Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar Egészségügyi Gondozás És Prevenció Alapszak Védőnő Szakirány
Lázgörcs csecsemő- és kisgyermekkorban
Dr.Velkey Imre PhD.
Puskás Szabina
Gyermek neurológus
Védőnő hallgató
ME-EK
2017
Tartalomjegyzék oldal 1.Bevezetés ............................................................................................................... 4 1.1. Téma meghatározás ..................................................................................... 4 1.2. Témaválasztás indoklása ............................................................................. 5 1.3. Hipotézis ...................................................................................................... 5 1.4. Célkitűzés .................................................................................................... 6 2. Szakirodalmi áttekintés .................................................................................... 7 2.1. Lázgörcsről általában .................................................................................. 7 2.2. Előfordulása és kialakulása ......................................................................... 9 2.3. Tünetei ......................................................................................................... 9 2.4. Klinikai kép ............................................................................................... 10 2.5. Fajtái ......................................................................................................... 10 2.6. Roham diagnosztikája ............................................................................... 11 2.7. Prognózis ................................................................................................... 12 3. Lázgörcs kezelése ............................................................................................ 13 3.1. Általános tudnivalók a kezelésről.............................................................. 13 3.2. Láz és lázmérés technikája ....................................................................... 13 3.3. Lázcsillapítás ............................................................................................. 14 3.3.1. Gyógyszeres kezelés............................................................................ 14 3.3.2. Fizikális lázcsillapítás ........................................................................ 16 3.4. Láz nélküli állapot kezelése ...................................................................... 16 4. Kutatás ............................................................................................................. 18 4.1. Anyag és módszer ..................................................................................... 18 4.2. Vizsgálat eredményei ................................................................................ 19 4.2.1. Szülői kérdőívek eredményei .............................................................. 19 4.2.2. Védőnői kérdőívek eredményei .......................................................... 22 5. Következtetés ................................................................................................... 27 2
6. Összefoglalás.................................................................................................... 29 7. Irodalmi jegyzék ............................................................................................. 30 8. Köszönet nyilvánítás ....................................................................................... 31 9. Mellékletek ...................................................................................................... 32
3
Lázgörcs csecsemő- és kisgyermekkorban 1. Bevezetés
1.1
Téma meghatározása:
Lázgörcsről akkor beszélünk, ha valamilyen ok következtében, szinte az egész testre kiterjedően tónusos - clonusos görcs lép fel. Ennek feltételezett oka csecsemőkorban
leginkább
az
agy
éretlenségének
következménye.
Előfordulása csecsemő-, és kisdedkorban a legjellemzőbb, 6 hónapos és 5 éves kor közé tehető, de akadnak olyan ritka esetek is amelyek a megadott életkor intervallum közé nem sorolhatóak. A betegség családi halmozódást mutat. Kialakulásának hátterében leggyakrabban a virális illetve bakteriális fertőzés áll, de emellett más tényezők valószínűségét is feltételezhetjük. Az eclampsiahyperpyretica
tünetei
a
következőek
lehetnek:
a
gyermek
eszméletlenné válik, végtagjai vagy akár az egész teste rángani kezd, szeme felakad, vagy a távolba mered. Ezek a tünetek nagyon rémisztőek lehetnek és ijedelmet keltenek a szülőkben. Azok a szülők, akiknek a családjában először jelenik meg, gyakran nincsenek felkészülve rá, nem tudják, mire számítsanak, mi váltja ki a gyermekből a görcsös állapotot és pánikba esnek. Jó esetben a szülő vagy orvoshoz fordul, vagy pedig kórházba megy gyermekével, de mi van akkor, ha a szülő nem így gondolkodik? Sajnos nagyon is jellemző a XXI. század embereire, persze itt is, mint mindenhol vannak kivételek, hogy minden őt vagy közvetlen családját ért betegséggel nem orvoshoz fordulnak, hanem bekapcsolják számítógépüket, rákapcsolódnak a világhálóra ahol szinte minden kérdésükre találnak választ. Azonban hogy a keresett kérdésre mennyire valóságos válasz érkezik, sajnos nagyon nehezen lehet kiszűrni, főleg ha egy laikus számára idegen témában keresgél. S így akarva, vagy akaratlanul téves információ birtokába kerül, melyet elkezdenek egymás között terjeszteni.
4
1.2.
Témaválasztás indoklása:
Teljesen mindegy hogy csecsemő- vagy kisdedkorban jelentkezik a lázgörcs, mindenképpen halálra rémíti a szülőket, hiszen a tünetek között gyakori az izomgörcs és a rángatózás, mind a végtagokon mind pedig a szemhéjakon illetve az arcizmokon. Tünetei alapján nagyon hasonlít az epilepsziához, azonban a kettő mégsem összekeverendő. Lázgörcs esetén a szülők előtt tudatvesztett gyermek képe jelenik meg rángó végtagokkal és körkörös szemmozgásokkal. Persze hogy ijedelmet kelt bennük egy ilyen gyermek látványa, pláne ha a saját gyermeke és korábban ilyenfajta roham sosem jelentkezett nála. Többek között azért is választottam ezt a témát, hiszen védőnőként én leszek az a személy, aki közvetlen kapcsolatban lesz az édesanyákkal és az elsődleges helyen fogok szerepelni, akit értesítenek, ha gyermekük betegséget kap el, illetve a normálistól eltérőt tapasztal a gyermek fejlődésében.Másrészt szeretném ezzel a témával kapcsolatban tudásomat mélyíteni, hiszen a gyerekek körében bár ritka betegségnek számít, körülbelül 3-4 %-a érintett, illetve szeretném gondozottjaimat felkészíteni ha esetleg a családi anamnézisben hajlamosító tényezőt látok.
1.3
Hipotézis:
1.Feltételezem, hogy az édesanyák nem rendelkeznek kellő mennyiségű információval, a lázgörcs tüneteivel, a roham lefolyásával, kezelésével kapcsolatban. 2.Úgy gondolom, hogy a betegség előfordulása az 1 évnél fiatalabb gyermeknél gyakrabban fordul elő, mint az idősebbeknél. 3. Feltételezem, hogy a betegség fiúknál gyakoribb előfordulást mutat, mint lányoknál.
5
4. Feltételezem, hogy a lázgörcs szövődményeként kialakulhatnak egyéb betegségek. 5. Feltételezem, hogy a védőnők megfelelő tudással rendelkeznek a betegséggel kapcsolatban életkortól függetlenül, és megfelelő tanácsokat tudnak adni gondozottjaiknak.
1.4.
