tés, állattenyésztés) mezőgazdaság háromszektorúvá (élelmiszernövény-termesztés, állat-tenyésztés, ipari és energetikai ültetvénygazdálkodás) alakul át. Az energianövények elége-tésével nyert áram és hő környezetkímélő forrásnak tekinthető. Az égetés során a levegőbe jutó széndioxid ugyanis nem jelent többletterhelést a klímára, miután a növény előzőleg megkötötte azt a széndioxid mennyiséget, amely az égetésekor keletkezik.

Szilárd biomassza esetén a belsőégésű motorok vagy gázturbinák értelemszerűen nem jöhetnek szóba, ezért törekszenek külső hevítésű motorok alkalmazására. Ilyenek a Stirling- motorok, amelyeket hulladékhő, vagy napenergia esetén lehet alkalmazni. Működési rend-szerük bonyolult, de szelepekkel nem rendelkeznek, korrózió- és fagymentes üzemeltetésük egyszerű. Elterjedésüket a alacsony energetikai hatékonyság fékezi. A 89. ábra példa biomassza Stirling-motorral történő hasznosítására.

149 / 182

89. ábra. Biomasszás Stirling-motor

A mezőgazdasági termék-előállítás folyamataiban keletkező anyagokból gáz halmazállapotú energiahordozók is előállíthatók A biogázok két fajtája a biokémiai (anaerob fermentációs), ill. a termokémiai (pirolitikus és gázosítási) folyamatokban keletkező gázok. A folyamatok végeredménye a döntően metánból (70 %) és széndioxidból (30 %) álló biogáz. A biogáz hasznosítható termikus (gázégők, gázmelegítők), mechanikus (gázmotor, gázturbina), és komplex (elektromos és termikus, mechanikus és termikus) módon. A biogáz gyártás klasszikus módja a nedves fermentációs technológia. Ennek vázlatát mutatja a 90. ábra.

90. ábra. Biogáz gyártás folyamata

Az üzemanyagként használható biomassza hasznosítása világszerte egyre jobban terjed. Az ipari alkoholok közül az etil-alkohol (etanol) felhasználása terjed leginkább az egész világon. A 91. ábra a hulladékégetésből származó etanol és egyéb energiák előállítását szemlélteti.

150 / 182

91. ábra. A hulladék-hasznosítás termékei

A biomassza energetikai célú hasznosításának szerepe a teljes megújuló energiafelhasználá-son belül a közeljövőben is meghatározó marad. Ennek oka, hogy az ilyen célú hasz-nosításhoz szükséges technológiák már jelenleg is rendelkezésre állnak. Az ilyen energiatermelés mind forrás, mind termelés oldalon jól tervezhető és szabályozható, így nem állnak fenn az esetlegesség (Nap-, szélenergia) problémái, ugyanakkor a hulladékok hasznosítása is megoldódik. A megújuló források költségeit vizsgálva, ha az 1980-ra vonatkozó fajlagos költségeket 100 %-nak vesszük, akkor a 92. ábrán látható, hogy a trendek alapján hogyan változnak az egyes energiaforrások költségei 2025-ig. A napkollektorok, napelemek, szélerőművek ára már 2015-re várhatóan 10 % körüli értékre csökken. A biomassza hasznosítása viszont, közel 50 év fejlesztésének eredményeként, legfeljebb felébe fog kerülni [22, 148, 149, 159, 236-243].

92. ábra. Megújuló energiaforrások költségei

151 / 182

3.3.6. Hidrogén és biohidrogén energiája

A hidrogén energetikai használata sem teljesen új gondolat, hiszen a szén gázosításával előállított ún. „városi” vezetékes gáz az 1960-as évekig világszerte használatos volt, ennek fele pedig hidrogénből (H2) állt. Az ipar ma óriási mennyiségben használ H2-t, elsősorban a vegyipar, élelmiszeripar és a fémkohászat. Az első ember aki a Holdra lépett, hidrogén hajtotta rakétákkal jutott el addig. Az utóbbi években minden nagyobb gépkocsigyártó, olajtermelő és -feldolgozó cég vagyonokat fektetett a hidrogénre alapozott technológiák kifejlesztésébe. A probléma csak az, hogy ezek a technológiák döntő részben fosszilis energiahordozók használatára épülnek.

Napjainkban a világon előállított hidrogén 99 %-át földgázból nyerik az ún. gőz-metán (GM) átrendeződési technológiával. Az eljárás (anaerob fermentáció) legnagyobb hátránya, hogy a metán és víz kémiai reakciója során a H2 mellett nagyon sok CO2 keletkezik, amelynek megkötéséről gondoskodni kell. Ezt a megoldást átmenetinek kell tekintenünk, amíg a megújuló forrásokból származó H2-technológiák ki nem fejlődnek. A technológia nagyobb átalakítás nélkül alkalmas pl. a jövőben biomasszából fermentált biogáz megújuló energiaforrásának átalakítására.

A hidrogén előállítás vízelektrolízissel is történhet, ez a jelenleg ismert legtisztább módszer, amelynek nagyüzemi kivitelezése is megoldott. Az áramot megújuló forrásokból is elő lehet állítani, a technológia környezeti károk nélkül, jó hatásfokkal (80-95 %) alkalmazható. Az eljárás széleskörű használatához elektrokémiailag stabil elektródákat kell kifejleszteni és az eljárás költségeit csökkenteni kell.

A hidrogén biotechnológiai rendszer (fotoszintézis) segítségével is előállítható. A természet-ben létezik olyan biológiai mechanizmus, amely az evolúció évmilliói alatt éppen a nehezen megfogható napenergia kémiai energiává alakításának képességét fejlesztette ki. A fotoszintézis kulcsfontosságú energiaraktározási és szervesanyag-felépítési folyamat, ez adja a Föld évi szervesanyag-termelésének túlnyomó részét. A fotoszintézis olyan biológiai folyamat, melyben az élőlények a napfény energiáját felhasználva szervetlen anyagból szerves anyagot hoznak létre. Az energiatermelés szempontjából elsősorban a fotoszintetizáló mikroszkópikus élőlények (algák, baktériumok) jöhetnek számításba, mert viszonylag gyorsan, nagy tömegben és olcsón tenyészthetők. A zöld növények és algák jó része a megkötött fényenergiát első lépésben vízbontásra használja fel, a vízből oxigéngáz, valamint a kémiai energiát hordozó elektronok és protonok keletkeznek. Energetikailag a leggazdaságosabb megoldás ez utóbbiak egyesítése hidrogénné (biohidrogén).

Egy fotoszintetikus energia-átalakító rendszerben tehát a napenergiát vízbontásra, oxigén- és hidrogéngáz előállításra fordítjuk. Az oxigén és a hidrogén egymástól elkülönítve jól szállítható és tárolható. A felhasználás helyén az O2 és H2 elégetésekor a megkötött napenergia felszabadul, az égés során víz keletkezik belőlük. Így a gyakorlatilag kimeríthetetlen napenergiát egy olyan folyamatban tesszük energetikailag hasznosíthatóvá, amelyben a tároláshoz vizet bontunk összetevőire, a felhasználáskor pedig a komponensekből vizet állítunk elő. A másik lehetőség a biomasszából ún. sötét fermentációval történő biohidrogén előállítás. Ezen folyamat kulcsenzimét a „hidrogenáz”-t csak baktériumokban és algákban találjuk meg. A hidrogenáz Ni és Fe atomokat tartalmazó metalloenzim (93. ábra).

93. ábra. A napenergiából biohidrogént előállító rendszerek elvi felépítése

152 / 182

A hidrogén biztonságos tárolása és szállítása a hidrogéngazdaság előtt álló egyik legfontosabb megoldandó feladat. A tárolással jelenleg még nincs gond, mert a H2 többségét a felhasználás helyén, földgázból állítják elő. A ma használatos tárolótartályok általában 50 bar nyomáson tartják a hidrogént. A H2 cseppfolyósítására jól működő technológiákat fejlesztett ki a hadiipar (ehhez 20 K-re kell lehűteni). A jövő hidrogén-tárolási technológiáit a fémhid-ridekben elnyeletett, szén-nanoszerkezetekben adszorbeált, ill. kémiai kötésben rögzített (pl. ammóniává átalakítás) megoldások jelentik, ezek kutatása nagy erőkkel folyik. A hidrogén szállítása: a palackos tárolás és szállítás nem megoldás, hajókon már demonstrálták a folyékony hidrogén szállítását (baleset esetén elillan, nincs környezeti katasztrófa, mint a tankhajóknál), a legvalószínűbb, hogy a már megépített földgázvezetékeket használják, melyek kis átalakítással alkalmassá tehetők H2 szállítására [153].

„Csak egy szikrát csiholjunk. Ha elég gyúlékony az anyag, akkor majd tüzet fog.” /Anatole France/

4. Hazai energiahelyzet, lehetőségek

A magyar energiahelyzet meglehetősen komplex és egyedi. Egyes felmérések szerint Magyarország egyre növekvő adósságainak fő oka a nem kellően hatékony iparágak energiaellátását biztosító drága fosszilis energiahordozók importja (energiaigényünk több mint 2/3-át importból fedezzük). Hazánk energiafüggőségi mutatója, valamennyi energia-forrást tekintve: 62,5 % (az uniós átlag 53,8 %). Gázfüggőségünk Oroszországhoz köt bennünket és nincs esély arra, hogy a következő évtizedekben megváltozna a helyzet. A gazdaságosan kitermelhető fosszilis energiahordozók vonatkozásában szegények vagyunk, a konvencionális szénhidrogén nagy részét kitermeltük, a nem konvencionálisak majdani kitermelhetősége bizonytalan. A szénkészletek viszonylag nagyok, de újabb hagyományos szénerőművek nyitása fokozott kockázatot (légszennyezés, CO2-kibocsátás) jelentene. A megújuló energiaforrások használatával sem állunk jól. Az atomerőműveket pedig senki sem szereti, pedig ideje lenne megbékélni velük. A 94. ábrán látható kördiagram a primer energiaellátás szerkezetét mutatja be 2005-ben, a helyzet azóta változatlan.

94. ábra. A primer energiaellátás szerkezete Magyarországon

153 / 182

2025-ig 7000 MW-nyi új kapacitást biztosító különböző erőművekre van szükség, mert növekedik a terhelés, csökken az import és több aktív erőmű lép olyan korba, hogy le kell állítani. Jelenleg kb. 9000 MW a hazai teljesítőképesség, a 2025-ös várhatóan 12000 MW-nyi szükséglet 60 %-át olyan erőművek adják majd, melyek csak ezután épülnek meg. Több forgatókönyv is létezik, van amelyik inkább a nukleáris energiára, másik a megújulókra épít. A 95. ábra mutatja a különböző változatokat.

95. ábra. Erőműépítés változatok

Az ország jelenlegi villamosenergia-igényének mintegy 40 %-át biztosító Paksi Atomerőmű 1973-1987 között épült, 4 db egyenként 440 MW-os ún. WER 440/V 213 típusú, nyomott vizes kétkörös blokkból áll. Egy reaktorhoz 2db 220 MW-os gőzturbina tartozik. A reaktorok üzemideje eredetileg 2012-2017 között járt volna le, de élettartam-hosszabbítás miatt ez 20 évvel, 2032-2037-ig kitolódik. Az országgyűlés 2010 márciusában megszavazta a bővítést is (Teller-projekt), az építkezés 2014 végén kezdődhet, első lépésben 2020-ig az első, 2025-ig a második új blokk is elkészülne. A beruházás várhatóan mintegy 2000 milliárd Ft-ba kerül. Az új blokkok várható üzemideje 60 év lesz, építésük nem igényel állami támogatást, az MVM Csoport felkészült arra, hogy alapvetően saját forrásból megvalósítsa.

A két új blokk is nyomottvizes (PWR) típusú lesz, egyenként 1000-1600 MW teljesítménnyel (gyártótól függően). A régi és új blokkok párhuzamos üzemelése idején várhatóan lesz egy évtized, amikor Magyarország második, harmadik helyre lépne a világon az atomenergia részarányát tekintve. A Paksi Atomerőmű jelenlegi 4 blokkjának teljesítményét az 1980-as években egyenként 500 MW-ra növelték, így jelenleg 2000 MW az összteljesítmény.

