TÁ MO P-3.1.4-08/2- 2008- 0123 „Kompetencia alapú oktatás a Bonyhádi Oktatási Nevelési Intézményben”
LÉPJ BE VELEM A KÖNYVTÁR VILÁGÁBA!
PÁLYÁZAT AZONOSÍTÓ:
TÁMOP-3.1.4-08/2-2008-0123
PÁLYÁZAT CÍME:
Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben
INNOVÁCIÓ CÍME:
„ Lépj be velem a könyvtár világába” ( Kapcsolat kialakítása a könyvtárral- átfogó intézményfejlesztés)
KÉSZÍTETTÉK:
Zsók Antalné Kövérné Dechant Krisztina
PÁLYÁZÓ NEVE:
Bonyhád Város Önkormányzata
PÁLYÁZÓ CÍME:
7150 Bonyhád, Széchenyi tér 12.
FELADAT- ELLÁTÁSI HELY:
Bonyhádi Oktatási Nevelési Intézmény Varázskapu Bölcsőde - Óvoda Intézmény Egység Malom Óvoda
1
TARTALOM 1. Intézményünkről ........................................................................................................3 2. Csoportok szervezésének főbb szempontjai ............................................................3 3. Téma bevezetése .........................................................................................................4 -
témaválasztás okai tevékenységgel érintett korcsoport tevékenység időtartama tevékenység szervezeti kerete és helyszíne tevékenység célja
4. A program kapcsolódási pontjai a helyi nevelési programhoz és a kompetencia alapú programhoz ......................................................................................................5 5. A programsorozat részei, foglalkozások forgatókönyvei (feladatok, szervezési feladatok, eszközszükséglet, l evezetés) ....................................................................6 -
látogatás a Perczel kertbe, a könyvtár épületének megtekintése és történetének ismertetése .......................................................................................................7
-
belépünk a könyvtárba és megismerkedünk az ottani dolgozókkal, az épület belsejével és „funkcióival” ..............................................................................11
-
az állatok és kicsinyeik témakörének kidolgozása a gyerek könyvtárosok segítségével ......................................................................................................16
-
közös barkácsolás a könyvtárban, óvónők és könyvtárosok közös bábjátéka .19
-
kirándulás Lengyelre az Anna forráshoz (erdei állatok és kicsinyeik, erdei madarak megfigyelése) ....................................................................................21
6. Összegzés, tapasztalatok ...........................................................................................24
2
Malom Óvoda 1. Intézményünkről Intézményünk fenntartója BONYHÁD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA, óvodánk a BONI egyik tagóvodája, amelyhez még három általános iskola és 11 tagóvoda tartozik. Óvodánk három csoporttal (25 fős létszámmal) működik. Csoportszobáink jól felszereltek,a berendezések esztétikus, játékkínálatunk bőséges. Tágas, lombos fákkal beültetett udvarunkon EU– szabványos játékok várják a gyermekeket.
2. Csoportok szervezésének főbb szempontjai Óvodánk 100%-os befogadóképessége 75 gyerek. A nagyfokú jelentkezés miatt ezt a számot szinte minden évben túllépjük. Óvodai csoportjaink vegyes életkorú gyerekekkel működnek. Óvodánk saját nevelési programmal rendelkezik , amelyet a nevelőtestület közösen dolgozott ki és amely valamennyi tagóvoda szakmai munkájának alapját képezi - természetesen az évek során kialakult helyi sajátosságok figyelembe vételével. Óvodai programunk a négy évszakhoz kapcsolódik – ehhez kötöttük az óvodai feladatokat, hagyományokat, ünnepeket. Óvodánk kezdettől fogva (1978-tól) német nemzetiségi óvodaként funkcionál a városban élő sváb kisebbség igényeinek kielégítésére. A nemzetiségi nevelés magában foglalja a nyelvvel, az irodalmi-és énekanyaggal, a német tánccal való ismerkedést, a még élő hagyományok ápolását. A német nemzetiségi nevelés a magyar nevelési programmal párhuzamosan, játékos módszerekkel, játékba ágyazottan történik Mindhárom csoportban szakképzett, német nyelvű felsőfokú végzettséggel rendelkező óvodapedagógus dolgozik. Hagyományos rendezvényeink és ünnepeink színesítik mindennapi életünket, mint pl. terménygyűjtő hét-terményáldás, nemzetiségi hét-nemzetiségi hagyományok ápolása, nagyszülők napja, volt nagycsoportosok „visszavarázslása”az oviba egy napra, Márton-napi
3
lampionos felvonulás,Mikulás kupa, nagycsoportosok sportnapja ,gyereknap és évzáró parti stb.-természetesen a hagyományos ünnepek is teret kapnak a tanév során Óvodánkban német nemzetiségi néptánc oktatás folyik, igény szerint hitoktatás és heti egy alkalommal logopédus segíti munkánkat.
