Lehetőségeink és felelősségünk az iskolai gyakorlatban

Lehetőségeink és felelősségünk az iskolai gyakorlatban

„Esély az önálló életkezdésre” című, TÁMOP-3.3.8-12/2-2012-0089 Balmazújvárosi Veres Péter Gimnázium és Szakképző Iskola

Utak  Nincs folyamatosság, az úton a nevelő-közösségek

felelőssége az „iránytartás”  A különböző reformkísérletek nem épülnek be az iskolakultúrába  Az utat magunknak kell megtalálnunk – gyakran az életszerűtlen jogi keretek és tantervi szabályozás mentén

Hidak  A szakmailag indokolt hidak inognak, vagy ki sem

épültek: - a korai fejlesztést, - az iskola előkészítő évfolyamot, - a munkára nevelést, - a 18. évig tartó tankötelezettséget, - Az egyre terheltebb korosztályokat segítő szakszolgálat fejlesztését

Jövőkép

A MODERN OKTATÁSI RENDSZEREK FUNKCIÓI  A kultúra újratermelése  Az egyének személyiségének alakítása  A társadalmi struktúra újratermelése v.     

átalakulásának elősegítése A gazdaság működésének és növekedésének elősegítése A politikai rendszer legitimálása A társadalmi integráció biztosítása Közvetlen szolgáltatási funkciók ellátása A társadalmi változások elősegítése vagy fékezése

FOLYAMATOS VÁLTOZÁSOK 1.  Átalakulnak az oktatással szemben

megfogalmazott célok  Új intézményi formák és oktatási programok alakulnak ki és régiek szűnnek meg  Bizonyos intézményi formák vagy programok és az ezekbe belépők aránya nő, másoké csökken  Változnak a tanulóknak a rendszerbe való belépésének, továbbhaladásának és kilépésének szabályai

FOLYAMATOS VÁLTOZÁSOK 2.  Változik:  egy-egy oktatási program tartalma,  a tanárok által alkalmazott tanítási és nevelési

módszerek  az oktató személyzet felkészültsége, társadalmi pozíciója  a rendszer szabályozása, átalakulnak a döntési és hatalmi viszonyok  az oktatási rendszer és egyéb társadalmi alrendszerek kapcsolata

Új kihívások 1.  Szülővé vált az a generáció, akik többsége nem tudja szülői szerepét,  A mai gyerekek nem a felnőttektől tanulnak szívesen ….  A műveltséganyag 1950 óta legalább 10X!  Az iskolai keretek nem lazulnak (pl. egész napos iskola, tantervi minimumok, teljesítménykényszer, stb.)

Az életpályánk…

Új kihívások 2.  Rugalmasság és alkalmazkodóképesség  Az önálló és társas tanulásra való képesség  Problémamegoldó képesség, kreativitás  A bizonytalanság kezelésének képessége  Megbízhatóság és kiszámíthatóság

Az iskola előtti nevelés  A közoktatás része  3 éves kortól lehet, 5 éves kortól kötelező  Önálló óvodák száma csökken  Biztos alapokat nyújthat az élethosszig tartó tanuláshoz  Iskolai pályafutást befolyásoló szerep  Szerepe a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésében

Általános iskola  Csökkenő gyereklétszám  A tanulási zavarokkal küszködő gyerekek

körének bővülése  bukások, lemorzsolódás  Továbbtanulás: a szakképzés vonzereje….  Szocializációs problémák

Középfokú oktatás  Expanzió  Alkalmazkodás a gyengébben motivált és

alacsonyabb előképzettségű gyerekekhez  Szakképzés – kritikus pont: gyakorlati oktatás  Kudarcok a 9. 10 évfolyamokon  Tanulási motiváció  A munka = szankció

Integráció-szegregáció  szélsőséges polarizálódásnak indult a magyar

társadalom, s a leszakadó rétegeket (így a magyarországi cigányokat is) egyre mélyülő szakadék választja el a munkaerőpiacon való sikeres megjelenést biztosító oktatás és képzés lehetőségeitől  minden ötödik cigány gyermek ma is eltérő tantervű oktatásban részesül (ÉszakMagyarország)

