Foglalkoztat{si együttműködési meg{llapod{s a Lenti Kistérségben T[MOP-1.4.4-08/1-2009-0013
FOGLALKOZTAT[SI STRATÉGIA
Készítette: Promen Tan{csadó Kft.
2010.
A projekt az Európai Unió t{mogat{s{val, az Európai Szoci{lis Alap t{rsfinanszíroz{s{val valósul meg.
TARTALOMJEGYZÉK
TARTALOMJEGYZÉK.......................................................................................................... 2 I.
BEVEZETŐ ...................................................................................................................... 4
II. Stratégia felépítésének rövid bemutat{sa ................................................................. 6 III.
Stratégia Megalkot{s{nak előzményei ................................................................... 8 III.1 „FOGLALKOZTAT[SI EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEG[LLAPOD[S A
LENTI KISTÉRSÉGBEN” CÍMŰ PROGRAM ÖSSZEFOGLAL[SA.......................... 9 III.2. STRATÉGI[T MEGALAPOZÓ TEVÉKENYSÉGEK ÖSSZEFOGLAL[SA ........................................................................................................... 13 III.3. STRATÉGI[T MEGALAPOZÓ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLAL[SA ........................................................................................................... 16 IV.
SWOT Analízis .......................................................................................................... 23 Erősségek .................................................................................................................... 24 Gyengeségek ............................................................................................................. 24 Lehetőségek ............................................................................................................... 27 Veszélyek ................................................................................................................... 27
V. Stratégia jövőképe és céljai ........................................................................................ 31 VI. Stratégia célcsoportj{nak meghat{roz{sa ................................................................. 35 VII. A kistérségben m{r megvalósított foglalkoztat{si programok illeszkedése a stratégi{hoz ............................................................................................................................ 36 VII.1. IDEGENFORGALMI FEJLESZTÉSEK ......................................................... 36 VII.2. FOGLALKOZTAT[SI CÉLÚ FEJLESZTÉSEK, KÖZFOGLALKOZTAT[S ................................................................................................. 41 VII.3. MEZŐGAZDAS[GI, VIDÉKFEJLESZTÉSI FEJLESZTÉSEK ................. 49 VII.4. MEGÚJULÓ ENERGI[K HASZNOSÍT[SA .............................................. 54 VIII.
BEAVATKOZ[SI TERÜLETEK, PRIORIT[SOK .......................................... 57
VIII.1. PRIORÍT[SOK ........................................................................................................ 58 VIII.1.1. H[TR[NYOS HELYZETŰ EMBEREK FOGLALKOZTATHATÓS[G[NAK JAVÍT[SA.................................................... 58 VIII.1.2 MUNKAHELYTEREMTÉS ............................................................................ 59 VIII.1.3 KÉPZÉS ............................................................................................................. 60
2
VIII.1.4 A MUNKAERŐ MOBILIT[S[NAK ÉS A TÉRSÉGI MOBILIT[S ÖSZTÖNZÉSE ............................................................................................................... 62 VIII.1.5 SZERVEZETI KAPACIT[S- ÉS ERŐFORR[S-FEJLESZTÉS ................... 66 VIII.2. PRIORÍT[SOKHOZ KAPCSOLÓDÓ STRATÉGIAI CÉLOK ÉS INTÉZKEDÉSEK .................................................................................................................. 68 VIII.2.1. A H[TR[NYOS HELYZETŰ CÉLCSOPORTOK FOGLALKOZTAT[SA ................................................................................................ 68 VIII.2.2. MUNKAERŐ-PIAC (BEFEKTETŐK, MUNKAADÓK) IGÉNYEIHEZ IGAZODÓ KÉPZÉS ...................................................................................................... 77 VIII.2.3. MŰKÖDŐ, ÉRTÉKET TERMELŐ, FENNTARTHATÓ MUNKAHELYTEREMTÉS .......................................................................................... 87 VIII.2.4 A MUNKAERŐ MOBILIT[S[NAK ÉS A TÉRSÉGI MOBILIT[S ÖSZTÖNZÉSE ............................................................................................................... 94 VIII.2.4.1 MUNKAERŐ MOBILIT[S[NAK ÖSZTÖNZÉSE ................................. 95 VIII.2.4.1 TÉRSÉGI MOBILIT[S ÖSZTÖNZÉSE ...................................................... 96 VIII.3 STRATGÉIA MEGVALÓSÍT[S[T BIZTOSÍTÓ ERŐFORR[SOK..... 98 VIII.4 A PROGRAM HORIZONT[LIS CÉLJAI, STARTÉGI[I ...................... 117 VIII.4.1 Foglalkoztat{si partnerség erősítése ........................................................... 117 IX. KÜLSŐ STRATÉGIAI H[TTÉR, AKTU[LIS PAKTUM FOLYAMATOK ELEMZÉSE ........................................................................................................................... 121 X. FORR[STÉRKÉP........................................................................................................... 125 X.1 ÚJ SZÉCHENYI TERV ........................................................................................ 125 X.2 OPERATÍV PROGRAMOK .............................................................................. 129 X.2.1 GAZDAS[GFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM:................................... 129 X.2.2 T[RSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM ................. 131 X.2.3 T[RSADALMI MEGÚJUL[S OPERATÍV PROGRAM .............................. 133 X.2.4 NYUGAT-DUN[NTÚLI REGION[LIS OPERATÍV PROGRAM............. 136 X.2.5 SZLOVÉNIA-MAGYAROSZ[G HAT[RON [TNYÚLÓ TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉS ................................................................................................... 137 X.2.6 AUSZTRIA - MAGYARORSZ[G HAT[RON [TNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM ............................................................................ 138 XI. ÖSSZEFOGLAL[S ...................................................................................................... 139 MELLÉKLETEK .................................................................................................................. 142
3
I.
BEVEZETŐ A
„Cseszt
Regélő”
Térségfejlesztési
és
Felnőttoktat{si
Kiemelten
Közhasznú Nonprofit Kft., a Lenti Kistérség Többcélú T{rsul{ssal, a Nyugatdun{ntúli
Region{lis
Munkaügyi
Központtal,
a
L{mfalussy
S{ndor
Szakközépiskola és Szakiskol{val, a LE-KO Önkorm{nyzati, Közszolg{ltató és Építőipari Kft.-vel, valamint a H{lózat az Integr{cióért Alapítv{nnyal közösen a T[MOP
1.4.4-08/1
kódjelű
p{ly{zat
keretében
elnyert
„Foglalkoztat{si
együttműködési meg{llapod{s a Lenti Kistérségben” című programban kistérségi paktum kidolgoz{s{ra és megvalósít{s{ra v{llalkozott.
A térségi összefog{s előzményei, indokolts{ga
A kistérség településszerkezete, adotts{gai, a népességi mutatók, a gazdas{g szerkezete, a közszolg{ltat{sok elérhetősége és a munkaerő-piaci folyamatok egyar{nt azt mutatj{k, hogy a region{lis szempontból h{tr{nyos helyzetű kistérség tov{bbi leszakad{s{nak megelőzése érdekében szükség van a térségi összefog{sra és együttműködésre a gazdas{g szereplői, az önkorm{nyzatok és a civil szféra között. Ez az összefog{s olyan térségi szintű foglalkoztat{st elősegítő intézkedések megtételét kell, hogy jelentse, amely ma még nincs jelen az {gazatok és szektorokon belüli- és szektorok közötti (for-profit, non-profit, {llami) együttműködésben, hi{nyzik a közös gondolkod{st megalapozó stratégia. Az együttműködő szektorok gyenge potenci{lokkal bírnak, több szektorra kiterjedő komplex fejlesztés nem jellemző, illetve az elérhető forr{sok tekintetében alacsony a térség forr{sszerző képessége. A kor{bbi p{ly{zati programokban - Lenti V{ros Önkorm{nyzata {ltal vezetett EQUAL programban - megtörtént az együttműködési form{k elméleti szintjének,
illetve
a
hatékony
szervezeti
foglalkoztathatós{g növelése érdekében.
4
együttműködések
felv{zol{sa
a
Stratégia megalkot{s{nak célja és folyamata
A „Foglalkoztat{si együttműködési meg{llapod{s a Lenti Kistérségben” című program célja, hogy a kor{bbi fejlesztési programokban megfogalmazott térségi összefog{st megvalósítsa a térség foglalkoztat{s{nak javít{sa érdekében. Emellett cél, hogy
megteremtse
annak
a
menedzsmentszervezetnek
az
alapjait,
amely
fenntartható módon tudja működtetni a térségi együttműködést minden szereplő között és hozz{ tud j{rulni a foglalkoztat{st segítő programok gener{l{s{hoz, a megvalósít{shoz szükséges forr{sok előteremtéséhez. Jelen stratégia elkészítésének célja, hogy az elvégzett valamennyi szfér{ra és a Lenti kistérség teljes területére kiterjedő térségi szintű gazdas{gi, foglalkoztat{si és képzési helyzetfelmérésre
alapozva,
és
a
stratégiaalkot{s
sor{n
megvalósult
műhelybeszélgetéseken elhangzottakat figyelembe véve meghat{rozza azokat a beavatkoz{si területeket, priorit{sokat, amelyek a térségi foglalkoztat{s javít{s{t segítik. A stratégia emellett kitér a meghat{rozott célterületekhez rendelhető erőforr{sok rendelkezésre {ll{s{ra is, mind a hum{nerőforr{s, mind pedig a pénzügyi forr{sok tekintetében. A stratégia megalkot{s folyamat{t segíti a komplex, Lenti kistérségre vonatkozó helyzetfelt{r{s, a projektben résztvevő, különböző szfér{kat képviselő konzorciumi partnerek
tapasztalatai,
valamint
a
kidolgoz{si
időszakhoz
kapcsolódó
stratégiaalkotó műhelybeszélgetések. Ez alapj{n a konzorciumi tagokkal együttműködve megtörténik a stratégia főbb pontjainak a meghat{roz{sa, amelye alapj{n elkészül a helyzetelemzésre alapozott SWOT elemzés, a priorit{sok, célterületek kidolgoz{sa és az ehhez kapcsolódó forr{stérkép elkészítése.
5
II.
STRATÉGIA FELÉPÍTÉSÉNEK RÖVID BEMUTAT[SA
A stratégia alappontjainak meghat{roz{sa előtt a munka előkészítéséhez kapcsolódó tevékenységek összefoglal{sa készült el. Ebben a részben többek között rövid összefoglal{s olvasható a helyzetelemzésről, az abban meghat{rozott kitörési pontokról és azokról a foglalkoztat{si lehetőséget növelő javaslatokról, amelyekre vonatkoztatva
a
stratégi{ban
részletes
cselekvési
tervet,
célcsoportokat,
forr{slehetőségek meghat{roz{s{t kell kidolgozni. A stratégia első felében az előkészítő tevékenységek leír{sa mellett a helyzetfelt{r{sra alapozott SWOT elemzés mutatja be a térség foglalkoztat{si szempontokat is figyelembe vevő erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit és veszélyeit. Ez az elemzés m{r tartalmazza azokat a szempontokat, amelyeket a helyzetfelt{r{s sor{n végzett kérdőíves interjúk kielemzése ut{ni értékelésben, mint gyengeség, kitörési pont, lehetőség vagy veszély jelent meg. A stratégia egyik alappillérét jelentő SWOT elemzést követően a foglalkoztat{si stratégia céljainak, rövid és hosszú t{vú célkitűzésének meghat{roz{sa következik, amelyekhez a későbbi fejezetekben hozz{rendelhetők a priorit{sok, a cselekvési terv és az erőforr{stérkép is. Ezt követően a stratégia célcsoportjainak meghat{roz{sa következik, akiknek a tagjai közvetlenül vagy közvetve érintettek a térségi foglalkoztat{si
helyzet
javít{s{ban,
az
ehhez
szükséges
tevékenységek
megvalósít{s{ban, illetve biztosítani tudj{k a szükséges erőforr{sokat. A stratégia alapelemeinek meghat{roz{s{t követően a szakmai anyag m{sodik felében, a priorit{si területek részletes kidolgoz{s{nak előkészítéseként értékeljük azokat a Lenti kistérségben az elmúlt 1-5 évben megvalósított programokat, amelyek tartalmaztak a foglalkoztat{shoz kapcsolódó fejlesztési elemeket is, mivel ezek tapasztalatait, erősségeit, gyengeségeit ismerve pontosabban hat{rozhatók meg kistérségi szinten a foglalkoztat{shoz kapcsolódó fejlesztési célok és ir{nyok.
6
A helyzetelemzés alapj{n a stratégia legfontosabb részét képezik a stratégiaalkot{s folyamat{ban résztvevők {ltal meghat{rozott, a térségi foglalkoztat{si helyzet javít{s{hoz kapcsolódó kitörési pontok és kapcsolódó lehetőségek vizsg{lata. Ezek többek között az idegenforgalom, a megújuló energi{k hasznosít{sa, mezőgazdas{g, faipar, képzés területéhez kapcsolódnak. A különböző területeket hasonló felépítésű fejezetek részletezik. Bemutatja az egyes tém{khoz kapcsolódóan a jelenlegi helyzetet, elemzi a fejlesztési lehetőségeket, a megvalósítandó tevékenységeket, majd ehhez rendeli a lehetséges forr{sokat, és azokat a szervezeteket, partnereket, akik a megvalósít{sban is aktív szerepet v{llalhatnak. A stratégia utolsó része külön fejezetben foglalkozik a Lenti kistérség foglalkoztat{si helyzetének javít{s{ban aktív szerepet v{llaló foglalkoztat{si együttműködésben, az erre létrehozott paktum szervezettel és szerepével. Összefoglalva a stratégia komplex módon, az érdekeltek {ltal megfogalmazott véleményeket, javaslatokat és a térségre vonatkozó SWOT elemzés eredményeit felhaszn{lva hat{roz meg egy cselekvési tervet a Lenti kistérségre vonatkoztatva, amely figyelembe veszi a helyi adotts{gokat és a bevonható erőforr{sokat – mind emberi, mind anyagi – is.
7
III. STRATÉGIA MEGALKOT[S[NAK ELŐZMÉNYEI A lenti kistérség {ltal{nos fejlesztési dokumentumai mellett jelen stratégia a „Foglalkoztat{si együttműködési meg{llapod{s a Lenti Kistérségben” című programban nevesített térségi foglalkoztat{si paktum megalapoz{s{t segíti elő, annak érdekében, hogy a kistérségben javuljon a foglalkoztat{s mértéke.
A kistérségi paktum létrehoz{s{nak előzményei, célok A Lenti Kistérség településszerkezet adotts{gai (1 v{ros, 50 falu), a népességi mutatók (21 700 fő a kistérség lakoss{ga a KSH 2009. janu{r 1-ei adatai szerint), a gazdas{g szerkezete, a közszolg{ltat{sok elérhetősége és a munkaerő-piaci adatok egyar{nt jelzik, hogy szükséges a térségi összefog{s és együttműködés erősítése a gazdas{gi szereplők, az önkorm{nyzatok és a civil szféra között. A munkaerő-piaci helyzet térségi szintű javít{sa érdekében indokolt összehangolt foglalkoztat{st elősegítő intézkedések megtétele, mert a szektorokon belüli- és szektorok közötti együttműködés gyenge, eseti meg{llapod{sok vannak; a foglalkoztat{s szempontj{ból elsődlegesnek sz{mító munkaadói célcsoport az együttműködésben minim{lisan van jelen (foglalkoztat{sban érdekelt közhasznú nonprofit Kft.-k), vagy teljesen hi{nyzik. Az elérhető munkaerő-piaci szolg{ltat{sok (FIP irod{k, 4M) nyújt{sa nem stratégiai megközelítésben
történik.
A
szolg{ltat{sokat
nyújtó
civil
szervezetek
forr{shi{nyosak, szinte kiz{rólag p{ly{zatokból élnek, ami rontja a célorient{lt működés hatékonys{g{t. A térség munkaerő-piaci helyzetét befoly{solj{k az önkorm{nyzatok alkalmaz{s{ban megjelenő közmunk{sok (közcélú, közhasznú), de a közmunka térségi szintű szervezése még nem történt meg.
8
Lenti V{ros Önkorm{nyzata {ltal vezetett EQUAL program tapasztalat{tad{si szakasz{ban a térség szereplői segítségével megtörtént az együttműködési form{k elméleti szintjének felv{zol{sa, "SYNORG" - hatékony szervezeti együttműködések a foglalkoztathatós{g növelése érdekében-, amelynek eredményei felhaszn{lhatók a paktum kiépítésében. A „foglalkoztat{si paktum” létrehoz{sa előtt szükséges jelen stratégia elkészítése, amely a programban m{r elkészült térségi szintű gazdas{gi, képzési, foglalkoztat{si helyzetfelt{r{son alapul. A képzési, foglalkoztat{si lehetőségeket középpontba {llító stratégia elkészítését több munkaf{zis előzte meg. Egyrészt elkészült a Lenti kistérség teljes területére és valamennyi szfér{ra vonatkozó helyzetfelt{r{s, amelynek a szekunder adatok elemzése mellett része volt a 120 szervezetre kiterjedő interjú tapasztalatok összefoglal{sa, értékelése. M{srészt a program sor{n több olyan egyeztetetés – stratégiaalkot{shoz kapcsolódó műhelybeszélgetés-sorozat, illetve h{lózatépítési tréning – valósult meg, ahol a résztvevők megfogalmazhatt{k a térségi foglalkoztat{si szint emeléséhez kapcsolódó elképzeléseket. A következő részben ezeknek az előkészítő tevékenységeknek az összefoglal{sa olvasható, amely alapul szolg{l a stratégia legfontosabb priorit{sainak megfogalmaz{s{hoz is.
III.1 „FOGLALKOZTAT[SI EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEG[LLAPOD[S KISTÉRSÉGBEN” CÍMŰ PROGRAM ÖSSZEFOGLAL[SA
A
LENTI
A stratégia kidolgoz{s{t megalapozó program konzorciuma hosszú t{vú célként a foglalkoztat{spolitika decentraliz{l{s{t, a helyi foglalkoztat{si fejlesztések megalapoz{s{t, a foglalkoztatotts{gi szint növelését és a munkanélküliség csökkentését hat{rozta meg. Ennek eszköze a helyi szinten kompetens, a lok{lis kérdésekben döntéshozóként és végrehajtóként egyar{nt hatékonyan elj{rni képes, a helyi
lehetőségeket
ismerő,
és
erőforr{sokat
9
koncentr{lni
tudó
helyi
„intézményesített” együttműködések létrehoz{sa, azaz "foglalkoztat{si paktum" életre hív{sa és működtetése. Ennek az együttműködésnek az érdekében szükséges a térségi foglalkoztat{si stratégia megalkot{sa, az együttműködés form{inak kialakít{sa. A foglalkoztat{si paktum életre hív{sa mellett a programnak az al{bbi kiemelt céljai vannak:
Öt évre szóló stratégia kidolgoz{sa az együttműködésre, a hum{nerőforr{s fejlesztésre,
gazdas{gfejlesztésre
és
a
foglalkoztat{s
elősegítésére
vonatkozóan.
Paktum szervezet (Ir{nyító Csoport, paktum-menedzsment) létrehoz{sa és a működés feltételeinek megteremtése.
Foglalkoztat{si stratégi{hoz illeszkedő éves akcióprogramok és konkrét projekttervek kidolgoz{sa (5 db).
Térségi foglalkoztat{si szint megtart{sa/emelése (20 munkahely megtart{sa).
A program megvalósít{s{ban közvetlen és közvetett célcsoportok érintettek, amelyekre a STRATÉGIA és az INTÉZKEDÉSEK feladatokat hat{roznak meg. A közvetlen célcsoport tagjai közül valamennyi szféra érintett az al{bbiak szerint: Önkorm{nyzatok, önkorm{nyzati t{rsul{sok, önkorm{nyzati intézmények Lenti kistérség területén, amelyek közé 51 önkorm{nyzat, 1 többcélú t{rsul{s, 2 területfejlesztési
önkorm{nyzati
t{rsul{s,
9
körjegyzőség,
kisebbségi
önkorm{nyzatok, önkorm{nyzat {ltal működtetett segítő szolg{latok és egyéb intézmények tartoznak. A térségben székhellyel, telephellyel rendelkező gazdas{gi szervezetek – t{rsas v{llalkoz{sok, egyéni v{llalkozók, őstermelők, sz{ll{sadók, vendégfogadók, kézművesek, non-profit Kft.-k, szoci{lis foglalkoztatók. Non-profit szervezetek, amelyek közül foglalkoztat{si szempontból fontos együttműködő szervezetek a h{tr{nyos helyzetűek érdekvédelmével, képzéssel, h{lózatépítéssel,
munkaerő-piaci
re-integr{cióval
foglalkozó
egyesületek,
alapítv{nyok, közhasznú t{rsas{gok és jogutódaik. A civil szervezeteknél nem 10
feltétel, hogy térségi székhellyel rendelkezzenek, de tevékenységeikkel a lenti kistérséget is érintsék. A program közvetett célcsoportja, akiket több programelem is megszólít egyrészt a munkav{llalók, akiknek a sz{ma közel tízezer fő és bevon{suk elsősorban a munkahely-megtart{s miatt indokolt, m{srészt az {ll{skeresők, akik közül közel 1500 fő regisztr{lt munkanélküli, de a valós sz{muk meghaladja a kétezer főt. A program a fentieken túl természetesen a teljes kistérségre hat{ssal van, az itt élő lakoss{gra, önkorm{nyzati, gazdas{gi és civil szféra szereplőire, és a térséggel hat{ros, munkaerő-piaci szempontból érintett, vagy érdekelt területekre Zala és Vas megyékben,
és
a
szomszédos
szlovén
térségekben,
elsősorban
Lendva
környezetében. A stratégi{ban meghat{rozott célterületek, intézkedések a Lenti kistérség 51 településére vonatkoznak, ezen belül is kiemelten hat{sterületnek tekinthetők a foglalkoztat{si szempontból fontos térségek, mint amilyen Lenti, Csesztreg, Lov{szi, Gutorfölde, P{ka, Nova, amely településeken a térség legnagyobb foglalkoztatói végzik tevékenységüket. A fenti célok megvalósít{s{t, a stratégiaalkot{s folyamat{t a program sor{n megvalósított tevékenységek is segítik. A h{lózatépítési tréning megvalósít{s{val bevon{sra kerültek a foglalkoztat{si együttműködési meg{llapod{s kulcsszereplői, akik a stratégiaalkot{s folyamat{ba is aktívan bekapcsolódtak. Emellett a bevontak a helyzetfelt{r{shoz és a stratégiaalkot{shoz kapcsolódó workshopokon, tervezési fórumokon, kiértékelő tal{lkozókon, tanulm{nyutakon, stb. keresztül részt vettek a programalkot{sba, a stratégia megalkot{s{ba, amelynek eredményeit, javaslatait jelen anyagba foglaltuk össze. Ez alapj{n a stratégiaalkot{s sor{n megtörténik a jelen helyzet felt{r{sa, a paktum jövőképének, stratégi{j{nak meghat{roz{sa, intézkedések megfogalmaz{sa. Ennek a folyamatnak a lez{r{s{t követően, a paktum meg{llapod{s al{ír{sa ut{n elkezdődik a foglalkoztat{si együttműködés szervezeti kereteinek kiépítése, amit
11
segít a projekt m{sodik szakasz{ban megvalósuló, az Ir{nyító Csoport és a Paktum Menedzsment sz{m{ra szervezett képzés is. A program keretében javaslatot teszünk a szolg{ltat{si rendszerek összehangol{s{ra. Ehhez a modellt a lenti EQUAL-programban megismert spanyol t{rsadalmi reintegr{ciós bizotts{gok (paktum-szervezet) adj{k. A spanyol modell lényege az egym{sra épülés térségi, megyei és tartom{nyi szinten, a részvétel elvének (empowerment) maxim{lis kiterjesztésével. Egy adott térségben sz{mos szereplő foglalkozik a foglalkoztat{si szint növelésével, a h{tr{nyos helyzetű munkav{llalók bevon{s{val, sz{mukra különböző szolg{ltat{sok nyújt{s{val Spanyolorsz{gban és Magyarorsz{gon egyar{nt. A spanyol modellben az egyes szervezetek ön{lló feladatai mellett jól meghat{rozottak azok az együttműködési protokollok, amelyek lehetővé teszik egyrészt a p{rhuzamoss{gok kiszűrését, m{srészt v{laszt adnak azokra a hi{nyokra, amelyek feladatkörök hi{ny{ban n{lunk nem ell{tottak. A fenti célok megvalósít{s{val, a projekt hat{s{ra v{rhatóan nő a kistérségben a p{ly{zati aktivit{s, és a terület forr{sszerző képessége megerősödik. A m{r elindított, és röviden bemutatott kulcsprojektek, az egyéb integr{lt fejlesztési programok (pl. ÚMVP, LEADER+), valamint jelen együttműködési programban elkészülő, és benyújt{sra kerülő projekttervek (legal{bb 5 db) eredményeként megindul a fejlődés, tartós növekedési p{ly{ra kerül a region{lisan h{tr{nyos helyzetű lenti kistérség. A program hat{s{ra újabb tagok lépnek be a paktumba (v{rható belépők sz{ma 510), tov{bbi felmérések készülnek a térség foglalkoztat{si helyzetéről, és a helyi partnerek közösen fogalmazz{k meg összehangolt foglalkoztat{si stratégi{ikat és akcióterveiket, valamint megkezdik ezek megvalósít{s{t. A projekt hat{ssal kell, hogy legyen a konzorciumi tagok fejlesztéseire is, melyben a „Cseszt
Regélő”
Nonprofit
Kft.
elsősorban
a
minőségi
munkaerő-piaci
szolg{ltat{sok megteremtését, és saj{t felnőttképzési h{lózat{nak tov{bbfejlesztését célozza, a kistérség hatékonyabban lesz képes szolg{lni a létrehozó 51 önkorm{nyzat fejlesztéseit,
a
H{lózat
az
Integr{cióért
programokat indít a térségben. 12
Alapítv{ny
újabb
munkaerő-piaci
A Nyugat-dun{ntúli Region{lis Munkaügyi Központ sz{m{ra egy kibővülő együttműködési partnerség megteremtése és fenntart{sa a cél, hogy szolg{ltat{sait hatékonyan tudja az aprófalvas közegbe is kivinni. A L{mfalussy S{ndor Szakközépiskola
és
Szakiskola
tov{bbfejleszti
az
EQUAL-programban
megfogalmazott szak- és felnőttképzési programjait, új képzéseket integr{l, és szervezetre szabottan lesz képes kín{lni a térségben működő munkaadóknak (piac igényeire alapozott szak- és felnőttképzés). A LE-KO Kft. megerősíti a térségben a piacvezető szerepét az önkorm{nyzati infrastruktur{lis beruh{z{sok bonyolít{s{ban. Fenti hat{sok a fenntarthatós{got is erősítik szakmapolitikai, szervezeti és pénzügyi szinteken egyar{nt.
III.2. STRATÉGI[T MEGALAPOZÓ TEVÉKENYSÉGEK ÖSSZEFOGLAL[SA
A stratégi{ban meghat{rozott priorit{sok, kitörési pontok a program sor{n megvalósult rendezvényeken elhangzott javaslatokat, véleményeket is tartalmazz{k. A rendezvényeken résztvevők valamennyi szféra képviseletében tudt{k képviselni a foglalkoztat{ssal kapcsolatos érdekeket. A helyzetelemzéshez kapcsolódóan egy műhelybeszélgetés sorozat, illetve 120 szervezetre vonatkozó részletes lekérdezés valósult meg. Ezt a szakaszt egy kiértékelő megbeszélés z{rta. A helyzetelemzéshez kapcsolódó tevékenységek összefoglal{sa a helyzetelemzésben, illetve jelen stratégia III.3. fejezetében olvashatók. A stratégia alapj{t részben a helyzetelemzés sor{n felt{rt problém{kra, javaslatokra építettük, részben pedig a stratégi{t előkészítő programok sor{n elhangzott véleményeket haszn{ltuk fel. A stratégiaalkot{s előkészítéseként két jelentős programelem valósult meg, ahol az elhangzott inform{ciók jó alapot jelentettek
a
stratégia
felépítése,
a
meghat{roz{sa szempontj{ból.
13
legfontosabb
beavatkoz{si
területek
Ebből a szempontból az egyik legeredményesebb program a h{lózatépítési tréning volt, amely alapvetően a paktum, a paktum együttműködés megalapoz{s{ban jelentett nagy segítséget. A 2010. szeptember elején megvalósuló tréningen a projekt konzorcium{nak tagjai mellett m{r részt vettek azok a szereplők is, akik a majdani foglalkoztat{si együttműködési meg{llapod{sban aktív szerepet v{llalnak. A tréning legfontosabb meg{llapít{sai a következők voltak: A paktum együttműködés létrehoz{sa szempontj{ból nagyon fontos, hogy a résztvevők között szoros érdekközösség alakuljon ki, a paktum képes legyen eladni a térséget, azonnali v{laszt adni a piaci igényekre, biztosítsa a kezdeményezés fenntarthatós{g{t. A paktum sikeressége szempontj{ból a legfontosabb, hogy a térségben elérje a „szervezet” a „megkerülhetetlenséget”. A résztvevők szerint a térség értékei a következők: érdekközösség és elkötelezettség a munkahelyteremtésért; magyar-szlovén-horv{t hat{r menti kapcsolatok (közös problém{k, közös megold{skeresés); jól működő mikrorégiók; elérhető és fejleszthető v{llalkoz{sok; kooper{ció és feladatközpontú h{lózatépítés a paktum résztvevői között és ügyfélközpontús{g a partnerségben, célok megvalósít{s{ban. A tréning legfontosabb eredménye emellett az volt, hogy {ttekintve a térség helyzetét, a lehetőségeket, meghat{rozta a foglalkoztat{si együttműködés, a paktum küldetését, amelyre a stratégi{ban megfogalmazottaknak is teljes egészében v{laszolni kell. A Lenti kistérség foglalkoztat{si paktum{nak küldetése a következő:
„Együttműködés a munkahelyteremtésért, a foglalkoztat{sért, a csal{dok javuló életminőségéért, a megtartó Lenti Kistérségért.” A fentiek alapj{n teh{t a stratégia kidolgoz{sa sor{n a foglalkoztat{si együttműködés {ltal meghat{rozott küldetésben megfogalmazottakat kell középpontban {llítani, a
14
priorit{sok, célok és a rövid t{vú stratégia meghat{roz{sakor figyelembe venni az itt megfogalmazott legfontosabb súlypontokat. A tréning mellett a stratégiaalkot{shoz kapcsolódó, az érdekelt szervezeteket széles körben megszólító műhelybeszélgetés-sorozaton elhangzott javaslatok, ir{nyvonalak jelentenek alapot a stratégia felépítéséhez. A stratégia kidolgoz{si f{zis{ban valósult meg egy műhelybeszélgetés sorozat és ehhez
kapcsolódó
kiértékelő
tal{lkozó.
A
beszélgetések
a
térség
több
mikrotérségében, valamennyi szféra részvételével valósultak meg. A beszélgetéseken a stratégia legfontosabb céljainak és az előzetes helyzetelemzés eredményeinek bemutat{s{t követően a résztvevők fogalmazhatt{k meg a stratégi{hoz kapcsolódó elv{r{saikat. Az önkorm{nyzatok képviselői sz{m{ra a térségi foglalkoztat{si együttműködés szempontj{ból a legfontosabb, hogy a h{tr{nyos helyzetűek, ezek közül is elsősorban a közfoglalkoztat{sban dolgozók foglalkoztat{s{ra vonatkozó javaslatokat is tartalmazzon a szakmai anyag. Jelentős problém{nak l{tj{k az önkorm{nyzatok {llandó és sajnos folyamatosan emelkedő forr{shi{ny{t, amely jelentősen befoly{solja az önkorm{nyzati fenntart{sú intézmények fenntart{s{t, és ezen keresztül az ott történő foglalkoztat{st is, mivel a térségben a legtöbb településen az önkorm{nyzatok a legnagyobb foglalkoztatók. Ezek miatt fontos elv{r{s sz{mukra, hogy a stratégia a települések forr{steremtő képességének növelésére vonatkozó javaslatokat is tegyen. A műhelybeszélgetéseken résztvevő v{llalkoz{sok megerősítették a helyzetfelt{r{s sor{n felmerült, szfér{juk sz{m{ra jelentős problém{kat, amelyre a stratégi{ban megfogalmazott cselekvési terveknek is v{laszolniuk kell. Többek között a nagyobb foglalkoztatók sz{m{ra rendszeres problém{t jelent a térségen belülről megfelelő szakképzettségű munkaerő felvétele. Fontos lenne sz{mukra a térségben a foglalkoztat{si együttműködés létrehoz{sa, mivel egy ilyen nem form{lis szerveződés segíteni tudn{ a kistérség fejlesztését, a kiaj{nlható területekre befektetők vonz{s{t, illetve a forr{slehetőségek jobb kihaszn{l{s{t. Emellett ez az együttműködés tölthetné be a képző, érdekképviseleti és egyéb {llami szervezetek és a v{llalkoz{sok közötti kapcsolattartó és a különböző 15
javaslatok, kérések esetében a közvetítő szerepet. A civil szervezetek részéről a programsorozaton elsősorban olyan igény merült fel, hogy egy-egy település esetében nagyobb lehetőséget lehetne sz{nni a civil közösségeknek a különböző önkorm{nyzati feladatok megold{s{ban, elvégzésében, amely növelné a szektor foglalkoztat{sban v{llalt szerepét is. Összességében mind a h{lózatépítési tréning, mind pedig a stratégiaalkot{shoz kapcsolódó műhelybeszélgetés sorozat résztvevőinek javaslatai segítették, hogy jelen stratégi{ban a térség adotts{gaihoz és az itt működő szervezetek, v{llalkoz{sok igényeinek megfelelő, foglalkoztat{s fejlesztésére vonatkozó anyag szülessen.
III.3. STRATÉGI[T MEGALAPOZÓ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLAL[SA
A stratégia előkészítéseként a Lenti kistérségre vonatkozóan elkészült egy {ltal{nos helyzetfelt{ró elemzés, melyben egy primer kutat{s és szekunder anyagok elemzését, eredményeit és következtetéseit haszn{ltuk fel. Szekunder anyagok – elmúlt időszakban készült, kistérségre vonatkozó stratégi{k, KSH adatok stb. - elemzésével {tfogó képet kaptunk a Lenti Kistérség munkaerőpiaci helyzetéről, a közszolg{ltat{sokhoz való hozz{férés lehetőségeiről, a közlekedési helyzetről, elérhető képzésekről és foglalkoztat{shoz kapcsolódó fejlesztésekről. A helyzetelemzéshez primer kutat{sban a h{rom szfér{ra kiterjedő, összesen 120 interjú elkészítése és feldolgoz{sa történt meg. A kutat{sba 60 szervezet lett bevonva az önkorm{nyzati és intézményi szektorból, melyek közé a Lenti Kistérséget alkotó 51 települési önkorm{nyzat, kisebbségi önkorm{nyzat, valamint oktat{si és térségi hat{skörű intézmények tartoztak. A v{llalkozói, for-profit szfér{ból 40, a térségben fontos gazdas{gi területet képviselő v{llalkoz{s került megkeresésre. Hangsúlyos volt, hogy a legnagyobb foglalkoztatókat kérdezzük meg a foglalkoztat{si tapasztalataikról, fejlesztési terveikről, esetleges képzi igényeikről. A nonprofit
16
szervezetek közül a térség életében meghat{rozó szerepet j{tszó 20 legfontosabb egyesületet, alapítv{nyt kérdeztek meg. Ezen szervezetek főként a képzések, valamint egyéb szolg{ltat{sok nyújt{s{val kapcsolódnak a foglalkoztat{shoz. A kérdőíves adatelemzés a Lenti Kistérség gazdas{gi, foglalkoztat{si és képzési helyzetére ir{nyult. A lekérdezés különböző témaköröket tartalmazó interjúterv alapj{n készült. Az interjú első kérdései a megkérdezett szervezet {ltal{nos bemutat{s{ra,
inform{ciókra
(tevékenységi
kör,
foglalkoztatottak
létsz{ma,
kapcsolatok, stb.) ir{nyultak. A felmérés célja volt, hogy inform{ciót kapjunk a térségben lévő v{llalkoz{sok, önkorm{nyzatok, intézmények, civil szervezetek foglalkoztat{ssal összefüggő véleményéről, problém{iról, terveiről, a szfér{k közötti együttműködésekről, kapcsolati rendszerekről. A felmérésen belül egy m{sik kiemelt terület volt a képzés, amelyen belül a kistérségben elérhető képzések színvonal{ra, szükséges szakm{k oktat{s{ra vonatkozó kérdésekre kerestek v{laszt. A kérdések egy újabb csoportja a Lenti Kistérség foglalkoztat{si helyzetére, a munkahelyek struktúr{j{ra, a munkav{llalók képzettségére vonatkozott. Mindezek mellett még a létrejött
foglalkoztat{si
paktum
felé
ir{nyuló
elv{r{sok
alkottak
fontos
kérdéscsoportot. A szervezeti inform{ciókon belül, foglalkoztat{si szempontból fontos kérdésként szerepeltek az adott intézmény, v{llalkoz{s foglalkoztat{s bővítési tervei. A v{laszadók nagy ar{nya, elsősorban az önkorm{nyzatok, illetve a v{llalkozók egy része is kiemelte, hogy szükséges lenne a foglalkoztat{si szint növelésére, bővítenék a munkav{llalók létsz{m{t, azonban nem {ll rendelkezésre az a keret, forr{s, illetve lehetőség, amely elősegítené a foglalkoztat{si helyzet javul{s{t. A v{llalkoz{sok körében ebben a kérdésben akad{lyozó tényezőként merült fel a piac nyújtotta szűkös lehetőségek, illetve a megrendelések, kereslet alacsony sz{ma. Mindezek tekintetében a szervezetek kevés esélyt l{tnak a jelenlegi helyzet javít{s{ra. Ugyanakkor a v{laszolók egy része a forr{sok bevon{s{t tartja megfelelő megold{snak a probléma kezelésére. Emellett vannak, akik szerint, olyan rendszerek, programok létrehoz{sa lenne célszerű, amelyek a helyi igényekre, lehetőségekre 17
épülnek, és ezek sor{n nyílna lehetőség a foglalkoztat{s növelésére. M{sok véleménye szerint, meghat{rozó tényező az emberek munkamor{lja, a munk{val kapcsolatos attitűdjeik. A Lenti Kistérség foglalkoztat{si helyzetét elemezve, összességében elmondható, hogy a megkérdezettek elégedetlenek a jelenlegi helyzettel, sz{mos problém{t l{tnak a foglalkoztat{si lehetőségek esetében. Kiemelkedő ezen tényezők közül és elsődleges problém{nak tartj{k a v{laszolók a munkahelyek hi{ny{t. Meg{llapítható, hogy a térségben csak a nagyobb településeken, mint Lentiben, Nov{n, Csesztregen, valamint Lov{sziban vannak nagyobb foglalkoztatók, míg az aprófalvakban kis ar{nyban, vagy egy{ltal{n nem jellemző az ipari v{llalkoz{s, illetve a foglalkoztat{s. Ennek megfelelően a térségben magas a munkanélküliek, illetve {ll{skeresők ar{nya. Több v{laszoló jelezte, hogy a munkav{llal{s szempontj{ból nehézséget okoz a tömegközlekedés. A térségben csak a nagyobb munk{ltatók indítanak saj{t buszj{ratokat a munkav{llalóik sz{m{ra. A legtöbb esetben az alkalmazottak saj{t gépj{rművükkel oldj{k meg a bej{r{st. Kevés az olyan település, ahonnan a többműszakos munkarendhez igazodó buszj{rat indulna. Elmondható teh{t, hogy a térségben a munkav{llal{shoz elengedhetetlen, hogy az emberek j{rművekkel rendelkezzenek, különben lehetőségeik nagymértékben beszűkülnek. Jelentős gondot jelent tov{bb{, elsősorban a v{llalkoz{sok esetében, hogy a térségben kevés a megfelelő végzettséggel rendelkező munkav{llaló, főként a szakmunk{sok hi{ny{t említették, vagyis ha lenne is lehetőség a munkav{llal{sra, nincs megfelelően képzett, megfelelő gyakorlattal rendelkező szakember. A megkérdezettek véleménye szerint
a
munkanélküli
emberek
jelentős
része
alulképzett,
illetve
olyan
képzettséggel rendelkezik, mely nem piacképes. Ezen emberek sz{m{ra egyetlen lehetőségként az {tképzést tartj{k, mivel a térségben nincs olyan munk{ltató, aki alacsony iskolai végzettségű munkav{llalót foglalkoztatna. Az ő esetükben megold{s lehetne a térségben egy olyan foglalkoztató letelepítése, aki betanított munk{sokat alkalmazna. A megkérdezettek tov{bbi problémaként említették a munkav{llalók nagyar{nyú elv{ndorl{s{t a településekről, illetve a térségből. Ennek legfőbb ok{t a 18
térségben jelentkező szűkös munkalehetőségekben tal{lj{k. Ez a kérdés legink{bb a fiatalokat, elsősorban a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezőket érinti, akiknek nincs lehetősége a térségben végzettségüknek megfelelő munkahelyet tal{lni. Ennek következtében a kistérségben még ink{bb jellemző lesz az elöregedés, illetve az értelmiségi
rétek
eltűnése.
