„LEGYEN KÖNNYEBB A TEHER”
A munkahelyi váz-és izomrendszeri megbetegedések kockázatainak csökkentése
Budapest 2007.
Készítette: az „OUTLOOK” Lengyel és Társa Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. a munkavédelmi bírságok felhasználása során nyújtott támogatással Lektorálta: Dr. Walz Géza
Köszönetet mondunk az Európai Munkavédelmi Ügynökség Nemzeti Fókuszpont munkatársainak a kiadvány összeállításához nyújtott szakmai segítségükért
2
BEVEZETÉS Az Európai Munkavédelmi Ügynökséget az Európai Unió azzal a céllal hozta létre, hogy segítse a munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos információs igények kielégítését. A spanyolországi Bilbaóban működő Ügynökség feladata a munkavállalók életminőségének javítása, a technikai, tudományos és gazdasági információknak a munkahelyi biztonság és egészségvédelem területén érintettek közötti terjesztése és cseréje. Az általános munkavédelmi témák mellett az Ügynökség minden évben kiemel egy különösen veszélyes és fontos területet, amely az adott évben fokozott figyelmet kap. Évente több millió európai munkavállalót érintenek a munkával összefüggő váz- és izomrendszeri megbetegedések (musculoskeletal disorders, MSD-k), mert ezek jelentik a munkához kapcsolódó leggyakoribb problémát. Az EU-25-országok munkavállalóinak közel 24%-a szenved hátfájástól, és 22%-uk panaszkodik izomfájdalmakra. Az új tagállamokban mindkét állapot előfordulási aránya magasabb, mint 39, illetve 36%. Az MSD-k nem csupán az egyén számára jelentenek szenvedést és jövedelemkiesést, de a vállalkozások és a nemzetgazdaság számára is költségekkel járnak. Bár az MSD-k minden munkavállalót érinthetnek, a munkahelyi feladatok értékelésével, megelőző intézkedések bevezetésével és ezen intézkedések tartós hatékonyságának ellenőrzésével megelőzhetők. Ezért lett kiemelt téma a mozgásszervi problémák kérdése – elsőként – már 2000-ben, és ismét 2007-ben. A korábbi jelmondat az volt, hogy "Fordíts hátat a munkával összefüggő vázés izomrendszeri problémáknak" ebben az évben pedig az, hogy „Legyen könnyebb a teher!”. Mivel a korábbi kampány tájékoztató anyagai még csak angolul jelentek meg, úgy gondoltuk, hogy a 2007. év azonos témájához kapcsolódóan hasznos lehet megismerkedni, legalábbis részben, a korábbi anyagokkal és adatokkal. Természetesen szerepelnek még a kiadványban frissebb információk is, de valamennyi a mozgásszervi problémák munkavédelmi kérdéseivel – jelentkezés, okok, és főként a megelőzés – foglalkozik. Szándékaink szerint jelen kiadvány komoly segítséget nyújthat munkáltatóknak és munkavállalóknak, munkavédelmi szakembereknek, és általában mindenkinek, aki érdeklődik a munkakörülmények és a munkahelyi feltételek iránt, és akinek valamilyen szerepe van e munkakörülmények lehető legmagasabb szintű kialakításában. (Egyszerűség kedvéért a különböző tünetegyüttesek elnevezését az angol rövidítéssel használjuk, természetesen mindig megadva a magyar értelmezést.)
TÉNYLAPOK („FACTS”) AZ EURÓPAI MUNKAVÉDELMI ÜGYNÖKSÉG 2000. ÉVI KAMPÁNYÁBÓL (A teljes eredeti szövegek megtalálhatók az Európai Munkavédelmi Ügynökség honlapján - http://osha.europa.eu - angol nyelven) A ténylapok általában egy, ritkán kétlapos kiadványok, amelyek egyszerű, közérthető módon foglalnak össze egy adott témával kapcsolatos munkavédelmi kérdéseket és tudnivalókat.
3
TÉNYEK3 Európai Munkavédelmi Ügynökség (Rövidítve)
A munkával összefüggő váz- és izomrendszeri problémák Európában Európai prioritás · · · · ·
Európa-szerte elsődleges kockázatot jelent a kézi anyagmozgatás és az ismétlődő mozgások, ezekre oda kell figyelni. Ez az oka annak, hogy a "Fordíts hátat a munkával összefüggő váz- és izomrendszeri problémáknak" lett a valamennyi tagállamban 2000. októberében megrendezendő Európai Munkavédelmi Hét központi témája. A prioritás oka ezeknek a problémáknak a kiterjedtsége és költsége Európában. A prioritás oka, hogy e problémák nagy részét meg lehet előzni, vagy csökkenteni lehet a meglévő munkavédelmi előírások és a helyes gyakorlatra vonatkozó útmutatások betartásával. Európa-szerte készített beszámolók jelzik, hogy a tagállamok sürgősen foglalkozni kívánnak a témával.
Az MSD okozta egészségkárosodás kiterjedtsége Európában ·
· ·
·
· · ·
A váz- és izomrendszeri problémák (MSD) az egészségkárosodás széles körét takarják. A fő csoportok a hátfájás/-sérülés és a munkával összefüggő felső végtagi problémák, amelyeket általánosan "ismétlődő terhelési sérülések"-ként ismernek. Az alsó végtagokban szintén jelentkezhet probléma. Az okok között szerepel az emelés, a rossz testtartás, és az ismétlődő mozgások. A problémák egy része bizonyos feladatokhoz vagy foglalkozásokhoz kötődik. Az MSD évente több millió európai munkavállalót érint munkája során, minden fajta munkakörben, és foglalkoztatási ágazatban. Az európai felmérések bőséges bizonyítékkal szolgálnak arra, hogy az MSD, például a hát-, nyak- és felsővégtag-problémák, jelentős, és egyre növekvő egészségügyi és pénzügyi problémát jelentenek. Az MSD általánosan jelzett, munkával összefüggő egészségi probléma az európai munkavállalók körében: 30 % panaszkodik hátfájásról, 17 % panaszkodik izomfájdalmakról a karjaiban és lábaiban, 45 % számol be arról, hogy fájdalmas vagy kényelmetlen testhelyzetben kell dolgoznia, 33 %-nak kell súlyos terheket mozgatnia munkája során. Az említett adatok egy részéről az Európai Unió országai szerint készült felbontás található a 2. keretben. A fentebb említett, a 30 % hátfájástól szenvedő munkavállalóról szóló adat évente 44 millió európai munkavállalót jelent. Az egészségi problémák a kényelmetlenségtől és a kisebb fájdalmaktól egészen a súlyos orvosi esetekig terjednek, mely utóbbiak munkakiesést, orvosi és kórházi kezelést követelnek. A kezelés és a felépülés gyakran nem kielégítő, különösen a krónikus esetekben, s így a végeredmény akár tartós munkaképtelenség is lehet, ami a munkahely elvesztését jelenti. 4
Az MSD-kockázatok felismerése Egyértelmű bizonyíték van arra, hogy az MSD erősen összefügg a munkavégzéssel. Megállapították, hogy az okok a munkarendszer kialakításával függnek össze. A fő kockázati tényezők az 1. keretben találhatók. 1. keret: Az MSD kockázatát növelő tényezők
A munka fizikai jellemzői terhek, rossz testtartás, nagy gyakorisággal ismétlődő mozdulatok, erős kézhasználat, közvetlen mechanikai nyomás a testszöveteken. Munkakörnyezet és munkaszervezés munkaütem, ismétlődő munka, időbeosztás, fizetési rendszer, egyhangú, monoton munka, fáradtság, hideg munkakörnyezet, hogyan élik meg a munkavállalók a munkaszervezést, pszichoszociális munkatényezők. Ezek a kockázati tényezők nagyon sok európai munkahelyen megtalálhatók. Például az EU munkavállalók 7 %-a azt mondja, hogy munkája rövid, ismétlődő feladatokból áll, 57 % számol be arról, hogy munkája ismétlődő kéz- és karmozgással jár, 56 %-ot érint szoros/szigorú határidő, 54 % esetében van szó nagy sebességű munkáról, 42 % nem dönthet szabadon arról, hogy mikor tartson szünetet, 31 %-nak nincs választása a munka ütemét illetően. Kockázati csoportok · · ·
·
Fizikai dolgozók, akár szakmunkások, akár segédmunkások, vannak leginkább kitéve ezeknek a kockázatoknak. A felső végtag problémák inkább érintik a nőket, mint a férfiakat, elsősorban az általuk végzett munka jellege miatt. Például, az EU női munkavállalóinak 35 %-a végez állandóan ismétlődő munkát, szemben az EU férfi munkavállalóinak 31 %-ával. Európában az idősebb munkavállalók több MSD esetet jelentenek. Például az EU-jelentés átlagosan 30 % hátfájásról szól, a 15-24 éveseknél 25 %-ról, az 55 év felettieknél pedig 35 %-ról. Sok idősebb munkavállaló általában több időt tölt MSD kockázatot jelentő munkahelyzetben, emellett a munkaköröket általában fiatal és egészséges férfi munkavállalók számára alakítják ki. Az ideiglenesen, például a határozott idejű, vagy a munkaerő-kölcsönzési szerződés alapján foglalkoztatott munkavállalók jelentősen nagyobb mértékben vannak kitéve az ismétlődő vagy a fájdalmas/fárasztó testhelyzetben végzett munka kockázatának.
5
A gazdasági teher csökkentése · · · · ·
·
A munkával összefüggő MSD fájdalmat és szenvedést okoz az érintetteknek, mind munkájukban, mind otthoni életükben. Bár pontos adatok nincsenek, munkával összefüggő összes megbetegedésre vonatkozólag valamennyi tagállamban végzett becslések szerint a gazdasági teher (költség) a bruttó nemzeti termék 2,6-3,8 %-a lehet. A költségek nagy hányada – talán 40-50 %-a is – a váz- és izomrendszeri problémákból adódik. Az MSD-re vonatkozólag rendelkezésre álló költségbecslések szerint ez az érték a BNT 0,5-2 %-a. Európában minden évben 600 milliónál több munkanap esik ki munkával összefüggő megbetegedés miatt. Az európai gazdaság számára jelentkező költségek között szerepel: a kiesett termelés, a személyzet betegsége, a kártérítési és biztosítási költségek, a tapasztalt, gyakorlott személyzet elvesztése, és az új személyzet felvételének és betanításának költsége, a kényelmetlenségnek és a betegségnek a munkavállalók munkaminőségére gyakorolt hatása. Ezeknek a munkával összefüggő egészségi problémáknak a megelőzése jó üzlet.
Az MSD megelőzése Sok MSD megelőzhető a munka és a munkahelyek módosítását célzó, a kockázati tényezők felmérésén alapuló ergonómiai beavatkozásokkal. Ez az elv már érvényesül a jelenlegi európai irányelvekben és a tagállamok előírásaiban. A gyakorlati útmutatók és a megelőzést szolgáló eszközök szintén rendelkezésre állnak. További információk találhatók a "Váz- és izomrendszeri problémák megelőzése" című tény-lapban. További információk Az Európai Munkavédelmi Hétről és a váz- és izomrendszeri problémák megelőzéséről további információk találhatók az Ügynökség http://osha.eu.int. weblapján, ahonnan a kiadványok teljes szövege díjmentesen letölthető. A http://osha.eu.int/ew2000/ című kapcsolódás vezet el az Európai Hétről készült speciális weblaphoz. 2. keret FOGLALKOZÁSI KOCKÁZATOK ÉS EGÉSZSÉGI PROBLÉMÁK Hátfájás Izomfájás karban vagy lábban MUNKÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ HIÁNYZÁS % egészségi okokkal összefüggő, munka miatti hiányzás a legutóbbi 12 hónapban
AU
B
DK
FIN
FR
GE
GR
IRL
IT
LU
PT
SP
SW
NL
UK
EU
31 14
21 9
30 24
33 29
29 19
34 13
44 37
13 6
32 19
32 13
39 31
35 24
31 24
17 10
23 11
30 17
36
26
15
30
21
34
18
16
17
29
22
19
13
27
16
23
Forrás: A munkakörülmények második európai felmérése (1996) Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért.
6
TÉNYEK4 Európai Munkavédelmi Ügynökség (Rövidítve)
A munkával összefüggő váz- és izomrendszeri problémák megelőzése Közös prioritásunk "Fordíts hátat a munkával összefüggő váz- és izomrendszeri problémáknak": ez volt a központi témája az Európai Unió 15 tagállamában 2000. októberében megrendezett Európai Munkavédelmi Hétnek. A váz- és izomrendszeri problémák (MSD) jelentik az egyik leggyakoribb, munkával összefüggő betegséget, amely az európai munkavállalók millióit érinti valamennyi foglalkoztatási ágazatban, több milliárd euró költséget okozva az európai munkáltatóknak [lásd az Ügynökség "Munkával összefüggő váz- és izomrendszeri problémák Európában" című tény-lapját (2)]. A probléma azonban nagyrészt megelőzhető vagy csökkenthető a meglévő munkavédelmi előírások és a helyes gyakorlatra vonatkozó útmutatók követésével. A váz- és izomrendszeri problémák megelőzése: Az európai megközelítés A váz- és izomrendszeri problémák az egészségkárosodás széles körét ölelik fel. A fő csoportok a hátfájás/-sérülés, és a munkával összefüggő felső végtagi problémák, amelyeket általánosan "ismétlődő terhelési sérülések"-ként ismernek. Az alsó végtagokban szintén jelentkezhet probléma. Egyértelmű bizonyíték van arra, hogy az MSD erősen összefügg a munkavégzéssel. A MSD fizikai okai között szerepel a kézi anyagmozgatás, a terhek, a rossz testtartás és a kényelmetlen mozdulatok, a nagy gyakorisággal ismétlődő mozgások, az erős kézhasználat, a közvetlen mechanikai nyomás a testszöveteken, a rezgések, a hideg munkakörnyezet. A munkaszervezéssel összefüggő okok között szerepel a munka üteme, az ismétlődő munka, az időbeosztás, a bérrendszerek, a monoton munka, és a pszichoszociális munkatényezők is. A problémák egy része bizonyos feladatokhoz vagy foglalkozásokhoz kötődik. A problémák inkább érintik a nőket, mint a férfiakat, elsősorban az általuk végzett munka jellege miatt. 1. keret: A váz- és izomrendszeri problémák megelőzésével kapcsolatos legfontosabb európai irányelvek: · · · · · ·
A 89/391 irányelv általános keretet ad a kockázat meghatározásához és megelőzéséhez. A 90/269 irányelv a kézi anyagmozgatás kockázatainak meghatározásával és megelőzésével foglalkozik. A 90/270 irányelv a képernyő előtt végzett munka kockázatainak meghatározásával és megelőzésével foglalkozik, beleértve az eszközökre, a munkakörnyezetre és a számítógépinterfészre vonatkozó minimális követelményeket. A 89/654 irányelv a munkahelyekre vonatkozó minimális követelményeket adja meg, beleértve az ülőhelyeket, a világítást, a hőmérsékletet és a munkaállomás kialakítását. A 89/655 irányelv a munkaeszközök megfelelőségével foglalkozik. A 89/656 irányelv az egyéni védőeszközök megfelelőségével foglalkozik.
7
· · · ·
A 98/37 irányelv a gépekről szól (a 89/392 irányelvet váltja fel). A 93/104 irányelv a munkaidő szervezéséről szól. A munkaeszközök kialakítására vonatkozó általános előírásokat európai szinten határozták meg. Ezek CEN szabványok néven ismertek. A „Gépek biztonsága. Az ember fizikai teljesítőképessége” CEN szabványsorozat vonatkozik az MSD kockázatokra is. Az európai irányelvekre (beleértve a teljes szöveget), a CEN szabványokra és a tagállami előírásokra vonatkozó további információk az Ügynökség weblapján adott kapcsolódásokon keresztül érhetők el.
A váz- és izomrendszeri problémák hatékony megelőzéséhez meg kell határozni a munkahely kockázati tényezőit, majd gyakorlati intézkedéseket kell tenni a kockázatok megelőzésére vagy csökkentésére. Figyelmet kell fordítani: a kockázatfelmérésre, az egészségügyi ellenőrzésre, az oktatásra, a munkavállalók tájékoztatására és a velük folytatott konzultációra, az ergonómiai szempontú munkarendszerekre (az ergonómiai megközelítésbe beletartozik az egész munkahely, eszközök, munkamódszerek és munkaszervezés stb. hatásainak a vizsgálata a problémák és a megoldások meghatározása érdekében), valamint a kifáradás megelőzésére. A váz- és izomrendszeri problémák megelőzésének ezeket az elemeit az európai irányelvek, a tagállamok előírásai és a helyes gyakorlatról szóló útmutatók már tartalmazzák. A váz- és izomrendszeri problémák megelőzése szempontjából fontos európai irányelvek listája az 1. keretben található. Megoldást találni Ahhoz, hogy hatékony megoldást találjunk egy váz- és izomrendszeri problémára, igen fontos alaposan szemügyre venni a munkahely valódi körülményeit, mivel sok tényező munkahelyenként változik, és minden munkahely más. Figyelmet kell fordítani valamennyi lehetséges kockázati tényezőre, különösen azért, mert bizonyos tényezők együttesen jelenthetnek kockázatot. Olyan megoldásokat kell kidolgozni, amelyek megfelelnek az adott munkahely sajátos körülményeinek, és ehhez konzultálni kell a munkavállalókkal és azok képviselőivel a lehetséges problémákról és a megoldásokról. Nincs olyan módszer, amely mindig és mindenhol működne, és szokatlan vagy komoly problémák esetében szakértői segítségre lehet szükség. Sok megoldás van azonban, amelyik célra vezető és nem költséges, és az alábbi példák bemutatják, hogyan lehet ilyen javításokat végrehajtani a gyakorlatban egyes MSD kockázati tényezők megelőzésére vagy csökkentésére. Az európai megelőzési megközelítés kulcselemeit a 2. keret tartalmazza. 2. keret: Az európai megelőzési megközelítés · · · ·
· ·
Küszöböljük ki az MSD kockázatokat. Értékeljük azokat az MSD kockázatokat, amelyeket nem lehet kiküszöbölni. Forrásuknál küzdjük le az MSD kockázatokat. Az egyénhez igazítsuk a munkát, különösen a munkahely kialakítását, a munkaeszköz és a munka- vagy termelési módszer megválasztását, különös tekintettel a monoton munka és a kötött ütemű munka megkönnyítésére, valamint azok egészségre gyakorolt hatásának csökkentésére. Kövessük a műszaki fejlődést. Helyettesítsük a veszélyest nem veszélyessel, vagy kevésbé veszélyessel.
8
· ·
Dolgozzunk ki egy általános megelőzési politikát, amely kiterjed a technológiára, a munkaszervezésre, a munkakörülményekre, a szociális kapcsolatokra, valamint a munkakörnyezettel összefüggő tényezők hatásaira. Adjunk elsőbbséget a kollektív védelmi megoldásoknak az egyéni védelmi megoldásokkal szemben.
A 89/391 irányelv 6.2 (5) cikke alapján
Példák: Találjunk megoldásokat a kézi anyagmozgatásra A kézi anyagmozgatás kockázatai között szerepel a kifáradás, a rossz testtartás és a kicsavarodás, a szűk, kényelmetlen vagy piszkos munkahelyek, a nehezen kezelhető vagy súlyos terhek. A személyzet panaszai, vagy a betegszabadságon töltött napok jelzik a problémát. Vizsgáljuk meg, hogy a munka automatizálható-e, vagy átszervezhető-e úgy, hogy ne legyen szükség semmiféle kézi emelésre. Az összes kockázat meghatározásához figyelembe kell venni a munkakörnyezetet és a munkavállaló képességeit is. A felmérésben szerepelnie kell a terhek mozgatásának, szállításának, tolásának és húzásának, valamint emelésének is. Az oktatás és a tájékoztatás fontos részét képezi a megelőzési tervnek. A megvizsgálandó kockázati tényezőkre vonatkozó részletes információt a kézi anyagmozgatásról szóló európai irányelv (lásd 1. keret), a nemzeti előírások és a helyes gyakorlatra vonatkozó útmutatások tartalmaznak.
A személyzet hátfájásra panaszkodik Kockázatfelmérés à egyszerű megoldás
Előtte:
Utána:
A tolókocsi fogantyúmagasságának változtatása javít a testhelyzeten és csökkenti a toláshoz szükséges erőkifejtést.
9
A személyzet hátproblémák miatt betegszabadságon van Kockázatfelmérés à egyszerű megoldás
Előtte:
Utána:
A munkaszint magasságának változtatása megszünteti a fárasztó testhelyzetet az anyagmozgatás során
Példák: Találjunk megoldásokat más váz- és izomrendszeri problémákra Más váz- és izomrendszeri problémák, például a felső és alsó végtagi problémák kockázati tényezői között szerepelnek az ismétlődő mozdulatok, a kényelmetlen, erőltetett vagy csavarodó mozgások, köztük a szorítás, ütögetés vagy csapkodás, a kényelmetlen testhelyzetek, az elégtelen pihenőidő. A rezgés- vagy nyomás-expozíció és a munkahelyi stressz ugyancsak szerepet játszhat. A rossz vagy nem megfelelő ülőhely egy másik olyan tényező, amely hátfájáshoz vagy egyéb, a munkával összefüggő fájdalmakhoz vezethet. A személyzet panaszai vagy a fájdalmak miatt kieső munkaidő, a mozgási nehézségek, vagy a dagadt végtagok, mind valamilyen MSD problémára utalnak. További információk Az Európai Hétről és a váz- és izomrendszeri problémák megelőzéséről további információk találhatók az Ügynökség http://osha.eu.int. weblapján, ahonnan a kiadványok teljes szövege díjmentesen letölthető. A http://osha.eu.int/ew2000/ című közvetlen kapcsolódás vezet el az Európai Hétről szóló információhoz. Az MSD kockázataival kapcsolatos megoldásokra a http://europe.osha.eu.int/good_practice/ weblapon találhatók példák.