Ugyanakkor Magyarország bizonyos szempontból energia nagyhatalomnak számíthatna: 10,6 milliárd tonnás szénkészlete jelenlegi kitermelési szinten 1000 évre lenne elegendő. Sajnos a szénvagyon fele lignit, amelynek a fűtőértéke a feketeszénének alig harmada, ugyanakkor a levegőt szennyező kéndioxidból tonnánként 17 kg-ot tartalmaz. A megoldási változatok között a Mátrai Erőműben egy hazai lignitre telepítendő 440-500 MW teljesítményű blokk létrehozása is szerepel. Az 1999-ben gazdaságtalansága miatt bezárt mélyműveléses mecseki szénbányák az ott található kb. 200 millió tonnás szénvagyonon kívül 143 milliárd m3 metángázt is rejtenek (az éves hazai földgázfogyasztás több mint tízszerese), ám ennek kitermelése túlságosan költséges lenne. Hasonló a helyzet a makói földgázvagyonnal, melyet a világ egyik legnagyobb nem hagyományos lelőhelyeként emlegetnek. A becslések szerint kb. 1,2 billió m3 földgázt tartalmaz, ez háromszor akkora, mint Nagy-Britannia földgázkészlete. Ha ezt sikerülne feltárni, Magyarország önellátó lehetne földgázból, sőt összes kelet-európai szomszédját is elláthatná. A gáz sajnos kemény kőzetben van, amelyből nehéz kitermelni. A kitermeléshez olyan gépek kellenének, amelyeket az USA-ban a „szoros földgáz” kitermelésénél a Sziklás-hegységben alkalmaztak.

154 / 182

További jelentős energiaforrás a felszín alatt tárolt 4,7 millió PJ-ra becsült geotermikus hő, amelyből az országos ásványvagyonnyilvántartást vezető Magyar Geológiai Szolgálat becslése szerint évente elvileg több mint 260 PJ-t (a hazai energiafogyasztás egyötöde) lehetne hasznosítani. A 96. ábra a megújuló energiaforrások hazai részarányát mutatja.

96. ábra. A megújulók hazai arányai [128]

A megújuló és megújítható erőforrások tekintetében a hazai adottságok alapján a tervezett beruházások prioritási sorrendje a következő:

1. Biomassza (tüzelés, biogáz, bioüzemanyagok). 2. Hulladékhasznosítás (sütőolaj, állati zsiradék, biológiai hulladék alapú biogáz stb.). 3. Geotermikus energia ( hő- és villamosenergia termelés, mezőgazdasági hasznosítás, kommunális hasznosítás, hőszivattyús fűtés). 4. Napenergia (kollektor, napelem). 5. Energiatudatos építési megoldások (passzívházak, aktívházak). 6. Vízerőművek (meglévők élettartamának növelése). 7. Szélenergia (lokális, vagy közösségi ellátás). 8. A megújuló energiaforrások villamos és egyéb rendszerbe történő integrálhatóságát elősegítő eszközök, szabályozási módszerek.

Az alternatív energiák részarányát Magyarországon a jelenlegi mintegy 4 %-ról 2020-ig az EU előírás szerint 13-15 %-ra kell növelnünk (ebből 6 % a biogén tüzelőanyagok, 3 % a vízerőművek, 3 % a szélerőmű, a többi napenergia, geotermikus energia, hulladékhő). Magyarország ÜHG-kibocsátása (figyelembe véve az erdeink által elnyelt széndioxidot is) évente mintegy 70 millió tonna széndioxidegyenérték. Az EU átlag 10 tonna /fő, a hazai 7-8 tonna közötti egy főre eső kibocsátás Európában viszonylag alacsonynak számít [157, 158, 159, 166, 167].

A továbbiakban a megújuló és megújítható energiaforrások hazai felhasználási lehetőségeit a korábbi fejezeteknél alkalmazott sorrendben tárgyaljuk.

4.1. Napenergia hasznosításának lehetőségei Magyarországon

155 / 182

Magyarország földrajzi szélességi helyzete alapján az é.sz. 45° 48’ és 48° 35’ között helyez-kedik el (az Egyenlítőtől és az Északi-sarktól kb. egyenlő távolságra, 4600-4900 km-re). Ennek megfelelően a napsugárzásnak a horizonttal bezárt szöge (a Nap delelési magassága) télen 19,5°- 21,5° ; nyáron 64,5°- 67,5° között alakul az ország különböző területein. Hazánk adottságai a napenergia-hasznosítás szempontjából kedvezőbbek, mint sok európai országé; az évi napsütéses órák száma 1900-2200, a beeső napsugárzás energiája évente átlagosan 1300 kWh/m2 (97. ábra). Legjobb helyzetben van az Alföld középső és déli része.

97. ábra. A napsugárzás energiája (kWh/m2/év)

A hagyományos energiahordozókban nem bővelkedő Magyarországnak éppen olyan esélye van arra, hogy napenergiára alapozott forrásokból 50 év múlva energetikailag önálló legyen, mint bármely ma még gazdag OPEC-országnak. A lakossági és intézményi melegvíz-igény ellátásához az éves fogyasztás 60-70 %-a fedezhető napenergiából. Az elkövetkező években évi 10 000 m2 napkollektor telepítése becsülhető. Egy átlagos család melegvízellátására alkalmas egységnyi napenergia-hasznosító berendezés beruházási költsége 2010-ben mintegy 0,8 MioFt + ÁFA.

Átlagos, téglából épült családi ház külső falainak hőátbocsátási tényezője U = 0,4 W/m2 K. Egy kiválóan szigetelt készháznál (pl. egy elkészült aktívház fala 42 cm vastag, benne 37 cm a hőszigetelő rétegek vastagsága) ezt az értéket 0,1 W/m2 K-re lehet csökkenteni. A 98. ábrán példaként látható pilisszentiváni családi háznál a falakba ezen kívül háromrétegű hőszigetelő üvegezéssel ellátott nyílászárókat szereltek, hogy a hőveszteséget még tovább csökkentsék. Az aktív, energiatermelő családi ház temperálása, szellőztetése hővisszanyerő központi szellőztető berendezéssel történik (talajkollektor felhasználásával). A használati melegvizet 8 m2-es napkollektor rendszerrel, a maradék energiaigényeket 30 m2 felületű napelem-rendszerrel fedezni tudják[56].

156 / 182

98. ábra. Pilisszentiváni aktívház

A napenergia fotovillamos hasznosítása a jelenleginél lényegesen nagyobb szerepet tölthet be (ez függ a napelemek árának csökkenésétől is). A becslések alapján számított hazai fotovillamos potenciál (486 milliárd kWh = 1750 PJ/év), az ország jelenlegi villamosenergiafogyasztásának több mint 12-szerese. Rendelkezésre áll a kombinált fotovillamos- fototermikus energiaátalakítás lehetősége is. Másik hazai példaként egy Budapest III. kerületi nap- és földenergiás házat mutatunk be a 99. ábrán.

99. ábra. Nap- és földenergiás ház

A mezőgazdaság, erdő- és vízgazdálkodás részesedése a teljes hazai energiafogyasztásból kb. 40 PJ/év (ez a teljes energiafelhasználás mintegy 4 %-a). A tervek szerint 2040-2050-re a teljes mezőgazdasági energiaigény 60-70 %-a megújuló energiaforrásokból fedezhető (épületek fűtése, növényházak fűtése, szárítás, technológiai célú melegvíz készítés). Épületek esetében kombinált megoldásként a napelemek mellett célszerű hőszivattyút is használni [68, 173, 174]. Az első hazai Naperőmű Hatvanban épülhet meg, jelenleg a tervezés fázisában van, először egy 500 kW-os mintaállomás készül. Később egy 18 MW-os erőművet építe-nének, ami fedezné Hatvan város villamosenergia-igényét [76]. A számítások szerint a mai napelem-modulokból is elegendő lenne az ország területének 0,02 %-át kitevő, kb. 173 km2 területű napelem-farm, mely az egész ország számára elegendő energiát termelne [60].

157 / 182

Forradalmi újításnak számít Tóth Miklós zseniális találmánya, a napelemes tetőcserép. A feltaláló a Magyar Szabadalmi Irodával a világ 160 országára levédette a találmányt (TMT Solar Tile System = TMT Napelemes Cserép Rendszer). A találmány óriási sikert aratott a 2009 májusi Müncheni Intersolar szakkiállításon, majd a 2009. szeptember 9-13. között Budapesten megrendezett Nemzetközi Találmányi Vásáron elnyerte a „Géniusz Európa” nagydíjat. Eddig 36 országból érdeklődtek a kereskedelmi jogok iránt és konkrét megrendelések is érkeztek az USA-ból, Mexikóból, Németországból, Franciaországból és Szaúd-Arábiából. Tóth Miklós itthon akarja hasznosítani a találmányát, azt nyilatkozta: „Azt szeretném elérni, hogy a bérből, fizetésből élők is kiépíthessék a maguk energiatakarékos háztetőit”. A Borsod-megyei Harsányban hazai és uniós támogatással megépült gyár (zöldmezős beruházás) évi 1 millió db cserepet fog gyártani, a tervek szerint a gyártás 2010 novemberében indul. A 100. ábrán Tóth Miklós és találmánya a napelemes cserép látható.

100. ábra. Tóth Miklós és a napelemes cserép

A napelemes cseréprendszer legfőbb előnye, hogy sejtszerűen épül fel, az egyes cserepek vezeték nélkül kapcsolódnak egymáshoz, így teljesítményük összeadódik, ráadásul egyenként cserélhetők és a bővítés is rendkívül egyszerű. Egyetlen cserép egy izzó működtetéséhez, vagy egy akkumulátor töltéséhez elegendő áramot termel, egy számítógép működtetéséhez 4 db, egy hűtőgép üzemeltetéséhez 8 db cserép szükséges. Az esetleges meghibásodásról a cserép világító éle tájékoztatja a felhasználót. A cserép szórt fényben is jól működik, a hagyományos napelemeknél 10-40 %-kal több energiát termel (101. ábra).

101. ábra. Napelem és TMT cserép összehasonlítása

158 / 182

A cserép minden tetőtípusra felszerelhető, bármilyen formában, méretben és színben gyártható, nincs szükség a födémszerkezet átalakítására sem. A cserép tömege típustól függően 1,2-1,5 kg között változik, 1 m2-nyi felülethez 10-14 db cserép szükséges. A cserép felületét egy teflonszerű anyag vonja be, melynek 10 %-kal jobb a fényáteresztő képessége és kétszer hosszabb a várható élettartama a jelenleg kapható napelemekéhez képest. 1 m2 cserép nyáron 200 W-ot, 300 m2-es tetőszerkezet 60 kW-ot termel. Egy átlagos családi ház teljes áramellátásához 100-300 napelemes cseréppel számolhatunk, 300-500 cseréppel már a fűtési rendszer is működtethető. A napelemes cserép további fontos jellemzője, hogy saját tölthető akkumulátorral rendelkezik. Napközben fény hatására a cserép elektromos energiát termel, ami azonnal felhasználható, a saját beépített akkumulátorok töltése is ilyenkor történik. Éjszaka a cserepek nem működnek, viszont az akkumulátorok az energiát leadják, így a működés 24 órás [175, 176].

4.2. A hazai szélenergia hasznosítás

Magyarországon a szélmalmok elterjedése a XVII. században vált általánossá, a legtöbb szélmalmot 1866-1885 között építették. 1873-ban érték el a csúcsot: 854 szélmalom volt használatban. Még 1906-ban is 691 szélmalom működött, ezek 95 %-a az Alföldön helyezkedett el, kb. 20 kW teljesítményűek voltak. A XX. sz. végéig a szélenergia haszno-sítása csak olyan kisteljesítményű szélkerekek alkalmazását jelentette, amelyek vízszivattyú-kat, kisebb teljesítményű áramfejlesztőket, szellőztető berendezéseket működtettek. A villamos energia termelését célzó szélenergia-hasznosítás 2000-ben még nem volt jelen hazánkban, az EU - direktívák miatt (1997 Fehér Könyv) azonban megindult a fejlesztés.

A földrajzi helyzetünk a szélenergia szempontjából hátrányos a medencei jellegből adódóan. Az európai szélosztályozás alapján hazánk a mérsékelten szeles kategóriába sorolható. A gyenge szelek (1-3 m/s) a legjellemzőbbek, a 10 m/s-nál nagyobb szelek előfordulása éves átlagban nagyon kicsi. A legnagyobb átlagos éves energiát a 4-9 m/s-os szelek hordozzák. A szélsebesség havi változásai általában 1 m/s-on belül maradnak, azaz szélklímánk az egész év során kiegyenlítettnek mondható. A 102. ábra a 70 m magasságban tapasztalható szélerős-ségeket mutatja (ebben a magasságban az átlagos szélerősség 4,2 m/s).

102. ábra. Magyarország széltérképe (70 m-es magasság) Jellegzetes a szélsebesség éves változása, legszelesebb időszakunk a tavasz első fele (március, április), míg a legkisebb szélsebességek ősz elején tapasztalhatók. Napközben általában erősebb szelek fújnak, mint éjszaka és hajnalban (103. ábra).

