Lenyûgözô marad a világunk, ha csökkentjük a CO 2 -t

Lenyûgözô marad a világunk, ha csökkentjük a CO 2 -t

Átviteli kapacitások, határkeresztezõ távvezetékek Tündérmesék elektronikus tananyagokban avagy szabad-e hinni egy jónevû portálon található információknak Környezetbarát, SF6mentes kapcsolókészülék fejlesztése Gyakorlati tapasztalatok a közvilágításban a Nátrium lámpák szemszögébõl Adatok a teljes piacnyitás megítéléséhez

© 2007 ABB

Fejezetek az Elektrotechnika 1948 és 1958 közötti idõszakából

Power and Productivity for a better world

TM

Beszélgetés Nagy István akadémikussal, a BME ny. tanszékvezetõ professzorával

Tranziens túlfeszültségek elleni védelem és villámvédelem Új MULTIBASE-rendszerû túlfeszültség-levezetôk az OBO-tól Univerzális Széles alkalmazási terület a V25 és V20 típusú varisztorokkal

Optimális beépítési lehetôség A dugórész az aljzatban megfordítható, az optimális beépítési helyzet eléréséhez

Áttekinthetôség Kétirányú feliratozás biztosítja az áttekinthetô jelölést mindkét beépítési helyzetben

Helymegtakarítás A távjelzôvel ellátott túlfeszültség-levezetôk szélessége egyezik az alapkivitellel

Öt év termékgarancia Minden OBO túlfeszültség-levezetô minôségét fémjelzi

Szerkesztôbizottság: Elnök: Dr. Szentirmai László Tagok: Dr. Benkó Balázs, Dr. Berta István, Dr. Boross Norbert, Byff Miklós, Gyurkó István, Hatvani György, Dr. Horváth Tibor, Dr. Jeszenszky Sándor, Kovács Ferenc, Kômíves István, Dr. Krómer István, Dr. Madarász György, Id. Nagy Géza, Orlay Imre, Schachinger Tamás, Szilas Péter, Tari Gábor, Dr. Tersztyánszky Tibor, Tringer Ágoston Szerkesztôség és kiadó: 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8. Telefon: 353-0117 és 353-1108 Telefax: 353-4069 E-mail: [email protected] http://www.mee.hu Kiadja és terjeszti: Magyar Elektrotechnikai Egyesület Felelôs kiadó: Kovács András Fôszerkesztô: Dr. Bencze János Felelôs szerkesztô: Horváth Zoltán Reklámmenedzser: Dr. Friedrich Márta Szerkesztôségi titkár: Szilágyi Zsuzsa MATE képviselôje a Szerkesztôségben: Dr. Vajk István Rovatszerkesztôk: Dr. Antal Ildikó Technikatörténet Dési Albert Villamos fogyasztóberendezések Farkas András Automatizálás és számítástechnika Horváth Zoltán Villamos energia Némethné Dr. Vidovszky Ágnes Világítástechnika Somorjai Lajos Szabványosítás Dr. Szandtner Károly Oktatás Szepessy Sándor Szemle Tóth Elemér Villamos gépek Tóth Éva Portré Turi Gábor Ifjúsági Bizottság Tudósítók: Arany László, Farkas András, Galamb István, Horváth Zoltán, Kovács Krisztina, Kovásznay Béla, Köles Zoltán, László Imre, Lieli György, Márton István, Nagy Zoltán, Schmidtmayer Antal, Szabadi László, Szántó László, Tringer Ágoston, Ur Zsolt Elôfizethetô: A Magyar Elektrotechnikai Egyesületnél Elôfizetési díj egész évre: 6 000 Ft + ÁFA, egy szám ára: 500 Ft + ÁFA. Grafika: Tim-Romanoff Kft. Budapest Nyomda: Pauker Nyomdaipari Kft. Budapest Index: 25 205 HUISSN: 0367-0708 Kéziratokat nem ôrzünk meg és nem küldünk vissza. A szerkesztôség a hirdetések és a PR-cikkek tartalmáért felelôsséget nem vállal. Adóigazgatási szám: 19815754-2-41

CIKKEK Sulyok Zoltán Átviteli kapacitások, határkeresztezõ távvezetékek Major László Tündérmesék elektronikus tananyagokban, avagy szabad-e hinni egy jónevû portálon található információknak Heckl Tamás, Varga Balázs Környezetbarát, SF6-mentes kapcsolókészülék fejlesztése EGYESÜLETI ÉLET VILÁGÍTÁSTECHNIKA HÍREK ELEKTROTECHNIKA-TÖRTÉNET PR CIKK VILLAMOS ENERGIA SZEMLE PORTRÉ Nagy István

3 6 9 5, 8, 11, 18, 23 12 14, 22, 24, 26, 30, 31 15 19, 27 20 26, 29 28

TARTALOM 30

GONDOLATOK NEKROLÓG Vajda György Dr. Sváb János

31 32

HÍRDETÔINK: ABB HUNGARY KFT., AREVA HUNGÁRIA KFT., DISTRELEC GMBH, ELEKTRO-COORD MAGYARORSZÁG KHT., ENERGIA KÖZPONT KHT. ENSTO ELSTO KFT., ENERSYS HUNGÁRIA KFT., GEOMETRIA KFT., OBO BETTERMANN KFT., JOHNSVILL KFT., RABOMATIC KFT., RAPAS KFT., SYMA, TYCO ELECTRONICS, V-TRADE KFT., VUKI

Nagy István

Dr. Novothny Ferenc és Kádár Aba

Articles Zoltán Sulyok: Transmission capacities, interconnections (tie lines)

Elektrotechnika-történet

3

László Major: Fairy tales in electronic syllabi

6

Tamás Heckl, Balázs Varga: Development of an environment-friendly, SF6-free switchgear

9

From our correspondents

5, 8, 11, 18, 23

Lighting News History of Electrotechnics PR articles Electrical energy Review Portrait István Nagy

12 14, 22, 24, 26, 30, 31 15 19, 27 20 26, 29 28

CONTENTS

Thoughts Obituary György Vajda Dr. János Sváb Summaries

30

31 32 32

Advertisers: ABB HUNGARY KFT., AREVA HUNGÁRIA KFT., DISTRELEC GMBH, ELEKTRO-COORD MAGYARORSZÁG KHT., ENERGIA KÖZPONT KHT. ENSTO ELSTO KFT., ENERSYS HUNGÁRIA KFT., GEOMETRIA KFT., OBO BETTERMANN KFT., JOHNSVILL KFT., RABOMATIC KFT., RAPAS KFT., SYMA, TYCO ELECTRONICS, V-TRADE KFT., VUKI

F Ô S Z E R K E S Z T Ô I

Ü Z E N E T

BEKÖSZÖNTÔ KEDVES OLVASÓ! Jelentõs változásokat élünk meg napjainkban. Itt nem az országos nagypolitikára gondolok, - bár arra is gondolhatnék - hanem saját „mikrovilágunkra”. Hiszen május 19-én lezajlott a közgyûlésünk, megtörtént a vezetõváltás az egyesület ügyvezetésében, jóváhagytuk az alapszabály módosítását, tehát új alapszabály szerint dolgozunk, és elindulnak azok a merész, nagyszabású tervek alapján kidolgozott projektek, melyeket az új (bár már ez az „új” jelzõ lassan avittá válik) elnökség zászlajára tûzött. Valójában az idei közgyûlés volt az Országos Elnök Titkári értekezletet követõen az elsõ olyan széles fórum, ahol az elnökség ismertette „Megújulási Programját”, melyen közkinccsé tette a megújuláshoz szükséges teendõket, kérve tagságunk segítségét annak megvalósításához. Elnökségünk nyomatékkal hangsúlyozta, hogy a program az Egyesület közös programja, tehát megvalósítani is csak közösen, kart-karba öltve lehet. Annak hangsúlyozása mellett, hogy az Egyesület eddig is jól mûködött, gyarapodott taglétszámát és anyagi bázisát tekintve egyaránt, azt gondolom, senki elõtt sem lehet kétséges, hogy nem minden tekintetben haladtunk együtt az idõvel, struktúránkat, mûködésünket modernizálni kell, nem csak idõszakosan, hanem állandó jelleggel. Itt talán idézném Szepessy Sándor tiszteletbeli elnökünk, volt fõtitkárunk, a közgyûlésen elhangzott szavait:

”végre megtörtént a rendszerváltás az Egyesület berkein belül is”. Én magam is egyetértek a fenti megfogalmazással. Annál is inkább, mert az összes változás, változtatás - legyen az az alapszabály módosítása, legyenek azok a program alapján kidolgozott akciótervek, stb. - mind-mind arra utalnak, hogy a modernizációs program kidolgozói tervüket valóban komolyan gondolják. Olyan szinten gondolják komolyan, hogy az valóban meggyõzõ, valóban alkalmas a célok elérése érdekében történõ mozgósításra. A feladat tehát adott! A részletes program megtalálható a www.mee.hu-n, az egyesület honlapján mindazok számára, akik valóban érdeklõdnek a program, az Egyesület jövõje, saját sorsunk iránt. Legyünk mindannyian aktívak. Az Elnökségre az elmúlt évi Közgyûlésünkön leadott szavazatainkat erõsítsük meg azzal, hogy a programot támogatjuk, és továbbmenve, ki-ki a saját lehetõsége szerint részt vesz a program megvalósításában.

Dolgozzunk együtt a közös sikerért! Dr. Bencze János fôszerkesztô

2

ELEKTROTECHNIKA

2007. 7-8. szám

F Ô S VZ I E L R L KA E MS O Z S T Ô EI N ÜE ZR EG NI EA T E K

ÁTVITELI KAPACITÁSOK, HATÁRKERESZTEZÕ TÁVVEZETÉKEK Sulyok Zoltán - MAVIR Zrt. Mottó Egy villamosenergia-rendszer teljesítmény-szállítási képességének (export/import/tranzit) nagysága, mértéke a rendszer jellemzõje, mely a rendszer egy pontján, részterületén betáplált teljesítménnyel azonos nagyságú teljesítmény-igénynek, a rendszer más pontján/részterületén történõ kielégíthetõségében nyilvánul meg.

BEVEZETÉS A villamosenergia-rendszerek fejlõdésének történetisége során a határkeresztezõ távvezetékek létesítésének célja az együttmûködésbõl eredõ kölcsönös elõnyök kihasználása, a kisegítés lehetõségének megteremtése volt. Ez lehetõvé tette az erõforrások megosztását, a szükséges tartalékok optimalizálását. Bizonyos esetekben ezen összeköttetések lehetõséget biztosítottak a rendszerek közötti korlátozott mértékû teljesítménycserére is (pl. szezonális csere). A cseréket alapjában véve nem a kereskedelmi érdekek, pillanatnyi - akár napon belüli - árelõnyök mozgatták, hanem az a józan megfontolás, hogy hosszú távon kiváltható vagy késleltethetõ egy erõmûépítés - biztos importforrás ismeretében -, vagy egy hálózatbõvítés a szomszédos rendszerek (párhuzamos utak, hurkok) jótékony hatásának figyelembevételével. A villamosenergia-piac liberalizációja felvetette annak igényét, hogy az egyes rendszerek, a különbözõ árú piacok között a középtávon, rövid távon (akár napon belül) fellépõ árelõnyök a rendszerek közötti szállítói kapacitások, pillanatnyi szabad hálózati kapacitások révén kihasználhatók legyenek. Mindaddig, amíg nagy árkülönbségek vannak egyes piaci részek között, a kapacitások elfogynak, elfogyhatnak importra, „tranzitra” (mindenki északról, keletrõl akar importálni, Olaszországba szállítani). Kiegyenlített árviszonyok között a szállítások lecsökkennek, a kapacitások feleslegessé, a határkapacitást növelõ beruházások költsége befagyottá válik.

HÁTTÉR Egy villamosenergia-rendszer teljesítmény-szállítási képességének (export/import/tranzit) nagysága, mértéke a rendszer jellemzõje, mely a rendszer egy pontján, részterületén betáplált teljesítménnyel azonos nagyságú teljesítmény-igénynek, a rendszer más pontján/részterületén történõ kielégíthetõségében nyilvánul meg. Van, ahol többlet van villamos energiából, van ahol hiány. A villany a távvezetékeken a többlet irányából folyik a hiány irányába, a fizika törvényeinek engedelmeskedve. Nincsenek deklarált, jól meghatározott szállítási útvonalak. A rendszer egy vagy több pontján annyi többlet és/vagy hiány lehet, hogy a teljesítményáramlások - figyelembe véve az ellátásminõségre, ellátásbiztonságra vonatkozó elõírásokat - a hálózati elemeken ne okozzanak határértéksértéseket (pl. túlterhelõdés). Normál üzemben a többlet vagy a hiány megengedhetõ mértékét a szállítható teljesítmény nagysága határozza meg. A hálózat, a rendszer szállítóképessége mértékének 1 2 3

jellemzésére szolgál a szállítási vagy más néven átviteli kapacitás. Az összeurópai villamosenergia-rendszeregyüttmûködésben - egy adott idõpontra, idõtávra vonatkozóan - a rendszerek közötti teljesítményszállítások maximálisan megengedhetõ mértéket határkapacitás mutatókkal adják meg1. Ezen elv alapján történik az átviteli kapacitások mûszaki számítása, szimulációval történõ meghatározása. Forrás többletet és hiányt modellezünk, ennek hatására megváltoznak a teljesítményáramlások, és a hiány mértékét addig növeljük, amíg a szimuláció során határérték sérülés (terhelhetõségi, feszültségtartási és stabilitási korlát) nem lép fel, figyelembe véve az (n-1) elvet. A piac is valahogy így mûködik: az olcsó forrásokat preferálja a drágán termelõkkel szemben. A drágán termelõ erõmûvek leállnak, az olcsón termelõk növelik kapacitásukat, kihasználtságukat.

A TARTALÉK KÉRDÉSE Természetesen a kiszámolt kapacitás nem használható fel teljes egészében kereskedelmi ügyletekre, hisz a számítás kiinduló adataiban bizonytalanságok lehetnek, és nem tervezett üzemi események (pl. hálózatos, erõmûves üzemzavar, hirtelen idõjárás változás - erõs szél vagy szélcsend stb.) is átviteli kapacitásokat igényelnek. Ezeket fedi le a TRM2 , amely a szabályozási zónák közötti üzemzavari kisegítéseket, valamint az adatbizonytalanságok miatti pontatlanságokat veszi, veheti figyelembe UCTE, ETSO elõírások szerint. A TRM jó meghatározása nagy fontossággal bír. Ha túl nagy a TRM, alacsonyak lesznek azok a kapacitások, melyek a piac számára kioszthatók. Ha a TRM túl kicsi, alacsony a rendszerben lévõ tartalék a nem várt események uralásához, veszélybe kerül a rendszer biztonsága.

ÉPÍTSÜNK HATÁRKERESZTEZÔ TÁVVEZETÉKET VAGY SEM? Ha a korábbinál több termelést akarunk máshol betáplált termelési többlettel kiváltani (több fogyasztást ellátni importból), de ezt szabad határkapacitások hiánya miatt nem lehet, kereskedelmi értelembe vett un. szûk keresztmetszetek3 lépnek fel. Emiatt a határkapacitásokat bõvíteni kell (kellhet), határkeresztezõ távvezetékeket kell (kellhet) építeni, vagy a belsõ hálózatot kell (kellhet) fejleszteni. Ez azt jelenti, hogy a kereskedelmi lehetõségek bõvítése, az export-, import- és tranzit ügyletek növelhetõsége érdekében (nem ellátás-biztonsági okok miatt!) kell távvezetékeket építeni.

Határkapacitások meghatározásának módszerét UCTE, ETSO elõírásokat követve, az Üzemi Szabályzat rögzíti. TRM - Transmission Reliability Margin: átviteli kapacitás tartalék Szûk keresztmetszet, szûkület (angolszász terminológiában - congestion) nem tévesztendõ össze a strukturális, topológiai okokból fellépõ (n-1) problémával

2007. 7-8.szám

ELEKTROTECHNIKA

3

V I L L A M O S

Korábban a kapacitások (határkapacitás vagy szállító kapacitás és az erõmûves kapacitás) egymás alternatívái voltak, bár például pénzügyi szempontból határkeresztezõ távvezeték létesítése kevesebb hazai erõforrást igényelt. A jelenlegi szabályozó környezet csak az egyiket piacosította, míg a másikat nem (a hálózat természetes monopólium maradt). Az is marad mindaddig, amíg a nemzetközi, hazai szabályozói környezet nem rendezi a kereskedelmi célú távvezetékek4, határkapacitások létesítésének jogszabályi hátterét, rendszerbe illeszthetõségét. Ehhez számos problémát kell megoldani (a teljesség igénye nélkül): • A tulajdonos, az üzemeltetõ, az üzemirányító, az „engedélyes” között, a jogok, kötelességek, a kiadások, bevételek (díjelemek) tekintetében nagyon bonyolult szerzõdéses rendszert igényel összeurópai szinten. • Erõsen hurkolt hálózati környezetben nehezen (mûszaki eszközökkel nem) biztosítható, hogy egy üzleti célú beruházás mindig azonos nagyságú plusz kapacitást eredményezzen, és nehezen (piackonform eszközökkel nem) garantálható, hogy annak haszna mindig az érdekelté (beruházóé) legyen. • Adódhat olyan helyzet - a külsõ villamos környezet megváltozása eredményeként - hogy egy beruházás elveszti kapacitásbõvítõ jellegét, és „ront” a rendszer helyzetén. • Sok esetben nem a határkapacitások a szûkek, hanem belsõ hálózati elemek okozzák a szûkületet, amelynek helye állandóan változhat a hálózati, erõmûves munkák (karbantartás) és a rendszerállapotok függvényében. • Erõteljesen változó környezetben nehezen meghatározható, hogy a beruházás megvalósulása után elõálló szabad határkapacitás - melynek nagysága pillanatról-pillanatra változik - milyen módon és mértékben allokálható és garantálható a befektetõknek. Általában egy új távvezeték összhatásában kedvezõ, de rossz irányban kiépített, rosszul idõütemezett határkeresztezõ távvezetékek jelentõs mértékû bõvítése (mind a számukat, mind pedig a kapacitásukat tekintve) sok esetben a rendszerre, a piaci szereplõkre nézve negatív hatással jár. Megnöveli a kiegyenlítõ áramlás, a nem szándékolt „tranzit” nagyságát, ezáltal csökkenti a szabad átviteli kapacitást. Mások használják a hálózatomat, csökkentve ezáltal az én szállítási lehetõségeimet, rendelkezésre álló kapacitásaimat. Bár ezek kompenzálására találták ki európai szinten az ITC5 mechanizmust, azonban több éves folyamatos vizsgálódás, elemzés és vita ellenére sem sikerült idáig megnyugtató, mindenki számára elfogadható, fair kompenzációs rendszert kidolgozni. Mivel azon rendszerek között célszerû határkapacitást bõvíteni, amely rendszerek között az árakat tekintve komoly különbség jelentkezik, ez az importkapacitás-jogok tranzitra való elhasználását eredményezheti, preferenciák hiányában. A kereskedõk között nem szabad különbséget tenni. Nem preferálható az,

E N E R G I A

aki importál, azzal szemben, aki tranzitál. Mikor allokálásra kerülnek a határkapacitás-jogok, az nyer, aki többet hajlandó azokért fizetni. Hiába növelem az import kapacitást az olcsó, vagy majdan olcsónak vélt források irányába, nincs eszköz, hogy a villanyt bent tartsuk az országban. Ha valaki többet hajlandó fizetni érte, akkor az, tranzit formájában „átfolyik” rajtunk. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy hazai átviteli kapacitást növelõ hálózatfejlesztések nem jelentik automatikusan az export-, import- és tranzit kapacitások növekedését. Abban az esetben, ha a hazai szûk keresztmetszet mellett a szomszédos rendszerben is szûkület van, akkor a hazai fejlesztés „hiábavaló” volt. Erre jó példa a gyõri transzformációt tehermentesítõ szombathelyi alállomás és a Gyõr - Szombathely távvezeték megépítése. Bár magyar szempontból akár több száz MW fölötti értékkel is növeli a fejlesztés az import-kapacitást, de a szlovák oldal miatt ezen metszék kapacitásai általában korlátozásra kerülnek. Ugyanis a szûk keresztmetszet nem feltétlenül a szlovák-magyar határmetszõ vezetékeken (metszéken), hanem a szlovák rendszeren belül, vagy más szlovák metszékeken jelentkezik, így az új vezetéknek kapacitásnövelõ hatása kicsi, „csupán csak” az ellátásbiztonságot növelte. Számos esetben igaz ez a magyar rendszerre is.