A
foglalkoztatat{si
helyzetet
szinte
az
összes
megkérdezett szerint tov{bb rontja a térségben jelentkező szürke és feketegazdas{g, amely a megítélések szerint elsősorban a mezőgazdas{gban, építőiparban, valamint az erdőgazdas{gban van jelen. Mindezek mellett az említett területeken nagyar{nyú a szezon{lis munkalehetőség, amelyben tavasszal, ny{ron és kora ősszel tudnak a foglalkoztatók több munkav{llalót alkalmazni. Ezeken túlmenően még v{laszként érkezett, hogy a térségben kevés az olyan foglalkoztató, aki női munkaerőt alkalmazna, illetve a fogyatékkal élő, megv{ltozott munkaképességű emberek, valamint a diplom{sok sz{m{ra nem élhető a Lenti Kistérség, sz{mukra nincs megtartó ereje. Az interjúk sor{n a problém{k és nehézségek mellett, a térség kitörési pontjai is meghat{rozó elemként szerepeltek. A foglalkoztat{si helyzet javít{s{t, a v{laszolók a térség erősségeiben l{tj{k, mint a mezőgazdas{g, és azon belül az {llattenyésztés nyújtotta
lehetőségek
fejlesztése.
A
térség
területi
adotts{gai
ink{bb
az
{llattenyésztésnek kedveznek a sz{ntóföldi növénytermesztéssel szemben. Emellett v{laszként érkezett még az erdőgazd{lkod{s, illetve fafeldolgoz{s, mint kitörési pont, valamint a turizmusban rejlő kihaszn{latlan területekre is lehetne építeni. A v{laszolók megl{t{sa szerint a foglalkoztat{si szint növelésének egy lehetséges megold{sa a befektetők térségbe történő vonz{sa, illetve telepítése. Megítélésük szerint a térségben működő v{llalkoz{sok, szervezetek jelenleg nem képesek a bővítésre. Az
interjúk
sor{n
kiemelt
kérdéscsoportként
szerepelt
a
térség
képzési
színvonal{nak, struktúr{j{nak, a munkaerő képzettségének megítélése is. A foglalkozat{si helyzet megítélése sor{n is megemlítették a szervezetek, hogy a térségben
élő
munkanélküliek
nagy 19
ar{nya
nem
rendelkezik
megfelelő
szakképesítéssel, gyakorlattal, vagy a kor{bban megszerzett képesítéseik, tud{suk, készségeik, képességeik ma m{r nem piacképesek. A helyzetet tov{bb rontja az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők magas sz{ma is. A vélemények alapj{n elmondható, hogy a térségben a képzés színvonala, struktúr{ja nem megfelelő, valamint nem igazodik a térségben megjelenő igényekhez, illetve a felnőttoktat{s területén is megoldandó problém{kat jeleztek. A képzéssel kapcsolatban a megkérdezések alkalm{val sor került a szervezetek képzési igényének felmérésére is. Az önkorm{nyzati szfér{ban elsősorban a közfoglalkoztat{shoz szükséges képzési igények merültek el, mint péld{ul a kisgépkezelő, vagy a műszaki ismeretek képzése, oktat{sa. A v{llalkoz{sok esetében a foglalkoztat{s területén hangsúlyos a megfelelő ismeret, szakképesítés és gyakorlat megléte. Az ő esetükben nem csup{n az újabb munkav{llalók alkalmaz{sa, hanem a meglévő munkaerő tov{bbfoglalkoztat{s{hoz elengedhetetlenül szükséges képzési igények (péld{ul targonca kezelő, gépszerelő, traktoros) fogalmazódtak meg. Néh{ny hi{nyszakma esetében helyben, esetleg a munkahelyen történő képzésre lenne igény. A térségben péld{ul relatív magas a varrónők foglalkoztat{sa, viszont ilyen képzés évek óta nincs a térségben, pedig a munk{ltatóknak ink{bb szakképzett munkaerőre, mintsem betanított munk{sra lenne szükségük. Emellett a v{laszolók kihangsúlyozt{k, hogy a kor{bbi szakképzéseket (mezőgazdas{gi, fémipari) leépítették, így a térségben ezeken a területek működő v{llalkozók sz{m{ra óri{si nehézséget okoz az ut{npótl{s megtal{l{sa. A mezőgazdas{gban nagy igény mutatkozik az új, modern gépekhez, eszközökhöz jól képzett munkaerő megléte. A szakképzésekkel kapcsolatban problémaként
merült
fel
a
megfelelő,
mély
szakismeret,
illetve
a
gyakorlatorient{lts{g hi{nya. A térségben sz{mos külföldi érdekeltségű v{llalkoz{s működik, illetve több cég kapcsolatban {ll külföldi szervezetekkel, főként az ő megítélésük szerint elengedhetetlen a magas színvonalú nyelvoktat{s. Az
utolsó
kérdéscsoportban
a
kistérségben
létrejött
együttműködési
meg{llapod{ssal kapcsolatos elv{r{sokra, a szervezetek paktumhoz való viszony{ra helyeződött a hangsúly. Fontos tényezőként merült fel, hogy megismerjék a 20
térségben
foglalkoztat{si
együttműködés
szempontból
vonatkoz{s{ban.
A
fontos
szereplők
megkérdezettek
szinte
elképzeléseit
az
egybehangzóan
szükségesnek tartj{k a foglalkoztat{si paktumkezdeményezés meglétét, a v{llalkozói szfér{ból azonban néh{ny v{laszoló nem l{tja a pozitív elmozdul{s esélyét, megítélésük szerint haszontalan, az ilyen kezdeményezéssel nem lehet fejlődést elérni. A szervezetek képviselői kapcsolati h{lójuk szélesedését, újabb partnerek megismerését és együttműködését v{rja elsősorban a paktumtól. A v{laszadók m{sik nagy csoportja az együttműködésben a foglalkoztat{si helyzet javul{s{t l{tja, véleményük szerint így könnyebben tal{lkozik igény és lehetőség, valamint a munk{ltató és a munkav{llaló, ennek megfelelően a foglalkoztat{st akad{lyozó tényezők mérsékelhetőek. A v{laszokból még kitűnt, hogy a szervezetek fontosnak tartj{k a megfelelő kommunik{ció, az inform{ció {raml{s lehetőségét is a kapcsolatok révén. Tov{bbi v{laszként érkezett elsősorban a v{llalkozó szfér{ból az a lehetőség, miszerint a nagyobb kapcsolati h{ló segítségével egyszerűbb a fejlődés, illetve az előrejut{s. A megkérdezettek kis ar{nyban l{tj{k a v{llalkoz{si szellem, a jelenlegi v{llalkozói aktivit{s növelésének esélyét, illetve az együttműködéssel kialakulható szemléletform{l{st. A civil szektor képviselői mindezek mellett kiemelték, hogy a paktum elősegítheti a h{tr{nyos helyzetű, a roma sz{rmaz{sú, vagy a fogyatékoss{ggal élő személyek helyzetének, foglalkoztat{s{nak javul{s{t. Összegezve
a
helyzetelemzést
elmondható,
hogy
a
Lenti
Kistérségben
a
munkanélküliek nagy ar{nya, az {ll{skeresők alacsony iskolai végzetsége, az önkorm{nyzati, v{llalkozói és civil szféra együttműködésének alacsony foka, a v{llalkoz{sok meglétének minim{lis sz{ma, mind-mind hozz{j{rul a jelenlegi foglalkoztat{si helyzet
minőségéhez. Mindezekhez t{rsul a térség
képzési
színvonal{nak, milyenségének, mennyiségének és elérhetőségének nem a helyi igényekre, szükségekre épülése.
21
Megold{si lehetőségek, kitörési pontok, amelyeket a stratégi{ban kiemelt területként kell kezelni: Képzési rendszer fejlesztése és képzési lehetőségek. Mezőgazdas{gban rejlő lehetőségek, elsősorban az {llattenyésztés. Az idegenforgalomban rejlő kihaszn{latlan területek. Megújuló energi{k hasznosít{s{nak növelése. Az erdőgazdas{g, a faipar nyújtotta fejlesztési lehetőségek. Befektetők vonz{sa a térségbe. A fentiek alapj{n a képzési és foglalkoztat{si helyzet javít{s{t középpontba {llító stratégi{nak v{laszt kell adni arra, hogy a térség szempontj{ból milyen területeken van szükség fejlesztésre, melyek azok az erősségek, amikre építve, illetve milyen forr{sból és milyen szervezetek együttműködésével valósíthatóak meg a kitűzött célok. A térség lehetőségeit csak valamennyi szféra igényeit összehangolva és az adotts{gokat figyelembe véve lehet a jelenleginél jobban kihaszn{lni.
22
IV. SWOT ANALÍZIS A Lenti kistérségre vonatkozó, a foglalkoztat{st, képzést központba {llító SWOT analízis és annak értékelése a helyzetfelt{r{s sor{n elkészült primer és szekunder adatok feldolgoz{sa alapj{n készült el. A
SWOT
analízis
az
üzleti
életben
haszn{latos
módszer.
Jellemzően
a
stratégiaalkot{s megalapoz{s{hoz, a szervezet elemzéséhez haszn{latos nyitott értékelési elj{r{s. Célja, hogy felt{rja a vizsg{lt helyzetet, fény derüljön azokra a jellemzőkre, melyek erősségeknek tekinthetők, illetve azokat, amelyek hi{nyoznak, vagy nem kielégítően fejlődtek, megmutassa a probléma kezelésének lehetőségeit, ezért fókusz{l a fenyegetésekre és lehetőségekre. Ezzel a módszerrel sz{mba tudjuk venni azokat a lehetőségeket, amelyekkel felmérjük mindazokat a tényezőket, melyek szükségessé és lehetővé teszik a program vagy projekt megvalósít{s{t, illetve elősegíthetik, vagy akad{lyozhatj{k annak végrehajt{st. Ez a módszer nem egy önmag{ban is meg{lló helyzetelemzési technika, mint ink{bb a m{r elvégzett helyzetelemzés összefoglal{sa, sűrítése, és a helyzetet meghat{rozó elemek szisztematikus végiggondol{sa és struktur{l{sa. A SWOT elemzés a helyzetértékelés és a célok, priorit{sok kijelölése közötti kapcsolatot teremti meg az{ltal, hogy a helyzetértékelés jól struktur{lt összefoglal{s{t adja, segít a meg{llapít{sok rendszerezésében, szelekt{l{s{ban. A SWOT-t{bl{ban ezért nem minden jellemzőt mutatunk be, csak azokat, amelyek a legjellemezőbbek, és a legfontosabbak. Az erősségek és gyengeségek a szervezet belső jellemzőiből fakadnak, a szervezetnek lehet és van r{juk hat{sa. A lehetőségek és fenyegetések ezzel szemben a szervezet környezetéből erednek, olyan külső adotts{gok, amelyekre a szervezetnek nincs vagy nem is lehet közvetlen befoly{sa, s ezeket csak nagyon ritk{n tudja csak érdemben befoly{solni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a szervezet tehetetlen, hisz a probléma kezelésének eszköze lehet az alkalmazkod{s, a lehetőségek kihaszn{l{sa, a fenyegetések lehetőséggé transzform{l{sa, de gyakran az
23
elkerülése is. Hasonlóan fontos a fejlesztendő területek és a lehetőségek összekapcsol{sa is. Ezért a befoly{soló tényezőket teh{t két dimenzió mentén kell csoportosítani: Kedvező vagy kedvezőtlen, pozitív vagy negatív tényezőkről van-e szó. A szervezet és vezetése {ltal befoly{solható, kézben tartható belső tényezőről, vagy azon kívüli külső tényezőről van-e szó. A SWOT teh{t egy keretmódszer, amely inputokat ad a probléma elemzéséhez, a külső és belső tényezők az előfeltételek és kock{zatok vizsg{lat{ban segít. A SWOT analízis r{mutat arra, hogy a kistérség sz{mos előnnyel rendelkezik. Erőssége a természeti adotts{gok, a t{j kultúr{ja, hagyom{nyai, nagy lehetőségeket kín{l a térségnek a hat{r mentiség, a kultur{lis örökség, a közlekedési főútvonalak közelsége. Ezzel szemben viszont komoly h{tr{nyt jelent az alacsony foglalkoztat{s, a munkanélküliek magas sz{ma, a közszolg{ltat{sok hi{nya, valamint egy olyan térségi összefog{s hi{nya, amely a térség menedzselésével ösztönözné a térségben az új befektetők letelepedését. A szektorközi együttműködéshez szükséges nonprofit szektor fejletlensége, a recesszió a romló gazdas{gi helyzet következményeként megjelenő {ltal{nos roml{s, a térség infrastruktúr{ja.
ERŐSSÉGEK
GYENGESÉGEK
Térségben működő, jelentős létsz{mot K+F foglalkoztató v{llalatok (Hoffmann-
v{llalkoz{sok
Bútorgy{r
Kft.,
Creaton
hi{nya
a
térség
gazdas{gi-t{rsadalmi szereplői között.
Hung{ria Kft., Car-INside Kft.).
az
innov{ciós készség alacsony szintje
Carbon Kft., Femat Hung{ria Kft., Együttműködés Nova
hi{nya,
A
h{tr{nyos
helyzetű
Innovatív foglalkoztat{si és képzési
alacsony
projektekben
h{tr{nyos helyzetűek növekvő ar{nya.
szerzett
tapasztalatok
(EQUAL, „A Lenti V{rosi Művelődési Alacsony
24
foglalkoztat{si
lakoss{g
végzettséget,
szintje,
a
betanított
Központ a non-form{lis és inform{lis
munk{t igénylő termelő v{llalkoz{sok
tanul{s szolg{lat{ban”).
magas sz{ma.
Folyamatban lévő v{rosrehabilit{ciós Képzett
munkaerő
hi{nya,
és egyéb térségmegújít{si projektek
magasabban képzettek nem jönnek
(iskolafelújít{s, EMVA, IKSZT).
vissza a térségbe, sok esetben rossz
Term{l-
és
Gyógyfürdő
gyógyvizek Kft.,
Energiapark,
–
Szent
Lenti
munkamor{l, munk{hoz kapcsolódó
György
rossz attitűdök.
term{lkutak: Piaci lehetőségek rossz kihaszn{l{sa, a
lez{rt
geotermikus energia.
térség aj{nl{sa, elad{sa szempontj{ból
Kedvező geopolitikai helyzet.
gyenge marketingtevékenység.
Jól kiépült vonalas infrastruktúra.
Olajb{ny{szati és ipari munkakultúra.
Hat{r
térségi jelenléte.
adódó Részfoglalkoztat{s
mentiségből
kereskedelmi és v{llalkozói ismeretek.
Önkéntesek
és
helyi
Faipari
hagyom{nyok,
H{rom
tud{s
és Tőkehi{ny.
közelsége
Ipari
tevékenységre
Felnőttképzési
lehetőségek
térségi
hi{nya.
(Horv{torsz{g, Szlovénia, Ausztria).
női
v{llalkozó.
orsz{g
-
szakemberek Alacsony v{llalkozói készség, kevés
alapanyag.
hi{nya
munkanélküliség.
munk{j{ra építő kistérségi munka.
Szürke- és feketegazdas{g nagyar{nyú
alkalmas,
Elaprózódott birtokszerkezet, külföldi művelésben lévő területek.
kiaj{nlható területek (Lenti, Rédics, Térség gyenge forr{sszerző képessége.
Csesztreg, Lov{szi).
Erdősültség,
nagy
területű
legelők, saj{tos flóra és fauna.
rétek,
adotts{g
(14-
Egysíkú növénytermesztés.
[llattart{sra alkalmas mezőgazdas{gi Alacsony
Erdősítésre alkalmas területek.
termőhelyi
19AK).
területek.
Gyenge
feldolgozotts{gú
mező-
gazdas{gi termékek.
25
Nincs megfelelő sz{mú helyi termék és
Vízt{rozók, jóléti tavak, természetes
vízfoly{sok.
térségi marketing. Hasznosítatlan gyepterületek.
A földterület nagy része helyi kézben Bel és {rvízveszélyes területek, rossz van.
mezőgazdas{gi úth{lózat.
Alacsony környezetszennyezés.
Bor-és szőlő kultúra hagyom{nyai.
os t{vvezeték, későbbi fejlesztésekhez
A magyarorsz{gi gyógynövények 40%-
szükséges a h{lózat bővítése.
a fellelhető itt.
Natura 2000 területek, Őrségi Nemzeti
Elöregedő lakoss{g.
Kijelölt és karbantartott túraútvonalak, Elhanyagolt kiépített kisvasútvonal.
Lótenyésztés.
T{jjellegű
speci{lis
Műemlékek
és
faluképek,
közösségi
épületek, hi{nyzó térkapcsolatok.
mezőgazdas{gi
műemlék
Nem elég erős civil szervezetek, nonprofit szektor.
termékek (olajtök, gyümölcsök stb.)
Inform{cióhi{nyos lakoss{g, hi{nyzó inform{ciós pontok.
Park közelsége.
A területet keresztbe szeli egy 400 KW-
jellegű
Alacsony szintű kultur{lis, közösségi élet.
épületek, jelentős sz{mú és értékes A helyi szolg{ltat{sok hi{nya a kisebb falusi építészeti emlékek (lakóh{zak, gazdas{gi
épületek,
pincesorok, Magas
borpincék)
Kézművesség,
településeken. munkanélküliség,
helybeli
munkahelyek hi{nya. kézművesek:
fűz, Szoci{lis ell{tatlans{g.
fazekass{g, {cs-és faművesség, szövés. A kisebb falvakban infrastruktur{lis
Jelenleg is élő, a hagyom{nyos falusi
hi{nyok (közmű, széless{vú internet
életform{hoz
stb.), fejlesztéseket g{tló megfelelő
kötődő
szok{sok,
tevékenységek
kommunik{ciós h{lózat.
Hagyom{nyőrző és értékteremtő civil szervezetek.
26
LEHETŐSÉGEK
VESZÉLYEK
Gazdas{gi v{ls{g ut{n a hat{rmenti Az elsődleges munkaerőpiacra való térség felértékelődése, „h{rmashat{r”.
visszatérést kevésbé t{mogató szoci{lis
Közfoglalkoztat{si
h{ló, t{mogat{si rendszer.
{talakít{sa,
rendszer
munka Foglalkoztat{s bővítését akad{lyozó
értékteremtő
lehetőségének erősítése, foglalkoztat{s bővítést
t{mogató
jogszab{lyi környezet, adórendszer.
és Külső
adó-
j{rulékrendszer.
fejlesztések
elhúzód{sa.
Nemzetközi kapcsolatok bővülése - Kisz{míthatatlan politikai, gazdas{gi uniós forr{sok.
infrastruktur{lis
helyzet. programok A dinamikusabb külső térségek szívó
Befektetés-ösztönző eredményeként
új,
technológia-
és
hat{sa.
tud{sintenzív {gazatok megtelepülése. A multinacion{lis cégek befoly{s{nak
2-3 új, alacsony végzettségűek sz{m{ra
erősödése
munk{t kín{ló munkaadó megjelenése.
gazdas{g{ra.
Térségi ipari tevékenységekre alkalmas Munkaerő területek kihaszn{l{sa.
az
Gyakorlatorient{lt, műhelymunk{t rendszer
szempontj{ból
nagyobb
kialakít{sa
ar{nyú
régió
alacsony
orsz{gokkal szemben.
képzési Alacsony (termelés
végzettségű,
illetve
szakképzett munkaerő hi{nya termelő
igényeire alapuló képzési rendszer).
v{llalkoz{s megtelepedése esetén.
Új típusú szövetkezések t{mogat{sa.
Az extenzív mezőgazdas{gi termelés, Tőkehi{ny.
Forr{skoordin{ció hi{nya.
biogazd{lkod{s Nehezen
t{mogatotts{ga.
a
versenyképesség, h{tr{ny keletre fekvő
tartalmazó
biotermékek,
orsz{g,
kibontható
agr{rpolitikai
ir{nyok és finanszíroz{s.
Magasabb feldolgozotts{gú mezőgaz- Az {llam nem segít a termékek piacra das{gi termékek elő{llít{sa, adotts{goknak
megfelelő
juttat{s{ban.
{llattenyésztés Az 27
EU
mezőgazdas{gi
t{mogat{si
ar{ny{nak növelése.
rendszer kedvezőtlen hat{sai.
A szűkebb és t{gabb térségben élők Aprófalvas településszerkezet miatti, igényének
növekedése
a
helyi
termékek, fogyaszt{si cikkek ir{nt. A vidéki
turizmus
munkav{llal{shoz
kapcsolódó
rosszabb közlekedési lehetőségek.
programok
t{mogat{sa, erősödő belföldi turizmus.
Az
alternatív
energia
fejlesztések
t{mogat{sa.
A speci{lis termékek ir{nti érdeklődés fokozód{sa az EU piacokon.
A kultur{lis örökség részét képező műemlékek felújít{s{nak t{mogat{sa.
A SWOT analízisben meghat{rozott pontokat elemezve elmondható, hogy a térség sz{mos erősséggel és több olyan lehetőséget jelentő adotts{ggal rendelkezik, amelyekre alapozva a jelenlegi helyzetnél kedvezőbb foglalkoztat{si szint érhető el a Lenti Kistérségben. Az erősségek közül kiemelkedő a kistérség fekvése, h{rom orsz{g (Ausztria, Szlovénia, Ausztria) közelsége, amely pont egyben lehetőség is, amelyet jobban ki kellene haszn{lni a településeknek foglalkoztat{si és beruh{z{si szempontból is. Az elmúlt években a 3 orsz{g és az autóp{lya közelsége miatt logisztikai központ kialakít{sa is felvetődött, amely ennek a lehetőségnek a jó kihaszn{l{sa lenne. Emellett jelentős erőssége a térségnek, hogy az elmúlt években több olyan foglalkoztat{si program is megvalósult, amelynek köszönhetően rendelkezésre {ll a térségben az a tud{s, hum{n erőforr{s kapacit{s, ami ir{nyítani és koordin{lni tudja a foglalkoztat{s növelésére ir{nyuló fejlesztéseket, valamint a befektetők vonz{s{ban is jelentős szerepet j{tszhat. A térség adotts{gai közül, a helyzetfelt{r{sban megfogalmazott kitörési pontokkal összhangban jelentős a term{lvízkincs, a természeti környezet h{borítatlans{ga, ökoturizmushoz kapcsolódó lehetőségek
28
(túraútvonalak,
erdők,
parasztgazdas{gok,
rétek,
tavak),
kisvasúth{lózat,
valamint
az
helyi
termék
{llattenyésztésre
és
elő{llítók a
és
magasabb
feldolgozotts{gú mezőgazdas{gi termékek elő{llít{s{ra alkalmas területek nagys{ga. Az ipari termelés hagyom{nyait az egykor nagymértékű olajb{ny{szat, faipar alapozza meg, amely területek ma is jelentős foglalkoztatók a kistérségen belül. Mindezek az adotts{gok alkalmasak arra, hogy a térségben a jelenleginél magasabb szintű legyen a feldolgozó és termelő ipar jelenléte és ez{ltal növekedjen a foglalkoztat{s. A gyengeségek közül foglalkoztat{s szempontj{ból a legnagyobb problém{t azt jelenti, hogy a térség lakoss{ga az orsz{gos {tlagon felül elöregedő, az aprófalvas településszerkezet pedig hosszút{von is kedvezőtlenül befoly{solja a térség korszerkezetét. A foglalkoztat{si szint növelését, elsősorban a magasabb szaktud{st igénylő területeken g{tolja, hogy a térségben folyamatosan hi{ny van a szakképzett munkaerőből. Ezt figyelembe véve nagyobb eséllyel lehet a térségben betanított munk{t igénylő v{llalkoz{sokat megtelepíteni, illetve szükség lenne a szakképzés helyi szintű erősítésére is. A nagyobb ar{nyú foglalkoztat{st g{tolja emellett a különböző szektorok közötti, térségi szintű együttműködés hi{nya, amelyre megold{st jelenthet a paktum együttműködés, amelyhez hasonló foglalkoztat{si célú kezdeményezés nem volt eddig a térségben. A gyengeségek közül emellett az inform{ció közvetítés javít{s{ra, illetve a felnőttképzési lehetőségek bővítésére kell nagyobb hangsúlyt fektetni a térségben és erősséggé alakítani ezeket a tényezőket. A lehetőségek közül munkahelyteremtés szempontj{ból a szoci{lis szövetkezetek létrehoz{s{t kell t{mogatni, a forr{slehetőségek jobb kihaszn{l{s{val emellett a helyi termékek elő{llít{s{t, valamint a nagyobb feldolgozotts{gú mezőgazdas{gi termékek elő{llít{s{t kell ösztönözni. A v{llalkoz{sok térségi megtelepedésének ösztönzése érdekében növelni kell a helyben megvalósított felnőttképzéseket, lehetőség szerint a piaci igényeknek megfelelő szakképzéséket kell elindítani, amely növelheti a szakképzettséget igénylő munkahelyteremtést a Lenti térségben. A képzéseknél fontos, hogy gyakorlatorient{lt programok valósuljanak meg, amelyekkel a 29
résztvevők
aktu{lis
és
rögtön
haszn{lható
tud{sra
tehetnek
szert.
A
munkahelyteremtést emellett direkt befektetés ösztönző tevékenységekkel – péld{ul befektetői adatb{zis,
katalógus
kialakít{sa
–
is
segíteni kell.
Valamennyi
önkorm{nyzatnak rendelkeznie kellene egy b{rmikor felhaszn{lható, az adott település területén tal{lható területek, ingatlanok kiaj{nl{si dokument{ciój{val, amely alapfeltétele annak, hogy a térségbe érkező befektetőknek a terveikhez megfelelő területeket tudjunk aj{nlani. A lehetőségek közül a munkahelyek sz{m{nak gyarapod{s{t is jelentheti a megújuló energia felhaszn{l{s növelése, amely esetében a biomassza, a geotermikus és a napenergia felhaszn{l{s{ra is alkalmas a térség. A helyzetfelt{r{sban kitörési pontnak nevezett idegenforgalomban a térség adotts{gait figyelembe véve új lehetőségeket az ökoturizmus jelenthet, mivel sz{mos természeti értékkel, több túraútvonallal, és ehhez kapcsolódó szolg{ltat{sokkal is rendelkezik a térség. Ez utóbbi területen azonban tov{bbi fejlesztésekre és térségi szintű kín{lat kialakít{s{ra van szükség. A veszélyekre és ezek ellensúlyoz{s{ra, mint külső tényező kevésbé tudunk hatni, de törekednünk kell arra, hogy ezeket az elemeket is pozitív ir{nyba befoly{soljuk. A foglalkoztat{si szempontj{ból az aprófalvas településszerkezetből adódó rosszabb közlekedési lehetőség, illetve a szakképzett munkaerő hi{nya – elsősorban a hi{nyszakm{kban
–
a
legjelentősebb
veszélytényező,
amely
csökkentésére
intézkedéseket kell tenni. A térségi foglalkoztat{sra emellett hat{ssal vannak a közeli nagyv{rosokban tal{lható multinacion{lis v{llalatok is, amely több sz{z embernek biztosítanak munkalehetőséget és m{s munkahely hi{ny{ban a hum{nerőforr{st kiviszik a kistérségből. Összességében a SWOT elemzés elemei megmutatj{k a térség azon pontjait, amelyre figyelni kell a térség foglalkoztat{si terveinek és stratégi{j{nak kidolgoz{sakor, mivel sz{mos olyan kedvező adotts{ggal rendelkezik a Lenti kistérség, amely t{mogathatja a térségi munkahelyteremtést.
30
V.
STRATÉGIA JÖVŐKÉPE ÉS CÉLJAI Lenti kistérség t{rsadalm{nak, gazdas{gi, munkaerő- piaci, szoci{lis,
egészségügyi, oktat{si, közlekedési helyzetének elemzése, valamint a programok {ttanulm{nyoz{sa ut{n a partnerek megfogalmazt{k a paktum szerepét, küldetését. A küldetés meghat{roz{s{val a paktum kifejtette létezésének ok{t, meghat{rozta azokat az ir{nyokat, amelyeken a kistérség fejlesztése érdekében dolgozni akarnak, amiért a Paktum létrejött. A küldetés célja, hogy motiv{ló ereje legyen, valamennyi partnert a cél elérése érdekében mozgósítsa. De egyúttal üzen a térség lakoss{g{nak, az ott működő v{llalkoz{soknak, szervezeteknek, s ezen üzenet mentén bevonja őket a programok megvalósít{s{ba. A küldetés kijelöli a Paktum mozg{sterét. A paktum létrehoz{s{ban érdekeltek közös h{lózatépítési tréning keretében hat{rozt{k meg a térség foglalkoztat{shoz kapcsolódó küldetését, amely a következő:
„Együttműködés a munkahelyteremtésért, a foglalkoztat{sért, a csal{dok javuló életminőségéért, a megtartó Lenti Kistérségért.” A küldetés talaj{n rajzolódik ki az a jövőkép, amely a térségi identit{s{t meghat{rozza, azt a t{jékozód{si keretet biztosítja, amely a térséghez tartoz{s érzését erősíti. A küldetés, a jövőkép cselekvést indít el. A cselekvés fontoss{g{t a priorit{sokkal hat{rozzuk meg. A priorit{sok a programok, a cselekvés fontoss{g{t, azokat a megteendő lépéseket rögzítik, amelyek nélkül a cél elérése lehetetlen. A jövőkép és a priorit{s talaj{n születik meg a stratégia, amely a cselekvések egy hosszabb t{vú terve, a jövőkép eszköze meghat{rozott cél elérésé érdekében. Folyamatos tevékenység, amely mindig hosszabb t{vot fog {t. A stratégi{val v{laszolunk a környezet nyújtotta lehetőségekre, kihív{sokra és fenyegetésekre, összhangban a szervezet erőforr{saival és képességeivel. A küldetés alapozza meg, illetve ehhez kapcsolódnak a stratégia {tfogó és specifikus céljai is. A „Foglalkoztat{si stratégia” elkészítésének célja, hogy a foglalkoztat{s növekedésével javuljon a Lenti Kistérségben élő emberek életszínvonala, szoci{lis
31
biztons{ga. Ennek érdekében elkészül egy olyan stratégia, amely igazodik az Európai Uniós elv{r{sokhoz, az orsz{gos és régiós, megyei és kistérségi foglalkoztat{si koncepciókhoz. A stratégia döntő elemét a helyi saj{toss{gok, érdekek, az alulról jövő építkezés jellemzi, amelynek célja, hogy ir{nymutat{st adjon a foglalkoztat{s terén meghat{rozó szereplők részére a helyi foglalkoztat{s színvonal{nak növelése, annak az orsz{gos {tlaghoz való közelítése, valamint az inaktivit{s és a munkanélküliség mérséklése érdekében. Ennek megfelelően azokat a kitörési pontokat tartalmazza, amelyeket a Foglalkoztat{si Paktum al{írói közös célnak tekintenek, valamint megalapoznak az előkészítés sor{n megvalósult fórumok, egyeztetések, megbeszélések, konferenci{k, illetve a megvalósít{si szakaszban lebonyolított helyi partnerségi szemin{riumok és a helyzetelemzés. A célok meghat{roz{sa lehetővé teszi, hogy az erőfeszítéseket ésszerűen lehessen összpontosítani. A célmeghat{roz{s segítségével {tfogó kép alakul ki az elérni kív{nt eredményekről, a célcsoportokról, a megvalósít{s kereteiről. A meghat{rozott célok adj{k a biztos pontot, melyhez mindig vissza lehet térni, melyre t{maszkodni lehet. [tfogó célok Az elsődleges munkaerőpiac fejlesztésével a foglalkoztat{si szint növelése, ez{ltal minél több ember tud hivatalosan elhelyezkedni, adófizető {ll{st tal{lni, ez{ltal a munkanélküliség csökkentése. A
térség
munkaerő-piaci
szempontból
fontos
szereplői
között
az
együttműködések erősítése, a térségi partnerség fejlesztése. A versenyképes tud{s megszerzésének ösztönzése. Specifikus célok Új fenntartható munkahelyek létrehoz{sa, foglalkoztat{si szint növelése a helyi v{llalkozói szfér{ra t{maszkodva. H{tr{nyos helyzetű emberek foglalkoztathatós{g{nak javít{sa.
32
A
helyi
gazdas{g
fejlesztési
elképzeléseit
t{mogató
hum{nerőforr{s
biztosít{sa. A
munkaerő-piaci
inform{ciók
gyors
és
torzít{smentes
{raml{s{nak
biztosít{sa, ezzel elősegítve a hatékony döntéseket. A kistérség kistelepülésein a foglalkoztat{si lehetőségek fejlesztése, a befektetők vonz{sa. A munkaerő-piac {ltal elismert képzések, a felnőttképzés új rendszerének megteremtése. A munkahelyek megőrzése az igényekhez igazodó képzések indít{s{val. Munkaerő-piaci felz{rkóztató, p{lyaorient{ciós és szakképzést adó képzési programok biztosít{sa az alacsonyan iskol{zott fiatalok sz{m{ra. A térségi gazdas{g fejlesztési elképzelések és a szakképzés összehangol{sa. A
gazdas{g
munkaerőigény
kielégítésének
segítése
képzéssel,
munkafolyamatba be{gyazott képzésekkel, munkaerő-piaci szolg{ltat{sokkal és egyéb közgazdas{gi eszközökkel. A munkaerő mobilit{s{nak és a térségi mobilit{s ösztönzése. A térség hum{nerőforr{s potenci{lj{nak emelése. Szervezeti kapacit{s- és erőforr{s-növelés, fejlesztés, a nonprofit szektor erőforr{s teremtő erejének növelése. A h{tr{nyos helyzetű és a munkaerő-piacról kiszorult rétegek integr{ciój{nak elősegítése. A diplom{s p{lyakezdő fiatalok elhelyezkedésének segítése. Együttműködés a region{lis paktummal. A
helyzetfelt{r{sban meghat{rozott
kitörési pontok
–
mezőgazdas{g
(elsősorban {llattenyésztés), idegenforgalom, megújuló energi{k hasznosít{sa, erdőgazdas{g, faipar nyújtotta fejlesztési lehetőségek jobb kihaszn{l{sa. A fenti specifikus célok közül a helyzetfelt{r{sban kiemelt legfontosabb területekkel összhangban az al{bbi priorit{sok és azok alapj{n a következő stratégiai célok és intézkedések hat{rozhatók meg. 33
Küldetés- Jövőkép
Szervezeti kapacit{s és erőforr{sfejlesztés
A munkaerő mobilit{s{nak és a térségi mobilit{s ösztönzése
Képzés
Munkahelyteremtés
H{tr{nyos helyzetűek foglalkoztatós{g{nak javít{sa
PRIORIT[SOK
Stratégiai célok 1. A h{tr{nyos helyzetű célcsoportok foglalkoztat{sa
2. Munkaerő-piac igényeihez igazodó képzés
3. Működő értéket termelő, fenntartható munkahelyteremtés
Intézkedések 1.1 Komplex szolg{ltat{sok 2.1. Piaci igényekre alapozott 3.1 A hazatérés segítése, a létrehoz{sa és működtetése, a felnőttképzési h{lózat fiatalok térségben marad{si foglalkoztathatós{g javít{sa kialakít{sa, p{rbeszéd az feltételeinek javít{sa egyes szereplők között 1.2 Az alternatív munkav{llal{si 2.2 T{mogatott munkaerő- 3.2 Új piaci lehetőségek form{k meghonosít{s{t célzó piaci képzéseket tartalmazó felt{r{sa, a meglévők bővítése, a kezdeményezések t{mogat{sa projektek indít{sa v{llalkoz{sok munkahelyteremtő erejének növelése. 1.3 Tranzit foglalkoztat{s, szocio- 2.3 A felnőttképzés új képzési 3.3 A nonprofit ökológiai programok form{inak meghonosít{sa munkahelyteremtő működtetése. növelése, t{mogat{sa. A közfoglalkoztat{s kistérségi szintű szervezési feltételeinek megteremtése 1.4 Közösségi v{llalkoz{sok 2.4 Térségi létrejöttének t{mogat{sa p{lyaorient{ció
szintű 3.4. Munkahelyi fejlesztés
HORIZONT[LIS STRATÉGI[K A foglalkoztat{si partnerség erősítése Az egyenlő hozz{férés, elérhető szolg{ltat{sok a munkaerő-piaci integr{ció érdekében.
1.
{bra: A Lenti kistérségi foglalkoztat{si paktum célrendszere
34
szektor erejének
egészség-
VI. STRATÉGIA CÉLCSOPORTJ[NAK MEGHAT[ROZ[SA
A stratégia célcsoportj{ba tartoznak {ltal{noss{gban Lenti kistérség lakoss{ga, a munkaadók, a munkav{llalók és {ll{skeresők, a munkerő-piacot befoly{solni tudó partnerek. Szfér{kra bontva a stratégia célcsoportjai pontosabban meghat{rozva a következők. Önkorm{nyzatok, önkorm{nyzati t{rsul{sok, önkorm{nyzati intézmények: 51 önkorm{nyzat, 1 többcélú t{rsul{s, stb. Gazdas{gi szervezetek:
térségben székhellyel,
telephellyel rendelkező
gazdas{gi szervezetek, őstermelők, sz{ll{sadók, vendégfogadók, kézművesek, nonprofit kft-k, szoci{lis foglalkoztatók, mint munkaadók. Civil szervezetek: különösen a h{tr{nyos helyzetűek érdekvédelmével, képzéssel, h{lózatépítéssel,
munkaerő-piaci reintegr{ciój{val foglalkozó
egyesületek, alapítv{nyok, közhasznú t{rsas{gok és jogutódaik. Munkav{llalók: a térségben és a térségen kívül munk{t v{llaló aktív korú lakoss{g. [ll{skeresők: a térségben élő aktív korú munkanélküliek, a jelenleg munkahellyel rendelkezők, akik munkahelyet szeretnének v{ltani. Lakoss{g: a térségben élő képzésben résztvevő fiatalok, akik az elkövetkező években Közvetett célcsoportnak tekinthetjük emellett a térség foglalkoztat{s{ban érintett, érdekelt lakoss{got. A stratégia célja, hogy az ebben meghat{rozott priorit{sok és cselekvési terv v{laszoljanak a célcsoportok igényeire és a térség adotts{gaival, lehetőségeivel összhangban kerüljenek meghat{roz{sra.
35
VII. A KISTÉRSÉGBEN M[R MEGVALÓSÍTOTT FOGLALKOZTAT[SI PROGRAMOK ILLESZKEDÉSE A STRATÉGI[HOZ
A Lenti Kistérség területén sz{mos innovatív projekt valósult meg az elmúlt években, melyek egyrészt a h{lózati együttműködést segítették, m{srészt a térség képzési-foglalkoztat{si kapacit{sait növelték. A kelet-st{jer paktum péld{j{ra építve a paktumnak nem csak a közvetlenül felnőttképzési-foglalkoztat{si hat{sú projektekre kell építenie, hanem mindegyik olyan kezdeményezésre, aminek közvetett hat{saként bővül a képzési kín{lat, illetve javul a foglalkoztat{s szintje. Az egyes projekteket 4 főcsoportba soroltuk be, melyek csap{sir{nya megegyezik a stratégi{ban körvonalazott fejlesztési priorit{sokkal.
VII.1. IDEGENFORGALMI FEJLESZTÉSEK
A kistérség, illetve Lenti v{rosa kiemelt priorit{sként kezeli az idegenforgalom fejlesztését. A helyzetfelt{r{sban bemutat{sra került, hogy a meglévő desztin{ciós kín{lat tov{bbfejlesztéséhez sz{mos új attrakció létesítése szükséges, és megújít{sra szorulnak a sz{ll{shelyek, éttermek, panziók is. A kiv{ló minőségű gyógyvízre épülő Lenti Gyógyfürdő és Szent György Energiapark kín{lata mellett szükséges, hogy az ideérkező vendégek m{s élményekben is részesüljenek. Az al{bb bemutatott projektek célja volt egyrészt a szezon meghosszabbít{sa, m{srészt a turizmusból sz{rmazó bevételek növelése. A „Hagyom{nyok H{za a Harangl{bak földjén” című Magyarorsz{g-Ausztria Phare CBC 2003 projekt célja volt egy turisztikai l{togatóközpont és helyi múzeum létrehoz{sa Lentiben.
