LELKISÉG. A szécsényi katolikus egyházközség hírlevele szeptember. A szentségimádás

SZÉCSÉNYI HARANGOK A szécsényi katolikus egyházközség hírlevele 2005. szeptember

LELKISÉG A szentségimádás Bevezetés 1986 nyarán fedeztem fel a szentségimádást és tettem napi gyakorlattá papi életemben. Felismertem, hogy ez nem egy a sok jámborsági gyakorlat közül, nem egy újabb lelki program, amit el kell végezni, nem biztos recept és módszer a lelkipásztorkodás gyümölcsözővé tételéhez, hanem ez maga az Élet. Személyes és bensőséges kapcsolat azzal, aki annyira szeretett, hogy meghalt értem, és odaadta magát nekem. Először csak egyedül végeztem. Teljes csendben, eszköztelenül. Szerettem volna találkozni azzal, akitől addigra már rengeteg ajándékot kaptam, és aki mérhetetlenül több minden ajándéknál. Hónapokon át alig vártam, hogy leteljen az az egy óra, amit odaígértem neki. Semmi béke, semmi vigasztalás, semmi látványos gyümölcs nem termett, sőt napról napra nehezebb volt kitartani, mert szívem minden sötétsége felszínre tört. Fél évbe telt, amikor végre béke lett s „csendesen és váratlanul átölelt az Isten”. Első plébánosi helyemen megértettem, hogy nem egyedül kell végeznem, hanem közösséggel. Minden hónap harmadik hétvégéjén csendes napot tartottunk zsolozsmával, böjttel és szentségimádással. Számtalan gyümölcsöt termett azoknak az életében, akik eljöttek. Kaposváron, 1993. augusztus 4-e óta végezzük szép csendben. Először csak az erre a célra kialakított kápolnában, majd 1998. január 4-től egész nap, nyilvánosan, mindenki számára nyitott lehetőségként a Szent Imre templomban. Több mint hetven testvérem évek óta, hétről hétre hűségesen válaszol Isten szeretetére, visszaadva neki egy órát az Ő tulajdonából. Szolgál kitartóan másokért, a közösségért, a városért. Közös tapasztalatunkká vált, amit Kalkuttai Boldog Teréz anya így fogalmazott meg: „Isten a szív csendjében beszél. Isten a CSEND barátja, és nekünk hallgatnunk kell őt, mert nem a mi szavaink számítanak, hanem az, amit ő mond nekünk, és amit ő rajtunk keresztül mond.” Többek kérésére megfogalmaztam néhány gondolatot abból a tapasztalatból, amit nekem jelent a szentségimádás, és szeretettel adom közre az Eukarisztia évében azoknak, akik már gyakorolják ezt, vagy vágyakoznak az Élet forrása után.

Egy felismerés Semmi sem hihetetlenebb számunkra, mint az, hogy Isten mindent személyesen átél velünk kapcsolatban, minden „idegszálával” ránk figyel, és a keresztségünk óta életünk Őáltala, Ővele és Őbenne zajlik. Egyházunk és annak tagjai, a hit, a remény és a szeretet krízisét élik! A hit krízise: a megtapasztalásainkat, érzéseinket, tudásunkat fölébe helyezzük Isten szavának, a kinyilatkoztatásnak. A hit valóságát akarjuk kontrollálni a psziché valóságával és nem fordítva, a psziché valóságát a Szentlélek valósága által. Képtelenek vagyunk Jézus ígéreteit elhinni, a „veletek vagyok minden nap” és a „nélkülem semmit sem tehettek” örömhírét jelenvalóvá tenni kudarcaink, sikertelenségeink, bajaink közepette. Lehetetlennek tűnik számunkra a Jézus Krisztusban való életünket és az Ő bennünk való létét összekapcsolni azzal, amit éppen átélünk vagy megtapasztalunk. A remény krízise: „mi pedig azt reméltük, hogy...” Annyira el vagyunk foglalva dolgainkkal, lelki-fizikai állapotunkkal, hogy szem elől veszítjük az üdvösséget és az örök életet. Őrizgetjük álmainkat, illúzióinkat és ideológiánkat. Beleragadunk terveink megvalósításába, és amikor nem az történik, amit reméltünk, hisztisek, depressziósok vagy agresszívek leszünk. A szeretet krízise: „ha itt lettél volna, akkor...” Beképzeljük magunknak, hogy Istennek meg kell valósítania azt, amit mi gondolunk magunkról, családunkról, egyházunkról, társadalmunkról, mert különben nem is szeret és nem is Ő a Szeretet. Amikor ez a gyanú igazolódni látszik, akkor vitázunk, panaszkodunk, s végül abbahagyjuk az imát. Néhány tapasztalat Az ima nem természetes, hanem természetfölötti szükséglet, küzdenünk kell érte naponta, elszakadva néhány dologtól, bátran szembeúszva az árral. Kifogásokat gyártunk az ima ellen: nincs erőm, nincs időm, nem tudok imádkozni, mások jobban tudnak, mint én, mindig közbejön valami, ami fontosabb. Az imában mindenki kezdő. Senki sem tud a másiknál jobban imádkozni. Mindenki egyedi és különleges imádkozó. Az ima soha nem a mi teljesítményünk, a Szentlélek az, aki imára indítja a szívünket. Isten a hétköznapok eseményein és szükségletei által tanít bennünket imádkozni. Az imát, csak imádkozás által lehet megtanulni! Ima nélkül nincs életszentség. Naponta ki kell tartani újra és újra, addig, amíg be nem adom a derekamat, és Isten megváltoztat engem.

2

Szécsényi Harangok

Mit jelent a szentségimádás? Szerető szemlélése egy titoknak. Az ima és a kereszténység sem nem teória, sem nem ideológia. A teória és ideológia tárgya mindig megmagyarázható, objektív, sohasem misztérium. Ez több mint elmélkedés. A szemlélődésben fedetlen arccal szemléljük Isten dicsőségét. Isten titkának szemlélése szeretettel, az Oltáriszentségben köztünk jelenlévő Jézus Krisztus személyén keresztül. Titok - ami meghaladja minden racionalitásunkat, logikánkat, pszichológiát és teológiát is. Messze több minden fogalmunknál, amit róla alkottunk, több minden tudásunknál, vágyunknál és érzésünknél - kimeríthetetlen misztérium. Egy élet kevés ahhoz, hogy befogadjuk teljesen Isten titkát, de csodálatos ajándékként az életünk az örök élettel folytatódik, és ott színről színre láthatjuk azt, akit most tükör által, homályosan, a szent színek alatt szemlélünk. Mivel az Oltáriszentségben Isten alázata lesz nyilvánvalóvá, az alázatosaknak már itt egyre teljesebben feltárul a köztünk lévő Jézus titka. Szemlélni azt jelenti, hogy befogadni akarjuk, és nem kisajátítani. Ha szeretettel szemlélek valakit, akkor nem manipulálom, nem akarom az én terveim szerint irányítani. Rengetegszer elimádkozzuk „legyen meg a Te akaratod”, de nekünk mindig van jobb ötletünk, és nagyon várjuk, hogy a jó Isten azt fogja tenni, amit mi akarunk. Amikor mégsem az történik, amit szeretnénk, pedig kimondtuk, hogy „legyen meg a Te akaratod”, akkor a szívünk fellázad. A kiakadásainkból egyértelműen látszik, hogy ez így van. Amikor pedig szeretettel szemlélem azt, aki szeret, akkor egyszerűen csak befogadom. Azt akarom, hogy betöltsön, azt akarom, hogy a jelenlétével átjárjon. Szeretettel. Mit jelent ez? Kapcsolatot, ami soha nem lehet személytelen. Jézus Krisztussal való kapcsolatban nem lehetek külső szemlélő vagy döntőbíró. Azt jelenti, hogy elkötelezem magamat és ez az egész személyiségemet érinti. Megosztom vele, aki jelen van, a dolgaimat, érzéseimet, gondolataimat, emlékeimet, ötleteimet, terveimet, jövőmet és jelenemet, és meghallgatom az ő véleményét. Ebben a kapcsolatban semmit sem rejthetek el előle magamból. Isten jobban szeret engem, mint én magamat. Személyes érdekem, hogy kiszolgáltassam magamat neki, különösen azokon a területeken, amiket szégyellek, amiket titkolok, amik életem sötétségei, és én sem ismerem ki magamat bennük. Ebben a kapcsolatban semmi nem lehet magánügy. A szeretet számára semmi sem lehetetlen, de mindig kölcsönös kell, hogy legyen. Isten megvárja, hogy kész legyek magamat teljesen átengedni a szeretetének, és akkor olyan dolgokat tapasztalhatok meg, amiket azelőtt soha. Ebben a szeretetben meggyőződhetek arról, hogy a szeretet számára és Isten számára semmi sem lehetetlen, még az én életemben sem. Ha ebbe a szeretetbe belemegyek, akkor ki kell mondanom: tegyél velem, amit akarsz, mert Te vagy az én Atyám. Ha komolyan veszem a szeretetét, akkor végre föladom, hogy én írjam elő, hol, hogyan és mit változtasson meg bennem. Természetesen szabad kérni és vágyakozni, de mindezt az Ő nevében fejezem ki, és soha nem kívánok olyan dolgo-

2005. szeptember

kat, amik Őellene vannak. Ő mondja: „Aki szeret engem, … kinyilatkoztatom magamat neki” (Jn 14,21). Mire van szükség részünkről, hogy gyakorolhassuk a szentségimádást? Semmittevésre. Jó megtapasztalni annak igazságát, hogy a mennyei Atya szüntelenül munkálkodik az angyalokkal, szentekkel és a Szűzanyával együtt. Isten mindenhatóságának igazi megtapasztalása akkor kezdődik, amikor elérünk saját „mindenhatóságunk” végére, és nincs több ötletünk. A semmittevés nem lustálkodás, hanem befogadó figyelem. Idő kell ahhoz, hogy az élet által felkavart dolgok leülepedjenek bennünk. Nem elvesztegetett, üres idő akkor sem, ha a gondolataink kuszák. Engedjük őket nyugodtan kavarogni! Ne bosszankodjunk, és fel kell hagyni a gondolatvadászattal is! Egy kis humorral térjünk vissza Jézushoz! Neki semmi nem idegen abból, ami hozzánk tartozik. Előtte szabad kiadnunk a dühünket, a haragunkat is. Egyszerűen engedjük meg, hogy Isten ránk nézzen! Ő szeret minket kavargó, zűrös gondolatainkkal és érzéseinkkel együtt. A legnagyobb dolgok akkor történnek, amikor mi igazából nem csinálunk semmit, hanem csak megpróbálunk teljesen belehelyezkedni annak jelenlétébe, aki Mózesnek azt mondta önmagáról, „én vagyok az, aki van”. Aki jelen van, aki jelen volt, és aki jelen lesz. Vágyra. Életünk legmélyén vágyaink irányítanak bennünket. Szükség van arra, hogy felébredjen szívünkben a Jézus utáni vágy. A Tábor-hegyen azt mondták a tanítványok: „Uram, jó nekünk itt lenni”. Jó veled időzni. Mi, keresztények gyakran hasonlítunk ahhoz a pszichiátriai beteghez, amelyik állandóan azt kiabálja „Haza akarok menni! Haza akarok menni! Haza akarok menni!”, és amikor kinyitják neki az osztály ajtaját, nem megy sehova. Amikor nyitva vannak a templomaink, akkor sem megyünk be. Amikor „haza lehetne menni” az Atyához, aki különös módon jelen van Jézus Krisztus által az eukarisztiában, akkor sem élünk a lehetőséggel, nem megyünk be. Ennek a magatartásnak a mélyén valami egészen furcsa torzulás van: nem szeretünk együtt lenni azzal, aki szeret együtt lenni velünk. „Velem voltál és én nem voltam veled” - mondja Szent Ágoston. Ezért először fel kell ébreszteni szívünkben a vágyat. Azt a vágyat, hogy szeressünk együtt lenni azzal, aki annyira szeret minket, hogy mindent odaadott nekünk. Ez a vágy ott van a szívünk mélyén, ahol maga a Szentlélek van jelen. Ő az, aki ezt a vágyat szüntelenül ébresztgeti bennünk. Engedjünk a Szentléleknek, hogy ez a vágy a felszínre jöjjön, betöltse az életünket, meghatározza az időnket, a gondolatainkat és a tetteinket. A Szeretet találkozhasson végre azzal, akit szeret. Időre. A szeretet időben mérhető. Akit szeretünk, azzal, szívesen időzünk. Isten személy, aki szeretetében vágyakozik utánunk. A vágy beteljesedéséhez idő kell. Szüksége van arra, hogy időt adjunk neki, és nekünk is időre van szükségünk, hogy betölthesse vágyainkat. A másik iránti szeretetünk is legegyszerűbben azon mérhető, hogy menynyi időt töltünk vele. Ha rendszeresen kimarad az ima, a Jézussal való találkozás, amögött nem időhiány, hanem szeretethiány rejtőzik.

