Légyszi a középső rétegre tedd a címlapképet! Az majd eltakarja ezt a szöveget

TétékásNyúz

Az ELTETTKHÖK hetilapja info: [email protected] http://nyuz.elte.hu

XLIII. félévfolyam 3. szám XXXVIII félévfolyam 1. szám 2009. február 03. 28. 2011. szeptember

Légyszi a középső rétegre tedd a címlapképet! Az majd eltakarja ezt a szöveget s… ifélévfolyam 14. szám o ravaticEm íN zu.mbenriS& gecotiO npntiosbatan áo ld! o ravaticEm íN zu.mbenriS& gecotiO npntiosbatan áo ld42!.

oravaticEmíNumbe z. nriS&gecotiOptnniosbatnáold!

oravaticEmíNumbe z. nriS&gecotiOptnniosbatnáold!

11 1 1

EHÖK Elnökválasztás 4. oldal

Lágymányosi Portrék: Dr. Erdei Anna Széchenyi-díjas immunológus Möbius és Curie

10-11. oldal

4-5. oldal

2011. június 29.

Csokoládé Fesztivál 14.oldal

ELTE TTK HÖK Képviselőválasztás 2011 6-11. oldal

TTKHÖK

+-

Plusz-Mínusz A kvarkoktól az atomerőműig – kirándulás a nukleáris völgybe

HÖOK sajtóközlemény Az elmúlt napokban számos hír jelent meg az új felsőoktatási törvény koncepciójával kapcsolatosan. A keddi egyeztetésen megosztottuk a legújabb anyaggal kapcsolatos javaslatainkat és kérdéseinket, ám ezekre valós magyarázatokat és válaszokat egyáltalán nem kaptunk. Arról azonban tájékoztattak bennünket, hogy a törvénykezési eljárás immár végső fázisába érkezett. A magunk részéről továbbra is készek vagyunk arra, hogy a jelenlegi és jövőbeni magyar hallgatók érdekeit a lehető legnagyobb mértékben, bármilyen törvényes eszközzel érvényre jutassuk. A teljes sajtóközlemény elérhető a http://hook.hu honlapon.

Elérhető az Egyetemi Könyvtár digitalizált alapkatalógusa

Már a világhálón is elérhető az Egyetemi Könyvtár digitalizált alapkatalógusa. Az idén alapításának 450. évfordulóját ünneplő könyvtár a jubileumra digitalizálta és az interneten távolról is hozzáférhetővé tette a 19. századi könyvtárreform óta vezetett, mostanra már muzeális értékű, több mint háromezer könyvformájú katalógusdobozban tárolt, mintegy másfél-millió cédulát tartalmazó - és mindeddig még aktív használatban lévő - katalógusát. A felhasználóbarát katalógusban mostantól a világ bármely pontján lehet böngészni, így anélkül hogy a könyvtárat személyesen fel kellene keresni, a gyűjtemény számos olyan dokumentumáról is tudomást szerezhetünk, melyek teljes elektronikus feltárására mindez ideig nem került sor, s így az elektronikus katalógusban nem szerepelnek.

Az Atomoktól a csillagokig című sorozat ezen előadását Dávid Gyula fogja megtartani. Rutherford 100 éve fedezte fel az atommagot, ami azóta szédületes karriert futott be. Mi teszi lehetővé, hogy az atommagokból hatalmas energiát szabadítsunk fel? Mi történik, amikor az atommagot összetartó erők egyensúlya megbomlik? A nukleáris völgyben tett kirándulás során ezekhez hasonló kérdésekre kaphattok fizikai választ.

Időpont: 2011. szeptember 29., csütörtök 17 óra. Helyszín: 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A (Északi Tömb), 0.83 terem. (forrás: www.atomcsill.elte.hu)

Megnyílt az ország első digitális planetáriuma az ELTE TTK-n Mezey Barna rektor 2011. szeptember 22-én megnyitotta az ELTE Természettudományi Karának planetáriumát, majd Michaletzky György, a Kar dékánja köszöntötte a jelenlévőket. Végül a látogatók megtekinthették az Izsák Imre Asztrofizikai Obszervatóriumot is. Az oktatási és kutatási feladatokon túl a nagyközönség számára ismeretterjesztési céllal is használható az eszköz. Forrás: http://astro.elte.hu/observatory

Rektorok nyilatkozata a felsőoktatási törvényről A Kormány által elfogadott törvény-koncepció ismeretében, a BME, DE, ELTE, PTE, SE és SZTE rektorai néhány alapvető kérdésben közösen is állást foglaltak. Az általuk megfogalmazott követelmények teljesülésére vonatkozó kormányzati törekvés a törvény-koncepcióban nem egyértelmű. Nyomatékkal kérik ezért, hogy az új felsőoktatási törvény szövegtervezete csak azután kerüljön a Kormány elé, miután azt a megfelelő fórumok előzetesen véleményezték. Ennek érdekében készek arra, hogy ebben minden segítséget megadjanak.

Bank

és hitelezés a reneszánsz korában

Forrás: http://elte.hu

Az ELTE BTK Régi Magyar Irodalom Tanszékének nemzetközi konferenciája Bank és hitelezés a reneszánsz korában címmel tudományos ülésszakot rendez az ELTE BTK Régi Magyar Irodalom Tanszéke. Az első napon A késő középkor és kora újkor magyar aranyforintjai címmel nyílik kamarakiállítás, amelynek szervezésében a Magyar Nemzeti Múzeum is segítséget nyújtott. A konferencia másnap öt ülésszakkal folytatódik. Időpont: 2011. szeptember 29–30. Helyszín: ELTE BTK, Gólyavár és Kari Tanácsterem (1088, Budapest, Múzeum krt. 4.)

43. félévfolyam 3. szám 2011. szeptember 28.

3

A főszerkesztő nadrágszéle Tartalomjegyzék HÖK....................................................4 (Elnöki beszámoló; Felsőoktatási törvény) Sport....................................................5 (Egyetemi sporthírek) Arcok...................................................5 (Turán Pál matematikus) EHÖK Elnökválasztás.................. 6-7 TTT.................................................. 8-9 (Az élet apró örömei) Faliújság...................................... 10-11 TTT.............................................. 12-13 (Végtelenbe tekerve; A kémia nagyasszonya) Tudósítás.................................... 14-15 (Desszertek királynői; A holográfia hajnala és horizontja) Helyvektor.......................................16 (Kávézó a Fehér Nyúlhoz) Kritika...............................................16 (Seiobo járt odalent) Cooltér..............................................17 (Jeremy és a többiek) Négyeshatos.....................................17 (Minek nevezzelek?) Belszíni fejtés....................................18 Mozizóna..........................................19 (Barátság extrákkal; Notre jour Viendra)

A Tétékás Nyúz lelkes hallgatókat keres szerkesztőségébe. Jelentkezhetsz cikkírónak, olvasószerkesztőnek, tördelőnek, fotósnak; tapasztalat nem szükséges, mindenre megtanítunk. Jelentkezni lehet a főszerkesztőnél levélben és fogadóórájában, illetve a [email protected] címen.

Soha ne add fel! Hihetetlen, hogy repül az idő. Szinte csak tegnap volt, amikor kitöltöttem a felvételi A-lapot, amikor végleg búcsút intettem a középiskolai padoknak, amikor a dékáni kézfogóra érkezve a Lágymányosi Campust kerestem és amikor az első vizsgaidőszakot sikeresen túléltem. Furcsa érzés leírni, de a napokban volt az ötéves érettségi találkozóm. Öröm volt látni, hogy függetlenül attól, hogy ki milyen eredménnyel végezte el a középiskolát, végül mindenki vitte valamire az életben. Sokan közülünk már a mesterszakon is túl vannak, többen PhD-tanulmányaikat folytatják, de olyan is akad, aki a média vagy a színház világában találta meg számításait. Persze mindez nem volt zökkenőmentes, az élet különböző nehézségeket, családi tragédiákat, összetört szíveket, megtorpant egyetemi tanulmányokat dobott elénk kihívásul. Szorgalmas és kitartó munkával azonban sikerült ezeken túljutnunk, és öt év elteltével valamilyen szinten mindannyian sikeresnek mondhatjuk magunkat. Az ELTE TTK bármely szakára jársz, nincs könnyű dolgod. Kiborító és frusztráló érzés, ha hem érted a valószínűségszámítást, ha képtelen vagy megtanulni a fonálférgek rendszertanát, ha nem tudod megjegyezni a lantanoidák vegyjelét, ha elakadsz a Schrödinger-egyenlet megoldása közben, ha ügyetlen vagy a talajlaboratóriumi vizsgálatokhoz, ha nem látsz különbséget a galenit és a szfalerit között, ha nem találod meg a vaktérképen a Haltiatunturit. Mindenkinek vannak olyan tantárgyai, amelyeket nehezebben tanul meg vagy sajátít el. Az azonban nagyon fontos, hogy ilyenkor se csüggedj, ha századszorra sem megy a harmadfokú egyenlet megoldóképletének levezetése, akkor fuss neki százegyedik alkalommal is. A munka végül meghozza gyümölcsét. Először csak azt veszed észre, hogy miközben az Ásványtan I. gyakorlatán még csak szenvedve, kegyelemkettessel átcsusszantál, addig Ásványtan II.-n már az évfolyam legjobbjai közé tartozol. Aztán egyre szokatlanabb események történnek: oktatóid felkérnek közös publikációk készítésére, elhívnak terepgyakorlatokra, sőt pár félévvel később már egy-egy gyakorlati órát is megtarthatsz. Bár nem volt könnyű, hiszen borzasztóan nehezen abszolvált tárgyaid szinte minden félévben akadtak, mégis egyre feljebb kapaszkodsz a tudományos ranglétrán. Egy nap eljön az ötéves érettségi találkozód. Büszkén állhatsz ki egykori osztálytársaid elé, ahol elmondhatod, hogy öt év alatt sikeresen elvégezted az ELTE TTK valamely alap- és mesterszakát, jelenleg PhD-tanulmányokat folytatsz, és rendszeresen publikálsz hazai és nemzetközi szakfolyóiratokban. Megérte a soksok fáradozás, az álmatlan éjszakák és a rengeteg tanulás. Észbekapni és tanulni sosem késő. Bár még csak a harmadik héten járunk, már most érdemes beszerezni a tankönyveket, szorgalmasan jegyzetelni órán, de legfőképpen soha nem adni fel. Meglátod, megéri. Gansperger Gábor főszerkesztő [email protected]

TétékásNyúz XLIII. félévfolyam, III. szám.

Kiadja az ELTE TTK HÖK. Felelős kiadó: Dukán András Ferenc, a HÖK elnöke. Főszerkesztő: Gansperger Gábor. Vezetőszerkesztő: Spiller András. Tördelőszerkesztő: Lede. Olvasószerkesztők: kovácsorsi, Fontányi A. Címlap: SpA. Rovatok: Belszíni fejtés (Panni), Cooltér (Verus), Helyvektor (HG Roland), Kritika (Fontányi A.), Lágymányosi Portrék (Gans), Mozizóna (Törceee), Négyeshatos (B. Andi), Természet-Tudomány-Technika (Spiller András, djkalo), Tudósítás (Jurecska Laura). Honlap: http://nyuz.elte.hu. E-mail: [email protected]. Telefon: 372-2654, lapzárta után 30/806-3000. Fax: 372-2654. Lapzárta: péntek 12:00. Készült a Komáromi Nyomda és Kiadó Kft. nyomdájában 1500 példányban. A Nyúz a Magyar Egyetemi és Főiskolai Sajtó Egyesület tagja. A főszerkesztő elérhetőségei: [email protected]; személyesen fogadóidőben (péntek 10-12) Déli Hali (00.732).