Módszertani –nevelési problémák 1.  A frontális tanítás dominanciája,  A gyakorlatiasság hiánya – a practice education

mellőzése  A 2002-ben az oktatási kormányzat által indított integrációs program (IPR) hatáselemzése elmaradt, a programot a bizonytalanság jellemzi, a forráshiány viszi előre

Módszertani –nevelési problémák 2.  Nincs autentikus értékelési rendszer, nem alakult

ki a mérés-értékelési kultúra  leszállított teljesítménykövetelmények és a csökkentett elvárások  „problémás gyerekek” egy iskolában vagy egy osztályteremben való „összesűrítése”

Módszertani –nevelési problémák 3.  iskola egyre kevéssé képes biztonságos és

egészséges környezetet biztosítani a gyermekek számára,  korai szelekció = viszonylag korán – legkésőbb 14 éves korban – ami nehezen korrigálható  a pedagógusok nem ismerik, vagy nem alkalmazzák a tanulók motiválásának különböző technikáit

Módszertani –nevelési problémák 4.  Az értékrend már nem „ér át” két nemzedéket

sem,  fő orientációs pontot nem az örökölt műveltség,a hagyomány jelenti, hanem a mindenkori trendek és divatok (már ne a szülői generációtól, hanem a kortársaktól akarnak tanulni)  fokozatosan problémává válik, hogy mit tanítson az iskola

Korai iskola elhagyás

Magyarországon ez az arány – 2010 óta növekvő tendenciát mutatva - jelenleg 11,9%, azaz a 1824 éves korosztály szakképzettség és érettségi nélkül fejezi be a tanulmányait.

Az iskola szelekciós funkciója  kiválogatás (jók-rosszak)  ezzel meghatározza a társadalomban betöltendő

helyét  a társadalmi esélyegyenlőtlenség újratermelődik  családi háttér – kulturális tőke  az egyenlőtlenségek nem javíthatók, megmerevednek, még a felsőoktatásban is hatnak

Az iskola diszfunkciói  Agresszió  Antiszociális viselkedés  Spontán kirekesztődés  Konfliktusok

A TÁMOP-3.3.8.B-12 pályázat útmutatójának hívószavai:  intézményfejlesztés, szolgáltatások biztosításával

csökkenteni a lemorzsolódást,  esély a munka erőpiaci képzettség , ill. azt elősegítő kompetenciák megszervezésére  a leszakadó rétegek (köztük a romák) segítése helyben elérhető oktatási szolgáltatásokkal  a területi szegregáció és az iskolarendszer szelektivitásának csökkentése  a társadalmi különbségek csökkenését szolgálószolgáltatós óvodától a szakmaszerzésig

Eredeti ötlet átfogó hátránykompenzációs program Balmazújvároson  óvoda- általános iskola- középiskola (szakképző)  esélykompenzációs komplex program óvodától a

munkaerőpiacig  modellértékű programok adaptációja és továbbfejlesztése (pl. Hejőkeresztúr)  intézmények közötti horizontális együttműködés  a HHH/HH gyerekek követése, az átmenetek kiemelt kezelése

Mi az amire alapozhatnánk?  korrekt együttműködés az intézmények között  közös nevelési értékek  az integrációs pedagógia gyakorlata  nyitottság a módszertani kultúra a megújításban  intenzív útkeresés az esélykompenzáció érdekében  az átmenetek kezelése (óvoda-iskola, a szakiskolások

követése, bementi mérés, félévi eredménytartása, visszacsatolás az általános iskoláknak

A dolgok azonban most sem értek össze…….

Melyek az akadályozó tényezők?  széttagolt irányítás (KLIK, önkormányzat)  a család hagyományos funkcióinak és partnerségének

gyengülése (szerkezet, funkciózavarok. felelősség)  az értékválság  az intézményes nevelés-oktatás magára hagyottsága  társadalmi-gazdasági recesszió  kulturális és identitás zavarok  a pedagógusok elbizonytalanodása

Amíg a munka játék….

Köszönöm, hogy együtt gondolkodhattunk…

..és legyünk optimisták: minden jóra fordulhat!