LACHOBER MÁRIA NÉMET NEMZETISÉGI NYELVOKTATÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA

LACHOBER MÁRIA NÉMET NEMZETISÉGI NYELVOKTATÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA

Pedagógiai program

Ajka, 2014. szeptember 1. Szirmainé Vinkelmann Amália intézményvezető

Tartalomjegyzék Az iskolában folyó pedagógia munka ..............................................................................6

1.

1.1.

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei ................................7

1.1.1.

Az erkölcsi nevelés ..........................................................................................7

1.1.2.

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés ...................................................................8

1.1.3.

Állampolgárságra, demokráciára nevelés .........................................................8

1.1.4.

Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése ......................................................8

1.1.5.

A családi életre nevelés ...................................................................................8

1.1.6.

A testi és lelki egészségre nevelés....................................................................8

1.1.7.

Felelősségvállalás másokért .............................................................................8

1.1.8.

Fenntarthatóság, környezettudatosság ..............................................................9

1.1.9.

Pályaorientáció ................................................................................................9

1.1.10.

Gazdasági és pénzügyi nevelés ........................................................................9

1.1.11.

Médiatudatosságra nevelés ..............................................................................9

1.1.12.

A tanulás tanítása ............................................................................................9

1.1.13.

A nemzetiségi értékek .....................................................................................9

1.2.

Az iskola pedagógiai értékei.................................................................................. 10

1.3.

Az iskola pedagógiai céljai .................................................................................... 10

1.4.

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai feladatai............................... 12

1.4.1.

Kulcskompetenciák: ...................................................................................... 13

1.4.2.

Kiemelt fejlesztési feladatok ..........................................................................13

1.5.

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai eszközei ............................... 14

1.6.

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai eljárásai ............................... 15 A személyiségfejlesztés ............................................................................................ 15

2. 2.1.

Személyiségfejlesztés életkoronként ......................................................................16

2.1.1.

1-2. osztály .................................................................................................... 16

2.1.2.

3-4. osztály .................................................................................................... 16

2.1.3.

Személyiségfejlesztés az 5-6. osztály ............................................................. 16

2.1.4.

Személyiségfejlesztés a 7-8. osztályban ......................................................... 17

2.2.

A személyiségfejlesztés főbb területei ...................................................................17

2.2.1.

Értelmi fejlesztés ........................................................................................... 17

2.2.2.

Szociabilitás fejlesztése ................................................................................. 18

2.2.3.

Kulturált életmód, testi - lelki egészség.......................................................... 19

2

3.

Egészségnevelés – egészségfejlesztés - elsősegélynyújtás ............................................. 20 3.1. Az iskolai egészségnevelés célja ................................................................................ 20 3.2. Az egészségfejlesztéssel összefüggő iskolai feladatok ................................................ 20 3.2.1. Egészséges táplálkozás ........................................................................................ 21 3.2. 2. Mindennapos testnevelés, testmozgás ................................................................. 21 3.3.

4.

Az egészségfejlesztés módszerei, eszközei ............................................................ 22

A közösségfejlesztés, együttműködés............................................................................ 23 4.1. A közösségfejlesztés ..................................................................................................23 4.1.1. A közösségfejlesztés célja ................................................................................... 23

5.

Az iskola szereplőinek együttműködése ........................................................................24 5.1. A pedagógusok feladatai, az osztályfőnöki munka ..................................................... 25 5.1.1. A pedagógusok feladatai ..................................................................................... 25 5.1.2.

Általános szakmai feladatok: .........................................................................25

5.1.3.

Együttműködés a szülőkkel ........................................................................... 26

5.1.4.

Az egyes jogok biztosítása ............................................................................. 26

5.1.5.

A gyermek nevelésével- oktatásával kapcsolatos feladatok ............................ 26

5.2.

Osztályfőnöki munka ............................................................................................ 27

6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulók ................................................................................. 28 6.1. A sajátos nevelési igényű gyermek ............................................................................. 28 6.1.1. Alapfogalmak......................................................................................................28 6.1.2. A SNI-s gyermekek ............................................................................................. 28 6.1.3. Fejlesztésük.........................................................................................................29 6.2.

A kiemelten tehetséges tanulók ............................................................................. 30

7. A tanulóknak részvétele a döntési folyamatban ................................................................. 30 7.1. Döntési jogkör ........................................................................................................... 31 7.2. Egyetértési jog ........................................................................................................... 31 7.3. Javaslattevő és véleményezési joga ............................................................................ 31 8.

A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei .............................................. 32 8.1.

Intézményen belüli kapcsolatok............................................................................. 32

8.1.1.

