SZÉCSÉNYI HARANGOK A szécsényi katolikus egyházközség hírlevele 2006. szeptember
LELKISÉG Szeretem az egyházat Egyházunk a szentek egyháza. Aki bizalmatlanul közelít hozzá, csak zárt ajtókat, korlátokat és rácsokat talál, valamiféle lelki rendőrségbe ütközik. De egyházunk a szentek egyháza. Melyik püspök ne adná oda a gyűrűjét, a süvegét, a pásztorbotját, melyik bíboros ne adná oda a bíborpalástját, melyik pápa a fehér köntösét, a kamarásait, a svájci gárdáját és minden hatalmát azért, hogy szent legyen? Ki ne akarna erőt ahhoz, hogy ebbe a csodálatos kalandba bocsátkozzék? Mert a szentség... az egyetlen igazi kaland. Aki egyszer ezt megértette, az a katolikus hit szerint értette meg; halandó testében nem a halál rémülete, hanem egy emberfölötti reménység gondolata csillant meg. Egyházuk a szentek egyháza... A bölcsességnek, az erőnek, a hajlékony fegyelemnek, a méltóságnak és a mélységnek ez a nagyszabású külső megjelenése semmi önmagában, ha a szeretet nem élteti. De a középszerűség csak szilárd biztonságot keres benne, az isteninek kockázatával szemben. Yves Congar
Ferenc testvér a szív tisztaságáról... Egyik nap Ferenc ismét Leó mögött bandukolt az erdőn át. Gondolatait hagyta elkalandozni. Mindketten megszokták ezeket a csendes meneteléseket a természetben. Gyorsan leereszkedtek a vízmosta lejtőkön a mélybe, ahol egy patak csobogott. Elhagyatott hely volt, vad és tiszta szépségű. A víz ugrándozott a sziklákon, hófehéren, szabadon, azúrkék szikrákat szórva. Nagy hűvösséget lehelt a környező növényekre. Néhány boróka nőtt itt is, ott is a sziklák között, a csobogó víz fölé hajolva. - Húgocskánk, a víz! - kiáltott fel Ferenc a patakhoz közeledve. - A te tisztaságod Isten ártatlanságát énekli. Egyik szikláról a másikra ugrálva Leó előbb ért át a patakon. Ferenc követte. Neki több időbe került. Leó, aki a másik parton állt, nézte az áttetsző vizet, amint végigszaladt az aranyszínű homokon, a sziklák szürke tömbjei között. Már Ferenc is átért a túlsó partra, de ő még mindig el volt merülve ebben a szemlélődésben. Úgy látszott, nem képes elszakadni ettől a látványtól. Ferenc nézte őt, és szomorúságot vett észre arcán. - Igen elgondolkodtál - mondta neki egyszerűen Ferenc. - Ó, ha mi is olyan tiszták tudnánk lenni, mint a víz! - válaszolta Leó. - Megismernénk mi is a mi húgocskánknak, a
víznek ezt a bolondos és túlcsorduló örömét és ellenállhatatlan lendületét. Szavaiban nagy nosztalgia reszketett, és melankolikusan nézte a patakot, mely nem szűnt meg rohanni a maga megfoghatatlan tisztaságában. - Gyere! - ragadta meg karjánál Ferenc. Mindketten újra elindultak. Egy csöppnyi csend után Ferenc megkérdezte Leót: - Mit gondolsz, testvérem, miben áll a szív tisztasága? - Ez abban áll, hogy nincs hibánk, amit szemünkre vethetnénk magunknak - válaszolta gondolkodás nélkül Leó. - Most már megértem szomorúságodat mondotta Ferenc. - Mert hiszen mindig van valami, amit a szemünkre vethetünk. - Igen - hagyta jóvá Leó -, és éppen ez az, ami engem elkeserít. Sohasem fogom elérni a szív tisztaságát. - Ah, Leó testvér, higgy nekem! Ne foglalkozz te annyit lelked tisztaságával! Fordítsd tekinteted Istenre! Csodáld! Örvendezzél azon, hogy van! Ő, aki maga a szentség, a tisztaság! Adj hálát neki önmaga miatt! Ebben áll, kicsi testvérem, a szív tisztasága. És amikor te így Isten felé fordultál, többé már ne fordulj vissza önmagadhoz! Ne kérdezd, mennyit haladtál. Az azon való bánkódás, hogy nem vagyunk tökéletesek, hogy bűnösnek találjuk magunkat, még csak emberi érzelem, nagyon is emberi. Magasabbra kell emelni tekintetedet, sokkal feljebb. Van Isten, és létezik az ő mérhetetlensége, az ő változatlan fényessége. Annak van tiszta szíve, aki nem szűnik meg imádni az élő és igaz Urat. Akinek az a törekvése, hogy Isten életére odafigyeljen, és aki képes minden nyomorúsága közepett Isten örök ártatlanságában és örömében fürdeni, aranylóan, mint a porszem a napsugárban. Ez az emberi szív egyszerre kifosztott, és minden gazdagsággal teljes. Elég neki, hogy Isten maga Isten. És ebben találja meg békéjét és gyönyörűségét. Isten pedig maga a szentség és tisztaság. - De Isten megköveteli a mi erőlködésünket és hűségünket is. - Kétségtelenül - válaszolta Ferenc. - De a szentség nem önmagunk kiteljesítése, még csak nem is valamiféle teljesség, melyet az ember megszerez önmagának. A szentség elsősorban üresség, amit fölfedezünk magunkban, és elfogadunk; és Isten maga jön, hogy betöltse azt abban a mértékben, ahogy megnyílunk az ő teljességére. A mi semmiségünk, ha elfogadjuk, szabad teret ad Istennek, ahol még teremthet. Az Úr nem engedi elrabolni dicsőségét senki emberfia által. Ő mindig Úr. Az Egyetlen, az egyedüli Szent. De kézen fogja a szegényt, kiemeli a sárból, és népének fejedelmei közé ülteti,
2
Szécsényi Harangok
hogy lássa az ő dicsőségét. Isten a lélek kék ege lesz. Elmerülni Isten dicsőségének szemléletében, testvérem, Leó, felfedezni, hogy Isten valóban Isten, örökké Isten, mindazok felett, amik mi vagyunk és lehetünk, és örvendezni azon, hogy ő van, elragadtatásba esni örök ifjúsága előtt, hálát adni neki önmaga miatt; ezt követeli leginkább az Úr szerelme tőlünk, melyet a nekünk adott Lélek kiáraszt szívünkbe. Ebben áll a szív tisztasága. Ezt a tisztaságot nem lehet elérni ökölbe szorított kézzel és megfeszülve. - Hát akkor hogyan? - kérdezte Leó. - Egyszerűen nem szabad semmit sem megtartani önmagunkból. Mindent ki kell seperni. Még szorongásainkat is. Tiszta helyet kell készíteni. El kell fogadni azt, hogy szegények vagyunk. Le kell vetni mindent, ami nyomaszt bennünket, még hibáink súlyát is. És csak az Úr dicsőségét kell már szemlélni, s engedni, hogy az minket átjárjon. Isten él, s ez egyedül elég. Akkor a szív könnyűvé válik. Többé nem érzi önmaga súlyát; mintha kicserélték volna. Mint a pacsirta, megrészegül a tér tágasságától, s az ég azúrjától. Elhagy minden gondot és aggodalmat. A tökéletesség utáni vágy is megváltozik. Egyszerűen tisztán Istent akarja, Istent magát. Leó elmerülve hallgatta, miközben atyja előtt lépdelt. S ahogy haladtak, egyre könnyebbnek érezte szívét, és mérhetetlen békesség ölelte át.” P. Eloi Leclerc, részlet Egy szegény ember bölcsessége című könyvéből
A múlt erős gyökér, jelen és jövő belőle él Amikor e kis tanulmány megírására vállalkoztam, még abban a reményben tettem, hogy az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc ünneplését felhőtlenül teheti nemzetünk. A választások miatt újra hatalomra került szociális-liberális kormány ünneplése számomra egy bibliai párhuzamhoz hasonlítható. Jézus korában építették a zsidók régi hőseiknek a síremlékeket. Az építők között ott voltak a farizeusok és az írástudók is. Ezt mondta nekik Jézus: „A prófétáknak sírboltot építetek, az igazak síremlékeit feldíszítitek, és azt mondjátok: Ha Atyáink idejében éltünk volna, nem lettünk volna részesek, mint ők a próféták vérének ontásában. Ezzel magatok is megvalljátok, hogy a próféták gyilkosának vagytok fiai.” (Mt 23,29-31) Majd azoktól halljuk a forradalom dicsőítését – természetesen szelektálva a hősöket – , akik évtizedeken át családjukban ellenforradalomról beszéltek, és ha nincs az úgynevezett rendszerváltozás, még mindig azt emlegetnék. Hála Istennek gyermekkoromtól kezdődően mind a mai napig forradalmunkról családunkban, baráti körömben hasonló módon vélekedtek, a lényeget illetően mindig azt vallottam, amit most, csak a részleteket ismertem meg az idők folyamán. Szabad legyen elmondani, hogy 56. évemben vagyok és az 1956-os forradalom még így is megérint. Hat éves voltam, amikor a falunkban megölt párttitkár, Biksza Miklós holttestét saját szememmel láttam, amikor édesanyámmal apámat kerestük a forrongó tömegben. Biksza Miklós haláláért – akit úgy lőttek le, hogy előtte ő már mást megsebesített pisztolyával – négy embert akasztottak falunkban, leg-
2006. szeptember
alább vagy harmincat kegyetlenül összevertek és sokakat hosszú börtönbüntetésre ítéltek. Az összevertek között volt a gyóni plébános, Keresztes Pál atya is és kántor nagybátyám. Ettől az időtől fogva tudva az igazságot, tisztelettel de mégis félelemmel emlegettük a múltat. A forradalom utáni terror légkörében ismertem meg Tabódy István huszártisztből lett papot, akinek ministráltam is. Mint köztudott Tabódy István magyar történelmünknek egyik olyan szereplője, aki politikai meggyőződéséért több, mint 18 évet ült börtönben. Recski börtönévei után nagy nehezen felvették a szemináriumba, keresztapja Shwoy Lajos székesfehérvári püspök még az újabb börtönbüntetései előtt pappá szentelte. Tabódy Istvánban a forradalom napjaiban feltámadt a huszár virtus, s az Állami Egyházügyi Hivatal irataiból nagyon értékeseket kimentett és Rómába küldött. Újabb tizenkét esztendőt ült a börtönben, mert mint a papnövendékeknek főduktora (vezetője) nem ment el és vele együtt 70 társa a békepapi gyűlésre. Ezért tizenkét évet ült és a szemináriumot gyakorlatilag elbocsátották. A kecskeméti piaristáknál jártam a gimnáziumba. A fölöttünk járó érettségiző osztály úgy emlékezett 1956-ra, hogy október 23-án az órák előtt elénekelte a Himnuszt. Egy beépített társuk miatt négyüket eltávolították, s a gimnáziumra ráült a statárium légköre. Már budapesti káplán voltam, amikor gyakorta temettem a köztemető legszélső sarkába is, és imádkozni átmentem a titkon említett 301-es parcellába, amikor arról még csak a beavatottak tudtak, hogy kik nyugszanak a jeltelen, bozótos sírokban. Érsekként köszönöm a Gondviselésnek, hogy megismerhettem Pongrátz Gergelyt, a Corvin-köz főparancsnokát és nem túlzás azt állítani, hogy amíg élt barátokká lettünk. Kiskunmajsai 56-os Múzeumának első meglátogatásakor kérte tőlem, hogy írjak be valamit a vendégkönyvbe. S akkor a címben is megfogalmazott gondolatot jegyeztem be, ami azután az egész múzeum falára felkerült. Az 1956-os forradalom mártírjainak emlékére épült kápolnába temettük el őt, amely kápolna védőszentjéül Gergely bácsival nagy egyetértésben Kapisztrán Szent Jánosnak, Nándorfehérvár hősének tiszteletére szenteltük. Ennyi személyes vonatkozást azért tartottam szükségesnek elmondani, mert ez is az 1956-os forradalom és szabadságharc hatástörténetéhez tartozik. A forradalomtól általában idegenkedik a Katolikus Egyház, mert a francia forradalom, majd pedig a bolsevista forradalmak a XX. század elején egyház-ellenségeskedésükkel rossz emlékeket hagytak. A Katolikus Egyház megítélése a forradalomról a következőképpen foglalható össze: - Az ember számára erkölcsi feladat, hogy emberhez méltó társadalmi körülményeket teremtsen az állam és a népek közösségének keretében. Mivel az emberi lét adottságai állandóan változnak, s köztük az ember mindig a maga véges adottságaival (tévedéseivel, hibáival, rosszra hajló akaratával) van jelen, nem lehet végérvényes, állandó, mindenki számára kielégítő társadalmi rendet biztosítani. Igazi béke és jólét csak igazságra és szeretetre épülhet, és mivel ezeket az értékeket itt a földön nem birtokolhatjuk tökéletesen, hanem állandóan küzdenünk kell értük, ezért sem az állami, sem a nemzetközi rend nem lehet végleges és sérthetetlen; állandóan szükség van a javító célzatú változtatásra.
