LDM új foglalkoztató- és oktatótermének múzeumpedagógiai ajánlata – foglalkozásleírások 1
2
3
Az őskori ember környezete Az 1-6 foglalkozás megvalósítható egy foglalkozás keretében (csoportbontással egy osztálynyi gyerekkel), de igény szerint önálló óraként is megtartható! A foglalkozás bevezetőjeként a gyerekek megnézik az állandó kiállítás őskori anyagát, majd kapnak ismertetőt (előadás, prezentáció, paravánokon képes bemutató vagy adatbázis formájában - korosztályok szerint) a neolitikumról. A feladatok megoldásához ebből az anyagból kell kiválasztaniuk a szükséges információkat. Az őskor nagyobbik felében a kő volt a szerszámok készítésére szolgáló legfontosabb nyersanyag. A megfelelő minőségű nyersanyaghoz való hozzájutás lehetett a közösségek sikerességének záloga. A kövek eredetének geológiai azonosíthatósága révén feltérképezhető a neolitikus csoportok kapcsolatrendszere. A neolitikus emberek ismerték a környezetüket, felderítettek minden használható nyersanyagforrást. A Bakonyban több helyen található jura korú mészkőben radiolarit réteg (egysejtűből képződött mélytengeri üledék, az általános szóhasználatban tűzkő), mely kiválóan alkalmas pattintott eszközök készítésére. Gyakori kőzet errefelé a bazalt, melyből őrlőkövet és favágásra alkalmas nagy kőbaltát készítettek. Feladatok: térképen megkeresni a szentgáli Tűzköves-hegyet, a kőhalmazból kiválogatni a tűzkövet, szétválogatni a különböző színű (és eredetű) tűzköveket a nyersanyagforrások mintái alapján. Az őskori ember kőeszközei A foglalkozás bevezetőjeként a gyerekek megnézik az állandó kiállítás őskori anyagát, majd kapnak ismertetőt (előadás, prezentáció, paravánokon képes bemutató vagy adatbázis formájában - korosztályok szerint) a neolitikumról. A feladatok megoldásához ebből az anyagból kell kiválasztaniuk a szükséges információkat. A kibányászott kőanyagot a bányánál megtisztították a felesleges mészkőtől, majd az ún. előmagkövet a településre vitték, ahol magkő formájúra alakították. A magkőről aztán szabályos pengéket tudtak leütni. A pengéket retusálták (élezték), tovább alakították speciális eszközöket készítve (pl. fúrót) és ha kellett benyelezték. Feladatok: ismerkedés a pattintott eszköztípusokkal, eszköz és szilánk szétválasztása rajzban, kőeszközök fotóját kiegészíteni rajzban nyéllel, pontosan kialakítva a nyelezés módját, szilánkok leválasztása ütőkővel, faág metszése pattintékkal, bazaltdarab csiszolása nedves homokkal, kőfajták szétválogatása felhasználhatóság szerint (pattintásra alkalmas, csiszolásra alkalmas, háztartási kő) Az őskori kerámia A foglalkozás bevezetőjeként a gyerekek megnézik az állandó kiállítás őskori anyagát, majd kapnak ismertetőt (előadás, prezentáció, paravánokon képes bemutató vagy adatbázis formájában - korosztályok szerint) a neolitikumról. A feladatok megoldásához ebből az anyagból kell kiválasztaniuk a szükséges információkat. Az első kerámiatárgyak női szobrok voltak a paleolitikumban. A kerámiakészítés mint edénykészítés azonban neolitikus eredetű. A főzésben játszik az edény szerepet, amikor a gabonából kását készítettek, korábban ilyesmire nem volt szükség. Az agyag kiégethetőségének ötlete talán a paleolitikus idolokra vezethető vissza, szóba jöhet még az agyaggal tapasztott kosarak készítése és véletlen elégése. A korai formák ilyen természetes anyagú edényekre vezethetők vissza. A probléma az, hogy a legelső próbálkozások nem maradtak meg, mi csak a már sikeres kerámiakészítés eredményeivel találkozunk, ezért bizonytalan az eredet. A legkorábbi edény a Közel-Keleten került elő, mintegy 10 ezer éves. Nálunk a Dunántúlon kb. az i.e. 6. évezred második felétől ismert
4
5
a kerámiaedény. Az agyagot alaposan meg kell dolgozni, mielőtt edény formálható belőle, ezek a munkafázisok, hozzákevert anyagok teszik, hogy koronként jól elkülöníthetők az edények, valamint a formák, díszítőelemek divatja is állandóan változott. Az edény törékeny, de ha egyszer eltört, a darabjai már örökéletűek a földben. Így lehet a régészeti kormeghatározás alapja, a legfontosabb lelettípus. Eleinte korong nélkül készültek az edények, az első korongot a kelták alkalmazták. Nem volt edényégető kemence sem, gödörben égették ki a kerámiát. Emiatt gyenge fokú a kiégettsége. Minden darab egyedi, az őskorban igény volt a szép edényre, karcolták, festették, polírozták a darabokat. Feladatok: alapformák készítése agyagból, a kerámiatöredékek szétválogatása soványítóanyag szerint, megtervezni rajzban egy háztartás kerámiakészletét Őskori kultuszok A foglalkozás bevezetőjeként a gyerekek megnézik az állandó kiállítás őskori anyagát, majd kapnak ismertetőt (előadás, prezentáció, paravánokon képes bemutató vagy adatbázis formájában - korosztályok szerint) a neolitikumról. A feladatok megoldásához ebből az anyagból