BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Levelező tagozat Nemzetközi marketing szakirány
LAKOSSÁGI VEZETÉKES TELEFÓNIA SZOLGÁLTATÁS INDÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI ÉS FELTÉTELEI A PANTEL RT-NÉL
Készítette: MARTON GYÖRGYI
Budapest, 2004
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
2
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
Tartalomjegyzék Bevezetés
4
I. Környezeti elemzés
5
I/1 Jogi környezet
5
I/2 Gazdasági környezet
9
I/3 Társadalmi környezet
10
I/4 Technológiai környezet
10
II. Versenykörnyezet elemzése
12
II/1 Piaci trendek
12
II/2 Piaci szereplők
16
Vezetékes szolgáltatók
16
Mobilszolgáltatók
24
Alternatív szolgáltatók
27
Új belépők
30
Internetszolgáltatók
32
Kábeltelevízió szolgáltatók
33
III. Szállítók alkupozíciója
36
IV. Helyettesítő termékek és szolgáltatások
39
V. Fogyasztói szokások Magyarországon
41
VI. Kutatás
43
Kutatás kiértékelése
44
VII. A PanTel belépési lehetőségei a vezetékes telefon piacra
52
A PanTel bemutatása
58
A PanTel bemutatása a marketing mixen keresztül
59
Következtetések
66
Irodalomjegyzék
68
I.melléklet
69
II.melléklet
70
III.melléklet
71
3
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
Bevezetés Dolgozatom témájául hazánk egyik vezető alternatív telekommunikációs szolgáltatója, a PanTel Rt vezetékes piacra lépési lehetőségeinek vizsgálatát választottam. Bár nem ezen a területen dolgozom, mint elégedetlen lakossági fogyasztót, már hosszú ideje foglalkoztat, hogy vajon miért nem tehetem meg a XXI. század állampolgáraként, hogy a jelenlegitől jobb, olcsóbb vagy akár szimpatikusabb szolgáltatót választhassak, úgy, mint azt a legtöbb egyéb szolgáltató esetében megtehetem. Dolgozatomban ismertetem a 2003-ban elfogadott új Elektronikus Hírközlési Törvény jelentőségét a telefonszolgáltatások piaci versenyének élénkítésében, bemutatom azokat a piaci szereplőket, akik aktív résztvevői a lakossági vezetékes telefonpiacnak illetve azokat az alternatív telekommunikációs és egyéb szolgáltatókat, melyek jelenlegi tevékenységükkel, szolgáltatásaikkal befolyásolják illetve a jövőben befolyásolhatják a távközlési szektor piacának alakulását. Bemutatom a PanTel Rt. tevékenységét, szolgáltatásait, a gyűjtött szekunder információk valamint piackutatásom kiértékelése alapján pedig képet formálok a szolgáltató vezetékes piacra lépési lehetőségeiről és ezek megvalósításának költségbeli és technológiai realitásáról. Úgy gondolom, dolgozatom következtetései nemcsak a PanTel Rt. esetében igazak, hanem a hazai vezetékes lakossági piacra belépni vágyó telekommunikációs és egyéb szolgáltatók helyzetére is általánosíthatók.
4
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
I. Környezeti elemzés I/1 Helyzetelemzés (Jogi környezet) A távközlési liberalizáció hazánkban1 2002-ben már egyre inkább látható volt, s mára már bebizonyosodott, hogy a lakosság és a szakemberek korábbi várakozásai a 2001. december 23-tól életbe lépő vezetékes telefon-piac megnyitásával kapcsolatban túlzónak bizonyultak. Ettől a naptól még nem számíthattak változásra a hazai telefonálók: sem a távolsági, sem nemzetközi, sem helyi hívásaik során nem választhattak még új szolgáltatókat. A piacnyitás szimbolikus volt. A jogi, műszaki, piaci feltételek csak fokozatosan és később valósultak/valósulnak meg. A hazai nagyvállalatok2 közel kétharmada (65%), a középvállalatok több mint fele (54%) 2002 első félévében ugyan kapott személyre szabott ajánlatot vezetékes telefonszolgáltatásra, pontosabban bizonyos hívásirányokban (belföldi távolsági és/vagy mobil és/vagy nemzetközi relációban) elérhető megtakarításokra, ennek ellenére a többség (a nagyvállalatok 66%-a, a középvállalatok 85%-a) egyáltalán nem érezte a vezetékes telefonpiac 2001. év eleji liberalizációjának előnyét, s ez az arány még magasabb volt a mikro- és kisvállalatok esetén (90 %)3. Mivel a több vezetékes szolgáltató igénybevételének valószínűsége a cégnagysággal együtt drasztikusan csökken, az alternatívok ajánlatai ezidáig csak a jelentősebb nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező közép- és nagyvállalati szegmensre koncentráltak. Ugyanakkor a mikro- és kisvállalati szegmensben továbbra is jelentős igény mutatkozik a mobil- és távolsági hívásirányú megtakarításokra. Ahhoz azonban, hogy kisebb hívásforgalom mellett is megérje az alternatív szolgáltatónak ezeket a cégeket kiszolgálni, illetve a távolsági és mobilirányokban is érezhető megtakarítást tudjanak kínálni, az összekapcsolási szerződések feltételeinek megváltoztatására volt szükség. A liberalizáció hatása a lakossági szolgáltatások területén eddig még kevésbé volt érzékelhető. Magának a távközlési liberalizáció tényének ismertsége ugyan a 2001. júniusában mért 68%ról 2002 novemberére 76%-ra emelkedett, vagyis a vezetékes telefonvonallal rendelkező háztartások háromnegyede számára ismertté vált a szabad szolgáltató választás ténye, azonban a Bell Research kutatásai arra is fényt derítettek, hogy a telefontársaságok elsődleges célpontját 1
Forrás:Telecomputer: 4.évfolyam, 07.szám, 1999. Április 19. Forrás: Magyar Infokommunikációs Jelentés 2002. 2 3 Magyar Infokommunkikációs jelentés (2002.02.hó) 5 2
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
jelentő - átlag feletti telefonszámlával rendelkező - budapesti háztartások liberalizációval kapcsolatos ismeretei igencsak felszínesek. A telefonkiadásokat viselő háztartásfők 56%-ának még ma sincs fogalma arról, hogy a liberalizáció milyen szolgáltató-választási szabadságot is jelent. A budapesti telefon-előfizetők 71%-a nem hallott egyetlen szolgáltatóról sem, amely előhívószám tárcsázásával megtakarítást kínálna a vezetékes telefondíjakból belföldi távolsági, mobil vagy nemzetközi hívások esetén. Nem is csoda, hiszen a potenciális ügyfelek 90%-át nem kereste meg egyetlen szolgáltató sem személyesen, sem telefonon, sem levélben, amelyben tájékoztatta volna a lehetőségről. A tények is a fentieket igazolják: 2002. novemberében, közel egy évvel a vezetékes távközlési piac nyitása után csupán 7600 háztartás vett igénybe alternatív távközlési szolgáltatót belföldi távolsági, nemzetközi vagy mobil hívásirányban négyjegyű előhívószám tárcsázásával, amely 2001-ben a lakásokba kötött fővárosi fővonalak 660 ezres számához viszonyítva, mindössze az előfizetők 1%-át tette ki, és ez az arány még napjainkig sem nőtt jelentősen. Új Hírközlési törvény Nyilvánvalóvá vált, hogy a hírközlési piac liberalizációja hazánkban az új elektronikus hírközlési törvény elfogadásával teljesedhet ki 4 A kormány 2003 novemberi ülésén benyújtotta a parlamentnek az elektronikus hírközlésről szóló törvény tervezetét, amit az 2003.11. 24-én el is fogadott. 5 „Az Országgyűlés az információs társadalom elektronikus hírközlési infrastruktúrájának továbbfejlesztése, a fogyasztók megbízható, biztonságos, megfelelő minőségű és lehető legalacsonyabb díjú elektronikus hírközlési szolgáltatásokkal való ellátása érdekében, az elektronikus piacon a hatékony, az alkalmazott technológiától független verseny biztosítása, valamint az európai közösség jogszabályainak való megfelelés céljából az elektronikus hírközlésről a következő törvényt alkotja””6 olvashatjuk a 2003. évi elektronikus hírközlésről szóló törvény első soraiban, mely sorok megnyitották az utat a valódi verseny előtt.
4
Forrás: www.terminal.hu: A liberalizásió lépcsőfokai Forrás: www.terminal.hu: A liberalizásió lépcsőfokai 6 Forrás: 2003.évi C.tv az elektronikus hírközlésről 5
6
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
A törvény céljai és alapelvei között szerepel7: -
„az információs társadalom elektronikus hírközlési infrastruktúrájának fejlesztését és az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások és új technológiák elterjedését elősegítő kiszámítható, átlátható, az alkalmazott technológiától független, versenyt segítő szabályozás megteremtése; annak biztosítása, hogy a fogyasztók „a hírközlési szolgáltatók illetve szolgáltatások között szabadon választhassanak, és dönthessenek, hogy mely hálózatot, szolgáltatót, illetve szolgáltatást kívánják igénybe venni”8
-
„az egységesülő elektronikus hírközlési piacokon a versenyt torzító vagy korlátozó akadályok felszámolása, és a hatékony verseny továbbfejlődésének elősegítése”9
-
a
piaci
résztvevők
szabadságát,
jogait,
kötelezettségeit,
esélyegyenlőségét,
érdekérvényesítési lehetőségét és új szereplők piacra lépését biztosító jogi és gazdasági környezet kialakítása, így különösen a jelentős piaci erővel rendelkezők befolyásának - a hatékony piaci verseny kialakulásához és fenntartásához szükséges mértékű - differenciált ellensúlyozása, valamint annak biztosítása, „hogy a piaci résztvevők a versenytársak érdekeit tiszteletben tartva, az üzleti tisztesség követelményeinek megfelelően folytassák tevékenységüket”10 A törvény szabályozza a jelentős erővel rendelkező szolgáltatók kötelezettségeit a kiskereskedelmi és nagykereskedelmi piacokon. Ezek közül a piacra lépés lehetőségeinek szempontjából a legfontosabbak: -
Az előfizetői hurok részleges vagy teljes átengedése11, amely a kötelezett szolgáltató tulajdonában lévő helyi hurokhoz vagy helyi alhurokhoz való hozzáférés biztosítása valamely jogosult szolgáltató számára,
amely során a helyi huroknak vagy helyi
alhuroknak teljes, vagy a ténylegesen szolgáltatásra igénybe vett frekvenciasávon belüli 7
Forrás: : 2003.évi C.tv; 2.§ Forrás: 2003.évi C.tv az elektronikus hírközlésről 9 Forrás: 2003.évi C.tv az elektronikus hírközlésről 10 Forrás: 2003.évi C.tv; 150.§ (1) 11 Forrás: 2003.évi C.tv az elektronikus hírközlésről 8
7
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
frekvenciasáv használatát engedik át. Ez a szabályozás lehetővé teszi, hogy a vevő akár hívásonként szabadon eldönthesse, hogy mely telefontársaság szolgáltatását veszi igénybe. A versenyt korlátozná, ha az új szolgáltatások igénybevételéhez új vezetékeket kellene a végfelhasználókhoz bevezetni, hisz ez a legtöbb esetben gazdaságosan nem valósítható meg. Ezért van szükség arra, hogy az új szolgáltatók a meglévő helyi szakaszt használva egyszerűen nyújthassanak szolgáltatásokat, elkerülendő a párhuzamos infrastruktúra kiépítését. A Matávnak az ország különböző területein 1200 telefonközpontba, a saját ingatlanjaikra kell beengedni a versenytársakat - megfelelő technológiai szabványoknak megfelelően - ahhoz, hogy végfelhasználókhoz más társaságok is eljuthassanak. A törvény pontosan rögzíti azt, hogy ezen helyi infrastruktúra bérletéért az inkumbens szolgáltatók mennyit kérhetnek el (költségalapú kalkuláció). -
A hálózatok összekapcsolása, amely nyilvános elektronikus hírközlő hálózatok tulajdonvagy használati jogával rendelkező szolgáltatók között jön létre. Mivel egyazon földrajzi területen több társaság is kínálhatja szolgáltatásait, szükség van a szolgáltatók hálózatainak összekapcsolására. Annak érdekében, hogy ez gazdaságilag is működőképes legyen, az inkumbens szolgáltatók összekapcsolási áraikat költségalapon kell, hogy meghatározzák, és azt a NHH12 el kell, hogy fogadja. Ezen árak alkalmazása kötelező érvényű az inkumbens szolgáltatókra. A végső szabályozás szerint a országos szolgáltatásnál, legalább három különböző földrajzi ponton kell csatlakozni a meglévő hálózathoz, és a csatlakozás nem okozhat aránytalanul nagy terheket a fizikai hálózat üzemeltetőjének. Tehát az új belépők csak úgy használhatják mások hálózatait, amennyiben már nekik is van egy bizonyos méretű rendszerük. Jelenleg négy - a MATÁVtól független - gerinchálózat működik, amelyeket természetesen bérbe is lehet venni, adott esetben. Ezek: az Antenna Hungária, a GTS, a Pantel, és az INVITEL gerinchálózata. A fenti szabályozásra azért van szükség, mert ha megengednék, hogy egy új társaság szinte nulla infrastruktúrával, csak a már meglévő társaságok hálózatát olcsón bérbe véve nyújtson szolgáltatást (szolgáltatás alapú verseny), az nem ösztönözné a már meglévő hálózattal rendelkező cégeket a további fejlesztésre. A teljes hálózatkiépítés pedig az új szereplők belépését lehetetlenítené el.
-
A számhordozhatóság szabályozása jelenti a liberalizáció utolsó lépését, mely lehetővé teszi a vezetékes és május 1-től a mobil telefonszámok hordozhatóságát szolgáltató váltás 8
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
esetén.13 Ahhoz, hogy különböző szolgáltatók szolgáltatásait egyszerre igénybe vehessük, szükség van arra, hogy legyen egy telefonszámunk, tehát egy "alapelőfizetéssel" kell rendelkezni. 2004-ig azonban ha teljesen új szolgáltatóval kívántunk kapcsolatba lépni az alapszolgáltatások területén is, akkor ezt megtehettük, de régi telefonszámunkat elveszítettük (természetesen kaptunk újat a másik szolgáltatótól). Ma már azonban régi telefonszámunkat megtartva válthatunk szolgáltatót mind a vezetékes, mint a mobil szolgáltatók esetében.
I/2 Gazdasági környezet Hazánkban a magyar gazdaság -tavaly ősszel kezdődött- export- és beruházás orientált élénkülése enyhe mértékben, de tovább folytatódik. Az EU-csatlakozás egy csaknem másfél évtizedes folyamat lezárását és egyben egy új szakasz nyitányát jelenti. Felgyorsíthatja és olyan területekre is kiterjesztheti a piacgazdasági változásokat, modernizációs folyamatokat, ahol azok eddig kevésbé érvényesültek. Az ipari termelés volumene immár fél éve átlagosan havi 10%-kal bővül, idén az első két hónapban 9,8%-kal volt magasabb a 2003. januárfebruárinál.14 Az előző év azonos hónapjához viszonyított infláció a februári 7,1% után márciusban 6,7%-ra csökkent, de a következő hónapokra ennél magasabb, az év végére azonban ismét csökkenő inflációt jósolnak a szakemberek.15 A reálkeresetben nem történt javulás, összességében 0,4%-kal haladta csak meg a tavalyit. A fogyasztói árak 2004. januármárciusban 6,8%-al voltak magasabbak az előző év azonos időszakához képest. A foglalkoztatottak
száma
valamelyest
bővült
2003.
decemberéhez
mérten,
de
a
munkanélküliségi ráta 6 %-os és 2004-re vonatkozóan sincsenek optimista előrejelzések ennek javulásával kapcsolatosan. Az utóbbi időszakban egyre több multinacionális és egyéb vállalkozás vonult ki hazánk területéről és helyezi át székhelyét olyan országokba, ahol olcsóbb a munkaerő illetve sok közepes méretű vállalkozás építi le dolgozói létszámát azért is, mert nem tud megbirkózni az állam által rárótt, megnövekedett bér és egyéb járulékos terhekkel. Összességében elmondhatjuk, hogy bizonytalan jövőkép jellemzi hazánk gazdaságát, az üzleti szektorban és fogyasztói oldalon egyaránt várakozás figyelhető meg. Ez a lakosság visszafogottabb 12
Nemzeti Hírközlési Hatóság Forrás: 2003.évi C.tv; 14 Forrás: www.gki.hu: A GKI Gazdaságkutató Rt. prognózisa a magyar nemzetgazdaság 2004. Évi folyamatairól (2004.05.03) 15 Forrás: www.ksh.hu: A KSH jelenti: Gazdaság és Társadalom 2004. február 9 13
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
fogyasztását vonja maga után, ami a telefónia piacán csökkenő kereslettel és csökkenő beszélgetési idővel járhat, valamint az Internet használat dinamikus növekedését is visszavetheti. A vállaltok és a lakosság is egyre árérzékenyebb, s ez külön megnehezíti a szolgáltatók számára egyrészt az ügyfélkör megtartását és új ügyfelek szerzését is. I/3 Társadalmi környezet Magyarország népessége - bár 2003-ban némi növekedés volt tapasztalható - folyamatosan csökkenő tendenciát mutat. Hazánk öregedő társadalomnak számít, jelentősen megnövekedett az időskorúak, különösen a nyugdíjasok részaránya Ez a tendencia nem túl kedvező sem a vezetékes, sem a mobil piac számára, hiszen szolgáltatásaik, főként a fiatal korosztályoknak és családoknak szólnak. Ez elsősorban az internetezést érinti, amely a legdinamikusabban fejlődő kommunikációs ágazat hazánkban. 2001 óta tulajdonképpen megduplázódott az Internet előfizetések száma.16 A hagyományos családmodell is átalakult, amely a telefonálási szokások megváltozását is maga után vonja. Jelentősen nőtt a karrierorientált, független egyedül élő férfia és nők száma, s a házasságkötések száma az 1960-70-es évekhez képest a felére csökkent. Egyre kevesebb az ún. hagyományos család, amely a vezetékes telefon egyik fő célpiaca. I/4 Technológiai környezet17 Hazai viszonylatokban a távközlési szektorra egészen a kilencvenes évekig nagyfokú elmaradottság volt jellemző. Az 1980-as évek közepéig a beruházási forrásoknak évente kevesebb, mint 1%-a jutott ezirányú fejlesztésekre, miközben a nemzetközi elmaradottság felszámolásához évi 2,5-3%-os beruházási részarányra lett volna szükség. A távközlési fejlesztés hiánya hamarosan súlyos mennyiségi hiányok kialakulásához vezetett. A potenciális előfizetők várakozási ideje meghaladta a 10 évet. (1. táblázat)
16 17
Forrás: www.ksh.hu: Posta és Távközlés. Forrás: Major Iván: A távközlés privatizációja 10
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
Megnevezés
1950
1960
1970
1980
1985
1990
Távbeszélő fővonal/ 100 lakos
1,18
2,44
3,87
5,76
6,97
9,60
8,3
5,1
4,5
3,7
6,2
71,5
78,0
86,0
87,2
93,5
A fővonalak számának átlagos évi növekedési n.a üteme (%) Automatizáltsági fok (%) 1.