2006. szeptember
Szécsényi Harangok
- A szükséges változásokat természetesen különféle módon lehet elérni: a társadalmi evolúció törekszik arra, hogy az állam alkotmányának tiszteletben tartásával a fönnálló rend értékes elemeit megőrizze, s azokat a szándékolt reform kiinduló pontjának tekinti. Ezzel szemben a forradalom alapjaiban akar szakítani a meglévő renddel, és merőben új körülményeket akar teremteni. Céljának elérésére általában bármilyen eszközt igénybe vesz, s a történelmi tapasztalat azt mutatja, hogy a forradalmak jelentős szenvedést hoztak emberek tömegeinek. Mindazonáltal a forradalomban megengedhető lehet az erőszak alkalmazása is, mint végső kiút és megoldási lehetőség, ha a jogos önvédelem igényli, és ha nem okoz több szenvedést, mint a jogtalanság, amit meg akar szüntetni. A forradalom erkölcsi megítélésénél figyelembe kell venni, hogy mennyire szolgálja a forradalmi közjót és mi ellen irányul: lényegében rendezett társadalmi rend ellen, vagy a társadalom rendezetlen struktúrái ellen; törvényes és a hatalmat jogosan használó kormányok, vagy bitorlók, illetve zsarnokok ellen. A forradalom csak jogtalanság megszüntetése végett megengedett, de ebben az esetben is kérdés, hogy a forradalmat milyen eszközökkel hajtják végre. - Általában a jogos célokért induló forradalmak is nagyon sok jogtalanságba torkollnak (francia forradalom, kulturális forradalom Kínában, októberi forradalom, őszirózsás forradalom). A forradalmat gyakran kíséri a demagógia elszabadulása, amikor egy-egy mindenáron hatalomra törő szűk csoport, kibújva a felelősség alól, a néphangulatot személyes céljainak megfelelően befolyásolja. Épp ezért a 20. században mindinkább tért hódítanak az erőszakmentes cselekvést hirdető mozgalmak. Az úgynevezett csendes vagy békés forradalomban nincs vérontás, vezetői kerülnek minden új jogtalanságot, és lehetőség határáig törekszenek az erőszak nélküli megoldásokhoz (dialógus, vita, meggyőzés, motivált döntés). A II. Vatikáni Zsinat követendő példaként említi azokat a rétegeket, akiknek megvannak az eszközeik a nemzetközi keretekben joguk erőszakos érvényesítésére, és mégis van türelmük az erőszakmentes módszerekhez.” Ilyen finom megkülönböztetések mellett, amikor az Egyház nagyon óvatos a forradalommal kapcsolatosan, szinte kirívó ahogyan magasztalja az 1956-os forradalmat. Mindszenty József hosszú fogságából kiszabadulva mondta: „Csodálatraméltó hősiesség szabadítja meg most a hazát”! November 3-i rádiós szózatában többek között ezt mondta: „A szabadságharc azért folyt, mert a nemzet szabadon akart dönteni arról, hogy miképpen éljen. Szabadon akart határozni sorsa, államának igazgatása, munkájának értékesítése felől. Ennek a ténynek valóságát maga a nép semmiféle illetéktelen előny érdekében nem engedi elcsavarni, kiaknázni. Új, visszaélésmentes választás szükséges, amelyben minden párt indulhat. A választás történjék nemzetközi ellenőrzés mellett. Én pártokon kívül és – állásom szerint – felül vagyok és maradok. Ebből a tisztemből figyelmeztetek minden magyart, hogy a gyönyörűséges egység októberi napjai után ne adjanak helyt pártviszályoknak és széthúzásoknak. Mert az országnak sok mindenre van most szüksége, de minél kevesebb pártra és
3
pártvezérre. Maga a politizálás ma másodrendű ügy: a nemzet léte és a mindennapi kenyér a mi gondunk.” Még meglepőbb, hogy XII. Pius pápa úgy szintén örömmel üdvözölte forradalmunkat 1956. október 28-án kelt enciklikájában, majd pedig elsiratta a november 10-én az emberiséghez intézett rádiószózatában. „Atyai szívünk fájdalmához, hogy a szeretett magyar népet alapvető emberi jogainak védelme miatt igazságtalanul romlásba döntötték, újabb aggodalmak járulnak. Fájdalommal látjuk, hogy meggyengült a sora azoknak is, akiknek tekintélyére, egységére és jóakaratára számítva, csakugyan várhattuk, hogy a nemzetek közti igazságon és szabadágon alapuló egyetértés ügye előbbre jut. Minden más nyomasztó gond mellett elsősorban a gyászos magyar események tartják aggodalomban a lelkeket. Bár a többi súlyos fejleményről sem terelődött el a figyelem, a világszerte megnyilvánuló, önkéntes együttérzés bizonyítja, milyen sürgősen vissza kell adni a szabadságuktól megfosztott népeknek szabadságukat. Vajon tekinthet-e a világ érdektelenül ezen testvérei felé. Meghagyhatja-e őket megalázó rabszolgaságukban? A keresztény lelkiismeret nem háríthatja el magától azon erkölcsi kötelességet, miszerint minden megengedett eszközt elő kell vennie, hogy az elnyomott népek visszanyerjék méltóságukat és szabadságukat.” Azóta fél évszázad telt el. Sokaknak a lelkén ott ül az aggodalom, vajon tényleg visszanyertük szabadságunkat? Az 1956os forradalom igazi hősei megkapták-e méltó elismertségüket? Nem lehet összemosni őket azzal, hogy a barikád mindkét oldalán estek el emberek, mert ha ez megtehető lenne, akkor Egerben nemcsak Dobó Istvánnak és az „Egri csillagoknak” kellene emlékművet állítani, hanem a támadó törököknek is. A történelem, ha nem is ismétli önmagát, de sokszor hasonlóan fájdalmas helyzeteket teremt. Ahogy Dobó Istvánt sok méltatlanság, mitöbb börtön, szenvedés is érte egri diadala után, ugyanúgy a Corvin-köz, a Széna tér és más forradalmi helyek hőseire a megtorlás várt. Pongrátz Gergely hazatérve nem építhette meg múzeumát Budapesten, Kiskunmaja-Maris pusztára kellett hoznia. Az is fájdalmas, hogy őt egy alkalommal „a szabad Magyarországon” is megbilincselték. Nem tudom mi lesz a sírfelirata Gergely bácsinak, de találónak érezném a Jób könyvéből való részletet, amit Dobó István sírjára is írtak, amikor eltemették: „Tudom, hogy él az én Istenem, és igazságot szolgáltat nekem.” Az abszolút igazság és igazságosság Isten kezében van. Nekünk azonban úgy kell keresni és megbecsülni a múlt értékeit, hogy abból az erős gyökérből ne csak jelenünk, hanem jövőnk is éljen. Dr. Bábel Balázs, Kalocsa-kecskeméti érsek
Liturgia Engesztelés – közbenjárás Szűz Mária a kereszt alatt. Hogyan imádkozott ott? Belekapcsolódott abba az engesztelésbe, amit Jézus élete és halála jelent. Mi ez az engesztelés? Sajnos ez a pogány vallásokból eredő kifejezés nem alkalmas arra, amit a keresztény hit ért ez alatt, és könnyű összekeverni a kettőt, ez pedig végzetes lehet hitünkre nézve.
4
Szécsényi Harangok
2006. szeptember
A pogány vallások is tudják, hogy a bűn megsérti Isten akaratát. Ezért azt gondolják, hogy Isten is megsértődik, megharagszik. Ezért ki kell őt engesztelni, ki kell békíteni, meg kell fizetni neki a bűnadósságot. Az újszövetségi kinyilatkoztatás nem ismeri ezt a fajta engesztelést. Jézus nem az Istent igyekszik kibékíteni velünk, hanem minket Istennel. (Legalább sejtjük, hogy mekkora különbség van a kettő között?) A Mennyei Atya azért küldte Fiát a világba, hogy az embereknek elmondja (szavával és életével), hogy Ő nem haragszik a bűnösökre, hanem meg akar nekik bocsátani. „Térjetek meg és higgyetek az evangéliumban!” hangzik Jézus első igehirdetése. Ezt mai magyar nyelven így hangzana: „Bűnösök örüljetek, változtassátok meg életeteket, mert Isten megbocsátott nektek!” A második korintusi levélben ezt olvassuk: Isten „Krisztus által kiengesztelt minket önmagával... s ránk bízta a kiengesztelődés igéjét (szolgálatát)”, vagyis hogy ezt a krisztusi engesztelést hirdessük (2Kor 5, 11-21). Ez azt jelenti, hogy Isten oldalára kell állnunk, belekapcsolódva ebbe a hatalmas jézusi műbe és az embereknek kell hirdetnünk, hogy fogadják el Isten szeretetét, engesztelődjenek ki vele. De erre a közbenjárás kifejezés alkalmasabb az engesztelésnél. Alig van olyan engesztelő ima, amely ezt fejezné ki. Mert az engesztelő imák többségét pogány módon is lehet érteni – sok jel azt mutatja, hogy sajnos sokan így is értik –, ez pedig ellentétes Krisztus evangéliumával, és lerombolja a keresztény hitet. „A Krisztus által megvalósított kiengesztelődésben Isten mintegy szembefordult önmagával, kibékítvén igazságosságát szeretetével” – írja Szentatyánk első enciklikájában. E hitünknek imában megfogalmazott kifejezése még nem született meg, de reméljük nem várat már soká magára. Mert mi nem tartozunk Istennek, – ezt az adósságot ő maga fizette meg Jézusban, – de sok adósságunk van az emberek felé. Ezek egyike – a keresztény módon értett – engesztelés.
egyház szolgálatát. Nem volt véletlen, hogy a nép csak „barátoknak” hívta őket. A történelem folyamán nemegyszer sorsfordító helyeken tűntek föl ferences szerzetesek: Kapisztrán Szent János Nándorfehérváron, Tomori Pál Mohácson, Bárkányi János Szécsényben és Rákóczi nevelőjeként, Albach Szaniszló Széchenyi István gyóntatójaként, de a testvérek szolgáltak a pestisek idején (például Gyöngyösön), a szabadságharcban (Gasparich Márk), m entettek zsidókat a Soá idején (Károlyi Bernát), vérüket áldozták a magyarságért (Kiss Szaléz). A rend tagjai nemcsak az egyházi szolgálatban, hanem a kultúra megőrzésében és művelésében is szorgoskodtak – erről tanúskodik többek között a gyöngyösi Műemlék Könyvtár felbecsülhetetlen értékű könyveivel. A huszadik század folyamán több alkalommal is jelentős veszteségeket szenvedett a magyar ferencesség: 1920 után több nagy hagyománnyal rendelkező kolostorát vesztette el mindkét provincia (Pozsony, Máriaradna), 1950-ben pedig az állam megegyezésnek nevezett diktátumot kényszerített az Egyházra. Ebben csak 72 ferencesnek és egy rendtartománynak maradt hely. 1989-ben indulhatott újra a Szűz Máriáról nevezett Magyar Ferences Rendtartomány is, így tizenhét évig ismét két ferences rendtartomány működött Magyarországon. Rendi előírások nyomán a két rendtartomány egyesülése hosszabb előkészítő szakasz után vált teljessé 2006. június 24-én, a Ferenciek terei ferences templomban, a 11 órakor kezdődő szentmisén, amelyet Jose Rodríguez Carballo miniszter generális mutatott be számos külföldi vendég, a magyarországi ferences testvérek, a Ferences Világi Rend számos tagja és sok hívő jelenlétében. Ekkor került sor az új ferences rendtartomány nevének, szolgálattevőinek megnevezésére is. A megalakult új rendtartomány Magyarok Nagyasszonyáról kapta nevét, tartományfőnöke Magyar Gergely atya lett. Kérjük a jószándékú híveket, imádkozzanak a magyar ferencesség megújulásáért!