3. A téma bevezetése A témaválasztás okai Napjaink digitalizált világában nagy probléma (és elsőként főleg az iskolában jelentkezik kézzelfogható problémaként!)hogy a számos elektronikus hírcsatorna kiszorítja a gyerekek életéből a nyomtatott, írott irodalmat, meséket, könyveket .A TV, DVD,számítógép képernyője pillanatok alatt több száz képet küld készen a képernyő előtt üldögélőnek, így belső- képalkotásra nincs szükség. A gyerek fantáziája ellaposodik, gondolkodása ellustul. A sok kép és effektus, amit agya nem képes értelmezni ,felerősítik félelmeit, szorongását. A mesélés, a könyvek világa épp ezek ellensúlyozására lenne hivatott, a mesehallgatás és később az olvasás során a gyerek fantáziája segítségével belső képeket „gyárt” a fejében, szókincse gyarapszik,a hallott szöveget értelmezi,emlékezetébe „vési”- gondolkodási műveleteket végez. A sok éves tapasztalat azt mutatja, hogy a családokon belül egyre inkább eltűnik az esti összebújós mesélés, egyre több gyerek meséli, hogy”betesznek „neki egy mesét a lejátszóba s úgy kellene elaludnia. Ha a szülő otthon nem is (természetesen tisztelet a kivételnek!), az óvoda pedagógusai azon igyekeznek, hogy legalább az óvoda megmaradjon a bábozás, dramatizálás, mesehallgatás,verselés színterének! Nem nézünk filmeket, viszont vetítünk diafilmeket, elérhető magasságban mindig kéznél vannak
a
képeskönyvek,
mesekönyvek.
A
különböző
témák
feldolgozásához,
ismeretgyűjtéshez használunk szakirodalmat, nézegetünk otthonról hozott könyveket. Felhívjuk a gyerekek figyelmét azok értékére. Innen támadt az ötlet, hogy kihasználjuk városunk adta lehetőséget és felvegyük a gyerekkönyvtárral a kapcsolatot. Hamar kiderült, hogy óvodásaink döntő többsége még nem járt a könyvtárban – itt az alkalom, hogy ezen változtassunk:LÉPJ BE VELEM A KÖNYVTÁR VILÁGÁBA! 4
A tevékenységgel érintett korcsoport A programba az iskolába készülő 5-7 éves gyerekeket vonjuk be. Ez kb15 gyereket jelent. Úgy gondoltuk ez az optimális létszám, amellyel a tervezett tevékenység lebonyolítható. Életkori sajátosságaikból adódóan már képesek betartani a könyvtári élet szabályait és megismerni a könyvtár adta sokféle lehetőséget.
A tevékenység időtartama A tervezett programsorozat öt alkalmat foglal magában – időben ez alkalmanként másfél-két órát jelent. Az utolsó, lezáró lengyeli kirándulás egész napos program lesz.
A tevékenység szervezeti kerete,helyszín Kiscsoportos foglalkoztatás differenciált feladatadással. A megvalósítás helyszíne a gyerekkönyvtár termei.
A tevékenység célja A programsorozat célja, hogy felkeltsük a gyerekek érdeklődését a könyvtár, a könyvek iránt és pozitív, sokoldalú élmények nyújtásával rögzítsük a pozitív irányultságát, hogy ne csak pár látogatás legyen a kapcsolat a könyvtárral.
4. A program kapcsolódási pontjai a helyi nevelési programhoz, és a kompetencia alapú programhoz A helyi nevelési program tartalmazza, hogy minden tagóvoda önállóan szervezi a könyvtárral való kapcsolatát, illetve a könyvtár értesíti a programjairól az óvodákat. Óvodánk helyi nevelési programjában fontos szerepet játszik az irodalmi nevelés. Az irodalom az anyanyelv kifejezőerejével formálja a gyermek személyiségét, világképét, a fantázia világába röpíti, elvarázsolja a tudatot. A mese az óvodások érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődésének fontos eszköze. A mese szerepe vitathatatlan a gyermeki élmények feldolgozási folyamatában. A mesélés során az óvónő szemléletes előadásmódja, metakommunikációs eszközei, választékos, kifejező beszéde támogatja a belső képalkotási folyamatot.
5
A megfelelő körülmények megteremtésével, a mesekönyvek elérhetőségével, a mesekuckók kialakításával azt szeretnénk elérni, hogy az ovisok megszeressék a könyveket, megismerjék a könyvek sokoldalúságát. A „Lépj be velem a könyvtár világába!” program is ezt a célt tűzi ki maga elé, a helyszín kiterjesztésével, a könyvtár adta lehetőségek kihasználásával, az óvoda és a könyvtár kapcsolatának élővé válásával!