FEJLESSZÜK A HAZAI BELSÔ HÁLÓZATOT? A magyar rendszerben ún. szûk hálózati kapacitások általában nem a határkeresztezõ kapacitások elégtelenségébõl fakadnak, hanem a belsõ hálózat nem kellõ mértékû kiépítettségébõl, a szûkös transzformátor-kapacitásból, sok esetben a 120 kV-os hálózat korlátozó hatásából. Emiatt fogadta el a MEH (az elosztói engedélyesek jóváhagyó közremûködésével) a magyar villamosenergia-rendszer olyan irányú stratégiai fejlesztését, hogy táppont-sûrítéssel, a 120 kV-os hálózat és az átviteli hálózat távolításával, a körzetesítés lehetõségének szükség szerinti kialakíthatóságával kell (és lehet) az átviteli kapacitást megnövelni. Csak ez után kell és érdemes vizsgálni további határkeresztezõ vezetékek létesítésének szükségességét. Már csak azért is, mert egy új határkeresztezõ vezeték - a fentiek értelmében - nem feltétlenül jelenti a kapacitások számottevõ megnövekedését. Példa kedvéért: A gödi transzformátorok három gödi 400/120 kV-os transzformátoros üzem esetén nem, de karbantartás miatti kéttranszformátoros üzemben már - a megváltozott impedancia viszonyok miatt - érzékennyé válnak a szlovák importra, azt korlátozzák. Határkeresztezõ távvezeték átépítéssel, Göd - Levice(Léva) távvezeték megkettõzésével tovább romlanának az impedancia viszonyok. Belsõ hálózatfejlesztéssel - új átviteli hálózati táppont Bicskén - a gödi transzformátorok tehermentesíthetõk, a helyzet javul. (A 2006. évi hálózatfejlesztési terv 2012. évi üzembelépéssel számol bicskei alállomással, transzformációval.)

4

4

Kereskedelmi célú távvezetékek: angolszász terminológiában – merchant lines ITC - Inter TSO Compensation: Rendszerirányítók közötti kompenzációs eljárás a hálózat mások általi igénybevételéért, használatáért (infrastruktúra, hálózati veszteség).

5

ELEKTROTECHNIKA

2007. 7-8.szám

V I L L A M O S

E N E R G I A

TOVÁBBI MEGFONTOLÁSOK Hosszú távú kitekintést felölelõ erõmûves forráskapacitás elemzések szerint a szlovák, lengyel import lehetõségek hamarosan (2009-2010 körül) elfogynak. Az északi metszéken további kapacitásbõvítõ beruházás ennek tükrében nem feltétlenül indokolt. A balkáni import korlátos. Nem csak az erõmûves kapacitások korlátossága miatt, hanem mert e rendszerek hálózata sem a nagy export-, import- és tranzit ügyletekre épült. Mind a határkeresztezõ kapacitások, mind pedig a belsõ hálózati kapacitás szûkületek korlátozzák az ebbõl a régióból kiszállítható teljesítményt. Ez mindenképpen megfontolandóvá teszi további balkáni irányú kapcsolatok létesítését. A magyar rendszer erõmûves export-kapacitásai sem feltétlenül indokolják további határmetszõ távvezetékek építését, mert közép- és hosszú távon nem számolhatunk többlet piacképes kapacitással, amely eladható kapacitásként jelentkezne. Nem szabad szem elõl téveszteni a Forrásoldali Kapacitásterv azon korábbi (és azóta is idõszerû) megállapítását sem, hogy a villamosenergia-rendszer szabályozhatósága, üzembiztonsága, tartalékolása szempontjából a mindenkori fogyasztás legfeljebb 20%-a körüli értékét célszerû importból fedezni. ÖSSZEFOGLALÁS A meglévõ nemzeti hálózatokat és határkeresztezõ távvezetékeket nem nagymértékû energiakereskedelemre létesítették. Jelen cikk a magyar villamosenergia-rendszer szemszögébõl mutatja be a megfontolásokat (pro és kontra érveket), és a hálózatfejlesztési terv eredményeit 2020-ig elõretekintve. A hálózathoz való szabad hozzáférés nem jelentheti a bárhol, bármikor rendelkezésre álló „olcsó” forrásokhoz, „drága” fogyasztókhoz való korlátlan hozzáférést. Bár a piaci szereplõk szeretnék, nem lehet cél „azonnal”, akár „jó drágán” is megépíteni, bõvíteni a hálózatot (a fogyasztó fizeti, ameddig nincs üzleti célú távvezeték építésére lehetõség), engedve a piac nyomásának, hogy a pár évig tartó „aranykor” elmúltával ott maradjon a hálózati infrastruktúra kihasználatlanul, befagyott költséget eredményezve. A piac szereplõinek együtt kell megtalálni azt a kölcsönösen elfogadható egyensúlyi állapotot, mely leginkább szolgálja a közjót, és érvényesíti a legnagyobb haszon („hasznosság”) elvét.

-

E G Y E S Ü L E T I

É L E T

Az átviteli hálózat tervezett fejlesztései 2020-ig6: • Szombathely - Hévíz 2x400 kV-os távvezeték • Albertirsa - Martonvásár 400 kV, II. rendszer felszerelése • Martonvásár - Bicske - Bánhida 2x400 kV-os távvezeték • Bicske 400/120 kV-os 2x250 MVA transzformátoros alállomás • Bánhida 400/120 kV-os 2x250 MVA transzformátoros alállomás • Detk 400/120 kV-os 2x250 MVA transzformátoros alállomás • Szolnok 400/120 kV-os 2x250 MVA transzformátoros alállomás • Székesfehérvár 400/120 kV-os 2x250 MVA transzformátoros alállomás • Gödöllõ 400/120 kV-os 2x250 MVA transzformátoros alállomás • Dunaújváros 400/120 kV-os 2x250 MVA transzformátoros alállomás • Pomáz 400/120kV-os 2x250 MVA transzformátoros alállomás • Békéscsaba-(OH) Nadab 2x400 kV-os távvezeték • Pécs-Ernestinovo 2x400 kV-os távvezeték 6

„A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2006” tervben foglaltak alapján

A lektorálást Simig Péter (a MAVIR volt munkatársa, igazgatóhelyettese) készítette. SULYOK ZOLTÁN MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. Rendszerszintû Hálózattervezési és -elemzési Osztály (RTO) osztályvezetõ

[email protected]

MEE 54. VÁNDORGYÛLÉS ÉS KIÁLLÍTÁS Emlékeztetjük kedves Olvasóinkat, hogy 2007. augusztus 22-24. kerül sor a Magyar Elektrotechnikai Egyesület 54. Vándorgyûlésére és Kiállítására. Az E.ON Észak-dunántúli Áramszolgáltató Zrt. fõvédnöksége alatt zajló rendezvénynek ez évben a Club Tihany ad otthont. Az idei vándorgyûlés központi témája a magyar villamosenergia piac megnyitása, mottója is ezt tükrözi: „Középpontban a fogyasztó”. A háromnapos konferencia a jól megszokott mederben zajlik, az elsõ nap kiemelt elõadásait és plenáris ülését második és harmadik nap a változatos témájú, sokszínû szekció elõadások követik. A jó hangulatú baráti találkozóra elsõ este kerül sor. Találkozzunk minél többen partnereinkkel, kollégáinkkal és tagtársainkkal! A Vándorgyûlés részletes programja az Egyesület honlapján (www.mee.hu) olvasható! Az eseményrõl az újság hasábjain késõbb részletesen beszámolunk.

1. ábra - Az átviteli hálózat 2020-ban (tervezett)

2007. 7-8.szám

Szerkesztõség

ELEKTROTECHNIKA

5

O K T A T Á S

TÜNDÉRMESÉK ELEKTRONIKUS TANANYAGOKBAN avagy szabad-e hinni egy jónevû portálon található információknak Major László - villamosmérnök, mûszaki tanár A cikk arra hívja fel a figyelmet, hogy az interneten fellelhetõ oktatási anyagok hibákat tartalmazhatnak, ezzel komoly félreértéseket idézhetnek elõ, mind a diákok, mind az oktatók számára. A példakent mutatott tanagyag-részekben súlyos szakmai hiányosságokra, tévedésekre mutat rá a szerzõ. Felhívja a figyelmet arra, hogy az interneten publikált elektronikus tananyagok esetében a szakmai lektorálás nélkülözhetetlen.

Verejtékezõ homlokkal ébredtem egy reggel. Azt álmodtam, hogy az 1848-as szabadságharc vezére, II. Rákóczi Ferenc, Szent Istvánnal cserél eszmét Dzsingisz kán második világháborús szerepérõl. Megnyugtató volt a mi világunk megszokott rendetlenségeire ébredni, és megállapítani, hogy nem egy tudat(ta)lan elme rakta össze a történelmünket. Sajnos azonban nem minden tudományterület õrzi ennyire rendületlenül és változatlanul az alapigazságait. Ezt kellett megállapítanom, mikor a kíváncsiság a Sulinet Digitális Tudásbázis (SDT) oldalaira hajtott. A szakképzési tananyagok között bolyongva álomképemhez hasonló, az elektrotechnikában és a méréstechnikában fellelhetõ kuszaságokkal kerültem szembe. Elõször azt hittem rosszul látok, de - mintegy két órát eltöltve a számomra nehezen kezelhetõ elektronikus tananyag mellett - kiderült, hogy nem a szememmel van a baj. A Sulinet Digitális Tudásbázis (SDT) - úgy tudom - kettõs céllal készült. Tanároknak nyújt segítséget tananyaguk, prezentációjuk összeállításához, képanyaggal szolgál tanórai illusztrációkhoz, a tanulók számára pedig az elsajátítandó tananyag mélyebb megismerését, feladatokon, ellenõrzéseken keresztüli begyakorlását kínálják ezek az oldalak. Az alábbiakban közreadok néhányat azon gyöngyszemekbõl melyeket rövid szemlélõdésem során találtam (http://sdt.sulinet.hu, Szakképzés-szakmacsoportok, Elektronika, Elektronika-elektrotechnika alapismeretek)

Az ábrán látható kapcsolás sem helyes, mert a Wheatstone híd kapcsolásánál a kiegyenlítõ ellenállás nem a mérendõ ellenállással azonos hídágban található, az ábra jelöléseivel az R1-nek kellene a folyamatosan változtathatónak lenni (a gyakorlatban alkalmazott Wheatstone hidaknál RP és R2 is változtatható dugaszolással 10b, 100b, 1000b, stb. értékûre). Sajnos ez nem a rajzoló „sajtóhibája”, mert a szöveg lentebb kitér erre: Az ellenállás mérésére alkalmas Wheatstone-híd kapcsolási rajzán láthatjuk, hogy RX ismeretlen ellenállás hídágában egy RP hitelesen, és kis fokozatokban állítható ellenállást tartalmaz, amellyel a kimeneti feszültséget tudjuk nagyon pontosan nullára beállítani.

A Wheatstone híddal való ellenállásmérésnek nincs kimeneti feszültsége. A kiegyenlített állapot érzékelését a kapcsolásban található galvanométer (amely árammérõ mûszer) teszi lehetõvé, kiegyenlített állapotban a galvanométer árama nulla. A Wheatstone híd alkalmazására interaktív példát is találunk:

Kalandozásom a Wheatstone híd-nál és annak alkalmazásánál kezdõdött. Mint tudjuk, ez a hídkapcsolás ellenállásmérésre szolgál, néhány ohm és megaohm közötti ellenállások értékének meghatározását végezhetjük vele. Lássuk, mit találunk errõl a Sulinet Digitális Tudásbázisban:

Elindítva a gyakorló feladatot elõször a példa szövege olvasható, látható a kapcsolási rajz, majd a megoldáshoz az RN (az elõbb még RP-vel volt jelölve) értékét kell változtatni úgy, hogy a galvanométer helyére kötött feszültségmérõ (?) nullát mutasson. Ha ez megtörtént, a számadatok alapján RX értéke meghatározható és ezt kell beírni a jelöletlen megoldás mezõbe. Ezt követõen jöhet az ellenõrzés. Megpróbáltam elvégezni a feladatot, kiszámoltam az ismeretlen ellenállást: A Wheatstone-híd alkalmazása A Wheatstone-hidat elsôsorban alkatrészek és nem villamos mennyiségek (hômérséklet, kis elmozdulás, nyúlás, stb.) mérésére alkalmazhatjuk.

6

azaz szó sem esik ellenállásmérésrõl.

ELEKTROTECHNIKA

Sajnos az ellenõrzés során ez a számérték nem bizonyult

2007. 7-8.szám

O K T A T Á S

helyesnek (X-et kaptam q helyett), ekkor a „helyes megoldás” lehetõségével élve RX értékére 6b jelent meg. Nem értem, nem értem és nem értem ezt a „helyes megoldást”, mert akárhogy is próbálkozom a 0,1b, a 10b és a 3b szorzásával és/vagy osztásával 6b semmiként sem adódik eredményként. Több gyakorlófeladatot is próbáltam megoldani, az eredmény a leírtakhoz hasonlóan alakult. Ugyanitt, a Wheatstone híd alkalmazásánál találunk olyan részt, mely (fényképpel illusztrálva) a galvanométer szerepét magyarázza:

Galvanométer A galvanométer kiegyenlítéses rendszerû, ami azt jelenti, hogy akkor kell a beállított értékeket leolvasni, amikor a mûszer egyensúlyi, vagyis nulla állapotot jelez.

Nem, nem, nem! A galvanométer speciális állandómáneses (lengõtekercses, Deprez) mûszer, érzékeny árammérõ. Egyensúlyi állapotában nem esik le az asztalról. Nem állítható be rajta érték. Ha Wheatstone híd kiegyenlített állapotát szeretnénk vele érzékelni, akkor a híd ellenállásainak beállított értékeit kell akkor leolvasni, mikor a galvanométer nulla áramot jelez. No - gondoltam - hagyjuk a Wheatstone hidat s nézzünk más oldalakra. Következett a „Deprez alapmûszer alkalmazása”, „méréshatár-bõvítés, voltmérõ készítése” szintén interaktív feladattal (ld. a bal alsó képet): A feladatban Deprez alapmûszerhez kell elõtétellenállást kiválasztani megadott készletbõl úgy, hogy adott feszültség

mérésére a kapott mûszer alkalmas legyen. A feladat megoldása során a kapcsolás kialakításakor a kiválasztott elemeket a helyükre kell mozgatni. Ha ezt sikeresen elvégezzük kirajzolódnak az áramkör feszültségei és árama. A kapcsolásban G betû jelöli a feszültségforrás helyét, V-vel jelölik a feszültség méréshatárában kiterjesztendõ alapmûszert, s a képen koordinátarendszerben jelennek meg az áramkör jellemzõi. Alaposabban szemügyre véve az ábrát néhány dolog szemet szúr rajta. A mûszer, amelynek méréshatárát ki szeretnénk terjeszteni Deprez alapmûszer. A Deprez alapmûszer árammérõ mûszer, a mutatójának kitérése a rajta átfolyó áram középértékével arányos. A valóságos Deprez alapmûszernek van belsõ ellenállása, így az átfolyó áram hatására feszültség esik rajta. A végkitéréskor folyó áram (Io) és a mûszeren ekkor esõ feszültség (Uo) jellemez egy alapmûszert. Szerencsésebb és a valósághoz közelebb álló lenne tehát a kiterjesztendõ alapmûszert „A” betûvel árammérõnek jelölni, esetleg az Io-Uo értékeket megadni. Ha tudjuk, hogy a Deprez mûszer középértéket mér, akkor elcsodálkozunk azon, hogyan fordulhat elõ, hogy a méréshez váltakozó, szinuszos hullámalakú feszültséget választottak, amelynek középértéke nulla. Tovább csodálkozunk, ha megnézzük a függvények ábráját és a hozzá tartozó jelmagyarázatot. Ez utóbbi szerint pirossal jelölve a „mérendõ feszültség nagyságát látjuk”, a koordinátarendszer függõleges tengelyén pedig ábrázolt mennyiségként „I (A)” szerepel. Kékkel jelölve a szöveg szerint „a mérõmûszer által mérhetõ maximális feszültség”-et látjuk (szintén A-ban). Nekem úgy tûnik, hogy az ábrán egy idõfüggvény látható, annak meghatározható a maximális értéke, de az nincs az ábrára jelölve. A maximális adat (feszültség vagy áram) egy vízszintes vonalként ábrázolódna ebben a koordináta rendszerben. Ha kukacoskodni szeretnék, akkor az is feltûnne a diagramon, hogy bár a tengelyek mentén mértékegységek vannak feltüntetve, a tengelyeken nem találunk mérõszámokat, így nem tudjuk, mekkora szakasz jelent 1s-ot, illetve 1 A-t és talán egy matematikus azt is észrevenné, hogy a tengelyek végérõl hiányzik a nyíl, a megszokott koordinátatengely jelzésként. Nagyon hasonló ehhez a „méréshatár-bõvítés, ampermérõ készítése” címû feladat. (jobb alsó kép)

7

2007. 7-8.szám

ELEKTROTECHNIKA

O K T A T Á S

-

E G Y E S Ü L E T I

Ebben a feladatban a söntellenállással kiterjesztett méréshatárú árammérõ közvetlenül, terhelés nélkül a feszültségforrásra csatlakozik. Végül - befejezésként - az „Elektronika-elektrotechnikai alapismeretek” témakörébõl az Ohm törvényérõl:

Lineáris alaktrészek Az R=UI összefüggés átrendezésével a törvény további alakjai: I=UR

a jól ismert törvény újrafogalmazását láthatjuk, melyet „átrendezve” egy újabb furcsa összefüggés tárul elénk.

É L E T

tanáraiknak, s kritikus szemmel nézzék az interneten található tananyagokat, hiszen a példák azt mutatják, hogy - még ha egy jónevû intézmény áll is a háttérben - tévedések elõfordulnak. Elgondolkodva ezen elektronikus tananyagon eltöltött két óra eredményességén, megrendült a hitem a Sulinet Digitális Tudásbázis tartalmi részében. Ha egy terület alapjainál ilyen sok hiányosság - de talán fogalmazhatnék erõsebben: durva szakmai tévedés - fordul elõ, vajon mennyire bízhatok azokban a részekben, amelyeket nem ismerek. Tanulhatom-e innen a történelmet vagy a fizikát? Szabad-e használnom a biológia tananyagot? Minden, amit itt találok helyes-e, nem vezetneke tévútra az alkotók? Egy ilyen honlap szerzõinek, a szerkesztõknek és a honlap „gazdájának”, a szakmai felügyeletnek komoly felelõssége van. A szakmai hibák nagyobb kárt okozhatnak a tanítás-tanulás folyamatában, mint amekkora hasznot hoz a tananyag többi része. Kérem tehát, hogy a Sulinet Digitális Tudásbázis tananyaga kerüljön szakmai és nyelvi lektorálásra. Addig, míg ez megtörténik, vagy vegyék le a tananyagokat az internetrõl, vagy feltûnõ módon jelezzék a honlap látogatóinak, hogy szakmai tévedésekre is számíthatnak.

Itt véget értek kalandozásaim a honlapon. Valójában elfogyott a türelmem. Arra kérem tanár kollégáimat, a fentebb idézett oldalakat ne használják oktató munkájukhoz, higgyék el azt, hogy amit eddig az Ohm törvényérõl, a Wheatstone híd alkalmazásáról, stb. tudtak, az úgy jó, s nem kell azt megváltoztatni. Kérem a tanulókat, hallgatókat, ne higgyék, hogy tanáraik õket eddig félrevezették. Higgyenek a könyveknek, higgyenek

MAJOR LÁSZLÓ A Budapesti Mûszaki Fõiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Karán az Automatika Intézet docense. Szakterülete a méréstechnika, villamos és nem villamos mennyiségek mérésével, e témakörök oktatásával foglalkozik.

