LAKÁS- ÉS HELYISÉGHASZNÁLATI ÚTMUTATÓ

100 LAKÁSOS PASSZÍVHÁZ 1135 Budapest, Jász utca 91. Hrsz: 27130

LAKÁS- ÉS HELYISÉGHASZNÁLATI ÚTMUTATÓ

TARTALOMJEGYZÉK HASZNÁLATI, KARBANTARTÁSI, KÖVETELMÉNYEK A BEÉPÍTETT SZERKEZETEKHEZ: 1. ÁLTALÁNOS HASZNÁLATI ÚTMUTATÓ…………………….……………..……2-3 2. EGYÉB BEÉPÍTETT SZERKEZETEK….…………………………………………..3-5 3. GÉPÉSZETI BERENDEZÉSEK……………………………….…………..…………5-7 4. ELEKTROMOS BERENDEZÉSEK………………….…………………..…………7-12

HASZNÁLATI, KARBANTARTÁSI SZERKEZETEKHEZ

KÖVETELMÉNYEK

A

BEÉPÍTETT

Azokban az esetekben, amikor a gyártói használati útmutatók – melyeket mellékelünk – másként nem rendelkeznek, az alábbi előírásokat kell betartani. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy házi– és kisállatok tartásából, rágcsálók, rovarok megtelepedéséből, elszaporodásából keletkező károk helyreállítása felől önerőből szükséges intézkedni. 1. ÁLTALÁNOS HASZNÁLATI ÚTMUTATÓ 1.1. A PASSZÍV HÁZ LAKÁSAINAK, HELYISÉGEINEK ÁLTALÁNOS HASZNÁLATA A lakások, helyiségek külső falai a légtömör épületburok részét képezik, ezért nem szabad átfúrni, átlukasztani: - konyhai szagelszívó kivezetéséhez - split klíma kivezetéséhez - meterológiai riasztó vagy egyéb érzékelők kivezetéséhez. Egyéni riasztórendszer telepítésekor csak külsőleg szerlehető nyitásérzékelőt szabad használni, ragasztással. A nyílászárók tok és szárnyszerkezetébe nem szabad fúrni, csavarozni, résszellőzőt beépíteni, rácsot felerősíteni. A mennyezeten elhelyezett légbevetőkön tilos állítani. Az üvegtörés esetén a megadott szakcéget lehet kizárólag értesíteni. Nyílászárók hibás, vagy nehézkes működtetése esetén a megadott szakcég értesítendő. A lakásokban 3 fokozatú légmennyiség szabályzási lehetőség van: - alap állapotban javasolt a 2-es fokozat, - több napos távollét esetén javasolt az 1-es alapfokozat, - vendégség esetén 3-as fokozat használata. Tavasszal és ősszel, amikor a külső hőmérséklet nagyságrendileg azonos a belsővel, az ablaknyitás nem jár energiaveszteséggel, de télen nem javasolt az ablakos szellőztetés, valamint nyáron nappal nem javasolt az ablakos szellőztetés. Nyáron éjszaka javasolt az ablakos átszellőztetés, amivel hűthetjük a lakást. A lakások energiafogyasztását egyedi hőmennyiségmérők mérik, minden lakásban szobánként fali termosztátokkal állítható be a kívánt hőmérséklet. 1.2. RÖGZÍTÉS A FAL- ÉS FÖDÉMSZERKEZETEKRE A szerkezeti falakra és födémre tárgyakat csak az e célra gyártott függesztő, rögzítő elemek használatával szabad felerősíteni. Tilos a falat megfúrni: Az elektromos kapcsolók, dugaljak fölött és alatt, valamint a szerelvény függőleges tengelyétől jobbra-balra 15-15 cm, azaz 30 cm széles függőleges sávban a padlótól a mennyezetig, a mennyezettől lefelé és a padlótól felfelé számított 40 cm-es vízszintes sávban, illetve az elektromos terven egyébként jelölt helyeken. A gépészeti rajzon jelölt nyomvonalak mentén a fűtési szerelvények, elosztók, radiátorok 25 cm-es környezetében, a konyhában, a fürdőben, a WC falakon, a hideg- és melegvíz csapok 30 cm-es környezetében, továbbá a padlótól a csaptelepig terjedő 40 cm széles függőleges sávban, és a mosógép vízelvezető csonk 1 m-es környezetében. A padlót (mivel abban gépészeti és elektromos vezetékek futnak) megfúrni tilos! 2