A kompetencia alapú programcsomag témaköreinek feldolgozási javaslatainál is domináns, hogy a gyerekek ismeretszerzése minél sokoldalúbb legyen. Az élménynyújtás és tapasztalatszerzés játékos formában, cselekedtetés közben történjen a gyerekek aktív részvételével. Ha a helyszín és az ismeretanyag feldolgozása változatos és a feldolgozás több érzékszervre ható, érdekes, újszerű közegben zajlik – talán ez a tanulási folyamatot sikeresebbé teszi, a gyerekek különböző kompetenciái jobban fejlődnek.
5.A programsorozat részei: Látogatás a Perczel kertbe, a könyvtár épületének megtekintése, történetének ismertetése CÉL: - a séta célja, hogy minden gyerek megismerje a könyvtár közvetlen környezetét, épületének történetét, működésének rendjét SZERVEZÉSI FELADAT:- gyerekek összegyűjtése, párok alakítása a Perczel kerti sétához SZERVEZETI KERET: csoportos FEJLESZTENDŐ KOMPETENCIÁK: Testi kompetenciák: - séta alkalmával a nagymozgások fejlesztése, mozgáskoordinációs képességek fejlesztése a játszótéri játék során Szociális kompetenciák: - párban sétálás közben az alkalmazkodóképesség fejlesztése, a másik tempójához, mozgásához való igazodás során
6
A PROGRAM , TEVÉKENYSÉG KÖZVETLEN MEGVALÓSÍTÁSÁNAK LEÍRÁSA Az első délelőtti alkalommal elindultunk a gyerekekkel és elsétáltunk a Perczel-kertbe, hogy megismerkedjünk a Solymár Imre Városi Könyvtár épületével, közvetlen környezetével. A könyvtár egy gyönyörű régi kúria, melyet gondosan ápolt kert vesz körül, a bejárat előtt szökőkút vize csobog. A Perczel-kerti játszótér már sok gyermek számára ismerős hely, szívesen járnak ide játszani szüleikkel. Miután letelepedtünk a szökőkút köré és megpihentünk a séta után, elmeséltük a könyvtár épületének rövid történetét –megmutattuk fényképen az eredeti épületet. A kép és a látott valóság közti különbségeket megbeszéltük, megpróbáltuk rávezetni a gyerekeket a változás okaira (idő múlása, környezet megváltozása, az épület más célú használata stb.) Természetesen a gyerekek számára az ő nyelvükön, a számukra érdekes részeket emeltük ki a történeti részből, szinte egy kis mesét kerekítve.
A KÖNYVTÁR RÖVID TÖRTÉNETE (Forrás: Kolta László) A Perczel Mór utca 50. házszámú kúria építtetője Perczel III. Béla (1862-1929). Jogi végzettségével két évtizedig járási főszolgabírói hivatalt vezetett. Házasságkötése révén (1896) felesége dúsgazdag hozománya arra csábította, hogy a főszolgabírói tisztségről leköszönve vállalkozóként folytassa életútját. Öt évig Tabon nagybirtokosként gazdálkodott, majd 1908-ban visszaköltözött Bonyhádra, földet vásárolt és a következő évben dominó- és zománctáblagyárat alapított és kúriát építtetett. Az 1920-as években fia, Perczel József Mihály az edénygyártással országos hírűvé tette az üzemet. A gyár államosítása (1948) után a kúria is köztulajdonná vált. Az épületet kezdetben alkalmi raktározásra használták, majd egy évtizeden át állami gondozott gyerekek József Attila Nevelőotthonaként hasznosították. A nevelőotthon Nagymányokra telepítése után a Perczelkúria a közművelődés fellegvára lett. 1968-ban három intézmény működött a falai között: a Járási Művelődési Központ, a Zeneiskola és a Járási Könyvtár. 1968-ban alakították ki a gyermekkönyvtári részleget, ahol rendszeresen diafilmek vetítésével, mesedélutánokkal és bábelőadásokkal szórakoztatták a kicsiket. A felnőttek számára elkezdődtek és rendszeressé váltak az író-olvasó találkozók. A 60-70-es években a bonyhádi könyvtár vendége volt Baranyi Ferenc, Bálint Ágnes, Bihari Klára, Csoóri Sándor, Földeák János, Horgas Béla, Jankovics Ferenc, Kormos István, Nagy László, Oláh László, Páskándi Géza, Szabó Magda, Tamási Áron, Tornai József, Tüskés Tibor. A három kulturális intézmény együttélése másfél évtizedig elhúzódott. 1980-ban a Művelődési és Ifjúsági Központ végre elfoglalhatta új épületét, s a zeneiskola is megfelelő otthont kapott a régi községháza emeletén. Így az egész 7
Perczel-kúria könyvtár lett, és 1977-től Városi Könyvtár elnevezéssel tevékenykedett. 198386 között az egész épületet felújította a város önkormányzata. A belső átalakításokat Urbán László budapesti könyvtárépítész tervei alapján végezték el. A nagyteremben a galéria egyrészt esztétikai, másrészt térnyerés szempontjából remek alkotás. Megszűntek a könyvtár raktározási gondjai: az ötvenezer kötetes állomány nagy része szabadpolcokon kapott helyet. Külön
gyermekolvasót
rendezhettek
be,
valamint
kényelmes
zeneműtárat.