Célkitűzés:
Célul tűzöm ki hogy kutatásom során megvizsgálom a 0-6 éves életkorú gyermeket nevelő édesanyák ismereteit a betegség tüneteivel, kezelésével kapcsolatbanilletve, hogy a lázgörcsben szenvedett gyermekek között a betegség előfordulása 1 éves életkor alatt milyen gyakorisággal jelentkezik,a nemek
között
mutat-e
eltérést,
illetve
újabb
betegség
kialakulását
eredményezi-e. Végül vizsgálni kívánom a védőnők ismereteit, felkészültségét a betegséggel kapcsolatban, mivel ritka betegségről van szó. Illetve információt szeretnék gyűjteni, hogy régen milyen tanácsokkal látták el a gondozottakat, valamint azt hogy most milyen tanácsokat adnának.
6
2.Szakirodalmi áttekintés 2.1.
Lázgörcsről általában:
A gyermekkorban előforduló görcsös állapotok acut jelentkező tudatállapot és idegrendszeri állapot változással járnak együtt. A görcsrohamoknak rengeteg kiváltó oka lehet, mely a betegségek széles skáláját tárja elénk. Az alkalmi rohamok csoportosítása többféle módon is lehetséges. „Gyakran nehéz megállapítani, hogy krónikus recidiváló görcsroham kezdetéről vagy ún. alkalmi görcsről van-e szó. Ezért röviden áttekintjük az alkalmi görcsökkel járó kórállapotokat, amelyek lehetnek: organikus, funkcionális éspszichogén eredetűek” (Dr.Schuler,1988, 330. oldal)
1.Organikus eredet akár újszülött korban is kialakulhat, hiszen a gyulladások, daganatok és vérzések által okozott görcsállapotok nincsenek életkorhoz kötve.E csoport részét nagyon sok betegség képezi melyből a leggyakrabbakat kiemelném. Ha a görcsállapot kialakulása gyulladás következménye, a két leggyakrabban előforduló betegség a csecsemők és kisdedek körében, a meningitispurulenta és az encephalitis. Meningitis5 éves kor alatt 11-30 %-ban fordul elő, ezen túlmenőleg még iskolás korban is kialakulhat, de azon életkorban már kevesebb az előfordulás gyakorisága, mindössze 1-3 %. Encephalitis esetén a görcsroham gyakoriság 50-60 %. Koponyán belüli vérzésnek számtalan kiváltó oka lehet. Okozhatja koponyatrauma, fertőzések. 2.Abban az esetben, ha a görcs funkcionális eredetű, a háttérben szervi károsodás valószínűségét ki kell zárnunk. Ebben a csoportban foglal helyet dolgozatom fő betegsége, a lázgörcs, melyet a későbbiekben részletesen kibontanék.
7
3.Pszichogén eredet kapcsán kiváltódó görcsök jelentkezése sem ritka. Csecsemő és kisdedkorban a leggyakrabban az affektív apnoe és a hyperventillációstetánia jellemző. A lázgörcsről nehéz eldönteni, hogy melyik csoport részét képezi. „ Míg a gyermekorvosok a lázas eclampsiát inkább alkalmi rohamként fogják fel, az ideggyógyászok a görcsöket is az epilepszia fogalomkörébe sorozandónak vélik” (Kerpel-Fronius,1969, 468.oldal) A lázgörcs okozta rohamok funkcionális eredetűek, mely azt jelenti, hogy ezen esetben a betegségek hátterében nem lehetséges szervi-agyi károsodást kimutatni. E csoport részét képezi továbbá a mérgek és gyógyszerek által kialakult görcsök, illetve ide kell sorolnunk a hormonális anyagcserezavarok következtében létrejövőket is. Az alkalmi rohamok között leggyakrabban előforduló betegség a lázgörcs. A betegség a gyermekpopuláció nagyon kis hányadát érinti, pusztán 3-6 %, de pont azért, mert ilyen kevés számban fordul elő és tünetei nagyon hasonlítanak az epilepsziára, fontos a pontos diagnózis felállítása és a megfelelő kezelés végrehajtása az eredményesség érdekében. A betegség kapcsán familiáris öröklődés előfordulása igencsak gyakori. „Aicardi és Chevrie (1976) 31 %-ban talált lázgörcsöt a betegek első fokú rokonai anamnézisében. Tehát korhoz kötötten és genetikusprediszpozíciója van.” (Kálmánchey,2000, 311.oldal) „Az öröklődés autoszomális domináns, kis penetranciával, a gént a 8q13-21-es chromosomahelyre lokalizálták.”(Kálmánchey,2000, 312.oldal)
8
2.2
Előfordulása és kialakulása:
Lázas görcsállapot 6 hónapos és 5 éves életkor között alakulhat ki, azoknál a gyermekeknél, akiknek a szervezete a görcsökkel szemben fogékonyabb. Mindannyian tudjuk, hogy nem létezik két egyforma ember, mindannyian mások vagyunk és ez a gyerekek esetén sincs másképpen. Vannak olyan gyermekek, akik a betegségekkel szemben sokkal inkább elviselőbbek, mint felnőtt társaink, de ez fordítva is igaz. De egyik gyermekre sincs ráírva hogy milyen a görcskészsége, mikor fog ijesztő tüneteket produkálni. Kialakulásában sok tényező közrejátszik, melyből jelen esetben csak a legfontosabbakat emelném ki. Az első helyen a bakteriális és virális toxinok állnak, melyek legtöbbször felelősek a görcsös állapot létrejöttéért. Általában felső légúti megbetegedésekhez társul. Ritkán fordul elő olyan fertőzés mely az agyat is érinti, de az így létrejövő görcsös állapotnak nem kísérő tünete a láz. Kialakulhat az oltás utóreakciójaként, főként a több komponensű vakcina esetén. Ezzel kapcsolatban olvastam egy cikket, melyben az állt,hogy azon gyerekek, akik a morbili, mumpsz, rubeola és varicella elleni oltást kombinált formában
kapják,azoknál
valószínűséggel
nagyobb
alakul
ki
lázas
görcsroham, mint azoknál akik külön oltásban kapják a bárányhimlő elleni és az MMR oltást, de ugyanazon időben. „A kutatók azt találták, hogy a 12 és 23 hónapos gyerekek közül azok, akik az első MMRV oltásukat kombinált formában kapták meg, azoknál minden 2300 dózis beadásával, eggyel nőtt a lázas rohamok száma. A lázgörcs okozta rövid ideig tartó rángatózás a 6 hónapos és 5 év közötti gyermekek körülbelül 5 százalékánál fordul elő, mondja Dr. Klein. Bár ez a roham, főleg a szülőknek, nagyon ijesztő lehet, nem vezet epilepsziás zavarokhoz.” (http://www.webbeteg.hu/cikkek/egeszseges/8692/lazgorcsot-okozhat-akombinalt-olta)
9
A kutatók korábban azt fedezték fel, hogy a lázgörcs a kombinált oltás következtében megkétszereződik. Ennek érdekében további kutatásokat folytattak, hogy kézen fekvő információhoz jussanak. Kutatásuk során arra a következtetésre jutottak, hogyha a két oltást külön adják be, 7-10 nap elteltével, akkor a kockázat a lázgörccsel kapcsolatban csökkenést mutat.