159 / 182

103. ábra. A szélsebesség változása az év átlag-napján

Az utóbbi években végzett kistérségű vizsgálatok azonban igazolták, hogy hazánk megfelelően kiválasztott térségeiben is lehetséges nagyteljesítményű, villamos energiát termelő szélerőműveket telepíteni. A szélerőművek optimális elhelyezését a megfelelő felbontású széltérképek segítik. Az ország regionális szélenergia-viszonyainak tanulmá-nyozása finom felbontású széltérképek segítségével végezhető, melyek 4 szinten (10, 40, 80 és 100 m-es magasságban) ábrázolják a modellezett szélviszonyokat és a rendelkezésre álló szélteljesítmények értékeit. A szélenergia hasznosítására leginkább alkalmas térség Magyar-országon az északnyugati országrész (É-i és ÉNY-i szelek), de a délkeleti területek (É-i és ÉK-i szelek) is jelentős szélenergia potenciállal rendelkeznek [185, 186].

A szélturbinák a névleges teljesítményt általában a névleges szélsebességnél szolgáltatják. A névleges szélsebességet az adott terület széljárásának megfelelően lehet meghatározni, ami gyakran 1,5-szerese (!) a térség átlagos szélsebességének. A szélsebesség-eloszlást mutatja be a 104. ábra, ahol va az átlagos szélsebesség, A a rotor által súrolt felület [188].

104. ábra. Szélsebesség-eloszlás

160 / 182

Az első hazai szélerőmű a Kulcsi Szélerőmű volt, melyet Budapesttől 59 km-re délre a Duna partján egy domb tetején (szél átlagsebessége 6,2 m/s) helyeztek üzembe 2001-ben. Az Enercon E-40-es típusú szélgenerátort egy 65 m magasságú oszlopra helyezték, a 3 lapátos lapátkerék átmérője 44 m, az indítási szélsebesség 2,5 m/s, névleges teljesítmény 600 kW. A lapátok üvegszál erősítésű epoxigyantából készültek, külső felületük védőréteggel van bevonva (napsugárzás, környezeti hatások ellen). A lapátok állásszöge mikroprocesszoros vezérléssel állítható be a szélsebességtől függően. A lapátok első és hátsó élébe villámhárító huzalok vannak beépítve [189].

A további beruházásokat sajnos a hazai szabályozási környezet is nehezítette (2005-ben bonyolultabbá vált a szélerőművek engedélyezési eljárása). Szélerőmű létesítéséhez 2 MW (védett természeti területen 200 kW) teljesítménytől kezdve kötelező a természetvédelmi engedély. 2006-ban 2010-ig 330 MW-ban maximálták az előállítható szélenergia mennyiségét, 2009-ben viszont sikerült további 410 MW-ra pályázatot kiírni. A 2009. évi telepített hazai szélerőmű kapacitást mutatja be a 105. ábra [101].

105. ábra. A hazai szélerőmű kapacitás

Magyarországon a felszíntől 10 m-es magasságban a szélsebesség éves átlaga 2-4 m/s között van (Budapesten 1,8 m/s, Mosonmagyaróváron 5 m/s, Nyíregyházán 4,5 m/s). A szélsebesség a magassággal bizonyos határig nő, elvileg (lásd Hellmann-képlet 3.3.2. fejezet) a minél nagyobb tengelymagasság adja a legnagyobb teljesítményt. Az állvány költségei és a biztonságtechnikai problémák csökkentésének költségei optimalizálják az állványmagasságot. Magyarországon általában a kb. 100 m-es magasság ajánlható. A másik hazai szempont a kutatók szerint, hogy a szolgáltatott energia ingadozásait elkerüljük, célszerű lenne megvizsgálni egy kisebb tengelymagasságú, de stabilabb szélsebességű zónában (az ún. inflexiós magasságban) elhelyezett turbina gazdaságosságát. Az inflexiós magasság az időjárási helyzetektől független, felette és alatta a szél napi járása ellentétes irányú, felette a maximális sebesség a késő délutáni, esti órákban áll be.

Európában 1 MW szárazföldi szélteljesítmény átlagos befektetésigénye 1,3 millió Euro. Ebből a turbina költsége 76 %, az alapozásé 7 %, a hálózatra csatlakozásé 9 %, a többi a terület, ellenőrző rendszerek stb. költsége. A beruházás gazdaságosságát az évi kihasználási tényező (óraszám) határozza meg, a szelesebb tengerparti területeken Észak-Európában ez az érték 30 %, Magyarországon 20 % körüli (1600-1700 óra évente) [100,101,188].

161 / 182

Egyes hazai szakértők nagy jövőt jósolnak (mások vitatják) Dr. Györgyi Viktor találmá-nyának, a 146 országban szabadalommal védett függőleges tengelyű szélerőműnek. A feltalálót több ország, pl. Argentína és Kína is megkörnyékezte, de ő itthon akarja hasznosítani találmányát. A találmány lényege, hogy a torony belsejébe áramló szelet a szélterelő elemek felgyorsítják, a szél csapdába kerül, ezért a forgólapátok energiatermelése hatékonyabb. A zajtalanul működő henger alakú szerkezet az általa termelt energiát ráadásul tárolni is képes. A feltaláló saját telkén a Fejér-megyei Felcsúton építette meg a 12 m magas prototípus turbinát azzal a céllal, hogy olyan szerkezetet hozzon létre, mely kiküszöböli a világon legelterjedtebbnek számító lapátkerekes szélerőművek hátrányait (106. ábra).

Az új típusú szélerőmű függőleges turbinája két fő részre oszlik: álló és forgó részre. A külső részen helyezkednek el az álló szélterelő elemek, melyek a szerkezet belsejébe vezetik a szelet. Belül a forgó részt speciális turbinalapátok jellemzik, melyeket a levegő energiája forgásba hoz. A termelt áramot a közvetlen felhasználás mellett tárolni is képes a komplex berendezés úgy, hogy a termelt áram részben a hálózatba kerül, részben vizet bont hidrogénre és oxigénre. A tárolt hidrogén szélcsendes időben mozgásba hozza az erre a célra kifejlesztett Györgyi-féle forgódugattyús motort, amely egy másik áramfejlesztő generátort hajt, így szélcsendes időben is képes áramot fejleszteni. Az első ipari teljesítményű erőmű felállításának költségeit a magyar befektetők tulajdonában lévő Windcraft Hungary Kft. biztosítja. 2010 nyarán elkészült Felcsúton az újabb, már 26 m magasságú 140 kW-os szélerőmű és Bicskén a turbinagyártáshoz fejlesztik a gyártókapacitást. Egy termelőüzem beindításához 3 milliárd Ft-ra lenne szükség, ahol többnyire 5-10 kW-os kapacitású szélerőműveket gyártanának, melyeket emeletes házak tetejére lehetne telepíteni.

106. ábra. Dr. Györgyi Viktor és találmánya 1

A Windcraft Hungary Kft. a Györgyi-féle szélerőmű leírásában az alábbiak szerint mutatja be a függőleges tengelyű szélerőmű előnyeit a vízszintes tengelyű szélerőművekhez képest:

a termelt villamos áram önköltségi ára fele (nagyobb átlagos szélsebesség esetén ötöde) a vízszintes tengelyű erőművek által termelt áram önköltségének, így 10-12 év helyett 5-6 év alatt megtérül a beruházás; megépítéséhez nem kell daru, mert a felépítmény ultrakönnyű anyagból készül, hegesztések nélkül pusztán csavarozással összeszerelhető; élettartama 2-3-szor nagyobb; már 0,3 m/s szélsebességnél áramot termel, és nem kell leállítani 25 m/s-nál nagyobb szél esetén sem; a szélirányra nem érzékeny; nincs szükség a generátor és a szabályozó berendezések magasban való elhelyezésére; a gépteremben elhelyezett berendezések karbantartása egyszerű, az erőmű föld feletti része karbantartást nem igényel; a konstrukcióból adódóan jóval nagyobb, egységenként akár 50-100 MW teljesítményű erőművek is építhetők, madarakra veszélytelen, környezetre nincs káros hatással [190, 195-199, 200, 202].

162 / 182

4.3. A vízenergia hasznosítás helyzete Magyarországon

A magyar közgondolkodásban, gazdaságpolitikában, jogalkotásban és tudományban a XIX. sz. második felétől jelentős helyet foglalt el az árvízvédelem, folyószabályozás és lecsapolás. A történelmi Magyarország sajátos földrajzi adottságai, zárt medence jellege miatt a vízhez való viszony stratégiai kérdéssé vált. A vízrendszer jellegéből adódóan Magyarországon alacsony a folyók esése (nagy alföldi térségbe érkeznek a hegyvidéki területekről), a világ legalacsonyabb esésű folyói közé tartoznak (pl. a Tiszának 1 km-en csak 2-3 cm az esése). Az ország műszakilag hasznosítható vízerő potenciálja kb. 1000 MW, ennek a folyók közti megoszlása: Duna 72 %, Tisza 10 %, Dráva 9 %, Rába, Hernád 5%, egyéb 4 %.

Magyarország első vízerőművét 1895-ben kezdték építeni. A Rába vízenergiáját immár 110 éve hasznosítja az ipartörténeti kuriózumnak is beillő ikervári vízerőmű (1,4 MW, 5 db Francis turbina), hazánk első villamosított települése ezért Ikervár volt, csaknem 50 évvel megelőzve korát. Észak-Magyarországon a Hernádból kiágazó Bársonyos-csatornán 5 törpe vízerőmű működik a XX. sz. eleje óta 200 kW összteljesítménnyel. A Gibárti Vízerőmű (Hernád) 1903-ban létesült, 0,5 MW teljesítményű, 2db Kaplan turbinával. A Csörötneki Vízerőműben (Rába) 1909 óta üzemelt 3 db Francis turbina 240 kW teljesítménnyel (jelenleg áll). A Felsődobszai Vízerőmű (Hernád) 1912 óta üzemel, 2 db Kaplan és 2 db Francis turbinával, együttes teljesítményük 0,52 MW. A Körmendi Vízerőműben, mely 1930 óta üzemel, 2 db Francis turbinával 240 kW teljesítményt érnek el. A Kesznyétenyi Vízerőmű (Sajó) 1943 óta üzemel, két (egyenként 2,2 MW teljesítményű) Kaplan turbinával.

A Tiszán a Tiszalöki Vízerőmű első blokkját 1956-ban helyezték üzembe (11,5 MW, 3 db Kaplan turbina) és 1974 óta a Kiskörei Vízerőmű (107. ábra) is működik (28 MW, 4 db vízszintes tengelyű csőturbina). A legújabb a Rábán a Kenyeri Vízerőmű ( 2008-ban, 1,5 MW). A Tiszalöki Vízerőmű korszerűsítését 2008-ban kezdték el, és 2010 őszén fejezték be, mintegy 5,5 milliárd Ft-os beruházással. A rekonstrukció további 30 évre biztosítja a megújuló vízenergia kihasználását.

107. ábra. A Kiskörei Vízerőmű

Jelenleg ismét napirenden van az 1970-es évek óta létező terv a Csongrádi Vízlépcső (kb. 120 milliárd Ft lenne), a Békésszentandrási Vízerőmű (Hármas Körös) és a Tokaji Vízerőmű (Bodrog) építésének gondolata. A kormánydöntés nélkül is megvalósítható, gazdasági szempontból reálisnak ítélhető, káros környezeti hatásokat nem okozó, kiegészítő vízenergia-hasznosítási lehetőségek mintegy 40 MW teljesítmény beépítését tennék lehetővé. Ezzel a jelenleginek duplájára emelhetnénk a vízenergiával termelt villamos energia mennyiségét.

A vízenergia másik hasznosítási lehetősége a szivattyús-tározós vízerőművek (SZET) létesítése. Az első ilyen erőmű 1879-ben Zürich mellett épült. Ez az erőműtípus az 1960-eas évek óta indult igazán gyors fejlődésnek, jelenleg a világon mintegy 300 ilyen rendszer működik, a legtöbb Japánban (43), Németországban (40), Franciaországban (30), Olaszországban (23), Ausztriában (22). A legnagyobb teljesítményű (2700 MW) a japán Kannagawai Erőmű. A SZET-erőművek alapelve az, hogy a víz két különböző magasságban lévő, turbinán/generátoron keresztül összekötött tó (medence) között ingázik fel-alá. Így el lehet raktározni a felesleges villamos energiát 75 % körüli hatásfokkal [115, 119, 207].

163 / 182

Egy hazai villamosenergia-ipari elemzés szerint a helyzet mára már kezelhetetlenné vált, a magyar villamosenergia-rendszer szabályozhatósága a kritikus szintig csökkent. Nincs korszerű szabályozó erőmű a rendszerben, a szabályozást alaperőmű céljára épült berendezések végzik, mindez veszélyezteti az energiaellátás biztonságát és gátat szab a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos fejlesztéseknek. Az elemzés szerint egy megfelelő min. 600 MW teljesítményű szivattyús erőmű rendszerbe állítása megoldaná a szabályozási problémákat. A SZET felvenné a hagyományos és megújuló áramtermelő erőművek felesleges kapacitásait és a fogyasztási csúcsok idején visszatáplálná a villamos hálózatba.