[email protected]

FÉNYKÉPES BESZÁMOLÓ AZ ÉV MUBI ÜLÉSÉRÕL

Dr. Novothny Ferenc és Kádár Aba

Kádár Aba köszöntése

A MUBI új vezetõje Dr. Novothny Ferenc lett, akinek „beiktatására” az ülésen került sor. Mindannyiunk örömére Kádár Aba ígéretet tett arra, hogy továbbra is aktívan részt vesz a MUBI munkájában.

Az Érintésvédelmi munkabizottság 2007. június 6-i ülésének végén 40 évi munka után Kádár Aba leköszönt a MUBI vezetõi tisztségérõl. Ebbõl az alkalomból Arató Csaba a MUBI nevében díszoklevelet, valamint közelmúltbeli 80. születésnapja alkalmából néhány ajándékot adott át Kádár Abának. A MUBI köszönô oklevele

Kern Imre Az Érintésvédelmi munkabizottság tagja

8

ELEKTROTECHNIKA

2007. 7-8.szám

V I L L A M O S

E N E R G I A

KÖRNYEZETBARÁT, SF6-MENTES KAPCSOLÓKÉSZÜLÉK FEJLESZTÉSE Heckl Tamás - Varga Balázs

1. BEVEZETÉS Az SF6-gáz egyedülálló fizikai és kémiai tulajdonságai lehetõvé tették, hogy ívoltó és szigetelõközegként lehessen felhasználni. Ezt a gázt a nagyfeszültségû berendezések szinte nélkülözhetetlen komponensenként ismerték, míg 1995-ben bebizonyosodott, hogy a légkörbe kerülve nagymértékben hozzájárul az üvegházhatáshoz. Az SF6 globális felmelegedést fokozó hatása 23.900-szor nagyobb, mint a CO2 gázé. Éppen ezért az 1997-ben megtartott Kiotói Konferencián azon veszélyes gázok közé sorolták, amelyek kibocsátásának drasztikus visszaszorítása mellett döntöttek a szerzõdést aláíró tagországok. Bár az SF6-gázt nem tiltották be, mégis annak alkalmazásának bizonytalan jövõjét illetõen kutatások sorozata indult meg, hogy milyen más, környezetbarát gázzal lehetne helyettesíteni. Jelenleg nem ismerünk olyan gázt, amely minden tekintetben képes lenne kiváltani az SF6-ot, de ha csak a szigetelési tulajdonságokat vizsgáljuk, vannak bíztató eredmények. Az egyik helyettesítõ szigetelõgáz a megfelelõ nyomású száraz levegõ lehet, amit már neves gyártók (Hitachi, Mitsubishi) is sikerrel alkalmaztak. [1]

2. A FELADAT Feladatunk volt a Hyundai Heavy Industries cég jelenleg is kereskedelmi forgalomban lévõ SF6 gázzal szigetelt, vákuummegszakítókkal felszerelt 25,8 kV-os kapcsolóberendezés (1.. ábra) három állású (földelõs) szakaszolójának (2.. ábra; kikapcsolt állás) légszigetelésûvé történõ átalakítása. Ennek során a legkevesebb módosítás mellett úgy kellett optimalizálni a készülék belsõ alkatrészeit, hogy azt túlnyomású száraz levegõvel tudjuk szigetelni. [2]

1. ábra - SF6 gázzal szigetelt, vákuum-megszakítókkal felszerelt 25,8 kV-os kapcsoló-berendezés

2007. 7-8.szám

2. ábra - Az 1. ábrán látható kapcsoló-berendezés három állású szakaszolója kikapcsolt állapotban

3. AZ ELMÉLETI HÁTTÉR A villamos erõteret tekintve megkülönböztetünk homogén, gyengén inhomogén és erõsen inhomogén erõteret. Homogén tér csak két végtelen síkelektróda között alakul ki, amellyel a gázszigetelt berendezésekben nem találkozunk. Az erõterek jellemzésére elmondható, hogy míg homogén, illetve enyhén inhomogén erõtérben minden kezdeti kisülés átütéssé alakul, addig az erõsen inhomogén térben a kezdeti kisülés nem feltétlenül okoz átütést, vagyis elõállhat a csak részeleges letörés állapota. Publikált mérési adatok alapján a 3,5 bar túlnyomású levegõben a megengedhetõ legnagyobb térerõsség körülbelül 8 kV/mm, ami egy biztonsági tényezõvel korrigált átütési szilárdságból származik. Mivel az átütési szilárdság erõsen inhomogén erõterek esetén fiktív értéket ad, ezért ilyenkor mindig ellenõrizni kell, hogy a kiinduló részleges letörésekbõl létrejön-e átütés vagy sem. A nagynyomású levegõben, mint általában a gázokban az átütések vezetõ csatornák terjedésével jönnek létre, amelyek gyorsabban haladnak, mint az elektronlavinák, és a vezetõképességük is jobb [3]. Több olyan kritérium is létezik, amelynek segítségével megbecsülhetõ a gázban kialakult vezetõ csatorna hossza. Munkánkban erre a célra a korona kritériumot használtuk fel, amely a következõ egyenlettel írható le. , ahol z0 a vezetõ csatorna hossza z irányában. Az f ionozási, és h elektronbefogási tényezõket leíró egyenleteket valamint K* dimenzió nélküli szám értékét Sarma és Janischewskyj határozta meg tapasztalati úton (K* = 3500). Az a és h függnek a térerõsség-eloszlástól (E(z)), valamint a nyomás és hõmérséklet által meghatározott relatív sûrûségtõl. [4] A közelítõ egyenleteket behelyettesítettük a korona kritérium integráljába. Az így kapott kifejezésben E(z) és z0 kivételével

ELEKTROTECHNIKA

9

V I L L A M O S

minden más ismert. A nyomást és a hõmérsékletet állandónak tekinthetjük az integrál egész útján, míg a térerõsség eltérõ értékû a tér minden pontjában. A számításhoz felhasználható térerõsség-eloszlás az adott elektródák között számolt térerõsség, az elektródától mért távolság függvényében. Az egyik elektróda felületén megkeressük a maximális térerõsségû pontot és abból kiindulva a térerõsségvektorok irányítása szerinti útvonalon haladunk a legközelebbi elektródáig. Így kapjuk azt az egydimenziós térerõsség-eloszlást, amit felhasználunk a korona kritérium integráljában. A kifejezés megoldásának eredménye a csatorna keresett hosszúsága (z0 ), ami ha hosszabb, mint az elektróda-távolság, akkor létrejön az átütés, ellenkezõ esetben nem.

E N E R G I A

potenciált kapcsoltunk. Több számítást lefuttatva megkaptuk azokat a helyi térerõsség maximumokat, amelyeket a geometria módosításával csökkentenünk kellett. Ezek a gyûjtõsín rögzítõ elemeinek belsõ sarkain, és az állóérintkezõk csúcsain alakultak ki (4.. ábra). A következõ lépésben átterveztük az álló érintkezõket, valamint - ahol szükségesnek láttuk - növeltük a lekerekítéseket (5.. ábra; földelt állás). Az új állóérintkezõ környezetében kialakult térerõsség-eloszlás a 6.. ábrán látható. Itt észrevehetõen egyenletesebb az eloszlás, mint a kiindulási esetben.

4. A MEGOLDÁS MENETE Mivel gázokban az átütés mindig a legnagyobb villamos térerõsségû helyek felõl indul meg, ezért munkánkban célunk ezen helyi térerõsség-maximumok csökkentése volt. A feladat megoldásának elsõ lépésében megalkottuk a szakaszoló háromdimenziós, alak- és mérethû geometriai modelljét, amit a szimmetria miatt megfeleztünk (2. ábra). Az egyszerûsített gáztér modellen, amely csak a gyûjtõsíneket, azok tartó elemeit valamint az állóérintkezõket tartalmazza (3.. ábra), végeselem térszámításokat végeztünk, amelyek eredményeként megkaptuk a villamos térerõsség-eloszlást. A vizsgálatoknál mindig az IEC 60694-es szabványnak megfelelõen jártunk el, miszerint az egyik fázisra 150 kV csúcsértékû lökõhullámú próbafeszültséget, míg a másik kettõre és a burkolatra föld-

5. ábra - Az áttervezett álló érintkezõk, valamint a növelt lekerekítésû szakaszoló, földelt állásban

6. ábra - Az új állóérintkezõ környezetében kialakult térerõsség-eloszlás

3. ábra - Az egyszerûsített gáztér modell

10

4. ábra - A helyi térerõsség maximumai

ELEKTROTECHNIKA

5. AZ EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉS

Eredményeinket a fenti táblázatban foglaltuk össze. A geometriai módosítások következményeként helyenként jelentõsen sikerült csökkenteni a maximális térerõsségeket. Az ábrákon

2007. 7-8.szám

V I L L A M O S

E N E R G I A

bemutatott állóérintkezõ esetében 40%-os javulást értünk el. Mivel számítások szerint a megengedhetõ térerõsség 8 kV/mm, így további módosítások szükségesek ahhoz, hogy a vizsgált készülékben biztosan ne jöjjön létre átütés. Ez elérhetõ az alkatrészek további alakításával vagy villamos árnyékolások alkalmazásával, amelyek esetenként gazdaságosabb megoldásnak bizonyulnak. Mivel az erõsen inhomogén erõterekben létrejövõ átütések számítására nem ismerünk bevált eljárást, ezért az elméleti háttér fejezetben összefoglalt gondolatmenet alapján igyekeztünk megállapítani, hogy létrejön-e az átütés. Az elvégzett ellenõrzés alapján, a végeselem programmal meghatározott E(z) eloszlást felhasználva, a számítások eredményei szerint nem következik be átütés.

6. ÖSSZEFOGLALÁS A nagyfeszültségû berendezések fejlesztése igen összetett folyamat. Ahhoz, hogy gazdaságos berendezéseket gyártsunk, a szigetelõanyagokat a lehetõ legjobban kell kihasználnunk, úgy hogy azokban átütés ne következzen be. A bemutatott munkafázis egyfajta betekintést ad a számítógéppel segített tervezés folyamatába, amely nagyban hozzájárul a fejlesztési költségek csökkentéséhez, hiszen a készülékek vagy berendezések legyártása nélkül is lehetõségünk van az adott eszköz vizsgálatára. A számtalan lehetõségek között, vagyis a villamos szilárdsági vizsgálatokon túl akár termikus vagy mechanikai tesztelések is elvégezhetõk. Ha ezek eredményei azt mutatják, hogy nem megfelelõ a készülék, a további módosítások könnyedén és szinte költségmentesen elvégezhetõk. Egy új konstrukció fejlesztésekor nélkülözhetetlen a lejátszódó fizikai folyamatok ismerete, hiszen az analízisek eredményének kiértékelése továbbra is a mérnök feladata. IRODALOMJEGYZÉK 1, Madarász, Gy. Az SF6 gáz alkalmazásának jövõje - elõadás, Hunelec Kft, MEE 53. Vándorgyûlés, B5 szekció, Szeged, 2006. augusztus 23-25. 2, Heckl T., Varga B.: Az SF6 gáz helyettesítése a nagyfeszültségû kapcsolóberendezésekben, BME-VIK TDK, 2006 és OTDK 2007 (Mûszaki Tudományi Szekció, Gyõr) I. helyezés 3. Csernátyonyi - Hoffer, A., Horváth, T.: Nagyfeszültségû technika, Tankönyvkiadó, Budapest, 1978, 394p. 4. D.B. Phillips, R.G. Olsen and P.D. Pedrow Corona Onset as a Design Optimization Criterion for High Voltage Hardware, IEEE, Vol. 7, No 6, December 2000

HECKL TAMÁS Szigorló

villamosmérnök

hallgató

a

BME

Villamos

Energia

Rendszerek fõszakirányán. Tématerülete a nagyfeszültségû kapcsolókészülékek fejlesztése. A H-Tec Kft. (Hunelec Kft.) ösztöndíjasa. Országos Tudományos DiákKör I. helyezett és a Környezetvédelmi Minisztérium különdíjasa Mûszaki Tudományi szekcióban (2007)

[email protected] VARGA BALÁZS BME szigorló villamosmérnök hallgatója. 2006 eleje óta a Hyundai Technologies

Center

Hungary

Kft.

ösztöndíjas

E G Y E S Ü L E T I

É L E T

DR. MOSONYI EMIL PROFESSZORRÓL, A „HAZAI VÍZGAZDÁLKODÁS TÁVLATI FELADATAI” C. CIKK SZERZÕJÉRÕL Elõzõ számunk (Elektrotechnika 2007/6.) 7-10. oldalain cikket közöltünk Mosonyi Emil professzor tollából. Úgy gondolom, hogy a Professzor úr rendkívüli életútjáról szükséges Olvasóinkat tájékoztatni. Röviden az alábbiakban megteszem! Dr. Mosonyi Emil professzor, Kossuth-díjas akadémikus. 95 éves korában, életmûvéért megkapta a természettudományok mûvelõinek szánt legnagyobb magyar, állami elismerést jelentõ Széchenyi-díjat. Õ a világon az egyik legismertebb vízgazdálkodó szakértõ, akinek a vízerõmûvekrõl szóló könyveit - többek között - a Kínai Népköztársaság az egyetemi oktatás kötelezõ bázismûvének fogadta el. Még 1936-ban, kezdõ mérnökként kezdett foglalkozni a Tiszántúl öntözési problémáival, a Körösök aszályos vidékét tette termõvé a Tiszalöki Vízlépcsõ terveinek kidolgozásával és a beruházás felelõs megvalósításával. Az õ javaslatára épült az árapasztó zsilipek mellé vízerõmû is a gátba, ami az eredeti elképzelésben nem szerepelt. A három 3,8MW teljesítõképességû vízturbina-generátor a Ganz gyárak csúcsterméke volt. Logikus folytatás a Tiszalöki után a Kiskörei és a Csongrádi vízlépcsõk megvalósítása. Ezek tervezése is a Mosonyi professzor által kialakított tervezési elvek alapján történt. A Nagymarosi Vízlépcsõ tervét Mosonyi professzor, mint a VIZITERV igazgatója készítette, még 1942-ben. 1956-ban kegyvesztett lett, emiatt döntött úgy, hogy elhagyja az országot. Elfogadta a Karlsruhei Egyetem által felajánlott vízgazdálkodási tanszékének vezetését. Szakmai tevékenysége világsikert hozott az Egyetem számára is. Több neves egyetem választotta díszdoktorának, és elnöke lett számos nagytekintélyû nemzetközi vízépítõ szervezetnek is. A szóban forgó cikk elsõ ránézésre nem öleli át lapunk tematikáját. Mégis a közlése mellett döntöttünk, több okból is. A cikk olvasmányos, érdekes. A vízgazdálkodás „találkozik” a vízenergia termelés lehetõségeinek vizsgálatával is, ebbõl a nézõpontból, tehát „profilba vágó”. Abból a szempontból is idõszerû a probléma vizsgálata, hiszen a vízenergia a megújuló energiák kategóriájába tartozik, ami napjaink egyik legégetõbb problémája. Alapvetõen a cikk azonban a klímaváltozás - Kárpát medencét is érintõ jelentõs hatásaival foglalkozik, és javaslatot tesz a várható igen kellemetlen hatások minimalizálására. Ebben a tekintetben pedig közérdeklõdésre tarthatott számot.

gyakornoka.

Nagyfeszültségû készülékfejlesztés témában kari és országos tudományos diákköri elsõ helyezést ért el.

-

Dr.. Bencze János fõszerkesztõ

[email protected]

2007. 7-8.szám

11

ELEKTROTECHNIKA

V I L Á G Í T Á S T E C H N I K A

GYAKORLATI TAPASZTALATOK A KÖZVILÁGÍTÁSBAN A NÁTRIUM LÁMPÁK SZEMSZÖGÉBÕL Hirmann László

BEVEZETÉS A GE Lighting Hungary alkalmazottja vagyok, mindenki által korábbi nevén ismert a Tungsram Rt.-é. Munkaköröm a vevõszolgálat vezetése. 1968 óta dolgozom itt, így volt alkalmam, mind belföldön, mind külföldön tapasztalni a fényforrások üzemeltetésével kapcsolatos említésre méltó dolgokat. Elöljáróban szeretném elmondani az egyik rögeszmémet, több is van -, de úgy vélem, amit most el akarok mondani, az ide tartozik. A közvilágításban az a jelenség, hogy ha egy fénypont nem világít, még nem biztos, hogy a lámpatestben lévõ fényforrás hibája! Rendszerben kell gondolkodnunk és hiba esetén, a mûködtetõ egységet is vizsgálat alá kell vonni, sõt a hálózatot is! Sajnos nagyon sok esetben a lámpák cseréje után derül csak ki, hogy valamelyik más alkatrész a hiba elõidézõje. Pl. korrodált, vagy meggyengült, kilágyult rugóval bíró foglalatbéli érintkezõ, vagy netán a rázkódás következtében kicsavarodott lámpa, ami a mûködés-képtelenséget okozhatja. Nagyon sok helyszíni vizsgálaton vettem részt, láttam pl. külföldön olyan közvilágítási oszlopot, melyrõl egy szál dróton lógott az elõtét és a fényforrások egyforma méretû búrája ellenére a fojtók meglehetõsen különbözõ méretûek voltak. Ha szabad, megemlítek egy belföldi esetet is a hálózati viszonyok és karbantartásukkal kapcsolatban: egyik vidéki nagyvárosunkban az egyik áramszolgáltató kirendeltségén tárgyaltunk, majd a tárgyalást befejezve ebédelni indultunk. Mit tesz Isten, a város fõtéren, éppen lámpacsere folyt. A csere a következõ mozzanatokat tartalmazta: búra le, fényforrás kiteker, új fényforrás beteker, majd búra vissza. A szerelõk ezek után - mint akik jól végezték dolgukat - mentek tovább a következõ, küllemét tekintve tetszetõs közvilágítási oszlophoz. A bekapcsolást, vagyis a világítás jósági próbáját nem vártuk meg, annak idõpontját bizonytalannak véltük (Lehetséges, hogy ezt majd a fénykapcsoló fogja megtenni.). Nem voltunk benne biztosak, hogy mindegyik lámpatest ezek után hibátlanul fog mûködni. Feltételezhetõ, hogy másnap ismét fel kell keresni a helyszínt javítás céljából! Úgy gondolom, hogy a szerelvény doboz fedelének leemelése nem lett volna haszontalan, az optikai elemek letörlése sem, talán ez a plusz mûvelet jobb fényhatást eredményezhetett volna.

A HIBAKERESÉS AJÁNLOTT MENETE (a munkavédelmi szabályok messzemenõ betartása mellett)

12

1. Szemrevételezéssel megvizsgálandók a világítási berendezés táplálási helyeihez tartozó elosztók, mágneskapcsolók, biztosítók, a csatlakozási pontokon a kontaktusok jósága. 2. Meg kell gyõzõdni arról, hogy megfelelõ, a lámpához illeszkedõ segédszerelvények - fojtó, gyújtó, fázisjavító kondenzátor - kerültek-e korábban beépítésre.

ELEKTROTECHNIKA

3. A feszültség meglétének ellenõrzése a következõ helyeken: • a bejövõ kapcsokon, mind a világítási rendszeren, mind az egyes lámpahelyeken • Az elõtét bemenõ oldalán • Az elõtét lámpa felöli oldalán • A lámpa foglalatán 4. Ha a rendszer hibátlan, vagy az észlelt hiba elhárítása megtörtént, kíséreljük meg a lámpát a régi gyújtó helyére kötött vizsgáló gyújtóval bekapcsolni. 5. Eredménytelenség esetén a lámpát cserélni kell. (Bocsánat a megjegyzésért, de azt gondolom, hogy a gyakorlatban ez a vizsgálati sor fordított sorrendben zajlik le, ha egyáltalán megtörténik. Elõször a fényforrás cseréje történik meg, mint ahogy azt láttuk is, mert ez a legegyszerûbb, a hiba valódi oka azonban így nem derül ki!)