Az intézmény vezetősége és a nevelőtestület ................................................. 32

8.1.2.

Kapcsolat a pedagógusok között .................................................................... 33

8.1.3.

Kapcsolat a pedagógusok és a diákok között .................................................. 33

8.1.4.

Kapcsolat a pedagógusok és a szülők között .................................................. 34

8.2.

Partneri kapcsolattartás formái .............................................................................. 36 3

8.2.1.

Szakmai kapcsolat ......................................................................................... 36

Tanulmányok alatti vizsgák ....................................................................................... 37

9.

9.1.

A vizsga célja .................................................................................................... 37

9.2.

Vizsgatárgyak ...................................................................................................37

9.3.

Követelményrendszere ...................................................................................... 38

9.4.

Értékelése ..........................................................................................................38

10.

Tanulók felvétele – átvétele ................................................................................... 38

AZ ISKOLA HELYI TANTERVE ....................................................................................... 39 1.

2.

3.

Kerettanterv .................................................................................................................. 39 1.1.

A kerettanterv megnevezése .................................................................................. 39

1.2.

Óraterv.................................................................................................................. 39

Tankönyvek – taneszközök ........................................................................................... 44 2.1.

A tankönyvek, taneszközök kiválasztása ............................................................... 44

2.2.

Kiválasztási elvek ................................................................................................. 44

2.3.

A tankönyvekkel szemben támasztott követelmények: ..........................................45

2.4.

Tartós tankönyvek ................................................................................................. 45

Nat-ban meghatározott feladatok helyi megvalósítása ................................................... 46 3.1.

4.

A helyi tantervvel szembeni egyéb elvárások ........................................................ 46

Értékelés, minősítés, jutalmazás – büntetés ...................................................................48 4.1. Tanulmányi munka értékelése .................................................................................... 48 4.1.1. Az ellenőrzés és értékelés alapelvei .....................................................................48 4.1.2. Az értékelés főfeladata ........................................................................................ 48 4.1.3. Az értékelés formái ............................................................................................. 48 4.1.4. Az ellenőrzés és értékelés alapelvei .....................................................................49 4.1.5. A tanulmányi munka értékelése ........................................................................... 50 4.1.6. Érdemjegyek és osztályzatok:.............................................................................. 50 4.2. A tanulók magatartásának minősítése .........................................................................53 4.2.1. A tanuló magatartásának ellenőrzésének szempontjai ..........................................53 4.2.2. A magatartás értékelésének és minősítésének követelményei............................... 53 4.3. Szorgalom minősítése ................................................................................................ 55 4.3.1. A tanuló szorgalmának ellenőrzésének célja ........................................................ 55 4.3.2. A tanuló szorgalmának minősítésének szempontjai ............................................. 55 4.3.3. A szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei ............................... 55 4.4. Jutalmazás – büntetés ................................................................................................ 57 4

4.4.1. Jutalmazás ........................................................................................................... 57 5.

Csoportbontások ........................................................................................................... 58

6.

A tanulók fizikai állapotmérése ..................................................................................... 59

7.

6.1.

Cél ........................................................................................................................ 59

6.2.

Módszerek - eszközök ........................................................................................... 59

6.3.

HUNGAROFIT .................................................................................................... 59

6.4.

Eredmény .............................................................................................................. 60

Környezeti nevelés ........................................................................................................60 7.1. Hagyományok a környezeti nevelés terén ...................................................................60 7.2. Alapelvek, jövőkép, hosszú távú célok .......................................................................61 7.3. Konkrét célok és feladatok ......................................................................................... 61 7.4. A környezeti nevelés színterei .................................................................................... 62 7.4.1. Hagyományos tanórai foglalkozások ...................................................................62 7.4.2. Nem hagyományos tanórai foglalkozások............................................................ 62 7.5. Módszerek ................................................................................................................. 63 7.6. Taneszközök .............................................................................................................. 63 7.1. Hagyományok a környezeti nevelés terén ...................................................................63 7.2. Alapelvek, jövőkép, hosszú távú célok .......................................................................64 7.3. Konkrét célok és feladatok ......................................................................................... 64 7.4. A környezeti nevelés színterei .................................................................................... 65 7.4.1. Hagyományos tanórai foglalkozások ...................................................................65 7.4.2. Nem hagyományos tanórai foglalkozások............................................................ 65 7.5. Módszerek ................................................................................................................. 66 7.6. Taneszközök .............................................................................................................. 66

8.

Esélyegyenlőségi intézkedések ..................................................................................... 67 8.1. Célja .......................................................................................................................... 67 8.2. Helyzetelemzés ..........................................................................................................67 8.3. Feladataink ................................................................................................................ 67

9.