2005. szeptember

Szécsényi Harangok

Mindenkinek arra van ideje, amire akarja. Ha filmet akarunk nézni, ha találkozni akarunk valakivel, és ez nagyon fontos számunkra, akkor mindig találunk rá időt. Ha nem találsz időt arra, hogy imádkozz, hogy időt tölts Istennel, akkor felül kell vizsgálnod, hogy tényleg szereted-e, vagy pedig csak azt gondolod, hogy szereted. Sok-sok fiatal panaszkodik arra, hogy szüleinek nincs ideje rá. Pedig mindegyik szülő azt állítja, hogy nagyon szereti a gyermekeit. Ugyanezt mondják egymásnak a házastársak is, hogy nagyon szeretlek - a gyakorlat pedig azt mutatja, hogy nagyon kevés időt adnak egymásnak a személyes együttlétre, amikor nem programokat terveznek, problémákat oldanak meg vagy gyereket nevelnek, hanem személyesen jelen vannak egymás számára. Amikor torlódnak a tennivalók, amikor rengeteg a munka, olyankor kétannyi időt kellene szánni a legfontosabb kapcsolatunkra, Jézusra, mi pedig elsőként mindig az imaidőt rövidítjük meg, vagy hagyjuk el. Hasonlítunk ahhoz a zenekarhoz, amelyik az előadás után akarja tartani a főpróbát, vagy ahhoz a hadsereghez, amelyik állandóan csata után szeretné megtervezni a hadműveletet. Pusztában vándorló szomjazók vagyunk, akik ciszternákat ásunk, pedig bennünk buzog az élő vízforrás: üldögélünk az aranyhegy tetején és csecse-becséket koldulunk magunknak. Az időnk, minden hétköznapunk az Istené. Erre is vonatkozik az ige: „Tulajdonába jött, de övéi nem fogadták be.” Csendre. „Isten a szív csendjében beszél. Isten a csend barátja, és nekünk hallgatnunk kell őt, mert nem a mi szavaink számítanak, hanem az, amit ő mond nekünk.” (Teréz anya) Meg kell tanulnunk lecsendesíteni a szívünket Isten jelenlétében annyira, hogy hallhatóvá váljon a Szeretet hangja. Azok, akik már megpróbáltak csendben „semmit tenni”, elcsendesedni, azok tudják, egyáltalán nem könnyű feladat. Párbeszéd, igazi kommunikáció akkor születik meg, ha meghallgatjuk, és meghalljuk a másikat. Ekkor tudjuk befogadni Őt. Sajnos még a beszélgetések közben is gyakran csak azon törjük a fejünket, hogy milyen kész válaszunk vagy véleményünk van a hallottakra, és nem halljuk meg a másik mondandóját. A csend a szentségimádás egyik legfontosabb része. Nem volt könnyű elfogadtatni a testvérekkel, hogy nem az Oltáriszentség jelenlétében elvégzett engesztelő imaóráról van szó, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy kitöltjük az időt imákkal és énekekkel. Letudunk egy programot, elvégzünk egy imaórát. A személyes találkozáshoz el kell csendesedni. Fontos megteremteni ehhez a csend külső feltételeit is. Amikor hangosan imádkozunk könnyen, „versenyezni” kezdünk: ki tud szebben imádkozni, esetleg tud szebb imát, éneket találni. Fontos az engesztelő imaóra is, de még fontosabb, hogy meghallgassuk és meghalljuk mit mond nekünk itt és most az Eukarisztiában valóságosan jelenlévő Szentháromság. Ő szeretne minket is magához édesgetni a szeretet puha kötelékeivel. Csodálatos ajándék, amikor Isten elkezd beszélni. Ő nem süketnéma, miként azt sokan gondolják róla. Hallja, amit mondunk, és van személyes mondanivalója az életünkre is. Az

3

Atyánál jobban senki nem szeret bennünket. Mi az Atya gyermeke vagyunk. Az Atyának pedig van mondanivalója szeretett gyermekei számára. Nemcsak nekünk, a gyerekeknek kell beszélni, és elmondani mindent a Mennyei Atyának, fordítva is igaz: le kell csendesíteni a szívünket, hogy meghalljuk, mi a véleménye rólunk, hogyan látja az életünket. A Fiúnál jobban senki nem szeret minket. Jézus meghalt értünk szeretetből, és naponta odaadja magát nekünk az Eukarisztiában, eljutva a legteljesebb egyesülésig. Van mondanivalója számunkra. Nem kell hozzá rendkívüli lelkiállapot, misztikus élmény, hanem csak a szeretet és a szív csendje, hogy hallhatóvá váljon: milyennek látja kapcsolatainkat, időfelhasználásunkat, ambícióinkat, hogyan látja szenvedéseinket, sikereinket, hétköznapi életünket. A Szentléleknél jobban senki nem szeret bennünket. A Szeretet közölni akarja magát azokkal, akiket szeret. A Szentlélek által - aki szüntelenül imádkozik a szívünkben - hallhatóvá válik a Szeretet hangja. Fontos figyelni, hallgatni, és meghallgatni, mit mond rólunk a Lélek, mit mond nekünk a Lélek. Jelenlétre. Isten örök jelen, találkozni Vele csak a jelenben lehet. Tapasztalatunk az állandó „jelenlétvesztés”: vagy a múlt törmelékeiben kutatunk, vagy a jövő képeit rajzolgatjuk magunk elé, akár beszélgetünk valakivel, akár imádkozunk. Elfelejtettük, mit jelent a találkozásainkban jelen lenni. Újra kell tanulnunk ezt is. Nem könynyű a házasságokban, a családokban személyes figyelemmel jelen lenni azok számára, akiket szeretünk. Az imáinkat is kitöltjük „programokkal” és nem figyelünk igazán arra, aki teljes szeretetével figyel ránk. Jelenlétvesztésben élünk. Mire hív Jézus a szentségimádásban? Szolgálatra. Nemcsak önmagunk miatt megyünk szentségimádásra, nemcsak a Jézussal való személyes találkozás ajándékáért, hanem másokért, a Test többi tagjáért is. Egy testnek vagyunk a tagjai, és minél jobban átjárja a tagokat Isten szeretete, annál inkább akarnak segíteni, szolgálni másokért és másoknak. Ezért a szentségimádás szolgálat is. Ugyanazt tesszük, amit azok, akik az evangéliumi történetben leengedték a tetőn keresztül Jézus elé béna társukat. Mi is közbenjárunk másokért, csendben odavisszük Jézus elé azokat, akik szükséget szenvednek, vagy akiket a szívünkbe zártunk. Megvalljuk Istennek, hogy nem tudjuk megoldani az életüket, és még azt sem tudjuk, mire volna igazán szükségük. Nem tehetünk jobbat, mint az Ő szeretetébe helyezzük őket. Aszkézisre. Lemondunk a jóról egy nagyobb jó kedvéért. Pedig rengeteg jó dolgot lehetne a „semmittevés”, a szentségimádás ideje alatt is csinálni. Akik megpróbálnak elcsendesedni, és elhatározzák, hogy egy órát azzal töltenek, aki maga a Szeretet, azok gyakran megtapasztalhatják a jóra való kísértést. Eszükbe jut, mennyi jó dolgot tudnának elvégezni ezen idő alatt, mennyi mulasztásuk van feladataik elvégzésében, és azt most mind bepótolhatnák. Hasznosabban is tölthetnék az időt, sokat segíthetnének. Úgy gondoljuk, másokkal jót tenni százszor többet

4

Szécsényi Harangok

ér, mint egyszerűen csak időzni annak jelenlétében, aki minden jóság forrása. Ezért aszkézis, ha egy nagyobb jó kedvéért elhagyunk valamit. Mert annál nagyobb jó nincs, mint hogy Isten jelenlétében lehetünk, aki a legnagyobb Jó, a tökéletes Szeretet, és Irgalom. Megfontolandó Teréz Anya gondolata: ha nővérei megrövidítik a szentségimádás idejét azért, hogy több jót tehessenek a rászorulókkal, akkor egy idő után már nem fogják felismerni és megszeretni a megtört embertársaikban jelenlévő Krisztust. Szeretetválaszra. Mindent megelőz az életünkben Isten ingyenes, feltétel nélküli szeretete irántunk. Az eukarisztikus kapcsolat is tőle indult ki. Ő az, aki szeretetében odáig ment, hogy jelenvalóvá tette magát az Oltáriszentségben. Láthatóvá, tapasztalhatóvá, érzékelhetővé. Alázatában alkalmazkodott teremtett létünk igényeihez. Minden idő, amit vele töltünk, válasz az ő szeretetére. Milyen gyümölcsei vannak a szentségimádásnak? Szemléletváltás. A hangsúly fokozatosan átkerül a tapasztalatról a hitre. A hit titkát, Jézus állandó jelenlétét minden érzésünknél, hangulatunknál nagyobbra fogjuk értékelni. Isten Országának békéje és öröme Jézus Krisztusban elérkezett itt és most, ma és jelen van köztünk. A hit által szemlélni az életünket azt jelenti, hogy az érzéseinknél fontosabb lesz az Ő jelenléte, ezért mindig készek és képesek is leszünk hálát adni. Ennek a jelenlétnek a fényében azután egyre többször jut majd eszünkbe, hogy Ő miként látta, hogyan élte meg azokat a helyzeteket, amikbe kerültünk, hiszen Ő is jelen volt mindvégig. Meghosszabbított jelenlét. Megígérte, hogy velünk van minden nap a világ végéig. Megígérte és megtartotta minden képzeletünket meghaladó módon, hiszen az Eukarisztiában Jézus eggyé lett velünk. Nemcsak elkísér bennünket, hanem jelenvalóvá tette az életét a létünkben. Isten országa bennünk van. Szabadok vagyunk arra, hogy a jelenlétébe vetett hit oldaláról szemléljük és értelmezzük életünk minden eseményét, minden percét. Teljesen másképpen néz ki minden Isten szeretettel teli jelenlétének fényében. A csend, a szentségimádás segít abban, hogy észrevegyük ezt a jelenlétet, és egyre fontosabb lesz számunkra: hogyan lát bennünket és hogyan látja dolgainkat Isten? Új kapcsolat az Élet Igéjével. Az Ő jelenlétében megelevenedik az Ige, eszünkbe juttatja szavait, világosságot támaszt a szívünkben, és szeretni fogjuk a Szót. Bátorságot kapunk tőle mindannak tettekre váltásához, amit megértettünk a szavaiból. Nagyobb önismeret. Ahhoz, hogy teljesíteni tudjuk a főparancsot, „szeresd felebarátodat, mint önmagadat”, ismernünk kell azt, akit szeretnünk kell. Igazi önismeretre csak szeretetkapcsolatokon keresztül juthatunk. Jézussal való személyes kapcsolat sokat segít ebben. Ő nem vádaskodik, és nem ítél el. Bízik bennünk, és bízhatunk benne. Aki szeretni akarja Istent és embertársait, annak meg kell ismernie és szeretnie önmagát emberi valóságában. Isten gyermekei, Jézus barátai, a Szentlélek szentélyei vagyunk. E kinyilatkoztatás szerinti önazonosságunk egészen más, mint ami a főnökeink, a házastársunk, az ellenségünk véleménye rólunk. Isten jelenlétében fölismerheted, ki vagy, és megünnepelheted szeretetben azt, aki vagy. Isten első ajándéka önmagunk számára mi magunk vagyunk. Már a világ teremtése