10
TÉNYEK5 Európai Munkavédelmi Ügynökség (Rövidítve; az ábra illusztráció)
A munkával összefüggő nyaki és felső végtagi vázés izomrendszeri problémák Összefoglaló egy Ügynökségi beszámolóról A munkával összefüggő nyaki- és felső végtagi váz- és izomrendszeri problémák (angolul Work Related Upper Limb Disorders, WRULD) jelentik munkával összefüggő egyik leggyakoribb betegséget, amely az európai munkavállalók millióit érinti valamennyi foglalkoztatási ágazatban. Ez a tény-lap összefoglalja egy a probléma kiterjedtségével, okával és megelőzésével foglalkozó egyik Ügynökségi beszámoló legfontosabb megállapításait. A munkával összefüggő nyaki és felső végtagi váz- és izomrendszeri problémákról (WRULD) szóló beszámolót az Európai Munkavédelmi Ügynökség rendelte meg, és tette közzé. A beszámoló áttekinti a WRULD okaira vonatkozó jelenlegi tudományos ismereteket és a problémák kezelésére szolgáló stratégiákat. A tartalmat egy szakértőkből álló tudományos munkaközösség hagyta jóvá. A munkában a munkáltatók és munkavállalók képviselői vettek részt, továbbá az európai tagállamok számos állami hatósága. A munkát az Európai Bizottság kérésére kezdeményezték, és a Surrey Egyetem, U.K. végezte. A legfontosabb következtetések és ajánlások · · ·
A jelenlegi tudományos ismeretek már elegendő információt nyújtanak a munkáltatóknak, hogy megvédjék a WRULD kialakulása szempontjából kockázatnak leginkább kitett munkavállalókat. Konzultációra van szükség, hogy a tagállamokban áthidalják a WRULD kezelésére vonatkozó egységes módszerek hiányát. Számos területen további kutatásokra van szükség.
A probléma mérete Alapos bizonyíték van arra az Európai Unióban (EU), hogy a WRULD komoly problémát jelent a megbetegedések és az azokhoz társuló munkahelyi költségek miatt. A probléma kiterjedtsége várhatóan nőni fog, mivel a munkavállalók egyre inkább ki vannak téve az említett problémákat okozó munkahelyi kockázati tényezőknek. Az északi országokból és Hollandiából rendelkezésre álló adatok szerint a WRULD-dal kapcsolatos költségek a bruttó nemzeti termék 0,5-2 %-a között vannak. Bár felmérések azt mutatják, hogy a WRULD a munkavállalók jelentős részét érinti valamennyi tagállamban, a bejelentett előfordulási arányok igen változóak az egyes tagállamokban. A különböző módokon összegyűjtött és elemzett adatok közvetlen összehasonlítása nehéz, és arról is keveset tudunk, mennyire megbízhatóak az információk. Ezzel együtt, a hasonló módon végzett felmérések nagy különbségekről számoltak be. E különbségek okai további vizsgálatot igényelnek.
11
Kockázati csoportok WRULD megjelenhet minden fajta munkában és foglalkozási ágban. Azonban úgy tűnik, hogy egyes foglalkozási csoportok különösen ki vannak téve ennek a kockázatnak. A magas expozíciós veszélyt és magas kockázatnak kitett csoportokat jelentő speciális ágazatok között szerepel: · mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és halászat, · gyártóipar, bányászat, · gépkezelők, · kézműiparosok, szabók, · építőipar, · nagy- és kiskereskedelem, javítóipar, · szállodák, éttermek és vendéglátóipar, · titkárok, gépírók, · be-/kirakodó munkások Az adatok szerint a WRULD jobban érinti a nőket, mint a férfiakat, inkább a végzett munka jellege, semmint más nembeli vagy egyéb személyes tényező miatt. A nembeli különbségek jelentősége és azok kihatása a munkarendszer kialakítására messze kívül esett a beszámoló körén, de további vizsgálatot igényel. A problémák biológiai eredete Erős érvek szólnak amellett, hogy a WRULD-nak biológiai alapja van. A biomechanikát, a matematikai modellezést és a fiziológiai változások közvetlen mérését érintő tudományos kutatások egységes és meggyőző érvet szolgáltatnak a váz- és izomrendszeri problémák biomechanikai eredetű patológiájáról, amely érinti az izmot, idegeket, inakat és más testszöveteket. A WRULD biológiai mechanizmusának megértése nagymértékben változik a specifikus zavarok szerint. A kézfeji alagút-szindróma esetében például igen komoly ismereteink vannak, míg más problémákra vonatkozólag további kutatásra van szükség. De még azoknak a problémáknak az esetében is, ahol tudásalapunk kisebb, valószínű hipotézisek vannak a bajok biológiai eredetére, és a kutatás folyik. A WRULD összefüggése a munkával Tudományos beszámolók erős pozitív összefüggést állapítottak meg egyes WRULD-ok és a munkavégzés között, különösen olyan esetekben, ahol erős a munkavállalók expozíciója. A következő munkatényezők növelik a WRULD kockázatát: · rossz testhelyzet, · gyakorisággal ismétlődő mozdulatok, · erőteljes kézhasználat, · kéz-kar-rezgések, · közvetlen mechanikai nyomás a testszöveteken, · hideg munkakörnyezet, · a munkaszervezés jellege,
12
·
hogyan élik meg a munkavállalók a munkaszervezést (pszichoszociális munkatényezők).
A kockázati tényezők közötti kölcsönhatások megértése (különböző expozíciók kombinációjának hatása a sérülés kockázatának általános szintjére) még korlátozottabb. Ez annyit jelent, hogy nehéz pontosan megbecsülni a sérülés kockázatának szintjét a munkahelyi kockázati tényezők változó expozíciós mértéke mellett. Mindazonáltal, meg lehet, és meg kell határozni azokat a munkavállalói csoportokat, amelyek szélsőséges expozíció mellett dolgoznak. Szükséges, hogy ez legyen a prioritása minden megelőzési stratégiának. A kutatás azt mutatja, hogy a munkahelyi kockázati tényezőkből adódó expozíció testre ható biomechanikai terhelésének csökkentése egyúttal csökkenti a nyaki és felső végtagi váz- és izomrendszeri problémák előfordulását is. Ez további bizonyítékul szolgál a munkavégzés és a szóban forgó egészségi problémák összefüggésére. A megelőzés köre A jelenlegi tudományos ismeretek, valamint az európai munkavédelmi irányelvekben és másutt megfogalmazott általános előírások és tanácsok már kínálnak bizonyos stratégiákat a WRULD megelőzésére. Ezek között szerepel: · a kockázatfelmérés, · az egészségügyi ellenőrzés, · a munkavállalók tájékoztatása, · az oktatás, · az ergonómiai szempontú munkarendszerek, · a kifáradás megelőzése. Az ergonómiai beavatkozásba beletartozik az egész munkahely, eszközök, munkamódszerek és munkaszervezés stb. hatásainak a vizsgálata a problémák és a megoldások meghatározása érdekében. Egy bizonyos probléma megoldására alkalmazott megfelelő ergonómiai beavatkozás valószínűleg segít megelőzni másfajta problémákat is. Ennek oka az, hogy bizonyos váz- és izomrendszeri problémák esetében azonos biológiai folyamatokról van szó. Megelőző ergonómiával és foglalkozás-egészségügyi programokkal már foglalkozó szervezeteknek segíteniük kell hasonló akciók elősegítésében más szervezeteknél. Arra is ösztönözni kell őket, hogy értékeljék a megelőzési programok hatékonyságát. EU konszenzusra van szükség A jelenlegi tudományos ismeretek már elegendő információval szolgálnak a munkáltatók részére a legnagyobb kockázatnak kitett munkavállalók megvédéséhez. A beszámoló azonban számos területen felveti további konzultáció és európai szintű egységesítés igényét. · Az Európai Unió területén még nem állnak rendelkezésre egységes kritériumok a WRULD felmérésére. · További konzultációra van szükség a WRULD kockázatainak felméréséről, az egységes megközelítés kialakítása érdekében. Hogyan lehet hozzájutni a beszámolóhoz? A beszámoló teljes szövege elérhető http://agency.osha.eu.int/publications/reports/ weblapján.
13
angolul
az
Ügynökség
A nyomtatott beszámoló – "Work-related neck and upper limb musculoskeletal disorders" ("Munkával összefüggő nyaki- és felsővégtagi váz- és izomrendszeri problémák"), Buckle, P., Devereux J., European Agency for Safety and Health at Work (Európai Munkavédelmi Ügynökség), 1999, ISBN 92-828-8174-1 – megrendelhető az EK Kiadó Hivatalától (Publications Office EUR-OP), Luxemburg (http://eur-op.eu.int/) vagy annak megbízott terjesztőitől. Az ára 7 euro (ÁFA nélkül).
TÉNYEK 6 Európai Munkavédelmi Ügynökség (Rövidítve)
Ismétlődő igénybevételből adódó sérülések az EU tagállamokban Összefoglaló egy Ügynökségi beszámolóról Az „ismétlődő igénybevételből adódó sérülés” (angolul Repetitive Strain Injury, RSI) általánosan használt, ha nem is egyetemesen elfogadott kifejezés, amely egy sor, a munkával összefüggő váz- és izomrendszeri problémát takar. Ezek a problémák érinthetik mind a felső, mind az alsó végtagokat, beleértve a vállat és nyakat, csuklót, könyököt és térdet. Oka lehet az olyan munka, amely erőltetett testhelyzettel jár, vagy jellegét tekintve erősen ismétlődő, illetve nagy sebességű műveleteket igényel (lásd az Ügynökség beszámolóját a munkával összefüggő nyaki és felső végtagi váz- és izomrendszeri problémákról). Ez a tény-lap egy új, az Ismétlődő igénybevételből adódó sérülések az Európai Unió tagállamaiban című Ügynökségi beszámoló megállapításait emeli ki, egy 1999-ben körözött felmérő kérdőív eredményei alapján. A felmérést a Holland Szociálisügyi és Foglalkoztatási Minisztérium felkérésére végezték, amely tudni akarta, hogyan határozzák meg, és hogyan mérik az egyes európai országok az „RSI” problémát, és hogy milyen stratégiákat és akciókat alkalmaznak a probléma kezelésére. „RSI” – európai perspektíva · · · ·
Nincs általános meghatározás az „RSI”-re a tagállamokban, bár mindegyiknek van bizonyos terminológiája, amely legalább is rejtetten erre az állapotra vonatkozik, mint például a felső végtagi problémák. Nagy eltérés van a tagállamok között az adatgyűjtési módszerek, valamint az ilyen problémák előfordulására vonatkozólag rendelkezésre álló adatmennyiség terén. Amennyi adat viszont van, az megerősíti, hogy ez a probléma komoly munkahelyi kockázatot jelent. Ezeknek a problémáknak az előfordulása összefügg a végzett munka jellegével. Nők gyakran dolgoznak olyan munkakörökben, amelyek fokozottan kiteszik őket az ilyen kockázatoknak. A tagállamok különböző kezdeményezésekkel igyekeznek csökkenteni ezeknek a problémáknak az előfordulását.
14
Kormányzati stratégiák az „RSI” terén Számos tagállamban fogalmaztak meg speciális stratégiákat és terveket a munkával összefüggő „RSI” megelőzésére. Ezek a kezdeményezések különféle formában jelentkeznek, és szerepelnek köztük az alábbiak: · · · · · ·
bizonyos ágazatokat célzó megelőző akciók, a bejelentési rendszer javítása, kutatások vagy speciális vizsgálatok finanszírozása, tájékoztató anyagok, útmutatók stb. készítése, egészségügyi monitorozó jegyzőkönyvek, akciótervek és célok kitűzése a probléma előfordulásának csökkentésére.
Más tagállamokban úgy tűnik, hogy az „RSI” megelőzése részét képezi a foglalkozási kockázatok általános megelőzési gyakorlatának és az európai előírások végrehajtásának. Az „RSI” tekinthető a váz- és izomrendszeri problémák nagyobb csoportja részének, amelybe beletartoznak – többek között – a kézi anyagmozgatás kockázataiból eredő hátsérülések. Ez a magyarázata annak, miért említik a tagállamokból származó egyes példákban a kézi anyagmozgatást is. · · ·
· · ·
· · · ·
Ausztria: Vizsgálatot végeztek 1999-ben, hogy bevegyék-e a foglalkozási betegségek hivatalos jegyzékébe a munkával összefüggő gerincoszlop-sérüléseket és az ínhüvelyproblémákat. Belgium: Hivatalos munkacsoportot hoztak létre a probléma tanulmányozására. Most fontolgatják egy tájékoztatási stratégia bevezetését munkáltatók és munkavállalók számára. Dánia: Az „RSI” kérdésének kezelése része a Minisztérium tiszta munkakörnyezetet 2005-ben akcióprogramjának. Egy parlamenti határozatot követően a szociális partnerek kidolgoztak egy akciótervet, amelynek célja az említett probléma előfordulásának csökkentése 50 %-kal. Egyesült Királyság: A kérdést súlyos problémaként fogják fel, és akciókat hajtanak végre a meglévő jogszabályok keretein belül. Franciaország: Több régióban kísérletet folytattak a bejelentési eljárások megváltoztatásával. Az „RSI” bejelentések száma egyes régiókban tízszeresére nőtt, és jelentős mértékben javult a kapott információk minősége. Görögország: A váz- és izomrendszeri problémák megelőzésére vonatkozó tevékenységük az EU keret-irányelvben, valamint a képernyő előtt végzett munkáról és a kézi anyagmozgatásról szóló irányelvekben foglalt munkavédelmi előírások megvalósítására irányul. Hollandia: Egy négyéves célt tűztek ki, amely szerint 10 %-kal (vagy 100.000 esettel) csökkentik az „RSI” panaszokat a képernyő előtt dolgozók körében. Írország: Terveik szerint külön fogják kezelni ezt a kérdést egy jövőbeli munkaprogramban. Luxemburg: Két projektet tervez végrehajtani 2000-ben, a pénzügyi és az építőipari ágazatban. Németország: A váz- és izomrendszeri problémák elleni küzdelmet szolgáló programok a kutatásra, a vizsgálatokra és az EU előírások nemzeti szinten történő átvételére és végrehajtására koncentrálnak.
15
·
·
Spanyolország: Állami szinten dolgoztak ki egy olyan stratégiát, amelybe jogszabályalkotás, technikai kézikönyvek kiadása és egészségügyi monitorozó jegyzőkönyvek tartoznak. Néhány autonóm közösség felméréseket indított azzal a céllal, hogy javítson a munkakörülményeken egyes ágazatokban, és ennek révén csökkentse az „RSI” előfordulását (pl. a banántermesztésben a Kanári Szigeteken). Svédország: A munkával összefüggő váz- és izomrendszeri problémák jelentik a Nemzeti Munkavédelmi Tanács jelenlegi hároméves terve öt prioritásának egyikét. A kezdeményezések között szerepeltek új ergonómiai megoldások a váz- és izomrendszeri problémák megelőzésére, míg a képernyő előtt végzett munkára vonatkozó előírások közelmúltban történt felülvizsgálata során a billentyűzettel és egérrel végzett monoton, ismétlődő munka kérdését emelték ki.
Célok kitűzése az „RSI” okozta panaszok csökkentésére Bár ez még nem általános gyakorlat, egyes tagállamok mennyiségileg meghatározott célokat tűztek ki az „RSI” előfordulásának csökkentésére. Dániában egy, a szociális partnerekkel közösen kidolgozott akcióterv célja, hogy az ismétlődő munkát felére csökkentsék. Svédország egy olyan különleges célt tűzött ki, hogy 25 %-kal csökkentsék azoknak a nőknek a számát, akik naponta 15 kg-os terheket emelnek. Hollandia 10 %-os csökkentést kíván elérni a képernyő előtt végzett munkával összefüggő „RSI” panaszok számában egy négy éves időszak alatt. Tájékoztató kampányok az „RSI” okozta panaszok ellen A felmérés számba vett sok, az „RSI” okozta panaszok megelőzését célzó tájékoztató kampányt. Ezek között vannak kormányzat által irányított kezdeményezések, amelyeket a szociális partnerekkel, pl. a munkáltatóval és a szakszervezetekkel közösen folytatnak. Kampányokat azonban rendszeresen szerveznek más szervezetek is, például maguk a szakszervezetek. A kampányok része lehet tájékoztató anyagok készítése és terjesztése, szemináriumok rendezése, felügyelők igénybe vétele a kérdés hangsúlyozására, egy bizonyos hét kiválasztása a tevékenységek végrehajtására. Ezek irányulhatnak adott ágazatokra vagy adott problémákra/kockázatokra, például hátfájásra/kézi anyagmozgatásra. Az alábbiakban ezekre adunk néhány példát. · ·
·
· ·
Belgium: Az Építőipari Biztonsági és Higiéniai Nemzeti Akcióbizottság tájékoztató kampányt kíván indítani „RSI” témakörben, építőipari munkavállalók számára. Dánia: A szociális partnerek „RSI” útmutatókat adtak ki az érintett ágazatok számára. A Dán Munkakörnyezeti Hatóság szintén küldött tájékoztató anyagokat ugyanezeknek az ágazatoknak az „RSI” visszaszorítását célzó kezdeményezéseiről. Információs összejöveteleket tartottak mindkét központi szinten, munkakörnyezeti szakemberek, illetve helyi szinten olyan ágazatokban dolgozó munkavállalók számára, ahol „RSI” előfordul. Hollandia: 1999-ben indítottak egy kormányzati tájékoztató kampányt a képernyő előtt dolgozó munkavállalók és munkáltatóik számára. Egy CD-ROM-ot és brosúrákat osztogattak minden, 20 főnél többet foglalkoztató vállalatnál, hogy a képernyő előtt dolgozó munkavállalókat felvilágosítsák a kockázatokról, és hogy tájékoztatást adjanak az „RSI” elleni hatékony intézkedésekről. Luxemburg: Egy tudatosság fokozó hetet rendeztek 1999-ben. Portugália: Tudatosság fokozó kampányokat indítottak a munkáltatók és munkavállalók számára. 16
·
Spanyolország: Tájékoztató szórólapok készültek bizonyos témákról, így az anyagmozgatásról, munka közbeni testhelyzetekről, a kézfeji alagút-szindrómáról és a képernyőkről.
Kezdeményezések együttműködésre vagy önkéntes megállapodásokra az „RSI” okozta problémák terén Adatok vannak számos együttműködési vagy önkéntes megállapodásra vonatkozó kezdeményezésre a szociális partnerekkel, amelyek rendszerint ágazati szinten jönnek létre, a szociális partnerek aktív közreműködésével. · ·
· ·
·
Belgium: Tárgyalások folynak az építőiparban. Ezek a munkaterhelés korlátozását jelentő megállapodáshoz vezethetnek. Hollandia: Szociális partnerekkel fognak kapcsolatba lépni magas kockázatú ágazatokban, hogy megtárgyalják speciális önkéntes megállapodások lehetőségét az „RSI” okozta problémák terén. A Holland Tudományos Egészségügyi Tanácsot felkérték, hogy érjen el tudományos konszenzust az „RSI” különleges, munkával összefüggő tényezőit illetően. Olaszország: A keret-irányelv szerint kialakított megelőző rendszerekben foglalkoztatott egészségügyi személyzetet (közszféra) érintő megállapodást írtak alá. Spanyolország: Állami szinten tettek kísérletet együttműködés kialakítására a munkavédelmi felügyelőség és a szakszervezetek között számos, az „RSI” problémával összefüggő kampányban, meghatározott ágazatokban (ruhagyártás és szupermarket pénztárosok), de ez nem eredményezett semmiféle konkrét akciót. Egyes autonóm közösségek tervezték számos projekt kezdeményezését bizonyos ágazatokban. Svédország: A Nemzeti Munkavédelmi Tanács személyzete hosszú évek óta rendszeresen együtt dolgozik ágazati csoportokban a szociális partnerekkel, pl. a szálloda/vendéglátóipar és a nagy-/kiskereskedelem terén. A munkával összefüggő váz- és izomrendszeri problémák (köztük az „RSI”) az egyik kérdés, amellyel ezekben az együtt dolgozó munkacsoportokban foglalkoznak.
További információk A beszámoló teljes szövege elérhető angolul az Ügynökség weblapján, a http://agency.osha.eu.int/publications/reports/ címen. A beszámoló nyomtatott formában – Repetitive Strain Injuries int he Member States of the European Union (Ismétlődő igénybevételből adódó sérülések az Európai Unió tagállamaiban), 32 oldal, European Agency for Safety and Health at Work (Európai Munkavédelmi Ügynökség), 2000, ISBN 92-828-8804-5 – megrendelhető az EK Kiadó Hivatalától EUR-OP, Luxemburg (http://eur-op.eu.int), vagy annak terjesztőitől. Ugyancsak kapható a "Work-related neck and upper limb musculoskeletal disorders" ("Munkával összefüggő nyaki és felső végtagi váz- és izomrendszeri problémák"), 116 oldal, Buckle, P., Devereux J., European Agency for Safety and Health at Work (Európai Munkavédelmi Ügynökség), 1999, ISBN 92-828-8174-1, ára 7 euro (ÁFA nélkül). Megrendelhető, mint fent.