Házi feladat .................................................................................................................. 67 9.1.

A házi feladatok célja ............................................................................................ 68

9.2.

A házi feladat formái ............................................................................................. 68

9.3.

A házi feladat ellenőrzése:..................................................................................... 68

10. Hagyományok, rendezvények ....................................................................................... 69 11. Egyéb sajátosságok .......................................................................................................70 5

AZ ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA „A gyerekeknek csak két dolgot kell adnunk, gyökereket és szárnyakat." /Goethe/ „Wir müssen den Kindern zwar zwei Dinge geben: Stamme und Fittich.” /Goethe/

1. Az iskolában folyó pedagógia munka Minden intézmény működését több dolog szabályozza. Az iskolai pedagógia munkát megalapozó szocio-kulturális környezet mellett a legfőbb szabályozó rendszer a törvényi szabályozó rendszer:  Köznevelési törvény  NAT  Irányelvek  Kerettantervek  Nemzetiség iskolai oktatásának irányelve. Iskolánk a Bakonyalján, az Ajkai medencében a város északi peremén működik. 1913-ban kapott működési engedélyt, száz éve neveli – oktatja Ajkarendek lakosságának fiatal nemzedékét. Oktató – nevelő munkánkat alapvetően befolyásolja a városrész földrajzi elhelyezkedése, történelmi múltja, az itt élő emberek társadalmi helyzete, hagyomány- és szokásrendszere, kultúrája. Munkánk során messzemenően figyelembe kell venni, hogy Ajkarendek a 18. századi betelepítések óta sváb község. Az elmondottakból következően iskolánk falusias környezetben, a városrészben lakó szülőkkel szoros kapcsolatban működik. Elmondhatjuk: mindenki ismer mindenkit, az iskola légköre bensőséges, otthonos; a tanulók, szülők, pedagógusok kapcsolata közvetlen, hatékonyan segíti a nevelő – oktató munkát. Azonban a védett környezet ellenére az intézmény mindennapi munkáját a meghatározza az össztársadalmi légkör is. Az iskola - igazodva a környezethez – kialakítja saját nevelő – oktató rendszerét, ennek megfelelően alakítja

a pedagógiai folyamat egészét, s így közös értékeket jelenít meg.

Gyermekközpontú intézménynek valljuk magunkat. Célja, hogy az oktató munka eredményeként minden tanuló érje el teljesítménye optimumát, sarkallja tudásvágy, ismerje meg a tudás birtoklásának örömét.

6

1.1.

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei Én sosem tanítom a diákjaimat, csak próbálom megteremteni a feltételeket, amelyekben tanulhatnak. EINSTEIN,ALBERT

Pedagógiai Programunkat iskolánk tantestületének eddigi munkájára alapozhatjuk. Jó felkészültségű, egységes szemléletű a nevelőközösségünk. Az egységes szemlélet kialakulását segíti a kis tantestület, az alacsonyabb gyermeklétszám. Ennek következménye a következetes egymásra figyelés, az egységes pedagógiai ráhatás. A magas színvonalú oktatás mellett fontosnak tartjuk a tanuló személyiségfejlesztését. A kultúra, az erkölcsi értékek, a közösségi magatartási normák közvetítését kiemelt feladatnak tekintjük. Intézményünk kínálata igazodik a gyermek - szülő - társadalom igényeihez, elvárásaihoz, lépést tart a változásokkal, elébe megy az újnak, mindeközben igyekszik megtartani sajátos vonásait, őrzi hagyományait, értékeit. A szülők elvárásai, a társadalmi szükségletek, a tanulói érdekek, valamint az iskola belső igényei és lehetőségei alapján célunk egy gyermekközpontú intézmény működtetése, melyben a közvetíteni kívánt tudományos ismeretek és a személyiségfejlesztés egyaránt hangsúlyt kap. A gyermekek komplex személyiségére való ráhatásban egyensúlyt kell teremteni az ismeretszerzés, a gyakoroltatás-cselekedtetés mellett a példák érzelmi megélésére is, hogy olyan kamaszokat tudjunk kiengedni a kezünkből, akik: képességük maximumát ki tudják hozni magukból és helyt tudnak állni a közép- majd a felsőfokú oktatásban, ezt követően boldog, alkotó felnőtt életet tudjanak élni. Ehhez szükséges:

1.1.1. Az erkölcsi nevelés A köznevelés alapvető célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok

következményeiért

viselt

felelősségtudatuk

elmélyítése,

igazságérzetük

kibontakoztatása, közösségi beilleszkedésük segítése, az önálló gondolkodásra és a majdani önálló, felelős életvitelre történő felkészülésük segítése. Az erkölcsi nevelés legyen életszerű.