2.3
Tünetei:
A lázgörcsnek, mint szinte minden betegségnek, vannak látható tünetei melyek a következőek: eszméletvesztés szem távolba meredése vagy fenn akadása végtagok vagy az egész test rángatózása arc elszürkülése
A lázgörcs tünete lehet a lázas állapot, viszont ezt azért említem meg külön mert a betegségnek nem kulcsfontosságú tünete a láz, hiszen létrejöhet görcs lázas állapottól függetlenül is.
Azonban a tünetekhez társulhat továbbá: hányás nyakmerevség légzési nehézség extrém mértékű aluszékonyság
2.4
Klinikai kép:
A roham lezajlása alatt a gyermek eszméletét elveszíti, végtagjai vagy egész teste rángatózásba kezd. Ezen ijesztő képhez társul továbbá a szem felakadása, az arc elszürkülése. A görcsös roham néhány másodperctől akár 10 percig is eltarthat. Ha a roham 10 percen túl is folytatódik, abban az esetben felmerül a 10
szervi eredet gyanúja. A convulsiot követően gyakran jelentkezik kimerültség, alvás, emellett az átmeneti neurológiai eltérés sem ritka, reflexek élénkülése vagy ép ellenkezőleg a gyengülésük, pupillák merevsége, mozgászavarok és tónuszavarok.
2.5
Fajtái:
Két fajtáját különböztetjük meg, az egyszerű-, és a komplikált lázgörcsöt. Az egyszerű lázgörcs az eseten körülbelül 75 %-ában fordul elő. Fél éves életkortól 4 éves korig alakulhat ki. Jellemzője hogy rövid ideig tart a roham, 38 C fok feletti lázzal jár, és arctünetek nem jelentkeznek. Egyszerű lázas convulsio nem okoz károsodást az agyban, sem tanulási problémát vagy mentális visszamaradást. Ha a gyermek egyszerű lázgörcsön átesett, annak a valószínűsége, hogy epilepsziás lesz körülbelül 1%. Komplikált lázgörcsről akkor beszélünk, ha a következő állapotok fennállnak: a görcsös összehúzódás meghaladta a 15 percet kettőnél több alkalommal előfordult focalis roham idegrendszeri tünetet észleltünk korábban a gyermeknél előfordult idegrendszeri károsodás A pontos diagnózis felállításához kulcsfontosságú jelentőségű bizonyos vizsgálatok
azonnali
elvégzése,
melyek
kizárják
egyes
betegségek
valószínűségét.
2.6
Roham diagnosztikája:
„ A rohamok vizsgálata igen sok tényezőtől függ: a beteg korától, a rohamok típusától és milyenségétől, a neurológiai tünetek jelenlététől vagy hiányától és alkati tényezőktől. Az alapvető vizsgálatok az első görcsroham után egyébként 11
egészséges gyermeknél az éhgyomri cukor, a kalcium, a magnézium, a serumelectrolytok meghatározása és a rutin EEG vizsgálata.”(Nelson,1995, 1496.oldal) Abban az esetben, ha a lázgörcs elhúzódik, akkor a következő vizsgálatok indokoltak: lumpálpunctio EEG vizsgálat.
Lumbálpunctio elvégzése azért is nagyon fontos egy éves életkorúnál fiatalabb csecsemőnél,mert az agyat érintő fertőzések kezdetén gyakori a láz, és az epilepsias görcsök létrejötte. Az egyszerű lázas állapot előfordulása esetén nem indokolt az EEG elvégzése. A CT és MRI vizsgálatokat kötelezően el kell végezni, abban az esetben, ha a hetero anamnézisben felmerül a koponyán belüli laesio gyanúja vagy idegrendszeri kóros elváltozást fedezünk fel.
2.7
Prognózis:
„A lázgörcs prognózisa általában jó, többnyire sem mentális, sem neurológiai károsodást nem okoz. Epilepsia veszélyével elsősorban akkor kell számolni, ha a gyermek a lázgörcs előtt is cerebralis károsodásban szenvedett, ha a családjában volt epilepsia, és ha a komplikált lázgörcs kritériumaként felsorolt rizikófaktorok közül több is előfordul. Bármilyen epilepsiatípus jelentkezhet a lázgörcs után.” (Kálmánchey,2000, 312.oldal)
12
3.Lázgörcs kezelése 3.1.
Általános tudnivalók a kezelésről
A lázgörcsön átesett gyermekek kezelése nagymértékben függ attól, hogy a görcsöket kísérte-e láz vagy sem. Ha a lázas eclampsia lázas állapotot eredményez elsősorban a láz csillapítására kell hangsúlyt fektetnünk. Abban az esetben, ha nem kíséri a görcsöket láz, anticonvulsiv gyógyszereket kell alkalmaznunk
3.2.
Láz és a lázmérés technikája
A láz szervezetünk védekező mechanizmusa, nem egy konkrét betegség pusztán csak egy tünet. Kialakulása fertőzések, kórokozók következménye. Ahhoz
hogy
szervezetünk
sikeresen
megakadályozza
a
kórokozók
elszaporodását, és el tudja őket pusztítani, testünk normális hőmérsékletét meg kell emelni. Köztudott hogy nincs két egyforma ember, gyermek, így a betegségekre adott válasz is egyénenként eltérő. Vannak olyan gyermekek, akik nagyon könnyen belázasodnak, mások pedig nagyon nehezen. Ezek alapján görcskészségük is eltérő lehet, melyet sajnos nem lehet olyan könnyen megállapítani. Amint a gyermeken azt vesszük észre, hogy nyűgösebb a kelleténél, tapintásra melegebb, esetleg verejtékezik, az első teendőnk az legyen, hogy megmérjük a lázát. Különböző féle, fajta lázmérők léteznek. A hagyományos digitális lázmérő mellett megkülönböztetünk még homlokra csatolható, csuklóra helyezhető valamint elektromos fülhőmérőket. Ezek a hőmérő technikák pontatlanok, illetve a fülhőmérő használata csecsemőkorban azért nem ajánlatos, mert még nem alakult ki a hallójárat mérete. A legideálisabb lázmérő csecsemő- és kisgyermek esetén a digitális lázmérő flexibilis végekkel, amely azért nagyon 13
hasznos, mert a csecsemő nagyon mozgékony és így kevésbé okozunk neki kellemetlenséget. Hat éves életkorúnál fiatalabb csecsemőnél a végbélben mért láz a legjobb technika. Mielőtt a gyermeknek rectalisan felhelyeznénk a lázmérőt előtte popsikrémbe érintsük bele a lázmérő végét, hogy jobban csússzon. Rectalisan mért láz eredményéből 0,5 C- fokot levonunk.