17
TÉNYEK 9 Európai Munkavédelmi Ügynökség (Rövidítve)
Leltár a munkával összefüggő váz- és izomrendszeri problémákkal kapcsolatos társadalmi-gazdasági információkról az Európai Unió tagállamaiban Tartalom: Bevezetés I. Váz- és izomrendszeri problémák előfordulása II. A váz- és izomrendszeri problémák összefüggése a munkával III. Foglalkozási betegségek IV. Rövid távú hiányzás váz- és izomrendszeri problémák miatt V. Hosszú távú hiányzás váz- és izomrendszeri problémák miatt VI. Állásváltoztatás váz- és izomrendszeri problémák miatt VII. Újbóli munkába állás/visszailleszkedés váz- és izomrendszeri problémákkal VIII. A váz- és izomrendszeri problémákkal összefüggő orvosi és rehabilitációs költségek IX. Rehabilitáció a munkahelyi munkában X. A munkás élet meghosszabbításának időtartama rehabilitáció után XI. Jövedelemkiesés munkával összefüggő váz- és izomrendszeri problémák miatt XII. Jövedelemkiváltás váz- és izomrendszeri problémák miatt XIII. Költségek a vállalatok számára XIV. A munkával összefüggő váz- és izomrendszeri problémák szubjektív költségei XV. A munkával összefüggő váz- és izomrendszeri problémák költségei a bruttó nemzeti termék százalékában I. melléklet: Köszönetnyilvánítás II. melléklet: Hivatkozások
Bevezetés A munkával összefüggő váz- és izomrendszeri problémákkal (MSD) kapcsolatos társadalmigazdasági információknak ez a leltára az európai tagállamokban létező információkat gyűjti egybe az ezekkel a problémákkal kapcsolatos sajátos költségelemekről. Célja olyan alapvető társadalmi-gazdasági információk bemutatása, amelyek hasznosak lehetnek mindazok számára, akik érdekeltek a váz- és izomrendszeri problémák megelőzésében és/vagy az ilyen jellegű egészségi problémákkal küzdő (volt) munkavállalók foglalkoztatásba való visszavezetésében. Jelen dokumentumnak nem célja valamiféle modellt vagy meghatározást kínálni a munkával összefüggő váz- és izomrendszeri problémákból adódó összes költségre. Célja csupán annyi, hogy összegyűjtse a tagállamokban rendelkezésre álló vonatkozó információkat bizonyos társadalmi-gazdasági tényezőkről a MSD vonatkozásában. Ily módon ez a dokumentum
18
háttérinformációt nyújt, az Európai Bizottság Munkavédelmi Tanácsadó Bizottsága (Luxemburg) kérésének megfelelően. Nem szabad elfelejteni, hogy minden itt közreadott információ a tagállamokban meglévő szakirodalmon, vagy a tagállamokban működő hálózati partnereink (nemzeti fókuszpontok és a tematikus hálózati csoport rendszer tagjai) által szolgáltatott adatokon alapul. Minden statisztika vagy adat esetében a forrást is megadjuk. Ennek a leltárnak a tartalma témája volt a nemzeti fókuszpontokkal folytatott konzultációknak (beleértve a szociális partnerek képviselőit a fókuszpont csoportban). Ugyancsak nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a számítási módszerek és a meghatározások gyakran oly mértékben térnek el egymástól, hogy kérdésessé válik az adatok közvetlen összehasonlítása. A rendelkezésre álló adatok tömegét tekintve azonban úgy hisszük, hogy az információk hasznos áttekintést adnak a jelenlegi helyzetről. I. Váz- és izomrendszeri problémák előfordulása [1]. A munkakörülmények második európai felmérése (1996), amelyet az Európai Alapítvány (Dublin) végzett, az alábbi adatokat szolgáltatja a MSD1 okozta speciális egészségi panaszok előfordulásáról:
Hátfájás (%-ban) Izomfájás karban vagy lábban (%-ban)
A 31 14
B 21 9
D 34 13
DK 30 24
E 35 24
EL 44 37
F 29 19
FIN 33 29
I 32 19
IRL 13 6
L 32 13
NL 17 10
P 39 31
S 31 24
UK 23 11
EU 30 17
[2]. Németországban az összes munkavállaló mintegy 37 %-a számolt be arról, hogy alsó háti fájdalmaktól szenved munkája alatt vagy után. 29 % beszélt nyak/váll és 13 % kar/kéz fájdalmakról. Alsó háti fájdalmakról legnagyobb arányban az építőiparban (55 %), valamint a bányászatban és kőbányászatban (55 %) számoltak be. [3]. Spanyolországban munkával összefüggő alsó háti fájdalmakról 32,9 %, nyaki fájdalmakról 29,6 %, a hát felső részében jelentkező fájdalmakról 19,7 %, lábszárról 11,7 %, lábfej-bokáról 8 %, vállról 7,2 %, fenék-csípőről 6,9 %, térdről 6,7 %, karokról 6,2 %, kezekről 5,4 % számolt be. Összességében a munkavállalóknak mintegy 69 %-ának volt valamilyen váz- és izomrendszeri panasza. [4]. Britanniában egy 1995/6. évi felmérés (1995. évi adatok, 1995/6. évi árak, 1999. évi frissített számítások) azt mutatta, hogy mintegy 750 000 ember, aki dolgozott a legutóbbi 12 hónapban, szenvedett munkával összefüggő MSD miatt. Ez 423 000 olyan esetet jelentett, amely a hátat, 314 000 esetet, amely a felső végtagokat, és 104 000 olyan esetet jelentett, amely az alsó végtagokat érintette. [5]. Olaszországban egy felmérés szerint, amelyet a különböző északi és központi régiókban lévő 54 kórházban végeztek, a (36 év átlagéletkorú) munkavállalók 8,4 %-ánál legalább egyszer jelentkezett akut alsó háti fájdalom az elmúlt 12 hónap során. Ez az előfordulás négyszer nagyobb az átlagos előfordulási aránynál.
19
[6]. Britanniában az MSD területén a betegségek előfordulása a munkavállalók foglalkozása szerint a kézműiparban és a kapcsolódó szakmákban a legmagasabb (5,1 %), és a hivatásszerű foglalkozásokban a legalacsonyabb (1,5 %). Ágazatok szerint a megbetegedési arány az építőiparban a legmagasabb (4,7 %), ezt az egészségügyi és szociális munka követi (4,3 %). A munkavállalói népességet tekintve az átlag 2,7 %. [7]. Németországban az összes munkavállaló 8,8 %-ánál áll fenn a munkával összefüggően a hátat, 2,7 %-nál a nyakat/vállat, és 3,1 %-nál a kart/kezet érintő probléma. [8]. Finnországban nyaki fájdalom a becslések szerint a népesség 26 %-ánál fordul elő. Különösen magasnak találták olyan foglalkozási csoportokban, mint például a titkárnők és más irodai dolgozók, gyári munkások és építőipari munkások. II. A váz- és izomrendszeri problémák összefüggése a munkával [9]. Hollandiában a MSD miatti (1 évnél rövidebb) betegszabadság munkával összefüggő részét az összes betegszabadság 13 %-ára becsülik. A munkával összefüggő váz- és izomrendszeri problémák miatti (1 évnél tovább tartó) munkaképtelenség összefüggését a munkával 40 % körül becsülik Közvetlen ön-beszámolás alapján ez utóbbi érték 67 %-ra nő, de, ha ugyanezeket az eseteket orvos minősíti, akkor kb. 38 %. [10]. Dániában a MSD munkával való összefüggését kb. 33 %-ra becsülik. [11]. Finnországban a MSD munkával való összefüggését kb. 33 %-ra becsülték 1992-ben és 1996-ban. [12]. Egy 1996. évi, a hátfájásra irányuló brit felmérés szerint a fájdalmak bekövetkeztének leggyakoribb okai a munkával függtek össze: mintegy 25 % úgy tekintette, hogy a fájdalom az általa végzett munkatípussal függ össze, 12 % pedig munkabalesetet vagy munkahelyi sérülést jelölt meg okként. [13]. Egy ausztriai felmérés kimutatta, hogy a gerincvelő-problémák kialakulásának esélyei jelentősen nőttek a munkahelyi kockázati tényezők okozta többszörös expozíció miatt. Bármiféle expozíció nélkül az esély 1,7 %. Egy kockázati tényező okozta expozíció esetén ez az érték 10,1 %; két kockázati tényezős expozíció mellett 13,8 %; három kockázati tényező esetén 18,6 %; négy/öt kockázati tényezős expozíció mellett 26,2 %, hat vagy ennél több kockázati tényező esetén pedig 38,2 %. III. Foglalkozási betegségek [14]. Spanyolországban a munkakörülmények harmadik országos felmérése (1998) során megkérdezett munkavállalói minta 3,2 %-a jelezte, hogy felismert foglalkozási betegségben szenved, vagy olyan betegségben, amelynek foglalkozási betegségként való elismerése éppen folyamatban van. A betegségeknek mintegy fele kapcsolódik MSD előfordulásához. [15]. Olaszországban a Foglalkozás-egészségügyi Intézetektől származó adatok szerint foglalkozási balesetek miatt bekövetkező terhelési sérüléseket találnak az akut lumbágó
20
esetek 60-70 %-ában, állandó előfordulási és jelentkezési aránnyal. A hivatalos statisztikákban az értékek alulbecsültek, mivel az eseteket nem jelentik be. [16]. Finnországban a váz- és izomrendszer újonnan megbetegedéseinek száma 1279 (1998), ami az összes megbetegedésnek (összesen 4816 eset) mintegy 25 %-a.
felismert felismert
foglalkozási foglalkozási
[17]. Franciaországban a váz- és izomrendszer újonnan felismert foglalkozási megbetegedéseinek száma erősen emelkedik: az 1992. évi 2602 esetről 1996-ban 6183 esetre. IV. Rövid távú (1 évnél kevesebb) hiányzás a munkával összefüggő váz- és izomrendszeri problémák miatt [18]. Britanniában az elmúlt 12 hónapban dolgozó 750.000 személy számolt be arról, hogy munkával összefüggő MSD miatt szenved. Közülük mintegy 335.000-nek szünetet kellett tartania a munkában a munkával összefüggő állapotuk miatt. A kiesett munkanapok száma a becslések szerint 9.862.000 (hát: 4.820.000; felső végtag és nyak: 4.162.000; és alsó végtag: 2.204.000). [19]. Németországban az összes kiesett munkanap 28.7 %-át (135 millió) MSD miatti betegség okozza. A munkával összefüggő MSD okozta betegszabadság (keresőképtelenség) teljes költségét 24 milliárd DM-re becsülik. [20]. Finnországban a 9 napnál hosszabb betegszabadságoknak mintegy 11 %-át tulajdonítják munkával összefüggő MSD-nek. [21]. Hollandiában a munkával összefüggő váz- és izomrendszeri problémák miatti (1 évnél rövidebb) betegszabadság teljes költségét 2.019 millió holland forintra becsülik (1995). Ez körülbelül 46 %-a az összes munkával összefüggő betegszabadságnak. V. Hosszú távú hiányzás váz- és izomrendszeri problémák miatt [22]. Hollandiában a munkával összefüggő váz- és izomrendszeri problémák miatti (azaz 1 évnél hosszabb) munkaképtelenség (keresőképtelenség) költségét 2.363 millió holland forintra becsülik (1995). [23]. Finnországban az új rokkant nyugdíjasok (korkedvezményes nyugdíj) 31 %-ánál a MSD az ok. A MSD munkával való összefüggését egyharmadra becsülik. Ennek következtében kb. 6600 munkaév veszett el 1996-ban a munkával összefüggő MSD miatt. [24]. Németországban (1997) mintegy 70.000 munkavállaló ment korai nyugdíjba a (munkával összefüggő) MSD miatt. Ezeket nem ismerik el foglalkozási megbetegedésnek. Az összes korai nyugdíjazásnak körülbelül 25,9 %-át okozza az MSD.
21
VI. Állásváltoztatás váz- és izomrendszeri problémák miatt [25]. Úgy becsülik, hogy Britanniában mintegy 58.000 munkavállaló, aki dolgozott (valamennyi ideig) az elmúlt évben, kényszerült állást változtatni a munkával összefüggő MSD miatt. VII. Újbóli munkába állás/visszailleszkedés váz- és izomrendszeri problémákkal [26]. Egy „Visszatérés a munkába” című felmérés olyan munkavállalókról, akik három hónapot hiányoztak a munkából alsó háti fájdalmak miatt, azt mutatja, hogy lényeges eltérések vannak a vizsgált tagállamok között (Svédország, Németország, Dánia és Hollandia), különösen az orvosi és nem-orvosi beavatkozások, valamint az újbóli munkába állás módjait tekintve. [27]. A „Visszatérés a munkába” felmérés szerint a munkából három hónapig hiányzó munkavállalók közül az alábbi százalékértékekben voltak ismét munkában 12 hónap után: mintegy 56 % Svédországban; 53 % Németországban; 37 % Dániában és 73 % Hollandiában. Két év után ezek a számok nőttek Dániában (43 %) és Svédországban (66), többé-kevésbé azonosak maradtak Hollandiában (72 %), és csökkentek Németországban (43 %). A különbségek csak részben tulajdoníthatók demográfiai tényezőknek. Úgy látszik, lényegesen befolyásolja az újbóli munkafelvétel arányát az, hogy hogyan működnek a szociális ellátó és rehabilitációs programok és az álláshelyek védelme (illetve ennek hiánya). [28]. A „Visszatérés a munkába” felmérés szerint a 12 hónap után ismét dolgozó munkavállalók legtöbbjét régebbi munkáltatójuk alkalmazta (Svédország 97 %, Németország 96 %, Dánia 59 % és Hollandia 89 %). Csupán Dániában kezdett a munkavállalók jelentős része új munkáltatónál dolgozni (41 % 12 hónap után, ami 51 %-ra nőtt 24 hónap után). [29]. Tartós visszatérés a munkába bármiféle foglalkozási sérülés vagy betegség után a becslések szerint 58 % Ausztriában, 55 % Belgiumban és 57-60 % Franciaországban. VIII. Az MSD orvosi és rehabilitációs költségei [30]. Britanniában a becslések szerint 84-254 millió angol font között vannak a munkával összefüggő váz- és izomrendszeri problémák orvosi költségei. A hátat érintő váz- és izomrendszeri problémák költsége 43-127 millió angol font; a felső végtagokat vagy a nyakat érintő váz- és izomrendszeri problémák költsége 32-104 millió angol font; és az alsó végtagokat érintő váz- és izomrendszeri problémák költsége 17-55 millió angol font. Az eltérések az orvosi kezelések költségének különbségeit, valamint azoknak a háziorvosi/kórházi beteg/járóbeteg kezelési formáknak az eltéréseit tükrözik, amelyeket a munkával összefüggő betegségben szenvedők egy év alatt igénybe vettek. [31]. Spanyolországban úgy becsülik, hogy évente az összes munkavállalónak mintegy 10 %a megy orvoshoz munkával összefüggő egészségi panaszokkal, legnagyobb számban a szociális szolgáltató ágazatban, a vegyiparban és az adminisztrációs/banki szférában. Legkisebb számban a kereskedelem/szálloda/étterem, valamint az építőipari ágazatban. Úgy tűnik, a leggyakrabban említett okok a hátfájás, szem-panaszok, stressz és nyaki fájdalom.
22
[32]. Hollandiában a munkával összefüggő váz- és izomrendszeri problémákra fordított orvosi költségeket 441 millió holland forintra becsülik (1995), ami körülbelül 30 %-a a munkával összefüggő teljes orvosi kiadásnak. Ebben benne van 249 millió kórházi költség, 19 millió családorvosra, 2 millió közösségi ellátásra, 128 millió paramedikális ellátásra, 13 millió közlekedési támogatásra és 30 millió gyógyszerre. [33]. Finnországban a munkával összefüggő MSD orvosi költségeit az államilag finanszírozott egészségügyi ellátás kb. 2 %-ára becsülik (kivéve a fogkezelést, közlekedéstszállítást, beruházásokat), ami mintegy 670 millió finn márka volt 1996-ban. [34]. Egy felmérés Hollandiában azt mutatta, hogy azok közül a munkavállalók közül, akiknek fizikai expozícióval kapcsolatos panaszaik voltak, kb. 40 % ment el családorvosához, 22 % keresett fel specialistát, és 1 %-ot kezeltek kórházban. [35]. Annak valószínűsége, hogy egy munkával összefüggő váz- és izomrendszeri probléma munkakiesést fog okozni, háromszor nagyobb volt ergonómiai beavatkozás nélkül, mint akkor, ha ergonómiai beavatkozás történt. A befektetés megtérülése, azaz a beruházás költség-haszon tényezője irodai környezetben 17,8 % volt. [36]. Belgiumban egy betegség orvosi kezelésének átlagos költsége 1754 belga frank. Alsó háti fájdalom esetében ez az összeg 2488 belga frank. A különbség elsősorban a fizioterápia (451 szemben 115-tel), a radiológia (370 szemben 67-tel) és a szakemberrel folytatott konzultáció (243 szemben 112-vel) magasabb költségéből adódik. [37]. Spanyolországban a Munkakörülmények Harmadik Országos Felmérésében a válaszolóknak mintegy 12 %-a jelezte, hogy fordult orvoshoz munkával összefüggő probléma miatt. A becslések szerint ezeknek az eseteknek kb. 30 %-a hátfájással függött össze. IX. Rehabilitáció a munkahelyen [38]. A „Visszatérés a munkába” felmérés szerint a 12 hónapos távollét után ismét a régi munkáltatójánál dolgozó munkavállalók közül sokan más munkát végeztek (Svédország 16 %, Németország 12 %, Dánia és Hollandia 26 %). 24 hónap után ezek a százalékok 32 %-ra nőttek Dániában és 23 %-ra Svédországban, míg 1 %-ra csökkent az érték Németországban. [39]. A „Visszatérés a munkába” felmérés azt is kimutatta, hogy a 24 havi távollét után ismét munkába álló munkavállalók közül hánynak ajánlottak munkahelyi adaptációt. Meglévő (régi) munkáltató esetén ez Svédországban 20 %, Németországban 19 %, Dániában 38 % és Hollandiában 27 % volt. Ahol új munkáltatóhoz tértek vissza, ott a munkahelyi adaptáció aránya Svédországban 13 %, Dániában 19 % és Hollandiában 15 % volt. X. A munkás élet meghosszabbításának időtartama beavatkozás után [40]. A „Visszatérés a munkába” felmérés azt is kimutatta, hogy a 12 hónap után ismét munkába álló munkavállalók közül hány dolgozott még 24 hónap után: Svédországban 82 %, Németországban 68 %, Dániában 81 % és Hollandiában 86 %.
23
XI. Jövedelemkiesés [41]. A becslések szerint Britanniában mindenki, aki kénytelen végleg abbahagyni a munkát egy munkával összefüggő betegség miatt, átlagosan 51.000 UK fontot veszít a nyugdíjkorhatár eléréséig. [42]. A „Visszatérés a munkába” felmérés azt is kimutatta, hogy azok a munkavállalók, akik 24 hónap után tértek vissza a munkába (Svédországban, Németországban, Dániában és Hollandiában) többnyire hasonló, sőt magasabb bért kaptak, mint amikor megkezdték betegszabadságukat. XII. Jövedelemkiváltás [43]. Hollandiában a munkával összefüggő váz- és izomrendszeri miatti (1 évnél hosszabb) munkaképtelenség kompenzációs programjának költségeivel kapcsolatos teljes összeget 2.363 millió holland forintra becsülik (1995). Ez a programmal kapcsolatos összes kiadásnak kb. 37 %-a. [44]. Becslések szerint Finnországban (1996) körülbelül 256 millió finn márkát költöttek nemzeti táppénzre munkával összefüggő MSD miatt – ez az összes ellátási költség 33 %-a. XIII. Költségek a vállalatok számára [45]. Az Egyesült Királyságban egyetlen munkával összefüggő felső végtagi probléma teljes költsége egy adott vállalat számára 5.251 UK fontra becsülhető. Ebben benne van a munkavállaló kiesett ideje, a vizsgálatra fordított idő, működési hiányosságok, kezelési költségek, foglalkozás-egészségügyi orvos és ápolónő, kapcsolattartás a munkavédelmi hatósággal (Health and Safety Executive), kárigény bejelentési és rendezési költségek. Egy kéz-kar vibrációs szindróma eset átlagos költségét 11.498 UK fontra becsülték. [46]. Németországban a betegség miatt kiesett munkanapok 28,7 %-a (135 millió) MSD miatt következik be. Az ennek következtében jelentkező termelési veszteség mintegy 24 milliárd német márka. XIV. Szubjektív költségek [47]. Britanniában a munkával összefüggő váz- és izomrendszeri problémák szubjektív költségeit mintegy 2,2 milliárd angol fontra becsülték. Szubjektív költségeket jelent az élet minőségében vagy az általános jóllétben bekövetkező veszteség – azaz a betegséggel kapcsolatos fájdalom és szenvedés, a családnak és barátoknak okozott aggodalom és gyász, valamint a tartós munkaképtelenségből eredő komfortveszteség. XV. Az MSD költségei a bruttó nemzeti termék (GNP) százalékában [48]. Becslések szerint a munkával összefüggő MSD teljes éves költsége (beleértve a szubjektív költségeket) Britanniában 5,6 – 5,8 milliárd UK font volt 1995/1996-ban. Ez a teljes költség a brit GNP 0,79 – 0,82 %-a volt 1995/1996-ban.
