Pannon Egyetem Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola
DOKTORI (PH. D) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI
LEADER PROGRAM TAPASZTALATAI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN
Készítette: Szili-Fodor Dóra
Témavezető: Dr. habil Kocsondi József CSc
Keszthely 2011.
Tartalomjegyzék
Oldal 1. A kutatás előzményei
2
2. Kutatási célkitűzések
3
3. Hipotézisek
4
4. Alkalmazott kutatási módszerek
5
4.1. Primer adatgyűjtés anyagai és módszerei
5
4.2. Szekunder adatgyűjtés
7
5. A kutatás eredményei, javaslatok
8
6. Új és újszerű tudományos eredmények
13
7. Publikációk jegyzéke
16
8. Hivatkozások
20
1
1. A kutatás előzményei Az Európai Unióban az 1990-es évektől kezdve felismerték, hogy a Közös Agrárpolitika jelentősége a növekedés helyett a fenntartható fejlődésben rejlik. Új, innovatív fejlesztési módszerek kidolgozására került sor, bevonva a helyi közösségeket is a megoldások keresésébe (Loncsár, 2005.). 1991-ben született meg az átfogó vidékfejlesztési intézkedések igénye, a gazdaság megerősítésének, a lakosság megtartásának szükségessége a vidéki területeken (Miskó, 2006.). A Közös Agrárpolitika (KAP) reformját végül az Agenda 2000 elnevezésű dokumentum hozta meg, amely szerint olyan integrált, regionális programok kidolgozására van szükség, amelyek a legszegényebb vidéki térségeket támogatják (Buckwell, 1998). A dokumentum egyértelműen kijelölte az új vidékfejlesztési rendelet irányait és bevezette a KAP egyes és kettes pillérjeinek fogalmát (Kölcsei, 2004). A hagyományos fejlesztési politika átalakítása érdekében született meg 1991-ben az Európai Unió LEADER programja, amelynek jelentősége a vidékfejlesztés újszerű megközelítésében rejlik (Labbancz, 2003.). Az újszerűségét az adja, hogy a program az adott területen élő helyi szereplőket bevonja saját lakóhelyük fejlesztésébe, valamint, hogy erősíti kezdeményező és együttműködő képességüket az adott lehetőségek jobb kihasználása érdekében. A programok olyan vidékfejlesztési projekteket támogatnak, amit helyi szereplők kezdeményeztek, és amelyben külön hangsúlyt kap a tevékenységek innovatív és átültethető jellege (Ray, 2000). A Leader program az Európai Unióban jelenleg negyedik generációját éli (European Commission, 2006). 2007-től a Leader megközelítés beépült az általános vidékfejlesztési politikába, azaz az unió által támogatott nemzeti és regionális, általános vidékfejlesztési programok részét képezi. A program bevonása a vidékfejlesztési politika főáramába rendkívül hasznosnak bizonyult (Fischer Boel, 2008). Az unió 2020-ig tartó tervezési időszaka dokumentumai szerint az új Közösségi Agrárpolitikába a jelenleginél is meghatározóbban beépül majd a LEADER-szemlélet (European Commission, 2010.). A Leader program forrásai Magyarország 2004. május 1-jei csatlakozásával váltak elérhetővé hazánkban. A LEADER+ pályázati tapasztalatok összegzése után, 2007-ben indult program azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A döntéshozók elismerték, hogy a Leader program mielőbbi átalakítására van szükség (VM Vf-i Államtitkárság - Leader Munkacsoport, 2010). Nagyon fontossá válik az elkövetkezendő időszakokban a Leader program eddigi tapasztalatainak hazai helyes átvétele és alkalmazása. Dolgozatomban a hazai programok tapasztalatainak áttekintését követően javaslatokat fogalmazok meg döntéshozók számára.
2
2. Kutatási célkitűzések
A kutatásom kezdetén a következő célt tűztem ki: A hazai, megvalósult Leader programok tapasztalatainak feltárása és a program operatív működésének, hatékonyságának javítását szolgáló javaslatok megfogalmazása. A cél elérése érdekében elvégzendő feladatok, vizsgálati eszközök: 1. A vidékfejlesztés és a Leader-programmal kapcsolatos szakirodalom áttekintése abból a szempontból, hogy melyek a Leader program formálódásának főbb állomásai. 2. A Kísérleti jellegű Leader Program és a Leader+ program hazánkban hasznosítható tapasztalatainak a vizsgálata a következő Leader időszakokra nézve. 3. A 2007-2013 közötti Leader időszak új kihívásainak és változásainak áttekintése, annak vizsgálata, hogy a korábbi tapasztalatok hasznosultak-e Magyarországon, és az eljárásrend egyszerűsödött-e az új periódusban. 4. A Nyugat-dunántúli Régió forrásszerzési képességének vizsgálata a Leader programidőszakok során. 5. Három kiválasztott Nyugat-dunántúli, kifejezetten aprófalvas térség, a Göcsej, a VasiHegyhát és a Pannontáj-Sokoró térség Leader programjainak a megismerése, elemzése, a térségek kitörési pontjának, a helyi termékfejlesztés Leader támogatásának a vizsgálata.
A védjegyrendszer bevezetési lehetőségének a vizsgálata. A három
különböző megye térségeiben lefolytatott kérdőíves kutatás eredményeinek elemzése. 6.
Az egyes programidőszakokban a programok szervezetrendszerének megismerésén keresztül az alulról építkezés, a szubszidiaritás és a decentralizáció elve megvalósulásainak elemzése.