n.a
táblázat: A 100 lakosra jutó távbeszélő- fővonalak száma és a központok automatizáltsági foka Magyarországon 1950 és 1990 között
A nyomasztó hiány okozta a hazai távközlési hálózatok azon sajátosságát, hogy a nyilvános vezetékes távbeszélő-hálózat mellett egyre-másra jöttek létre a különböző országos szervek és vállalatok saját ún. zártcélú hálózatai. Ilyen hálózattal rendelkezett a BM és a HM, de a Villamos Művek, a MÁV, de még számos országos vállalat, intézmény is.18 Gyökeres változások ebben az iparágban 1988 után kezdődhettek meg, amikor a nyugati országok által alkalmazott technológiai tilalmi listák fokozatosan rövidültek, a fejlett ipari országok beruházási kedve megnőtt, s ezáltal technikai szempontból megnyílt az út a hazai távközlés előtt a fejlett telekommunikációjú államokhoz való gyorsított felzárkózásra Az
1990-es
választások
után
a
MATÁV
új
vezetése
is
hozzálátott
digitális
távbeszélőközpontokra és optikai kábelekre épülő országos távbeszélő gerinchálózat kiépítéséhez, amely alapját képezte minden további fejlesztésnek. A fővonalak számának növekedése átlagosan meghaladta a 10 %-ot és az összes beszélőhely száma is jelentősen bővült. Mindezek hatására az 1980-as években még igen elmaradott távközléssel rendelkező ország 1990-es évek második felére a közepes fejlettségi szintre jutott. A MATÁV fejlesztései azonban mégsem voltak elég gyorsak ahhoz, hogy kielégítsék a megnövekedett fogyasztói igényeket s ezzel akadályozzák ma már legnagyobb vetélytársuk, a mobiltelefonok elterjedését. A mobil rádiótelefon hálózat tulajdonképpen már az 1980-as években működni kezdett hazánkban, gyors bővülés viszont akkor kezdődött, amikor 1993-ban két szolgáltató is koncessziós jogot nyert a 900 Mhz-es GSM szolgáltatások nyújtására: azóta piaci terjeszkedésük töretlen. A technológia gyors fejlődése tehát áthidalta a fizikai hálózat hiányát. A magas költségek és tarifák miatt azonban még mindig nagy a fogyasztói igény a kevesebb kiadással járó, vezetékes vonalakra. Ennek fejlesztése azonban a magas fejlesztési és kiépítési költségek miatt nem éri meg sem a MATÁV-nak, sem az alternatív távközlési szolgáltatóknak. A PanTel kivételes helyzetben van a vezetékes piacon azáltal, hogy a MÁV nyomvonalain kezdhette meg saját 18
Forrás: Major Iván: A távközlés privatizációja 11
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
optikai hálózatának kiépítését. Ma a PanTel 3700 kilométer hosszú, világszínvonalú optikai szálas hálózata Magyarország egyetlen országos alternatív távközlési infrastruktúrája, amely biztosítja minden megyeszékhely optikai elérését és több mint 90 város, valamint 20-30 kilométeres sugarú körzetük mikrohullámú lefedését. A technológiai fejlődés egyenlőre azonban csak a már meglévő hálózatok magasabb színtű kihasználását teszi lehetővé. Ilyenek az ISDN és az ADSL kifejlesztése, valamint az IP technológia megjelenése. A telekommunikációs iparban a technológia fejlődése rendkívül gyors, s nap mint nap új lehetőségekre nyílik kilátás ebben a szektorban. Egyre komolyabb fejlődést értek el a mobilszolgáltatók a GPRS és a WLAN nyújtotta technológiákban, a vezetékes piacon pedig új lehetőségként kecsegtet a kábelen keresztüli telefonálás. A telekommunikációs ágazat hazánk és a világ legdinamikusabban fejlődő szektora, a különböző vállaltoknak a legújabb fejlesztésekkel és világszínvonalú technológiákkal kell rendelkezniük, hiszen enélkül nem tudnak versenyképes szolgáltatók maradni a piacon.
II. Versenykörnyezet elemzése II/1. Piaci trendek
A távközlési piac mérete az elmúlt több mint 10 év alatt mintegy 32-szeresére növekedett. Az 1990-es évek elején a növekedés üteme jellemzően 40-60 % körüli volt, de az évtized második felében is 20 % felett maradt. Az utóbbi néhány évben lassult a növekedés üteme – ennek oka elsősorban a vezetékes telefónia piacának fokozatos telítődése. Ezt a mobiltelefónia az üzleti kommunikáció és az Internet térhódítása bizonyos mértékig képes volt ellensúlyozni, hosszú távú előrejelzésekbe azonban a szakértők sem mernek bocsátkozni. A vezetékes piac alakulása hazánkban 19 1. A bekapcsolt fővonalszám gyakorlatilag 2000. utolsó negyedéve óta összességében csökkenő tendenciát mutat. A csökkenés mértéke 2003. negyedik
negyedévétől
negyedévente kb. 20.000 körüli csökkenést jelent (1.ábra) Az összes fővonalszámon belüli arány is változó tendenciát mutat: a fővonalszám több, mint 3/4-ét alkotó egyéni fővonalak száma csökkent 21.000-el, az üzleti fővonalak száma viszont 7000-el nőtt. Az egyéni
19
Forrás:Hírközlési Felügyelet: Negyedéves monitoring jelentés-2002/I.negyedév 12
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
fővonalak csökkenése a mobil szolgáltatók akcióinak és tevékenységének hatásaként tudható be. 2. A vezetékes szolgáltatók részesedése a bekapcsolt fővonalak számából jóformán 2001 utolsó negyede óta változatlan, ami főként annak tudható be, hogy még nem kezdődött meg a verseny a vezetékes piacon. Ennek az aránynak a megváltozására talán már idei évtől lesz esély. (1.ábra)
1. Ábra: Bekapcsolt fővonalak száma (ezer) 2003 3.negyedév 3900 3800 3700 3600 3500 3400 3300 3200
3 726 3 728 3 741 3 760 3 575
3 798 3 777
3 750 3 728 3 742 3 736 3 717
3 630
3 681 3 666 3 642
3 619 3 612
3 409
3. Az ISDN vonalak száma és aránya az összes fővonalból 1999 óta mintegy nyolcszorosára nőtt. Ez összességében a fővonalak csökkenő és az ISDN vonalak növekvő arányának tudható be. Az ISDN csatornák száma a 2003. 4. negyedév végén 600.000 körül alakult. (1.melléklet)20 4. A kezdeményezett hívások összidőtartama csökkenő tendenciát mutat, mivel 2002 hasonló időszakához viszonyítva 3%-kal kevesebb. A beszélgetések időtartama szintén csökkent, kb.8 %-al. Amennyit vesztettek részarányukból a helyi beszélgetések, annyival nőtt az Internet hívások aránya. 2003 harmadik negyedében már az Internet-forgalom tette ki az összes hívásidő csaknem egyharmadát.
A vezetékes- egyéni Internet-hívások
összidőtartama 17%-al nőtt a megelőző évhez képest, az üzletiek időtartama viszont 4%-al csökkent. ( A vezetékes fővonalak számának és az egy fővonalra jutó kezdeményezett hívások alakulását a 2001 és 2003-as években a 2. melléklet tartalmazza. )
20
Forrás: www.hif.hu: Negyedésves monitoring jelentés (2003/4q) 13
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
2. Ábra: Vezetékes szolgáltatók részesedése a fővonalakalapján 2003/II.név
Matáv 79%
Hungarotel 5% Monortel 2%
INVITEL 12%
Emitel 2%
Mobilpiaci trendek hazánkban 1. 2003. harmadik negyedév végére a mobil előfizetések száma meghaladta a 7,57 milliót. Az előfizetések száma továbbra is emelkedik, a növekedés abszolút értékben azonban elmarad a megelőző év azonos időszakától.(3.ábra) A 7,57 millió aktív SIM kártyából a pre-paid előfizetések száma nagyon magas, arányuk 78,42%. Ezek a csomagok nagyon népszerűek a fogyasztók körében, s annak ellenére is tartós bővülés jellemzi ezt az ágazatot, hogy a szolgáltatók e bevétel szempontjából kiszámíthatatlan szolgáltatást igyekeznek leépíteni, s a biztosabb post-paid előfizetések számának növelésére helyezik a hangsúlyt. 2. Az előfizetések megoszlása a szolgáltatók között nem változott jelentősen az elmúlt időszakban: a Westel Mobil Rt. és a Pannon GSM Rt. uralja a magyar piac közel 84,04%át, de folyamatosan csökkenő mértékű, mivel a Vodafone részaránya az előfizetésekből. folyamatosan növekszik 3. A hálózatokon lebonyolított beszédforgalom percben számítva 3,5%-kal növekedett. Az elmúlt években tapasztaltaknak megfelelően elsősorban a saját és más mobilhálózatba irányuló beszédforgalom nőtt jelentősebben. A növekvő számú mobil előfizetések hatására a mobil hálózatokban bonyolódó forgalom további emelkedése várható.
14
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 3.ábra:Aktív mobil előfizetések alakulása (ezer db) 2003 III.név 8000 7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0 /I 03 II.
. /II 03
/I. 03 . /IV 02 I. /II 02 . /II 02 /I. 02 . /IV 01 II.
/I 01
. /II 01
/I. 01 . /IV 00 I. /II 00 . /II 00 /I. 00 . /IV 99 I. /II 99 . /II 99 ma /I. s zá 99 sek et é fiz Elő
4. A mobilbeszélgetések időtartama jelentősen növekedett, ami 1,34 perces átlagos beszélgetés hosszat jelent. Ebben feltehetően az is szerepet játszik, hogy a PannonGSM 2003 szeptemberétől a másodperc alapú számlázásról áttért a félperc alapú számlázásra, emiatt a hívások mért és számlázott átlagos forgalma a tényleges beszélgetési idő hosszánál nagyobb mértékben nőtt. A növekedés ellenére a mobil hívások átlagos hossza még mindig jóval alatta marad az átlagos vezetékes híváshossz (3,00 perc) értékének. 5. A mobilszolgáltatók új MMS szolgáltatása dinamikus bővülést mutat. 2003-ban számuk 273 319 volt, ami 186 %-os növekedést jelent. A GPRS szolgáltatás felhasználói köre is 60%-os növekedést mutatott 2003. 4. negyedévére a megelőző év azonos időszakához képest. 6. A Bell Research kutatásai alapján Magyarországon az 1 vagy több főt foglalkoztató magyarországi gazdálkodó szervezetek mintegy 81%-a rendelkezett legalább egy céges mobiltelefon-előfizetéssel 2003. első negyedévben. A nagy- és középvállalati szférában (50 vagy több főt foglalkoztató cégek már csak elvétve találunk olyan vállalatot, amely telekommunikációs infrastruktúrájában nem jelenik meg a mobiltechnológia, és a kisvállalatok körében (10-49 fős cégek) is 92%-os a penetráció. A mikrovállalati szférában (10-49 fős cégek) mért 81%-os ellátottsági mutató is figyelemre méltó, különösen annak fényében, hogy a tulajdonosi-menedzseri funkciók jellemző összeolvadása miatt ebben a szférában még gyakoriak a lakossági előfizetések. A Magyar Infokommunikációs Jelentés alapján a vállalati szférában minden negyedik alkalmazottra jut egy mobiltelefon-előfizetés, ez a mutatószám azonban a cég méretétől is alapvető mértékben függ.
15
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
Tarifák alakulása hazánkban. A telefonszolgáltatások tarifái az elmúlt 10 év folyamán 1955-ben nőttek a legnagyobb mértékben az előző évhez képest. Azóta összességében csökkenő tendenciával emelkednek. Egészen 1999-ig az előfizetési díjak nagyobb mértékben emelkedtek, mint a fogyasztói árak általában, 2000 óta ez azonban megfordult. Az egy főre eső telefonköltségek 2002-re a 2001-es értékekhez képest mintegy 10%-al nőttek, összességében 1995-höz képest viszont ez több, mint 3-szoros emelkedést jelent. Az előző év hasonló időszakához képest a telefonszolgáltatási árak mintegy 2%-al csökkentek, míg a fogyasztói árak csaknem 5%-al nőttek.21 Nemzetközi viszonylatban hazánk vezető helyet foglal el mind a lakossági, mind pedig az üzleti vezetékes telefonszolgáltatási kiadásokat illetően. A lakossági összkiadások mintegy 40%-al, az üzleti összkiadások pedig 123%-al haladják meg az EU átlagot, ami rendkívül magas. Ezen belül azonban a fix költségek EU átlag alattiak és a forgalmi költségek azok, melyek jóval magasabbak az EU-tagországok átlagánál. (1. Melléklet: Lakossági vezetékes telefonszolgáltatási kiadások ÁFA nélkül, Euro/hó) II/2. Piaci szereplők Vezetékes szolgáltatók A hazai vezetékes piac 5 szolgáltató között oszlik meg (4.ábra) , ezek a MATÁV Rt., az INVITEL, a Monortel, az EMITEL és a Hungarotel. Ezen szolgáltatók közül tulajdonképpen a MATÁV és az INVITEL a legjelentősebb szolgáltatók hazánkban. Az alternatív szolgáltatók és az új piaci belépők, így a PanTel számára is ez a két szolgáltató jelenti a fő versenytársakat a vezetékes telefónia piacán.
21
Forrás: Nemzeti Hírközlési Hatóság: Negyedésves monitoring jelentés (2003/III) 16
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
4.ábra: Távbeszélő szolgáltató egyetemes szolgáltatási szerződések szerinti szolgáltatási területei 2003-ban22
A MATÁV RT.23 jelentős piaci pozícióval bír a magyar távközlési piacon, s piacvezető minden fő üzletágban Magyarország 54 primer körzetéből a koncessziós pályázat keretében 5-öt nyert meg. A szolgáltató a Deutsche Telekom 59 %-os tulajdonában van, tulajdonrészének 25 %-a külföldi intézmények, 14%-a hazai, és 2%-a egyéb intézmények kezében van. A MATÁV Rt. 2001 óta Magyarország vezető mobilszolgáltatójának, a Westel Rádiótelefon Kft.-nek is a tulajdonosa. Egyéb hírközlési érdekeltségei: Axelero Rt.(100%), Matávcom Kft.(100%), MatávkábelTv Kft.(100%), Egertel Rt.(100%), Első Pesti Telefontársaság Rt.(80%), Emitel Rt.(100%), Hunsat (50%), Maktel (51%), RTL Televízió Rt. (25%), Westel Rádiótelefon Kft. (100%), Westel Mobil Távközlési Rt. (100%) A vezetékes távközlés terén tapasztalható technológiai verseny és az új hírközlési törvény által kialakuló piacnyitás új kihívások elé állította a
24
a MATÁV-ot is. A szolgáltató folyamatos
fejlesztésekkel próbálja felvenni a versenyt az új kihívókkal szemben. Üzleti Megoldások Üzletága már nem egy-egy elkülönült szolgáltatáselemet kínál ügyfeleinek, hanem komplex csomagokat. A MATÁV ebben a szegmensben további növekedési lehetőséget lát, ezért a
22
Forrás: www.hif.hu: Vezetékes gyorsjelentés 2004 február Forrás: www.hif.hu: Tulajdonosi viszonyok a távközlési piacon (tanulmány) 24 Forrás: www.matav.hu 17 23
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
mintegy öt-hatezres, vele napi kapcsolatban álló, meglévő ügyfélkörét kívánja megszólítani új megoldásaival. Piacra kerülő üzleti megoldásai a szállodákat, illetve kereskedelmi vállalkozásokat megcélzó, valamint az ügyfélszegmenstől független vállalkozásoknak szóló komplex csomagok, melyek kiegészülnek jogi tanácsadással, ügyfélkapcsolati és call-center szolgáltatásokkal is. A MATÁV Üzleti Megoldások Üzletága által kidolgozott megoldáscsomagok ütemezett megvalósítását is lehetővé teszi, egyedi cégre szabott alkalmazások megvalósításával. A Matáv szolgáltatáscsomagját bővíti egy 2003 novemberében a Microsoft-al aláírt megállapodás is, miszerint a MATÁV beépíti komplex üzleti megoldásaiba a Microsoft üzleti szoftvereit, és a megoldások intergrált részeként értékesíti azokat. Tevékenysége így kiterjedhet a szoftverek telepítésére, testre szabására és felhasználással kapcsolatos oktatásra, tanácsadásra is. A lakossági szolgáltatások terén is számos új lehetőséget kínál a MATÁV a megszokott alapcsomagja mellé. Ilyenek a kedvező havidíjú „minimál” és „felező” csomagok, az előfizetett „kontroll” csomag és a kedvezményes percdíjakat tartalmazó „csevegő”, „sokatmondó” és „ Turbó ISDN” csomagok, vagy a legújabb XL kiegészítő díjcsomag. A fentiekben ismertetett, egyre nagyobb számú, kedvezményes tarifacsomagok népszerűek, és elősegítik a vezetékes vonalszám csökkenésének lelassítását. A MATÁV alapcsomagjának tarifái kedvezőek, és széles választási lehetőséget kínálnak a felhasználóknak. A szolgáltató a piac változásaira folyamatos költségcsökkentéssel készül fel, ami elsősorban a létszámleépítést és a meglévő szerződéseinek újratárgyalását jelenti. A MATÁV egységes arculatú Matáv Pont Üzletein keresztül biztosítja az ügyfelekkel a kapcsolatfelvétel lehetőségét, ahol készülékeket is vásárolhatunk, de ügyeinket intézhetjük telefonos ügyfélszolgálatukon vagy Interneten keresztül is. A verseny erősödésével a MATÁV a médiában is erősítette jelenlétét, s rendszeres reklámkampányok révén tájékoztatja ügyfeleit legújabb szolgáltatás csomagjairól, és tarifáiról. Az INVITEL elődjét a Vivendi Telecom Hungary társaságot (későbbiekben VHT) a franciaországi székhelyű Compagnie Génerale des Eaux, vagyis a CGE vállalatcsoport 1987. évben alapította. 1994. áprilisában hozta létre magyarországi leányvállalatát, a CG Sat Hungary Kft-t, mely 1999. novemberében felvette a Vivendi Telecom Hungary Kft. nevet. A VTH expanzív befektetői politikájának köszönhetően (1999-ben a Jásztelt Rt.-t, ill. a UTI-csoport 4 helyi koncessziós szolgáltatóját vásárolta fel), s piacra lépése óta eltelt rövid idő alatt Magyarország második legnagyobb vezetékes távközlési szolgáltató csoportjává nőtte ki 18
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
magát, melynek következtében ma kilenc primer körzet lakosságának, vállalkozásainak és intézményeinek nyújtja szolgáltatását (1.ábra). A szolgáltató 2002 elején közös gazdasági társaságot hozott létre a székesfehérvári, ill. a pécsi önkormányzattal, abból a célból, hogy alternatív városi távközlési hálózatokat hozzanak létre. Ezenkívül városi hálózata Budapesten is van, részben a Novotron (CorvinTel) felvásárlásával jutott hálózathoz, részben pedig épített is valamennyit. 2003. első heteiben az AIG Emerging Europe Infrastructure Fund L.P.és a GMT Communications Partners Ltd. megvásárolták a szolgáltatót, s az azóta eltelt idő alatt az új cégtulajdonosok megkezdték a VTH teljes átalakítását. A hatékonyságnövelés jegyében végrehajtott szervezeti változtatások után gyökeres arculatváltást jelentettek be, a vállalat nevének Invitel Távközlési Szolgáltató Rt.-re módosításával.25 Az arculat egységesítése jegyében megszűnnek az eddigi V-fon (vezetékes telefonos), a V-net (internetes) és a V-com (üzleti) almárkák, és mindhárom tevékenység az Invitel név alatt fut. Az INVITEL piaci részesedése hazánkban a bekötött fővonalak számát tekintve 12 százalékos. Az INVITEL-nek a hat megyére kiterjedő helyi, közcélú távbeszélő-szolgáltatások mellett országos adatátviteli szolgáltatást nyújtó ágazata, továbbá Internet szolgáltatója is van. A társaság közel félmillió vezetékes telefon előfizetőt szolgál ki, és mintegy 20 ezer ügyfelet lát el az ország minden pontján üzleti kommunikációs szolgáltatásokkal. Internet-előfizetőinek száma 40 ezer körüli. Az Invitel, illetve a korábbi tulajdonos, a Vivendi közel 550 millió dollár értékű beruházást hajtott végre Magyarországon. Az INVITEL szintén széles szolgáltatás skálával próbálja ügyfélkörét bővíteni. Kínálata az alapszolgáltatásoktól kezdve a különböző telefonálási szokásokhoz díjcsomag választékon kívül egészen a legmagasabb szintű telekommunikációs igényeket kielégítő szolgatatásokig terjed. Az Invitel ezidáig az egyetlen olyan vezetékes telefon- szolgáltató, amely az ország területének 3/4-én (Budapesten is) versenybe szállt az üzleti és a lakossági piacon egyaránt, bár próbálkozása a lakossági piacon sikertelen volt, mivel a projekt üzletileg veszteségessé vált. Üzleti ügyfeleinek hosszú távú igényeket kielégítő, személyre szabott komplex kommunikációs megoldásokat, lakossági ügyfeleinek „KezdőNet” és „HaladóNet” internetes szolgáltatásain kívül kedvezményes távbeszélő csomagoknak megfelelő Internet-hozzáférést biztosító csomagokat is kínál Basic 15 és Basic 40 Haladó néven.26 Az Invitel egyéni ügyfeleinek kínált távbeszélő díjcsomagjai még a „Virtuóz”, „Virtuóz Plussz”, Koncert, Mini és Alaphang csomagok.