24
[49]. Becslések szerint a nyaki fájdalmak teljes költsége Hollandiában mintegy 687 millió US dollár, amiből 160 millió US dollár közvetlen költség és 527 millió US dollár közvetett költség, és az összeg a GNP kb. 0,1 %-a. [50]. Hollandiában a munkával összefüggő váz- és izomrendszeri problémák miatti munkaképtelenség teljes becsült költsége (hozzáadva a rövid és hosszú távú hiányzás, valamint az orvosi kezelések költségeit) 4.823 millió holland forint (1995). Ez mintegy 37 %a a munkával összefüggő munkaképtelenséggel kapcsolatos összes költségnek. [51]. Németországban úgy becsülik, hogy a munkával összefüggő váz- és izomrendszeri problémák okozta teljes veszteség a GNP mintegy 0,61 %-a (ami a munkával összefüggő megbetegedések okozta teljes veszteségnek körülbelül 29 %-a). Ebben benne van a kieső munkanapok vesztesége, valamint kb. 23 milliárd német márkának megfelelő összegű termeléskiesés. [52]. Finnországban a munkával összefüggő MSD teljes szociális-gazdasági költségét mintegy 5.700 millió finn márkára becsülték, ami a GNP kb. 1%-a volt 1996-ban. [53]. Dániában a munkával összefüggő váz- és izomrendszeri problémák szociális-gazdasági költségét 1.150 millió ECU-re becsülték (1992). Ez mintegy 31 %-a volt a munkával összefüggő teljes szociális-gazdasági költségnek Dániában.
T É N Y E K 10 Európai Munkavédelmi Ügynökség (Rövidítve)
A munkával összefüggő alsó háti problémák Összefoglaló egy Ügynökségi beszámolóról A munkával összefüggő alsó háti panaszok, amelyek közé tartozik mind az alsó háti fájdalom, mind az alsó háti sérülés, jelentős és egyre növekvő problémát jelentenek Európában. Ez a tény-lap az alsó háti problémák előfordulásáról, eredetéről, munkával összefüggő kockázati tényezőiről és hatékony megelőzési stratégiáiról készült Ügynökségi beszámoló legfontosabb megállapításait összegezi. A beszámoló az alsó háti problémákra szorítkozik, jóllehet a megállapítások egy része a munkával összefüggő hát-problémák egyéb típusaira is érvényes. A probléma méretei Vizsgálatok szerint az emberek 60-90 %-a szenved alsó háti problémáktól valamikor élete folyamán, illetve bármely adott időpontban 15-42 % küzd ezzel a problémával (a vizsgált populációtól és a hátfájásra alkalmazott definíciótól függően). A munkakörülmények európai felméréséből származó adatok szerint az európai munkavállalók 30 %-a szenved hátfájástól, ami listavezető munkával összefüggő összes bejelentett egészségi probléma között. Egy másik, a közelmúltban készült Ügynökségi jelentésben az Európai Unió tagállamai a kézi anyagmozgatásból eredő sérülések és a hátsérülések számának növekedéséről számoltak be.
25
Míg a betegek a legtöbb esetben teljesen kigyógyulnak egy alsó háti fájással járó esetből (6070 % hat héten belül, 70-90 % 12 héten belül felépül), ez a probléma még így is igen nagy mennyiségű munkából kiesett időt okoz. Emellett, alsó háti problémák esetén nagyon magas az újrajelentkezési arány. Egy éven belül az újrajelentkezés 20 % és 40 % között van, a teljes élethosszat tekintve pedig 85 % számol be a probléma újbóli fellépéséről. Nem szabad elfelejteni, hogy ha egyszer megsérült, akkor a hát érzékennyé válhat, továbbá, hogy az újbóli sérülés veszélye még inkább fennáll, ha a munkahelyen olyan kockázati tényezők vannak, amelyeket nem korrigálnak. Bár igen általánosak valamennyi ágazatban és munkakörben, a vizsgálatok kimutatták, hogy az alsó háti problémák előfordulása különösen gyakori egyes ágazatokban és bizonyos foglalkozásokban. Különösen magas az előfordulási arány például a mezőgazdasági dolgozók, az építőipari dolgozók, az ácsok, a gépkocsivezetők, beleértve a teherautó-vezetőket és traktorvezetőket, az ápolónők és az ápolási segédszemélyzet, a takarítók, a műtősök, a háztartási alkalmazottak között. Úgy tűnik, az alsó háti problémák előfordulása az Európai Unióban hasonló a férfiak és nők között. A munkával összefüggő összes megbetegedés gazdasági költségeire vonatkozó tagállami becslések ezeket a költségeket a bruttó nemzeti termék 2,6-3,8 %-ára teszik, bár pontos adatok nincsenek. A számok azonban nagyobbak is lehetnek, mivel nehéz megbecsülni a tényleges szociális költségeket. Egy hollandiai vizsgálat a hátfájás teljes költségét a társadalom számára a bruttó nemzeti termék 1,7 %-ára becsülte 1991-ben. Az alsó háti problémák eredete Az alsó háti problémák között szerepelnek a gerinckorong problémák, mint a hernia (sérv), a spondylolisthesis (csigolyacsuszamlás), az izom- és lágyszövet sérülések. Epidemiológiai vizsgálatok szerint a normál degenerációs öregedési folyamaton túlmenően, a munkahelyi rossz ergonómiai tényezők is hozzájárulnak az alsó háti problémák megjelenéséhez egy egészséges hátnál, vagy felgyorsítják a meglévő elváltozásokat egy már sérült hátnál. A rossz ergonómiai munkatényezők növelik a hát megterhelését vagy igénybevételét. Ez sokfajta helyzetből eredhet, például emelés, csavarás, hajolás, kényelmetlen mozdulatok, nyújtózkodás és statikus testhelyzetek. A tevékenységek között szerepel fizikai munka, kézi anyagmozgatás és járművezetés (ahol az egésztest-rezgés is egy ismert további károsító tényező). Bár a gerinckoronggal összefüggő problémák kimutathatók röntgen- vagy csontvizsgálattal, az egyéb rendellenességeket, például az izom- és más lágyszövet-sérüléseket gyakran nem lehet kimutatni ilyen módon. Valójában az alsó háti problémák 95 %-át "nem specifikus"-nak minősítik. A bizonyítékok arra mutatnak, hogy a következőkben javasolt általános megközelítést lehet alkalmazni minden fajta alsó háti probléma megelőzésére és csökkentésére. Munkával összefüggő kockázati tényezők Sok áttekintő cikk jelent meg az alsó háti problémák kockázatainak, köztük számos fizikai, pszichoszociális és/vagy személyes kockázati tényezőnek a vizsgálatáról. A munka során jelentkező pszichológiai kockázati tényezőkkel foglalkozó epidemiológiai vizsgálatok száma lényegesen kisebb, mint azoké a vizsgálatoké, amelyek a fizikai terhelésre összpontosítanak. Emellett általában nagyobb mértékben társítják a problémát biomechanikai tényezőkkel. Egyre inkább erősödik azonban a bizonyosság, hogy az alsó háti problémákkal kapcsolatban
26
pszichoszociális tényezőket is számításba kell venni, különösen akkor, ha azok a fizikai tényezőkkel egyidejűleg jelentkeznek. Az alsó háti problémák fellépését ugyancsak nagymértékben összefüggésbe hozták az alacsony szintű munkahelyi elégedettséggel és a rossz munkaszervezéssel. A munkával összefüggő legfontosabb kockázati tényezők az első keretben láthatók. 1. keret: Munkatényezők, amelyek növelik az alsó háti problémák kockázatát A munka fizikai vonatkozásai: · nehéz fizikai munka, · terhek emelése és mozgatása, · kényelmetlen testhelyzetek (például: hajolás, csavarodás; statikus testtartás), · egésztest-rezgés (például teherautó-vezetőknél). Munkával összefüggő pszichoszociális tényezők: · alacsony szociális támogatottság, · alacsony munkahelyi elégedettség. Munkaszervezési tényezők: · rossz munkaszervezés, · alacsony munkaköri elégedettség. A megelőzés stratégiái és hatékonysága Az alsó háti problémák megelőzését szolgáló stratégiák között vannak munkahelyen alapuló és egészségügyi ellátáson alapuló beavatkozások. Egyre inkább felismert tény, hogy valójában a kétfajta beavatkozást egyesítő integrált megközelítésre van szükség a probléma hatékony kezeléséhez. A munkahelyen egyre nagyobb támogatást kap az ergonómiai beavatkozások hatékonysága. Az ergonómiai beavatkozások egy "holisztikus" vagy rendszerszerű megközelítésen alapulnak, amely figyelembe veszi az eszközök, a munkakörnyezet, a munkaszervezés és a munkavállaló hatásait. A munkáltatóknak az ergonómiai megközelítésben való teljes körű részvétele fontos annak hatékonyságához. A legfontosabb megelőzési stratégiák összesítése a 2. keretben látható. Szerepelnek ezek között stratégiák mind az elsődleges megelőzésre (az okok kiküszöbölése), mind a másodlagos megelőzésre (kezelés és rehabilitáció). Ugyancsak szakértői vélemény, hogy bár főként az elsődleges megelőzésre kell összpontosítani, az összes tényezőt együttesen kell számításba venni. Vizsgálatok mutatják például, hogy az oktatás önmagában valószínűleg nem lesz hatékony, ha az ergonómiai tényezők a munkahelyen továbbra is rosszak, és az alapszintű oktatásnak például arra is ki kell terjednie, hogy hogyan fedezzük fel a lehetséges kockázatokat, és mit tegyünk, ha ilyeneket találunk, de ugyanígy foglalkozni kell a biztonságos fizikai anyagmozgatási módszerekkel is. · · · · ·
2. keret: Stratégiák az alsó háti problémák megelőzésére a munkahelyen A fizikai követelmények csökkentése Javítások a munkaszervezésben Képzés/oktatás (egy integrált megközelítés részeként) Orvosi kezelés és rehabilitáció Kognitív és magatartási stratégiák (például problémakezelési stratégiák)
27
Az európai munkáltatók rendelkeznek már alapvető információkkal ahhoz, hogy megvédjék munkavállalóikat a kézi anyagmozgatásból eredő hátsérüléstől. Ezeket a "Kézi anyagmozgatás irányelv" (a Tanács 90/269/EGK irányelve) foglalja össze, amely kimondottan azzal a céllal készült, hogy megelőzzék a hátsérüléseket a terhek kézi mozgatása során. Ez az irányelv a jelenlegi ismeretek alapján megfogalmazott minimális egészségi és biztonsági követelményeket tartalmazza, amelyek az ergonómiai megközelítést követik, egy sor kockázati tényező felsorolásával az irányelv mellékletében. A munkáltatóknak ezeket a kockázati tényezőket figyelembe kell venniük, amikor elvégzik a kockázatfelmérést és megválasztják a megelőző intézkedéseket. A kockázati tényezők között szerepelnek az alábbiak: · · · · ·
A teher jellemzői (például: súlyos vagy nehéz tartani); A szükséges fizikai erőkifejtés (például: igen nehéz; csavarodó; a test labilis helyzetben); A munkakörnyezet jellemzői (például: nincs elegendő hely, vagy a munkavállaló testhelyzetét befolyásoló más olyan hátrányos tényezők vannak, mint a túl magas vagy túl alacsony munkavégzési szint; egyenetlen vagy csúszós padozat); A tevékenység követelményei (például: hosszantartó tevékenység vagy erőkifejtés, kevés pihenőidő, túl nagy tehermozgatási távolság, ráerőltetett munkatempó); Egyéni tényezők (például: a mozgást akadályozó ruházat stb., hiányos ismeretek vagy oktatás).
Sokan úgy gondolják, némileg erőltetett különválasztani az alsó hátat érintő eseteket a munkával összefüggő többi hátproblémától, mivel nincs éles határvonal a hátfájást okozó esetek és az egyéb váz- és izomrendszeri problémák között. Általános megközelítésre van szükség minden váz- és izomrendszeri problémát illetőleg a munkahelyen (lásd például az Ügynökség váz- és izomrendszeri problémákról szóló beszámolóit és weblapját). A konszenzus és kutatás igénye A szakirodalom alátámasztja a "Kézi anyagmozgatás irányelv"-ben foglalt ergonómiai megközelítést, mint aminek alapján a munkáltatók lépéseket tehetnek. A módszer alkalmazásának elősegítésére a beszámoló azt javasolja, hogy a jövőbeni kutatásnak elsősorban arra kell irányulnia, hogyan lehet az ergonómiai megközelítést a leghatékonyabban alkalmazni a gyakorlatban. Ilyen irányú kutatások között szerepelhetnek az alábbiak: · "Holisztikus" beavatkozási stratégiák kielégítő módon értékelt vizsgálatai (például: az ergonómia alkalmazása; az ergonómia integrálva rehabilitációval és egészségügyi felügyelettel) · Munkahelyi használatra szánt gyakorlati kockázatfelmérési módszerek kifejlesztését és értékelését célzó vizsgálatok · Több tényező kombinációjának hatásait, és ezek gyakorlati felmérését szolgáló kutatás. Bár a javaslatok szerint a jövőbeni kutatás fő fókuszának a munkahelyi sérülések megelőzési stratégiáira kell irányulnia, felmerült számos más terület a probléma laboratóriumi elemzésére vonatkozólag (például expozíciómérési módszerek, izületi mozgások mérési módszerei, valamint a hátcsigolyák, korongok és ínszalagok biokémiai és biomechanikai tulajdonságainak jobb megértését szolgáló vizsgálatok).
28
További információk A váz- és izomrendszeri problémák (MSD) megelőzésére vonatkozó további információk találhatók az Ügynökség http://osha.eu.int. weblapján, ahonnan az Ügynökség kiadványainak teljes szövege ingyen letölthető. Az információk között vannak rövid „tény-lapok (factsheets) és különféle beszámolók. Az MSD kockázataival kapcsolatos megoldásokra találhatók példák a http://europe.osha.eu.int/good_practice/ címen. Hogyan lehet hozzájutni a beszámolóhoz? A beszámoló teljes szövege elérhető angolul az Ügynökség weblapján: http://agency.osha.eu.int/publications/reports/lowback, ahonnan ingyen letölthető. A nyomtatott beszámoló – "Work-related Low Back Disorders” (Munkával összefüggő alsó háti problémák), Op De Beeck, R. and Hermans, V., European Agency for Safety and Health at Work (Európai Munkavédelmi Ügynökség), 2000, ISBN 92-95007-02-6 megrendelhető Az EK Kiadó Hivatalától EUR-OP, Luxemburg (http://eur-op.eu.int) vagy annak terjesztőitől. Ára Luxemburgban 7 € (ÁFA nélkül). Ez a tény-lap valamennyi EU nyelven elérhető a http://agency.osha.eu.int/publications/factsheets/ címen. A beszámolóról Az Európai Ügynökség közzétett egy kutatási tájékoztató beszámolót a munkával összefüggő alsó háti problémákról. A beszámoló áttekintést ad a kérdéssel kapcsolatos jelenlegi ismeretekről. A munkát a Munkavédelmi Intézet (Prevent), Belgium, végezte. ***** Tájékoztatásul: az Európai Munkavédelmi Ügynökségnek ugyancsak az MSD-vel foglalkozó 2007. évi kampánya keretében újabb Ténylapok jelentek meg, ezúttal már magyarul is: FACTS 71: Bevezetés a munkához kapcsolódó váz- és izomrendszeri problémákba FACTS 72: Munkához kapcsolódó nyaki és felső végtagi zavarok FACTS 73: A munkahelyen végzett kézi tehermozgatáshoz társuló veszélyek és kockázatok
AZ MSD MEGELŐZÉSE A GYAKORLATBAN Az elméleti tudnivalók után hasznos megtudni, milyen megoldásokat alkalmaznak a gyakorlatban az EU tagállamaiban a kisebb-nagyobb vállalkozásoknál, mert valójában ezek jelenthetnek segítséget a hazai munkáltatóknak és munkavállalóknak a mozgásszervi problémák megelőzésében. Gyakorlati megoldások az Európai Munkavédelmi Ügynökség 2000. évi kampánykiadványából (PREVENTING MSDs IN PRACTICE 2000) Az Európai Unió tagállamaiban gyakorlatilag azonos előírások védik a munkavállalók munkahelyi egészségét és biztonságát. Az Európai Munkavédelmi Ügynökség egyik legfontosabb feladata összegyűjteni és terjeszteni a munkavédelemmel kapcsolatos információkat, ily módon segítve a munkabalesetek és a foglalkozással összefüggő
29
megbetegedések kialakulását. Az „MSD megelőzése a gyakorlatban” című kiadvány egyik célja bemutatni, milyen sokféleképpen lehet megelőzni az MSD okozta problémákat. Valós példákon mutatja be, milyen lépéseket tettek, milyen megoldásokat találtak különböző országok különféle ágazatokban működő cégei a probléma megoldására. A következőkben ismertetett 16 helyes gyakorlati példa mindegyike nyertese volt az Ügynökség által 2000-ben meghirdetett pályázatnak. A győztesek 13 tagállamból jöttek, és egyaránt képviseltek kis-, közép- és nagyvállalatot, különféle ágazatokból, de volt köztük szakszervezet és egy munkavédelmi intézet is. Mindegyik példa leírása tartalmazza a probléma jellegét, az alkalmazott megoldást és az eredményeket. A cél nem a technikai megoldások részletes ismertetése, hanem inkább felhívni a figyelmet arra, hogy mit lehet elérni, és milyen eszközökkel. 1. Villástargonca átalakítása (Belgium) Az elvégzendő munkafeladat: teherautók kirakodása és csomagok tárolása raklapokon egy raktárban. Az áru polietilén és polipropilén granulátum szabványos zsákokban. Az anyagmozgatás ugyan gépi úton, villástargoncával folyt, de a targoncavezetők különféle, a munkával összefüggő nyaki és hát problémákról panaszkodtak a foglalkozás-egészségügyi orvosnak. A mentális és fizikai terhelés felmérését és az orvossal folytatott konzultációkat követően ergonómiailag elemezték a munkakörülményeket és a targoncavezető fülkéjét. Megállapították, hogy a padozat egyenetlen volt, kiugró részekkel, amik miatt a vezető állandó zökkenéseknek és rázkódásnak volt kitéve. A megrakott targoncákat biztonsági okokból hátramenetben vezették, így a zökkenések az elfordított testet érték. A vezetőülés nem volt rugózott, emellett a fülke eleve alacsony volt. A feszített munkatempó emellett munkaszervezési változásokat követelt. A probléma megoldását egy külső munkavédelmi tanácsadó cégre bízták. Kidolgoztak egy multidiszciplináris projektet, amelyet az anyagmozgatási részleg mérnöke irányított, és amelyben több targoncakezelő is aktívan közreműködött. További résztvevők voltak a foglalkozás-egészségügyi orvos, egy ergonómus a szaktanácsadó cégtől, valamint egy villás targoncákat áruló, kölcsönző és adaptáló cég munkatársa. A korábban nyert adatok alapján dolgozták ki az ergonómiai javaslatokat (a kezelők antropometriai adatainak figyelembevételével), illetve a kezelőfülke szükséges átalakítását. Első lépésként a raktárépület padozatát cserélték sima aszfalt burkolatra. Mivel a piacon nem volt a raktár speciális igényeinek megfelelő targonca, úgy döntöttek, hogy a gépet módosítják. Elkészült egy prototípus, amit próbaüzem során gondosan teszteltek, és a tapasztalatok alapján folyamatosan módosítottak. Javították a kilátást (az egész fülke magasabb lett), az ülést viszonylag alacsonyabbra tették és rugózattal látták el, a kezelőkarok jól elérhetők és kényelmes testhelyzetben működtethetők, mind az ülés, mind a kezelőelemek az adott személyhez illeszthetők, állíthatók. Ugyanakkor a termelékenység fokozása érdekében a targoncát kettős emelővillával szerelték fel, így egyidejűleg két raklap emelésére alkalmas. A változtatások eredményeképpen azóta lényegesen kevesebb egészségi panasz merül fel a targoncakezelők részéről: általában előremenetben lehet végezni a munkát, nagymértékben csökkent a rezgés és zökkenés. Bár az átalakított nyolc targoncát magasabb áron bérelik, de termelékenységnövekedés végső soron megtakarítást eredményez.
30
2. Jobb munkaállomás matracvarráshoz (Dánia) A fix munkafelületre helyezett nagyméretű matracok varrása során a munkavállalónak gyakran kellett a hát elfordításával járó mozdulatokat végeznie. Az alkalmazott lábpedálok ugyancsak problémákat okoztak. A munkavállalók részéről számos egészségi panasz merült fel, elsősorban hát-, nyak- és váll-fájdalmak. A betegség miatti hiányzás aránya 7-10 % volt. A vállalatnál átfogó akciótervet dolgoztak ki a monoton ismétlődő munkaműveletek kiküszöbölésére. A feladatban a dán Regionális Megelőzési Szolgálat segített tanácsadással a technikai megoldásokat illetőleg. Elsőként változtatható magasságú munkaállomásokat vezettek be, amelyek mellett a munkavállaló akár ülve, akár állva dolgozhat. A pedálrendszert megváltoztatták és elegendő teret biztosítottak a mozgáshoz. A munkavállalók jelenleg különböző testhelyzetben végezhetik a munkát (pl. fél napig ülve, fél napig állva), ami már önmagában némi változatosságot biztosít. A pedálok továbbra is bizonyos nehézséget okoztak, mivel használatuk során csak az egyik csípő volt igénybe véve. Emiatt további műszaki változtatásokat vezettek be, végül automatikus varrógépeket állítottak üzembe. Ezek mellett a munkavállalók szabadabban mozoghatnak varrás közben, ami a személyzet elégedettségi szintjét is emelte. Eredmény: A betegség miatti hiányzás 7 %-ról 1 %-ra csökkent, a termelékenység 30-35 %kal nőtt, a munkavállalók elégedettebbek.