7

1.1.2. 1.1.2. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. Alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás érzete.

1.1.3. Állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállam, a jog uralmára épül közélet működésének alapja az állampolgári részvétel, amely erősíti a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremt az egyéni célok és a közjó között.

1.1.4. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Az önismeret a társas kapcsolati kultúra alapja. Elő kell segíteni a tanuló kedvező szellemi fejlődését, készségeinek optimális alakulását, tudásának és kompetenciáinak kifejezésre A megalapozott önismeret hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához.

1.1.5. A családi életre nevelés A család kiemelkedő jelentőségű a gyerekek, testi és lelki egészségének alakításában. Iskolánknak ezért kitüntetett feladata a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek megbecsülése. Könnyű helyzetben vagyunk, hisz tanulóink túlnyomó többsége követendő példát nyújtó miliőből érkezik. Így feladatunk, hogy ezekre a pozitívumokra felhívjuk a figyelmet és felkészítésük őket a családi életre.

1.1.6. A testi és lelki egészségre nevelés A mai rohanó világban különösen fontos, hogy az egyén jó pszichés és szomatikus állapotban legyen. Ennek megőrzéséhez nagyon fontos az egészséges táplálkozás, a mozgás, és a stressz kezelése. Feladatunk, hogy a családdal együttműködve felkészítsük a tanulókat az önállóságra, a váratlan helyzetek kezelésére és segítsék a tanulókat a káros szokások kialakulásának megelőzésében.

1.1.7. Felelősségvállalás másokért Az empátia, a tolerancia és a szolidaritás érzésének elmélyítésével célunk a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti érzékenység megalapozása.

8

1.1.8. Fenntarthatóság, környezettudatosság Természeti környezetünk állapota folyamatosan romlik. Célunk, hogy természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló értékvédő, magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára.

1.1.9. Pályaorientáció Az iskolának átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítania, amelyek révén a diákok megtalálhatják hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát, valamint képessé válnak arra, hogy ehhez megtegyék a szükséges erőfeszítéseket.

1.1.10.

Gazdasági és pénzügyi nevelés

A felnövekvő nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi folyamatokról. Cél, hogy a tanulók tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát és a fogyasztóvédelmi jogok tanítását.

1.1.11.

Médiatudatosságra nevelés

A tanulók megismerkednek a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával.

1.1.12.

A tanulás tanítása

A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. Meg kell tanítania, hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások; melyek az egyénre szabott tanulási módszerek; miként működhetnek együtt a tanulók csoportban; hogyan rögzíthetők szó szerint szövegek, meghatározások, képletek. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmaznia változásokhoz.

1.1.13.

A nemzetiségi értékek

Iskolánk német nemzetiségi iskola – nyelvoktató. Mindennapjainkba beágyazódik a sváb értékrend. Igyekszünk gyermekeinkkel megismertetni őseink életmódját, hagyományaikat. Ezért tanítunk számukra a nyelven kívül is német

9

irodalmat, népismeretet, valamint a német nyelvű faluközösséggel együtt megismertetjük őket a régi kultúra elemeivel, dalokkal, táncokkal.

1.2. Az iskola pedagógiai értékei A nevelési-oktatási folyamatnak és az oktatásnak mindenkor összhangban kell lennie hazánk Alaptörvényével, a jogállam rendjével, az élet és az emberi méltóság tiszteletének elvével, valamint az ezzel összefügg lelkiismereti és vallásszabadsággal, továbbá a Föld, az ember, a természet és a kultúra védelmét szolgáló nemzetközi egyezményekkel. A Nat fontos szerepet szán az egyetemes magyar nemzeti hagyománynak, a nemzeti öntudat fejlesztésének, beleértve a magyarországi nemzetiségekhez tartozók öntudatának ápolását is.