kell kiválasztaniuk a szükséges információkat. A kultusz az őskori életmód szerves része, elválaszthatatlan más életmegnyilvánulásoktól, magától a hétköznapi élettől. Ennek csupán tárgyi emlékei maradnak fenn, a lényeg azonban maga a rítus volt, melynek megismerésére kevés a fennmaradt adat. A paraszti népek gondolkodásának analógiájára általánosan feltételezett, hogy a kultusz középpontjában a termékenység állt. Ennek tárgyi emlékei lennének az agyagszobrok. A neolitikum jellemzője a figurális agyagszobrok készítése. Általában omladékrétegben, szemét között kerülnek elő. De mi a különbség a rituális és a hétköznapi szemét között? Semmi. Legvalószínűbb az a feltételezés, hogy a házak omladékában talált idolok a házi szentély részei. A néprajzból ismert „szent sarok„ fogalma érvényes lehet az őskori házakra is. Feladatok: kis női szobor formázása agyagból, rajzos rekonstrukció a viseletről (a régi öltöztető babához hasonló módon, esetleg digitálisan), kicsik számára: rekonstruált kötény, hajpánt felvétele Az őskori ház A foglalkozás bevezetőjeként a gyerekek megnézik az állandó kiállítás őskori anyagát, majd kapnak ismertetőt (előadás, prezentáció, paravánokon képes bemutató vagy adatbázis formájában - korosztályok szerint) a neolitikumról. A feladatok megoldásához ebből az anyagból kell kiválasztaniuk a szükséges információkat. Az i.e. 6. évezredben született meg és terjedt el Közép-Európában a földművelést meghonosító vonaldíszes kerámia kultúra találmányaként a faszerkezetes, vesszőfonatú, agyaggal tapasztott oldalú, ún. paticsfalú háztípus. Az építőanyag használhatóságát az életmódon kívül elsősorban a természeti környezet, a talajviszonyok és a klíma, különösen a csapadék mennyisége határozza meg. A sövényfalú, tapasztott ház a középeurópai klímának elsőrangúan meg-felelt, ennek tudható be, hogy az őskor egészében használatos volt a régészeti leletek tanúsága szerint, és a középkorban újra felbukkant, majd később a népi építészetben sem merült feledésbe mint építési technológia. A vonaldíszes kultúra házai méretarányaikat tekintve igen hasonlóak az újkori parasztházakhoz. Az őskor későbbi szakaszaiban, sőt a korai középkorban is sokkal kisebb méretű lakóépítményeket használtak. Mellettük a vonaldíszes kultúra hosszú házainak monumentalitása szembetűnő, használati értékükön túl bizonyára szimbolikus jelentőséggel is bírtak ezek az építmények. A feltárásokon az őskori házaknak csak a földbe ásott alapozását találjuk meg és a leégett házak maradványait. A pusztítást okozó tűz intenzitásának függvényében jobban vagy kevésbé jól átégettek a falmaradványok. Az esetek többségében az agyagtapasztás nem ég ki teljesen, és a talajban az erózió
2
6
7
8
elpusztítja, csupán vöröses elszíneződésként érzékelhető. Erősen kiégett darabok azonban ellenállnak az eróziónak és megőrzik az épület szerkezetét adó fa elemek lenyomatát. E lenyomatok alapján rekonstruál-ható – bizonyos határok között – a falrakási technika, a rekonstruált részletek összevethetők a népi építészetből ismert eljárásokkal. A lenyomatok tanúsága szerint a fent említett kutatás keretében feltárt késő neolitikus lelőhelyeken általában ujjnyi vastagú vesszőből készült a sövényfonat, az áglenyomatot őrző darabok a leggyakoribbak. Hasított léclenyomatok a vesszőfonattal azonos darabokon előfordulva utalnak az összeerősítésnél használt lécekre. Feladatok: házmodell készítése agyagból, faágacskákból, szalmából, házépítés számítógépes modellálása (ásatási területre ház elhelyezése animációval), a ház díszítése: paravánokra kifeszített papírra mint házfalra az edényeken megfigyelt minták felfestése. Az őskori település A foglalkozás bevezetőjeként a gyerekek megnézik az állandó kiállítás őskori anyagát, majd kapnak ismertetőt (előadás, prezentáció, paravánokon képes bemutató vagy adatbázis formájában - korosztályok szerint) a neolitikumról. A feladatok megoldásához ebből az anyagból kell kiválasztaniuk a szükséges információkat. A neolitikus falvak az összefüggő erdőségekbe vágott tisztásokon éltek, csupán néhány házból álltak és önellátóak voltak. A neolitikus agrárgazdaság néhány növényfajta termesztésére és állatfajta tenyésztésére specializálódott. Ezek a gabonafélék, köles, len, kecske, juh, szarvasmarha, disznó és természetesen a kutya. Feladatok: falu benépesítése növényekkel, állatokkal – mágneses táblára felrakni a neolitikus ház udvarán előfordulható fajták nagyméretű képeit, ásatási állatcsont-töredékeket fajtánként szétválogatni a minták alapján. Végül: a csoportokban végzett munkát egyesítve berendezni a teljes falut: embereket, állatokat, növényeket, eszközöket, idolokat házakat.