3. Kézi anyagmozgatás kiküszöbölése egy vákuumos eszköz használatával húsemelésnél (Dánia) A feladat nagy súlyú húsdarabok gyakori mozgatása egy húsfeldolgozó üzemben. A hátpanaszok széles körben jellemzők a dán húsipari dolgozók körében. Az iparág férfi dolgozói közül 64%, a nőknél 56% szenved hátfájástól, évente legalább kétszer (egy felmérés szerint férfiaknál egyébként az átlag 45%, évente egyszer). A munkahelyeken nagyméretű húsokat kell rendszeresen kézi erővel emelni, néhol egy munkavállaló akár 10 tonnányi terhet
31
mozgat óránként, nem megfelelő mozdulatokkal és testtartással. Megoldásként kifejlesztettek egy speciális vákuumos emelő-berendezést („húsmágnes”). Ennek fő részei egy horizontális vákuumos emelőegység, egy vákuumos szívóeszköz és a pneumatikus vezérlőegység. A kezelő a szívófejet a hústömbre helyezi, vákuum keletkezik, aminek segítségével a tömb megemelhető és automatikusan fenn tartható szállításhoz. Egy jobb kézre elhelyezett záró/nyitó szelep segítségével a darab emelhető vagy süllyeszthető, a kezelő fizikai erőkifejtése nélkül. Emellett beállítottak több más, az emelést könnyítő gépi eszközt. A munkafolyamatot beillesztették egy munka(hely)cserés munkaszervezési rendszerbe úgy, hogy a monoton ismétlődés megszűnt, vannak ún. „késmentes” napok. A húsmágnes használatának oktatásához és az elgondolás megismertetéséhez a teljes húsiparban, egy professzionális videofilmet is készítettek, amit regionális rendezvényeken mutatnak be, illetve szakmai iskolákban használnak oktatás céljára. A sikeres megoldásban lényeges szerepet játszott a munkavédelmi képviselőnek, és maguknak a munkavállalóknak a részvétele. A megvalósításban közreműködött a Munkavédelmi Szolgálat is, amely rendszeresen látogatta az üzemet. A munkavállalókat a projekt teljes időtartama alatt rendszeresen tájékoztatták. Eredmények: - a „húsmágnes” feleslegessé tette a nehéz fizikai munkát, - csaknem valamennyi munkavállaló véleménye szerint a berendezés alkalmas a feladatra, és 60 %-uk találta úgy, hogy csökkent a munkából származó igénybevétel a hát alsó és felső részén, a vállakon, a könyöknél, a bal csuklón, a kézen és az ujjakon, - a munkavállalók fele szerint csökkent a munkamozdulatok ismétlődése, - kevesebb munkavállaló igényel fizikoterápiás kezelést hátfájás miatt, - több idősebb munkavállaló (férfiak és nők egyaránt) képes most a munkát ellátni, - könnyebb az új belépők oktatása és megtartása, - sok, a munkavállalóktól származó technikai és munkaszervezési ötletet megvalósítottak, - nőtt az érdeklődés a munkakörülmények javítását célzó tevékenységekben való részvételre, nőtt a személyzet napi interaktivitása, - az elgondolás elterjedt szerte az ágazatban, és azóta több különféle „húsmágnest” fejlesztettek ki más jellegű húsdarabok emelésére.
4. Intelligens emelő-berendezés nagyfrekvenciás présgéphez (Németország) A feladat asztalgyártás a bútoriparban: tömör faburkolat felragasztása asztallapra nagyfrekvenciás présgéppel.
32
A súlyos, nehezen kezelhető terhek kézi emelése fizikai erőkifejtést és rossz testhelyzeteket követelt, ami egészségi problémákhoz, elsősorban mozgásszervi panaszokhoz vezetett. A munkavállalók feladatának része volt az asztallapok és burkolólapok felhelyezése a présgépre, a préselési folyamat végigkísérése, majd a kész lap eltávolítása. Átlagban 80 ilyen lap készült egy műszakban. A nagyfrekvenciás présgépbe kézzel kellett a munkadarabokat betenni: a mintegy 40 kg tömegű lapot le kellett emelni a szállítókocsiról, vinni kellett, fel kellett tenni a présgépre, majd le kellett venni. A lapok mérete miatt a kézi anyagmozgatáshoz két ember kellett. A kézi mozgatás főként a gerincet vette igénybe, a lapok tömege, a kényelmetlen testhelyzet és a különböző irányú emelések, mozgatások miatt, a mely műveleteket műszakonként mintegy 200-szor kellett elvégezni. Megoldásként bevezettek egy gépi emelő-berendezést, amely vákuummal és intelligens vezérlőrendszerrel működik, emelve és adott helyzetben tartva az asztallapot. A lap így könnyen emelhető és mozgatható bármely irányban. A megoldás kidolgozásában és bevezetésében a munkavállalók aktívan részt vettek. Eredmény: - kevesebb kiesett idő betegszabadság miatt, - termelékenyebb munkafolyamat, - mintegy 16.000 euró/év megtakarítás az újítás közvetlen eredményeképpen..
5. Jobb ülőhely és kevesebb emelés ruhagyártásban (Görögország) A terület textilipar – sportruházat gyártás. A feladat: termelés és gyáron belüli szállítás a szabászműhelyben, valamint a nyomtató és festő részlegben. Az említett részlegekben végzett munka hosszadalmas ülést jelentett statikus testtartásban, továbbá terhek állandó emelését és húzását. Felfigyeltek a megsokasodott egészségi panaszokra és a megnövekedett hiányzásra, aminek fő oka az MSD volt. Egyes gépeket pedállal működtettek, amelyek használata kényelmetlen volt. Igen nagy méretű és súlyos kocsikat kellett húzni a termékek gyáron belüli szállításakor, ami viszont intenzív izommunkát és erőfeszítést követelt. A vállalat az alábbi intézkedéseket tette: - új, állítható ülőalkalmatosságok, amelyek jobban megtámasztják a testet és alkalmazkodnak a munka során felvett testhelyzethez, - a munkavállalónak megfelelő pedálok kialakítása, - a súlyos kocsikat egy mechanikus görgős rendszer (Schonenberger rendszer) beállításával váltották ki a feldolgozandó anyag elhelyezésére, szállítására és raktározására, - fokozott mértékben vezettek be egyéb emelőszerkezeteket, pl. villástargoncákat és kézi működtetésű raklapemelőket, - kioktatták a munkavállalókat a helyes emelési módszerekre és az emelőberendezések használatára,
33
- betanították a munkavállalókat más feladatokra, így munka(hely)cserés rendszert lehetett bevezetni, amelynek során a dolgozók feladata időnként cserélődik. Ez csökkenti mind a fizikai, mind a szellemi megterhelést, és lehetővé teszi a munkavállalók változatosabb munkakörnyezetben és -légkörben történő foglalkoztatását, - az idősebb és sérülékenyebb munkavállalókat könnyebb munkára állították be, - rendszeres egészségellenőrzést és -felmérést vezettek be a problémák feltárására, illetve annak megállapítására, hogy a megtett intézkedések tényleg hatékonyak-e, - kialakítottak egy tágas és kényelmes pihenőhelyiséget, étkezővel. Eredmény: - csökkentek a mozgásszervi problémákkal kapcsolatos panaszok, - csökkent az átlagos hiányzási idő, - javult a termelékenység. 6. Műanyag és rozsdamentes acél alkatrészek szétválogatásának automatizálása (Spanyolország) A feladat: műanyag védőborítás eltávolítása rozsdamentes acél alkatrészekről mosogatógépgyártás során. A háztartási eszközök gyártása és összeszerelése során műanyag borítással védik a rozsdamentes acélból készült részeket a karcolástól, szennyeződéstől stb. Ezt a műanyag védőburkolatot eddig kézzel távolították el. A munkavállaló elkezdi egy ponton, a védőfólia sarkát visszahúzza, majd – körkörös mozdulatokat végezve – a teljes burkolatot eltávolítja. A mozgás jellege és az ez által végzett ismétlődő igénybevétel miatt ennél a munkánál fennáll az MSD kockázata, elsősorban az alkarokban. A cég illetékes részlege hosszasan tanulmányozta, miképpen lehet ezt a fajta kockázatot kiküszöbölni, de legalábbis csökkenteni. Mivel a célnak megfelelő szerszámot vagy gépet máshol nem találtak, úgy döntöttek, hogy maguk fejlesztenek ki egy olyan berendezést, amely fél-automatikus módon távolítja el a műanyagot. Az újonnan kialakított munkaállomáson a dolgozó beteszi a gépbe a még műanyag védőburkolattal ellátott alkatrészeket, kissé megemelve a műanyag szélét, a többit a gép elvégzi. A gép működési mechanizmusa alapvetően egyszerű: csipesz fogja meg a műanyag borítás megemelt szélét, és azt szabályos módon lehúzza. A betáplálás nem közvetlenül történik, hanem egy adagolólapon, amely lehetővé teszi mind az új darab bevitelét, mind a kész darab eltávolítását. A lefejtett műanyag a gép alsó részében elhelyezett konténerben gyűlik össze, amely könnyen kihúzható és üríthető. Eredmény: - az ismétlődő kézi munkából adódó kockázat kiküszöbölése.
34
7. Kézi munka csökkentése gyári rakodó munkában (Spanyolország) Feladat: Ipari vegyi anyagot tartalmazó zsákok rakodása rakodólapra, szilárd adalékok betöltése keverőgépbe vagy zúzógépbe. A szóban forgó vállalat különféle vegyi termékeket, közöttük tisztítószereket és ragasztókat gyárt. Számos művelet, pl. nehéz hordók, zsákok stb. emelése kézi úton komoly MSD kockázatokat jelentett, részben a fizikai erőkifejtés, részben a velejáró kényszerű testhelyzet miatt, ami komoly mértékű – betegség miatti – hiányzást és más munkahelyi problémákat okozott. Megoldás: Egy specialistákból álló munkacsoport tanulmányozta a helyzetet, és készített egy átfogó ergonómiai elemzést. Az eredmények alapján az alábbiakat végezték el: - minden egyes munkaállomás alapos elemzése (beleértve a „NIOSH emelési egyenlet” alkalmazását és az ISO/CD 11226 által javasolt határértékeket), majd az elemzések alapján megelőző intézkedések, - gépesítés a kézi anyagmozgatás elkerülésére (vákuumos zsákkezelő berendezés), - a munkaállomás áttervezése a kényszertesthelyzetek kiküszöbölésére, - speciális oktatás az egyes munkaállomásokon dolgozó munkavállalók számára, - képzés és a tudatosság fokozása, pl. tájékoztató plakátok kihelyezése a munkahelyeken. Eredmény: - a megelőző és javító intézkedések következtében az MSD miatti hiányzás 50 %-kal csökkent, - javultak a munkahelyi körülmények és kapcsolatok a csökkent hiányzás miatt, - a megfelelő munkakörülmények javították a munkavállalói elégedettséget és a munkahelyi légkört is.
8. Ismétlődő mozdulatok kiküszöbölése kisméretű alkatrészek szerelésénél (Franciaország) Feladat: Kisméretű alkatrészek összeszerelése futószalagon, villamos háztartási készülékek (mosogatógép, mosógép és szárító) gyártása során. A szalag mellett dolgozók egy sor összeszerelési műveletet végeznek kisméretű egységek és alegységek összeszerelésénél: vázés motorelemek, belső elemek, áramkörök stb. Mindezen műveletek számos pontos tájolási, szerelési, csavarozási és illesztési igénnyel járnak. Kiderült, hogy a munkavállalók felső 35
végtagjai állandó igénybevételnek vannak kitéve az időkényszer, a pontos és ismétlődő mozdulatok, és egyéb követelmények miatt. Nőtt a munkával összefüggő MSD esetek száma, mégpedig öt év alatt a kilencszeresére. A különféle gyártási műveletek számos MSD problémát okoztak valamennyi gyártó- és szerelősoron. - A végzett műveletekből és mozdulatokból adódó fő kockázatok: o csukló és könyök (beillesztés, huzalozás, csavarozás), o váll (egyes munkaállomások magassága), - a kifejtett erő miatti kockázatok: o a szerszámok tömege, o a munkadarabok (alkatrészek) tömege, - a műveletsorok ismétlődő jellegéből adódó kockázatok: o a szerelőszalag mellett végzett, speciális műveletekre bontott munka mindig magában rejti az ismétlődő (azonos) mozdulatok kockázatát, - szervezési és kapcsolati problémák: o kismértékű munka(hely)csere az egyes munkaállomások között, o a munkaterületek nem ösztönöznek együttműködésre, o túlterhelés a felügyelet és a műhelyben alkalmazott módszerek miatt. Megoldás: Az üzemben több éven át tárgyaltak az MSD megelőzéséről, míg beindult a projekt, amely számos változtatást eredményezett. A megoldások kidolgozásában aktívan közreműködtek a szakszervezeti képviselők és maguk a munkavállalók is. A cél részben a munkaállomások, részben a teljes gyártási folyamat korszerűsítése volt, úgy, hogy a megfelelő ergonómiai és munkavédelmi követelmények beépüljenek a vállalat általános irányítási rendszerébe. Konkrét intézkedések: - a csavarozási művelet gépesítése, a szerszámok helyzetének és használatának módosítása (kisebb igénybevétel, kevesebb kényelmetlen testhelyzet), - változtatható magasságú munkaállomások, - oktatás és munkaköri csere, - szervezési intézkedések (munkatársi kapcsolatok és a kommunikáció javítása), - a műszaki személyzet oktatása az MSD kockázatok időben történő feltárására, - ergonómiai és biomechanikai szempontok előzetes figyelembevétele az új munkaállomások kialakításánál, - munkacsoportok létrehozása a munkavállalók részvételével, a munkaállomások elemzésére és továbbfejlesztésére. Eredmények: - a fenti, több év alatt bevezetett intézkedések hatására megszűnt az MSD esetek számának növekedése és javultak a munkakörülmények, - kiküszöböltek sok biomechanikai kockázati tényezőt: az ismétlődő mozdulatok mennyisége csökkent, javult a munka közben felvett testhelyzet, csökkent az igénybevétel, - minden vezetői döntésben nagyobb figyelmet fordítanak az ergonómiára, az MSD megelőzésére és általában a munkakörülményekre, - jelentősen javult a cég szociális klímája.
36
9. Műszaki eszközök a kézi anyagmozgatás és ismétlődő munkamozdulatok csökkentésére húscsomagolásnál (Olaszország) Feladat: Húscsomagolási műveletek, beleértve mozgatást, vágást, tisztítást és állati részek összegyűjtését egy sertésfeldolgozó üzemben. Felmérések szerint a húsipari dolgozóknál általában gyakoriak a hátpanaszok, a szóban forgó üzemben pedig különösen sok MSD probléma jelentkezett. A fő ok a nagytömegű húsdarabok kézi mozgatása volt, gyakran egész sertéseket kellett mozgatni. Az emelés mellett a kényelmetlen, kifordult testhelyzet is problémákat okozott: gyakran hosszabb ideig kellett dolgozni fej fölé emelt karral, kézzel, és félvállon hordani a súlyos terheket. Vágás közben kézzel kellett leszorítani a darabot, emellett fellépett az ismétlődő mozdulatok, a nem megfelelő belső klíma, az éles eszközök és az intenzív fizikai munka kockázata is. A súlyos terhek mozgatását és az ismétlődő mozdulatok kiküszöbölését automatikus és félautomata berendezések és rendszerek beállításával váltották ki, egyidejűleg módosítva a munkafolyamatokat is. Többek között az alábbi változtatásokat hajtották végre: - gépesített darabolás, beépített védőeszközzel, a húsdarab súlyát vágás közben mennyezeti felfüggesztés hordja. - a sertések automatikus mozgatása az üzemen belül, ugyancsak mennyezetre függesztett rendszerrel, ami kiküszöböli a vállon történő szállítást. A felfüggesztés egyúttal ideális magasságot biztosít a darabolási műveletekhez. - automatikus felnyitás (felvágás), ami kiküszöböli a nehéz kézi munkát és a hústömeg kézi tartását. - automatikus belsőrész-eltávolítás, ami a korábban nehéz és kicsavart testhelyzetet igénylő munkától kíméli meg a személyzetet. - automatikus leakasztás a mennyezeti szállító/tartó rendszerről és áthelyezés a vízszintes munkafelületre. Eredmény: - csökkent a kézi anyagmozgatás, - csökkent a munkabalesetek száma, - nagymértékben megszűntek az MSD kialakulásához vezető kockázatok.
37
10. Technikai eszköz üveglapok mozgatásához (Hollandia) Feladat: üvegipar, nagyméretű üvegtáblák mozgatása és elhelyezése. A táblák vízszintes és függőleges mozgatása és beállítása jelentős kézi anyagmozgatási igénnyel járt, ami komoly hát, nyak és kar problémákhoz vezetett. A baleseti és hiányzási adatok is aláhúzták a probléma súlyosságát: a betegség miatti hiányzás a projekt indulásakor 16,7 % volt, a munkaképtelenség aránya (egyéves betegszabadság) pedig 5,5 %, ami igen magas. A legtöbb nagy ablaküveg tábla tömege meghaladja az 50 kg-ot, és gyakoriak a 100-200 kg tömegű táblák is (miközben a kézi emelési előírások rendszerint 25 kg-ban maximálják a munkadarab tömegét). A teher tömege mellett fokozta a problémát, hogy az üveglapokat gyakran építési helyszíneken, szabad térben, egyenetlen és nehezen járható (pl. homokos, saras) felületeken kellett szállítani. A meglévő szállítókocsi tömege is 45 kg volt, ami nem igazán könnyítette a munkát. A munkavállalók egészségének és munkafeltételeinek vizsgálata részletesebben feltárta a probléma okait. Az üvegezőknek több mint 75 %-a panaszkodott a munka fizikai követelményei miatt. A vonatkozó egészségi problémák jóval az egyébként amúgy is magas építőipari átlag fölött voltak, elsősorban a hát, de más testrészek vonatkozásában is. A leggyakoribb panaszok az alábbiak voltak: hát 28 % (az építőiparban az átlag 23 %), nyaki panaszok 23 %, vállak 27 %, könyök 4 %, csukló 9 %, kéz/ujjak 10 %, csípő 11 %, térd 22 %. Az érintett vállalatok egy munkavédelmi konzulens céggel közösen dolgozták ki a megoldást. Új munkamódszereket és technikai segédeszközöket fejlesztettek ki a kézi anyagmozgatás minél nagyobb mértékű kiküszöbölésére. A teherautóra szerelt emelő-berendezés segítségével az üvegtáblákat kézi erő nélkül lehet fel- és lerakodni. Az emelőkar könnyen kifordítható, a vele végzett emelés kb. 1 perccel tart tovább, mint a kézi mozgatás. Jelenleg azonban egy munkavállaló tudja elvégezni azt a munkát, amihez korábban legalább két személy kellett. A vízszintes mozgatáshoz két eszközt fejlesztettek ki: egy új, könnyebb kis kocsit, aminek a tömege mindössze 25 kg, teherbírása 200 kg, és egy személy könnyen tudja mozgatni. A kerekek cserélhetők, igazodva a különféle terepviszonyokhoz. Sima felületeken való mozgatáshoz egy görkorcsolyához hasonló mini-kocsit dolgoztak ki. Egy egyszerűen működtethető vertikális emelő-berendezés segítségével az üveglapok a harmadik emelet magasságáig emelhetők. Az emelőszerkezet kombinálható egy mobil állvánnyal, ami biztonságos munkafelületet nyújt. Speciális biztonsági berendezés akadályozza meg a vákuumos emelőnél a vákuum esetleges megszűnését.
38
Eredmény: - kiküszöbölhető a kézi anyagmozgatás, - az üvegezők 13-59 %-a használja az említett technikai segédeszközök valamelyikét, - javult a munkakapcsolat a vállalaton belül, illetve vállalatok között: a projektben három cég vett részt, aminek eredményeképpen valódi együttműködés alakult ki közöttük, beleértve fiókvállalataikat is, - a költség-haszon gazdaságossági számítások nulla egyenlegű eredményt, sőt bizonyos mértékű termelékenységnövekedést mutattak ki az új munkamódszerek nyomán.
11. Villamosvezetők munkaállásának áttervezése (Ausztria) Feladat: tömegközlekedésben használt villamos vezetése. A bécsi közlekedési vállalat Ausztria legnagyobb helyi közlekedési vállalata, amely évente több mint 700 millió utast szállít metrón, autóbuszon és villamoson. A villamos-részleg 570 nyolc- és tizenkét-kerekű, alacsony padlójú villamost és vontató kocsit üzemeltet, a villamosvezetők száma 1400. A vállalatot aggasztották a régi villamosok vezetőit fenyegető foglalkozási kockázatok, amelyeknek eredményeképpen sok volt a betegség miatti hiányzás és a korai nyugdíjba menetel egészségi okokra hivatkozva. Az okokat vizsgálva azok között szerepelt a váz- és izomrendszer, illetve a motoros rendszer igénybevétele, a stressz, a szabálytalan munkaidő és a rossz klimatikus viszonyok a járművön belül. A régi járművekben (529 db) a vezetőállás kialakítása kényszer-testhelyzetet és ismétlődő mozgásokat követelt (pl. az ajtók nyitásazárása nyomógombokkal). Azért, hogy bármikor készen álljon hirtelen fékezésre, a vezetőnek jobb kezét és hüvelykujját folyamatosan a sínfékező fogantyún, illetve gombon kellett tartania. A kezelőelemek elhelyezkedése és hossza miatt a jobb kart rendszerint teljesen kinyújtott vagy enyhén behajlított helyzetben kellett tartani. Ugyanakkor a bal kézzel kezelték az állj/indulj fogantyút. A vezetőnek emellett külön nyomóerőt kellett kifejtenie az ún. „holt ember” kapcsoló kezeléséhez, mindezek miatt a vezető kényszerű, kicsavart testhelyzetben végezte munkáját. A villamosvezetők mindeközben lábukkal három pedált is kezeltek (kapcsoló, csengő és mágneses fék). Tovább súlyosbította a helyzetet, hogy műszakkezdéskor a vezetőnek sokszor nem volt ideje az ülést megfelelően beállítani, tehát azt az előző vezetőnek megfelelő helyzetben kellett használnia, mert a beállítás nehézkes és bonyolult volt. A közlekedési vállalat úgy döntött, hogy az új alacsony padlójú villamosok kifejlesztése során ergonómiai javításokat vezetnek be. Annak eldöntéséhez, hogy mik legyenek ezek a javítások, megkérdezték a villamosvezetőket, és létrehoztak egy munkacsoportot, amelynek tagjai között voltak a villamosvezetők képviselői, foglalkozás-egészségügyi orvosok és munkabiztonsági szakemberek, valamint a Bécsi Műszaki Egyetem szakemberei. Az új villamos az alábbi tervezési fejlesztéseket nyújtotta a vezetők számára: - új ülés, ahol a leggyakoribb műveletek kezelőelemeit az ülés kartámaszába építették be, - állítható magasságú pedálok,
39
- gyors és egyszerű ülésbeállítás, - különleges, lélegző üléshuzat a nagyobb kényelem kedvéért, - légkondicionált vezetőfülke. Az új üléskialakítás konkrétan az alábbiakat tartalmazta: - központosra beállított üléshelyzet úgy, hogy a vezető a leggyakoribb (az ajtók nyitása, zárása), illetve a leghosszabban tartó vagy folyamatos műveleteket (vezetési paraméterek beállítása és tartása, fékezés) a test elforgatása nélkül tudja végezni, a funkcióknak az ülés kartámaszába történt telepítése révén, - beállító elemek az ülési helyzet szabályozásához (ülésmagasság és lábtartó magasság), illetve a kezelőelemek megfelelő beállításához, illeszkedve az éppen szolgálatban lévő vezető fizikai adottságaihoz, - a vezető testéhez illeszthető háttámla. Eredmény: A beszámoló készítésének időpontjáig 41 darab járművet alakítottak ki és állítottak üzembe a fentiek szerint, ennek alapján az alábbi eredményeket tudták megállapítani: - jobb testhelyzet a vezetőknél, csökkent a váz- és izomrendszer, illetve a motoros rendszer igénybevétele, - csökkent az izzadás a lélegző ülésburkolat és a vezetőfülke légkondicionálásának hatására, - lényegesen javult a villamosvezetők elégedettsége munkájuk, nevezetesen az ülőmunka körülményei terén, Középtávon további javulás várható, nevezetesen: - a foglalkozással összefüggő megbetegedések számának csökkenése, - kevesebb kieső munkaidő betegség miatti hiányzás következtében, - kevesebb korai nyugdíjazás egészségi állapot miatt.