TétékásNyúz

4

HÖK Elnöki köszöntő Pár gondolat a hallgatói mozgalomról Mostanában nagyon sokat gondolkodom azon, mi is az a HÖK, mit kéne csinálnunk, és mit nem. Hogyan is kéne működnünk? Egyre többször az jut eszembe, hogy vissza kell néznünk. Miért jöttünk létre? Milyen utat tettünk meg? Hogy is kezdődött? Néha úgy érzem, hogy a divatos hallgatói mozgalom kifejezés mára kiüresedett. Tegnap is ezen tanakodtam. Milyen is volt régen? Eszembe jutottak az 1989-es események. Persze nem emlékezetből, hiszen akkor még egy éves se voltam. Csak úgy, hogy ezt én szeretném látni, a mára már történelminek mondható kordokumentumok és mások elbeszélései alapján. Akkoriban is kiemelt szerepe volt az ifjúságnak. Az ELTE ifjúságának is. Az, ami állandóan a fejemben jár, Nagy Imre újratemetése. Úgy képzelem, hogy már forrt a levegő, mindenki tudta, hogy bármi megtörténhet. Egy borostás, fiatal mozgalmár is beszélt. Két éve végzett az ELTE-n, ahol hasonlóan aktív volt. Ráadásul tanulmányaiban is kiemelkedett, szakkollégista volt. Azt mondta, hogy az oroszoknak ki kell menniük. És az oroszok, talán ezért is, kimentek. Nem mellesleg ugyanő a tárgyalóasztalnál is megállta a helyét, részt vett a rendszer békés, tárgyalásos megváltoztatásában. Azt hiszem nekünk is ilyennek kell lennünk. Hinnünk kell abban, hogy változtatni lehet. Jobbá válhat a világ vagy legalább csak egy szűk közösség attól, amit mi teszünk. A mostani helyzet egészen más, hiszen pont az előbb említett események óta köztársaságban élünk. Demokratikus módon vezetőket, képviselőket választhatunk az élet számos területén. És ami még fontosabb, számon is kérhetjük őket. Így van ez a HÖK-ben is. Törvényi garanciák biztosítják a hallgatói érdekek képviseletét. Legalábbis addig, amíg az ország törvényhozói (akiknek jelentős része fiatalként részt vállalt Magyarország demokratikussá tételében) nem tagadják meg fiatalkori önmagukat. Nekünk már nem kellett az utcán kivívnunk a jogainkat. Csak felelősségteljesen kellett élni velük. És bár nehéz, hiszen a mi eredményeink nem olyan látványosak és kevésbé történelmi jelentőségűek, nem veszthetjük el


lendületünket. Milyen is kell, legyen a TTK HÖK? Az átalakuló felsőoktatási rendszerben egy fix pont, ahol önkéntesek lelkesedésből, tiszta szívből tevékenykednek hallgatótársaikért. Egy olyan hely, ahol a törvény adta lehetőségeinkkel élünk, próbálunk hivatali úton érdekeket képviselni (még ha ez egy önkéntesnek néha fájdalmasan monoton is). De ha ez nem megy, akkor nem félünk megmutatni, hogy mi ugyanúgy hajlandók vagyunk fellépni hallgatói érdekek (és oktatóinkkal közösen a természettudományos oktatás érdekeinek) védelmében. Össze kell fognunk, el kell mondanunk a véleményünket a történelmi változások előtt álló felsőoktatási rendszerrel kapcsolatban. Ha pedig a hivatali utak csődöt mondanak, akkor sem szabad hagyni, hogy véleményünket elnyomják. Példát kell vennünk elődeinkről, akik értünk, az utókorért vívták harcukat, ha kellett az utcán, ha kellett tárgyalóasztal mellett. Mi, HÖK-ös tisztségviselők a hivatalrendszer részei vagyunk. A képviselőink, mentoraink, szakterületi csoportjaink tagjai önkéntesek, nekik köszönhetjük, hogy hatékonyan tudunk ténykedni. Akkor válunk igazi mozgalommá a szó legnemesebb értelmében (azaz nem önmagáért létező hivatallá, hanem minden hallgatót képviselő közösséggé), ha e mögött a hivatalrendszer és önkéntes csapat mögött ott álltok Ti, a TTK összes hallgatója. Tegyétek meg a mostani és az eljövendő hallgatókért mindazt, ami tőletek telik! Ez a jövő értelmiségeként, azt hiszem, kötelességünk. Keressetek minket, higgyetek jó szándékainkban! Ami a legfontosabb: formáljatok minket, vezessetek az általatok helyesnek vélt út felé tanácsaitokkal, ötleteitekkel, saját munkátokkal, vagy ha kell, azzal, hogy a helyünkbe léptek! Dukán András Ferenc ELTE TTK HÖK elnök [email protected]

Felsőoktatási törvény Az elmúlt hetekben a médiából valószínűleg már mindenki hallott róla, hogy kiszivárgott a készülő új felsőoktatási törvény legújabb koncepciója. Az információk arról, hogy a Kormány valóban elfogadta-e a koncepciót vagy nem, meglehetősen ellentmondásosak. Nagyon sok változást tartalmaz a törvény (amennyiben persze az elmúlt hetek cikkeinek hinni lehet). A HÖOK és a hat nagy egyetem rektorai közösen egy-egy állásfoglalást adtak ki. A két állásfoglalás több ponton is megegyezik. Legfontosabb talán, hogy minden résztvevő kéri, hogy legyenek egyeztetések, amik eddig elmaradtak. Ha a koncepció végleges, akkor is számos ponton módosulhat még a törvény az elfogadásig, ami hallgatók százezreit érinti most és a jövőben. A hallgatói létszámok átcsoportosításra kerülnének, ennek a TTK nyertese lehet, hiszen a kormány növelné a természettudományos végzettséggel rendelkezők számát. A felvételi keretszámok növelése azonban önmagában nem nyújt megoldást. Szintén jó hír lehet a költséges és kevéssé népszerű, ám társadalmilag kétségkívül hasznos szakok számára (mint a TTK-s szakok), hogy a finanszírozás bázisalapú lenne és alig függne a létszámtól. Ez az ELTE-hez hasonló minőségi képzőhelyek számára az anyagi problémák megoldását is jelentheti. Viszont számos hír szerint burkolt tandíj bevezetése várható, azaz alapvetően mindenki költségtérítéses lenne, és csak pár ember kapna állami ösztöndíjat. Az átsorolás megszigorodna ami egy TTK-s hallgatónak hatalmas hátrányt jelentene. Aki külföldre menne dolgozni, annak vissza kéne fizetnie a képzés árát. Szerintem senki nem kérdőjelezi meg a szándék jogosságát, hogy a magyar szakemberek itthon kamatoztassák a tudásukat, ez a módszer azonban erősen problematikus. Várjuk a folytatást, az élet azért nem áll meg a TTK-n. A szoctámok és rendszeres ösztöndíjak elbírálása és hiánypótlása folyik, az EHÖK elnökválasztás lezajlott és még millió kisebb-nagyobb dolog történik, ami most érdemtelenül háttérbe szorul az országos folyamatok miatt. DAF

Sport & Arcok Polythlon, triatlon és társai Hírek BEAC-tól ELTE-ig Peking, Belgrád, Milánó. Eltérő helyszínek, karakteres városok sok-sok kilométerre egymástól. Mi a közös bennük? Az, hogy ezen helyek mostantól erős szállal köthetők Egyetemünk egy-egy személyéhez vagy szervezetéhez. És hogy konkrétan kikhez? A válaszra alig néhány sort kell „várakozni”.

ELTE-címer és nemzeti lobogó Torma Noémi, az ELTE-BEAC Polythlon sportolója és az ELTE PPK doktorandusza korosztályos 16. helyen végzett a szeptember 11-i Triatlon VB-n. Noémi a hazai Triatlon Amatőr Kupán vívta ki a pekingi indulás jogát, ehhez nem kellett mást tennie, mint részt venni a versenysorozat legalább öt állomásán, a többit pedig a szerencsére bízni. A kemény munkával kiérdemelt lehetőséget nem hagyta kihasználatlanul sportolónk, és 02:48:10-es idővel ért célba ezen a különösen nehéz pályán. A magyar válogatott triatlonisták körében töltött egy hét ráadásul életre szóló élményekkel is gazdagította.

Egy kapcsolat kezdete Eközben szintén sporttörténetinek számító események zajlottak le a Budapesti Egyetemi Atlétikai Club (BEAC)

Turán Pál A Déli Tömb harmadik emeletén találjuk a Matematikai Intézet szinte összes tanszékét, így nem meglepő, hogy a 3.219-es terem a méltán ismert Turán Pál (1910. augusztus 18. – 1976. szeptember 16.) nevét viseli. Turán Pál 1933-ban szerzett matematika és fizika szakos középiskolai tanári diplomát a Pázmány Péter Tudományegyetemen, rá két évre pedig matematikából bölcsészdoktori oklevelet. Egészen 1938ig magántanításból tartotta fent magát, majd az elkövetkező kilenc évben a Ferenc József Rabbiképző Intézet gimnáziumában tanított. Ez idő alatt publikálta gráfelméleti tételét, amely az adott nagyságú teljes gráfot nem tartalmazó gráfok élszámát határozza meg, és egyúttal a gráfelmélet egy új fejezetét kezdte el vele 1941-ben. 1947-ben a Koppenhágai Egyetemen, 1948-ban pedig az egyesült álla-

Bogdánfy utcai székházában múlt hét csütörtökön. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektori vezetésének képviselői, az egyetemi és kari hallgatói önkormányzatok sportvezetői, valamint a BEAC elnöksége és szakosztályai az egyesület idei közgyűlésén úgy döntöttek, hogy erőiket egyesítve lépnek fel ezentúl az egyetemi sportélet megerősítéséért és fejlesztéséért. Az alapszabály módosítása után az ELTE nyolc karának hallgatói képviselői, az EHÖK elnöke, számos egyetemi vezető és oktató tagja a BEAC elnökségének. A klub elsődleges feladatának tekintett hallgatói sportélet szervezése a frissen megválasztott ifjúsági elnök, Simon Gábor (EHÖK sportügyi alelnök) hatáskörébe került. Az ország egyik legrégibb, idén 113 éves sportegyesülete, amely nagyszerű sportmúltjában öt olimpiai bajnokot adott az országnak, most visszatért az egykori alapító, Eötvös Loránd által megálmodott pozíciójába. A hosszú évek tapasztalatait és sportszervemokbeli Instituty for Advanced Studyban volt vendégprofesszor. Hazatérésekor megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd öt évvel később rendes tagjává. Az ELTE-n 1949-ben kezdett el tanítani és egészen a haláláig az Egyetem professzora maradt. Emellett több matematikai folyóirat szerkesztőbizottságának volt tagja, mint az Acta Arithmetica, Journal of Number Theory, Archiv für Mathematik, illetve a Matematikai Lapok. Kutatásai középpontjában az analitikus számelmélet, azon belül is a Riemann-sejtés problémaköre állt. Eme probléma kapcsán jutott el a hatványösszeg módszer, vagy más néven Turánféle módszer megalkotásához. Ez ugyan a Riemann-sejtést nem igazolta, azonban mégis a legjelentősebb felfedezése, mivel egy új módszerrel közelítette meg a prímszámelmélet megoldatlan prob-

zői sikereit felhasználva egy széles tömegbázisú egyetemi tömegsport, valamint az ebből kinövő egyetemi versenysport kialakításához kíván biztos szakmai hátteret nyújtani a hallgatóknak.