(Állatröntgen-képek) Római mozaikok A foglalkozás főszereplője egy római körző (jelenleg az állandó kiállításban szerepel), illetve annak műtárgymásolata. Foglalkozás: A körző, mint római kori munkaeszköz bemutatása. A gyakorlati funkciók közül a mozaikpadló készítésének kiemelése. Geometrikus minták kialakítása körző segítségével és azok kombináció. A mozaikpadlók motívumkincsének áttekintése a balácai villagazdaság mozaikjai alapján, kitekintéssel a helyi növény és állatvilág ábrázolására. Kézműves foglalkozás: A gyerekek, korosztálytól függően megválasztott eszközökkel és anyagokkal, az ismert Veszprém megyei mozaikanyag motívumkincséből kiválasztott részleteket, nagyobb egységeket készítenék el. A kisebbek kartonlapra színes papírból kivágott darabokból ill. növényi magok felhasználásával készítenék el mozaikokat, míg a nagyobbak falapra, műkőből, vagy összetört kerámiadarabokból, a mozaikkészítés eredeti technikáját követve dolgoznának. Ez utóbbi esetben a foglalkozást kiegészítené a spilimbergoi (I) mozaikiskola bemutatkozó filmje. Római fegyverzet A foglalkozás főszereplője az inotai halomsírból előkerült pajzsdudor (jelenleg az állandó kiállításban), ill. annak műtárgymásolata. Az inotai pajzsdudor révén lehetőség lenne a római hadsereg bemutatására. Azaz, hogyan változott a köztársaságkor után a hadsereg felépítése, szerkezete. Milyen fegyvereket használtak, hogyan változott a fegyverzet a kora császárkortól a késő antikvitásig. Milyen szerkezetű volt egy római katonai tábor, milyen volt a katonák mindennapja a békeidőben. Esetlegesen a limesen túli barbár népek bemutatása, élete a rómaiak mellett. Kézműves foglakozás:
3
Római pajzs készítése papírból. A fémes hatást akryl festékkel érnénk el. Lehetőség van az egyéb fegyverzet elkészítésére is hasonló alapanyagból. Ezzel a felszereléssel a gyerekek kisebb jeleneteket is bemutathatnak a római Pannonia történelmének korai időszakából. Római tábor felépítése kockákból Szerepjáték: Idő: III. század A megújuló barbár betörések miatt a római csapatmozgás megélénkül a provincia belsejében is. A Balaton-felvidéki villák békéjét és biztonságát is veszélyeztetik már a portyázó germánok és szarmaták. Egy alkalommal az erre vonuló legio küldöttsége keresi fel a közeli villagazdaságot. A katonákat vendégül látja a házigazda, cserébe híreket vár a katonai helyzetről. A katonák szerint a gazda jobban tenné, ha értékeit összeszedve családjával együtt a tartomány biztonságosabb vidékeire húzódba vissza. 9
10 11
12 13
Római fűszerkert A balácai fűszerkertben megtalálható növények részletes ismertetése, botanikai jellemzőik, felhasználásuk a római kortól napjainkig. A téma kapcsán a gyerekek ismeretét akár előre elkésztett feladatlapokon, akár a digitális táblára kivetített kérdések révén lehetne elmélyíteni. Aesopus történetek Az ókori szerző rövid, velős állatmeséinek bemutatása. A kisebb gyerekek a foglalkozás során papírból elkészített maszkokban játszanák el történeteket. Római írás Az LDM régészeti gyűjteményében többféle alapanyagból, csontból és különböző fémekből készült stylusok találhatók. A gyerekek megismerkedhetnek a római írás kialakulásával, típusaival, az íróeszközök fajtáival, a ránk maradat, a megye területén előkerült és a régészeti gyűjteményben is megtalálható kisebb felirattöredékkel a téglába bekarcolt betűktől a római sírsztélékig. Ez utóbbi esetében kiváló helyszín a terepmunkára a balácai villagazdaság és romkertben található római kori lapidárium. Kézműves foglakozás: Jelenleg maradandó anyagból készült stylusokat ismerünk, de feltehetőleg egyszerű, fából készült darabok is létezhettek. A foglakozás során a gyerekek tárgymásolatként elkészített példányokkal, szintén előre elkészített viasztáblákon gyakorolnák a római betűket és számokat. Római ékszerek Kézműves foglalkozás, amelyhez a mintát eredeti leletek és műtárgymásolatok alkotják. Avar / honfoglaló férfiviselet: a tarsoly és az öv A foglalkozás az avarság / honfoglaló magyarság bemutatásával kezdődik (állandó kiállítás anyaga valamint digitális tartalmak segítségével (Az avarok, honfoglalók c. korábbi kiállítás tárgyai). Az avar korban mind a felnőttek, mind a gyerekek az értékeiket a bőr övre felfűzött tarsolyokban őrizték. Ezeket még a túlvilágra is magukkal vitték. Az ásatások során természetesen ezeket már nem találhatjuk meg, de a tarsolyokat díszítő leletek igen. Ezek alapján rekonstruálható a széles szájú, csontlemezzel lezárt férfi tarsoly vagy az öntött korongokkal díszített női tarsoly. A foglalkozások során a résztvevők rajzban vagy műbőr rekonstrukcióban elkészíthetik saját tarsolyukat, amelyet haza is vihetnek. A munkát a műtárgymásolatban elkészített tarsolyveretek és mintarajzok segítik. Az avar férfiak öltözékének legfontosabb darabja a veretekkel sűrűn díszített bőröv volt. Erre akasztották a fegyvereket, a kisebb bőr tarsolyt, amelybe csiholót és kovakövet vagy
4
14
15
16