2005. szeptember

előtt elhatározta szeretetében, hogy legyél. Ő szőtte össze a testedet anyád méhében. Minden idegszáladat, minden részedet szeretetből alkotta. Ha ebben a szeretetben ismered meg lényedet, akkor oda tudod adni önmagadat szeretetválaszként. A szeretet oktalansága. A racionalitással szemben nálunk nem az irracionalitás, nem az infantilizmus, hanem a szeretet oktalansága áll. Ez ennek a szeretetkapcsolatnak tudatos, szabad gyümölcse. Mit jelent ez? Isten szeretetét minden egyes emberben szemlélhetjük. Körülöttünk minden Isten szeretetének kifejezésévé válik. Lehet, hogy mások ezért megmosolyognak, kinevetnek, bolondnak néznek bennünket, de úgy gondolom, csak irigységből, mert valójában ők is szeretnének ennyire szabaddá, „bolonddá” válni. Teréz Anya szerint a szentségimádásban felismerjük Jézus Krisztust, és megszeretjük őt, hogy azután elmenve felismerjük és megszeressük az úton fekvőben is jelenlévő Jézus Krisztust. „Éheztem és ennem adtatok” - mondja Jézus. „Mikor láttunk téged éhezni?” A válasza: „Amit e legkisebb testvéreim közül eggyel is tettetek, velem tettétek.” „Ez az én testem” - érvényes az Eukarisztiára is és az üldözött, éhező, peremre jutott, szegény, beteg, kicsiny és megvetett embertársainkra is. Az Eukarisztiában megtört Krisztus és a megtört ember ugyanaz. A kontempláció gyümölcseként szeretettel szemlélhetjük Istent még a bűnösökben is. Ezért nem balgaság, amikor Szent Ferenc leborul a démontól megszállt testvér előtt, és imádja benne a Szentháromságot. A hetedik napon a démon föladja, és elmenekül. Testvérek Krisztusban. A szentségimádás gyümölcseként nemcsak magunkról ismerjük fel, hogy Isten szeretetajándékai vagyunk, hanem az embertársainkról is kiderül, létük Isten szeretetének az ajándéka. Többé már nem riválisaink, akikkel versenyeznünk kell, akiket kényszeresen saját képünkre és hasonlatosságunkra akarunk formálni. Végre testvérek lehetünk, akiket szerethetünk olyannak, amilyenek, és befogadhatjuk őket a szívünkbe. Igazi párbeszéd indulhat el közöttünk, a változtatás kényszere nélkül. Közösség születik. Amikor elkezdünk „semmittenni” a Szentháromság jelenlétében, akkor egy élő, eleven szeretetközösségbe kapcsolódunk be: az Atya, a Fiú és a Szentlélek szeretetközösségébe. Már négyen vagyunk! És ez nagyon jó közösség, sokkal jobb, mint bármi más. Ahol pedig ez a közösség elkezd élni, ott újabb közösségek születnek anélkül, hogy különösebben meg kellene tervezni, anélkül, hogy különösebben aggódni kellene. Kezdd el! Ha mindezek fontosak számodra, akkor ne várj senkire, kezdd el te magad! Mindegy, hogy hogyan, de kezdd el! Ne hivatkozz arra, hogy nálunk ez nem szokás, nálunk ezt nem csinálja senki. Ne várj a közösség többi tagjára, a plébánosra, vagy bárki másra! Istennél nem kell hivatkozni senkire. Te az ő gyermeke vagy, állj a színe elé, kezdd el te személyesen! Ez nagyon fontos. Kezdd el, és a többit bízd rá a Jóistenre! Ő mindent ki fog bontani a te életedben, és a te élethelyzetedben is. Ne titkold, amit csinálsz, elő kell állni vele, akár alkalmas, akár alkalmatlan. A tartóra tett mécsesnek világítani, a hegyre épült városnak látszani kell! ...és ne add fel! Varga László, kaposvári plébános

2005. szeptember

Szécsényi Harangok

Liturgia – az Eukarisztia éve Az oltár Sokféle erő van az emberben: a megismerés által megragadja a körülötte lévő dolgokat, a csillagokat és hegyeket, a tengert és a folyót, a fát és az állatot, minden körülötte lévő emberi lényt, és mindezt bevonhatja saját belső világába. Szeretheti őket, de gyűlölheti is és el is taszíthatja magától; szembe helyezkedhetik velük, vagy vágyakozhat utánuk és magához vonhatja őket. Megragadhatja a körülötte lévő világot, és saját akarata szerint formálhatja azt. Az örömnek és a vágynak, a szomorúságnak és a szeretetnek, a nyugalomnak és az izgalomnak sokszoros hulláma járja át szívét... Legnemesebb ereje azonban az: megismerni, hogy egy magasabb lény áll felette, ezt a magasabb lényt tisztelni és érte síkra szállni. Az ember elismerheti maga fölött az Istent, imádhatja Őt, és feláldozhatja magát Érte, azért, „hogy Isten dicsőíttessék.” De hogy az Isten fönsége az értelem előtt fölragyogjon, hogy az ember ezt a Fölséget imádja, s ne rekedjen meg önzően önmagában, hanem kilépjen önmagából, síkra szálljon Érte, hogy a fenséges Isten dicsőíttessék: ez az áldozat. A lélek legmélyebb ereje, hogy áldozatot tud hozni. Az emberi lélek legmélyén honol az a nyugalom és világosság, amelyből az áldozat Istenhez emelkedik. Ennek az emberben lévő legmélyebb, legcsendesebb és legerősebb valóságnak külső, látható jele az oltár. A templom szentélyében áll, lépcsők emelik ki abból a térből, amely kívülről maga is el van különítve az emberek munkaterétől, s különálló, miként a lélek szentélye. Szilárdan áll biztos talapzatán, miként az ember igaz akarata, mely ismeri Istent és kész arra, hogy Érte kiálljon. És a talpazaton ott nyugszik az oltár lapja, a mensa, egy szépen elkészített hely, amelyen az áldozatot bemutatják. Nem valami zeg-zug, hanem szabad sík. Nem félig homályos, zavaros tett, hanem nyíltan áll mindenki szeme előtt. Olyan, amilyennek az áldozatnak kell lennie a szív mélyén. Egészen világosnak az Isten szeme előtt, minden fenntartás és hátsó gondolat nélkül. De a kettő összetartozik: a külső oltár, és a lélek bensejében lévő oltár. Az a külső, amely a templomnak a szíve, és ez a belső, amely az élő emberi kebelnek, belső templomnak legmélyén áll, amely templomnak kifejezése és jelképe az a külső templom a maga falaival és bolthajtásaival. Romano Guardini

5

PLÉBÁNIAI ÉLETÜNK – KÖZÖS ÉLETÜNK Nyári élményeink MÉCS Napok Házasoknak Először is egy pár szóban szeretnénk bemutatni a MÉCS családközösséget, amelynek mi is tagjai vagyunk. A MÉCS családközösségek plébániai alapon szerveződő, katolikus házascsoportok. Céljuk, hogy a szentségi házasságban élő házaspárok, a közösség ereje által, keresztény hitükben elmélyülve és megerősödve egyre hitelesebben élhessék meg krisztusi hivatásukat a világban. A MÉCS egyrészt szentírási jelkép, másrészt csoportbeszélgetések felépítéséből adódó betűszó: Megfigyelés – Értékelés – CSelekvés. Magyarországon az első MÉCS közösség 1996-ban indult a nemzetközi CFM keresztény családmozgalom részeként. Idén nyáron szécsényi közösségünkből „hárman párban” elhatároztuk, hogy részt veszünk egy, a mozgalom által szervezett hétvégi együttléten. Tudtuk, hogy ezen az ország más tájairól több házaspár is részt vesz. Az itthon maradó négy gyermekünk felügyeletét édesanyám vállalta el (bátor volt!). A tőlük való elválás nehézségei után, – melyben elég ritkán van részünk – izgatottan, kíváncsian, nyitottan érkeztünk meg Tahiba, a Szív Lelkiségi Központba, ahol már a kert szépsége, és nyugalma ámulatba ejtett. Az országból tíz házaspár vett részt a hétvégén. Első találkozásunkkor őszinte kíváncsiság töltött el bennünket, és mindenkin ezt láttuk. A résztvevők 7-37 év óta házasságban élő házaspárok voltak, mi a középkorosztályt képviseltük. A lelkigyakorlat 12 alapkérdésnek az egyéni és páronkénti értékelésén alapult. Ebben segített Szláby Tibor atya témakörönkénti előadása. Két segítő házaspár, pozitív és negatív életpéldáin keresztül mi is ráébredtünk arra, hogy sokéves házasság alatt kríziseinket túlélhetjük, ha bízunk a házasság szentségi erejében. Jó volt látni, hogy más emberek hogyan próbálják Istent a házasságukban jelenlévővé tenni. Jó volt olyan kérdésekről beszélgetni, amiről itthon valószínű soha nem beszélgettünk volna, hiszen maga a kérdés sem fogalmazódik meg bennünk. Jó volt úgy kettesben lenni, hogy érezhetően hármasban voltunk a három napon keresztül. Úgy gondolom, bizonyos fokig sikerült a MÉCS házashétvégének a lényegét átélni: Egység, minden szinten Isten terve szerint! Az elváláskor megígértük, nem veszítjük szem elől egymást, hisz összeköt ennek a meglepetésekkel teli szép hétvégének bizalmi, szeretetteljes élménye. Jó szívvel ajánljuk mindazoknak a házaspároknak, akik szeretnének a házasságukban megerősítést kapni, megújulni, továbbfejlődni, és felfedezi Isten jelenlétét az életükben. A legközelebbi MÉCS napok házasoknak: 2005. október 14-16-ig Tahitótfaluban lesz. Jelentkezési határidő: szeptember 30. Jelentkezni a plébánián, vagy a 06-70-4510907 telefonon, vagy e-mailben: [email protected] Balázs Jani és Magdi

6

Szécsényi Harangok

Ifjúsági tábor Nagybörzsönyben Milyen volt a tábor? Nemcsak nekem, de a tábor többi résztvevőjének is felejthetetlen élménnyé vált. Mikor megérkeztünk mindenki otthonosan elhelyezkedett, felkészülve az egész hétre!!! Kezdetben minden döcögősen ment de aztán belerázódtunk. Ebben az idősebb kísérők és persze Tihamér atya segítettek.

A programok igen változatosak voltak, a mindennapi mise és a közös imádságok a lelki feltöltődést biztosították. Emellett részt vettünk a Nagybörzsönyt bemutató vetélkedőn, és előadást hallgattunk Petőfi Sándorról, a népzene terjedéséről valamint a magyar őstörténetről. És persze felejthetetlen volt az éjszakai túra, melyet Erdélyi Tamás, egyik kísérőnk vezetett. Hajnali háromkor elindulva célunk a napfelkelte megnézése volt, melyet kisebb-nagyobb akadályokkal megbirkózva, de végül is elértünk. A fáradtságot pótolta a gyönyörű látvány. Hazaérkezésünk után még sokáig emlékezni fogunk az élményekre, amelyeket Nagybörzsönyben szereztünk. Horváth Mária

Káptalanfüred – a kisebbek és a nagyobbak szemével A meteorológus azt mondta: „zápor, zivatar várható”, ennek ellenére verőfényes napsütésben indultunk útnak, a Balaton északi partján fekvő káptalanfüredi ferences pihenőházba, szép júliusnak 18. napján. Odaérkezésünkkor gyors beköltözés, az útról megmaradt édességek, szendvicsek leadása a közösbe, majd ebéd e szendvicsekből, közben csapatnévsor-ismertetés, aztán irány a strand. Az egész délutánt a strandon töltöttük. Már itt mindenki várva várta az éjszakai számháborút. Este előbb a hittantáborokban már megszokott őrangyaltisztség elfoglalására került sor, aztán irány a rengeteg. Gyors szabályismertetés, bázisok elfoglalása, és kezdődhetett a harc a feketék és a pirosak között, ahol végül a pirosak diadalmaskodtak. Másnap délelőtt lelki program, melynek témája ,,az Eukarisztia, mint ajándék és mint áldozat”. Állomásról állomásra haladva kerültünk még közelebb az Eukarisztia megismeréséhez. Délután ki kézügyeskedett, ki kártyázott, és volt aki egyéb közösségi játékban vett részt. Aztán eljött a tábor első szentmiséje. A szerda a kirándulás jegyében telt. Vonaton Szigligetig robogtunk, ahol megtekintettük a középkori várat. Vissza-