Egy ilyen erőmű építésének legkedvezőbb helyei a Dunakanyar és a Zempléni-hegység lehetnek (felmerült még a Mecsek, a Vértes, a Gerecse, és a Mátra is); az ideális helyszín a Dunakanyar, a Visegrád és Dömös közötti „Prédikálószék” lenne. A Duna vízszintjétől számított több mint 500 m szintkülönbséget kihasználva akár 1200 MW teljesítményű szivattyú/turbina üzembe állítása is lehetséges. A másik lehetőség a Zempléni-hegység déli részén a Hideg-völgy és a Szegénylegény-hát térségében egy földalatti, vagy félig földalatti tározó létesítése, melynek teljesítménye 600 MW (1200 MW-ig bővíthető) lenne. Az eredeti tervek szerint 2012-ben (1. ütem) tervezték az üzembehelyezést, de jelenleg az engedélyeztetés lelassult [119, 204-208]. 4.4. A hazai geotermikus kincs

Magyarország Európán belül kiemelten jó adottságokkal rendelkezik földtani, geofizikai és hidrogeológiai szempontból egyaránt. Adottak tehát a természetes geotermikus rendszerek elemei: a hő, a tározó és a közvetítő fluidum: a víz. A termálvíz (min. 30 °C-os víz) az ország területének több mint 70 %-án rendelkezésre áll. Hazánk geotermikus adottságai a vékony földkéreg miatt (mely a Kárpátmedencében 24-26 km vastag, mintegy 10 km-rel vékonyabb a szomszéd területekhez képest) igen kedvezőek. A földkéreg ráadásul jelentősen töredezett, ennek hatására a szilárd kéreg alatti magmás réteg magas hőmérséklete (1200-1500 °C) jobban érezteti hatását. Ez a kontinentális átlagnál 1,5-2-szer nagyobb hőáramot (90-100 mW/m2) és geotermikus gradienst eredményez (108. ábra).

108. ábra. A Pannon medence hőáram-sűrűsége

A geotermikus gradiens értéke 0,042-0,066 °C/m, azaz 4,2-6,6 °C növekedés 100 m-enként, 1000 m mélységben többnyire már meghaladja a hőmérséklet a 60 °C-ot (109. ábra).

164 / 182

109. ábra. Magyarország izotermikus térképe 1000 m mélyen

A ma legismertebb és legnagyobb kiterjedésű konduktív fűtésű tároló az Alföld felső-pannon homokos-homokköves üledéksoraiban található, ez mintegy 40 000 km2 kiterjedésű, átlagos vastagsága 200 m. A Szolnoki Kőolajkutató Vállalat 1981-ben hazánk legnagyobb mobilizálható, több ezer km3-es ún. nagyentalpiájú geotermikus tározórendszerére talált Orosháza mellett Gádoroson, miközben földgázmezőket kerestek (NSZ.3 termálkút). A feltörő nagynyomású, több mint 180 °C-os termálvíz miatt itt célszerű lett volna geotermikus erőművet létesíteni. A 180 °C-os forró víz nyomáscsökkentéssel teljes tömegében vízgőz keverékké alakítható, ebből szeparátorokban a gőz fázis leválasztható és a turbinákhoz vezethető. Mivel a víz oldott fölgázt is tartalmaz, azt akár le is választhatjuk. A nedves tározórendszer oldott földgáz készletét néhány százmillió tonnára becsülik, ami több mint a 4. fejezet elején említett makói gázmező vélelmezett készlete.

Az NSZ.3 termálkutat 1991-ben felújították és próbatermelést végeztek rajta, hőteljesítménye 20-30 MW-ra tehető, amelyre 5 MW-os erőmű telepíthető. Fentiek egyértelműen bizonyítják, hogy hazánkban is építhetők geotermikus erőművek, de ez további fejlesztéseket, kutatást igényel. Hosszabb távon feltétlenül gondolni kell a DK-alföldi medencealjzat nagy hőmérsékletű zónáinak feltárására. Ezek energiatartalmának hasznosítására az ún. EGS-módszerek (Enchanced Geothermal System = mesterségesen kifejlesztett földhőrendszer) alkalmazásával kerülhet sor. A 110. ábra a mélyebb rétegek hőmérsékletét mutatja.

165 / 182

110. ábra. Hőmérsékletek 2000 m-es mélységben

A mezőgazdasági célú felhasználásban a világ élmezőnyében vagyunk; 193 termálkút, 67 ha területű üvegház, 232 ha fóliasátor fűtése. Hazánkban fűtési/hűtési célokra már negyven éve használják a geotermikus energiát. Jelenleg 40 településen több mint 9000 lakást fűtünk geotermikus energiával. A legkorszerűbb 10 MW hőteljesítményű geotermikus távfűtő rendszer Hódmezővásárhelyen üzemel (a gáztüzelésű távfűtéshez képest 40 %-kal olcsóbb). A közvetlen hőhasznosítás hatásfoka 30-50 %, feltétele, hogy a fogyasztó közel legyen a termelő kúthoz. A Dél-Délkelet Alföldön kívül Somogy és Zala megyében is érdemes geotermikus közműrendszereket építeni. Jó példák a már megvalósult rendszerekre: Szentes, Szeged, Veresegyház, Szarvas, Sárvár, Kistelek, Bóly, Mórahalom, Kapuvár, Gárdony. A jelenlegi legnagyobb geotermikus fűtőmű a Baranya-megyei Szentlőrincen épül, mely a tervek szerint 2010 novemberétől 900 lakás és a közintézmények fűtését is a közeli termálkútból nyerhető 87 °C-os termálvízzel fűti. Ezzel teljesen kiváltható a jelenlegi földgázalapú távhőszolgáltatás a 7500 lakosú Szentlőrincen.

Az izlandi szakemberekkel dolgozó PannErgy nevű cég fúrta a termálkutat (egy termálkút üzembe állítása kb. 150-200 millió Ft-ba kerül), következő beruházásuk a Miskolc melletti Mályi-ban lesz, ez a tervek szerint 2011-ben 30-35 MW energiát fog jelenteni Miskolc városának. Gödöllő lesz a következő város, ahol geotermikus távhőszolgáltatást valósítanak meg. A Főtáv Budapesten a XVII. kerületben Rákoskeresztúron tervezi egy 4 MW hőteljesítményű, 1500 lakás ellátására szolgáló geotermikus kútpár megépítését. Az új épületek, lakások építésénél különösen gazdaságos lehet a geotermikus fűtés, de a lakótelepek rekonstrukciós terveinél is számolnak vele. Ilyen lakóparkok az utóbbi időben egyre-másra épülnek, pl. Kőbánya, Újpalota, Székesfehérvár, Békéscsaba [128-130, 209-223].

A hőszivattyú napjaink egyik leghatékonyabb műszaki eszköze, mivel energiát takarít meg és csökkenti a széndioxid-kibocsátást. Az energiaválság a fejlett országokban is kikényszerítette az energiatakarékosságot biztosító hőszivattyú alkalmazását, ennek következtében az ember- központú, kis hőmérsékletű melegvíz-üzemű központi fűtéseket, az ún. „felület-fűtéseket”: a nagyfelületű radiátoros fűtést (a radiátor hőfoklépcsői 55/45 °C, majd 40/30 °C; a korábbi 90/70 °C és 75/60 °C helyett), valamint a padló-, a fal- és a mennyezetfűtést, továbbá az épületszerkezet temperálást. A 111. ábra a geotermikus energia és napenergia kombinált alkalmazását mutatja be.

111. ábra. Hőszivattyú és napkollektor együttes alkalmazása

A hőszivattyú a tőlünk fejlettebb országokban az utóbbi időben igen népszerű, a hasonló klímájú Ausztriában, Svájcban, Németországban

166 / 182

évente 5-10 ezer készüléket építenek be. Különösen előnyös akkor alkalmazni, ha az épület hűtését is meg akarjuk oldani. Az európai energiaárakat figyelembe véve a hőszivattyús rendszerek beruházási költsége csak fűtés esetén három, hűtés esetében egy éven belül megtérül [68].

A Kárpát-medence geológiai sajátosságai miatt a ma használatos földhős hőszivattyúkkal fűtési üzemmódban éves átlagban COP = 4-4,5; hűtési üzemmódban COP = 5,5-7,5 érhető el. A fűtésre vonatkozó németországi tapasztalatokat láthatjuk a 112. ábrán, ami a hasonlóság miatt lényegében hazánkra is értelmezhető. Az ábrából egyértelműen kiolvasható a különböző hőszivattyúk használatának energetikai előnyei mellett az elavult hőtermelő eszközök cseréjének szükségszerűsége is.

112. ábra. Különböző fűtőeszközök hatásfoka

A hőszivattyús ún. bivalens, alternatív üzemű berendezésekhez és kis hőmérsékletű fűtésekhez önállóan is jól illeszthető a gáz- vagy olajtüzelésű kondenzációs kazán [226]. Energetikai szempontból kedvező, hogy a hőszivattyúk alkalmazhatók nyilvános fürdő-helyeken, épületek fűtésére/hűtésére/szellőztetésére, használati melegvíz (HMV előállítására, távfűtésre és távhűtésre. Végül néhány hazai példa a hőszivattyú alkalmazására: Raiffeisen Bank épülete (818 kW teljesítmény, földszondák az épület mellett 7 m-es raszterben); Törökbálint, Pannon Ház (1 MW teljesítmény várható, 180 db 100 m-es földszonda); Harkány (a termálfürdő 27-28 °C-os elfolyó vízére 2,2 MW-os hőszivattyús rendszert telepítettek); Kecskemét (41 lakásos társasház); ATIKÖFE Szegedi Irodaháza.

4.5. A biomassza hazai hasznosítása

Magyarország számára a biomassza hasznosítása nemcsak energetikai és környezetvédelmi okokból, de piac és vidéki munkahelyteremtés szempontjából is előnyös lehetőség. Hazánk összes földterülete 9303 ezer hektár, amelyből 6179 ezer hektár a mezőgazdasági művelés alatt álló terület és 1763 ezer hektár az erdőgazdasági ágazathoz tartozó terület. A mezőgazdasági hasznosítás alól kivont területek mérete 1361 hektár. A biomassza energetikai célú felhasználása Magyarországon elsősorban a hagyományos agrártermelési ágazatokban keletkező mező- és erdőgazdasági melléktermékek ill. hulladékok hasznosításának, az energetikai erdőgazdaság (energiaerdők) és az energetikai célú növénytermesztés (energianövények) keretein belül van lehetőség.

Hazánkban a megújuló növényi biomassza mennyisége szárazanyagban kifejezve a fő- és melléktermékekkel együtt 55-58 millió tonna, melynek több mint fele melléktermék, ill. hulladék. Ezek hasznosítására többféle lehetőség kínálkozik: talajjavítás, trágyázás, takarmányozás, energianyerés, biotechnológiai hasznosítás, kémiai átalakítás stb. Az utóbbi időben egyre több fatüzelésű fűtőmű tervezése és kivitelezése indult el az országban, ugyanis a hazai biomasszák közül a legnagyobb mennyiséget az erdőgazdasági és

167 / 182

energetikai faültetvényekből származó dendromassza teszi ki. 2020-ra biomassza tüzelésből kb. 8000 GWh villamos energia előállítása a cél.

Az EU-előírások szerint 2020-ig az Unió megújuló forrásokból származó energia-felhasználását 20 %-ra kell emelni (Magyarországon ez az arány 13-15 % lenne). E program sikeres végrehajtásában fontos szerepet tölthetnek be a gyorsan növő fafajták megfelelő telepítésével létrehozott ún. energiaerdők, ill. energetikai faültetvények. Ezeket rövid (4-15 éves) vágásfordulóval lehet kitermelni, egy részüket több generáción keresztül lehet sarjaztatni. Az alkalmas fafajták: akác, nemesnyár, fűz, pusztaszil. A vonatkozó hazai jogszabály (71/2007 Korm. rend.) sarjasztásos és hengeres energetikai faültetvény kategóriákat határoz meg, a sarjasztásosnál a vágásforduló nem haladhatja meg az 5 évet, a hengeresnél pedig a 15 évet.

Terjedőben vannak az ún. pellet-kazánok is, melyekben nagy nyomáson préselt szálas, rostos anyagot (pellet) égetnek el. A pellet nedvességtartalma 8-10 %, így az égés hatásfoka jobb, mint a gyakran 40 % vizet tartalmazó tűzifa esetében. A hazai biomassza erőművek lassan épülnek, megemlítendő a Szakoly (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) mellett 2009 őszén indult első 20 MW teljesítményű erőmű (Dél-Nyírségi Bioerőmű), amely 14 milliárd Ft-os beruhá-zással épült. Helyileg előállított biomassza felhasználásával villamos- és hőenergiát állít elő, mely egy közepes város energiaigényét fedezi. Miskolcon egy 3 MW kapacitású, faaprítékkal működő biomassza erőmű építését tervezik, a 780 millió Ft-os beruházás a tervek szerint 2011-ben készül el. Gellénházán (Zala megye) egy 20 MW teljesítményű fatüzelésű erőmű épül a Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program keretében, részben uniós forrásból.