más apróbb tárgyat őriztek, valamint a fa- vagy bőrtokban tartott kést. A veretekkel díszített öv egyúttal a tulajdonos rangját, származását is „elmesélte” a korabeli szemlélőnek. Az avar kor különböző időszakaiban a veretek száma, technikai kivitele, a díszítés, az öv szerkezete más és más volt. A régészeti leletek tükrében a résztvevők nemezből és színezett kivágott kartonpapír „veretekből” elkészíthetik saját övüket, amelyet haza is vihetnek. (A megfelelő méretű öv és a mellékszíjak leszabása után össze kell állítani az övet. El kell készíteni a kiválasztott veretsort és ismeretek alapján ezeket a megfelelő helyre kell rögzíteni.) Avar női viselet A résztvevők megismerkednek azokkal a régészeti leletekkel, amelyek a népvándorlás kori szövés, fonás, varrás kellékei voltak, illetve a néprajzi adatok segítségével a ruhák szabását és díszítését is elsajátíthatják. Korosztálytól függően lehetőség nyílik a fonás és a szövés műveletét gyakorolni. (Hosszabb foglalkozás vagy tábor esetén a gyerekek az orsógombot is maguk állíthatják elő) Az avar korban, a különböző időszakokban az asszonyok más-más típusú, díszítésű fülbevalót, nyakláncot, gyűrűt, karperecet viseltek. Feladat: a teremben kihelyezett ékszerek közül ki kell válogatniuk az avar és a honfoglalás koriakat, illetve az avar koron belül a különböző időszakok jellemző ékszer-összeállításokat. (Segítség: digitalizált anyag + állandó kiállítás) Korosztálytól függően az ékszerek bonyolultabb változataitól az egyszerű drótékszerekig elkészíthetik saját darabjaikat. Agyagból elkészíthetik a gyöngysorokat, a gyöngyöket a minták alapján díszíthetik. Legyél te is régész! Sír bontása 1. A különböző régészeti korokban az elhunytakat más-más temetkezési rítus szerint temették el. Ilyen volt a változó sírforma, csontváz helyzete, mellékletek, tájolás stb. A játék lényege, hogy egy kiválasztott régészeti vagy történeti kornak megfelelően a (műanyag) "csontvázat" a megfelelő tájolásban, helyzetben, koporsóban vagy a nélkül stb. "eltemetjük" a padlóba süllyesztett sír száraz homokjába, mellé helyezve a leleteket. (műtárgymásolatokat). A résztvevők feladata a sír szakszerű kibontása, teljes dokumentálása, a kibontott csontváz valamelyik korba való datálása. Ehhez a temetkezési szokások, a feltárt leletanyag elemzése során juthatnak el. (Segítség: digitalizált anyag számítógépen és a kiállítások) A résztvevők csapatot állíthatnak össze, amelynek tagjai közül az egyik az "ásatásvezető", aki ellenőri a sír kibontását, vigyáz a leletek épségére, illetve már a bontás fázisában, az előkerülő leletek alapján megpróbálja megállapítani, hogy az "elhunyt" mikor élhetett. Ehhez egy korszakok szerint összeállított leletcsoport lesz a segítségére. (Őskortól akár napjaikig) Egy csapattag vezeti az ásatási naplót, másik fotóz, harmadik rajzol, a negyedik írja a zacskókat és a végén csomagol, a többi felváltva bontja a sírt. Tervezett temetkezési típusok: 1. őskori férfi 2. őskori nő 3. római harcos 4. római nő 5. Avar férfi 6. Avar nő és gyermek 7. Honfoglaló férfi 8. honfoglaló nő 9 Árpád-kori férfi 10. Árpád-kori nő Legyél te is régész! Sír bontása 2 (További lehetőségek a 15. sz. foglalkozáshoz: ) • a honfoglalás kori női sír kibontása során előkerülnek a ruhákat és cipőt díszítő veretek. Ezek alapján a "régészeknek" értelmezni kell a leleteket, ki kell következtetni, hogy ezek milyen ruhát díszítettek, milyen volt a szabásmintája, milyen lábbelije volt stb. A kikövetkeztetett adatok alapján rekonstrukciós rajzot készítenek az elhunytról, ábrázolva a környezetét is. • Tarsoly előkerülése esetén el lehet készíteni a tarsolyt is. (Lásd 13. foglalkozás) • a csontváz kibontása után antropológiai értékelést kell adni. 5
•
17
18
19
állatcsontok esetén ki kell találni, hogy az adott sírban milyen állat/állatok csontjai voltak. • Növényi magok előkerülése esetén meg kell határozni, milyen növény magjairól van szó. Ezek alapján tovább lehet lépni az állattartás és növénytermesztés témakörére, valamint még tovább a táplálkozási szokások, főzés-sütés témakörére. Legyél te is régész! Szemétgödör bontása A sírhoz hasonló megoldással 60 x 60 x 100 cm-es kerekeken guruló dobozt készítünk, amely két részre van osztva. A plexilappal elválasztott egyik részben a bemutatandó régészeti rétegeket különböző talajtípusokkal mutatjuk be, míg a „feltárható” részben száraz homokban helyezzük el a rétegeknek megfelelő leleteket (többféle változatban) Pl a felső réteg az újkori "szemét", alatta késő középkor, alatta középkor, alatta honfoglalás kor, alatta avar kor, stb. a neolitikumig. Az egyes rétegekben előkerülő edénytöredékeket össze kell állítani (restaurálás), az előkerülő állatcsontok alapján következtetni az adott kor állattartására, a fém és más (újkorban lehet műanyag is stb.) leletek alapján