3
3. Hipotézisek A témához kapcsolódó szakirodalom elemzését és személyes tapasztalatok gyűjtését követően felállítottam az empirikus vizsgálat kiinduló hipotéziseit.
H1: A Leader program elindítása és lebonyolítása hazánkban nem hatékonyan történt. A hazai hatóságok a Leader programban nem segítették a pályázatok megvalósulását, a pályázati kiírások, adatlapok és elszámolás bonyolult, az elbírálás hosszadalmas volt. Ezen tényezők miatt Magyarországon a Leader programban a helyi döntéshozatal, az alulról építkező tervezés elve nem érvényesült.
H2: A részhipotézis: A Nyugat-dunántúli régióban a térségi szereplők és vállalkozások a Leader programmal kapcsolatos információ gyűjtése céljából elsősorban a helyi és térségi kapcsolataikat preferálják a tömegmédiák használata helyett. B részhipotézis: A vidéki vállalkozások aktivitása a Nyugat-dunántúli Régióban alacsony szinten maradt. Ennek okai: A Leader program lehetőségeiről szóló országos szintű tájékoztatás a program indításakor nem volt elegendő mennyiségű, a vállalkozásoknak más szektoroknál alacsonyabb mértékű a támogatási aránya és az önkormányzati szektor a pályázati jogcímekre jutó források jelentős
részét
felhasználta
turisztikai,
környezetvédelmi,
életminőség
javítását,
örökségvédelmet és információáramlást szolgáló célokra.
H3: A Nyugat-dunántúli Régióban a helyi termékek, turisztikai szolgáltatások marketingjére fordított arány a Leader programban alacsony szinten maradt.
H4: A védjegytől használói az alábbi előnyöket várják: egységes arculatot teremt, piaci elismertséget
hoz, minőségi
garanciát nyújt
szolgáltatásoknak.
4
a helyi
termékeknek és
turisztikai
4. Alkalmazott kutatási módszerek 4.1. Primer adatgyűjtés anyagai és módszerei Személyes tapasztalatok, tevékenységek Személyes tapasztalatokat a disszertáció megírásához a jelölt a vidékfejlesztésben eltöltött eddigi munkája során szerzett a Nyugat-dunántúli Régió 22 kistérségének agrár- és vidékfejlesztési programja tanulmányozásával, értékelésével, amelyekben szereplő problémák, célok a Leader+ helyi vidékfejlesztési tervek alapját is képezik. A Kísérleti Leader program elindítása és megvalósítása során, műhelymunka keretében új metodika, uniós elvek és tapasztalatok alapján, innovatív módszerrel helyi vidékfejlesztési tervek készítésével, és közben komplex, integrált vidékfejlesztési tervezési módszer elsajátításával. A pályázatok elő-szelekciójában való részvétellel a Nyugat-dunántúli Régió Leadertípusú kísérleti munkacsoportjainál. a 2004-2006 között futó Leader+ Helyi Vidékfejlesztési Csoportok munkájában való részvétellel, a zalaegerszegi kistérségben alakult Észak-Zalai Tematikus Utak Leader+ Helyi Akciócsoport és Göcsej-Közép-Zala Helyi Akciócsoport vidékfejlesztési tervének készítésében való részvétellel. Külföldi tanulmányutak 2006. évben a Nyugat- dunántúli Régió Brüsszeli Képviselete gyakornokprogramja keretében 6 hetes brüsszeli tartózkodás során a Göcsej térség számára Leader partnerszervezetek felkutatása,
kapcsolatfelvétel
közös,
határon-átnyúló
vagy
nemzetközi
projektek
kidolgozásához. Konzultáció az Európai Bizottság Mezőgazdasági Főigazgatóságának (DG Agri EC) nemzeti szakértőjével, Magyarország Európai Unióhoz rendelt Állandó Képviseletén
pedig
betekintés
a
képviselet
tevékenységébe,
mezőgazdasággal
és
vidékfejlesztéssel kapcsolatos aktuális tárgyalásaiba. További két alkalommal részvétel az „Open Days” nevű többnapos rendezvény szervezésében Brüsszelben. A Nyugat-dunántúli Régió Leader csoportjainak nemzetközi bemutatása mellett a zalaegerszegi kistérség Leader csoportjai számára lehetséges külföldi partner Leader csoportokkal tárgyalások megkezdése.