Kárpáti Sándor
fr. Böjte Mihály ofm, delegatus generalis
PLÉBÁNIAI ÉLETÜNK – KÖZÖS ÉLETÜNK Nyári élményeink Egy új ferences rendtartomány születése A magyar ferencesség történetében nagy eseményre került sor 2006. június 24-én: egyesült az eddig különálló két rendtartomány: a Szűz Máriáról nevezett Ferences Rendtartomány és a Kapisztrán Szent Jánosról nevezett Ferences Rendtartomány. A ferences rend magyarországi története a XIII. századig nyúlik vissza: a magyarországi megtelepedés már Szent Ferenc életében megkezdődött. A középkor folyamán gyorsan terjedt a ferencesség Magyarországon, egyrészt a királyok támogatása, másrészt a nép szeretete miatt is. Ez utóbbi tovább erősödött a török megszállás idején, amikor a hódoltsági területen egyedül a ferencesek biztosították a katolikus
dr. Varga Lajos atya – egyházmegyénk új segédpüspöke 2006. május 27-én XVI. Benedek pápa főtisztelendő Mons. Dr. Varga Lajos pásztói esperes-plébános urat az egyházmegye segédpüspökévé nevezte ki számára a Sicca Veneria címzetes székét adományozván. Varga Lajos segédpüspök úr 1950. december 5-én született Budapesten. A budapesti Piarista Gimnáziumban érettségizett, majd teológiai tanulmányokat folytatott Egerben az Érseki Papnevelő Intézetben 1969-től 1974-ig. 1974. június 23-án szentelték pappá Vácott, a Váci Egyházmegye szolgálatára. 1979-ben teológiai doktorátust szerzett Budapesten a Pázmány Péter Hittudományi Akadémián; később 1996-1997-ben egyháztörténeti tanulmányokat folytatott Rómában. 1974-1985 között a Váci Egyházmegye plébániáin teljesített szolgálatot, majd püspöki titkár volt 1985-től 1993-ig. 1993-1995-ben a Váci Püspökség irodaigazgatója, az Egy-
2006. szeptember
Szécsényi Harangok
házmegyei Kincstár és Gyűjtemény igazgatója volt. 1995től Pásztó plébánosa, lelkipásztori szolgálata mellett az Egyházmegye Történeti Bizottságának az elnöke, 2004-től az Egyházmegyei Könyvtár és Levéltár prefektusa. Segédpüspök úr felszentelésére 2006. július 15-én a váci Székesegyházban került sor. A szertartást Dr. Erdő Péter bíboros úr, Julius Janus pápai nuncius úr és dr. Beer Miklós megyéspüspök úr végezte számos hívő jelenlétében. Imádkozzunk egyházmegyénk új segédpüspökéért!
Kézműves tábor a plébánián A szécsényi Ferences Plébánia nyári szabadidős tábort szervezett a 2006. július 10-14-i hétre. A húgom és én már második alkalommal vettünk részt és tudtuk, hogy nagyon választékos programok várnak ránk. Délelőttönként mesefilmet néztünk és ezeknek mindig megbeszéltük a tanulságát. Ebédelni is együtt ment kis csapatunk. Délután pedig kézműveskedtünk. Hétfőn szalvétaképet készítettünk, majd kedden gyöngyöt fűztünk és ezt szerdán is lehetett folytatni. Csütörtökön egy vászontáskán dolgoztunk, amely úgy történt, hogy Márti néniék rávasaltak a táskára egy általunk választott mintát és mi saját elképzelésünk szerint kifestettük. A tatyót elvittük a káptalanfüredi hittantáborba is, ahol nagyon jó szolgálatot tett. Aztán az utolsó nap délelőtt cserepet díszítettünk, ebéd után pedig megleptük segítőinket egy kis aprósággal. Remélem mindenkinek tetszett, aki ott volt, mert nekem személy szerint nagyon örömteli hét volt. Aki kedvet kapott mindehhez, várjuk őt jövőre! Jaszik Zsófia
Mátraházi ifjúsági tábor, 2006 Mi, a bérmálkozásra készülő hittanosok Tihamér atya vezetésével Mátraházán táboroztunk. Július 10-én indultunk a templom elől, szállásunk a mátraházai ferences Alverna Házban volt. Odaérkezésünk után mindenki elfoglalta helyét és berendezkedett, még aznap este csoportokba osztottak minket és sor került a táborokból kihagyhatatlan őrangyalosdira. A második nap a túrázásé volt, ellátogattunk a kékestetői tv-toronyhoz majd onnan Parádfürdőre mentünk egy gyönyörű vízesést érintve, ahol mindenki megmártózott, és végül busszal vissza Mátraházára. A harmadik napon délelőtt minden csoport címert készített magának, és egy előadást készített Salkaházi Sára életéből és Szent Bonaventúráról, amit este elő is adtunk. Délután Dr. Varga Tibor tartott előadást a nándorfehérvári ütközetről és a Szent Koronáról. A negyedik nap délelőttjén drogprevenciós előadást hallgattunk meg, majd előadónk délután fafaragásra tanított mindenkit, ahol nagyon sok szép faragás készült. Ötödik nap Gyöngyös megtekintése és a strand helyett lelki napot tartottunk, amely Tihamér atya indító beszédével kezdődött, majd a csoportok elvonultak beszélgetni. Délután egy fiatal házaspár, Gorove Anna és Mohácsi Máté érkezett, akikkel a párkapcsolatról, szerelemről beszélgettünk. A nap esti szentségimádással zárult. Szombaton, az utolsó nap hajnalán újra felmentünk a tvtoronyhoz megnézni a napfelkeltét, majd egy záró szentmisét tartott Tihamér atya. Ezután összepakoltunk és hazaindultunk.
5
Köszönjük a tábort Tihamér atyának, Marianna nővérnek, Tomi bácsinak és Kornél testvérnek, valamint Ica néninek és Borika néninek, akik mint máskor, most is nagyon finomakat főztek nekünk! Azt hiszem, sokáig nem felejtjük el a tábort, nagyon sok új élményt és új barátokat szereztünk. Horváth Marcsi
Balatoni nyár Káptalanfüreden Ismét sor került nyári hittantáborunkra, melynek helyszíne Káptalanfüreden volt a Ferences pihenőházban július 17-től 22-ig. Bár az utazás kicsit bonyolultnak indult a késések miatt, de mire odaértünk, meglett a csoport 62 fős létszáma. Utazásunk autóbusszal kezdődött, majd Budapesttől vonattal folytatódott. Közben megkezdődtek az ismerkedések is, így a tábor helyszínén már nem kellett annyi időt a bemutatkozásra fordítani, és Betti néni is könnyebben eligazította a csoportbeosztásokat. Innentől kezdődtek a nevetések, mert minden csoport maga választott nevet, eltérően a korábbi táboroktól. A szobabeosztás után megkerestük táskáinkat és kipakoltunk, és a rövid ebéd után azonnal a strandra indultunk. A fürdésből hazatérve vártuk a vacsorát, melyet a „Konyhatündérek” (Borika és Ica néni) készítettek számunkra. Este neveket húztunk, így mindenkinek lett őrangyala a hétre. A nagyobbakkal azután éjszakai számháborúra mentünk (aki akart), ami aztán éjfélig eltartott. A második nap lelki beszélgetések voltak, melyek keretében öt magyar szent (Szent Margit, Apor Vilmos, Salkaházi Sára, Márton Áron, Mindszenty József) életét ismerhettük meg az ifjúsági hittanosok előadásaiból, majd szentmisével zárult a lelki program. A nyári kánikulában minden nap volt alkalmunk a Balatonban is hűsíteni magunkat. Napunk végén este 10 órától reggel 8-ig éjszakai szentségimádáson, virrasztáson vettünk részt 3-4 fős csoportokban, félórás váltásokban, így ezen az estén lélekben pihenhettünk (ha testileg kevesebbet is). Szerdán külön autóbusszal utaztunk Nagyvázsonyba, ahol a Kinizsi vár megtekintése után izgalmas várjátékot nézhettünk meg. A pálos kolostornál elfogyasztott ebéd és a rövid pihenő után a falumúzeumot néztük meg, majd indultunk haza. A balatoni fürdőzés, játék, röplabdázás után szentmisén vettünk részt, majd este a tábortűz mellett játszottunk és énekeltünk. Csütörtökön, a keddi naphoz hasonlóan a már megismert magyar szentek egy-egy erényét elemeztük, hogyan tudjuk mi is megvalósítani ezeket. Ezután következett a szentmise, majd a kápolnából hazatérve az ebéd után kézműves dolgok vártak minket, ahol fejleszthettük tudásunkat, ügyességünket. Innét ki fürdeni, ki métázni ment a közeli rétre. Métázás közben jókat mulattunk és jól el is fáradtunk. A strandon a fürdés mellett a röplabda volt a legnépszerűbb, de a focinak
6
Szécsényi Harangok
is sokan hódoltak fiúk és lányok egyaránt. Ezt követte a tábortűznél való nyársalás, ahol mindenki jóllakott és így teli hassal indultak a kisebbek aludni, a nagyobbak újabb éjszakai számháborúra. Pénteken az ébresztés után ismét vidám reggeli tornánk és csoportos imánk volt. A reggeli után akadályversenyre indultunk, amihez előbb felkapaszkodtunk egy kilátóhoz, ahonnét gyönyörű kilátás nyílt a Balatonra. Az akadályverseny után délután ismét a fürdésé és a métázásé volt, majd az utolsó szentmise és az utolsó tábortűz következett. Majd eljött a szombat, amit senki sem várt. A „szobakommandó” is bejárta utolsó útját, elbúcsúztunk a Balatontól, a hintától és az üdülőtől, majd mindenki összepakolt. Hazafelé már a vonaton és a buszon megkezdődtek a búcsúzkodások, és a végén elhangzott az utolsó szó, a nagy közös „Szer-vusz-tok!” Reméljük, a következő nyári tábor is ilyen jó lesz és ilyen jó közösségben lehetünk! Dudok Barbi, Kelemen Zsuzsi, Németh Angi és Németh Panka
Nemzetközi Ministránstalálkozó és zarándoklat – Assisi-Róma, 2006 2006. július 28-án délben indult a szécsényi Ferences Plébánia 11 legrátermettebbnek bizonyult ministránsa a római Nemzetközi Ministránstalálkozóra és a ferences plébániák ministránsainak zarándoklatára. Erre az útra már 2005 szeptemberétől készültünk, hangoltuk magunkat, és komoly feltételeknek, vizsgáknak kellett megfelelni a felkészülés során. Hála Istennek, hogy ferences ministránsok vagyunk, nemcsak Rómába de Szent Ferenc életének fontos helyeire is eljutottunk. A magyarországi és határon túli magyar nyelvű egyházmegyékből ezekben a napokban 1800 ministráns indult útnak Róma felé. (Csak kárpátaljai társainkat nem engedték ki a hatóságok.) Mi a ferences plébániák közös szervezésében utazhattunk mintegy 46-an. A hat plébánia – Buda, Érsekújvár, Gyöngyös, Pasarét, Szeged és Szécsény – ministránsai Pasaréten találkoztunk és innét indultunk kilencnapos utunkra. Útközben megkaptuk a lelki ráhangolást, együtt imádkoztunk, de sokat beszélgettünk és játszottunk is. Estére érkeztünk Szombathelyre, ahol a barátoknál kaptunk szállást, azaz a helyi ferences kolostorban aludtunk. Másnap hajnal 4-kor álmosan indultunk Assisi felé. Mivel jó volt a buszunk, az utazás sem volt olyan szörnyű, mint gondoltam. Meg persze jó volt a társaság is. Már nem jártunk messze Assisitől, amikor egy magas hegyre kapaszkodtunk fel buszunkkal, Alverna hegyére. Assisi Szent Ferenc itt kapta meg a stigmákat (a szent sebeket) és alapított egy remeteséget. Csodálatos, hogyan élt itt: kősziklákba vájt cellák, kő „ágyak”, „párnák”. Tökéletes lehetőség a visszavonuláshoz, imádsághoz. Ferenc is szeretett ide visszahúzódni. Mára már kolostorrendszer
2006. szeptember
található a cellák mellett. A stigmatizáció helyén álló kis kápolnában hosszasan imádkoztunk. Jó volt látni, ahogy a többieket is hogy áthatotta a hely szelleme és mindenki egy lélekkel imádkozott. Aznap azonban még volt egy kis út hátra, úgyhogy magunk mögött kellett hagynunk Alvernát. Az Assisi kempingbe este 10 óra felé értünk, majd elfoglaltuk sátrainkat. Másnap reggel korán keltünk és először a Szent Ferenc bazilikát néztük meg, ahol szentmisén is részt vettünk. A templom 3 részes. A legalsó szinten van Szent Ferenc kőszarkofágja, sírja, amit gondosan elrejtettek az első testvérek. Érdekes, hogy a középső templom freskóin egy Szent Erzsébet ábrázolás is található. A felső templom is nagyon szép és egyben izgalmas volt, ugyanis a falképek megtekintése közben az őr épp minket talált hangosnak, pedig számos hangosabban beszélő csoport volt bent. A délelőtt további részében megnéztük a várost és számos látványosságát. Az ember mintha a középkorba csöppent volna vissza: kanyargó, szűk utcák, lépcsők, nyüzsgő tömeg. A délutáni siesta után visszatértünk Assisibe. A Szent Klára bazilikában imádkozhattunk az eredeti San Damiano-i kereszt előtt, majd megtekintettük Klára sírját és ruháit. A püspöki székesegyház megtekintése után a San Damiano kápolnába mentünk, ahol olasz nyelvű zsolozsmán vettünk részt. Furcsa, de jó érzés volt, mégha nem is igazán értettük, mit mondunk. Kedd reggel megnéztük a hatalmas Angyalos Boldogasszony bazilikát és benne a kicsiny Porciunkula kápolnát, ahol Ferenc és első társai éltek és ahol a rendet is alapította. Ezután tovább indultunk Róma felé. Útközben megálltunk Greccioban, ahol Szent Ferenc elsőként ünnepelte a karácsonyt és a megtestesülés titkát jászollal és élő állatokkal. Szentmise után megtekintettük a betlehemek kiállítását. Nagyon sok fajta volt a világ minden részéből: kicsi, nagy, indiános, háborús, összetett, egyszerű, mozgó és még sorolhatnám. Innen Fonte Colombóba mentünk tovább, a kis remeteségbe, ahol Szent Ferenc az első regulát írta. Rómába a kora esti órában érkeztünk. Itt egy missziós nővérek által vezetett külvárosi iskola tornatermében aludtunk. Miután megvacsoráztunk és megkaptuk a másnapi instrukciókat a római tartózkodáshoz, és hamar lefeküdtünk, mert nagyon nehéz nap előtt álltunk. Korán keltünk és hamar elindultunk felfedezni Róma szépségeit. Az egyház fő templomától, a Lateráni bazilikától kiindulva a Szent Péter térig, amit csak meg lehet nézni, mi megnéztünk. Voltunk az egyik legrégebbi templomban, San Clemente-ben, a Colosseumnál, végig sétáltunk a Forum Romanumon, pizzáztunk az Angyalvárnál, és megmegálltunk rengeteg más műemléknél. Mivel délután már sajnos nem engedtek be a Szent Péter bazilikába, annyira tele volt, ezért felmentünk egy dombon lévő parkba, ahonnan beláttuk szinte az egész várost.