Az erkélyeket szintén tilos megfúrni, a burkolatot felbontani, mert így a burkolat alatti kent vízszigetelés tönkremegy! Az erkélyen ilyen módon történő beavatkozás, rögzítés tilos és garanciavesztéssel járó tevékenység. 1.3. ERKÉLYEK KARBANTARTÁSA Állagmegóvásuk, rendszeres szakszerű karbantartásuk folyamatos odafigyelést vár el a használójától. Gyakorlatban ez azt jelenti, hogy bármennyire is időtálló burkolattal láttuk el őket (fagyálló burkolóanyagok, ragasztók, fugázók) a hazánkra jellemző kontinentális éghajlat miatt – melynek minden évszaka igen szélsőséges hőmérséklettartományokat képes rövid idő alatt kialakítani – kellő karbantartás hiányában gyorsan károsodhatnak. Különösen fontos betartani olyan elveket, mint, hogy forró teraszfelületet hidegvízzel hűteni tilos. Télen a fagyás-olvadás periodikus veszélye és a falak ázásának megelőzése miatt a felületekről, a járófelület és falcsatlakozásoktól, a homlokzati nyílászáróktól el és le kell seperni a vizet, a havat. Mivel a fagyálló burkolatok felületkeményített, igen jó vízzáró képességű, vagy más módon fagytűrő anyagok, ezért durva mechanikai tisztításuk – vésésszerű ütögetésük csákánnyal, lapát élével, fahántolóval –, agresszív vegyszeres tisztításuk, nyíltlángú melegítésük – gázfáklyával, tűzrakással – tilos és garanciavesztéssel járó tevékenység. 2. EGYÉB BEÉPÍTETT SZERKEZETEK 2.1. HIDEGBURKOLATOK Ápolása lágy sörtéjű eszközzel történt seprés után semleges kémhatású tisztítószeres, nem bővizes (kicsavart felmosórongy) mosással. Súrolni, csiszolni, agresszív anyagot használni tilos! Nehéz tárgyakat rádobni vagy leejteni, görgős lábú bútorokat terhelten mozgatni TILOS, mert a burkoló lap eltörhet. A fugákat agresszív anyaggal, vagy mechanikai úton tisztítani nem szabad. A padlótisztítás során azokat a helyeket, ahol a padlóhoz és a felmosószegélyhez beltéri ajtók és/vagy padlószőnyeg csatlakozik, különös gonddal kell karbantartani, mert még a kellő gondossággal kicsavart felmosórongyból is olyan mennyiségű víz juthat a kapcsolódó felületekhez, hogy azok szerkezete maradandóan sérül, vagy elváltozik (felpúposodik, megdagad, kifakul, stb.). Az ilyen eredetű sérülések az adott burkolatra és/vagy nyílászárókra is garanciavesztéssel járnak. A lakó által biztosított, a használati terhelésnek nem megfelelő kopásállóságú padlóburkolaton jelentkező kopások nem számítanak garanciális hibának. 2.2. PADLÓSZŐNYEG A padlószőnyeg bármennyire is magas kopásállóságú burkolóanyag, mégis kevésbé ellenálló, mint a hidegburkolatok. Érzékeny a nedvességre, a különféle mechanikai terhelésekre. A beépített melegburkolat modul padlószőnyeg. Nehéz bútor áthelyezésekor emelje meg azokat! Görgő használata (szék, fotel stb.) tilos! Szétnyitható kanapé rendszeres használata esetén a csúszó és/vagy gördülő lábak alá és a gördítés nyomvonalára helyezzen védőbetétet. A gyártó által javasolt takarítószerek és eszközök használata elfogadott, de a belőlük adódó elváltozások nem sorolhatóak a garanciális hibák közé. A padlószőnyegre kiömlő folyadékot azonnal fel kell itatni! A garancia nem vonatkozik arra az esetre, mikor a melegburkolatú helyiséget rendszeresen olyan burkolatidegen rendeltetéssel használják, mint például étkezőnek, vagy más olyan élettevékenység színhelyének, amelynek következtében szándékosan vagy véletlenszerűen folyadék juthat a padlóra, nehéz tárgy eshet rá. Ilyen lehet még az, amikor a tervezettnél 3