36
A l{togatóközpont létesítése mellett elkészült a lenti kistérség idegenforgalmi honlapja, kultur{lis szervezők sz{m{ra 60 ór{s képzést szervezett a p{ly{zó, a térség vendégl{tói tanulm{nyúton ismerkedtek meg új, innovatív osztr{k turisztikai kín{lattal, közös ny{ri t{boroz{sok keretében testvértelepülési kapcsolatokat {poltak a résztvevők, és a program keretében megjelent kiadv{nyokkal népszerűsítették a térség kín{lat{t. A projektben Lenti V{ros Önkorm{nyzat{nak partnere volt a Tourismusregion Oberwart. A „MUR[NIA - EGY CSEPP EURÓPA” projekt célja volt a hat{r menti térségek idegenforgalmi övezetének létrehoz{sa a közös innovatív idegenforgalmi termékek fejlesztésére, integr{lt idegenforgalmi termékek h{lózat{nak kiépítése a közös promóció és értékesítés érdekében. A projekt sor{n a magyar területen 8 új bakancsos, 8 kerékp{ros és egy bortúra útvonal került kialakít{sra, kit{bl{z{sra. A szlovén oldalon is szintén új tematikus útvonalak, mint bakancsos, mint kerékp{ros útvonalak valósultak meg. A wellness kín{lat szélesítése mellett kialakít{sra került a n{lunk még ismeretlen Lét Harmóni{ja turisztikai termék, amely földgyógyító kövek elhelyezését jelentik a Murania térségben magyar oldalon, a következő településeken: Gosztola, Lenti, Nemesnép, Szécsisziget, Tornyiszentmiklós. A szlovén oldalon 13 földgyógyító kő került kihelyezésre. A projekt keretében sz{mos rendezvény került lebonyolít{sra hagyom{nyteremtő jelleggel: a Vince napi bormustra, konferenci{val és pinceszemlével, a tematikus utakat népszerűsítő hat{rtalan bakancstúra, kerékp{rtúra és wellness study tour. Négy témakörben képzéseken vehettek részt az érdeklődők: pl. kultur{lis turizmus, somelier -, falusi turizmus-, és idegenvezetők képzése. A projekt keretében készültek kiadv{nyok a tematikus utakról, a kialakított Murania Idegenforgalmi Övezetről és annak l{tv{nyoss{gairól, illetve a Zala V{rmegye bortörténete című könyv jelent meg.
37
A projekt eredményeként a szlovén és magyar oldali kultur{lis és természeti attrakciók, illetve a projekt keretében kialakított új turisztikai kín{latnak köszönhetően sokkal nagyobb érdeklődést mutatnak a turist{k térségünk ir{nt. A „Murania Multikultúra - A MUR[NIA hat{ron {tnyúló, a szomszédos orsz{gokat összekapcsoló multikultur{lis térség kultur{lis-turisztikai fejlesztése és promóciója, a közös kultur{lis és idegenforgalmi kín{lat kialakít{sa” című projekt {tfogó célja volt a térség felismerhetőségének fokoz{sa a hat{r menti térségek közös "MUR[NIA" Idegenforgalmi Övezetének tov{bbfejlesztésével. Konkrét cél volt emellett innovatív, minőségi és piaci szempontból vonzó közös turisztikai termékek kialakít{sa a multikultur{lis térség természeti és kultur{lis örökségének alkalmaz{s{val, az integr{lt turisztikai termék közös promóciója, idegenforgalmi inform{ciós központok kialakít{sa, az idegenforgalmi övezettel kapcsolatos közös inform{ciónyújt{s és l{togat{sszervezés. A projekt keretében Inform{ciós Központ nyílt Lentiben, mely idegenforgalmi és kultur{lis szervezetek h{lózat{nak sz{m{ra inform{ciógyűjtést l{t el a Lendvai inform{ciós és promóciós intézettel együttműködve. Sz{mos közös kultur{lis gasztronómiai rendezvény került megrendezésre a szlovén partnerrel, köztük nagy sikert aratott a Mur{nia Nemzetközi Vadétel- és Hetési Fumufesztiv{l, a Szent Iv{néji Mulats{gok és Lendvai bogr{csfőző és perecsütő verseny. A térségben még fellelhető népi történetek, és a hat{rmenti térség legend{inak összegyűjtése
érdekében
nemzetközi
t{bor
került
megrendezésre,
melynek
eredményeként kiad{sra került a Mur{nia Legend{i című kiadv{ny. A megrendezett gasztronómiai workshopok eredményeként pedig megszületett a térség népi ételeiből {lló gyűjtemény a Gasztro Mur{nia, tov{bb{ berendezésre került az övezet vinoték{ja is. A projekt keretében elkészült a Lenti v{r helyzetelemzése, megvalósíthatós{gi tanulm{nya és l{tv{nytervei, valamint az Idegenforgalmi Övezet vad{szati-, és horg{szturizmus{nak közös fejlesztési stratégi{ja, mely egy attraktív és felismerhető idegenforgalmi desztin{ció kialakít{s{ra törekedett.
38
A MUR[NIA-projektek h{lózati együttműködés keretében, Lenti és Lendva v{rosok közös koordin{ciój{ban valósultak meg. A „Kerka-völgy kincsei - Természeti értékek és kultur{lis örökség megőrzése a Kerka völgy Natura 2000 h{lózatba tartozó élőhelyein és a jogi védettségen kívül eső területeken” című projekt fő célja volt, hogy tevékenységeivel növelje a térség ismertségét
fókuszba
helyezve
a
természeti
értékeket,
valamint
erősítse
környezettudatoss{got az itt élők és ide l{togatók körében, ezzel segítve a hat{rterület gazdag természeti értékeinek megőrzését. Cél volt, hogy a szlovéniai program
tapasztalatait
felhaszn{lva
{tfogó
felmérés
készüljön
a
térség
természetvédelmi szempontból értékes élővil{g{ról, t{jértékeiről kiemelten kezelve a Natura 2000 rendszer területeit, emellett pedig inform{ciós h{lózat alakuljon ki a különböző szektorok között a természeti értékek védelmére. A projekt keretében több évszakra kiterjedő botanikai és zoológiai felmérés készült a Kerka völgy területére, valamint a legjellemzőbb fajok bemutat{s{ra szlovén tapasztalatok alapj{n digit{lis adatb{zist alakítottunk ki és kidolgoz{sra került a „Kerka-völgy
természetvédelmi
szempontú
gazdas{gi-
és
infrastruktur{lis
stratégi{ja”. A Kerka-völgy természeti értékeit a „Fókuszban a természetvédelem” című
öt
részes
természetvédelmi
előad{ssorozaton,
szakmai
tal{lkozón,
tanulm{nyúton, évszakonkénti túr{kon, valamint kiadv{nyokban - 5 részes t{jékoztató füzet sorozatban, 5 részes poszteren, öt különböző helyszínen lévő tanösvényen, ökoturisztikai térképen, a „Kerka-völgy kincsei” című könyvben és CD-n – mutatt{k be. A programokon, kiadv{nyokban Muravidék természeti értékei is megismerhetők. A
„Zalanka
–
Zala
Lank{in
tematikus
útvonal
kidolgoz{sa”
Ausztria-
Magyarorsz{g Interreg III/A 3. 2. intézkedés keretében megvalósuló projekt célja volt a Zalalövő Letenye között húzódó kb. 60 km-es szakaszon gyalogos témautak kialakít{si lehetőségének vizsg{lat{val, olyan új turisztikai termék létrehoz{sa, amely kiegészíti a térség idegenforgalmi kín{lat{t (projektgazda a „Cseszt Regélő”
39
Nonprofit Kft). A projekt keretében az ausztriai projektpartner szakmai ismereteire és a tém{ban szerzett tapasztalataira építve alakított{k ki a ZALAnka tematikus túraútvonalat, ami az Alpannonia elnevezésű, Ausztri{ban megvalósított, hasonló termék mint{j{ra készül, fő szegmensként megcélozva az aktív szabadidő eltöltést igénylő ifjús{got. A NyDOP-programban t{mogatott, ZALAnka-tanulm{nyokra épülő „Barangol{s a Kerka mentén” című projekt hosszú t{vú célja a térségbe érkező turist{k sz{m{nak növelése, az itt eltöltött idejük minél tartalmasabb kitöltése. A program/projekt megvalósít{sa sor{n turisztikai szolg{ltat{sok kialakít{sa történt meg, amelyek a v{ltozatos természetre, a t{ji környezetre alapozva növelik a régió és a kistérség turizmus{ból sz{rmazó bevételeit, a vendégéjszak{k sz{m{t, illetve javítj{k a turisztikai piacon való versenyhelyzetet. A 15 tagú konzorciumi p{ly{zatban a Konzorcium Vezetője a Lenti Kistérség Többcélú T{rsul{sa, a partnerek minden szektorból képviseltették magukat (önkorm{nyzati, civil és gazdas{gi). A p{ly{zat a meglévő vonzerőket foglalta egységbe, és integr{lt öko- és aktív turisztikai kistérségi csomagként ezeket meg is jelenítette. A fejlesztés eredményként 150 km gyalogos túraútvonal, kb. 25 km kit{bl{zott kerékp{ros útvonal, 2 erdei tornap{lya, kil{tó, 2 fürdőtó környékének a fejlesztése, és újdons{gként 3 nordic walking p{lya újult meg és/vagy készült el. A fejlesztés sor{n, és a fenntart{si időszakban végzett marketingtevékenységek hat{s{ra a Lenti Kistérség ismertsége nőtt, a féloldalas kín{lat bővült új turisztikai program-csomagokkal, attrakciókkal, m{r rövidt{von nőtt a térségbe l{togató öko- és aktív turist{k sz{ma. A bemutatott turisztikai programok sz{mos képzéssel szolg{lt{k a térség hum{nerőforr{s-fejlesztését, a h{lózat-építési elemek az együttműködést segítették a turisztikai aktorok között, illetve a v{ls{g időszak{ban hozz{j{rultak a hatékony turizmusmarketinghez, de közvetlen foglalkoztat{s-bővítő hat{suk nem volt.
40
E projektek sor{n megfogalmazódott egy turisztikai desztin{ciós menedzsment szervezet létrehoz{s{nak gondolata, illetve egy új sz{lloda építéséhez kapcsolódó beruh{z{si program indít{sa. Az Új Széchenyi Terv (l{sd projektlehetőségek) keretében reméljük, hogy a paktum-együttműködés eredményeként egy új sz{lloda épül meg Lentiben, és a turisztikai szolg{ltatók egy TDM-együttműködési h{lózatban dolgozva növelhetik a foglalkoztat{st a térségben.
VII.2. FOGLALKOZTAT[SI CÉLÚ FEJLESZTÉSEK, KÖZFOGLALKOZTAT[S
Lenti V{ros Önkorm{nyzat{nak tal{n legnagyobb hat{sú foglalkoztat{si programja az „Új utak az elsődleges munkaerő-piacra” c. EQUAL A092. azonosítósz{mú EQUAL-projekt volt. A projekt {tfogó célja volt a szegénység csökkentése, a helyi foglalkoztat{s elősegítése, figyelembe véve a t{rsadalmi-gazdas{gi h{tr{nyok halmozód{s{ból adódó problém{kat, integr{lt, több kimenetet biztosító megold{sokat kín{lva. Cél volt a h{tr{nyos helyzetű munkanélküliség mérséklésében érdekelt non-profit szervezetek, önkorm{nyzatok, v{llalkoz{sok közötti hazai és nemzetközi kooper{ció erősítése és kialakít{sa. Közvetlen cél volt a térségben élő tartósan munkanélküli emberek munkaerő-piaci integr{ciója; oktat{sba, képzésbe juttat{sa, elhelyezkedésének, beilleszkedésének és bennmarad{s{nak segítése, foglalkoztat{si programok indít{sa (szakm{t szerzett 11 kőműves, 12 faipari gépkezelő, 13 szoci{lis gondozó, 24 parkgondozó, 10 rehabilit{ciós foglalkoztatott), tov{bbi 60 fő elhelyezése az elsődleges munkaerőpiacon. A projektben 7 együttműködő szervezet dolgozott, különböző részfeladatokat ell{tva, melyek egym{sra épülve biztosított{k a célok (projektszintű és {tfogó célok) megvalósul{s{t a folyamat teljes időtartam{ban.
41
Az együttműködés célja olyan integr{lt munkaerő-piaci szolg{ltat{srendszer és foglalkoztat{si programcsomag kialakít{sa volt, amelybe az egyes munkanélküliek lehetőségeik és elv{r{saik függvényében (személyes és környezeti) kapcsolódhat be egy hosszú t{vú folyamatba. A bevont partnerek egym{sra épülő szolg{ltat{srendszert alakítottak ki, amely fokozatos belépést és integr{lt kilépést biztosított a térségben élő munkanélkülieknek (az egyéni munkatan{csad{stól a szoci{lis gazdas{gig, vagy az elsődleges munkaerőpiacig). Az egyes programelemek egym{sra épülése komplex rendszerré {lltak össze. Lenti Önkorm{nyzata a térségi települések bevon{sa mellett helyszínt biztosított egy képzési-foglalkoztat{si központ kialakít{s{hoz, biztosította a szükséges munkaerőpiaci szolg{ltat{sokat a bevon{shoz és benntart{shoz, a Munkaügyi Központ szakmai szolg{ltat{saiból a terület specifikus adatb{zisokat nyújtotta és felügyelte a tevékenységeinket. A V{rosüzemeltető Kht. és a Gazd{lkodó Csal{dokért Kht. a szervezeti kereteit adta a foglalkoztat{snak, a L{mfalussy SZKI rugalmas, gyakorlatorient{lt, OKJvégzettséget nyújtó képzései megalapozt{k egy „Új Esély” Iskola létesítését. A „MUR[NIA” Egylet nemzetközi kapcsolataival, médiatapasztalat{val segítette az együttműködést. A Lenti CKÖ a térségben élő rom{kat vonta be a programba. A célcsoport sz{m{ra a képzés és foglalkozat{s mellett a következő alternatív munkaerő-piaci szolg{ltat{sokat biztosított{k: Toborz{s,
a
célcsoport
tagjainak
bevon{sa
(személyes
és
telefonos
megkeresés). A résztvevők „előszűrése”, amely a programmal kapcsolatos egyéni elv{r{sok feltérképezéséből, és a munkaügyi kirendeltséggel való kapcsolatfelvételből {llt. Egyedi dokument{ciós rendszer kiépítése (elemei: internetes és intranetes adatb{zis, egyéni együttműködési nyilatkozatok, személyi „esetnaplók”, hum{nszolg{ltat{s munkat{rsainak havi jelentés mint{i, a partnerségi
42
kommunik{ciót segítő inform{ciós lapok gyűjteménye - „közvetítő lap”, „partnerségi egyeztető”). Tréningek szervezése ({ltal{nos motiv{ciós, r{hangoló és munkaorient{ciós tréningek, csoporterősítő, konfliktuskezelő tréningek). Munkatan{csad{s – munk{ba helyezés, közvetítés. „Help Desk” tevékenység 4 mikrotérségi központban, mely a következő szolg{ltat{sokra
épült
(egyéni
elhelyezkedési
tan{csad{s,
naprakész
inform{ció az elhelyezkedésekről, {ll{skeresési technik{k /segítség önéletrajz, motiv{ciós levél megír{s{ban/, inform{ciók a képzési lehetőségekről, inform{ciók a munkaügyi szolg{ltat{sokról, ell{t{sokról). Nyomon követés (képzések, és a foglalkoztat{si programelemek alatt, oktatói, tanulói értékelések, csal{dfelmérések, célcsoport kutat{s – 600 fős minta). Képzési és {ll{sbörzék szervezése.
Az
EQUAL-program
tud{stranszfer-{tad{sa
nemzetközi
együttműködéshez
kapcsolódott. A NEXT2 Partnerség munk{j{ba a spanyol A'ixena (Huesca), a francia Nouvelles Cooprations Regionales Pour La Qualifitation Et L'Integration En Ent (Rennes), az olasz Pr–.I.M.E. A.L.I. - Provare I Mestieri per Educare Al Lavoro Insieme (Torino) és a lenti programba résztvevők kapcsolódtak be. Az A'ixena (Mindenki együtt) programj{nak erőssége egy olyan együttműködési h{lózat működtetése volt, amely területi alapon szerveződött, sz{mos paktumfeladatot is ell{tott, a foglalkoztat{si programj{ba értelmi fogyatékosoktól a parasztgazdas{gokig sz{mos célcsoport-tagot integr{lt, és a h{tr{nyos helyzetűek felz{rkóztat{sa érdekében térségi, megyei és tartom{nyi szinten egyar{nt integr{lta a segítő szervezeteket (önkorm{nyzatok, kamar{k, v{llalkoz{sfejlesztők, szoci{lis szövetkezetek, munkaadók, civil szervezetek, stb). A francia együttműködést (QUALCOO – H{lózat a h{lózatok között) Bretagne területén működő nonprofit Kft.-k koordin{lt{k, akik a régió 7 nagyv{ros{ba tartottak fel képzőközpontokat, tranzitfoglalkoztató üzemeket, illetve működtek 43
együtt a foglalkoztat{s érdekében a gazdas{gi szfér{val. A főleg afrikai bev{ndorlók munkaerő-piaci beillesztésére szakosodott szervezet hatékonyan integr{lta a bev{ndorlókat az elsődleges munkaerő-piacra (36 hónapos, nyelvi képzéssel induló, szakképzés ut{n mentor{lt munkahelyen foglalkoztat{sra építve). A Pr–.I.M.E. A.L.I. torinói m{sodik esély iskola modellje képezi a jelenleg elbír{l{s alatt {lló „Mesterségek Tere” p{ly{zat (l{sd projektek) alapj{t. A „Mestieri e Prova” modellben a fiatalok fél évig, 2-3 hetes v{lt{sban ismerkednek a szakm{k alapjaival, majd a nekik tetsző szakm{ban szereznek gyakorlati ismereteket, illetve a későbbiekben a gyakorlati kompetenci{kra építve saj{títj{k el adott szakma elméleti ismereteit. Mindegyik
nemzetközi
EQUAL-modell
alapja
egyfajta
munkaerő-piaci
együttműködési h{lózat (paktum) működtetése. A lenti EQUAL-projekt tapasztalat{tad{si időszak{ban 2 m{sik hazai partnerséggel együttműködve dolgoztuk ki a „SYNORG – szervezetek integr{lt együttműködése” szervezetfejlesztési modellt. A modellalkot{s mellett a tapasztalat{tad{s sor{n kifejlesztésre került az akkor körvonalazódó Új Magyarorsz{g Fejlesztési Terv T{rsadalmi Megújul{s Operatív Programj{ra 5 projektjavaslat, melyet az elmúlt időszakban (2007-2010 között) a lenti térségi szervezetek be is nyújtottak. Az EQUAL-program időszak{ban sz{mos m{s foglalkoztat{si projekt is futott a kistérségben. A 2006. évi Közmunka p{ly{zat projektgazd{ja a Lenti V{rosüzemeltető Kht. volt, a v{rosban
élő
munkanélkülieket
ő
brig{dokban
foglalkoztatta
(voltak
munkavezetőik), míg a falvakban a helyi önkorm{nyzatok egyénileg, vagy kis létsz{mú csoportokban dolgoztatt{k a programban résztvevőket. Szervezetileg így a közmunka, és az EQUAL Program nem v{lt el élesen egym{stól. A 168 fős közmunka keret b{zisul szolg{lt arra, hogy az EQUAL Programba be nem kerülő munkanélkülieket (EQUAL adatb{zisban szereplőket) {tmeneti (4-6 hónapos) munk{hoz juttassuk, lehetőség volt a lemorzsolód{s kezelésére, elsősorban az
44
EQUAL Programból tanul{si nehézségeik miatt kiv{ló kőművesek esetében (közmunka-programban jól teljesítő személyek bevon{sa az EQUAL projektbe). Az „egym{sra hat{snak” lényegesen nagyobb szerepe volt a parkgondozók esetében. Ők első lépcsőben a közmunka-p{ly{zatban bizonyíthattak, és a legjobban teljesítőket deleg{ltuk az „Új utak” projekt képzési-foglalkoztat{si szakasz{ba (meglévő motiv{ció, kismérvű lemorzsolód{s). Egy ilyen megold{ssal a hasonló jellegű projektekben lényegesen jobb hatékonys{gi mutatókat érhetünk el, mert a közmunka-jellegű, nagy létsz{mot érintő, a munkaerőpiaci reintegr{ció első lépcsőjének is tekinthető foglalkoztat{si programokból kiv{laszthatók adott szakaszban azok, akik valóban akarj{k magukat képezni, vagy dolgozni, csak a kulcskompetenci{ik hi{nyoznak az elhelyezkedéshez. Ők a szoci{lis gazdas{gban indított képzési foglalkoztat{si programokban szerezhetnek új képzettséget, munkatapasztalatot, munkaerő-piaci motiv{cióik megerősödhetnek (2. lépcső), és ut{na m{r az elsődleges munkaerő-piacon helyezkedhetnek el (utókövetéssel). A térségi közmunk{k mellett egy brig{d dolgozhatott egy t{mogatott közúti közmunkaprogramban is. Lenti V{ros Önkorm{nyzata és konzorciumi partnerei eredményesen p{ly{ztak a Szlovénia-Magyarorsz{g Phare CBC programon "A hat{rrégió emberi erőforr{s potenci{lj{nak maximaliz{l{sa" című felhív{sra. A "Kistérségi Fejlesztési Ügynökség létesítése Lentiben" elnevezésű programban 10 p{lyakezdő diplom{s fiatal tanult, és dolgozott együtt. Különböző szakterületekről érkeztek. A csoportot közgazd{sz, agr{r-, gépész- és környezetmérnök, valamint idegenforgalmi szakember és informatikus is erősítette. Az ügynökség célja volt, hogy a térség fejlesztési igényeit felmérve és megismerve, azok megvalósít{sa érdekében minél több Európai Uniós és hazai forr{st tudjon megp{ly{zni. A munkat{rsak
folyamatos
p{ly{zatfigyeléssel,
p{ly{zatír{ssal,
a
projektek
megvalósít{s{nak koordin{l{s{val, szakmai tal{lkozók szervezésével, az egyes
45
fejlesztésekben
érdekelt
szervezetek
összekapcsol{s{val,
kapcsolattart{ssal
foglalkoztak. Sz{mos nyertes p{ly{zatuk között ők készítették a hivatkozott közmunka-projektet. 2006 novemberétől Lenti és Vidéke Fejlesztési Ügynökség Kht. néven intézményesült a szervezet. A fiatal diplom{sok jelenleg h{lózatépítéssel foglalkoznak, amely sor{n a térség szervezeteit folyamatosan felkészítették a 2007-2013-as uniós ciklus p{ly{zataira. A „Segítő-H{ló” Szoci{lis területen dolgozó zalai és vasi szakemberek képzése, szervezetek közötti h{lózatépítés című, a Cseszt Regélő Kht. t{rsadalmi befogad{st elősegítő programj{nak célja volt a szegénység és a t{rsadalmi kirekesztődés csökkentése,
a
h{tr{nyos
foglalkoztat{sban mérséklésében
a
helyzetű
h{tr{nyos
érdekelt
csoportok
helyzetű
szoci{lis
részvételének
csoportok
szolg{ltatók,
növelése
a
munkanélküliségének
non-profit
szervezetek,
önkorm{nyzatok együttműködésének kialakít{s{val, erősítésével. E
cél
érdekében
konzorciumi
partnerként
együttműködött
a
"Napsug{r"
Csal{dsegítő és Gyermekjóléti Szolg{lattal, a Nyugat-dun{ntúli Munkaügyi Központtal és a lenti Kolping Gondoz{si Központ, mint t{mogató szervezet segítette a tevékenységet. A program keretében 30 főt képeztek ki a szoci{lis szféra szakemberei közül, akik hatékonyan segíthetik a munkanélküliség kezelését, a foglalkoztat{si szint emelését. A képzés mellett 15-20 szervezetből {lló h{lózat alakult, akik szervezeti szerepüktől függetlenül közösen tesznek lépéseket a munkaerő-piaci esélyek növelése érdekében. A Segítő H{ló Projekt legnagyobb érdeme, hogy tov{bbvitte a lenti EQUAL Projekt tapasztatait, eredményeit, közelítette egym{shoz a szoci{lis és munkaügyi szféra képviselőit, és megalapozta a későbbi szorosabb h{lózati együttműködést térségi szinten. A kistérség foglalkoztat{si programj{ba illet, de a szervezeti hatékonys{g, az együttműködés szempontj{ból kevésbé volt fontos a Magyar Kolping Szövetség
46
HEFOP 2.3.1-es programja, melynek keretében foglalkoztat{si programba vontak, és kiképeztek 24 fő szoci{lis gondozó-{polót. A kistérségben az EQUAL programmal p{rhozamosan futott az „Élő örökségünk, Hetés” LEADER+ projekt, amely területi szintű h{lózatépítéssel egybekötve az aprófalvas körzet felz{rkóztat{s{t célozta. Az önkorm{nyzati, v{llalkozói és nonprofit szféra együttműködése e programban a hagyom{ny{pol{st, a térség megújít{s{t tűzte ki célul, a foglalkoztat{si szint növelése nem volt kiemelt priorit{s, ezért csak megérintette a térségi munkapiacot. A térségben a szervezeti együttműködési szempontból a LEADER módszertan h{tr{nya volt, hogy az együttműködésbe a helyi cselekvők széles körét kellett bevonni (64 szerveződés), ami a hatékonys{g rov{s{ra ment (hat{rozatképesség, döntési kompetenci{k). A foglalkoztat{shoz kötődő programokban a LEADER módszertan alkalmaz{sa az előkészítés, a helyi-közösségi tervezés sor{n kiv{ló lehet, a „Helyi Vidékfejlesztési Stratégia” célul tűzheti ki a foglalkoztat{si szint növelését, és erre forr{sokat is elkülöníthet, de szervezési-szervezeti szempontból túl széles h{lózatépítésre alapul, ahol sokan m{s célok elérésében érdekeltek. Fenti projektek (EQUAL és m{s programok) közvetlen eredménye volt, hogy rövid idő alatt ar{nyaiban óri{sit csökkent a munkanélküliségi r{ta (és az {ll{skeresők sz{ma), mely a projektek kifut{sa ut{n csak közel egy évvel tért vissza a kiinduló értékre, amit részben a gazdas{gi megszorít{sokra, részben a szoci{lis gazdas{g, illetve az uniós p{ly{zatok közel két éves kimarad{s{ra vezethető vissza.
A lenti kistérség szervezetei az I. Nemzeti Fejlesztési Terv eredményes p{ly{zatai mellett sikeresen szerepeltek az UMFT 2007-2013-as p{ly{zati kiír{sain. A paktum-p{ly{zat konzorciumi partnere, a H{lózat az Integr{cióért Alapítv{ny „T[MASZ – Első lépés programok a zalai és vasi h{tr{nyos helyzetű térségekben élő, alacsony foglalkoztat{si eséllyel rendelkezők sz{m{ra” c. programja célul tűzte
47
ki, hogy 8 vasi és zalai kistérségben olyan egyénre szabott, többir{nyú, összehangolt segítő szolg{ltat{sokat hozzon létre, mely segíti a programban részt vevőket a munkaerő-piacon történő elhelyezkedésben. A programba 80 fő került bevon{sra, 2009. szeptember 1-től (projektz{r{s 2011. augusztus 31). A bevont ügyfelekkel személyre szóló, egyéni fejlesztési és szolg{ltat{si terv készült, melynek megvalósul{s{ra fél év {llt rendelkezésre, ezt követően fél évig nyomon követték és segítették ügyfeleinket az elhelyezkedésben, munkaerő-piaci programokba történő bekapcsolód{sukban. A program keretében az al{bbi szolg{ltat{sokat biztosított{k ügyfeleik részére: motiv{ló-r{hangoló
tréning
az
ügyfelek
szoci{lis,
{llampolg{ri
és
munkav{llalói készségének erősítése érdekében; életvezetési
tréning
a
helyes
önkép
kialakít{sa,
az
erőszakmentes
kommunik{ció, a konfliktuskezelés, az önérvényesítés, a stressz old{s stb. témakörét érintve; ment{lis tan{csad{s pszichológus bevon{s{val; közösségi programok kir{ndul{sokkal, intézményl{togat{sokkal; képzések szervezése (kulcspotenci{k erősítése, 8 oszt{ly elvégzése, szakmai képzések: sz{llodai szobaasszony, fröccsöntő-gép kezelő és épületfalazó kőműves); gyermekfelügyelet biztosít{sa a szolg{ltat{sok zavartalan igénybe vétele érdekében; A program eredményeként a lenti kistérségben 15 szobaasszony képzésére került sor. „A Lenti V{rosi Művelődési Központ a non-form{lis és inform{lis tanul{s szolg{lat{ban” c. T[MOP-program 2009. szeptember 1-én indult (projektz{r{s 2011. febru{r 28.), célja a közoktat{si rendszer hatékonys{g{nak a közművelődés eszközeivel történő javít{sa, a gyermek és ifjús{gi koroszt{ly bevon{sa a form{lis oktat{st t{mogató és kiegészítő új tanul{si programokba, valamint a lenti V{rosi Művelődési Központ alkalmass{ tétele az új tanul{si form{k alkalmaz{s{ra, melynek
48
eredményeként az intézmény l{togatotts{ga nő, a form{lis oktat{s hatékonys{ga emelkedik. A projektben megszervezett 22 szakkör, a 13 tehetséggondozó foglalkoz{s keretében és a 8 db t{bor foglalkoz{sain részt vett 4 iskola 710 di{kja (2540 kompetenciafejlesztő alkalommal). Az 50 ór{s informatikai, illetve a 60 ór{s nyelvi kompetenciafejlesztő képzéseket összesen 205 h{tr{nyos helyzetű felnőtt végezte el. A tervezett „Mesterségek Tere” projekt első fordulós anyaga elbír{l{sra v{r.
VII.3. MEZŐGAZDAS[GI, VIDÉKFEJLESZTÉSI FEJLESZTÉSEK
A térségben a mezőgazdas{ghoz és vidékfejlesztéshez kapcsolódóan az előző pénzügyi időszakban Agr{r és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) és AVOP Leader+, míg a mostani 2007-2013 közötti időszakban az Európai Mezőgazdas{gi Vidékfejlesztési Alap (EMVA) részesülhettek, illetve részesülhetnek a forr{sokból a mezőgazdas{gi v{llalkozók és a vidéki települések. Foglalkoztat{si szempontból sajnos egyik időszak t{mogat{si sem kezelték kiemelt priorit{sként a munkahelyteremtést. Az AVOP forr{sokból jórészt a térség nagyobb mezőgazdas{gi v{llalkozói részesültek t{mogat{sban, akik elsősorban infrastruktúra fejlesztésre – telephely építés, bővítés, illetve terménysz{rítók építése – fordított{k az elnyert forr{sokat. Terményt{roló és sz{rító épült ebből a t{mogat{sból Lentiben és Csömödéren, az EMVA t{mogat{sból pedig Kerkafalv{n. Technológia fejlesztés, illetve induló v{llalkoz{sok csak minim{lis mértékben nyertek el forr{sokat. Ilyen ir{nyú fejlesztés Csömödéren (pulyka tart{shoz kapcsolódóan), Alsószenterzsébeten (gyümölcstermesztés),
illetve
Mikerkar{csonyf{n
(telephely
v{s{rl{s
növénytermesztési tevékenységhez) valósult meg. Jelentős és fontos beruh{z{s lett volna a Lenti v{ros{t érintő beruh{z{s, a tejfeldolgozó üzem {ttelepítése és technológiafejlesztése a v{ros ipari területére, de a fejlesztés helyett a teljes üzem megszűnt, ami a helyben történő termékfeldolgoz{st tov{bb csökkentette. A tejüzem
49
megszűnése nem csak a munkahelysz{m csökkenés miatt érintette rosszul a Lenti kistérséget, hanem a miatt is, hogy az üzem bez{r{s{val az amúgy sem túl nagyar{nyú {llattenyésztés ar{nya tov{bb csökkent a térségben. Az AVOP és a jelenlegi időszakban rendelkezésre {lló forr{sok felhaszn{l{s{val jelentős, szinte m{r ar{nytalan mértékű volt a mezőgazdas{gi gépbeszerzés, amely szintén nem j{rult hozz{ a foglalkoztat{si szint növeléséhez. Elsősorban a nagyobb termelők jelentős, szinte kiz{rólag mezőgazdas{gi növénytermesztésre alkalmas eszköz- és gépbeszerzést valósítottak meg. Ennek köszönhetően a Lenti Kistérségben elmondható, hogy jelentősen javult a mezőgazdas{gi termelők géppel való ell{totts{ga többek
között
Lenti, Kerkafalva, Nemesnép, Csömödér, P{ka,
Gutorfölde, Iklódbördőce településeken dolgozó v{llalkozók esetében. A beszerzések közül csak Nova, Lenti és Gutorfölde településeken dolgozó v{llalkozókn{l történt olyan gépbeszerzés, amelynek a célja nem a sz{ntóföldi növénytermesztés feltételeinek javít{sa volt. Ennek köszönhetően az erdőgazd{lkod{shoz és a facsemete, valamint a gyümölcstermesztés feltételeinek javít{s{hoz kapcsolódóan haszn{ltak
fel
t{mogat{sokat.
Foglalkoztat{si
szempontból
a
nagyar{nyú
gépesítettség tov{bb csökkentette a mezőgazdas{g területén alkalmazottak sz{m{t, amely hosszút{von sem fog v{ltozni. Az AVOP forr{sokból a térség önkorm{nyzatai is részesülhettek, így a t{mogat{sok m{sik nagyobb részéből a térség {rvízveszélyes vízfoly{sainak környezetében történtek olyan fejlesztések és rekonstrukciós munk{k, amelynek köszönhető az {rvízveszélyes területek sz{ma csökkent a kistérségben. P{ly{zati t{mogat{snak köszönhetően
többek
között
Barlahida,
Dobri,
Resznek,
Lendvajakabfa,
Szentgyörgyvölgy térségében valósítottak meg ilyen fejlesztéseket. Emellett a forr{sok
egy
részéből
mezőgazdas{gi
utak
(Alsószenterzsébet,
Csömödér,
Szentgyörgyvölgy) újultak meg, temetők, ravatalozók (Kerkafalva, Kerkakutas) felújít{sa valósult meg. Ezek a fejlesztések összességében minim{lisan vagy nem növelték a térségben a foglalkoztat{st.
50
Az előző időszakban jelentősebb forr{s volt emellett még az AVOP Leader+ forr{s, amelyből azonban csak a térség egy része kaphatott t{mogat{st. Az Őrség-GöcsejHetés Akciócsoport területe a Lenti kistérség északi részét fogta össze, amelynek köszönhetően az itt tal{lható települések önkorm{nyzatai, illetve a v{llalkoz{sok, részben civil szervezetek különböző fejlesztéseket valósítottak meg. A fejlesztések zöme nem jövedelemtermelő beruh{z{s volt, több harangl{b (Csesztreg, Baglad, Szilv{gy), épület (Csesztreg, Rédics, Külsős{rd, Resznek) újult meg, illetve közösségi helyszínek (esőbe{lló, pihenőhely – M{rokföld, Szij{rtóh{za, G{borj{nh{za) épültek. A jövedelemtermelő beruh{z{sok közül elsősorban a turisztikai fejlesztések voltak a jelentősek, de ezen belül is elsősorban szolg{ltat{sfejlesztések valósultak meg, amelyek
szintén
minim{lis
mértékben
növelték
meg
Bödeh{z{n,
Sz{ll{shelyfejlesztés
valósult
szolg{ltat{sfejlesztés
Gosztol{n,
Lentiben,
a
foglalkoztat{si Rédicsen,
Szentgyörgyvölgyön,
szintet.
Gosztol{n, M{rokföldön,
Rédicsen. Egyéb v{llalkoz{si ir{nyú fejlesztést – elsősorban a helyi termék értékesítési feltételeinek javít{s{ra – Lentiben, Rédicsen, Bödeh{z{n valósítottak meg. A forr{sok kisebb része emellett képzési, illetve rendezvények megvalósít{s{t célzó, valamint marketing tevékenységet t{mogatott, amelynek köszönhetően egységes t{blarendszer, valamennyi résztvevő településről prospektus készült, emellett pedig h{rom új, azóta is megrendezett rendezvény elindul{sa valósult meg. A térség déli, illetve keleti területén AVOP Leader+ forr{sokat nem tudott felhaszn{lni, mivel az itt létrehozott Akciócsoport nem nyerte el a t{mogat{st. A 2007-2013 időszakban rendelkezésre {lló EMVA forr{sok egy része szintén ink{bb az infrastruktur{lis, valamint az eszközfejlesztéseket t{mogatta. A t{mogat{si feltételek miatt az egyéni gépbeszerzések, gépfejlesztések kerültek a középpontba, amelynek köszönhetően elmondhatjuk, hogy most m{r a kisebb területen gazd{lkodók is modern, új gépekkel rendelkeznek, amely azonban a foglalkoztat{si szintet nem növelte, sokkal ink{bb a magasabb gépesítésnek köszönhetően ink{bb tov{bb csökkent a mezőgazdas{gban foglalkoztatottak ar{nya. Az EMVA I. és II. tengelyén belül emellett még a Natura 2000 területekhez kapcsolódó és egyéb 51
földterületen való gazd{lkod{shoz kapcsolódó t{mogat{si forr{sokra lehetett kérelmet benyújtani, amely azonban a mezőgazdas{gi technológi{k, vagy a magasabb szintű termék elő{llít{st nem ösztönözte és az {llattenyésztés mértéke sem növekedett a térségben. Az EMVA III. és IV. tengely p{ly{zati forr{sai, amely az előző időszakhoz képest a térség valamennyi településén elérhető a fejleszteni kív{nó szervezeteknek, szintén az elv{rtn{l kisebb mértékben t{mogatja a foglalkoztat{st. A két intézkedés célterületeire rendelkezésre {lló forr{sok esetén a forr{sok eloszt{s{t koordin{ló helyi vidékfejlesztési közösségeknek feladata volt, hogy az összes forr{s 45%-{t v{llalkoz{si célú fejlesztésekre ítéljenek meg. Ez a cél azonban még viszonylag alacsony szinten teljesült. Az
EMVA
III.
tengelyének
„Mikrov{llalkoz{sok fejlesztése”
„Turisztikai
tevékenységek
ösztönzése”
és
célterületeire a térségből falusi sz{ll{shely
kialakít{s{t célzó igények, valamint egy faipari és egy szolg{ltató (gumijavító műhely) v{llalkoz{s igénye nyert m{r t{mogat{st, a m{sodik meghirdetési körben pedig szintén túlsúlyban vannak a turisztikai fejlesztések és kisebb mértékűek az egyéb ir{nyú v{llalkoz{sfejlesztési igények. A t{mogat{si lehetőségben pontoz{s szempontj{ból pozitívnak sz{mított 1-2 fő foglalkoztat{s{nak v{llal{sa, mivel azonban ezek a fejlesztések épp csak elkezdődtek, vagy csak a következő évben valósulnak meg, ezért a térség foglalkoztat{s{nak javít{s{ban még nem j{tszanak szerepet. Az EMVA III. tengelyének m{sik két intézkedése, a „Falumegújít{s és –fejlesztés”, illetve a „Vidéki örökség megőrzése” pedig még kisebb mértékben növeli a térségben a munkanélküliséget, mivel az itt megvalósuló fejlesztések nem jövedelemtermelők és a még a munkahelymegtart{shoz is csak minim{lis mértékben j{rulnak hozz{. A „Falumegújít{s és –fejlesztés” keretében a térség sz{mos közösségi h{za, ravatalozója, temploma újult meg, valamint a települések zöldterületeinek megújít{sa történt meg, ami a településképek javít{sa szempontj{ból fontos fejlesztések voltak, de nem teremtenek munkahelyet és a meglévő munkahelyek 52
megtart{s{hoz is csak minim{lis mértékben j{rulnak hozz{. A „Vidéki örökség megőrzése” területen belül is kiz{rólag olyan műemlék épületek – templomok – újultak meg, amely fejlesztések megvalósít{sa hosszút{von nem teremt új munkahelyeket. Az építési beruh{z{sok megvalósít{sa a térségben egy területen jelentett a foglalkoztat{sban pozitívumot, mégpedig a megvalósító v{llalkoz{sok körében. Ugyan csak {tmenetileg, de közel 1-2 évre a helyi építési v{llalkoz{sok sz{m{ra kedvező volt a térségben megvalósuló fejlesztések sora, amely tal{n elegendő volt ahhoz, hogy a gazdas{gi v{ls{g negatív hat{sait {tvészeljék a v{llalkoz{sok. Az EMVA Leader program keretében a térségen belül kisebb mértékű volt a v{llalkoz{si célú fejlesztés megvalósít{sa. A p{r hónapja kihirdetett első t{mogat{si időszak eredményeinek köszönhetően a térségben rendezvények, ehhez kapcsolódó eszközök beszerzése, ki{llít{si infrastruktúra fejlesztése valósulhat meg v{rhatóan a 2011-es év folyam{n. A Leader forr{sok esetében is fontos, hogy növekedjenek a v{llalkoz{si
célú
fejlesztések,
amelyre
a
következő
időszak
felhív{sainak
kidolgoz{sakor van esély. Összességében a mezőgazdas{gi és vidékfejlesztési t{mogat{sok a térség esetében kisebb hat{ssal voltak a foglalkoztat{si helyzet javít{s{ra, mint ahogy arra a tervezési időszakban sz{mítani lehetett. Fontos cél, hogy a még rendelkezésre {lló forr{sok esetében növekedjen a v{llalkoz{si alapú fejlesztések sz{ma és ösztönözzük a foglalkoztat{st.