Alacsony hőmérsékletű, kis teljesítményű biomassza-erőművek számára kedvezőbb munka-közeget és hőkörfolyamatot nyújtanak a szerves Rankine-körfolyamatok (a Carnot-körfolya-mat gyakorlatban megvalósítható változata). Az ORC (Organic Rankine Cycle) lehet a kis teljesítményű biomassza tüzelésű fűtőerőművek tömegesen alkalmazható típusmegoldása, amely moduláris, egységes és egyszerű kialakítású. Működése vázlatosan: a biomassza üzemeltetésű termokazán a biomassza energiájából hőt ad át a termoolajnak. Az organikus közegű, kapcsolt energiatermelő Rankine-körfolyamat (ORC-alrendszer) pedig a termoolaj hőjéből kapcsoltan villamos energiát és fűtési hőt termel. A berendezés tipizálható és blokkosítható, az egyes blokkok a gyárban készre szerelhetők, a helyszínre szállíthatók és ott összeszerelhetők. A fűtőerőmű egység lényegében hőcserélőkből áll, ezek hazai gyártása kézenfekvő, ami tömeges alkalmazás esetén a hazai vállalkozók számára is kedvező lenne. A 113. ábrán egy ilyen ORC-berendezést mutatunk be.

113. ábra. 400 kW villamos teljesítményű ORC-berendezés

A jelenlegi hazai biogáz telepek nagy része nem elsősorban a mezőgazdaságban, hanem két jól elkülöníthető szférában: a szilárdhulladék-lerakó és a szennyvíztelepeken működik.

A magas olajtartalmú növények közül az őszi káposztarepcének vannak alkalmas ökológiai adottságú területek, főleg NyugatMagyarországon. A kinyerhető repceolaj nemcsak üzemanyagként, hanem kenő-, hidraulika-, tüzelőolajként, valamint vegyipari és élelmiszeripari alapanyagként is felhasználható (a repce magja 38-45 % olajat tartalmaz). Hazánkban az ipari alkohol (etanol) előállítására a cukorrépa, cukorcirok, kukorica, kalászos gabonafélék és a burgonya a legalkalmasabb. A biodízel üzemanyag előállítására alkalmas alapanyag a repce, len, kender, napraforgó, de felhasználhatók az állati zsiradékok és az iparban és a háztartásban keletkező sütőolajok is. A 114. ábrán a hazai bioetanol gyártás helyszíneit láthatjuk.

168 / 182

114. ábra. Bioetanol üzemek Magyarországon A MOL jelenleg 4,4 %-os keverési aránnyal forgalmazza a benzint, ezt azonban egy szlovákiai gyárból szerzi be. Ha 10 %-ra emeljük a bekeverési arányt, kb. 250 millió liter etanolra lesz szükség. Itthon 1-2 nagykapacitású üzem is kielégítheti ezeket az igényeket (hamarosan a kukoricaszárból előállítható második generációs bioetanol megjelenésével is számolhatunk). A bioetanolt gázolajba is lehet keverni; autóbuszok, kukásautók, teherautók esetében akár 95 %-os bioetanol-működés is elképzelhető [236-241].

5. Irodalomjegyzék

[1] Peter E. Hodgson: Globális felmelegedés és atomenergia, Fizikai Szemle 1999/6 [2] Kirill Ja. Kondratyev: Globális klímaváltozás, Fizikai Szemle 1998/10 [3] http://hu.wikipédia.org/wiki/Jegkorszak [4] http://www.newsscientist.com/ns/19990401/newsstory2.html [5] Meadows-Randers-Meadows: A növekedés határai - harminc év múltán Kossuth Kiadó Budapest, 2005 [6] Rosta István: A tudomány történetéből – világproblémák, globalizáció, a Római Klub három jubileuma 2008-ban; Magyar Tudomány 2008/12 [7] Szépvölgyi J.: Fenntartható fejlődés - ipari ökológia – kémia, Magyar Tudomány 2010/3 [8] Török Katalin: A Föld ökológiai állapota és perspektívái (a millenniumi Ecosystem Assesment alapján), Magyar Tudomány 2009/01 [9] Dinya László: Biomassza-alapú energiatermelés és fenntartható energiagazdákodás Magyar Tudomány 2010/08 [10] Glied Viktor: 21 századi globális kihívások a „víz tükrében”, Publikon Kiadó 2007 [11] Al Gore: Kellemetlen igazság (An Inconvenient Truth), Göncöl Kiadó Kft. 2006 [12] Bill McKibben: The End of Nature (Humanity, Climate Change and the Natural World) New York 1989 [13] Szarka László: A Föld Bolygó Nemzetközi Éve, Természet Világa 2008, 139. évf. 4. sz.

169 / 182

[14] Lester R. Brown: A B-3.0 Terv (Mozgósítás a civilizáció megmentésére), fordította: Bíró Dávid 2009 [15] Kovács Ferenc: Meddig és mit bányásszunk ? Mindentudás Egyeteme előadás http://www.mindentudas.hu/kovacs/20030924/kovacs38.html [16] Reményi Károly: Az energiastratégia sarokpontjai, Magyar Tudomány 2009/03 [17] http://www.energiakozpont.hu (Kogeneráció) [18] K. Szűcs Ferenc: A kőolaj hajnala, aranykora és alkonya, Természet Világa 2007/01 [19] Czelnai Rudolf: Kellemetlen meglepetések az üvegházban, Természet Világa 1997/12 [20] Piac& Profit: Hétköznapi fenntarthatóság, 2009/12 [21] http://www.atomforum.hu/pdf/03fossziliseromuvek.pdf (Dr. Büki Gergely: Fosszilis erőművek, Magyar Atomfórum Egyesület) [22] Stróbl Alajos: Az erőműépítés nemzetközi irányzatai E-Gépész online szaklap 2009.09.09. [23] Bakos Gábor: Háztartási erőmű, Népszabadság 2005.12. 22. [24] EnergiaKözpont Nonprofit Kft.: A kogeneráció előnyei, Csináljuk jól ! sorozat 6. sz. [25] http://www.greenpeace.hu/energia.pdf [26] 13/2008. (I.30.) Korm. Rendelet a 2008-2012 közötti időszakra vonatkozó Nemzeti Kiosztási terv kihirdetéséről, valamint a kibocsátási egységek kiosztá-sának részletes szabályairól [27] Aszódi Attila: Atomerőművek a villamosenergia-termelésben Magyar Tudomány 2007/01 [28] Gadó János: A maghasadáson alapuló energiatermelés jövője Magyar Tudomány 2007/01

[29] Zoletnik Sándor: A fúziós energiatermelés jelenlegi helyzete és távlatai Magyar Tudomány 2007/01 [30] Célegyenesben az amerikaiak fúziós erőműve sg.hu Informatika & Tudomány 2009. április 1. [31] Fowler T.: The Fusion Quest, New York, Johns Hopkins University Press 1997 [32] Richardson – Hazel: How to Split the Atom, New York, Franklin Watts 2001 [33] Reisch Frigyes: Nagynyomású forralóvizes reaktor (HP-BWR) elve jövőbeli alkalmazásra, Nukleon II. évf. 2009 január [34] Rósa Géza: Áttekintés a különböző atomerőmű-típusokról, Fizikai Szemle 1998/2 [35] Kocsis Györgyi: Kísérlet járja be Európát, HVG Trend 2006. január 28. [36] Schmiedt Zoltán: Megújuló energiaforrások, TDK-dolgozat, Győr 2006 [37] Opitz Andrea: Változó napállandó, TDK-dolgozat ELTE TTK Budapest 2001. 01. 12. [38] Ferencz András: Mérési adatgyűjtő és irányítórendszer kidolgozása napkollektoros növényházak fűtése számára, TDK-dolgozat, BME Finommechanikai és Optikai Tanszék, 1994 [39] Szunyi Endre: Napenergia hasznosítás kiegészítő elektronikai részegységeinek megtervezése, Diplomaterv GDF 1472/2008 [40] Szendrő Péter: Géptan, Mezőgazda Kiadó 2003 [41] Nemcsics Ákos: A Napelem és fejlesztési perspektívái, Akadémiai Kiadó Budapest 2001 [42] A. Themessl - W. Weiss: Napkollektoros berendezések, Cser Kiadó 2007 [43] http://www.energia.bme.hu/docs/notes/energ/energetika2.pdf (Bihari Péter: Energetika II. kézirat, Budapest 1998)

170 / 182

[44] Juhász és tsai: Megújuló energiák, Sprinter Kiadó Csoport 2009 [45] Tóth - Sembery: Hagyományos és megújuló energiák, Szaktudás Kiadó Ház 2004 [46] T. Königstein: Az energiatakarékos építkezés kézikönyve, Z-Press Kiadó 2006 [47] Ferenczi Ödön: Áramtermelés nap- és szélenergiából, Cser Kiadó 2009 [48] Farsang - Nagy - Nógrádi: Építsünk passzívházat, Cser Kiadó 2010 [49] M. Direktor: Energiatakarékos fűtés, Cser Kiadó 2007 [50] I. Gabriel - H. Ladener: Kisenergiájú házak 1. és 2. kötet, Cser Kiadó 2009 [51] A. Graf: Passzívházak, Terc Kiadó 2008. [52] Léderer András: Energiacsodák, csodálatos energiák – levegős napelem http://www.thermo.hu/images/energiacsodak/pdf [53] Salló Andrea: Napenergia hasznosíthatóságának áttekintése családi házakban Szakdolgozat, ELTE TTK Budapest 2006 [54] Horváth Ákos: A napenergia modern felhasználási lehetőségei, Fizikai Szemle 2006/4 [55] http://www.napelemek.blog.hu/tags/cigs (CIGS - Napelem technológia 2009.11.25.) [56] Energiatermelő családi ház, Műszaki Magazin 2010 április [57] Több energiát termel, mint fogyaszt: itt az első „pozitív” irodaház Ingatlanmenedzser.hu 2009. 10. 12. [58] http://www.energiaklub.hu/dl/kiadvanyok/hasznaldkianapot.pdf [59] Demeter Kornél: A napkollektorokról őszintén. Tények és tévhitek Ingatlanmagazin 2010. 05. 19. [60] Vajna Tamás: Keresd a hőt ! Napelem-forradalom: fotoszintézis utánzásával az energiaínség ellen, HVG 2008/16. szám [61] http://www.muszakiak.com/energia/index.php (Energiatermelő ablak, DSC-technológia) [62] Ujfaludi László: A napenergia hasznosítás rövid története, Fizikai Szemle 2003/3 [63] Gyurcsovics Lajos: A napenergia hasznosítása az épületgépészetben Műszaki Könyvkiadó 1982 [64] Gyurcsovics Lajos: Hőtermelés napsugárból, Műszaki Könyvkiadó 1987 [65] Kaboldy Péterné: Szoláris melegvízkészítés, Energia Hírek XIII. évf. 1. sz. [66] Zöld András: Energiatudatos építészet, Műszaki Könyvkiadó 1999 [67] K. Butti - J. Perlin: A Golden Thread (2500 years of solar architecture and technology) Marion Boyars, London-Boston 1980 [68] Farkas István: A Napenergia hasznosításának hazai lehetőségei Magyar Tudomány 2010/08 [69] http://www.reak.hu/kk/022.htm [70] Láng Levente: Családi házak alternatív energiaellátása, Ezermester 2005 május [71] Békés Tamás: Az új Energia Irányítási Rendszer szabvány, Műszaki Magazin 2010/09 [72] Horváth Ádám: Tízszer olcsóbb napenergia áramforrások ComputerWorld Online 2006. 06. 26. [73] Horánszky Beáta: A termikus Napenergia-felhasználás alkalmazási lehetőségei Miskolci Egyetem Gázmérnöki Tanszék 2005 [74] Jánosi Imre: Krízis, vagy hisztéria ? – Emberiség és energia, Természet Világa 2007/04