nagyobb használati terhelést kell elviselnie, mint például rendszeres utcai cipős használat (szennyeződések, kavicsok, agresszív anyagok felhordása a felületre), a helyiséget irodának, rendszeres tömegrendezvény helyszínének, sportteremnek, oktató-kiképző helynek használják. 2.3. BELSŐ AJTÓK ÉS KILINCSEK Az ajtólapokat mechanikai behatásnak (a rendeltetésszerű használaton túl) kitenni, vagy terhelni TILOS (pl. fogas felszerelése). TILOS az ajtókeret és az ajtólap közé idegen tárgyat behelyezni, rácsukni, mert nem csak az ajtó keretének és lapjának élei, burkolata sérülhetnek, de az ajtólap is megrepedhet a zsanérfuratok mentén, illetve az ajtókeret a zsanérfuratai mentén szintén rongálódhat. Az ilyen eredetű sérülés nem garanciális hiba. Tisztítani kizárólag száraz ruhával vagy bútorápolóval ajánlott. A terméket mindenféle nedvességtől óvni kell! Az üvegezett ajtólapoknál az esetleges üvegcserét szakemberrel végeztesse. A kilincseket száraz és/vagy ködnedves ronggyal lehet áttörölni, tisztítani. Fémtisztító, karcoló, maró hatású tisztítószerek használata TILOS! Az ajtót lábbal becsukni vagy kinyitni, rúgni, szigorúan TILOS! Az ilyen okokból keletkező meghibásodásokért a bérlőt terheli a felelősség. Amennyiben az ajtólapokat vagy a középen felnyíló ajtók szárnyait bármely okból a tokról le kell emelni, úgy azok szakszerű, vetemedésmentes tárolásáról kell gondoskodni. Üveges ajtók használata során az ajtóbecsapódásból, erőszakos csukásból, nyitásból eredő üvegtörés, repedés nem minősül garanciális hibának. 2.4. HOMLOKZATI NYÍLÁSZÁRÓK Homlokzati műanyag nyílászárók, vasalattal, fokozottan hőszigetelt üvegezés. A műanyag felületek tisztításáról gondoskodni kell. A tisztításhoz ajánljuk, ha a gyártó másképpen nem javasolja, a langyos vizes, enyhén samponos lemosást. Tilos agresszív – a PVC-t oldó vagy duzzasztó hatású – vegyszerek, dörzsölő hatású tisztítószerek és éles eszközök (pl. kés, penge, drótkefe, csiszolóvászon, polír-papír, habkő) használata! Az ablakok, ajtók sarokpántjai állíthatóak, de csak szakember által. A gondos gyártás és szakszerű beépítés ellenére is szükséges a nyílászárók utólagos beszabályozása, finom beállítása, akár több alkalommal is. Az épületszerkezet mozgásai vagy a sokévi használat miatt is szükségessé válhat a vasalatelemek „után szabályozása”, esetleg cseréje. A tömítések felületét évente egyszer, szeptember-október hónapban glicerinnel át kell törölni. A nyílászárók csukásánál, nyitásánál kiemelten fontos figyelembe venni szerkezetéből, célszerű, de szükséges is mindkét kézzel kísérve (a kilincs és a zsanér felőli oldalon egy időben) mozgatni. A bukó-nyiló vasalatú nyílászárókat minden esetben – nyitáskor és csukáskor is – kötelezően két kézzel kell mozgatni. Jellemző üzemeltetési jelenség, hogy nyitáskor kisebb, csukáskor nagyobb mértékben érzékelhető a nyíló szárny enyhe feszülése. Ennek egyszerű oka, hogy a tömítések (elasztikusságuk ellenére) csukáskor befeszülnek a helyükre, hogy a megfelelő légzárást a nyílászárón biztosítsák. Jellemző tapasztalat az is, hogy a tömítők rugalmassága a használat során csekély mértékben csökken és ezzel párhuzamosan a csukáshoz szükséges erő – beleértve a kilincsmozgatási,- zárási erejét is – illetve a nyitáskor érezhető előfeszülés mértéke is csökken.

4

A fent leírt körülmények a rendeltetésszerű használatnak megfelelnek és nem minősülnek hibának. A homlokzati nyílászárókon 60% páratartalom alatt is kialakulhat felületi kondenzáció – elsősorban az üvegfelületeken –, mely természetes mikro klimatikus folyamat. Az ilyen esetekben kicsapódó pára vízcseppekké áll össze és lefolyik a nyílászáró felületén. Hogy a melegburkolati ázásokat és az ezekből származtatott károkat megakadályozzuk, a lecsorgó vizet – szükségszerinti gyakorisággal – le kell törölni, fel kell itatni. Ez természetesen kizárólagosan bérlői, kezelői, használói feladat. Az ennek elmulasztásából eredő minden nemű kár nem tekinthető szakszerűtlen kivitelezésre visszavezethető kárnak és a kármérséklés, helyreállítás, stb. nem garanciális kötelezettség. 2.5. LAKÁSBEJÁRATI AJTÓK A MABISZ által minősített biztonsági ajtó. A bejárati ajtóhoz 3 db kulcs kerül átadásra, melyeket másolni kizárólag a gyártó cég által biztosított kódkártya segítségével lehet. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az ajtón minden változtatás, átalakítás, illetéktelen javítás tilos és garanciavesztéssel jár. 2.6. TÁROLÓ HASZNÁLATA Előfordulhat, hogy a tárolókban nyirkosság, magasabb páratartalom, továbbá anyagfáradásból adódó körülmények, ázások keletkezhetnek. Tekintettel az építészeti körülményekre (a vonatkozó szabványoknak egyébként megfelelnek) csak olyan anyagok tárolását javasoljuk, amelyeknek állagát, minőségét a fenti körülmények nem befolyásolják, továbbá az illetékes hatóság nem tiltja (pl.: ÁNTSZ, Tűzoltóság. stb.). Mindezeken túlmenően más országos hatáskörű szervek és hatóságok vonatkozó szabályait is (tűz és robbanásveszélyes anyagok elhelyezése, érintésvédelem, élet és munkakörülmények stb.) be kell tartani. 3. GÉPÉSZETI BERENDEZÉSEK Ajánljuk figyelmébe, hogy az önálló, rendszeres és körültekintő üzemeltetés, karbantartás, ápolás és ellenőrzés (csöpögések, ázások korai észlelése és jelzése) a komoly károk és a javítással járó kellemetlenségek megelőzésének hatékony eszköze. 3.1. AL-VÍZMÉRŐK, HŐMENNYISÉGMÉRŐK Az al-víz (hideg-meleg) és hőmennyiségmérők a gyártó által előírt beszerelési útmutató szerint kerültek felszerelésre. Amennyiben valaki teljes mértékben korlátozni kívánja rövid vagy tartós távolléte esetére a melegvíz használatát, akkor nemcsak a lakásban lévő melegvíz csapokat zárja el, hanem a hőmennyiségmérő előtti elzáró csapot is. 3.2. CSAPTELEPEK A felszerelt csaptelepek (kád, zuhany, mosdó és kézmosó) egykaros keverő típusúak, kerámia betéttel és szűrővel vannak ellátva. Továbbá felhívjuk a figyelmet a csaptelepbe beépített habosító, szűrőbetét (perlátor) karbantartására. A Vízművek szűrt vizet biztosít, illetve további szűrési lehetőséget is beépítettünk a rendszerbe (vízfogadó helyiségben lévő központi szűrő), ezek a szűrők mégis eldugulnak vagy eltömődnek, ezért évente legalább egyszer azokat tisztítani kell. Hasonlóan fontos, hogy az esetlegesen a felületre rakódott vízkő- és szappanfoltok eltávolítására csak a 5