2006. szeptember
Szécsényi Harangok
Késő délután visszaindultunk a térre, mindannyian a magyar ministránsok egységes ruhájában: narancssárga kendő (minden nemzetnek saját színe volt), külön a zarándoklatra készített fehér sapka és póló. A Szent Péter téren már gyülekezett a sokszínű nemzetközi társaság, így a tér előtt valamivel magyar zászlókat lengetve rázendített a társaság: Ria-Ria-Hungária. Ebbe aztán bekapcsolódott több más magyar csoport is, így a Szent Péter tér hangos lett tőlünk, és hasonlóan a más nemzetek énekétől, vidám kiáltásaitól. Lengtek a zászlók, szólt az ének, zengtek a kiáltások. Megrendítő érzés volt, az biztos. Ezután a szuper bevonulás után próbáltunk helyet foglalni, mert hamarosan kezdődött a nagy közös szentmise az Európa minden országából érkezett 45 ezer ministránsnak. A szentmise – amelyet Christopf Schönberg bécsi érsek és bíboros úr mutatott be, – főleg németül és olaszul folyt, de jó volt hallani néha a magyar könyörgéseket is. Csodálatos volt látni a sok fiatalt, akik együtt imádkoztak, énekeltek legyenek bármilyen nemzet fiai. Itt érettem meg, miért nagy dolog itt lenni: ha nem is ismertük a másikat, mégis tudtuk, valami összeköt bennünket, és ez nem más, mint Jézus. Így rengeteg testvérünk van a világon. A mise után, kifelé a térről tovább folytatódott a „szurkolás”. Róma utcái magyar (és más nemzetek) fiataljainak hangjától zengtek. Még a németeket is „leszurkoltuk”, pedig ők nagyon sokan voltak. Szállásunkra épp éjfél előtt értünk vissza. És másnap fél hétkor már keltünk. Sietni kellett, hogy a pápai kihallgatásra jó helyünk legyen. Mire azonban a tömött metróval odaértünk, a tér már tömve volt. Igaz, nem volt ülőhelyünk, de hátulról is beláttuk az egész teret. Nyolcvanezer fiatal foglalt helyet a téren és várta az Egyház főpásztorát, a Pápát. A várakozás közben és a pápai fogadás után népszerű volt a „change”: az egyensapkákat, nyakkendőket és pólókat cserélgettük más nemzetből való társainkkal, újabb és újabb ritka fajtákat szerezve. Mikor a Szentatya megérkezett a térre, zászlóerdő és ének fogadta, majd a pápamobillal végigment a ministránsok között, nem messze tőlünk, így aztán én is közelről láthattam őt, úgy 4 méterről. Volt valami megnyugtató, biztonságérzetet adó benne. Aztán szólt hozzánk minden nyelven, így magyarul is. Azt mondta, legyünk hűek Krisztushoz, szolgáljunk tovább szeretetben, és mutassuk meg a világnak Jézus arcát, ugyanis a világ általunk ismeri meg Őt. A pápai áldás után örömmel eltelve megnéztük a Szent Péter bazilikát, ami igazán csodálatos volt. A keresztény hit és a történelem szelleme áthatott minket. Eszembe jutott mennyi uralkodó, pápa járt azokon a köveken ahol mi. A délutáni hőségben sziesztánkat az Angyalvár mögötti parkban töltöttük, majd a magyar ministránscsapat a Termini melletti, Angyalos Boldogasszony bazilikában találkozott közös szentmisére, ahol felajánlási jelképként a találkozó logóját raktuk ki, minden egyházmegye egy kis részt hozzátéve.
7
Még este visszatértünk Assisibe. Vezetőink a csapat fáradtságára való tekintettel úgy döntöttek, hogy a csütörtöki napot hosszabb alvással kezdjük, majd vásárolgatással és pihenéssel töltjük. Délután és este még egy utolsó sétát tettünk Assisiben. Pénteken 9 órakor indultunk haza. Mindenki egy-egy darabot magával hozott a szívében Assisiből és Rómából. Hazafelé még megálltunk a tengerparton és megmártóztunk a tenger hullámai közt. Az egész éjszakai buszozás és gyűrődés után szombat reggel épségben, egészségesen értünk e csodálatos zarándoklatról haza. Szeretnék köszönetet mondani magam és mindannyiunk nevében a Plébániának, a Ferences Rendtartománynak, Zalán atyának és mindenkinek, aki hozzájárult ahhoz, hogy eljuthassunk a zarándoklatra. Szerémi Kristóf
A Kárpátok dala Míg áll a Kárpát büszke gránitroma és délre folynak onnan a folyók, hegyek szívének kincsét ide hordva, érett kalászért küld cserébe sót. Gránitkart, mely földünk ölbe fogja, örök ölelésre istenkéz emelt, kit megcsúfolhat millió halandó, de földi törvény nem dönti e pert, földeinket bár rablók cibálják, örök határunk mégis csak a Kárpát. (Dutka Ákos: A Kárpátok dala, részlet)
Ha valaki úgy dönt, hogy Kárpátalját tűzi ki úti céljául, ne számítson emberi kéz által létrehozott csodákra, ellenben annál több meglepetés éri, ha nyitott szívvel beleolvad az istenkéz által emelt örök ölelésbe. Családos csoportunk apraja és nagyja öt napot tölthetett e természeti kincsekkel és magyar gyökerekkel igen gazdagon megáldott területen. Kalandozásunkat Husztnak romváránál kezdtük, ami nemcsak Kölcsey Ferencnek volt felejthetetlen élmény, így van ezzel mindenki, aki felgyalogol a várromhoz vezető kanyargós ösvényen. Az egykori erődítményből – mely a Rákóczi-szabadságharc egyik központja volt – mára csak néhány düledező fal ad ízelítőt, de romjai között elgyönyörködhetünk az elénk táruló, végtelennek tűnő Tisza-menti tájban. A kanyargós Tisza útját követve elidőztünk egy állandó, pontos és örök helyen, ami nem más, mint Európa geodéziai középpontja. Történelmi kalandozásunk Munkács és Ungvár várainál folytatódott, melyeknek eredete egészen a honfoglalásig nyúlik vissza: Álmos vezér Munkácson adta át a fejedelemséget Árpádnak, majd miután elfoglalták az ungvári várat, legfontosabb erődítményükké vált. Az ungvári vár oldalában a Kárpát-medence egyik legszínvonalasabb szabadtéri néprajzi múzeuma nyújtott
8
Szécsényi Harangok
felejthetetlen élményt a környék népi építészeti és az egykori falusi világ életéből, de utunkat folytatva megdöbbenve tapasztaltuk, hogy sokan ma is ugyanolyan körülmények között élnek. Az ország nagy szegénységének szívszorító látványát ellensúlyozták az emberi kéztől érintetlen, tiszta Kárpát büszke gránitormai, melyek nagy menedéket és megnyugvást adnak, s a természet csendjében megpihenve lelkünk felüdülést nyerhet. S ha van elég időnk rácsodálkozni, megtisztulva és újult erővel térhetünk vissza mindennapjainkba. A Vereckei-hágó magaslatából honfoglaló őseink szemével tekintettünk a Kárpát- medence tájaira, majd a 989 méter magasan fekvő tengerszemet, a Szinevéri-tó tiszta szépségét csodálhattuk. Megtapasztalva és egy rövid időre részesévé válva az istenkéz által emelt táj tisztaságának, hazatérve szívünkben őrizzük és daloljuk tovább a Kárpátok dalát. Csernákné Galcsik Betti
„Befőtt helyett” Nyár volt. Nyaraltunk… Állítólag Olaszországba is érdemes volt elutazni, mert a Comói-tónál akár George Cloonyval is összefuthatott az ember. Aztán az időjárásra sem lehetett panaszunk, és a Balalaton-parti fürdőzők is hűek voltak a dal szövegéhez: „Nyár van, alig fürdőruhában…” Vagy ott voltak a színes fesztiválok és a művészetekkel teli völgyek, és szerencsére az Edda is elég gyakran koncertezett. De mi az, ami mindebből megmarad, ha már emlékeink kopni kezdenek? Testünket feltöltötték a napsugarak, hogy újra átvészeljünk egy hosszú, fényszegényebb időszakot, bár bronzos bőrünk némileg veszít színéből. Megérett a gyümölcs, a gabona, a betakarítás a vége felé jár. Bizony, erre is gondolnunk kellett, nehogy úgy járjunk, mint a tücsök a mesében, aki egész nyáron csak hegedült és értetlenkedve nézte a sürgölődő hangyát. Ezért is voltam kíváncsi arra, hogy barátainknak, ismerőseinknek mit sikerült elraktározniuk a nyárból, és meg is kérdeztem őket: Mi történt önnel/veled a nyáron, amit érdemes felidézni a hűvösebb napokon is? Mi az, aminek nem halványodik el az emléke, és később is töltekezni tud/tudsz belőle? - Egy családanya: Legszívesebben a görögországi nyaralásunkra, a városnézésekre emlékezem vissza, de a legjobb az volt az egészben, hogy teljes tíz napig együtt pihenhetett a család. - Egy főiskolás lány: A nyárból mindig a biciklizés a legmaradandóbb élmény számomra. Jó visszagondolni arra, hogy sütött a nap, pihentem és sportoltam egyszerre, és olyan gondtalan voltam. Sajnos ez évközben elég ritkán fordul elő. - Egy családapa: Voltunk Kárpátalján a családos táborban. Nagyon szép helyeken jártunk és nagyszerű emberekkel találkoztunk: bármilyen szegények is, nem olyan idegesek, feszültek, mint mi, nincs az a nagy rohanás. Na meg a sok gyerek, mintha tíz lenne egy családban – már amennyire következtetni tudtunk erre a kiteregetett ruhák mennyiségéből. Ezen kívül voltunk egy esküvőn is. Arról a párról
2006. szeptember
tényleg példát vehetnek a fiatalok. Mindketten mélyen hívők és nagyon becsülendő az önmegtartóztatásuk. Mindezekhez hadd tehessem hozzá saját élményeimet a „fergetegesre” sikerült augusztus 20-i budapesti tüzijátékról! Az emberek egymást sodorták a tömegben. Nekilöktek egy asszonynak, aki teljesen elázva, kétségbeesett arccal két kisiskolás gyerekének a kezét szorongatta. Még örült is neki, hogy akaratlanul taszítottam rajta egyet. Kiderült, hogy kecskemétiek és fogalmuk sincs, hogyan jutnak el a szállásukra. Aztán jó volt látni a szemében a bizalmat: tudta, hogy segíteni fogok. Az elején még nem mindenki menekült. Behúzódtunk egy árkád alá, de így is bőrig áztunk, mintha az eső vízszintesen esett volna, és a szél egyre csak hozta a vizet és a szemetet. Egy külföldi férfi időnként megkérdezte: „Are you OK?” (Jól vagy?). Akármennyire is furcsán hangzik, az emberek néha törődnek egymással, még ha idegenek is. Ezeket a pillanatokat biztosan nem felejtem el egy jó darabig. Örülök, hogy azok, akiket megkérdeztem, gondolkodás nélkül mondták a választ. Ez azt jelenti, hogy ezek a napok vagy pillanatok tényleg meghatározóak voltak számukra a nyáron és maradandóak is. A szabadidő okos eltöltésének három lépcsőfoka van: 1. odafordulás önmagunkhoz, 2. a másik ember és a közösség felfedezése, 3. a szórakozás örömteli gazdagságának megélése, hiszen a szórakozás annak az örök boldogságnak a reménye és előképe, amelyet Isten a gyermekeinek ígért. Remélem, hogy ezt a három lépcsőt mindannyiunknak sikerült végigjárni a szabadnapokon, és akad valami az emlékeink között, amit befőtt helyett – vagy mellett – elrakhatunk a nyárból magunknak. Gordos Kati
Új magyar boldog: Salkaházi Sára 2006. szeptember 17-től új magyar szentet tisztelhetünk hazánkban: Salkaházi Sára szociális testvért. Sára Kassán született, ugyanott, ahol alig két évvel korábban Szálasi Ferenc, a későbbi nyilas vezér, akinek uralma 45 évvel később Sára halálát okozta. Édesapja, Schalkház Lipót korán meghalt, édesanyja igazgatósági tagként dolgozott tovább a részvénytársasággá alakított kassai Schalkház Szállónál – amely a művészek kedvelt találkozóhelye volt – és ebből a keresetéből nevelte három gyermekét. Sára Kassán végezte iskoláit, tanítónői diplomát szerzett és egy évig dolgozott is tanítónőként. Mikor az első világháború után Kassa az újonnan létrejött Csehszlovákiához került, és a csehszlovák kormány hűségesküt követelt a tanároktól, Sára ezt megtagadta és el kellett hagynia a pályát. Határozott fellépésű fiatal lányként írják le, akinek ambíciója ekkor még az volt, hogy újságíró, író lesz. Mikor elvesztette állását, könyvkötészetet tanult, húga kalapüzletében is dolgozott, felvidéki magyar lapokba írt, novellákat, tárcákat,
2006. szeptember
Szécsényi Harangok