3.3.
Lázcsillapítás
A lázcsillapításról mindig újabb és újabb információkat hallunk. Régebben az volt a protokoll hogy a lázat nem kell csillapítani minden betegségben, hiszen a láz a szervezet számára nem ártalmas, éppen ellenkezőleg előnyös a kórokozók elpusztítása érdekében. Mára megváltozott ez a szemlélet is, hiszen napjainkra az lett az előírás hogy csak nagyon magas, 40 C fokos láz esetén szükséges a lázcsillapítás. Azonban nem mindegy milyen betegségről beszélünk, és az sem hogy a betegség elszenvedője milyen életkorú. Csecsemőkorban a görcskészség jóval nagyobb, így fokozott odafigyelést igényelnek a gyermekek. Ahogyan korábban is említettem senkire nincs ráírva hogy mekkora a görcsküszöbe így csecsemőknél a lázcsillapítás nagyon fontos. Lázcsillapításnál soha nem arra törekszünk, hogy a gyermek elérje a normál testhőmérsékletet, csak hogy csökkenést mutasson a láz. A láz csillapítása történhet fizikális és gyógyszeres úton. A fizikális lázcsillapítást azonban már nagyon kevés országban használják, és csak akkor ajánlják, ha a gyermeknek nagyon magas láza van.
3.3.1 Gyógyszeres kezelés: Ha azt szeretnénk, hogy a gyermek láza minél hamarabb megszűnjön, a gyógyszeres terápia mellett kell, hogy döntsünk. A gyógyszereknek rengeteg fajtája van. Érdemes életkor alapján eldönteni, hogy mit adjunk a gyereknek, mi az, amit elfogad. Csecsemőkorban a 14
legideálisabb a kúpok használata, illetve szóba kerülhet még a szirup beadása. Kisdedek és kisgyermekek esetén is ez a két gyógyszerforma hoz sikert a láz leküzdésében azonban az első megoldás a szirup legyen és csak végső esetben alkalmazzuk a kúp használatát. „A
gyermekkorban
alkalmazható
lázcsillapítók
három
nagy
hatóanyagcsoportba tartoznak.” (Dr Kalmár, 2012, 81.oldal) Az egyik csoport a propionsav-származékokat tartalmazza, a második csoportba az anilinszármazékok tartoznak, mely csoporton belül az acetaminophen vagy paracetamol tartamú gyógyszerek származnak. A harmadik csoportba a pirazolonszármazékok kerülnek. Nem ajánlott azonban gyermekkorban a szalicilsav-tartalmú gyógyszerek adása lázcsillapításra, mert súlyos szövődménye lehet. Azon gyermekek, akik kapnak ilyen hatóanyagtartalmú gyógyszert, kialakulhat az úgynevezett Reyeszindróma.
Az első és legfontosabb dolog, hogy a roham zajlása alatt megpróbáljuk csillapítani a gyermek görcskészségét. A leghatásosabb olyan gyógyszer használata, amelyben van görcsoldó. Ennek megfelelő módja a rectalisan adott görcsoldó kúp használata, hiszen ha orálisan történne a lázcsillapítás, a gyermek fulladásához vezetne. A rectalisan adható kúpok közül a Diazepam vagy a Germicid a leghatásosabb. A terápiás dózis Diazepam görcsoldó kúp esetén 5-10 mg, a Germicid kúp esetén csecsemőknek 3 x fél, gyermekeknek 3-5 x 1 kúp adható. Azokban az esetekben, amikor a csecsemő lázcsillapításáról van szó, érdemes felhívni a szülő figyelmét és tájékoztatni a kúpfelezés szabályairól. Ugyanis tévhit a szülők körében hogy a függőleges állásban lévő kúpot vízszintesen vágják ketté. Ez az eljárásmód azért is helytelen, hiszen a kúp tetejének jóval
15
több a hatóanyagtartalma, mint az aljának, így ha a csecsemőnek a hatóanyag tartalomban szegény kúpot adjuk be, nem lesz hatásos a lázcsillapítás.
3.3.2. Fizikális lázcsillapítás: Ha viszont a gyermekünket óvni szeretnénk a gyógyszerektől, lehetőségünk van a láz fizikális úton történő csökkentésére. Ezen csoport részét képezi a hűtőfürdő és a hűtőborogatás. Az eljárásoknál előny hogy korlátlan számban lehet ismételni. Mindkét eljárás nagyon egyszerű és rövid idő alatt kifejti a hatását. Hűtőfürdő kivitelezéséhez szükségünk lesz egy kis kádra vagy lavorra és egy kancsóra. A kádat vagy lavort megtöltjük testhőmérsékletű vízzel, csecsemő- és kisgyermek esetén körülbelül 37 C fok az ideális. A hőmérsékletet a könyökünkkel ellenőrizzük, mely, ha kellemes, akkor a gyermeket bele lehet tenni. De mielőtt a gyermeket a vízbe helyeznénk, egy kancsó hideg vizet készítünk a közelbe, melyet fokozatosan töltünk a kádba vagy lavorba, így hűlik le. Az eljárást addig folytatjuk, amíg a csecsemőn vagy kisgyermeken a fázás jelei nem mutatkoznak. A másik nagyon hatékony eljárás a hűtőborogatás. Szükségünk lesz ezen eljáráshoz 2 darab textilpelenkára. Az egyiket bevizezzük, majd a gyermeket becsavarjuk vele úgy, hogy a feje szabadon marad. Addig maradjon rajta, amíg meg nem szárad, majd a másikat is bevizezzük és felváltva, fokozatosan cseréljük.
3.4.
Láz nélküli állapot kezelése:
Lázas állapottól mentes görcs létrejöttének először ki kell vizsgálni az okát.Az ilyen esetben lázcsillapítót nem használhatunk értelemszerűen, hiszen nem alakult ki lázas állapot. A következő táblázatban ismertetem azokat a készítményeket, amiket a görcs megszüntetésére használnak. 16
Betegség
Gyógyszer
Parciális és tonusos-
carbamazepin
clonusos rohamok
(Tetgetol, Stazepine)
Dózis 3 x 5-25 mg/ ttk
phenobarbital
1 x 4-6 mg/ ttk
phenytoin (Dilantin,
1 x 4-8 mg /ttk
Diphedan) acidumvalporicum
3 x 10-60 mg / ttk
(Depakin, Convulex) Generalizált rohamok
clonazepam (Clonopin,
3 x 0,1-0,2 mg /ttk
Rivotril, Antelepsin) ethosuximid( Zarontin,
3x 20 mg /ttk
Suxilep) trimethadion (Ptimal) acidumvalproicum
3 x 20-40 mg/ ttk 3 x 15-60 mg /ttk
(Depakin, Convulex) (Dr. Lakatos, 1996, 120. oldal) „Kezdetben egyetlen gyógyszert alkalmazzunk, fokozatosan emelkedő dózisban. Ha emellett még mindig előfordulnak görcsös állapotok, de ritkábban és kevésbé súlyos lefolyással, egy másik anticonvulsiv szert is állítsunk be, szintén fokozatosan emelkedő dózisban. Lehetőleg minél kevesebb gyógyszerrel igyekezzünk elérni a tünetmentességet.” (Dr.Lakatos,1996, 120.oldal) Ha még a kezelés elején járunk, havonta ajánlott a vérképet ellenőrizni, később már fél évente szükséges. Mindezek mellett szükséges az idegrendszeri állapot és az EEG ellenőrzése.