kereskedelemben kapható kímélő tisztítószereket alkalmazzuk. Tisztítás után pedig többször, bő vízzel öblítsük le a csaptelepet. A csaptelepet erősen savas vagy lúgos kémhatású szerekkel (pl. vízkőoldó, rozsdaoldó) illetve durva szemcsés súrolószerekkel tisztítani nem szabad! A tisztításukat, a vízkő eltávolítását csak olyan anyaggal szabad végezni, amely nem károsítja a krómozott felületeket. Az ilyen jellegű meghibásodás esetén nem lehet érvényesíteni a garanciát. A fürdőszobai berendezések (mosdók, WC-k, mosogatók) csapjai nikkelezett kivitelűek. Ezek a berendezési tárgyak önálló jótállási jeggyel rendelkeznek és javításuk szakszervizhez kötött. Tisztításukat csak a gyártó által javasolt (nem karcoló, nem agresszív) tisztítószerrel szabad végezni. 3.3. MOSDÓK, KÉZMOSÓK, WC-K A beépített tárgyak porcelán anyagból készültek. A WC rendelkezik műanyag ülőkével. A kerámia berendezési tárgyakat (mosdó, WC, kézmosó) nem szabad karcoló hatású súrolószerrel, savas vagy lúgos anyaggal takarítani. Tilos bármilyen csiszoló anyag használata. A WC tartályok a városi víz minőségéből eredően évente karbantartást, tisztítást igényelnek. A WC tartályok alkatrészei többségében műanyagból készülnek, ezért azok külön karbantartást nem igényelnek. A WC tartályok belső részeinek javítása, cseréje szakembert igényel. A WC tartályok öblítővíz-mennyiségének, az úszó szintjének beszabályozását szintén szakemberre kell bízni. A mosdók és kézmosók lefolyó dugói a csaptelep mögötti fém mozgatókarral működtethetőek. A kézmosók és mosdók átfolyó vízmennyiségét oly módon szabályoztuk, hogy lezárt dugó esetén sem fordulhat elő túlfolyás. Ezt a beállítást a tulajdonosok csak saját felelősségükre módosíthatják! A WC, kézmosó és mosdók falra rögzítettek, ezért ezek csak a rendeltetésszerű használat mértékéig terhelhetőek! 3.4. KÁDAK, ZUHANYOZÓK A beépített zuhanytálcák, zománcozott acéllemezből készültek. A beépített berendezések rendeltetésszerű használat esetén hosszú élettartamúak. Tisztításához csak nem karcoló hatású tisztítószert szabad használni. Óvni kell a zuhanytálca zománcozását (felületét) az éles tárgyaktól. A zománcozás, az akryl anyag megsérülése, megrepedése – mely garanciavesztéssel jár – lényegesen lecsökkenti az élettartamot. Az agresszív tisztítószerek, savak, lúgok elszíneződést, felszíni roncsolódást idéznek elő. Mechanikai terhelések – ütés, forgó-pörgő alkatrészek, szerszámok kádba ejtése vagy helyezése – súlyos maradandó károsodást okoznak. A lefolyó tisztításához használt vegyszert körültekintően – hogy ne érintkezzen a leeresztő szelep és a kád anyagával (pl. tölcsér használatával) – kell beletölteni a lefolyócsőbe. A saját vízforgatóval rendelkező fürdőkádak esetében nem szabad eltakarni a kád oldalfalán kiépített szellőzőnyílásokat. A kezelő, karbantartó nyílásokat csak nyitható módon szabad lefedni. Vízvétel (például felmosáshoz) esetén elsősorban a zuhany szettet használja. Fürdőkádba, zuhanytálcába vödröt vagy más, a felületet karcoló, károsító edényt helyezni tilos. A zuhanytálcák méretezése nem biztosítja azt, hogy ezek a berendezési tárgyakat egyszerre, egy időben több személy (felnőtt) használja, vagy abban olyan tevékenységet folytasson, amelynek következtében dinamikus terhelések is felléphetnek, mint például ugrálás, vagy más túlterhelést okozó mozgások. 6