életképeket közölt. Első írása 1919. február 2-án jelent meg Syphax álnév alatt a kassai Esti Újságban. Többnyire a kisebbségbe került magyarokról, a szegény munkásokról és nyomorban élő munkanélküliekről írt, nagy átérzéssel. Életmódja ugyanakkor az újságíróké volt. „Önállóság, cigaretta, kávéház, csavargás a nagyvilágban hajadonfőtt, zsebre dugott kézzel, friss vacsora egy kis kocsmában, cigányzene” – írta akkori életéről később. 1922-1923 fordulóján néhány hónapig eljegyzett menyasszony volt, de kikosarazta vőlegényét, a későbbi gazdatisztet. 1927-ben ismerkedett meg a Slachta Margit alapította Szociális Testvérek Társasága rend kassai tagjaival és ez új irányt szabott az életének. Szociális tanfolyamokat végzett a rendnél, végül ellátogatott a budapesti anyaházba is, ahol stílusát túl modernnek találták, de nem voltak elutasítóak vele szemben. 1929-ben elfogadták jelentkezését novíciának. A szegvári rendházhoz csatlakozhatott, de az 1930 pünkösdjén tett első fogadalmát megelőzően néhány hónapot még Kassán töltött, ahol a helyi Karitászt szervezte. Két évvel később már Komáromban végzett hasonló munkát. Eközben meg kellett küzdenie korábbi élete árnyaival: „Keresztül kellett gázolnom önmagamon... hogy önmagamat lerázva, megsemmisítve ráismerjek önmagamra, ráeszméljek énemre” – írta. Hatalmas munkát végzett, a Karitász vezetésén kívül heti huszonhat órában tanított, gyermekkonyhát, kegytárgyüzletet, szegényházat felügyelt és szerkesztette a Katholikus nő című folyóiratot. Nagyon kimerülten 1934-ben Kassára helyezték vissza és mert fáradságát bizonytalanságként értelmezték, nem engedték, hogy letegye az örök fogadalmát. 1937-ben jelentkezett missziós munkára a Brazíliában élő magyar bencések mellé. Slachta Margit elengedné, de ehhez magyar állampolgárságot kell kapnia. Ezért 1937-ben végleg Budapestre költözött. A missziós utat azonban a második világháború körüli politikai események meghiúsították. 1940 pünkösdjén letehette az örök fogadalmat, „Alleluja! Ecce ego, mitte me!” – „Íme itt vagyok, küldj engem! – jelmondattal. Rendje mindent megtett, hogy küzdjön a nemzetiszocializmus terjedésének embertelen következményei ellen és Sára is azért imádkozott, hogy ehhez a küzdelemhez legyen ereje. 1941 elejétől a Katholikus Dolgozó Nők és Leányok Szövetsége országos vezetője lett. Szerkesztette a mozgalom lapját, gyűléseket, lelkinapokat tartott az országban, három év alatt öt új szegényotthont nyitott, összesen háromszáz férőhellyel és elkezdte a Munkásnő Főiskola építését. Az Árpádházi Boldog Margit szentté avatását ünneplő 1944es rendezvénysorozat keretében március 19-én a mai Erkel Színházban előadták Sára „Fény és illat” című misztériumjátékát Szent Margitról. A Szövetség ezt követő gyűlését betiltották. A német megszállás éve következett. A Szociális Testvérek mintegy ezer üldözöttet bújtattak. Valamennyi rendházuk telve volt velük, közülük majdnem százat
9
személyesen Sára nővér mentett meg, aki ekkor a Bokréta utcai munkásnőotthont, a Katolikus Nővédő Otthont vezette. 1944. december 27-én zsidók után kutató nyilasok körbevették az otthont, négy embert és Bernovits Vilma hitoktatót őrizetbe is vettek. Sára nővér az akció végén érkezett, és nem menekült el. Őt is magukkal vitték. Salkaházi Sára halálának körülményei sokáig nem voltak ismertek. Húsz évvel később a zuglói nyilasper egyik vádlottja mondta el a bíróságnak, mi történt: A foglyokat este a Fővámház elé terelték, levetkőztették és a Duna partjára állították őket. Mielőtt a sortűz eldördült, egy alacsony, fekete hajú nő – Sára nővér – a kivégzők felé fordult, a szemükbe nézett, letérdelt, az égre nézett, és keresztet vetett. Az antifasiszta és zsidómentő akciókban kockázatokat vállaló szociális testvérek közül senkinek nem történt bántódása, a világháború pusztításai következtében egyetlen testvér sem vesztette életét. Salkaházi Sára boldoggáavatási eljárásának megkezdését a Szentszék 1997. januárjában engedélyezte, a bíborosi testület 2005. június 21-én zárta le az ügyet és engedélyezte a boldoggá avatást. Ezt követően került sor arra, hogy a Szentatya 2006. április 28-án aláírta és kihirdette a decretumot. A boldoggáavatás ünnepélyes kihirdetésére (a boldoggáavatási szentmisére) 2006. szeptember 17-én a budapesti Szent István bazilika előtti téren 11 órakor kerül sor.
Vándorbot A Ferences Rendtartomány vezetése Tihamér atyát, aki az elmúlt 4 évben káplánként szolgálta plébániaközösségünket, szeptembertől Szentkútra helyezte, a Nemzeti kegyhely szolgálatára. Megköszönjük odaadó és áldozatos szolgálatát! Helyére Hajas Ámosz testvér érkezett plébániánkra. Az alábbiakban Tihamér atya gondolatait és Ámosz atya rövid bemutatkozását olvashatják.
Búcsúzás helyett… Búcsúzás helyett hálaadás van a szívemben. Hála azért, hogy Szécsényben nőhettem föl, hála, hogy ferences hivatást kaptam az Úrtól, hála az eddigi iskolai és rendi szolgálat lehetőségeiért, a Kárpátaljai Misszióban töltött 11 évért, s hogy közben és utána kétszer is megpihenhettem a szentkúti kegyhelyen. Hála azért a közel 4 évért, amelyet úgymond szülőföldemen szolgálhattam, s hála, hogy most ismét Szentkúton folytathatom szolgálatomat. Amikor Szécsénybe kerültem, egyik napról a másikra, várakozás volt a lelkemben. Vajon milyen is lesz a találkozás itt szolgáló papként a régi ismerősökkel? Örömmel tudom nyugtázni az emberi kapcsolatokat, mivel nem tapasztaltam visszautasítást. Ellenkezőleg: a régi ismerősök gyorsan letették az időközben esetleg felöltött álarcukat, s a régi bizalommal tekinthettünk egymás szemébe. Igyekeztem megérteni az idők véseteit, amelyeket a kemény évtizedek egy-egy ember lelkében műveltek. Bár kezdetben sokkal több találkozást terveztem a régi ismerősökkel, hittanosokkal, a megkeresztelt, megbérmált és megesküdött párok családjaival, s ezt joggal kérhetik számon, akik hasonlóképpen gondolták, de be kellett látnom, hogy vannak korlátaim, amelyeket tudomásul kellett vennem. Egyrészt nemcsak lelkipásztor voltam, hanem a szerzetescsalád egyik
10
Szécsényi Harangok
tagja, a novíciátház aktív résztvevője, a jövő ferences nemzedék formálásáért felelős testvér. Másrészt azt is tapasztaltam, hogy már nem 20 éves lendülettel tudom venni a kanyarokat. Viszont éppen az évek tapasztalataiból merítve igyekeztem mindenki felé fordulni, akár az otthonához kötött beteg, akár hittanra jövő gyermek vagy fiatal, akár a keresztelésre, esküvőre készülő házas- vagy jegyespár társaságában voltam. Szerettem a gyóntatást, s a főként kárpátaljai gyakorlatként kialakult mindennapi szentbeszédet. Mégis minden területen ott vannak a hiányosságaim, a figyelmetlenségeim, amikkel óhatatlanul is megbánthattam embereket, s tudom, valóban meg is bántottam. Ezeket nagyon sajnálom, bocsánatukat kérem, s imádkozom értük, hogy az Úr ne engedje kárukra, hanem fordítsa javukra! Én magam nem hordozok senkivel szemben neheztelést, még ha voltak is feszültségek, ez emberi dolog. A most következő szolgálatom nem szakít el senkitől, hiszen oda megyek, ahová a szécsényiek is szívesen indulnak útra, a Szűz Anya kegyhelyére. Szolgálatom arra ad lehetőséget, hogy a testvéri közösségben más módon, de sokkal több ember lelkével törődjünk. Célunk, hogy mindenki számára kedves otthonná formáljuk azt a helyet, ahol az Égi Édesanya fogad valamennyiünket. Vannak búcsúk, ahová tömegek zarándokolnak, s várnak lelki feltöltődést. Vannak csendes hétköznapok, amikor a béke és nyugalom várja azokat, akik „elviselhetetlen terheket hordoznak”, hogy azoktól megszabaduljanak, s megerősödve folytassák útjukat. A kegyhely az égiekkel való találkozás helye, a mi feladatunk, hogy ezt biztosítsuk, előmozdítsuk. Megköszönve az eddigi bizalmat és szeretetet, nem búcsúzom, hanem csak egy más formáját ajánlom fel az emberi élet és méltóság szolgálatának. Viszont számítok, számítunk mindenki segítségére, elsősorban imájára, de esetleg kézzelfogható egyéb részvételre is, amellyel hozzájárulhat ahhoz az építkezéshez, amelynek gyümölcse az Isten országa. Utódomat, Ámosz atyát pedig fogadják épp oly szeretettel, mint ahogyan engem fogadtak, mert ő is ilyen szeretettel és várakozással érkezik a szécsényiek szolgálatára: Papp Tihamér ofm
Szécsénybe kerültem A napokban töltöttem be negyvenedik évemet. Valószínűleg már áthaladtam földi utam felén. Egyáltalán nem vagyok szomorú! - Bár nagyon megdöbbentett, hogy rövid az életem, mára az a meggyőződés uralkodik bennem, hogy a szebbik része van hátra. Budapesten születtem, gyerekkoromat is ott töltöttem. Középiskolásként az esztergomi ferences gimnáziumban tanultam. Még diákként jelentkeztem a ferences rendbe és egyúttal matematika-fizika szakos tanárnak. Mind a két helyre felvettek és rögtön elvittek katonának. Leszerelésem után következett a noviciátus, majd a teológia és az egyetem. Előbb tanári diplomát szereztem. Szentendrén kezdtem
2006. szeptember
tanítani, majd Esztergomban dolgoztam. A teológiát tanítás mellett fejeztem be. 29 évesen szenteltek pappá. Az esztergomi éveim alatt egymás után három osztálynak lehettem osztályfőnöke és kollégiumi nevelője. Miután tavaly a harmadik osztályom is leérettségizett, engedélyt kaptam, hogy egy „csendes-remete” évet tartsak. Lejártával kértem elöljárómat, Gergely atyát, hogy olyan helyre küldjön, ahol lelkipásztorként dolgozhatok. – Szécsénybe helyezett. Ez életem röviden. Kívülről szemlélve. Egyenes út. A nyüzsgő világban unalmasnak tűnhet. – Belülről nézve viszont nagyon-nagyon izgalmas! Folyamatosan tapasztalom, hogy Isten hatalmas erővel építi és védi hivatásomat. Például embereket küldött hozzám, akik tanácsukkal segítenek, példájukkal támogatnak. Három papot szeretnék kiemelni: Első Barsi Balázs atya, aki akkor került Esztergomba, mikor kamaszként legjobban lázadtam gyerekkorom hite, a felületesnek tűnő egyház és unalmas tanáraim ellen. Hetente egyszer a gyónási alkalom előtt beszédet tartott a diákoknak. Lenyűgöző erővel mondta ki az igazságokat. Megkértem, hogy beszélgessen velem külön is. Másfél évig rendszeresen felkerestem, – lassan minden kérdésemet megválaszolta. E beszélgetések nélkül nem lettem volna szerzetes. Második Kabar Sándor atya. (Jelenleg pilisszentlászlói plébános.) Egyike az ország legtapasztaltabb, legműveltebb, mégis üldözött papjainak. Az esztergomi nagyszeminárium spirituálisaként börtönbe került. Szabadulása után nem kaphatott jelentősebb egyházi tisztséget, mégis hatalmas lelki kisugárzás veszi körül. 20 évig vezetett és erősített az egyház iránti szeretetre, – mely sérült, de mégis Krisztus titokzatos teste. Harmadik pap Varga László kaposvári plébános. Egy éve ismerem. Nem sokkal idősebb, mint én. Folyton lázadó és kereső természete mindig bajba sodorta, de mára nagyon jó pap lett. Sándor atya és a rendi elöljáróm javaslatára kerestem kapcsolatot vele. Jelenleg tőle tanulok a legtöbbet. Visszanézve az elmúlt 40 évre (amiből) 23-at szerzetesként töltöttem, – elégedett vagyok, örömmel adok érte hálát Istennek, de azt is érzem, hogy életem szebbik fele van még hátra – és pont most kerültem Szécsénybe… Ámosz testvér
A képviselőtestület hírei Plébániánk nyári történéseit az Eseménynapló részletesen összefoglalja. Ezek mellett a programok mellett a nyár folyamán az alábbi munkák készültek el: - A pösténypusztai templom teljes tető- és toronyszerkezetének és tetőfedésének cseréje, a torony újravakolása, a csatorna cseréje. A munkák költsége – a toronypárkányok veszélyes állapota miatt – a korábban tervezettnél 995 eFt-tal kerültek többe. A felmerülő pluszköltség fedezetére Püspök atyától kaptunk újabb támogatást. A felújítás összköltsége 6,5 mFt, melyhez a Püspökség 5,9 mFt támogatást adott, a fennmaradó részt pedig a hívek adományai fedezték. Köszönjük mindenki támogatását, szolgálatát! - A felújított Szentháromság-szobor kerítése új festést kapott. - A hittanteremben a víz összefolyókhoz 3 db légbeszívó került beépítésre.