Vár a futsal! És ha már sport: kosarasok, röplabdások, futsalosok, teniszezők, cheerleaderek, vízilabdázók! Egy izgalmas sportkalandra invitálnak titeket az ELTE SE futsal csapat tagjai! Amatőr és már összeszokott csapatok jelentkezését egyaránt várják a szervezők az Eurobelgrade ’11-re októberben, és az Euromilano ’11-re novemberben, ahol nemcsak hogy együtt sportolhattok, hanem egy nemzetközi csapat tagjaként ismerkedhettek meg más országok egyetemistáival is. Idén Belgrádba és Milánóba vezet az ELTE csapat útja! A futsalosaink már 2010-ben is ott voltak és felejthetetlen élményekkel tértek haza. Tartsatok idén ti is velük! Fontányi A., Spiller András (a BEAC sajtóközleményei alapján)

lémáit, és ennek köszönhetően számos tételt bizonyított. A számelméleti problémák mellett a matematikai analízis számos régi problémájára is megoldást nyújtott a Turán-módszer. Emellett tőle származik a „funkcionális algebra” kutatási irányzata is. Munkássága elismeréséül 1949-ben, aztán 1952-ben Kossuth-díjat nyert. Kutatótársa és barátja, Erdős Pál és T. Sós Vera, Turán második felesége hozta létre a Turán-emlékelőadást, amelynek keretein belül Turán témakörében dolgozó matematikusok tartanak előadásokat az eredményeikről. Ezen kívül 2006-ban Pintz János kezdeményezésére az MTA megalkotta a Turán Pál-díjat, amelyet elsősorban a Turán által művelt tudományágakban, valamit alkalmazási területükön való kiemelkedő teljesítménnyel lehet elnyerni. Mesi

TétékásNyúz

5

EHÖK Elnökválasztás

F O T Ó: E LT E O N L I N E

6

EHÖK Idén is voksoltak a részönkormányzatok küldöttei Az előző hét keddjének délutánján tartották meg az ELTE Egyetemi Hallgatói Önkormányzatának Elnökválasztását, amely eseménynek idén az ELTE Szenátusi Terme adott otthont. A választásra ebben az évben szeptember 20-án, délután öt órakor került sor az Egyetem tér melletti épületben, a Szerb utca 21–23. szám alatt, amelyen a 35 szavazásra jogosult küldött mellett jelen volt még meghívott vendégként dr. Fábri György, a közkapcsolati és kommunikációs ügyek rektorhelyettese, valamint dr. Rónay Zoltán főtitkár is. Az ülést a jelenlegi EHÖK elnök, Kalina Gergely nyitotta meg, ami az eddig megszokott módon, a napirendi pontok elfogadtatásával, illetve módosítási javaslatok, kiegészítések felvetésével kezdődött meg. Miután ez egy gyors és egyhangú szavazással lezajlott, az elnöki és alelnöki beszámolók következtek. Kalina beszédében kitért egyebek mellett arra is, hogy nagy előrelépésnek látja azt a szeptember elején elért sikert, amelynek következtében a Budapesti Egyetemi Atlétikai Club elnökségében immáron kettő helyett tíz hallgató képviseli az Egyetem érdekeit. A rövidre szabott alelnöki beszámolók után újabb szavazás következett, amelynek során a küldöttek egyhangúlag fogadták el a már előzőleg írásban közölt jelentéseket, Pauer Eszter, szociális alelnök beszámolóját kivéve, amely 30 igen mellett öt ellenszavazatot kapott. Mindezek után sor kerülhetett a rendezvény tulajdonképpeni céljára, az elnökválasztásra. Mivel az egyetlen jelölt, Kalina Gergely egyben az ülést is vezette, levezető elnök választásá-


ra kellett sort keríteni. A megtisztelő pozíciót idén Báli Bernadett tölthette be. Jelölt az lehet, aki a választás időpontjában az Egyetemmel hallgatói

jogviszonyban áll és 2011. szeptember 5-ig az ELTE EHÖK irodában írásbeli pályázatot nyújtott be, amely tartalmazza mandátumának idejére szóló elképzeléseit. A jelöltség feltétele a

sikeres pályázat megírása mellett az is még, hogy legalább az egyik ELTE-s hallgatói önkormányzat jelölje az adott személyt. Idén a HÖK-ök jóleső együttértésről tettek tanúbizonyságot, hiszen sorban a BTK, az ÁJTK, a Kollégiumi, a PPK, a TÓK és az IK HÖK-jei is jelölték Kalina Gergelyt.

A sort a TTK HÖK nevében Dukán András Ferenc zárta. Elmondta, hogy a TTK HÖK egyetért az elnöki program azon kijelentésével, hogy a hallgatói mozgalmat történetének talán legnagyobb kihívása elé állítja a felsőoktatási törvény előkészítése és minden eddiginél fontosabb az egység. Ezért a TTK is jelölte Kalina Gergelyt és csapatát. A jelöltállítás után a jelölt felkérte tanulmányi alelnöknek Halmi Esztert, külügyinek Szabó Juditot, gazdaságinak Gavallér Györgyöt, szociálisnak Pauer Esztert, közkapcsolatinak Csörgics Mátyást, sportügyinek Répási Károlyt. Az összeférhetetlenségi nyilatkozatok letétele után – amelyben az elnök-, illetve alelnökjelöltek arról nyilatkoztak, hogy az adott pillanatban nincs a tudomásukon olyan kizáró tényező, amely esetleg a felkérés visszautasítására kényszeríthetné őket – az elnökjelöltnek lehetősége nyílott arra, hogy egy tízperces beszédben röviden kifejtse egyéves programját, elképzeléseit, majd pedig a küldöttek húsz percen keresztül kérdéseket tehetnek fel. K a l i n a t ö b b e k k ö z ö tt hangsúlyozta az új felsőoktatási törvénnyel szemben megfogalmazott aggályait, a tanuláshoz való jog sérthetetlenségére, valamint hangsúlyozta, ha békés eszközökkel, tárgyalás útján nem sikerül elérnie az újonnan meghozott törvény sarkalatos pontjainak módosítását, akkor kész ennél erősebb véleménynyilvánító eszközök igénybe vételére is, ami alatt tüntetéseket és egyéb hasonló szabású demonstrációkat értett. A küldöttek kérdéseire reagálva kifejtette még, hogy egyéb hangsúlyos területek mellett szükségét érzi többek között a közbeszerzési eljárás javítását, illet-

7

EHÖK ve az egyetemi sport szétdaraboltságának orvoslását is. A honorácior státuszról elmondta, hogy az egy éve a próbaidejét töltő intézmény már két karon is bevált, így fontolóra veszik a próbaidő meghosszabbításának, illetve a teljes bevezetésének lehetőségét is. A küldötteknek a felajánlott 20 perces nyilvános kérdésfeltevés lebonyolítása után lehetőségük lett volna még a jelölt alkalmasságának megvitatására a jelölt jelenléte nélkül, de mivel erre senki sem tartott igényt, ezt a formalitást nem ejtették meg. Miután az Ellenőrző Bizottság egyik tagjának kari elfoglaltság miatt el kellett hagyni az ülést, helyére Bodrogi Richárd került az elnöki szavazatok számlásának idejére. Az ülés ideiglenes felfüggesztése nyomán a küldötteknek lehetőségük nyílott a titkos szavazáson voksaik leadására egy külön erre a célra berendezett helyiségben. A szavazatok összeszámlálása után megtudhattuk, hogy a 35 leadott szavazatból 26 igen, 8 nem és 1 érvénytelen szavazattal az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat élére választották október 6-ai hatállyal újabb egy évre stábjával együtt Kalina Gergelyt. Dr. Fábri György rektorhelyettes, miután átadta gratulációit, elmondta, men�nyire örül az Önkormányzaton belül uralkodó egységnek, amely elengedhetetlen feltétele a sikeres együttműködésnek és a tevékeny, alkotó munkának. Mindezek után támogatásáról biztosította az elnököt, valamint kifejtette, hogy a felsőoktatási törvény kiszivárgott koncepciója számára is elfogadhatatlan elemeket tartalmaz. Emellett törekedni fog a Szenátusban jelen pillanatban fennálló hallgatói

létszám megtartására, hiszen a jövő építéséhez a hallgatókra is szükség van, a közreműködésük, a véleményük figyelembe vétele nélkül pedig erre nincs lehetőség. Az ülés utolsó, azaz n e g ye d i k n a p i r e n d i pontja az ELTE EHÖK Ellenőrző Bizottságának tagjainak megválasztásáról szólt, amely szavazást egyszerre bonyolították le az ELTE Szenátus doktorandusz tagjának megválasztásával. Ellenőrző Bizottság a Hallgatói Önkormányzat megfelelő működését és gazdálkodását ellenőrző testület, amely kizárólag a küldöttgyűlés döntéseinek van alárendelve. A posztok betöltésére az alapszabály szerint meghatározott, évente változó öt kar jelölhet személyeket, akik megválasztásáról vagy meg nem választásáról az immár, egyéb elfoglaltságok miatt 33 főre fogyatkozott küldöttek döntöttek. Idén a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Bárdos Orsolyát jelölte, akit 30 igen és 3 érvénytelen szavazat fejében meg is választottak. A BTK Ulicza Tamást javasolta, aki 29 igen, 1 nem és 3 érvénytelen szavazatot kapott. Az Informatikai Kar jelöltje Dobos András volt, akit szintén megválasztottak, ő 28 igen, 2 nem és 3 érvénytelen szavazatot tudhatott a magáénak. A PPK Salamon Krisztinát állította, aki 30 igen és 3 érvénytelen szavazattal szintén bekerült a Bizottságba. Az ötödik, és egyben utolsó jelöltet a Tanító- és Óvóképző Kar adta a már bizonyított Nyircsák Barbara személyében, aki 30 igen és 3 érvénytelen voksot vihetett haza. A Szenátus doktorandusz tagjának Kalina Gergely a már eddig is ezt a feladatot ellátó személyt, Baumstark Beátát jelölte, akit a küldöttek 30 igen és 3 érvénytelen szavazat ellenében meg is választottak. A gyűlés legvégén Kalina megköszönte a kapott bizalmat és az egy évre szóló mandátu-

mot, de azt is megjegyezte, hogy csapatával erejükhöz mérten teljesítik majd a vállalt feladatot, ugyanakkor a nehéz anyagi helyzet és egyéb gátló tényezők miatt nem szeretne olyan ígéreteket tenni, amelyeket aztán nem tudnak betartani, hiszen abból senkinek sem származhat haszna. Ahogyan az minden évben lenni szokott, az EHÖK néhány tagja az idén is visszavonult, így az elnök nem felejtette el megemlíteni Gajág Dóra esélyegyenlőségi referens, Czető Márton tudományos referens és Simon Gábor sportügyi alelnök nevét sem, akik munkásságukkal hozzájárultak az egyetemi élet jobbá, egyszerűbbé tételéhez, megköszönte tevékenységüket és sok sikert kívánt a továbbiakhoz is. Az ülés ezzel itt véget is ért, azonban a választottak nem pihenhetnek meg, hiszen munkájuk van épp elég, a Szenátusban ellátott hallgatói érdekképviselet mellett még az egyre szűkülő mozgástér esetleges bővítésén is fáradozniuk kell. Fontányi A.