NÉHÁNY ÁLTALÁNOS ÜZEMELTETÉSI TANÁCS A foglalatok a gyújtóimpulzusok miatt fokozott igénybevételnek vannak kitéve, ezért csak olyan foglalatokat érdemes alkalmazni, amelyek tartós üzem során is átívelés nélkül viselik el a lámpák biztonságos gyújtásához szükséges kb. 4,5 kVot. A foglalatok üzem közben jelentõsen fölmelegednek különösen a nagyteljesítményû lámpáknál, így a korróziós veszély is megnõ, fõként a szennyezett városi atmoszférában. Ezért csak megfelelõ felületvédelemmel ellátott foglalatok alkalmazhatók, ezt a karbantartások során, foglalatok cseréjénél érdemes figyelembe venni, mert ellenkezõ esetben foglalat és fejleégések következhetnek be. (1.. ábra)

1. ábra - Fej és foglalat hibák

Ugyancsak fontos, hogy a foglalat középérintkezõjének rugója jó minõségû legyen, jó érintkezést biztosítson a sorozatos termikus terhelések ellenére is. A 220-240 V-os foglalatokat érintés-és zárlatvédelem miatt úgy kell bekötni, hogy a menetes részükre kerüljön a nulla vezetõ. Ez a bekötés a lámpák gyújtása miatt is fontos. Minden esetben biztosítani kell, hogy a fojtó a fázisvezetékbe, a fojtóról jövõ vezeték a lámpafej középsõ kivezetésére legyen kötve. Ellenkezõ esetben gyújtási nehézségek léphetnek fel. Az elmondottakat figyelembe véve azt gondolom, hogy a közvilágításban elõrelépést és minõségi változást a jövõben az általánosan alkalmazott és körültekintõen megtervezett un. garnitúra csere jelenthet- amit egy alapos karbantartás elõz meg.

2007. 7-8.szám

V I L Á G Í T Á S T E C H N I K A

A kihelyezett égetések esetében, amirõl majd még beszélni szándékozom, nagyon jó tapasztalatokat szereztünk ezzel kapcsolatban.

VEVÕSZOLGÁLATNÁL VÉGZETT LABOR- VIZSGÁLATOK ÉS AZOK TAPASZTALATAI A vevõk által visszaküldött hibásnak talált lámpák minõsítése több lépcsõbõl tevõdik össze. Ez a vizuális ellenõrzés, funkciópróba, valamint mérés, (Na lámpák esetében, ha mûködõképes, akkor égésfeszültség mérése, (mûködés közben a lámpa sarkain mérhetõ feszültség). Ez a mérési mód az, ami leginkább mutatja, hogy a kérdéses lámpa milyen mûszaki állapotban van, utalván arra, hogy mi várható a további élettartama során?) Nézzük egy kicsit részletesebben az elvégzendõ vizsgálatokat: Vizuális ellenõrzés: a lehetséges hibák sokféleségének egy része már így is megállapítható, azt lehet mondani, hogy ezek a lámpák pletykásak és már az elsõ szemrevételezés során elárulják, hogy milyen körülmények között üzemeltek a hálózaton. Üveghibák (maradék feszültség miatti) Legszembetûnõbbek az üveghibák, amelyek két nagy csoportba sorolhatók a gyártás során különbözõ - Maradék üvegfeszültségek képzõdnek, és ha ezeket temperálással nem oldják fel megfelelõ mértékben, akkor ezek az üzemeltetés elsõ néhány tíz órájában búra-, állvány - ill. szívócsõ-törést eredményezhetnek. Az említett jelenség nagyon jól behatárolható, ugyanis ez nagyon szabályos törési felületet mutat, mintha borotvával vágták volna el az üveget. (ld.. 2.. ábra) Be kell vallani, hogy ezek a gyártási hibák, amik orvosolandók, ill. 2. ábra - Maradék üvegfeszültség díjtalan pótlást igényelokozta törés nek. - Kezelési törések Egészen más jelleggel bír a fényforrások üveg részét ért és dinamikus külsõ hatás következtében elõforduló üveghiba. A törési felület szabálytalan, pókhálószerûen szétfutó és jellegzetesen egy központi maggal rendelkezõ törési góc mutatkozik meg. (ld. 3. ábra) Meg kell jegyezni, hogy az ilyen jellegû hibák szállítási ill. kezelési elégtelenségre utaló jelenségek. 3. ábra - Kezelési törések

RETOUR LÁMPÁK MINÕSÍTÉSE A legutóbbi egyik belföldi felhasználótól visszajött Na lámpa vizsgálata során megállapítottuk, hogy a visszaérkezett lámpák,

2007. 7-8.szám

harmadrésze jó volt!!! Nemcsak funkció próba szerint, hanem égésfeszültségre is. Úgy gondolom, hogy hasznos lehet a lecserélt fényforrásokat visszaküldés elõtt mûhelyben átvizsgálni, mert sok hasznos tapasztalat szerezhetõ azáltal, ha a lámpák egy része jónak mutatkozik. Nagy valószínûséggel ebben az esetben a rendszert kell átvizsgálni.

Fém alkatrészek hibái: a legtöbbször elõforduló hibajelenség a lámpák fején mutatkozik meg elszínezõdés, korrózió vagy egyéb mechanikus sérülés formájában. Ezek a hibák szinte kizárólag alkalmazástechnikai hibák. Fejhibák: A belsõ fémállvány-hibák eltorzulása esetleges törése, szinte minden esetben erõs dinamikus hatás következménye. (4.. ábra - Belsõ szerelvény hibák)

4. ábra - Fémalkatrész hibák

Béta-teszt, más néven kihelyezett égetés: néhány évvel ezelõtt nagyon sok felhasználót, vagyis áramszolgáltató céget kerestünk fel kollégáimmal mûszaki és gazdasági problémáinkat megbeszélendõ. Sok helyütt sikerült megállapodást kötnünk a felhasználókkal közösen lefolytatandó vizsgálatról, amelyek azt célozták, hogy a felhasználás igazi körülményei adjanak nekünk valós, az életet tükrözõ eredményt. A megállapodás két évre szólt, a fényforrásokat a Tungsram cég grátisz biztosította, az illetékes áramszolgáltató cég pedig kijelölte azt a karbantartott és mûszakilag kifogástalan körzetet, ahol a közös vizsgálat folyt és rendszeres jelentés született az élettartamok alakulásáról. Kitûnõ eredmények születtek, köszönhetõen a közvilágítási hálózat megfelelõ, elõzõleg rendbetett világítási rendszernek. Csak egyet említenék meg példaként Sopronban a Lõvér körutat.

BEFEJEZÉS Úgy vélem, hogy ezt a fajta közös vizsgálati módot folytatni lehetne, kölcsönösen hasznos tapasztalatok nyerhetõk. Végezetül az elmondottak alapján talán érzékelhetõ, hogy a visszakapott retour lámpák minõsítésénél a legfontosabb annak eldöntése, hogy gyártási, vagy felhasználói hiba miatt vált-e a termék hibássá? Fontos vizsgálati lépés és nagy segítség lenne, ha az égési órák számát tudnánk a vizsgálat alá vetett egyedeknél. Ehhez nyújtana segítséget, ha a felhasználók az üzembehelyezés dátumát a lámpák fejein rögzítenék (5.. ábra). A lámpák fején egy betû és egy számsor található, amely segítségével a Közvilágítási Naptár adatait is figyelembevéve

ELEKTROTECHNIKA

13

V I L Á G Í T Á S T E C H N I K A

megállapítható lenne viszonylag pontosan az égési órák száma. Ez igen hasznos lenne, mind a gyártó, mind a felhasználó számára.

-

H Í R E K

történõ jelzés kérdése az, hogy többet tudhassunk meg a Na lámpák élettartamával kapcsolatban. Ha megengedik végezetül egy megállapítást tennék: a termékre jellemzõ és megszívlelendõ vizsgálati eredmény minden esetben a felhasználóktól származik, hiszen ez tükrözi az igazi életet. Záró gondolatul pedig egy japán véleményt említek: a vevõreklamáció gratis vizsgálati eredmény, és érdemes komolyan kivizsgálni.

5. ábra - Jelölések

HIRMANN LÁSZLÓ Okleveles villamosmérnök, a MEE - VTT tagja

Javaslom és kérem, hogy használjuk ki ezt a lehetõséget, csupán egy csavarhúzóval való karcolás, vagy egy filctoll által

[email protected]

TÖBB ENERGIA, KEVESEBB HULLADÉK

14

Ezzel a címmel közöl riportot a The Japan Journal 2006. májusi száma. Tudvalevõ, hogy Japán energiafüggõsége meghaladja a 90%-ot. Energia függõsége hihetetlen gondokat okoz a sziget országnak. Ezen gondok megoldására, illetve enyhítésére a Japán Kormány jelentõs K + F forrásokat biztosít. Lapunk hasábjain is már számos szemlét közöltünk éppen a The Japan Journal hasábjairól - melyben bemutattuk többek között a „napelem falut”, a házi kis szélerõmûveket, a házi kis hõszivattyús rendszereket, a japán energiapolitikát, amely példák mind-mind az energiafüggõség csökkentésének lehetõségét célozták. Az OECD által 2002-ben közzétett adatsor/diagram arról tájékoztat, hogy a fejlett ipari országokban hány millió tonna az adott országban egy év alatt keletkezett hulladék mennyisége, illetve, hogy mekkora az egy fõre jutó éves hulladék kilogrammokban. Mint az ábra mutatja, ez valami hatalmas mennyiség! Tekintettel arra, hogy a keletkezõ hulladék egyrészrõl környezetszennyezõ, másrészrõl energiahordozó lehet, adódik tehát egyben a szükség és a lehetõség a hulladék energetikai hasznosítására.

ELEKTROTECHNIKA

2002 decemberében Chiba városa (Japán) felavatta az un. „Shinminato Clean Energy Center”-t (Shinminato Tiszta Energia Központot), ahova telepítették többek között, Japán negyedik hulladékégetésébõl elõállítót hõ segítségével mûködõ villamos erõmûvi egységét. A mérések igazolták, hogy a technológia versenyképes. Bár ezen a technológia segítségével elõállított villamos energia 2-2,5 szer drágább mint a hagyományos eszközökkel termelt villamos energia, de kb. ötödrésze az energia ára a fotovillamos eszközökkel elõállított energiának. Természetesen, - mint minden más hasonló esetben - a hulladék-hõt is hasznosítja a rendszer, lakossági fûtés és melegvíz elõállítás céljára. Addicionális elõnye a rendszernek a hulladékok jelentõs mennyiségének megsemmisítése is.

Forrás: The Japan Journal 2006. május p. 22-23.

Dr.. Bencze János

2007. 7-8.szám

E L E K T R O T E C H N I K A - T Ö R T É N E T

FEJEZETEK AZ ELEKTROTECHNIKA 1948 ÉS 1958 KÖZÖTTI IDÕSZAKÁBÓL Az elõzõ részt Bay Zoltán egyesületi elnök útmutató, de egyben bizakodó szavaival zártuk: „…a Magyar Elektrotechnikai Egyesületet pedig arra kérem, haladjon tovább ideális céljai felé, az eddig megkezdett úton.” (MEE 43.közgyûlése. Elnöki megnyitó. 1948. 23.o.) Sajnos a kor politikai nyomása, a szocializmus ideológiájának erõltetése rányomta bélyegét az egyesületi életre is, megkeserítve ezzel a hazai mûszaki értelmiség munkáját. Ennek esett áldozatul kiváló fizikusunk, Bay Zoltán is, akit évtizedekre megbélyegeztek mûszaki-tudományos hitvallása miatt. Sajnos az Egyesület közgyûlései az ilyen és hasonló hozzászólásoktól sem volt mentes: „Bay Zoltán professzor nyugatra távozott, ahonnan nem tért vissza. …állásfoglalásában megnyilvánuló dekadencia kozmopolitizmus és dicstelen távozásában megnyilvánuló népellenesség ikertestvérek… Bay Zoltán nem mutatkozott méltónak a tagság bizalmára, nem vállalta a magyar dolgozó nép szolgálatát… Le kell gyõznünk tagságunk jelentékeny részénél még mutatkozó kozmopolita vonásokat, mert azok - ahogy Bay Zoltán esete is mutatja - az imperialisták elõtti behódoláshoz, a háborút elõkészítõk kiszolgálásához, népellenességhez vezetnek. Ehhez szükség van arra, hogy szakembereink, szaktudásuk kiegészítése mellett sajátítsák el a hatalomra került munkásosztály diadalmas materialista világnézetét, a marxizmus-leninizmust…” (A MEE 45. rendes közgyûlése 1949. aug. 5-én. Karádi Gyula fõtitkár jelentése. 1949. 260.o.) A háború okozta károkat az ország még nem heverte ki: „Magyarország évtizedek folyamán… létesített energiafejlesztõ, átviteli és elosztóberendezései a háború alatt jelentõs károkat szenvedtek. Az országból visszavonuló német hadseregek sok berendezést megbénítottak, leromboltak, illetve leszereltek, más létesítmények hadicselekmények következtében szenvedtek jelentõs károkat. A berendezések egy harmadik csoportját azok képezik, amelyeket jóvátételi követelések kielégítésére kellett leszerelni.” (Wilczek E. - dr. Kovács K. Pál: Magyarország erõsáramú villamos berendezéseinek újjáépítése és a további fejlesztésre vonatkozó tervek. 1949. 33.o.)

1948 októberében írták alá Moszkvában a szovjet-magyar kereskedelmi szerzõdést, amely az 1949-54 közötti idõszakra szabályozta a két ország árucsereforgalmát: „Magyarország nehézipari gyártmányokat, textilárut, fogyasztási javakat és mezõgazdasági ipari termékeket szállít. A szovjet szállításainak 85%-a nyersanyag, elsõsorban a magyar ipar szempontjából

2007. 7-8.szám

fontosságú koksz, vasérc és más fémérc.” (Lomb Pál: A szovjet-magyar kereskedelmi szerzõdés. 1949. 24.o.) A magyar ipar termékeit az orosz vállalatok a jóvátételi szállításokból jól ismerték, így számos esetben ugyanazokat rendelték. A szerzõdés keretében lekötött néhány villamosipari gyártmány: villamos bányamozdonyok, hegesztõgépcsoportok, villamos targoncák, 10-70LE-s háromfázisú motorok, motorvédõ-olajkapcsolók, darumotorok, transzformátorok, röntgenkészülékek anyagvizsgálat céljára, egyéb nehézgépipari szállítmányok (dieselvillamos vonatok, lokomobilokkal és dieselmotorokkal kapcsolt, háromfázisú generátorok, stb.)

2x600 lóerõs, hatrészû dieselvillamos motorvonat az „egyik baráti állam számára”

A lap szellemi tartalma fõként a hároméves, majd az ötéves tervvel kapcsolatos feladatokra összpontosított, valamint az energiafejlesztéssel kapcsolatos problémákat elemezte: „A hároméves terv eredményeinek kiértékelése… után bizalommal nézhetünk az új nagy munkatervre, amely a mérnökök és szakmunkások elé az ötéves terv keretében hárul… A villamosenergia-fejlesztés gyors felfutása nehéziparunk szempontjából nélkülözhetetlen.” (Osztrovszky György: A magyar energiagazdálkodás és villamosítás feladatai az ötéves tervben. 1949. 189.o.) Az 1950-es évektõl az intenzív iparfejlesztéssel együtt sora épültek a nagy erõmûvek és sorra alakultak ki a villamos alaphálózatok. A 20MW-os és nagyobb teljesítõképességû erõmûvek, s a távvezetékek államosítására vonatkozó törvényt az országgyûlés még 1946-ban megszavazta. E törvény a nagy villamos erõmûvek létesítését állami feladatnak minõsítette.

Építõmunkánk dokumentumaiból: Az inotai (November 7) erõmû

Dr. Kovács Károly Pál rávilágított, hogy „az ötéves terv során

ELEKTROTECHNIKA

15

E L E K T R O T E C H N I K A - T Ö R T É N E T

16

a villamos energiaszektorban történõ beruházásoknak mintegy fele erõmûvek építését, a másik fele egyéb beruházásokat foglal magába… Hazánkban az utolsó években két nagyszabású, korszerû erõmû épült: az ajkai és a mátravidéki. Az elõbbi a háborús beavatkozások következtében nem szenvedett kárt, az utóbbit a háború után újra kellett építeni, amely építés - mint ismeretes - folyamatban van és véglegesen ötéves tervünk során fog befejezéshez jutni.” (Osztrovszky György: A magyar energiagazdálkodás és villamosítás feladatai az ötéves tervben. Dr. Kovács K. Pál hozzászólása. 1949. 191.o.) Mint tudjuk, az 50-es évek erõltetett iparfejlesztésében nagyon sok hibát követtek el, de a villamosenergia fejlesztés évtizedek távlatából visszatekintve minden kritikát kibír és megállja a helyét: „Az ötéves terv eredményeképpen Magyarország mezõgazdasági-ipari jellege megszûnik és ipari-mezõgazdasági országgá lesz, vagyis olyanná, amelynek nemzetgazdaságában az ipar súlya a döntõ, de amelynek mezõgazdasága is korszerû, fejlett.” (Wilczek E.: Magyarország hároméves tervének eddigi eredményei és ötéves terve. 1949. 318.o.) A lap hasábjain napirendi téma volt a faluvillamosítás. A három éves terv során 400, a további 10 évben pedig 1400 falu villamosítását tûzék ki célul: „A magyar kormány elhatározta, hogy Magyarország még nem villamosított mintegy 1800 községének lakosai számára biztosítja a villamos energia felhasználásának lehetõségét.” (Wein Elemér: A faluvillamosítás vezetéképítésének lényeges mûszaki tanulságai. 1949. 35.o.) Az Egyesület 1950. évi tervkongresszusát a Magyar-Szovjet Barátság hónapjában rendezte meg, amin a villamosítás 5 és 10 éves terveivel és az ezekkel kapcsolatban felmerülõ csúcsproblémákkal foglalkoztak. Határozati javaslatként többek között megfogalmazták a „nagyteljesítményû és nagyfeszültségû laboratóriumok felállításának mielõbbi megvalósítását”. (A MEE Tervkongresszusa 1950. február 1718-án. 1950. 98.o.) Az elsõ ötéves terv elsõ négy évének irreálisan magas követelményei után az ötödik évben végre enyhülés következett be. A párt Központi Vezetõségének ülésén leszögezték: „Az iparfejlesztés lassúbb üteme végre lehetõvé teszi a gazdasági vezetõk számára, hogy körültekintsenek gazdaságuk táján..., több gondot fordítsanak a gépek karbantartására. Biztosíthatják jó, folyamatos üzemeltetésüket, jobban megszervezhetik a munkát, megjavíthatják a minõséget, csökkenthetik az önköltséget, a selejtet, takarékosabban bánhatnak az anyaggal, energiával.” (A MEE 1954. évi feladatai. 1954. 1.o.) Az Egyesület 1949. június 15-én megtartott választmányi ülésén határozta el szándékát, hogy csatlakozik a Mûszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségéhez: „A …csatlakozást ezévi közgyûlésünk hivatott kimondani, amely elé azt a javaslatot terjesztjük, hogy járuljon hozzá, miszerint Egyesületünk - önállóságának teljes fenntartása mellett - a Szövetség tagegyesületei sorába lépjen.” (Egyesületi hírek. 1949. 206.o.) Így