17
4.Kutatás
4.1.
Anyag és módszer:
A dolgozatom kutatási részéhez szükséges információkat kérdőívek alapján gyűjtöttem be 2016 novemberétől-2017 március 10.-ig. Három darab kérdőívet szerkesztettem melyek közül kettő darab kérdőív a 0-6 éves életkorú gyermeket nevelő édesanyák között osztottam, és töltettem ki négytelepülésen. A
következő
települések
között
került
kiosztásra:Megyaszó,
Mád,Taktaharkány és Monok. Minden egyes településen 2-2 alkalommal megjelentem a tanácsadáson és figyelemmel kísértem a kérdőív kitöltését.A két kérdőív fajta csupán annyiban tért el egymástól, hogy az egyik kérdőívet úgy
szerkesztettem
meg,
hogy
előre
megadott
válaszlehetőségeket
biztosítottam valamennyi kérdéshez. Ez a fajta kérdőív Megyaszó és Mád településeken került kiosztásra. A másik kérdőívben azonban már nem adtam meg válasz alternatívákat, hanem ezek a kérdőívek önálló kitöltést igényeltek. Ezen kérdőívek pedig Taktaharkány és Monok településen lettek kiosztva.Az első kérdőív összeállításánál a fő szempontom az volt, hogy információt szerezzek arról, hogy az édesanyák milyen szintű információval rendelkeznek a lázgörcs tüneteiről, a lázgörcsös roham lefolyásáról és a kezelésével kapcsolatban. Illetve rákérdeztem még arra is, hogy azon családokban ahol előfordult lázgörcsös eset ismétlődött-e, illetve szövődményként alakult-e ki újabb betegség. A másik kérdőívet pedig azért szerkesztettem, mert mint említettem korábban 2 alkalommal megjelentem az adott településeken, ahol a kitöltők között észrevettem, hogy bár fogalmuk sincsen arról, hogy mi lehet ez a betegség, milyen tüneteket produkál a gyermek, egyáltalán milyen kezelésre szorul, mégis nagyon sok esetben sikerült eltalálni mind a tüneteket, mind a kezelést. Ekkor megfogalmazódott bennem az a kérdés, hogyha nem biztosítok válaszlehetőségeket, akkor vajon maguktól milyen válaszokat adnának. E kérdőívnél a fő kérdések a lázgörccsel kapcsolatos ismeretekre terjedtek 18
leginkább ki, illetve rákérdeztem, hogy orvosi vagy kórházi ellátást igényel-e a gyermek. A szülők között kiosztott kérdőívet 80édesanyának sikerült kiosztani, melyből 56 érkezett vissza, és számított értékelhetőnek. Az egyik kérdőív 12, míg a másik 10 kérdést tartalmaz. A harmadik kérdőívet a védőnőknek készítettem, mely egy része e-mail formában jutott el a szerencsi járásba tartozó védőnőkhöz, másik része pedig online kérdőívként lett feltüntetve. A védőnők között kiküldött kérdőívek közül összesen 31 érkezett vissza. Ezen kérdőív 14 kérdést tartalmaz, mely kiterjed a védőnők életkorára, munkásságára, a lázgörccsel kapcsolatos tudásukra, találkoztak-e már a betegséggel, előfordult e gondozottjaik között, milyen terápiás tanácsokban részesítették őket. Kutatásom során hat darab hipotézist állítottam fel melyek közül nagyon sok be is igazolódott.
4.2.
Vizsgálat eredményei:
4.2.1. Szülői kérdőívek eredményei: A vizsgálatba bevont 56 édesanya közül 40 töltött ki válaszlehetőségekkel biztosított kérdőívet, míg a fennmaradó 16 édesanya válaszlehetőségekkel el nem látott kérdőívet töltött ki. A vizsgálatban résztvevő édesanyák közül a legfiatalabb 18 éves, míg a legidősebb 47 éves volt. Tizennégy édesanya volt közülük 18-25 éves kor közötti, húsz 26-32 éves kor közötti, tizennégy 33-38 éves kor közötti, és mindössze nyolc 39-47 éves kor közötti,aki 0-6 éves korú gyermeket nevel.
19
1. diagram: Megkérdezettek jelenlegi életkora
Életkor 20 10 0
Életkor 18-25 éves kor
Életkor 26-32 éves kor
33-38 éves kor
39-47 éves kor
A diagramból az derül ki,hogy 26-32 éves életkor között nevel a legtöbb édesanya 0-6 éves gyermeket. A lázgörcs nevű betegséggel kevesen találkoztak, de nagyrészük már hallott róla. A megkérdezettek közül huszonegy azt válaszolta, hogy még sosem hallott róla, harmincöt már hallott erről a betegségről, de közülük is tizenöt a legfontosabb információk birtokában van a betegséggel kapcsolatban és húsz minimális ismeretekkel rendelkezik. A tünetekre való rákérdezésnél az egyik fajta kérdőívben megadtam a helyes válaszokat, de a helyes válaszok mellé elhelyeztem a betegséggel kapcsolatban nem álló tüneteket is. A kérdőívben felhívtam a figyelmet arra, hogy több jó megoldás is létezik.
20
2. diagram:Tünetekkel kapcsolatos ismeretek
Tünetek normál tudatállapot magas láz eszméletlenség körkörös szemmozgás rángatógó végtagok
habzó száj hányás
Amint a diagramról leolvasható, a megkérdezettekközül 8 %-ban adták azt a választ, hogy a betegségben a normál tudatállapot jellemző. A válaszadók 36 %-a szerint a magas láz, 13 %-a szerint az eszméletlenség és 25 %-a szerint a rángatózó végtagok jellemzőek. Az édesanyák 8 %-a szerint a körkörös szemmozgás és 9 %-a szerint a habzó száj a betegség jellemző tünete. A tünetek között nem jelenítettem meg a hányást, azonban a kérdőív kitöltése után kettő édesanya is odajött hozzám és jelezte, hogy lázgörcsön átesett gyermekük hányást is produkált. Az önkitöltős kérdőíveket 15 édesanyának sikerült kitöltenie. A kitöltött kérdőívek közül a következő tüneteket kaptam. 3. diagram:Lázgörcs tünete önkitöltős kérdőív alapján.