TétékásNyúz

8

Természet-Tudomány-Technika Az élet apró örömei A fluidzárványok mélylélektana Apró, hiszen legtöbbjük néhány mikronos méretben leledzik bár centiméteres példányokkal is találkoztam már. Örömök, hiszen ha találsz a mintádban, örömködsz egy sort, hogy van miből információt csiholnod. Kompetens személyek számára pedig az életet is jelentik, hiszen akik ezzel foglalkoznak, azok számára a fluidum zárványok a mindennapok szerves részét képezhetik. Hogy kik is a kompetens személyek? Természetesen a geológusok és a geológikák. A geológia igen összetett és sokrétű tudomány. És nem, nincs sok köze a geográfiához, a geo előtagot leszámítva. Itt ragadnám meg a lehetőséget, hogy kiigazítsam az eltévelyedett közönséget, akik a „…te akkor földrajzos vagy?...” kérdéskörig jutnak, ugyanis a graphia szó a rajz utótagot jelöli. A geológia (a görög γῆ [föld] és λόγος [vizsgálat, tanulmány] szavak összetételéből) mint tudomány a „szilárd” Föld tanulmányozását jelenti, és a folyamatokat, amelyek annak kialakulásáról mesélnek. Rengeteg dologgal áll közvetlen és közvetett kapcsolatban: bizonyítékokkal szolgál az élet és vele együtt az evolúció hosszú történetére, vagy a kontinensvándorlásokra, a lemeztektonika létjogosultságára. A modern időkben a geológia kereskedelmi szempontból vált fontossá: fel kellett becsülni a rendelkezésre álló készleteket, mind ásványi nyersanyag- és szénhidrogén kutatás szempontjából, mind pedig a vízkészletek oldaláról. Alapvető szerepet játszik a környezeti kockázatok megértésében, ugyanakkor a környezeti problémák kármentesítése is feladata, legyen az akár éghajlatváltozás, akár más természeti- vagy ipari katasztrófa. Végül ne feledkezzünk meg a mérnökgeológiai, geotechnikai részről sem, hiszen nem mindegy, hogy beomló löszfalra, ártérre, vagy esetleg törésvonalra tervezünk építkezési engedélyt szerezni. A legtöbb geológiai adat a szilárd Föld anyagának kutatásából származik. Ezek az anyagok jellemzően két


kategóriába sorolhatóak: a szilárd kőzetekre és a még konszolidálatlan anyagokra. A szilárd kőzetek három fő típusra oszthatók: magmás, üledékes és metamorf. A kőzetciklus lényeges geológiai fogalom, hiszen megmutatja az alapvető kapcsolatot e három kőzettípus és a „szülő” magma között. Amikor egy kőzet egy olvadékból kikristályosodik, az a magmás kőzet. Amikor ez lepusztul, elszállítódik, majd a maradványai leülepednek, felhalmozódnak és

lithifikálódnak, létrejön egy üledékes kőzet. Ha vagy a magmás, vagy az üledékes kőzetet hőnek és/vagy nyomásnak tesszük ki, metamorf kőzetté válik. Később a metamorf kőzet is lepusztulhat, részei elszállítódhatnak, felhalmozódhatnak, lithifikálódhatnak, így újból üledékes kőzetté válhat. Lehet azonban, hogy mindhárom kőzettípus újraolvad, amivel újabb magma alakul ki, amelyből ismét magmás kőzet kristályosodhat, és így tovább. A legtöbb geológiai kutatás kőzetek tanulmányozásával jár, azonban alapvetően a petrológusok foglalkoznak a kőzetek vizsgálatával. Az alap információs háló, amiben elhelyezzük a kőzeteket, a nyomás

(p) – hőmérséklet (T) – összetétel (x) tengelyekből áll. Az ebben való minél pontosabb elhelyezéshez a kőzet ásványos összetételének és szöveti elemeinek vizsgálatán kívül figyelembe kell venni a különböző zárványokat is. Egyes kőzeteken belül lehetnek más kőzetzárványok is, de fontosabbak az egyes ásványfázisok zárványai, amelyek lehetnek kristályzárványok vagy úgynevezett fluidum zárványok. Most az utóbbiak kerülnek közelebbi bemutatásra. Igen hasznos kis „dolgok”, hiszen információt adhatnak a mágikus p-T-x hármasról. A kőzettanászok feladata többek közt az is, hogy nyomás- és hőmérsékletadatokat szerezzenek zárványok segítségével nagyhőmérsékletű és -nyomású fizikai kísérletekhez, amelyek segítenek megérteni az egyes ásványfázisok összetételét és kialakulásuk körülményeit, megjelenésüket és eltűnésüket, hogy hogyan váltanak magmásból metamorf kőzetbe, és ha már metamorfok, akkor mely ásványok jelölik az egyes metamorf fácieseket. Segítenek megmagyarázni az olyan folyamatokat, mint amelyek például a magmakamrában ját szódnak le, helységképződéskor történnek vagy a szubdukció folyamán zajlanak a Földön. Messzebbre is mehetünk azonban, hiszen a Földhöz nagyon hasonló összetétellel rendelkeznek a Naprendszerünk belső, szilikátos összetételű bolygói is, amelyeket nem véletlen neveznek Föld-típusú bolygóknak. Első lépésként próbáljuk definiálni a fluidum zárványokat. Két híres kutató megállapításait alapul véve a következő mondható: Roedder (1984) fluidum zárványnak nevezi az ásvány képződése során, valamint az utólagos folyamatok során bezáródott fluidum állapotban lévő (gáz, folyadék) zárványokat, míg Bakker (2006) fluidum zárványnak tekint minden olyan zárványt, amelynek anyaga képes folyadékként viselkedni – persze jelenleg csak a földi körülményeket vesszük figyelembe, hiszen mégiscsak ezen a bolygón élünk. Ezek alapján fluidum zárványnak számítanak mind az olvadék zárvá-

Természet-Tudomány-Technika nyok, mind a gázhalmazállapotban bezáródott zárványok. Amikor kutatásomat lassan hat éve megkezdtem a Kőzettani és Geokémiai Tanszéken működő LRG laborban, az utóbbi kategóriába eső, szűkebb értelemben vett fluidum zárványok vizsgálatával kezdtem foglalkozni, így most ezek a számomra kedves és érdekes dolgok kerülnek bemutatásra. A földkéregben előforduló fluidumok közül leggyakoribbak a vizes oldatok, de a CO2, CO, CH4, N2, a szénhidrogének és a H2S is megjelennek. A fluidumvizsgálatok alapjául az a gondolat szolgál, hogy bezáródás után a zárványok térfogata nem változik, abból anyag nem távozik, de nem is adódik hozzá. A zárványok összetételének meghatározása a fagyasztás során megfigyelhető fázisátalakuláson alapul. További pontosítást jelenthet a molekuláris fluidumok meghatározására a Raman- és az infravörös spektroszkópia alkalmazása. A nyomás és/vagy hőmérséklet becslésére a melegítés hatására bekövetkező homogenizáció hőmérsékleti adatait és az összetételi adatokat együttesen használhatjuk fel. Ezekből számíthatunk moláris térfogatot, illetve sűrűséget. Ezután egy p-T mezőben a felvitt izochorokból meghatározható a zárvány egyensúlybakerülésének nyomása. Ehhez e módszertől független hőmérséklet- vagy nyomásbecslésből származó adatok is szükségesek (geotermo-barometria). Mielőtt megvizsgáljuk a zárványokat, nem árt alaposan megfigyelni őket. Elengedhetetlen a petrográfiai leírásuk, hiszen nem mindegy a fluidum zárványok petrográfiai helyzete, de szükséges a fluidum zárványok egymás közötti, valamint

a fluidum zárvány(ok) és az őket bezáró ásvány(ok) közötti időbeli és térbeli kapcsolatra utaló petrográfiai bélyegek felismerése is. Ez alapján egy zárvány genetikailag lehet növekedés során befogott, azaz elsődleges (primer ), illetve álmásodlagos (pszeudoszekunder ), azaz befogadó ásvány valamint növekedés után befogott, úgynevezett másodlagos (szekunder) zárvány. Helyzetük alapján lehet továbbá intergranuláris egy zárványsor, ha az ásvány egyik szélétől a másik széléig tart. Intragranuláris, azaz a szemcsén belüli, ha a zárványsor egy beforrt repedés maradék részén csapdázódott. Tipikusan az álmásodlagos zárványok tartoznak ebbe a kategóriába. Az ilyen sorok nem érnek el az ásvány egyik szélétől a másikig. Transzgranulárisnak azt a zárványsort nevezzük, amely több szemcsén halad keresztül. Ebbe a csoportba a másodlagos zárványok tartoznak. Lényeges információt rejt továbbá az egyes zárványok alakja és mérete. Fontos, hogy tartalmaznak-e úgynevezett leányásványokat, amik a csapdázódás után a p- és T- körülmények megváltozása miatt válnak ki az oldatból, esetleg milyen utólagos folyamatok érték a zárványt (mint például fluidumzárványok esetén a dekrepitáció, azaz a zárvány szétrobbanása a benne

kialakuló túlnyomás miatt). Alapvető információval bírnak a zárványokban látható fázisarányok is, azaz a szobahőmérsékleten fluid (folyadék és/ vagy gáz) és (amennyiben van) szilárd részek térfogatarányának becslése. Bár az egyes fluidum zárványok vetülete alapján nem állapítható meg pontosan a valódi fázisarány, általánosságban annyi biztosan leszögezhető, hogy a zárványokban – laborhőmérsékleten – nagyobb sűrűségű folyadékban gazdag fázis, a kisebb sűrűségű gázban gazdag fázis, esetleg a szilárd kristályfázis van jelen nagyobb arányban. A fluidum zárványok a felszíntől egészen a litoszféra legmélyebb részéig jelen vannak, azaz az egyes ásványfázisok a kéregtől a felső köpeny eredetű kőzetzárványokig tartalmazhatnak belőlük. A kéreg magasabb részén, felszínközelben a vizes fluidumoké a főszerep. Szintén felszínközelben találhatók – bár némi eltemetődés azért szükségeltetik hozzá – a szénhidrogéndomináns zárványok. Mélyebben levő, már metamorf kőzeteket vizsgálva, a fluidum zárványoknak szintén fontos információtartalmuk lehet a kőzet összetételének kialakulásáról. Középsőkéreg mélységnek megfeleltethető körülmények közt és ennél mélyebben már nem a vizes fluidumoké a főszerep. A zárványok széndioxid-dominánsak, de tartalmaznak egyéb molekulákat is, amelyek képesek oldódni széndioxidban, pl.: CO, N2 és H2S. Ez vonatkozik természetesen a magmakamrában lejátszódó folyamatokra is. Én többek között ezek kutatásával foglalkozom itt, a TTK-n. Te mivel foglalkozol? csicseriborsó

TétékásNyúz

9

Kirándulás a Bükki Nemzeti Parkban Az Egyesült Biológus Hallgatók Szövetsége (EBIHAL) szeretettel vár minden érdeklődőt 201. október 7-9. között megrendezésre kerülő túrájára. A helyszín nem más, mint a festői szépségű Bükki Nemzeti Park. Részvételi díj: 6500 Ft (amely tartalmazza a szállást, különbuszos utazást, reggelik és vacsorák árát, a szakvezetést, a belépők, valamint a póló költségét. Jelentkezni 3500 Ft előleg befizetésével szeptember 21-től lehet az Északi Hallgatói Irodában (0.75). Bővebb információkért látogass el a http://ebihal.elte.hu/mnpbukk oldalra vagy érdeklődj személyesen az Északi Hallgatói Irodában!