25 26
Forrás: www.figyelonet.hu Forrás: www.invitel.hu/Cégtörténet (2004.04.hó) 19
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
Kényelmi szolgáltatásait ingyenes értékesítési vonalán keresztül érhetjük el illetve aktiválhatjuk. Ilyen szolgáltatások a hívásátirányítás, hívásvárakoztatás; három résztvevős konferencia; „ne Zavarj” szolgáltatás, rövidített hívószámok; forródrót; hívásrészletezés, híváskorlátozás; ébresztő, eset-, illetve figyelmeztető hívás Az Invitel értéknövelt plusz szolgáltatásai az „Értékőr”, „Nyaralóvonal”, „Hangposta”, „Hívószámkijelzés”, valamint a „kék és zöld számok”. A MATÁV-hoz hasonlóan „Nyílt Internet” szolgáltatást is kínál minden körzetében, melynek díjai azonban jelentősen meghaladják a MATÁV-ét. Az Invitel főként szóróanyagok révén ismerteti akcióit, tevékenységét, reklámkampányok nem jellemzők. Invitel a volt koncessziós területein hagyományosan erős, értékesítési politikájára az ügyfelek mindenáron való megtartása a jellemző. Összehasonlítva a Matávval, a percdíjak –lakosságra egyértelműen- drágábbak (1.táblázat), a csomagok kevésbé attraktívak. A nem Matáv területeken elkülönül a helyi és a körzeten belüli hívás, ami egyértelműen megdrágítja a telefonálást (2.táblázat). A HTCC magyarországi vállalata a HUNGAROTEL RT., amely Békés, Nógrád, Vas és Veszprém megyében 263 településen 200 000 előfizető részére nyújt távközlési szolgáltatást (4.ábra). A Hungarian Telephone and Cable Corporation (HTCC) Rt-t 1992-ben alapították a dán Tele Danmark International és az amerikai Citizens Utilities Company fő részesedésével. A társasághoz négy helyi koncessziós társaság tartozik, amelyek 5 primer körzetben nyerték meg a koncessziós pályázatot.
A részvénytársaság 2002. január 1-jétől egy gazdasági
társaságba vonta össze leányvállalatait, s ennek megfelelően a HTCC Tanácsadó Rt., a KeletNógrád COM Rt., a Rábacom Rt. és a Pápatel Rt. a Hungarotel Rt.-be, mint jogutód cégbe olvadt bele. A korábban jogilag önálló leányvállalatok a Hungarotel Rt. fióktelepeiként működnek tovább. További érdekeltsége: Pilistáv Kft. (100%) A Hungarotel Rt. alapszolgáltatása a közcélú távbeszélő szolgáltatás (PSTN), kényelmi szolgáltatásai a "Digifon", "Hangposta"; "Hívószámkijelzés"; "TeleFórum". szolgáltatásai az
Értéknövelt
"ISDN", menedzselt bérelt vonal, Internet szolgáltatás, VOIP, "Kék és
Zöld szám", "ADSL". A Hungarotel szolgáltatásai kiegészülnek még
telekommunikációs
termékek értékesítésével is. A Hungarotel nem kínál különböző szolgáltatás csomagokat ügyfeleinek, rendkívül konzervatív, nem költ sem marketingre sem egyéb fejlesztésekre. Tarifái magasak, kihasználja
20
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
egyeduralkodó helyzetét a térségben (2.és 3. táblázat). A szolgáltató nem tekinthető a PanTel számára versenytársnak a vezetékes piacon, mivel úgy tűnik nem kívánja ügyfélkörét bővíteni. A mindössze egyetlen primer körzetben szolgáltató MONORTEL Rt.
27
, hasonló helyzetű a
Hungarotelhez. A szolgáltató a Paruse B.V. és a 95,1 %-os és a PenneCom B.V tulajdona. Érdekeltsége: Monor Kábeltelevízió Kft. (100%) A meglehetősen kis körzetben való szolgáltatás ellenére széles szolgáltatáscsomagot kínál ügyfeleinek. Általános telefonos szolgáltatáscsomagjai a „70+” díjcsomag, az „ alaphang”, „szomszéd” és „szomszéd+” csomagok. Az MTT szolgáltatásai az Internet vonalon, a telekomfort szolgáltatásokon át az ISDN szolgáltatásokig széles skálát ölelnek fel, melyek kiegészülnek a 12 féle kedvezményes előfizetői csomaggal és kábeltelevízió szolgáltatással. Helyi és távolsági tarifái kedvezőek, de a kapcsolási díj magasabb mint a MATÁV-é, valamint primer körzetekbe való telefonálási költségek is magasak. Az MTT sem folytat semmilyen marketingtevékenységet, energiáit a meglévő piaca megtartására használja. Az EMITEL a MATÁV 100%-os tulajdonában áll, s jelenleg a 77-es kiskunhalasi, a 78-as kiskőrösi és a 79-es bajai primer körzet helyi közcélú távbeszélő szolgáltatója (1.ábra). Ebben a három körzetben összesen 84 település telefonellátásáról gondoskodik. Nagy volumenű távközlési fejlesztései során korszerű, digitális központokat és hálózatokat telepített, amelyek révén a telefonhívások felépítése sokkal biztosabbá és gyorsabbá vált. Folyamatosan bővíti szolgáltatásai körét, amelyek jelenleg többek között a digifon, hangposta, kék szám, zöld szám, részletes számla, Internet és még néhány további szolgáltatás. Az Emitel Rt. mind egyéni mind üzleti előfizetőinek ajánl szolgáltatásokat. Tarifái magasak, főleg távolsági hívások esetén. Nem folytat reklámkampányokat, célja szintén a meglévő ügyfélkör megtartása, legalábbis jelenleg. Mivel a szolgáltató tulajdonosi viszonyaiból kifolyólag a MATÁV piaci helyzetét erősíti, külön nem tekintjük versenytársnak.
27
Lásd: 4.ábra – 14.oldal 21
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
2. táblázat: A egyes vezetékes szolgáltatók helyi tarifái28 Kapcsolási díj
Tarifa/perc
Szolgáltatási
Havi előfizetési
8-12
18-19
Helyi hívás/
Helyi hívás/
csomag
díj
óra
óra
8-9 óra között
18-19 között
MATÁV Rt
Bázis
3210
4,00
4,00
11,10
5,55
INVITEL
Alaphang
2990
7,50
5,00
14,50
6,00
EMITEL
Alap
2875
7,50
5,00
15,23
5,46
HTCC
1 Előfizetői
4500
17,775
8,025
10,50
5,25
Szolgáltató
csomag Monortel
Alap
2500
7,50
7,50
A versenyben álló szolgáltatók tarifái Nagyon nehéz az egyes szolgáltatók tarifáit összehasonlítani, legfőképpen egy átlagos fogyasztó számára. Ahány szolgáltató, annyiféle díjcsomag, annyiféle kategória és annyiféle ár. Még ugyanazon szolgáltatónál is nehéz eldönteni, hogy vajon érdemes-e váltanunk, egyáltalán előnyösebb-e váltani, hiszen ha az egyik csomagnak magas az alap díja egész hónapban nem túl kedvező, de nem is túl drága percdíjakon beszélhetünk. Nehéz ellenállni a televízióban reklámozott mézes madzagoknak, de van egyáltalán ideje és lehetősége a fogyasztónak végig gondolni az egyes lehetőségeket? Vajon ki tudja pontosan meghatározni, hogy mikor szokott pontosan sokat beszélni és ki biztos abban, hogy egy hónap múlva nem vesznek-e fordulatot telefonálási szokásai. Mindenesetre a szolgáltatók tarifa táblázatai egyáltalán nem felhasználó barátak. A díjcsomagok nem azonos nevet viselnek, s szinte meg kell tanulnunk, hogy az I.,II.II. zónák mit is jelentenek, s hogy telefonszámlánk a percdíjakon kívül milyen költségekből áll össze. Hiszen helyesen dönteni csakis ezek ismeretében tudunk. Úgy gondolom, hogy a távközlési szolgáltatók jelenlegi kínálata nem áttekinthető, nem egyértelmű és egyáltalán nem segíti, sőt hátráltatja a versenyt a piacon versengő szolgáltatók között.
28
Forrás: www.telefonguru.hu/csomagok (2004.04.hó) 22
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
3. táblázat: Az egyes szolgáltatók távolsági tarifái 29 Tarifa/perc Szolgáltató
Szolgálta-
Havi
Hívási mód
tási csomag előfizetési Díj (Ft)
MATÁV Rt Bázis
INVITEL
EMITEL
HTCC
Monortel
29
Alaphang
Alap
Fővonal
Alap
3210
2990
2875
4500
2500
Távolsági/
Távolsági/
Primer
Primer
8-9 óra
18-19
8-9 óra
18-19 óra
között
között
között
között
(Ft)
(Ft)
Emitelt hív
31,75
15,45
HTCC-t hív
33,15
17,325
Invitelt hív
31,25
16,40
Matávot hív
30,00
15,00
Monortelt hív
32,00
15,55
Emitelt hív
30,00
15,00
HTCC-t hív
30,00
15,00
Invitelt hív
30,00
15,00
Matávot hív
30,00
15,00
Monortelt hív
30,00
15,00
Emitelt hív
31,25
16,25
HTCC-t hív
31,25
16,25
Invitelt hív
31,25
16,25
Matávot hív
31,25
16,25
Monortelt hív
31,25
16,25
Emitelt hív
33,375
16,825
HTCC-t hív
33,375
16,825
Invitelt hív
33,375
16,825
Matávot hív
33,375
16,825
Monortelt hív
33,375
16,825
Emitelt hív
30,00
15,00
HTCC-t hív
30,00
15,00
Invitelt hív
30,00
15,00
Matávot hív
30,00
15,00
Monortelt hív
30,00
15,00
Forrás: www.telefonguru.hu/csomagok (2004.04.hó) 23
Tarifa/perc
11,10
5,55
19,50
9,50
18,75
10,00
25,854
8,025
21,00
13,50
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
Mobilszolgáltatók A mobilszolgáltatók jelentős fogyasztói kört hódítottak meg viszonylag rövid idő alatt hazánkban. Eleinte a fogyasztók mobilszolgáltatás melletti (kényszerű) döntése egyszerűen a telefonvonal iránti igényből fakadt. A MATÁV vezetékes beruházásai ugyanis lassú ütemben haladtak, s évekig nem tudtak eljutni a vezetékes telefonvonalat igénylő fogyasztókhoz. Ez a mobiltelefonok robbanásszerű elterjedését nagyban segítette. A mobilszolgáltatóknak a vezetékes telefonszolgáltatás melletti/elleni győzelmét számok is bizonyítják. A vezetékes hálózatnak a MATÁV-ot és a regionális koncessziós társaságokat is beleszámítva a HIF 2004 januári jelentése alapján 3.598.484 előfizetője van, míg a mobilszolgáltatóknak 7.978.606. Figyelmet kell szenteljünk azonban annak a ténynek, hogy míg a mobiltelefonok esetében a közel 8 millió előfizető valóban annyi híváslehetőséget jelent, a vezetékes hálózaton egy előfizetői számon sokkal többen beszélnek. Egyetlen előfizetőként tartják számon ugyanis pl. a General Electric leányvállalatát is, vagy az egyes lakásokba bekötött vonalakat, holott azt nem egy személy használja. Tehát, a vezetékes telefont használók száma a csökkenő tendencia ellenére is magasabb a mobilt használókénál. A mobilszolgáltatók, bár tarifáik jóval magasabbak (sőt többszörösek) a vezetékes telefon tarifáinál még saját hálózaton belül is, alapfunkciójukon kívül egyre több szolgáltatást képesek nyújtani a fogyasztóknak, mellyel egyre jobban megerősítik pozíciójukat a hangszolgáltatások piacán. A kezdeményezett hívások időtartama mobiltelefonok esetén nagyon rövid, ami a magas tarifáknak tudható be, viszont növekvő tendenciát mutat. Az egyes szolgáltatók óriási versenyben állnak egymással, melynek eredménye a fogyasztók számára egyre kedvezőbb szolgáltatás csomagok és akciók. A verseny a mobil piacon egyre jobban lenyomja az árakat, ami segíti a mobiltelefonok további terjedését. Mindezek ellenére a magas tarifák miatt a vezetékes szolgáltatásoknak nagyobbak a piacon a terjeszkedési esélyei, feltéve, hogy az egyes alternatív szolgáltatók és új piacra lépők élni tudnak vele. A mobilszolgáltatók népszerűségét növelik a technológia fejlődésével bővülő extra szolgáltatások, mint például az MMS30,mellyel a hagyományos SMS (szöveges) üzenetek mellett már multimédiás - szöveg mellett képet és hangot tartalmazó - üzenteket is lehet küldeni és fogadni arra alkalmas mobiltelefon segítségével. A mobiltelefonok a fenti funkciókon kívül már alkalmasak internetezésre is – WAP, WLAN (bár még ez kezdetleges),
24
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
ami további verseny elé állítja a vezetékes telefónia piaci szereplőit. A mobiltelefonos társaságok nagy erővel dolgoznak azon, hogy ezt az ágat fejlesszék. A rendkívül magas ár mellett egyenlőre a mobiltelefon megjelenítőjének mérete és a rendszerek kapacitása is akadálya a világháló böngészésnek. Mindezek mellett mobilunkat használhatjuk ébresztésre, figyelmeztetésre, játékra, de akár fotózásra és videofilm felvételére is. A mobil piacot jelenleg a Vodafone, a Westel és a PannonGSM mobilszolgáltató osztják fel maguk közt. (5.ábra) A 3 mobilszolgáltató közül a legkisebb mobilcég, a VODAFONE MAGYARORSZÁG RT. 1999. Július 7-én nyerte el a koncessziót magyarországi GSM 900/DCS 1800 mobil rádiótelefon kiépítésére, s november 8-án már beindította szolgáltatását. Gyors ütemű hálózatépítése lehetővé tette, hogy 2001 januárjától kizárólag saját hálózatán bonyolíthassa a teljes fővárosi forgalmat. Sikeres működésének köszönhetően 2002 januárjában már 500.000., 2003 májusában pedig 1.000.000.
előfizetőjét köszönthette a
szolgáltató. A Vodafone agresszív piacszerzési politikát folytat, s nemcsak reklámjaival, hanem újabb és újabb kedvező tarifacsomagjaival is sokkolja a piacot. A szolgáltató piaci részesedése mára már elérte a 16,28%-ot, s ennek még további növekedése várható. A WESTEL 900 GSM Mobil Távközlési Részvénytársaság 1994. március 31-én indította el digitális mobilszolgáltatását, akkor még WESTEL 900 GSM Mobil Távközlési Rt. néven. 2001 december 21-e óta a társaság a MATÁV 100%-os tulajdonát képezi. A Westel Rt.-t az erős versenykörnyezet ellenére stabil piaci pozíció jellemzi, bár piaci részesedése némileg csökkent a Vodafone agresszív piacszerzési politikájának köszönhetően. Piaci részesedése a 3 szolgáltató közül a legnagyobb, (47,27 %). 2004. május 3-tól új névvel és szolgáltatásokkal jelenik meg a Westel. A márkaváltás során a szolgáltató márkanevét a T-Mobile váltja fel. A T-Mobile csoporthoz való csatlakozással a Westel azt reméli, hogy a világszerte kedvelt márka erejére támaszkodva eddig ismeretlen szolgáltatásokat tehet elérhetővé hazánkban is. A PANNON GSM TÁVKÖZLÉSI RT mobiltársaság piaci részesedése csökkent az előző évekhez képest (36,45%), s a szolgáltató főként a meglévő ügyfélkör megtartására koncentrál. A cég skandináv, holland, dán és magyar cégek konzorciumaként 1994. március végén indította
30
el
GSM
szolgáltatását
Magyarországon.
MMS: Multimedia Messaging Service 25
A
társaság
a
Telenor
Mobile
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
Communications 74,99%-os tulajdonában van, a fennmaradó hányad a Telenor Magyarország Kft és a Távközlési Vagyonkezelő Rt. között oszlik meg.