53
VII.4. MEGÚJULÓ ENERGI[K HASZNOSÍT[SA
A Lenti kistérség adotts{gai alapj{n alkalmas a megújuló energi{k hasznosít{s{ra. A nagy kiterjedésű erdőterületek és az itt tal{lható fa{llom{ny ésszerű gazd{lkod{s mellett alkalmasak arra, hogy elsősorban a termékként nem felhaszn{lható faanyagból megújuló energia elő{llít{s valósuljon meg. Az adotts{gok tekintetében lehetőséget jelentnek még a térségben azok a gyengébb minőségű sz{ntóföldek,
amelyek
nem
alkalmasak
megfelelő
szintű
sz{ntóföldi
növénytermesztésre, illetve az egykori térségi olajkutat{soknak köszönhető lez{rt term{lkutak. Emellett a napenergia, mint megújuló energia jobb kihaszn{l{sa jelent lehetőséget a térségben. A fenti megújuló energiaforr{sok esetében több fafeldolgoz{ssal foglalkozó v{llalkoz{s is feldolgozza és hőenergia elő{llít{sra hasznosítja a feldolgoz{s sor{n keletkezett hulladék f{t. Kereskedelmi szinten pellet elő{llít{ssal a Németh-Fa Kft, foglalkozik Lentiben, de alapanyagot több m{s faipari v{llalkoz{s is sz{llít pellet elő{llít{shoz. A hulladék f{t emellett még a Jeld-wen Kft. is hasznosítja, illetve a térségben elindult 3 éve az energiaültetvények telepítése is. Jelenleg csak néh{ny mezőgazdas{gi v{llalkozó foglalkozik energiaültetvénnyel, amely közül a két legnagyobb terület Csömödér és Kissziget települések közelében tal{lható, ahol svéd fűz ültetvényeket hoztak létre AVOP t{mogat{s felhaszn{l{s{val. Az ültetvényen m{r többször végeztek arat{st, de még több évre van szükség ahhoz, hogy megtérüljön a beruh{z{s. A térség adotts{gait figyelembe véve ezen a területen még több lehetőség is van, hiszen az alacsony termőképességű területek alkalmasabbak energiaültetvények létrehoz{s{ra, mint növénytermesztésre. Az elmúlt években a térségben megfigyelhető, hogy a fakitermelést követően a területen maradt {gf{t, illetve kisebb {gakat, valamint a mezőgazdas{gi és egyéb területek mellett tal{lható bokrok feldolgoz{sa, kötegelése is megtörténik és elsősorban ausztriai, szlovéniai erőművekbe sz{llítj{k energia elő{llít{s célj{ból. Sajnos ez a megold{s a helyi
54
foglalkoztat{s növekedésében nem j{tszik szerepet. Rövidt{von is cél, hogy a helyben tal{lható energiaforr{sok felhaszn{l{sa helyben valósuljon meg, mivel csak ez segíti a helyi munkahelyteremtést. Nagyobb beruh{z{si összeget igényelne a térségben a geotermikus energia felhaszn{l{sa. A kistérségen belül több helyen, többek között Iklódbördőcén, Szécsiszigeten,
Lentiben,
Szentgyörgyvölgyön, Kerkafalv{n, tal{lhatók
lez{rt
term{lkutak, amelyek részben alkalmasak lennének arra, hogy a föld mélyén tal{lható hőenergi{t felhaszn{ljuk. A víz hőenergi{j{t jelenleg csak a Lenti Gyógyfürdő Kft. hasznosítja, ahol a gyógyvíz hulladékhője is hasznosít{sra kerül. Emellett ígéretes kutat{sokat végzett 3-4 éve a MOL Nyrt. Iklódbördőcén, de azt ott tal{lható lez{rt term{lkutak vizsg{lata alapj{n az ott tal{lható víz hőmérséklete nem lenne alkalmas még mezőgazdas{gi hasznosít{sra sem, így a kutat{sok ut{n v{rt fejlesztés elmaradt. Komoly sz{ndékú beruh{zó esetén természetesen érdemes lenne a geotermikus energia felhaszn{l{s lehetőségét is komolyan vizsg{lni a térségben, amely munkahelyteremtést is jelentene egyben. Befektetés szempontj{ból kisebb mértékű beruh{z{st igényel a napenergia hasznosít{sa a térségben. Elsősorban olyan területeken optim{lis a napenergia hasznosít{s, ahol viszonylag magas a haszn{lati meleg víz igény. Így a térségben működő
öregek
otthonaiban,
illetve
oktat{si
intézmények,
közigazgat{si
intézmények, valamint lakótelepek esetében lehet érdekes a napenergia felhaszn{l{s. Ugyan ez az energiafelhaszn{l{s nem feltétlenül jelent munkahelyteremtést, de a megújuló energia felhaszn{l{ssal csökkenő költségek miatt felszabaduló forr{sok foglalkoztat{sra is fordíthatók a térségben. Jelenleg fut projektpartnerünknél, a Lenti Kistérség Többcélú T{rsul{s{n{l az osztr{k-magyar ETE-projekt keretében a „CEEBEE - Center of Excellence für Energieoptimiertes Bauen und Erneuerbare Energie - Képzési H{lózati Központ az Energiahatékony Építészet, és Megújuló Energi{k alkalmaz{s{ra” c. program, aminek eredményeként v{rhatóan 2011 m{jus{ban megalakul a kistérségben is az a képzési központ, amely hatékonyan segíti az alternatív energi{k elterjesztését. 55
A projekt keretében eddig elkészült egy felmérés kiv{lós{g-központok (képzési központok) létesítésére, ennek jogi, műszaki és oktat{si vonatkoz{sait vizsg{lva. 5 képzési program közül a kistérség feladata napkollektor-szerelési és belső szigetelési képzési programok kidolgoz{sa, legal{bb 30 szakember kiképzése. A projekt keretében elkészül egy tervdokument{ció kisenergi{jú közösségi h{z építéséhez, illetve sz{mos h{lózati tal{lkozó keretében vonj{k be Nyugat-Zala és DélVas településeit az együttműködésbe. A következő időszakban tervezett a volt lenti Botty{n J{nos Laktanya revitaliz{ciója, melynek keretében egyéb gazdas{gi funkciók mellett jelentős megújuló-energetikai fejlesztések is v{rhatók (l. VIII. fejezet). Összességében
a
megújuló
energia
hasznosít{s
munkahelyteremtésre és a foglalkoztat{si szint növelésére.
56
alkalmas
lehet
a
VIII.BEAVATKOZ[SI TERÜLETEK, PRIORIT[SOK A helyzetfelt{r{s, valamint a stratégiaalkotó műhelybeszélgetések sor{n a foglalkoztat{si stratégia megalkot{s{ban résztvevő szervezetek több területet és priorit{st is meghat{roztak, amely foglalkoztat{si szempontból fejlesztendők a térségben. Ezek a területek a következők: faipar, mezőgazdas{g és idegenforgalom, valamint az ehhez szükséges képzési, elsősorban felnőttképzési rendszer fejlesztése. A stratégia céljainak meghat{roz{sakor a stratégi{t megalapozó tevékenységek sor{n megfogalmazottak szerint a következő célokat, beavatkoz{si területeket hat{roztuk meg: H{tr{nyos helyzetűek foglalkoztatós{g{nak javít{sa. Munkahelyteremtés. Képzés. A munkaerő mobilit{s{nak és a térségi mobilit{s ösztönzése. Szervezeti kapacit{s és erőforr{s-fejlesztés. Jelen fejezet célja, hogy a meghat{rozott priorit{sok célj{t, indokolts{g{t, majd az ehhez kapcsolódó intézkedéseket meghat{rozza. A fejezet m{sodik felében azoknak a szervezeteknek a bemutat{sa történik meg, akik a foglalkoztat{si célú intézkedések megvalósít{s{ban aktív szerepet v{llalhatnak adott feladatok felv{llal{s{val.
57
VIII.1. PRIORÍT[SOK
VIII.1.1.
H[TR[NYOS
HELYZETŰ
EMBEREK
FOGLALKOZTATHATÓS[G[NAK JAVÍT[SA
A priorit{s célja A kistérségben a tartós munkanélküli, a h{tr{nyos helyzetű célcsoportok – roma emberek, megv{ltozott munkaképességű, fogyatékos emberek- kapjanak komplex szolg{ltat{sokat ahhoz, hogy be tudjanak lépni és bent is tudjanak maradni a munkaerőpiacon. E szolg{ltat{sok segítsék munkaképességük javít{s{t, képzettségi szintjük növekedjen, megélhetésüket ne a segély, hanem a munka biztosítsa.
A priorit{s indokolts{ga A tervezési időszakban a Paktum elkötelezett a h{tr{nyos helyzetű emberek foglalkoztathatós{g{nak javít{sa mellett. A munkapiacról kiszorultak nemcsak a munka vil{g{ban szenvednek el h{tr{nyokat, a t{rsadalmi működés minden területén periféri{ra kerülnek. Így nemcsak munkaerő-piaci, de egyéb komplex szolg{ltat{sokra is szükségük van annak érdekében, hogy vissza tudjanak térni a munkapiacra, s ez {ltal t{rsadalmi integr{ciójuk erősödjön. A foglalkoztathatós{g javít{sa olyan fejlesztéseket és szolg{ltat{sokat igényel, amely {ltal nemcsak a munkaképesség, de az egyén szoci{lis kompetenci{i is javulnak, ami előfeltétele annak, hogy a munkapiacon az egyén boldogulni tudjon. A foglalkoztathatós{g javít{sa fontos t{rsadalmi érdek, hisz a munka vil{g{ból „kirekesztettek” t{rsadalmi költségei
jelentősek,
marginaliz{lhat,
a
munkanélküliség
munkanélküli
létre
58
„{törökítő
szocializ{lódhat
hat{sa”
tömegeket
több
gener{ció.
VIII.1.2 MUNKAHELYTEREMTÉS
A priorit{s célja A kistérségben jöjjenek létre új, fenntartható munkahelyek, amelyek megélhetést
biztosítanak
a
lakoss{gnak,
a
helyi
foglalkoztat{spolitika
eredményeként erősödjön a települések lakoss{g megtartó ereje. Növekedjen a forprofit és a non-profit szektor munkahely teremtő potenci{lja. Az Új Széchenyi Terv megfogalmaz{sa szerint „Ha munka van, minden van”. A priorit{s indokolts{ga Az Európa 2020. STRATÉGIA 21. sz{zad európai szoci{lis piacgazdas{ga, amely valamennyi tag{llam részére kötelező erővel bír. Ez a stratégia az al{bbi priorit{sokat rögzíti: Intelligens növekedés: tud{son és innov{ción alapuló gazdas{g kialakít{sa. Fenntartható
növekedés:
erőforr{s-hatékonyabb,
környezetbar{tabb
és
versenyképesebb gazdas{g. Inkluzív növekedés: magas foglalkoztat{s, valamint szoci{lis és területi kohézió jellemezte. Gazdas{g kialakít{s{nak ösztönzése. A célok megvalósít{sa érdekében az Unió az al{bbi célkitűzéseket javasolja a tag{llamoknak: A 20–64 évesek legal{bb 75%-{nak munkahellyel kell rendelkeznie. Az EU GDP-jének 3%-{t a K+F-re kell fordítani. Teljesíteni kell a „20/20/20” éghajlat-v{ltoz{si/energiaügyi célkitűzéseket (ideértve megfelelő körülmények között a kibocs{t{s 30%-kal történő csökkentését). Az iskol{ból kimaradók ar{ny{t 10% al{ kell csökkenteni, és el kell érni, hogy az ifjabb gener{ció 40%-a rendelkezzen felsőoktat{si oklevéllel. 20 millióval csökkenteni kell a szegénység kock{zat{nak kitett lakosok sz{m{t. 59
A célkitűzések egy ir{nyba hatnak, s az EU {ltal meghat{rozott menetrendek mindegyike a munkahelyteremtést a fenntartható munkahelyek létrehoz{s{t szorgalmazza. Magyarorsz{g sz{m{ra e célok elérése komoly kihív{st jelent, de nem lehetetlen v{llalkoz{st. Az Új Széchenyi terv munkahelyteremtő programjai, a gazdas{gfejlesztő, vidékfejlesztési programok, a kis és középv{llalkoz{sok, a szövetkezetek t{mogat{sa, valamint a közfoglalkoztat{s megújít{sa, a képzés moderniz{ciója mind- mind ebbe az ir{nyba hat. Az egészségipar, a zöld gazdas{g, a h{lózati gazdas{g, a tud{sgazdas{g azok a területek, ahol az elkövetkező években új munkahelyek jöhetnek létre. Az EU-s stratégia és a korm{nyzat programja az elkövetkező évekre komoly lehetőségeket kín{l a kistérség sz{m{ra. A zömében mezőgazdas{gi, erdőgazdas{gi {gazattokban és a szolg{ltat{sban jelenlévő kistérség potenci{ljai a v{rható fejlesztések hat{s{ra mozg{sba hozhatók.
VIII.1.3 KÉPZÉS
A priorit{s célja A kistérség
képzési-felnőttképzési
rendszerének
megújít{s{val,
a
p{lyaorient{ció térségi szervezésével a munkaerő-piac igényeinek megfelelő hum{nerőforr{s-fejlesztés, amelynek eredményeként új munkahelyek teremtődnek, növelve a kistérség megtartó képességét. Ezen belül cél növelni azokat az iskolarendszeren kívüli, elsősorban felnőttképzési lehetőségek sz{m{t, amelyek lehetővé teszik az elavult tud{ssal, alacsony képzettséggel, vagy képzetséggel nem rendelkező aktív korú lakoss{g részére a tud{suk bővítését, a szakmaszerzést, a munkaerőpiac igényeinek megfelelő képzettség megszerzését. Cél, hogy térségen belül folyamatosan biztosítva legyen az élethosszig tartó tanul{s lehetősége mindenki sz{m{ra az igényeknek megfelelően.
60
A priorit{s indokolts{ga Az egész életen
{t
tartó
tanul{snak
közoktat{si
rendszeren
belüli
megalapoz{sa feltétele a tud{s alapú t{rsadalom és gazdas{g működtetésének. Zala megye a kis- és zs{ktelepülései, a gazdas{gi, földrajzi elhelyezkedése, az aprófalvas településszerkezete, valamint v{roshi{nyoss{ga miatt gazdas{gilag a Nyugatdun{ntúli régión belül a legrosszabb mutatókkal rendelkezik, több h{tr{nyos helyzetű kistérség tal{lható itt, közöttük a region{lis szempontból h{tr{nyos Lenti kistérség. Mindez nagymértékben befoly{solja az ott élő lakoss{g lehetőségeit, életkörülményeit. A kistelepülések elöregedtek, az ottmaradók többsége a munkaerőpiacról kiszorult. A települések munkaerő-piaci, gazdas{gi helyzetének javít{sa mellett, szinte minden kistelepülés jelentős erőforr{sokat fektet be az oktat{si, nevelési intézmények fenntart{s{ra. A települések életbe marad{s{nak ez egy fontos z{loga. Emellett a képzésnek meghat{rozó szerepe van a munkaerő mobilit{s{ban, a munkahelyek létesítésében, fejlesztésében. Ma m{r szinte szlogenként hat, hogy a befektető ott jelenik meg, ahol a szakképzett munkaerő rendelkezésre {ll, illetve ahol a képzés a munkaerő alkalmass{ tételét időben képes biztosítani. A kistérségben ennek a priorit{snak a jelentősége nagy, hisz a térség munkaereje alulképzett, a fiatalok jelentős sz{mban elv{ndorolnak a településekről (képzett munkaerő elv{ndorl{sa). A kistérség foglalkoztat{si szintjének javít{sa, új és fenntartható munkahelyek bővítése, új munkahelyek létrehoz{sa fokozottan igényli a képzési h{lózat megújít{s{t, a térség képzési portfóliój{nak „piacosít{s{t”. Egyrészt a kistérségnek készen kell {llni az {llam {ltal biztosított erőforr{sok bevon{s{ra, m{srészt keresni kell azokat a munkaerő-piaci szereplőket (munk{ltatók, munkav{llalók), akik képesek e forr{sok hatékony hasznosít{s{ra. Ahhoz, hogy a térségben növekedjen a befektetői hajlandós{g, szükség van a ma még inaktív munkaerő mozgósít{s{ra, a képzés {ltal a munkaerő alkalmass{ tételére az újszerű feladatok ell{t{s{ra, a munkaerő-piaci igényekhez gyorsan alkalmazkodó képzési form{k működtetésére. 61
VIII.1.4 A MUNKAERŐ MOBILIT[S[NAK ÉS A TÉRSÉGI MOBILIT[S ÖSZTÖNZÉSE
A priorit{s célja A lenti kistérség területén, de különösen Zala megyében elmondható, hogy a meglévő munkahelyek fejlesztésének legfőbb akad{lya az immobil munkaerő. A térségben indított foglalkoztat{si programok felmérései alapj{n a kistérség munkaképes korú {ll{skeresőinek alig 30 %-a hajlandó napi fél ór{n{l többet utazni a munkav{llal{s érdekében, m{srészt a meglévő tömegközlekedési h{lózat – különösen a zs{ktelepüléseken – nem képes a munkaerőt eljuttatni a munkahelyekre. Ennek alapj{n a priorit{s egyik célja, hogy különböző t{jékoztató-felvil{gosító kamp{nyok keretében az érintett célcsoportot érdekeltté tegye a munkav{llal{sban, ösztönözve az ing{z{st térségen belül és térségek között, m{srészt alternatív{kat dogozzon ki a tömegközlekedés anom{li{inak kezelésére. Emellett cél a munk{ltatók ismereteinek bővítése a mobilit{s ösztönzéséhez kapcsolódóan (t{mogat{si lehetőség, azonos településen tal{lható v{llalkoz{sok közötti összefog{s a munkav{llalók munkahelyre való eljuttat{sa érdekében), a „telekocsi” szolg{ltat{s, meglévő közlekedési rendszerek – falugondnoki szolg{lat – munk{ba jut{s szempontú jobb kihaszn{l{s{nak növelésének ösztönzése. A fiatalok térségben való megtart{s{nak elősegítése a mobilit{s növelésével.
A priorit{s indokolts{ga Amikor a munkaerő mobilit{sról beszélünk, a mobilit{snak két form{j{ról gondolkodunk: A földrajzi jellegű munkaerő-mozg{sról, amely lehet migr{ció, mobilit{s és ing{z{s. A t{rsadalmi jellegű munkaerő-mozg{sról, ami lehet intragener{ciós mobilit{s és intergener{ciós mobilit{s. Migr{ció egyfelől nemzetközi (extern) és belső (intern) migr{ció lehet. A belső migr{ció az egy adott orsz{gon belüli népességmozg{sokat (pl. falvakból v{rosokba
62
ir{nyuló, vagy régiók közötti v{ndorl{sok) jelöli. Nemzetközi migr{ció esetén több különböző {llam lehet érintett a v{ndorl{sban. A mobilit{s az elmozdul{s, helyzetv{ltoztat{s képességét jelenti. Ez lehet földrajzi értelemben, vett elmozdul{si képesség és t{rsadalmi is. Ez utóbbi a t{rsadalmi oszt{lyok, csoportok közötti közlekedés lehetőségét jelenti. A munkaerő-mobilit{s{t befoly{soló tényezők sokrétűek. A mobilit{sban nagy szerepe
lehet
az életkornak,
a közlekedési
infrastruktúr{nak,
a lakhat{si
lehetőségeknek, az iskolai végzettségnek, de befoly{solja a bérhelyzet, a tranzakciós költségek is. Az ing{z{s pedig napi oda-vissza utaz{st jelent, tém{nk szempontj{ból a munkavégzés érdekében. Napjainkban egyre többször előkerül a földrajzi értelembe vett mobilit{s, ing{z{s igénye, s ez kistérség munkapiac{t is jellemzi. Az ing{z{st földrajzi értelemben, a megyében, de a kistérségben is g{tolja, akad{lyozza az aprófalvas településszerkezet, a közösségi közlekedés szűk kapacit{sa, de nem utolsó sorban a magas közlekedési költségek. KÖLTÖZÉSI MOTÍVUMOK VÁLTOZÁSA MAGYARORSZÁGON (IGEN VÁLASZOK ARÁNYA,%) 40,0
35,0
30,0
25,0
20,0
15,0
10,0
5,0
0,0 Vissza a családhoz
Jobb lakás
Rossz munkalehetőségek 70-es évek
2.
Jó közlekedés
80-as évek
Színvonalas oktatás
Jobb orvosi ellátás
90-es évek
{bra: Költözési motívumok ar{nya Magyarorsz{gon
63
A mobilit{snak m{r több g{tj{val is sz{molni kell, ezek a félelem, a közvetlen bar{ti és csal{di kapcsolatok megszakad{s{tól, a bizonytalan lakhat{stól, de szerepet j{tszik a bizonytalan lakhat{s, a rosszabb munkakörülmények, az elérhető alacsony jövedelem is, de e kistérségben jelen lehet a nyelvismeret hi{nya is. (l{sd KSH 2003.) Az elmúlt 40 évben a költözési motívumok esetében nem v{ltozott az indokok közötti ar{ny, tov{bbra is a szűkebb-t{gabb csal{d lakhelye, vagy a jobb lak{s lehetőség hat{rozza meg a lakoss{g mozg{s{t, és tov{bbra is ezek g{tolj{k a mobilit{s növekedését. Az inter- és az intra- gener{ciós mobilit{s g{tja pedig a t{rsadalom {ltal nyújtott lehetőségekben, m{srészt pedig az egyén szocializ{ciój{val, az iskol{zotts{ggal, a motiv{cióval hozható összefüggésbe. (L{sd KSH 2003.) MOBIL NÉPESSÉG ARÁNYA MAGYARORSZÁGON ISKOLAI VÉGZETTSÉG SZERINT, % 20,0
17,6
18,0
16,0
14,0
12,0 10,2 9,7
10,0
8,8 8,2 8,0
6,0
4,0
2,0
0,0 8 ált.-nál alacsonyabb
3.
8 általános
Szakképzés
Középiskola
Diploma
{bra: Mobil népesség ar{nya Magyarorsz{gon iskolai végzettség szerint (%)
Ez alapj{n elmondható, hogy tov{bbra is nagyobb ar{nyú a magasabb iskolai végzettségűek mobilit{sa, míg a legalacsonyabb végzettséggel rendelkezők fele olyan ar{nyban hajlandók költözni ak{r orsz{gon belül is.
64
MOBIL NÉPESSÉG ARÁNYA MAGYARORSZÁGON MUNKAPIACI STÁTUS SZERINT, %
11,0
10,5 10,5
10,0
9,5 9,5 9,1 9,0 8,8
8,5
8,0
7,5 MUNKANÉLKÜLI
FOGLALKOZTATOTT FÉRFIAK
4.
NŐK
{bra: Mobil népesség ar{nya Magyarorsz{gon munkapiaci st{tus szerint (%)
Amennyiben az aktív korúakat munkapiaci st{tusuk szerint vizsg{ljuk, l{tható, hogy a munkahellyel rendelkezők nagyobb ar{nyban mobilisak a munkanélküliekkel szemben, holott utóbbi csoport esetében orsz{gon belül több olyan térség is kín{l munkalehetőséget, amelyhez csak a mobilit{si hajlandós{gukon kellene v{ltoztatni. A fenti adatok jól mutatj{k, hogy a fizikai mobilit{s haz{nkban sok-sok tényező együttes hat{saként alakult, a magyar munkaerő nem rendezkedett be a mobilit{sra. Ahhoz, hogy a munkaerő mobill{ v{ljon, javítani szükséges a munkaerő-piaci feltételeket, a szolg{ltat{sok színvonal{t, a lakhat{si lehetőségeket, de nem utolsó sorban tudatform{l{sra is szükség van.
65
VIII.1.5 SZERVEZETI KAPACIT[S- ÉS ERŐFORR[S-FEJLESZTÉS
A priorit{s célja A szervezet kapacit{sa lehetőség arra, hogy sikeresen tudjon alkalmazkodni, a készségek és erőforr{sok birtok{ban el tudja érni céljait. Ennek érdekében cél a térségi
foglalkoztat{si
helyzet
javít{s{nak
érdekében
olyan
non-form{lis
együttműködés létrehoz{sa, amelyben a résztvevő partnerek erőforr{saikat egyesítik mind a tud{s, mind a kapcsolatok, mind a készségek területén. Az eredményes foglalkoztat{si együttműködés érdekében valamennyi szféra megszólít{sa és bevon{sa szükséges. A szervezeti kapacit{sok fejlesztésének célja, hogy javítsa a teljesítményt, olyan együttműködési h{lózatok létrehoz{s{t gener{lja, melyek hosszú t{von képesek lesznek a Lenti kistérségben pozitív eredményt elérni a munkahelyteremtésben, a munkahelyek megtart{sban. A kapacit{s és erőforr{s fejlesztéssel térségi szinten segíteni kell a munkahelyteremtést, a meglévő munkaerő képzettségének
növelését,
a
tartós
munkanélküliek
munkaerőpiacra
való
visszavezetését, a foglalkoztat{si szint emelését. Cél, hogy az együttműködési h{lózatra építve új képzési, foglalkoztat{si programok induljanak el.
A priorit{s indokolts{ga A foglalkoztat{si paktum arra szerveződött, hogy a konzorcium tagjainak erőforr{saira és a csatlakozók lehetőségeire építve a térségben összeszervezze a forprofit, az {llami és a nonprofit szektort, építsen a szektorok erejére. Ez teremti meg a lehetőséget arra, hogy a külső és belső környezeti hat{sokat megismerve a térségben a munkaerő- piaci helyzet bővítésére, a foglalkoztat{si ar{ny növelésére, új és fenntartható munkahelyek létrehoz{s{ra kerüljön sor. Tov{bb{ a kistérségben nyíljon lehetőség a h{tr{nyos helyzetű csoportok munkaerő-piaci helyzetének javít{sa érdekében a komplex szolg{ltat{sok megszervezésére.
66
Ehhez szükség van arra, hogy a foglalkoztat{si partnerség-építés és a foglalkoztat{si paktum szervezeti és infrastruktur{lis h{tterét megteremtsék, amely szervezet a menedzsmenten keresztül szervezi a partnerséget. Az {gazati együttműködések gener{l{sa
lehetővé
teszi
a
v{llalkoz{sok
munkahelyteremtő
képességének
növekedését (mikro h{lózatok, klaszterek, inkub{ció, inform{ciócsere). Növelni szükséges
tov{bb{
a
közösségfejlesztést,
a
civil
szervezetek
foglalkoztat{si
kapacit{s{t, ösztönözni kell a belső piacok kialakít{s{t, helyben megtermelt termékek helyben történő fogyaszt{s{t. Önkéntes programokat kell indítani.
67
VIII.2. PRIORÍT[SOKHOZ KAPCSOLÓDÓ STRATÉGIAI CÉLOK ÉS INTÉZKEDÉSEK VIII.2.1. A H[TR[NYOS HELYZETŰ CÉLCSOPORTOK FOGLALKOZTAT[SA
A kistérségben - a helyzetelemzés alapj{n – az {ll{skeresők közel 50 %-a tartós munkanélküli. Ehhez hozz{adható még az a munkaerő, amelyik fogyatékoss{ga, megv{ltozott munkaképessége miatt kirekesztődött a munkaerő-piacról, de ide sorolhatók azok is, akik előítélet- cig{nys{g- miatt be sem tudnak lépni oda. A tartós munkanélküliek esetében gondot jelent, hogy h{tr{nyaik többszintűek, melybe a kistelepülési lét (mobilit{si nehézségek), a nemi megkülönböztetés (gender), az életkor, az alacsony iskolai végzettség egyar{nt beletartozik. A kistérség gazdas{gfejlesztésének komoly g{tja lehet, ha a fejlesztésekhez a munkaerő-piac képtelen munkaerőt rendelni, mert a többéves munkanélküli lét miatt ez a réteg m{r nem mozgósítható. A munkapiacról tartósan kiszorultak felz{rkóztat{s{nak színtere, terepe az a munkaerő-piac kell, hogy legyen, ahova a befogad{st tervezzük, eszköze pedig nem lehet m{s csakis a munkavégzés. Ennek érdekében olyan közösségi v{llalkoz{sok és szolg{ltat{sok létrehoz{sa és megerősítése a cél, amelyek alkalmas arra, hogy munkafolyamatba építve segítsék a h{tr{nyos helyzetű emberek foglalkoztathatós{g{nak javít{s{t.
VIII.2.1.1.
KOMPLEX
SZOLG[LTAT[SOK
LÉTREHOZ[SA
ÉS
MŰKÖDTETÉSE,
A
FOGLALKOZTATHATÓS[G JAVÍT[SA
Az intézkedés indokl{sa A munkaerő-piacról kirekesztettek többszörös, illetve specifikus h{tr{nyokkal küzdenek. Ezek a h{tr{nyok csak munkaügyi vagy csak szoci{lis szolg{ltat{s nyújtotta eszközökkel nem mérsékelhetők. Problém{juk kezelését nehezíti, hogy ezek
68
a csoportok nehezen elérhetők, nehezen szólíthatók meg, a munkaügy, de gyakran a szoci{lis szolg{ltatók l{tóköréből is kiesnek. Egyszerre sokféle speci{lis szükségleteik vannak, amelyre csak komplex szolg{ltat{sokkal adhatunk adekv{t v{laszokat. Ezért szükséges olyan integr{lt szolg{ltat{snyújt{s megszervezése, amelynek sor{n megvalósul a t{mogat{sok, ell{t{sok, szolg{ltat{sok tervszerű és koordin{lt felhaszn{l{sa
VIII.2.1.2. AZ ALTERNATÍV MUNKAV[LLAL[SI FORM[K MEGHONOSÍT[S[T CÉLZÓ KEZDEMÉNYEZÉSEK T[MOGAT[SA
Az intézkedés indokl{sa A h{tr{nyos helyzetű célcsoport h{tr{nyai komplexek, gyakran körülményeik, - egyedül neveli a kiskorú gyermeket, idős, fogyatékos csal{dtagról kell gondoskodni, - miatt nem képesek, illetve {llapotuk- fogyatékoss{g, megv{ltozott munkaképesség- lehetetlenné teszi a munkav{llal{sukat. Olyan munkaform{kkal ma m{r egy sor lehetőséget lehet kialakítani azok sz{m{ra, akik munkajogi kereteken belül kív{nnak rugalmas, az igényeknek megfelelő foglalkoztat{si konstrukciókat létrehozni. Ezek lehetnek: bedolgoz{s, részmunkaidős foglalkoztat{s, t{vmunka, munkaerő-kölcsönvétel, egyszerűsített foglalkoztat{s. A munk{ltatókat munkaerő-piaci ösztönzőkkel is célszerű megkín{lni. Az alternatív és nem tipikus foglalkoztat{si form{kra lehetőségeket kín{lnak a térségben komolyabb potenci{llal rendelkező {gazatok úgymint az erdőgazd{lkod{s, fafeldolgoz{s, szolg{ltat{sok (idegenforgalom, turisztika), mezőgazdas{g. A munkaerő ilyen mérvű bevon{sa a térség foglalkoztat{si potenci{lj{t növeli, a h{tr{nyos helyzetű rétegnek munkalehetőségeket teremt. Az intézkedés célja, hogy a h{tr{nyos helyzetű munkav{llalók minél szélesebb körű foglalkoztat{s{t megoldjuk a térségben. Különösen e célcsoport esetében lehetnek hatékonyak az alternatív munkavégzési módok, mint péld{ul a részmunkaidős foglalkoztat{s, a t{vmunka, az {ll{s rot{ció, vagy az otthoni bedolgoz{s. Ahhoz, hogy ez a kezdeményezés el tudjon 69
indulni, szükséges a m{r működő paktumok és m{s szervezetek jó gyakorlatainak tanulm{nyoz{sa, illetve erre épülő térségi képzési programok elindít{sa.
VII.2.1.3. TRANZIT FOGLALKOZTAT[S, SZOCIO-ÖKOLÓGIAI PROGRAMOK MŰKÖDTETÉSE, A KÖZFOGLALKOZTAT[S KISTÉRSÉGI SZINTŰ SZERVEZÉSI FELTÉTELEINEK MEGTEREMTÉSE
A stratégiai cél elérését szolg{ló intézkedések, akciók A térség gazdas{gi, munkaerő-piaci és szoci{lis helyzete indokolja, hogy gazdas{gfejlesztés klasszikus módszerein túl egy sor új, innovatív fejlesztési és munkahely teremtési modellt is bevezessen. Ezek azok a v{ros-, ill. térségfejlesztési projektek lehetnek, amelyek a helyi lakoss{g aktiviz{l{s{val, a helyi gazdas{gi és hum{n forr{sok mobiliz{l{s{val jelentős gazdas{gi, de közösségi eredményeket is hozhatn{nak. A problém{k megold{si lehetőségei mag{ban a kistérségben vannak, ott keresendők az erőforr{sok: hum{n, gazdas{gi, oktat{si és infrastruktur{lis erőforr{sok, amelyeket a cél megvalósít{sa érdekében aktiviz{lni és erősíteni lehet. A fejlesztési folyamat motorja a Paktum lehetne, amely bevonja a helyi közösségeket, a térség szoci{lis, oktat{si, foglalkoztat{si, gazdas{gi szereplőit, a lakoss{got a problém{k megold{s{ba. Ebben a folyamatban a szereplők egy {llandó cselekvést és együttműködést valósítanak meg, s a programok nemcsak munkahelyeket teremthetnének, hanem a térség szoci{lis, ökológiai és kultur{lis megújít{s{t is biztosítan{k. Ezek a programok tranzit munkahelyet, s tanul{si lehetőségeket kín{ln{nak a h{tr{nyos helyzetű munkaerőnek. A térség gazdas{gi szerkezete lehetőségeket kín{l szocio-ökológiai üzemek létrehoz{s{ra a zöldgazdas{gban, a szoci{lis szolg{ltat{sok területén, tov{bb{ a turisztikai szolg{ltat{sokat illetően.
70
VIII.2.1.4. KÖZÖSSÉGI V[LLALKOZ[SOK LÉTREJÖTTÉNEK T[MOGAT[SA
Az intézkedés indokl{sa A munkaerő-piacról tartósan kiszorultak, kirekesztettek t{mogat{sok nélkül nem tudnak belépni a munkapiacra, a t{mogat{sok megszűnésével viszont hamar kiesnek onnan. Hosszút{von sz{molni kell azzal, hogy a h{tr{nyos helyzetű munkaerő egy jelentős része sz{m{ra az elsődleges munkaerő-piac nem kín{l lehetőségeket.
Ugyanakkor
azt
sem
hagyhatjuk
figyelmen
kívül,
hogy
e
munkaerőnek a passzív ell{t{sa hatalmas költségeket emészt fel, ami egyre nagyobb forr{sokat von el az adófizetőktől. Emellett csak megismételni tudjuk, hogy a munkaerő-piacról tartósan kiszorultak nemcsak a munka vil{g{ból rekesztődnek ki, de az élet minden területén periféri{ra kerülnek, lassan nemcsak a munka vil{g{ból, de a t{rsadalomból is kivonulnak. H{tr{nyaik az évek sor{n sokszorozódtak, visszavezetésük,
t{rsadalmi
és
munkaerő-piaci
integr{ciójuk
lehetősége
a
munkanélküli létben töltött idővel ar{nyosan csökken, gyakran gener{ciókon keresztül „öröklődik” a h{tr{ny, a kirekesztettség. Ennek a munkaerőnek a felszív{s{ra, visszavezetésére a gazdas{g szereplői ma m{r segítséggel sem képesek. A recesszió megtanította a v{llalkoz{sokat arra, hogy a jól képzett munkaerő megtart{sa is komoly nehézségeket jelenthet a piacvesztés miatt. Így ma irre{lis elv{r{s lenne a munk{ltatóktól a h{tr{nyos helyzetű munkav{llalók ir{nti szolidarit{st is sz{mon kérni. Ezzel szemben viszont e v{llalkoz{sok a t{rsadalmi felelősségv{llal{sukat kinyilv{nítva segítséget nyújthatn{nak, esetleg piacot teremthetnének azoknak a közösségi v{llalkoz{soknak, amelyek a helyi igények talaj{n a h{tr{nyos helyzetű munkaerőt bevonva szolid{ris gazdas{got működtetnek.
71
Ezen intézkedés kapcs{n a térségben: Célszerű megvizsg{lni, hogy e gazdas{gok milyen szegmensekben lehetnek versenyképesek, azaz el kell készíteni a térségben a közösségi v{llalkoz{sok létrehoz{s{hoz szükséges megvalósíthatós{gi tanulm{nyt. Meg kell hat{rozni azokat a t{rsas{gi form{kat, amelyek képesek a fenti célokat szolg{lni. Szükséges meghat{rozni, hogy milyen forr{sok kellenek e szervezetek működéséhez, azaz mi az a belső piaci potenci{l, amely biztos megrendelést jelenthet sz{mukra. Meg kell teremteni a belső piacot! A forr{sok ismeretében célszerű azt is megvizsg{lni, hogy a szolg{ltat{sok
igénybevételére
kialakítható-e
a
vocher
rendszer,
illetve
a
bér
és
j{rulékt{mogat{sokkal mennyire lehet erősíteni e szektor létrejöttét, illetve fennmarad{s{t. Tov{bb{ milyen infrastruktur{lis h{ttérrel lehetnek sikeresek ezek a v{llalkoz{sok, s ezeket a térség hogyan képes biztosítani. (pl. termeléshez föld).
VIII.2.1.5. „MESTERSÉGEK TERE” PROJEKT ÉS M[S ÖSZTÖNZŐK SZEREPE
A „Mesterségek Tere - Innovatív foglalkoztat{si program DélnyugatMagyarorsz{gon a munkahely-teremtés érdekében” c. projekt a jelen p{ly{zat időszak{ban, intézkedésekre
a
lenti
EQUAL-programra
megfogalmazott
v{laszként
építve, kív{nja
jelen a
stratégi{ban h{tr{nyos
adott
helyzetű
célcsoportok foglalkoztat{s{t segíteni. Az első körös T[MOP-1.4.3-as p{ly{zatra benyújtott projekt hosszú t{vú célja a Lenti Kistérségben innovatív kezdeményezések, újszerű kísérleti foglalkoztat{si projektek adapt{l{s{val és megvalósít{s{val hatékonyan beavatkozni a térség munkaerő-piaci folyamataiba, és olyan fenntartható szolg{ltat{si és foglalkoztat{si modellt
72
kialakítani, mely hosszú t{von biztosítja a h{tr{nyos helyzetű emberek bevon{s{t a szoci{lis gazdas{gba. Közvetlen cél, hogy a konzorciumi partnerek együttműködésével 90 fő bevon{s{val, 60 fő 4 szakmacsoportban történő képzésével (OKJ részképzettségek) és betanító foglalkoztat{s{val olyan fenntartható szolg{ltat{si portfóliót alakítson ki, amely biztosítja legal{bb 8 fő tartós foglalkoztat{s{t. Cél a befogadó munkahelyi gyakorlatok elterjesztésével a munkaadók érzékenyítése, új munkahelyek teremtése a célcsoport sz{m{ra. A projekt keretében 2 modell kerül kialakít{sra. A Mesterségek Tere képzési modell célja, hogy a térségben munkaadói igényekre alapuló rugalmas felnőttoktat{si struktúr{t alakuljon ki, „m{sodik esély iskolai” oktat{si programokkal. Az osztr{k mint{kra alapuló „szoci{l-ökonómiai üzem” modelljének adapt{l{s{val célunk a főp{ly{zót szoci{lis-közösségi v{llalkoz{sként sikeressé tenni. A programba a lenti kistérség legh{tr{nyosabb helyzetű munkanélküli és inaktív személyeit vonjuk be. Célcsoportunk becsült sz{ma 600 fő (300 fő felett van a tartós, 1 évnél régebben nyilv{ntartott, illetve a R[T-t{mogat{sban részesülő, 250 feletti az 50 évnél idősebb, 402 fő az alacsony iskolai végzettségű – jelentős {tfedésekkel). Ők az elsődleges munkaerő-piacon nem, vagy csak több éves reintegr{ció ut{n képesek elhelyezkedni. Az elsődleges célcsoportból 90 főt kutatunk fel, és közülük 60 főt 12 hónapon {t képzésbe-foglalkozat{sba vonunk, 8 főt pedig a fenntart{si időszakban is tov{bbfoglalkoztatunk. A célcsoport bevon{s{t a Munkaügyi Központ, mint egyéb partner, és a Paktum munk{j{t koordin{ló „Cseszt Regélő” Nonprofit Kft. végzi. M{sodlagos célcsoport tagjai térségi munkaadók (20 szervezet), önkorm{nyzatok (51 település), akiket befogadó munkahelyi gyakorlatok elterjesztésével és az alkalmi, időszakos munk{k térségi szintű összehangol{s{val teszünk érdekeltté a h{tr{nyos helyzetűek foglalkoztat{sban. A nemzetközi szintű h{lózatépítésben részt vesznek a Foglalkoztat{si Paktum szereplői.