12. Ülőhelyek és ergonómia javítása üzemi minőségellenőrzési munkában (Portugália) Feladat: minőségellenőrzés műanyag alkatrészek gyártása során. Az alkatrészek hibáinak ellenőrzése ismétlődő műveletek sorát jelenti. Az itt dolgozók feladatai alapvetően az alábbi mozzanatokat tartalmazzák: – alkatrészek kiemelése az érkező szállítóeszközről (szalag), tapintással és szemrevételezéssel történő ellenőrzés céljából, – az alkatrész visszahelyezése a szalagra, – a hibás alkatrészek behelyezése a kezelő baloldalán elhelyezett gyűjtődobozba, – az eredmény bejegyzése egy speciális űrlapra.
40
A fő problémák: – egészségi panaszok a munkavállalók részéről, elsősorban mozgásszervi problémák miatt, – a munkavállalóknak a munkát állva kell végezniük, – túlzott kinyúlás a szállító és tároló egységek felé, amelyek a kényelmes elérhető távolságon és a kezelő látókörén kívül voltak elhelyezve. – nagy mennyiségű észre nem vett hibás alkatrész, ami rontotta az ügyfélkapcsolatokat, és esetenként teljes szállítmányok visszaküldését eredményezte. A panaszok elemzése alapján javaslatokat dolgoztak ki a felmerülő egészségi problémák csökkentésére. A munka során számítógépes tervezés (CAD) és grafikus modellezés segítségével szimulálták a munkahelyeket és az ott jelentkező igénybevételt, mégpedig három lépésben: – a tényleges helyzet modellezése, – potenciális javaslatok kidolgozása, ötletroham és értékelemzés segítségével, – a javasolt akciók előkészítése a munkatevékenység szimulációjával. Az adott kialakítás mellett a munkavállalók leültetése jelentette a komoly problémát, de ugyanígy meg kellett oldani a túlzott kinyúlás kérdését is. A munkaállomás újratervezésekor közelebb hozták a szállító/gyűjtő elemeket, és azokat a kezelő látókörében helyezték el. A kinyúlást részben a kezelő és a szállítóeszköz közötti munkapad mérete nehezítette, ezt kisebbre cserélték. Egy rendszer ergonómiai szempontú kialakítása önmagában nem küszöböli ki az egészségi kockázatokat, a megvalósítást folyamatosan figyelemmel kell kísérni, és a munkavállalókat ki kell oktatni az új munkakörülményekre, leküzdve egyúttal az újdonsággal szembeni ellenállásukat. Eredmény: A kezelők körében végzett felmérés szerint: – a termelés több mint 30%-kal nőtt, – a tévedések száma 17%-ról 2%-ra csökkent. A kezelők az alábbiakat emelték ki az új munkakörülményekkel kapcsolatosan: – nagyobb komfort, – kényelmes ülőhelyek, aminek következtében csökkent az alsó végtagok kényelmetlen testhelyzete, – kisebb mértékű kifáradás, – a teljesítmény fokozását célzó technikai változtatások miatt nőtt a szállítószalagok sebessége, és ennek megfelelően nőtt a munka üteme is, – fokozódott a motiváció, mivel a vállalat vezetősége nem csak a termelékenység növekedésével törődött, de figyelmet fordított a munkavállalók kényelmére, biztonságára és egészségére is.
41
13. Ergonómiai program (Finnország) Feladat: egy kis-munkahelyi ergonómiai program kidolgozása kis- és középvállalkozásoknál (KKV), hogy elősegítsék náluk a váz- és izomrendszeri problémák megelőzését. Huszonnégy KKV korábban részt vett egy Kis-Munkahely Programban, amelynek célja a munkaképesség fenntartása és elősegítése volt. A programot a finn Foglalkozás-egészségügyi Intézet (FIOH) szervezte. Egy nyomonkövető felmérés szerint a cégeknél négy munkavállaló közül három szenvedett mozgásszervi tünetektől a legutóbbi 12 hónapban. Az MSD problémák fennállását megerősítette a több munkavállalónál a FIOH munkaegészségügyi orvosa által végzett vizsgálat. Mind a vállalatok vezetősége és személyzete, mind az illetékes foglalkozás-egészségügyi szolgálatok úgy vélték, hogy ergonómiai fejlesztést kell végrehajtani a munkahelyeken. Az MSD problémákkal küzdő kisvállalatok egy sor különféle ágazatot képviseltek: Ágazat Fémipar Elektronika Nyomdaipar Szálloda/vendéglátóipar Kereskedelem Összesen
Vállalat < 10 fő 1 1 1 3
Vállalat 10-49 fő 5 3 1 3 3 15
Vállalat ≥ 50 fő 5 1 6
Munkavállalók száma összesen 823 92 173 75 94 1257
Egy, a regionális Foglalkozás-egészségügyi Intézet munkatársaiból alakult multidiszciplináris tanácsadó csoport dolgozott ki ergonómiai programokat, együttműködve a 24 cég alkalmazottaival. A program kidolgozására alkalmazott módszer az alábbi lépésekből állt: – éves információs értekezlet, – interjúk és videofelvételek készítése a részt vevő vállalatoknál, – „fejlesztési csoportok” létrehozása (információcsere munkavállalói csoportok között), – problémák meghatározása a javasolt fejlesztéshez, – javító/fejlesztő intézkedések, – az akciók felülvizsgálata és a további lépések. Egy indító értekezleten megfogalmazták a munkahelyi ergonómia fejlesztési céljait az egyes cégeknél, a konkrét intézkedésekről a kidolgozási szakaszban állapodtak meg. Ez utóbbi vége felé kiértékelő megbeszélést tartottak a kiindulási célok megvalósulásának felmérésére, annak megállapítására, hogy az elhatározott intézkedéseket végrehajtották-e, és hogy voltak-e további, vállalati szinten megbeszélendő kérdések. Az értékelés fontos eleme volt annak áttekintése, mi volt sikeres, és mit kellett volna másképpen tenni. Ebben a szakaszban vizsgálták a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok együttműködését is, részben egymással,
42
részben a részt vevő vállalatokkal. Értékelő lapok segítségével szereztek visszajelzést a tapasztalatokról. Az ergonómiai beavatkozásokat az egyes cégek igényeihez igazították, így a módszerek igen széles választékát alkalmazták (néhány cégnél több módszert is). Az alábbi táblázat ezek közül ismertet néhány példát:
Ergonómiai beavatkozási módszer A munkahelyi ergonómia fejlesztése közösen Útmutatás ergonómiai szempontú munkamódszerekhez Ergonómiai oktatás vagy tájékoztatás a munkavállalóknak A munkahely/munkaállomás kialakításának megtervezése A munkahelyi ergonómia feltérképezési módszerének oktatása és alkalmazása Munkakörülmények és munkahelyi közösség fejlesztési módszer (kérdőív) Konzultáció ergonómiai szakértőkkel A mozgásszervi igénybevétel felmérése Megoldás keresése problematikus területeken Ergonómiai könyvtár létrehozása Oktatás a nyak- és vállproblémák tüneteinek enyhítésére Munkaállomás ergonómia kampány
Vállalat < 10 fő
Vállalat 10-49 fő
Vállalat ≥ 50 fő
1 2
8 9 1 3
4 3 2
4 1 3
4 1 1 15 1 3
1 3 1 6 2
Tizenhárom vállalat választotta az ergonómia közös fejlesztését. A cégek munkavállalói mindig részt vettek az ergonómiai fejlesztésekben („részvételes ergonómiai módszer”). A projekt keretében a cégek konkrét javításokat hajtottak végre a munkakörülményekben és a munkaállomásokon. Az intézkedések között voltak „kis léptékűek” és „azonnaliak”. Bizonyos célok komolyabb beruházást igényeltek, ezekre a vállalatok hosszú távú megvalósítási tervet dolgoztak ki. Eredmény: – az „ergonómia-fejlesztés” programját sikeresen végrehajtották a cégeknél, az eredetileg kitűzött célok alapján, – konkrét javítások a munkakörülmények és munkaállomások terén, – vállalati szintű munkavédelmi tervezés, pl. terv és költségvetés a hosszabb távú fejlesztéshez, – nőtt a munkavállalók részvétele a munkavédelemben és az ergonómiai megoldások kidolgozásában, – nőtt az ergonómiai tudatosság mind a személyzet, mind a vezetőség körében, – munkavédelmi együttműködés alakult ki vállalatok között.
43
14. Ergonómia alsó tagozatos iskolákban (Svédország) Feladat: Hosszú ideig egy helyben ülni alsó tagozatos iskolában (6-9 éves tanulók). Aggodalomra adott okot, hogy a hosszú ideig tartó egy helyben ülés a nem megfelelő, rosszul tervezett iskolapadban komoly kockázatot jelentett a fiatal, növésben lévő gyermekek váz- és izomrendszerére, és magában hordta az egyik testoldal túlzott igénybevételének veszélyét. Ezzel egyidejűleg az is probléma volt, hogy a tanulókat nem világosították fel pl. a megfelelően tervezett eszközök, valamint a testhelyzet és a tevékenység váltogatásának fontosságára. (Ne felejtsük el, hogy európai értelemben az egészségi és biztonsági problémák, beleértve az ergonómiai kérdéseket, nem csak a szervezett munkavégzés keretében dolgozó munkavállalók, hanem minden ember szempontjából fontosak. A szemlélet, a megoldás keresése és megtalálása természetesen munkahelyi környezetben is alkalmazható. Fordító megjegyzése.) Az iskolás gyermekek igénybevételének megelőzése egy legalább három elemet tartalmazó komplex programot jelent: megfelelő méretű és alkalmas bútorzat biztosítása; gyakorlás; oktatás és a tudatosság fokozása. A cél megvalósítására iskolásoknak szóló ergonómiai programokat dolgoztak ki, és vezettek be. Fizioterapeuták működnek közre az ergonómiai ismeretek terjesztésében és alkalmazásában, az alábbiak révén: – részletes tájékoztatás a tanulók, tanítók, a személyzet más tagjai, valamint a szülők számára, – közreműködés az iskolai bútorok beszerzésében és kipróbálásában, – oktatás emelési technikákra stb., – tornagyakorlatok végzése szünetekben stb. Eredmény: – a súlyos mozgásszervi problémák megelőzése gyermekeknél, kiegészítve oktatással és tájékoztatással, komoly megtakarítást jelent a társadalom számára most és a jövőben is, – a megfelelő méretű iskolabútor csökkenti az egyenlőtlen igénybevétel és az ebből adódó problémák közvetlen veszélyét, – a kellő mennyiségű és megfelelő testgyakorlás képessé teszi a gyermek testét, hogy a későbbiek során is ellenálljon a hasonló igénybevételnek, – a program révén a tanulók jobban megértik az ergonómiát, és kialakulhat bennük az igény, hogy a jövőben megköveteljék maguknak a megfelelő munkakörnyezetet.
44
15. Állítható munkaállomások bevezetése egy csomagolási termelővonalon (Egyesült Királyság) Feladat: teacsomagolás gyártósoron. A munkaállomás nem volt állítható, ami valódi problémát jelentett a különböző magasságú (150-188 cm) és testméretű munkavállalók számára, emellett alkalmatlan volt balkezeseknek. A magas dolgozóknak görnyedt háttal kellett dolgozniuk, míg az alacsonyaknak a munkaállás magas volt, illetve, ha az ülőhely magasságát emelték (ahol erre mód volt), lábuk támasz nélkül lógott a levegőben. – Nagyobb testű dolgozók nehezen tudták elhelyezni combjukat a fix méretű munkaállás alatt, és a korlátozott tér nyomást okozott a felső combon. – Három ülés közül kettő alkalmatlan volt, mert nem lehetett állítani. Legalább egy ülőhely gyűrű alakú lábtámasszal volt ellátva, ennek használata azonban erőltetett testhelyzetet okozott, ami gátolta a vérkeringést, – A sérült teazacskók tárolására szolgáló hulladékgyűjtők a kezelőktől távol, egyes esetekben mögöttük voltak elhelyezve, használatuk a test kifordulását és nyújtózást igényelt, – A dolgozók körül magasan felhalmozott dobozok akadályozták az emberi kapcsolatokat, a munkavállalók bezártság érzésére panaszkodtak, – Balkezes munkavállalóknak jelentős időt kellett eltölteniük minden műszakkezdéskor a munkaállomás bútorzatának átrendezésével, úgy, hogy munkájukat el tudják végezni. A projektet egy vállalati munkacsoport dolgozta ki, kiegészülve egy ergonómussal, egy munkavédelmi szakemberrel, valamint a helyi egyetem egy pszichológusával. A munkahelyi csoport tagjai voltak: négy üzemi dolgozó (beleértve mindhárom műszak képviselőit), a foglalkozás-egészségügyi nővér, az adminisztrációs és oktatási igazgató és a művezető. A megoldás része volt a fizikai dolgozók egy kis csoportjának képzése ergonómiai kockázati tényezőkről, hogy azután részt tudjanak venni a kockázatfelmérésben és a megoldások kidolgozásában. A projekt első lépése az egészségi és biztonsági kockázatok felmérése volt (különös tekintettel az MSD-re), amit egyébként a nemzeti jogszabályok kötelező feladatként írnak elő. Az egyetemi szakértővel megerősített munkacsoport több héten át ülésezett és ötletroham formájában kereste a megoldást a megállapított problémákra. A lehetséges megoldásokat az üzemben kipróbálták. A dolgozók egy füzetbe írták be munka közben felmerülő ötleteiket, valamennyiüket arra ösztönözték, hogy vegyenek részt a projektben, közöljék ötleteiket és működjenek közre részt azok tesztelésében. Ezek eredményeképpen: – egy új, teljes mértékben állítható munkaállomást terveztek, ergonómiai elvek alapján, – teljes mértékben állítható székeket rendeltek, és a kezelőket kioktatták, milyen jelentősége van a helyes magasság beállításának a műszak megkezdése előtt, 45
– a hulladékgyűjtőket a dolgozókhoz közel és oldalt helyezték el, – a magas dobozhalmokat a munkamenet megváltoztatásával megszűntették. Eredmény: – a gyártósoron minden munkavállaló egy teljes mértékben állítható munkaállomáson dolgozik, ami az ő személyes igényeihez igazodik, legyen az illető bármennyire nagyvagy kisméretű, – a munkakörnyezet is sokkal kellemesebb, mióta a magas dobozhalmok eltűntek. A munkavállalók körül tudnak nézni a munkateremben, így a munkakörnyezet sokuk szerint „kevésbé unalmas”.
16. Munkavállalók rehabilitációja hangfelismerő számítógépes szoftver segítségével (Egyesült Királyság, UK) Feladat: Képernyő vagy más számítógépes eszköz használata olyan munkavállalók esetében, akik munkával összefüggő váz- és izomrendszeri problémáktól szenvednek vagy szenvedtek. A problémát részben az ilyen munkavállalók újbóli munkába állítása, továbbfoglalkoztatása jelenti. A GMB szakszervezet munkatársai egyrészt irodákban, másrészt üzemekben dolgoznak. A szakszervezet aggódva tapasztalta, hogy a munkavállalók, akiknél mozgásszervi problémák alakultak ki a számítógép billentyűzetének vagy az egérnek a kezelése, illetve más ismétlődő irodai munka vagy üzemi gyártósor mellett végzett műveletek miatt, nem tudták folytatni munkájukat. A problémák kialakulásában egyaránt szerepet játszottak a nagymértékben ismétlődő mozdulatok, a szünetek hiánya, kényelmetlen testhelyzet, stressz, a feszített munkatempó, a nem megfelelően kialakított munkaeszközök, a munkaköri csere hiánya, a munkaeszközök biztonságos használatára vonatkozó oktatás hiánya stb. Amikor a munkavállalónál az említett okok miatt MSD lépett fel, képtelen volt továbbra is a régi vagy ahhoz hasonló munkakörben dolgozni. Sokan munkanélkülivé váltak, és egyéb mindennapi feladataikat sem tudták ellátni. Ahhoz, hogy továbbra is azonos vagy hasonló munkakörben dolgozzanak, változtatni kellett a számítógép működtetési módján. Léteznek már hanggal vezérelt berendezések, ezek használatára azonban a munkavállalókat ki kell képezni. A feladatot egy speciális „Beszéld be magad a munkába” oktató program révén oldották meg. Az UK-ban több kormányzati programot indítottak abból a célból, hogy központi alapot képezzenek és támogatást nyújtsanak az egészségi problémákkal küszködő munkavállalók újra-, illetve átképzéséhez a további foglalkoztatás érdekében. A testre szabott program MSD betegeket képzett ki a hangfelismerő szoftverek használatára, amelyek révén elkerülhető a billentyűzet és az egér alkalmazása. Az ingyenes tanfolyam heti egy napos képzést jelent hat héten keresztül, az oktatás egy-az-egynek alapon működik (azaz egy oktató, egy tanítvány). Az oktatás túlmegy az eszközhasználat megismertetésén, kiterjed amellett a munkahelyi egészséggel és 46
biztonsággal összefüggő kérdésekre, az MSD problémák kezelésére, továbbá arra, hogy milyen más eszközök révén lehet kiküszöbölni vagy minimálisra csökkenteni az MSD hatásait. A szakemberek szükség esetén pályamódosítási tanáccsal is szolgálnak. A tanfolyamon elsajátított új készség (hangfelismerő technológia alkalmazása) szélesebb lehetőségeket nyit a munkavállaló számára. A szakszervezet a képzést más munkáltatók számára is felkínálja, akkor azonban térítés ellenében. Eredmény: - a munkavállalók megmaradnak munkahelyükön és megszokott munkakörükben, - a munkanélküli MSD betegek visszatértek a munkahelyükre, - a program 1999. szeptemberi indulása óta a dokumentum elkészítésének időpontjáig (2000. eleje) a tanfolyamot elvégzőknek mintegy 1/3-a állt munkába, vagy elhelyezkedése folyamatban volt (ami a képzés nélkül valószínűleg nem következett volna be).
MAGAZIN Az Európai Munkavédelmi Ügynökség másik kiadványfajtája az ún. magazin, amelyben szakértők által írt hosszabb-rövidebb tanulmányok járnak körül egy adott témát. A 2000. évi kampány keretében egy külön magazinszámot (3/2000) szenteltek a munkával összefüggő váz- és izomrendszeri problémáknak.
Tartalom: – Előszó és bevezető – Az MSD megelőzése: egy globális megközelítés felé – Az MSD szociális és gazdasági költségei – A tudományos napirend – Közösségi akció – A nemek közötti szakadék vizsgálata – Munkával összefüggő stressz és MSD: van összefüggés?
47
– Szociális partneri nézőpontok – Szervezés kérdése – Helyes gyakorlatok: a tudás lefordítása know-how-ra – Európai Hét 2000.