a mindennapi életre. I. András király törvénybe idéz! A foglalkozás lényege egy szerepjáték, amelynek főszereplője a múzeum egyik féltve őrzött lelete: I. András idéző billoga. A játékban másolatban szerepel, s ez a másolat adja a mintát a kézműves foglalkozáshoz is, amelynek során a gyerekek vastag kartonból elkészíthetik a maguk idéző pecsétjét. Szerepjáték: a billogos ruhája alatt, nyakába akasztott (eltakart) pecséttel kiszáll az idézendő személyhez, s felszólítja, kövesse a király nevében. Ügyfél kineveti, elzavarja, kutyáját ráuszítja, nem veszi komolyan. Erre előveszi, s felmutatja jelvényét. Erre az illető megijed, lecsendesedik, s szó nélkül követi őt a törvénybe. Keménypapírra rajzolható, kivágható, madzagon nyakba akasztható a pecsét másolata (esetleg fotója). A korong alakú, egybeöntött füllel készített billog a királyt trónuson ülő alakja, koronával, felemelt jobbjában liliomos jogar, baljában országalma, kereszttel ábrázolja. Körirata: + ANDREAS DEI GRACIA REX VNGARORVM (András, Isten kegyelméből a magyarok királya). Nem irat megpecsételésre szolgált, hanem hivatali jelvény, a törvényszolga (billogos) ennek felmutatásával igazolta a többnyire írástudatlan ügyfél előtt, hogy a király megbízásából (akinek képe a pecséten látható), hivatalosan jár el. Gyógyító ereklye A foglalkozás lényege egy szerepjáték, amelynek főszereplője a múzeum egyik féltve őrzött lelete: a kijevi típusú ereklyetartó kereszt (fele). A játékban a tárgy másolatban szerepel, s ez a másolat adja a mintát a kézműves foglalkozáshoz is, amelynek során a gyerekek vastag kartonból elkészíthetik a maguk nyakba akasztható ereklyetartóját. A játék előtt bevezető beszélgetés szentkultuszról, ereklyékről, keresztes háborúkkal, illetve játék a Búcsúk és zarándoklatok a Kárpát-medencében című óriás társasjátékkal (Ünnepek és találkozás I. kiállításból) Szerepjáték: Búcsúban valaki az idegenből érkezett kegyszerárustól az ereklyetartó keresztet. Hazaviszi, s ráhelyezi nagybeteg hozzátartozójára, közben imádkozik az egybegyűlt rokonság. A beteg rövidesen meggyógyul, s egészségesen felkel. Hálát adnak a csodás gyógyulásért. Megajándékozzák az egyházat. (A tárgy: Legömbölyített végű görög kereszt. Rajta Szűz Mária, balján a kisded Jézussal. Mária feje felett és a két vízszintes keresztvégen 1-1 szent mellképe, továbbá cirill betűs felirat. A kereszt függőleges szárának alsó és felső végén fülmaradvány tengelylukkal. Eredetileg egy kis tengely mentén szétnyitható, két keresztfélből álló tartó volt ez, amelynek üreges belseje egy ereklyét rejtett magába. Ezeknek hitelességét főpapi pecsétes apró írás igazolta a múltban.) 6
20
21
22
23
24
25
26
Játékos tárgyismeret 1 A húsvéti ünnepkör A térben elhelyezett, kézbe fogható, számozással jelölt tárgyak és tárgycsoportok feldolgozásához feladatlap készül, amelyet a diákok csoportmunkában dolgoznak föl. A feladatmegoldások közös ellenőrzése során a tárgyak egy része kipróbálható (pl. húsvéti kereplő, tojásírás viasszal stb), más elemek szerepe vetített képek és magyarázó ábrák segítségével válik világossá. Játékos tárgyismeret 2 A karácsonyi ünnepkör A térben elhelyezett, kézbe fogható, számozással jelölt tárgyak és tárgycsoportok feldolgozásához feladatlap készül, amelyet a diákok csoportmunkában dolgoznak föl. A feladatmegoldások közös ellenőrzése során a tárgyak egy része kipróbálható (pl. aprószenteki korbács, hagymakalendárium stb), más elemek szerepe (pl. karácsonyi asztal) vetített képek és magyarázó ábrák segítségével válik világossá. Játékos tárgyismeret 3 A paraszti vászonholmi A teremben elhelyezetett műtárgyak (lakástextil, viseleti darabok, cséplőponyva, tarisznya stb.) megismerése feladatlap és ppt vetítés segítségével történik, melyet anyagismeret és technológiaismeret egészít ki. Az anyagismereti feladat textilminták bekötött szemmel való azonosításából áll, a technológiaismeret pedig kis méretű álló és fekvő szövőszékeken és hímzőrámákon, ill. madzagszövőkön való gyakorlással történik. Végül műtárgymásolatok és demonstrációs viseleti darabok segítségével a csoport egy fiú és lány tagja viseletbe öltözik, gyakorolja a kendőkötést, kipróbálja a csizmahúzót stb. Német nemzetiségi témanap Elsősorban a megye nemzetiségi iskoláinak meghirdetett foglalkozás, amely több részből ál1.1 ppt interaktív előadás a magyarországi és Veszprém megyei németek történetéből. 2. tárgyismereti vetélkedő elsősorban német viseleti darabok és szakrális tárgyak felhasználásával 3. kézműves foglalkozás: kékfestés / gyertyatekercs-készítés / keresztszemes monogramhímzés (a mintákat kézbe fogható, tanulmányozható eredeti műtárgyak alkotják). 