1.3. Az iskola pedagógiai céljai A köznevelési törvény alapszemléletében módosította a közoktatási intézményeket. Fő vonalként a nemzeti műveltség megalapozását, a hazai nemzetiségek kultúrájának megőrzését, átadását, az erkölcsi érzék és a szellemi-érzelmi fogékonyság elmélyítését jelöli meg. Gyorsan változó világunkban az elsajátított tudásnak értékállónak, a kor igényeinek megfelelőnek kell lennie. Célunk az alapvető képességek és készségek kialakítása, az egyéni képességek fejlesztése, az esetleges hátrányok csökkentése. Tudatosítani kell a gyermekekben a környezetünkből megismerhető erkölcsi értékeket, meg kell erősíteni a humánus magatartásmintákat, szokásokat. Munkánk középpontjában a személyre szóló fejlesztés törekvése áll. A fejlesztés kiemelt területei a test és a lélek harmonikus egységére való törekvés megalapozása, a szocializáció elősegítése, műveltséghez alapok megteremtése, tanulási stratégiák megválasztása. Az életkori sajátosságokhoz igazodva ki kell alakítani az integratív – képi, az elvont fogalmi és az elemző gondolkodást. Az iskolába lépő gyermekben óvni és fejleszteni kell a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést, nyitottságot. Zökkenő nélkül kell átvezetnünk tanítványainkat az óvoda játékosabb környezetéből az iskolába. A játéknak továbbra is tág teret kell engedni, a játékos feladatok alapozzák meg a későbbi komoly munkát, a tanulást. Építeni kell a gyermekek kíváncsiságára, érdeklődésére, így fejleszthetjük ki a felelősségtudatot,

kitartást

s

az

érzelemvilág

gazdagodását;

mintákat

adunk

az

ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulási szokásokat.

10

Iskolánkban, német nemzetiségi iskola lévén, kiemelkedő feladat a nemzeti, a nemzetiségi és az etnikai hagyományok tudatosítása, ápolása. Ki kell fejleszteni tanulóinkban a nemzeti és nemzetiségi öntudat egységét, a hagyományrendszer ápolásának igényét és az egymástól eltérő kultúrák tiszteletét. A komplex személyiségfejlesztés a nevelési – oktatási folyamat több területén is megvalósul:  tanítási órákon  napköziben  szabadidős tevékenységek során  tanórán kívüli rendezvényeken. A célkitűzések megvalósításának legfontosabb színterei a tanórák. Vannak olyan fejlesztési területek melyek műveltségi területek mindegyikére vonatkoznak:  A tanulók ismerjék meg és becsüljék nemzeti kultúránk értékeit, igazodjanak el jelen életünkben.  Legyenek büszkék hagyományainkra, a helyi hagyományokat ápolják.  Ismerjék meg az itt élő svábság történetét, nemzetiségi kultúráját, hagyományait. A német nemzetiséghez tartozók ismerjék az anyaország történelmét, kultúráját, értékeit.  Legyen harmonikus a kapcsolatuk a természeti és társadalmi környezettel. Éreztessük meg tanulóinkkal az ember és természet szoros kapcsolatát, tudatosítsuk: a környezetvédelem nemcsak társadalmi, hanem személyes ügy is.  Ismertessük meg tanulóinkkal a kommunikációs kultúra fontosságát a mindennapi életben.  Iskolánkra nagy feladat és felelősség hárul tanulóink egészséges életmódra nevelésében. (testi, lelki, szociális). Foglalkoznunk szükséges a szexuális kultúra és magatartás kérdésével is.  Az iskolába kerülő tanulót vezessük rá a tanulás eredményes módjára.  Fel kell készíteni tanulóinkat arra, hogy 6. illetve 8. osztályba érve eldönthessék milyen pálya felé orientálódnak, milyen iskolákban folytatják tanulmányaikat.  A

jelenlegi

gazdasági

helyzetben

mindenkinek

számolnia

kell

esetleges

pályamódosítási kényszerrel is. Ennek megfelelően e gyermekeket rugalmasságra, élethosszig való tanulásra és ennek képességére is fel kell készíteni.

11

1.4. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai feladatai Az iskolában folyó munkát a törvények, rendeletek és az ezek alapján elkészített intézményi dokumentumok határozzák meg. A nevelők munkájuk során arra törekedjenek, hogy a különböző nevelési területek, az értelmi, erkölcsi,

az

esztétikai,

testi

és

a

munkára

nevelés

hatékonyan

szolgálják

a

személyiségfejlesztést. Fel kell használni e célok megvalósítása érdekében az iskola különböző közösségeit s partnerkapcsolatait. A személyiségfejlesztéskor figyelembe kell venni az egyes tanuló készségeit, tulajdonságait s azt a környezetet, amelyben él. Minden nevelő feladata ezek feltérképezése, megismerése. A személyiség fejlesztésének feladatait a tanulók alapos megismerése után végezhetjük el. Tanulóinkat fel kell készíteni arra, hogy be tudjanak illeszkedni, újszerű sok nehézséget okozó társadalmunkba. Megismerjék a boldoguláshoz szükséges szabályokat, normákat, magatartásformákat. Segíteni kell olyan sokoldalú személyiség kialakulását, aki eligazodik az életben, tudja a válaszokat a kihívásokra; az örökölt hagyományrendszerre építve hasznos tagja az őt közvetlenül körülvevő s a tágabb társadalmi közösségnek is. A tanuló ismerje meg, hogy a társadalmakban a személyek a munkamegosztás következtében különböző munkahelyeken különböző dolgokkal foglalkoznak. Segíteni kell abban, hogy e munkamegosztásban találja meg a helyét. Az egyéni és a közös érdeket egyéni felkészültsége, érdeklődése szerint tudja egyeztetni; lássa értelmét munkájának. Ki kell alakítani tanulóinkban a művelődés iránti igényt. Legyen számukra természetes, hogy rendszeresen olvasnak, színházba, moziba, hangversenyre, kiállításokra járnak. Figyelemmel kísérik s igénybe is veszik a művelődési és közművelődési intézmények szolgáltatásait. Boldogulásukhoz szükséges az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése, a kulcskompetenciák fejlesztése. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. Felértékelődik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik.