Vodafone 16,28%
PannonGSM 36,45%
Westel 47,27%
5.ábra: Mobil szolgáltatók piaci részesedése31 A mobilpiacon amúgy is rendkívül erős versenyt tovább erősíti, hogy a 2004. májusától már nemcsak a vezetékes, hanem a mobil piacon is megvalósult a számhordozhatóság. A szolgáltatók közül a Westel már elindította „Szabad a szám” szlogennel önálló kampányát, a másik két szolgáltató azonban nem tett még ilyen irányú lépéseket, kihasználandó a számhordozhatóság nyújtotta ügyfélszerzési lehetőségeket. A TNS Hungary 1500 fős reprezentatív mintán végzett kutatásai32 kimutatták, hogy a fogyasztók mintegy 60%-a már a mobilszolgáltató kampánya előtt hallott a számhordozhatóságról, azonban alig néhány százalékuk kíván élni azzal a lehetőséggel, hogy a telefonszámot megtartva mobilszolgáltatót váltson. Ennek oka, hogy a legtöbben elégedettek jelenlegi szolgáltatójukkal. Úgy tűnik, ennek az új versenyhelyzetnek a legnagyobb vesztesei maguk a mobilszolgáltatók lesznek, akik egyenként
közel
egymilliárd
forintot
költenek
a
számhordozhatóság
technikai
megvalósíthatóságára, de várhatóan egyikük sem érzi majd az ügyfélszám jelentős változását.
31 32
Forrás: Nemzeti Hírközlési Hatóság: Gyorsjelentés (2004.február) Forrás: Kreatív Online:.Számhordohatóság-kevesen élnek majd a lehetőséggel (2004.04.21) 26
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
Alternatív szolgáltatók Üzleti kommunikációs szolgáltatók Az új Elektronikus és Hírközlési Törvény megnyitotta az utat ahhoz, hogy a PanTel, hazánk első számú alternatív telekommunikációs szolgáltatója is megjelenhessen az üzleti és lakossági vezetékes telefónia piacon. A szolgáltató 2003-ban 29%-os növekedést produkált, mely 25,9 mrd Ft-os konszolidált bevételt takar. Jelenleg aPanTel a legesélyesebb piacra lépő hazánkban. A magyarországi üzleti kommunikációs szolgáltatók közül a GTS-Datanet, az Antenna Hungária, az eTel, a Banknet és a British Telecom és a Telia Sonera szolgáltatók említhetők meg versenytársként a lakossági és üzleti telekommunikáció piacán. A GTS Magyarország - 2001-től GTS Datanet Távközlési Kft.- 1993. óta nyújt műholdas és mikrohullámú adatátviteli távközlési szolgáltatásokat nagyvállalatoknak és kormányzati szerveknek országos és nemzetközi szinten. Belföldön már több mint 60 várost összekötő mikrohullámú hálózata, és budapesti, száloptikán alapuló távközlési rendszere van. A társaság egy igen tőkeerős, döntően orosz tulajdonú fektetői csoport, az Antel Holdings Ltd. 100%-os tulajdonában van. Szolgáltatásai között megtalálható a VOIP, a dial-up IP alapú hangszolgáltatás, valamint az új MDSL és Varioflex mikrohullámú szolgáltatás is, amely ma egyedi a piacon. A GTS folyamatosan keresi a lehetőségeket arra, hogy a hangpiacon is piaci részesedést szerezzen magának. Terméke a Mozaik Plusz
33
elnevezésű kombinált kártya – mely szemben az eddigi
Mozaik kártyával, amely csak Internet elérésre volt alkalmas – most már telefonálásra is lehetőséget nyújt A GTS-Datanet34 2003. áprilisban vezette be új hangszolgáltatását, amely már a magánvállalkozások, a kis- és középvállalatok részére is elérhetővé teszi a minőségi, mégis lényegesen olcsóbb telefonálás lehetőségét. A DataPhone Pulzus akár 20-60%-os tényleges megtakarítást is eredményezhet a telefonköltségekben. A jelenlegi távközlési szerződést és telefonszámokat megtartva, a kimenő telefonhívások már automatikusan a GTS-Datanet hálózatán keresztül bonyolódnak, az ezekre a hívásokra vonatkozó számla is a GTS-Datanettől érkezik. A GTS-Datanet beindította a közvetítőválasztás szolgáltatását is Magyarországon, ami 33 34
Forrás: www.datanet.hu Forrás: www.prim.hu/hírek 27
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
a gyakorlatban azt jelenti, hogy a telefonhívások a már meglévő vonalon bonyolódnak, így nincsen beruházási költség, illetve nincs szükség új hálózat kiépítésére sem. A szolgáltatás igénybevétele tehát egyedül adminisztrációs költségekkel jár, a meglévő szolgáltatóval nem kell szerződést bontani. Egy 5 perces belföldi telefonhívás akár 59%-al olcsóbb, egy 10 perces mobiltelefon- beszélgetés 100 forinttal is kevesebb lehet. A BANKNET 1991-ben brit érdekeltségként alapított budapesti központú országos űrtávközlési társaság. A Társaság 100%-os tulajdonosa a Consolidated Communications Corporation plc. A cég az adatkommunikációs piac egyik jelentős szereplője alapvetően a VSAT-piacon elfoglalt helyével. A BankNet 1995 óta szolgáltat internet-hozzáférést és kapcsolt szolgáltatásokat, szolgáltatásaiként még a kétirányú műholdas adatátviteli szolgáltatások, a magyarországi SWIFT szolgáltatás, ADSL Internet hozzáférés, illetve IP alapú telefónia (VoIP) említhető. 2004. első negyedévében a bank- és vállalatközi pénzügyi tranzakciós folyamatokat biztosító globális rendszer (Swift) átalakult, s a rendszerért felelős belgiumi szervezet a tranzakciók helyi továbbításának koordinálását, részben az amerikai székhelyű, zárt IP alapú hálózatokat világszerte működtető Infonet-nek adta át , amelynek magyarországi partnere, a BankNet Kft. ezzel egyike lett a SWIFT tranzakciók lebonyolítására felkért cégeknek hazánkban. Mostanra a magyarországi ügyfelek mintegy 85%-a BankNet által üzemeltetett infrastruktúrán keresztül bonyolítja átutalásait. A BankNet tevékenységét kifejezetten erre az ágazatra építi. Az ANTENNA HUNGÁRIA RT: az ország legnagyobb műsorszóró vállalkozása és a magyar vezeték nélküli távközlési piac jelentős szolgáltatója. Alaptevékenysége az országos földfelszíni televízió és rádiósugárzás. Azonban a cég elsődleges piaca erősen telített, így a szolgáltató fokozatosan erősíti távközlési üzletágát Ezek legfőképp a menedzselt bérelt vonali, valamint adatátviteli szolgáltatások, Internet gerinchálózati szolgáltatás és műholdas távközlési szolgáltatások. A földfelszíni digitális televíziózás bevezetésének hazai lehetőségeire készül a szolgáltató, ami 10-15 év alatt teljesen felválthatja a hazai analóg rendszert. Az Antenna Hungária 12,1 % tulajdoni hányaddal rendelkezik a Vodafone-ban, ezáltal a mobil szogáltatások terén is érdekelt. További érdekeltségek: Antenna Távközlési Szolgáltató Rt. (100%), Eurotel Rt. (100%), HungaroDigitel Kft. (54,%), Hunsat (50%). Az eTEL CSOPORT 50 000 vállalati ügyfelével Közép Európa egyik vezető alternatív vállalati telekommunikációs és Internet-szolgáltatója, amely Magyarország mellett jelen van 28
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
Ausztriában, Csehországban, Szlovákiában és Lengyelországban is. Az eTel Magyarország 2000 elején kezdte meg működését és jelenleg az egyik leggyorsabban fejlődő hazai vállalati távközlési szolgáltatásokat nyújtó vállalat. A Magyarországon 2000 májusa óta működő cégnek, közel félezer vállalati ügyfele van. Az ír tulajdonban lévő, Magyarországon a közép- és nagyvállalati ügyfélkörre összpontosító eTel a visegrádi országok mindegyikében jelen van, és részben bérelt szakaszokból álló hálózata ma összeköti az említett 4 ország fővárosait. Az eTel Magyarország Kft., része annak az összesen 240 kilométeresre tervezett optikai gerinchálózatnak, amely a Lucent Technologies fő központjait működteti35, s újabb technológiai fejlesztéseket hajtott végre magas színvonalú távközlési szolgáltatásai versenyképességének és minőségének további javítása érdekében. A BITISH TELECOM GROUP Európa egyik legnagyobb telekommunikációs szolgáltatója. A társaság Angliában a legnagyobb piaci részesedéssel bír. Fő tevékenységi körébe tartozik a helyi, nemzeti és nemzetközi telekommunikációs szolgáltatások, értéknövelt szélessávú és Internet termékek és szolgáltatások, valamint IT megoldások. Angliában a BT több mint 20 millió üzleti és lakossági ügyfelet szolgál ki, valamint hálózati szolgáltatásokat is nyújt egyéb telefonos operátor cégeknek. Elsődleges célpiaca a top 10.000 nemzetközi európai társaságok, melyeknek teljeskörű elérési és komplett ICT megoldásokat és szolgáltatásokat kíván nyújtani. A BT hosszú távú stratégiájában szerepel, hogy a legjobb telekommunikációs szolgáltató kíván lenni Angliában és egész Európában. A TELIA SONERA az északi régió és a Baltikum vezető telekommunikációs szolgáltatója. 2003 utolsó negyedévére a Telia Sonera 22,4 millió vevőt tudhatott magának és ezen kívül a társ vállaltok révén még 28,9 millió ügyfelet, ami 34%-os növekedést jelentett számára. A 2004 évben a cég folyamatos piacbővülési lehetőségeket lát a mobil piacon és az Internet alapú szolgáltatások piacán, viszont hanyatlást a vezetékes piacon. Tekintettel hazai piacának rendkívül erős versenyére a szolgáltató további szegmensekben kíván piaci pozíciókat szerezni, így az európai telekommunikációs szolgáltatóiparban is.36
35
Forrás: www.etel.hu Forrás: Interim Report January -March 2004. TeliaSonera AB, Corporate Reg. No. 556103-4249, Registered office: Stockholm
36
29
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
Új belépők A távközlési liberalizáció és az új Elektronikus Hírközlési Törvény lehetőséget adott más alternatív szolgáltatók piacra lépésére is. A TELE237 a 2004 tavaszán indította el vezetékes telefonos szolgáltatását hazánkban, amellyel elsősorban a lakossági piacot veszi célba. TELE2 elindulásával a magyar előfizetők is végre igazi választási lehetőséget kapnak a vezetékes hívások piacán. A cégnek több mint 22 millió előfizetője van Európa 23 országában és a bevételei elérik a 4 milliárd Eurót. A szolgáltató elsősorban a lakossági piacon nyújtott vezetékes telefonra épülő szolgáltatásokban érdekelt. A szolgáltató vezetékes telefonról indított távolsági és nemzetközi hívásokat kínál alacsony áron, egyelőre a Matáv szolgáltatási területén, annak kiépített hálózatán keresztül. A szolgáltatás könnyen elérhető, a leendő előfizetőnek mindössze egy ingyenesen hívható telefonszámon kell jeleznie igényét, fontos azonban, hogy az előfizetőnek ehhez MATÁV vezetékes előfizetéssel rendelkezzen. A TELE2 szolgáltatásait igénybe véve az előfizető megtarthatja telefonszámát a számhordozhatóságnak köszönhetően, a TELE2 felé nincs havidíj, nincs továbbá előfizetési időszak és minimum használati előírás. A TELE2 általánosságban véve egyszerű árstruktúrát ajánl, s célja, hogy a legkedvezőbb ajánlatot biztosító szolgáltató legyen a legtöbb célállomásra irányuló hívás esetében. A belföldi távolsági hívásnál a TELE2 szerint a megtakarítás elkérheti a 40, a helyközi II-nél a 20 százalékot, ugyanez hétvégén és munkaszüneti napokon a 34, illetve a 12 százalékot. (4.táblázat) Hátránya, hogy bizonyos számok még nem hívhatók a TELE2 rendszerében. Ilyenek pl. a helyi hívások, az egyazon körzetszámon belüli telefonszámok, a belföldi, ingyenes (zöld) számok, a helyi tarifájú (kék) számok, vagy az emeltdíjas szolgáltatások.
37
Forrás: 2004. április 19. 16:23, Hétfő - Hírszerkesztő 30
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
TELE2
MATÁV (Bázis)
Kapcsolási díj
4,00
4,00
Helyközi II. hívás
Díj (Ft/perc, bruttó)
Díj (Ft/perc, bruttó)
Csúcsidőben
18.-
22,50
Csúcsidőn kívül
9,9.-
11,25
Belföldi távolsági hívás
Díj (Ft/perc, bruttó)
Díj (Ft/perc, bruttó)
Csúcsidőben
18.-
30,00
Csúcsidőn kívül
9,9.-
15,00
Mobiltelefonok hívása
Díj (Ft/perc, bruttó)
Díj (Ft/perc, bruttó)
Pannon GSM
Pannon GSM
Pannon GSM
Csúcsidőben
69.-
75,00
Csúcsidőn kívül
39.-
47,50
Westel (T-Mobile)
Westel (T-Mobile)
Westel (T-Mobile)
Csúcsidőben
69.-
69,175
Csúcsidőn kívül
39.-
46,625
Vodafone
Vodafone
Vodafone
Csúcsidőben
69.-
76,25
Csúcsidőn kívül
42.-
56,25
4. táblázat: a Tele2 és a MATÁV Bázis díjcsomagjának díjszabása3839
Másik új
belépő is várható a vezetékes piacon
ausztriai COMQUEST40 távközlési cég
személyében, amely magyarországi piaci terjeszkedésre készül még az idei első félévben. A vállalat az interneten keresztüli hangtovábbításban(VoIP) nagy piaci jövőt lát. Az internet protokollokon keresztül zajló telefonálás a világ számos részén a klasszikus (vonali) telefonálás szintjére jutott, de például Ausztráliában már le is körözte. Az amerikai Blue Sky Communications és a First Choice Comm. birtokában lévő Comquest illetékese csütörtökön azt is közölte, hogy az osztrák cég forgalma tavaly 22 százalékkal 8,1 millió Euróra nőtt, erre az évre további 30 százalékos bővülésre számítanak. A szolgáltató piacra lépésével újabb tőkeerős versenytárssal kell számolnia a hazai vezetékes szolgáltatóknak.
38
Forrás: www.twlw2.hu/Díjak Forrás: www.matav.hu/díjak 40 Forrás: MTI sajtóadatbank 2004.04.23. 39
31
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
Internetszolgáltatók A vezetékes szolgáltatók számára a Internet elterjedésével új piacbővítési lehetőség nyílt meg, amelyet mindegyik szolgáltató igyekezett maximálisan kihasználni. Kezdetben analóg vonalon történhetett az internetezés, ami lassú volt, s sok problémát jelentett a vonalak túlterheltsége, s később az ISDN41 megjelenése jelentett lehetőséget gyorsabb internetezésre. Az ISDN digitalizálja a végponttól (tehát a telefonkészüléktől, PC-től) a hálózatot. A legtöbb telefonhálózat manapság már digitális, csak a helyi központ és az ügyfél telefonkagylója közötti szakasz nem. Az ISDN ezt a szakaszt digitalizálja, így a hálózat teljes egésze gyorsabb és jobb minőségűvé válik. Mivel az Internet szolgáltatók vezetékes vonalon keresztül nyújtják szolgáltatásaikat, nem tekinthetők a vezetékes telefónia piacán versenytársnak, az ADSL megjelenése azonban már igen. Mivel az új technológiát képviselő ADSL csomagot vásárlók, havi fix díj ellenében időkorlát nélkül, korlátlanul internetezhetnek, ez mindenképpen bevétel csökkenést jelent a vezetékes szolgáltatóknak. Az ADSL42 egy olyan új technológia, amely a hagyományos telefonvonalat rendkívül gyors internetezésre (max. 1536 kbit/s) alkalmas, nagy sávszélességű digitális vonallá alakítja át. Az ADSL használatához nem szükséges ISDN vonal, hagyományos analóg vonalon zajlik a forgalom, amennyiben annak minősége megfelelő. Hazánk legjelentősebb Internet szolgáltatója az AXELERO Internetszolgáltató Rt, amely a MATÁV 100%-os tulajdonát képezi. 2000. októberében még Matávnet néven működő szolgáltató 2001. május 2-án módosította nevét Axelero Internet Szolgáltató Rt-re. Az Axelero több,
mint
173.000
előfizetővel,
kb.
45%-os
részesedéssel
piacvezető
a
vonali
internetszolgáltatók között. Jelentősebb Internet szolgáltató hazánkban az 1993-ban alakult GTS-Datanet Magyarország 30 ezer dial-up és 10 ezer ADSL ügyfelével jelenleg hazánk második legnagyobb internetszolgáltatója. A cég kiváló minőségű, otthoni és üzleti célú távközlési, illetve internetszolgáltatást nyújt saját országos hálózatán. Az öt legjelentősebb magyarországi Internet szolgáltató közé tartozik az INTERWARE Kft.-t, amely 1998-tól végez Internet-szolgáltatói tevékenységet. A cég az egyik legnagyobb server41 42
ISDN= Integrated Services Digital Network: Intergált Szolgáltatású Digitális Hálózat ADSL= Asymmetric Digital Subscriber Line: Aszimmetrikus Digitális Előfizetői Vonal 32
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
hosting szolgáltató, valamint webes tartalom-fejlesztési szolgáltatása is jelentős. A vállalat jelenleg mintegy 7000 előfizetővel rendelkezik országszerte, akik között több száz bérelt vonali internet és co-location illetve közel 1500 ADSL szolgáltatást igénybevevő ügyfél található. 43 Kiemelendő még az ELENDER Üzleti Kommunikáció Kft., aki 1995 őszén az elsők között indította el Internet szolgáltatását Magyarországon, és
PhoNet IP-alapú szolgáltatásával
versenyképes árakon kínál mobil illetve nemzetközi hívás szolgáltatásokat. Az EUROWEB szolgáltató pedig, Kelet-Európa egyik jelentős Internet-szolgáltatójának hazai képviselője Kábeltelevízió szolgáltatók A vezetékes vonali szolgáltatások mellett versenytársként jelentek meg a piacon a kábeltelevíziós szolgáltatók a kábelen történő internetezés lehetőségét kínálva. A kábelen történő internetezés előnye, hogy -
nem használ telefonvonalat a kommunikációhoz, (csak havi egyszeri fix előfizetési díj), így
-
az adatátviteli sebessége többszöröse a hagyományos dial-up internet elérésnek, ezzel lényegesen gyorsabb, színvonalasabb internetezést téve lehetővé
-
hátránya, hogy nem túl olcsó, nem minden fogyasztó tudja megfizetni.