5
Tanulmányút keretében a Stájerországban fekvő „Almenland” térség Leader programjának és helyi termék értékesítési hálózatának megismerése. Személyes interjúk Kvalitatív megkérdezés lefolytatása a következő témakörökben: Személyes
konzultációk
minisztériumi
köztisztviselőkkel,
a
Mezőgazdasági
és
Vidékfejlesztési Hivatal munkatársaival, a Leader Egyesület tagjaival. Külföldi tanulmányút során szakértőkkel. A Göcsej térség 3 különböző időszakban megvalósuló Leader programjában érintett gesztor szervezetek elnökével és munkatársaival. Kérdőíves lekérdezés Kutatási módszereim egyike a kvantitatív, leíró, strukturált, közvetlen megkérdezés volt, amelynek keretében 2009 és 2011 között egy 26 kérdésből álló kérdőívet dolgoztam ki és alkalmaztam. A mintavételi keretet a Nyugat-dunántúli Régió három, különböző megyéjében elhelyezkedő, Leader+ programban részt vevő térségének szervezeteiben, lakosaiban határoztam meg. A három térség a következő: Göcsej – Közép-Zala Térség, Zala megye Vasi- Hegyhát Térség, Vas megye Pannontáj-Sokoró Térség, Győr-Moson-Sopron megye A sokaság tagjainak címlistáját, adatbázisát a három térség Helyi Akciócsoportja gesztor szervezetei biztosították. A sokaságban szerepeltek mindhárom térségéből: a térségi Leader+ programra pályázatot benyújtó szervezetek, a pályázati folyamatot megelőzően a helyi tervezésben részt vevő szervezetek és személyek, és a helyi termékek előállításában, turisztikai szolgáltatások nyújtásában tevékeny szervezetek és személyek. A kérdőíves lekérdezés annak a feltárására irányult, hogy a Nyugat-dunántúli Régió három különböző megyéjében elhelyezkedő térségének Leader+ programjai milyen – a döntéshozók számára is hasznosítható - tapasztalatokkal szolgáltak, valamint a három térségben az egységes, helyi termékekkel és turisztikai szolgáltatásokkal kapcsolatos értékesítési lehetőségek mennyire fejlettek.
6
A kvantitatív megkérdezés postai, személyes és elektronikus módszerrel történt. A jelölt személyes ismeretségi körébe tartozó, közeli, Göcsej térségi falvakban élők megkérdezése személyesen történt, a Leader+ pályázók megkérdezése elektronikusan, a célcsoport fennmaradó része pedig a földrajzi távolságok miatt postai úton. A válaszadók – kivéve a személyes megkérdezést – anonim módon válaszoltak. A kérdésstruktúra megválasztása: A kérdőív 26 strukturált kérdést tartalmaz, köztük: 10 alternatív zárt kérdést, 10 szelektív zárt kérdést, 6 skálakérdést. Nem összehasonlító skálázással intervallumskálákat használtam. A skálakérdések között diszkrét értékelőskálákat alkalmaztam, így: 2 kérdésben szemantikus differenciálskálát, 4 kérdés esetén Likert skálát. A kérdőíves megkérdezés során kapott eredmények matematikai –statisztikai feldolgozása MS EXCEL és SPSS Statistics Data Editor 17.0 számítógépes programcsomag segítségével történt. Kereszttábla elemzéseket végeztem, többségében az egyes szűrő és csoportképző kérdések felhasználásával. Varianciaanalízis segítségével kerestem az összefüggést a Leader programmal kapcsolatos egyes információs csatornák használata és a programmal kapcsolatos tájékozottság között. 4.2. Szekunder adatgyűjtés Több alkalommal ellátogattam az FVM Leader programmal foglalkozó osztályaihoz anyaggyűjtés és konzultáció céljából, valamint részt vettem a Göcsej térség Leader Akciócsoportjainak ülésén az aktualitások megismerése céljából. A kapcsolódó szakirodalmat az Európai Unió hivatalos oldalairól, illetve a pályafutásom során a kutatási témámhoz összegyűjtött dokumentumokból használtam fel.
7
5. A kutatás eredményei, javaslatok A szakirodalom tanulmányozása és gyakorlati helyszíneken folytatott kutatások alapján az alábbi következtetéseket vonom le és javaslatokat teszem: Kutatásaimmal feltártam, hogy a közös munka eredményeként létrejött partneri hálózatok forrásszerzési képessége többszöröse az elszigetelt egyedi, fejlesztésekben gondolkodó térségek szereplőihez képest. A Leader programon túl a közösségek számára egyéb források megszerzése is hatékonyabban történik, a programnak köszönhető együttműködések közös projekteket valósítanak meg más területeken is, a közösen megfogalmazott célok jobb eredményeket érnek el, mint a szigetszerű fejlesztések. Véleményem szerint ezekre a hálózatokra alapozva kormányzati szinten további, a Leader programtól független vidékfejlesztési és egyéb fejlesztési intézkedések is tervezhetők és kivitelezhetők a jövőre nézve. A Leader pályázók megkérdezése alapján feltártam, hogy a pályázataik megvalósulását a központi hatóságok nem segítették a megfelelő mértékben szakmai tudásukkal, tanácsaikkal. Kutatásaim során bizonyítást nyert, hogy ez főként annak köszönhető, hogy a központi döntéshozatal intézményeiben hiányzik az állandó, megfelelő Leader tapasztalattal rendelkező személyi háttér, a személycserék folyamatosak. Ugyanakkor a kutatásaim alapján a helyi akciócsoportoknál történő ügyintézéssel a pályázók elégedettek voltak. Indokolt tehát mind a többlépcsős, központi irányítási-ellenőrzési szervezetek, mind