12

1.4.1. Kulcskompetenciák:  Anyanyelvi kommunikáció  Idegen nyelvi kommunikáció  Matematikai  Természettudományos kompetencia  Digitális kompetencia  A hatékony önálló tanulás  Szociális és állampolgári kompetencia  Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia  Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség.

1.4.2. Kiemelt fejlesztési feladatok  kompetencia alapú oktatás módszertanának és eszközeinek széleskörű bevezetése  pedagógusok módszertani kultúrájának korszerűsítése  tanulói kulcskompetenciák egyénre szabott fejlesztése Céljaink megvalósítása érdekében főbb feladataink:  a tanulók életkori sajátosságainak megfelelő tanulási-tanítási módszerek alkalmazása:  az alapkészségek fejlesztésének hangsúlyos kezelése,  a pedagógiai munkában a személyre szabott fejlesztésre való törekvés,  az egyéni képességek kibontakoztatása,  a tanulási problémákkal küzdők egyéni fejlesztése,  a felelősségtudatra, kitartásra, munkafegyelemre szoktatás a motivációs lehetőségek sokoldalú alkalmazásával,  a tanulási szokások megalapozása,  szociális-kulturális környezetből fakadó hátrányok csökkentése,  a humánus magatartásminták erősítése, közösségi értékrend megalapozása,  a tanórán kívüli ismeretszerzés lehetőségeinek közvetítése, az önálló ismeretszerzésre való képesség elsajátíttatása, gyakoroltatása különböző munkaformákban,  a tanulói önismeret, akarat, empátia, együttműködési készség, felelősségtudat, problémamegoldó képesség fejlesztése az osztály és iskolai tevékenységek körében,

13

 a tanulók tevékenykedtetése a közösségi élet szervezésében, a demokratikus magatartásformák,

követendő

magatartás

min-ták

szokások

-

kialakítása,

gyakoroltatása a tevékenységek során,  viselkedési normák kialakítása szituációkban való gyakorlása, rögzítése,  a nemzeti és más kultúrák hagyományainak, szokásainak megismertetése, ápolásukra nevelés,  érdeklődés felkeltése Európa, és az emberiség közös problémái, azok megoldásának lehetőségei iránt.

1.5. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai eszközei A mai kor a Z nemzedék, mely bennszülött módjára kezeli a digitális technikát, otthon van a számítógépek világában és boldogan szörfözik a NET-en.

Életmódjuk meghatározza

érdeklődési körüket, tájékozódási – ismeretszerzési módjukat. A hagyományos kérdve- kifejtő módszer, az egyszerű szövegértelmezési tanulási technikák kevés ingert adnak számukra, figyelmüket csak rövid ideig kötik le. Ezért nagyon fontos, hogy az oktatás folyamatában sokszínű,

korszerű

eszközöket,

eljárásokat

alkalmazzunk.

A

nevelés

és

oktatás

eszközrendszerének meg kell felelni jelen korunk pedagógiai tudományának és technikai felkészültségének. Azonban nem szabad megfeledkezni arról, hogy a tananyag elsajátításának módja függ a tanár személyiségétől, felkészültségétől, s a gyermekektől, akiket tanít. A célt nem téveszthetjük szem elől: a tanulók neveltségi – kulturáltsági szintjét folyamatosan - életkori sajátosságainak megfelelően – mélyíteni; készségeit, képességeit fejleszteni kell és természetesen át kell adni nekik azokat az ismereteket, melyek a tananyag tartalmát képezik. Ahhoz, hogy ez a folyamat minél hatékonyabb legyen meg kell találni a motiválás, a tanulói aktivitás fokozásának legeredményesebb módjait. Iskolánkban is több teremben interaktív tábla segíti a mindennapi munkát. Mindemellett elengedhetetlen:  személtető eszközök,  kísérletek,  képek, könyvek napi használata. Azonban a tudás megszerzéséhez elengedhetetlen megtanítani szöveget – ábrát értelmezni, lényeget kiemelni és önállóan tanulni a gyermekeket.