73
A projekt 20 hónapj{ban a 3 tagú menedzsment feladata a koordin{ció, a kapcsolattart{s és a nyilv{noss{g (elektronikus és papíralapú) biztosít{sa. Eszközbeszerzéssel, és 120 m2 alapterületű üvegh{z kialakít{s{val (épületbővítés) biztosítjuk a programhoz szükséges termelési infrastruktúr{t. A „Mesterségek tere” és „szoci{l-ökonómiai üzem” modellprogramok keretében 90 fő bevon{s{val (r{hangoló tréning), 60 fő 12 havi képzési-foglalkoztat{si programj{val megteremtjük a fenntartható térségi szoci{lis gazdas{g alapjait. A munkav{llalók 4 szakmacsoportban tanulnak; parkgondozó (400 óra), dísznövény termesztő (500 óra), sz{llodai szobaasszony (360 óra), hulladékkezelő (450 óra). Az OKJ-részképzések mellett részt vesznek kulcskompetencia-fejlesztésben, informatikai alapképzésben
és
{ll{skeresési
tréningen.
A
képzés
ut{n
6
hónapon
{t
munkatapasztalatot szereznek. Munkahely-teremtés keretében 8 személyt a főp{ly{zó tov{bbfoglalkoztat. A szakmai st{b feladata a célcsoport bevon{sa, részvételének folyamatos biztosít{sa, motiv{l{sa, helyzetfelt{r{s, diagnózis és egyéni fejlesztési terv készítése, a képzésfoglalkoztat{s időszak{ban a ment{lis gondoz{s, majd a szoci{lis gazdas{gban felt{rt munkahelyekre a közvetítés, a mentor{l{s és a nyomon követés (EQUAL-ban kidolgozott, T[MOP 2.6.1. projektben finomított módszerekkel). A célcsoport sz{m{ra szoci{lis gazdas{g képzést és tan{csad{st szervezünk, elearning
módszerrel
v{llalkoz{sfejlesztést
tanulnak,
a
térség
munkaadói
érzékenyítése érdekében befogadó munkahelyi tapasztalatokat adunk {t. A programban kiprób{lt modelleket „termékké” fejlesztjük, és adapt{lhatóv{ tesszük. A konzorcium minőségbiztosít{si rendszert vezet be. Bekapcsolódunk a Foglalkoztat{si Paktum munk{j{ba, szlovén és st{jer szervezetekkel közös programokat szervezünk (pl. szoci{l-ökonómiai modell). A Lenti V{rosüzemeltető Nonprofit Kft. biztosítja a projektmenedzsmentet, foglalkoztat 60 h{tr{nyos munkav{llalót 12 hónapon {t (képzési-foglalkoztat{si elemek), aktiv{lja a beruh{z{sokat, biztosítja 8 fő tov{bbfoglalkoztat{s{t.
74
A L{mfalussy S{ndor Szakközépiskola és Szakiskola feladata 4 szakm{ban OKJrészképesítést adó képzések bonyolít{sa, a résztvevők sz{m{ra informatikai, tanul{stechnikai, r{hangoló és {ll{skeresési tréningek szervezése. A „Cseszt Regélő” Nonprofit Kft. a szoci{lis szolg{ltat{sok mellett szervezi a befogadó munkahelyi, szoci{lis szövetkezeti, valamint v{llalkoz{si tréningeket, a menedzsment összetart{s{t segítő képzést. A nemzetközi együttműködés mellett feladata a „Mesterségek Tere” modell kifejlesztése, a minőségbiztosít{si rendszer kialakít{sa, a nyilv{noss{g biztosít{sa. A konzorciumi együttműködés biztosítja azokat a szinergi{kat, amelyek segítik a hatékony bevon{st, benntart{st és a munk{ba helyezést. A programba az „Új utak az elsődleges munkaerő-piacra” c. lenti EQUAL A/092-es projektben tapasztalatot szerző embereket vonjuk be szakmai megvalósítóként és projektbonyolítóként. Tótiv{n Endre projektvezető több uniós és hazai projektet koordin{lt, Liptai Hajnalka pénzügyi vezető az EQUAL-program mellett beruh{z{si projektekben szerzett tapasztalatot. Ferenczi Róbert szakmai vezető koordin{lja a szakmai st{b munk{j{t, Horv{th Jenő közel két évtizedes munkaügyi tapasztalattal a célcsoport bevon{s{t segíti, Kov{csné Kocsi Zsuzsanna pedig a célcsoporthoz kapcsolódó munkaerő-piaci szolg{ltat{sokat biztosítja két, később kiv{laszt{sra kerülő esetmenedzserrel együtt. Lovkó L{szló képzési szakértő feladata a célcsoport képzésének szakmai koordin{ciója. A két foglalkoz{svezető (később kerül kiv{laszt{sra) feladata a gyakorlati oktat{s koordin{l{sa, a foglalkoztat{si program sor{n pedig a közvetlen munkaszervezés. A projekt teljes költsége 199.807.650 Ft, 100 %-os t{mogat{s mellett, mely nem tartalmazza
a
foglalkoztat{s
időszak{ban
a
szükséges
anyagok
költségeit
(üzemanyag, fogyóeszközök). A költségek megoszl{sa tevékenységek szerint: projektmenedzsment – 9.490.000 Ft (5 %), szakmai megvalósítók költsége – 22.388.000 Ft, célcsoport sz{m{ra biztosított képzési, foglalkoztat{si költségek – 77.832.000 Ft, célcsoportot érintő egyéb 75
t{mogat{sok – 5.130.000 Ft, projekthez igénybe vett szolg{ltat{sok – 50.407.650 Ft, ERFA költségek – 31.400.000 Ft (16 % - munkahely-teremtő beruh{z{s), egyéb szolg{ltat{s 1.060.000 Ft, egyéb {ltal{nos költség 2.100.000 Ft. Költségek megoszl{sa partnerek szerint: „Lenti V{rosüzemeltető” Nonprofit Kft. – 148.278.400 FT, L{mfalussy S{ndor Szakközépiskola és Szakiskola – 27.640.850 Ft, „Cseszt Regélő” Nonprofit Kft. – 23.888.400 Ft. E
projekt
megvalósul{sa
esetén
a
felsorolt
intézkedések
mindegyikének
megvalósul{s{t segíti.
A
T[MOP-1.4.3.-as
program
mellett
a
h{tr{nyos
helyzetű
célcsoportok
foglalkoztat{sa érdekében szükséges m{s projektelemek bekapcsol{sa is. Atipikus foglalkoztat{si form{k (szoci{lis szövetkezetek) létrehoz{s{t a T[MOP2.4.3. p{ly{zat t{mogatja. A „Cseszt Regélő” Nonprofit Kft. m{s térségekben (nagykanizsai és zalakarosi) közreműködött ilyen típusú kezdeményezések létrehoz{s{ban, így tapasztalatai adapt{lhatók a lenti kistérségbe (érdeklődés Rédics és Csesztreg szintjén adott szoci{lis szövetkezet alakít{s{ra).
A „Cseszt Regélő” Nonprofit Kft. részt vett az Orsz{gos Foglalkoztat{si Közalapítv{ny {ltal benyújtott, „Az akkredit{ciós keretrendszer kialakít{sa és működtetése” c. T[MOP-2.6.1. kódjelű kiemelt p{ly{zat{nak megvalósít{s{ban. A program célja volt, hogy a 30/2000. (IX. 15.) GM rendelet alapj{n defini{lja munkaerő-piaci szolg{ltat{sok nyújt{s{nak körét, és erre akkredit{ciós rendszert dolgozzon ki, illetve a minőségi elemek bevezetése ut{n tegye normatív{ban t{mogathatóv{ a rendszert. Az akkredit{ciós rendszer célja, hogy -
biztosítson az ügyfelek sz{m{ra egyenletes, növekvő színvonalú munkaerőpiaci szolg{ltat{sokat az orsz{g egész területén, b{rki is végzi a szolg{ltat{st a részére;
-
hat{rozza meg az egységes elveken alapuló munkaerő-piaci szolg{ltat{s kereteit, azokat a szakmai feltételeket, a munkaerő-piaci szolg{ltat{si 76
tevékenység szab{lyait, személyi és t{rgyi feltételeit, amelyek a munkaerőpiaci szolg{ltat{sok végzéséhez elengedhetetlenek; -
tegye könnyebbé és gyorsabb{ a szolg{ltat{sok v{s{rl{s{t a munkaügyi központok részéről, egyszerűbb szerződéskötést biztosítva a szolg{ltatókkal.
A 2011-2013-as T[MOP Akcióterv erre m{r v{rhatóan javaslatokat is tesz.
Térségi szinten elengedhetetlen, hogy a projektben együttműködőként nevesített H{lózat az Integr{cióért Alapítv{ny T[MASZ-2 projektje is megvalósuljon. A szervezet a lenti kistérség mellett még 6 m{sik kistérségben toboroz h{tr{nyos helyzetű embereket „első lépés” típusú programj{hoz. A p{ly{zat lényege, hogy tartós munkanélkülieket kutasson fel és vonjon be, sz{mukra pedig olyan megold{sokat keressen, amelyek alkalmass{ teszik a célcsoportot a későbbi munkaerő-piaci integr{cióra (motiv{l{s, kompetencia-fejlesztés, alapfokú végzettség megszerzése, kis órasz{mú szakmai képzések megszervezése, stb).
VIII.2.2. MUNKAERŐ-PIAC (BEFEKTETŐK, MUNKAADÓK) IGÉNYEIHEZ IGAZODÓ KÉPZÉS
A kistérségben képzés kapcs{n több problém{val kell szembesülni, ami a munkahelyteremtés g{tja lehet. Ezek következők: Azokban a térségekben, ahol a munkaerőt a tartós munkanélküliek magas ar{nya miatt az alacsony iskolai végzettségűek közül lehet meríteni, ott e réteg speci{lis képzéseket, képzési programokat, szoci{lis odafigyelést is igényel. Ennek formai és tartalmi kerete ma még csak projektek szintjén teremtődött meg. Az inaktívak képzéséről kevés szó esik. Ugyanakkor Magyarorsz{gon, Zala megyében, de a kistérségben igen magas az ar{nyuk, s ez akad{lya a foglalkoztat{si r{ta növekedésének. Képzésük sor{n komoly nehézséget jelent, hogy az inaktívak csoportja rendkívül heterogén. Felmerül teh{t a kérdés, hogy képzési programot 77
egy{ltal{n mely csoportoknak célszerű kín{lni. E csoportok esetében nehézség tov{bb{ az elérés, az ösztönzés, a meggyőzés, hisz gyakran kor{bban megszerzett jogosults{gaikat kell feladni, ha v{llalj{k a képzést. A foglalkoztat{s bővítésének egyik eszköze a megfelelően képzett munkaerő rendelkezésre {ll{sa. Ennek egyik form{ja a t{mogatott v{llalati képzés, amit azonban a kisebb v{llalkoz{sok a r{juk h{ruló ar{nytalan adminisztr{ciós terhek miatt nem vesznek igénybe. Ugyanakkor a kisebb cégek szakképzési hozz{j{rul{sa nem is fedezi ezeket a képzési költségeket. De az is problémaként jelenik meg, hogy a képzési t{mogat{sok nem a cégek {ltal elv{rt szaktud{sokat prefer{lj{k. A stratégia annak a célnak a térségi megvalósít{s{t kív{nja erősíteni, hogy a befektetői környezet munkaerő-igényei kielégíthetők legyenek. A képzés ebben partnerként vegyen részt a térségben, s ez erősítse a munkahelyteremtést, a munkaerő mobilit{s{t. A képzés az óvod{stól a felnőttképzésig készítse fel az embereket az élethosszig tartó tanul{sra, a képzési form{kat, amelyek rugalmasan képesek alkalmazkodni mind az egyéni, mind pedig a befektetői igényekhez.
VII.2.2.1. P[RBESZÉDRE ÉPÜLŐ, A PIACI FELNŐTTKÉPZÉSI H[LÓZAT KIALAKÍT[SA
IGÉNYEKRE
ALAPOZOTT
Az intézkedés indokl{sa A helyzetfelt{r{s, illetve az azt megelőző egyéb kutat{sok egyar{nt megerősítik, hogy munkaadói oldalról vizsg{lva komoly gondok vannak a térség képzési h{lózat{ban. A lakoss{g iskol{zotts{g{t tekintve a megyében szinte a legkedvezőtlenebb helyzetben {ll a vizsg{lt kistérség. A népsz{ml{l{s adatainak tükrében alacsony a középiskolai és egyetemi, főiskolai végzettségűek ar{nya is. Ez komoly g{tja lehet a térségi befektetéseknek, ugyanis a munkaerő deficit nem vonzza a befektetőket. Ebből a helyzetből csak akkor tud a kistérség kilépni, ha folyamatoss{ v{lik az a p{rbeszéd, ami az igényeket prognosztiz{lni képes. A szakképzés tekintetében 78
különösen nehéz a szereplők közötti képzési- gazdas{gi p{rbeszéd megteremtése. Ennek több oka is van: A képzők finanszíroz{sa, a finanszíroz{si rendszer nem teszi érdekeltté sem a képző intézményeket, de azokat fenntartókat sem abban, hogy a képzés szerkezete kövesse a gazdas{g igényeit. A rendszer arra sem ösztönöz, hogy a különböző együttműködjenek egym{ssal. R{ad{sul a térség gazdas{g{nak fejlesztése érdekében nemcsak lok{lis, hanem régiós szintű, de legal{bbis megyei szintű együttműködésekre lekenne szükség. A gazdas{g sem könnyíti meg a képzők tervezési munk{j{t, hiszen a gazdas{gi folyamatok legink{bb a rövidt{von jelezhetők előre, ami a munkaerő rövidt{vú tervezésére nyújt lehetőséget. Ezért a v{llalatok többsége csak rövidt{vra képes jelezni szükségleteit. Ez különösen azokban a térségekben jelent nagy gondot, ahol a gazdas{g szerkezetv{lt{s{nak vagyunk részesei, hisz az új struktúr{k lassan jönnek létre, az igények pedig azonnal jelentkezhetnek. A szereplők közötti p{rbeszéd kialakít{s{ban jelentős szerepe lehetne a kamar{knak, a munkaadói szövetségeknek, amelyeknek hagyom{nyosan jó kapcsolata van a képzőkkel. Elengedhetetlen ennek a folyamatnak a t{rsadalmasít{sa. A t{rsadalmasít{s folyamat{ban a paktumnak jelentős szerepe van. Fontos lenne, hogy térségben ne csak a kistérségi képzők, szakképzők bevon{s{val, hanem a régió intézményeivel is élő legyen a kapcsolat, ugyanis a munkaerő-igény kielégítése, a hum{n erőforr{s fejlesztése a régiós, de a felsőoktat{sban az orsz{gos képző intézménynek kezében van. Célszerű lenne a munkaerő vonz{sa, a fiatalok megtart{sa érdekében a térség munk{ltatóinak megjelenni a képző intézményekben, gyakornoki rendszerbe bevonni a potenci{lis munkaerőt. Fontos lenne, hogy a munkaerő-piac szereplői bemenjenek az intézményekbe, s ott közvetlenül is megismertessék a hallgatókat a kín{lkozó munkalehetőségekkel.
79
A p{rbeszéd egy m{sik szelete lehetne a gyakorlati terep megteremtése, tov{bb{ a p{lyaorient{ciós lehetőségek biztosít{sa a munkahelyeken. A p{rbeszéd kialakít{s{nak, koordin{l{s{nak, a közös tervezésnek és a közös cselekvésre történő ösztönzésnek terepe a paktum lehetne.
A p{rbeszédet, a közös cselekvést az al{bbi koordin{t{k mentén célszerű megszervezni: A képzés miként tudja biztosítani az EU-kompatibilit{st, ehhez a munkapiac milyen t{mogat{st nyújthat? Milyen intézkedéseket követel a szakmastruktúra {talakít{sa? Hogyan lehetne a képzés és az intézményrendszer szétaprózotts{g{t csökkenteni? ·Kik és milyen szerepet v{llalhatn{nak az iskolai rendszerből lemorzsolódók magas ar{ny{nak csökkentése érdekében? Hogyan lehetne növelni a szakképzettséggel rendelkezők munkaerő-piaci elhelyezkedési esélyeit, különös tekintettel a p{lyakezdőkre? Milyen eszközökkel lehetne a szakképzés és a gazdas{g kapcsolat{t erősíteni? A munkaerő-piaci igények és az iskolai rendszerű szakképzésben végzők tud{s{nak összehangol{s{ra milyen eszközök {llhatnak rendelkezésre? Mire készítsen fel a képzés? Milyen új form{k kín{lkoznak a felnőttképzésre? Milyen szerepet j{tszhatn{nak a munkaadók a képzések gyakorlati oldal{nak fejlesztésében? Hogyan lehetne a gazdas{g fogadóképességét ösztönözni? VIII.2.2.2. T{mogatott munkaerő-piaci képzéseket tartalmazó projektek indít{sa
Az intézkedés indokl{sa A t{mogatott munkaerő-piaci képzések az elhelyezkedés, illetve a munkahely megtart{s esélyeinek növelését biztosítj{k.
80
Ezekben a képzésekben a munkaerő-piacon h{tr{nyos helyzetben lévő vehet részt, aki:
{ll{skereső,
25. életévét – felsőfokú végzettségű személy esetén 30. életévét – nem
töltötte be, és a tanulói, hallgatói jogviszonya megszűnését követően {ll{skeresési t{mogat{sra nem szerzett jogosults{got,
gyermekgondoz{si segélyben, gyermeknevelési t{mogat{sban, illetőleg
terhességi gyermek{gyi segélyben, gyermekgondoz{si díjban vagy {pol{si díjban részesül,
munkanélküliséggel fenyegetett munkaviszonyban {lló,
rokkants{gi nyugdíjas, baleseti rokkants{gi nyugdíjban, rokkants{gi
j{radékban
részesülő
személy,
-
beleértve
a
teljesen
munkaképtelen
minősítéssel rendelkezőt is -,ha szakmai alkalmass{gi vizsg{lat igazolja, hogy képzést követően a foglalkoz{s gyakorl{s{ra munkaviszony vagy egyéni v{llalkoz{s keretében alkalmas. A gyermekgondoz{si segélyben, gyermeknevelési t{mogat{sban, illetőleg terhességi gyermek{gyi segélyben, gyermekgondoz{si díjban vagy {pol{si díjban részesülő személyek képzése akkor t{mogatható, ha a képzés időtartama hetente nem haladja meg a 20 ór{t, és a gyermekgondoz{si segélyben részesülő személy képzése a gyermek egy éves – gyermekgondoz{si díj folyósít{sa esetén m{sfél éves –kor{nak betöltését követően kezdődik meg, valamint a gyermekgondoz{si segélyben, gyermeknevelési t{mogat{sban részesülő személy keresőtevékenységet nem folytat. [ll{skeresési t{mogat{sban részesülő személy részére képzési t{mogat{s csak intenzív képzésben való részvétel esetén nyújtható Ezeknek a képzéseknek a h{tr{nyos helyzetű munkav{llalók esetében nagyon nagy jelentősége van, hisz a képzés mellett a képzési t{mogat{s megélhetést is biztosít sz{mukra. Képzési t{mogat{sként - keresetpótló juttat{s vagy kereset-kiegészítés 81
- a képzéssel kapcsolatos költségek megtérítése adható. A képzési t{mogat{s keretében az al{bbi költségek részben vagy egészben téríthetők meg abban az esetben, ha a munkaügyi központ aj{nlotta fel vagy az abban való részvétellel a képzés megkezdése előtt egyetértett: - képzési költség és a vizsga díja tov{bb{ a képzéshez kapcsolódó - helyi, illetőleg helyközi utaz{s, - élelmezés, - sz{ll{s költsége. A képzési programok t{mogathatók a „- a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 1.§-{nak b)-c), valamint e)-h) pontj{ban meghat{rozott szakképzés, vagyis, ha a képzés b) az {llam {ltal elismert szakképesítés megszerzésére, c) munkakör betöltéséhez, foglalkoz{s, tevékenység gyakorl{s{hoz szükséges képesítés megszerzésére, e) a szakmai tevékenység magasabb szintű gyakorl{s{hoz, a mestervizsg{hoz szükséges ismeretek elsaj{tít{s{ra, f) a h{tr{nyos helyzetben lévő t{rsadalmi csoportok sz{m{ra szervezett képzésre; g) a megv{ltozott munkaképességűeket érintő rehabilit{ciós képzésre, tov{bb{ h) az elhelyezkedést, a v{llalkoz{st segítő képzésre ir{nyul.) Emellett t{mogatható a szakképzés megkezdéséhez szükséges alapismereteket nyújtó oktat{s, p{lyaorient{ló és {ll{skeresési ismeretek oktat{sa, a szakképesítéssel rendelkező személyek sz{m{ra nyújtandó {llamilag elismert nyelvvizsga megszerzésére ir{nyuló képzés, valamint - közúti j{rművek vezetésére jogosító vezetői engedély *C, D, E kategóri{ra, valamint e kategóri{k alkategóri{ira és kombin{lt kategóri{ira+, mezőgazdas{gi vontató vezetésére jogosító j{rművezetői igazolv{ny, tov{bb{ j{rművezetői engedély (II. kategóri{ra, és trolibuszra érvényesítve), a belföldi és a nemzetközi {rufuvaroz{si engedély, a veszélyes {ruk sz{llít{s{hoz szükséges 82
engedély (ADR) kiad{s{hoz előírt képzés, tov{bb{ az autóbusszal díj ellenében végzett személysz{llít{shoz szükséges képzés, és az építőgép-kezelő engedély kiad{s{hoz szükséges képzés. E képzésekben történő részvétel akkor t{mogatható, ha a képzés az abban részt vevő személy munk{hoz jut{s{t vagy munk{j{nak megtart{s{t segíti. A nem {llamilag elismert nyelvvizsga megszerzésére ir{nyuló nyelvi képzésben történő részvétel akkor t{mogatható, ha az „a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény (Szktv.)) 1. §-{nak b)-c), valamint e)-h) pontjaiban meghat{rozott szakképzés, illetve - közúti j{rművek vezetésére jogosító vezetői engedély *C, D, E kategóri{ra, valamint e kategóri{k alkategóri{ira és kombin{lt kategóri{ira+, mezőgazdas{gi vontató vezetésére jogosító j{rművezetői igazolv{ny, tov{bb{ j{rművezetői engedély (II. kategóri{ra, és trolibuszra érvényesítve), a belföldi és a nemzetközi {rufuvaroz{si engedély, a veszélyes {ruk sz{llít{s{hoz szükséges engedély (ADR) kiad{s{hoz előírt képzés, tov{bb{ az autóbusszal díj ellenében végzett személysz{llít{shoz szükséges képzés, és az építőgép-kezelő engedély kiad{s{hoz szükséges képzés részeként valósul meg” A t{mogatott képzések a munkaerő-piac szereplőivel összefogva nagy lehetőségeket kín{lnak. Hisz ezek a képzések t{mogatj{k a szakképzés megszerzését, a munkaerőpiaci igényekhez igazodó {tképzéseket, tov{bb{ azoknak a kompetenci{knak a megszerzését, amelyek plusz esélyt jelentenek a munkapiacon. Ezeknek a lehetőségeknek a kihaszn{l{sa érdekében a m{r kor{bban említett p{rbeszédre lenne szükség a munk{ltatók és a képzők között. L{tni kellene a tervezés sor{n, hogy milyen igények jelennek meg a munk{ltatók részéről, emellett meg kellene teremteni azokat a kereteket is, a munkaerő-piaci szolg{ltatók bevon{s{val, amely a képzésbe von{st és a munkahelyre való kiléptetést segíti, t{mogatja. A t{mogatott képzésekben fontos a munk{ltatókon kívül a szolg{ltatók bevon{sa, elsősorban a szoci{lis szolg{ltatóké, akiknek nagy szerepe van a komplex szolg{ltat{snyújt{sban. 83
VIII.2.2.3. A FELNŐTTKÉPZÉS ÚJ FORM[INAK MEGHONOSÍT[SA
Az intézkedés indokol{sa Az élethosszig tartó tanul{s, a tanul{s és képzés folyamat{t az iskola centrikus megközelítéssel szemben az egyén életútja felől közelíti meg. Megtörténik az iskolarendszerű és a felnőttképzés szétv{laszt{sa. Ezzel az oktat{s hagyom{nyos szervezeti keretei fellazulnak, s ez biztosítja az oktat{s minél szélesebb körű elérhetőségét. Ebben az új képzési rendszerben fontos cél a foglalkoztathatós{g, a munkaerő-piaci alkalmass{g növelése. Ebben a kontextusban a kötelező iskol{ztat{s feladata az alapképességek, a tanul{si rutinok kialakít{sa, az ön{lló ismeretszerzésre való felkészítés. A rendszerbe beépül egyfajta szelektivit{s, hisz a magasabb előképzettséggel rendelkezők többet profit{lhatnak ezekből a lehetőségekből, az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők, pedig többségében csak a kevésbé kvalifik{lt szakm{k ir{ny{ba képesek elmozdulni. A bemenetek v{ltoz{sa miatt (10 oszt{ly) a képzésnek nem h{tr{nyos helyzetű, alacsony iskolai végzettek sz{m{ra is alternatív{kat kell kín{lni. A felnőttoktat{snak egyidejűleg két feladatot kell teljesíteni, egyrészt az alulképzett munkaerőnek a felz{rkóztat{s{t biztosítani kell, m{srészt pedig a munkaerő-piaci elv{r{soknak is meg kellene felelni. A felz{rkóztat{s eszközei a felz{rkóztató, kompetencia alapú képzések. A szakképzés új form{i között fontos terepe kell, hogy legyen az {tképzésnek, a munkahelyen történő, munkavégzésbe épített képzésnek. Az {tképzéseket a piaci igényekhez kell igazítani. Emellett szükséges azoknak a munkaerő-piaci szolg{ltatóknak a bevon{sa is, akik a h{tr{nyos helyzetű csoportok képzésre való felkészítését, munkaerő-piacra történő kilépését t{mogatja. A térségben a munkaerő-piaci szereplők és a felnőttképzők el kell, hogy készítsék a munkaerő képzettségi szintjének elemezését, s ezt ütköztetni szükséges a gazdas{gi fejlesztések {ltal elv{rt hum{n erőforr{sigénnyel. Ennek ismeretében el kell
84
készíteni a térség hosszút{vú képzési stratégi{j{t, mégpedig az al{bbi paraméterek és célok mentén: versenyképes munkaerő biztosít{sa; alapkészségek fejlesztése; új és meglévő képességek fejlesztése; munkav{llalók
piacképes
tud{s{nak
fejlesztése
és
a
v{llalkoz{sok
alkalmazkodóképességének javít{sa; a foglalkoztatotts{g növelése, a potenci{lis munkav{llalók bevon{sa a munkaerőpiacra; a hum{n tőkébe történő beruh{z{s növelése és eredményesebbé tétele.
A térségben meghat{rozható fejlesztési ir{nyok
A középfokú oktat{sból, és a felsőfokú oktat{sból kikerülő fiatalok p{lyakövetése, térségben marad{suk ösztönzése.
Készüljenek munkaerő-piaci előrejelzések, amelyek a képzés sz{m{ra ir{nytűként szolg{lnak.
Történjen meg a nagyv{llalatok, valamint a közép- és kisv{llalkoz{sok a munkaerővel szemben elv{r{sainak folyamatos összegyűjtése.
A felnőttképzés hatékonys{g{ra vonatkozó felmérések elkészítése.
A felnőttképzés forr{sainak bővítése, felhaszn{l{s hatékonys{g{nak elemzése.
VIII.2.2.4. A P[LYAORIENT[CIÓ TÉRSÉGI SZINTŰ [TALAKÍT[SA
Az intézkedés indokol{sa A közelmúltban sz{mos elemzés készült, amelyek egyöntetűen meg{llapítj{k, hogy Magyarorsz{gon a p{lyaorient{ció keretrendszere nem megfelelő, az újonnan p{ly{t v{lasztók p{lyaképe és a piaci elv{r{sok között óri{si a szakadék.
85
A középfokú képzés, különösen a szakképzés rendszere nem piacorient{lt (l. előző fejezet),
így
térségünkben
egyszerre
jelentkezik
a
munkaerő-hi{ny,
és
a
munkanélküliség. A felsőfokú képzésben a hum{n szakok domin{lnak, így a térségben szükséges természettudom{nyos, műszaki munkaerő nem biztosított. Fentiek alapj{n m{r térségi szinten is szükséges a p{lyaorient{ció rendszerének térségi {tszervezése, mely egyrészt a térség {ltal{nos iskol{it (Lenti, Csesztreg, Rédics, Lov{szi, P{ka), különösen a 7-8. oszt{lyokat érinti. Esetükben szükséges a térségi munkaadók kín{lat{nak megismertetése, a kapcsolódó szakm{k alapjainak bemutat{sa és re{lis p{lyakép kialakít{sa, a szakmai képzésben tov{bbtanulók orient{l{sa. M{sik kiemelt feladata a paktumnak a középiskol{k bevon{sa, a szakképzésben résztvevők és a munkaadók „közelítése”, a gyakorlati szakképzés peremfeltételeinek {talakít{sa,
befogadó
munkahelyi
gyakorlatok
elterjesztése,
a
munkaadók
érzékenyítése, térségi ösztöndíj-rendszer kialakít{sa. A p{lyaorient{ciós rendszer {talakít{s{t szolg{lja a lenti V{rosi Művelődési Központ „Körhinta - Ifjús{gi közösségfejlesztés a Lenti Kistérségben” című, T[MOP-5.2.5.B10/2 kódsz{mú p{ly{zata. A projekt {tfogó célja a Nemzeti Ifjús{gi Stratégi{ban megfogalmazottakkal összhangban az ifjús{gi koroszt{lyok (12-29 éves gyerekek, serdülők,
fiatalok)
t{rsadalmi
integr{ciój{nak,
iskolai
előmenetelüknek,
p{lyav{laszt{suknak, munkaerő-piacra való belépésüknek elősegítése, tov{bb{ t{rsas (szoci{lis) kapcsolataik bővítése, közösségi, közéleti részvételük fejlesztése, csal{di életre
való
felkészítésük,
szülői
szerepük
erősítése,
életp{lya-tervezésük
tudatoss{g{nak erősítése. A p{ly{zat keretében a Lentiben és vonz{skörzetében élő fiatalok (kb. 1500 fő) sz{m{ra a koroszt{lyt érintő érdeklő inform{ciókat biztosítunk, tov{bb{ t{rsadalmi integr{ciójukat elősegítő tan{csad{sok elérhetőségét bővítjük ifjús{gi inform{ciós pont kialakít{s{val és működtetésével a térségben elérhető mobil inform{ciós pontok bevon{s{val. Több, a nem form{lis tanul{si módszerekre épülő program indít{s{val 86
célunk a fiatalok egyéni és közösségi kompetenci{inak fejlesztése, sz{mos szabadidős program, kort{rs segítő t{bor szervezése. A fejlesztések hat{saként a területi és t{rsadalmi h{tr{nyokkal sújtott népesség sz{m{ra a Művelődési Központban m{sutt nem hozz{férhető kompetencia- és képességfejlesztő, valamint szabadidős programok elérése lesz biztosítva. A
projektben
jogi,
p{lyaorient{ciós,
munkaerő-piaci
és
ment{lhigiénés
tan{csad{sokat lehet folyamatosan igénybe venni. A program keretében m{r kidolgoz{sra kerültek a p{lyaorient{ciós képzések anyagai, illetve {ll{skereső klubok tematik{i.
VIII.2.3. MŰKÖDŐ, MUNKAHELYTEREMTÉS
ÉRTÉKET
TERMELŐ,
FENNTARTHATÓ
Az intézkedés indokol{sa Ahogy a helyzetelemzésben m{r jeleztük a kistérség területen kevés a nagyfoglalkoztató, de akik jelen vannak is folyamatos piaci gondokkal küzdenek, b{rmelyik
pillanatban
kivonulhatnak
a
térség
munkaerő-piac{ról.
A
közszolg{ltat{sok sem jelentenek igazi munkaerő-felszívó lehetőséget, hisz sok esetben intézményhi{nyosak a települések, a kis vagy mikrov{llalkoz{sok jelentős tőkehi{nnyal küzdenek, a nonprofit szektor munkahelyteremtő ereje is kicsi. Az elmúlt időszakban 4 jelentős létsz{mot foglalkoztató munk{ltató jelentett be csoportos létsz{mleépítést a v{ls{ghelyzetre hivatkozva, mely 286 főt érintett. A munkaerő-piaci
folyamatok
kedvezőtlen
alakul{s{t
a
munk{ltatók
munkaerőigényének visszaesése, a bejelentett {ll{shelyek sz{m{nak kedvezőtlen v{ltoz{sa is befoly{solta. Az idei évben az újonnan bejelentett {ll{shelyek sz{ma a lenti térségben a 2008. év hasonló időszak{hoz viszonyítva kétharmad{ra esett vissza. A közcélú foglalkoztat{s a bejelentett {ll{shelyek sz{m{ban megközelíti a 90%-os ar{nyt. A munk{ltatók előrejelzései tov{bbi létsz{mleépítést, esetleg stagn{l{st, de semmiképpen nem bővülést mutatnak. 87
A Lenti kistérség adotts{gai legink{bb a kis és középv{llalkoz{sok létrehoz{s{nak kedveznek. Ehhez a kis- és középv{llalkoz{soknak, az önfoglalkoztatóknak olyan h{tteret kellene teremteni, ami a v{llalkoz{sok létrehoz{s{t, és a fenntart{s{t is segíti. Ezt a térségben lévő ipari parkok talaj{n kellene megteremteni. Meg kell teremteni azokat a h{ttér „intézményeket”, amelyek segítik ezeknek a szervezeteknek a t{mogat{sokhoz történő hozz{juttat{s{t, ak{r úgy, hogy a hitelezés és t{mogat{s területén tan{csad{st biztosít, ak{r úgy, hogy {tveszi ezeket a funkciókat a v{llalkoz{soktól.
Tekintettel arra, hogy a térség feltételei elsősorban a mezőgazdas{gnak, az erdőgazdas{gnak, a fafeldolgoz{snak, a szolg{ltat{soknak kedveznek, ezért e lehetőségek talaj{n célszerű új piaci szegmenseket keresni. Az Új Széchenyi terv nagy lehetőségeket kín{l a zöldgazdas{g, az egészséggazdas{g, a h{lózati gazdas{g, az idegenforgalom területén egyar{nt. A paktumnak nagy szerepe lehet annak felt{r{s{ban, hogy ezekbe a piaci szegmensekbe a térségnek milyen lehetőségei vannak.
Kiemelt intézkedések: A hazatérés segítése, a fiatalok térségben marad{si feltételeinek javít{sa. A munkaerő mobilit{s{t t{mogató szolg{ltat{sok kialakít{sa. Új piaci lehetőségek felt{r{sa, a v{llalkoz{sok, a nonprofit szektor t{mogat{sa az erőforr{sok bevon{sa érdekében.
VIII.2.3.1. A HAZATÉRÉS SEGÍTÉSE, A FIATALOK TÉRSÉGBEN MARAD[SI FELTÉTELEINEK JAVÍT[SA
Az intézkedés indokol{sa A térség t{rsadalmi-gazdas{gi helyzetének elemzése sor{n utaltunk arra, hogy a gazdas{gi potenci{l növekedésének egyik komoly g{tja az elöregedés és a fiatalok 88
elv{ndorl{sa. A térség jövője függ attól, hogy mennyire sikerül a térséget vonzóv{ tenni a marad{sra, a visszatérésre. Ezen túlmenően jelentős potenci{llal bír az „elsz{rmazottak” bevon{sa a térség jövőjének tervezésébe. Fontos lenne, hogy azokat a szereplőket, akik egy- egy fontos terület képviselői, megnyerje a térség arra, hogy részt vegyenek egy közös gondolkod{sban. A hazatérés program kapcs{n a paktum olyan szolg{ltat{sok megteremtését tűzi ki célul, amelyek nemcsak új munkahelyeket teremthetnek (l{sd. csal{di napközi, szolg{ltató szövetkezetek stb.) de a letelepedést, visszatelepedést is vonzóv{ teszik. Ehhez a lakhat{s megteremtése is fontos feladat, melyhez jelentős t{mogat{s v{rható az Új Széchenyi terv kapcs{n, amely horizont{lis programként a lak{s, a lakhat{s megteremtését is szorgalmazza, s ezekhez forr{sokat biztosít. E program két célcsoportot kell, hogy t{mogasson. Az egyik célcsoport a p{lyakezdő fiatalok, akiknek a térségben marad{s{t legink{bb a munkahelyek teremtésével, a fent említett szolg{ltat{sokkal, a lakhat{s t{mogat{s{val lehet ösztönözni. M{r az iskolaévek alatt fontos lenne a munk{ltatók bevon{sa is a programba. A fiataloknak gyakorlati helyet kellene biztosítani annak érdekében, hogy kötődjenek egy-egy szakm{hoz, bepillant{st nyerjenek a munka vil{g{ba (ösztöndíjprogramok), s ezzel indítat{st kapn{nak arra, hogy a térségben életbe lépjenek. A m{sik célcsoport a térségből elsz{rmazottak, akiknek az alkalomszerű, vagy végleges visszatérését mor{lis t{mogat{ssal lehetne szorgalmazni. A paktumnak el kell érni, hogy a döntés előkészítésbe bevonhatók legyenek azok az elsz{rmazott értelmiségiek, akik befoly{ssal bírhatnak a t{rsadalmi –gazdas{gi folyamatokra. A Paktum keretében az al{bbi programok „meghonosít{s{t” tartjuk fontosnak Kistérségi hazatérés program kidolgoz{sa. Kistérségi gyakornoki szerződések rendszerének kidolgoz{sa. Újszerű ösztöndíjrendszerek. Települési, térségi tal{lkozók szervezése. A hazatelepülni sz{ndékozók sz{m{ra a visszatérési feltételek megteremtésének elősegítése. 89
A p{lyakezdő fiatalok sz{m{ra munkatapasztalat szerzést biztosító munkahelyek felkutat{sa.
VIII.2.3.2. ÚJ PIACI LEHETŐSÉGEK FELT[R[SA, A MEGLÉVŐK BŐVÍTÉSE A V[LLALKOZ[SOK MUNKAHELYTEREMTŐ EREJÉNEK NÖVELÉSE, T[MOGAT[SA
Ma a gazdas{got a glob{lis erők túlsúlya jellemezi - m{ra a vil{g 90 ezer multinacion{lis cége birtokolja a vil{gtőke 80%-{t. A recesszió döbbentette r{ a vil{got arra, hogy a glob{lis vil{gnak kiszolg{ltatott gazdas{g
milyen
törékeny
lehet.
M{ra
a
gazdas{gi
folyamatok
tervezői
elgondolkodnak, hogy hogyan tudja ezt a glob{lis vil{got némileg ellensúlyozni a lokalit{s. Így napjainkban annak a folyamatnak lehetünk tanúi, amikor a helyi erők, a helyi gazdas{gok felértékelődnek. Nagy kihív{s, hogy ezek a lok{lis gazdas{gok hogyan
tudnak
a
main{l
kétszer
több
hozz{adott
értéket
megtermelni,
munkahelyteremtő képességeiket fokozni. Egyik útja ennek a helyi gazdas{gok h{lózatba szervezése, a belső piac kiépítése. A h{lózati gazdas{g termékeket közös értékesítési csatorn{it teremti meg, a v{llalkoz{sok együttműködésére, a helyi lakosok, a helyi gazdas{gi és politikai erőforr{sok, termelők és piacok egym{st erősítő működésére, közösségére épít. Ezek keretei sokfélék lehetnek: a for-profit mikro-, kis- és középv{llalkoz{soktól a szoci{lis gazdas{gon keresztül, az önfoglalkoztat{st biztosító gazdas{gokig mindenfajta form{tum elképzelhető. Jelen intézkedés a for-profit v{llakoz{sok kapacit{sfejlesztését célozza. Az intézkedés keretében teret kív{nunk adni új v{llalkoz{sok betelepülésének, a meglévő v{llalkoz{sok munkahely-teremtő és megtartó fejlesztéseinek egyar{nt. Térségi befektetés-ösztönző programunk célja, hogy a térségbe új v{llalkoz{sokat vonzzunk, sz{mukra telephelyet, inkub{ciós szolg{ltat{sokat biztosítsunk, és igény
90
szerint
a
munkaerő-piaci
elv{r{saik
függvényében
segítsük
a
szükséges
hum{nerőforr{s biztosít{s{t (képzések, {tképzések keretében). Célunk, hogy egyrészt az alacsony iskolai képzettségűek sz{m{ra teremtsünk munk{t (mobiliz{lható étsz{m 150-200 fő), betanító képzéssel, m{srészt a technológia- és tud{sintenzív {gazatokban vonzzunk új v{llalkoz{sokat. A külső befektetők mellett szükséges a meglévő v{llalkoz{sok kapacit{sainak bővítése, a cégek telephelyeinek, technológi{inak korszerűsítése. Az azonos vagy hasonló {gazatban működő szervezeteket is célszerű h{lózatokba szervezni, annak érdekében, hogy meg tudj{k erősíteni piaci pozíciójukat. Fontos az is, hogy a kistérség v{llalkoz{sai megismerjék a m{r működő klasztereket. A gazdas{g valamennyi szereplőjével tudatosítani kell az együttműködés pozitív hat{sait, ez komoly tudatform{l{st kell, hogy jelentsen. Különösen nagy szerepet sz{nunk a lenti Botty{n J{nos Laktanya megújít{si programj{nak, melynek keretében 37 ha területen kín{lunk telephelyet, logisztikai b{zist az érdeklődőknek. Sz{ndékaink szerint a létesítmény a megújuló energi{khoz kapcsolódó {gazatok központi telephelye lesz, ahol bioenergetikai fejlesztések, a hulladékhőre épülő kertészeti centrum lesz kialakítva. A környező, jelenleg még honvédségi területek (600 ha) alapj{ul szolg{lnak új termelési rendszerek bevezetéséhez. Az intézkedés megvalósít{s{ba az Új Széchenyi Terv több intézkedését is be kív{njuk kapcsolni. A
„Zöld
gazdas{gfejlesztés”
része
az
alternatív
energi{k
elterjesztése,
a
„V{llalkoz{sfejlesztés – Üzleti környezet fejlesztés” egyrészt a külső befektetőket, m{srészt a térségben működő v{llalkoz{sok fejlesztését célozza, a „Gyógyító Magyarorsz{g – Egészségipar” programja a lenti térségben kiv{ló adotts{gokkal rendelkező term{lvízre épít, a „Tudom{ny – Innov{ció – Növekedés” és a „Foglalkoztat{s” pedig az új technológi{kra és a foglalkoztat{si szint növelésére.