2001. szeptember 21-én volt a helyismereti kutatószoba ünnepélyes átadása. Ugyanekkor vette fel a könyvtár a Solymár Imre Városi Könyvtár nevet.
Ho.
Egyszer régen, nagyon régen- van annak már száz esztendeje is, élt egyszer egy gazdag férfi, akit Perczel Bélának hívtak. Ez a férfi bíró volt egy kis faluban ,Tabon. Mikor szerelmes lett egy dúsgazdag lányba, beköltözött Bonyhádra és építtetett a szerelmének egy gyönyörű házat, ezt a kúriát .De nemcsak ezt a házat, hanem a zománcgyárat is ő építtette. Mikor ő már megöregedett, a fia József tette még híresebbé a bonyhádi edénygyárat ,ami még a mai napig működik és a ti szüleitek közül is van aki ,ott dolgozik.
8
Amikor a családtól elvették a házukat, sokáig raktárként használták majd árva gyerekek otthona lett. Egy idő múlva az árvákat kiköltöztették a házból és zeneiskolát, művelődési házat, könyvtárat rendeztek be a kúriában. Sok kicsit szórakoztattak itt már akkor is bábelőadásokkal, diafilmek vetítésével, mesedélutánokkal. Nagyon sok híres író és költő is vendégeskedett itt a könyvtárban. Sok-sok év múlva különköltözött a zeneiskola és művelődési ház is. A könyvtárat felújították, külön helyet kaptak a gyerekek is. Ki tudja, hol van ma a zeneiskola és a művelődési ház? Ki járt már a könyvtárban? Ki tudja , mit lehet itt csinálni? A beszélgetés után körbejártuk az épületet, megkerestük a gyerekkönyvtár bejáratát, megnéztük mikor tart nyitva, és megbeszéltük, hogy legközelebb bekéredzkedünk, hogy belülről is megismerkedhessünk a KÖNYVTÁRRAL!
9
A hazaindulás előtt játszottunk egy nagyot a PERCZEL KERTBEN, ahol gondozott park, játszótér, szökőkút, óriási árnyas fák várják a betérőket !
10
Belépünk a könyvtárba és megismerkedünk az ottani dolgozókkal és az épület belsejével és „funkcióival” CÉL: A könyvtár belső helyiségeinek megismerése , közvetlen kapcsolat kialakítása a könyvtári dolgozókkal , a könyvek kölcsönzésén kívül is még sok mindenre van lehetőség itt a könyvtárban – mik is ezek ? A könyvtár „ funkciói”-nak feltérképezése. SZERVEZÉSI FELADAT: - látogatás időpontjának egyeztetése a könyvtárossal SZERVEZETI KERET: csoportos FEJLESZTENDŐ KOMPETENCIÁK: Szociális kompetenciák : -
társas
magatartás
,közösségi
szokások,udvariasság,
érintkezési
szokások
,
alkalmazkodás - érdeklődés, a motiváltság ,az akarati tényezők fejlesztése Kommunikációs kompetenciák: - lehetőség önálló kérdések feltevésére, párbeszéd kezdeményezése a könyvtárossal, mondatalkotás segítése, a nyelvhasználat, nyelvi kifejezőkészség fejlesztése Testi kompetenciák: -
nagymozgások, mozgáskoordinációs képességek fejlesztése a séta és a játszótéri játék során
-
térirányok fejlesztése a térben történő változatos mozgások során
Természetesen az első látogatás előtt mi óvónők is utánajártunk, hogy milyen széleskörű tevékenységekre ad lehetőséget a mi városi könyvtárunk gyermekrészlege. Íme egy rövid kis áttekintés
11
GYERMEK RÉSZLEG
A könyvtár gyermek részlege 1968 óta működik, állománya körülbelül 15.000 db dokumentum. A könyvek négy fő csoportban találhatók: •
Olvasótermi könyvek
•
Versek
•
Szépirodalmi művek
•
Ismeretterjesztő irodalom Hogy a legkisebb olvasók és kísérőik is könnyen tudjanak tájékozódni, a leporellók is külön, könnyen hozzáférhető helyen találhatók.