2005. szeptember

felé az út egy részét sétahajóval tettük meg, majd ismét vonatra ültünk, és meg sem álltunk hazáig. Otthon szentmise a közeli kápolnában, ahol már nem csak az ének, hanem az orgona hangja is felcsendült. Este tábortűz az ilyenkor megszokott játékokkal és nótákkal. Egész éjszaka szentségimádás volt félórás váltásokban, amitől először mindenki megijedt egy kicsit, de amikor elment, érezte, hogy érdemes volt. Csütörtökön el kellett halasztanunk a betervezett csapatversenyt a jó idő hiányában és az eső bőségében, ezért előrehoztuk a péntekre tervezett lelki programot és beszélgetést, melynek témája ,,az Eukarisztia mint táplálék és mint a közösség forrása” volt. Délutánra kivirradt, így a csapat egyik része a közeli rétre indult métázni, focizni. A másik csoport maradt a kissé nyugodtabban űzhető kézművességnél. Ez a délután bemelegített az újabb éjszakai számháborúra, amit még a kisebb-nagyobb eltévedések se tudtak megzavarni. Pénteken végre az idő is kedvezett az akadályversenynek és a csapatjátékoknak, amelyek a réten lettek megtartva. Az állomásoknál izgalmas és gazdag játékoknak lehettünk részesei. Délután végre újra irány a Balaton! Este szalonnát sütöttünk, és a tábortűz mellett el is fogyasztottuk. Szombaton fájó szívvel vettünk tudomást arról, hogy két kísérőnk (Zalán atya és Zsolt) nem bírja tovább velünk, és hazautazik ☺. A búcsúzkodás után „könnyed” sorversenyre került sor a már ismert réten. A sorverseny végeredménye, ahogy az lenni szokott, igen szoros volt. Délután mindenki próbára tette a kézügyességét, amíg a kellékek tárháza engedte, akinek pedig a keze már nagyon ügyes volt, azok a többiekkel játszhattak. Este a tábortűznél minden csapat előadott egy kis darabot, volt, aki bibliai, volt, aki humoros történetet adott elő. A tábor végén szomorúan kellet tudomást szereznünk arról, hogy nincs tovább, és hogy ki kell takarítani, amit persze becsülettel el is végeztünk. Az őrangyalok elmondták az őrzötteiknek, hogy „én őriztelek” és átadták a lapot, amelyen az őrzöttek saját jótulajdonságaikat olvashatták. Hazafelé a menetrend ugyanaz volt: vonattal utaztunk a fővárosba, aztán különbuszszal hazáig. Hálás szívvel köszönjük a felnőtt kísérőinknek a gondoskodást, a szakács néniknek a finom falatokat, az ifjúsági hittanosoknak és mindenkinek, hogy jelenlétükkel szebbé, jobbá és emlékezetesebbé tették nekünk ezt a hetet. Találkozunk 2006-ban! Beszkid Márk

Az idén július 18-24. között került megrendezésre a 4-8. osztályos hittanosok tábora a káptalanfüredi ferences pihenőházban. A tábor résztvevői: gyermekek és szervezők. Ez utóbbit két csoport képviseli: az ifjúsági hittanosok és a hitoktatók. Én kísérőként vettem részt. Amíg én is gyermekként voltam a tábor résztvevője, meg sem fordult a fejemben, hogy egy ilyen tábori program mekkora szervezést és felelősséget igényel. Már az első szervezői összejövetel alkalmával kiosztásra kerültek a feladatok egymás között. A táborvezető, Betti néni koordinálta a csoportok munkáját. Jó volt hazajönni a megbeszélésről azzal az érzéssel, hogy „szárnyaim alatt” olyan gyermekek lesznek, akikért felelősséggel tartozom.

2005. szeptember

Szécsényi Harangok

A tábor elején mindannyian megfogalmaztuk, hogy miért, kinek a hatására jöttünk a táborba, s mit várunk a héttől. A körberakott mécsesek alatt egy kereszt alakú lapra volt felírva mindenkinek a neve, melyből húztunk egyet, s a hét folyamán őrangyalaként rá kellett vigyázni, s a jó tulajdonságait kellett figyelni. A hét végére többé-kevésbé sikerült felismerni, hogy ki kinek volt az „Őrangyala”. A tábornak meghatározott menete volt. Az üdülő melletti kis kápolna adott helyet a mindennapi szentmisének. A napi programok igen gazdag választékkal álltak össze: strand, kirándulás, kézművesfoglalkozás, lelki programok, az izgalmas éjszakai számháborúzások, társasjátékok, kártyacsaták. A reggeli torna alatt minden testrészünket megmozgattuk – még a nyelvünket is ☺ –, s ettől egész nap frissek maradtunk. A tábortűz mellett jól esett a frissen sült szalonna, utána pedig az ének, a közös nevetés, az együttlét. De nemcsak a sült szalonna volt finom, hanem az egész heti menü is, melyet Bori néni és Ica néni készített el számunkra.

7

azért az elkötelezett munkáért, amelyet az emberek testi, lelki ínségének csillapításért végzett hosszú éveken keresztül. Az irgalmas szamaritánus önzetlenségével segített minden rászorulón, és ezzel magát az élő Jézust hozta közel a beteg emberekhez. Ezt a lelkületet a Fővárosi Szociális Otthon főnővéreként a pártállami időkben is gyakorolta, különös lelki erőről téve tanúságot. Gilberta nővér 1920-ban született Kisnémedin. 1940-ben lépett be a Ferences Szegénygondozó Nővérek Kongregációjába. Losoncon a szeretetotthon lakóinak gondozója lett, majd Kassára került. Az ostromot Balassagyarmaton élte át, majd a feloszlatásig a rend zugligeti házában társaival 30 idős ember ellátásáról gondoskodott. Két évig gyárban, azt követően pedig 9 évig ápolónőként dolgozott egy gyermekkórházban. 1962-től nyugdíjazásáig a Fő utcai Fővárosi Szociális Otthon főnővére volt. Később egy nyugdíjas házba került, ahol ügyeletes nővérként dogozott 1990-ig. Ettől kezdve újra a rendi közösségben él, melynek 1997-2001 között általános elöljárója volt.

Erdélyben jártunk…

A szabadidős tevékenységeket, ahol csillogó szemek, kipiruló arcok, nagy nevetések, ügyeskedő kezek, izgalmas pillanatok résztvevői voltunk mindannyian, úgy gondolom, a lelki programok koronázták meg. Ekkor arra törekedtünk, hogy minél jobban megismerjük az Eucharisztiát – ezt a csodálatos titkot és gazdagságot. A tábor minden napján egy-egy bibliai részlet alapján követtük Jézus magatartását, s törekedtünk arra, hogy a lehető legjobban teljesítsük ezt. A tábor gazdag programja nemcsak tartalmilag fogott meg, hanem szívembe zártam azokat az embereket, gyerekeket, pillanatokat, amelynek részese voltam. Boldog, örömteli érzés az, amikor valaki önzetlenül, felelősséggel nagyra tudja nyitni a szívét mások iránt, példa erre az én életemben ez a tábor. Bagó Veronika

Pro Caritate Christiana díj A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Pro Caritate Christiana díjat adományozott Tóth Margit M. Gilberta ferences szegénygondozó nővérnek. A díjakat Seregély István érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke adta át 2005. június 8-án, az MKPK székházában. A díj olyan személyek elismerése, akik a szeretetszolgálat ügyét kiemelkedően, elkötelezett keresztény életük példájának felmutatásával képviselik és szolgálják. A kitüntetéssel a konferencia tiszteletét és köszönetét kívánja kifejezni

„Hej, én édes jó Istenem, oltalmazóm, segedelmem, vándorlásban reménységem, ínségemben lágy kenyerem” – énekelhette volna ezt a régi székely himnuszt a plébánia családos közössége, mikor átlépve a magyar-román határt Erdélybe indult a gyerekekkel, felnőttekkel teli kis autóbuszon. Marosvásárhely felé útközben megállva Kolozsvárott megcsodáltuk a Szent Mihály székesegyházat és az előtte lévő Mátyás-szobrot, ami még mindig büszkén hirdeti Magyarország dicső múltját. Marosvásárhelyen a ferences plébánia hívei, élükön (az erdélyi) Kapisztrán atyával fogadtak barátságosan és ízletes meleg vacsorával. Szállást a közösség családjainál kaptunk, akikkel éjszakába nyúlóan beszélgettünk. A vasárnap szentmisével kezdődött a munkásmoziból helyrehozott templomban, majd a város főterét és a Kultúrpalotát néztük meg, ahol ízelítőt kaptunk a székely nép életéből, mondáiból. Búcsút véve a helyiektől Szováta majd Parajd következett. Itt a híres Só-vidék nagy sóbarlangjában felejthetetlen órákat töltöttünk. A sós levegő után jólesett ebédelni Vármezőn a Görgényi-havasok lábainál, ahonnan Korondon át estére Székelyudvarhelyre érkeztünk, és ahol Anaklét testvér nagy szeretettel várt minket a helyi ferences kollégium udvarán. Másnap gyönyörű vidékeken át érkeztünk meg a Gyilkostóhoz, majd utána a Békás-szoroshoz. Mindenkit ámulatba ejtett a hegyek szépsége, a meredek sziklafalak, a zuhatagokkal tarkított, rohanó hegyi patak. Visszafelé megálltunk a gyergyószárhegyi ferences kolostornál, ahol a 85 éves, mégis fiatalos Ervin atya tanított, vizsgáztatott és ugratott minket. Szerencsére gyermekeinknek is helyén volt az esze, és nem vallottunk szégyent. Kedd reggel elköszönve a székelyudvarhelyi testvérektől Csíksomlyóra utaztunk, erre a régi, székelyek által sűrűn látogatott Mária-kegyhelyre, ahol részt vettünk négy erdélyi ferences testvér örökfogadalmas miséjén. Nagy öröm volt újra látni az ismerős, noviciátusukat régebben Szécsényben töltő testvéreket, a Magyarországról és máshonnan érkezett nővéreket, ismerősöket. A templom és a

8

Szécsényi Harangok

környék rövid megismerése, majd a kiadós zápor és jégeső után a klarissza nővéreknél vendégeskedtünk a vesperáson és egy kis beszélgetésen. Szerdán a Gyimesek vidéke kápráztatott el minket nemcsak szépségével, hanem az itt élő magyarság élni akarásával. Gyimesfelsőlok magyar katolikus iskolája és kollégiuma jelzésértékű nemcsak az erdélyi magyaroknak, hanem nekünk is. Erről építője, Berszán Lajos atya szavaiból is meggyőződhettünk, erőt merítve magyarságunkhoz tanúságtételéből. A gyimesi völgy végén az ezeréves magyar határ mementója és a Rákóczi-vár volt a következő megálló. Itt a történelmi visszatekintés mellett Wass Albert: Üzenetet haza című versének elszavalásával emlékeztünk meg a trianoni békediktátum következményeiről és a Szent Korona országának széthullásáról. Ugyancsak megrendítő élmény volt a másnapi, Nyergestetői megálló, ahol az 1848-49-es szabadságharc hős székely katonái az utolsó szálig védelmezték a szorost és a hazát a cári túlerővel szemben. Emléküket magyarok által hozott és felállított kopjafák, keresztek őrzik. A Szent Anna-tó a fenyvesekkel borított hegyek között az erdélyi táj egyik legszebb része. Az itt álló kis kápolnához évszázadok óta zarándokolnak Anna-napkor a székelyek.

Visszafelé Kézdivásárhely főterén álltunk meg, tisztelettel adózva a híres szabadságharcos Gábor Áron emlékének. A kapukból nyíló kis utcák és a régi szépségükben megmaradt kovácsoltvas kapuk jól tükrözik a székely nép igényességét. „Vándorfecske sebes szárnyát, vándorlegény vándorbotját, vándorszékely reménységét, Jézus, álld meg Erdély földjét.” – Bármennyire is sűrű és fárasztó volt egy-egy napunk, a másnap annyi új élményt hozott, hogy szinte felfrissült mindenki. Azzal az érzéssel érkeztünk és utaztunk haza, hogy rég nem látott rokonoknál, testvéreknél tettünk látogatást. A székely nép figyelmessége és vendéglátó barátsága példamutató, magyarságtudatuk és hazaszeretetük számunkra is követendő. A történelem viharaiban, Szent István királyunktól napjainkig sokat szenvedtek, sok keserűséget, bánatot éltek át, de mindvégig megmaradtak embernek, magyarnak. Hisszük és tudjuk, hogy segítette őket a csíksomlyói Szűzanya közbenjárása, ahogy minket is segített szép és tanulságos utazásunk során: „Vándorfecske hazatalál, édesanyja fészkére száll, hazajöttünk, megáldott a csíksomlyói Szűz Mária.” Király család