Lázgörcs tünete Remegés Magas láz Verejtékezés Merev végtagok Ájulás Fejfájás
21
A diagram szépen mutatja, hogy a megkérdezett édesanyák közül 18% úgy gondolja, hogy a lázgörcs tünete a remegés. 38%-a szerint magas lázzal, 8% szerint verejtékezéssel és 21%-uk úgy gondolja, hogy a tünetek között a végtagmerevség is jellemző. Az ájulást 13%-ban, az fejfájást pedig 3%-ban írták be. A kezeléssel kapcsolatos kérdésre a válaszlehetőségekkel biztosított kérdőívet kitöltők közül tizenegyen azt válaszolták, hogy gyógyszeres terápiára szorul a gyermek, heten úgy gondolják, hogy lázcsillapításra van szükség gyógyszer nélkül, és huszonketten válaszolták azt, hogy gyógyszeres és gyógyszer nélküli lázcsillapításra is szükség van. Az önkitöltős kérdőívben azonban a következő válaszok születtek. A megkérdezett édesanyák közül négyen azt válaszolták, hogy gyógyszeres lázcsillapításra van szükség, öten azt válaszolták, hogy kezelést nem igényel, és négy édesanya szerint gyógyszeres terápiára szorul a gyermek. Egy édesanya válaszolta azt, hogy ki kell vinni a levegőre, és egy édesanya,hogy kórházi ellátásra szorul a gyermek.
Megkérdeztem, hogy szerintük a lázas roham mennyi ideig tart. A kérdésemre ketten azt válaszolták, hogy 2-3 óra hosszán át tart,négy édesanya szerint 1 óra vagy annál rövidebb ideig, négy szerint körülbelül fél óráig tart. Az édesanyák közül öten adták azt a választ, hogy pár percig tart. Az önkitöltős kérdőívben rákérdeztem arra is, hogy orvost szükséges-e hívni, vagy kórházba szállítani a gyermeket, ha lázgörcs lép fel nála. A megkérdezett 15 édesanya szerint szükséges orvost hívni, és közülük ketten azt is a válasz mellé tették, hogy majd az orvos dönt arról, hogy kórházba utalja-e.
22
4.2.2. Védőnői kérdőívek eredményei: A védőnők részére készített kérdőív közül harmincegy érkezett vissza, melyek közül mind a harmincegy alkalmas volt az értékelésre. A megkérdezett védőnők közül tizenheten találkoztak már pályafutásuk során a lázgörccsel és tizennégyen csak valamilyen képzés keretén belül. 1. diagram:Védőnők munkába eltöltött évei 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0
Évek száma
3 hó - 5 év
6 -12 év
13-25 év
26-44 év
A harmincegy védőnő közülnyolcan dolgoznak 3 hó-5 év közötti idő intervallumban, öten dolgoznak 6-12 éve, kilenc 13-25 éve és végül kilencen 26-44 éve. 2. diagram: Védőnői területek
Terület
város vidék iskola vegyes
23
A megkérdezett védőnők 39 %-a városi területen dolgozik, 16 %-a vidéki területen,45 %-a pedig vegyes körzetben dolgozik. Vegyes körzet azt jelenti, hogy a vidéki vagy városi területen dolgozó védőnők gondozottjai között várandós, 0-6 éves korú kisgyermek és emellett 6-18 év közötti oktatási intézménybe
járó
gondozottjai
is
vannak.Iskolában
dolgozó
ifjúsági
védőnőkkel nem sikerült felvenni a kapcsolatot és kitöltetni a kérdőívet.
3. diagram:Gyermekek nem szerinti eloszlása
Nem szerinti eloszlás
Fiú Lány
A védőnők közül mindössze tizenkilencnek volt vagy van lázgörcsön átesett gondozottja. Ahogy a diagram is mutatja a lázgörcsön átesett gyermekek 68%a fiú, és mindössze 32%-a lány.
4. diagram:Gyermekek életkor szerinti eloszlása 4-6 éves
1-3 éves Gyerekek száma
7-12 hónapos
0-6 hónapos 0
2
4
6
8
24
10
12
A diagramból kiderül, hogy a lázgörcsön átesett tizenkilenc gyermek közül tizenegynek 1-3 éves kora között jelentkezett a lázgörcs. Kérdőívemben rákérdeztem arra is hogy azok a védőnők akik munkájuk során már találkoztak a betegséggel gondozottjaik körében,hogy mennyi ideje dolgoztak az első jelentkezésnél. A harmincegy védőnő közül 13 munkája során még nem, viszont valamilyen képzés keretén belül már találkozott a betegséggel. A maradék 18 védőnő közül három válaszolta azt, hogy 1 év vagy annál kevesebb ideje dolgozott, tízen 2-10 év elteltével találkoztak, a fennmaradó öt védőnő pedig, 10-25 éve dolgozott már, amikor az első lázgörcsös gyermeket gondozás alá vették.
Arra a kérdésre hogy milyen betegségre gondoltak a tünetek alapján azt a egyöntetűen azt a választ kaptam mind a tizennyolc védőnőtől hogy lázgörcs. Azon védőnők, akik még nem találkoztak pályafutásuk alatt a betegséggel, az a válasz született, hogy bár munkájuk során még nem, de valamilyen képzés keretén belül szereztek információkat a lázgörccsel kapcsolatban. Kérdéseim között szerepelt az is, hogy az első lázgörcsös eset felfedezésekor milyen tanácsokkal látták el a szülőket, hogy segítettek nekik. Erre a kérdésre adott válaszok szinte majdnem 100%-ban megegyeztek a tizennyolc védőnő elmondása alapján. A tizennyolc védőnő közül öten adtak csak minimálisan eltérő választ. A többi tizenhárom egyöntetűen a lázcsillapítást javasolta mind gyógyszeres, mind fizikális úton. Az az öt védőnő, akik kicsit másabb tanácsot adtak, a lázcsillapítás mellett azt javasolták, hogy bőven itassák a csecsemőt, kisdedet vagy kisgyermeket. Figyeljenek oda, hogy a gyermek láza ne legyen nagyon magas és emellett vagy orvoshoz irányították, vagy mentő hívását tanácsolták.
25
Rákérdeztem arra is, hogy a tapasztalatokban gazdag évek után milyen tanácsot adnának jelenleg azoknak a szülőknek, akiknek a családja már átélte korábban az eclampsiahyperpyreticát. A védőnők szinte 98 %-ban ugyanazt tanácsolnák, mint amit az első eset megtörténtekkor. Azonban a maradék 2 % amellett hogy ugyanazon információkkal segítene a szülőknek, egy pár jó tanácsot is mondana. Első és talán legfontosabb tanácsuk a védőnőknek az lenne, ha mindenki megőrizné a nyugalmát és nem esnének pánikba. Emellett nagyon jó tanács, hogy mindig legyen otthon görcsoldót tartalmazó lázcsillapító kúp.