2006. szeptember
Szécsényi Harangok
- Elkészült a Karitász-ház esővíz-elvezetése és kertrendezése. Külön köszönet érte Nagy Lászlónak és családjának! - A plébánián elkészült a gazdasági udvar locsolórendszere, amely a kolostorkert forrásainak vizét használja. - Az orgona-felújításról a tárgyalások jelenleg új vállalkozóval kezdődtek meg. A felújításhoz továbbra is szeretettel kérjük és várjuk a hívek nagylelkű adományait! - A szentkúti háznál a korábbi korhadt és törött helyére új kapu készült, a kaszálás, kertrendezés és egyéb karbantartási munkák mellett elkészült a csatorna javítása is. - A férfizarándoklat résztvevői és a ministránsok társadalmi munkában festették le Kisgécben Magulya néniék kerítését, aki a három gyalogos zarándoklat résztvevőinek rendszeres vendéglátója és megörvendeztetője.
Múltbatekintő 1943 „Január - A háború jegyében kezdődik az új év. A Krédó egyesület január 3-án megtartotta szokásos évi családi estjét csendben szerényen a háborús viszonyoknak megfelelően. … A karácsonyi szünet az idén sokáig tartott. Január 25-én kezdődtek csak újból az előadások. Február - …Nagy a nyugtalanság a faluban, a januári nagy csatákban sok szécsényi is részt vett. Nagyon sokról semmi hír. Valószínűleg nagyon fel fog szaporodni a hősi halottak száma. Az év elejéig 15 rk. hívőnk esett el, akikért engesztelő szt. misét mondattak a hozzátartozók, s akikről a Vöröskereszt révén biztos értesítést kaptunk. Március - Március 10-én kezdődött az idén a nagyböjt. Hiszen jó formán már csak jelképes értelme van a háborús felmentés miatt. … Április - …Húsvét előtt ismét otthonukban kerestük fel a betegeket, hogy húsvéti sz. gyónásukat akadálytalanul elvégezhessék. … Május - Minden nap este ½ 8-kor májusi ájtatosság. … A Herczegprímás úr rendeletére május 23-án vasárnap – az egész országban – a jelenlegi háborúban elesett hősökért sz. mise, melyen a leventék testületileg jelenjenek meg. Megtartottuk. Utána a Hősök ligetében megkoszorúztuk a keresztet ünnepélyes felvonulással. … Június - …A januári nagy csatákból megmaradt VII. (miskolci) hadtest részeit leszerelték, hazatértek, kik maradtak ott végleg még bizonytalan, miután az oroszoknál lévő hadifoglyokról semmi hír. Sokan eltűntek, kik végleg, még bizonytalan. Akik itthon vannak azok pünkösd II. napján misét mondattak elesett hős bajtársaikért és hálaadásként szerencsés visszatérésükért, - testületileg jelentek meg a templomban egy csoportban mindnyájan. Utána az egész közösség részvételével megkoszorúzták a hősök emlékét. …Szt. Háromság vasárnapján a szokás szerint du. a litánia után kivonultunk a Szt. Háromság szoborhoz. … Vincze Ferenc és neje, hálaadásul hogy a férj szerencsésen visszatért az orosz frontról, a bgyarmati műúton, saját telkükön az úgynevezett Káprással szemben, illetve lejebb Szécsény felé, szép, műkőből készült keresztet állítottak Az egyházmegyei főhatóság felhatalmazásával… P. Szilvér megáldotta a keresztet. Július - 4-én vasárnap Jézus Szíve Nagybúcsúja … Az éjszakai ájtatosságokat az idén nem lehetett megtartani az elsötétítés miatt. …
11
Augusztus - …Aug. 14-én híveink ősi hagyományként gyalog zarándokoltak Sztkútra P. Áldási Amand vezetésével. Az idén különösen sokan… Tanfelügyelői rendeletre Szécsényt is azon helységek közé sorozták, hol az iskolák csak november 3-án nyithatnak. Szeptember - Kisboldogasszony napján a szokásos búcsú a temetői kápolnában. … Szeptember 18-án papi gyűlés volt kolostorunkban, ugyan nem mi voltunk a sorosak (őszi corona)… Október - …Negyedikén lépett életbe a téli időszámítás. Az órákat egy órával hátratoltuk. Misék a téli időszámítás szerint hétköznap: 6 és ¼ 8-kor, vasár és ünnepnap: 6, 8, 10 és ½12 órakor. … Hivatalos intézkedésre október 11-én megkezdtük a rk. fiú és leány iskolában a tanítást. … Azonban senki nem tud magyarázatot adni arra, miért nem taníthattunk eddig, … hiszen a légi veszély ugyanúgy fennáll továbbra is. … A polgári iskolában nov. 3-án megkezdték a tanítást. Ő náluk tovább tartott a „légi veszély”, mint az elemi iskolásban, hogy miért? … Kapkodás… Egyébként ez jellemzi ma az egész országban a közigazgatást. November - …tekintettel a háborús viszonyokra miniszteri rendelet szerint az idén is tilos a sírok kivilágítása. … Felhívtuk híveinket, hogy a Szegénygondozó Nővérek a szegények javára rendezett gyűjtéséhez hozzájáruljanak. Ugyancsak kender gyűjtés is volt … a ludányi Szeretetház szegényei részére. … Az egyházközség megtartja az egyházközségi képviselőtagok választását. … December - …Az éjféli misét a háborús állapotok illetve az elsötétítési rendelet szerint az idén nem lehetett megtartani. Helyette – a Szentszék engedélyével élve – karácsony vigíliáján este ½7 órakor tartottunk misét, mely hivatva volt az éjféli misét pótolni. …”
Eseménynapló • Június 3-án reggel 6 órakor rövid imádsággal indult Szentkútra a szécsényi férfiak hagyományos pünkösdi zarándoklata, melyen mintegy 45-en vettek részt. Az esti szentmise hívő közössége, a hazatérő zarándokok és számos hívő jelenlétében áldottuk meg a felújított Szentháromság-szobrot. • A Nemzeti Imaévhez kapcsolódóan pünkösdi Szentlélek-hívó virrasztás volt templomunkban június 3-án, szombaton este 20 órától éjfélig a szegénygondozó nővérek vezetésével. • Az Úrnapi ünnepi szentmisét és körmenetet fr. Szabó Xavér és fr. Kardos Csongor újmisés atyák vezették június 18-án. • Június 5-től az esti szentmisék keretében kilenceddel készültünk Szent Antal ünnepére. • Június 11-én a családos misén áldottuk meg a gyermekeket Szent Antal napjához kapcsolódóan. • A június 24-én alakult meg az új Magyarok Nagyaszszonya Ferences Provincia, melynek tartományfőnöke Magyar Gergely atya lett. • A tavalyi Nógrádsápi találkozóhoz hasonlóan Egyházmegyei Találkozó volt Mendén június 30-július 1-én. A találkozón plébániánkról is egy autóbusznyi hívő vett részt. • 2006. július 10-14. között Szabadidős tábor volt a plébániai hittantermekben 6-14 éves gyerekek számára, me-
12
Szécsényi Harangok
lyen 36-an vettek részt. Köszönjük a segítők és a támogatók nagylelkűségét! • Augusztus 5-én tartottuk a Porciunkula búcsút. Az Ünnepi szentmisét Dr. Paskai László bíboros, ny. Esztergombudapesti érsek atya mutatta be. • Augusztus 6-án, Színeváltozás ünnepén, templomunk búcsúnapján a 10 órás szentmisében emlékeztünk meg Boldog XI. Ince pápáról. • Augusztus 12-én, szombaton reggel 6 órakor a templomból indult a szentkúti gyalogos zarándoklat, melyet a nemzeti imaévhez kapcsolódóan mintegy 110 zarándok járt végig. • A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia – Máriapócs mellett – a Mátraverebély-szentkúti ferences búcsújáróhelyet nemzeti kegyhellyé nyilvánította. A döntés nyilvános kihirdetésére augusztus 12-én Erdő Péter bíboros úr és számos püspök atya jelenlétében ünnepi szentmise keretében került sor Szentkúton. A jeles eseményre 2 autóbuszt indítottunk plébániánkról. • Augusztus 18-án este érkezett városunkba a hagyományos, Esztergomból Szentkútra tartó Ferences ifjúsági zarándoklat. A 200 fiatal most is a kolostorban kapott vacsorát, illetve itt lettek elszállásolva. Köszönjük a nagylelkű adományokat! • Augusztus 19-én a székesfehérvári Székesegyházban Spányi Antal megyéspüspök úr állandó diakónussá szentelte Sárközi Bélát, Szécsény szülöttét. • Augusztus 20-án, Szent István királyunk ünnepén a 10 órás szentmise keretében tartottuk a kenyérszentelést. • Augusztus 27-én a családos szentmisén búcsúztunk Tihamér atyától és Zoltán testvértől, akik Szentkúton ill. Csíksomlyón folytatják küldetésüket, és köszöntöttük a helyükre érkező Ámosz és Juliánusz atyát. A szentmisén a huszti (Kárpátalja) templom kórusa énekelt. • Nyáron kereszteltük a következő gyermekeket: Belák Barbara Gréta, Erdélyi Gyöngyvirág, Varga Balázs, Mikó Liliána Kerubina, Balás Gergő János, Horváth Anna, Gellén Szabolcs, Varga Levente, Bakács Ádám, Zsíros Zsófia, Bárány Máté, Kuzma Tamás, Pifka Réka Teréz. • Házasságot kötöttek: Máté Péter - Blábics Judit, Vincze József - Hábel Csilla, Simon Tamás - Balázs Ágnes, Ocsovai Lóránd - Szép Boglárka, Szőke László - Kőmíves Gabriella, Németh Gábor - Gyüre Mónika, Sári Ottó - Borik Melinda, Vitányi Bence - Velenczei Édua, Rigó Antal – Puskás Nikoletta. • Halottaink június óta: Radvánszki Péter (29), dr. Kotlár István (64), Barkó József (65), Földi János (78), Szim Lászlóné (44), Pöstényi György (83), Varsi Tibor (68), Papp Lászlóné (51), Gál József (64), Illés Sándor (76), Baranyi Pálné (96), Horváthné Kiss Ida Mária (45), Setényi Mátyásné (92), Gyémánt Lászlóné (81), Vizoviczki Balázsné (86). Nyugodjanak békében!
HÍRHARANG Őszi programjaink • A Temetőkápolna Kisboldogasszony napi búcsúját idén szeptember 9-én, szombaton este 18 órakor tartjuk.