ELEKTROTECHNIKA

a lap kiadását a MTESZ vette át, az Egyesületnek a lap szellemi részének összeállításával kellett foglalkoznia. A MEE 45. közgyûlésén hangzott el Karádi Gyula fõtitkár jelentésébõl „kritikaként” az Egyesületre és a lapra vonatkozóan, hogy „…bár jelentek meg az „Elektrotechniká”-ban a Szovjetunió villamossági technikájáról kisebb ismertetõ cikkek, hangzottak el az elõadásokban is utalások a Szovjetunióra, lényegében Egyesületünk tagságával nem sikerült megismertetnünk a Szovjetunió fejlett, korszerû villamossági tudományát és iparát. Így nagyrészt megmaradt tagságunk jelentékeny részében a káros, egyoldalú nyugati kultúrára támaszkodó, a nyugati kultúrát túlbecsülõ beállítottság. Ez annál veszélyesebb, mert… az imperializmus mérgét akarják becsempészni fejlõdõ országunkba.” (A MEE 45. rendes közgyûlése 1949. aug. 5-én. 259-260.o.) A Szerkesztõség is önkritikával élt: „A közelmúltig kevés cikket hoztunk a szovjet, vagy a népi demokráciák mûszaki lapjaiból és nem foglalkoztunk eléggé az élenjáró szovjet technika eredményeinek ismertetésével. (Önkritika és tennivalók. 1949. 305.o.) A MEE választmányának 1953. évi elsõ közgyûlésén többek között az Elektrotechnikával is foglalkoztak. Hangsúlyozták, hogy a „…lap feladatát jól ellátja. A megjelenõ cikkek, amelyek döntõ többsége magyar szerzõk tollából kerül ki, számos önálló tudományos eredményt tartalmaz, másrészük nemzetgazdaságilag fontos témaköröket tárgyal.” (Egyesületi hírek. 1953. 127.o.) A felszólalásban azonban megjegyzik: „Ami hiányzik - és ez nem csak a lapra, hanem tudományos életünk egyéb területeire is vonatkozik - az a kritikának a hiánya.” Frigyes Andor a lap felelõs szerkesztõje megjegyzi, hogy „a cikkekrõl beérkezõ lektori vélemények a legritkább esetben tartalmaznak határozott állásfoglalást, de különösen akkor nem, amikor negatív véleményadásról van szó.” (u.o. 128.o.) A fõtitkári beszámolóból és néhány hozzászólásból valamiféle érdektelenségre figyelhetünk fel. Elhangzott: „Az elnökség tagjai és az elnökség mellett mûködõ bizottságok… nem ismerik az Egyesületben folyó munka részleteit, az Egyesület vezetésében igen csekély mértékben vesznek részt.” (u.o. 127.o.) Vajon mi volt az érdektelenséget kiváltó ok? Az idõszak túlpolitizáltsága? 1953 augusztusi számában a lap köszöntötte az Egyesület új lapját, a Villamosságot: „Iparágunk mûszaki értelmiségének régi igényét sikerül kielégíteni azzal, hogy a napokban megjelenik egyesületünk új lapja a Villamosság. Ez az igény abból fakad, hogy… az Elektrotechnikának hasábjain kevés olyan cikk került közlésre, amely közvetlenül a termelésben dolgozó mérnökök, mûvezetõk mindennapi munkáját volt hivatva segíteni.” (Köszöntjük a Magyar Elektrotechnikai Egyesület új lapját a „Villamosságot”. 1953. 217.o.) A tárgyalt idõszakban nyílt meg a Mûszaki Könyvesbolt, melyrõl a lapban is tudósítottak: „A nagy tervhez kapcsolódunk mi is, amikor megnyitottuk Mûszaki Könyvesboltunkat. Segítségére akarunk sietni annak a mûszaki értelmiségnek, amelynek kezébe van elsõsorban letéve az ötéves terv végrehajtása… Külön színt jelentenek mûszaki könyvesboltunkban az orosz könyvek. A szovjet mûszaki könyvek - nyugodtan mondhatjuk - a világ legjobb mûszaki könyvei…”

2007. 7-8.szám

E L E K T R O T E C H N I K A - T Ö R T É N E T

(Mûszaki Könyvesbolt. 1949. 218.o.) A Budapesti Nemzetközi Õszi Vásárokon nagy feltûnést keltettek a magyar kiállítási csarnokok: „A magyar erõsáramú villamos ipar és híradástechnikai ipar újdonságainak bemutatása méltó volt az elsõ ötéves népgazdasági tervben részünkre elõirányzott feladatokhoz.” (Lomb Pál: A magyar villamos ipar az 1949. évi Budapesti Nemzetközi Õszi Vásáron. 1950. 22.o.)

Az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. kiállításának részlete

Az 1949. évben megindított mûszaki egyetemi reform egyik törekvése a szakirányú oktatásfejlesztés és a helyesen megállapított szakosítás volt. Ennek jegyében létesítették a Budapesti Mûszaki Egyetemen a Villamosmérnöki Kart, amely gyenge- és erõsáramú tagozatokra oszlott. (Dr. Kovács K. Pál: A mûszaki felsõoktatás új útjai. 1952. 64.o.) A MEE vezetõsége méltán emlékezett meg Zipernowsky Károly munkásságáról születésének 100. évfordulója alkalmából megrendezett emlékkiállítással. (Zipernowsky emlékkiállítás a MEE-ben. 1953. 300.o.) A MEE 52. Közgyûlésén a fõtitkári beszámolókon túl már bizonyos kritikai hozzászólások is elhangzottak: „ …a mérnökök… sajnos az utóbbi esztendõk folyamán még elég sok frázist hallottak. Ezalatt nemcsak a nagyhangú szólamokat kell érteni, hanem mindazt az ígéretet, beszédet, amit nem támasztottak alá, vagy nem követtek tettek. Sokat beszéltek a mûszaki értelmiség nagyfokú megbecsülésérõl, munkájának elismerésérõl, de ez sok esetben távol állt a valóságtól.” (A MEE 52. Küldöttközgyûlése. Gábor Endre: Fordítsunk nagyobb figyelmet a mûszaki értelmiség véleményére”. 1955. 55.o.) Az évtized ideológiai nyomása alól a szerkesztõség munkája sem volt kivétel, ennek ellenére olyan elektrotechnikai cikkeknek adott helyet a lap, melyek lényegében alapját képezik a mai tanulmányoknak is. A Villamosítási Kutató Bizottság egyik súlyponti feladata volt a korszerû távvezetékoszlopok kifejlesztése és kikísérletezése, valamint a kor oszlopszerkezeteinek továbbfejlesztése. A lapban megjelent cikk talán elsõként foglalkozott a hazai fából készült, elsõsorban a 35 kV-os oszlopszerkezetek pótlására alkalmas vasbetonoszlopok kialaÚszódaru próbaterhelés alatt kításával. A szerzõ leszögezi, hogy „…népgazdaságunk szempontjából, ezen belül pedig ötéves tervünk villamosítási programjának szempontjából az

2007. 7-8.szám

elõfeszített vezetéktartóoszlopok széles körben való alkalmazása mind anyag-, mind pedig devizagazdálkodási vonatkozásban rendkívüli elõnyt biztosít.” (Lomb Frigyes: Elõfeszített vasbeton távvezetékoszlopok. 1953. 13.o.) Több cikk foglalkozik a daruvillamosság problémáival, mint a munkavezetékek anyagaival, a darumotorok üzemének legjellemzõbb sajátosságaival, a daruk kormányzásával háromfázisú indukciós motorhajtásnál, daruberendezések automatizálásával, az ezekre vonatkozó legújabb magyar szabványokkal, valamint az úszódaruk villamosberendezéseivel. Számos cikk a tudományos intézetekben folytatott kutatómunka eredményeként jelent meg. A kutató intézetek között szerepeltek a Villamosipari Kutató Intézet, Villamos Energetikai Kutató Intézet, Központi Fizikai Kutató Intézet, a Mûszaki Egyetem tanszékei. Az itt folyt kutatómunkákról és az eredményekrõl a lap rendszerességgel beszámolt: „A Villamosipari Központi Kutató Laboratórium (VKKL) a MEE helyiségeiben és az egyesülettel közös rendezésben mutatta be öt év kutatómunkájának eredményeit és azok ipari felhasználásának lehetõségeit.” (A Villamos Központi Kutató Laboratórium kiállítása. 1956. 149.o.)

A Villamosipari Központi Kutató Laboratórium kiállítása

Az 1952-ben megtartott küldöttközgyûlésén az Egyesület hivatalos lapját, az Elektrotechnikát a következõképp jellemzik, mely egyúttal a tárgyalt idõszakra összegzésképp is elmondható: „A havonta….megjelenõ lap a tervcélok megvalósítása szempontjából fontos súlyponti kérdések elméleti tisztázásával foglalkozik, de emellett szemléket és fordításokat közöl a Szovjetunió szakmai tudományos folyóirataiból. Ismerteti a legújabban megjelent bel- és külföldi szakkönyveket, továbbá a szabványosítás munkájáról és az Egyesület életérõl rendszeres ismertetéseket közöl. Vezércikke az aktuális politikai és gazdasági események mûszaki és társadalmi összefüggéseivel foglalkozik.” (Beszámoló a MEE küldöttközgyûlésérõl. 1952. 187.o.) Ennek ellenére késõbb, az Egyesület választmányi ülésén kritikaként megjegyzik: „….feladatként kell megjelölni az Elektrotechnika színesebbé tételét olyan témákról szóló közleményekkel, amelyek szélesebb körben tarthatnak érdeklõdésre számot, amelyek a mûszaki fejlesztés aktuális kérdéseit és a magas színvonalú mûszaki propagandát szolgálják…” (Egyesületi élet. 1956. 125.o.)

DR. ANTAL ILDIKÓ OMM - Elektrotechnikai Múzeuma MEE tag

[email protected]

ELEKTROTECHNIKA

17

E G Y E S Ü L E T I

É L E T

„AMIT A FOGYASZTÓVÉDELEMRÕL TUDNI KELL” I. Fog gyaaszttóvédelmi Konferenciaa Idõpontja: 2007. október 11. (csütörtök) 10.30 h - 15.00 h Helye: SYMA Sport- és Rendezvénycsarnok - 1146 Budapest, Dózsa György út 1. PROGRAM: Megnyitó Fogyasztói minõségi reklamációk ügyintézési rendszere és lehetõségei

10.30 10.40

11.10

11.40

12.10 12.40 13.10

18

(Mire vonatkozik és mire nem a kötelezõ jótállás és szavatosság?) Elõadó: Dr. Bíró László vezetõ jogtanácsos, Fogyasztóvédelmi Fõfelügyelõség, Vevõkapcsolati Iroda A „Fogyasztó” személyének meghatározása és gyakorlati értelmezése a mindennapi életben Elõadó: Dr. Takács Ferencné fõosztályvezetõ, Fogyasztóvédelmi

Fõfelügyelõség, Piacfelügyeleti Fõosztály Jótállás - Szavatosság - Fizetõ javításokra vonatkozó jótállási kötelezettségek és azok dokumentálása, valamint ezekkel kapcsolatos gyakorlat az EU-s országokban Elõadó: Dr. Vándor Béla vezetõ jogtanácsos, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Kérdések és válaszok Szünet Pozitív és negatív tapasztalatok a fogyasztóvédelmi ügyek intézésével kapcsolatban. Ki és mi védi ma a fogyasztók valós érdekeit? Melyek a fogyasztók jogai és kötelezettségei jótállási idõn belül és azon túl minõségi reklamációk esetében. Elõadó: Garai István ügyvezetõ, Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület

ELEKTROTECHNIKA

13.40

14.10

14.40

Kötelezõ üzembe helyezés biztonságtechnikájának fontossága gáz és vegyes üzemû (gáz, villany) háztartási készülékeknél és berendezéseknél (pl. tûzhelyek, vízmelegítõk, fûtõkészülékek). Miért kell fizetni az üzembe helyezésért a jótállási kötelezettség fennállása esetében is? Elõadó: Rainer János GKM szakértõ „Fogyasztó” a legfontosabb személy” A fogyasztóval kapcsolatot tartó személyektõl elvárható helyes magatartás és beszédforma. Elõadó: Barra Mária, a Barra kommunikációs Intézet vezetõje Kérdések és válaszok

A rendezvény létszáma korlátozott, elõzetesen jelentkezni a MEE Titkárságon lehet: - levélben (1372 Bp. Pf. 451.) - e-mailben ([email protected]), - a 06/(1) 353-0117 telefonszámon név, cég, elérhetõség megadásával. A rendezvény részvételi díja: 5000 Ft+ÁFA, amely magába foglalja a szakmai anyag és a kávészünet költségeit. MEE tagok részére 20% kedvezményt biztosítunk. A jelentkezést számlával igazoljuk vissza.

2007. 7-8.szám

P R

C I K K

-

H I R D E T É S

Továbbra is elõnyös feltételek mellett pályázhat az Energiatakarékossági Hitel Alap-ból (közismerten német szénsegély) nyújtható kedvezményes kamatozású hitel igénybevételére.

A hitelnyújtás fõbb feltételei, illetve kondíciói: • a fejlesztés eredményeként elért összes költségmegtakarításból az energiaköltség-megtakarítás arányaiban legalább 50%-ot képviseljen, • a fejlesztés hatásaként elért alapenergia megtakarítás legalább 50 GJ/év/MFt legyen, • a kedvezményes hitel összege maximum a teljes fejlesztési költség 80%-a lehet, de egy-egy beruházásnál nem haladhatja meg a 100 millió Ft-ot, • a teljes fejlesztési költség minimum 20%-a saját forrásként kell, hogy rendelkezésre álljon, • a beruházás megvalósítási idõtartama nem haladhatja meg a 24 hónapot, • a kedvezményes hitel futamideje max. 6 év (beleértve a legfeljebb 2 év türelmi idõt is), • a belsõ megtérülési ráta érje el a jegybanki alapkamat 0,8-szeresét (megújuló energiaforrások hasznosítása esetén 0,4-szeresét), • a kedvezményes hitel kamata a jegybanki alapkamat 1/3-a, ezen túlmenõen a bank által felszámított kamatrés 2,5%, • megkezdett beruházás esetén pályázat nem nyújtható be.

A pályázatot 4 példányban az Energia Központ Kht.-hoz kell benyújtani. Cím: 1092 Budapest, Ráday u. 42-44. A hitelkérelmi nyomtatványok letölthetõek a www.energiakozpont.hu címen.

(x)

2007. 7-8.szám

19

ELEKTROTECHNIKA

V I L L A M O S

E N E R G I A

ADATOK A TELJES PIACNYITÁS MEGÍTÉLÉSÉHEZ Kerényi A. Ödön A MAVIR Zrt. és az MVM ZRT. közös kiadásában és felelõs szerkesztésemben júliusban jelent meg a Villamosenergia-rendszer (VER) 2006. évi, tömörített statisztikája. Ebbõl emelem ki az árampiac teljes megnyitási folyamata rendezéséhez szükségesnek vélt, néhány fontosabb statisztikai adatot. Új helyzetet teremtett az áramszolgáltatásban az EU irányelvek alapján 2003. évben részlegesen megnyílt versenypiac, mely lehetõvé tette a feljogosított fogyasztók és áramkereskedõk új csoportjainak létrejöttét. Bár az országban statisztikailag regisztrált 5,4 millió összes fogyasztójához képest elenyészõ volt a 2005. év végéig ténylegesen piacra lépett nem-háztartási fogyasztók száma (1787), amely 2006-ban mindössze 689-el bõvült, de statisztikai követésük új feladatot jelentett mind az engedélyezõ Magyar Energia Hivatal, mind a Rendszerirányító MAVIR Zrt. számára. Az árampiac fokozatos bõvülésének folyamatában ki kell emelni azt az örvendetes tényt, hogy a fenti, az összeshez képest aránylag kis létszámú fogyasztó, aki élt a feljogosítással 2006. évben az összes fogyasztás 35%-át vételezte. Ezen eredmény láttán sokan - köztük is az iparág szabályozásáért felelõs kormányzati szervek egyes képviselõi is - téves következtetést vontak le, és a teljes piacnyitástól árcsökkenést, valamint a tarifák teljes átrendezõdését várják. A piacnyitás jellemzõ tényszámait, fejlõdését foglalja össze az lentebb látható táblázat.

A táblázatból igen fontos következtetések vonhatók le: - Az összes villamosenergia-fogyasztó száma 2006. év végén 5 360 248 volt. Ebbõl a háztartási tarifával vételezõk száma 4 984 000. - A versenypiac 2003. évben nyílt meg, de csupán a 28 legnagyobb fogyasztó vállalta a belépés kockázatát. A 2004. évben az EU irányelvek szerint valamennyi (423 ezer) nemháztartási fogyasztó jogot kapott a szabadpiac választására.

Sorszám

Tárgy

Ezek közül mindössze 187 élt e lehetõséggel, ez a szám 2005. végére 1787, a 2006. évben pedig 2476-ra növekedett. A piac bõvülése mégis igen eredményesnek tekinthetõ, mivel az aránylag kevés résztvevõ 2006 szeptemberében az összes fogyasztás 35%-át vette igénybe. Bár ez a hányad, az import árak növekedése miatt, az év végére 28%-ra esett vissza, az éves átlag 36,6% volt, ami már elérte a 100% piac nyitású EU tagállamok villamosenergia-rendszereinek szintjét. Ezen országok tapasztalataiból vonható le az a következtetés, hogy Magyarországon az 5 millió háztartási fogyasztó közül várhatóan igen kevesen váltanak majd áramszolgáltatót, mivel azok a kisfeszültségû hálózaton nem tudnak egymástól oly mértékben eltérõ árakat ajánlani, amelyek megérnék a váltás bonyodalmait. Sajnálattal állapítható meg, hogy a teljes piacnyitásról médiában nyilatkozók az áramszolgáltatás fizikai folyamatával nincsenek tisztában. A hivatkozott statisztika 24. oldalán található folyamatábra bemutatja a villamosenergia-rendszer (VER) 2006. évi teljes forgalmát. (Az ábra megtalálható az MVM Zrt. internetes honlapjának statisztika rovatában.) A folyamatábra a villamosenergia-rendszer (VER) mûködtetésének legfontosabb mûszak- és gazdasági összefüggéseire ad magyarázatot. A rajzséma egyszerûsítve mutatja be a VER mûszaki szerkezetét, amely elemekre bontva is látszik. A VER tulajdonképpen egy összevont óriás erõmû a nagy magyar égbolt alatt, amely ellátja az ország összes fogyasztóját. Ez a fizikai alaphelyzet, amelyet nem szabad elfelejteni az áramszolgáltatás törvényi, gazdasági szabályozásáért felelõs szerveknek. A nagyerõmûvek és az import képezik a forrás kb. 90%-át. Ez a villamos energia folyik be a gyûjtõsínként mûködõ, a MAVIR Zrt. tulajdonában lévõ 220, 400 és 750 kV-os átviteli hálózatába. Innen jut az áramszolgáltató társaságok 120 kV-os

2003.

2004.

2005.

2006.

28 1787 .. 5349 4987 362 34596 22911 11685 33,8 6227 3506 2721 43,7

34 2476 12929 5360 4984 376 35223 22166 13057 37,0 7208 3608 3600 49,9

december 31.

20

1. 2. 3. 4. 4.1. 4.2. 5. 5.1. 5.2. 5.3. 6. 6.1. 6.2. 6.3.

A mérlegkörök száma A feljogosított fogyasztók száma Fogyasztási helyek száma Összes fogyasztó, Háztartási fogyasztó, Nem-háztartási fogyasztó, Fogyasztás összesen, Közüzemi, Versenypiaci, Versenypiac aránya Import szaldó, Közüzemi import, Versenypiaci import, A versenypiac import hányada

ELEKTROTECHNIKA

ezer ezer ezer GWh GWh GWh % GWh GWh GWh %

18 88 .. 5235 4880 455 33584 29701 3883 11,6 6939 4330 2609 37,6

24 187 .. 5306 4883 423 33836 26624 7212 21,3 7472 3892 3580 47,9

2007. 7-8.szám

V I L L A M O S

fõelosztó-hálózatába és áramlik tovább többszörös transzformáción keresztül a közép- és kisfeszültségû hálózat fogyasztóihoz. E folyamat jelentõs fizikai veszteséggel jár, aminek értéke számszerûen is nyomon követhetõ. Fontos tudni, hogy ugyanaz a hálózat szállítja a közüzemi és a versenypiaci villamos energiát is, de a számszerûségek az ábrából pontosan, szétválasztva is leolvashatók. Az 50 MW-nál kisebb erõmûvek általában nagyságuk szerint az elosztóhálózat különbözõ feszültségszintjeire a táplálnak be. Ezek adatgyûjtését az áramszolgáltatók (ÁSZ) irányító (a volt KDSZ= a mai DSO) központjai végzik és továbbítják a MAVIR Zrt., tehát az átviteli hálózati rendszerirányító (TSO) központjába. Az energiaáramlás folyamatának ismeretében logikusnak tûnik, hogy a villamosenergia erõmûi átlagára a 220, 400 kV-os átviteli hálózaton, azaz a VER gyûjtõsínjén a legolcsóbb, mivel ide táplálnak be a legkisebb önköltségû erõmûvek. Az MVM Zrt. kereskedõje az éves szerzõdésekben oly módon köti le termelésüket, hogy az eredõ éves átlagár a lehetõ legkisebb legyen. A MAVIR Zrt. pedig e szerzõdések alapján úgy ad órás menetrendet számukra és szabályozza on-line számítógépes rendszerével pillanatonként is terhelésüket, hogy rendszerszinten a legkisebb költség valóban elérhetõ legyen. A közüzem számára mindez a GKM által megállapított erõmûi tarifák alapján történik. Téves tehát az a vélemény, hogy a hosszú-távú megállapodások (HTM) miatt az erõmûvek között egyáltalán nincs verseny. A verseny maga a HTM árakkal történõ teherelosztás folyamata, amelyben az MVM az éves szerzõdések megkötésénél az erõmûvek teljesítõképességét az eredõ egységáruk sorrendben veszi igénybe. A piacnyitás elõtt ebben a VER összes erõmûve vett részt, utána pedig csak a közüzemre tápláló erõmûvekre végzi ezt a feladatot az MVM nagykereskedõ cége. A fentiekbõl az is kitûnik, hogy az EU részérõl is felmerült vádakkal szemben a VER legkisebb költségének elérése az MVM Zrt. elsõrendû gazdasági érdeke, tehát ez a tény kizárja a VER többi szereplõjével szembeni hátrányos megkülönböztetés minden gyanúját.