171 / 182

[75] Jónás Katalin: Tizennyolcezer napteknő, Origo Tudomány 2007. 07. 10. (Nevada) [76] Tóbiás Gábor: Napelem-erőmű: az élen tudnánk járni !, Hírextra 2010. 09. 17. [77] Felépülhet Kaliforniában a világ legnagyobb naperőműve, Zöldtech 2010. 09. 17. [78] Japán naperőműveket telepítene az űrbe, Index 2009. 11. 09. [79] Kalifornia már az űrben gyűjtené be a napenergiát sg.hu Informatika és Tudomány 2009. 04. 21. [80] Űr-energia rendszert tesztelne az EADS Astrium sg.hu Informatika és Tudomány 2010. 01. 20. [81] http://www.xsany.hu/napipar.html (Napenergia ipari alkalmazása) [82] Egy új eljárás versenyképessé teheti a Napenergiát sg.hu Informatika és Tudomány 2010. 08. 04. [83] Wendl Bernadett: Hajzselé a háztetőn: télen fűt, nyáron hűt az újfajta cserép OzoneNetwork.hu 2009. 10. 26. [84] Éjszaka is termel a sóolvadékos naperőmű, Index –Tudomány 2010. 09. 09. [85] Megkezdte működését a világ legnagyobb naperőműve Portugáliában Zöldtech 2007. 03. 28. [86] http://www.pvresources.com/en/top50pv.php [87] http://www.napelemek.blog.hu/2009/09/09/epul_a_vilag_legnagyobb_naperomuve_2gw [88] Brand B.: Solar Power from the Sahara – a vision ?, Sun & Wind Energy 1/2008 [89] http://www.muszakilapok.hu/magyar-installateur/megujuloeromuvi-fejlesztesek-vilagban [90] Vajda György: Energetika és fenntartható fejlődés, Természet Világa 2001 augusztus [91] Tóth – Horváth: Alternatív energia – szélmotorok, szélgenerátorok Szaktudás Kiadó Ház 2003 [92] Németh Bálint: Szélerőművek, BME VETVM Csoport Budapest 2005 [93] Uwe Hallenga: A szélenergia hasznosítása, Cser Kiadó 2004 [94] Patay István: A szélenergia hasznosítása, Szaktudás Kiadó Ház 2003 [95] Wéber Balázs: Zöld trend a tengereken, Menedzsment Fórum 2010. 09. 01. [96] Hugh Pigott: A szélturbina készítés kézikönyve, Magánkiadás 2010 [97] Horváth G. – Tóth L.: A szélenergia hasznosítása, Magyar Tudomány 2001/11 [98] Steiner Lajos: Az időjárás (V. fejezet: a szél keletkezése) Magyar Szemle Társaság Budapest 1931 [99] Kulbert Zsófia: A szélenergia, mint alternatív energiaforrás felhasználásának lehetőségei az Európai Unióban, különös tekintettel Magyarországon TDK-dolgozat Nyugat-Magyarországi Egyetem Közgazdaság- tudományi Kar 2005 [100] Szalai – Gács – Tar – Tóth: A szélenergia helyzete Magyarországon Magyar Tudomány 2010/08 [101] Tar Károly: A szélenergia kutatása Debrecenben A Magyar Tudomány Ünnepe Kiemelt Hete Debrecenben 2009. 11. 2-6. [102] Bartha Sándor: Nap- és szélenergiás hibrid rendszerek energetikai modellezése Doktori értekezés, Gödöllő 2009

172 / 182

[103] Albert Betz: Windenergie und ihre Ausnutzung durch Windmühlen Vandenhoeck & Ruprecht, Göttingen 1926 [104] Tóth László: A villamos szélerőgépek működése, Szent István Egyetem 2007.06.11. [105] http://www.zoldtech.hu/cikkek/20050510spiralosszelrotor [106] A mágnesesen lebegtetett Maglev Wind Turbine termelésbe lép Bács-Zöldenergia Kft. 2010. 03. 07. [107] M. Ragheb: Historical wind generators machines – Wind generator designs 2009.02.28. [108] Tóth László: A szélenergiát hasznosító berendezések fejlődése Magyar Szélenergia Tudományos Egyesület 2007. 06. 11. [109] http://www.alternativenergia.hu/vilagrekorder-szeleromu/21423 [110] Szélgenerátor felhőkarcoló Dubaiban, Bács-Zöldenergia Kft. 2010. 03. 22. [111] http://www.altenativenergia.hu/mehsejt-alaku-tengeri-szeleromu/21346 [112] Barótfi István: Energia felhasználók kézikönyve GATE, Szolártechnika Egyetemi jegyzet 1998 [113] Kacz – Neményi: Megújuló energiaforrások Agrárműszaki kiskönyvtár 1. Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó 1998 [114] Göőz – Kovács: A vízenergia története, Energiaporta, 2009. 06. 10. [115] Tamás Attila: Megújuló energiák hasznosítása Szegedi Tudományegyetem, Szakdolgozat 2009 [116] http://www.nyf.hu/others/html/kornyezettud/megujulo/Ar-apalyenergia/Ar-apalyenergia.html (Monoki Ákos: Ár-apály energia) [117] Somlyódi László: Töprengések a vízről – lépéskényszerben Magyar Tudomány 2008/04 [118] Szeredi István: A vízenergia hasznosításának szerepe és helyzete MVM Zrt. 2009. 02. 23. [119] Szeredi – Alföldi – Csom – Mészáros: A vízenergia-hasznosítás szerepe, helyzete, hatásai, Magyar Tudomány 2010/08 [120] Kísérleti erőmű (ár-apály erőmű), Műszaki Magazin 2010. július-augusztus [121] Szélfarmok épülnek a tengerfenéken, Origo, 2010. 08. 27. [122] A tengerek fenekére építik a legújabb erőműveket, Menedzsment Fórum 2006.02.14. [123] Épül az első sóerőmű (ozmózis), Műszaki Magazin 2009 november [124] http://www.ingatlanmagazin.com/ujprint/tartalom/71656uszo_eromuveke_a_jovo/t [125] Lenkei Nóra: Zöld energiák, őrült ötletek, Ozone Network 2009. 10. 02. [126] Tukacs Lívia: Energiaszigetek – a jövő megoldása ?, Kitekintő.hu 2008. 11. 18. [127] Karl-Heinz Böse: Az esővíz hasznosítása, Cser Kiadó 2008 [128] Mádlné – Rybach – Lenkey – Hámor – Zsemle: Fejlődési lehetőségek a geotermikus energia hasznosításában, különös tekintettel a hazai adottságokra Magyar Tudomány 2009/08 [129] Bobok – Tóth: A geotermikus energia helyzete és perspektívái Magyar Tudomány 2010/08 [130] Komlós Ferenc: A Heller-program, Az európai „Nap Napja” (SunDay) rendezvény Szent István Egyetem, Gödöllő 2006. 06. 18.

173 / 182

[131] Völgyesi Lajos: Geofizika (4. fejezet: a Föld hőjelenségei), Műegyetemi Kiadó 2002 [132] http://www.gama-geo.hu/kb/okt/geoterm/Nemzetkozi_kitekintes_11_17.pdf [133] Mádlné Szőnyi Judit: A geotermikus energia, Grafon Kiadó 2006 [134] Ursula Schreirer és tsai: A hőszivattyú, Cser Kiadó 2009 [135] Komlós Ferenc és tsai: Hőszivattyús rendszerek, Magánkiadás 2009 [136] Kontra Jenő: Hévízhasznosítás, Műegyetemi Kiadó 2004 [137] Baranyi István: Tények és remények az alternatív energiákról, GDF Diplomaterv 2008 [138] http://ost.hu/geolakos.html (BetaTherm – Földhőkosár) [139] Béres Beáta: A hőszivattyúk üzemeltetési és beruházási költsége Magyar Installateur 2008/7 [140] http://www.hoszivattyu.futes.org/2009/hoszivattyu-uj-generacio [141] Bérces Balázs: Abszorpciós hőszivattyúk, Ezermester 2010/03 [142] Komlós Ferenc: Heller László terv a hőszivattyúk elterjedéséért, Zöldtech 2005.12.21. [143] Bérces Balázs: Hőszivattyúk, Ezermester 2005/10 [144] Bai Attila: A biogáz, Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht. 2007 [145] Bai Attila és tsai: A biomassza felhasználása, Szaktudás Kiadó Ház 2002 [146] H. Schultz – B. Eder: Biogázgyártás, Cser Kiadó 2005 [147] P. Liebhard: Energetikai faültetvények, Cser Kiadó 2009 [148] Cselőtei László: Az őselemek – természeti erőforrások – és az ember Magyar Tudomány 2009/11 [149] Rédei –Csiha-Veperdi: Energiaerdők, faültetvények, új területhasznosítási lehetőségek Magyar Tudomány 2009/02 [150] Bondor Antal: A dendromassza jobb hasznosítása, Erdészeti Lapok 1986. 35. évf. 2. [151] Barkóczy Zsolt: A dendromassza alapú decentralizált energiatermelés alapanyagbázisának tervezése Doktori értekezés, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Sopron 2009 [152] Hajdú József: Alternatív energiatermelés a gyakorlatban Karbonpiac 2009 Konferencia Szakmai kiadványa II. rész [153] Kovács Kornél: Tiszta, megújuló energia: a hidrogén alapú gazdaság kihívása az emberiség és a biotechnológia számára Magyar Tudomány 2005/03 [154] Tombor Antal: A hazai erőműpark fejlesztésének indokai és változatai „A paksi atomerőmű bővítésének lehetőségei” Konferencia előadás MTA Energetikai Bizottság 2009. 03. 17. [155] http://www.paksiatomeromu.hu/sajtokozlemeny_20100226 [156] Mogyorósi Csaba: Ideje megbékélni az atomerőművekkel ? Index - Tudomány 2008.10.02. [157] Szabó Gábor: Kincstelen magyarok, HVG Trend 2006. 01. 28. [158] Hatalmas földgáztartalék rejlik a makói hagymaföld alatt, de nem a miénk Délmagyarország 2008. 06. 28. [159] Az alternatív energia helyzete Magyarországon, HVG 2009. 03. 04. [160] Lukács Gergely Sándor: Zöldenergia és vidékfejlesztés, Szaktudás Kiadó Ház 2008 [161] Lukács Gergely Sándor: Megújuló energia és vidékfejlesztés

174 / 182

Szaktudás Kiadó Ház 2009 [162] Láng István és tsai: A globális klímaváltozás: hazai hatások és válaszok Szaktudás Kiadó Ház 2007 [163] Rénes János: Fatüzelésű erőművek és fűtőművek hosszú távú tüzelőanyag-ellátása energiaültetvényekről, Magyar Energetikai Társaság 2010. 05. 03. [164] Gyulai István: A biomassza-dilemma, Magyar Természetvédők Szövetsége 2006 [165] Barótfi István: Legyen több kicsi biomassza-erőmű, GM Magazin 2009/8 [166] Horváth Szilvia: A villamosenergia-ipar jelene és jövője az egyes energiahordozók tükrében, Energy Summit Hungary 2009.10. 08.

[167] Németh Imre: A megújuló energiatermelés magyarországi kilátásai Fejlesztéspolitikai Irányító Testület 2005 [168] Giber János és tsai: A megújuló energiaforrások szerepe az energiaellátásban Tanulmány, Budapest 2005 szeptember [169] Csom Gyula és tsai: Magyarország energiapolitikája 2006-2030 (Javaslat) Tanulmány, Budapest 2006. 06. 25. [170] Csom Gyula: Energiapolitikai prioritások, Magyar Tudomány 2007/01 [171] Fahídi Gergely: Hazai források zöldítésre, HVG Trend 2006. 01. 28. [172] Tímárné H. Veronika: A napenergia hasznosítása BME Elektronikus Eszközök Tanszék 2007. 11. 05. [173] Kulcsár László: Napfény és földhő táplálja Magyarország első „nulla fűtésköltségű” irodaházát, Infovilág 2007. 10. 16. [174] http://www.imntp.hu/_user/IMNTP_PVstrategia_20100429.pdf [175] Gergely László: Napimádó feltaláló, Piac & Profit 2009/12 [176] Ember Zoltán: Zseniális magyar találmány! Hamarosan gyártják a napelemes tetőcserepet, Ingatlanmenedzser.hu 2009. 10. 07. [177] Sóky Gyula: Egy családi ház energiagazdálkodásának és egyéb kényelmi funkcióinak számítógéppel történő irányítása, optimalizálása GDF Diplomaterv 2008 [178] Víg Balázs: Egy intelligens öko lakóház megtervezése, GDF Diplomaterv 2010 [179] Almási Gábor: Ideális helyszínkiválasztás szélerőművek telepítéséhez a magyarországi adottságok figyelembevételével, GDF Diplomaterv 2008 [180] Nemes György: Geotermikus energia felhasználási lehetőségei Magyarországon GDF Diplomaterv 2009 [181] Szepessy Anikó: Szélerőművek telepítésének gazdaságossági vizsgálata GDF Diplomaterv 2009 [182] Gábor Balázs: Geotermikus energia felhasználási lehetőségei Magyarországon GDF Diplomaterv 2008 [183] Szunyi Endre: Napenergia hasznosítás kiegészítő elektronikai részegységeinek megtervezése, GDF Diplomaterv 2008 [184] http://www.kwm.hu/cimg/documents/Tar_Karoly.pdf [185] Tar Károly és tsai: A szél energiája Magyarországon, Magyar Tudomány 2005/07 [186] Radics Kornélia: A szélenergia hasznosításának lehetőségei Magyarországon: hazánk szélklímája, a rendelkezésre álló szélenergia becslése és modellezése Doktori disszertáció, ELTE Meteorológiai Tanszék Budapest 2004 [187] Bartholy – Radics: Selected wind characteristics and potential use of wind energy in Hungary Part I., Időjárás 2001/105