3.5. MOSOGATÓ BEKÖTÉSEK, MOSÓGÉP CSATLAKOZÁSOK A mosógép csatlakozása (hidegvíz, szennyvíz) a fürdőszobában szabványos csatlakozókkal kialakított. A konyhákban a mosogatógép vízoldali bekötése kombinált szeleppel biztosított. Szennyvizét a mosogató szifonjába kell bekötni. A mosógép, mosogatógép szennyvízoldali szűrőjét rendszeresen tisztítani kell (lásd mosógép, mosogatógép kezelési utasítás, de minimum évente egyszer) a vezeték és a szennyvízszifon eldugulásának megelőzése céljából. A mosdók, kézmosók és WC-k bűzzárainak megfelelő működése érdekében az azokból elpárolgó vizet rendszeresen pótolni szükséges. 3.6. SZENNYVÍZVEZETÉKEK A vezetékrendszer csupán vízzel oldható, lágy állagú anyagok elvezetésére alkalmas. Olyan anyagok, amelyek a rendszer dugulását okozhatják, mint például kellően el nem ázott papír, darabos (pl. csontokat tartalmazó) ételhulladék, papírtörölköző, papír- vagy más anyagú pelenka, egészségügyi vagy más rendeltetésű betétek, rongyok, stb. a csőrendszerbe nem kerülhetnek. Akár WC, bidé, akár fürdőkád, zuhanytálca, mosdó, kézmosó vagy mosogató elfolyó-vezetékről van szó, a fenti szabályt a csövek jellemző méretének megfelelően be kell tartani. A WC kivételével célszerű előszűrők használata, amely felfogja a különféle vízben úszó szennyeződéseket és rendszeres tisztításukkal a dugulás megelőzhető. A rendszer dugulásának elkerülése érdekében a rákötött berendezési tárgyakat csak rendeltetésszerűen szabad használni! Előszűrők kiiktatása tilos! A csővezeték méretezése sem az ipari jellegű igénybevételt, sem a méretezésen túli tömeges – nem lakásmennyiségű – szennyvíz elvezetését nem biztosítja. A berendezési tárgyak szennyvízelvezető egységeit (szifonjait) a szükséges időközönként, de legalább 6 havonta tisztítani kell. Vegyi úton való tisztítás esetén csak olyan vegyszer használható, mely nem károsítja sem a fémrészek bevonatát, sem a szennyvízcső és a tömítések anyagát, ezért be kell tartani a vegyszerek használati utasítását. 3.7. RADIÁTOROK A fürdőszobákban törölközőszárító csőradiátorok vannak, melyek szabályozása kézi szeleppel történik. A fűtőtestek takarításához csak semleges kémhatású tisztítószert szabad használni, mely nem karcolja a festett felületet. 4. ELEKTROMOS BERENDEZÉSEK 4.1. AZ ELEKTROMOS HÁLÓZAT JÓTÁLLÁSI FELTÉTELEI Tekintettel arra a körülményre, hogy ha az elektromos hálózatba bármilyen szakszerűtlen beavatkozás történik, az közvetlen életveszéllyel és tűzveszéllyel járhat. Ezért az általánosnál súlyosabb következmények miatt az elektromos berendezések jótállás feltételeit külön kihangsúlyozzuk! 4.2. A JÓTÁLLÁS VONATKOZIK Az elkészült, az átadás-átvételi eljárás során rögzített megvalósítás szerinti hálózatra, a megvalósított hálózat részét képező szerkezeti elemekre és beépített anyagokra, megfelelő, az építményhasználati útmutatóban leírtak betartása mellett. 4.3. A JÓTÁLLÁS NEM VONATKOZIK

7

-

-

-

-

-

Az utólag felszerelt készülékekre és az azok által okozott meghibásodásokra (pl. világítótestek, egyéb készülékek: tűzhelyek, stb.) Ezekre a készülékekre – igazolt szakszerű felszerelés mellett – a gyártó, illetve üzembe helyező vállal jótállást. Az utólagos szerelés közben okozott meghibásodásokra, pl. helytelen bekötés okozta zárlat vagy egyéb, pl. rongálás által keletkezett meghibásodásokra. Az olyan, utólagos szerelés közben okozott egyéb rongálásokra, mint pl. vakolatsérülés, festésben okozott károk. A szerelvények és a hálózat részét képező elemek sérüléseiért és egyéb, a lakás részét képező anyagokban és szerkezetekben, tartozékokban és bútorokban okozott károkért. Továbbá a szakszerűtlen beavatkozásból származó hibákra, károkra, legyenek azok akár közvetettek, akár közvetlen eredetűek (pl. kötődobozok megbontása). Más, a lakásban bármely természetű és jellegű tevékenység által okozott közvetett és közvetlen meghibásodásokra és károkra, amennyiben e munkák során bizonyíthatóan fennállt az elektromos hálózat egészének vagy részeinek veszélyeztetése, pl. átalakítás, ipari jellegű hálózat-igénybevétel, kismegszakítók manipulálása. A szándékosan vagy elkerülhetetlen módon okozott rongálásokra, amit egyéb beavatkozás tett szükségessé, pl. falbontás csőtörés miatt, szakszerűtlen bútorszerelés, helytelen képelhelyezés stb. Az elemi károkra. Egyéb szakszerűtlen használatból adódó meghibásodásokra és károkra (pl. túlterhelés). A fenti esetekben, de más helyzetekben is, ha a meghibásodás oka egyértelműen szemlével nem bizonyítható, illetve a szemle megállapításait a felek vitatják, akkor független szakértő bevonásával új vizsgálatra kerül sor. Ilyen esetben a költségviselésre a hatályos jogszabályok a mértékadóak.