A Magazin tartalmának teljes körű lefordítását jelen kiadvány terjedelme nem engedi meg, ezért itt csupán néhány szemelvényt ismertetünk tájékoztatásul. AZ MSD SZOCIÁLIS ÉS GAZDASÁGI KÖLTSÉGEI AZ USA-BAN A felső végtagokat érintő MSD az USA-ban évente több mint 2,1 milliárd dollár költséget jelent a munkavállalóknak fizetett kompenzáció formájában, amihez hozzájön még az alsó-hát problémák miatt kifizetett évi 11 milliárd dollár. Az USA Országos Munkavédelmi Intézete (National Institute for Occupational Safety and Health, NIOSH) a problémával kapcsolatban két nagyobb dokumentumot adott ki: az egyik a munkával összefüggő MSD-k megelőzését szolgáló munkahelyi programhoz adott tartalmi javaslatokat, míg a másik a munkával összefüggő MSD-k epidemiológiai bizonyítékairól adott egy átfogó elemzést. Az Ergonómiai programok elemei: Tájékoztatás a mozgásszervi problémák munkahelyi elemzése alapján című kiadvány a munkával összefüggő MSD-k felismerésére, orvosolására és megelőzésére általánosan alkalmazott módszereket ismertet. A dokumentum bemutatja, hogy miképpen lehet az egyes módszereket speciálisan alkalmazni a különböző munkahelyeken. A javasolt megoldások gyakorlatiasak és költség-hatékony módszereket kínálnak a megelőzésre. A munkával összefüggő MSD-k kezelésének hét alapvető lépése: 1. Határozzuk meg, létezik-e MSD a munkahelyen. 2. Osszunk ki szerepeket a vezetők és a munkavállalók részére egy ergonómiai programban. 3. Tárjuk fel és elégítsük ki az oktatási igényeket. 4. Gyűjtsünk és elemezzünk adatokat az ergonómiai problémák körének és jellemzőinek meghatározására. 5. Dolgozzuk ki a megoldás módszereit. 6. Hozzunk létre egészségügyi irányítást. 7. Alkossunk meg egy, a problémáknak elébe menő ergonómiai programot. A kiadvány bemutatja, hogyan valósították meg a gyakorlatban ezeket a lépéseket különféle munkahelyeken, tartalmaz továbbá egy „eszközkészlet” részt, amelyben ellenőrző listák, illusztrációk és jegyzékek találhatók. A Váz- és izomrendszeri problémák és munkahelyi tényezők című másik kiadvány egy komoly kritikai áttekintés az MSD-vel kapcsolatos szakirodalomról. Megállapítja, hogy nagy mennyiségű megbízható epidemiológiai kutatás történt már, amely határozott összefüggést
48
mutat ki az MSD-k és bizonyos munkával összefüggő fizikai tényezők között, különösen magasabb expozíciós szint esetén. A beszámoló készítéséhez a NIOSH több mint 2000 tanulmányt tekintett át, és intenzíven elemzett több mint 600, az MSD-vel és a munkahelyi tényezőkkel foglalkozó jelentést. A tanulmány nagy érdeklődést keltett mind a NIOSH-on belül, mind azon kívül. Megállapították, hogy az MSD általános és komoly költségvonzatokkal járó probléma, amely sok munkakörben és ágazatban fellép. A legnagyobb kockázat néhány olyan iparágban jelentkezik, ahol leginkább van jelen az MSD kockázatok magas expozíciója. Az is egyértelműen kiderül, hogy az MSD a munkahelyen kialakulhat, vagy súlyosbíthatják a munkahelyi körülmények. Az MSD szociális és gazdasági költségeiről az EU-ban a jelen kiadványban is szereplő 9. számú Ténylap ad tájékoztatást. A NEMEK KÖZÖTTI SZAKADÉK VIZSGÁLATA Lena Karlqvist Nem és munka, Országos Munka-élet Intézet, Stockholm, Svédország (Rövidítve)
Az MSD-k minden ágazatban érinthetik a munkavállalókat, de úgy tűnik, a nőket különösen fenyegeti ez a kockázat. Vannak nem szerinti különbségek a munkával összefüggő nyaki és felső végtagi mozgásszervi problémák között? A szakirodalom áttekintése azt mutatja, hogy a nők több ilyen tünetről számolnak be. Ennek egyik oka lehet, hogy még ma is nem szerint elkülönülő munkaerőpiac van. A férfiak és nők eltérő ágazatokban dolgoznak, vagy pontosabban, különféle munkafeladatokat látnak el. Eddig a foglalkozási kockázati tényezők vizsgálatakor nagyobb figyelmet szenteltek a komolyabb fizikai igénybevételt jelentő expozícióknak, mint pl. a kézi anyagmozgatás, por és zaj, azaz olyan környezeteknek, amelyekben elsősorban férfiak dolgoznak. Az ilyenfajta expozíciók gyakran nagyobb hangsúlyt adnak az egész-test igénybevételnek és energiafelhasználásnak, mint a felső végtagokra nehezedő helyi ismétlődő stressznek. A nyak és a vállak nagy mértékű statikus terhelése, párosulva kisebb izomcsoportok ismétlődő használatával a felső végtagi mozgásszervi problémák komoly kockázatát jelentik. Dinamikus kis-terhelésű munka során minél nagyobb a mozgás sebessége és/vagy a pontosság igénye, annál nagyobb az izmok kapacitását igénybe vevő erőkifejtés. Az ilyen jellegű – többnyire nők által végzett – munkát gyakran kevésbé megerőltetőnek tekintik (azok, akik nem végeznek ilyen munkát), mint a tipikusan férfiak által végzett munkafajtákat. A vizsgálatok azt is kimutatták, hogy ugyanabban a gyárban, sőt azonos munkakörben dolgozó férfiak és nők nem mindig azonos fizikai követelményekkel vagy munkaszervezéssel járó feladatokat végeznek. A nők átlagban több ismétlődő mozdulatokkal járó munkát végeznek, míg a férfiak általában kevesebb ideig ülnek egy helyben, mint a nők. Erre találtak gyakorlati példát Svédországban a halfeldolgozó ipar vizsgálata során, ahol férfiak és nők dolgoznak azonos munkakörben, és ahol igen mély gyökerei vannak a nemi szerepeknek. A vizsgált művelet a hal feldarabolása volt a konzervgyártó soron.
49
Férfiak hozták-vitték a halat és a készterméket, a nők tisztították, szeletelték és a szalagon mozgó konzervdobozba rakták. A fizetés darabbér volt, ami fokozta a munkatempót. Statisztikák kimutatták, hogy a konzervgyári szalag mellett dolgozó munkavállalóknál jelentősen gyakoribb volt a (vágásos) munkabaleset és a fizikai igénybevételből adódó megbetegedés, mint az aktív munkavállalók körében Svédországban tapasztalt átlag. Tanulmányozták a kések szerepét a kézre és karra ható igénybevétel kialakulásában, és új késeket terveztek, kifejezetten a halfeldolgozó ipar számára. Az új kések mérete jobban igazodott a munkavállalók kezéhez és a különféle termékek készítéséhez szükséges műveletekhez. Az új eszközök csökkentették a munkaterhelést, ami a munkavállalók egyöntetű elismerését váltotta ki. Munkaszervezési kérdéseket azonban nem vizsgáltak, amivel pedig nyilvánvalóan szintén foglalkozni kellett volna. MUNKATEHER ÉS SZERVEZÉS Az MSD kialakulásához vezető munkahelyi kockázati tényezők között egyaránt szerepel a fizikai terhelés, és általában a munkaszervezés. Ez utóbbi jelenti azt, ahogyan a termelési vagy szolgáltatási folyamatokat megszervezik, elosztják és ellenőrzik. Ebbe beletartoznak olyan fizikai jellemzők is, mint a munka sebessége, ismétlődés, az expozíció időtartama, valamint a munkakörnyezet pszichoszociális körülményei, mint pl. a döntési hatáskör, szociális támogatás a vezetők és a munkatársak részéről stb. Gyakran nehéz különbséget tenni a „fizikai” és a „pszichoszociális” ergonómiai kockázati tényezők között. A nagy pszichoszociális munkateher gyakran egyaránt jelent gyors fizikai munkatempót és az időkényszer érzését. Statisztikák mutatják a nem szerinti különbséget a munkával összefüggő betegségi tünetek terén, ugyanígy azt, hogy a női munkavállalók körében gyakoribbak és hosszabb időtartamúak a betegség miatti hiányzások. Mi az azonban, amit a statisztikák rejtve hagynak? A háztartási munka, amely többnyire még ma is a nők feladatát képezi, általánosságban fokozott expozíciót jelent a fizikailag megterhelő igénybevételek és a pszichoszociális kockázatok terén, ugyanakkor csökkenti a megfelelő regeneráció lehetőségét a munkanap befejeztével. Keveset tudunk még az ilyen, a fizetett/nem fizetett munka egyenlőtlen megosztásából adódó egészségi következményekről, ezen a téren gyakorlatilag még nem végeztek kutatást. Svédországban 1999-ben folytattak vizsgálatot a férfiak és nők modern munka- és életkörülményeire vonatkozólag, a cél részben epidemiológiai vizsgálati módszerek kidolgozása volt. Ennek keretében a fizetett és nem fizetett munkát, valamint a szabadidős tevékenységeket is vizsgálták. Igen nagy ingadozások voltak a két nem között, jóllehet a két vizsgált csoportot munkafajta és képzettségi szint szerint megfeleltették egymásnak. Jelentős eltéréseket tapasztaltak az idő felhasználásában és a végzett tevékenységekben, valamint lényeges összefüggést az MSD és a fizikai, illetve pszichoszociális expozíció között. A nőknél fizetett munkájukban az expozíciót elsősorban az időkényszer, akadályozás, képernyős munka, ismétlődő mozdulatok, fizikailag megerőltető munka és a kényszerű, kényelmetlen testhelyzet okozta. Mindezekhez adódik az otthoni, háztartási munkából adódó igénybevétel. A férfiaknál az expozíció fizetett munkájukban főként monoton munkakörülményekből, alacsony szociális támogatottságból, általános fizikai megterhelésből és a kényszerű, kényelmetlen testhelyzetből adódott. TESTMÉRET Sok munkahely nem felel meg a női testméreteknek, a nők kisebb termetének (pl. vállszélesség, kézméret). A munkahelyeket általában férfi testméretek alapján tervezik, ezért
50
a nők számára alkalmatlanok, illetve azonos munka/feladat elvégzésénél a nők számára sokkal nagyobb biomechanikai stressz kockázatot és expozíciót jelentenek. A férfiak és nők a fizikai testméret és a funkcionális kapacitás számos vonatkozásában különböznek egymástól, pl. testtartás, testrészek hossza, izomerő stb. Az eltérések miatt a munkaállások, eszközök, szerszámok sokszor nem felelnek meg az ott dolgozó nők fizikai adottságainak. Jelentkezik ez például a számítógépes egér használatában, ami kisebb termetű (vállú) személyeket (elsősorban nőket) fokozott kinyúlásra, kényszerű testhelyzetre szorít. A SÉRÜLÉS MEGELŐZÉSE Mozgásszervi problémák egyaránt jelentkeznek férfiaknál és nőknél, és ma már elegendő tudományos ismerettel rendelkezünk a sajátos ergonómiai igénybevételi tényezőkre vonatkozólag ahhoz, hogy az MSD nagy részét megelőzzük a munkavállalóknál. A probléma kiküszöbölésének legjobb módja a komplex ellenőrző rendszer alkalmazása, azaz a munkaállomás, a munkakör, a berendezések, eszközök és a termék megtervezése egy átfogó ergonómiai program keretében, az összes vállalati szint bevonásával.
MUNKÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ STRESSZ ÉS MSD: VAN ÖSSZEFÜGGÉS? Jason Devereux Európai Munkavédelmi Ügynökség Helyes gyakorlat témaközpont (MSD) Egészségügyi és ergonómiai központ, Surrey Egyetem, UK A munkával összefüggő stressz és a mozgásszervi megbetegedések jelentik a két vezető egészségügyi problémát az Európai Unióban, és mindkettő komoly orvosi problémává is vált. A munkakörülmények második európai felmérése rávilágított e két egészségi probléma nagyságára. A panaszok sorában a mozgásszervi panaszok álltak az első helyen, ezt követték a munkahelyi stressz okozta egészségi panaszok. A megelőzés és rehabilitáció szempontjából fontos megértenünk, mely tényezők vezetnek e két állapot kialakulásához. Az Európai Munkavédelmi Ügynökség közelmúltban készült kiadványai részletesen foglalkoztak mindkét jelenséggel, beleértve a vonatkozó kockázati tényezőket is, amelyek között egyaránt vannak fizikai és pszichoszociális tényezők. Egységes álláspont látszik kialakulni a tekintetben, hogy ez utóbbiak, például a munka által támasztott követelmények, illetve a munkavégzés irányítása fokozza a kockázatot mind a stressz, mind a mozgásszervi problémák terén. Mindezzel együtt az még nem tisztázott, miképpen játszik közre a munkahelyi stressz az MSD kialakulásában. OK VAGY OKOZAT Bizonyíték van arra, hogy összefüggés áll fenn a stresszes reakciók és a mozgásszervi problémák között, de azt nehéz eldönteni, hogy a stresszes reakciók játszanak-e szerepet a váz- és izomrendszeri problémák kialakulásában, vagy egyszerűen az MSD-től szenvedő személyeknél a fájdalmak és a funkcionális hiányosságok miatt lépnek fel stresszes reakciók. Mindenesetre, nyilvánvalóan összefüggő folyamatok támasztják alá a két problémakör egymással való kapcsolatát. A fizikai és pszichoszociális munkahelyi kockázati tényezők okozta expozíció és e tényezők lehetséges kölcsönhatásai eredményezhetnek olyan biológiai reakciókat, amelyek felerősítik a fizikai igénybevétel hatásait. Ezek a stresszes reakciók 51
korlátozhatják a test védekező képességét és a mozgásszervi károsodást kivédeni és korrigálni igyekvő rendszereit, emiatt hosszabb időbe telhet kijutni a munkából adódó károsodásból. A magatartási és érzelmi stressz reakciók fokozhatják a munkahelyi MSD kockázati tényezőktől eredő expozíciót. Például, egy szállítócég gépkocsivezetőjének gyors ütemben kell dobozokat rakodnia az időkényszer okozta stressz reakció miatt, ami túlzott fizikai igénybevételt okoz a testnek. A stressz reakciók ugyanakkor fokozhatják a fájdalom iránti fizikai és pszichológiai érzékenységet is. STRESSZVIZSGÁLAT A Surrey Egyetem (UK) Robens Egészségügyi Ergonómiai Központja nagy léptékű, 7000 munkavállalóra kiterjedő vizsgálatot végez annak tanulmányozására, hogy milyen szerepet játszanak a munkahelyi stressz reakciók a munkával összefüggő mozgásszervi problémák kialakulásában. A három éves vizsgálat 2000. április 1-jén indult, a brit munkavédelmi hatóság, az HSE pénzügyi támogatásával. A vizsgálat során 14 hónapon át figyelnek meg egy MSD nélküli munkavállalói csoportot. A megfigyelés arra irányul, hogy vajon azok a munkavállalók, akiknél komoly stresszes reakciók figyelhetők meg a nyomon követési időszak elején, nagyobb mértékben vannak-e kitéve a mozgásszervi problémák kialakulásának, mint azok, akiknél ilyen stresszes reakciók nem állnak fenn. Ugyancsak mérni fogják a fizikai és a pszichoszociális kockázati tényezők közötti potenciális interakciót, mivel erről már kimutatták, hogy hatással van és fokozza a váz- és izomrendszeri problémák kockázatát. A vizsgálat során fontos különbséget tenni aközött, amit a kutatók a stressz ok-okozat összefüggésének vélnek, és aközött, amit „laikusok” a stresszről gondolnak. Az emberek hiedelme a munkahelyi stressz okairól, megnyilvánulásáról, következményeiről és csillapításáról befolyásolhatja magatartásukat, pl. a foglalkozás megválasztásában vagy a munkahelyi stressz bejelentésében. Ha például valaki úgy gondolja, hogy stresszes állapotának oka a saját gyenge idegrendszere, akkor az illető nem fog segítséget kérni vezetőjétől, munkatársaitól stb. azért, hogy leküzdje a stresszes állapotot. Ezért is fontos feltárni, hogyan reagálnak az emberek az általuk stresszesnek ítélt helyzetekben, vagy hogyan viszonyulnak a munkahelyi stresszhez, és hogy mindez miképpen játszik közre a mozgásszervi problémák kialakulásában. SZERVEZÉS KÉRDÉSE Fabrice Bougeois Ergonómiai szaktanácsadó, OMNIA, Amiens, Franciaország (Rövidítve) A munkahelyi MSD leküzdésére irányuló stratégiák gyakran tárnak fel rendellenes működésű területeket a szervezeten belül. Az ilyen megközelítések azonban távolról sem jelentenek fenyegetést a vállalat számára, valójában lehetőséget kínálnak a nagyobb rugalmasság eléréséhez szükséges források meghatározására. A megelőző lépésekhez pontosan meg kell határozni az MSD és a szervezési tényezők között fennálló összefüggéseket, ami egyúttal részletesebben feltárja az ilyen jellegű egészségi problémák kialakulására vonatkozó ismereteket. SZERVEZÉSI AKADÁLYOK Az erő, a testrészek helyzete és az ismétlődő mozdulatok szerepe alapvetően fontos az említett problémák okait tanulmányozó magyarázathoz, sok esetben 52
azonban pusztán mechanikai eszközök telepítése a munkaállomáson vagy a mozgások korlátozása a biomechanikailag elfogadható határokon belül nem elegendő az MSD elkerüléséhez: az MSD eltűnhet itt, de újra felbukkan egy másik helyen. Ez a helyzet nyilvánvalóan nem kielégítő, és arra ösztönöz, hogy többet tudjunk meg a munkával összefüggő mozgásszervi tünetek kialakulásáról. Kiderült például, hogy a megelőző stratégiákban nem vették kellőképpen figyelembe az időtényezőt. A kitűzött célokat gyakran érvénytelenítették a vállalat által fontosabbnak ítélt más célok, elsősorban a termelékenység növelése, a költségek csökkentése mellett. Az egyes mozdulatokra szánt idő csökkentése azonban újfajta igénybevételnek teszi ki a munkavállalót, ami a nagyobb mozdulat-sűrűségből és a mozdulatsorozat szűkebb időtartományából adódik. A dolog úgy áll, hogy egy mozdulat miatti túlzott mértékű igénybevétel elemzése nem korlátozható a mozdulat biomechanikai elemeire. A mozdulat távolról sem csupán egy egyszerű izomesemény. Amikor a munkavállaló egy mozdulatot végez, az mindig beépül egy adott célra irányuló cselekvéssorba. Ez akcióstratégiáknak egy vektora, amit az egyén dolgoz ki, és célja a hatékonyság növelése. Az MSD eszerint annak tünete, hogy a kezelő képtelen hozzájárulni ehhez a hatékonysághoz. A hatékonyság hiányának okait keresve természetesen vizsgálnunk kell az eszközök kialakítását, de ugyanígy figyelembe kell venni a kezelő rendelkezésére álló szervezési erőforrásokat is. KOCKÁZATI TÉNYEZŐK A SZERVEZÉS VÁLTOZÁSÁBAN Franciaországban körülbelül 10 évvel ezelőtt kezdtek foglalkozás-egészségügyi orvosok összefüggést találni a munkavállalók bizonyos ízületi megbetegedésekkel kapcsolatos tünetei és a munkatevékenységükben bekövetkezett mennyiségi és/vagy minőségi változások között. E változások némelyike (profiltisztítás, nagyobb rugalmasság stb.) megfosztotta a munkavállalókat attól, hogy szabadon dönthessenek, mikor tartanak szünetet, milyen munkatempóval dolgozzanak stb. Mivel munkájuk során nagymértékben függnek a munkafolyamat sebességétől és egy vagy több munkatársuk munkatempójától, kialakul az ún. „szervezeti függőség”. Egy francia felmérés szerint azoknál a személyeknél, akik magukat nagymértékben függőnek érezték, 1,43-szor nagyobb valószínűséggel léptek fel bizonyos MSD tünetek, mint azoknál, akik ilyen függőséget nem éreztek. Az arány még magasabb (3,36) volt olyanokkal összehasonlítva, akik kifejezetten alacsony szintű függőségben dolgoztak, az előbbiekhez képest normál munkakörülmények között. Sok esetben az MSD tényleges oka nem maga a munkaszervezés, hanem az a mód, ahogyan a vállalat bevezeti azt. Például, a szerelőszalagról a független munkacsoportokra való áttéréssel a vezetőség azt remélte, hogy a munka kevésbé monoton lesz, és nő a rugalmasság. A kutatók azonban úgy találták, hogy ez önmagában nem garancia az MSD megelőzésére. Miért? Azért, mert a cég nem tudta megtartani azt a mozgásteret, amellyel a munkavállalók még a szerelőszalag mellett is rendelkeztek. Ez egy példával illusztrálható. A HALADÁS ÁRA A cégeknek egyre szigorúbb piaci feltételeknek kell eleget tenniük, ezért új gyártási vonalakat indítanak és fokozzák a termelékenységet. A szervezési technológiáknak erre a kihívásra adott egyik válasza az U-vonal, amelynek révén a munkavállalók számát a termelés igényéhez lehet igazítani, ha a nyitott pozíciók száma változatlan, másrészt a személyzet száma a megrendelés nagyságához igazodik. Ez azt jelenti, hogy minden kezelőnek két vagy több munka(állomás) között kell mozognia, azaz a személyzetnek sokoldalúbbnak kell lennie, és állva kell
53
dolgoznia. Ez a megoldás egyúttal közelebb hozza azt a területet, ahol a munkadarabokat el kell érni, és teret takarít meg a munkaállások egymáshoz közelebb kerülésével (így viszont nincs mód tartalék anyagok tárolására a munkahelyek között). A vezetés szempontjából ez az elrendezés hatékonyabb munkát és nagyobb rugalmasságot eredményez a célok elérésében. Ugyanakkor köztudott, hogy miután ez a helyzet egy darabig fennáll, általában előkerülnek az ülőhelyek. Ez a vezetői utasítások megszegését jelenti, ebből konfliktushelyzet adódik, amit általában elfojtanak: romlanak a munkahelyi kapcsolatok, rosszabb a munkakörrel való elégedettség, nő a fluktuáció, több a betegszabadság stb., emellett ismét sokasodnak az MSD panaszok és bejelentések, most éppen olyan számban, mint korábban. A termelési vonal hatékonysága elveszett. Fokozatosan mindenki egyetért abban, hogy az állva végzett munka nem javít a helyzeten. Ekkor megpróbálnak kompromisszumra jutni a gyártó soron engedélyezett ülőhelyek számában. Más események azonban szintén meghiúsíthatják az átszervezés céljait. Egyre gyakoribbá válik, hogy anyagokat raknak le a munkaállások közötti helyeken. A tárgyalások nehézzé válnak, pedig ez a rugalmasságra való törekvés egyik kulcseleme. De milyen rugalmasság ez? A munka elemzése azt mutatja, hogy ez a néhány dolog segít kontrollálni a munka ritmusát, és enyhíteni a munkával járó feszültséget. Néhány előre összeszerelt darab lehetővé teszi a munkavállaló számára, hogy variálja munkatempóját és szerezzen magának néhány percnyi pihenőt. Ez olyan tartalékidőt jelent, amely alatt a csoport tevékenységeivel lehet foglalkozni, például kisegíteni egy munkatársat, információt cserélni stb. Ahol ilyen szervezési függőség áll fenn, ott jelentkeznek MSD tünetek. A munkavállalók egyre kevésbé képesek saját erőforrásaik felhasználására (készségek, know-how, kreativitás stb.) mozdulataik megválasztásában. Azoknak a tényezőknek a meghatározása, amelyek miatt az egyén függőbbé válik a szervezési korlátoktól, a megelőzés egyik módja. Pontosabban, a szervezési kockázati tényező inkább az elfogadott elv alkalmazásában rejlik (pl. a tartalék idő/hely kiküszöbölése), és nem annyira magában a termelési koncepcióban (profiltisztítás). Ily módon meg tudjuk határozni, hol van szükség intézkedésre (leülési lehetőség a munkában, mini-tartalék biztosítása stb.), és ez kit érint (tervező, oktató, kezelő stb.). MSD MEGELŐZÉS ÉS SZERVEZÉSI HATÉKONYSÁG Attól is félni lehet, hogy a vállalat vezetősége úgy ítéli meg a helyzetet, hogy az MSD megelőzésére irányuló erőfeszítések csökkentik a teljesítményt, mintha az MSD lenne – valamilyen módon és mindennek ellenére – az az ár, amit a pozíció megtartásáért fizetni kell az egyre keményebb feltételeket diktáló piacon. Ennek pontosan az ellenkezője igaz. Az MSD tárja fel a termelékenység alacsony voltának olyan forrásait, amelyeket a vállalat nem volt képes meghatározni vagy azonosítani a munkavégzés körülményeivel. A megelőző megközelítés terén különös figyelmet kell fordítani az ilyen összefüggések feltárására. Például, egy hús-kicsontozó munkakörben dolgozó munkavállaló tagadta, hogy bármiféle összefüggés lenne a munkaszalag sebessége és az MSD fellépése között. A munka-elemzés igen magas mozdulatsűrűséget mutatott ki, amely arra kényszerítette a dolgozót, hogy késeit ritkábban fenje meg, és ezzel takarítson meg időt. Mivel azonban az életlen kések kevésbé jól vágnak, a vágásra nagyobb erőt kellett kifejteni, és a munka pontossága is csökkent. A vonal felelős vezetője egyszerre megértette a kapcsolatot a munkaműveleti mozgások feltételei és a hatékonyság között, és csak ekkor gondolt a feltűnően magas hulladékarányra. Az alacsony termelékenységnek ezt az eredményét addig titokban tartották. Ezek a példák világosan mutatják annak kockázatát, hogyha a megelőzést elválasztják a termelési célok elérésétől. A megelőző megoldások viszont magukkal hordhatják a szervezési változatok elősegítését, amelyek maximalizálják a munkavállaló készségeiből, know-how-