a különböző funkciókat betöltő adminisztrációs szervezetek számának csökkentése, a pályázati bürokrácia áttekintése és az ügyintézés jelentős részének akciócsoportokra való delegálása. A támogatások odaítélése és a kifizetések is többlépcsős, feleslegesen túlbürokratizált folyamatok során valósulnak meg, ezért a végső kedvezményezettek számára a támogatási döntés és a támogatás összegének érkezése is késedelmesen történik. A pályázati elbírálást kutatásaim alapján a pályázók rendkívül lassúnak ítélték meg. A késedelmes eljárások szkepticizmusra, a Leader program negatív megítélésére, alacsonyabb pályázati aktivitásra adnak okot a pályázók körében. A vizsgált térségekben lefolytatott kutatásaim alapján bizonyítást nyert, hogy a pályázók a pályázati kiírásokat és adatlapokat nagyrészt bonyolultnak ítélték meg, míg a pénzügyi elszámolásokat rendkívül bonyolultnak. A pályázatok bírálati ideje a 2007-2013 közötti Leader időszakban is túlságosan elhúzódott a felesleges adminisztráció, az információáramlás lassúsága és a tapasztalatlanság miatt, az eljárásrend pedig két megvalósított Leader időszak után sem vált gördülékenyebbé. 8
A Leader program átalakításának társadalmi vitája során levont következtetésekben megfogalmazott változások megvalósítása elengedhetetlen a jelenlegi és jövőbeni programok sikere érdekében. Disszertációmban mindezek alapján feltártam, hogy a hazai Leader programok megvalósítása során a jövőben szükséges a szubszidiaritás és a decentralizáció elvének betartása. Vonatkozik ez a megfogalmazott fejlesztési elképzelésekre, amelyeknél a HACS-oknak kellett figyelnie, hogy egyik cél se legyen más pályázati forrásból támogatható, de vonatkozik ez az akciócsoport tagjainak területi hovatartozására is, ahol egy településről származó szervezetek más akciócsoporthoz való regisztrációja esetén a Helyi Vidékfejlesztési Irodák döntöttek a teljes település megfelelő akciócsoportba sorolásáról annak minden szervezetével együtt, nem pedig a szervezetek. Kutatásaimból kiderült, hogy a hazai Leader irányítási rendszer jelentősen centralizált: az akciócsoportok dönthetnek ugyan a pályázatok kiválasztásáról és a támogatások odaítéléséről, mégis döntésüket felülbírálja egy kormányzati szerv, amely végül az egyes projektek támogatását jóváhagyja vagy elutasítja. A kifizetések kizárólag központi forrásokból történnek, kizárólag az Irányító Hatóság engedélyével. Javaslom a jövőbeni Leader időszakokra nézve a decentralizált pályázati rendszer alkalmazását, vagy legalábbis az arra való folyamatos áttérést, ahol a csoport rendelkezésére álló keretösszeget teljes mértékben a Helyi Akciócsoport kezeli, vagyis a végső kedvezményezettek számára történő kifizetések is az akciócsoport feladatkörébe tartoznak, amely számos európai országban bevett gyakorlat. Ez azonban feltételezi azt, hogy az akciócsoportok pénzügyileg biztos lábakon álló szervezetek legyenek, akik képesek megfinanszírozni a támogatások összegét. Szükséges a térségi menedzsment szervezetek megerősítése, infrastrukturális, pénzügyi és személyi állományának alkalmassá tétele a Leader program pénzügyi lebonyolítására. A
túlbürokratizált,
centralizált,
Leader-
elveknek
nem
megfelelő
eljárásrend
és
intézményrendszer egyszerűsítése, lecsupaszítása ugyanakkor a térségeknek nagyobb lokális szabadság nyújtása elengedhetetlen a következő Leader időszakokra nézve. Kutatómunkám során feltártam, hogy a helyi vállalkozások sem országosan, sem az általam vizsgált három térségben nem képviseltek megfelelő súlyt a helyi fejlesztésekben. Mindhárom bemutatott Nyugat-dunántúli térség fontos fejlesztési prioritása és egyben gazdaságélénkítési lehetősége a helyi termékek előállítása és értékesítése.
9
Ehhez azonban szükséges a vidéki kis- és mikrovállalkozások motiválása a következő Leader időszakokban több pályázat benyújtására. Elvégzett kutatásaim alapján beigazolódott, hogy az alacsony szintű vállalkozói aktivitás a Leader program lehetőségeiről szóló széleskörű, országos szintű tájékoztatás elmaradásának, a vállalkozások más szektoroknál markánsan alacsonyabb mértékű támogatási arányának és az önkormányzati szektor túlzott előtérbe kerülésének köszönhető. Véleményem
szerint
a
következő
Leader
időszakokra
nézve
elengedhetetlen
a