4.4. A JÓTÁLLÁSI KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS TOVÁBBI FELTÉTELEI A jótállás és a szavatosság a szakirányú ajánlások, szabványok és jogszabályok együttes figyelembe vételével értelmezendő, és csak korlátozott időtartamra vonatkozik. Például azokra a beépített anyagokra és szerkezetekre, amelyek ugyan a terveknek megfelelően kerültek beépítésre, de műszaki sajátosságaik miatt élettartalmuk nem éri el a jótállási és/vagy szavatossági időtartamot, nem vonatkoztatható. Ugyan ez érvényes továbbá olyan anyagokra és szerkezetekre, amelyekre a használati előírások, szabványok vagy egyéb biztonsági- és karbantartási előírások, stb. jótállási időn belüli cserét írnak elő. Így értelemszerű, hogy a jótállási kötelezettség nem vonatkozik azokra a károkra, amelyek a megfelelő időn belüli csere vagy felülvizsgálat elmaradása miatt keletkeznek mind a berendezésekben, mind az elektromos hálózatban illetve annak közvetlen környezetében, vagy áttételesen más berendezési tárgyban, épületszerkezetben. 4.5. A JÓTÁLLÁSRA KÖTELEZETT FELELŐSSÉGVÁLLALÁSA A hatályos jogszabályokra tekintettel a kivitelezett hálózatra csak olyan mértékig vállalunk felelősséget, amilyen mértékig az abba beépített anyagok, eszközök műszaki paraméterei azt lehetővé teszik, természetesen a kivitelezett hálózatra vonatkozó szabványok, biztonsági előírások figyelembevételével és azok egyidejű előírásszerű használata mellett. Jótállási igény csak a megvalósított hálózat, és részeinek cseréjére és javítására vonatkozhat. Nem érvényes a jótállás azokra a fogyasztókra, amelyek harmadik személy által kerültek ki- és beépítésre, felszerelésre. Figyelemmel a jótállási szabályzatra nem támasztható kárigény olyan származtatott károkra sem, mint például adatvesztés számítógépen, kiolvadt hűtőszekrényben tárolt élelmiszerkár stb. 4.6. EGYÉB ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK 8

Elektromos szerelést, bekötést (csillár, tűzhely stb.) csak szakember végezhet. Meghibásodott eszközöket tilos működtetni, azokat a hálózatról haladéktalanul el kell távolítani. Az elektromos hálózat karbantartását csak szakember végezheti. Évente ellenőriztesse a hálózatot és részeit. A törött, sérült szerelvényeket haladéktalanul cseréltessék ki! Vizes, nem száraz kézzel elektromos fogyasztót hálózatra csatlakoztatni és/vagy használni, valamint a hálózatról leoldani, kikapcsolni, konnektorból kihúzni tilos! Elektromos berendezés vizes helyiségben történő használatakor a háztartásra vonatkozó balesetvédelmi szabályokat maradéktalanul be kell tartani. Kifejezetten tilos MERT ÉLETVESZÉLYES hajszárító, elektromos hősugárzó, hajsütő vas, hálózatról működő villanyborotva és egyéb itt fel nem sorolt, az elektromos hálózatról működtethető berendezés, szerszám, eszköz oly módon történő használata, hogy az azt használó egyidejűleg fürdik vagy zuhanyozik kádban és/vagy zuhanyfülkében, vagy valaki más személy tartózkodik ott és az elektromos berendezés a kádba eshet, vagy víz alá kerülhet! Amennyiben vizes helyiségben elektromos berendezés használata elkerülhetetlen, úgy alkalmazzon a padlón kellő szigetelőképességű burkolást (pl. száraz gumiszőnyeget) és azon állva használja az elektromos berendezéseket. Az elektromos berendezés használatával egyidejűleg vízhasználattal járó tevékenységet – fürdést, tisztálkodást, takarítást, mosást, (kivétel a megfelelő biztonságú, üzem közben a mosóprogram által automatikusan reteszelt ajtajú mosógép) – ne végezzenek. 4.7. ELEKTROMOS BERENDEZÉSEK, SZERELVÉNYEK Kérjük az elektromos berendezések kiválasztásánál és telepítésénél minden esetben vegye figyelembe a készülék üzemszerű használatánál keletkezett hőleadás mértékét. A passzívház rendkívüli hőmegtartó képessége miatt szükséges lehet a fűtés utólagos szabályozása folyamatos üzemű elektromos berendezések használatakor (televízió, mosógép, stb.) 4.7.1. VEZETÉKRENDSZEREK, KÁBELTÁLCÁK, ALAPCSÖVEZÉS Általában nem igényelnek karbantartást. Az elektromos hálózat nagyobb része takart, zárt csövezésben valósul meg, ezeket a részeket csak képzett személy bonthatja meg, ill. módosíthatja. A látható, pl. tálcás nyomvonalak megfelelő magasságban, a közvetlen érintésnek nem kitett helyen futnak. Esetleges ellenőrzésük szemrevételezéssel történhet, lehetőleg szakember bevonásával. 4.7.2. ELEKTROMOS MÉRŐK Az elektromos mérőórák az ELMÜ, illetve a szolgáltató tulajdonát képezik. Illetéktelen beavatkozás, a plomba megsértése, a mérő manipulálása büntetendő (ez az ellenőrzésre jogosult hatóság jogköre). Bármely rendellenesség esetén értesítse a szolgáltatót. 4.7.3. KISELOSZTÓ TÁBLA, KISMEGSZAKÍTÓK A kismegszakítók mellett feliratok tájékoztatnak az egyes, külön biztosított áramkörökről (pl. konyhai konnektorok, szobavilágítás, stb.) Az egyes biztosítékok jelzik az adott áramkör meghibásodását, túlterhelését. Zárlat ill. túlterhelés esetén az adott áramkört megszakítják. Ilyen esetekben szakemberrel az adott áramkört és a hozzá kapcsolt készülékeket felül kell vizsgáltatni. A hiba megszüntetéséig a további használat tilos! Külön fel kell hívni a figyelmet a speciálisan beépített áramvédő-kismegszakítókra, melyek minden lakásban kiépítésre kerültek, melyeknél a szivárgó áram és egy kisebb mértékű zárlati 9