91
VIII.2.3.3. A NONPROFIT SZEKTOR MUNKAHELY-TEREMTŐ EREJÉNEK NÖVELÉSE, T[MOGAT[SA
A nonprofit szektor munkahely-teremtéshez kapcsolódó feladatait részben az 1. sz. intézkedés (h{tr{nyos helyzetű célcsoportok foglalkoztat{sa) tartalmazza. Jelen
fejezetben
a
szoci{lis
gazdas{g
munkahely-teremtéséhez
kapcsolódó
lehetőségeket tekintjük {t. A szoci{lis gazdas{g olyan közösségi v{llalkoz{s, amely a helyi igényekre épít, a szolidarit{st helyezi előtérbe a tőke elsőbbségével szemben. Ezekben a v{llalkoz{sok képesek annak a munkaerőnek a mobiliz{l{s{ra, amely hosszabb t{von sem képes a versenyszfér{ban teljesíteni. Saj{tos form{ja az öko-szoci{lis piacgazdas{g lehet, amely olyan tevékenységekre épít, amelyek a természetet, az ökoszisztém{t (természetes t{jak) struktur{lisan és funkcion{lisan sértetlenül hagyj{k. Ilyenek a zöld programok, a biotermelés, a zöld, a helyi kultur{lis értékek, hagyom{nyok megőrzése, a kultur{lis hagyom{nyainkból fakadó termelés, termék elő{llít{s, a gasztro-turizmus stb. Lok{lis gazdas{gok létrehoz{s{hoz nemcsak kiv{ló agro-ökológiai adotts{gai vannak a Nyugat-Dun{ntúlnak, Vas és Zala megyének, de a kistérségnek is, hanem olyan kultur{lis hagyom{nyokkal is rendelkezünk, amelyen gazdas{g teremthető (pl. gasztro-turizmus). A helyben működtetett gazdas{gok, közösségi v{llalkoz{sok belső piacot hozhatnak létre, egym{s v{s{rlóiv{ v{lnak, ez csökkentheti a kiszolg{ltatotts{got, de megteremti a fenntarthatós{got. Az így létrehozott h{lózati gazdas{g közel hozza a termelőt a fogyasztóhoz, a közösség élelmezési és élelmiszerbiztons{g{t is növeli. A helyi v{llalkoz{sokat összefogó klaszterek létrehoz{sa és fejlesztése segíthetné, a kistérség h{lózati gazdas{gnak létrehoz{s{t megerősítését, esetleg fennmarad{s{t.
92
A sokszínű több l{bon {lló vidéki gazdas{g kialakít{s{nak ki kell terjednie a mezőgazdas{gi, a termőföldhöz, a mezőgazdas{ghoz kapcsolódó, azt kiszolg{ló vagy annak termékeit feldolgozó tevékenységekhez. A piaci lehetőségek megnyit{s{ban, illetve bővítésében a térségben fontos szerepet j{tszhat a közbeszerzési kényszer és a l{nckereskedelem kikapcsol{s{val a helyi élelmiszer-elő{llít{s, feldolgoz{s és értékesítés rendszerek, a helyi közétkeztetésben megjelenő lehetőségek, a (bölcsődék, óvod{k, iskol{k, hivatalok) élelmezési igényeinek kielégítése, a bionövénytermesztés, az idegenforgalom sz{m{ra nyújtott szolg{ltat{sok. Munkahely teremtési lehetőségeket kín{l a közfoglalkoztat{s {talakít{sa, valamint – a földtörvény módosít{s{val megalapozható – szoci{lis földprogram kiszélesítése is. A Paktumnak célszerű megvizsg{lni a közfoglalkoztat{s új lehetőségeit, s a tartós munkahelyteremtés
érdekében
a
v{llalkoz{si
szfér{t
is
be
kell
vonni
a
közfoglalkoztat{s új kereteibe.
VIII.2.3.4. MUNKAHELYI EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS
Részben a Nyugat-dun{ntúli Region{lis Paktum kezdeményezése alapj{n került beépítésre a programba, részben a T[MOP 6. priorit{sa (különösen a munkahelyi egészségfejlesztés) alapj{n tartott{k fontosnak a kidolgozók ön{lló intézkedésként
az
egészségfejlesztést.
A
T[MOP
6.
priorit{s{nak
főbb
meg{llapít{sai: A magyar lakoss{g egészségi {llapota mind a környező orsz{gokhoz viszonyítva, mind az európai orsz{gok tekintetében igen kedvezőtlen. Ez a tendencia akkor v{lik megfordíthatóv{, ha az egészségügyi infrastruktur{lis fejlesztések és hum{n erőforr{s fejlesztések egym{ssal kiegészítve, helyi szinten valósulnak meg. A v{ltoz{sok, v{ltoztat{sok az egyén döntésével kezdődnek el és csak közösségi t{mogatotts{ggal tarthatók fenn. Az egyén és közösség v{ltoztat{shoz való viszony{t
93
az
egészségfejlesztés
(propag{l{s,
felhatalmaz{s,
közvetítés)
eszközeivel
nagymértékben segíteni lehet. Az egészségfejlesztési tevékenység ciklikus folyamata szisztematikus, szervesen összekapcsolódó elemek sorozataként értelmezhető. A munkahelyi egészségfejlesztésen olyan folyamatos és tervezett tevékenységet értünk, amelynek sor{n egészségesebbé alakítjuk a munka- é s életkörülményeket, illetve a munkav{llalókat megtanítjuk arra, hogyan vegyenek részt saj{t egészségük fejlesztésében. Elsődleges cél a munkav{llalók fizikai, szellemi és szoci{lis közérzetének javít{sa, fejlesztése, az elkerülhető megbetegedések és balesetek megelőzése munkahelyi egészségfejlesztési programok form{j{ban, a munkav{llalók aktív részvételére alapozva.
VIII.2.4 A MUNKAERŐ MOBILIT[S[NAK ÉS A TÉRSÉGI MOBILIT[S ÖSZTÖNZÉSE Az intézkedés indokol{sa A munkaerő-mobilit{s vonatkoz{s{ban a térségen belüli, a térségek közötti és a térségen kívüli célokat meghat{rozó mobilit{sról kell beszélnünk. Az aprófalvas településszerkezetű, több zs{ktelepüléssel is rendelkező Lenti kistérségben a munk{ba j{r{s, a szolg{ltat{sok és a képzési lehetőségek elérése szempontj{ból is problém{t jelent a közlekedés. A települések nagy részén a tömegközlekedési lehetőségek közül csak a buszközlekedés adott, csak a Rédics-Zalaegerszeg vasútvonal melletti településeken élők sz{m{ra jelent lehetőséget a vasúti közlekedés. A szolg{ltat{sok, illetve képzési lehetőségek elérhetősége szempontj{ból is nagyon szűk azoknak a lehetősége, akik nem rendelkeznek saj{t személyautóval, mivel a tömegközlekedés legink{bb a munkakezdéshez, valamint az iskolaidőhöz van szervezve. A szolg{ltat{sok elérését az is nehezíti, hogy a legtöbb intézmény ma m{r mikrotérségi vagy a kistérség központj{ban működik, így a legtöbb településről 10-15 km-t kell minimum utazni ahhoz, hogy a napi bev{s{rl{st meg tudj{k oldani,
94
illetve orvosi, illetve egyéb ell{t{shoz jussanak a térségben élők. Ezek a tényezők nem csak a munkav{llal{s szempontj{ból fontosak, hanem a munkaképes korú lakoss{g térségben való megtart{s{t is jelentősen befoly{solj{k. A térség elöregedését tov{bb fokozza a fiatalok elv{ndorl{sa, akik felsőfokú tanulm{nyaik idején is m{r a térségen kívül élnek, és sokan ezt követően nem is térnek m{r vissza ide, amelybe szerepet j{tszik a munkahelyek hi{nya is, de a térségen belüli közlekedési problém{k is, amelyek nem teszik lehetővé, hogy könnyebb legyen nagyobb településeken munk{t v{llalni. A térségen kívülre szintén ink{bb a fiatalok v{ndorolnak. A célpontokon belül a hazai nagyv{rosok mellett a közeli Ausztria, Szlovénia települései szerepelnek, ahol a nyelveket beszélő fiatal gener{ció tagjait jó fizetést kín{ló {ll{slehetőségekkel v{rj{k. VIII.2.4.1 MUNKAERŐ MOBILIT[S[NAK ÖSZTÖNZÉSE
A munkav{llal{st a közlekedési lehetőségek elsősorban a kistelepüléseken akad{lyozz{k, mivel itt az egyetlen tömegközlekedési lehetőséget sok esetben csak az autóbuszj{ratok jelentik. Ezek azonban {ltal{ban az iskolaidőhöz, illetve az {ltal{nos műszakkezdéshez igazodnak és nem tudj{k biztosítani a nagyobb településeken, vagy a megyeszékhelyeken működő v{llalkoz{sok többműszakos munkarendjéhez szükséges közlekedést. A 100 fölötti munkav{llalói létsz{mot foglalkoztató v{llalkoz{sok esetében a térségben is jellemző a munk{sj{ratok üzemeltetése, de ezek kiz{rólag ezeknél a v{llalatokn{l dolgozó munkav{llalók sz{m{ra jelentenek megold{st, illetve ebben az esetben is problém{t jelent az, hogy a térség peremén, esetleg zs{ktelepüléseken tal{lható 1-2 fő munkav{llalóért ezek a buszj{ratok sem mennek be. Jellemző, hogy ink{bb olyan munkav{llalókat alkalmaznak, akik olyan településen élnek, ahova a buszj{rat egyébként is közlekedik, mert m{s munkav{llalók is élnek ott.
95
A népesség megtart{s érdekében a munkav{llal{shoz szükséges közlekedési lehetőségeket biztosítani kell minden aktív korú sz{m{ra. Ennek megold{s{ra több lehetőség is adott: A jogszab{lyi feltételek v{ltoztat{s{val a munk{ba j{r{s költségeinek növelése saj{t személygépkocsi haszn{lata esetében. A falugondnoki szolg{lat szolg{ltat{si rendszerének kibővítése, amely segíthetné munkav{llal{shoz szükséges mértékben a kis- és zs{ktelepülésekről a nagyobb településekre vagy a gyűjtőpontokra való eljut{st. „Telekocsi” szolg{ltat{s bevezetése, ösztönzése. A munk{sj{ratok jobb kihaszn{l{sa, több v{llalkoz{s munkav{llalói sz{m{ra biztosítva a munk{ba j{r{st, költségkompenz{ciós rendszer kidolgoz{sa. A
v{llalkoz{sok
munkarendjének
összehangol{sa,
amely
segítheti
a
tömegközlekedés különböző műszakokhoz való igazod{s{t.
VIII.2.4.1 TÉRSÉGI MOBILIT[S ÖSZTÖNZÉSE
Az előző fejezetben összegeztük, hogy a mobilit{sban nagy szerepe lehet az életkornak, a közlekedési infrastruktúr{nak, a lakhat{si lehetőségeknek, az iskolai végzettségnek, de befoly{solja a bérhelyzet, a tranzakciós költségek is. A térség hosszú t{vú fejlődése szempontj{ból nagyon fontos, hogy meg tudja őrizni a tanult szakembereit, a fiatal gener{ció tagjait, amelyhez szükség van arra is, hogy az ő munkav{llal{sukat ne akad{lyozza közlekedési nehézség. Emellett az elmúlt években a gazdas{gi helyzet miatt egyre ink{bb felértékelődött a külföldi munkav{llal{s a fiatalok körében. A 20-30 éves koroszt{ly tagjai a szakképesítés, diploma megszerzését követően nagy sz{mban utaznak külföldre munk{t v{llalni, ahol magasabb fizetés, nagyobb megbecsültség és könnyebb megélhetés v{rja őket. A térség ilyen szempontból különösen „veszélyeztetett” helyzetben van, mivel nagyon közel tal{lható és szomszédos Ausztria és Szlovénia,
96
ahol az Európai Uniós tags{g miatt könnyű a munkav{llal{s. Előbbi esetében a következő évtől kezdve ez még ink{bb könnyebbé v{lik, mivel megnyílik az orsz{g munkaerőpiaca és szabad lesz a munkav{llal{s. A munkav{llal{shoz kapcsolódó mobilit{s ösztönzésénél teh{t fontos szempont, hogy minden koroszt{ly sz{m{ra megteremtsük a lehetőséget arra, hogy a térségben élve tudjon úgy munk{t v{llalni, hogy az biztosítsa a megélhetését. A térségből történő elv{ndorl{s meg{llít{sa érdekében a mobilit{st oly módon kell ösztönözni, hogy ak{r külföldi, ak{r m{s térségben való munkav{llal{s ut{n is a fiatalok egy része fontosnak érezze a térségbe való visszatérést, a tud{s hazahoz{s{t. Ehhez jó lehetőséget jelent a hazatérést segítését, a fiatalok térségben való marad{s{nak feltételeit javító programok elindít{sa, amelyek bemutat{s{t a VIII.2.3.1 fejezetben tettük meg.
97
VIII.3 STRATGÉIA MEGVALÓSÍT[S[T BIZTOSÍTÓ ERŐFORR[SOK
Az erőforr{sok között nevesítettük a térségben fellelhető és a paktum munk{j{ban szerepet v{llaló szervezeteket, akik v{llalt{k, hogy a „Foglalkoztat{si együttműködési meg{llapod{st” is al{írj{k. E szervezetek
mindegyike
szerepet j{tszik
a munkaerő-piacon képzőként,
munkaadóként, részt vett/vesz foglalkoztat{si és egyéb projektekben.
„Cseszt Regélő” Térségfejlesztési és Felnőttoktat{si Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. A „Cseszt Regélő” Kht.-t 2001-ben Csesztreg Község Önkorm{nyzata azzal a céllal alapította, hogy a munkaerő-piacon h{tr{nyos helyzetbe került rétegek, rehabilit{ciós foglalkoztat{sra szorulók képzését, foglalkoztat{s{t elősegítse. A szervezet szoci{lis tevékenységek folytat{s{ra, időskorúak gondoz{s{ra, és a kultur{lis örökség védelmére helyezte a hangsúlyt. A 2006-ban elindított v{ltoz{sok eredményeként a Kht. térségi feladatok ell{t{s{t tűzte ki célul. A módosított alapító okiratban megfogalmazott cél, a vidéki térségek h{tr{nyainak csökkentése érdekében a felz{rkóztat{shoz szükséges programok, projektek előkészítése, bonyolít{sa lett. A h{tr{nyok leküzdésének tov{bbra is meghat{rozó eleme a foglalkoztat{si szint növelése, a térség hum{nerőforr{s potenci{lj{nak
emelése
(különböző
munkaerő-piacra
visszasegítő
képzések
szervezése). A törvényi előír{soknak megfelelően a v{llalkoz{s 2009-ben nonprofit Kft.-vé alakult. A szervezet főbb tevékenységei közé tartozik a munkaerő-piaci szolg{ltat{sok nyújt{sa, mag{n-munkaerőközvetítés, valamint felnőttképzés és felnőttoktat{s, illetve terület- és vidékfejlesztés. A v{llalkoz{sn{l a projektek megvalósít{s és koordin{l{sa elsősorban szoci{lis és foglalkoztat{si területekhez kapcsolódik. Mindezek mellett hum{n kutat{ssal és fejlesztéssel is foglalkozik. 98
A szervezet sz{mos sikeresen megvalósított projektben és p{ly{zatban részvett és lebonyolított, mint péld{ul a „Segítő h{ló”, ZALAnka-Zalai Lank{kon Tematikus Túraútvonal létrehoz{sa, EQUAL program, „V{r a munka”, illetve „Barangol{s a Kerka mentén” projekt. Jelenleg futó programja a „Foglalkoztat{si együttműködési meg{llapod{s a Lenti Kistérségben”.
Femat Hung{ria Kft. A Femat Hung{ria Kft.-t 1995-ben alakította Werner Gintersdorfer. A cégnél kezdetben mezőgazdas{gi gépeket gy{rtottak, később, az alapít{st követő években a profil lassan {talakult. A v{llalat autógy{ri berendezések gy{rt{s{ra {llt {t, ami mind a mai napig meghat{rozó. A cég alapít{sa óta folyamatosan infrastruktur{lis és technológiai fejlesztéseket, beruh{z{sokat hajt végre. Mindezeknek köszönhetően megsokszorozódott a gy{rt{si kapacit{s, valamint a folyamatos fejlesztések révén kibővült a cég. Így m{r rendelkeznek a legtöbb olyan berendezéssel, megmunk{ló géppel, amely egy-egy termék komplett legy{rt{s{hoz szükséges (forg{csoló csarnok CNC
megmunk{ló
géppel,
szerelőcsarnok
tesztp{ly{val,
lakatos
műhely
lézerv{góval, z{rt rendszerű festési technológia bevezetése). A cég szolg{ltat{sai mag{ba foglalj{k a készülék-, gép-, és berendezésgy{rt{st, sz{llít{si technika és acélszerkezetek gy{rt{s{t. Hosszú évek óta megbízható partnerként {llnak rendelkezésre az automobil, építő-, cement- és a b{nyaipar sz{m{ra. A Femat Hungaria Kft. termékei a vil{g sz{mos pontj{n megtal{lhatók. A v{llalat sz{mos v{llalkoz{ssal, illetve céggel {pol kooper{ciós partneri viszonyt. A cég főbb megrendelői neves német illetve osztr{k tervezőirod{k, mint péld{ul a Siemens, Rofa (<).
Hoffmann Carbon Kft. A Hoffmann Carbon Kft. 1995-ben alakult egy több mint 50 éves osztr{k cég (Hoffmann Elektrokohle) le{nyv{llalataként. 1999-ben a cég csatlakozott a német
99
tulajdonú Schunk-Holdinghoz. A cég gy{rt{s{t h{rom fő területre lehet osztani. Üvegsz{l erősítésű gyűrűk, valamint indítómotorokhoz és h{ztart{si gépekhez tartozó különböző keferendszerek, illetve {ramszedők, ipari szenek gy{rt{s{val foglalkozik. A v{llalat sz{mos neves, elismert cégnek gy{rt termékeket, péld{ul Bosch, Valeo, Visteon (<). Vevőik közt vannak Európa szinte összes nagyobb v{rosi tömegközlekedési v{llalata, illetve a vil{g jelentős vasútt{rsas{gai. A termékek kezdetben az anyacégtől lettek {tvéve, de jelenleg m{r sz{mtalan olyan projektet fel lehet sorolni, ahol az osztr{k és magyar munkat{rsak együttműködése révén defini{lt{k a folyamatokat a vevői elv{r{sok alapj{n, egyre több modern gy{rt{si elj{r{s bevezetésével. A 2010-es évben egy új gy{rtócsarnok került {tad{sra, melyben a különböző típusú szénkefék véggy{rt{sa lesz a fő profil. Az új gy{rcsarnokba olyan modern, sz{mítógép-vezérlésű gépeket telepítettek, melyekkel az osztr{k anyav{llalat is rendelkezik. Ezzel komplexebbé v{lik a tevékenységük, ami a v{llalat jövője szempontj{ból fontos. Mindezeknek köszönhetően újra növelni kezdték az alkalmazottak sz{m{t. A cég termékeinek megrendelési növekedése többek közt annak is köszönhető, hogy Európ{ban a Hoffmann Carbon Kft. kapta meg az elsők között azt a tanúsítv{nyt, amely a csúszószén gy{rt{s területén jelenleg a legmagasabb szintű szabv{nynak sz{mít. A Hoffmann Carbon Kft. a kistérség egyik meghat{rozó v{llalata, a térségben élő munkav{llalók nagy sz{m{t foglalkoztatja.
Nova T{bor Idegenforgalmi és Szolg{ltató Kft. A Csicsergő Szabadidőközpont új sz{ll{shelyet biztosít Zala megyében, Göcsej szívében. A szabadidőközpont 2006 nyar{n került {tad{sra, azóta v{rja a pihenni, nyaralni
v{gyó
fiatalokat,
csal{dokat,
csoportokat.
A
központ
gyönyörű
környezetben, dombok közt, erdőkkel körülvéve ide{lis helyszín t{borok, erdei iskol{k, csal{di üdülések, nyaral{sok lebonyolít{s{hoz. A környék csendes,
100
biztons{gos, hatalmas park veszi körül a főépületet, amely egyar{nt alkalmas pihenésre, sportol{sra. A szabadidőközpontnak saj{t tava van, melyben lehet fürdeni, csónak{zni és horg{szni. A sportol{si lehetőségek széles t{rh{z{t biztosítj{k a vendégek sz{m{ra (focip{lya, strandröplabda-p{lya, pingpongasztal, lovagl{s megszervezése a környéken, túr{z{si lehetőség). Mindezek mellett nagy hangsúlyt fektetnek az egészséges t{pl{lkoz{sra, figyelnek arra, hogy megfelelő alapanyagokat haszn{ljanak, a n{luk nyaralók egészséges ételeket fogyasszanak. A szabadidőközpontnak saj{t étterme van, mely egyszerre 80 fő befogad{s{ra alkalmas és a főépületben tal{lható. Előzetes egyeztetés alapj{n speci{lis étrendet is biztosítanak (diét{s, veget{ri{nus, laktóz mentes <). A Csicsergő Szabadidőközpont alkalmas konferenci{k, esküvők és lakodalmak lebonyolít{s{ra is.
Lenti és Vidéke Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. Lenti V{ros Önkorm{nyzata eredményesen p{ly{zott „A hat{rrégió emberi erőforr{s potenci{lj{nak maximaliz{l{sa” című p{ly{zati felhív{sra. A „Kistérségi Fejlesztési Ügyönség létesítése Lentiben” elnevezésű program keretében 10 p{lyakezdő diplom{s fiatal dolgozott együtt 2005-2006-ban. Az ügynökség célja volt, hogy a térség fejlesztési igényeit felmérve és megismerve, azok megvalósít{sa érdekében minél több Európai Uniós és haza forr{st tudjon megp{ly{zni. A Lenti és Vidéke Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft.-t Lenti V{ros Önkorm{nyzata és a Lenti Kistérség Többcélú T{rsul{sa hozta létre 2006-ban. A Kht. az említett két szervezet tulajdon{ban {ll. Az új szervezet viszi tov{bb azokat a feladatokat és elkezdett fejlesztéseket, melyeket elődje az egy év sor{n elindított. A szervezet megvalósítóként vett részt a „Murania Multikultúra”, valamint az „etérség”
című
Szlovénia-Magyarorsz{g-Horv{torsz{g
INTERREG
IIIA
{ltal
t{mogatott projektben. Megvalósítóként bonyolította az „Élő örökségünk Hetés” LEADER+ program rendezvényeit. A „Kerka-völgy aranya a méz” című
101
kisprojektben a szervezet készítette el a kisrégió „Helyi termékfejlesztési stratégi{j{t”. Az ügynökség jelenleg futó legnagyobb projektje a City Cooperation. A Lenti és Vidéke Fejlesztési Ügynökség a projektben a magyar partnerek koordin{ciój{ért, a projekt magyarorsz{gi kivitelezéséért és a terv költségvetésének egy részének magyarorsz{gi megvalósít{s{ért felel minden egyes projektben résztvevő végrehajtó és stratégiai partnerrel történő egyeztetés alapj{n.
Lenti Hulladékkezelő Kft. A kommun{lis hulladéksz{llít{st a lenti kistérségben a Lenti Hulladékkezelő Kft. végzi. Az összegyűjtött hulladékot a mumori hulladék{trakó {llom{sra sz{llítj{k, ahonnan a Zalaegerszegi, az Európai Unió jogszab{lyainak megfelelő, korszerű lerakóba kerül a nem hasznosítható hulladék deport{l{sra. A ZALAISPA Hulladékgazd{lkod{si T{rsul{s koordin{l{s{val hulladék{trakót, komposzt{lót és gyűjtőudvart alakítottak ki Lenti-Mumorban, amellyel a Lenti Kistérségben is megoldott{ v{lt az újrahasznosítható hulladékok és a szelektíven gyűjtött frakciók kezelése.
Lenti V{rosüzemeltető Nonprofit Kft. A szervezet 2000-ben a v{ros üzemeltetéséhez kapcsolódó közhasznú tevékenység végzése célj{ból alakult. A Lenti V{rosüzemeltető Nonprofit Kft. fő célja, hogy Lentiben és térségében segítse a h{tr{nyos helyzetű személyek foglalkoztat{s{t, a rehabilit{ciós foglalkoztat{sra szorulók képzését, foglalkoztat{s{nak elősegítését, az ehhez kapcsolódó szolg{ltat{sok biztosít{s{t, valamint a h{tr{nyos helyzetű csoportok t{rsadalmi esélyegyenlőségének előmozdít{s{t. Főbb tevékenységei közé tartozik a település rendben tart{sa, szépítése, karbantart{sa, hulladékgazd{lkod{s, valamint az erdészeti szolg{ltat{sok. A cég a térség közmunkaprogramj{nak gesztora volt, illetve az EQUAL-projektpartnereként részt vett az „Új utak az
102
elsődleges munkaerő-piacra” című projektben. Jelenleg a rendelkezésre {ll{si t{mogat{sban részesülő személyek foglalkoztat{s{ba kapcsolódik be.
H{lózat az Integr{cióért Alapítv{ny A H{lózat az Integr{ció Alapítv{ny 2002-ben alakult a h{tr{nyos helyzetű emberek – alacsony iskolai végzettségű, roma, {llami gondoskod{sban élők, nők, rendszeres szoci{lis segélyben részesülők, több gyermekes csal{dok - életkörülményeinek javít{sa, t{mogat{sa, a t{rsadalomba való beilleszkedésük elősegítése érdekében. Az alapítv{ny célja a célcsoporthoz tartozó személyek életkörülményeinek javít{sa, foglalkoztat{suk elősegítése, valamint sz{mukra jogi és szoci{lis tan{csad{s biztosít{sa. A szervezet tov{bb{ fontos feladat{nak tekinti a h{tr{nyos helyzetű személyekkel szemben kialakult előítéletesség és diszkrimin{ció csökkentését, megelőzését, a t{rsadalmi megkülönböztetés {ldozatainak jogi eszközökkel történő segítését. Az alapítv{ny szerepet v{llal a megyei, kistérségi szoci{lis gondozó h{lózatok tevékenységében. Ennek keretében roma szoci{lis és munkaerő-piaci szolg{ltató h{lózatot hozott létre és működtet. Mindezek mellett hangsúlyt fektetnek a h{tr{nyos emberek t{jékoztat{s{ra és képzésére is. Az alapítv{ny sz{mos szervezettel, önkorm{nyzattal és v{llalkoz{ssal partneri kapcsolatban {ll. A szervezet 2010-es programja a „T[MASZ – Első lépés programok a zalai és vasi h{tr{nyos helyzetű térségekben élő, alacsony foglalkoztat{si eséllyel rendelkezők sz{m{ra”.
Kolping Gondoz{si Központ Lenti és Kistérsége A lenti Kolping Gondoz{si Központ szoci{lis alapszolg{ltat{sokat biztosít az arra r{szoruló személyeknek. A civil szervezet jelzőrendszeres h{zi segítségnyújt{st, valamint idősek otthon{t működtet. A központ tov{bbi tevékenységei közé tartozik az szoci{lis étkeztetés, a h{zi segítségnyújt{s, illetve az idősek nappali ell{t{sa. Legfőbb feladata azonban a személyes gondoskod{s keretébe tartozó tartós bentlak{s
103
biztosít{sa, az életkoruk, egészségügyi {llapotuk, valamint szoci{lis helyzetük miatt r{szoruló személyek részére, akikről az alapszolg{ltat{sok kereteiben nem lehet gondoskodni. Ezekről az emberekről {llapotuknak és helyzetüknek megfelelő szakosított ell{t{si form{ban kell gondoskodni. A Kolping Gondoz{si Központ négy telephelyen működtet idősek otthon{t. Lentiben 49 fő, Rédicsen 8 fő, Zalabaks{ban 7 fő, illetve Csesztregen 7 fő az ell{tottak köre. A szervezet partneri kapcsolatot {pol az önkorm{nyzatokkal, Munkaügyi Központtal, h{ziorvosokkal, valamint különböző egészségügyi intézményekkel. A központ folyamatosan keresi a lehetőségeket szolg{ltat{si körének bővítése érdekében.
L{mfalussy S{ndor Szakközépiskola és Szakiskola A L{mfalussy S{ndor Szakközépiskola és Szakiskola 1985 óta ön{lló. A régió, a volt Lenti j{r{s a beiskol{z{si körzete. A hagyom{nyos ipari szakmunk{sképzést folyamatosan {talakítva bővítették és bővítik az iskola képzési kín{lat{t, ezzel is prób{lnak a térség oktat{si igényeinek megfelelni. A szakközépiskola a kétszintű érettségi megszerzését teszi lehetővé több szakmacsoportban. Felkészítenek a tov{bbtanul{sra, illetve helyben biztosítj{k a szakképzés megszerzését. Az iskola célja, hogy tanulóik a képzettségüknek megfelelően el tudjanak helyezkedni a régióban, illetve biztosítj{k a tov{bbtanul{sukat a felsőoktat{sban. Az oktató-nevelő munka sor{n különösen fontosnak tartj{k, hogy tanulóik képzésében elmélyítsék a tisztességes, becsületes munkavégzés fontoss{g{t, a szakmai mor{l, az igényesség, és a felelősségv{llal{s szükségességét, a kötelességtudat kialakít{s{t, az elvégzett munka minősége {ltal önmaguk és m{sok tiszteletét. Az iskola sz{mos szakmacsoportban biztosít képzést a tanulóknak. Szakközépiskolai képzés
kereteiben
informatika,
kommunik{ció,
közművelődés,
művészet
szakmacsoport, kereskedelem-marketing, valamint vendégl{t{s-idegenforgalom. A szakiskolai képzéseken belül kőműves, festő, m{zoló és tapét{zó, bútorasztalos, szerkezetlakatos, szabó, bolt eladó, pincér és szak{cs képzések folynak az iskol{ban.
104
A di{koknak lehetőségük van az érettségi megszerzése ut{n is az iskol{ban tov{bbi képesítések megszerzésére. Ennek megfelelően logisztikai ügyintéző, kereskedő, marketing és rekl{mügyintéző, vendéglős, protokoll és utaz{s-ügyintéző, sz{llodai port{s, recepciós, informatikus, gazdas{gi informatikus, műszaki informatikus, gépgy{rt{s-technológiai technikus, újs{gíró, konferanszié, közművelődési szakember II. képzések megszerzése lehetséges.
Lenti Kistérség Többcélú T{rsul{sa A Lenti Kistérség Többcélú T{rsul{sa 2004-ben alakult meg a kistérséghez tartozó összes, azaz 51 település polg{rmestereinek együttes akarat{ból. A térségben m{r h{rom fejlesztési kistérség működött akkor, Közép-Zala Fejlesztési Kistérség, ŐrségGöcsej-Hetés Fejlesztési Kistérség, illetve a Kerka-menti Települések Fejlesztési Kistérsége. A t{rsul{s sz{mos feladat ell{t{s{t felv{llalta, így a közoktat{st, a szoci{lis alapszolg{ltat{si feladatokat (csal{dsegítés, h{zi segítségnyújt{s, jelzőrendszeres h{zi segítségnyújt{s,
közösségi
ell{t{sok,
t{mogató
szolg{lat,
nappali
ell{t{s),
gyermekjóléti alapell{t{st, területfejlesztést, környezet- és természetvédelmet, valamint a hulladékkezelést. A feladatokat a szervezet saj{t intézményi keretein belül, intézmény-fenntartó t{rsul{s, vagy feladat-ell{t{si szerződés alapj{n l{tja el. A T{rsul{si Tan{cs a döntéseinek előkészítésére, feladatainak végrehajt{s{ra, működésével kapcsolatos feladatok elvégzésére ön{lló munkaszervezetet hozott létre 2004-ben Lenti Kistérségi Iroda néven. A munkaszervezet ell{tja a t{rsul{s és részben ön{lló intézményei gazd{lkod{si feladatait. A szervezetnek jelenleg h{rom futó projektje a „Barangol{s a Kerka mentén”, CEEBEE projekt, illetve a Foglalkoztat{si Paktum.
105
„Napsug{r” Csal{dsegítő és Gyermekjóléti Szolg{lat A szolg{lat 1998-ban alakult, akkoriban négy szolg{lat ölelte fel a mikrotérséget, intézmény fenntartó t{rsul{sban és a Vöröskereszt {ltali fenntart{sban. A Lenti Kistérség Többcélú T{rsul{sa saj{t intézményeként 2005-ben hozta létre a kistérség egész területére kiterjedően a „Napsug{r” Csal{dsegítő és Gyermekjóléti Szolg{latot. A szervezet, mint a kistérségi t{rsul{s intézménye az orsz{gban egyedül{lló volt. A szolg{lat fenntartó szerve a Lenti Kistérség Többcélú T{rsul{sa, felügyeleti szerve pedig a T{rsul{si Tan{cs. A szolg{lat két szakfeladatot l{t el, csal{dsegítést és gyermekjóléti szolg{ltat{st, 11 dolgozóval. A szolg{lat területén a feladatok hatékony végzése érdekében mikro területek, ell{t{si körzetek (7 körzet) kerültek kialakít{sra. A körzetkialakít{sokn{l földrajzi és szakmai szempontok lettek figyelembe véve (körjegyzőségek, intézményi központok, elérhetőség, lakoss{gsz{m). A körzetekben a csal{dgondozók észlelő-jelzőrendszert koordin{lnak, széles intézményi és t{rsadalmi összefog{ssal végzik a szoci{lis és gyermekvédelmi feladatokat. A csal{dsegítés körében végzett főbb feladatok a csal{di, szoci{lis feszültségek okainak felt{r{sa, megold{sukra javaslatkészítés, rendszeres szoci{lis segélyezettekkel való foglalkoz{s, életvezetési tan{csad{s, krízishelyzetekben segítő beavatkoz{s, valamint természetbeni, anyagi és személyes t{mogat{sok közvetítése. A gyermekjóléti szolg{ltat{s körébe tartozó főbb tevékenységek a gyermek testi, lelki egészségének, csal{dban történő nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése, a kialakult veszélyeztetettség megszűntetése, illetve a csal{dj{ból kiemelt gyermek visszahelyezésének elősegítése.
Nyugat-dun{ntúli Region{lis Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. A Nyugat-dun{ntúli Region{lis Fejlesztési Tan{cs, mint egyszemélyes tulajdonos alapította meg a Nyugat-dun{ntúli Region{lis Fejlesztési Ügynökséget. Az ügynökség 1999-ben kezdte meg működését, soproni székhellyel. A t{rsas{g a régióbeli kiegyensúlyozott működése érdekében az öt megyei jogú v{rosban hozott
106
létre irod{kat. A t{rsas{g legfőbb feladata a Region{lis Fejlesztési Tan{cs munk{j{nak biztosít{sa, valamint a Nyugat-dun{ntúli Region{lis Fejlesztési Program célkitűzéseinek konkrét megvalósít{sa. A szervezet a döntés-előkészítő, valamint a végrehajt{ssal összefüggő feladatok mellett jelentős szerepet v{llal a region{lis „jövőkép” alakít{s{ban, illetve célj{nak tartja, hogy minél több szereplőt vonjon be a közös gondolkod{sba és munk{ba. A Nyugat-dun{ntúli Region{lis Fejlesztési Ügynökség összetartó közösség, nyitott és fejlődő szervezet, amely kezdeményező és szolg{ltató tevékenységével segíti a térségi kezdeményezéseket és együttműködik az érintett szereplőkkel a régió kiegyensúlyozott fejlődése érdekében. Az ügynökség főbb feladati közé tartozik a régió hosszú és középt{vú területfejlesztési koncepciój{nak kidolgoz{sa, összegyűjti a régióban az önkorm{nyzatok, gazdas{gi és t{rsadalmi szervezeteknek a fejlesztési projektelképzeléseit, segíti a megyei területfejlesztési tan{csokat, közreműködik az Európai Unió területfejlesztési gyakorlat{nak megismertetésében, valamint elősegíti az orsz{ghat{ron túlnyúló region{lis együttműködések kialakít{s{t.
Nyugat-dun{ntúli Region{lis Munkaügyi Központ A Nyugat-dun{ntúli Region{lis Munkaügyi Központ 2007-ben alakult meg Szombathelyi székhellyel. Az a régió az orsz{g nyugati hat{rszélének h{rom megyéjét, Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyét foglalja mag{ba. A szervezet az {talakít{st követően is törekszik a folyamatos fejlesztésre, korszerűsítésre. Célja az Európai Unióban alkalmazott módszerek adapt{l{sa. Tov{bb{ céljai között szerepel, hogy a rendelkezésükre {lló eszközökkel, szolg{ltat{sokkal, t{mogat{sokkal hozz{j{ruljon a foglalkoztat{s tov{bbi növeléséhez. A region{lis munkaügyi központ és kirendeltségei feladatkörébe tartozik többek között a munkanélküli ell{t{sok meg{llapít{sa és sz{mfejtése, a foglalkoztat{s elősegítő t{mogat{sok működtetése, valamint a munkaközvetítés. A szervezet mind az {ll{skeresőknek, mind a munk{ltatóknak nyújt különböző szolg{ltat{sokat. Legfőbb feladatai közé tartozik a
107
munkanélküli személyek, {ll{skeresők segítése, t{mogat{sa, sz{mukra inform{ció nyújt{sa. A szervezet mindezek mellett foglalkozik p{lyaorient{ciós tan{csad{ssal, képzések szervezésével, lebonyolít{s{val, munkajogi tan{csad{ssal, valamint rehabilit{ciós szolg{ltat{sokat is biztosít.
Vidéken Élők Esélyeiért Egyesület Az Egyesület fő célja szellemi műhely létrehoz{sa, mely t{mogatja, segíti, erősíti tagjait, a kistelepülésen élő nőket, h{tteret nyújt a közösségépítő tevékenységhez a helyi
civil
kezdeményezések
programokat
szervez.
felkarol{s{val.
Értékrendjében
a
E
cél
érdekében
környezettudatos
előad{sokat,
magatart{s
az
esélyegyenlőség fontos szerepet kap. Az elmúlt években több képzési programmal – AVOP Leader+ forr{sból kismesterségek tanít{sa, NCA forr{sból p{ly{zatír{si ismeretek – segítette a non-profit szféra forr{steremtő és ez{ltal foglalkoztat{sban betöltött szerepének javít{s{t.
Zalai Falvakért Egyesület 1990-ben néh{nyan úgy gondolt{k, hogy tenni kell valamit a zalai falvak életben marad{s{ért, segíteni kell az aprófalvak lakóit, erősíteni kell a helyi közösségek mellett a megyei civil mozgalmat, mindezeknek köszönhetően született meg a Zalai Falvakért Egyesület. Az egyesületnek 275 tagja van, melyből 143 települési önkorm{nyzat, 22 civil szervezet és intézmény, valamint 110 mag{nszemély. A szervezet
munkat{rsai,
a
tevékenységüket
segítő
önkéntesek
és
szakértők
szakm{jukat magas fokon gyakorló, a kisfalvak ügyéért elkötelezett emberek. Az egyesület rendszeresen megjelenő hivatalos lapja a Zalai Falu. A Zalai Falvakért Egyesület 2004-ben újrafogalmazta stratégiai célj{t, mely a következő: „Esélyegyenlőség-a kisfalvaknak, a kisfalvak lakóinak helyzetbehoz{sa a civilség erősítésével”. A szervezet sz{mos priorit{ssal szolg{lja e cél elérését. Kiemelkedően fontos terület az esélyegyenlőség, a szoci{lis és egyéb közösségi
108
szolg{ltat{sok biztons{gos hozz{férésének elősegítése a kistelepülések lakói sz{m{ra.
Hangsúlyos
a
vidékfejlesztést
szolg{ló
erőforr{sok
hatékony
felhaszn{l{s{nak segítése az aprófalvas térségekben. Mindezek mellett figyelmet fordítanak a szolg{ltatói és tan{csadói feladataik fejlesztésére, az érdekvédelmi feladataik erősítésére. Mindezeken túl segítséget nyújtanak a kistelepülések sz{m{ra az Európai Unió {ltal biztosított lehetőségek eléréséhez. A priorit{sokhoz kapcsolódó programokat öt szakterületen kezdeményezik: területfejlesztés, vidékfejlesztés, kistelepülések
szoci{lis
ell{t{sa,
esélyegyenlőségi
programok
indít{sa,
civil
együttműködések elősegítése, illetve önkéntes munka szervezése.
Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara A Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 1995-től működik köztestületi form{ban, a helyi gazdas{g önkorm{nyzataként. Alakul{s{tól 2000-ig a megyei gazdas{gi v{llalkoz{s
gazdas{gi
gazdas{gfejlesztési,
érdekképviseletét
l{tta
kereskedelemfejlesztési,
el.
Ennek
szakképzési,
megfelelően közigazgat{si,
okm{nyhitelesítési feladatokat végzett. A kamara vezetésének döntése alapj{n Magyarorsz{gon
egyedül{llóan
kiépítette
térségi
szervezeti
rendszerét,
így
valamennyi v{rosban (Zalaegerszeg, Nagykanizsa, Keszthely, Hévíz, Lenti, Zalaszentgrót) térségi v{lasztott vezetőség és ügyfélszolg{lati iroda működik. A kamara feladata, hogy előmozdítsa a gazdas{g fejlődését és szerveződését, a piaci magatart{s tisztességét, a gazdas{gi tevékenységet folytatók {ltal{nos, együttes érdekeinek érvényesülését. A 2000. évben életbelépett törvénymódosít{s kiemelt feladatként hat{rozta meg, hogy a kamar{k a kis- és közepes v{llalkoz{sok Európai Uniós felkészítésében maghat{rozó szerepet kell, hogy j{tszanak.
109
Csesztreg Község Önkorm{nyzata Csesztreg község Zala megye nyugati részén, az Őrség-Göcsej-Hetés t{jegységek tal{lkoz{s{n{l, a Kerka patak ölelésében tal{lható. A település több mint hétsz{z éves történelemmel rendelkezik. Csesztreg a kistérségen belül a mikrotérségek egyik központja. Infrastruktur{lisan jól ell{tott településen, orvosi és fogorvosi ell{t{s, óvod{s, iskola, valamint idősek otthona is működik, valamint Csesztreg, Alsószenterzsébet, Felsőszenterzsébet, Kerkafalva, Kerkakutas, Magyarföld, M{rokföld, Szentgyörgyvölgy Községek Körjegyzősége is itt tal{lható. A község {llandó lakosainak sz{ma meghaladja a 800 főt. Csesztreg a Lenti Kistérség egyik legkedvezőbb helyzetében lévő települése, mivel a munkalehetőséget teremtő v{llalkoz{soknak köszönhetően, a község azon kevés magyar falu egyike, ahol több a munkahely, mint az aktív korú lakoss{g. Ennek köszönhetően a Lenti Kistérség mellett a közeli Őriszentpéteri Kistérség településein élő csal{dok közül is többnek biztosít megélhetést az itteni munkahely. A településen sz{mos kisebb, illetve két nagyobb, jelentős létsz{mot foglalkoztató v{llalkoz{s működik a község szélén tal{lható ipari park területén. A Femat Hung{ria Kft-t 1995-ben alapította Werner Gintersdorfer, amikor megvette a volt CMG egyik felét. A cégnél kezdetben mezőgazdas{gi gépeket gy{rtottak, hasonlóképpen, mint az elődjénél. Az alapít{st követő években a profil lassan {talakult autógy{ri berendezések gy{rt{s{ra, ami mind a mai napig meghat{rozza a cég mindennapjait. A m{sik v{llalkoz{s, amely a legjelentősebb foglalkoztató a Hoffman Carbon Kft., amely szintén 1995-ben alakult egy több mint 50 éves osztr{k cég le{nyv{llalataként. Fő profilja az üvegsz{l erősítő gyűrűk, különböző keferendszerek és ipari szenek gy{rt{sa. Csesztregen a két nagy foglalkoztató mellett jelentős sz{mú üzlet és mag{ntulajdonú szolg{ltató v{llalkoz{s {ll a lakoss{g szolg{lat{ra. Csesztreg életében, a programok szervezésében, lebonyolít{s{ban, a hagyom{nyok megőrzésében kiemelkedően fontos szerepet j{tszanak a civil szervezetek, melyek közül kiemelkedik a Falubar{t Egyesület és a Színj{tszókör.
110
Csömödér Község Önkorm{nyzata Csömödér a dél-zalai dombs{got a zalai dombs{gtól elv{lasztó észak-keletdélnyugat ir{nyú völgy északi peremén, a Cserta patak partj{n épült. A falut kettév{gja a tőle északra eredő névtelen kis vízfoly{s. Közvetlenül a falu alatt vezet a Zalaegerszeg-Rédics vasútvonal. A községnek P{k{val van közös vasút{llom{sa. Itt volt az erdei kisvasút vég{llom{sa 1999-ig, most ennek a vasútvonalnak a Lenti erdei kisvasúttal történt összekötése ur{n egy közbeeső {llom{sa lett. A faluban körzeti orvosi ell{t{s biztosított, valamint iskola, óvoda és idősek otthona működik. A település {llandó lakoss{gsz{ma meghaladja a 600 főt, melyből a munkaképes lakoss{g 65%-a helyben dolgozik. A községben 34 v{llalkoz{s tal{lható, ebből 22 egyéni és 12 t{rsas v{llalkoz{s. A település legfontosabb gazdas{gi {gazata a
faipar.
Meghat{rozó
a
településen
a
mezőgazdas{gi
termelés,
h{rom
mezőgazdas{gi tevékenységet végző gazdas{gi t{rsas{g és több kisebb egyéni gazdas{g rendelkezik itt székhellyel. Az egykori Kerkavölgyi Faipari Rt. tevékenységét jelenleg több egyéni és t{rsas v{llalkoz{s l{tja el. Csömödérben kiemelkedő jelentőségű a Cserta-Agro Mezőgazdas{gi Termelő- és Szolg{ltató Kft., amely mezőgazdas{gi növénytermesztéssel és erdőműveléssel foglalkozik. A CsertaTej Termelő és Kereskedelmi Kft. pedig elsősorban {llattenyésztéssel foglalkozott, jelenleg növénytermesztés és szolg{ltat{snyújt{s a fő profiljuk. A Zalaerdő Rt. csömödéri erdészete közel 4000 hekt{r területen folytat erdőművelést. A településen az előzőeken túl sz{mos kisebb v{llalkoz{s működik műszaki-ipari {gazatokban szerelés, szervízelés és különböző termékek gy{rt{sa területén.
Gutorfölde Község Önkorm{nyzata Gutorfölde község Zala megye déli részén a Zalai- és Göcseji Dobs{g tal{lkoz{s{n{l helyezkedik el. A települést délről a Boli erdő, északon kiterjedt rétek, keleten és nyugaton dombos szőlőhegyek ölelik közre. A faluban két patak a Berek és a Szigetipatak folyik, amelyek a község területén tal{lkoznak. Gutorfölde, Szentpéterfölde és
111
Csertalakos községek közös körjegyzőséget működtetnek. Elérhető a h{ziorvosi, valamint óvodai és iskolai ell{t{s. A község {llandó lakosainak sz{ma meghaladja az 1100 főt, amelyből 55-60% az aktív korúak ar{nya. A faluban az emberek többsége a mezőgazdas{gi termelésből él, b{r ez csökkenő tendenci{t mutat. Gutorföldén több kisebb, egyéni v{llalkozó tal{lható, a legnagyobb foglalkoztató a Kabala Ménes Kft., amely elsősorban lovak tenyésztésével és tart{s{val foglalkozik. Fő tevékenységi körükbe tartozik a lótenyésztés, panziós lótart{s, a húsmarha tenyésztés, a sz{ntóföldi növénytermesztés, valamint az idegenforgalom is. Mindezek mellett a település életében több civil szervezet is aktívan közreműködik.
Lenti V{ros Önkorm{nyzata Lenti v{ros a szlovén, horv{t és az osztr{k hat{r közelében fekszik. A térség h{rom néprajzi egység, Őrség, Göcsej, Hetés tal{lkoz{si pontjaiban helyezkedik el. A v{ros, mely közel 800 éves múltra tekint vissza, a Lenti Kistérség központja. Lakoss{gsz{ma eléri a 8500 főt. Lenti V{ros Önkorm{nyzata kötelező feladatain túl, sz{mos m{s feladatot is ell{t. Intézményeit 2008-ig ön{llóan, ut{na mint több intézmény esetében térségi szinten, t{rsul{si form{ban tartja fenn. A két helyszínen működő óvoda, két {ltal{nos iskola, a szakorvosi rendelőintézet, két nonprofit és 3 forprofit 100%tulajdonú Kft.-je szintén nagy foglalkoztató. A v{rosban az oktat{s területén még bölcsőde, gimn{zium, szakközépiskola és szakiskola is működik. A térségben összehangolt gazdas{gfejlesztés folyik. Az orsz{ghat{rok leboml{s{val a térség hat{rai összeolvadnak, az eseti együttműködéseket a folyamatos, h{lózati rendszerű gazdas{gi tevékenységek v{ltj{k fel a gazdas{g, a turizmus, a hat{ron {tnyúló piacok tekintetében. A Lenti térség gazdas{gi, közigazgat{si és v{llalkozói övezeti központ, amely kiemelkedő lehetőséget nyújt a gazdas{g fejlesztésére, a befektetői kör megnyerésére. Ennek eredményeként nem rég nyitott új üzemet a német tulajdonban lévő Car-Inside Kft., amely autó üléshuzatokat gy{rt. Tov{bb{ a
112
több németorsz{gi üzemmel rendelkező Creaton Ag. 2005 évben, egy négymilli{rdos beruh{z{s eredményeként, Lentiben nyitotta meg az első anyaorsz{gon kívüli tetőcserép gy{r{t. Európai Uniós és hazai p{ly{zati t{mogat{sok segítségével a v{ros a volt honvédségi laktanya rehabilit{ciój{val új ipari központot alakít ki, mely logisztikai és m{s gazdas{gi tevékenységekkel foglalkozó cégek sz{m{ra kín{l majd megfelelő telephelyet. Mindezek mellett a v{rosban több, nagyobb létsz{mot foglalkoztató v{llalat is működik, mint péld{ul a Jeld-Wen Kft., mely ajtók gy{rt{s{val foglalkozik, a Németh-Fa Kft., amely hasonló területen végzi tevékenységét, valamint a Lenti életében jelentős szerepet j{tszó Lenti Term{lfürdő és Szent György Energiapark, az idegenforgalom területén.
Lov{szi Község Önkorm{nyzat Lov{szi Zala megye délnyugati felében a Kerka völgyében, annak partj{n, a Lentit Letenyével összekötő út mentén fekszik. A közel 700 éves település jelenlegi lakosainak sz{ma 1200 fő körül mozog. A környező 5 településsel - Dobri, Kerkatesk{nd, Szécsisziget, Tormafölde és Tornyiszentmiklós - alkot körjegyzőséget. A község infrastruktúr{j{t tekintve több intézmény, mint óvoda, iskola, orvosi és fogorvosi ell{t{s, idősek otthona működik. A településen tradicion{lis hagyom{nyai vannak az olajiparnak, b{r m{ra jelentősége valamelyest csökkent, még mindig fontos szerepe van az olajipari v{llalkoz{soknak a község gazdas{gi életében. Emellett jelentős még a fa- és textilipar, illetve a mezőgazdas{g is. A település legnagyobb foglalkoztató cége az OILTECH-Olajipari Technológia Szerelő és Vezetéképítő Kft., amely fő tevékenységét tekintve készülék- és tart{lygy{rt{ssal, csővezeték építéssel, illetve hegesztő oktat{ssal is foglalkozik. A községben több kisebb v{llalkoz{s is tal{lható még. Lov{sziban bútorgy{rt{ssal, felsőruh{zat készítéssel, valamint elz{ró szerelvény javít{ssal és felújít{ssal foglalkozó cégek is működnek. A v{llalkoz{sok mellett meghat{rozó szerepe van a civil szervezeteknek
113
is, péld{ul Kerka-völgye Bar{ti Kör Egyesület, B{ny{sz Sportkör, vagy Női Szövetség.
Nova Község Önkorm{nyzata Nova a Göcsej t{jegység középpontj{ban tal{lható, szokt{k a „Göcsej főv{rosaként” is emlegetni. Magas dombh{tú vidékét keletről a Cserta, nyugatról és délről a Kerka patak fogja közre. A település, melynek az [rp{d-kortól feljegyzett története van, lakosainak sz{ma meghaladja a 800 főt. A községben elérhetőek az alapfokú oktat{si intézmények, mint az óvoda, iskola, illetve a fogorvosi és h{ziorvosi ell{t{s is biztosított. Nova és Becsvölgye községek közös körjegyzőséget alakítanak. A településen a legjellemzőbb gazdas{gi {gazat a mezőgazdas{g, kiemelkedő az {llattenyésztés, illetve a növénytermesztés. A falut nagy, összefüggő erdőségek hat{rolj{k, melyek a településen működő faipar sz{m{ra kedvezőek. A községben egy nagyobb, több létsz{mot is foglalkoztató v{llalkoz{s működik, az ADA bútorgy{r. Nov{n két v{llalkoz{s is foglalkozik dísznövénytermesztéssel, valamint kertészeti segédanyagok forgalmaz{s{val. A környék adta turisztikai lehetőségeket kihaszn{lva, ezen a területen is működik v{llalkoz{s. A Csicsergő Szabadidőközpont 2006-ban nyitotta meg kapuit. A v{llalkoz{sok mellett egy civil szervezet, a „Nov{ért és Gyermekeinkért” Alapítv{ny meghat{rozó a település életében, mely 1999-ben azzal a céllal alakult, hogy Nova település lakóinak, elsősorban a gyermekeknek az életminőségét jobb{ tegyék. Az alapít{s óta az egészségnevelésről az ifjús{gi programokra helyeződött {t a hangsúly.
P{ka Község Önkorm{nyzat P{ka természeti adotts{gait tekintve festői környezetben tal{lható. A falu a KözépZala, Göcsej t{jegységhez tarozik. P{ka egy völgyben fekszik, dombok {ltal körülölelt területen. Az {llandó lakosok sz{ma közel 1300 fő. A falu t{rstelepülései közé tartozik K{nyav{r, Ortah{za és Pördefölde. A községben h{ziorvosi-, fogorvosi
114
rendelő, gyógyszert{r és védőnői szolg{lat működik. Szolg{ltat{sai közt tal{lható még posta, takarékszövetkezet és temetkezési szolg{ltat{s is. Tov{bb{ vendégl{tó- és sz{ll{shelyeivel, élelmiszer és műszaki boltjaival szolg{lja a lakoss{got. A község történetében és jelenleg is fontos szerepet j{tszik a mezőgazdas{g, több mezőgazdas{gi v{llalkozó is van a faluban. A településen jelenleg 73 v{llalkoz{s működik, amelyek széles sk{l{t ölelnek fel. Nagyobb ar{nyban kereskedelem, vendégl{t{s és szolg{ltat{s területén. A falu életének meghat{rozó intézményei az önkorm{nyzat {ltal fenntartott oktat{si és művelődési intézmények. A községben működő Öveges József Közép-zalai [ltal{nos Iskola és Óvod{t az önkorm{nyzat 15 településsel közösen, t{rsul{s útj{n tartja fenn és működteti. P{ka 1991 óta tart fenn partnerkapcsolatot a németorsz{gi Wesendorf községgel.
Rédics község Önkorm{nyzata Rédics Zala megye délnyugati hat{rvidékének jellegzetes települése. A történelmi Hetés t{jegység faluja. A község ma Észak- és Dél-Európ{t összekötő fontos tehersz{llító útvonal egyik {llom{sa. A szlovén-magyar hat{r legnagyobb forgalmú {tkelőhelye, és egyben vég{llom{sa a Zalaegerszeggel összekapcsoló vasútnak. B{r lakosainak sz{ma alig haladja meg az ezer főt, tizenegy település region{lis igazgat{si központja. Az elmúlt húsz-harminc évben új falurész, iskola, óvoda épült, s a m{ra teljessé v{lt infrastruktúra terén évtizedes hi{nyokat pótoltak. Rédics hagyom{nyait {poló faluközség, melyben nagy szerep jut a településen működő civil szervezeteknek. Az újonnan kialakított t{jh{z, a helytörténeti gyűjtemény, a település arculat{t mark{nsan meghat{rozó köztéri szobrok, az évenként megrendezett nemzetközi festőt{bor, a Rédicsi Asszonykör, a kultúra és közművelődés útkeresését jelző Teleh{z, egyesület és alapítv{nyok a civil szféra alakul{s{t, fejlődését jelzik. A községben az önkorm{nyzat Ifjús{gi Sz{llót működtet.
115
A
falu hat{r{ban mezőgazdas{gi területek
húzódnak, melyek
1-2 ember
tulajdon{ban vannak. A településen több kisebb-nagyobb v{llalkoz{s működik, melyek munk{t biztosítanak a helyieknek is. A település nagyobb foglalkoztatói a mezőgazdas{g
területén
működnek,
{llattenyésztéssel,
növénytermesztéssel
foglalkoznak.
Zalabaksa Község Önkorm{nyzata Zalabaksa Zala megyében a Lenti-medence északi részén tal{lható. A községen halad {t a 86-os főközlekedési útvonal. Jelentős vízfoly{sa a Kerka patak, mely v{lasztóvonal{t képezi a Hetés, illetve Göcsej t{jegységének. A jelenlegi főútvonala mellett húzódik a rómaiak híres és nagyon fontos hadi- és kereskedelmi útja, a nevezetes Borosty{n út. A település {llandó lakosainak sz{ma meghaladja a 700 főt. Az önkorm{nyzat óvod{t, iskol{t, könyvt{rat, orvosi rendelőt, fog{szati szakrendelést tart fenn. A Művelődési H{za közművelődés és a művészeti csoportok b{zisa. A település jellemző gazdas{gi {gazata a mezőgazdas{g. A falu lakóinak nagy része h{zt{ji gazd{lkod{ssal is foglalkozik. A településen nagy ar{nyban működnek egyéni v{llalkoz{sok, ezek zömmel a kereskedelemmel és vendégl{t{sban tevékenykednek. A faluban autószervíz, illetve gépj{rmű javító műhely tal{lható, valamint a mezőgazdas{gi területen is tevékenykedik v{llalkoz{s. A településen működnek gabona exporttal, sertés tenyésztéssel, erdőgazd{lkod{ssal, illetve építőkő, díszítőkő megmunk{l{ssal, valamint villamosh{lózat építéssel, tervezéssel és villanyszereléssel foglalkozó v{llalkoz{sok.
116
VIII.4 A PROGRAM HORIZONT[LIS CÉLJAI, STARTÉGI[I
VIII.4.1 Foglalkoztat{si partnerség erősítése
A foglalkoztat{si partnerség képezi a paktum alapj{t, s nem m{st jelent, mint a helyi erők szövetségét annak érdekében, hogy a térség foglalkoztat{si helyzete javuljon, a térségben élők sz{m{ra a gazdas{g megélhetés forr{sa legyen.
A foglalkoztat{si paktum a térségi foglalkoztat{spolitika t{rsadalmasít{s{nak eszköze,
amely
a
helyi
partnerségen
alapul,
s
olyan
keret,
amely
egy
együttgondolkod{si lehetőséget és közös cselekvést kín{l a munkaerőpiac szereplőinek, az ezt kiszolg{ló szolg{ltatóknak, a képzőknek egyar{nt, azért, hogy a hum{nerőforr{s fejlesztés céljait, összhangba hozza a térség gazdas{gfejlesztési elképzeléseivel.
A Lenti Kistérségi Foglalkoztat{si Paktum működése sor{n legfontosabb feladat{nak tartja a térség foglalkoztat{si helyzetének javít{s{t, ezért a priorit{sok, a stratégi{k és a hozz{ kapcsolódó intézkedések mindegyike ebbe az ir{nyba hat. A foglalkoztat{si helyzet javít{sa pedig nem képzelhető el a mikro-, kis- és középv{llalkoz{sok versenyképessége, foglalkoztatói készsége növekedése nélkül. A munkaerő-piac azonban önmag{ban nem képes kezelni a problém{kat, szükség van a képzések, a szolg{ltat{sok összehangol{s{ra.
A paktum szervezeti keretei:
A Foglalkoztat{si Fórum, amelynek feladata a nyilv{noss{g biztosít{sa, az eredmények megismertetése, félévente kerül összehív{sra.
117
Ir{nyító Csoport (röviden ICS), amely ügyrend alapj{n működik, s felel az operatív munk{ért, kidolgozza a paktum éves munkaprogramj{t, koordin{lja megvalósít{s{t, segít a partnerségi kapcsolatok fejlesztését, inform{ciót gyűjt, szervezi a fórum t{jékoztat{s{t, ir{nyítja a paktum kommunik{ciós tevékenységét. A menedzsment szervezet pedig koordin{lja a paktumban folyó közös munk{t, a paktumban folyó projekteket, segíti a munkaterv megvalósul{s{t, ell{tja az ICS munk{j{val kapcsolatos adminisztratív és technikai feladatokat, az ICS megbíz{s{ból besz{molókat
készít,
p{ly{zatokat
ír,
gondozza
a
paktum
külső-belső
kapcsolatrendszerét, elvégzi a sajtóval kapcsolatos feladatokat.
E feladatoknak való megfelelés érdekében a
kistérségben is fontos feladat a
foglalkoztat{si partnerség-építés és a foglalkoztat{si paktum menedzsmentjének szervezeti és infrastruktur{lis h{tterének megteremtése, az összes érintett szervezet megszólít{sa, bevon{sa a közös munk{ba.
Tervezett tevékenységek: A Lenti Kistérség intézményi, v{llalkozói, civil szervezeti szereplői között ugyan kialakultak m{r kapcsolatok. Egyes szereplők viszont - sokszor az azonos területen dolgozók sem - keveset tudnak a m{sik szervezet munk{j{ról.
Ezért első lépésként A szervezeteket egy asztalhoz kell ültetni, annak érdekében, hogy az együttműködés minimum feltételei megteremtődjenek, megismerjék egym{s munk{j{t. A közös nyelv megteremetése, az együttgondolkod{s elindít{sa érdekében rendszeres időközönként inform{ciós workshopokat, klubokat kell szervezni egy-egy terület szakembereinek. Így élővé v{lhatna a kapcsolat, kialakulhatna a kölcsönös bizalom, a tud{smegoszt{s. Nem az a cél, hogy a paktumban minden térségi szereplő tagszervezetként részt vegyen, először azonban csak a legaktívabbak bevon{s{ra kellene
118
törekedni. Így megteremthető lesz az aktív mag, akikre a paktum r{épülhet. Emellett azonban folyamatosan felül is kell vizsg{lni a partnerség bővítési lehetőségét is. Létre kell hozni a paktum szervezeteit, többek között egy jól szervezett menedzsment
szervezetet,
illetve
meg
kell
teremteni
a
szükséges
infrastruktúr{t. Nagy hangsúlyt kell fektetni a paktum tevékenységének marketingjére. Meg kell tervezni a program logój{t, arculati elemeit. Időszakonként szervezetfejlesztést, illetve ügyfél-elégedettség felmérést kell végezni
A paktum menedzsment szervezetének létrejöttét és megerősödését jelenleg a T[MOP program t{mogatja. A p{ly{zati forr{sok megalapozz{k a fenntartható működést. Ez idő alatt kell kialakítani azt a partnerséget, illetve azt a tevékenységi kört, ami a megfelelő pénzügyi forr{sokat biztosítja, s a paktum tevékenységét illetően nélkülözhetetlen szereplővé v{lik a kistérségben Nem lehet az a cél, hogy a működést kiz{rólag p{ly{zati forr{sokra alapozzuk, és egy-egy kiír{shoz igazítsuk terveinket.
Egyenlő hozz{férés, elérhető szolg{ltat{sok a munkaerő-piaci integr{ció érdekében Egy szolg{ltat{s egyenlő eséllyel hozz{férhető akkor, ha igénybevétele - az igénybe vevő {llapot{nak megfelelő ön{llós{ggal - mindenki, különösen a mozg{si, l{t{si, hall{si,
ment{lis
és
kommunik{ciós
funkciókban
sérült
emberek
sz{m{ra
akad{lymentes, kisz{mítható, értelmezhető és érzékelhető; tov{bb{ az az épület, amelyben a közszolg{ltat{st nyújtj{k, mindenki sz{m{ra megközelíthető. Tov{bb{ a nyilv{noss{g sz{m{ra nyitva {lló része bej{rható, vészhelyzetben biztons{ggal elhagyható, valamint az épületben a t{rgyak, berendezések mindenki sz{m{ra rendeltetésszerűen haszn{lhatók és a szolg{ltat{sok egyform{n igénybe vehetők.
119
Különös figyelmet fordít a Paktum az al{bbi célcsoportokra, sz{mukra a pozitív diszkrimin{ció alkalmaz{s{val esélyt teremt a munkaerő-piaci belépéshez és bent marad{shoz.
Ezek a csoportok: P{lyakezdő fiatalok Fogyatékos emberek Megv{ltozott munkaképességű emberek Rom{k Hajléktalanok Nők, GyES-ről, GYED-ről visszatérők, gyermeküket egyedül nevelők. S valamennyi célcsoportot érintően a tartós munkanélküli emberek. Az egyenlő esélyű hozz{férés azonban a Paktum sz{m{ra ennél szélesebb körű értelmezést nyer. Nemcsak az egyén {llapot{nak figyelembe vételével kell, hogy megszervezze szolg{ltat{sait, hanem arra is figyelnie kell, hogy valamennyi település lakoss{g{hoz eljussanak azok. Ezért fontos, hogy a legkisebb település is részesedjen a Paktum eredményeiből azok hat{saiból. Az
egyenlő
esélyű
hozz{férés
elvének
érvényesülése
minden
esetben
szektorsemlegességet kell, hogy jelentsen. Ezért a Paktum törekszik arra, hogy mind az {llami, mind pedig a for-profit és non-profit szektor sz{m{ra lehetőségeket kín{ljon.
120
IX. KÜLSŐ STRATÉGIAI H[TTÉR, AKTU[LIS PAKTUM FOLYAMATOK ELEMZÉSE
Magyarorsz{gon jelenleg 12 foglalkoztat{si paktum működik. Az első 2002ben Kemenesalj{n jött létre. A paktumok a kezdetekben a m{r jól működő osztr{k péld{t alapul véve szerveződtek. A T[MOP-1.4.4-08/1 sz{mú p{ly{zati kiír{s keretében jelenleg 7 paktum kezdeményezés születésének lehetünk tanúi: a region{lis, a nagykanizsai, a lenti, a pacsai, a zalaegerszegi, a kőszegi, a csepregi és az őriszentpéteri kistérségek paktumai. Jelenleg a működő és a megalakulóban lévő paktumok h{lózatokba szerveződését figyelhetjük meg. Erre a célra jött létre „A region{lis foglalkoztat{si együttműködés létrehoz{sa és h{lózati koordin{ció kialakít{sa a Nyugat-Dun{ntúlon” címet viselő „region{lis” paktum. (Nem cél region{lis foglalkoztat{si paktum létrehoz{sa, hanem a foglalkoztat{si paktumok region{lis
h{lózat{nak
kialakít{sa.)
Célja,
hogy
az
eltérő
intenzit{ssal
és
kapacit{sokkal működő paktumokat összefogja. Ez{ltal kív{nja elérni a NyugatDun{ntúli Régióban a foglalkoztatotts{gi szint emelését, a létező és felt{rt munkaerőpiaci problém{k kezelését. A paktumok h{lózata azonosítja azokat a területeket, amelyeken belül a közös tevékenység sikeresebb lehet, mint az elszigetelt fejlesztés.
A region{lis paktum {ltal tervezett tevékenységek: region{lis befektetés ösztönzés, munkahelyteremtés menedzselése, jelenlegi paktum menedzsment szervezetek tov{bbképzése,
best
practice-ek
feltérképezése,
inform{ciószolg{ltat{s,
kapcsolatépítés, paktumok érdekképviselete, region{lis foglalkoztat{si stratégia készítése, projektgener{l{s, kutat{sok, tanulm{nyok.
A Lenti Kistérség foglalkoztat{si stratégi{ja nagyban igazodik a region{lis paktumstratégia priorit{saihoz, intézkedéseihez.
121
Priorit{sok/stratégiai programok Region{lis Paktum
Lenti Foglalkoztat{si Paktum
Helyi gazdas{gfejlesztés a munkahely- H{tr{nyos teremtés és megtart{s érdekében
helyzetűek
foglalkoztathatós{g{nak t{mogat{sa
Foglalkoztat{st elősegítő szolg{ltat{sok Munkahelyteremtés fejlesztése H{tr{nyos helyzetűek munkaerő-piaci Képzés integr{ciója Region{lis
foglalkoztat{si
partnerség- A munkaerő mobilit{s{nak és a térségi
építés és szolg{ltat{sfejlesztés
mobilit{s ösztönzése Szervezeti
kapacit{s-
és
erőforr{s-
fejlesztés
A region{lis paktum, illetve a Lenti Foglalkoztat{si Paktum egyar{nt priorit{sként jelölte meg a h{tr{nyos helyzetűek foglalkoztat{s{nak elősegítését. Mindkét dokumentum abból a felvetésből indul ki, hogy a h{tr{nyos helyzetű emberek megélhetését ne a segély jelentse, hanem az értelmes, hasznos munkavégzés sor{n megszerzett kereset. Ennek megvalósul{s{t a szoci{lis gazdas{gban l{tjuk.
M{sik fontos közös pont a két stratégi{ban a munkahelyteremtés és -megtart{s. A munkahelyek a Lenti Kistérségben legink{bb a biztos megélhetés, de ugyanakkor a térség lakoss{gmegtartó ereje miatt fontos. A régiós stratégia ennél szélesebb horizontban ragadja meg a munkahelyteremtés és –megtart{s kérdését. Cél az emberi erőforr{s
elsődleges
értékként
történő
elfogadtat{sa
és
a
munkahelyi
egészségfejlesztés régiós szintű elfogadtat{sa.
A foglalkoztat{st elősegítő szolg{ltat{sok fejlesztése mag{ban foglalja a képzést, illetve a mobilit{st is. A Lenti Kistérség emberi erőforr{sa alulképzettnek tekinthető, a fiatalok elköltöznek a térségből, ami tov{bb gener{lja a negatív folyamatot. A 122
képzés
mag{ban
foglalja
a
p{lyaorient{ciót,
a
szakképzést,
illetve
a
munkatapasztalat-szerzés t{mogat{s{t.
A partnerség-építés a Lenti Paktum esetében m{r a tervezési szakaszban elindult. A kisebb földrajzi t{vols{gok, illetve a m{r kialakult kapcsolatok ezt a folyamatot megkönnyítették. Szükség van arra, hogy a foglalkoztat{si partnerség-építés és a foglalkoztat{si paktum szervezeti és infrastruktur{lis h{tterét megteremtsék, amely szervezet a menedzsmenten keresztül szervezi a partnerséget. A region{lis paktumkezdeményezés esetében a Region{lis foglalkoztat{si partnerség-építés és szolg{ltat{sfejlesztés kiemelt priorit{sként jelenik meg. Cél, hogy a paktum menedzsment szervezetek sz{m{ra olyan szakmai és módszertani h{ttért{mogat{st nyújtson, amely a paktumok működésének színvonal{t emeli.
Intézkedések Region{lis Paktum
Lenti Foglalkoztat{si Paktum
Helyi gazdas{gfejlesztés a munkahely- Működő, értéket termelő, fenntartható teremtés és megtart{s érdekében:
munkahelyteremtés:
V{llalkoz{sfejlesztési inform{ciós és
A hazatérés segítése, a fiatalok tér-
tan{csadó
ségben marad{si feltételeinek javít{sa
pontok
létrehoz{sa
a
paktumok b{zis{n
Új piaci lehetőségek felt{r{sa, a
Munkahely-teremtési akciók
meglévők bővítése a v{llalkoz{sok, a
Munkahelyi egészségfejlesztés
nonprofit szektor munkahelyteremtő erejének növelése, t{mogat{sa
Foglalkoztat{st elősegítő szolg{ltat{sok Munkaerő-piac (befektetők) igényeihez fejlesztése:
igazodó képzés:
Térségi érdekű p{lyaorient{ció
Gyakorlati szakképzés fejlesztése a v{llalkoz{sok bevon{s{val
Piaci
igényekre
alapuló
felnőttképzési h{lózat kialakít{sa
123
A
felnőttképzés
új
form{inak
Munkatapasztalat-szerzés segítése
Munkav{llal{si
célú
meghonosít{sa
közlekedés
fejlesztése,
szoci{lis
H{tr{nyos helyzetűek munkaerő-piaci A integr{ciója:
kép-
Térségi szintű p{lyaorient{ció h{tr{nyos
helyzetű
célcsoportok
foglalkoztat{sa: munkaerő-piaci
Komplex
Komplex szolg{ltat{sok létrehoz{sa
szolg{ltat{sok fejlesztése
és
Közfoglalkoztat{si programok térségi
hatós{g javít{sa
szervezése
munkaerő-piaci
zéseket tartalmazó projektek indít{sa
h{ttérszolg{ltat{sok fejlesztése
T{mogatott
Szoci{lis gazdas{g fejlesztése
működtetése,
a
foglalkoztat-
Az alternatív munkav{llal{si form{k meghonosít{s{t célzó kezdeményezések t{mogat{sa
Tranzit
foglalkoztat{s,
szocio-
ökológiai programok működtetése, a közfoglalkoztat{s
kistérségi
szintű
szervezési feltételeinek megteremtése
Közösségi
v{llalkoz{sok
hoz{s{nak t{mogat{sa Region{lis
foglalkoztat{si
partnerség-
építés és szolg{ltat{sfejlesztés:
Meglévő paktumok minőségi és tartalmi fejlesztése, új paktumok létrehoz{s{nak t{mogat{sa
Munkaerő-piaci adatok gyűjtése, elemzése, közzététele
Region{lis befektetés-ösztönzés és munkahelyteremtő
beruh{z{sok
szakmai, koordin{ciós t{mogat{sa
124
létre-
X. FORR[STÉRKÉP
A Lenti Foglalkoztat{si Paktum célkitűzéseinek realiz{l{s{hoz pénzügyi forr{sok szükségesek. A Paktum működését természetesen nem lehet úgy elképzelni, hogy csak p{ly{zati forr{sokra alapozunk. A fejlesztésekhez szükséges tőkét a térségben működő szereplőknek kell előteremteni, a p{ly{zati pénzek ennek csak kiegészítői lehetnek.
X.1 ÚJ SZÉCHENYI TERV
Az Új Széchenyi Terv Vitairata alapj{n m{r l{thatóak a 2011-es p{ly{zati kiír{sok tartalmi elemei. A következőkben ezt a Vitairatot tekintjük {t Lenti Foglalkoztat{si Paktum központtal.
Az Új Széchenyi Terv középpontj{ban a foglalkoztat{s bővítése {ll: 10 év alatt 1 millió új és adózó munkahely jöjjön létre haz{nkban. Ezért az al{bbi programokat fogalmazta meg a korm{nyzat: 1) Gyógyító Magyarorsz{g – Egészségipar 2) Megújuló Magyarorsz{g – Zöld gazdas{gfejlesztés 3) Otthonteremtés – Lak{sprogram 4) V{llalkoz{sfejlesztés – Üzleti környezet fejlesztés 5) Tudom{ny – Innov{ció – Növekedés 6) Foglalkoztat{s 7) Közlekedés – Tranzitgazdas{g
125
Gyógyító Magyarorsz{g – Egészségipar A program Magyarorsz{g kiv{ló geotermikus adotts{gai minél hatékonyabb kihaszn{l{s{t célozza meg. Összekapcsolja az egészség megőrzésével és gyógyít{ssal kapcsolatos ipar{gakat, valamint a szolg{ltató szektort. Az egészségipar sz{mos munkahelyet teremt, erősíti a kis- és középv{llalkoz{sokat. Javul a lakoss{g egészségi
{llapota,
ennek
következtében
csökken
a
hi{nyz{sok
sz{ma
a
munkahelyeken. Növeli a gazdas{g teljesítőképességét. Jellegéből adódóan magasan képzett hum{n erőforr{st igényel. Csökkenti a területi és t{rsadalmi különbségeket.
Megújuló Magyarorsz{g – Zöld gazdas{gfejlesztés Az Új Széchenyi Terv az energetik{t a gazdas{gi növekedés és a munkahelyteremtés középpontj{ba {llítja. Fontos, hogy a v{llalkoz{sok és a lakoss{g jó {ron, kiv{ló minőségben juthasson ezen szolg{ltat{sokhoz. Energia tekintetében az ell{t{sbiztons{gra, illetve a forr{sdiverzifik{cióra kell törekedni. A jövőben nagyobb hangsúlyt
kell
fektetni
a
megújuló
energiaforr{sok
elő{llít{s{ra,
illetve
felhaszn{l{s{ra. A zöld gazdas{g fontos munkahelymegtartó, majd a későbbiek munkahelyteremtő funkcióval bír. Ez a hat{s elsősorban a mezőgazdas{gban, illetve a h{tr{nyos helyzetű területeken jelentkezik, elsősorban az alacsonyabb végzettségű munkaerő
helyzetén
javíthat.
A
zöld
gazdas{g
fejlesztése
jelentős
szakember{llom{nyt igényel, ami a szakképzést is felélénkíti.
Otthonteremtés és lak{sprogram: Kiemelt fontoss{gú, hogy munka- és értékalapú t{rsadalomkép alakuljon ki, ahol jobban megéri munk{ból, mint segélyből élni, ahol a tisztességes munk{ért kapott bér lehetőséget biztosít kultur{lt körülmények között történő lakhat{sra. Az építőipari kis- és középv{llalkoz{soknak olyan gazdas{gi h{tteret kell biztosítani, ami garant{lja a jogbiztons{got és az üzemelési biztons{got. Az építőipari jelentős sz{mú munkaerőt szívhat fel.
126
V{llalkoz{sfejlesztés – Üzleti környezet fejlesztés: Ahhoz, hogy a hazai kkv-k hosszú t{von is versenyképesek legyenek, előre l{tható gazdas{gi környezet megteremtése szükséges a korm{nyzat oldal{ról. Vil{gosan megfogalmazott stratégi{ra és jövőképre van szükség. A bürokratikus teher ésszerű szintre csökkentése elengedhetetlen. A hazai v{llalkoz{sok sz{m{ra a legnagyobb terhet az élőmunka j{rulékai jelentik. A j{rulékok csökkentése növeli a kkv-k munkahelymegtartó erejét. A v{llalkoz{sok fejlődését visszafogja az elégtelen helyi
infrastruktúra,
ami
ellentétben
{ll
a
magas
helyi
adókkal.
Az
önkorm{nyzatokat v{llalkoz{sbar{tt{ kell tenni. Versenyképes v{llalkoz{sok csak versenyképes
településeken
működhetnek.
A
kisv{llalkozói
szektorban
szövetkezetesedésre, h{lózatosod{sra van szükség.
Tudom{ny – Innov{ció – Növekedés: Az innov{ció a gazdas{g fontos mozgatórugója. Az innov{ció jelenthet versenyelőnyt a hazai v{llalkoz{sok sz{m{ra. A korm{nyzat célja, hogy az uniós pénzforr{sokat a gazdas{gfejlesztés területére (high-tech, innovatív v{llalkoz{sok) csoportosítsa
{t.
A
hazai
tudom{ny-,
technológia-
és
innov{ció-politika
homlokterében a gazdas{g versenyképességének növelése {ll: magasabb szellemi hozz{adott értéket biztosító munkahelyteremtés, a fenntartható fejlődés biztosít{sa, a lakoss{g életminőségének javít{sa.
Foglalkoztat{s: A magyar aktivit{si r{ta a m{sodik legalacsonyabb az Európai Uniót tekintve (62 %, míg az Európai Unió {tlagos aktivit{si r{t{ja 74 %). Megold{st csak a gyors gazdas{gi növekedés jelenthet, melynek kulcsa a termelékenység növelése és a foglalkoztat{s bővítése. A foglalkoztat{s bővülésének forr{s{t a hazai kkv-k jelentik. [ltal{nos szab{ly, hogy ott magas a foglalkoztat{si r{ta, ahol dinamikus a kis- és középv{llalkoz{sok munkahelyteremtő képessége. Az embereket is motiv{lni kell a munkavégzésre, cél, hogy egyre kevesebben prób{ljanak meg kiz{rólag segélyekből 127
megélni. A képzéseket a befektetők igényeihez kell igazítani, és folyamatosan felül kell vizsg{lni. A közfoglalkoztat{st az „értelmes” munka ir{ny{ba kell terelni. Bővíteni kell a szoci{lis földprogramot. A korm{nyzat kiemelt szerepet szentel az építőiparnak, a mezőgazdas{gnak és a turizmusnak, hiszen ezen ipar{gak képesek a legtöbb
munkaerőt
felszívni.
A
szab{lyoz{snak
segíteni
kell
a
rugalmas
foglalkoztat{st, előtérbe kell helyezni az atipikus foglalkoztat{si form{kat (részmunkaidő, t{vmunka, önfoglalkoztat{s). Meg kell könnyíteni a csal{dok sz{m{ra a csal{d és a munka összeegyeztethetőségét. Ehhez nagysz{mú bölcsődei férőhelyre, illetve csal{di napközire van szükség. Segíteni kell a p{lyakezdő fiatalok munkatapasztalat-szerzését.