vállalkozásoknak adható maximális támogatási arány emelése, amely a Leader+ programban mindössze 45%-os volt. Szükséges az önkormányzati szektor ellensúlyozásaként a vállalkozások magasabb szintű bevonása már a tervezési folyamatokba is, másrészt a Leader akciócsoportok helyi aktorainak feltétlenül nagyobb figyelmet kell fordítnia a vállalkozások tájékoztatására, személyes felkeresésére. Ehhez az akciócsoportoknak meg kell teremteni a szükséges személyi kapacitást, a kormányzatnak pedig az ehhez szükséges támogató intézményi környezetet, forrásokat. A Leader aktoroknak képzések keretében szükséges elsajátítania a hatékony facilitáció, motiváció és vezetés módszereit. Ez főként azért is fontos, mert a kutatásaim során feltártam, hogy mind az önkormányzati, mind a civil, mind pedig a vállalkozói szektor esetén a leggyakrabban használt információs csatorna a kistérségi menedzser vagy pályázatíró személye. A vállalkozások ugyanakkor szerteágazóbb információs rendszerből tájékozódnak, több információs csatornát használnak, mint a civilek vagy az önkormányzatok. Összességében a térségi szereplők és vállalkozások információ gyűjtése szempontjából elsősorban helyi és térségi kapcsolataikat preferálják a tömegmédiák használata helyett. Javaslom a jövőbeni Leader programokra nézve a kistérségi menedzserek, pályázatírók előzetes, magas szintű tájékoztatását és az országos szintű kommunikációba való széleskörű bevonását. Kutatásaim során feltártam, hogy szükséges az ország minél nagyobb területének lefedése Leader helyi akciócsoportokkal, annak érdekében, hogy: A kisértékű helyi fejlesztések minél több potenciális pályázóhoz eljussanak Az alulról induló kezdeményezések módszerét minél több helyi szereplő megismerhesse A programozás során minél több hasznosítható partneri hálózat jöhessen létre Az innovatív ötletek ne vesszenek el Integrált fejlesztések valósuljanak meg
10
Hazánkban egy átlagos akciócsoport létszáma 22 882 fő, míg az unióban ez a szám: 56 000 fő. A több évtizedes gyakorlatnak megfelelően véleményem szerint a program területi lefedettségének növelése kizárólag az akciócsoportok területének növelésével valósítható meg. Sajnos hazánkban a lefedettséget a helyi akciócsoportok számának növelésével terjesztette ki a központi irányítás, nem pedig a csoportméretek növelésével. A jövőbeni Leader programok tervezésekor ösztönözni szükséges a nagyobb területeken történő együttműködéseket. A Göcsej, a Vasi-Hegyhát és a Pannontáj-Sokoró térségekben lefolytatott kérdőíves kutatásomból kiderült, hogy a térségek húzóágazatát jelentő helyi termékek és falusi turizmus szolgáltatások már jelen vannak a térségben, de kínálóik rendkívül alacsony összeget költenek marketingtevékenységre. Kutatásaim során feltártam, hogy a három legnépszerűbb marketing jellegű tevékenység helyi termékeket és turisztikai szolgáltatásokat kínálók körében a saját honlap, a vásárokon való részvétel és a közös kiadványokban való megjelenés volt. A helyi termékek, turisztikai szolgáltatások marketingje, népszerűsítése tehát még gyerekcipőben jár a Nyugat-Dunántúlon.
Kínálóik
kivétel
nélkül
szükségesnek
tartják
helyi
termékek/szolgáltatások/turisztikai programok, látnivalók közös kínálatát egységes arculat mellett. A védjegyrendszer jól ismert és elismert a térségekben, a kínálattal rendelkezők, több, mint
háromnegyede
bevonná
termékét/szolgáltatását
a
védjegyrendszerbe
A
helyi
védjegyrendszer bővítéséhez a Göcsejben, a regionális védjegyrendszer kiterjesztéshez a Vasi-Hegyháton és a bevezetéséhez a Pannontáj-Sokoró térségben szükséges egy-egy nagy tapasztalatokkal bíró szervezet megbízása, valamint további pályázati források bevonása a 2007-2013-as Leader időszakra nézve. A védjegyrendszerbe bevont termékek és szolgáltatások értékesítési lehetőségei bővülhetnek és a kutatásaim alapján a válaszadók az alábbi előnyöket várják a védjegyrendszertől: egységes arculatot teremt, piaci elismertséget hoz, minőségi garanciát nyújt a helyi termékeknek és turisztikai szolgáltatásoknak. Kutatásaim során szembesültem azzal az eredménnyel, hogy a helyi akciócsoportok nemzetközi együttműködéseinek száma messze elmaradt a várakozásoktól. Ennek okait abban látom, hogy a helyi közösségeket túlságosan lefoglalta a helyi tervezés és annak akadozása, valamint az együttműködés megelőlegezésére szolgáló saját erő hiánya is fontos akadályozó tényezőnek bizonyult. Több esetben a megfelelő nyelvtudás hiánya tartotta vissza a helyi vezetőket a külföldi partnerkereséstől, illetve nem tudták, hol és hogyan találhatnak külföldi együttműködőket.
11
A következő Leader programok során szükséges a nemzetközi együttműködések, tapasztalatcserék ösztönzése, amelyre az alábbi eszközöket javaslom: Az európai Unió Leader csoportjainak partnerkeresési weboldal létesítése, ahol közzéteszik a nemzetközi együttműködést kereső csoportok elérhetőségeit az unió minden országának nyelvére lefordítva. A hazai Leader csoportok számára előnyös lenne egy egyeztető fórum létrehozása, ahol időközönkénti rendszerességgel megtárgyalhatnák az aktuális kérdéseket, és segítenék őket országos és nemzetközi partnerek keresésében is. Szükséges lenne egyfajta kedvező hitelfelvételi lehetőség biztosítása a helyi akciócsoportok számára a saját fejlesztési és működési kiadásaik előfinanszírozására. A LEADER program a többi vidékfejlesztési eszköztől nem tartalmilag tér el - sőt tartalom szempontjából azokhoz igen hasonló - , hanem az intézkedések megvalósítási módjában. A fő különbség az, ahogy a Leader intézkedések a vidéki közösségekben, illetve általuk összekapcsolódnak. A program mára megérett arra, hogy a tagállamok hatóságai és az akciócsoportok a LEADER-megközelítés megvalósításának következő szintjére lépjenek.