áram is veszélyforrás lehet, pl. masszázskádak, zuhanykabinok esetén. Ezeket a megszakítókat rendszeres időközönként, a rajtuk található tesztgomb megnyomásával, alkalmanként 3 x megnyomva ellenőrizni kell, lehetőleg minél nagyobb gyakorisággal (pl. hetente, havonta)! Ritkán ugyan, de előfordul, hogy olyan nagy zárlati áramot okoz egy készülék, hogy nem csak az adott áramkör kismegszakítója, hanem a lakás elektromos mérőjének automatája is leoldhat! Ebben az esetben a zárlatot okozó készüléket azonnal el kell távolítani a hálózatból, majd a mérőóra kismegszakítóját felkapcsolva ellenőrizhetők az áramkörök. A hibás készüléket tilos ismételt próbálkozással visszakapcsolni a hálózatba! A kiselosztó tábla különleges karbantartást nem igényel, néhány év elteltével, szakemberrel érdemes ellenőriztetni a kismegszakítókat (pl. melegedés miatt, vagy a csavarkötések után húzása miatt). Portalanítás a lakás folyosói főkapcsolójának áramtalanítása után száraz törlőruhával. 4.7.4. KAPCSOLÓK Az elektromos tervnek megfelelő teljesítményű, működési elvű kapcsolókat építettünk a hálózatba. Általánosságban igaz, hogy tisztításuk száraz, puha ronggyal, esetleg ködnedves, tisztítószeres ruhával történhet. Amennyiben ködnedves ruhát vagy áramvezetésre alkalmas folyadékot használ tisztításra, akkor a tisztítás idejére a kapcsolót a kismegszakítóval áramtalanítani kell. Agresszív maró hatású anyaggal vagy mechanikai úton a kapcsolókat ne tisztítsuk! Amennyiben kilazultak, a beépítés helyén lötyögnek, azonnal forduljon szakemberhez. 4.7.5. DUGALJAK Tisztításuk feltételei megegyeznek a kapcsolóknál alkalmazottal. További fontos tudnivaló, hogy tilos az egyes áramköröket túlterhelni, sérült, szabálytalanul szerelt villásdugót vagy hosszabbítót alkalmazni! Lehetőleg kerülni kell az elektromos elosztók (hosszabbítók) használatát, mert az áramkörök túlterhelését okozhatják. Különös figyelmet fordítsanak arra, hogy bármilyen hosszúságú hosszabbítót is használnak, a hosszabbító kábele még rövid időre se legyen feltekert, körkörös, „tekercs”-szerű állapotban, mert a rajta átfolyó áram mágneses teret indukál, ennek során hő fejlődik, ezért megolvadhat a szigetelés és zárlatot, rosszabb esetben tüzet okozhat! A nagy teljesítményű ipari gépek használata lakóépületben, lakásban nem megengedett. A hálózat az általánosan használt háztartási berendezésekre méretezett, amelyek a lakások dugaljairól működtethetők. A fix készülékeket a tervrajzokon (helyiségkönyv és mellékletei) jelölt helyekre kell csatlakoztatni (pl. hűtő, mosógép, mosogatógép), az elektromos tűzhelyet csak a részére kialakított csatlakozó pontra szabad csatlakoztatni, a tűzhely gyártója által előírt kábeltípussal. A lakás elektromos hálózata kismegszakítókkal szakaszolt. A szakaszolás a helyiségkönyv elektromos rajzán megtalálható, ezért ennek ismeretében a hálózat átépítése nélkül a dugaljak helyes felhasználásával a túlterhelések elkerülhetők. A fürdőszobában vagy egyéb más vizes helyiségben (közös tároló, kukatároló stb.) egyáltalán ne használjanak hosszabbítókat a balesetveszély elkerülése érdekében. Rendszeres karbantartásuk általában a portalanítás és tisztántartás száraz ronggyal, kapcsolók esetén esetleg enyhén nedves – alaposan kicsavart, azaz ködnedves – kendővel. Amennyiben ködnedves ruhát vagy áramvezetésre alkalmas folyadékot használ tisztításra, akkor a tisztítás idejére a kapcsolót a kismegszakítóval áramtalanítani kell. A sérült, törött kapcsolót és szerelvényt azonnal ki kell cseréltetni szakemberrel, figyelemmel a jótállási jogosultság megtartására! Kilazult kapcsolókat és egyéb szerelvényeket is az előzőek szerint szakemberrel kell megnézetni. A konnektorok használatának legfontosabb szabálya, hogy bekapcsolt 10