A gyerekkönyvtárban folyóiratok is találhatók. Már évek óta hagyományosan szeptemberben könyvtári foglalkozások indulnak Bonyhád és térsége általános iskolásainak. Az előző tanév gyakorlatának megfelelően az iskolák az alábbi foglalkozások közül választhatnak:
Könyvtárhasználati foglalkozás-együttes 3-4-5. osztályosoknak. A foglalkozás 3 része:
1. Ismerkedés a könyvtárral
2. Könyvtárhasználati vetélkedő
3. Könyvtárhasználat a gyakorlatban
Tematikus foglalkozások óvodásoknak, kisiskolásoknak
Évszakok
Ünnepek
Népszokások
12
Tananyag-kiegészítő foglalkozások
A gyermekkönyvtárban lehetőség van továbbá: •
Diafilm kölcsönzésre
•
Bábozásra
•
Társasjátékozásra
•
Színezésre
•
Nyomdázásra
•
Videózásra
•
Számítógépes játékok használatára
Állandó programok: Családi mesedélutánok: Havonta egy alkalommal kerül megrendezésre. Egy-egy mese meghallgatása után a gyerekek és szüleik a meséhez kapcsolódó kézműves foglalkozásokon vesznek részt. Levelezőversenyek: A könyvtár regionálisan a kistérségi iskolákat is bekapcsolva négy levelezőversenyt hirdet meg minden év szeptemberében 3-8. osztályig. A versenyben részt vevők októbertől-áprilisig havonként kapnak olyan feladatokat, amelyek jelentős részét könyvek segítségével tudják megoldani. A döntőre májusban kerül sor. Bábozás: Általában ünnepek kapcsán kerül megrendezésre. Könyvtári foglalkozások: A foglalkozásokon különböző ünnepekkel, azok bemutatásával, történetével (télapó, Balázsolás, Valentin-nap, húsvét, Szent Iván-nap) ismerkednek meg a gyerekek. MÉDIATÁR A médiatár a könyvtár nyitva tartási idejében látogatható. Zenei CD-k, hangkazetták, hangoskönyvek, nyelvtanulást segítő anyagok, CD-ROM-ok várják a látogatókat. Lehetőség van a zeneművek, hanganyagok helyben használatára, valamint kölcsönzésére is.
13
A
jól
felszerelt
számítógépes
médialaborban
internetezésre
is
lehetőség
van.
Óvodásoknak, kisiskolásoknak különböző foglalkozások tartására van lehetőség, az iskolai tananyaghoz kapcsolódóan. Népszerűek a világ városait zenében bemutató, az évszakokhoz kapcsolódó, mesefeldolgozó zenés foglalkozások. A PROGRAM, TEVÉKENYSÉG KÖZVETLEN MEGVALÓSÍTÁSÁNAK LEÍRÁSA
A könyvtár gyerekkönyvtár részlegénél léptünk be az épületbe, ahol már várt minket Steib Gáborné- Márti néni, Schnell-Nagy
Erika néni – ők a
gyerek-könyvtárosok- akikkel előre egyeztettünk .Ők voltak a könyvtári munkatársak közül azok , akik a mi ismerkedésünket
a
számunkra
ismeretlen
hellyel
lebonyolították. Ők mutatták be nekünk a többi könyvtárost is, akiktől bármikor kérhetünk segítséget , ha gondunk akad. Először is körbejártuk a könyvtár belsejét, megnéztük hányféle helyiség van és melyiknek mi a funkciója. Az egyik terem a számítógépterem, ahol számítógépes játékokat, feladatokat lehet megoldani, nyomtatni, internetezni lehet. Itt működik a hangtár is. A gyerekkönyvtári teremből átsétálhattunk a felnőttek részlegébe . A teremben olvasósarkok vannak berendezve ,ahol kényelmesen olvasgathatnak ,újságokat forgathatnak a látogatók. Azok a könyvek, amelyek már nem fértek el a polcokon, raktárokba kerültek, ahová szintén betekinthettünk. Azt is elmeséltük az ovisoknak, hogy a könyvek betűrendbe kerülnek a helyükre és a bennük lévő tartalom szerint is különválogatják azokat- így vannak szakkönyvek, regények, versek stb Felhívtuk figyelmüket a könyvtárlátogatók viselkedésére–csendben üldögélnek, halkan beszélgetnek, amelyik könyvet megnézegették azt oda teszik vissza, ahonnan levették. Ezek a könyvtár íratlan szabályai, amiket mindenkinek illik betartani. Természetesen a gyerekeknek fenntartott részlegen kicsit más a légkör, de itt is illik betartani a helyes viselkedési normákat.(nem lehet hangoskodni, futkosni) Mindenki szabadon válogathatott
a
polcokról,
nézegethette
a
könyveket-
természetesen
folyamatosan
14
figyelmeztettük őket a már megbeszélt szabályok betartására. Azt is elmondtuk, hogy a könyvek ki is kölcsönözhetőek, haza is vihetők-ha már valaki beiratkozott a könyvtárba.