T Négyes etszenek a h tó nove atosban olvash llá aténnek k? Veled is tör hasonló vicces, bájos va teszk, e gy épp grol dolgok, gondolkodtató rovatba amikről ebben n a igen, írd olvashatsz? H a negyesh meg nekünk a ato címre! F [email protected] á termész radságodat e zsebpén tesen némi meglep zzel és egy kis ivel hon oráljuk.

K

é K

o

Kémiás Korrep

Ha úgy érzed, indokolatlanul hor mostanság az életedben az eg a pH-számítás, az oldhatósági szorzat a többiek, és ráadásul ZH is lesz belől

„Lelkes-türelmes-szakmailagilleté általános-, szervetlen-, fizikai-, an szerves kémiából, valamint kémiá bérmentve segítséget. Az órákat veletek megbeszélt időpontban tar a szakterületi honlapon (http://kem periódusos rendszerben a kék

Forduljatok hozzánk bizalomma

petálás

rribilis mennyiségű gyenletrendezés, t, a sztereoizoméria meg le, akkor itt a megoldás!

ékes” csapatunk tagjai nalitikai-, elméleti- és ás matekból nyújtanak t kémiás hallgatók a rtják, elérhetőségeiket mia.elte.hu) találjátok: a k „O”-ra kattintva.

al, szívesen segítünk!

MASZAT Ebben a félévben is részt tudtok venni ingyenes matek korrepetáláson, amit felsőbbéves matekosok tartanak a Matematika Szakterületi csoport szervezésében. Ha úgy érzed, hogy segítségre van szükséged, gyere el bátran a MASZAT-ra! Szorgalmi időszakban az alábbi időpontokban és helyeken lesz MASZAT: Hétfő 12:00-14:00 (D-0-412) Szerda 12:00-14:00 (Aréna) Csütörtök 12:00-14:00 (D-4-713); 14:00-16:00 (D-0-412) Kérünk titeket, hogy lehetőleg előre jelezzétek e-mailben a [email protected] címen, hogy az adott alkalomra milyen témából van kérdésetek, valamint lehetőség szerint csatoljatok feladatokat, feladatsort is! Bővebb infókat a http://matszacs.elte.hu oldalon találhattok a MASZAT menüpont alatt. Várunk szeretettel! Matematika Szakterületi Csoport MASZAT Csapat [email protected]

12

Természet-Tudomány-Technika Végtelenbe tekeregve A Möbius-szalag rejtelmei Őszintén tegye fel a kezét, aki tekintett már meg életében nyomtatószalagot! Amennyiben ez megtörtént, tegye fel az is a kezét, aki nézett már működés közben szállítószalagot! Ha pedig ez is teljesítve van, tegye szívére mindenki a kezét, és őszintén vallja be: hallott már valaha bármikor a Möbius-szalagról? Nem? Pedig látott már ilyet! És hogy miért ilyen nagy a jelentősége? Egyrészt egy olyan kétdimenziós alakzatról beszélünk, amely egyetlen oldallal és mindössze egyetlen éllel rendelkezik. Másrészt ebből a tulajdonságából fakadóan körbejárható, tehát egy szállítószalag esetében „mindkét oldala” garantáltan ugyanúgy fog kopni. Kezdetleges Möbius-alakzatunkat akár házilag is elkészíthetjük, hogy jobban el tudjuk képzelni, miről is van szó. Nincs más dolgunk, mint venni egy részben keskeny, részben pedig hosszúkás lapot (nagyjából olyan alakút, mint a lakmuszpapír). Csavarjuk el 180 fokkal az egyik végét, majd ragasszuk össze a másikkal! És láss csodát, eme bámulatos barbatrükkel máris kész a Möbius-szalagunk! Ugye milyen egyszerű és tiszta a formája? Nos, erre a kérdésre a matematikusok többsége azonnal rávágná: nem egészen… A kutatók az 1930-as évek óta nagy erőkkel keresték a választ, miért fektetett nyolcas, vagy éppen háromszögalakot vesz fel a Möbius-szalag. A megfejtés kulcsára két holland tudós, Gert van der Heijden és Eugene Starostin találtak rá 2007ben. A lényeg a forma energiasűrűségében rejlett. Ez a felület egyes részein annál nagyobb, minél erősebben meg van hajlítva az anyag. Az energiasűrűség-elmélet megmagyarázza azt is, hogy eltérő szélességű anyagból készített szalagok for-


mája különbözik: minél szélesebb a papírcsík, annál inkább háromszögre emlékeztető alakot vesz fel a Möbius-szalag; illetve minél vékonyabb, annál elnyújtottabb fektetett nyolcast kapunk. Előbbi alakzatra kiváló példa az újrahasznosítás nemzetközi jelképe. Bár a tanulmány eredményeit a matematikus közvélemény az „ezoterikus” jelzővel illette, a két kutató

mégis azt hangoztatta, hogy felfedezésüknek lehet gyakorlati haszna is. A gyógyászatban új gyógyszerek struktúráinak felépítésekor, vagy mesterséges anyagok töréspontjainak meghatározásakor segíthet az elmélet – legalábbis elmondásuk szerint. És ha már ez szóba került, a gondolatmenetet továbbfűzve újabb hasznosításokra, előfordulásokra bukkanhatunk. Nem elég ugyanis, hogy tömérdek műszaki cikkben lelhetünk rá a szalagra, fizikai és kémiai alkalmazásai is gyakoriak. Kezdjük ott, hogy amellett, hogy magas hőmérsékletű szupravezetőkhöz kellenek, áramkörökben is megjelennek, mégpedig ellenállásként. Az ellenállás két vezető réteg között szigetelőanyagot tartalmaz, és úgy

van kialakítva, hogy az átfolyó áram a két, ellentétes irányban azonos utat járjon be, így a gerjesztett elektromágneses terek kioltódnak. Röviden: nincs önindukciója. Ezen felül lényeges megemlíteni azt is, hogy a Föld mágneses tere által foglyul ejtett töltött részecskék Möbiusszalag mentén mozognak. Részben ezért is lehetséges, hogy nanografit szerkezetekben különleges elektromágneses terekhez, például spirális alakú mágneses terekhez is előszeretettel alkalmazzák ezt a formát. Arról már nem is beszélve, hogy a Möbius-szalagnak köszönhetően a „normálisnál” kétszer hosszabbak a magnófelvételek. Ez mind szép és jó, de emellett számtalan szobrászt és egyéb művészt is megihletett a mágikus Möbius. Közülük is az egyik legismertebb Maurits Cornelis Escher volt, aki a 20. század első felétől élte fénykorát. Egyik fő művében, a Hangyák vonulásában is szemügyre vehetjük a bizarr alakzatot. Ezenfelül sci-fi írók könyveiben, valamint világhírű rendezők produkcióiban is visszatértő elemként fel-feltűnik a Möbius-szalag – csak éppen rejtett formában. Elég csak Quentin Tarantino Ponyvaregényére vagy éppen David Lynch Útvesztőben című művére gondolnunk: a történet majdnem, vagy pontosan ugyanoda lyukad ki, mint ahonnan elkezdődött. A szalag tehát a szó szoros értelmében egész életünket behálózza. Ott van a gépekben, a polcokon, a filmekben, de már-már körülöttünk is. Pláne ha arra gondolunk, hogy a mondák szerint a Möbius-szalag alakú jegygyűrűk az egységet szimbolizálják a házasságban. S ha már idáig eljutottunk, tegye fel a kezét az, aki látott már gyűrűt! Ha ez megvolt, akkor pedig tegye fel az a kezét, aki pillantott meg valaha Möbius-szalag formájút! Spiller András [email protected]

Természet-Tudomány-Technika A kémia nagyasszonya

13

Száz éve kapott Nobel-díjat Marie Curie A Marie Curie által 1911-ben elnyert kémiai Nobel-díj 100. évfordulója egyben a Kémia Éve is. A centenárium előtt a tudósnő életének és munkásságának rövid bemutatásával tisztelgünk.

A kezdetek Maria Sklodowskaként született 1967-ben Varsóban pedagógusszülők ötödik, legkisebb gyermekeként. Édesapja matematika-fizika szakos tanár volt, édesanyja pedig egy leányinternátus vezetője. 1883-ban tett érettségi vizsgája után egy ideig magántanítóként dolgozott, közben anyagilag támogatta orvosi egyetemre járó testvérét, de saját tanulmányait sem hanyagolta. Mivel az akkori Lengyelországban a nők még nem jelentkezhettek a felsőoktatásba, a Varsói Ipari és Mezőgazdasági Múzeum kémiai analitikai tanfolyamára iratkozott be. 1891-ben Párizsba költözött és a Sorbonne hallgatója lett, ahol matematikából és fizikából is diplomát szerzett. Az egyetemen ismerkedett össze későbbi férjével, Pierre Curie-vel, akivel a közös tudományos érdeklődés, a mágnesesség vizsgálata hozta össze. Marie Curie szerette volna, ha megszerzett tudását hazájában kamatoztathatja, a Varsói Egyetemen azonban elutasították azzal az indokkal, hogy nőket nem alkalmaznak. 1897-ben gyermeket szült Pierre-nek; Iréne lányuk később szintén fizikus lett. Második gyermekük, Eve 1904-ben látta meg a napvilágot, és 1962-ben könyvet jelentetett meg édesanyja küzdelmes és egyben nagyon sikeres életéről Madame Curie címmel.

Tudományos munkássága 1898-ban Marie Curie doktori téma után kutatva talált rá Henri Becquerel eredményeire, és sugárzó anyagokkal kezdett foglalkozni. Kutatásaihoz hamarosan férje is csatlakozott, elektrométerrel vizsgálták az urán sugárzását. Marie erről szóló dolgozatában több fontos megállapítás szerepelt: „Minden megvizsgált uránvegyület aktív volt, és általában annál aktívabb, minél több uránt tartalma-

zott. A tórium és vegyületei is emittálnak ionizáló sugárzást. A radioaktivitás tehát atomi tulajdonság, az urán és a tórium atomok tulajdonsága. Egyes uránércek aktivitása nagyobb, mint a fém uráné és uránoxidé.” A csehországi Joachimsthalból származó uránérc mintákat vizsgálva azt tapasztalta, hogy az érc aktivitása nagyobb, mint a tiszta uráné, ezzel felfedezte az urán bomlástermékeit. Az 1898-ban írt két dolgozatában a polónium és a rádium felfedezését mutatja be, előbbi a kutatónő hazájáról, Lengyelországról kapta nevét. 1902-ben 8 tonna uránszurokérc feldolgozása után 0,1 gramm tiszta rádium-kloridot sikerült elkülöníteniük. Marie Curie végül 1903-ban védte meg disszertációját Kutatások a radioaktív anyagok köréből címmel, még ugyanebben az évben fizikai Nobel-díjat kapott Becquerellel és Pierre Curie-vel megosztva.