2006. szeptember
Ezen az estén a templomban nem lesz szentmise. • Szeptember 3-án 5 új testvér kezdi meg egyéves újoncévét. Imádkozzunk értük! • Szeptember 9-én Egyházmegyei Ifjúsági Találkozó lesz Dabason. • A pösténypusztai templom búcsúját szeptember 10-én a reggel 8 órai szentmisében tartjuk. • Szeptember 17-én a 10 órás családos szentmisén tartjuk az idén bérmálkozó fiatalok kiválasztási szertartását. • Szeptember 17-én, vasárnap a budapesti Szent István bazilika előtti téren ünnepi szentmise keretében Erdő Péter bíboros úr boldoggá avatja Salkaházi Sára szociális testvért, aki a II. világháború idején szenvedett hitéért vértanúhalált. • A hitoktatás szeptember 18-ától kezdődik. Kérjük minden szülő és hittanos kísérje figyelemmel, és időben keresse meg csoportját. Az évkezdő Veni Sancte szentmisét szeptember 10-én 10 órakor tartjuk, melyre minden hittanost elvárunk! A tanév során az általános iskolásokat és családjukat a 10 órás, a középiskolásokat az esti szentmisére várjuk. • A kolostorban szeptember 18-tól kezdődik a hagyományos terménybegyűjtés. Köszönettel várjuk a kedves hívek terményadományait a kispapnevelés támogatására! • Szeptember 23-án, szombaton délután tartjuk meg a Vidám Családi Napot, melynek keretében játékra és vidám együttlétre hívunk minden családot, aprókat, nagyokat és természetesen a nagyszülőket. A részletekről a templomi hirdetésekből értesülhetünk majd. • Szeptember 24-én lesz Szentírás vasárnapja. Ezen a napon kedvezményes áron lehet majd Szentírást venni a sekrestyében. • A téli miserend szeptember 25-én, hétfőn kezdődik: az esti misék 18 órakor kezdődnek. • A Képviselőtestület következő találkozója szeptember 26-án, kedden az esti mise után lesz a hittanteremben. • Októberben a rózsafüzér ájtatosságokat a szentmisék előtt 17.30-kor tartjuk. Szeretettel várjuk a testvérek segítségét az előimádkozásban! • Október 1-én, vasárnap önkormányzati választások lesznek hazánkban, így Szécsényben is. Buzdítunk minden hívőt, hogy a közügyekből a szavazással is vegye ki részét, hiszen minden hívőnek lelkiismereti kötelessége, joga és felelőssége a közjó, a keresztény erkölcs és értékrend védelme mellett állást foglalni, összhangban a katolikus hittel, tanítással (vö. II. János Pál pápa: Christifideles laici). Kiki lelkiismerete szerint olyan jelöltekre szavazzon tehát, akik a keresztény értékeket elfogadják, azok képviseletét egyértelműen felvállalják, az egyházakkal a kölcsönös tiszteleten alapuló, valós és építő párbeszédre képesek és erre őszintén törekszenek, a helyi és a nemzeti érdekeket valósan védik és képviselik. • Szent Ferenc boldog halálára emlékezünk október 3án az esti, ünnepi szentmisében. A mise után a híveket agapéra várjuk a kolostor folyosóin. • Október 7-én (8-án) egyházmegyei gyalogos zarán-
2006. szeptember
Szécsényi Harangok
doklat indul templomunkból, Salgótarjánból, Herencsényből és Pásztóról Szentkútra. A részletekről a szentmisék hirdetéseiből tájékozódhatnak a zarándokok. • A bérmálás szentségét október 15-én vasárnap a 10 órás szentmisében dr. Varga Lajos segédpüspök atya szolgáltatja ki 18 fiatalunk számára. Imádkozzunk értük, hogy a keresztény hitben hűségesek, a mindennapi életben tanúságtevők legyenek! • Október 22-én, vasárnap a 10 órás szentmisében köszöntjük Boros Gyevi Imre atyát pappászentelésének 55. évfordulóján, majd a szentmise végén a diktatúrák áldozatainak emléktábláját áldjuk meg. • Október 29-én Missziós vasárnap lesz – a missziók működéséért imádkozunk miséinken és támogatásukra gyűjtünk a szentmiséken. • A téli időszámítás kezdete október 29-éra virradó éjszaka lesz. • November 1-jén, vasárnap lesz Mindenszentek ünnepe. Délután 3 órakor a temetőben imádkozunk elhunyt hozzátartozóinkért, ekkor lesz lehetőség az új sírkövek megáldására is. Az esti sz entmise után halottainkért imádkozunk majd. • November 2-án, Halottak napján reggel 8-kor lesz a temetőkápolnában a szentmise. A templomban ezen a napon reggel nem lesz szentmise. • Novemberben minden este kedves halottainkért mutatjuk be a szentmiséket. A padokra október végétől kitett borítékokban található lapokra írják majd fel mindazok nevét, akikért a közös imádságot kérik, majd a borítékba visszatéve, a szentmisékre szánt adományaikkal együtt az újságos pad melletti zárt perselybe dobják majd be. • November 18-án a Karitász ismét megrendezi a Művelődési Házban a hagyományos Erzsébet-Katalin napi jótékonysági bált, melyre mindenkit szeretettel várunk! • Krisztus Király ünnepe, az egyházi év utolsó vasárnapja november 26-án lesz. A 10-es misében lesz az elsőáldozásra készülő gyerekek bemutatási szertartása. • December 2-án, szombaton egésznapos Szentségimádást tartunk templomunkban. Az imádságba bekapcsolódnak családjaink és hittancsoportjaink is, és mindenkit szeretettel várunk, hogy rövidebb-hosszabb időre kapcsolódjon be plébániánk imádságába. • December 2-án, Advent 1. vasárnapját megelőző szombaton 15 órától a családok számára ismét lesz a hittanteremben adventi koszorúkészítés. • December 8-án ünnepeljük Szűz Mária Szeplőtelen fogantatását. November 30-ától kilenceddel, Szűz Mária zsolozsmájának imádkozásával készülünk az ünnepre. Az imádság minden este ¼6-kor kezdődik.
Apró hírek A plébániai irodán hétfőn, szerdán és pénteken 9.3011.00, kedden és csütörtökön 16.00-17.30 között állunk a hívek rendelkezésére. Kérjük, hogy ebben az időben keressék lelkipásztorainkat! Gyóntatás a szentmisék előtt és elején van.
13
A zsolozsmát minden nap 6.35-kor és 18.35-kor imádkozzuk a templomban. Minden csütörtök este a szentmise után csendes szentségimádást tartunk családjainkért, gyermekeinkért, fiataljainkért és hazánkért. Minden péntek este 7 órától Taize-i imaóra van a szegénygondozó nővérek kápolnájában. Minden hónap első péntekén felkeressük a betegeket. A Karitász-házban minden hónap első péntekén 16-17 óráig lehet adományokat leadni, támogatást kérni. A Ferences Világi Rend minden hónap első szombatján az esti szentmise után és a hónap harmadik vasárnapján délután 16.30-kor tartja összejövetelét. A közösség tagjaiért ajánljuk fel a 3. vasárnapokon az esti misét. A Rózsafüzér-társulat minden hónap második vasárnapján tartja a titokcserét. A reggeli szentmisét ilyenkor a társulat élő és elhunyt tagjaiért ajánljuk fel, az esti szentmise előtt pedig közös ima és elmélkedés van a tagok számára a templomban. A házasságra készülő fiatalok és a szülők figyelmét felhívjuk, hogy az esküvőre - az alapos készület érdekében - 6 hónappal korábban, a keresztelőre 1 hónappal korábban kell jelentkezni a plébánián. Püspök atya rendelkezése szerint (709/2005.) „a szentségek kiszolgáltatása, vétele lehetőleg a helyi plébániákon történjen, hogy a szentségben részesülők saját közösségükkel együtt ünnepeljenek. Ettől csak rendkívüli esetben térhetnek el, csakis a plébános engedélyével fordulhatnak más plébánia lelkipásztorához.” Az egyházközség működésének feltételeit az egyházi hozzájárulás (adó) teremti meg, melynek befizetése minden felnőtt lelkiismereti kötelessége. Összegére a Képviselőtestület – a Püspöki Kar és dr. Beer Miklós püspök atya iránymutatásával megegyező módon – az éves nettó jövedelem 1%-át határozza meg kereső személyenként. A minimális összeg 2006-ban 2800 Ft. A hozzájárulást a templomban is megtalálható csekkeken a Takarékszövetkezetnél, misék után a sekrestyében, félfogadási időben az irodában, illetve a Szabadság u. 7. szám alatt Ocsovai Józsefnél fizethetik be. A templom alatti kriptában az örökös urnahelyek megválthatók. Érdeklődni a plébánián lehet. A Szécsényi Harangok újság ingyenes, hogy mindenkihez eljuthasson. Egy példány előállítási költsége kb. 100 Ft. Kérjük, hogy lehetőségeikhez mérten támogassák az újság előállítását. Köszönjük!
NAPRAFORGÓ A plébániai könyvtár új kiadványai: A Katolikus Egyház Katekizmusának Kompendiuma – az 1995-ben megjelent Katekizmus egyszerűsített, közérthető formában, kérdés-felelet módon megfogalmazott összegzése, amely minden keresztény hívő számára fontos alapismeret. Vanyó László: „Legyetek tökéletesek…” – tanulmányok a keresztény aszkézis történetéhez a szerzetesség kialakulásáig.
14
Szécsényi Harangok
Ralph M. Wiltigen: A Rajna a Tiberisbe ömlött – A II. Vatikáni Zsinat hiteles és olvasmányos története, amely betekintést ad a kulisszatitkokba, a vitákba, a szellemi áramlatok küzdelmébe és a zsinat háttértörténetébe. Az ismertetett könyvek megtalálhatóak a plébániai könyvtárban. A könyvtár várja az érdeklődőket a szombat esti és a vasárnap délelőtti szentmise után.
Böngésző www.keve.org – Keresztyén Vezetők és Üzletemberek Társasága. Hívő emberek a pénzvilágban is vannak, ez az ő összefogásuk. www.vaciegyhazmegye.hu – a Váci Egyházmegye megújult és megújuló portálja. www.frh.theol.u-szeged.hu/didak/gallery/2/?gal=1 – sokszáz kép az augusztus 12-i szentkúti ünnepségről, köztük sok szécsényi ismerőssel. www.gportal.hu/portal/egyhazihumor – egyházi humor portál: viccek, képes humor, eszperente verseny, humoros versek, egyházi viccek világbajnoksága, stb.
Médiaajánló Keresztény életigenlés IGEN – egy katolikus fiataloknak szóló havilap De szól ez a lap mindazoknak, akik az őket körülvevő világban nyitott szemmel, szívvel, ésszel járnak, és Istenszemmel akarnak látni. Az aktuális köznapi eseményeket egészen más, a média által nem láttatott oldalról mutatja be; felhívja a figyelmet például a „Szent Erzsébet rózsája” díjazottjára a „névtelen” Halász Tibornéra, az EU-hoz csatlakozás kapcsán a keresztények összefogására, az iraki válsággal kapcsolatban szól a képmutató nyugati „elkereszténytelenedett” világról. Minden lapszám egy-egy központi témát jár körül tudományos, gazdasági, társadalmi, szociális oldalról, s egyben nekünk keresztényeknek az egyház álláspontjával összhangban útmutatást ad. Így például: a szegénységet vizsgálva, felvetődik, hogy adakozni vagy rászorulónak lenni az evangéliumibb, olvashatunk a homeopátiáról, az önkéntes egyszerűségről, a szinergiáról (jelentése: egyes elemek összeadása nem csupán összegződik, hanem hatványozódik, vagyis 1+1=11), az ökológiáról, a nők egyenjogúságáról, s a multicégekről, ahol hátrány a lelkiismeret, - hogy csak néhányat említsek. De találunk a lapban olvasnivaló és filmajánlót, sőt kritikát, interjút: pl. Korzenszky Richárd apáttal, Varga Mihály volt pénzügyminiszterrel, Ertsey Attila építésszel, Farkas Péter szociológussal, Mazura Imre rockzenésszel. Útmutatást ad, hogyan gondolkodjunk a közélet által felvetett témákról; választásokról, a szkinhedekről, internetről és azokról az eszközökről, amelyekről a mai modern ember úgy gondolja, nem lehet élni. Egy új perspektívát nyitva láttatja a világot. Az újság megvásárolható a nagyobb újságárusoknál és templomokban. Internetes elérhetősége: www.igen.hu Csordás Gáborné
2006. szeptember
Zenesarok Levelek zenéje A Gryllus név hallatán minden felnőtt szívében visszhangzik valami. A Kaláka együttes zenéjén generációk nőttek fel, nagyon sokan az ő dalaikon keresztül ismerik Ady, Kosztolányi, Weöres és a többi költőóriás műveit. Negyedszázada van a pályán Becze Gábor, Radványi Balázs, Gryllus Dániel és testvére Gryllus Vilmos. Tucatnyi lemezt készítettek így közösen, talán a nevük is kötelezi őket, amelynek jelentése egy erdélyi népszokás: közös munka, házépítés. Az együttes keretein kívül, a tagok más formációkban is alkottak. Több vallásos darab is született, ezek közül az első a 1991-ben elkészült dalsorozat Pál apostol leveleiből. A ma is éppúgy időszerű verseket Sumonyi Zoltán írta, a dalok szerzője Gryllus Dániel, közreműködik Halmos Béla és Sárközy Gergely. A plébániai könyvtárból kikölcsönözhető CD nem csak egyszerűen zenei élményt nyújt, hanem lelki táplálék is lehet. A szimbolikus tizenkét részlet Pál legjelentősebb leveleire épít, a zenei aláfestés és az előadói stílus átértelmezik az olyan ismertebb darabokat, mint például a szeretethimnusz, és közelebb kerülnek a hallgatóhoz az eddig kevésbé ismert részek. A kilencvenes években Gryllusék még két bibliai témájú lemezt készítettek. A Hegyi Beszéd középpontjában a prédikáló Jézus áll, a Tizenöt zsoltár pedig az Ószövetséghez nyúl. Köztudott, hogy a zene, ritmus, dallam segít a szövegek megjegyzésében. Ahogy a rádiók unalomig játsszák az éppen aktuális slágereket, azok a fülünkbe másznak, szövegük egyre jobban rögzül, úgy talán ezek a dalok is segítenek szentírási részek memorizálásában, ha újra és újra meghallgatjuk őket. Amilyen táplálékot, innivalót magunkhoz veszünk, amit lát a szemünk, és amit hall a fülünk, az belülről hat ránk, formál minket. Isten igéje az életet hordozza, igazságot és szabadságot ad. Ezek a művek ebben segíthetnek. (Honlapok: www.kalaka.hu, www.gryllus.hu) Csordás Bálint
GYEREKSAROK Pályázat Kedves Gyerekek! A magyar nemzetért való imaév szorosan kapcsolódik a nándorfehérvári diadal 550. és az 1956-os forradalom 50. évfordulójához, ezért pályázatot hirdettünk számotokra: rajzoljátok, fessétek meg a nándorfehérvári csatát. A pályázatra több alkotás is érkezett, melyek az oldalfolyosón tekinthetőek meg. A pályázókat, Jaszik Zsófit, Laczkó Lillát, Gyarmati Reginát, Pifka Annát, Pifka Mátét, Sarankó Ádámot és a Gajzinger Zoltán, Németh László, Nagy Bálint, Szerémi Zsolt alkotócsoportot a szeptember 10-i évnyitó szentmisén jutalmazzuk meg (könyvvel, dvd filmmel, magyar népi tárgyakkal). Gratulálunk munkájukhoz!