4. sváb tánc alaplépéseinek elsajátítása (Nemzetiségi tábor résztvevőinek egész napos foglalkozásként, illetve tanórára vonatkozó igény esetén az 1-3 elem önállóan is megállja a helyét) mint múzeumi foglalkozás Cigány témanap Cigány tanulókat nevelő / cigány tanulókat nem nevelő osztályoknak egyaránt meghirdetett foglalkozás, amely több önálló részből áll. (Roma nemzetiségi tábor résztvevőinek az iskola és óvodapedagógusokkal való előzetes konzultáció alapján pontosítva a tematikát.) 1. Filmvetítés / ppt vetítés a magyarországi cigányság történetéről és kultúrájáról. 2. Játékos tárgyismereti vetélkedő a néprajzi gyűjtemény tárgyai segítségével (cigány viseleti darabok; rézműves és teknővájó szerszámok) 3. Cigány zene és tánc Az évkör szokásai 1 Komplex gyermekfoglalkozások (min 2 tanóra) a négy évszak egy-egy jeles napjához kapcsolódva: húshagyókedd - május 1 - Szent Mihály-nap – Luca-nap. Lehetséges elemek: ppt vetítés, feladatlap, tárgyismereti vetélkedő, egy-egy népszokáselem dramatikus betanulásával (Veszprém megyei lucázás). Érdemes a csoportoknak négy foglalkozást egy összefüggő sorozatként látogatni, mert így az évkör szokásainak szerkezetéről is képet kaphatnak a gyerekek, de külön-külön is látogatható. Az évkör szokásai 2 Komplex gyermekfoglalkozások (min 2 tanóra) a négy évszak egy-egy jeles napjához kapcsolódva: Mátyás nap - nagycsütörtök - Szent Iván - Márton nap. Lehetséges elemek: ppt vetítés, feladatlap, tárgyismereti vetélkedő, egy-egy népszokáselem dramatikus (pl. szentiváni ének),
7
27
28
29
30
31
Vedd birtokba a házat! Kiegészítő foglalkozás a Bakonyi Házhoz, de önállóan is meghirdethető. A tájházban történt tárlatvezetés után a Bakonyi ház 100 x 70 cm-es elől és felül nyitható makettje és a méretarányos berendezési tárgyak (bútorok, cserépedények stb) segítségével a gyerekek megpróbálják modellezni az ott látottakat, illetve vetítés segítségével megismerkednek más háztípusokkal és házberendezési típusokkal is. Közben megtanulják a paraszti bútorok nevét, jellemzőit. A ház modellezésének másik változata: alaprajz és felülnézeti berendezési tárgy-rajzok segítségével – ezt nagyobb gyerekek használhatják. Művészetről – kreatívan A veszprémi Laczkó Dezső Múzeum és testvér-intézményei (a Révkomáromi Dunamenti Múzeum és a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum és annak Gyárfás Jenő Képtára) közös szervezésében hasznos képzőművészeti oktatáshoz kapcsolódó játék szervezhető meg. Célja: az említett gyűjtemények kölcsönös megismertetése, vidám és hasznos vizuális játék-lehetőség teremtése mindhárom múzeum "körzetében". A játék a három múzeum képzőművészeti gyűjteményének válogatott anyagához kapcsolódik, amelyet vagy kiállításokon, vagy, - a lehetőségekhez alkalmazkodva-, vetített-képes előadásokkal ismerhetnek meg a diákok. A verseny ez után a gyűjtemények anyagából kiválasztott 3-3-3 műtárgyról készült puzzle-k kirakása, versenyszerűen, időre. Egryről - kreatívan 2006-ban készült el az Egry irka című foglalkoztató füzet, amelynek a feladatait csoportos foglalkozások keretei között is jól lehet alkalmazni. Kiegészítésként ehhez kapcsolódhatnak olyan kreatív grafikai manuális feladatok, amelyek során noteszek, vázlatfüzetek, határidő-naplók, naptárak, mappák, regiszteres noteszek, stb borítójára, illetve belsejébe is előre kinyomtatott, különböző színes Egry-kép reprodukciókat (vagy azok részleteit) lehet ráapplikálni. Az elkészült „terméket” átlátszó fóliával vonjuk be, hogy tartós legyen. Hasonló exkluzív kiadványok, gyári kivitelezésben, ismert művészek reprodukcióival nagyobb hazai (és külföldi) múzeumi boltokban is kaphatók. Ezek a saját kézzel készített noteszek, füzetek, (stb) egyedi, és kevésbé profi kivitelezésűek lesznek, viszont pontosan az egyedi kézműves jellegből adódóan igen kedves tárgyai lehetnek azoknak, akik elkészítik őket. Ezekhez a foglalkozásokhoz mindenképpen érdemes bevonni olyan művész-rajztanárokat is, akik gyakorlati téren is közvetlen kapcsolatban vannak a diákokkal. Városkép-kifestő Berkeny János Sámuel veszprémi születésű tanult rézmetsző és térképrajzoló három különböző nézőpontból (Veszprém kinézése Északra; Veszprém kinézése Délről, és Tizenhárom város felől) készített egyedi, finoman színezett tusrajzokat Veszprémről. Ezek a nagyméretű rajzok (52x73,5 cm; 48x71 cm; 51x 71 cm) bemutatják Veszprém jellegzetes épületeit, de közben a precíz illusztrátor módot talál arra is, hogy korabeli öltözéket viselő figurái hangulatos életképeket alkotva benépesítsék a városképeket. A három rajz színes reprodukciója mellett a rajzból kiemelt fekete-fehér felnagyított részletek egyrészt felhívják a figyelmet a képek részleteire, másrészt módot adnak a legkülönbözőbb kiszínezésekre. Ehhez mintául szolgál a most készülő a kifestőkönyv vidám, élénk színű borítója. A rajzos feladatokat a városkép műfajáról és a rajzolóról írt tájékoztatás egészíti ki. Fedezzük fel Endrődy Sándort! A gyerekek Endrődy 1914-ben megjelent A pálya végén c. dedikált verseskötetet dolgozzák fel, amelyet digitalizált formában ismerhetnek meg a tanulói számítógépek segítségével. Feladatok:
8
1. A pálya végén c. verseskötetéből keressen ki 3-3 olyan verset, amely Veszprémhez,
32
33
34
35
ill. a Balatonhoz kötődik és elemezzék tartalmi-stilisztikai szempontból 2. Endrődi a kurucdalok költőjeként lett országosan ismert, a millenium idején több versét megzenésítették. Keressék meg azt a költeményét, amelyet ma is énekelnek, azaz folklorizálódott. Nyomozás: sematikus Veszprém térképen ismerjék meg a város Endrődy emlékjeleit, emlékhelyeit: emléktábla, szobor, utca, lakótelep, illetve keressék meg és fényképezzék le. (Szükséges eszköz: néhány digitális fényképezőgép) Rendhagyó irodalomóra: Jókai Milyen demokraták vagyunk c. cikk - eredeti kézirat, ill. korabeli másolat, a Laczkó Dezső Múzeum Adattárában található. (digitalizálva tanulmányozható) A Milyen demokraták vagyunk c. írás Jókai újságírói tehetségéről vall. Zsurnalisztaként a jelen kérdései foglalkoztatták, olvasói számára értékrendet, erkölcsi mintát adott cikkeiben. Az 1858-ban indított élclapja, az Üstökös, a bátor politizálás egyik legfontosabb fórumává lett. A fenti írás e lap hasábjain jelent meg 1871. július 29-én. Balatonfüreden, újonnan épült, frissen birtokba vett nyaralójában vetette papírra, innen az alcíme: Fürdői prédikáció. A rendi világ polgárivá alakulásának konfliktusait taglalta a különböző titulusok, megszólítások ürügyén egymásba játszó ironikus, szarkasztikus, patetikus hangnemben társadalombírálatként, ugyanakkor szórakoztatóan. Cikke aktualitására és népszerűségére utal, hogy kéziratos másolatban terjesztették. Feladat: Gyűjtsék ki belőle a titulusokat, értelmezzék azokat etimológiai, szótörténeti tár segítségével. Néhányat közülük foglaljanak rövid, koridéző történetbe. Esetleg emeljék ki a titulusok közül azokat, amelyeket ma is használunk újra, de milyen rétegnek S milyen új titulusokról írhatna ma Jókai? Jókai levele szüleihez Pozsonyból (1836) – eredeti kézirat, a Laczkó Dezső Múzeum Adattárában található. (digitalizálva tanulmányozható) Feladat: elolvasni, értelmezni, milyen a szülő-gyermek viszony a reformkorban, cseregyermek-rendszer a nyelvtanuláshoz. – Tintával, kézzel írj levelet a szüleidnek, számolj be az iskoládról, tanulmányaidról. Jókai botanikai füzete (digitalizált változatban) Rendhagyó irodalomóra: Kisfaludy Sándor A múzeumban őrzött Kisfaludy-tárgyak és kéziratok bemutatása, a gazdálkodó nemesi származású költő életútjának és életkörülményeinek felidézése a badacsonyi Szegedy Róza-ház és a sümegi Kisfaludy-ház segítségével (ppt előadás) Feladat: szerepjáték formájában dolgozzák föl a gyermekek a költő-szerep változását (Kisfaludy, és egy mai költő beszélgetése életmódjukról, napirendjükről, feladatukról, társadalmi hivatásukról stb.) Játékműhely A néprajzi gyűjtemény gyermekjátékai alapján megtervezett kézművesfoglalkozás: játékkészítés a szükséges néprajzi ismeretek elsajátítása mellett Pl. kereplő, bodzapuska, tollpuska, krumpli-vízimalom, rongybaba. A hely, ahol élsz – virtuális város, virtuális házak, virtuális leletek. Veszprém, egy meghatározott részének (pl. Vár), ennek történetének őskortól napjaikig tartó bemutatása. Ehhez a résztvevőknek már előzetesen fel kell készülniük, összegyűjteni a megfelelő információkat., megtekinteni az állandó kiállítás vonatkozó anyagát. Feladat: tanulói számítógépeken, illetve a digitális táblán egy e célra írt szoftver segítségével fel kell építeni az adott korszaknak megfelelő Vár-képet a rendelkezésre álló objektumok (földvár, sánc, bástya, kút, lakóház, palota, templom, kápolna, temető stb.) 9
36
37
38
39
segítségével. Kódexkészítés A foglalkozás alapjául szolgáló műtárgyak: különböző méretű és formájú, részint díszítetlen, részben díszített (vésett, áttört, hajlított, domborított) bronz lemezek, amelyek a kézzel írt, rendszerint bőrrel bevont falemez könyv-fedelek díszítését és megerősítését szolgálták. (Rombusz és háromszög alakú sarokveretek, külső szélük rendszerint ráhajlott a könyvtábla élére, kerek, domborított veretek a könyvfedél középdíszéül, stb., szíjvégek, csatok a könyvet összefogó bőrszalagokra voltak alkalmazva.) A foglalkozás a Veszprém környéki kódexkészítő szerzetesség munkájára hívja fel a figyelmet, így a vázsonyi pálos kolostorban készült Festetics, Peer-kódexre, ill. a városlődi karthauzi kolostorban kötött könyvekre stb. Játék: Veretek megtervezése, megrajzolása, kivágása keménypapírból és felragasztása a könyvtáblát imitáló kartonlapra, esetleg furnér lemezre felragasztása, vagy feldrótozása. A csoport többi tagja megpróbálkozhat a lúdtollal való írással, iniciálé tervezéssel és színezéssel – így a foglalkozás végére összeállhat az