készüléket ne csatlakoztassunk, és ne húzzunk ki! Csak olyan berendezést csatlakoztasson a dugaljakba, amelyek dugaszoló villája megfelel a szabványoknak, és nem sérült! Ne terheljük túl a dugaljakat! Hosszabbítók vásárlásánál ne válasszon olyat, amelyen a MEEI (Magyar Elektrotechnikai Ellenőrző Intézet) bevizsgálást igazoló száma nem szerepel! Felhívjuk a figyelmet, hogy a hosszabbítókra és egyéb csatlakozásokra semmilyen körülmények között nem érvényesíthető garanciális kár- és egyéb igény! 4.7.6. TV, TELEFON ÉS SZÁMÍTÓGÉP CSATLAKOZÁSOK Hasonlóan kell a karbantartásukat, védelmüket biztosítani, mint a kapcsolóknál, dugaljaknál! A TV és telefon csatlakozókat erre szakosodott cég építette ki, valamint a speciális csatlakozó vezetékeket is ez a cég helyezte el az erre szolgáló kábeltálca és egyéb nyomvonal rendszerben. Ezek a csatlakozók speciálisan kialakított aljzatok. Ne erőltessük a csatlakozókat, megfelelő pozícióban a csatlakozó finom kattanással csatlakozik. Fontos, hogy a csatlakoztatás előtt győződjünk meg az érintkezők alak- és mérethelyességéről, tisztaságáról. 4.7.7. VILÁGÍTÓBERENDEZÉSEK, CSILLÁROK Általában a falikarok, csillárok és egyéb világítótestek felszerelése nem a generálkivitelező feladata. Ellenben a szükséges kiállásokat (szerelődoboz, vezeték) a generálkivitelező a kötési pontig kiépíti. A világítótestek felszerelését a balesetek elkerülése érdekében minden esetben megfelelő szakmai felkészültségű, és jogilag is számon kérhető személy végezheti. Aki szakszerűtlen szerelési munkával kárt okoz, az a károkozás teljes mértékéig és teljes körű felelősséggel bír. Különösen figyelni kell akár száraz, akár vizes helyiségben arra a körülményre, hogy egy egyszerű világítótest-csere kapcsán is történhet áramütés. Ezért minden esetben az elektromos hálózat izzócsere miatt érintett részét és/vagy a teljes áramkört kismegszakítóval áramtalanítani kell. Továbbá gondoskodni kell az izzócseréhez használt létra, állvány, szék stb. szigetelőképességéről is. A jótállási kötelezettség csak a kivitelezés során a jóváhagyott terv, vagy elfogadott helyiségkönyv alapján felszerelt világítótestekre, valamint a közösségi terekben, külső homlokzaton (erkélyen) elhelyezett világítótestekre vonatkozik, az utólagosan felszerelt világítótestekre nem! Az utólagosan felszerelt lámpáknál be kell tartani, a szerelőtől meg kell követelni a védőföldelés bekötését is, hiszen a védőföldelés az érvényes szabvány szerint ma már a világítási hálózat elengedhetetlen része. Az utólagos, az albetét, építményrész átadás-átvételét követően, végzett világítótest (lámpa, csillár, falikar, fürdőszobaszekrény stb.) beszerelését csak vizsgázott és gyakorlattal rendelkező szakember végezheti. A szerelés idejére az érintett hálózati részt áramtalanítani kell! 4.7.8. KAPUTELEFON A kaputelefon a bejáratnál elhelyezett tasztatúrán megnyomott gombbal lép működésbe, általában a lakásajtók mellett elhelyezett beltéri egységhez. Innen a lakó a kézibeszélőt leemelve leszólhat a bejutást kérő személyhez, és a fónikus üzemmód segítségével eldöntheti, hogy beengedje-e az illetőt. A beengedéshez a készülék nyomógombját kell megnyomni, ami a bejárati ajtó mágneszárát nyitja, és a kapun a bejutást biztosítja. A beltéri egységek tisztítása a kapcsolókhoz hasonlóan lehetséges! 4.7.9. FÜRDŐSZOBAI BERENDEZÉSEK A borotva dugaljak általában a tükör fölötti világítással kapcsolódnak együtt. A borotva dugaljra ezért más készüléket ne kapcsoljon! Amennyiben mosógépét nem tudja – a rövid

11

vezeték miatt – csatlakoztatni, forduljon a mosógép gyártójához, vagy szakemberrel cseréltesse ki azt! A fürdőszobában hosszabbítók használata tilos! A fürdőszobai elektromos berendezések védettsége általában nem lehet kisebb, mint IP x5! A hanyag munkavégzésből, nem rendeltetésszerű használatból, a szándékos károkozásból a meghibásodás késői, vagy elmulasztott jelentéséből adódó károk megtérítése a bérlő kötelessége. Budapest, 2014. november 10.

XIII. Kerületi Közszolgáltató Zrt.

12