A kábeles Internet inkább az ADSL-hez hasonlítható, s ezen a téren már nem egyértelmű, hogy előnyösebb. Inkább egy párhuzamos technológia, mely méltó versenytársa a vezetékes ADSLnek. A havidíj a kábelen történő Internetezés drágább, mint az ADSL, vitathatatlan előnye azonban, hogy jóval alacsonyabb költséggel eljuttatható a fogyasztókhoz, mint a vezetékes telefonvonal, s különösen igaz ez a tömbházak esetén. Ha egy emeletes házba már behúzták a kábelt, onnantól bármely új igény esetén rendkívül gyorsan működésbe hozható a szolgáltatás. A kábeltelevíziós szolgáltatók új piacszerzési lehetőséget látnak a kábelen történő telefonálás szolgáltatással, de ezek a lehetőségek fontossá válhatnak a telekommunikációs szolgáltatók számára is, mivel úgy tűnik ez az egyetlen lehetőség az alternatív szolgáltatóknak a lakossági telefonpiacra való hatékony és nyereséges piacra lépésre. A kábel már ott van közel 2.000.000 háztartásban, s további bekötés költségei is mindenképpen olcsóbbak, mint adott esetben a vezetékes vonal kiépítése. A kábeltelevíziós szolgáltatók felismerték ezt a piacszerzési lehetőséget hangszolgáltatások terén, hátrányuk azonban, hogy nincs szakmai tapasztalatuk e téren, s legtöbbjük kis társaság, 43
Forrás: www.interware.hu
33
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
ami
szintén
csökkenti
versenyképességüket,
s
technikai
hátterük
sem
alkalmas
hangszolgáltatásra. Önállóan a jelenlegi versenyhelyzetben csak a legnagyobb szolgáltatóknak van esélye, hogy belépjenek a hangpiacra. Hazánkban a MATÁVKÁBELTV KFT., az EMKTV és a UPC és a FIBERNET nyújt kábeltelevíziós szolgáltatásokat, azonban egyre több kis kábelszolgáltató is működik. A legnagyobb piaci részesedése önmagukban a UPC, a MatávKábelTV, a Fibernet, az EMKTV szolgáltatóknak van, egyéb szolgáltatók aránya pedig összesen 40,9%. (6.ábra)44
30
UPC MatávkábelTV Fibernet EMKTV Others
40,9
18
3
8,1
6.ábra: a hazai kábelszolgáltatók piaci részesedése %-ban A UPC MAGYARORSZÁG KFT:. 30,0 %-os piaci részesedésével a legnagyobb szélessávú távközlési társaság hazánkban. Mintegy 40 település több mint 600 ezer háztartás kábeltelevíziós, és nagysebességű internetes szolgáltatásáról gondoskodik. millió
háztartást
elérő
szélessávú
kábelhálózatain
televíziós,
Összesen 10,8
internet-
és
telefon-
szolgáltatásokat kínál, főként egyéni előfizetők számára. Lakossági szolgáltatásait a 2001. év végi adatok alapján 7,2 millió kábeltévé-, 454 ezer telefon-, 510 ezer internet- és 78 ezer digitális kábeltelevíziós előfizető, illetve Kelet-Közép-Európában 113 ezer digitális műholdas televíziós előfizető veszi igénybe. Mindemellett a UPC üzleti telefon- és adatátviteli szolgáltatásokat
is
nyújt,
továbbá
interaktív
televíziós
szolgáltatásokat
és
fizetős
tévécsatornákat fejleszt, működtet és bocsát rendelkezésre saját hálózatai és más kábeles vagy műholdas szolgáltatók részére. A UPC Magyarországon a kábeltelevíziós szolgáltatás mellett chello néven internet-hozzáférési, továbbá UPC Direct néven digitális műholdas televíziós szolgáltatást is nyújt. Érdekeltségei: HevesNet 2000 Bt., Szol-Nex’97 Kft., Sienet Kft., Szabinet Kht. 44
Forrás: PanTel prezentáció: The CaTV opportunity (2004.04.) 34
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
A MATÁVKÁBELTV KFT-t a Matáv Rt 100%-os tulajdonnal 1998. június 30-án alapította meg amely szolgáltatói tevékenységét 1999. január 1-től kezdte meg. Előfizetői száma alapján –mely meghaladja a 170 ezret - a kábeltelevíziós piac második legnagyobb szereplője. A kábeltelevíziós szolgáltatások mellett a kábelen történő internetezés is szerepel termékei között. A szolgáltató sikerét a piacon a MATÁV biztos háttere garantálja. A FIBERNET KOMMUNIKÁCIÓS RT. 1999-ben alakult. A cég tulajdonosai amerikai és holland szakmai és pénzügyi befektetők, melyek közül az Argus Capital a legjelentősebb. A Fibernet a harmadik legnagyobb előfizető számmal rendelkező kábeltévé szolgáltató a magyar piacon, mintegy 130 ezer előfizetővel. Eltérően a UPC Magyarországtól és a MatávkábelTv-től a Fibernet – Budapest néhány kerülete mellett - elsősorban kisebb településeken terjeszkedik. Ennek egyik eredményeként 2000. decemberben megvásárolta a Gödöllői Kábeltelevíziós társaságot. A kábeltelevízió és az Internet szolgáltatások mellett a hálózatok korszerűsítési, átépítési munkálatainak befejeztével a Fibernet hamarosan egyes hálózatain megteremti a kábelen keresztül történő telefonálás lehetőségét, mely a jelenlegi díjakhoz képest jelentős megtakarításokat jelenthet a fogyasztóknak. Az EMKTV Kft. (Egyesült Magyar KábelTelevízió Híradástechnikai Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.) 6 szolgáltató 2000. év végén történt egyesítésével (Internet-tele Kft., EPA HCS, Telenetto Kft., Terézvárosi Kábeltelevízió Kft. és HCS Invest) vált a magyar kábeltelevíziós piac egyik meghatározó szereplőjévé. A cég részben a Romanian Cable Systems kelet-európai szolgáltató társaság, részben egy holland társaság, részben pedig magánszemélyek tulajdonában van. Jelenleg Budapest és 3 vidéki város mintegy 70 ezer felhasználó tartozik a cég ügyfelei közé. Érdekeltség: Wekerlei Kábeltévé Kft. (40%)
35
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
III Szállítók alkupozíciója A rendszerváltást követően a fejlett ipari országok beruházási kedve jelentősen nőtt hazánk irányába, amit az is mutat, hogy míg 1990-ben mindössze egyetlen állami vezetékes távközlési szolgáltató és egy mobil távközlési szolgáltató létezett, úgy a 90-es évek végére a hazai távközlési piacon tucatnyi vezetékes szolgáltató, 3 mobil szolgáltató és a nem-hangátviteli szolgáltatásokban cégek sokasága működik. Mindezek hatására neves távközlési eszközgyártók is megvetették lábukat a magyar piacon. A teljesség igénye nélkül a jelentősebb szolgáltatók az Ericsson és a Siemens mellett a magyar piacon a Pirelli a Nokia, az Alcatel később a Sagem, a Tellabs, a Cisco és a 3Com. Így a hazai szolgáltatók széles technikai és termékkínálatból válogathatnak fejlesztési döntéseiknél. Ma a hazai szállítók alkupozícióját jelentősen rontja a távközlési szektor - még mindig tartó keresletének csökkenése, dráguló IT-eszközök, illetve a klasszikus tanácsadási tevékenység iránti visszafogott kereslet is. A telekommunikációs piacon egyértelműen túlkínálat mutatkozik, ami komoly versenyhelyzet elé állítja a telekommunikációs beszállítókat. A piaci előrejelzések alapján számottevő javulás nem várható 2004-re vonatkozóan. A fenti tendenciák ellenére azonban növekvő igény mutatkozik a hozzáadott értékű szolgáltatások, ezen belül az infrastrukturális szolgáltatások és a tanácsadás iránt. E lehetőségek
mentén
a
vállalok
szolgáltatók
szolgáltatásaik
újradefiniálásával
és
üzletfejlesztéssel hidalják át a negatív piaci tendenciákat. A szállítók másik nagy lehetősége a mobilkészülékek forgalmazása, de e téren is hatalmas a kínálat és a verseny. Szinte napról-napra jelennek meg az újabb és újabb technológián alapuló mobiltelefonok, egyre alacsonyabb áron. Főbb telekommunikációs szállítók: A SIEMENS-csoport45 a telekommunikációs ipar szinte minden területén jelen van beleértve a vezetékes a mobil és az Internet piacot is. Domináns pozíciót Magyarországon elsősorban a vezetékes telefóniában a kapcsolóközpontok szállításában, valamint a MATÁV adathálózati infrastruktúrájának kialakításában ért el. A Siemens Mobile a mobiltelefonos megoldások teljes választékát
45
kínálja,
beleértve
a
mobilkészülékeket
Forrás: www.siemens.hu/magunkról 36
és
infrastruktúrákat,
valamint
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
alkalmazásokat. Hazánkban elsősorban a készülék értékesítés területén ért el jelentősebb eredményeket. A Siemens-csoport jelenleg az elektrotechnika és elektronika széles spektrummal rendelkező képviselője az országban. Magyarországon a Siemens Mobile a mobiltelefonokon kívül drót nélküli, úgynevezett cordless telefonokat, GSM modulokat, valamint ezek tartozékait forgalmazza. Magyarországon a Siemens mobile 35 százalékos piaci részesedéssel a 2. helyen áll. A teljesen svéd tulajdonban álló ERICSSON46 már 1911-ben megjelent Magyarországon, azután a 30-as években kivonult az országból. A vállalat is nyertese volt az 1989-ben kiírt magyarországi vezetékes távbeszélő főközponti rendszerválasztó tendernek (10 évre), de a cég építette ki mind a WESTEL 450, mind pedig a WESTEL 900 rendszerét, jelentős szerepet vállalva ezzel a magyarországi távközlés infrastruktúrájának kiépítésében. Az egyetemekkel folytatott szakmai együttműködés keretében 1996-ban a cég kutatóközpontot is létesített hazánkban. Tevékenységi körébe tartozik az elektronikai alkatrész gyártása, a híradástechnikai termék gyártása, alközpontok, hálózatok kiépítése, szoftverkészítés, szaktanácsadás, mûszaki kutatás és fejlesztés. Az Ericsson mind Magyarországon, mind világszerte jelentős szereplője a mobilpiacnak is. A finnországi központú NOKIA47 Magyarország egyik vezető távközlési beszállító vállalata. Magyarországi tevékenységét 1993-ban kezdte meg, amikor elnyerte a Pannon GSM GSMhálózat szállítására vonatkozó pályázatát. 1999-ben pedig a 900/1800 MHz-es GSMhálózat szállításáról kötött szerződést a legújabb mobil szolgáltatóval, a Vodafone-nal. A Nokia Networks vezetékes, vezeték nélküli és IP-alapú hálózatok számára készít rendszereket. A hálózatépítés mellett a cégnek világszerte jelentős részesedése van a mobiltelefonok piacán hosszú
távú
mobilpiaci
célkitűzése,
a
40%-os
piaci
hányad
megszerzése.
A MOTOROLA MAGYARORSZÁG KFT.48 1995. szeptember 21-én alakult meg az amerikai cég leányvállalataként. Legfontosabb és legjobban ismert termékei közé tartoznak a mobiltelefon-, URH rádió-, személyhívó-, adatátviteli- és műholdas kommunikációs rendszerek. A Motorola az integrált kommunikáció és a beágyazott elektronikai megoldások világviszonylatban vezető gyártója. Legfontosabb és legjobban ismert termékei közé tartoznak a mobiltelefonok, kétutas rádiók és üzenettovábbító rendszerek, hálózati megoldások és 46 47
Forrás: www.ericsson.hu/történet Forrás: www.nokia.hu/bemutatkozás 37
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
Internet-elérést biztosító termékek magánfelhasználók, hálózati szolgáltatók, illetve a kereskedelmi, kormányzati és ipari szektor részére. Végponttól végpontig terjedő rendszerek, interaktív, digitális videoátjátszók, hang- és nagysebességű adatátviteli megoldások. Az ALCATEL Hungary Kft-t 1990. május 22-én alakult. Ma a vállalat 100%-ban a hollandiai bejegyzésű ALCATEL Services International B.V.-nek a tulajdonában áll. Manapság a cég fő tevékenységi körébe a híradástechnikai és elektronikai termékek gyártása, üzembe helyezése és javítása, szoftverkészítés, szaktanácsadás, műszaki kutatás, fejlesztés, egyéb számítástechnikai tevékenységek állnak. A vállalat 100%-ban a hollandiai bejegyzésű ALCATEL Services International B.V.-nek a tulajdonában áll. Az Alcatel olyan végponttól végpontig terjedő távközlési megoldásokat szállít, melyek segítségével a szolgáltatók és vállalkozások a világ bármelyik pontjára tetszőleges felhasználókhoz tartalmakat tudnak eljuttatni. Alcatel 2003 évi 12.5 milliárd Eurós értékesítését több mint 130 országban realizálta. Az Alcatel ma számos országban piacvezető a több beszállítós hálózatok kialakításában. Az 1984-ben alapított CISCO SYSTEMS49 alapítói, a kaliforniai Stanford Egyetem tudósai, akik úttörõ szerepet vállaltak az IP protokoll fejlesztésében, amely a belső hálózatokon, illetve az Interneten keresztül folytatott kommunikáció alapvető szabványa lett. A Cisco az Internetgazdaság informatikai alapját megteremtõ hálózati eszközök világviszonylatban is legnagyobb gyártója és forgalmazója. Nem túlzás azt állítani, hogy a világhálón közlekedő információk szinte teljes egészét a Cisco Systems rendszerei szállítják. A Cisco Systems Inc. magyarországi leányvállalata 1995-ben kezdte meg működését. A Cisco Systems mind a hálózatépítéshez, mind pedig a hálózati hozzáféréshez szükséges termékek legszélesebb skáláját kínálja az iparágon belül. Ezen technológiák között megtaláljuk az új generációs routereket és switcheket, az IP-alapú hang-, adat-, és videoátvitelt, az optikai hálózatokat, a vezeték nélküli és adattároló hálózatokat, biztonsági megoldásokat, szélessávú technológiákat és a tartalomszolgáltató hálózatokat. A magyarországi IP berendezések piacán 70-80%-os piaci részesedést ért el. A SAGEM a legnagyobb francia telekommunikációs szolgáltató és biztonsági és védelmi elektronikus berendezések gyártásában Európában a 3. legnagyobb. A Sagem több mint 20 országban képviselteti magát. A cég a mobiltelefonok piacán jelentős résztvevő. Erős piaci 48 49
Forrás: www.motorola.hu/bemutatkozás Forrás: www.cisco.com 38
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
pozíciót szerzett Európában, a Közép-Keleten, Afrikában és Ázsiában valamint LatinAmerikában. Első rangú a fax gyártásban és a digitális televíziók terén is, de domináns erő az Internet terminálok és hálózatok piacán is. Összességében megállapítható, hogy a beszállítók piaci pozíciója azokon a területeken erős, ahol egyedüli szállítóként vannak jelen egy adott területen (például az Alcatel a PanTel adathálózati infrastruktúrája esetén), azonban ezen pozíciójuknak gátat szab az, hogy a gyors technológiai fejlődés miatt egyre újabb technológiák jelennek meg, melyekre már nincs kiváltságos pozíciójuk. A beszállítói ipar alkupozícióját gyenge-közepesre értékelem.
IV. Helyettesítő termékek és szolgáltatások A vezetékes telefon adta lehetőségeket tulajdonképpen feltalálása óta nem tudja igazán semmi sem helyettesíteni: több ezer kilométerre lakó ismerősünkkel vehetjük fel percek alatt a kapcsolatot s hallhatjuk hangját. Tulajdonképpen a vezetékes telefonszolgáltatásban a helyettesítő termékek és szolgáltatások széles skáláját a technológia fejlődése adja. Elsőként a mobiltelefonok jelentek meg, melyek vitathatatlan előnye a vezetékes telefonokkal szemben a hordozhatóság. Ezen a funkción felül ma már sokkal többet nyújtanak ezek a készülékek: már nemcsak a hangtovábbításra alkalmasak, hanem e-mailt, SMS-t, MMS-t küldhetünk vele, ébresztésre, figyelmeztetésre használhatjuk, internetezhetünk s játszhatunk is vele. A mobiltelefon már jócskán túllépte az egyszerű hangátviteli eszköz alapkategóriáját, s valljuk be az asztalon porosodó, 100 éve ugyanazon az unalmas hangon csengő vezetékes telefonunk még csak a nyomába sem ér a kedvenc nótánkon csengő, színes, divatos maroktelefonunknak. A vezetékes szolgáltatásnak egyenlőre bővülő piaci lehetőségeket nyújt a felhasználói szokások Internethasználat nagyobb arányú eltolódásával. Egyre népszerűbb a hálón keresztül történő e-mailezés vagy chat-elés. Ahhoz, hogy akár az üzleti partnerek, akár magánszemélyek fontos információkat adjanak tovább, már nem kell telefonálniuk. Hanem interneten (e-mailen) is elküldhetik üzenetüket, amely perceken belül eljut a fogadóhoz. Ráadásul nem kell egy ártáblázat, vagy akár egy recept adatait hosszú perceken keresztül egyeztetni, hiszen emailünkhöz csatoltan elküldhetjük azt, elkerülve ezzel a félreértés lehetőségét. Az e-mail mindamellett jóval olcsóbb, mint a telefonálás, s ez is nagyban segíti gyors terjedését. Az internezés azonban vezetékes hálózaton keresztül történik, s ez növeli a vezetékes szolgáltatók 39
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
bevételi forrásait. A vezetékes szolgáltatás versenytársa lehet azonban az ADSL megjelenése, ahol percdíj nélkül, korlátlanul Internetezhetünk, igaz még mindig a vezetékes hálózaton keresztül. A kábelen történő Internetezés pedig már azoknak a fogyasztóknak is lehetővé teszi ezt a szolgáltatást, akiknek nincsen bevezetve a telefonvonal. Ez a lehetőség mindenképpen csökkenti a vezetékes vonalak iránti igényt. Nem is szólva arról, hogy a kábelen történő telefonálás lehetősége már nemcsak a jövő zenéje. Az alternatív telekommunikációs szolgáltatók és a kábeltelevíziós szolgáltatók külön-külön és karöltve is keresik a hatékony, megoldásokat a lakossági telefonpiacra lépéshez. A kábelen keresztül történő telefonálás a jelenlegi díjakhoz képest jelentős megtakarításokat jelenthet. A kábeltelefonálás abban különbözik az eddig megszokott kapcsolt vonali szolgáltatásoktól, hogy a hang információ továbbítása Internet alapú digitális formában történik, ennek köszönhetően a létrejött kapcsolat megbízhatóbb. Légy mobil! – talán ez lehetne napjaink legjellemzőbb szállóigéje, legalábbis ezt sugallják a távközlési és informatikai szolgáltatók és gyártók üzenetei. A mobilitás manapság már nemcsak a telefóniában válik szinte alapkövetelménnyé, egyre nagyobb az igény rá a számítógépes kommunikációban is. A mozgékonyság azt feltételezi, hogy megszabadulunk a kötöttségektől. Mindenekelőtt a kábelektől. A Wi-Fi50 rövidítés a vezeték nélküli adatkommunikáció egyik divatos kifejezése nem szabvány, nem termék vagy szolgáltatás, hanem a kettőt összekötő tanúsítvány. A vezeték nélküli adatkommunikációnak számos válfaja ismert, amelyek azonban többé-kevésbé eltérő felhasználói igényeket elégítenek ki. Ilyen például a Bluetouth, a WLAN.51, a GPRS, az EDGE, a harmadik generációs UMTS, de akár ide
sorolhatjuk
az
utóbbiak
elődjét,
a
jól
ismert
GSM-et
is.