Erika nénivel megbeszéltük, hogy legközelebb már azért jövünk, hogy az állatokról és azok kicsinyeiről gyűjtsünk anyagot s megkértük, hogy segítsen nekünk a téma feldolgozásában.
15
Az állatok és kicsinyeik témakörének kidolgozása a gyerek-könyvtárosok segítségével CÉL:- a gyerekek már meglévő természeti ismereteinek bővítése, elmélyítése, rögzítése,új ismeretekhez juttatás a témakörrel kapcsolatban - a feldolgozás során érzelmi kötődést elősegíteni az állatok és kicsinyeikkel kapcsolatban pozitív érzelmek keltésével, s ezáltal a természetvédelmet megalapozni , környezettudatos gondolkodásra nevelni az óvodásokat- az élet körforgásával, állandó változással kapcsolatos ismeretgyűjtés a természetfilm segítségével SZERVEZÉSI FELADAT: - időpont egyeztetés a könyvtárossal - témafeldolgozás módszereinek megbeszélése, törekedve a könyvtár adta változatos lehetőségek teljes kiaknázására - anyag előkészítése (könyvek , DVD , hanganyag, technikai háttérikt-eszközök biztosítása SZERVEZETI KERET: csoportos és mikro-csoportos FEJLESZTENDŐ KOMPETENCIÁK: •
Értelmi kompetenciák: - auditív és vizuális percepció, gondolkodás, érdeklődés fejlesztése - gondolkodás, emlékezet fejlesztése az állatok jellemzőinek megbeszélésével, okokozati összefüggések megvilágításával - megfigyelőképesség fejlesztése, fogalomismeret bővítés
•
Szociális kompetenciák: - érdeklődés, motiváltság fejlesztése a sok újszerű ismeret nyújtásakor - társas kapcsolatok, együttműködő képesség fejlesztése a kiscsoportos tevékenykedés közben, egymás tolerálása
•
Kommunikációs (verbális, nonverbális kompetenciák) - nyelvi kifejezőkészség, összefüggő folyamatos beszéd fejlesztése az állatokról alkotott önálló gondolatok megfogalmazásakor - beszédértés,verbális kommunikáció a vélemények megfogalmazásával , összefüggő, folyamatos beszédre ösztönzéssel (segítő kérdésekkel) 16
•
Testi kompetenciák - finommotorikus mozgások, mozgáskoordinációs képességek fejlesztése az IKT eszközök használata során - szem-kéz koordináció fejlesztése a könyvek nézegetése során - nagymozgások fejlesztése a séta során
A PROGRAM, TEVÉKENYSÉG KÖZVETLEN MEGVALÓSÍTÁSÁNAK LEÍRÁSA A megbeszélt időpontban 16 nagycsoportossal megérkeztünk a könyvtárba, ahol már várt minket Steib Gáborné –Márti néni. Ő a vetítőterembe kalauzolt minket, ahol az előzetes egyeztetésnek megfelelően már előkészült a projektoros vetítésre. A természetfilm témája a metamorfózis volt, így szemtanúi lehettünk a csodáknak, hogy válik a hernyó pillangóvá, az ebihal békává, miből lesz a szitakötő stb. A számos gyönyörű kép és új ismeret nagyon lekötötték a gyerekek figyelmét. A vetítés után csoportokat alkottunk és a további program már mikro-csoportos keretek között folytatódott. Az egyik csoport a zenetárba látogatott, ahol egy teljesen új világ tárult fel számukrafülhallgatón
keresztül
CD-ről
különböző állat-és madárhangokat ismerhettek
meg.
A
természet
hangjait így a könyvtár zárt falai között figyelhették meg. Az ovisok egymással
versengve
próbálták
kitalálni, hogy milyen állathangot hallottak
és
megpróbálkoztak
a
hangok utánzásával is.
17
A másik csoport a felnőttek segítségével megkereste a polcokon az állatokról szóló képeskönyveket és a kiválasztott könyvekkel kettesével- hármasával letelepedtek, hogy azokat ismerős és ismeretlen állatfajok után kutatva átböngésszék.
A harmadik csoport a számítógépek elé telepedett és az interneten állatos képeket és állatkerti video –felvételeket nézegettek. A legtöbb gyereknek a számítógép egerének használata már nem okoz nehézséget. Mai digitalizált világunkban az informatikai eszközök nagyon vonzóak a gyerekek számára.