2005. szeptember

„Eljöttünk, hogy hódoljunk neki” (Mt 2,2) Ezzel a mottóval hirdette meg II. János Pál pápa a XX. Ifjúsági Világtalálkozót Kölnben. Amikor a tavasszal meghallottuk ezt a felhívást, érdeklődni kezdtünk, és végül az egyházközségből öten jelentkeztünk a világtalálkozóra. A Szentatya meghívólevele nagyon buzdító volt számunkra. Minden hónapban kaptunk egyegy felkészülési anyagot, amely által lelkileg is készülhettünk a találkozóra. Ezek az írások kifejtették a Szentatya meghívó levelét, hogy mélyebben megértsük a napkeleti bölcsekről szóló szentírási részt. Mi is, a három királyokhoz hasonlóan elindultunk a világ minden tájáról, hogy együtt hódoljunk Jézus előtt. Mindez szorosan kapcsolódik Kölnhöz, hiszen a hagyomány szerint az ottani dómban őrzik a napkeleti bölcsek ereklyéit. A Váci Egyházmegyéből két busszal indultunk az előtalálkozóra, Volkenrodába, amit a Chemin Neuf Közösség tartott. Az itt töltött öt nap alatt jobban megismertük a közösséget, és találkozhattunk más nemzetek fiataljaival. A Chemin Neuf egy francia alapítású ökumenikus közösség, akik az egységre törekednek: egységre a különböző felekezetű keresztények között, egységre a népek között, a szegények és gazdagok között. Közösségükben élnek családok, szerzetesek, papok; mindnyájan az evangelizációért, a keresztények képzéséért. Bár a természet ellenünk dolgozott – hideg volt és sokszor esett az eső –, ez nem rontotta el a hangulatunkat. Nagyon élveztük a közös estéket, ahol több alkalommal is bemutatkoztak a különböző nemzetek énekekkel, tánccal, és így megismerhettük kultúrájukat. A közös éneklésekben igazán felszabadultan vettünk részt, és így is ki tudtuk fejezni örömünket. Péntek este kiengesztelődési estet tartottunk, amikor egy nagy kereszt körül imádkoztunk. Mindenki írt egy levelet vagy Jézusnak, vagy valakinek, akivel szeretne kibékülni, vagy egy olyan embernek, aki már a mennyországban van. Azután ezt a levelet kivittük a kereszt tövébe egy mécsessel együtt, és ott még imádkoztunk egy kicsit. Nagyon jó volt ilyen kézzelfoghatóan megtapasztalni Isten megbocsátását és keresztjének erejét! Szintén a pénteki naphoz kapcsolódott egy másik fontos élmény: a kiengesztelődés és egység nevében megszervezték azon nemzetek közötti kibékülést, amelyek a történelemben mély sebeket ejtettek egymáson. Így történt, hogy a magyarok és a franciák is kibékültek a trianoni események után, és ennek jeléül átnyújtották egymásnak nemzeti zászlójukat. Sok szó esett az egységről is. Az egyik előadáson papírdobozokból felépítettek egy falat, ami jelképezte a szétszakadást, a különbségeket az egyházak között, a népek között (lsd. berlini fal, izraeli fal). Egy férfi és egy nő elmondták a köztük lévő különbségeket: francia-német, férfi-nő, katolikus-evangélikus. Ezek a különbségek falakat emelhetnek az emberek közé, de nekünk Jézusban le kell dönteni azokat, hiszen az Ő legnagyobb vágya az egység.

2005. szeptember

Szécsényi Harangok

Utolsó imájában ezt kérte: „Atyám, hogy mindnyájan egy legyenek!” (Jn 17, 21) Ez azonban csak akkor lehetséges, ha mi is hiszünk abban, hogy az egység valóra válhat! Az előadás során ezt a falat ledöntötték, kifejezve az egység utáni vágyat. Ennek betetőzése volt az ökumenikus istentisztelet, ahol együtt vettünk részt katolikusok, evangélikusok, reformátusok, baptisták, metodisták, és közös volt az igeliturgiánk, de az áldozatot külön ünnepeltük. Végül közös áldást kaptunk, és ekkor a katolikus és evangélikus főpap kezet fogtak egymással. Élményekkel gazdagodva, de nagy várakozással indultunk Bonn felé, ahol az ismerkedés után nyitómisén vettünk részt egy hatalmas réten. Ez a szentmise ugyanebben az időben volt Kölnben és Düsseldorfban is, mivel a több százezer fiatalt csak három városban tudták elhelyezni. Csodálatos volt együtt ünnepelni, a sok-sok zászló között

9

várva a vasárnapi pápai szentmisét. Az Úr úgy vezetett minket, hogy éppen azon az úton sétáltunk, amelyen a Szentatya haladt el, így egészen közelről láthattuk őt, amikor autójával közeledett az oltárhoz. Nagy öröm volt ez mindnyájunknak és nagy meglepetés is, így mélyen megérintett minket. A közös imádság és a vasárnapi szentmise a Szentatya jelenléte miatt volt igazán szép, és az Ő áldását megkapni, ez csodálatos volt! Az Isten gondviselése volt, hogy olyan nagyon vigyázott ránk, és sok mindentől megóvott. Az egyik legszebb élmény az volt, amikor kinn éjszakáztunk a mezőn, és hatalmas felhők gyűltek fölénk, de hamarosan teljesen kitisztult az ég, és egész éjjel nem esett az eső. Ez nagyon nagy ajándék volt nekünk, az Isten igazán gondoskodott rólunk. Mindannyian élményekben gazdagodva tértünk haza, és ezért szeretnénk megköszönni a plébániának is, hogy részt vehettünk a találkozón. Kovács Edina és Szabó Adrienn

A képviselőtestület hírei

megtalálni a magyarokat. Nagy öröm volt a más nemzetekkel való találkozás, de magyarokat látni mindenfelé talán még többet jelentett. Kölni zarándoklatunk során hosszú várakozással ugyan, de sikerült bejutnunk a dómba, ahol szintén tömegek voltak. Körbejártunk, és megtaláltuk a Három Királyok ereklyéit. A hatalmas dóm valóban imádásra és hódolatra hívott minket, ezért egy kisebb templomba mentünk szentmisére. Sajátos hangulatúak voltak ezek a nemzetközi szentmisék, több nyelven, sokféle nemzetiségű zarándokkal. Különösen szép volt, amikor a Miatyánkot mindenki saját nyelvén imádkozta: mindnyájan Isten gyermekei vagyunk, és így egymásnak testvérei. Bonnban is voltak közös magyar programok. Minden délelőtt katekézist tartottak, melynek során énekeltünk, imádkoztunk, tanúságtételeket, egy-egy püspöki elmélkedést hallgattunk, és végül szentmisével zárult a délelőtt. Ezeken az alkalmakon újra a napkeleti bölcsek hódolatáról volt szó, illetve arról, hogy hazatérve hogyan tehetünk tanúságot Jézus Krisztusról. Itt is nagy öröm volt megtapasztalni, hogy olyan sokan voltunk magyarok, és különösen jó volt találkozni régi és új ismerősökkel. A találkozót záró hétvége különleges tapasztalat és élmény volt. Ekkorra a találkozó összes résztvevője egy nagy mezőre, Marienfeldre gyalogolt ki, hogy együtt ott töltsük az éjszakát, és találkozzunk a Szentatyával. Nagyon nagy tömeg volt, mégis megfértünk együtt, és általában figyeltek egymásra az emberek. XVI. Benedek pápa este érkezett, hogy együtt virrasszunk, imádkozzunk, így

A plébánián a nyár folyamán a következő munkák történtek: a plébániai iroda és a könyvtárhelyiség meszelése, új könyvtárpolcok beszerzése, a Karitász-házban vendégfogadási lehetőség kialakítása. Szeptember folyamán kerül felújításra és rendezésre a temetői kereszt alapzata és környezete. Megkezdődött a Szentháromság-szobor felújítása: a szobrot szétbontották, a köveket a kolostor udvarára szállították. A még megmenthető állapotú elemeket Budapestre vitték restaurálásra. Itt készülnek a rekonstrukciós munkák is. A szobor várhatóan szeptember közepe táján készül el, megáldásáról a templomi hirdetések útján értesülhetünk. A szoborfelújítás költségének plébániára eső része 3,3 mFt, ehhez a hívektől eddig kb. 1,2 mFt adomány, a Püspök atyától 1,3 mFt támogatást kaptunk. Továbbra is szeretettel várjuk a hívek nagylelkű adományait!

Kedves Keresztény Családok! A Szécsényi Római Katolikus Egyházközség Családgondozási Csoportja kiemelt feladatának tartja, hogy az Egyházközség területén élő családokkal élő kapcsolatot alakítson ki, a plébániáról és családjaink helyzetéről minél teljesebb képet kapjon, és családjainkat valós igényeik és elvárásaik szerint segíthesse. Az általunk összeállított és a Szécsényi Harangok mellékleteként megjelenő kérdőív ezt a célt hivatott szolgálni! Szeretettel kérünk minden családot arra, hogy az újsághoz mellékelt kérdőívet kitöltve a templomban kihelyezett ládába legkésőbb 2005. szeptember 30-ig juttassa vissza! Mindenki segítségét és javaslatát szeretettel köszönjük! az Egyházközségi Képviselőtestület Családgondozási Csoportja

Múltbatekintő 1939 „Jézus szent nevében indulunk az újesztendőre. Híveink igen sokan kérték a házszentelést… Február 10. Reggel 5 óra 31 perckor meghalt XI. Pius pápa, a kiváló főpap, magyar nemzetünk nagy barátja, igaz jóakarója és segítője. Harangozással adtuk a hívek tudo-

10

Szécsényi Harangok

mására a gyászhírt, majd 13-án hétfőn de. 9 órakor ünnepélyes gyászmisét mondtunk a Szentatyáért. A magyar nemzet is szép kifejezésre juttatta gyászát… Szécsényben is a Községháza, Ipartestületek, Tűzoltótorony gyászlobogót tűzött ki. … az ünnepélyes gyászmisén a templom zsúfolásig megtelt, s a teljes számban résztvevő Hatóságok és testületek képviselői a plébános atya előtt részvétüket fejezték ki valláskülönbség nélkül. … Március 1-én ült össze Rómában a Konklávé, s általános örömre Pacelli Jenő bíboros pápai államtitkárt választották meg márc. 2-án a harmadik szavazásnál 61 szavazattal egyhangúlag; a XII. Pius nevet vette föl. … A főt. Tartományfőnökség rendeletére kicserélődik a szécsényi konvent s átadja helyét új erőknek… Házfőnknek P. Feisz Angelus, ki egyúttal novícius magiszter is; adminisztrátornak P. Szegedi Ördögh Alfonz, P. Sebestyén Sándor és P. Csonth Vianney János hitoktatónak lettek idehelyezve. Házfőnök atya betegeskedik. Az orvosok nem tudják megállapítani a baját. … Április 10. Nagyon szépen teltek el a húsvéti ünnepek. A férfiak elmondása szerint még soha nem sikerült annyira jól az ő lelkigyakorlatuk, mint most. Este 10 órakor még gyóntattunk. Húsvét ünnepe nem csak lelkiekben hozott sok-sok örömöt, hanem anyagiakban is – Boldogság tölti el magyar szívünket, hisz az átkos „Trianon” kezd megsemmisülni, s mi megtaposott magyarok kezdünk feltámadni. Gyász érte plébániánkat. Ápr. 11-én szomorú sürgönyt hozott a posta. Hosszú szenvedés után P. Feisz Angelus házfőnök, novícius mester jobb hazába költözött. R.P. … Május 6. Fellobogózott és feldíszített állomással tisztelegtünk ma délben ¾ 2 órakor a Szécsényen keresztülhaladó „aranyvonat” előtt, mely első szent királyunk jobbját vitte a felszabadult Felvidékre és ez alkalommal nálunk is megállt 5 percre. … Az ország minden területén nagy esőzések vannak, sőt a jég is sok helyen elvert mindent… Június 11. Ma tartottuk a hősök vasárnapját. A politikai község felkérésére az ünnepi beszédet a hősök emlékművénél P. Alfonz adm. tartotta. 13-án mintegy 60 szegényt vendégelt meg a zárda. … 18-án községünkben kerületi leventeverseny volt… az első díjat az egyházközség cserkész csapata vitte el. … Az idő nem akar jobbra fordulni… a tavasz áradása elvitt mindent, most pedig a szárazság kezd aratni. Az elmeberek félve néznek a jövő elé. Minden kezd kiszáradni. E mellett még háború szelét is hozza felénk a szellő. … Augusztus 3. Porciunkula ünnepét nagy keretek között ünnepeltük meg.. … 16-án a szentkúti búcsút P. Gyula vezette, mintegy 300 hívő vett rajta részt. Hazafelé a búcsúsok az elébük menő P. Alfonzzal együtt teljesen eláztak, és csurom vizesen tértek be Te Deum-ra a templomba. … 21-én a Tartományfőnökség intézkedésére nagy áthelyezések történtek a zárdában ill. a plébánián… A zárda tagjai P. Jagicza Juvenál házf. újoncmester, P. Keresztes Vilmos h. házf. plebános, P. Viszlói László (in futuro, mert még csak diakónus) és P. Tátrai Gyula. … Szeptember 8-án a temetőkápolna búcsúja – 9-kor körmenettel vonultunk ki a kápolnához, ahol szentbeszéd és nagymise volt. Kicsit morogtak a rend ill. a sorbaállás miatt, de a végén azt mondták, hogy ilyen rendesen körme-