Az
alacsonyan
képzettek
foglalkoztat{s{t
kell
megoldani elsőként. Elhelyezkedésüket elsősorban az g{tolja, hogy nincsenek munkahelyek, sz{mukra b{rmilyen munkahely megfelelő.
Közlekedés – Tranzitgazdas{g: A közlekedés a t{rsadalom és a gazdas{g jelentős kiszolg{ló h{tterét alkotja. Biztosítja az elérhetőséget, kiegyensúlyozza a területi egyenlőtlenségeket, a mobilit{s alapja
(személysz{llít{s,
{rusz{llít{s),
közvetlenül
is
hozz{j{rul
a
GDP
növekedéséhez.
Jelen tervezési f{zisban még nem ismertek az USZT elv{r{sai, útmutatói, forr{sallok{ciós t{bl{i, ezért az Új Széchenyi Terv konkrét p{ly{zati kiír{sai ismeretében javasolt a kistérség foglalkoztat{si stratégi{j{nak 2011-2013. évi aktualiz{l{sa,
melyet
az
éves
munkatervekben,
pontosítunk.
128
illetve
költségtervekben
X.2 OPERATÍV PROGRAMOK
Az operatív programok esetében a foglalkoztat{s növeléséhez kapcsolódó priorit{sokat tekintjük {t. Az operatív programok kidolgoz{sa jelenleg a t{rsadalmi egyeztetés f{zis{ban van. A tényleges p{ly{zati felhív{sok 2011. első felében jelennek meg. Jelenleg még nem l{tható az Új Széchenyi Terv, illetve az operatív programok kapcsolatrendszere, ezért 201-ben, m{r az USZT és az operatív programok 2011-2013as Akciótervei alapj{n javasolt jelen fejezet frissítése.
X.2.1 GAZDAS[GFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM:
a) K+F és innov{ció A priorit{s tartalma: A priorit{s ösztönzi a v{llalkoz{sok {ltal végzett, a gazdas{gban hasznosuló ipari kutat{s és kísérleti fejlesztési tevékenységeket, az innovatív
v{llalkoz{sok
klaszteresedési folyamatait, az innovatív fejlesztések piacra vitelét, és a korszerű kutat{si infrastruktúra kialakít{s{t. Indikatív forr{sallok{ció: 120 milli{rd Ft. T{mogat{si konstrukciók:
Piacorient{lt K+F
V{llalati innov{ció
Innovatív kkv-k t{mogat{sa
129
b) V{llalkoz{sok komplex fejlesztése A priorit{s tartalma: A priorit{s fő célja a növekedési potenci{llal rendelkező v{llalkoz{sok, elsősorban a KKV-k (széles értelemben vett) v{llalati kapacit{sainak komplex fejlesztése jövedelemtermelő képességük növelése és a piaci pozícióik javít{sa érdekében technológia-intenzív tevékenységek fejlesztésével, a v{llalkoz{sok szervezet- és hum{nerőforr{s fejlesztésének, az IKT technológia és alkalmaz{sok haszn{lat{nak, illetve az üzlet- és piacfejlesztési tevékenységeknek az integr{l{s{val. Indikatív forr{sallok{ció: 153 milli{rd Ft. T{mogat{si konstrukciók:
Egyszerű technológiafejlesztés
Mikrohitellel kombin{lt t{mogat{s mikrov{llalkoz{sok részére
KKV komplex technológiafejlesztés
Komplex technológiafejlesztés és foglalkoztat{s
IKT fejlesztések
KKV munkahelyteremtés
c) Üzleti környezet A priorit{s tartalma: Cél a v{llalkoz{sok külső, működési környezetének fejlesztése, korszerű IKT (h{lózati) infrastruktúra kialakít{sa, a térségi, üzleti infrastruktúra kiépítettségének fejlesztése, valamint a v{llalatok megfelelő inform{cióval való ell{t{sa, emeltszintű üzleti, piaci tan{csad{s nyújt{sa. Indikatív forr{sallok{ció: 55 milli{rd Ft. T{mogat{si konstrukciók:
Körzeth{lózati fejlesztések
Logisztika
Versenyképességi program
SaaS központok 130
Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdas{gban
d) Pénzügyi eszközök A priorit{s tartalma: Cél a bankokkal hitelviszonyban nem {lló, vagy nem a kív{nt mértékben finanszírozott KKV-k fejlesztése a finanszíroz{si forr{sokhoz való hozz{jut{s lehetőségeinek fejlesztésével. Garanciav{llal{ssal a ténylegesen nyújtott összeg sokszoros{t lehetséges piaci hitelek útj{n megmozgatni. A tőkealapok sz{m{ra a holdingalap kezelő t{rsfinanszíroz{st tesz lehetővé, a mag{nbefektetőket a költségek és hozamok nem ar{nyos megoszt{s{val ösztönözzük a kisebb cégekbe történő befektetésekre. Indikatív forr{sallok{ció: 203,6 milli{rd Ft. T{mogat{si konstrukciók:
Hitelprogram
Garancia program hitelintézetek és pénzügyi v{llalkoz{sok részvételével
Közösen létrehozott kock{zati tőkealapok
X.2.2 T[RSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM
a) Az oktat{si infrastruktúra fejlesztése A priorit{s tartalma: Az egész életen {t tartó tanul{shoz szükséges és a munkaerő-piaci helyt{ll{st biztosító kompetenci{k fejlesztéséhez, tov{bb{ a felsőoktat{s gazdas{gi és t{rsadalmi igényekhez való alkalmazkod{s{hoz szükséges form{lis, nem-form{lis és inform{lis oktat{s infrastruktur{lis feltételeinek megteremtése. Indikatív forr{sallok{ció: 17,96 milli{rd Ft. T{mogat{si konstrukciók:
Intézményi informatikai infrastruktúra fejlesztés a közoktat{sban
131
Agóra – multifunkcion{lis közösségi pontok és területi közművelődési tan{csadó szolg{lat infrastruktur{lis feltételeinek kialakít{sa
Múzeumok és levélt{rak iskolabar{t fejlesztése oktat{si-képzési szerepének infrastruktur{lis erősítése
Könyvt{ri szolg{ltat{sok összehangolt infrastruktúra fejlesztése
Infrastruktur{lis fejlesztések az esélyegyenlőség elvű minőségi oktat{s és az egész életen {t tartó tanul{s t{mogat{sa érdekében az LHH kistérségekben
Speci{lis infrastruktúra fejlesztés és eszközbeszerzés a felsőoktat{sban
b) A munkaerő-piaci részvételt és a t{rsadalmi befogad{st t{mogató infrastruktúra fejlesztése A priorit{s tartalma: A priorit{s célja a munkaerő-piaci és t{rsadalmi integr{ciót segítő szolg{ltat{soknak a fejlesztése, infrastruktur{lis feltételeinek megteremtése/javít{sa. A priorit{s keretében az aktív {ll{skeresést és munkav{llal{st segítő és t{mogató szolg{ltat{sok infrastruktúr{j{nak fejlesztésére kerül sor. Indikatív forr{sallok{ció: 30,59 milli{rd Ft. T{mogat{si konstrukciók:
Az integr{lt rendszer kereteinek megteremtése a foglalkoztat{si szolg{lat infrastruktúr{j{nak fejlesztésével
A közszolg{ltat{sokhoz való egyenlő esélyű hozz{férés megteremtése: akad{lymentesítés
A közszolg{ltat{sokhoz való egyenlő esélyű hozz{férés megteremtése: jelnyelvi tolm{csszolg{ltat{sok fejlesztése
A közszolg{ltat{sokhoz való egyenlő esélyű hozz{férés megteremtése: az elemi rehabilit{ció infrastruktur{lis feltételeinek kialakít{sa
Bentlak{sos intézmények kiv{lt{sa, új kapacit{sok létesítése
Bentlak{sos
intézmények:
önkorm{nyzati,
fenntartói. 132
{llami,
egyh{zi,
nonprofit
X.2.3 T[RSADALMI MEGÚJUL[S OPERATÍV PROGRAM
a) A foglalkoztathatós{g fejlesztése, a munkaerőpiacra való belépés segítése és ösztönzése A priorit{s tartalma: A foglalkoztathatós{g javít{sa azt jelenti, hogy az emberek tud{s{t, készségeit fejleszteni kell annak érdekében, hogy alkalmass{ v{ljanak a foglalkoztat{sra, ösztönözni és segíteni kell az {ll{skeresést, a munkaerőpiacra való belépést vagy visszatérést. Indikatív forr{sallok{ció: 118,26 milli{rd Ft.
T{mogat{si konstrukciók:
Megv{ltozott
munkaképességű
emberek
rehabilit{ciój{nak
és
foglalkoztat{s{nak segítése
A h{tr{nyos helyzetűek foglalkoztathatós{g{nak javít{sa
H{tr{nyos helyzetűek foglalkoztat{s{t ösztönző j{rulékkedvezmények
Az [llami Foglalkoztat{si Szolg{lat fejlesztése
Közhasznú munkaerő-piaci programok t{mogat{sa
Innovatív, kísérleti foglalkoztat{si programok t{mogat{sa
Versenyképességi szerződések foglalkoztat{si elemeinek t{mogat{sa
Tranzitfoglalkoztat{s az építőiparban
b) Az alkalmazkodóképesség javít{sa A priorit{s tartalma: A gazdas{g és a munkaerőpiac v{ltoz{sa folyamatos alkalmazkod{st kív{n meg, melynek legfontosabb eszköze a képzés. Indikatív forr{sallok{ció: 96,10 milli{rd Ft. T{mogat{si konstrukciók:
Újra tanulok 133
Munkahelyi képzések t{mogat{sa
Hat{ron {tnyúló együttműködés a szakképzés és a felnőttképzés terén
5-ről a 6-ra
A munka és a csal{d összehangol{s{t segítő intézkedések
Munkaerő-piaci
szolg{ltat{st
nyújtó
civil
szervezetek
kapacit{s{nak
megerősítése
c) Minőségi oktat{s és hozz{férés biztosít{sa A priorit{s tartalma: A priorit{si tengely az egész életen {t tartó tanul{s stratégi{j{val összhangban a közoktat{si rendszer reformj{nak az előmozdít{s{val, elsősorban az oktat{s eredményességének és hatékonys{g{nak javít{sa, a minőségi oktat{shoz történő jobb hozz{férés biztosít{sa. Indikatív forr{sallok{ció: 167,67 milli{rd Ft. T{mogat{si konstrukciók:
XXI. sz{zadi közoktat{s
Új tartalomfejlesztések a közoktat{sban
Természettudom{nyos
oktat{s
módszertan{nak
és
eszközrendszerének
megújít{sa a közoktat{sban
Innovatív iskol{k fejlesztése
Pedagógusképzések, tov{bbképzés
Referencia intézmények orsz{gos h{lózat{nak kialakít{sa és felkészítése
[tfogó minőségfejlesztés a közoktat{sban
Diagnosztikus mérések fejlesztése
Helyi oktat{sir{nyít{s fejlesztése
Óvodafejlesztés
Közoktat{si intézmények szerepbővítése
Területi együttműködések, t{rsul{sok, h{lózati tanul{s
„Építő közösségek” 134
Tud{sdepó
Esélyegyenlőség és integr{ció
Közoktat{si intézmények esélyegyenlőség alapú fejlesztése
Képzésbe {gyazott foglalkoztat{s
d) T{rsadalmi befogad{s, részvétel erősítése A priorit{s tartalma: A
priorit{s
intézkedéseinek
a
célja,
hogy
(1)
lehetőséget
teremtsenek
a
legh{tr{nyosabb helyzetű térségek komplex felz{rkóztat{s{t megalapozó programok indít{s{ra; (2) mérsékeljék a szegénységet, különösen a gyermekek körében, hozz{j{ruljanak a t{rsadalmi befogad{s erősítéséhez. Indikatív forr{sallok{ció: 61,96 milli{rd Ft. T{mogat{si konstrukciók:
Integr{lt térségi programok a gyerekek és csal{djaik felz{rkóz{si esélyeinek növelésére
Gyermekek és fiatalok t{rsadalmi integr{ciój{t segítő programok
Alacsony foglalkoztat{si eséllyel rendelkezők képessé tevő és ön{lló életvitelt segítő programjai
Roma emberek képzésbe {gyazott foglalkoztat{sa a szoci{lis és gyermekjóléti intézményekben
Nők a vidéki területek fenntartható fejlődésében
Szoci{lis szolg{ltat{sok moderniz{ciója
Központi szoci{lis inform{ciós fejlesztések
Szoci{lis képzések fejlesztése, szakemberek képzése, tov{bbképzése és készségfejlesztése
Közösségi kezdeményezések és önkéntes programok t{mogat{sa
Az önkéntesség elterjesztése
135
X.2.4 NYUGAT-DUN[NTÚLI REGION[LIS OPERATÍV PROGRAM
a) Region{lis gazdas{gfejlesztés A priorit{s tartalma: A priorit{s t{mogat{st nyújt az üzleti környezet fejlesztéséhez, ipari parkok, ipari területek, inkub{torh{zak, telephelyek létrehoz{s{hoz, fejlesztéséhez. T{mogat{sra kerül a v{llalkoz{sok {ltal igénybe vett tan{csad{s, az újonnan létrejött és a m{r működő klaszterek, együttműködések. Az innov{ció terjedése, fejlesztése érdekében technológia transzfer irod{k kerülnek t{mogat{sra. Indikatív forr{sallok{ció: 9,60 milli{rd Ft.
T{mogat{si konstrukciók:
V{llalati együttműködések és klaszterek t{mogat{sa
V{llalati tan{csad{s
Befektetési környezet fejlesztése
b) Turizmusfejlesztés A priorit{s tartalma: A Nyugat-Dun{ntúl természeti, történelmi-kultur{lis örökségének értéktudatos, komplex megőrzése, klaszter jellegű együttműködésben megvalósuló új, egyedi arculatú, magas minőségű fejlesztése, mely tartalmazza: a term{lvízkincsre alapozott egészségturisztikai-rekre{ciós fejlesztéseket, történelmi emlékek, kultur{lis értékek integr{lt fejlesztését, t{jegységekre jellemző ökoturisztikai, kistérségi alapon szervezett
tematikus
szolg{ltat{sok
t{mogat{s{t,
a
régió
turisztikai
intézményrendszerének megújít{s{t. Indikatív forr{sallok{ció: 14,12 milli{rd Ft. T{mogat{si konstrukciók:
A régió történelmi és kultur{lis örökségének fenntartható hasznosít{sa, a természeti értékeken alapuló aktív turisztikai programok fejlesztése
136
Sz{ll{shelyek bővítése és szolg{ltat{sainak minőségi fejlesztése
Helyi, térségi desztin{ció menedzsment szervezetek létrehoz{sa, fejlesztése
X.2.5 SZLOVÉNIA-MAGYAROSZ[G EGYÜTTMŰKÖDÉS
HAT[RON
[TNYÚLÓ
TERÜLETI
A hat{ron {tnyúló együttműködési programban Szlovéni{ból Podravje és Pomurje régiók, Magyarorsz{gról Vas és Zala megye vesz részt. Cél a közös előnyök kiakn{z{sa. Legfőbb célkitűzés:
„A hat{rmenti régió olyan területet képviseljen a térképen, amely kultur{lis, egészségügyi és természeti szempontból is kiv{ló élet- és munkakörülményeket biztosít.”
A stratégi{t két priorit{si tengelyen keresztül tervezi a program megvalósítani. 1. priorit{si tengely Az
együttműködési
2. priorit{si tengely terület Fenntartható fejlődés:
vonzerejének növelése: Közös
idegenforgalmi
Területfejlesztési együttműködés desztin{ció Megelőző egészség{pol{s
fejlesztése
Környezetvédelem és –gazd{lkod{s
Kultúra megőrzése és fejlesztése
Hatékony energiafelhaszn{l{s
Hat{ron
{tnyúló
közlekedési
kapcsolatok javít{sa 3. priorit{si tengely Technikai segítségnyújt{s
Horizont{lis tevékenységek: Ezen a területen a program az inform{ciós t{rsadalom és a hum{n erőforr{s fejlesztésére összpontosít.
Munkalehetőségek és tud{s fokoz{sa 137
Az inform{ciós t{rsadalmi szolg{ltat{sok haszn{lat{nak ösztönzése
A hum{n erőforr{s fejlesztése összefügg a többi priorit{si tengellyel. A programok megvalósít{sa nem történhet meg képzett szakemberek nélkül.
X.2.6 AUSZTRIA MAGYARORSZ[G EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM
HAT[RON
[TNYÚLÓ
A program {tfogó stratégiai célkitűzése a hat{rterület gazdas{gi, t{rsadalmi, környezeti
és
kultur{lis
fejlesztésének
t{mogat{sa,
valamint
a
region{lis
egyenlőtlenségek csökkentése a hat{ron {tnyúló együttműködés eszközei {ltal. A közös tevékenység végrehajt{s{nak és a belső forr{sok fenntartható haszn{lat{nak t{mogat{sa {ltal a hat{r menti program hozz{j{rul egy jóléti térség kialakít{s{hoz, melyet kultur{lis és ökológiai v{ltozatoss{g és lakóinak magas életszínvonala jellemez. A jogosult hat{rterület: Ausztri{ban Burgenland, Bécs, Wiener UmlandSüdteil (Bécs környéke - déli terület) NUTS III térsége, Magyarorsz{gon GyőrMoson-Sopron, Vas és Zala megyék. Priorit{sok: 1. priorit{si tengely Innov{ció,
2. priorit{si tengely
integr{ció
és Fenntartható fejlődés és elérhetőség:
versenyképesség:
Az
A gazdas{gi együttműködés t{mogat{sa
region{lis elérhetőség javít{sa
A
munkaerő
tartós
szoci{lis
közszolg{ltat{sok
közlekedés
és
növekedésének A hat{ron {tnyúló korm{nyzati rendszer
fokoz{sa A
ökomobilit{s,
erősítése infrastruktúra
és A
természeti
minőségének menedzsmentjének javít{sa
biztosít{sa 3. priorit{si tengely Technikai segítségnyújt{s
138
erőforr{sok
XI. ÖSSZEFOGLAL[S A stratégia összegzéseként elmondható, hogy a teljes térségre és valamennyi szfér{ra kiterjedő helyzetelemzés alapj{n a Lenti kistérségre vonatkozóan a helyi igényekre és adotts{gokra alapuló foglalkoztat{si stratégia készült. A stratégia alapj{t a helyzetelemzés adta, amely alapj{n a stratégia első részében részletes, foglalkoztat{si szempontokat középpontba {llító SWOT elemzés készült. Az elemzés a helyzetelemzésben, valamint a stratégiaalkot{shoz kapcsolódó műhelybeszélgetések
sor{n
kiemelt,
a
térség
sz{m{ra
kitörési
pontként
meghat{rozott területek köré csoportosítva hat{rozza meg a stratégia a jövőképet, célokat és a célcsoportokat. A helyzetelemzés személyes interjúiban meghat{rozott fejlesztési területeken – idegenforgalom,
mezőgazdas{g,
megújuló
energiahasznosít{s,
valamint
foglalkoztat{s – eddig megvalósult programok tapasztalatainak összegzése és foglalkoztat{sra
tett
hat{suk
alapj{n,
tov{bb{
az
előzetes
helyzetfelt{r{s
összegzésében meghat{rozott kiemelt területeket figyelembe véve a stratégia fő tengelyét a beavatkoz{si területek, priorit{sok és ehhez kapcsolódó elemzések adj{k. Ez alapj{n elmondható, hogy a Lenti Kistérségi Foglalkoztat{si Paktum fontos priorit{snak tekinti a h{tr{nyos helyzetű emberek foglalkoztathatós{g{nak javít{s{t, a munkahelyteremtést, a képzést és ehhez kapcsolódó képzési rendszer {talakít{s{t, a munkaerő mobilit{s{nak és a térségi mobilit{snak az ösztönzését, valamint a szervezeti kapacit{s- és erőforr{s fejlesztést. A priorit{sokhoz kapcsolódóan minden terület esetén több intézkedési területben hat{roztuk meg a legfontosabb tevékenységeket. A h{tr{nyos helyzetű célcsoportok foglalkoztat{sa esetében fontos feladatnak tekintjük
a
komplex
szolg{ltat{sok
létrehoz{s{t
és
működtetését
a
foglalkoztathatós{g javít{sa érdekében, az alternatív munkav{llal{si form{k meghonosít{s{t célzó kezdeményezések t{mogat{s{t. Emellett a célcsoportba
139
tartozók foglalkoztat{si szintjének növelése érdekében {t kell alakítani a közfoglalkoztat{s szervezését, hatékonyabb{ és koncentr{ltabb{ kell tenni a munkavégzést, valamint ösztönözni kell a közösségi v{llalkoz{sok létrejöttét, mely szervezetek elsősorban a h{tr{nyos helyzetű munkav{llalóknak jelenthetnek hosszút{von is munkalehetőséget. Az egyik legfontosabb priorit{sként, a képzéshez kapcsolódóan négy intézkedési terület meghat{roz{sa és kidolgoz{sa történt meg. Legfontosabb, hogy a térségi képzési rendszer tudjon reag{lni a piaci igényekre, megfelelő felnőttképzési h{lózat alakuljon ki, induljon több foglalkoztat{si program, és a felnőttképzésen belül új képzési form{k honosodjanak meg, amelyek segítik a gyakorlati ismeretek elsaj{tít{s{t, és könnyebbé, gyorsabb{ v{lik a piaci munkaerő igényekre való reag{l{s is. Foglalkoztat{si szempontból kiemelt terület a fenntartható munkahelyteremtés, amelyhez kapcsolódóan a fiatalok térségben marad{si feltételeinek javít{sa, hazatérésének ösztönzése, a v{llalkoz{sok munkahelyteremtő erejének növelése, új piaci lehetőségek felt{r{sa, a nonprofit szektor munkahelyteremtő erejének növelése, t{mogat{sa és a munkahelyi egészségfejlesztés jelenti a legfontosabb intézkedési területeket. A stratégia emellett v{laszt ad helyzetfelt{r{s sor{n kiemelt, a munkav{llalók mobilit{s{val kapcsolatos problém{ra is a munkaerő mobilit{s{nak és a térségi mobilit{s ösztönzése célú intézkedéssel. A foglalkoztat{si stratégia a m{sodik részben a meghat{rozott intézkedések függvényében összegzi azokat az erőforr{sokat, amelyek segítségével a célkitűzések megvalósíthatók. Ezen belül az egyes tevékenységek megvalósít{s{ban szerepet v{llaló szervezetek mellett, az anyagi erőforr{sokat is bemutatja, amelynek egyik részét a p{ly{zati forr{sok adj{k. A fentiek alapj{n a képzési és foglalkoztat{si helyzet javít{s{t középpontba {llító stratégia v{laszt ad arra, hogy a térség szempontj{ból milyen területeken van szükség fejlesztésre, ezek milyen forr{sból és milyen szervezetek együttműködésével 140
valósulhatnak meg, és meghat{rozza azokat a rövid és hosszú t{vú stratégiai célkitűzéseket, és akcióterveket, amelyek ezen feladatok megvalósít{s{t segítik. Összességében a stratégia felv{zolja és elemzi a Lenti kistérségre vonatkozóan azokat a foglalkoztat{shoz kapcsolódó javaslatokat, lehetőségeket és ehhez kapcsolódó szükséges intézkedéseket, amelyek középpontba {llít{s{val a paktum küldetése szerint valósul meg az együttműködés a munkahelyteremtésért, a foglalkoztat{sért, a csal{dok javuló életminőségéért, a megtartó Lenti Kistérségért.
141
MELLÉKLETEK
142
1. diagram: Munkanélküliségi r{ta (15-74 éves koroszt{ly)
10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0
2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 Munkanáélküliségi ráta
143
Év 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009
Munkanélküliségi Munkanélküliek Foglalkoztatottak Inaktívak r{ta (fő) 2,6 310 11830 5,36 634 11185 5,8 598 9715 7,82 528 9735 6,1 851 10023 6,53 694 9935 7,21 754 9708 9,96 1028 9298 6353
6077 6198 7344 7096 6459 6504 6432
Foglalkoztat{si Aktivit{si r{ta r{ta 64,6 65,3 62,1 65,6 55 58,4 55,1 59,8 58,5 62,3 58 62 57,5 61,9 55,7 61,9
1. t{bl{zat: Munkanélküliségi adatok 2002-2009 Lenti kistérség(15-74 éves koroszt{ly)
144
2. diagram: Munkanélküliek sz{ma (fő) (15-74 éves koroszt{ly)
1200 2002
1000
2003 2004
800
2005
600
2006 2007
400
2008 200 0
2009 Munkanélküliek (fő)
145
3. diagram: Foglalkoztatottak sz{ma (15-74 éves koroszt{ly)
12000 2002
10000
2003 2004
8000
2005
6000
2006 2007
4000
2008 2000
2009
0 Foglalkoztatottak
146
4. diagram: Inaktívak sz{ma 15-74 éves koroszt{ly
8000 7000 2002
6000
2003
5000
2004
fő 4000
2005
3000
2006
2000
2007 2008
1000 0
2009 Innaktívak év
147
5. diagram: Foglalkoztat{si r{ta 15-74 éves koroszt{ly
66 64
2002
62
2003
60
2004
fő 58
2005
56
2006
54
2007
52
2008
50
Foglalkoztatási ráta év
148
2009
6. diagram: Aktivit{si r{ta (15-74 éves koroszt{ly)
66 2002
64
2003 2004
62
2005
60
2006 2007
58
2008 56 54
2009 Aktivitási ráta
149
7. diagram: Nyilv{ntartott rendelkezésre {ll{st{mogat{sban részesülő {ll{skeresők havi {tlagos sz{ma korcsoportok szerint (nő)
30 25 20 15
Nők 2009
10
Nők2010/I.
5 0
20 év 21-25 26-30 31-35 36-40 41-45 46-50 51-55 56-60 60 év alatti év év év év év év év év felett
150
8. diagram: Nyilv{ntartott rendelkezésre {ll{st{mogat{sban részesülő {ll{skeresők havi {tlagos sz{ma korcsoportok szerint (férfi)
45 40 35 30 25 20
Férfi2009
15
Férfi2010/I.
10 5 0
20 év 21-25 26-30 31-35 36-40 41-45 46-50 51-55 56-60 60 év alatti év év év év év év év év felett
151
9. diagram: Nyilv{ntartott rendelkezésre {ll{st{mogat{sban részesülő {ll{skeresők havi {tlagos sz{ma korcsoportok szerint
45 40 35 30 25
Nő2009
20
Férfi2009
15
Nő2010/I
10
Férfi2010/I.
5 0
20 év 21-25 26-30 31-35 36-40 41-45 46-50 51-55 56-60 60 év alatti év év év év év év év év felett
152
10. diagram: Nyilv{ntartott rendelkezésre {ll{st{mogat{sban részesülő {ll{skeresők havi {tlagos sz{ma korcsoportok szerint (férfi és nő együtt)
0 0
231
0
1
166
0
2
174
0
3
129
4
50
100 2009 nő
2009 férfi
150 2010/1 félév nő
153
200 2010/1 félév férfi
250
2. t{bl{zat
Keszthelyi Kirendeltség
Áll{skeresők sz{ma 2009/okt fizikai 1787 szellemi 306 vezetői 211
2010/aug 2010/szept 1510 1658 320 328 163 167
Lenti Kirendeltség
fizikai szellemi vezetői
1109 135 13
847 136 6
833 131 7
Nagykanizsai Kirendeltség
fizikai szellemi vezetői
4890 717 221
4207 720 213
4287 739 214
Zalaegerszegi Kirendeltség
fizikai szellemi vezetői
4893 1015 165
4196 958 144
4263 911 129
Zalaszentgróti Kirendeltség fizikai szellemi vezetői
1137 141 49
1020 126 47
1050 123 52
154
Letenyei Kirendeltség
fizikai szellemi vezetői
Zala megye
fizikai szellemi vezetői kitöltetlen [llom{nycsoport fizikai szellemi vezetői
Nyugat-Dun{ntúl
155
1337 84 27
1200 110 23
1238 112 23
15153 2398 686 202 18439 35969 6885 1592
12980 2370 596 133 16079 29902 6615 1403
13329 2344 592 117 16382 29921 6481 1360
3. t{bl{zat: Regisztr{lt {ll{skeresők {llom{nycsoportok szerint
Keszthelyi Kirendeltség Lenti Kirendeltség
Nagykanizsai Kirendeltség Zalaegerszegi Kirendeltség Zalaszentgróti Kirendeltség Letenyei Kirendeltség Zala megye
Nyugat-Dun{ntúl
2009/okt. 2010/aug. 2010/szept. 1787 1510 1658 306 320 328 211 163 167 1109 847 833 135 136 131 13 6 7 4890 4207 4287 717 720 739 221 213 214 4893 4196 4263 1015 958 911 1137 1020 1050 141 126 123 49 47 52 1337 1200 1238 84 110 112 15153 12980 13329 2398 2370 2344 686 596 592 35969 29902 29921 6885 6615 6481 1592 1403 1360
fizikai szellemi vezetői fizikai szellemi vezetői fizikai szellemi vezetői fizikai szellemi fizikai szellemi vezetői fizikai szellemi fizikai szellemi vezetői fizikai szellemi vezetői
156
4. t{bl{zat: Regisztr{lt {ll{skeresők munkakörök szerinti megoszl{sa munkakör Keszthelyi Kirendeltség
Lenti Kirendeltség
Nagykanizsai Kirendeltség
segédmunk{s betanított munk{s szakmunk{s ügyviteli alkalmazott ügyintéző ir{nyító vezető felsővezető segédmunk{s betanított munk{s szakmunk{s ügyviteli alkalmazott ügyintéző ir{nyító vezető felsővezető segédmunk{s betanított munk{s szakmunk{s ügyviteli alkalmazott ügyintéző ir{nyító
157
2009 okt. 476 326
2010 aug. 427 308
2010 szept. 462 331
985 54
775 56
865 55
252 147 62 2 254 363
264 117 42 4 211 296
273 116 47 4 217 295
492 68
340 83
321 80
67 9 4 0 929 2040
53 3 2 1 879 1769
51 4 2 1 891 1803
1921 258
1559 281
1593 287
459 159
439 154
452 155
vezető felsővezető Zalaegerszegi Kirendeltség
Zalaszentgróti Kirendeltség
Letenyei Kirendeltség
segédmunk{s betanított munk{s szakmunk{s ügyviteli alkalmazott ügyintéző ir{nyító vezető felsővezető segédmunk{s betanított munk{s szakmunk{s ügyviteli alkalmazott ügyintéző ir{nyító vezető felsővezető segédmunk{s betanított munk{s szakmunk{s ügyviteli alkalmazott ügyintéző ir{nyító vezető felsővezető
158
59 3
57 2
58 1
1026 1387
985 1280
1015 1314
2480 243
1931 233
1934 230
772 105 60 0 220 348
725 89 54 1 197 359
681 81 46 2 213 358
569 23
464 22
479 20
118 39 10 0 460 414
104 31 16 0 437 350
103 37 15 0 451 374
463 11
413 24
413 23
73 16 10 1
86 10 10 3
89 11 9 3
Zala megye
Nyugat-Dun{ntúl
segédmunk{s betanított munk{s szakmunk{s ügyviteli alkalmazott ügyintéző ir{nyító vezető felsővezető
3365 4878
3136 4362
3249 4475
6910 657
5482 699
5605 695
1741 475 205 6
1671 404 181 11
1649 404 177 11
segédmunk{s betanított munk{s szakmunk{s ügyviteli alkalmazott ügyintéző ir{nyító vezető felsővezető kitöltetlen Total
6142 13157
5639 11083
5758 11210
16670 1697
13180 1782
12953 1793
5188 1116 453 23 419 44865
4833 989 389 25 278 38198
4688 962 370 28 248 38010
159
5. t{bl{zat: [ll{skeresők iskolai végzettség szerinti megoszl{sa Keszthelyi Kirendeltség Lenti Kirendeltség
Nagykanizsai Kirendeltség Zalaegerszegi Kirendeltség Zalaszentgróti Kirendeltség Letenyei Kirendeltség Zala megye
Nyugat-Dun{ntúl
Isk.végzettség alapfokú középfokú felsőfokú alapfokú középfokú felsőfokú alapfokú középfokú felsőfokú alapfokú középfokú felsőfokú alapfokú középfokú felsőfokú alapfokú középfokú felsőfokú alapfokú középfokú felsőfokú alapfokú középfokú felsőfokú
160
2009.okt. 2010.aug. 2010.szept. 608 540 579 1559 1318 1424 158 149 161 456 384 382 759 569 555 47 38 36 2379 2158 2180 3290 2765 2844 293 308 301 1868 1773 1812 3878 3201 3196 342 334 302 441 446 462 846 707 718 41 41 46 739 682 717 696 630 630 38 35 36 6491 5983 6132 11028 9190 9367 919 905 882 14429 12734 12831 27666 22709 22550 2767 2753 2627
6. t{bl{zat: [ll{skeresők iskolai végzettség szerinti megoszl{sa Iskolai végzettség Keszthelyi Kirendeltség
Lenti Kirendeltség
Nagykanizsai Kirendeltség
2009. okt. 69
2010. aug. 66
2010. szept. 70
539
474
509
szakiskola szakmunk{sképző
63 790
64 669
70 738
gimn{zium szakközépiskola
205 390
190 328
194 336
technikum főiskola egyetem {lt. iskolai végz. nélkül {ltal{nos iskola
111 118 40 75
67 103 46 68
86 116 45 72
381
316
310
szakiskola szakmunk{sképző
21 452
21 300
19 302
gimn{zium szakközépiskola
113 138
93 114
90 103
technikum főiskola egyetem {lt. iskolai végz. nélkül
35 41 6 327
41 31 7 307
41 28 8 309
{lt. iskolai végz. nélkül {ltal{nos iskola
161
Zalaegerszegi Kirendeltség
Zalaszentgróti Kirendeltség
{ltal{nos iskola
2052
1851
1871
szakiskola szakmunk{sképző
151 1736
114 1376
118 1377
gimn{zium szakközépiskola
370 766
357 685
385 714
technikum főiskola egyetem {lt. iskolai végz. nélkül {ltal{nos iskola
267 223 70 242
233 211 97 255
250 214 87 247
1626
1518
1565
szakiskola szakmunk{sképző
115 2188
114 1726
122 1730
gimn{zium szakközépiskola
412 859
369 736
375 717
technikum főiskola egyetem {lt. iskolai végz. nélkül {ltal{nos iskola
304 261 81 109
256 253 81 99
252 231 71 101
332
347
361
szakiskola szakmunk{sképző
37 516
40 425
38 432
gimn{zium szakközépiskola
162 93
122 86
131 83
162
Letenyei Kirendeltség
Zala megye
technikum főiskola egyetem {lt. iskolai végz. nélkül {ltal{nos iskola
38 31 10 146
34 26 15 139
34 32 14 151
593
543
566
szakiskola szakmunk{sképző
38 435
35 353
31 349
gimn{zium szakközépiskola
49 134
56 136
55 137
technikum főiskola egyetem {lt. iskolai végz. nélkül
40 31 7 968
50 25 10 934
58 28 8 950
{ltal{nos iskola
5523
5049
5182
szakiskola
425
388
398
szakmunk{sképző
6117
4849
4928
gimn{zium
1311
1187
1230
szakközépiskola
2380
2085
2090
technikum
795
681
721
főiskola egyetem
705 214
649 256
649 233
163
Nyugat-Dun{ntúl
{lt. iskolai végz. nélkül
1509
1494
1523
{ltal{nos iskola
12920
11240
11308
930
864
864
szakmunk{sképző
14899
11526
11379
gimn{zium
3662
3244
3260
szakközépiskola
6293
5474
5429
technikum
1882
1601
1618
főiskola egyetem
2132 635
2016 737
1929 698
szakiskola
164
7. táblázat: A lenti kistérségben az álláskeresők életkor szerinti megoszlása Életkor
2009.okt. 2010.szept. 2010.okt
Lenti <= 19 év Kirendeltség alatt >19 & <= 24 éves >24 & <= 29 éves >29 & <= 34 éves >34 & <= 39 éves >39 & <= 44 éves >44 & <= 49 éves >49 & <= 54 éves >54 & <= 59 éves >59 & <= 62 éves
165
11
12
10
143
99
96
145
94
92
148
117
111
154
135
140
152
120
121
163
127
125
183
126
129
145
143
135
18
18
14
Zalaegerszegi Kirendeltség
Zalaszentgróti Kirendeltség
8. táblázat: Munkaképesség szerinti megoszlás Munkaképesség 2009.okt 2010.aug. 210 219 megv{ltozott munkaképességű 5878 5089 nem megv{ltozott munkaképességű 6088 5308 Össz. 55 52 megv{ltozott munkaképességű 1273 1142 nem megv{ltozott munkaképességű Össz.
Letenyei Kirendeltség
Zala megye
NyugatDun{ntúl
megv{ltozott munkaképességű nem megv{ltozott munkaképességű Össz. megv{ltozott munkaképességű nem megv{ltozott munkaképességű Össz. megv{ltozott munkaképességű nem megv{ltozott munkaképességű Össz166
2010. szept. 216 5094 5310 52 1174
1328
1194
1226
30
21
25
1443
1326
1358
1473
1347
1383
560
539
562
17879
15540
15820
18439 1576
16079 1570
16382 1575
43289
36628
36435
44865
38198
38010
9. táblázat: Regisztrált álláskeresők nemek szerinti megoszlása 2009.okt 2010.aug. Keszthelyi Kirendeltség
Lenti Kirendeltség
Nagykanizsai Kirendeltség Zalaegerszegi Kirendeltség Zalaszentgróti Kirendeltség Letenyei Kirendeltség Zala megye
férfiak
1236
971
2010. szept. 1055
nők
1090
1037
1110
Nem
2326
2008
2165
férfiak
640
500
489
nők
622
491
484
Össz.
1262
991
973
férfiak nők Össz. férfiak nők Össz. férfiak nők Össz. férfiak nők Össz. férfiak nők Össz.
3053 2909 5962 3275 2813 6088 746 582 1328 807 666 1473 9757 8682 18439
2538 2693 5231 2805 2503 5308 682 512 1194 728 619 1347 8224 7855 16079
2595 2730 5325 2787 2523 5310 693 533 1226 751 632 1383 8370 8012 16382
167
10. t{bl{zat: Regisztr{lt {ll{skeresők nem és életkor szerinti megoszl{sa 2009. október <= 17 éves Keszthelyi Kirendeltség
Lenti Kirendeltség
Nagykanizsai Kirendeltség Zalaegerszegi Kirendeltség Zalaszentgróti Kirendeltség Letenyei Kirendeltség
Zala megye
Nyugat-Dun{ntúl
férfiak nők Nem férfiak nők Nem férfiak nők Nem férfiak nők Nem férfiak nők Nem férfiak nők Nem férfiak nők Nem férfiak nők Nem
>17 & <= >20 & <= >25 & <= >30 & <= >35 & <= >40 & <= >45 & <= >50 & <= >55 & <= >60 éves 20 éves 25 éves 30 éves 35 éves 40 éves 45 éves 50 éves 55 éves 60 éves 0 45 54 2 0 0 0 0 0 0 0 30 60 4 0 0 0 0 0 0 0 75 114 6 0 0 0 0 0 0 0 9 18 1 0 0 0 0 0 0 0 6 24 1 0 0 0 0 0 0 0 15 42 2 0 0 0 0 0 0 2 102 99 5 0 0 0 0 0 0 1 95 125 5 0 0 0 0 0 0 3 197 224 10 0 0 0 0 0 0 1 119 137 4 0 0 0 0 0 0 3 86 172 15 0 0 0 0 0 0 4 205 309 19 0 0 0 0 0 0 0 16 28 1 0 0 0 0 0 0 1 24 23 0 0 0 0 0 0 0 1 40 51 1 0 0 0 0 0 0 0 29 17 2 0 0 0 0 0 0 0 17 29 2 0 0 0 0 0 0 0 46 46 4 0 0 0 0 0 0 3 320 353 15 0 0 0 0 0 0 5 258 433 27 0 0 0 0 0 0 8 578 786 42 0 0 0 0 0 0 3 761 861 39 0 0 0 0 0 0 5 666 1098 59 0 0 0 0 0 0 8 1427 1959 98 0 0 0 0 0 0
168
2010. szeptember Keszthelyi Kirendeltség
Lenti Kirendeltség
Nagykanizsai Kirendeltség Zalaegerszegi Kirendeltség Zalaszentgróti Kirendeltség Letenyei Kirendeltség
Zala megye
Nyugat-Dun{ntúl
férfiak nők Nem férfiak nők Nem férfiak nők Nem férfiak nők Nem férfiak nők Nem férfiak nők Nem férfiak nők Nem férfiak nők Nem
57 56 113 17 17 34 98 128 226 174 169 343 28 32 60 22 27 49 396 429 825 899 1085 1984
2 4 6 2 1 3 7 13 20 11 19 30 3 1 4 3 2 5 28 40 68 60 71 131
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
169
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