175 / 182

[188] Tóth László és tsai: A szél energetikai célú jellemzése. A várható energiatermelés MSZTE, 2007. 06. 11. [189] http://www.winfo.hu/tech2.htm (Korényi Zoltán: Egy éve üzemel a Kulcsi szélerőmű 2007 07. 20.) [190] http://www.windcraft.hu/news/3.html (Függőleges tengelyű szélerőmű 2009.05.08.) [191] Őri Kata: Vekla: hazai gyártókra vár a rejtélyes magyar találmány Vállalkozói negyed 2009. 01. 29. [192] Farkas Tibor: Vekla, a magyar szupertitkos építőanyag. James Bondok előre ! Ingatlanmagazin.com 2009. 01. 28. [193] VEKLA – Forradalmian új építőanyag, Ezermester 2009 június [194] Ember Zoltán: Vekla építőanyag: zseniális magyar találmány, vagy hatalmas átverés ? Ingatlanmenedzser.hu 2009. 11. 03. [195] http://www.ingatlanmenedzser.hu/hirek/20100602_cso_alaku_szelturbina.aspx [196] http://www.nol.hu/tud-tech/20091027_felhokarcolo_a_mezon [197] Farkas Tibor: Felcsút titkai! Az agyonhallgatott szélerőmű kiválthatná a paksi atomot ? Ingatlan.net/Magazin 2010. 09. 08. [198] Magyar találmány ! Öt év alatt megtérülhet a szélerőmű, Blikk.hu 2009. 10. 28. [199] A BME áramlástan Tanszék elhatárolódik a függőleges tengelyű szélturbina szakmai koncepciójától, Zöldtech Magazin 2009. 11. 24. [200] Borsodi Attila: Dollármilliárdok a szélben, Magyar Nemzet 2009. 11. 05. [201] Bárdossy Gergely: VAWT, azaz függőleges tengelyű szélerőmű Bautrend - Energia 2010. 01. 20. [202] Farkas Tibor: Világszenzáció lenne ! Szibériában termelnék a magyar áramot ? Ingatlanmagazin.com 2009. 10. 29. [203] Csoknyai Istvánné: Környezeti és természeti szempontokkal összehangolt, 2020 ill. 2030 időtávig becsülhető hazai szélenergia potenciál Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, NKFP projekt lezárása (Előadóülés) OMSZ Székház 2006. 10. 19. [204] Hajdú Zoltán: Magyarország vízenergetikai potenciáljának tudományos felmérése és értékelése, Magyar Tudomány 1999/08 [205] Illés József: Hiányzik itthon az országos kiegyenlítő hálózat, GTM Magazin 2009/8 [206] Szabó M. István: Vízerőmű a hegytetőre, Magyar Narancs XIX. évf. 6. sz. 2007.02.08. [207] Göőz – Kovács: Magyarországi vízenergia-hasznosítás, Energiaporta.hu 2009.06.10. [208] Nagy tervek: tározós erőmű Magyarországon, Portfolio.hu 2009. 05. 27. [209] Bencze János: A geotermikus erőmű a jövő, Elektrotechnika 2008/2 [210] http://www.esb-hoszivattyu.hu/alternativ_energiaforrasok.htm [211] Szanyi János: Magyarország geotermikus adottságai Magyar Geodéziai Szolgálat Délalföldi Területi Hivatal 2004. 04. 05. [212] Magyarország legnagyobb geotermikus fűtőműve épül Vállalkozói negyed.hu 2010. 07. 18. [213] Csak lassan terjed hazánkban a geotermikus fűtés, Hírextra 2010. 09. 25. [214] Szita Gábor: Gazdaságos lesz a földhő, mert drága a kőolaj és a földgáz Energiagazdálkodás, 2008/8 [215] Kurunczi – Ádám: Geotermikus energia – termálvíz és földhő – mint alternatív energiaforrás, Magyar Hőszivattyú Szövetség 2008 [216] Jánosi Imre: Geotermikus energia – Nem kívánt mellékhatások

176 / 182

Természettudományi Közlöny 141. évf. 8. füzet [217] Ádám Béla: Geotermális hőszivattyús rendszerek bemutatása, Energo Info 2008/2 [218] Kujbus Attila: Geotermikus erőművek létesítésének lehetőségei Magyarországon Százhalombatta 2008. 08. 11. /ppt/ [219] Kujbus Attila: A geotermikus energiatermelés jövője a Dél-Alföldön SZENERG 2009 Konferencia 2009. 11. 26. [220] Huisz Annamária: A geotermikus energia EGS-alapú hasznosítása és a mikroszeizmikus események, ELTE TTK 2010 [221] Farkas Tibor: Több az energiakészletünk mint Kuvait összes olaja Ingatlanmagazin.com 2010. 05. 21. [222] Komlós Ferenc: Gondolataim a hőszivattyúzásról, Magyar Épületgépészet 2010/7-8. [223] Unk Jánosné (szerk.): Magyarország 2020-ig hasznosítható megújuló energiaátalakító megvalósult technológiáinak kiválasztása, műszaki-gazdasági mutatói adatbázisa, Pylon Kft. Szaktanulmány 2010. január [224] Stróbl Alajos: Energiatakarékos környezetkímélés hőszivattyúkkal OMIKK Környezetvédelmi Füzetek 1999/8 [225] Komlós Ferenc: Heating technology based on environment-friendly heat-pump Magyar Épületgépészet 2005/7 [226] Joós Lajos: Energiamegtakarítás a háztartások földgázfelhasználásában Magyar Épületgépészet 2002/4 [227] http://www.mee.hu/files/images/Hoszivattyu.pdf [228] http://www.esb-hoszivattyu.hu/komlos_ferenc.htm [229] MSZ EN 255-3 : 2000 Villamos kompresszoros légkondicionáló berendezések, folyadékhűtők és hőszivattyúk [230] MSZ EN 378-1: 2002 Hűtőrendszerek és hőszivattyúk. Biztonsági és környezetvédelmi követelmények 1. rész. Alapkövetelmények [231] MSZ EN 378-2: 2001 Hűtőrendszerek és hőszivattyúk. Biztonsági és környezetvédelmi követelmények 2. rész. Tervezés, gyártás, vizsgálat, dokumentáció [232] MSZ EN 378-3: 2002 Hűtőrendszerek és hőszivattyúk. Biztonsági és környezetvédelmi követelmények 3. rész. A telepítés helye és a személyek védelme [233] MSZ EN 378-4: 2002 Hűtőrendszerek és hőszivattyúk. Biztonsági és környzetvédelmi követelmények 4. rész. Üzemeltetés, karbantartás, javítás és hasznosítás [234] Komlós – Fodor – Kapros – Vajda – Vaszil: Hőszivattyús rendszerek Komlós Ferenc, Dunaharaszti 2009 [235] Előrejelzési dokumentum a 2020-ig terjedő megújuló energiahordozó felhasználás alakulásáról, Közlekedési Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium 2009 [236] Simon Tamás: A biomassza-felhasználás jelene és jövője Magyarországon Magyar Energetikai Társaság 2010. 04. 08. [237] Szunyog István: Magyarország elméleti biogáz-potenciálja, Energo Info 2008/2 [238] http://www.nyf.hu/others/html/kornyezettud/megujulo/Biomassza/Biomassza.html [239] Bérces Balázs: Bioenergia, Ezermester 2010 május [240] Bíró Tamás: Megújuló energiaforrások, Agrainform szaklap 2009/7 [241] Bihari Tamás: Bioetanol nagyhatalommá válhatna Magyarország GTM Magazin 2008/3 [242] Szarka László: Szempontok az energia és a környezet kapcsolatához Magyar Tudomány 2010/08

177 / 182

[243] Büki Gergely: A földben termett energia hasznosítása, Fizikai Szemle 2010/06

Budapest, 2010 november Dr. Berkes Ottó

1 Arról a hátrányról nem tesznek említést, hogy a teljes szerkezeti keresztmetszetre vonatkoztatott technikai hatásfoka messze elmarad a szárnylapátos szélturbinákétól. (Dr. Szász Gábor megjegyzése a BME áramlástani tanszékének egyik professzorától kapott szóbeli tájékoztatás alapján.)

третья, внеочередная часть Jakócs Dániel Az első két rész folytatása

третья, внеочередная часть серии „Понятие рабочего класса и проблемы культуры” Тезисы Мотто: Традиции всех мёртвых поколений тяготеют, как кошмар, над умами живых. ( Marx: Der 18te Brumaire des Louis Napoleon , глава I, первый абзац, второе предложение). 1. Я начал свои тезисы со следующего положения: Если рабочий класс обобществляет средства производства, и все основные условия производства становятся собственностью пролетариата, то пролетариат перестаёт быть пролетариатом, а буржуазия буржуазией. Из всего этого вытекает: a) что средства производства после обобществления становились не собственностью пролетариата, раз пролетариата уже нет, а собственностью всего народа. b) те средства производства, которые были собственностью отдельных мелких производителей, и эти производители сами пользовались своими средствами производства, и эти средства оставались в руках производителей, не могли быть обобществлёнными. Это означало бы лишать мелких производителей средств производства, тогда как смыслом и целью

178 / 182

обобществления было сделать трудящихся собственниками средств производства. Задача представителей новой власти была в том чтобы помогать мелким

производителям поставить на современный технический и экономический уровень их хозяйственную деятельность для того, чтобы они могли обеспечить себе нормальную жизнь, дать народному хозяйству необходимые продукты. Достигнуть этого можно путём организации коллективных хозяйств и потом обеспечить их современной техникой. Главным слоем мелких производителей является крестьянство. c) итак, вследствие экспроприации буржуазии возникает два вида трудящегося населения: Работники крупного производства, которые фактически осуществляют управление обобществлёнными средствами производства и выполняют функцию собственника как члены всего трудового народа. Работники коллективизированных личных хозяйств. И те и другие являются собственниками средств и условий производства, и на основании этого они являются и собственниками продуктов своего труда. Пришёл конец отделению работника от средств производства, и стало возможным производство потребительных стоимостей для блага работника и всего общества в целом на основе народного хозяйства. Значение меновой стоимости постепенно отходит на задний план, она сама по себе не может быть целью производства. Продукт должен быть прежде всего полезной и нужной для человека вещью, то есть иметь потребительную стоимость, и предмет только тогда может иметь меновую стоимость, только тогда достоин стать носителем меновой стоимости, если имеет настоящую потребительную стоимость, если на самом деле удовлетворяет потребности людей. d) так как большая часть продуктов по прежнему производится в личных хозяйствах, новое общество не может существовать без меновой стоимости, то есть продукты обмениваются как товары между отдельными хозяйствами и разными экономическими организациями обобществленного производства. Однако это товарное производство находится под управлением и является частью плановой экономики. Те страны, которые, хотя и в разной степени, но обобществляли средства производства, накопили огромный опыт в создании плановой экономики, и их экономика везде выполняла свою функцию успешно. И что ещё важнее: там, где реставрировали под разными названиями капитализм, экономика развалилась, производство пришло в упадок. Здесь не будем рассматривать конкретные проблемы создания новой плановой экономики. Опыт есть надо обобщать. (В скобках замечу только, что «свободная рыночная экономика» автоматически не обеспечивает гармоничное функционирование экономики, как утверждали и утверждают это открытые сторонники капитализма. В свете экономических процессов последних двух десятилетий, происходящих во всей в Европе, все эти утверждения оказались ложью, манипуляцией или в лучшем случае ошибкой. Функцией этих и подобных утверждений было усыпить, ослабить бдительность, сомнения обманутых миллионов людей). 2) a. Главной организацией и организатором новой общественно- экономической системы было рабоче-крестьянское государство. Однако в данном случае очень важно подчёркнуть, что рабочие этого государства не были пролетариями, не были наёмными рабочими, а были собственниками основных средств производства государства, и вместе с крестьянством они распоряжались всем национальным продуктом страны. b) Трудящееся население страны распоряжалось национальным продуктом в следующих формах: В форме зарплаты для личного и семейного пользования, в этой форме получали свою часть от национального дохода все работники обобществлённых предприятий. В форме некоторых льгот, как например бесплатное медицинское обслуживание всего населения на основе венгерского гражданства. Описывать всю сложную систему льгот не будем. В форме непосредственного личного денежного и натурального дохода от личных и семейных хозяйств. Эта форма имела особенно большое значение в сельской местности и в сельском хозяйстве. Эта часть национального дохода вероятно была велика и составляла бóльшую сумму, чем предполагают, так как её целиком нельзя подсчитать в деньгах, потому что она не продавалась и употреблялась в натуральном виде самими производителями. Мы можем представлять себе величину этого дохода на основе богатства сельского населения. Никогда такого обилия пищи в деревнях не было, как в 1960-1980-ые в годы, и в то же самое время беспрерывно строились двухэтажные дома площадью 200 квадратных метров. Сельское население обеспечивало себя продовольствием целиком, после 1960-ых годов, и все денежные доходы шли на строительство. Всё это после 1990- ого года кануло в Лету. 3. Теперь мы подошли к самому сложному пункту наших тезисов: как сложилась судьба экспроприированной буржуазии. Мы уже установили тот факт, что она уже не буржуазия. Обобществлённые средства производства теперь применяют в работе бывшие пролетарии как коллективные хозяева, и они же управляют производством. При нормальных условиях новая власть предоставляет право и возможность бывшим членам буржуазии находить свое место в рядах свободных уже от власти капитала трудящихся. Однако вопрос заключается в том, где происходил процесс экспроприации в нормальных условиях. Пролетарская революция в октябре 1917-ого года происходила бескровно, но после поражения иностранной интервенции часть буржуазии и землевладельцев начали такую кровавую гражданскую войну, какой раньше не знала история. После всего этого силы революции ответили жестокостью на жестокость. Господа помещики в офицерском мундире по старой привычке хотели запугать рабочих и крестьян убийствами, но так как силы народа преобладали, контрреволюционеры потерпели поражение. Естественно, что после кровавых жестокостей контрреволюционеры не могли рассчитывать на милость народа. Вряд ли историки исследовали объективно, где происходила смена общественно-экономической системы нормально. a) В Венгрии после несколько лет колебаний процесс экспроприации происходил мирно, и поэтому судьба членов бывшей буржуазии оказалась очень разной и сильно зависела от их приспосабливаемости. Я лично знал одного собственника швейной