2005. szeptember

net még nem vonult. Lehetett vagy 2000-2500 ember a körmenetben (a vidékiekkel együtt). … 12-én P. Viszlói László mutatta be első szentmiséjét az Úrnak . Gyönyörűen feldíszítették a hívek a templomot s zsúfolásig megtelt… Szállt a szívekből az imádság, hogy az Úr erősítse meg s adjon sok kegyelmet, aktivitást a primiciásnak. … Október 22. Ma légvédelmi ismereti oktatás volt a községháza előtti téren. 24-26-ig légvédelmi készültség és riadó volt … A légvédelem a légoltalmi par.-ság hibája miatt pocsékul sikerült. A jelzés utasítás hiányában akkor adatott le, amikor (elméletben) Szécsény már rég romokban hevert, s a repülő eltávozott… November 1. Ma Mindenszentek napján du. 3-ra gyülekezett a község apraja-nagyja és sorral mentünk ki a temetőbe, ahol szentbeszéd, halottak ájtatossága volt… A búcsúnyerés miatt a templom este 8-ig nyitva volt. … November 2. … Mától kezdődött meg a plébániai családlátogatás, a plébános az utcamegbízottal és a titkárával végigjárja a plébániát … hogy elkészítse a plébániai kartotékot. … 19-én kedves napunk volt. Kb. 80 új leány polgárista esküdt hűséget a Szívek Királyának: Krisztusnak, azaz az ő Szívének, ma avattuk fel őket. Nagyon sokan voltak felnőttek, szülők… Megható volt az, amikor a szülők felajánlották gyermekeiket a Szt. Szívnek, s utána a gyermekek ajkáról is felcsendült az ének: Édes Jézus! Egész szívem odaadom Néked… December 8-án Szepl. Fogantatás ünnepén nagy III. rendi gyűlés volt. Még külön mozielőadás is volt a III. rendieknek (Szt. Ferenc élete és vígjáték is). … 21-én a III. rendnek, majd utána a Credonak …22-én a leventéknek majd a cserkészeknek karácsonyfa ünnepélye, a plébános mindkét helyen beszélt. 23-án mindenki karácsonyfája ünnepély… 24-én volt a legényegylet ünnepélye is. 25. Szt. Karácsony ünnepe. Fényes külsőségek és még kedvesebb belsőségek között telt el. … Finis Anni! Gloria Dei!”

Eseménynapló • Május 14-15-én volt a szécsényi férfiak hagyományos pünkösdi zarándoklata, melyen 76-an vettek részt. • A nagymarosi ifjúsági találkozó május 21-én volt. Fiataljaink külön autóbusszal vettek részt a találkozón, amelynek témája az Eukarisztia volt. • Május 21-én délután mintegy 60 résztvevővel Családos majális volt a kolostor kertjében. • Az Úrnapi ünnepi szentmisét és körmenetet fr. Magyar Gergely tartományfőnök atya vezette május 29-én. • A gyermekek Szent Antal napjához kapcsolódó megáldása június 12-én a 10 órai családos misén volt. • Nógrádsápon június 24-25-én 50 hívő vett részt az Egyházmegyei Eukarisztikus Találkozón. • Július közepén megkezdődött a Szentháromságszobor felújítása: a szobrot szétbontva a köveket biztonságos helyre szállítottuk. A restaurálás és a rekonstrukció után szeptember közepére készül el a felújított emlékmű. A felújítás költségének plébániára eső része kb. 3,3 millió forint, amelyhez szeretettel kérjük és köszönjük a testvérek nagylelkű támogatásait a templom középső, e célra kijelölt perselyébe, vagy az irodában.

2005. szeptember

Szécsényi Harangok

• Augusztus 6-án, Színeváltozás ünnepén tartottuk templomunk búcsúját és a Porciunkula búcsút. Az ünnepi szentmisét Kármán János atya, a Váci Egyházmegyei Karitász vezetője tartotta. • Augusztus 7-én, vasárnap a 10 órás szentmisében emlékeztünk meg Boldog XI. Ince pápáról. • Augusztus 11-én, csütörtökön Assisi Szent Klára ünnepén és a klarissza nővérek szécsényi letelepedésének tízéves évfordulóján dr. Beer Miklós püspök atya mutatott be ünnepi szentmisét a nővérek monostorában. A szentmise keretében 2 nővér tette le első fogadalmát. • Augusztus 13-14-én a szokott rend szerint zajlott a szentkúti gyalogos zarándoklat, melyen 120 gyalogos vett részt. • Augusztus 18-án este érkezett városunkba a hagyományos, Esztergomból Szentkútra tartó ifjúsági zarándoklat. A 220 fiatal most is a kolostorban kapott vacsorát és szállást. Köszönjük az adakozó hívek támogatását vendégül látásukhoz! • Augusztus 20-án, Szent István királyunk ünnepén hagyományosan a 10 órás szentmise keretében tartottuk a kenyérszentelést. • Augusztus 28-án a 10 órás szentmisében tartottuk az idei bérmálkozók kiválasztási szertartását. • Nyáron kereszteltük a következő gyermekeket: Kiss Annamária Zsuzsanna, Szabó Balázs, Földi Levente Tamás, Cserven Levente, Tóth Fanni Bernadett, Rigó Hanna Dorina, Tóth Ábel, Sánta Dániel, Borik Bertalan, Sebestyén Balázs. • Házasságot kötöttek: Szabó Krisztián - Tőzsér Bernadett, Szabó János - Dénes Valéria, Kiss Tamás - Budai Ildikó, Bagoly Lajos - Lőrik Bernadett, Erdélyi Tamás Viszkok Viktória, Horváth Gergely - Földi Rita, Oláh Attila - Szmolnik Ágnes. • Halottaink május óta: Nyikon Pálné (81), Majoros Mihály (74), Molnár Pál (53), Kalmár Lászlóné (59), Orosz Mihály (84), Óvári Vilmosné (56), Barna László (69), Rácz Istvánné (92), Ferencz István (63), Pacseszák József (55), Végh István (81), Uhrin József (61), Galanits Imréné (85), Bozsó István (85), Lászlók Frigyesné (78), Dér Bálintné (92), Tomis Jánosné (80), Józsa Jánosné (52), Novák Ferencné (99), Márton Imréné (66), Pásztor Gyuláné (95), Szabó Lászlóné (55), Galcsik Antal (73), Oláh János (95), Varga Péter (42), Vanya Tibor István (68), Heizer László (61), Józsa László (64), Csonkáné Makovinyi Ágnes (39), Uram Józsefné (73), Kovács Jánosné (73), Veszelovszki Bertalan (58), Menczel Bertalan (68). Nyugodjanak békében!

HÍRHARANG Őszi programjaink • A Temetőkápolna Kisboldogasszony napi búcsúját idén szeptember 3-án, szombaton este 18 órakor tartjuk. Ezen az estén a templomban nem lesz szentmise. • Szeptember 4-én 3 új testvér kezdi meg egyéves újoncévét, és a noviciátus végeztével a 10 órás szentmisében 3

11

testvér teszi le első fogadalmát. További 4 novícius Csíksomlyón tesz fogadalmat. Imádkozzunk értük! • A bérmálás szentségét szeptember 10-én szombaton a 18 órai szentmisében dr. Udvardy György püspök atya szolgáltatja ki 29 fiatalunk számára. Imádkozzunk értük, hogy a keresztény hitben hűségesek, a mindennapi életben tanúságtevők legyenek! • A pösténypusztai templom búcsúját szeptember 11én a reggel 8 órai szentmisében tartjuk. • A hitoktatás szeptember 12-étől kezdődik. Kérjük minden szülő és hittanos kísérje figyelemmel, és időben keresse meg csoportját. Az évkezdő Veni Sancte szentmisét szeptember 11-én 10 órakor tartjuk, melyre minden hittanost elvárunk! A tanév során az általános iskolásokat és családjukat a 10 órás, a középiskolásokat az esti szentmisére várjuk. • Szeptember 16-án, pénteken 15 órától a Szécsény VSE öregfiúk labdarugó csapata a Parlament illetve a Katolikus papok csapatával játszik mérkőzést a ligeti sportpályán a szécsényi Országgyűlés 300. évfordulója alkalmából. Mindenkit szeretettel várunk. A belépés ingyenes, a szervezők adományokat a szécsényi iskolák sporttevékenységének támogatására köszönettel fogadnak. • Szeptember 17-én, szombaton 10-től 18 óráig Nemzeti Eukarisztikus Kongreszszus lesz Budapesten a Szent István Bazilikában, melyre elegendő jelentkező esetén plébániánkról is autóbuszt indítunk. A tervezett program: Délelőtt: Életünk szentmiséje (Varga László atya); Tanúságtételek; Az Eukarisztia az irodalomban (Dr. Jelenits István atya); Az Eukarisztia bibliai képei (Dr. Székely János atya). Délután: Közös szentségimádás egyházmegyei csoportok vezetésével; ünnepi szentmise (Dr. Erdő Péter, bíboros-prímás). A Bazilika előtti téren: az egyházmegyék bemutatkozása; a gyermekek részére külön program; a Szent Jobb kápolnában egész napos szentségimádás; Gyóntatás; Könyvárusítás; Zenei programok; Rajzkiállítás

• A kolostorban szeptember 19-től kezdődik a hagyományos terménybegyűjtés. Szeretettel és köszönettel várjuk a kedves hívek terményadományait a kispapnevelés támogatására! • Szeptember 24-én, szombaton délután tartjuk meg a Vidám Családi Napot, melynek keretében játékra és vidám együttlétre hívunk minden családot, aprókat, nagyokat és természetesen a nagyszülőket. A részletekről a templomi hirdetésekből értesülhetünk majd. • Szeptember 25-én lesz Szentírás vasárnapja. Ezen a napon kedvezményes áron lehet majd Szentírást venni a sekrestyében. • A téli miserend szeptember 26-án, hétfőn kezdődik: az

12

Szécsényi Harangok

esti misék 18 órakor kezdődnek. • A Képviselőtestület következő találkozója szeptember 27-én az esti mise után lesz a hittanteremben. • Októberben a rózsafüzér ájtatosságokat a szentmisék előtt 17.30-kor tartjuk. Szeretettel várjuk a testvérek segítségét az előimádkozásban! • Szent Ferenc boldog halálára emlékezünk október 3-án az esti, ünnepi szentmisében. A mise után a híveket agapéra várjuk a kolostor folyosóin. • Október 30-án Missziós vasárnap lesz – a missziók működéséért imádkozunk miséinken és támogatásukra gyűjtünk a szentmiséken. • A téli időszámítás kezdete október 30-ára virradó éjszaka lesz. • November 1-jén, hétfőn lesz Mindenszentek ünnepe. Délután 3 órakor a temetőben imádkozunk elhunyt hozzátartozóinkért, ekkor lesz lehetőség az új sírkövek megáldására is. Az esti szentmise után halottainkért imádkozunk majd. • November 2-án, Halottak napján reggel 8-kor lesz a temetőkápolnában a szentmise. A templomban ezen a napon reggel nem lesz szentmise. • Novemberben minden este kedves halottainkért mutatjuk be a szentmiséket. A padokra október végétől kitett borítékokban található lapokra írják majd fel mindazok nevét, akikért a közös imádságot kérik, majd a borítékba visszatéve, a szentmisékre szánt adományaikkal együtt az újságos pad melletti zárt perselybe dobják majd be. • November 19-én a Karitász ismét megrendezi a Művelődési Házban a hagyományos Erzsébet-Katalin napi jótékonysági bált, melyre mindenkit szeretettel várunk! • Krisztus Király ünnepe, az egyházi év utolsó vasárnapja november 20-án lesz. A 10-es misében lesz az elsőáldozásra készülő gyerekek bemutatási szertartása. • November 27-én, Advent 1. vasárnapján, a családok számára ismét lesz a hittanteremben adventi koszorúkészítés. • December 3-án, szombaton egésznapos Szentségimádást tartunk templomunkban. Az imádságba bekapcsolódnak családjaink és hittancsoportjaink is, és mindenkit szeretettel várunk, hogy rövidebb-hosszabb időre kapcsolódjon be plébániánk imádságába. • December 8-án ünnepeljük Szűz Mária Szeplőtelen fogantatását. November 30-ától kilenceddel, Szűz Mária zsolozsmájának imádkozásával készülünk az ünnepre. Az imádság minden este ¼6-kor kezdődik.