E N E R G I A

A folyamatábra magyarázatot ad arra is, hogy miért nem várható a háztartási fogyasztók körében jelentõsebb szolgáltató váltás. Az ötmillió fogyasztó ugyanis a kisfeszültségû hálózatról van ellátva. Az ÁSZ-ok a gyûjtõsínrõl azonos tarifával (versenypiaci beszerzés esetén gyakorlatilag azonos árral) vételeznek, ezért nem valószínûsíthetõ, hogy az egymástól teljesen független, földrajzilag elkülönített területen mûködõ elosztó hálózatukon kívül lévõ, másik ÁSZ hálózatára kapcsolódó kisfogyasztó számára olcsóbb szolgáltattatást tudjanak nyújtani. A helyzetet ronthatja az adott ellátási területen illetékes elosztó hálózati engedélyes esetleges szolgáltatók szerinti megkülönböztetõ tevékenysége (az azonos tulajdonú szolgáltatótól vételezõ fogyasztók számára megkülönböztetõ hiba elhárítási és más elosztói engedélyesi körbe tartozó tevékenységek soron kívüli elvégzése). Teljesen más a helyzet a pár ezer már áttért ipari nagyfogyasztóknál, akik maguk is képesek szakszemélyzetükkel a belsõ hálózatuk, kapcsoló berendezéseik karbantartására. Van ereje, ahhoz, hogy az elosztóhálózat hibáinak gyors javítását a területi ÁSZ-tól kisürgesse, amely egyébként is köteles elvégezni a fizetett rendszerhasználati díj ellenében. A villamosenergia-árképzés nemzetközileg elfogadott alapelve a kéttagú (binom) tarifa. Ennek elsõ tagja a villamosmû teljesítõképességét tükrözõ állandó költségbõl számítható Ft/kW mutató, a második pedig a Ft/kWh energia tag, amely elsõsorban a primer energia hordozó beszerzési költségétõl függ. Az erõmûvek éves szállítási szerzõdéseit az MVM a várható tartamdiagram alapján köti meg, a legkisebb költség elvének betartásával. A tartamdiagramok alakja szabja meg az eredõ vételezési átlagárat. A binom tarifa mûködésének közgazdasági hátterét legjobban az erõmûvek fajlagos termelési költsége magyarázza meg. A lenti ábrán néhány nagyerõmû Ft/kWh árváltozását mutatja be a kihasználási óraszám függvényében, amely hiperbola alakot mutat. A diagramból az a fontos tézis is rögzíthetõ, hogy az erõmûvek egy árelemmel történõ jellemzése a valóság átláthatóságát korlátozza, mivel az összehasonlítás csak azonos kihasználási óraszám mellett tükrözi a valós viszonyokat.

21

2007. 7-8.szám

ELEKTROTECHNIKA

V I L L A M O S

E N E R G I A

A fogyasztói tarifáknál a teljesítménydíjat a hálózat kiépítése során ugyancsak a beruházási költségek szabják meg. Az eredõ díj a gyûjtõsínrõl leágazó transzformátor-lépcsõk számával növekszik, és kisfeszültségen éri el a legnagyobb értékét. Logikus tehát, hogy a tarifa is itt a legmagasabb. Az elosztóhálózaton a Ft/kWh energia költség a gyûjtõsíntõl távolodva emelkedik, az egyre növekvõ hálózati veszteség miatt. Nemzetközileg is ezeket a mûszaki tényeket tükrözik a villamosenergia-tarifák egységárai. Nem csoda tehát, hogy a GKM üzemi tarifája is a vételezési hely feszültségszintjétõl és módjától függõen változik. A fentiekbõl levonható néhány következtetés és javaslat. • A binom rendszerû tarifa mind a szolgáltatót, mind a fogyasztót nemzetgazdaságilag is helyes magatartásra ösztönzi. Ennek lényege, hogy minél kisebb teljesítménnyel, minél nagyobb éves kihasználási óraszámmal történjen a vételezés. Ezen elv betartása eredményezi ugyanis mind az erõmûveknél, mind a hálózaton a legkisebb beruházást és a legkisebb veszteséget. • Logikus, hogy az a nagyfogyasztó kapja legolcsóbban a villanyt, aki nagyerõmûtõl - többszörös transzformáció nélkül közvetlenül veszi, illetve a VER alaphálózatát képezõ gyûjtõsínrõl van ellátva. A legnagyobb fogyasztók közé kell sorolna elsõsorban magukat az áramszolgáltatókat. Ide értendõk azonban pl. a nagy olajfinomítók, vegyi üzemek és kohászati létesítmények, autógyárak stb. is. • Téves tehát az a szemlélet, amely a háztartási fogyasztók közül magasabb energia árral kívánja büntetni az egy megszabott tömb feletti fogyasztást, mivel a nagyobb fogyasztás a kihasználás növekedése miatt az átlagköltségeket csökkenti. Meg kell jegyezni, hogy a háztartási tarifa is a binom elv szerint kerül kiszámításra a csoport éves kihasználási óraszáma alapján, de az egyszerûbb számlázás végett egytagúként alkalmazzák. • A binom tarifa második, energia tagját kivédhetetlen globális hatások változtatják. Így pl. a gáz és olaj árak megállapítása nincs a kormányok hatáskörében. Ezért alapvetõen hibás minden politikai célú beavatkozás, hogy ezek begyûrûzõ hatását hatóságilag akadályozzák meg. A közgazdasági törvényeket sem szabad tartósan megsérteni, mivel ez torzított gazdasági döntésekhez vezet és késõbb sokszoros nemzetgazdasági kár keletkezhet. • A villamosenergia-tarifa képzés alapelvei függetlenek a piacnyitás mértékétõl. Ezért az eddigi hatósági tarifa - a tényleges költség- és árviszonyokat tükrözõ korrekciót követõ - további fenntartása lenne az átmeneti megoldás az egyetemes szolgáltatás keretében, azzal a különbséggel, hogy bármely háztartási fogyasztó is kiléphet a versenypiacra és az ottani kereskedõk által ajánlott árakon vételezhet. - Ez a megoldás tulajdonképpen már ma is él, hiszen a 376 ezer nem-háztartási fogyasztó 99%-a nem vette igénybe a számára is megnyitott

22

-

H Í R E K

-

H I R D E T É S

hogy mindenkinek új szerzõdést kell kötnie egy új áramszolgáltató-kereskedõvel. • Ezzel szemben az elfogadott VET alapján csak azok a fogyasztók keresnek új szolgáltatót, akik a versenypiacon olcsóbb árakat, jobb fogyasztói kiszolgálást remélnek. Ilyen szolgáltatót a feltárt tények alapján azonban feltehetõen rendkívül keveset lehet találni. A tényleges háztartási fogyasztók nagy része nyugodtan maradhat az egyetemes szolgáltatás keretében, amelynek fokozatosan nyilvánvalóan az adminisztrációs hátterét is rendezni kell. Bízom abban, hogy javaslataim az idõközben hatályossá váló új VET végrehajtási utasításiban figyelembe vehetõk lesznek.

Kerényi A. Ödön

ÚJ VILLAMOS ENERGIA TÖRVÉNY Az Országgyûlés 2007. június 25-én elfogadta az új villamos energia törvényt. A 2007. évi LXXXVI. név alatt futó törvény teljes szövege a Magyar Közlöny 2007/86. számában olvasható el. A 2008. január eleji piaci liberalizáció okán kidolgozott, parlament által jóváhagyott törvény általa érintett számos részletét további miniszteri rendelet fogja szabályozni.

Horváth Zoltán

szabad piacot és jelenleg is a közüzemi tarifával vételez. • Sok jó szándékú szakértõ is rosszul értelmezi a 100%-os piacnyitást, mivel úgy véli, hogy mind az öt millió háztartási fogyasztó köteles kilépni a közüzemi státusból és nekik kell új, versenypiaci partnert is keresniük. Azzal riogatják a népet,

ELEKTROTECHNIKA

2007. 7-8.szám

E G Y E S Ü L E T I

É L E T

A VILLGÉP SZÖVETSÉG MEE CSOPORTJÁNAK SZEGEDI KIRÁNDULÁSA 2007. május 24-én Szegeden a VILLGÉP Szövetség MEE Csoportja és a MEE Szegedi Szervezete közös mûszaki konferenciát szervezett, az alábbi programmal: A csapat meglátogatta a DÉMÁSZ kezelésében levõ, Szegedi Elektrotechnikai Múzeumot. Egy nagy szakértelemmel összeszedett múzeumi anyag került bemutatásra, ahol a látottakon túl külön ki kell emelni a kiváló, szakszerû és érdekes tárlatvezetést, amelyet Koncz Géza Kolléga, a Múzeum munkatársa és kezelõje, olyan ritka empátiával nyújtott a látogatók számára, hogy az mindnyájukat lenyûgözött! A jelenlévõk a továbbiakban a Fehértó Csárda Konferencia termében hallgatták meg az alábbi elõadásokat. Az SKF Csapágy Gyár szegedi képviselõje, Kurunczi Lajos azokról a villamosgépeknél alkalmazott szigetelt csapágyakról beszélt, amelyek a ma már tömegesen elterjedõ frekvenciaváltós hajtásszabályozás következtében váltak szükségessé. Ez az eljárás az egyik módja a villamos-gépekben az állórész és a forgórész között keletkezõ örvényáramok kiküszöbölésének. Emellett a szigetelt csapágyak és kerámia golyóscsapágyak speciális felhasználási területei és elõnyei is ismertetésre kerültek.

A szegedi elnökség a vendégeket köszönti

A vezetôség értékel

Szakmai érdeklôdés

A következõ elõadást a SIEMENS Zrt. képviseletében Farkas Péter tartotta, aki ugyanezt a témát teljesen más irányból, és más mûszaki megoldásokkal közelítette meg. A hasznos, közvetlenül is felhasználható szakmai tanácsot adó elõadó külön kiemelte a kereskedelemben kapható villanymotorok és a különféle típusú frekvenciaszabályozók megfelelõ kiválasztásának fontosságát. Ezen módszerekkel nagyban megelõzhetõk az illesztési hibák miatt keletkezõ károk. Végül, de nem utolsó sorban szenzációs elõadást hangzott el Dr. Hernádi Klára Professzor asszonytól, (Szegedi Tudomány Egyetem, Alkalmazott és Környezeti Kémia Tanszék) a nanotechnikáról, annak kifejlesztésérõl, alkalmazási területérõl és gyakorlati elõnyeirõl. Mindhárom elõadás rendkívül érdekes volt, érdemes megemlíteni azt, hogy, a jól felkészült elõadóknak köszönhetõen az egyébként bonyolult témák közérthetõ ismertetése növelte az elõadások sikerét, ezzel növelve a hallgatók szakmai ismereteinek bõvítését. Köszönjük a szegedi MEE-s csapat baráti együttmûködését, Dobi László elnöknek és Arany László titkárnak. Jakabfalvy Gyula

A VILLGÉP Szövetség és MEE Csoportjának elnöke

RÖVID HÍREK SZEGEDRÕL Vezetõségi ülés 2007. május 22-én A Magyar Elektrotechnikai Egyesület Szegedi Szervezetének vezetõsége május 22-i ülésén áttekintette a januári Tisztújító és Beszámoló taggyûlés óta végzett munkát, egyben meghatározta a tárgyi év további feladatait. A vezetõség örömmel állapította meg, hogy az év elején elfogadott munkatervben foglaltak idõarányosan végrehajtásra kerültek, valamint azt a tényt, hogy minden feltétel adott arra, hogy a 2007. évet is eredményesen zárja szervezetünk. Külön kiemelhetõ szervezetünk nyugdíjas csoportjának munkája. Példamutató és példaértékû aktivitásukkal, sokrétû és rendszeres munkájukkal nagymértékben hozzájárulnak kis kollektívánk sikeres tevékenységéhez. Kedves vendégeket fogadtunk „Napfényes „ városunkban A VILLGÉP Szövetség tagjai részérõl nagy megtiszteltetés, hogy a „napfény városát”, Szegedet választották helyszínéül a 2007. évi Mûszaki Konferenciával egybekötött Tisztújító Közgyûlésüknek. Külön örömünkre szolgált, hogy a „sûrû”, két napos prog-

2007. 7-8.szám

ram elsõ néhány óráját szervezetünk tagjaival együtt töltötték el. Büszkén mutattuk meg a 2000. évi, Szegeden megrendezett Vándorgyûlés ideje alatt ünnepélyesen felavatott, a DÉMÁSZ Rt. és a MEE Szegedi Szervezete által közösen létesített Elektrotechnikai Múzeumot. Ebben az egyik legilletékesebb tagtársunk, Koncz Géza segített, aki a Múzeum egyik alapítója is. Tagtársunk idõt és energiát nem kímélve, a kezdetektõl sokat tett annak érdekében, hogy egy valóban magas színtû kiállítás fogadja az ide látogatókat. A VILLGÉP Szövetség tagjai is elismeréssel szóltak a látottakról, illetve hallottakról. Ezt jól érzékeltette az a sok-sok kérdés, amely menet közben elhangzott részükrõl. Érdeklõdésük egy esetleges újabb látogatásra vonatkozóan, (akár családi, - baráti körben) ugyancsak elégedettségüket mutatta. Jó érzés volt - ismét - szegedinek lenni. A VILLGÉP Szövetség rövid beszámolója fentebb olvasható.

Arany László Szegedi Szervezet

ELEKTROTECHNIKA

23

H Í R E K

JAPÁN ÚJ NEMZETI ENERGIASTRATÉGIÁJA (ENERGIAPOLITIKÁJA)

2006 májusában a Japán Gazdasági-, Közlekedési- és Ipari Minisztérium - hosszas társadalmi vitát követõen - megjelentette az ország közép- illetve hosszú távú energiastratégiáját, amely a környezeti változások, és az energiaforrások beszûkülõ lehetõségeinek figyelembevételével készült. Az energiastratégia abból indul ki, hogy Japán energia függõsége meghaladja a 90%-ot (!!). Látható tehát, hogy a japán gazdaságnak és a lakosságnak kritikus és meghatározó kérdése az energiaellátás. Ismervén a jelenlegi helyzetet állapítja meg a dokumentum - a nemzetközi energiapiacok jelentõs strukturális változásokon mennek keresztül, mind a termelés, mind az igények vonatkozásában. Az ázsiai orszá-

gok gazdasági növekedése hatalmas igényként jelentkezik az energiapiacon. A növekvõ függés az instabil politikai állapotú közel-keleti államoktól, mind-mind arra utalnak, hogy közép-, illetve hosszútávon cselekedni kell. Ezek a tényezõk késztették Japánt új energiapolitikájának megalkotására, amely elõírja, hogy 2030-ra energiatakarékossággal és energia hatékonysággal legalább 30% energia megtakarítást kell elérni, 40%-kal kell csökkenteni az olajfüggõséget, a szállítási/közlekedési szektorban az olajfelhasználást 20%-kal kell csökkenteni, és végül a nukleáris energia hányadát az energiatermelésben 30-40%-ra kell növelni. A fenti célok eléréséhez az energiapolitika erõforrásokat biztosít, és módszereket ajánlj azok megvalósítására. A cikk az alábbi ábrát közli, melynek bal oldalán a régiónkénti energiaigényt mutatja, a jobb oldalon az energiamix látható, a felhasználás 1971 bázisán 2030-ra van becsülve. A teljes japán energiapolitika a www.meti.go.jp/english honlapon megtalálható.

Forrás: „The Japan Journal” December 2006. Dr.. Bencze János

A MAGYAR ELEKTROTECHNIKAI EGYESÜLET NYILATKOZATA A VILLAMOS ENERGIA TÖRVÉNYRÕL Szinte a teljes magyar villamos és energia ipar szakmai közösségét magába foglaló Magyar Elektrotechnikai Egyesület (MEE) vegyes érzelmekkel fogadta a Villamos Energia Törvény (VET) elfogadását. Az Egyesület ad-hoc bizottsága mindvégig figyelemmel kísérte a törvény elõkészítés fázisait és a kapcsolódó egyeztetéseket. A törvény parlament elé terjesztett változata nélkülözi az összefüggõ energiastratégiai alapokat, amely a szabályozás keretét meghatározná. Ebbõl következõen az egyeztetõ szakaszban számos olyan változtatás kerülhetett a tervezetbe, amelyek a szakmai és nemzetgazdasági szempontokat kiszorítva politikai törekvéseknek biztosítanak teret. Az elfogadott VET az EU követelményeinek kíván megfelelni a piacot és a támogatásokat illetõen, de nem rendez számos máig halogatott, a piac mûködõ képességét befolyásoló és meghatározó kérdést.

24

A magyar villamos energia ellátás olyan jelentõs kihívások elõtt áll, mint a fenyegetõ kapacitás hiány, illetve a meglévõ kapacitások 70-80%-nak hosszú távú lekötöttsége. Kínálat hiányában nem alakulhat ki jól mûködõ piac, a gazdaság, a fogyasztók érdekét szolgáló verseny.

ELEKTROTECHNIKA

A MEE szakértõkbõl alakult bizottság egyöntetû véleményei az alábbiak: • közeljövõben piackonformmá kell tenni a Hosszútávú Megállapodásokat (HTM), • elõsegíteni az erõmûvi kapacitásfejlesztést, • a jelenlegi egysíkú rendszerbõl a valós szociális helyzetre alapozott szabályozási irányába kell vinni a támogatásokat, • a Magyar Villamos Mûvek (MVM) szerepe továbbra sem tisztázott a hazai piacon, • a VET végrehajtási utasítások megalkotása során törekedjen a magyar gazdaság és a fogyasztók érdekeinek képviseletére, valamint az ellátás biztonságának fenntartására az EU követelmények szükséges és elégséges mértékû betartása mellett. A MEE vélemény alkotása során a szakmai szabályokat követve a közjó szolgálatát helyezi elõtérbe. A késõbbiekben a törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendeleteket, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület idõben és aktívan véleményezni kívánja.