Végül pedig rákérdeztem arra, hogy a lázgörcs miatt nem-e alakult ki valamilyen szövődmény a gyermeknél. Azon védőnők körében, akiknél már előfordult lázgörcsös gondozott, szerencsére a tizennyolcból tizenöt azt válaszolta, hogy nem alakult ki semmilyen szövődmény. Azonban három védőnő jelezte, hogy a gondozottjaik között sajnos a lázgörcs következtében agyi károsodás, tanulási akadályozottság és mentális retardáció alakult ki.
26
5. Következtetés Kutatásom során öt hipotézist állítottam fel, melyek a következőképpen alakultak. Az első hipotézisem az volt, hogy az édesanyák nem rendelkeznek kellő mennyiségű információval, a lázgörcs tüneteivel, a roham lefolyásával és kezelésével kapcsolatban. A kutatás során használt kétfajta kérdőív közül ezt csak
az
önkitöltős
kérdőív
igazolta.
Tehát
mondhatni,
hogy
a
válaszlehetőségekkel biztosított kérdőív ezt az állítást részben, míg az önállóan kitöltött kérdőív teljesen igazolni tudta. Második állításom úgy hangzott, hogy úgy gondolom a betegség előfordulása az egy éves életkorúnál fiatalabb csecsemőknél gyakrabban előfordul, mint az idősebbeknél. Ezen állításom nem igazolódott be. Az édesanyák és a védőnők részére készített kérdőív egyaránt igazolni tudta, hogy a lázgörcs előfordulása 1-3 év kor között a leggyakoribb. Harmadik állításom szerint a lázgörcs előfordulása, a fiúgyermekeknél gyakoribb előfordulást mutat, mint a lányoknál. Ezen állításom teljes mértékben beigazolódott mindhárom kérdőív alapján. Negyedik állításom szerint, a lázgörcs szövődményeként kialakulhatnak egyéb betegségek. Ezen állítás a lázgörcsön átesett gyermekek esetét tanulmányozta védőnői és szülői válaszok alapján. A védőnők részére készített kérdőívből, és az édesanyáknak szánt válaszlehetőségekkel biztosított kérőívalapján a válaszok 98 %-a az volt hogy nem alakul ki új betegség szövődményként. Azonban az a minimális 2 % válasza alapján epilepszia,agyi károsodás, mentális retardáció és tanulási visszamaradottság alakult ki. Ezáltal ezen állításom csak nagyon kis részben igazolódott be.
27
Ötödik állításom a védőnők munkásságára, szakmai felkészültségére vonatkozik. Azt állítom, hogy a védőnők megfelelő tudással rendelkeznek a betegséggel kapcsolatban életkortól függetlenül, és megfelelő tanácsokkal tudják segíteni gondozottjaikat a nehéz időben. A kérdőív eredményei ezt az állítást 100 %-ban alátámasztották. Tehát ez az állítás teljes mértékben beigazolódott.
28
6. Összefoglalás
A
védőnő,
a
családokhoz
legközelebb
álló
egészségügyi
dolgozó.
Kompetencia köre a várandósokra, gyermekágyas édesanyákra valamint az újszülöttre, csecsemőre, kisdedekre és kisgyermekekre terjed ki. Mindezek mellet a 6-18 éves oktatási intézménybe járó, illetve nem járó gyermekekre is figyelmet fordít. Akik e szakma elkötelezett hívei, bátran vallják, hogy a legszebb, legörömtelibb hivatást választották. Kutatásom fő célja az volt, hogy felkeressem azon édesanyákat, akik 6 éves, vagy annál fiatalabb gyermeket, kisdedet vagy csecsemőt nevelnek. Kutatni kívántam, hogy dolgozatom fő témájával, a lázgörccsel kapcsolatban milyen szintű tudással rendelkeznek. Mindezek mellett a védőnők tudására és felkészültségére is kíváncsi voltam. Kutatásom során az édesanyák körében azok az eredmények születtek, hogy bár már nagyon sokan hallottak a betegségről, így sincsenek teljesen megfelelő információk birtokában. A védőnők azonban nem okoztak csalódást, hiszen teljes mértékben tisztába vannak a lázgörcs tüneteivel, kezelésével és lefolyásával kapcsolatban. A szülőket bármikor képesek jó tanácsokkal ellátni, támogatni, megnyugtatni a nehéz időszakban. A szülők pedig igényt tartanak arra, hogy a védőnő, mint egy mankó, ott legyen mellette, támaszként, segítségként. Összegzés képen annyit említenék még meg, hogy a védőnő és a gondozottjai között lévő bizalmi kapcsolat nagyon fontos. A védőnő nem azért van,hogy keresztbe tegyen, vagy megmondja, mit nem csinálunk jól. Ő mindig csak azt veszi figyelembe, hogy lehetne a gyermeknek a legjobb feltételeket biztosítani az eredményes fejlődéshez.
29
7. Irodalmi jegyzék 1.DrSchuler Dezső: Gyermekgyógyászati diagnosztika és terápia, Medicina Könyvkiadó, Budapest,1988 2.Kerpel-Fronius
Ödön:
Gyermekgyógyászat,Medicina
Könyvkiadó,
Budapest, 1969 3.Kálmánchey
Rozália:
Gyermekneurológia,
Medicina
Könyvkiadó,Budapest,2000 4.Dr. Schuler Dezső: Gyermekgyógyászat,Semmelweis Kiadó,Budapest,1995 5.Maródi László: Gyermekgyógyászat,Medicina Könyvkiadó,Budapest, 2002 6.Nelson: A gyermekgyógyászat tankönyve I. kötet,Melania Kiadó,1995 1495-1496.o. 6. Dr. Kalmár Ágnes: Lázcsillapítás gyermekkorban,Gyermekgyógyászati Továbbképző Szemle 17. évfolyam, 2012 március 80-82.o. 7.Dr. med. Helmut Keudel: Gyermekbetegségek, Magyar Könyvklub 8.Dr. John B.P. Stephenson Dr. Kálmánchey Rozália:Gyermekneurológiai útmutató, Feudum Kft., 2006 9. Dr. Bogárdi Mihály: Beteg a gyermekünk, Medicina Könyvkiadó, 1994 10.
Dr.