Apró hírek  A plébániai irodán hétfőn, szerdán és pénteken 9.3011.00, kedden és csütörtökön 16.00-17.30 között állunk a hívek rendelkezésére. Kérjük, hogy ebben az időben keressék lelkipásztorainkat!  Gyóntatás a szentmisék előtt és elején van.  A zsolozsmát minden nap 6.35-kor és 18.35-kor imádkozzuk a templomban.  Minden csütörtök este a szentmise után csendes szentségimádást tartunk családjainkért, gyermekeinkért, fiataljainkért és hazánkért.

2005. szeptember

 Minden péntek este 8 órától Taize-i imaóra van a szegénygondozó nővérek kápolnájában.  Minden hónap első péntekén felkeressük a betegeket.  A Karitász-házban péntekenként 16-18 óráig lehet adományokat leadni, támogatást kérni minden hónap első péntekén lehet.  A Ferences Világi Rend minden hónap első szombatján az esti szentmise után és a hónap harmadik vasárnapján délután 16.30-kor tartja összejövetelét. A közösség tagjaiért ajánljuk fel a 3. vasárnapokon az esti misét.  A Rózsafüzér-társulat minden hónap második vasárnapján tartja a titokcserét. A reggeli szentmisét ilyenkor a társulat élő és elhunyt tagjaiért ajánljuk fel.  A házasságra készülő fiatalok és a szülők figyelmét felhívjuk, hogy az esküvőre - az alapos készület érdekében 6 hónappal korábban, a keresztelőre 1 hónappal korábban kell jelentkezni a plébánián.  Az egyházközség működésének feltételeit az egyházi hozzájárulás (adó) teremti meg, melynek befizetése minden felnőtt lelkiismereti kötelessége. Összegére a Képviselőtestület – a Püspöki Kar és dr. Beer Miklós püspök atya iránymutatásával megegyező módon – az éves nettó jövedelem 1%-át határozza meg kereső személyenként. A minimális összeg 2005-ben 2500 Ft. A hozzájárulást a templomban is megtalálható csekkeken a Takarékszövetkezetnél, misék után a sekrestyében, félfogadási időben az irodában, illetve a Szabadság u. 7. szám alatt Ocsovai Józsefnél fizethetik be.  A templom alatti kriptában az örökös urnahelyek megválthatók. Érdeklődni a plébánián lehet.  A Szécsényi Harangok újság ingyenes, hogy mindenkihez eljuthasson. Egy példány előállítási költsége kb. 100 Ft. Kérjük, hogy lehetőségeikhez mérten támogassák az újság előállítását. Köszönjük!

NAPRAFORGÓ Gyerekvers Fésűs Éva: Őszi szél zörög Pici pókok, világutazók ezüsthámba fogták a szelet, úgy repülnek el az ősz elől, fényesen a fázós föld felett. Borongós a medve kedve is, mert az édes kaptár mind bezárt. Megsértődve barlangot keres, kialudni barna bánatát. Ha kinyit még néhol egy virág, a nap ferde szemmel nézi meg, nyári pitypang elhervadt nyomán égett avar füstje kesereg. Őszi szél zörög a kertkapun, a madárijesztő észbe kap, s ijedtében akkorát köszön, megbillen fején a rossz kalap.

2005. szeptember

Szécsényi Harangok

Könyvespolc

13

Böngésző

A Zarándok – Loyolai Szent Ignác visszaemlékezései A könyv fedőlapján látható képen mezítlábas lábnyomok vezetnek valahová egy homokos tengerparton. A könyvben pedig a jezsuita rend alapítójának halála előtt három évvel lediktált visszaemlékezése olvasható. Inigo Lopez de Loyola baszk nemesember volt, jóvágású, gazdag lovag, aki bátor volt „a játékban, a nők körüli forgolódásban, a verekedésben és a hadakozásban. Megkísértette a test, és le is győzte.” Egy vár ostrománál azonban súlyosan megsebesült, és betegsége alatt olcsó lovagregények mellett Jézus életét olvasgatta. Azt tapasztalta, hogy míg az előbbiek lerakásakor nyugtalanság, elégedetlenség szállta meg, a vallásos gondolatok esetében megnyugodott. Felépülése után a Manrézában eltöltött idő során ismerte fel, hogy Isten őt is hívja. Rómán és Velencén keresztül a Szentföldre zarándokolt, ott azonban nem maradhatott. Fölismerte, hogy tanulnia kell, ha a lelkek vezetésére szánja életét. Innen még hosszú út vezetett sok száz iskolát, intézményt fenntartó Jézus Társasága megalakulásáig. A rendtársak unszolására elmesélt történetből nemcsak egy szent útkeresését, hanem a jezsuita rend keletkezését is megismerhetjük. Ignác stílusa közvetlen, egyszerű szavakkal fogalmazza meg élményeit. Bár az írás visszaemlékezésnek készült, a rendalapító mégis tudatosan egy Zarándokról beszél. Könnyű vele azonosulni, egy emberről ír, embereknek. Csordás Bálint

A plébániai könyvtár új kiadványai:  Mary Beth Bonacci: Igazi szerelem – Őszinte válaszok fiataloknak párkapcsolatról, házasságról, szexualitásról, hogy keresztény hitük szerint élhessenek.  Dave és Claudia Arp: A házasság második fele – Újra kettesben – Mit tartogat a házasság második fele, amikor a gyerekek kirepültek már otthonról? A könyv abban segít, hogy a szülők új terveket kovácsolhassanak, azokat meg is valósíthassák, és egy még izgalmasabb időszakot éljenek meg, mint korábban.  Tomka Ferenc: Halálra szántak, mégis élünk! – Egyházüldözés 1950-1990 és az ügynökkérdés – a média által elhallgatott, vagy eltorzított kérdések hiánypótló, izgalmas feltárása, amely szakszerűen és olvasmányosan mutatja be a kommunista kor egyházának életét 1945 és 1990 között.  Az ismertetett könyvek megtalálhatóak a plébániai könyvtárban, amely a szombat esti és a vasárnap délelőtti szentmise után van nyitva.

 www.magyarkurir.hu – ha tudni akarod a legfrissebb egyházi híreket – események, képek, híradások.  www.partedli.hu – ha gyermeket váró vagy nevelő szülő vagy – sok verssel, játékkal, fotóval.  www.metnet.hu – ha előre tudni akarod a következő 5 nap időjárását.

Zenesarok (Rovatunkban rövid ismertetőket olvashatnak olyan előadókról, akik vállalják az átlagostól eltérő értékrendjüket a zenei világban, és színvonalas alkotásaikkal igényes kikapcsolódást kínálnak.)

Ragyogó és elbűvölő – NOX „Szép fényünk tovaszáll / Végül minden lélek hazatalál./ Létezünk, örökkön-örökké / Minden élet, fent–lent, mind az Övé...” A görög eredetmondában, Nüx a roppant fekete szárnyú felleg, a sötétség ősszelleme. A baljós név mögött azonban egy ragyogó csapat áll: a meglepően fiatal Péter Szabó Szilvia kivételesen tiszta énekhangja és Nagy Tamás tiszteletre méltó tánctudása pompás párosítás. Mögöttük profi csapat áll, táncosok, tecnikusok, akiknek mind–mind részük van abban, hogy a Noxnak sikerült eljutnia a platinalemezig. Zenéjük sikeresen ötvözi a modern irányzatokat, a népzenét és a klasszikus hangszereket. Első albumukon (Örökség) még ismert magyar népdalokat dolgoztak fel, később a Ragyogás, a Karácsony és a legutóbbi Bűvölet már saját számokat tartalmaz. A talán legismertebb, Forogj világ című dallal a csapat hazánkat képviselte a kontinens összes nemzetét felvonultató Eurovíziós Dalfesztiválon. A Bűvölet dalai már elhagyták a népdalok „egyszerű” szövegét, de magukban hordozzák azok költőiességét. A számok sorrendje mintha egy történetté állna össze, mármár musical hatása van az albumnak. A Nox idén országjáró turnéra indul, melyen látványos koreográfiát, és ragyogó fényeket ígérnek a szervezők. A nemrég Balassagyarmaton is fellépő csapatban az a legértékesebb, hogy „régit és újat hoz elő”, mindezt olyan zenébe bújtatva, amely a mai kor emberének is megfelel. A sok egyforma pop, hip-hop, rockzene tengerében a Nox üdítő kivétel. (Internet: www.nox.hu) Csordás Bálint

Rejtvény Nyári rejtvények megoldásai: a kicsik kérdéseinek válasza – imádság; nagyok: 1-g, 2-e, 3-h, 4-a, 5-d, 6-b, 7-f, 8-c. Megoldást adtak le: Haizer Szabolcs, Gajzinger Judit, Gajzinger Zoltán, Gajzinger Mónika, Tornyos Boglárka. Jutalmukat a sekrestyében vehetik át.

14

Szécsényi Harangok

Rejtvény kisebbeknek: A mesék 11 jellemző szereplőjét rejti az itt látható betűtenger. Ebből tízet vízszintes, függőleges és átlós irányban megtalálhatsz, de a tizenegyedik betűi szétszóródtak. Ha a 10 összeolvasható meseszereplő betűit áthúzod, a kimaradt betűk egy részéből összeállítható a 11. szereplő neve is. Melyik ez? S B T Ü N D É R M K Á Ö R D Ö G Ó A O G R I F F R O N B O P K R I S Z Ó O K E T Á L T O S L B A S Y N Á N Y D K I R Á L Y F I

Rejtvény nagyobbaknak: A kapitány hajója 40 éves. Kétszer annyi idős, mint amennyi a kapitány volt akkor, amikor a hajó annyi idős volt, mint a kapitány most. Hány éves a kapitány? A megfejtésedet a sekrestyébe juttasd el legkésőbb szeptember 25-ig, névvel ellátott borítékban.

Humor  Egy férfi áll a medence szélén, és hitetlenkedve motyog maga elé: - Ha nem a saját szememmel látnám, el sem hinném… Ha nem a saját szememmel látnám, el sem hinném… Odalép hozzá az úszómester, és megkérdi: - Mondja, uram, min csodálkozik ennyire? - A feleségem ügyességén. Képzelje, csak délelőtt tanult meg úszni, most pedig lemerült, és már fél órája bírja a víz alatt!  Egy szőke pszichológusnő az iskolában kap állást. Rögtön az első nap meglát egy fiút, aki nem futkározik a többiekkel, csak áll magában. Odamegy hozzá és megkérdezi: - Jól érzed magad? - Jól. - Akkor miért nem futkározol a többi fiúval? - Mert én vagyok a kapus…  A tanító néni szeretné megértetni a gyerekekkel, hogy vannak a pénznél fontosabb dolgok is, például a hit, a szeretet és a többi erkölcsi érték. Úgy érzi, hogy sikerült elmagyaráznia, és megkérdezi: - Mondjatok valamit, gyerekek, ami egymillió forintnál is többet ér! Egy hang: - Kétmillió forint!  - Mi az abszolút pech? - ??? - Beleülsz egy szénakazalba, és megszúr egy tű!  A kutató a felesége születésnapján megszólal: - Nagyszerű meglepetésem van a számodra. - Mi az? - Rólad neveztem el egy újonnan felfedezett vírust!  Két barátnő találkozik: - Hol jártál, szívem? - Most jövök a kozmetikustól. - És nem volt nyitva?