12
6. Új és újszerű tudományos eredmények
1. Komplex elemzéssel elvégeztem a Leader program decentralizált működési modelljének hazai vizsgálatát. Primer és szekunder kutatásokkal rámutattam, hogy a Leader program hazai bevezetése nem megfelelő hatékonysággal történt, a program lebonyolítása túlbürokratizált módon zajlott. Az egyes eljárásrendi elemeket – pályázati kiírások, pályázati adatlapok és pénzügyi elszámolás - a pályázók bonyolultnak, az elbírálás folyamatát pedig rendkívül lassúnak ítélték meg. A központi hatóságoktól nem kaptak kellő mértékű szakmai segítséget a kvantitatív megkérdezés szerint. A kutatásom során kapott eredmények rámutatnak arra, hogy decentralizált döntéshozatal helyben, a Leader térségekben, az akciócsoportok Helyi Bíráló és Monitoring Bizottságai által megvalósult. A helyi döntések azonban nem érvényesülhettek, mivel azokat a központi hatóságok felülbírálták, és több esetben a helyi bizottságok által jóváhagyott pályázatokat elutasították. A Leader program során tehát nem érvényesült a helyi döntések súlya, nem valósult meg a decentralizált döntéshozatali elven működő programozás. 2. A résztézis: A Nyugat-dunántúli Régió három térségében végzett kutatásaim alapján feltártam, hogy a válaszadók legnagyobb része a helyi és térségi, személyes kapcsolatrendszeren alapuló tájékozódási formákat preferálta az országos médiákkal szemben a Leader programmal kapcsolatos információ gyűjtése céljából. Elemzéseimmel rámutattam, hogy mindhárom vizsgált szektor esetén a leggyakrabban használt információs csatorna a kistérségi menedzser vagy pályázatíró személye. Bizonyítást nyert, hogy a vállalkozások szerteágazóbb információs rendszerből tájékozódnak, több információs csatornát használnak, mint a civilek vagy az önkormányzatok. Vizsgálataim szerint a különböző információs csatornák használata más-más módon hat a tájékozottságra: az országos információs csatornákat használó pályázók nem elégedettek a Leader program lehetőségeiről szóló tájékoztatás mennyiségével, míg a helyi, térségi információs csatornákat preferáló pályázók elégedettek. A tömegmédiák használata nem jellemző a vidéki térségekben pályázati információszerzés céljából.
13
B résztézis: Primer és szekunder adatok elemzésével feltártam, hogy a Leader programban a vidéki vállalkozások aktivitása a a Nyugat-dunántúli Régióban alacsony szinten maradt a következő okok miatt: Kutatásaim során rámutattam, hogy a Leader központ által használt tömegmédiák nem szolgáltattak kellő mennyiségű információt a Leader program sikeres elindításához, az országos szintű tájékoztatás a kívánt mértéktől messze elmaradt. A primer és szekunder adatok elemzése alapján bizonyítást nyert, hogy a vállalkozói szektornak más szektoroknál alacsonyabb mértékű a támogatási aránya: a vállalkozások többsége mindösszesen 45%-os arányú támogatáshoz juthatott a pályázati folyamatok során, szemben az önkormányzati és civil szektorral, akik többsége 85%-os arányú támogatásban részesülhetett. A kutatásaim során vizsgált térségekben a helyi termék fejlesztése, a humánerőforrásfejlesztés és a közösség- és identitásfejlesztés pályázati célok kivételével minden pályázati célnál az önkormányzati fejlesztések kerültek többségbe, így az önkormányzati szektor a pályázati jogcímekre jutó források jelentős részét felhasználta turisztikai, környezetvédelmi, életminőség javítását, örökségvédelmet és információáramlást szolgáló célokra. Elemzéseimből kiderült, hogy a vállalkozói szektornak jobbak a tapasztalatai a helyi döntéshozatal érvényesülésével kapcsolatban az önkormányzati és civil szektornál, azaz nagyobb arányban elégedettek a helyi döntések súlyával, a pályázati adatlapok és a pénzügyi elszámolás azonban a vállalkozói szektornak okoztak legnagyobb nehézséget. 3. Vizsgálataim szerint a Nyugat-dunántúli Régió három elemzett térségének pályázói mindössze alig egynegyede költött helyi terméke, turisztikai szolgáltatása marketingjére a Leader program forrásaiból. Azoknak a pályázóknak, akik költöttek erre a célra, közel a fele 100 ezer Ft alatti összeget fordított marketingtevékenységre. A helyi termékek, turisztikai szolgáltatások marketingtevékenységének finanszírozása a Leader programból így alacsony mértékű maradt. Feltártam, hogy azok között a pályázók között, akik marketingtevékenységre is fordítottak a pályázati összköltségből, a három legnépszerűbb tevékenység a saját honlap, a vásárokon való részvétel és a közös kiadványokban való megjelenés volt.
14
4. Kutatásaim során bizonyítást nyert, hogy a térségi szereplők jól ismerik a védjegyrendszer jelentését, és legnagyobb részük be is vonná termékét, szolgáltatását egy helyi, vagy regionális védjegyrendszerbe. A kvantitatív felmérés alapján a térségi védjegytől használói a következő előnyöket várják: egységes arculatot teremt a térségnek, minőségi garanciát nyújt a vásárlóknak, és piaci elismertséget hoz a helyi termékeknek és turisztikai szolgáltatásoknak.