54
jából és mozgási stratégiájából származó gazdasági értéket. AZ ISMERETEK LEFORDÍTÁSA KNOW-HOW-RA Kutatásból helyes gyakorlat Peter Buckle és Geoff David Európai Munkavédelmi Ügynökség Helyes gyakorlat témaközpont (MSD) Egészségügyi és ergonómiai központ, Surrey Egyetem, UK (Rövidítve) A munkával összefüggő mozgásszervi problémák (MSD) okaira vonatkozólag hatalmas mennyiségű kutatást végeztek az utóbbi évtizedekben, és ma már igen kiterjedt nemzetközi szakirodalom található erről a témáról. Bár az ezekben a problémákban szerepet játszó biológiai mechanizmusokra vonatkozó ismereteink még nem teljesek, egyértelmű pozitív összefüggést állapítottak meg a problémák fellépése és munkahelyi kockázati tényezők között. Egységesen elismert ilyen kockázati tényezők a fárasztó testhelyzetek, a nagymértékű erőkifejtés, a testszövetekre ható közvetlen mechanikai nyomás, a vibráció és hideg környezet expozíció, a munkaszervezés, valamint a munkavállalónak a munkaszervezéssel kapcsolatos érzékelése (pszichoszociális munkahelyi tényezők). Az említett változók kölcsönhatásait ma még csak részlegesen értjük, és nehéz még a munkahelyi kockázati tényezők okozta expozíciók különböző mértékétől függő egészségi problémákra következtetni. Mindenesetre, a magasabb kockázatnak kitett munkavállalókat már jelenlegi ismereteink alapján is meg tudjuk határozni. A MEGELŐZÉS KERETEI Az eddig végzett tudományos kutatás alapján számos hatóság tett javaslatot a munkával összefüggő MSD felmérésének és megelőzésének kereteire. Ezekbe a keretekbe beletartozik az ergonómiai elvek alkalmazása a munkahelyi problémák megoldása során, és tartalmazzák az alábbiakat: – a munkáltató és munkavállaló feladatainak, illetve a vezetőség elkötelezettségének kialakítása a potenciális MSD kezelésében a munkahelyen, – kezdeti felmérés a lehetséges problematikus területek meghatározására, pl. gyakori panaszok fájdalomra bizonyos foglalkozási csoportoknál, – oktatás a szervezet kulcsfontosságú személyzetének képzésére, hogy fokozottan képesek legyenek az MSD felismerésére és megelőzésére, – a kockázatértékelés elvégzése a hatályos nemzeti és európai előírások alapján, – megfelelő intézkedések kidolgozása a kockázatok kiküszöbölésére vagy csökkentésére, majd ezek megvalósítása a munkahelyen végrehajtott változtatások révén, együttműködve az érintett munkavállalókkal és a szervezet egyéb vezetőivel és alkalmazottaival, – egészségügyi felügyelet biztosítása az MSD korai kimutatása és kezelése céljából, – egészségügyi programok kidolgozása az érintett munkavállalóknak a munkaéletben való aktív részvételéhez történő visszatérésének ösztönzésére, – a munkával összefüggő MSD előfordulásainak, illetve az ezek megelőzésére tett intézkedések hatékonyságának figyelése (monitorozása), – olyan munkahely-/munkakörtervezési módszerek kidolgozása, amelyek meghatározzák a lehetséges problémákat, és kiküszöbölik azokat, még mielőtt az új munkamódszereket és eszközöket a munkahelyen bevezetnék. 55
KOCKÁZATFELMÉRÉS A fenti keretek egyik kulcsfontosságú eleme a kockázatfelmérés szisztematikus végrehajtása. A kockázatfelmérés ergonómiai elveken kell alapulnia, ez egyébként implicit módon sok hatályos EU munkavédelmi irányelvben szerepel (pl. terhek kézi mozgatása, képernyő előtt végzett munka stb.). Az elvben kifejeződik, hogy a munkavégzés rendszerét kölcsönhatásos elemek együtteseként kell tekinteni, erősen összpontosítva a munkavállaló (vagy az eszköz használója) igényeire és kapacitásaira, figyelembe véve a munkatevékenységek által rájuk rótt követelményeket és igénybevételeket. Számos különféle módszert dolgoztak ki a munkavállalók mozgásszervi problémáit okozó kockázati tényezők miatti expozíció felmérésére, ezek némelyikét kifejezetten foglalkozásegészségügyi orvosok használják a munkahelyeken (pl. a Gyors Expozícióellenőrzés, Li és Buckle, 1998). Meg kell határozni a munkakörből adódó egyes tevékenységekkel és feladatokkal járó kockázati tényezőket, valamint a kockázati tényezőkből eredő fokozott expozíciót, és ezek alapján lehet meghatározni a teendők prioritásait. Bár kívánatos megvizsgálni a lehetséges kockázati tényezők kölcsönhatásait is, azok egyedi felmérése a munkahelyen szintén fontos jelzést adhat a kockázatok kiküszöbölésének vagy csökkentésének lehetséges területeiről. Elsőként a rendkívüli expozíciónak kitett munkavállalói csoportot kell megcélozni a kockázat kiküszöbölési/csökkentési intézkedésekkel. Kimutatták, hogy az MSD előfordulásának csökkentésére tett ergonómiai beavatkozások különösen hatékonyak azokban a foglalkozásokban, amelyekben a munkavállalók igen nagymértékben vannak kitéve a munkahelyi kockázati tényezőknek. HELYES GYAKORLAT Az ergonómiai beavatkozások hatékonyságát vizsgáló számos felmérés eredményei alapján a kutatók szerint az alábbi beavatkozási stratégiák lehetnek leginkább sikeresek: – szervezési kultúra beavatkozások az érintettek magas fokú elkötelezettségével, összetett, több elemből álló intézkedéssorozattal a meghatározott kockázatok csökkentésére, – módosító beavatkozások, különösen a kockázatnak kitett munkavállalókra összpontosítva, a munkavállalót aktív módon bevonó intézkedésekkel. Mindkét stratégiának része az expozíció által érintett személyre ható kockázati tényezők meghatározása és kiküszöbölése/csökkentése. Biztosítani kell mind az érintett személy, mind a szervezet többi munkatársának aktív támogatását és részvételét. Szükség van a munkavállalók egészségi problémáit csökkentő intézkedések hatékonyságára vonatkozó információkra. A megelőző programokat végrehajtó vállalatoknak fel kell készülniük számos intézkedés megfelelő dokumentálására, hogy egyértelműen megállapíthatóak legyenek az MSD problémák előfordulásában bekövetkezett változások, illetve a termelékenység alakulása a végrehajtott változtatások előtt és után. Tény azonban, hogy az ilyen jellegű adatok összegyűjtése és elemzése – számos gyakorlati ok miatt – meglehetősen nehéz. ****** A Magazin eredeti címe: Magazine of the European Agency for Safety and Health at Work no 3, 2000 Luxembourg Office for Official Publications of the European Communities
56
2000 – 37 pp. – 21 x 29.7 cm ISBN 92-95007-15-8 Beszerzési lehetőség European Agency for Safety and Health at Work Gran Vía 33, E-48009 Bilbao, Spanyolország Tel: +34 944 79 43 60 Fax: +34 944 79 43 83 e.mail:
[email protected] http://osha.europa.eu
NÉHÁNY EGYÉB PÉLDA A Travail & Sécurité című francia szaklap nyomán. (Tájékoztatásul: az angol MSD rövidítés francia nyelven TMS - troubles musculosquelettiques [du membre supérieur])
NYOMDAÜZEM
Egy régi hagyományokkal rendelkező, 120 éve működő elzászi kis nyomdaüzemben (Franciaország) főként újságokat, brosúrákat, katalógusokat és egyéb hasonló termékeket állítanak elő. A gépparkot folyamatosan fejlesztik, hogy lépést tartsanak a technika fejlődésével. 2002. és 2005. között a papírhulladék eltávolításának módszerét korszerűsítették. A műhelyben igen nagy mennyiségű papírhulladék keletkezik: hetente 16 tonna, azaz évi 800 tonna. Korábban a vágáskor/szélezéskor keletkező hulladék egy, a gép alatt elhelyezett tartályba hullott, amelyet kézi erővel húztak ki, egy másik gép alól pedig egyenesen lapáttal kellett kiszedni a hulladékot. Mindez komoly fizikai megerőltetést, ismétlődő mozdulatokat és főként erőltetett testtartást követelt meg, ami számos MSD jellegű panaszhoz vezetett (nem beszélve a műhelyben szállongó porról). Az egészségbiztosító szerevezettől kapott pénzügyi és műszaki segítség révén a nyomdában teljesen átalakították a hulladékkezelést: pneumatikus vezeték távolítja el a hulladékot, kiküszöbölve a fizikai terhelést és a porképződést is. A biztosító a beruházás 20%-át fizette, és a költségekből részt vállalt egy hulladékhasznosító cég is. Ugyanakkor egy emelhető munkaasztal révén a feldolgozás során is csökkentették a kézi anyagmozgatást. Az eredmény: a munkakörülmények javítása mellett nőtt a termelékenység is, ez pedig minden szakmában jelentős érv lehet. Travail & Sécurité 2006. október, No. 666 (Institut National de Recherche et de Sécurité, 57
INRS, Franciaország) ZENÉSZEK
A klasszikus zenét játszó muzsikusok, különösen a zenekari tagok, többfajta foglalkozási ártalomnak is ki vannak téve. A megelőzésre akkor kezdenek gondolni, amikor erre szenvedélyük – ami egyben mesterségük – erősödő korlátai erre kényszerítik őket. Az őket fenyegető ártalmak között szerepel a stressz, lámpaláz, túlterheltség, szellemi megterhelés, ismétlődő mozdulatok, zaj ….. mindezen kockázati tényezők váz- és izomrendszerei problémákhoz (is) vezetnek. A jelenséget vizsgáló orvosok, szakemberek szerint az esetenként kisebb megterhelést jelentő igénybevételek hosszabb távon súlyosabb problémát okozhatnak. A cikkben említett esetek között szerepel egy zongoraművésznő, aki 15 év után erős váll-fájdalmakról panaszkodik. A problémát nagyrészt a helytelen testtartás okozza, az orvoslást végző kinezoterapeuta egyik fő feladata megtanítani a helyes testtartást: hogyan tartsa a művész a hátát, vállát, nyakát, karját, sőt, hogyan vegyen levegőt. Hegedűsöknél elsősorban a balkar veszélyeztetett, amellyel a hangszert tartják. Nagyobb vonósoknál (cselló, bőgő) egyaránt okozhat problémát a testhelyzet vagy a hangszer pozíciója. Fúvósoknál a megelőzés során a helyes lélegzetvételt oktatják, például, hogy ne emeljék fel vállukat levegővételnél, mert az is fokozza a medencére nehezedő terhet. Zenészek esetében az ártalmat fokozhatja – és ezzel sok szakember nem számol –, hogy a pályát fiatal korban kezdik, és a korán felvett rossz testtartást később igen nehéz korrigálni. Travail & Sécurité 2006. június, No. 663 (Institut National de Recherche et de Sécurité, INRS, Franciaország) ****** További információk az alábbi címeken találhatók: http://osha.europa.eu http://hu.osha.europa.eu http://ew2007.osha.europa.eu Európai Munkavédelmi Ügynökség: European Agency for Safety and Health at Work Gran Vía, 33, E-48009 Bilbao, Spanyolország Tel: +34 944 79 43 60 Fax: +34 944 79 43 83 E.mail:
[email protected] ******
58
TARTALOMJEGYZÉK
BEVEZETÉS......................................................................................................................... 3 TÉNYLAPOK („FACTS”) AZ EURÓPAI MUNKAVÉDELMI ÜGYNÖKSÉG 2000. ÉVI KAMPÁNYÁBÓL.............................................................................................. 3 TÉNYEK 3: A MUNKÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ VÁZ- ÉS IZOMRENDSZERI PROBLÉMÁK EURÓPÁBAN .............................................................................................. 4 Európai prioritás .................................................................................................................... 4 Az MSD okozta egészségkárosodás kiterjedtsége Európában ................................................. 4 Az MSD-kockázatok felismerése ........................................................................................... 5 Kockázati csoportok............................................................................................................... 5 A gazdasági teher csökkentése ............................................................................................... 6 Az MSD megelőzése.............................................................................................................. 6 További információk.............................................................................................................. 6 TÉNYEK 4: A MUNKÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ VÁZ- ÉS IZOMRENDSZERI PROBLÉMÁK MEGELŐZÉSE ............................................................................................ 7 Közös prioritásunk ................................................................................................................. 7 A váz- és izomrendszeri problémák megelőzése: Az európai megközelítés ............................ 7 Megoldást találni.................................................................................................................... 8 Példák: Találjunk megoldásokat a kézi anyagmozgatásra ....................................................... 9 Példák: Találjunk megoldásokat más váz- és izomrendszeri problémákra............................. 10 További információk............................................................................................................ 10 TÉNYEK 5: A MUNKÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ NYAKI ÉS FELSŐ VÉGTAGI VÁZ- ÉS IZOMRENDSZERI PROBLÉMÁK ..................................................................... 11 A legfontosabb következtetések és ajánlások........................................................................ 11 A probléma mérete............................................................................................................... 11 Kockázati csoportok............................................................................................................. 12 A problémák biológiai eredete ............................................................................................. 12 A WRULD összefüggése a munkával .................................................................................. 12 A megelőzés köre................................................................................................................. 13 EU konszenzusra van szükség.............................................................................................. 13 Hogyan lehet hozzájutni a beszámolóhoz? ........................................................................... 13 TÉNYEK 6: ISMÉTLŐDŐ IGÉNYBEVÉTELBŐL ADÓDÓ SÉRÜLÉSEK AZ EU TAGÁLLAMOKBAN ......................................................................................................... 14 Kormányzati stratégiák az „RSI” terén................................................................................. 15 Célok kitűzése az „RSI” okozta panaszok csökkentésére...................................................... 16 Tájékoztató kampányok az „RSI” okozta panaszok ellen...................................................... 16 Kezdeményezések együttműködésre vagy önkéntes megállapodásokra az „RSI” okozta problémák terén........................................................................................................ 17 További információk............................................................................................................ 17
59
TÉNYEK 9: LELTÁR A MUNKÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ VÁZ- ÉS IZOMRENDSZERI PROBLÉMÁKKAL KAPCSOLATOS TÁRSADALMIGAZDASÁGI INFORMÁCIÓKRÓL AZ EURÓPAI UNIÓ TAGÁLLAMAIBAN ............. 18 TÉNYEK 10: A MUNKÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ ALSÓ HÁTI PROBLÉMÁK .................... 25 A probléma méretei.............................................................................................................. 25 Az alsó háti problémák eredete............................................................................................. 26 Munkával összefüggő kockázati tényezők ............................................................................ 26 A megelőzés stratégiái és hatékonysága ............................................................................... 27 A konszenzus és kutatás igénye............................................................................................ 28 További információk............................................................................................................ 29 AZ MSD MEGELŐZÉSE A GYAKORLATBAN ........................................................... 29 1. Villástargonca átalakítása (Belgium) ............................................................................... 30 2. Jobb munkaállomás matracvarráshoz (Dánia) .................................................................. 31 3. Kézi anyagmozgatás kiküszöbölése egy vákuumos eszköz használatával húsemelésnél (Dánia) ...................................................................................................... 31 4. Intelligens emelő-berendezés nagyfrekvenciás présgéphez (Németország)....................... 32 5. Jobb ülőhely és kevesebb emelés ruhagyártásban (Görögország) ..................................... 33 6. Műanyag és rozsdamentes acél alkatrészek szétválogatásának automatizálása (Spanyolország)............................................................................................................... 34 7. Kézi munka csökkentése gyári rakodó munkában (Spanyolország) .................................. 35 8. Ismétlődő mozdulatok kiküszöbölése kisméretű alkatrészek szerelésénél (Franciaország)................................................................................................................ 35 9. Műszaki eszközök a kézi anyagmozgatás és ismétlődő munkamozdulatok csökkentésére húscsomagolásnál (Olaszország) ............................................................... 37 10. Technikai eszköz üveglapok mozgatásához (Hollandia)................................................... 38 11. Villamosvezetők munkaállásának áttervezése (Ausztria).................................................. 39 12. Ülőhelyek és ergonómia javítása üzemi minőségellenőrzési munkában (Portugália) ..................................................................................................................... 40 13. Ergonómiai program (Finnország) ................................................................................... 42 14. Ergonómia alsó tagozatos iskolákban (Svédország) ......................................................... 44 15. Állítható munkaállomások bevezetése egy csomagolási termelővonalon (Egyesült Királyság)........................................................................................................................ 45 16. Munkavállalók rehabilitációja hangfelismerő számítógépes szoftver segítségével (Egyesült Királyság, UK) ................................................................................................ 46 MAGAZIN .......................................................................................................................... 47 Az MSD szociális és gazdasági költségei az USA-ban ......................................................... 48 A nemek közötti szakadék vizsgálata ................................................................................... 49 Munkával összefüggő stressz és MSD: van összefüggés? ..................................................... 51 Szervezés kérdése ................................................................................................................ 52 Az ismeretek lefordítása know-how-ra ................................................................................. 55 NÉHÁNY EGYÉB PÉLDA ................................................................................................. 57
60
61
62
MELLÉKLET (a szerkesztő számára) Néhány, az MSD-hez kapcsolódó ábra, bárhova tehető illusztráció gyanánt.
63
64
Néhány megjegyzés: 1. A helyesírási hibákat igyekeztem javítani, az elvégzett javításokat általában nem jelöltem meg. 2. Tettem néhány stilisztikai változtatást is, ezeket általában megjelöltem. 3. Az idegen szavakat igyekeztem magyar szavakkal helyettesíteni, de nem minden esetben sikerült. 4. Zavaró a számok eltérő írásmódja: egyszer közzel tagolva (pl. 18. oldal, [4]), máskor tizedesponttal (pl. 19. oldal, [18]). Ezekhez nem nyúltam, de egységesíteni kellene a magyar helyesírás szerint, vagyis az öt- és többjegyű számokat közzel tagolni, hátulról számolt hármas csoportonként. 5. Szövegformázási változtatást nem végeztem.
65