A csoportok időközönként helyet cseréltek, így mindenki mindent kipróbálhatott, amihez kedve volt. Összességében aznap a könyvtárban sok új ismerettel gazdagodtunk, változatos, sokoldalú, sok érzékszervre ható módszerrel igyekeztünk a témát feldolgozni, a gyerekeknek élményt nyújtani. A gyerekek nagy része szívesen maradt volna még, ebből gondoljuk, hogy elértük a célunkat és a könyvtár ezentúl vonzó célpont lesz az óvodásainknak! 18
Közös barkácsolás a könyvtárban, óvónők és könyvtárosok közös bábjátéka CÉL:a könyvtárban tett előző látogatás során , sok-sok ismeret rögzítése és elmélyítése, valamint új élmények nyújtása a közös barkácsolás és bábozás során
SZERVEZÉSI FELADATOK: 1. időpont egyeztetés a könyvtárossal 2. bábozás begyakorlása –A két medvebocs és a róka című mese szövegének memorizálása 3. barkácsolás eszközeinek összekészítése (ollók, ceruzák) 4. anyagok (fakanalak, színes papír, ragasztó ) beszerzése 5. bábparaván és díszletek (erdő) előkészítése SZERVEZETI KERET: csoportos, mikro-csoportos FEJLESZTENDŐ KOMPETENCIÁK: -
tevékenység közbeni beszélgetés és bábozás során gondolkodási műveletek fejlesztése-memória,nyelvi
kifejező
készség,
szókincsbővítés,
verbális
kommunikáció,beszédfegyelem) -
barkácsolás
során
szociális
kompetenciák
fejlesztése-együttműködési
képesség , alkalmazkodás fejlesztése a másik elképzelésének figyelembe vételével -
értelmi
és
testi
finommotorikus
kompetenciák
mozgások
fejlesztése
fejlesztése
a
-
a
vágással,
bábkészítés ragasztással,
során téri
tájékozódás, vizuális, taktilis percepció fejlesztése a forma kigondolásával és létrehozásával, rész-egész viszonyának értelmezésével
A PROGRAM, TEVÉKENYSÉG KÖZVETLEN MEGVALÓSÍTÁSÁNAK LEÍRÁSA A tevékenység megkezdése előtt megbeszéltük, hogy melyik állatokról szóló mese szereplőit barkácsoljuk meg, felelevenítjük az előző látogatás során szerzett ismereteket, mit is tudtunk meg a szóban forgó állatokról, mik azok főbb jellemzői.
19
Miután megbeszéltük, hogy ki mit készít - elkezdődhetett az egyéni munka.. Mindenki saját tempójában haladt, használhatott előre elkészített sémákat vagy önálló ötletet valósíthatott meg. Aki előbb befejezte a munkát, lehetőséget kapott arra, hogy a hangtárban állatok hangjaival ismerkedhessen, számítógépen nézegessen állatokról oldalakat ill. állatos játékokkal játszon a gépeken.
Az elkészült bábokkal a felnőttek bábjátéka után az erre vállalkozó gyerekek is bábozhattak lehetőséget kapva az önkifejezésre, önálló szereplésre.
20
Kirándulás Lengyelre az Anna forráshoz (erdei állatok és kicsinyeik )
CÉL:- a programsorozat utolsó alkalmán az eddig sokoldalúan feldolgozott állatok és kicsinyeik témában megismert állatokat természetes közegükben figyeljük meg –újabb ismeretekhez juttatjuk a gyerekeket - kiránduláson új élmények nyújtásával formáljuk a gyerekek természet és állatok iránti pozitív viszonyát SZERVEZÉSI FELADATOK: - kapcsolatfelvétel
a
Madarász-ovialapítvány
képviselőjével,
időpont-és
programegyeztetés - busz-rendelés - szülők tájékoztatása a tervezett kirándulás időpontjáról, szükséges felszerelésről, várható indulásról és érkezésről, kirándulás céljának kiírása a szülőknek az értesítő táblára SZERVEZETI KERET : csoportos FEJLESZTENDŐ KOMPETENCIÁK: Testi kompetenciák: - nagymozgások fejlesztése a kirándulás során (ugrások, mászások futás stb.) - mozgáskoordináció fejlesztése (szem-kéz, szem-láb összehangolt munkája az ismeretlen terepen való mozgás során) Szociális kompetenciák: - természet tudatos védelmének formálása szabályok felállításával, betartatásával (nem szemetelünk, nem törjük le az ágakat stb.) - természet iránti pozitív viszony formálása a természet védelmével ( csak „elengedett ”kincseket gyűjtünk) - túrázás szokásának alakítása természetjárással, természeti ismeretek nyújtásával
21
-
szenzitivizás
fokozása
az
állatok
és
madarak
hangjainak
észlelésével,