14

1.6. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai eljárásai A tudományok gyors fejlődése, a szükségletek új megjelenési formái és a világ új kihívásai a megszokottól eltérő feladatok elé állítják az iskolát, személyiségfejlesztő tanítást állítja központba, ahol a tanulók tudásának, képességeinek fejlesztése, a készségek elsajátíttatása áll, figyelembe véve, hogy az oktatás és a nevelés színtere nem csak az iskola, hanem az élet számos egyéb fóruma is. A differenciált tanítás-tanulás megvalósulásának lehetőségei:  a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését;  cselekvésbe ágyazott tanítási folyamat előtérbe állítva tevékenységüket, önállóságukat, kezdeményezéseiket, problémamegoldásaikat, alkotóképességüket;  előzetes ismereteik, tudás feltárása;  az iskolai tanítás-tanulás folyamán a tanulók a páros, együttműködő (kooperatív) tanulás technikáinak és formáinak alkalmazása  differenciálás a feladatok kijelölésében, megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben;  sajátos tanulásszervezési megoldásokat kell alkalmazni a különleges bánásmódot  igénylő sajátos nevelési igényű gyerekek esetében,  különböző tanulásszervezési megoldásokkal az együttműködést és a tanulási  esélyek egyenlőségét szolgáló szervezeti formákat kell kialakítani mind az iskolák közötti együttműködésben, mind az iskolán kívüli és az iskolai munkában.

2. A személyiségfejlesztés Ma már szinte mindenki számára elfogadott, hogy az egy-egy osztályban tanuló gyerekek között komoly különbségek vannak egyéni adottságokban, a kognitív képességek fejlettségében, az érési ütemben vagy az otthonról hozott ismeretek szokások, a tanulásra való motiváltság szintjében. Felfogásunk szerint a gyerekeket érdekeltté, aktívvá kell tennünk a tanulás folyamatában. Tanulásszervezésünkben törekszünk a differenciált tanulásirányítási módszerek változatos használatára, biztosítva, hogy ne siettessünk, de ne is fogjunk vissza senkit az ismeretszerzés, a készségfejlődés folyamatában. A személyiség fejlesztésének feladata életkoronként eltérő:

15

2.1. Személyiségfejlesztés életkoronként A személyiségfejlesztés akkor lehet a leghatékonyabb, ha a célokat, feladatokat, módszereket, eszközöket a gyermekek életkori pszichés és szomatikus jellemzőinek ismeretében határozzuk meg.

2.1.1. 1-2. osztály Az óvodából az iskolába való átmenet komoly fejlődési lépcső a kisgyermekéletében. A játékos, könnyed megtapasztalást követően a napi több órai aktív figyelem és fegyelem koncentráció elérése hosszú folyamat. Személyiségjegyük ebben az életkorban:  nyitottság, tanulás, játék, munka: egyénre szabott tanulási módszerek elsajátítása,  tolerancia: egymás elfogadása, szolidaritás,  önismeret, akarat fejlesztése: a tanulók ismerjék fel az együttműködés (tanuló –tanuló, tanuló – felnőtt ) elsősorban az ő érdekük,  a munka szeretete, az igényesség.

2.1.2. 3-4. osztály Az első két évet követően jelentős fejlődés indul meg fiziológiailag illetve a kognitív képességek terén. Az első szakasz eredményeire alapozva konkrét személyiségfejlesztő programot alkalmazunk a fokozatosság és a differenciálás elvének figyelembe vételével.  az alapvető tanulás- és munkaszokások elsajátítása,  a problémamegoldás képességének kifejlesztése,  az önfegyelem kialakulásának elősegítése,  felelősi megbízatások, illetve egyéb öntevékenységi formák kialakítása,  a mozgás egészségmegőrző szerepének tudatosítása.