179 / 182

фабрики, он ещё во время диктатуры Хорти тайно систематически давал деньги для нелегальной коммунистической партии. Он не был одинок, довольно значительная группа капиталистов из трезвого расчета поступала так же. Конечно, после национализации фабрики его оставили работать и не только. Сразу выяснилось, что на фабрике нет подходящего специалиста на должность директора, кроме него. Сами работники фабрики ходатайствовали,чтобы соответствующие органы назначали его директором. Их просьба была выполнена, и он оставался директором до пенсии. Я познакомился с ним, когда он был уже пенсионером. Я лично знал ещё двух бывших капиталистов, которые получили почётные места в новом обществе, один из них стал профессором технического института, другой директором одного из научно-исследовательских институтов академии. Я не утверждаю, что они стали приверженцами нового общественного строя, но и врагами не были. Не только они, но и члены их семьи устроились хорошо, все жили в хороших квартирах, и их дети закончили университеты. b) Менее благополучно сложилась судьба у тех бывших капиталистов и помещиков, которые не примирились со своим скромным или низким жизненным уровнем, и пытались бороться с новой властью. Так как новое народное государство везде возникало в борьбе, оно имело свои вооружённые органы, и принимало меры против бунтовщиков. Здесь меня интересуют только общие тенденции, и поэтому о конкретных зигзагах исторического развития писать не буду. Мне кажется, что можем считать общей особенностью следующее положение: свергнутая буржуазия везде считала вопиющей несправедливостью и нарушением мирового порядка тот факт , что её лишили капитала, что её представители не могут жить присвоением продуктов труда других людей. Они считали почти врождённым правом быть и оставаться капиталистом, жить в роскоши, когда другие трудятся и живут в нищете. Они внутренне не признали новое общество и люто ненавидели сторонников новой власти. Из этого логично вытекало, что новая власть по прежнему считала их буржуазией, а не бывшей буржуазией, регистрировала их, и следила за поступками этого слоя, а свою власть называла диктатурой пролетариата, несмотря на то, что фактически пролетариата уже не было. Здесь считаю не излишним процитировать следующее определение пролетария из первого тома Капитала: «Под пролетарием в экономическом смысле следует разуметь исключительно наёмного рабочего, который производит капитал, увеличивает его стоимость и выбрасывается на улицу, как только он становится излишним для потребностей господина капитала…» (К.Маркс, Капитал, Госполитиздат, 1955, стр. 620) Наглядную иллюстрацию правильности этого определения мы можем видеть в любой стране на улицах капиталистической Европы, когда видим выброшенных на улицу бездомных людей. Конечно, трудящиеся бывших народно-демократических государств не были уже пролетариями, и поэтому им не грозила такая судьба, и точно также бывшей буржуазии не грозила жалкая участь, они тоже не стали пролетариями. Если они старались нормально работать, они имели скромную и нормальную жизнь. 3. Как говорят, всё относительно. Обычно забывают о том, что капиталисты могут лишаться капитала не только вследствие обобществления средств производства, не только во время социалистических преобразований, а и при нормальных обстоятельствах капитализма тоже, даже не только могут, но многие фактически и лишаются своего капитала, и всё это происходит непрерывно. Данный процесс не ускользнул от зоркого глаза Маркса, посмотрим, что писал он об этом. «С каждым днём становится яснее…, что в той самой мере, как совершается развитие производительных сил, развивается и сила угнетения, что эти отношения производят буржуазное богатство… лишь таким способом, что они постоянно уничтожают богатство отдельных членов этого класса и создают всё возрастающий пролетариат.» (Капитал, там же стр. 651.) Особенно во время кризисов «одни капиталисты экспроприируют других капиталистов.» Интересно, что все пропагандисты капитализма делают вид, что не замечают этого процесса. Из определения Маркса и без него мы из жизни знаем, что всё возрастающая часть пролетариата выбрасывается на улицу. Вторая цитата из Маркса обратила наше внимание на тот факт, что при капитализме одни капиталисты экспроприируют других капиталистов и превращают их в пролетариев. Следовательно, эти новые пролетарии тоже могут быть выброшены на улицу и остаться без крова, и могут лишиться всех средств к существованию. Итак, с точки зрения отдельного капиталиста обобществление средств производства может считаться плохим событием, однако если это плохо, то второе событие, то есть экспроприация одного капиталиста другим, является ещё худшим. В первом случае бывший капиталист как член общества трудящихся может себе зарабатывать все средства к существованию, а во втором случае как совершенно обеднелый и обанкротившийся человек может оказаться в буквальном смысле выброшенным на улицу. Мне кажется, что тому банкиру, который в начале 50-ых годов мотыжил и копал картошку в колхозе одного села вследствие национализации его банка, посчастливилось значительно больше, чем многим обанкротившимся предпринимателям за последние 20 лет во всей Европе. Первый всё же имел скромную квартиру, отопленную комнату, мог прокормить себя и жену и имел бесплатное медицинское обслуживание. В наше время на обанкротившихся никто не обращает внимания. Процесс банкротств происходит на наших глазах в массовом масштабе, их судьба никого не интересует. Пропагандисты и политики разных правительств торжественно ораторствуют, когда открывают новое предприятие и совершенно умалчивают о том , что в то же самое время значительно больше предприятий обанкротилось. Некрасиво это, господа политики и журналисты! Хотя ваше поведение понятно, многочисленные люди вас будут обвинять за недостатки (мягко сказано) экономического строя. 4) Массовое банкротство предприятий началось в два последних десятилетия XIX-ого века. Тогда искусство и литература обращали внимание на печальные последствия этого процесса на человеческие судьбы, я ссылаюсь на некоторые пьесы Ибсена и на картину «Крах банка» В. Е. Маковского (Третьяковская галерея, 1881г.). Политические пропагандисты с большим сочувствием оплакивали печальную судьбу экспроприированных капиталистов, когда в Восточной Европе национализировали крупные предприятия и бывшие богачи вынуждены были расставаться с особняками и жить своим трудом. b) На первый взгляд самым странным является следующий факт. Процесс разорения мелких и средних капиталистов не приостановился в Западной Европе в то время, когда происходило обобществление капитала Восточной и Средней Европе. Против разорения одних капиталистов другими капиталистами не вопила буржуазная пресса, хотя в этом процессе вероятно не меньше капиталистов и землевладельцев потеряли свое имущество. Чем же объясняется это явление? Вероятно, психологией участников конкуренции. Когда капиталисты становятся нищими вследствие конкуренции, это обнищание в ближайщем будущем не грозит самому существованию капитализма, каждый участник конкуренции надеется на то, что обнищают все остальные, только не он. В самом деле, в конкуренции погибает преобладающее большинство участников, и уцелевает только несколько счастливцев. Но и они выходят из борьбы ослабевшими, с больными нервами. А после первого раунда будет и второй, и третий, и неизбежно дойдёт очередь погибнуть до каждого или почти до каждого участника конкуренции. Капиталистическая конкуренция пожирает всех соперников друг за другом, и на поле битвы остаются только убитые или тяжело раненые, и в ходе битвы ещё до конца сражения борьба отравляет жизнь всем. Борьба всех против всех дошла до такого состояния, что жить в этом обществе плохо всем. 5) С конца 40-ых годов до конца 90-ых в Восточной и Центральной Европе существовало и было продолжительно стабильным

180 / 182

общество, в котором господствовала общественная и личная собственность трудящихся. Это не был ещё социализм, но был социалистический путь развития. Бывшие капиталисты или землевладельцы, которые не эмигрировали, становились работниками нового общества, о некоторых уже я писал выше. Большинство этих бывших капиталистов или землевладельцев работали среди всего другого населения на крупных предприятиях или даже в школах, если у них были необходимые дипломы. Они старались не выделяться из основной массы и молчали. Если заводили разговоры об общественных вопросах, то с глазу на глаз. В этих случаях они обычно утверждали, что в новом обществе тоже нет настоящего равенства и справедливости, и приводили как примеры квартирные условия, заработные платы разных партийных, государственных и профсоюзных руководителей и директоров. Так как сторонники народно-демократического общества никогда не говорили, что сразу исчезнет неравенство и будет полная справедливость, и сразу справедливо можно удовлетворять основные потребности всех, то они умышленно требовали того, a) что сторонники нового общества не обещали, b) что невозможно было осуществить, c) и вместе с этим они старались компрометировать новых руководителей. При этом они хитро поставили знак равенства между несправедливостью капиталистического общества и нового народно-демократического общества несмотря на то, что между несправедливостью капитализма и несправедливостью народно-демократического общества есть огромная разница как в количественном, так и в качественном отношении. При капитализме : a) лишь незначительная часть людей живёт в роскоши, имеет миллионные доходы и не работает, а пролетариям не оплачивают полностью даже стоимость их рабочей силы, b) капиталисты - по капиталистической терминологии т.н. работодатели - могут уволнять наёмных рабочих по своему усмотрению в любое время и тем самым лишать их средств к существованию, рабочие находятся в полном наёмном рабстве, политические права не спасают их от абсолютной зависимости от капиталиста. С другой стороны, власть отдельного капиталиста тоже ограничена. Он вынужден действовать под давлением конкуренции , и если конкуренция принуждает сокращать число рабочих, он сокращает. От его воли зависит только то, кого он конкретно увольняет. За все жестокости и безработицу и нищету при капитализме виновен совокупный капиталист, то есть класс капиталистов, так как они фанатично сопротивляются стремлению превратить капитализм в коллективное общество. В народно-демократическом обществе в отличие от капитализма все работали, и если доходы или заработная плата не были равны у всех, всё же все могли прожить нормально на свои доходы. Разница в квартирных условиях не была велика и чаще всего не составляла больше одной или двух комнат. Разница в жизненном уровне зависела прежде всего от профессионального знания и прилежания работника. Если некоторые руководители незаслуженно имели высокие доходы, всё же особенно талантливые и прилежные работники могли добиться того же уровня. Все члены народно-демократического общества имели полную обеспеченность сущетвования. Теперь подведём итоги

Члены бывших господствующих классов старались использовать противоречия нового народно-демократического общества таким образом, что приравнивали новые несправедливости к несправедливостям капитализма. Они хотели затуманить ту основную разницу между капитализмом и новым народно-демократическим обществом, что при капитализме трудящиеся являются наёмными рабами капиталистов, что капиталисты могут их лишать всех основных средств существования, а при новом обществе трудящиеся являются полноправным хозяином всего национального дохода. Поэтому интересы народа требуют защиты нового общества. Несмотря на то, что новое народное общество давало право бывшим капиталистам жить своим трудом, большинство из них хотело реставрировать капитализм и восстановить свои привилегии, и несмотря на то, что при сохранении нынешнего капитализма вследствие конкуренции небольшая группа капиталистов будет экспроприировать абсолютное большинство и доведёт своих конкурентов до жалкого пролетарского состояния, они всё же желают косервировать то есть без изменений сохранить современный капитализм. И это будет хуже для многих, так как длительная конкуренция, прежде чем лишить их имущества, будет изнурять их нервы и отравлять их жизнь. Традиции всех мёртвых поколений их класса тяготеют, как кошмар, над их умами.

181 / 182

182 / 182