2005. szeptember

 Két rendőr unalmában feladványokkal szórakozik: - Gondolj egy számra! - Megvan. - Oszd el kettővel! - Megvan. - Vonj ki belőle ötöt! - Megvan. - Mennyi maradt? - Ány. - Hogyhogy ány? Melyik számra gondoltál? - Kérlek: Gyöngyhajú lány!  - Doktor úr, a férjem azt képzeli magáról, hogy hűtőszekrény! - Amíg ezzel nem zavar senkit, szerintem nyugodtan rá lehet hagyni. - Igen, de amikor alvás közben kinyitja a száját, majd’ megfagyok a leheletétől, a kis lámpától pedig nem tudok aludni!  A skót nagypapa halálos ágyán életének utolsó perceit próbálja kihasználni. Szemeit nehezen kinyitva körbenéz a szobában: - Mindenki itt van körülöttem? - Igen, nagypapa, itt vagyunk. - Akkor meg miért ég a villany a konyhában?  Egysorosok (erős idegzetűeknek) - Annyira gyötör az álmatlanság, hogy már a munkahelyemen sem tudok aludni. - A memóriám már nem a régi. És ráadásul még a memóriám sem a régi. - Még csak 40 vagyok. Plusz áfa… - Hogy titokzatoskodó lennék? Talán igen, talán nem. - Egy szép napon az én hajóm is befut! Amilyen szerencsés vagyok, épp a reptéren leszek! - Andersen meghalt. Nincs mese. - Mikor hagyják már abba a költői kérdéseket? - Ritka, mint a fehér Zorro. - Az öregkor legbiztosabb jele az, ha a gyertyák többe kerülnek, mint a születésnapi torta. - A véleménycsere az, amikor bemész a főnöködhöz a véleményeddel, és az övével jössz ki. - Egyenként a lavina hópelyhei is ártatlanok... - Mindig elfelejtem névelőt. - Azt nevezzük pajtásnak, akinek pajtája van? - Nem vagyok hajlandó szellemi párbajra egy fegyvertelen emberrel! - Kétféle ember létezik: az egyik mindig megmondja, mit gondol, a másiknak vannak barátai. - Hogy van ez? Mindenki szeretne a mennybe jutni, de senki sem akar meghalni!? - Vegetáriánus: régi indián szó. Jelentése: „béna vadász”. - Olvastam a minap egy könyvet a levitációról. Alig tudtam letenni. - Imádom az iratmegsemmisítőmet. Azt az érzést kelti bennem, hogy még a szemetem is fontos dolog. - A sláger az a zene, ami a füleden megy be, és a könyöködön jön ki. - A nők két problémával küzdenek: nincs mit felvenniük és nincs elegendő helyük, ahol ezt a semmit tárolhatják. - A tévé sosem helyettesítheti a jó öreg kulcslyukat. - Az agysejtek folyamatosan elhalnak. Bezzeg a zsírsejtek...

2005. szeptember

Szécsényi Harangok

Ima, vers, vallomás Gabriel García Márquez egészségi állapota miatt visszavonult a nyilvánosságtól. Búcsúlevelet küldött barátainak: Ha Isten egy pillanatra elfelejtené, hogy én csak egy rongybábu vagyok, és még egy kis élettel ajándékozna meg, azt maximálisan kihasználnám. Talán nem mondanék ki mindent, amit gondolok, de meggondolnám azt, amit kimondok. Értéket tulajdonítanék a dolgoknak, nem azért, amit érnek, hanem azért, amit jelentenek. Keveset aludnék, többet álmodnék, hiszen minden becsukott szemmel töltött perccel hatvan másodperc fényt veszítünk. Akkor járnék, amikor mások megállnak, és akkor ébrednék, amikor mások alszanak. Ha Isten megajándékozna még egy darab élettel, egyszerű ruhába öltöznék, hanyatt feküdnék a napon, fedetlenül hagyva nemcsak a testemet, hanem a lelkemet is. A férfiaknak bebizonyítanám, mennyire tévednek, amikor azt hiszik, az öregedés okozza a szerelem hiányát, pedig valójában a szerelem hiánya okozza az öregedést! Szárnyakat adnék egy kisgyereknek, de hagynám, hogy magától tanuljon meg repülni. Az öregeknek megtanítanám, hogy a halál nem az öregséggel, hanem a feledéssel jön. Annyi mindent tanultam tőletek, emberek... Megtanultam, hogy mindenki a hegytetőn akar élni, anélkül hogy tudná, hogy a boldogság a meredély megmászásában rejlik. Megtanultam, hogy amikor egy újszülött először szorítja meg parányi öklével az apja ujját, örökre megragadja azt. Megtanultam, hogy egy embernek csak akkor van joga lenézni egy másikra, amikor segítenie kell neki felállni. Annyi mindent tanulhattam tőletek, de valójában már nem megyek vele sokra, hiszen amikor betesznek abba a ládába, már halott leszek. Mindig mondd azt, amit érzel és tedd azt, amit gondolsz. Ha tudnám, hogy ma látlak utoljára aludni, erősen átölelnélek, és imádkoznék az Úrhoz, hogy a lelked őre lehessek. Ha tudnám, hogy ezek az utolsó percek, hogy láthatlak, azt mondanám neked, „szeretlek”, és nem tenném hozzá ostobán, hogy „hiszen tudod”. Mindig van másnap, és az élet lehetőséget ad nekünk arra, hogy jóvátegyük a dolgokat, de ha tévedek, és csak a mai nap van nekünk, szeretném elmondani neked, mennyire szeretlek, és hogy sosem felejtelek el. Senkinek sem biztos a holnapja, sem öregnek, sem fiatalnak. Lehet, hogy ma látod utoljára azokat, akiket szeretsz. Ezért ne várj tovább, tedd meg ma, mert ha sosem jön el a holnap, sajnálni fogod azt a napot, amikor nem jutott időd egy mosolyra, egy ölelésre, egy csókra, és amikor túlságosan elfoglalt voltál ahhoz, hogy teljesíts egy utolsó kérést. Tartsd magad közelében azokat, akiket szeretsz, mondd a fülükbe, mennyire szükséged van rájuk, szeresd őket és bánj velük jól, jusson időd arra, hogy azt mondd nekik, „sajnálom”, „bocsáss meg”, „kérlek”, „köszönöm” és mindazokat a szerelmes szavakat, amelyeket ismersz. Senki sem fog emlékezni rád a titkos gondolataidért. Kérj az Úrtól erőt és bölcsességet, hogy kifejezhesd őket. Mutasd ki barátaidnak és szeretteidnek, mennyire fontosak neked. Küldd el ezt annak, akinek akarod. Ha nem teszed meg ma, a holnap ugyanolyan lesz, mint a tegnap, és ha nem teszed meg, az sem érdekes. Ez az a pillanat.

15

Szent Efrém fohásza Életem Ura és Uralkodója, ne engedd hozzám a jóra való restség, könnyelműség, pénzvágy és megszólás szellemét! Ajándékozd inkább szolgádnak a józanság, alázatosság, állhatatosság és szeretet lelkét! Igen, Uram, Királyom! Add meg, hogy megismerjem bűneimet, és meg ne ítéljem felebarátomat, mert áldott vagy örökkön-örökké. Ámen.

Reviczky Gyula: Isten Kinek porszem, minékünk egy világ, S egy rebbenés határa az időnek: Ki, ami emberagyban míriád, Nem olvasod, mert semmiség előtted: Ki buborék gyanánt elfújhatod, Mit összehordtak népek, századok: Minden fűszálban érzelek; de elmém Nem bír felfogni, megnevezni nyelvén. Kit megtagad a léha kétkedő, Te adtál, ismeretlen ismerős, Te Te földi szóval nem nevezhető, Szívünkbe álmot, eszmét agyvelőnkbe. Magát tagadja meg, ki megtagad, Mint a napot, a fényt, a színt a vak. A por fiához más nem illik itten, Minthogy Tebenned megnyugodva higgyen. Ki odatűzted a közös napot Sugárzó lényed egy parányaképpen; Ki hangodat majd zúgva hallatod, Majd édes összhang bájos zengzetében; Ki, hogy megszűnjünk élni, rendeled, De, hogy meghaljunk, mégsem engeded; Ki ezt a bölcs világrendet behoztad: Megérteni vágyó elmém összeroskad. A tudomány, az ember-bölcsesség Hadd fejtegesse millió csodáid’… Nyugodtan nézed újabb Bábelét, Amelyen át egedbe nézni áhit. Engem, tünődőt, volt-e kezdeted, Időnek vége hogy mikor lehet: Érzése elfog a parányiságnak, És leborulva, térdemen imádlak.

Berda József: Úrfelmutatás Az orgona elnémul s csupa-zúgás lelkünk térdet parancsol a kereszthalál megújulása előtt…Csönd, csönd, most érkezik fölénk a titok; pillanat csak, még egy pillanat, s már itt van, szétárad a templomi csöndben. Csengő csengi, harangszó fönsége zengi mélyen: kenyér és bor színe alatt

16

Szécsényi Harangok ím, szívünk áhítatába lobban az Ő arca. Emelkedj csak, ó emelkedj tiszta Bárány! Kinyílott lelkünk mellünket veri boldogan: úgy szállt meg minket fölszabadult derűd, mint a bús áldozat után újrafelzendült újjongó orgonaszó…

Phil Bosmans: A boldogság titka Az emberi boldogság titkait kutattam, s a következőkre leltem: a titok nem a pénzben rejlik, nem a vagyonban, nem a luxusban, nem a semmittevésben, sem az élvezetben. A boldog emberek titkára mindig a biztonságérzetben, a kis dolgok fölötti spontán örömben és a nagy egyszerűségben találtam. Mindig is csodáltam: a boldog emberekből mennyire hiányzik a mohó vágy. Soha nem láttam egyiket sem nyugtalannak, idegesnek, soha nem voltak fennhéjázók. És a dolgokat rendszerint kellő humorral vették tudomásul.

Márai Sándor: Mennyből az angyal MENNYBŐL AZ ANGYAL - MENJ SIETVE Az üszkös, fagyos Budapestre. Oda, ahol az orosz tankok Között hallgatnak a harangok. Ahol nem csillog a karácsony. Nincsen aranydió a fákon, Nincs más, csak fagy, didergés, éhség. Mondd el nekik, úgy, hogy megértsék. Szólj hangosan az éjszakából: Angyal, vigyél hírt a csodáról. Csattogtasd szaporán a szárnyad, Repülj, suhogj, mert nagyon várnak. Ne beszélj nekik a világról, Ahol most gyertyafény világol, Meleg házakban terül asztal, A pap ékes szóval vigasztal, Selyempapír zizeg, ajándék, Bölcs szó fontolgat, okos szándék. Csillagszóró villog a fákról: Angyal, te beszélj a csodáról. Mondd el, mert ez világ csodája: Egy szegény nép karácsonyfája A Csendes Éjben égni kezdett És sokan vetnek most keresztet. Földrészek népe nézi, nézi, Egyik érti, másik nem érti. Fejük csóválják, sok ez, soknak. Imádkoznak vagy iszonyodnak, Mert más lóg a fán, nem cukorkák: Népek Krisztusa, Magyarország.

2005. szeptember

És elmegy sok ember előtte: A Katona, ki szíven döfte, A Farizeus, ki eladta, Aki háromszor megtagadta. Vele mártott kezet a tálba, Harminc ezüstpénzért kínálta S amíg gyalázta, verte, szidta: Testét ette és vérét itta Most áll és bámul a sok ember, De szólni Hozzá senki nem mer. Mert Ő sem szól már, nem is vádol, Néz, mint Krisztus a keresztfáról. Különös ez a karácsonyfa, Ördög hozta, vagy Angyal hozta Kik köntösére kockát vetnek, Nem tudják, mit is cselekesznek, Csak orrontják, nyínak, gyanítják Ennek az éjszakának a titkát, Mert ez nagyon furcsa karácsony: A magyar nép lóg most a fákon. És a világ beszél csodáról, Papok papolnak bátorságról. Az államférfi parentálja, Megáldja a szentséges pápa. És minden rendű népek, rendek Kérdik, hogy ez mivégre kellett. Mért nem pusztult ki, ahogy kérték? Mért nem várta csendben a végét? Miért, hogy meghasadt az égbolt, Mert egy nép azt mondta: ,,Elég volt.” Nem érti ezt az a sok ember, Mi áradt itt meg, mint a tenger? Miért remegtek világrendek? Egy nép kiáltott. Aztán csend lett. De most sokan kérdik: mi történt? Ki tett itt csontból, húsból törvényt? És kérdik, egyre többen kérdik, Hebegve, mert végképp nem értik Ők, akik örökségbe kapták -: Ilyen nagy dolog a Szabadság? Angyal, vidd meg a hírt az égből, Mindig új élet lesz a vérből. Találkoztak ők már néhányszor - A költő, a szamár, s a pásztor Az alomban, a jászol mellett, Ha az Élet elevent ellett, A Csodát most is ők vigyázzák, Leheletükkel állnak strázsát, Mert Csillag ég, hasad a hajnal, Mondd meg nekik, mennyből az angyal New York, 1956.

Szécsényi Harangok A szécsényi katolikus egyházközség hírlevele - megjelenik alkalmanként Kiadja a szécsényi Ferences Plébánia, szerkeszti a szerkesztő bizottság Szécsény, Haynald L. u. 9. 3170, tel:32/370-880, fax: 32/370-357, www.szecseny.ofm.hu, e-mail: [email protected] Felelős kiadó: fr. Lendvai Zalán plébános Készült: az Ipoly-Print Kft. Nyomdaüzemében, 1000 példányban