Madame Curie volt az első nő, aki a tudományos világban legnagyobbnak mondott elismerésben részesült, és egyben az első hölgy, aki Franciaországban tudományos fokozatot szerzett. Férjével közösen elnyerték a brit Royal Society Davy-érmét, majd 1904-ben az olaszoktól megkapták a Matteucciérmet. Munkájának jelentősége abban is megmutatkozik, hogy eredményei számos kiváló természettudóst késztettek újabb kísérletek elvégzésére: Debierne

és Rutherford a bomlási sorok újabb tagjait azonosították.

Nagy sikerek után tragédia 1906-ban egy közlekedési balesetben Pierre Curie életét vesztette, a két gyermekkel egyedül maradt Marie pedig még inkább kutatásaiba merült, lányai nevelésében apósa segítette. A férje halálával megüresedett professzori állást Marie Curie vitte tovább, ő volt a Sorbonne Egyetem első női tanára. 1910-ben sikerült fémrádiumot előállítania. A következő év januárjában egy szavazat híján lemaradt a Francia Tudományos Akadémia tagságáról, az élet azonban gyorsan kárpótolta. Még abban az évben kémiai Nobeldíjjal ismerték el munkásságát – ezzel már két rekordot is magáénak mondhat: az egyetlen nő, aki két Nobeldíjat kapott és az egyedüli tudós, akit kémiai és fizikai Nobel-díjjal is kitüntettek. Lányával, Iréne-nel közösen a röntgenográfia alkalmazásainak fejlesztésén dolgozott. A sugárzó anyagokkal végzett rengeteg kísérlet kikezdte Madame Curie egészségét, halálát csontvelőrák okozta 1934-ben. Hitvallása nem csak kutatók számára szolgálhat munícióként: „Egyikünk élete sem könnyű. És akkor? Legyen bennünk kitartás, és mindenekelőtt bízzunk önmagunkban. Hinnünk kell benne, hogy tehetségesek vagyunk valamiben, és ezt - kerül, amibe kerül - meg tudjuk valósítani.” Jurecska Laura

TétékásNyúz

14

Tudósítás Desszertek királynői Édesség- és csokoládéfesztivál a Várban A 2011. szeptember 16. és 18. között megrendezett fesztiválon csokoládémanufaktúrák és a nagy nemzetközi édességgyártók termékeivel ismerkedhettek az érdeklődők a Budai Várban. A kóstolókon túl a szakmai ismeretek is teret kaptak, a látogatók számos neves csokoládé-szakértő előadását is meghallgathatták. A hagyományteremtő céllal megrendezett esemény fővédnöke a Cukrászok, Csokoládé- és Fagylaltkészítők Világszövetségének elnöke, Pataki János volt. A neves előadók között ott volt a BBC Good Food Magazin volt főszerkesztője, Sarah Jane Evans is. A Master of Wine címmel rendelkező, az Academy of Chocolate alapítói között számon tartott szakértő péntek este a világ legjobb csokoládéit mutatta be

a nagyközönségnek. Az Academy of Chocolate 2011-ben díjazott finomságai között ott voltak az egyesült királyságbeli William Curley termékei, valamint a Grenada Chocolate Company legjobb kreációi. Evans szombati előadását a csokoládékóstolás alapjainak szentelte. A világhírű szakember előadásaira csak igen borsos árat fizetve lehetett bejutni, aki pedig olcsóbban szerette volna elsajátítani a csokoládékülönlegességek kóstolásának fortélyait, az az egyik nagy nemzetközi csokigyártó standjánál is megtehette.


Amint azt a „csokoládémesterektől” megtudtuk, a kóstoláshoz mind az öt érzékszervünk szükségeltetik. Elsőként szemügyre kell venni a finomság fényét, ragyogását. A következő a tapintás, mivel a kakaóvaj az emberi test hőmérsékletén már megolvad, a jó minőségű, magas kakaótartalmú csokoládé egyik ismertetőjegye, hogy azonnal meglágyul, amint kezünkbe vesszük. Elsőre talán meglepő lehet, de a hallás is szerephez jut a csokival való találkozásnál, a szakértő fülek az édesség textúrájáról annak eltörésével kapnak információt. Az avatottak számára az élesen pattanó hang egyet jelent a kiváló minőséggel. Negyedik lépésként orrunkat is bevethetjük, így érezhetjük a kakaó alapú desszert aromáját. Végül jön a mindenki által várva várt ízlelés, mohók azonban még itt sem lehetünk, meg kell várnunk, amíg a csokoládé elolvad a szánkban és szétterül a nyelvünkön, ahogyan a kóstolást vezető fogalmazott: „felébrednek az ízlelőbimbók”. Akinek mindez nem volt elég, az tovább halmozhatta az élvezeteket és megtudhatta, hogy melyik csokihoz milyen bor passzol. A 70%-os kakaótartalmú – a vanília, az aszalt gyümölcs és a dohány ízét magában hordozó – csokoládéhoz közepesen savas vörösborok passzolnak, a chilis csoki pedig portóival együtt adja ki leginkább csípős ízét. A medvecukor és vanília ízvilágára emlékeztető, a pör-

kölés jegyeit is viselő, 85%-nyi kakaót tartalmazó táblás csokoládé mellé magas alkoholtartalmú vörösbort javasolnak. Desszertborokkal harmonizál az az exkluzív csokoládé, amelyben a narancs gyümölcsének és virágának, valamint a mandulának a zamatait fedezhetik fel a szakértők. Az egyik kávéház standjánál az elmúlt években „az ország tortája” címet elnyerő desszerteket lehetett kóstolni, így volt pándi meggytorta, szatmári szilvatorta, szilvásgombócot tartalmazó szelet, és a 2011-es győztes, a kecskeméti barackkal töltött kölestorta. Néhány pavilonnal odébb megtudhattuk, milyen a libamáj és tokaji aszú csokoládéba zárva. S. Nemzetes Krisztina kézműves csokoládékészítő megmutatta, hogyan lehet otthon csokit készíteni. A szakember kézzel formázott és mártott trüffelt készített, miközben beavatott a márványon temperálásba és a bonbon talpazásba. Bemutatkozott a Csokoládémúzeum is, standjuknál forró csokit fogyaszthattak a „barna arany” szerelmesei. A program szervezői a legkisebbeknek is kedveztek: életnagyságú Gombóc Artúrral és két lábon járó kakaóbabbal fotózkodhattak a gyerekek. Jurecska Laura [email protected]

Tudósítás A holográfia hajnala és horizontja Nobel-díjas idők Gábor Dénes magyar fizikus, gépész- és villamosmérnök 1971-ben a holográfiában elért eredményeiért vehette át a fizikai Nobel-díjat. A holográfia feltárása előtt azonban megannyi tudományos területen alkotott, úgymint az elektronmikroszkópia, az optika és az információelmélet, amelyek végül elvezették a holográfiához.

Gábor Dénesről… A holográfia ma már a mindennapjaink eszközévé vált, ennek ellenére még mindig rejlenek benne újdonságok, lehetőségek. Gábor Dénes, akit kisgyermekkorától fogva komolyan érdekelt a fizika, hamar túlnőtt iskolatársain, és már tízévesen benyújtotta első szabadalmát, az Aeroplán-körhintát. Miután letette az érettségit, az olasz frontra került, itt szerezte meg olasz nyelvtudását. Ez volt a negyedik nyelv, amit ekkor beszélt. 1920-tól Berlinben tanult, ahol Einstein szemináriumát hallgatta Wigner Jenővel, Neumann Jánossal és Szilárd Leóval együtt. 1924-ben diplomázott, ezt követően nagyfeszültségű hálózatokkal foglalkozott, majd Siemens kutatólaboratóriumában tevékenykedett. A náci hatalomátvétel után hazaköltözött és rövid ideig az Egyesült Izzó kutatólaboratóriumában dolgozott. 1934-ben Angliában telepedett le, csak 1962-ben látogatott újra Magyarországra. 1967-ben nyugalomba vonult, de még 1968-ban részt vett a Római Klub megalapításában. 1971-ben tüntették ki Nobel-díjjal. 1979. február 9-én Londonban érte a halál.

A holográfiáról… A holográfia elvét 1947-ben találta fel Gábor Dénes, miközben az elektronmikroszkóp felbontóképességének fokozásán dolgozott. Az 1940-es években még nem állt rendelkezésre megfelelő fényhullámforrás (lézer). Erre egészen a hatvanas évekig várni kellet, amikor ennek segítségével E. Leith és J. Upathieks az USA-ban létrehozta az első hologramot 1962ben. A tárgyról – amely egy kisvasút volt – a reflektálódott fényhullámot és egy segédhullám – amely ugyanabból a fényforrásból származott – interferenciáját rögzítették egy fényérzékeny lemezre. Az interferált hullám a lelke

az egésznek, hiszen így a fényhullám fáziseltolódását is rögzíteni tudják – ez a hagyományos fényképezéssel nem lehetséges. Ennek segítségével háromdimenziós képet kaphatunk, amely különböző irányokból különböző nézeteket ad, csak nem az eredeti színekkel. A technika nemcsak esztétikai értékkel bír, hanem új mérési eljárásokat is lehetővé tett sok területen, amelyek roncsolásmentes anyagvizsgálatokra, áramlástani vizsgálatokra és minőségellenőrzési feladatok megoldására is hasznosíthatóak. A holográfia elvét ezen felül még röntgen- és ultraibolya sugárzásnál is alkalmazzák, illetve neutronok tulajdonságait is vizsgálják velük.

Felhasználásáról… Felhasználják az integrált áramkörök minőségbiztosításánál, így kisebb a hibasűrűség, mert gyorsabban tudják kiszűrni a hibásan nyomtatott áramköröket. Olyan, mint a „keressük meg a két kép közötti különbséget” játék: itt egymásra vetítik a két képet, és a referenciához képest hamar észrevehetővé válik az esetleges hiba. Adattárolásra is használják, ilyenek bizonyos bankkártyák, személyazonosítók és beléptető kártyák., Ezeket mi is nap mint nap kézbe vehetjük. A működési elvük ugyanaz, mint amit Gábor Dénes is leírt. Itt, a tárolni kívánt tárgy helyett az adatot kettes számrendszerben ábrázolják egy folyadékkristályos kijelzőn, majd azt egyazon lézerből származó két nyalábbal világítják meg, így az adathordozón megjelenik az egyesekből és nullákból álló kép. Az ultrahang-holográfiával nem a tárgyak és környezetük optikai tulajdonságát – térbeli formáját – tud-

juk leképezni, hanem mechanikai rugalmasságát. Ezeket a kutatásokat dr. Greguss Pál végezte, ő tette a lézerhologramoknál használt fényérzékeny anyagokat ultrahangérzékennyé, így új távlatokat nyitott meg a technika alkalmazására. Azonban itt is várni kellett, mire a technika fejlődése utolérte a tudósok képzelőerejét, hiszen ennek az alkalmazásához, pontos ábrázolásához komoly számítógépes számítások szükségesek már. Tudományos kísérletek megfigyelésére is alkalmazzák a holografikát akkor, amikor a vizsgált jelenségek extrém gyorsan zajlanak le. Ezekhez femtoszekundumus (10-15 mp) lézerekre van szükség. Így a rövid fényimpulzusok képesek megörökíteni azokat a jelenségeket is, amelyek megfigyelésére, más módszer híján képtelenek lennénk.