osztály saját kódexe. Középkori zarándoklat A foglalkozás főszereplője egy ritka múzeumi tárgy: ismeretlen, azonosítatlan zarándokjelvény Észak-németországi Mária-kegyhelyről. (A középkori zarándokok ruhájukra, kalapjukra, köpenyükre, tarisznyájukra tűzve viselték ezen jelvényeket. Hazatérve, otthonukban kiemelt, megbecsült helyen őrizték ezeket) A játékban a tárgy másolatban szerepel, ez adja a mintát a kézműves foglalkozáshoz , amelynek során a gyerekek vastag kartonból elkészíthetik a maguk idéző zarándokjelvényét. A játék előtt bevezető beszélgetés a zarándoklatról, a középkori kegyhelyekről, illetve csoportos játék a Búcsúk és zarándoklatok a Kárpát-medencében című óriás társasjátékkal (Ünnepek és találkozás I. kiállításból) Kézműves játék: jelvény papír másolata elkészíthető. Szerepjáték Hosszas, fárasztó vándorút után, célba érve, örömmel veszi meg a zarándok, s tűzi fel. Hazafelé útjában, már lerongyolódva, pénzéből kifogyva, mint csavargó, munkakerülőt elfogják valahol, s be akarják börtönözni. Zarándok jelvényével azonban igazolja, hogy egyenes úton jár, így békével hazájába bocsátják. Öltöztetőjáték Kiegészítő számítógépes játék az állandó kiállításhoz. Az ott látottak alapján egy e célra kifejlesztett szoftver segítségével kell a gyerekeknek a különböző régészeti és történeti korszakoknak megfelelő ruházatba öltöztetni a férfi és női figurát. Az öltöztetéshez az elemeket a megfelelő leletek fotói és rajzai (pl. sírmellékletek, visletei darabok), illetve rekonstrukciós rajzok szolgáltatják. Sétatérkép / térinformatikai alapú játék A Báthory István Általános Iskola 2005-2008 között részt vett egy uniós programban – eMapps.com – melynek során új pedagógiai módszertan kipróbálására nyílt lehetőségük. A cél az volt, hogy a modern infokommunikációs technológiák (IKT) felhasználásával játékos formában, új oldalról megközelítve sajátítsák el a tanulók a tananyagot. Az IKT köztudottan magában hordozza a „bárhol, bármikor“ tanulás lehetőségét. „Itt és most“ mindezt a múzeumra szándékoznánk érteni pályázatunk kedvező elbírálása esetén. Napjainkban nagy hangsúlyt kap az oktatásban az az elgondolás, hogy támogassuk a tanulót minden lehetséges eszközzel és módon. A program során az iskola pedagógusai egy olyan helytörténeti oktató jellegű játékot dolgoztak ki, mely ötvözte a tantárgyi követelményeket, az IKT eszközök (mobiltelefonok, GPS, laptopok, pda-k), az internet használatát úgy, hogy megmaradt a személyes élményszerzés lehetősége. A tanulók a játék során csapatokat alkottak, és felkeresték a város műemlékeit, intézményeit, azokat a helyszíneket, amelyekről szó volt a feladatokban. A valós
1
40
környezetben kreatív módon kellett alkalmazniuk a megszerzett tudást, és az elvégzett feladatokat a technikai eszközök segítségével dokumentálták is. (Videó- és hangfelvételek, fotók, interjúk, cikkek, melyek sokszor forrásértékű dokumentumokat is eredményeztek!) Tapasztalatok az IKT használatával kapcsolatban. A tanulók szinte észrevétlenül tanultak. Komoly ismereteket szereztek, miközben úgy érezték, játszanak. Olyan képességeiket mozgósították, amelyekre a hagyományos oktatás keretében nem nyílik lehetőség. A helytörténeti téma feldolgozása közben nagyfokú tantárgyi integráció valósult meg, mert a feladatok sokrétűek voltak. A közös munka során erősödött a csapatmunka, az együttműködési készség a gyerekekben. A közösségi kohéziós erő megjelenését pedig tartós társadalmi eredménynek tekinthetjük. A későbbiekben nemcsak a helytörténet, hanem bármilyen más témakör feldolgozására is alkalmazható a módszer. A munka eredményeként hosszú távon a cél a foglalkozások begyűjtött és szelektált, dokumentum értékű képeinek térinformatikai alapú berendezése, a város és a bebarangolt területek virtuális/digitális felépítése. A játék közösséget teremt és annak valós, élményszerű illúzióját, hogy a várost nem csak megismerjük, de akár újra is építhetjük. A felejtésre ítélt tereket újra ismerőssé varázsolhatjuk. Művészetpedagógiai műhely ált iskolák 7-8 osztályai, illetve gimnazista csoportok számára. A foglalkozás keretében a diákok egy-egy képzőművészeti műfajjal ismerkednek meg: szobrászat, kisplasztika, táblaképfestészet, iparművészet stb. A műfajok tanulmányozása vitrinekben és a falakon elhelyezett eredeti műalkotások valamint vetített képek és rövidfilmek segítségével, illetve egy-egy meghívott művész műhelytitkainak feltárásával történik. A pedagógusok visszajelzései szerint az iskolai vizuális oktatás nem képes kellő hangsúlyt helyezni speciális művészeti kérdésekre – ezt a hiányt pótolná a művészet befogadását minden tekintetben jobban inspiráló múzeumi légkör és speciális tudás. A műhelyfoglalkozások közvetett célja a múzeum körül szerveződő baráti kör megfiatalítása, egy diák-szekció létrehozása.
1