15
7. Publikációk jegyzéke Hazai folyóiratban megjelent cikkek 1. Fodor D. (2002): Barokk menetvágó – avagy a Zalarét iparoskultúrájának bemutatása, Falu Város Régió – Terület- és településfejlesztési folyóirat, 2002/6., ISSN: 12182613, 35-36 p. 2. Fodor D. – Kocsondi T. – Kocsondi J. (2006): A LEADER+ indulása Magyarországon, Gazdálkodás – agrárökonómiai tudományos folyóirat 2006. 4., 50. évfolyam, HU ISSN 0046-5518, 83-90 p. 3. Fodor D. (2007): „Legjobb Uniós Kistérség Pályázati Díj 2006” nyertese, Jegyző és Közigazgatás–Igazgatásszervezési és Informatikai Szaklap, IX. évfolyam, 1. szám, 2007. január – február, ISSN: 1589-3383, 14-15. p. 4. Szili-Fodor D. (2009): Közfoglalkoztatás a zalaegerszegi kistérségben –az „Út a munkához”
program
gyakorlati
megvalósítása,
Jegyző
és
Közigazgatás
–
Igazgatásszervezési, Területfejlesztési és Informatikai Szaklap, A Jegyzők Országos Szövetsége és a Városi Jegyzők Egyesülete Hivatalos Lapja, XI. évfolyam, 4. szám, 2009. július-augusztus, ISSN:1589-3383, 36.p. 5. Szili-Fodor D. – Kocsondi J. (2011): ’Heritage as a resource’ Leader+ results of Göcsej-Middle Zala LAG, Georgikon for Agriculture, Megjelenés alatt, 2011/1.
Nemzetközi folyóiratban megjelent cikk 1. Szili-Fodor D. (2011): The experiences of the introduction of Leader+ program in Hungary, Journal of Central European Agriculture, ISSN 1332 – 9049, Megjelenés alatt Könyv, könyvrészlet 1. Kocsondi J. – Fodor D. – Kocsondi T. (2006): Integrált programozás a LEADER+ példáján keresztül, A térségfejlesztés vezetési és szervezési összefüggései, Lektorálta: Prof. Dr. Nagy Tibor, Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, ISBN 963 9274 96 8, 2006., 39-44 p.
16
Magyar nyelvű konferencia előadások, közlemények 1. Fodor D. (2005): Az AVOP LEADER+ program és a magyarországi kísérleti LEADER bemutatása, AVOP LEADER+ Készségek elsajátítása Leader képzés, 2005. május 26., Zalaegerszeg, PROMEI Faluműhely Alapítvány –SZRVA – ZRVA 2. Fodor
D.
(2005):
Kistérségi
agrárstruktúra
és
vidékfejlesztési
programok
felülvizsgálatának módszere és tapasztalatai, XLVII. Georgikon Napok, 2005. szeptember 29-30., Keszthely, ISBN 963 9096 99 7, Összefoglaló 243. p., Tanulmány CD-n ISBN 963 9639 03 6. 3. Fodor D. (2006): A közigazgatási reform területi vetületei, Területfejlesztési Szabadegyetem, Soproni Regionális Tudományos Műhely, 2006. március 29., Sopron 4. Fodor
D.
(2006):
A
Zalaegerszeg
és
Térsége
Többcélú
Társulás
közmunkaprogramjának bemutatása, Közmunka Konferencia, 2006. március 24. Nagylengyel 5. Fodor D. – Kocsondi T. (2006): Alulról jövő kezdeményezések a LEADER tükrében, X. Nemzetközi Agrárökonómiai Tudományos Napok, Gyöngyös, 2006. március 3031., Összefoglaló 281. p., Tanulmány CD-n ISBN 963 229 623 0. 6. Fodor D. – Kocsondi T. (2006): Stratégiai tervezés a DLG módszertannal, X. Nemzetközi Agrárökonómiai Tudományos Napok, Gyöngyös, 2006. március 30-31., Összefoglaló 281. p., Tanulmány CD-n ISBN 963 229 623 0. 7. Fodor D. (2006): „Közösségi kezdeményezés a vidékért” – LEADER- Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan!, Zalai Falu XVI. évf. 1.szám, a Zalai Falvakért Egyesület lapja, Művelődési és Közoktatási Minisztérium B/SZI/1280/Z/92, 2-3p. 8. Kocsondi J. – Fodor D. – Kocsondi T. - Fekete E. (2006): A LEADER program szerepe a Nemzeti Agrár- Vidékfejlesztési Stratégiában 2007-2013, VI. Regionális Tanácsadási Konferencia – „Új kihívások kapujában- Mit hoz a 2007-2013 tervezési időszak a KKV-k számára”, 2006. október 12., Miskolci Egyetem Gazdálkodástani Intézet, ISBN 978-963-661-737-0
17
9. Fodor D. – Bencze H. (2007): A LEADER+ integrált vidékfejlesztési program bemutatása az Észak- Zalai Tematikus Utak LEADER+ Helyi Akciócsoport példáján keresztül,
Nyugat-
Magyarországi
Egyetem,
Mezőgazdaságtudományi
Kar,
INTERREG IIIC RENE Konferencia „A direktértékesítés jövője és lehetőségei az átalakuló mezőgazdasági piacokon” –Vidékfejlesztési Tudományos Fórum, 2007. február 15-16., Mosonmagyaróvár 10. Fodor D. (2007): A Zalaegerszeg és Térsége Többcélú Kistérségi Társuláshoz tartozó aprófalvas települések és az ott élők gondjai, problémái az esélyegyenlőség tükrében, – vitaindító konferenciaelőadás, Egyenlő esélyek mindenki számára – Európai Év 2007, Keszthelyi Esélyek Háza, Kistérségi Esélyegyenlőségi Szakmai Napok, Zalaegerszeg, 2007. február 27. 11. Szili-Fodor D. (2007): Kistérségi együttműködések és programok az élethosszig tartó tanulás meghonosítására, a kistérségi társulások hatóköre, „A lifelong learning és a Zala megyei munkaerőpiac valósága” című projektzáró konferencia, Gönczi Ferenc Általános Művelődési Központ és Közép-Európai Kulturális Intézet, Zalaegerszeg 2007. október 24. 12. Szili-Fodor D. (2007): A többcélú kistérségi társulás közoktatási feladatköre a zalaegerszegi kistérségben, „Segítünk jó döntéseket hozni!”- intézményvezetők szakmai