A WLAN52 a hagyományos Ethernet-hálózat vezeték nélküli kiterjesztése, azzal teljesen megegyező funkcionalitással, kényelmes, nagy sebességű és biztonságos adatkapcsolattal. De nemcsak a kiterjesztése, hanem akár az alternatívája is lehet a hagyományos vezetékes LANnak. A WLAN a rádiós adathálózatok alapja, ez biztosítja a különböző márkájú eszközök együttműködését. A WLAN-ok újradefiniálják a hálózatokat, mivel az elérés fizikai kapcsolat nélkül is működik. A felhasználók szabadon mozoghatnak, férhetnek hozzá saját belső hálózatukhoz és/vagy az internethez. Nem szükséges a földbe ásni, a falak mögé rejteni a vezetékeket, vagy éppenséggel külső kábelcsatornákkal elcsúfítani a falakat. Éppen ennek köszönhetően a rádiós hálózatok csökkentik a telepítési költségeket, így jelentős megtakarítás érhető el. A WLAN-ok ott is telepíthetők, ahol a vezetékes hálózat kiépítése nem megoldható 50 51
Wi-Fi= Wireless Fidelity Forrás: www.prim.hu 40
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
(például műemlék jellegű épületekben). A hálózat növekedése és újrakonfigurálása egyszerű, az újabb felhasználó felvétele mindössze egy vezeték nélküli LAN-kártya installálását jelenti az új eszközben. A telephely vagy irodaépület adottságai, illetve a rendelkezésre álló beruházási összegek gátat szabhatnak a vezetékes helyi hálózat kiépítésének vagy bővítésének, különösen régi épületek, bérelt területek vagy ideiglenesen használt irodák esetében. Költözéskor vagy hálózatbővítés során a WLAN-technológiával a költségek minimalizálhatók. Kritikus fontosságú alkalmazások esetében biztonsági, tartalék hálózatként is működhet. A WLAN igen széles körű alkalmazási lehetőséget kínál az otthoni használattól a nagyvállalati virtuális hálózatokig. A szabványos eszközök a kereskedelemben beszerezhetők, és egyszerűen telepíthetők. Mivel alapvetően a vonal kiterjesztéseként definiálják, használata feltételez valamilyen kiinduló bázist. A WLAN technológiája speciális szolgáltatásokat is lehetővé tesz: elsősorban távközlési szolgáltatók ismerték fel az ebben rejlő lehetőséget. Főleg Internet hozzáférést kínálnak ilyen módon, így az ellátott területen az utazó, várakozó vagy éppenséggel unatkozó üzletemberek ölbe tett kézzel, egy padon ülve kapcsolódhatnak (kellő azonosítás után) a világhálóra. A WLAN technológiailag hihetetlen gyorsan fejlődik. Az alkalmazási lehetőségek, azok gazdaságossága sok területen vitatott, az irodai otthoni használatban jelentőségük azonban egyértelműen bizonyított.
V. Fogyasztói szokások Magyarországon53 1999 óta tendenciáját tekintve fokozatosan csökken azoknak az aránya akik csak vezetékes telefont használnak, illetve a sem vezetékes, sem mobiltelefont nem használók aránya. Ma ezek a csoportok csupán 15,4%-ot képviselnek a teljes népességből54 Ezzel párhuzamosan két gyarapodóban lévő csoportról beszélhetünk: -
a vezetékes és mobiltelefont egyaránt használók aránya a népesség 39,1%-át teszi ki,
-
a csak mobiltelefont használók aránya, ami a népesség 24,3%-a (7.ábra)
52
WLAN= Wireless Local Area Network Forrás:A lakosság távközlési szokásai (HIF-+Szonda IPSOS 2002 december 54 Forrás: Nemzetközi Hírközlési Hatóság: Negyedéves monitoring jelentés (2003/III) 41 53
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
7.ábra: A telekommunikációs használati szegmensek alakulása55
-
2003.harmadik negyedévében nem történtek jelentős változások a piacon, melynek oka lehet az is, hogy az egyes szolgáltatók nem kampányoltak a másik típusú telefon használata ellen, illetve az egyik vezető mobilszolgáltató tett ez irányú lépéseket, de nem tartósan.
2003 őszén a hazai Internet penetráció 15,6%-os volt, a lakosság 8,2%-a otthon, 6%-a pedig munkahelyén internetezett rendszeresen. 2003. második negyedévétől ugrásszerűen emelkedett az Internet használat. Ennek okai egyrészt a nagy volumenű reklámkampányok, illetve az, hogy a kormány jelentős támogatással segíti az Internet használat terjedését. Ezt a célt szolgálja a 2003 júliusában elindított Sulinet program, mely a lakosság számítógép ellátottságát hivatott növelni. Napjainkban a lakosság jókora hányada támaszkodik mindennapi életében az információs és kommunikációs technológia (ICT) lehetőségeire. A háztartásoknak nagyjából 15%-ban van személyi számítógép, s az aktív internetezők körében népszerűek az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások (online bevásárlás, e-banking, távbefektetés). Az ICT-rendszerek telepítése a szervezetek hatékonyságát is javítja.
55
Forrás: Nemzetközi Hírközlési Hatóság: Negyedéves monitoring jelentés/IV.fejezet (2003/III) 42
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
VI. Kutatás A Kutatás célja- Probléma meghatározása Az új Elektronikus és Hírközlési Törvény megnyitotta a kaput a verseny számára a vezetékes hangpiacon. Csakúgy, mint a legtöbb alternatív szolgáltató, A PanTel is mint hazánk vezető alternatív telekommunikációs szolgáltatója s egyben legesélyesebb piacra lépője, keresi annak lehetőségeit, hogy piaci részesedést szerezzen a lakossági vezetékes telefónia piacán. Piacra lépési lehetőségeinek vizsgálatához a jogi, technológiai környezetről és piaci szereplőkről szekunder forrásokból gyűjtött adatok mellett szükségünk van egy felmérésre a fogyasztói igényekről, a lakosság telekommunikációs eszközökkel való ellátottságáról, a fogyasztók váltási hajlandóságáról. (3.melléklet: Kutatási kérdőív) Mivel az Internet és a kábelen keresztül történő szolgáltatások is alternatív piacszerzési lehetőségek, kutatásunkban ezekre vonatkozóan is végzünk vizsgálatokat. Kvantitatív kutatásunk módszere: kérdőíves megkérdezés 100 fős reprezentatív mintán a magyar, 18-70 éves lakosság körében. A megkérdezettek kiválasztásában fontosnak tartjuk, hogy a piacon lévő szolgáltatók előfizetői közül kerüljenek ki, valamint legyenek közöttük olyanok, akik nem rendelkeznek vezetékes telefonnal. A reprezentatív minta a szolgáltatók területi megoszlása miatt országos szintű kellene, hogy legyen, kutatásunk során azonban korlátozott lehetőségeink miatt zömében csak Budapesten és környékén élő fogyasztói kört tudtunk vizsgálni. Ez megmutatkozhat a vizsgálat eredményeiben is. A vizsgált reprezentatív minta összetétele:(5.táblázat) falu
11,76%
község
5,88%
kisváros
20,59%
nagyváros
17,65%
főváros
44,12%
ÖSSZESEN
100,00%
5. táblázat: A vizsgált minta lakhely szerinti megoszlása 56
56
Kérdőív: 23. Kérdés: „Az ön lakhelye?” 43
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
Kutatás kiértékelése 1.
57
Amint arra már a korábbi szekunder kutatások során is fény derült, a vezetékes piac
liberalizációjáig egyeduralkodó MATÁV nem tudta megfelelő iramban bővíteni vezetékes hálózatát, s a vezetékes ellátottság jelentősen elmaradt a fogyasztói igényekhez képest. A mobiltelefonos szolgáltatók ezt a helyzetet kihasználva gyorsan képesek voltak kiépíteni hálózataikat, s ezzel megelőzték a MATÁV-ot a telefonvonalra várakozók igényeinek kielégítésében. Bár a 90-es évek végére megszűntek az ún. várólisták, a mobiltelefonok népszerűsége visszavezette a vezetékes szolgáltatások további terjedését. A vezetékes vonalakra vonatkozó igény ezért egyre csökkent, majd 2000 óta nemcsak az igények számában történik csökkenés, hanem egyre több előfizető mond le vezetékes telefonjáról a mobiltelefon javára. A hazai háztartásokban a vezetékes vonallal rendelkezők aránya az alábbiak szerint alakul (6.táblázat) 1.kérdés
%
Van
83%
Nincs
17%
Összesen
100%
6. táblázat: A háztartások ellátottsága analóg és/vagy ISDN telefonvonallal
2.
58
Az 1. pontban leírt tendenciát alátámasztja, hogy a megkérdezett háztartások közül azok,
melyek pillanatnyilag nem rendelkeznek vezetékes telefonvonallal, annak okául egyhangúan azt jelölték meg, hogy mobiltelefonnal oldják meg a távbeszélést. A vezetékes vonalhoz kötődő igény azonban továbbra is erős a lakossági felhasználók között, hiszen ezen háztartások 68%-a mindenképpen élne a lehetőséggel, ha vezetékes szolgáltatásra kedvező ajánlatot kapna. A vezetékes szolgáltatások költségbeli előnye a fogyasztók számára tehát még mindig vitathatatlan.(8.ábra)
57 58
Kérdőív: 1.kérdés kiértékelése: „ Hány analóg telefonvonaluk van a lakásban? És hány ISDN vonal?” Kérdőv: 2.-3. Kérdés kiértékelése 44
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
Nem 16%
Nem tudja 16% Igen 68% 8. ábra: Ha kedvező ajánlatot kapna vezetékes telefon bekötésére, élne-e a lehetőséggel?
3. A háztartásokban a mobil ellátottság rendkívül magas, a megkérdezett háztartások 86%-a rendelkezik egy vagy több mobiltelefonnal. Igen
86%
Nem
14%
Összesen
100%
7.táblázat: Használnak az Önök háztartásában mobiltelefont?
A mobiltelefon napjainkra divatcikké is vált, különösen népszerű a fiatalok körében. Ebből adódik az, hogy azokban a háztartásokban, ahol 1 vagy több eltartott is él, a mobilkészülékek száma meghaladja a kettőt. 4.
59
A magyar háztartások az európai átlaghoz mérten sokkal kevésbé ellátottak
telekommunikációs eszközökkel. A számítógéppel rendelkező háztartások aránya is alacsony, ezen azonban a kormány is különböző programokkal próbál javítani. Ilyenek a Sulinet program amely sikeresnek mondható, valamint az Internethasználat minél nagyobb arányú lakossági felhasználása érdekében tett törvénymódosítások az Internet használati díj csökkentésére vonatkozóan. Ezek hatására a számítógépek száma és az Internet használat aránya nőtt, mivel a hazai árak azonban még mindig jóval magasabbak az európai átlagnál, ez az arány az elvártnál még mindig jóval alacsonyabb. A faxkészülékek hazánkban inkább az üzleti életben elterjedtek, ezt mutatja az alacsony lakossági felhasználói arány is (9.ábra)
59
Kérdőív: 4. kérdés kiértékelése: „Csatlakozik-e ezekhez a telefonvonalakhoz…” 45
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
Fax 14%
Számítógép modemmel 34%
Üzenetrögzítő 31%
Több telefon 21%
9. ábra: A háztartások telekommunikációs eszközzel való ellátottsága
5. Az alternatív szolgáltatók ismertsége rendkívül alacsony.60 A fogyasztók legnagyobb része egyáltalán nem ismer egyéb szolgáltatókat, egyedül a TELE2-ről hallott mindössze 2%, ami a napjainkban is futó reklámkampányuknak köszönhető, 1% pedig a PanTel-t nevezte meg. Ebből is kitűnik, hogy hazánkban az alternatív távközlési szolgáltatók semmiféle kampányt nem indítanak szolgáltatásaik népszerűsítésére. Bár 2004. január 1-től a már a vezetékes piacon megvalósult a számhordozhatóság, mégsem érzik úgy a szolgáltatók, hogy kihasználva ezt az ügyfélszerzési lehetőséget megéri ehhez kampányokra költeniük. Nem így van ez a mobilszolgáltatóknál, akik bár május 1-től lépett életbe számukra a számhordozhatóság, nyomban kihasználták ezt az alternatívát, s aktív médiakampánnyal próbálják a fogyasztókat szolgáltató váltásra bírni. 6. Reprezentatív mintánk is a hazai viszonyokat tükrözi a telefonszolgáltatók megoszlását 61 tekintve. A legtöbb előfizetője a MATÁV-nak van, második legnagyobb számú ügyféllel pedig az INVITEL bír. Reprezentatív mintánkban a MATÁV ügyfelek aránya 87%, az INVITEL ügyfelek aránya 10%, az egyéb szolgáltatóké mindössze 3%. 7. A versenyhelyzet erősödésére a nagyobb szolgáltatók vevőik megtartása érdekében kedvezményes tarifacsomag ajánlatokkal reagáltak. Ezt a lehetőséget elsősorban a MATÁV és az INVITEL használta ki, nekik az alapcsomag mellett több kedvezményes, fogyasztói igényekhez alkalmazkodó csomagjuk is van. Ez a szolgáltatásuk sikeresnek mondható, hiszen a legtöbb ügyfél már választott a kedvezményes csomagok közül. Mindamellett azonban megállapíthatjuk, hogy, hogy a MATÁV ügyfele nagy része azonban még mindig 60 61
Kérdőív: 6. Kérdés kiértékelése: „ Ismer a fentieken kívül egyéb szolgáltatókat?” Kérdőív: 5.kérdés kiértékelése: Melyik cég az Önök vezetékes telefonszolgáltatója?” 46
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
az alapcsomagot fizeti, ami főként annak köszönhető, hogy a csomagok nem egyértelműek, a vevőszolgálatokon kihelyezett ártáblák nagyon összetettek, ami megnehezíti a döntést a fogyasztónak. Manapság pedig az embereknek nincsen idejük a bonyolult tarifatáblák böngészgetésére. Egyszerű, átlátható ajánlatokra van szükség, amely alapján a fogyasztóban azonnal megszületik a döntés.
Az INVITEL-nél ez az alapcsomagot
használók aránya még nagyobb, ami annak tudható be, hogy a szolgáltató nem ismertette új csomagjait a médián keresztül, csupán a számla mellé borítékolt szórólapokon. Ez elkerülte a célcsoport nagy részét, hiszen aki átutalással fizet az nem értesülhetett a csomagokról még ezen az úton sem. Díjcsomag % Bázis
38%
Csevegő
26%
Felező
20%
Kontroll
3%
Minimál
14%
Ritmus
4%
ÖSSZESEN 100% 8.táblázat: Csomagok megoszlása a MATÁV-nál.62
Díjcsomag
%
Invitel (Alaphang)
60%
Invitel(Lebeszélhető) 30% Invitel(Koncert)
10%
ÖSSZESEN
100%
9.táblázat: Díjcsomagok megoszlása az INVITEL-nél.63
62 63
Kérdőív: 7.kérdés kiértékelése: „Önök milyen vezetékes díjcsomagot vesznek igénybe?” Kérdőív: 7.kérdés kiértékelése: „Önök milyen vezetékes díjcsomagot vesznek igénybe?” 47
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
8.
A háztartások telefonálásra fordított költségei átlagosan bruttó 8244 Ft, amely a háztartásban élők létszámával nő.
9407
10000 9000
8051 7139
8000 7000 6000
4326
5000 4000 3000 2000 1000 0
1
2
3
4 és több
10.ábra: Az utólsó havi telefonszámla összege/háztartás
Az
aktív
keresők
számának
növekedésével
is
nagyobb
a
telekommunikációs
szolgáltatásokra fordított összeg. Azokban a háztartásokban, ahol 2 vagy kettőnél több aktív kereső lakik, ott a számla értéke meghaladja a 9000 Ft-ot. 9. A hívásirányonkénti megoszlás vizsgálata azt mutatja, hogy a helyi és a belföldi távolsági hívások aránya a legmagasabb. A mobilhívások aránya alacsony, ami a magas tarifáknak tudható be. A háztartások, ha csak tehetik, mobilról próbálnak hasonló szolgáltatás elérni. A legkisebb arányú a nemzetközi hívások aránya a lakossági felhasználók körében. A telefonálások hosszúsága is a helyi hívásirányok esetén a leghosszabb, míg a mobil és nemzetközi hívások esetén a legrövidebb.64 Az egyes hívásirányokban a csúcsidőn kívüli hívások aránya jóval meghaladja a csúcsidőben történő hívások arányát. Ennek egyik oka, hogy a megkérdezettek legnagyobb része normál munkaidőben dolgozik, s esetleges telefonhívásait a munkahelyi telefonon esetleg mobilon intézi.
64
Kérdőv: 9.kérdés kiértékelése: Kérem vegye elő múlt havi telefonszámlájukat…” 48
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
10. A távközlés liberalizációját mind az üzleti mind a lakossági piacon várakozás kíséri. Sok ügyfél elégedetlen jelenlegi szolgáltatójával, s megfelelő ajánlat esetén új szolgáltató választana.65
nem tudja 4% nem 12% igen 84%
11.ábra: Ha egy új szolgáltató azonos színvonal mellett, kedvezőbb áron kínálna szolgáltatást, váltana-e?
11. A legtöbb háztartás 20-25 %-os árkülönbségnél választana új szolgáltatót, csak kevés azok száma akik 30%-nál nagyobb árkülönbség estén váltanának. A fogyasztók díjcsökkenéssel kapcsolatos igénye nem irreális, összességében elfogadható árszint csökkenést várnak. Kérdés, hogy a belépő szolgáltatók számára ez mennyire elfogadható. nem váltana
11%
0%
4%
10
8%
15
9%
20
38%
25
12%
30
6%
35
3%
40
2%
50
6%
65
1%
Összesen
100%
10.táblázat: Hány%-os árkülönbségnél pártolna át.