Magyyar Elektrotechnikai Egyyesület

2007. 7-8.szám

V I L Á G Í T Á S T E C H N I K A

MEGÁLLAPODÁS A ZSELICI CSILLAGOS ÉGBOLT VÉDELMÉBEN 2007. június 20-án négy olyan szervezet kötött együttmûködési megállapodást, melyek között elsõ ránézésre nem egyértelmû a kapcsolat. A négy szervezet a Zselica Szövetség, a MEE Világítástechnikai Társaság (VTT), a DunaDráva Nemzeti Park Igazgatóság (DDNPI) és a Magyar Csillagászati Egyesület (MCSE). A kapcsolódási pontot a Zselici Tájvédelmi Körzetben létrehozandó Csillagos Égbolt Rezervátum adja. Egyre kevesebb helyet találunk az országban, ahol a csillagos égbolt még zavartalanul megfigyelhetõ a derült éjszakákon, ezek egyike a Zselicség. Azért, hogy ezt az adottságot hosszú távon is megõrizzék, a DDNPI és az MCSE már korábban (2006. október 27-én) aláírt egy együttmûködési megállapodást, melynek célja a Csillagos Égbolt Rezervátum létrehozása. Egy ilyen jellegû park kialakítására egy nemzetközi szervezet az „International Dark-Sky Association” (IDA Nemzetközi Sötét Égbolt Szövetség) javasolt egy kritérium rendszert, a zselici rezervátum esetén is ezt veszik figyelembe. A közelmúltban a térségben mérték a fényszennyezettséget jellemzõ égbolt minõséget, amelyek alapján a Zselici TK területén az éjszakai égbolt állapota megfelel az IDA kritérium rendszer ezüst minõsítésének (az arany szint nagyon ritka, csak a Föld elhagyott területein jellemzõ), és a Tájvédelmi Körzetet övezõ kistelepülések a jelen felmérés idõszakában nem jelentettek számottevõ fényszennyezés forrást. Az IDA negyedévente megjelenõ hírújságának legutóbbi számában is hírt adtak a zselici kezdeményezésrõl azzal, hogy ez lehet Európa elsõ csillagos égbolt parkja. (Ugyanitt adtak hírt az elsõ nemzetközi sötét égbolt parkról, amit az USA Utah államában alakítottak). A kiváló zselici adottság hosszú távú konzerválását segíti a június 20-án megkötött megállapodási szerzõdés. A Zselica Szövetség egy, az önkormányzatokat és más szervezeteket összefogó kistérségi szövetség, melynek célja a széleskörû összefogás a Zselici Kistérség fejlõdése érdekében. A Szövetség az aláírt együttmûködési megállapodás alapján segítséget ad tagönkormányzatainak, hogy a

TANFOLYAM! A Magyar Mérnök Kamara Elektrotechnikai Szakmai Bizottsága és a MEE Világítástechnikai Társaság a 103/2006. Korm. Rendelet alapján továbbképzõ tanfolyamot hirdet szakmagyakorló mérnökök számára a világítástechnika területén. A tanfolyam öt elõadást tartalmaz, három egymást követõ szeptemberi szombaton (szeptember 15., 22., és 29., 9.00 óra), szeptember 29-én vizsgával zárul. A résztvevõk 10 kreditpontot kapnak, amennyiben mindhárom alkalommal jelen vannak és sikeres vizsgát tesznek. A tanfolyam indításához legalább 15 fõ jelentkezése szükséges. Az elõadások és a vizsga színhelye: Világítás Háza, 1042 Budapest, Árpád út 47. I. em. Részvételi díj: 12.000 Ft.

2007. 7-8.szám

településfejlesztési tervek soron következõ módosításaihoz kapcsolódva a fényszennyezés elleni védelemre vonatkozó részt iktassanak a szabályozási tervekbe. Ebben a munkában a VTT szakvéleményét veszik figyelembe, amit a megállapodás szerint a Világítástechnikai Társaság fel is vállal. A VTT a szerzõdés alapján világítástechnikai szakmai kérdésekben ezen felül is tanácsadóként mûködik, pl. nagyobb volumenû világítási korszerûsítések, fejlesztések alkalmával és új létesítmények kültéri világításának tervezésében. A DDNPI és az MCSE továbbra is közösen koordinálja a Csillagos Égbolt Rezervátum létrehozását, és a megállapodás értelmében folytatja az éjszakai égbolt minõségének monitorozását, amellyel segítséget ad az önkormányzatoknak a fényszennyezés minimalizálásával kapcsolatos erõfeszítésekhez. A négy szervezet közös célja, hogy a Zselici Csillagos Égbolt Rezervátum területén és annak környezetében minimális legyen a fényszennyezés, és a Zselic megõrizze kiváló természeti adottságát. A megállapodó felek együttmûködnek a Rezervátum adta lehetõségek kulturális, oktatási, ismeretterjesztõ, turisztikai és természetvédelmi lehetõségeinek kiaknázásában is. Az Együttmûködési Megállapodást a Zselica Szövetség közgyûlésén írták alá, ahol az önkormányzatok jelenlévõ képviselõi külön nyilatkozatot írtak alá, miszerint egyetértenek a megállapodás céljaival és közremûködnek azok megvalósításában. Az esemény jelentõs újabb lépés a Csillagos Égbolt Rezervátum megvalósításához. Feltehetõen ez év õszéig az IDA által támasztott összes feltételt sikerül kielégíteni, és a Zselici Tájvédelmi Körzet hivatalosan is felterjeszthetõ lesz a Nemzetközi Sötét Égbolt Park címre - aminek a hivatalos neve a magyarban jobban hangzó Csillagos Égbolt Rezervátum lesz. A megállapodás segítségével ezenkívül létrejöhet Magyarország elsõ olyan térsége, ahol világítástechnikai szempontból is korszerû fényszennyezést minimalizáló jogi szabályozást vezetnek be.

VTT Sajtó óközleméényy

Jelentkezés módja: Tel/fax.: 369-6631 (Világítás Háza, Fehérvári Anikó ügyintézõ), Mobil: 06-30-537-9897 vagy e-mail útján: [email protected] Jelentkezési határidõ: 2007. augusztus 31. Szeptember elején a jelentkezések elfogadásáról minden résztvevõt kiértesítünk. Akik elõzetesen dr. Borsányi János email címén jelentkeztek, azokat a szeptemberi tanfolyamra automatikusan regisztráltnak tekintjük. A tanfolyamon való részvétel feltétele a részvételi díj szeptember 15-ig történõ befizetése a VTT által küldött postautalványon. Az elõadások a világítástechnika idõszerû kérdéseivel foglalkoznak, a részletes tematikát az elõadók megnevezésével a szeptember eleji értesítésben közöljük.

MEE Világítástechnikai Társaság

ELEKTROTECHNIKA

25

H Í R E K

-

S Z E M L E

MAGYAR-HORVÁT VILLAMOSENERGIA-ÖSSZEKÖTTETÉS A TÉRSÉG BIZTONSÁGOS ELLÁTÁSA ÉRDEKÉBEN A dél-dunántúli térség ellátásbiztonságának javítása érdekében 2004-ben üzembe került Paks-Pécs kétrendszerû 400 kV-os összeköttetés az idei évben egy 5 milliárd forintos - a magyarországi szakaszra vonatkozó adat - várhatóan 2010-re megvalósuló beruházás keretében Horvátország irányába bõvül. A Pécs-Ernestinovo 400 kV-os projekt megvalósítása révén létrejön a második magyar-horvát irányú kétrendszerû 400 kVos kapcsolat, amely a térség átviteli hálózatának üzembiztonságát erõsíti. A regionális ellátásbiztonság további növelését eredményezõ összeköttetés megvalósításának a MAVIR ZRt. kiemelt fontosságot tulajdonít. A cég a kor követelményeinek megfelelõ készülékek, berendezések és építési technológiák alkalmazásával, az ésszerû költségminimum alapkövetelményének szem elõtt tartásával célozza meg az üzembehelyezést. Az új, 400 kV-os összeköttetés létesítésével kapcsolatos feladatok több elõkészítõ és megvalósíthatósági tanulmány, illetve mûszaki tervek elkészítését jelentik. A magyar oldalon mintegy 5 Mrd Ft beruházási volumenû munka nyomvonalengedélye 2007. július 11-én lépett hatályba.

A projekt céljai összefoglalóan: • A térség fogyasztói számára az elvárt biztonságnak megfelelõ ellátás megerõsítése. • A meglévõ UCTE egyesített villamosenergia-rendszer hálózati üzembiztonságának növelése újabb magyar-horvát összeköttetéssel. Hosszú távon korrekt megoldás megvalósítása a villamosenergia-rendszer együttmûködésének szempontjából. • A villamosenergia kereskedelmi szállítások számára a potenciális elõnyök kihasználási lehetõségének megteremtése, a piacliberalizáció elõsegítése.

A projekt megvalósítása Magyarországon két egymással szorosan összefüggõ részfeladat összehangolt megvalósítását igényli. Ezek: 1. Pécs - Országhatár - Ernestinovo 400 kV-os távvezeték megépítése A létesítendõ mintegy 42,2 km hosszú magyarországi távvezeték úgynevezett „FENYÕ” típusú oszlopokkal, duplex felületvédelemmel, két rendszer felszerelésével, 2x500 mm2 áramvezetõ sodronnyal melynek védõvezetõi távközlési célú optikai szálakkal (OPGW) rendelkeznek. 2. Pécs 400/120 kV-os alállomás bõvítése A 2004-ben üzembe került alállomás hagyományos szabadtéri kivitelû, ún. másfél megszakítós diszpozíciójú, jelenleg két távvezetéki mezõt (Paks), valamint két transzformátor mezõt tartalmaz. A két, egyenként 250 MVA egységteljesítményû 400/120 kV-os transzformátor biztosítja a térség 120 kV-os feszültségszintje számára a megfelelõ nagyságú és biztonságú teljesítmény átadását. A horvát irányú vezetékek bekötéséhez teljesen ki kell építeni a két távvezetéki mezõsort (harmadik mezõszeletek megvalósítása). A projekt elõkészítése és megvalósítása csak jól összehangolt, minden körülményre kiterjedõ figyelemmel végzett tevékenység alapján történhet. Kiemelt tényezõ a környezetvédelmi szempontok maximális betartása, a tulajdonosi érdekek legmesszebbmenõkig való figyelembe vétele, a költségek ésszerû szinten tartása. Szoros kapcsolattartás szükséges a horvát partnerrel annak érdekében, hogy a két oldalon létesülõ távvezetékek térben és idõben az egyeztetéseknek megfelelõen találkozzanak.

A MAVIR Zrt. sajtóanyagának alapján összeállította: Horváth Zoltán

SZEMLE Elõször tett meg 300 mérföldet, azaz 482,7 km-t - egy tankkal - egy hidrogénnel hajtott üzemanyagcellás autó. A világrekordot felállító Chevrolet Sequel szériaváltozata öt éven belül lesz kapható. A Sequel tanulmányautó elõször a 2005ös Detroiti Autószalonon mutatkozott be, de a mûködõképes verzió csak 2006 õszére készült el. A könnyû alumíniumvázra épített kocsi hajtásáról négy, kerékagyba épített elektromotor gondoskodik, ezek összteljesítménye 125 kW. Kormányzása és fékei „drive by wire” rendszerûek, vagyis nincs mechanikus kapcsolat a kormány és a kerekek, valamint a fékpedál és a féktárcsák között, minden elektromosan, elektronikusan történik. 26

ELEKTROTECHNIKA

A Sequel - amely mindazon feltételeket teljesíti, amit a közúti közlekedésben résztvevõ jármûvek számára a vonatkozó rendelkezések elõírnak - a 300 mérföldes próbautat valódi közutakon tette meg. Az autó a General Motors egyik New York-i üzemétõl indulva egy Tarrytown nevû városig ért el úgy, hogy közben egy gramm szén-dioxidot sem bocsátott ki. Larry Burns, a GM kutatás és fejlesztés részlegének igazgatója szerint a Sequel négy-öt éven belül lesz érett a szériagyártásra, de elõbb még olcsóbb lítium-ion akkumulátorokat kell kifejleszteniük, és a „hidrogénkutak” hálózatát is ki kell építeni. Forrás:: www..origo..hu Dr.. Bencze János

2007. 7-8.szám

27

(x) 2007. 7-8.szám

ELEKTROTECHNIKA

V I L L A M O S P O R

T

E N E R G I A R É

BESZÉLGETÉS NAGY ISTVÁN AKADÉMIKUSSAL, A BME NY. TANSZÉKVEZETÕ PROFESSZORÁVAL Nem könnyû feladat bemutatni Nagy István professzort. Hiszen részletes szakmai életrajza - jelentõs hazai és nemzetközi karrierjére való tekintettel közel 5 sûrûn gépelt oldal. A legfontosabbakat kiemelve, néhány szóban magánéletérõl is számot adva kísérletet teszek - az Elektrotechnika portré rovatának szabályait betartva - Nagy István bemutatására. Nem idegen emberként ültem le beszélgetni Nagy István professzorral tanszéki dolgozószobájában, hiszen hosszú idõn keresztül azonos szakmai területen dolgoztunk, életünknek számtalan közös pontja volt. Szegény sorsú családból származik. Édesapja pék, akinek a háború elõtt és alatt nem mindig volt munkája. Édesanyja a háztartást vezette, a gyermekeket nevelte. Gazdasági szempontból is legnehezebb sorsuk az 194347-es idõszakra esett. Papáját az orosz fontra vitték, ahol fogságba esett, és csak 1947-ben tért vissza. A szülõk az általában igen szûkös családi források ellenére István fiúkat 8 osztályos gimnáziumba, majd a BME-re járatták, ahol a Villamosmérnöki Karon 1953-ban kitüntetéses oklevelet szerzett. Villamosmérnökként kezdte pályáját, amelyen - szinte napjainkig - azonos gradienssel emelkedett. 1959-ben kandidátus, 1975-ben az MTA doktora, 1993-ban a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) levelezõ tagja, majd 1998ban az MTA a rendes tagjai sorába választotta. Az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató intézetében kezdett dolgozni. Kezdetben mint kutató, késõbb a Teljesítményelektronikai és Villamos Hajtások Osztály vezetõje 1957 és 1990 között, 1976-ig fõállásban, ezt követõen részmunkaidõben, miután tanszékvezetõi állást kapott a BME Gépészkari Elektrotechnika Tanszéken (volt Taki tanszék). Azóta is ott, illetve annak jogutódjában dolgozik. A BME-n kisebb megszakításokkal több, mint 50 éve oktat, ahol egyik munkatársával az ötvenes évek elején vezették be a korszerû szabályozáselmélet oktatását. A szabályozáselmélet mellett elsõsorban Elektrotechnika, Teljesítményelektronika, Automatizált villamos hajtások, Elektronika, Villamos áramkörök, Analóg számítógépek tárgyat oktatott. Szakterülete a teljesítményelektronika, a szabályozott villamos hajtások, a változó struktúrájú rendszerek, valamint a káosz elmélet gyakorlati alkalmazási lehetõségeinek kutatása. Ezeken a szakterületen nagyszámú publikációja jelent meg. Szerzõként, társszerzõkkel, ill. szerkesztõként magyar vagy angol nyelven 14 könyv, könyvfejezet - mûegyetemi jegyzet; 195 idegen nyelvû folyóirat, és konferencia cikk; 39 magyar nyelvû folyóirat cikk; 155 túlnyomórészt külföldi, Európában, Amerikában, Ázsiában és Afrikában tartott konferencia-elõadás; 13 találmány; 34 tanulmány; 77 külföldi egyetemeken, intézményekben tartott elõadás, kurzus; körülbelül 400 ismert, fõként külföldi független hivatkozást kapott. Ösztöndíjasként, és mint vendégprofesszor bejárta a világot. Néhány érdekesebb állomás ezek közül: University of Tokyo; University of Toronto; University of Wisconsin, Madison; University of Rome; University of Canterbury, New Zealand; Indian Institute of Science, Bangalore; Royal University of Stockholm, stb., még felsorolni is sok.

28

Gazdag életmûvét erõmûvi szinkrongenerátorok gerjesztõ rendszereinek kifejlesztésével indította útjára. A technika fejlõdésével lépést tartva - négy

ELEKTROTECHNIKA

generáció jellemzi e team munkát, a forgógépes gerjesztéstõl, a mikroprocesszoros irányítású félvezetõs rendszerekig. A négy „generációs” automatikus gerjesztõrendszer utolsó három változatát a Ganz gyártotta, és telepítette hazai és külföldi erõmûvekben egyaránt. Az e területen szerzett ismereteit felhasználva, munkatársaival a MÁV dízel-elektromos mozdonyaihoz is felhasználható gerjesztõrendszer fejlesztését vezette, sok száz mozdonyba beszerelt rendszer az õ szabadalma alapján gyártódott. Késõbbiekben az általa vezetett tudományos osztályon, a SZTAKI-ban kiváló munkatársai egyebek közt középfrekvenciás inverterek, áram- és feszültségforrás alapú inverteres váltakozó áramú hajtások, továbbá egy- és háromfázisú szünetmentes áramforrások kidolgozásával foglalkoztak. Említeni kell még a mikroprocesszor vezérelt különbözõ rendszerû szervóhajtások eredményes kutató munkáit, és végül, de nem utolsó sorban még feltétlenül szólni kell a teljesen automatizált atomerõmûvi kazetta átrakó berendezés fejlesztésérõl is, amelyek eredményeként „született” berendezések számos szovjet gyártmányú erõmûben mûködnek szerte Európában. A fejlesztések túlnyomó része gyártásba került. Nemzetközi tevékenysége is igen széleskörû, szerteágazó. Tagja, és számos tisztséget visel az IEEE-ben, ahol 1999-ben a kitüntetõ „Fellow” címet is megkapta. Az IEEE-ben Advisory Committee tag az IES-ben és a PELS-ben, elnöke az IES Distinguished Lecturer programjának és tagja az IEEE Fellow bizottságának. Elnöke a 17 európai országot tömörítõ EPE-PEMC tanácsnak. Elnöke a Magyar CIGRÉ Bizottságnak, tag az EPE (European Power Electronics Society) végrehajtó bizottságban, és még sorolhatnám. Hazai társadalmi tisztségei is szép számban vannak. Tagja az MTA Doktori Tanácsának, tagja az MTA három Tudományos Bizottságának, stb., és nem utolsó sorban a MEE-nek is, ahol hosszú idõn keresztül az „Automatizálási Szakosztály” elnökeként végezte eredményesen munkáját. Tevékenységét számos kitüntetéssel ismerték el. Büszkén említi a 2005. évben kapott Széchenyi díját, amely köztudottan a legmagasabb hazai kitüntetés, amellyel a tudományos és szakmai munkát ismerik el, és a kiváló feltaláló arany fokozat kitüntetést, amelyet háromszor nyert el. Nem utolsó sorban nagy tisztelettel beszél MEE kitüntetéseirõl: a Csáki díjról (1992), és a Zipenowsky díjról (1963). Jelenleg is lényegében véve ugyanazt a munkát végzi, mint 10-20 évvel ezelõtt. Vezeti azt a csoportot, amely korábban Elektrotechnika Tanszék néven végezte oktató-kutató tevékenységét. Megelégedett embernek tartja magát, akinek életét szerencsés véletlenek döntõen befolyásolták. Két példa: egyetemistaként az utcán véletlenül összefutott egyik volt iskolatársával, aki megkérdezte, hogy nem lenne-e kedve demonstrátorságra. Így került a minden szempontból kiváló tudományos mûhelybe, a Kovács tanszékre. Másik véletlen: a katonaságnál körlettakarítást vállalat egy szabad szombat estéért, amikor is találkozik szépséges jövendõbelijével, akinek az életben szülei mellett legtöbbet köszönheti, és aki aktív korában a BME Mechanika Tanszékén adjunktus, jelenleg négy unokának boldog nagymamája. Hobbija, fiatal korában a könyvek és a sport (futball, úszás, evezés, kirándulás) voltak, most kevésbé fiatalon az unokázás és a tenisz.