konferenciája,
Zala
Megyei
Önkormányzat
Pedagógiai
Intézete,
Zalaegerszeg, 2007. november 22. 13. Szili-Fodor D. – Kocsondi J. (2008): Az Észak-zalai Tematikus Utak LEADER+ Helyi Akciócsoport tevékenysége, XI. Nemzetközi Agrárökonómiai Tudományos Napok, Károly Róbert Főiskola Gyöngyös, 2008. március 27-28., Felelős kiadó: Dr. Magda Sándor, Károly Róbert Főiskola, ISBN 978-963-87831-2-7, 660-667 p. 14. Szili-Fodor D. – Kónya Zs. – Tóth N. (2008): „Szegek között – Göcsej örök” –a Göcsej és a Zalavölgy bemutatása, Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium „Magyarország legjobb, élő hagyományokat őrző turisztikai desztinációja” – Zárókonferencia, 2008. május 8., Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest , ezüst minősítés (CD-n)
18
15. Kocsondi J. - Szili-Fodor D. - Lukács G. (2009): A Leader+ program eredményei a Göcsej térségben, AGTEDU 2009 „Tudomány és oktatás” - konferencia a Kecskeméti Főiskolán a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából, 2009. november 5., Kecskemét, ISBN 978-963-7294-78-5. 16. Szili-Fodor D. (2009): „Szegek között Göcsej örök" - ízelítő a Zalaegerszeg és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás területfejlesztési pályázataiból, „Öt évesek lettünk!” , VI. Országos Kistérségi Konferencia Miskolc –Lillafüred, 2009. november 17-18. 17. Szili–Fodor D. – Tóth É. – Kocsondi J. (2010): A Göcsej Térségi Leader program, XII. Nemzetközi Agrárökonómiai Tudományos Napok, Károly Róbert Főiskola Gyöngyös, „Fenntartható versenyképesség válság idején”, 2010. március 25-26. Felelős kiadó: Dr. Magda Sándor, Károly Róbert Főiskola, ISBN 978-963-9941-09-0 18. Szili-Fodor D. – Kocsondi J. – Lukács G. (2010): „Az Élhető Göcsej” – Leader Program a helyi termékek védelméért, LII. Georgikon Napok, 52nd Georgikon Scientific Conference, „Gazdaságosság és/vagy biodiverzitás?” Keszthely, 2010. szeptember 30 – október 1. Megjelenés alatt Idegen nyelvű konferencia előadás, közlemény 1. Fodor D. (2006): Activity of Göcsej–Middle-Zala Local Action Group and Northern– Zala Thematic Routes Local Action Group, Representation of the West Pannon Region on the Open Day of Insitutes of Brussels, 6 May 2006, Committee of the Regions, Brussels Egyéb cikkek Kapcsolódó saját nyilatkozatok és újságcikkek a helyi és regionális médiában
19
8. Hivatkozások
1.
Buckwell A. et.al. (1998): Towards a Common Agricultural and Rural Policy for Europe. European Economy, European Commission for Economic and Financial Affairs. Reports and Studies 5. 54. p.
2.
European Commission (2006): The Leader Approach: a basic guide. 1-15.p.
3.
European Commission (2010): Background note: Commission Communication on the future of the CAP, MEMO/10/587, Brussels, 18. November 2010. 1-4. p.
4.
Fischer Boel M. (2008): Mezőgazdaság- és vidékfejlesztés Magyarországon és Európában. Gazdálkodás, 2008. LII. 21. ksz. 7-8. p.
5.
Kölcsei T. (2004): Vidékfejlesztési kilátások az EU-ban (2007-13). Gazdálkodás, XLVIII (2) 75-77.p
6.
Labbancz M. (2003): A Leader program. Európai Füzetek - Szakmai összefoglaló a magyar csatlakozási tárgyalások lezárt fejezeteiből. A Miniszterelnöki Hivatal Kormányzati Stratégiai Elemző Központ és a Külügyminisztérium közös kiadványa. Budapest, ISSN: 1589-4509, 37. szám 4-7.p.
7.
Loncsár K. (2005): Program a programban – a LEADER Magyarországon. Az Európai Unió agrárgazdasága- Agrareconomy of the European Union, HU – ISSN 1416-6194, Agroinform Kiadó Kft, Budapest, 2005. X. 1-2., 12-15.p.
8.
Miskó K. (2006): A Leader program, mint vidékfejlesztési lehetőség. Doktori értekezés, Gödöllő, Szent István Egyetem, 41.p, 111-112.p.
9.
Ray C. (2000): The EU LEADER programme: rural development laboratory. Sociologia Ruralis 40 (2) 163-172.p.
10. Vidékfejlesztési
Minisztérium
Vidékfejlesztési
Államtitkárság
–
Leader
Munkacsoport (2010): A Leader program átalakítása. Társadalmi vitaanyag, 3-15.p.
20