65 66
Kérdőív? 10.kérdés kiértékelése: „Az új szolgáltatót választaná vagy…” Kérdőív: 11. Kérdés kiértékelése: „..hány százalékos árkülönbségnél pártolna át?” 49
66
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
12. A vezetékes piacra való belépés másik lehetősége a hangszolgáltatásokon kívül az Internet szolgáltatás, amely szintén a vezetékes szolgáltatások közé tartozik. A kormány támogatott programjainak köszönhetően a számítógép használók és a ezen belül az internetezők aránya nőtt, s azok 40%-a is tervezi bekötését, akiknek nincsen jelenleg ilyen szolgáltatásuk.67
nincs 49%
van 51%
12. Ábra: Van-e Önöknek otthonról Internet hozzáférésük?
Az Internet hozzáférés típusa jellemzően modemes (45%), ami azt sejteti, hogy a felhasználók zöme alkalmi internetező, az ISDN és ADSL csomagok felhasználási aránya 9-9%. A kábelen történő internetezés is egyre népszerűbb, az internetezők 18%-a ezt a szolgáltatást használja. A felhasználók nem igénylik a nagy óraszámot biztosító szolgáltatásokat, mivel nem használják rendszeresen az Internetet.68 A háztartások legnagyobb része (70%) levelezésre és böngészésre is használja az Internetet. Hazánkban több tucat Internet szolgáltató működik, s ez megmutatkozik az előfizetők szolgáltatók szerinti eloszlásában is (11.táblázat)
67
Kérdőív: 14-15. Kérdések kiértékelése: Van-e Önöknek otthon Internet hozzáférésük, ha nincs tervezik-e, hogy még az idén lesz? 68 Kérdőív: 18.kérdés kiértékelése:: „Hetente kb.hány órát használják az Internetet?” 50
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Axelero
29%
Datanet
7%
Externet
4%
Elender
11%
UPC
11%
INTVITEL
14%
Freestart
5%
egyéb
13%
n.a
7%
ÖSSZESEN
100%
11. táblázat: Melyik szolgáltatónál van Internet előfizetésük?
13. A kábelszolgáltatás felhasználói arányát is vizsgáltuk, mivel ez a PanTel számára 69 piacra lépési lehetőséget jelenthet. Reprezentatív mintánkban a háztartások mintegy 81%-a rendelkezik kábeltelevíziós szolgáltatással. Szem előtt kell tartanunk azonban, hogy a kutatás főként Budapestre és környékére valamint nagyobb városokra terjed ki, s a kisebb falvakban feltehetően alacsonyabb az ellátottság. A szolgáltatók közötti megoszlási arány a 13. ábrán látható.
UPC 31%
Egyéb 38%
Fibernet 3% EMKTV 3% MATÁVKTV 25%
13.ábra: Melyik kábelszolgáltatónál van előfizetése?
A legtöbb előfizetője a UPC-nek és a MATÁVKTV-nek van, de a kábelpiacot tekintve az egyéb szolgáltatók aránya a legnagyobb. Ezek többnyire kis szolgáltatók néhány ezres ügyfélkörrel. Ilyenek pl. a Merill vagy a MTT kábelszolgáltatása. Kutatásunkban a Fibernet, alacsony részesedésének oka, hogy a szolgáltató elsősorban vidéken terjeszkedik, amely helységekre a kutatás nem terjedt ki. 69
Kérdőív: 20.kérdés kiértékelése: „Van-e Önnek kábeltelevíziós szolgáltatása?” 51
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
VII. A PanTel belépési lehetőségei a vezetékes telefon piacra A különböző alternatív távközlési szolgáltatók piacra lépése lehetőségei az új Hírközlési Törvény elfogadásával kibővültek.
Kérdés azonban, hogy a rendkívül erős versenyben a
növekvő telekommunikációs eszköz árak és csökkenő fogyasztói árak mellett mennyire tudnak élni ezzel a lehetőséggel. A piacra lépés lehetőségei lehetnek: 1. Saját infrastruktúra kiépítése Ez a lehetőség a legköltségesebb és a leglassúbb módja a piacszerzésnek. A koncessziós szerződések egyik alapvető követelménye volt, hogy a szolgáltatók kielégítsék a jelentkező igényeket, így gyakorlatilag ma nincs olyan része az országnak, ahol olyan kielégítetlen telefónia igény van, amely a szolgáltatók számára nyereségesen kivitelezhető lenne. Akkor amikor egy új hálózat kiépítésének lehetőségét vizsgáljuk, ezt mindenképpen figyelembe kell venni. Egy párhuzamos infrastruktúra építésének térülése nagy mértékben függ az egy ügyfélre eső költségektől. A sűrűn lakott területeken, főként nagyvárosokban a fajlagos kiépítés költsége alacsonyabb, míg a családi házas övezetekben , falvakban ez jóval magasabb költséggel jár, ugyanis a kiépítési költség a helyszín és az előfizetői sűrűség függvénye. 1km üvegszál fektetési költsége 10mFt70 vagy még ennél is több lehet. Családi házas környezetben, ahol 1 km-re körülbelül 50 lakás esik, csak a gerincköltség 10mFt/50= 200eFt-ba kerülne. Ugyanez lakótelep esetén, ahol mondjuk 10 emeletes házak vannak, s 1 kilométeren 25 lépcsőház van, lépcsőházanként pedig 40 lakás, ami összességében 1000 háztartást jelent, a kiépítés költsége 10eFt/lakás-ra zsugorodik. Ezt mérlegelve a PanTel a nagyvárosokra koncentrálva tud piacszerzési lehetőségekkel számolni. Különösen igaz lehet ez a nem Matáv területen lévő nagyvárosokra, ahol akár az Invitel, akár a Hungarotel tarifái jóval magasabbak, mint a versenyre jól felkészült Matávé. Veszprém és Szeged talán a két legpotenciálisabb város. Mindkettő Invitel területen fekszik, s a lakosság sűrűsége is megfelelőnek tűnik.
70
Forrás: Pantel Rt. 52
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
2. Szolgáltató választás, előválasztás A szolgáltatóválasztás azt jelenti, hogy a meglévő előfizetés mellett (Matáv, Invitel, vagy egyéb) az összes vagy bizonyos hívástípusokat (helyi távolsági, mobil, nemzetközi) más szolgáltatótól vesz igénybe az előfizető. Itt az alapdíjat továbbra is a Matáv-nak (vagy másik LTO-nak) kell fizetni, míg a percdíjakról a választott szolgáltatótól kapunk számlát. A törvény lehetővé teszi, hogy akár egyetlenegy hívást is egy választott, s ne a volt koncessziós szolgáltatónkon keresztül bonyolítsunk. Az új szolgáltató(ka)t szolgáltató választás esetén a meglévő telefonunkon egy négyjegyű telefonszám tárcsázásával érhetjük el: ez az ún. "szolgáltató választó szám". A gyakorlatban azonban ezt a lehetőséget nem ajánlja egyetlen szolgáltató sem. Ennek oka az, hogy a törvény nem rendelkezett a számlázás mikéntjéről, így adott esetben ezért az egyetlen hívásért is a választott szolgáltatónak kell számlát küldeni, ami –könnyen belátható – nem teszi lehetővé versenyképes ár kialakítását. Az előbbinél lényegesen nagyobb piaci lehetőséget biztosít a szolgáltató előválasztás, amikor egy vagy több irány összes hívását egy adott szolgáltatón keresztül szeretnénk bonyolítani. Ilyen piacra lépési lehetőséget választott a Tele2 szolgáltató, aki tevékenységét idén áprilisban kezdte meg. A Társaságon keresztül bizonyos hívásirányokba. alacsonyabb áron tudunk telefonálni. A szolgáltató előválasztás esetén szerződést kötünk a választott szolgáltatóval. E szerződés alapján a szolgáltatók egy olyan műszaki megoldást biztosítanak, amikor is a választott hívásirány esetén nincs szükség semmilyen plusz szám tárcsázására. Ha például a helyi hívásokra a Tele2-t választjuk, vele szerződést kötünk, a 7 jegyű telefonszám beütésével nyomban az általunk választott szolgáltatón keresztül telefonálhatunk, az alapdíjat azonban továbbra is az előző szolgáltatónknak kell fizessük. Bár Ez a lehetőség „csupán” körülbelül 4500 Ft-os egyszeri díjjal elérhető az alternatív szolgáltató számára (ez a költség fedezi a műszaki beállítások költségeit az alapszolgáltatónál), mégis megfontolandó. Nem elég ugyanis a szerződést megkötni az ügyféllel arról, hogy adott ívásirányokban az alternatív szolgáltató szolgáltatását használja, akkora forgalmat kellene hogy bonyolítson ezen hívásirányokba, hogy az új szolgáltató számára ez meg is érje. A piacra lépő szolgáltató azért, hogy új ügyfeleket szerezzen a vezetékes piacon, külön személyzetet kell fenntartson, különféle kampányokat kell szervezzen, akár ügyfélszolgáltai irodát is nyitnia kell, nem beszélve mindezek eszközigényéről és költségeiről. Nem biztosítja azonban semmi azt, hogy az ügyfél havonta fixen bizonyos minimum érték felett fogja igénybe venni a szolgáltatást, amit (ha az csak egy hívás volt is) a szolgáltatónak külön ki is kell 53
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
számláznia. Adott esetben a postaköltség megtérülése sem biztosított. Ezt a szolgáltatástípus tehát inkább a magas forgalmú előfizetőknek érdemes kiajánlani, és ügyelni kell arra, hogy a beszedett összeg fedezze a fix költségeket (például minimum havi letelefonálandó összeg megkötésével). Mindemellett a szolgáltatással piacra lépni tehát mindenképpen agresszív ügyfélszerzési politikával, kampányokkal és a magas kockázati szinttel számolva szabad az alternatív szolgáltatónak. 3. Helyi hurok átengedés A helyi hurok bérlése azt takarja, hogy a fogyasztó és a MATÁV központja közötti vonal szakasz az új/alternatív távközlési szolgáltató tulajdonába kerül, adott egyszeri díj (ami ~60.000 Ft a MATÁV felé) plusz meghatározott bérleti díj ellenében (~3000 Ft/hó fogyasztónként). Ezek az adatok tulajdonképpen meg is határozzák azt a költséget, ami alatt nem éri meg ilyen módon szolgáltatást nyújtania az új szolgáltatónak. A kutatás kiértékelésénél kimutattuk, hogy az előfizetők legnagyobb része 20%-os árcsökkenés mellett lenne hajlandó szolgáltatót váltani, illetve, hogy a havi átlagfogyasztás 8000 Ft körül mozog (nettó 6400). Ez az összeg azonban a háztartásban élők számától és az aktív keresők számától is erősen függ (12-13.táblázat) a háztartásban élők létszáma 1
2
3
4 és több
7139
8051
9407
összesen átlagos telefonszámla
4326
12. táblázat: háztartások átlagos telefonszámlája a háztartások létszámának alakulásával71 Aktív keresők száma
0
1
2
Átlagos telefonszámla
5363
5994
9538
13.táblázat: háztartások átlagos telefonszámlája az aktív keresők száma alapján72
Példának véve a átlagos fogyasztást, amely bruttó 8244 Ft/hó73, egy fogyasztó tehát átlag 6590 Ft-os összérték reményében lenne hajlandó szolgáltató váltani, figyelembe véve piackutatási eredményeinket74 . Mivel csak a helyi hurok bérleti díja 3000 Ft fogyasztónként, nem számolva a különböző eszköz és erőforrás igényeket és azt a kockázatot, hogy az adott 71
Kérdőív: 8.kérdés kiértékelése alapján Kérdőív: 8.kérdés kiértékelése alapján 73 Lásd: Kutatás kiértékelése (8.pont-48.oldal) 74 Lásd 9. táblázat 72
54
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
fogyasztó nem minden hónapban telefonál ennyit, alapos megfontolást igényel egy ilyen irányú piacszerzési stratégia. Az ingadozó hívás arány kiküszöbölésére lehetőség lehet a pre-paid kártyák bevezetése, azonban ezek használati és újravásárlási aránya kiszámíthatatlan. A másik lehetőség annak felmérése, hogy a cég kifejezetten prémium szegmenseket célozna meg ilyen irányú szolgáltatással, ami komoly előzetes piackutatást és felmérést igényel. Mivel a hazai fogyasztók erősen árérzékenyek, és az új törvény értelmében tilos a szolgáltatóknak ún. hűségszerződéseket kötniük, az esetlegesen fix fogyasztói kör is bármikor lecsökkenhet, vagy megszűnhet, ami rendkívül nagy költségbeli kockázattal jár a szolgáltató számára. Nem hiába előzi meg hosszú latolgatás a piacra lépést az alternatív szolgáltatók esetében. A csendet a TELE2 törte meg elsőként, sokan viszont várakozó állásponton vannak, vagy keresik a legjobb és legkevésbé kockázatos alternatívákat a piacra lépésre. 4. Kábelen keresztül történő hangszolgáltatás Az új Elektronikus Hírközlési Törvény biztosította lehetőségek mellett a PanTel egy merőben új alternatív lehetőség kiaknázását latolgatja a hangszolgáltatás piacán való megjelenésre. Mint ahogy arról már szót ejtettünk, a televíziós kábelszolgáltatók is piacbővítési lehetőséget keresnek a hangpiacra való belépéssel. A PanTel felismerte, hogy a legjobb megoldás az együttműködés lehet. Ezt az alábbiakra alapozza: -
a kábelszolgáltatás igénybe vevő háztartások száma hazánkban jelenleg közel 2.000.000, ami növekvő tendenciát mutat
-
talán ez az egyetlen alternatív, és nyereséggel kecsegtető lehetőség a lakossági piacra való belépéshez
-
a hangpiac bevétele a CaTV használók körében kb.125BFt, a telefon penetráció pedig 70%os.75
-
A fő bevételi forrás a havi díj, ami nagy szabadság fokot ad a hívásirányok árainak kialakításának anélkül, hogy a nyereségességet kockáztatná a szolgáltató.
A kábelszolgáltatókkal való együttműködést pedig a PanTel azért látja lehetőségnek, mert szolgáltatásaik,
erőforrásaik
kiegészítik
egymást.
elmondhatjuk, hogy: 55
A
kábeltelevíziós
szolgáltatókról
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
-
nincsen meg a megfelelő szakértelmük a hangszolgáltatások terén
-
a szolgáltatók nagy része túl kicsi, sem technikai sem a IT területen nem felkészültek a hangszolgáltatásra.
-
a kis szolgáltatóknak ugyan megvan a lehetőségük a lakossági piacon való színre lépésre de társulás nélkül csak a nagyobb szolgáltatóknak van reális esélye rá.
A PanTel viszont kiegészítheti a fenti hiányosságokat, mivel: -
a telefonszolgáltatás összes törvényi feltételének megfelel, megvannak a szolgáltatási jogosultságai
-
megfelelő technikai személyzettel és szakértelemmel rendelkezik a hangszolgáltatások terén
-
saját telefonszámokkal bír és megfelelő rendszerrel a számhordozhatóság biztosításához
A PanTel kész fejleszteni és a kábelszolgáltatókkal összefogni, de ehhez magas szintű, s elhivatott együttműködésre van szükség a kábelszolgáltatók részéről is. Ezzel azt együttműködéssel a PanTel tehát meglévő kábel hálózathoz juthat, cserébe pedig szakértelmét és világszínvonalú technológiáját nyújtja partnerének. A PanTel már több szolgáltatóval kezdeményezett tárgyalásokat ez ügyben, akik hajlandónak mutatkoznak az együttműködésre és az ehhez szükséges fejlesztések elvégzésére. A PanTel és a lehetséges társ kábelszolgáltató feladat megosztási terve a 14. ábrán látható76.
75 76
PanTel: The CaTV opportunity - prezentáció Forrás: Corporate Marketing: The CaTV opportunity (PanTel prezentáció-2004.04.30.) 56
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
Felelős tevékenységek Telefon engedélyek Szolgáltatói csomagok, árak Vevő megszerzés Reklámozás Szerződések kötése Installálás telefonszámokkal kapcsolaos feladatok Vevői oldal Központi IT rendszerek (hálózat stb) Szolgáltatói feladatok Számlázás Minősítés elektronikus interfész-ek szolgáltatása Elektronius számla elkészítés Nyomtatás, kiküldés Begyűjtés Vevőfigyelés kerskedelmi technikai
PanTel
CaTV
X X
x X X
X X
X
X X X X X X X
14.ábra
Az árstruktúra kialakításánál fontos a havidíj mértékének meghatározása. Itt a versenyképesség és a beruházás térülése a két –egymással versenyző –szempont. A jelen szolgáltatói díjaknál mindenképpen alacsonyabb, vagy részben, de akár egészében lebeszélhető havidíjakkal érdemes a piacra lépni. Emellett vonzó díjakat kell biztosítani a különböző hívásirányokra. Ilyen lehetőség lehet például a hálózaton belüli hívás ingyenessége, ami rendkívül jól kommunikálható a potenciális ügyfelek felé. A beruházási oldalt tekintve viszonylag alacsony (20-30.000 Ft/lakás beruházással kell számolni abban az esetben, ha a lakásba már be van vezetve a kábel. Ehhez az összeghez jön a központi infrastruktúra kialakítása, ami akár 100 mFt is lehet, azonban a PanTel esetén ennek jó része már létezik. A PanTel a kábelszolgáltatókkal kialakítandó kapcsolatban mindenképpen háttérszolgáltató kíván maradni, ami főként abban nyilvánul meg, hogy az ügyfélkapcsolatokat (számlázás ügyfélszolgálat) a kábelszolgáltatóra bízná.
57
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
A PanTel bemutatása77 A PanTel Rt. zöldmezős beruházásként 1998 áprilisában azzal a céllal jött létre, hogy Magyarország élenjáró alternatív távközlési szolgáltatója legyen. Alapítása óta a PanTel arra törekszik, hogy mind kiskereskedelmi, mind pedig nagykereskedelmi partnereit magas színvonalon szolgálja ki. Nemzetközi és belföldi nagykereskedelmi partnerekkel megvalósított összeköttetésein keresztül a PanTel nemcsak Magyarországon, de Nyugat Európában és a közép-kelet-európai régióban is biztosít távközlési szolgáltatásokat. 78 A PanTel Rt. 20 milliárd forint alaptõkével alakult. Alapítói: a KPN (a vezetõ holland távközlési vállalat), a MÁV Rt. és a PTInvest Rt. (a KFKI Számítástechnikai Rt. 100%-os tulajdonos befektetési vállalata)
15.ábra: A PanTel konszolidált árbevétele (2003) A PanTel 25,9 Mrd Ft konszolidált árbevételével vezető alternatív szolgáltató Magyarországon és meghatározó szereplő a régióban
78
Forrás: www.PanTel.hu:/Rólunk (2004.04.hó) 58
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
A PanTel bemutatása a marketing mixen keresztül 1) A PanTel alapszolgáltatásai (Termék)79 a) Infrastruktúrális szolgáltatások A PanTel PanPlace szolgáltatása egy co-location szolgáltatás, amely teljeskörű infrastruktúrális szolgáltatást nyújt telekommunikációs cégek, Internet szolgáltatók és adatbiztonságukat kiemelten kezelő cégek részére, lehetőséget nyújtva az Ügyfél berendezéseinek biztonságos elhelyezésére és üzemeltetésére egy vagy több kabinetben. -
A PanPlace szolgáltatás segítségével a PanTel termékportfóliójának minden eleme elérhető, mint pl. a PanLine szolgáltatás, PanConnect - IP alapú virtuális magánhálózat,
-
a WorldConnect - belföldi és nemzetközi Internet kapcsolódási szolgáltatás és a PanPoint IP behívásos szolgáltatás b) Adatkommunikációs szolgáltatások -
WorldConnect: a PanTel nemzetközi, nagy sávszélességű Internet-hozzáférési szolgáltatása,amellyel elsősorban internetszolgáltatók és a nagy internetfelhasználók kiszolgálását célozza meg
-
A PanConnect szolgáltatás keretében a PanTel egy kulcsrakész virtuális magánhálózat megoldást (VPN) biztosít ügyfelei számára hang- és adatkommunikációs igények kielégítésére.