15

A jövőről… A holografikus adattárolás során – lévén, hogy három dimenzióban képes adatot tárolni – sokkal sűrűbben helyezhetőek el a bitek az adattároló lemezeken. Így a 100 GV/cm3-es felbontást is elérhetünk, amelyre már igen sok zene és film fér. Ha sikerül az olvasáshoz használt optikai rendszert egyszerűsíteni, akkor évek múlva holografikus lemezek válthatják majd fel a BlueRay diszkeket, akár több száz gigabyte adattal lemezenként. Vízminőséget is lehet így vizsgálni, sőt sokkal hatásosabban, mint a fénymikroszkópos eljárással, amit ma alkalmaznak szerte a világon. A kifejlesztett, de még gyakorlatban nem használt holografikus mikroszkóp 1000-szer nagyobb térfogatot tesz vizsgálhatóvá, mint a fénymikroszkóp. A HoloVízió egy magyar cég 3D-s monitora, amely egyelőre gyerekcipőben járva, de térhatású képet képes generálni csak épp nem a megszokott módon. A különbség a 3D-s tévék és a HoloVízió között az, hogy míg előbbiek két képet generálnak és azt az agyunk alakítja át térhatású képpé, addig az utóbbi eredetileg is háromdimenziós képet generál. E kiállítás október 13-ig tekinthető meg a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában, a Garibaldi utca 5-ös szám alatt, munkanapokon 10-18 óráig. Törceee

TétékásNyúz

16

Helyvektor & Kritika Kávézó a Fehér Nyúlhoz Avagy, ahol házi sajtra lövünk Engedjétek meg, hogy ezzel a képzavarral vezessem be eheti célpontunk bemutatását, cserébe megígérem, hogy a végére minden értelmet nyer. Idén május óta várja vendégeit a korábban teaházként működő helyiségben (Lágymányosi utca 7.) némi átalakítás után nyíló kultúrkávézó. De mitől is lesz igazán kultúr egy kávézó? Újabban nagy divatja van annak, hogy egy jól ismert terméket úgy népszerűsítenek, hogy valamilyen, többé vagy kevésbé kapcsolódó extrát adnak hozzá. Erre mindannyian számos példát ismerünk. Mivel az emberek mindig is szerettek éttermekbe, kávézókba, kocsmákba járni, így mindig jó üzletnek tűnik új helyet nyitni, de a siker gyakran alulmúlja a várakozást, ezzel örök változást biztosítva városaink utcaképének. A Fehér Nyúl elsősorban azzal csábít minket, hogy nem csak kávét, teát ihatunk, hanem könyveket is vehetünk. Kérdésemre elmondták, hogy a cél eleinte társadalomtudományi irányultságú könyvek beszerzése volt, később az effajta specializációt elvetették. Könyveiket ajándékba kapják, de ha jókor, jó helyen vagyunk, igazán értékes darabokra bukkanhatunk.

Seiobo járt odalent Valamilyen szinten ismerjük már Krasznahorkai munkásságát, tudjuk hogy a Sátántangó és a Háború és háború című munkái után kiérdemelte a szavak mestere megtisztelő titulusát. Oldalakon át szövődő, fonódó, előre- és visszautaló Krasznahorkai-mondatot csak ő tud költeni. Összefüggésbe hozhatjuk Tarr Bélával, aki már számos munkáját, forgatókönyvét vitte vászonra, mint például a Werckmeister harmóniákat vagy a Torinói lovat. Ebben a gyönyörű elbeszéléskötetében sem kell csalódnunk, a szám szerint tizenhét novella kitűnő élményt biztosít még az ínyencek számára is. A szerző – gondolnánk a legelején – elvárja tőlünk, hogy tudjuk, ki is az a Seiobo, beszéljünk egy kicsit angolul, társalgási szinten talán japánul is, és hogy meg tudjuk fejteni a kötet elején általa feladott olasz keresztrejtvényt. Aztán pedig hirtelen


Ennyivel azonban nem érik be, különböző programokkal is szolgálnak. Ezek legnagyobb baja, hogy elég esetleges, hogy mi és mikor kerül megrendezésre, de a helyszínen mindig informálódhatunk. A múlt héten például fémből horgolt ékszerekkel ismerkedhettünk meg, koncertre mehettünk, ahol magyar költők megzenésített verseit hallhattuk, illetve a ma oly népszerű stand-up comedy műfa-

rádöbbenünk: tulajdonképpen nem várja el mindezt. Az egész szempontjából lényegtelen dolgok ezek, nem számít az, hogy Seiobo egy sintó istennő, és az sem,hogy örök életet adó barackfák nőnek a kertjében. Történetet mesél el, és az évszázadokon előrehaladva barangolhatjuk be a középkori Itália vagy éppen a század eleji Japán zegzugos vidékeit, kelet–nyugati irányban fejti ki, hogyan és milyen szinten is lett az ember szabaddá, és mit kellett adnia ezért. Mert az ember tökéletlen, végzetesen az, és bármit csinál is, sosem képes elérni azt a bizonyos magasabb szintet, amelytől talán csak egy hajszál választja el. Valami elveszett, és félúton, a transzcendens felé vezető ösvényen döbbenünk csak rá – ahogyan ő fogalmaz –, hogy ez annak a valaminek a megtalálását jelenti, hiszen ha rájövünk arra, hogy valami nincs, akkor hiányában mindjárt előttünk is terem. A kötet talán legérdekesebb része a tartalomjegyzék. Hogy miért? 1, 2, 3,

jában jeleskedő előadók TV-felvétel előtti főpróbáját nézhettük meg. Az egészben a legjobb, hogy minden program ingyenes. A helyen a Café Mokambo termékeit forgalmazzák. Én a kínálat felmérése céljából egy Americanot rendeltem. Finom volt, nem hagyott semmi kívánnivalót maga után, 320 Ft-ot fizettem érte, ami a környéken abszolút átlagos árnak számít, mondták is, hogy középre igyekeztek belőni a tarifákat. Az antikvárium mellett a másik nagy kuriózum a házi sajt, ami jól jellemzi a későbbi elképzeléseket, az ételfelhozatal bővítését illetően. Tervezik, hogy csapolt sört is árulnak majd, a kocsmai hangulat különösebb erősítése nélkül. A belső kialakítás megörökölte a teaház keleties stílusát a díszítés, a lámpák és egyéb kiegészítők tekintetében. Amikor belépünk, az utcaszinten (a pince galériáján) találjuk az antikváriumot, lefelé a kávézót, ami meglepően tágas, különböző hangulatú sarkokra, és szeparékra van osztva, anélkül, hogy megbomlana az egységes kép. Összességében egészen kellemes hely, hétfőtől csütörtökig 11-20-ig, péntektől vasárnapig 11-22-ig tart nyitva. Az idő majd eldönti, hogy hosszútávon megállja-e a helyét, beválik-e az új ötlet és kialakítja-e saját vendégkörét. HG Roland [email protected] 5, 8… Ismerős? Az egyes fejezetrészek számozása rendhagyó módon éppen a Fibonacci-számsorozat alapján történik, így érjük el a tizenhetedik részig a 2584es számot. Ez a jelölés – egyes elemzések szerint – azt hivatott szimbolizálni, hogy mindegyik passzus egymásra épül, nem választhatóak külön, és az előző kettő mondanivalójának összesítése adja meg a rákövetkező jelentését. Krasznahorkai egyik interjújában ugyanerről azt állítja, hogy ugyan van némi alapja ennek a feltevésnek is, de tulajdonképpen ez egy hommage Mario Mertz szobrásznak, akit egészen az őrületig foglalkoztatott az aranymetszés problematikája. Nos, legyen bármi is az igazság, egyedül az olvasó feladata lehet, hogy eldöntse, hogyan is vélekedik erről az egészről, hogyan fogadja be a művet, mert az olvasó képzelőereje egyelőre szabad. Fontányi A. [email protected]

Cooltér & Négyeshatos Jeremy és a többiek

Minek nevezzelek?

Borgiák a házban

Nem vagyok tisztában vele, hol is lakom. Vagyis inkább azzal, hogy hol kell leszállnom a villamosról. Pedig évek óta nem költöztem el másik kollégiumba. „Meddig mész?” – „Baross utca.” – „De hát olyan nincs is.” – „Micsoda?! Már hogyne volna, évek óta ott szállok le!” - Ja, te még csak gólya vagy és ráadásul nem is pesti. Mit tudhatod ezt? Ó, akkor még én sem tudtam, melyik járgány merre tart – gondoltam magamban. Mert elsős egyetemista koromban egyszer majdnem kocsiszínben éjszakáztam és egy nénit kellett megkérdeznem, hogy hol vagyok, és merre kell mennem és mivel, mert én a Baross utcánál akartam leszállni, de a villamos nem arra kanyarodott, amerre nekem jó lett volna. Kérdezte: „Hol?” – nem is értem miért, hiszen akkor még volt megállója a Négyeshatosnak ott. (Most is van, csak nem így hívják.) Mondtam: „A Baross Gábor utcánál.” Kérdezte még egyszer: „Hol?!” Aztán jól kioktatott, hogy nem ugyanaz ám a kettő (mármint a Baross utca és a Baross Gábor utca), és felszólított, hogy akkor most döntsem el, hova is akarok menni. (Na tessék! Nem elég, hogy eltévedtem, még le is teremt egy vadidegen.) Hát én ezt honnan tudhattam volna, mikor úgy éreztem magam az első Budapesten töltött napjaimon, hogy „felfal” a nagyváros?! …és még ha BKV-val közlekedem is, „én akkor is vidéki lány vagyok”. Máskor: Petőfi híd, budai hídfő. Boráros tér jön. Megszólal a hang: „Fiumei úti temető következik.” – tessék?! Most hova megyünk?! (Persze, hogy a Boráros térre…) Következő alkalommal meg nem mondott rosszat, csak fordítva tették be a hangkazettát. Visszafelé mondta a megállókat, mint ahogy épp a villamos haladt. De most már tudom, hogy a megálló-átnevezéseknek köszönhetően a Baross utca ugyanaz, mint a Harminckettesek tere, a Ferenc körút, régebbi Üllői út, egyenlő a Corvin-negyeddel, az Újbuda-központ pedig nem más, mint a Fehérvári út, Széll Kálmán pedig visszavette hatalmát 60 év után a Moszkva tér felett. Persze én ezentúl is csak a Baross utcáig megyek, és a Fehérvári útnál szállok le, ha vásárcsarnokozni tartja kedvem, és naná, hogy mindenki a Moszkván találkozik a barátaival. Szóval joggal tehetem föl a kérdést – Petőfi után szabadon –, hogy most akkor mégis: „Minek nevezzelek?” B. Andi [email protected]