Lakatos
Lajos:
Heveny
gyermekgyógyászati
betegek
kezelése,Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest,1996
Internetes irodalmi jegyzék 1. http://www.webbeteg.hu/cikkek/egeszseges/8692/lazgorcsot-okozhat-akombinalt-olta 2.http://napidoktor.hu/korkep/lazgorcs-gyermekkorban/
30
8. Köszönetnyilvánítás
Ezúton szeretném megköszönni konzulensemnek Dr. Velkey Imre neurológus főorvos úrnak a dolgozatom megírása során nyújtott hasznos ötleteket és tanácsokat. Köszönettel tartozom azon négy település védőnőinek, akiknek segítségével sikerült kitöltetnem az édesanyák között kiosztott szülői kérdőíveket. Szeretném megköszönni továbbá a védőnők segítségét és együttműködését a részükre készült kérdőív kitöltésében. Hálásan köszönöm a párom, a szüleim és a nagyszüleim támogatását, mely végig kísért e rögös úton.
31
9. Mellékletek (Védőnői kérdőív) Kérdőív Üdvözlöm! Puskás Szabina vagyok a Miskolci Egyetem Egészségügyi Karának végzős védőnő hallgatója.Kérdőívem a védőnők lázgörccsel kapcsolatos ismereteit, felkészültségét vizsgálja.A kérdőív kitöltése anonim módon zajlik. Az egyéni információk nem azonosíthatóak, az adatokat összesítve elemzem és mutatom be dolgozatomban. Előre is köszönöm az együttműködést, és a kérdőív kitöltésére áldozott idejét. 1.Életkora? ....................................................................................................... 2.Hány éve dolgozik védőnőként? ................................................................... 3.Milyen területen dolgozik?( Kérem, jelölje X-szel) o o o o
iskola vidék város vegyes (iskola-vidék, iskola-város)
4.Találkozott-e már pályafutása alatt a lázgörccsel? (Kérem, jelölje X-szel) o igen o nem 5.Pályafutása alatt hány alkalommal?( Kérem, jelölje X-szel) o o o o
5-nél kevesebbszer 10-nél kevesebbszer 10-20 eset 20-nál többször
6.Amennyiben nem találkozott pályafutása alatt : Tanulmányai során vagy tanulmányain kívül?( Kérem, jelölje X-szel) o Tanulmányaim során o Továbbképzés keretén belül o Önképzés keretén belül
32
7.Hány éve dolgozott védőnőként az első eset jelentkezésekor? .......................................................................................................................... 8.Milyen nemű gyermeknél jelentkezett a betegség leginkább?(Kérem, jelölje X-szel) o fiú o lány o vegyes 9.Milyen idős volt a gyermek, amikor a betegséget felfedezték?(Kérem, jelölje X-szel) o o o o
0-6 hónapos kor között 7-12 hónapos kor között 1-3 éves kor között 4-6 éves kor között
10.Milyen betegségre gondolt először? .......................................................................................................................... 11.Milyen tanácsokkal látta el az édesanyát? .......................................................................................................................... 12.Most milyen tanácsot adna? .......................................................................................................................... 13.Mi váltotta ki a gyermekből a görcsöt? .......................................................................................................................... 14.Alakult-e ki új betegség a lázgörcs szövődményeként ( Ha igen , betegség neve ) ..........................................................................................................................
33
( Szülői válaszlehetőségekkel biztosított kérdőív) KÉRDŐÍV Tisztelt Válaszadó! Puskás Szabina IV. éves védőnő hallgató vagyok a Miskolci Egyetemen. Szakdolgozatra készülő pályamunkám a gyermekkorban előforduló lázgörcsről írom. A kérdőív kitöltése anonim módon zajlik. Az egyéni információk nem azonosíthatók, pusztán összesítve elemzem és mutatom be dolgozatomban. A kérdőív kitöltése mindössze pár percet vesz igénybe.Kérem a kitöltéssel segítse dolgozatom megírását! 1.Hány éves? .................................................................................................... 2.Hány gyermeke van? .................................................................................... 3.Milyen idős a gyermeke/gyermekei? ............................................................ 4.Milyen neműek? ( Kérem, jelölje X-szel ) o Lány o Fiú o Fiú, Lány 5.Tud-e valamit a lázgörcs nevű betegségről?: (Kérem, jelölje X-szel ) o Még sosem hallottam róla o Igen, de minimális ismereteim vannak o Igen, a legfontosabb információkat tudom a betegségről 6.Előfordult e már a családban? : ( Kérem, jelölje X-szel ) o Igen o Nem 7.Amennyiben az előző kérdésre igennel felelt: Melyik gyermeknél és mikor jelentkezett? 34
.......................................................................................................................... 8.Amennyiben a 6. kérdésre a válasza nem volt: Előfordult e más idegrendszeri betegség? .......................................................................................................................... 9.Milyen tünete van a lázgörcsnek? ( Több válasz is lehetséges. Kérem, jelölje X-szel) o normál tudatállapot o magas láz o eszméletlenség o körkörös szemmozgás o rángatózó végtagok o habzó száj 10.Milyen kezelésre szorul a gyermek? ( Kérem, jelölje X-szel) o Kezelést nem igényelt o Gyógyszeres terápiára o Lázcsillapítás gyógyszer nélkül o Gyógyszeres és gyógyszer nélküli lázcsillapítás 11.Ismétlődött-e a betegség? o igen 1 éven belül o igen, de csak 1 év után o nem ismétlődött 12.Lázgörcs szövődményeként alakult e ki újabb betegség? ..........................................................................................................................
35
(Szülői önkitöltős kérdőív) Puskás Szabina végzős védőnő hallgató vagyok a Miskolci Egyetemen. Szakdolgozatra készülő pályamunkám a gyermekkorban előforduló lázgörcsről írom. A kérdőív kitöltése anonim módon zajlik. Az egyéni információk nem azonosíthatóak, pusztán összesítve elemzem és mutatom be dolgozatomban. A kérdőív kitöltése mindössze pár percet vesz igénybe. Kérem, a kitöltéssel segítse dolgozatom megírását! 1.Hány éves ön? ............................................................................................... 2.Hány gyermeke van? .................................................................................... 3.Milyen idős/ idősek és milyen nemű/ neműek a gyermeke/ gyermekei? (Kérem írja az életkor mögé milyen neműek) .......................................................................................................................... 4.Hallott-e már a lázgörcs nevű betegségről?(Kérem, jelölje X-szel) o igen o nem 5.Előfordult-e a családban?(Kérem, jelölje X-szel) o igen o nem 6.Ha igen melyik gyermekénél és mikor? (Kérem, azt az életkort tüntesse fel, amikor előfordult, és jelölje meg a gyermek nemét is) .......................................................................................................................... 7.Tudja-e milyen tünetei vannak a lázgörcsnek? .......................................................................................................................... .......................................................................................................................... 36
8.Mennyi ideig tart lázgörcs esetén a roham? .......................................................................................................................... 9.Milyen kezelést igényel a lázgörcsön átesett gyermek? .......................................................................................................................... .......................................................................................................................... 10. Szükséges-e lázgörcsön átesett gyermekhez orvost hívni vagy kórházba szállítani? ..........................................................................................................................
37