-
PanLine menedzselt bérelt vonali szolgáltatás lehetőséget nyújt a felhasználó két vagy több telephelye közötti, tetszőleges adatátviteli kapacitású digitális összeköttetések kiépítésére. Az így kialakított összeköttetés folyamatosan és kizárólagosan a felhasználó rendelkezésére áll.
-
A PanLine International szolgáltatás egyszerű módon képes összekapcsolni az egyes cégek külföldi irodáit adat-, hang-, és képátvitelre, valamint internetezésre alkalmas digitális összeköttetésekkel. A PanLine International, a PanTel nemzetközi privát bérelt vonali szolgáltatása.
79
Forrás: www.pantel.hu/termékportfólió 59
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
c.)
Hangszolgáltatások
-
PanPhone IP80 alapú hangátviteli és fax szolgáltatás. A PanPhone IP ugyanúgy hangot (faxot) juttat el a hívó féltől a hívott félhez, mint a hagyományos telefon, a különbség csak a műszaki megvalósításban van. Ezen hálózaton a hangok adatcsomagokként jutnak el egyik helyről a másikra. Az IP telefónia egyesíti a vonalkapcsolt és csomagkapcsolt hálózatok előnyeit, mivel: -
Az ügyfél használatával átlagosan 15-25%-ot megtakaríthat telefonálási költségeiből.
-
Partner-irány kedvezménnyel további 5–15%-os kedvezménnyel telefonálhat az általa kiválasztott 1-3 irányba.
-
Nincs kapcsolási díj és a számlázás másodperc alapon történik.
-
a PanPhone IP minősége kb. a mobiltelefonéval egyenértékű, a beszéd és faxátvitel kívánalmainak tökéletesen megfelel.
Ezt a szolgáltatását a PanTel elsősorban olyan cégeknek ajánlja, akiknek jelentős, kb. 50 ezer forint feletti telefonforgalma van, de a közvetlen infrastruktúra kiépítése gazdaságosan nem kivitelezhető. -
PanTalk ISDN távbeszélő szolgáltatás a megszokott hívásminőség mellett teszi elérhetővé az ügyfelek számára telefonköltségeinek jelentős csökkentését. A PanTalk ISDN szolgáltatás a legmodernebb technológián alapuló, de a hagyományos értelemben vett távbeszélő szolgáltatás, mely lehetővé teszi az összes hívásirányba indított (nemzetközi, belföldi távolsági, belföldi mobil, és helyi) hívásokból eredő teljes havi távközlési költség jelentős csökkentését.
-
PanTel Kék Szám egy olyan belföldi telefonszám, melynek előfizetője a PanTel kék számra érkező hívások helyi hívási díjjal csökkentett részét átvállalja ügyfeleitől. A hívó bárhonnan is telefonál, ha kékszámot hív, csak a helyi hívás díjával megegyező díjat kell fizetnie.
-
PanTel Zöld Szám egy olyan díjmentesen hívható, belföldi telefonszám, melynek előfizetője a PanTel Zöld Szám érkező hívások teljes díját átvállalja ügyfeleitől.
80
IP=Internet Protokoll 60
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
d.)
Kiegészítő szolgáltatások
-
Nemzetközi bérelt vonali szolgáltatások, amely mindenféle adat- és hangátviteli
forgalom lebonyolítására alkalmasak. Például az egyes telephelyek számítástechnikai rendszereinek adatbázisai folyamatosan összeköthetők, ezáltal lehetővé téve az üzleti folyamatok igen hatékony irányítását. A nemzetközi bérelt vonali szolgáltatás használható grafikus dokumentumok, videokonferencia hívások stb. továbbítására. -
Internet szolgáltatás: a PanTel mint két nagy, az egész világot átfogó gerinchálózattal
rendelkező Internet szolgáltató (Tier-1 provider) partnere, költség-hatékony és világszínvonalú Internet hozzáférést biztosít a világhálóhoz. A szolgáltatás alapja a PanTel redundáns nemzetközi hálózata. A garantált sávszélességű WorldConnect szolgáltatás lehetővé teszi, hogy az ügyfél nemzetközi és belföldi Internet hozzáféréseinek arányát megtervezze, az átlagos sávszélességű WorldConnect
szolgáltatás
pedig
előre
meghatározott,
akár
négyszeresig
terjedő
„overbooking” (túljegyzési) arányt biztosít a legtöbb nemzetközi szakaszra. A PanTel gerinchálózata (Csatorna) Ma a PanTel 3,700 kilométer hosszú, világszínvonalú optikai szálas hálózata Magyarország egyetlen
országos
alternatív
távközlési
infrastruktúrája.
A
szolgáltató
a
MÁV
együttműködésével a PanTel a MÁV nyomvonalain kezdte meg saját optikai hálózatának kiépítését. Ma hálózata biztosítja minden megyeszékhely optikai elérését és több mint 90 város, valamint azok 20-30 kilométeres sugarú körzetük mikrohullámú lefedését. A gerinchálózaton és elérési hálózaton keresztül a PanTel páratlan megbízhatóságú digitális beszéd-, kép- és adatátvitelt kínál ügyfeleinek. A 3,5 GHz-es licenc lehetővé teszi a vállalat teljes körű függetlenségét más szolgáltatóktól az ügyfelek végpontjáig.( 16.ábra) Belföldi hálózati összekapcsolások 2001-ben a Matáv és a PanTel között megállapodás jött létre a két vállalat hálózatainak összekapcsolásáról. A megállapodás az IP alapú beszédszolgáltatások nyújtása érdekében igénybe vett forgalmi szolgáltatásokra, továbbá a szolgáltatók műszaki és forgalmi együttműködésére vonatkozik. A közösen kialakított kereskedelmi áron igénybe vett 61
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
összekapcsolási forgalmi szolgáltatások a többi távközlési piaci szereplővel lehetővé teszik a PanTel számára, hogy az ország jelentős területén versenyképes árakon kínálja ügyfelei számára szolgáltatásait. Nemzetközi összeköttetések A vállalat folyamatosan tervezi és építi gerinchálózati összekapcsolódását a szomszédos országok távközlési vállalataival. Optikai szálas kapcsolat működik Ausztriával, Romániával, Szlovákiával, Szlovéniával, Horvátországgal és Ukrajnával, továbbá jelen szerződéseink értelmében a 2004-es évtől közvetlen összeköttetést tudunk biztosítani Szerbia, Montenegro és Bulgária nagyobb városaiba is. A PanTel nagy sávszélességű, közvetlen összeköttetést üzemeltet az amszterdami székhelyű anyavállalatával, s 400 km hosszúságú optikai szállal rendelkezik Ausztriában is.
16.ábra: A PanTel gerinchálózata Emberi tényező A PanTel Rt: 185 alkalmazottal dolgozik. Folyamatosan figyelmet fordít dolgozói képzésére, és tájékoztatására. A szolgáltató gyakornoki programokat is indít diákok számára. Az ügyfélszolgálati tevékenységre nagy gondot fordít, a dolgozók igényesek és a recepciós munkatársak is az igényes, megbízható szolgáltató imázsát erősítik 62
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
Tárgyi elemek Külső környezet: -
a PanTel gyönyörű épületben bérel irodát, melyen már messziről jól látható a cég neve
-
megfelelő nagyságú és európai színvonalú parkolóház áll az ügyfelek rendelkezésére
-
könnyen megtalálható helyen található
Belső környezeti elemek: -
kultúrált, igényes előtérrel találkozik az ügyfél, ahol várakozhat
-
több tárgyaló helyiség is biztosítja az ügyfelekkel való kiemelt foglalkozás lehetőségét
Szolgáltatási folyamat Itt a panaszszituáció menedzsmentet emelhetjük ki: -
A PanTel 24 órás rendszerfelügyelettel, és hibajavító szolgálattal áll ügyfelei rendelkezésére .
-
bármilyen információkérés esetén ingyenesen zöld számon áll rendelkezésre.
Promóció A
PanTel,
mivel
eddigi
tevékenysége
elsősorban
üzleti
kommunikációra
épül
ügyfélmenedzsereken keresztül éri el ügyfeleit és végzi a kapcsolat tartást. Jellemzőek azonban egy-egy új szolgáltatástermék bevezetése esetén a televíziós reklámok is. A szolgáltató megjelenése óta egységes arculatot képvisel, szlogenje:
Ár A PanTel versenyképes áron kínálja szolgáltatásait, azonban egyénre szabottan, komplex csomagokat kínál ügyfelei részére.
63
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
A PanTel céljai Célok a hazai piacon - A verseny növelése a hangpiacon ügyfélközpontú és versenyképes megoldások kifejlesztése útján - A számhordozhatóság elõnyeinek kiaknázása - Versenyképes megoldások a kis- és középvállalatok számára - A számhordozhatóság nyújtotta lehetőségek kihasználása Célok a nemzetközi piacon - Új szolgáltatások bevezetése a nemzetközi piacon is - További terjeszkedés a régióban További fejlesztési célok: -
Infrastruktúra és szolgáltatásfejlesztés
-
Saját elérési hálózat fejlesztése
-
VPN fejlesztések – VoIP újjászületése
-
Bővülő hangszolgáltatások
-
Internet összekapcsolás
-
Meglévő szolgáltatások fejlesztése (VPN, voice)
-
Fokozódó jelenlét a vezetékes hangpiacon
64
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
A PanTel SWOT analízise: Erősségek -
országos optikai gerinchálózat
-
- több mint 90 városban saját jelenléti pont
-
teljes telekommunikációs szolgáltatási portfólió (beszéd, adat és Internet)
-
- szakértelem
-
- nemzetközi tapasztalat
-
- a legnagyobb alternatív szolgáltató saját összekapcsolás az összes szomszédos országgal + nyugat-európai POP-ok (point of presence – jelenléti pont)
-
- megbízható szolgáltatások versenyképes áron
-
- gyors, rugalmas, testre szabott megoldások
-
- világszínvonalú technológiák
-
- konzervatív befektetési politikán alapuló pénzügyi stabilitás
Gyengeségek -
szűk célcsoport
-
kevés tapasztalat a lakossági szolgáltatások terén
Lehetőségek -
liberalizáció nyújtotta lehetőségek
-
- számhordozhatóság
-
- nemzetközi terjeszkedés lehetősége
-
IP technológia adta lehetőségek versenyképes árakon
-
- közép-európai terjeszkedési lehetőségek
Fenyegetések -
új belépők
-
- régi piaci szereplők gyors fejlődése
-
egyre alacsonyabb tarifák – különösen az üzleti szférában
-
növekvő fogyasztói árérzékenység
-
a versenytársak gyors technológiai fejlődése
65
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
Következtetések -
Magyarországon tendencia a vezetékes vonalak számának csökkenése és a mobilhasználat arányának növekedése, a mobilhasználat magas díjai miatt azonban a vezetékes szolgáltatásokra még mindig nagy az igény
-
Az új EHT lehetőséget nyújt egyrészt az üzleti szférában a piacbővítésre és a lakossági vezetékes piacon való megjelenésre
-
Mivel a fogyasztók egyre alacsonyabb tarifákban érdekeltek (-20%), a sajátinfrastruktúra bővítésében a PanTel egyenlőre csak az üzleti szférában lát piacbővítési lehetőséget a magas költségek miatt. A lakossági szférában szinte kizárólag a nagyvárosokban van lehetőség infrastruktúra alapú fejlesztésekre, azonban ehhez olyan stratégiai döntésre lenne szükség, hogy a PanTel elindul a lakossági üzletágban.
-
A szolgáltató választás szintén bizonytalan a nyereségesség és kockázat szempontjából, mivel az egy ügyfélre eső bevételek nem elég magasak ahhoz, hogy a szolgáltató nyereséget produkálhasson. A PanTel a szolgáltató választásban a prémium ügyfelek és a vállalti szférában lát lehetőséget a piacbővítésre
-
A helyi hurok átengedése mint lehetőség a magas havi bérleti díj és egyéb működési költségek miatt a lakossági szféra döntő részében veszteséges lenne, erre a problémára a helyi hurok „reális” áron történő átengedése jelenthetné a megoldást;
-
Az Internet szolgáltatás új üzleti lehetőség, bár e területen is profitcsökkenéssel kell számolni, a dinamikus növekedés azonban ezt ellensúlyozhatja
-
A kábelszolgáltatók jelentik a PanTel számára talán az egyetlen piacra lépési lehetőséget a vezetékes lakossági piacon. A kábeltévé szolgáltatókkal együttműködve a PanTel helyi hozzáférési struktúrához jut, s szorosan együttműködve versenyképes szolgáltatóvá válhat a hazai lakossági vezetékes piacon.
Összességében elmondhatjuk, hogy az új elektronikus és Hírközlési Törvény adta lehetőségeket a bizonytalan gazdasági helyzet, az erős versenyhelyzet, csökkenő tarifák és a magas beruházási költségek miatt egyetlen hazai szolgáltató sem tudta egyenlőre a maga javára fordítani. A szolgáltatók egyenlőre a kockázatmentes és jövedelmező lehetőségeket keresik a telekommunikáció dinamikusan növekvő piacán.
66
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
Úgy gondolom, hogy a PanTel a liberalizáció előnyeit kiváló szakember gárdájával, világszínvonalú technikai hátterével és annak folyamatos fejlesztésével, valamint a lehetőségek ütőképes kihasználásával mindezeket a lehetőségeket a maga javára képes fordítani és vezető alternatív szolgáltatóból hazánk egyik vezető telekommunikációs szolgáltatójává válhat a jövőben.
67
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
IRODALOMJEGYZÉK Szakmai könyvek Józsa László: Marketing stratégia (Műszaki Könyvkiadó, Budapest 2002 Veres Zoltán: Szolgáltatás Marketing (Műszaki Könyvkiadó, Budapest 2001) Marosán György: Stratégiai menedzsment (Műszaki könyvkiadó, Budapest 2001) Major Iván: A távközlés Privatizációja (Budapest, 2000) Folyóiratok Telecomputer: 1999.04.19/ 4.évfolyam, 7.szám Internetes oldalak www.terminal .hu: A liberalizáció lépcsőfokai (letöltés:2004.03.hó) www.gki.hu: A GKI Gazdaságkutató Rt. prognózisa a magyar nemzetgazdaság 2004.évi
folyamatairól (2004.05.03.) www.ksh.hu: A KSH jelenti: Gazdaság és Társadalom (2004.02.hó) www.ksh.hu: Posta és Távközlés (letöltés: 2004.05.hó) www.hif.hu : Negyedéves monitoring jelentés(2003/3.negyedév) www.hif.hu: Vezetékes gyorsjelentés (2004. Február) www.matav.hu(letöltés: 2004.04.hó) www.invitel.hu(letöltés: 2004.04.hó) www.telefonguru.hu: díjcsomagok (letöltés: 2004.04.hó) www.datanet.hu (letöltés: 2004.04.hó) www.prim.hu/hírek (2004.04.hó)
Egyéb források Hírközlési Felügyelet: Negyedéves monitoring jelentés (2002/I.negyedév) Nemzeti Hírközlési Hatóság: Negyedéves monitoring jelentés 2003 3.negyedév) PanTel Rt prezetáció: The CaTV opportunity (2004.04.30) PanTel: The Hungarian Telecom Market and PanTel’ opportunities (2004.04.hó) Varga Lajos: Az üzleti kommunikáció új alternatívái (PanTel prezentáció-2004.02.12.)
68
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
1.MELLÉKLET
69
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
2. MELLÉKLET Vezetékes gyorsjelentés 2001.október81 3 726 456
Bekapcsolt fővonalak száma (db)
Megj.: adatszolgáltatók: Emitel Rt., HTCC Rt., Matáv Rt., Monortel Rt., Vivendi Telecom Hungary
36,5
100 lakosra jutó fővonalszám (db)
Megj.: a hazai lakosság száma a legfrissebb KSH adat szerinti
ISDN fővonalak aránya (%)
12,3%
Az összes fővonalhoz mérve
100 fővonalra jutó várakozók száma (fő)
0,21
A szolgáltatók várakozó listája a 30 vagy 60 napja igénylő státuszban lévő ügyfeleket tartalmazza
Egy
fővonalra
jutó
kezdeményezett 269,6
Megj.: a mutató a vizsgált időszakban (hónapban) kezdeményezett
hívások időtartama (perc)
hívások
összidőtartamát,
a
fővonalszám pedig az időszak végén meglévő fővonalszámot jelenti.
Kezdeményezett
hívások
átlagos 3,0
időtartama (perc) Háztartások
telefonellátottságának 76%
aránya* (%)
Vezetékes gyorsjelentés 2003. október82 3 608 500
Bekapcsolt fővonalak száma (db)
Megj.: adatszolgáltatók: Emitel Rt., Hungarotel Rt., Matáv Rt., Monortel Rt., Invitel Rt.
35,66
100 lakosra jutó fővonalszám (db)
Megj.: a hazai lakosság száma a legfrissebb KSH adat szerint: 10 120 000 fő
ISDN fővonalak aránya (%)
16,64%
100 fővonalra jutó várakozók száma (fő)
0,23
Egy
fővonalra
jutó
kezdeményezett 236,0
Megj.: a mutató a vizsgált időszakban (hónapban) kezdeményezett
hívások időtartama (perc)
hívások
összidőtartamát,
a
fővonalszám pedig az időszak végén meglévő fővonalszámot jelenti.
Kezdeményezett
hívások
átlagos 2,93
időtartama (perc) Háztartások
telefonellátottságának 71%
aránya* (%)
Megj.: a háztartások száma a legfrissebb ismert KSH adat szerint: 3 839 800 darab.
*megj: Az egyéni fővonalszám 2003. Január 1-től tartalmazza az egyéni ISDN fővonalak „B” csatornákra átszámított számát is. A KSH a háztartások számát új módszertan alapján számolja, melynek következtében 107 ezerrel nőtt a háztartásszám.
81 82
Forrás: www.hif.hu: Negyedésves monitoring jelentés (2003/4q) Forrás: www.hif.hu: Negyedésves monitoring jelentés (2003/4q) 70
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
3.MELLÉKLET: Kutatási kérdőív
71