megfigyeltetésével - állatok szeretetének megalapozása ismeretek gyűjtésével, megfigyelésükkel,védelmükkel Értelmi kompetenciák: - vizuális észlelés ,figyelem, megfigyelőképesség fejlesztése a természet növényeinek és állatainak, madarainak megfigyelésével (fészek, üreg felkutatása- nagyító, távcső használata) - térirányok,téri relációk felállítása, becslése,gyakorlása ( közel-távol, alacsony-magas ) - nagyságbeli és formai összehasonlítások, mennyiségi relációk gyakorlása , ok-okozati összefüggések felfedeztetése Kommunikációs képességek: - szókincsbővítés a vadasparkban élő állatok és kicsinyeiknek megnevezésével (vaddisznó, vadmalac, őzgida, , suta, bak,szarvasbika, szarvastehén , szarvasborjú , különböző madárfajok megnevezése) - mondatalkotási készség , összefüggő beszéd fejlesztése -élmények felidézésével , a látottakról való beszélgetéssel
A PROGRAM, TEVÉKENYSÉG KÖZVETLEN MEGVALÓSÍTÁSÁNAK LEÍRÁSA A
lengyeli
turistaháznál
erdőgazdaság erdészével,
aki
találkoztunk a gyerekek
az jó
ismerőse, hiszen egész tanévben ő tartotta a Madárovi foglalkozásokat az óvodában. Most a madarakat és az állatokat természetes élőhelyükön,a valóságban figyelhettük, ismerhettük meg.
22
Első utunk a bekerített erdei állatokhoz vezetett, ahol vaddisznókat és vadmalacokat, gím-és dámszarvas családokat láthattunk. A gyerekek nagyon érdeklődőek voltak, az erdész türelmesen válaszolt a záporozó kérdésekre és új ismeretekkel gyarapodtunk az állatok életmódjával, táplálkozásával, külső tulajdonságaival és szaporodásával kapcsolatban. Rengeteg egyéni ismeret és élmény is felidéződött a gyermekek emlékeiből, amiket megosztottak a többiekkel.
Gyalogtúránk következő állomása a lengyeli tavak voltak, útközben az erdei úton mindenre rácsodálkoztak a gyerekek: levetett szarvasagancs, óriási hangyaboly, madár-odú, madárfészek, erdei virágok, gombák, friss ültetésű facsemeték, öreg odvas fák – megannyi csoda egy városlakó gyerek számára. Az erdésznek szinte mindenről valami érdekesség jutott eszébe. Így jutottunk el a tavakig, ahol a vizek élővilága kápráztatta el a gyerekeket: szitakötő, vízimolnárka, ebihal, békakoncert,halak, híd, nádas, sziget,ladik- ezer érdekesség kínálta magát. Egy természet közeli életet élő, hozzáértő ember szemével láthattuk, érzékelhettük
környezetünket,
a
természetet és ez gyerek és felnőtt számára
egyaránt
meghatározó
emlék, élmény maradt. Még sokáig fogjuk emlegetni ezt a kirándulást!
23
6. Összegzés, tapasztalatok Összegzésként elmondhatjuk, hogy programsorozatunk elérte a célját. Megmutattuk a gyerekeknek, hogy a gyerekkönyvtár vonzó hely- ahol kedves emberek, érdekes eszközök, barátságos környezet várja őket rengeteg új dologgal. Sikerként könyvelhetjük el, hogy többen beiratkoztak a könyvtárba és ezentúl minden gyerekkönyvtári programról tájékoztatják óvodánkat a könyvtárosok- így akár csoportosan vagy egyénileg is részt vehetünk azokon. Tervünk, hogy a jövő tanévben is megrendezzük a könyvtárprogramot s így talán sikerül új hagyományt teremteni a nagycsoportosok körében. Reményeink szerint ezzel mi is hozzájárulunk ahhoz, hogy ezek a gyerekek olvasni szerető, könyvbarát felnőtté váljanak! Ők talán a rohamos iramban fejlődő informatikai eszközök használata mellett a könyveket is értékelik és szeretik majd!
24
Az elvégzett tevékenységek rövid leírása, időráfordítás: Kapcsolatfelvétel a könyvtárral, tematika, együttműködés lehetőségeinek megbeszélése, egyeztetése .........................................................................................................................4 óra Egyes alkalmak tematikájának rögzítése ...........................................................................6 óra Gyakorlati megvalósítás lépéseinek megbeszélése, rögzítése ...........................................6 óra Szervezési feladatok kivitelezése, anyagbeszerzés ............................................................2 óra Végleges szöveg megbeszélése, pontos megfogalmazás ..................................................4 óra Program anyagának gépelése .............................................................................................8 óra Összóraszán: 30 óra
25