Köszzönöm a beszzélggetést, maggam és azz Elektrotechniika miinden olvasója nevében.. Kívánok eggyúttal mégg hosszzú termékenyy éveket, kívánom, hoggy továbbra is viigye szzerte a viilággban a hazzaii tudományy jó hírét.. Jó eggészzségget kívánok miindannyyiunk nevében, sok viidám percet családja körében.. Dr.. Benczze János

100. évfolyam

2007. 6.szám

S Z E M L E

VÁLOGATÁS KÜLFÖLDI MÉDIÁKBÓL VESZÉLYESEK LEHETNEK-E A NANORÉSZECSKÉK? A nanotechnológia piaci részesedése rohamosan növekszik. Többek közt az információ-technológiában, az orvostudományban, a kozmetikában és még számos más területen. Nem kellõképpen ismert és kutatott azonban a nanorészecskék hatása az emberi sejtekre. Mi történik például a tüdõben, ha ezeket a legkisebb részecskéket (nagyságuk egy ezred része egy hajszál átmérõjének) belélegezzük? A nanorészecskék hatását az emberre és a környezetre egy német tudományos projekt, az INOS vizsgálja a német Kutatásügyi Minisztérium támogatásával. Ebben részt vesz a Max-Bergmann Bioanyagcentrum, a Drezdai Orvostudományi Egyetem, a Fraunhofer Intézet, a Namos GmbH Drezda és Lipcse-Halle Környezetvédelmi Centrum. A projekt végcélja egy olyan adatbank felállítása, amelyben mindenki hivatalosan megismerheti, hogy egészségügyileg teljesen ártatlanok-e, vagy valamilyen rizikót jelentenek-e a nanorészecskék. Különösen kis- és középvállalatok részére fogják biztosítani, hogy termékeiket szakszerûen értékeljék, és ezáltal a nanoanyagok piaci bevezetését megkönnyítsék. Ábránkon egy érdekes kísérlet látható. A különbözõ nagyságú CdTe nanorészecskék fluoreszcenciájának színe, ha a részecskék nagysága 2 nanométerrõl 5-re növekszik, zöldrõl sárgán át fokozatosan vörössé válik. BULLETIN 22/2006

BIZTOSÍTÉKOK ÛRUTAZÁSHOZ Különleges vékonyfilm technológiával állít elõ biztosítékokat az ûrutazáshoz a luzerni Schurter AG. Az ûrutazáshoz szigetelt és rendkívül robosztus konstrukciók szükségesek. Ezeknek a biztosítékoknak az üzemmódtól függetlenül, tehát pl. vákuumban is teljesen állandó minimális és maximális olvadási idõt kell biztosítani. A készülék méretei minimálisak, egy 3,2 x 1,55 mm területen elférnek, ami fontos az ûrben használatos berendezéseknél. A szatellitek tápegységei, elemei, és napcellái áramellátása védelméhez nélkülözhetetlenek (lásd az ábrát). BULLETIN 1/2007

BIOMETRIKUS BELÉPÉS BIZTOSÍTÓ Elsõ díjat kapott az IT biztonságtechnikai konferenciáján Rómában az Ekey biometrikus rendszere a Security Solutions Europetól (SSE). A rendszer termékei kényelmes és biztos alternatí-

2007. 7-8.szám

vát jelentenek kulcsok, bonyolult számkódok és titkos jelszavak kiválasztásához. Az ujjat egy szkenneren kell áthúzni, ezáltal a biometrikus adatokat összehasonlítják a betárolt adatokkal. Az ábrán látható készülékkel házba, garázsba, vagy akár PC-be való behatolás csak illetékesek számára lehetséges. E&I HEFT 12.2006

A VILÁG LEGNAGYOBB ENERGIATÁROLÓ RENDSZERE Az ABB és a Saft közösen megépítette a világ legnagyobb, futballpályánál is terjedelmesebb energiatároló rendszerét, amely most már a Guinness Könyvbe is bekerült. A BESS (Battery Energie Storage System) 13.760 nikkel-kadmium energiacellából áll, ezek négy láncolatban vannak elhelyezve. A rendszert a GVEA (Golden Valley Electric Association) az Alaszkában lévõ Fairbanks energiaszolgáltatója rendelte. Normál üzemben az energiacellák a hálózatot támasztják alá, míg áramkiesés esetén azonnali áramforrásként szolgálnak. Az ábrán a rendszer egy részlete látható. BULLETIN 16/2005

A VILÁG LEGNAGYOBB KONTÉNER KIKÖTÕJE ÉPÜL SHANGHAIBAN A kikötõ elsõ 3 millió standard konténer kapacitású része már megépült. 2020-ig fejezik be az óriás kikötõ építését, amely egyidõben 50 modern konténerhajó kirakodását teszi majd lehetõvé. Ez évi 20 millió standard konténer kapacitásának felel meg, ezzel messze a világ legnagyobb teherkikötõjévé válik. A 18 milliárd dollárba kerülõ kikötõ kb. 30 kilométerre épül Shanghai partjától két kis szigeten, amelyet egy ugyancsak világrekord hosszú 32 km-es hatsávos híd köt össze a szárazfölddel. Az impozáns kikötõt a képünkön látható futurisztikus kontrollcentrumból irányítják, amelyet már teljes kapacitás kiépítésére méreteztek. A kontrollcentrumba a legmodernebb elektronikus berendezéseket és nagy teljesítményû adathálózatot építettek be. A Dätwyler Cabel-System olyan rugalmas kábelrendszer, amely egyszerre képes adatok, telefon és videó jelek átvitelére. A kereken 5000 csatlakozó doboz és több mint 300 kilométeres adatkábelek lehetõvé teszik, hogy a kontrollcentrum minden különleges esetben is rugalmasan kiszolgálja a kikötõben egyszerre tartózkodó összes hajót és parti berendezéseket is. Ez a hatalmas presztízs-beruházás is világosan mutatja, hogy Kína milyen rohamos fejlõdésére kell számítani a jövõben. E&I HEFT 1-2. 2006 Szepessy Sándor

ELEKTROTECHNIKA

29

G O N D O L A T O K

-

H Í R E K

TENDERRE MAGYAR! Az utóbbi idõben a média a megpályázható óriási pénzösszegek, más néven források lehetõségeit adja hírül, buzdítva valamennyiünket arra, hogy éljünk a fejlesztési lehetõségekkel. Olyan hihetetlen nagyságú összegek keringenek az éterben, hogy ha tényleg sikerül mindmennyit valójában fejlesztésre megszerezni, úgy ténylegesen komoly elõrelépés történhet a hazai vállalkozások életében. Szükség is van fejlesztésekre, a versenyképesség növelésére, a munkahelyteremtésre, kapacitások bõvítésére valamennyi ágazatban, mert egyébként a globalizáció és a multi tõke fölfalja a magyar vállalkozásokat. Igaz, így is már késésben vagyunk nagyon sok területen, de bízva a magyar találékonyságban (no, itt nem az ügyeskedõkre gondolok), talán sikerül azokat a lehetõségeket megtalálni, amelyek révén mi is bekapcsolódhatunk a világon zajló nagy versenybe. A piacért, a vevõért, s bizony olykor a megmaradásért folyó küzdelemben helytállni jól tudjuk egyre nehezebb, egyre több szellemi és anyagi tõkére van szükség. Eddig az elsõ még csak-csak megadatott, a második bizony eléggé hiányzott és hiányzik. Talán elérkezett az idõ, amikor sikerül ezt is pótolni. A forráslehetõségek megjelenésével, természetesen a pályázatírók, és -figyelõk (bizony a lenyúlók is) sokasága jelent meg hazánkban. Szinte minden tizedik telefonhívás, internetes ajánlat errõl szól, azaz a pályázati szolgáltatásról. Ez természetes, hisz a lehetõségeket ki kell aknázni, a vállalkozó foglalkozzon a termeléssel, a szakmájával, a pályázatírásra szakosodott cég pedig a források felkutatásával. Ámbár olykor hírét hallani, hogy az ígéretek ellenére, „se pénz, se posztó” nem lesz, hiába a pályázat, egyedül a pályázatíró jár jól az elõre felmarkolt összeggel. Márpedig pályázni kell, a talpon maradás érdekében! Tehát, tenderre magyar! Azért, hogy minél nagyobb összeget kanyarítsunk ki a közösbõl, valahonnan Európából! Mert minden centnek megvan a helye ebben a helyben hagyott gazdaságban, ott ahol teljes iparágak, termelõ üzemek tûntek el szinte egyik napról a másikra. Új lehetõségekre van szükség, új termelõ kapacitások felfejlesztésére, beindítására, mert önmagában a szolgáltatási és kereskedelmi szektor növelése nem elegendõ a nemzetgazdaság egészséges mûködéséhez. Pályázni viszont tudni kell, igaz elõször is a lehetõségeket szükséges feltárni, körüljárni.

30

Miért is szántam a témának ezt a néhány sort? Egyrészt azért, hogy e lap hasábjain keresztül emlékeztessem tagtársaimat a fejlesztésekhez szükséges anyagiak elõteremtésének eme lehetõségére, másrészt pedig azért, hogy felhívjam egyesületünk figyelmét arra, hogy e területen (is) lépnie kellene a tagság érdekében. Tudom, hogy nem vagyunk gazdasági vállalkozás, tudom hogy nem feladatunk a pályázatírás, a pályázatfigyelés. De úgy gondolom, hogy a tagság infor-

ELEKTROTECHNIKA

málása a lehetõségekrõl, segítése valamennyi pályázat feltárásában azon területrõl, amelyen tagságunk tevékenységét kifejti, igenis feladata. Ki más tehetne a legtöbbet tagsága érdekében, mint egyesületünk? A jogi tagok információkkal történõ ellátása, kooperációs lehetõségek kialakítása, és szakmai érdekképviselet nélkül egyesületünk nem tölti be funkcióját. Fontos az elektrotechnika tudományával is foglalkozni (mert e szakterületen elvárt, hogy az egyesület zászlóvivõ legyen), de a legtöbben az iparágban fejtik ki tevékenységüket. Egyesületünknek igenis be kell kapcsolódnia a mindennapi életbe, segítenie kell tagságát, hírt adni tagtársaink (lehet az jogi tag is) sikereirõl, képviselnie kell minden szinten valamennyiünk érdekét. Persze feltevõdik a kérdés - mint mindig egy-egy ötlet kapcsán-, hogy ki csinálja mindezt? A válasz egyszerû, nem kell görcsösen ragaszkodni egyesületünk régi szervezési struktúrájához, lépni kell, alkalmazkodni kell a mindennapok kihívásához. Talán az új vezetõség által kezdeményezett megújulási folyamat során sikerül megteremteni azt a szervezeti felépítést, amely képes dinamizálni tevékenységünket, és egyben érdekképviseletünket. Sokat kell még tennünk közösen, hogy egyesületünk elfoglalhassa méltó helyét a társadalomban, mint ismert, elismert és közismert szakmai civil szervezet. De addig is tenderre magyar! Azért, hogy le ne maradjunk a nemzetek nagy versenyében!

Z. Nagy János

SIKERES SZAKMAI TANFOLYAMOK NAGYKANIZSÁN 2007 februárjában a Pannon Középiskola és Szakiskola (Pécs), valamint a MEE Nagykanizsa Csoportja együttmûködési szerzõdést kötött, miszerint az iskola égisze alatt - a nagykanizsai kollégák szakmai segítségével - OKJ-s tanfolyamokat szerveznek. Az „Érintésvédelem, szabványossági felülvizsgáló”, „Erõsáramú berendezések idõszakos felülvizsgálója” és „Villámvédelem felülvizsgálója” tárgyú oktatásokon a helyi és a környezõ települések villamosipari szakemberei közül 44-en tettek sikeres vizsgát. Az iskola a MEE szakmai segítségnyújtásáért - a tervek szerint szeptemberben - egy autóbuszos tanulmányi utat szervez, melyet a képzõ intézmény finanszíroz.

MEE Nagyykanizsai Csoportja

2007. 7-8.szám

N E K R O L Ó G

NEKROLÓG VAJDA GYÖRGY (1923-2007) „Csak az hal meg, Kit felednek. Nem hal meg, Kit szeretnek!”

Õszinte fájdalommal búcsúzunk nyugdíjas munkahelyi vezetõnktõl, volt kollégánktól, a MEE Csongrád megyei szervezetének alapító tagjától, 1987-es nyugdíjba vonulásáig elnökétõl, aki súlyos betegség után 2007. május 30-án, életének 84. évében elhunyt. Székelyföldön, Palotailván született 1923. november 27-én, szegény munkáscsaládból. A villanyszerelõ szakmunkás bizonyítvány megszerzése és néhány évi munka után 1945ben Magyarországra került, ahol a TITÁSZ Szolnoki Üzemvezetõségén helyezkedett el villanyszerelõként. Munka mellett technikusi oklevelet szerzett. A DÉMÁSZ megalakulásakor, 1951-ben szakmai munkája és példás emberi magatartása eredményeként kinevezték a DÉMÁSZ Nagykõrösi Üzletigazgatóság vezetõjének. Kiemelkedõ szervezõ munkája eredményeként az általa vezetett Üzletigazgatóság több ízben elnyerte az „Élüzem” címet. Szakmai képzése érdekében elvégezte a Kandó Kálmán Mûszaki Fõiskolát levelezõ szakát, ahol üzemmérnöki diplomát szerzett. 1957-ben nevezték ki Miskolcon az ÉMÁSZ Vállalat vezérigazgató-helyettesének, majd 1958. május 1-jén a DÉMÁSZ Vállalat vezérigazgatójának, mely beosztásban 1989-es nyugdíjba vonulásáig 32 éven át dolgozott. Szakmai pályafutása a villamosenergia-iparhoz kötõdik. Egyszerû villanyszerelõbõl itt lett karizmatikus vezetõ, tevékenysége idõszakára esett a villamosítás hõskora. Falvak százaiban gyulladt fel a kultúrát hozó fény; jelentõs ipari, mezõgazdasági szövetkezetek és a tanyák villamosítását eredményezõ programot kellett végrehajtani. Ehhez

-

H Í R E K

kiváló szakemberekre, s jó vezetõkre volt szükség. Ennek, az ország lakosságának jelentõs részének élet- és munkakörülményeinek javítása céljából fontos feladatnak állt az élére Vajda György. Korszakot megelõzõ gondoskodás jellemezte, amikor a villamos energiára nem, mint áramra, hanem mint a fényt, a meleget adó társadalmi és kulturális létfenntartást biztosító termékre tekintett. A vállalat gazdasági érdekeit nagy rutinnal, természetes takarékossággal juttatta érvényre. Kerülte a hirtelen, megalapozatlan döntéseket, ezért mindig számítani lehetett a következetességére, biztosítva a jó közösségi légkört, a szolidaritást és a motivált munkatársi gárdát. Nagy súlyt fektetet a dolgozók szakmai ismereteinek fejlesztésére, a mérnökök, közgazdászok, technikusok, de legfõképpen az ipari tanulók képzésére. A szakemberek vállalathoz kötése érdekében kiemelkedõen támogatta a fiatalok otthonteremtését vállalati bérlakások építésével, vásárlásával, illetve lakásépítési kölcsönök biztosításával. A dolgozók kulturális és sportolási lehetõséginek biztosításában is élen járt. Az Erkel Ferenc énekkar támogatásával ért el országos sikereket. Létrehozta, s támogatta az üzemegységek közötti Vállalati Sportnapot, mely azóta is minden évben népszerû találkozója a vállalat dolgozóinak. 32 év alatt megteremtette annak lehetõségét is, hogy mind a MEE, mind az ETE helyi elnökeként latba vesse befolyását a régió mûszaki fejlõdéséért, szakmai képzések elindításáért. Munkája elismerését számos gazdasági és társadalmi kitüntetés fémjelzi, köztük a Munka Érdemrend Arany fokozata. Szigorú a munkában, jószívû az emberi kapcsolatokban ilyen kettõsségek jellemezték Vajda Györgyöt, aki soha nem mulasztotta el azt sem, hogy lehajoljon megsimogatni egyegy dolgozó kisgyermekét, ha az éppen belátogatott szülei munkahelyére. Összegezve: EMBER volt, így, végig nagybetûvel írva. Emlékét nem feledjük, mert nem is feledhetjük, és örökké megõrizzük. Nyugodjon békében.

Ungi János DÉMÁSZ nyugdíjas

LEBEGÕ HULLÁMENERGIA-ERÕMÛ TESZTJE A SKÓCIAI ORKNEYBEN A tengerszint alatt legalább hat méterrel lebegõ, Archimedes Wave Swing névre hallgató erõmûvet az AWS Ocean Energy demonstratív céllal - készíti, és az Európai Tengeri Energiaközpont (EMEC) helyezi üzembe. Az EMEC-et azért hozták létre, hogy segítse a tengeri energiatermelés terjedését és a prototípus után további megoldásokat kínáljon az erre nyitott cégeknek. A Ross-shireben gyártott eszköz egy henger alakú bója, melyet a tengerfenékhez rögzítenek. A bóját érõ hullámok egy felsõ karimát mozgatnak az alsó rögzített hengerhez képest,

2007. 7-8.szám

mely így elektromos áramot termel. Az Archimedes Wave Swing az észak-skóciai Orkney szigetcsoport partjainál áll majd üzembe jövõre, a fejlesztést a skót kormányzat 2,1 millió fonttal támogatja. A gyártó szerint, mivel a bóják a víz alatt helyezkednek el, sem a látképet nem rontják, sem a hajók számára nem jelentenek veszélyt. Emellett a berendezések úgy lettek megtervezve, hogy erõs viharoknak is ellenálljanak.

Horváth Zoltán Forrás: www.zoldtech.hu

ELEKTROTECHNIKA

31

N E K R O L Ó G

NEKROLÓG Szomorú szívvel tudatjuk, hogy 86 esztendõs korában elhunyt Dr. Sváb János ny. egyetemi tanár, Egyesületünk tagja, a 2006. évi „Elektrotechnika Nagydíj” kitüntetettje.

Pedagógus családba született, Édesapja polgári iskolai tanár volt, Édesanyja tanítónõ. Így „korán megismerte, megszerette a tanítással, a tanítósággal kapcsolatos élményeket, problémákat.” Talán ennek is köszönhetõ, hogy kiváló elõadó, remek pedagógus, utánozhatatlan nevelõ volt. Az Érseki Katolikus Reálgimnáziumban végezte tanulmányait, kitûnõen érettségizett, ezt követõen került a Budapesti Mûszaki Egyetemre. Egyetemi tanulmányai kapcsán rövid idõ alatt jó kapcsolatba került Pattantyús Ábrahám Géza professzorral, aki felismerte képességeit, szorgalmát, és lehetõséget biztosított számára a tanszék munkájába való bekapcsolódásra. Elõször gyakornokként, majd mint tanársegéd, és késõbb, mint adjunktus dolgozott a tanszéken. 1950-ben kap megbízást arra, hogy megszervezze és vezesse az akkor alakuló Villamosmérnöki Kar Géptan Tanszékét. Ezt sikerrel meg is teszi, megteremti a korszerû oktatás feltételeit, maga köré gyûjti a gyakorlati munkába is

-

S U M M A R Y jártas oktatói és gyakorlatvezetõi munkatársakat. Két alkalommal volt a Villamosmérnöki Kar dékán-helyettese (195356, 1960-64). 1964-ben embersége és szaktudása nem, de karrierje megtört: koncepciós perbe fogták, mennie kellett a Tanszékérõl, tanszékvezetõi megbízását visszavonták. Átkerült a Gépész Karra, Gresik Gyula tanszékére, aki az emelõgépeket és a szállítóberendezéseket oktatta. Itt hamar „otthon érezte magát”, Pattantyús professzor idején szerzett tapasztalatai alapján bekapcsolódott a felvonó szakmába. Tagja lett a felvonó szakértõket minõsítõ bizottságnak, a MEE Felvonó Munkabizottságának, a Magyar Mérnöki Kamara Anyagmozgatógépek, Építõgépek és Felvonók Tagozatának elnöke, stb. Igen széleskörû irodalmi tevékenységet folytatott. Számos könyv, jegyzet szakcikk szerzõje és társszerzõje, magyarul és idegen nyelven egyaránt. Részt vett jó néhány nemzetközi kutatásban. 1985-ben professzor emeritusz lett. Szakmai munkáját számos kitüntetéssel ismerték el: 1951. Népköztársasági emlékérem, 1979. Pattantyús díj, 1989. Kiváló pedagógus, 1991. 1956-os emlékérem a Magyar Köztársaság elnökétõl, 2000. Zielinsky Szilárd díj.

Hihetetlen lelkes, odaadó oktató volt, idõt, fáradtságot nem kímélt hallgatói szakmai, erkölcsi, etikai nevelése érdekében. Köszönjük Dr. Sváb János, hogy mérnökök lehettünk a szó klasszikus értelmében, Emléékedet megõ õrizzük!! Dr.. Bencze János

SUMMARY

32

Zoltán Sulyok: Transmission capacities, interconnections (tie lines)

László Major: Fairy tales in electronic syllabi

Tamás Heckl, Balázs Varga: Development of an environmentfriendly, SF6-free switchgear

The existing national transmission systems and interconnections between national transmission systems were not designed to handle intensive cross border transactions. This article presents the considerations (arguments pro and contra) and the main results of the planning activity for the time horizont 2020 from the point of view of the Hungarian transmission system.

This article draws attention to the fact that educational materials found on the internet might contain defects, giving rise to serious misunderstanding both among students and professors. The author pinpoints these professional deficiencies and mistakes through examples taken from educational materials. He also reminds his readers how necessary it is to have professional reviewing of electronic materials published on the internet.

Sulphurhexafluorid gas has extremely good arc-quenching and insulating capacity, therefore it widely used in electricity industries. But it has high global warning potential so the emission of it must be reduced in the future according to Kyoto protocol (1997). Air is worse insulator than SF6 gas, but it was proved that this can be potential substitute insulator gas. Our purpose is to modify a SF6 insulated disconnector so that it can be overpressure dry air insulated with the same electric features. We have used 3D modeling and finite element method. We have reached important results but there is a long way to go.

SUMMARY ELEKTROTECHNIKA

2007. 7-8.szám