Az etyeki Korda Filmstúdió ezekben a hetekben ismét egy igazi szuperprodukció forgatásának ad otthont. A kanadai-írmagyar koprodukcióban készülő, nem mellesleg angol színészekkel felturbózott Borgiák korhű képet kíván adni az 1490-es évek Itáliájáról – azon belül is legfőképp a véreskezűként elhíresült címszereplőkről. Ahogy azt már a többi HBO-s sorozattól – Trónok harca, Spartacus megszokhattuk, ezúttal is legfőképp az intrika és az ármánykodás körül forog a történet. A Jeremy Irons neve által fémjelzett széria filmrevitele jelenleg a második évad derekán jár, és az eddigi tapasztalatok alapján elmondható, hogy nem csak Neil Jordan rendező törekedett maximalizmusra. A modern felszerelések, valamint milliós kamerák kereszttüzében ugyanis igazi firenzei és római hangulat várta a színészeket és statisztákat – köztük engem is. Korai érkezés után gyors öltöztetés, fodrászkodás, valamint kajálás követte egymást. Mielőtt igazán ráhangolódtunk volna a napi teendőkre, nagyvonalakban ismertették az aktuális részleteket, továbbá a történelmi sztori hátterét. Ezek után nem volt más hátra, mint kifáradni lassan a rögtönzött Itáliába. Ahogy kiért az ember a térre, az állványok és épületek árnyékában piaci bódékat, szökőkutakat, illetve szénásszekereket is megpillanthatott, függően attól, hogy éppen hová állították. Először sürgő-forgó asszisztensek, fodrászok és sminkesek tucatja lepte el a bőrsaruban, harisnyanadrágban és rakott szoknyában várakozó, reggelitől jóllakott középkori lakosságot. Kicsit olyan volt ez, mint egy időutazás. Aki látta a Jöttünk, láttunk, visszamennénk című vígjátékot, nagyjából el is tudja képzelni a szituációt. Az alapos, de fontos előkészületeket próbák, azokat pedig felvételek

követték. Fontos alapszabály volt a szöveges felvételek alatti csend, illetőleg az, hogy a kamerába minden körülmények között tilos belenézni. Kivéve persze, ha kifejezetten ezt kérik. A homok száraz, a szél fúj, a napsütés meleg, főleg az ilyen göncökben. A jeleneteket több szemszögből is rögzíteni kellett, így nagyjából 2-4 órás munka volt, mire egy kétperces részt makulátlanul elkészített a stáb. Ráadásul hiába beszélhetünk egyszerű feladatokról (nézz körbe, ijedj meg, fuss, ahogy bírsz stb.), ilyenkor könnyen a legkisebb hiba is megbosszulhatja magát, egyetlen színész apró bakija is elég az új felvételhez. Az idő azonban repült, hiszen a díszletek tövében már-már barátságok kezdtek szövődni: fiatalok az idősekkel, nemesek a szerzetesekkel vitatták meg mindennapjaikat, szigorúan tegeződő hangnemben. Így pedig, valljuk meg, a félnapos munkaidő is csak néhány laza órának tűnik. Ami az összhatást illeti: kötetlen beszélgetés és jókedv a „poros Rómában”, amely egy héttel azelőtt még nem volt más, mint a „megfélemlített Firenze”. A máglyaégetés igazi csapatmunka volt, míg a többit szinte rutinból vezényelte le a társulat. Késő este, az átöltözést követően tehát mindenki fáradtan, ám elégedetten huppanhatott a visszafelé igyekvő buszok valamelyik ülésébe. Az élmény önmagáért beszélt. Andriano [email protected]

17

TétékásNyúz

18

Belszíni fejtés Albérletkereső Hello mindenki! Előző héten az albérletkeresésről beszélgettem koleszos és otthonélő ismerőseimmel, így most ez ihletett meg kellőképpen ahhoz, hogy rejtvénybe öntsem a tapasztalataimat. Természetesen ezúttal is egy fiktív személyről lesz szó a feladványban. Akkor következzék a rejtvény! Csémi Zoltán, egy elsőéves biológus hallgató, rettenetesen megunta, hogy szüleivel éljen együtt és úgy döntött, albérletet keres Budapesten. A pénz számára nem is lehetett akadály, és már iszonyatosan unta a rendszeres hazavonatozást. Amint elmondta ismerőseinek, mire készül, azok rögtön elárasztották ajánlatokkal, amelyeken mind el is gondolkodott. Az első nap végére hat lakással is végzett. Mindben talált valami vonzót, ám végül egyik sem nyerte el maradéktalanul a tetszését. Következő nap viszont már határozott elképzelése volt arról, milyen lesz jövendőbeli albérletének mérete, helye, és hogy milyen típusú ház is lesz ideális számára. Ezeket persze nem árulom el, a Te feladatod lesz rájönni. Azt viszont elárulom, hogy az első hat lakás milyen volt, mert mindegyiknek volt egy olyan tulajdonsága, ami megfelelt volna számára. Elsőként egy csillaghegyi háromszobás családi házban tett látogatást. Ezután Óbudát vette célba, ahol előbb egy négyszobás panellakást, majd egy ötszobás családi házat tekintett meg. Rózsadombon egy nagyobb társasházban tette tiszteletét, ahol egy kellemes kis kétszobás lakást vehetett szemügyre. A napot Angyalföldön zárta, ahol egy három-, illetve egy négyszobás lakás várt rá, előbbi lakótelepi panellakás, utóbbi modern, társasházi lakás volt. A fenti látogatások alapján meg tudod mondani, mire vágyik rejtvényünk képzeletbeli főszereplője? Megfejtéseiteket a rejtveny@nyuz. elte.hu címre várom szombat délig. Az első három helyes megfejtő (akik a múlt héten Bélteki Alma, Pollák Bence és Lázár Dóra voltak) átveheti csokiját az Északi Haliban. Panni [email protected]


19

Mozizóna Cry me a river Meg Griffin! Barátság extrákkal Általában egy jó lehúzós cikk kellene hogy kikerekedjen egy romantikus vígjátékból, ám most sikerült valami épkézláb poénokkal rendelkező filmet összehozniuk a tengerentúliaknak. Így már megéri kiperkálni a forgatókönyv- és szövegírónak járó pénzt a mozik bejáratánál, illetve kifejezni hódolatunkat a rágcsás pultnál is. Akik nem lennének sorozatgeekek, azoknak álljon itt az elején az, hogy Meg Griffin (Family Guy) szinkronhangja a tengerentúlon a kevésbé csúnyácska Mila Kunis, aki a gyengébbik nemet erősíti a filmben. Vele nem akar majd igazán komoly kapcsolatot a mi szexi üdvöskénk, Justin Timberlake. A film kedves görbetükröt állít a mai rohanó életünk elé, amelyben sokszor nincs időnk, energiánk egy normális kapcsolatot „üzemeltetnünk”. Vagy ha mégis, ki ne gondolkodott volna el már azon, hogy a „felesleges” allűröktől mentesen, csak az édesebb részeit élvezze ki egy párkapcsolatnak. Ám ezeknek már tudjuk a végét, valaki mindig a rövidebbet húzza. Dylan (Justin Timberlake) és Jamie (Mila Kunis) pedig egymással versenyeznek, hogy a másik legyen

Kirekesztés ellen Romain Garvas francia származású rendező, apja Costa-Garvas pedig görög, aki Franciaországban él és dolgozik. Így nem meglepő, hogy az utánpótlás is hasonló vonalon indult el – láttunk már ilyet – és idén meg is született első nagyjátékfilmje, az Eljő a napunk. A kirekesztésről szóló film előzetesének pedig a Born Free című M.I.A. videoklipet tekinthetjük. A két főszereplő Rémy (Olivier Barthelemy) és Patrick (Vincent Cassel) mindketten vöröshajúak. Rémyt az iskolában, otthon és a labdarúgó edzéseken is csúfolják, kiközösítik. Se az anyja, se a húga, se az edzője nem áll ki mellette, nem védi meg. Nem számíthat senkire, csak pszichológusára Patrickre, aki maga is vörös. És ahogy a közmondás is szól, a suszter mezítláb jár… Patrick is hasonló atrocitásoknak volt kitéve gyerekkorá-

az, aki... Sok meglepetésre nem kell számítanunk, a filmbe bele van sűrítve minden a mai nagyon menő és rohanó életünkből a flashmobtól az almás tabletig Vannak kihagyhatatlan jelenetek, mint amikor Timberlaken majdnem csak egy térdig érő zokni van. Valamint tele van a film olyan poénokkal, amik még a DVD-megjelenést is meg fogják élni. És persze jó látni Mila Kunist egy normális filmben, ahol nem skizofrén rémálmokban szerepel (Fekete Hattyú), vagy posztapokaliptikus Évát játszik (Éli könyve) – egyébként ettől függetlenül remek filmek ezek is. Hogy ne csak spoilerkedjek nektek, inkább tovább fényezem a filmet, hogy miért menjetek el megnézni. Sokszor volt már olyan, hogy a hollywoodi nagymenők kiejtették már a következő szavakat a szájukon: Fiúk, most aztán ban. Így hamar közös célt fogalmaznak meg, elmenekülnek a kirekesztés elől, oda, ahol átlagosak lehetnek, ahol nem üldözik őket: Írországba. Egyébként csak a természettudományos vonal miatt, nem az íreknél, hanem a skótoknál a legnagyobb a vörös hajúak aránya. Az útról és kettejük viszonyáról szól a film, a fiatal Rémy fokozatosan átveszi az irányítást pszichológusától, erőszakosabbá válik és ellene fordul azoknak, akik kigúnyolják. A Calais-i partok felé vezető úton felébred benne mindaz az elfojtott düh és keserv, amit eladdig le kellett nyelnie. Ezt ő is, mint oly sokan mások, ártatlan embereken vezeti le. Megalázza és kigúnyolja őket. A film mondanivalója egyszerű, ezt az egyszerűséget vágja a képünkbe a rendező. És persze tudjuk, hogy a vörösök filmbeli kirekesztése mennyire metaforikus. A kirekesztéssel foglalkozik a videoklip is, amely sokkal nyersebben és idő

jól megcsináltuk, igazán jó lett. És mindenki helyeselt, veregették egymás vállát. Most viszont tényleg minden ott van, ahol lennie kell. Teljesen természetes és könnyed az egész. A humor sem erőltetett és a történet alapjában véve olyan, hogy akár velünk is megtörténhet. Minden adja magát. Törceee

FRIENDS WITH BENEFITS (amerikai-angol, 2011, 109 perc) Rendezte: Will Gluck. Forgatókönyv: Keith Merryman, Harley Peyton, David A. Newman, Will Gluck. Szereplők: Justin Timberlake (Dylan), Mila Kunis (Jamie). Pontszám: 8/10.

hiányában sarkítva, eltúlozva mutatja be a film témáját. M.I.A. egyébként a Paper Planes című számával lett itthon is ismertebb, amelyet a Gettómilliomos főcímeként hallhattunk. Garvas az Eljő a napunk és a Born Free mellett több videoklipet is rendezett, amelyeken szintén látszik egyedi stílusa és radikalizmusa. A klipekben a lassú mozgások és ki-bezoomolások teremtik meg a feszültséget a dinamikus zenével és mondanivalóval. Ilyen például a Simian Mobil Disco I belive című számához készült videoklip vagy a Stress és a Civilization című Justice számokhoz készül videók. Törceee [email protected] NOTRE JOUR VIENDRA (francia, 2010, 90 perc). Rendezte: Romain Garvas. Forgatókönyv: Romain Garvas, Karim Boukercha. Szereplők: Vincent Cassel (Patrick), Olivier Barthelemy (Rémy). Pontszám: 8/10.

TétékásNyúz

Fotók: Radványi Zsolt Forrás: ELTE Online

Légyszi a középső rétegre tedd a címlapképet! Az majd eltakarja ezt a szöveget

Recommend Documents