2006. szeptember
Szécsényi Harangok
Rejtvény A nyári rejtvények megoldásai: • a kicsik: mókus, medve, nap, pipacs, rózsa. • nagyok: Ond a tettes. Helyes megoldást adtak le: Balázs Bernadett, Demus Rita, Boros Dániel. Jutalmukat a sekrestyében vehetik át.
Rejtvény kisebbeknek: A kicsi kocsi képei csak látszólag egyformák. Ha alaposan összehasonlítod őket, tíz különbséget fedezhetsz fel közöttük. Megtalálod valamennyit?
Rejtvény nagyobbaknak: Mobil Marci éppen az egyik barátját hívja. A tárcsázott hétjegyű telefonszámra a következők jellemzők: - Mindegyik számjegy különböző, az összegük 38. - A számjegyek közül ugyanannyi osztható maradék nélkül 2-vel, mint 3-mal. - Egyik számjegy sem áll a hívószám annyiadik helyén, amennyi az értéke. (Pl. a negyedik számjegy nem 4-es.) - A telefonszám legkisebb és legnagyobb számjegye a lehető legmesszebb áll egymástól. - Az első négy számjegy összege megegyezik az utolsó négy számjegy összegével. - Egyik páratlan számjegy sem áll közvetlenül két páros szám között. Vajon milyen számot hívott Marci? A megfejtésedet a sekrestyébe juttasd el legkésőbb október 15-ig, névvel ellátott borítékban.
Humor Bemegy Petőfi Sándor 1848. március 16-án a Pilvaxba. A csapos jókedvűen üdvözli: - Szervusz Sándor, a szokásos Unikum? - Isten ments! Látod tegnap is milyen balhé lett belőle… A székely a fiával fát vág az erdőben. Egyszer csak megszólal a legény: - Ídesapám, valahogy nehezen megy ez a fűrész, nem? - Nem tudom, fiam, én most pipázom. Az ír egész este a kocsmában iszogatott, de zárórakor a mixer szól neki, hogy ideje távozni. Megpróbál felállni, de azonnal orra bukik. Még egyszer megpróbálja, de azonos eredménnyel. Így aztán arra gondol, hogy inkább kimászik, majd a friss levegőtől biztos magához tér. De odakint sem sikerül felállnia, mindahányszor megkísérli, azonnal vissza is zuhan a földre. Ezért aztán úgy dönt, hogy hazakúszik – otthon majd csak sikerül felegyenesedni. Végül valahogy bejut a hálószobába, és végre-valahára sikerül is felállnia, de azonnal belezuhan az ágyába, ahol menten el is alszik. Másnap reggel a felesége hangos kiabálással ébreszti:
15
- Szóval már megint berúgtál! - Ugyan, miből gondolod? - Telefonáltak a kocsmából: megint ottfelejtetted a tolószéked. Mi az: egyenes folyosó, a végén ajtóval? - Labirintus, szőke nőknek. Két rendőr beszélget: - Te, képzeld, tegnap rám esett a zongora! - Igen? És lett valami bajod? - Nem, semmi… Te, képzeld, tegnap rám esett a zongora! Biztosítók baleseti kárbejelentőiről, néhány jól sikerült válasz a „Baleset oka" rubrikában: 1. Hazafelé tartva véletlenül rossz házba álltam be és öszszeütköztem egy fával, ami az én kertemben nem volt. 2. A másik autó nekem ütközött anélkül, hogy ezt a szándékát előre jelezte volna. 3. Azt hittem, hogy az ablakom le van húzva, de aztán rájöttem, hogy nem, amikor kidugtam a kezem rajta. 4. Ütköztem egy álló kamionnal, ami a szembejövő sávban közeledett. 5. A teherautó a szélvédőn keresztül a feleségem arcába tolatott. 6. Egy gyalogos nekem jött, és az autó alá feküdt. 7. A fickó elfoglalta az egész úttestet, jó néhányszor kikerültem mielőtt elütöttem. 8. Lehúzódtam az út szélére, megláttam az anyósomat, és nekimentem a vasúti töltésnek. 9. Abbéli igyekezetemben, hogy agyonüssek egy legyet, nekimentem egy telefonpóznának. 10. Egész nap növényeket vásároltam, majd hazaindultam. Amikor egy kereszteződéshez értem, egy sövény ugrott elő és megzavarta a látásomat, így nem vettem észre a másik autót, ami felém közeledett. 11. Negyven éve vezetem az autómat, de most elaludtam a kormány mellett és balesetet szenvedtem. 12. Végveszélyben az orvoshoz siettem, amikor a csuklóm kificamodása balesetet okozott. 13. Amikor a kereszteződéshez értem egy stop tábla jelent meg az úton, ahol eddig semmilyen tábla sem volt. Nem tudtam elég gyorsan fékezni és így elkerülni a balesetet. 14. Hogy elkerüljem az autóm első lökhárítójának sérülését, elütöttem egy gyalogost. 15. Az autóm szabályosan parkolt, miközben beletolatott egy másik autóba. 16. Egy láthatatlan autó előtűnt a semmiből, nekiment az enyémnek, majd eltűnt. 17. Bár azt mondtam a rendőröknek, hogy semmi bajom, amikor levettem a kalapomat, azt vettem észre, hogy koponyasérülést szenvedtem. 18. Biztos vagyok benne, hogy az az öregember nem is akart átmenni a másik oldalra, amikor elütöttem. 19. A gyalogos csak bóklászott, nem tudta, merre menjen, így hát elütöttem. 20. Láttam egy lassan mozgó, szomorú arcú öregembert, amint lepattan az autóm motorháztetőjéről. 21. A baleset közvetett okozója egy kiscsávó volt egy kis autóban, nagy szájjal. 22. Kirepültem az autóból, amikor az leszaladt az útról. Később talált meg néhány kóbor macska. 23. A telefonpózna nagyon gyorsan mozgott. Megpróbáltam kitérni az útjából, amikor nekem ütközött.
16
Szécsényi Harangok Aki Isten befogadta,
Ima, vers, vallomás „Személyes imánk egyszerű. Vagy úgy gondoljuk, hogy az imádsághoz sok szóra van szükség? Nem, gyakran elég néhány, akár ügyetlen szó is, hogy mindent Isten kezébe tegyünk, félelmeinket éppúgy, mint reményeinket. Amikor a Szentlélekre hagyatkozunk, akkor rátalálunk a nyugtalanságból a bizalomba vezető útra. És ekkor így szólunk: Szentlélek, add, hogy minden pillanatban feléd fordulhassunk. Oly gyakran elfelejtjük, hogy bennünk laksz, bennünk imádkozol és bennünk szeretsz. Jelenléted szívünkben bizalom és megbocsátás. Igen, a Szentlélek fényt gyújt bennünk. És bár nagyon halovány, mégis felébreszti szívünkben az Isten utáni vágyakozást. Az Isten utáni egyszerű vágyakozás pedig már imádság.” Roger testvér 2005-ös Taize-i leveléből
Felirat a váci székesegyház nagyharangján „Hős Hunyadink győzelmét zengi déli harangszó mint a kereszténység nagy diadalmi jelét. harmadfél századja lerázta hazánk a pogányság jármát s felszabadult ím Budavára s hazánk. Érc nyelvem folyton hirdesse időtlen időkig Isten iránt hálánk, s Mária szent nevedet. Zengem szent nevedet, mint zengé egykoron ősöm érc szava a törökön diadalmát nándori hősnek: Hunyadinak s hadi népének, kinek segélyért hozzád esdeni hív Callixtus pápa parancsa s mint örök esdeklés szálljon Szűz Mária hozzád most szavam: érted Szent Istvánnak régi hazája.” 1936
Pilinszky János: Kegyelem Bogarak szántják a sötétet és csillagok az éjszakát. Van időnk hosszan üldögélni az asztalon pihenő lámpafényben. Megadatott a kegyelem: miközben minden áll és hallgat, egyedül az öröklét működik.
Váradi Sára: Örökkön-örökké Kápolnája temetőnknek Szűz Anyánk születésének szenteltetett dicsőségben. Különösnek találjátok? Az ómegát s az alfát csak egy lépés választja-köti. Az örök körforgás, igen. Melyben minden valaminek kezdete és vége egyben. Na, erre varrjatok gombot! És ez így megy nap nap után, míg világ a világ, az ám. Hiszek az egy Istenben, a test feltámadásában, és az örök életben. Amen.
2006. szeptember
olyan vendéget fogadott be, aki nem hagy többé nyugtot neki. Paul Claudel
Faragó Ilona: Uram… Uram, te érted mi történik? A Veled való beszélgetések, már csak tartalékok? Mint az orvos által írt nyugtatók és fájdalomcsillapítók? Hol vagyunk? És hová tartunk Uram? Megannyi terhünk, asztrológusoknak, mágusoknak, az ezoterikus világ guruinak rakjuk le? Maradék erőnkkel kéjért, mámorért, bódulatért esdeklünk? Szent István népe, hát ennyi már csak az örökségünk? A színeket is csak a plázák csillogásában látjuk, meg a kínai boltok művirágaiban? Értékrendünket, ha még van, már csak a brazil sorozatok hősei, thrillerek vagy a kemény fiúk és szex madonnák határozzák meg? Volt valaha is ekkora úr a Mammon, mint ma? Uram, lelkem mélyén Ábrahám könyörög Szodomáért, én Szent István utódaként, megmaradásunkért!
II. János Pál pápa: Mosolyod Mosolyod, mely szívből fakad, Aranyozza be arcodat! Mosolyod nem kerül pénzbe, Mégis sokat ér testvéred szemében. Gazdagítja azt, aki kapja, S nem lesz szegényebb az sem, aki adja. Pillanatig tart csupán, De örök nyomot hagy maga után. Senki sem oly gazdag, Hogy nélkülözni tudná, És senki sem oly szegény, Hogy meg nem érdemelné. Az igaz barátság látható jele, Hintsd be a világot egészen vele. Mosolyod: nyugalom a megfáradottnak, Bátorság a csüggedőnek, Vigasztalás a szomorkodónak. Mosolyod értékes, nagyon nagy jó, De semmiért meg nem vásárolható. Kölcsönözni nem lehet, ellopni sem, Mert csak abban a percben van értéke, Amelyben arcodon megjelen'. És, ha ezután olyannal találkozol, Aki nem sugározza a várt mosolyt, Légy nagylelkű, s a magadét add, Mert senkinek sincs nagyobb szüksége mosolyra, Mint annak, aki azt másnak adni nem tudja. Szécsényi Harangok A szécsényi katolikus egyházközség hírlevele - megjelenik alkalmanként Kiadja a szécsényi Ferences Plébánia, szerkeszti a Szerkesztő bizottság Szécsény, Haynald L. u. 9. 3170, tel:32/370-880, fax: 32/370-357, www.szecseny.ofm.hu, e-mail:
[email protected] Felelős kiadó: fr. Lendvai Zalán plébános Készült: az Ipoly-Print Kft. Nyomdaüzemében, 900 példányban