2.1.3. Személyiségfejlesztés az 5-6. osztály A felső tagozatba lépés minőségi kategória ugrás a tanulóknál. A serdülés olyan fejlődési szakasz, amikor a gyermek szervezetében a felnőtté válás lépcsőfokait jelző fizikai változások mennek végbe, melyet pszichés változások, öntudat ébredése, fokozott kritikai hajlam jelzi. Feladat:  a munkafegyelem, a tanulási fegyelem, a teljesítmény tisztelete,  alapvető tanulási- és munkaszokások elsajátítása,  az önfegyelem kialakulásának segítése, akaratfejlesztés, 16

 a vitakultúra elemeinek (bírálat, önbírálat, ok-okozati összefüggések, mások  véleményére való odafigyelés) folyamatos alkalmazása,

2.1.4. Személyiségfejlesztés a 7-8. osztályban A serdülés viharos évei nem cél nélküliek. Új énképnek, én-identitásnak, „énideálnak” kell kialakulnia, s mindez nem jár konfliktusok nélkül. A fiatalnak új modelleket kell találnia, újra ki kell vívnia helyét a különböző csoportokban, meg kell tanulnia a párkapcsolat kialakítását és fenntartását, s pályát, pályairányt kell választania. Mindez csak akkor lehet eredményes, ha sikerül integrálnia a múltat, jelent és jövőt; így lesz képes megtalálni és kivívni a társadalomban felnőtt helyét. Ehhez az iskola feladata:  a tanulók értelmi nevelése, az önálló ismeretszerzésre való igény kialakítása,  fejlesztése (személyes észlelés fontossága),  alapvető erkölcsi értékek felismerése, megismerése, meggyőződéssé alakítása,  önismeretre nevelés,  a tanulók testi nevelése, a fizikai képességek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése  az egészséges környezet és életmód iránti igény kialakítása, fejlesztése,  a tanulók nemzeti és állampolgári nevelése, a szülőhely a haza iránti elkötelezettség  kialakítása, 

a tanulók demokratikus szemléletének kialakítása, fejlesztése, a megfelelő

 konfliktuskezelés elsajátítása a probléma kulturált megfogalmazása.  a nemzetiségi identitástudat erősítése.

2.2. A személyiségfejlesztés főbb területei   

A tanuló gondolkodási - tanulási képességeinek fejlesztése, az értelem fejlesztése. A szociális érzékenység fejlesztése, emberi kapcsolatok. A kulturált életmód, testi, lelki egészség igénye.

2.2.1. Értelmi fejlesztés A tanuló gondolkodási - tanulási képességeinek fejlesztése, az értelem fejlesztése A tanórán a tananyag feldolgozása, az alkalmazott módszerek segítsék elő:  a tehetség, adottság felismerését, a gyermekekben rejlő képességek sokoldalú kibontakoztatását, játékszeretet és az alkotásvágy fejlesztése,

17

 az ismeretszerzési vágy, tudásvágy felébresztését; a permanens tanulás igényének és képességének kialakítását,  a kreativitást, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztését. Az alkalmazott módszerek és az ismeretek számonkérésének formái fejlesszék:  a tanulók tanulási kötelességtudatát,  segítsék a helyes tanulási szokások, hatékony tanulási módszerek kialakítását (megfigyelés, lényeglátás, összefüggések felismerése, rendszerező képesség),  fejlesszék a kommunikációs készségeket (írás, olvasás, beszéd, beszédértés) a vázlatkészítés és a különböző segédeszközök alkalmazásának készségét, előadói képességet,  a tanulási életprogram fejlődésének segítése, a tanulás gyakorlati értéke, mint motívum,  a tanulói kortárscsoport befolyásoló szerepét, a tanuló helyes önértékelését. A tanórai és tanórán kívüli ismeretszerzés formái segítsék elő:  a tanulói teljesítményvágy optimalizálásának igényét,  az önálló ismeretszerzés, bővítés belső késztetéssé alakítását,  a tudás birtoklásának örömét.

2.2.2. Szociabilitás fejlesztése Szociális értékrend fejlesztése, emberi kapcsolatok  megfelelő énkép kialakítása, önismeret fejlesztése, reális önértékelésre való képesség birtoklása, a megfelelő önbizalom kifejlesztése  döntéshozatalra való képesség, a döntésekért, tettekért való felelősségvállalás, kötelességtudat kialakítása  kitartás, akaraterő, küzdeni tudás - mint emberi tulajdonságokkal való rendelkezés  személyiségünk megismerésének képessége: önkontroll, önuralom és önfegyelem elsajátíttatása  az egyének és csoportok kölcsönös megértésének, együttérzésének, segítőkészségének előnyeit közvetítő iskolai légkör, életrend elfogadásának, igényének kialakítása  az emberek közötti érintkezés, emberi kapcsolatteremtés és kommunikáció kulturált formáinak, elfogadott normáinak kialakítása, udvariasság és illemtani szabályok birtoklása

18

 tartalmas emberi kapcsolatok kiépítésének igénye; önmagával és másokkal szembeni igényesség belsővé tétele  az emberi értékek felismerése; mások munkájának tiszteletére, megbecsülésére nevelés  az empatikus képesség kialakítása  társadalmilag elfogadott értékrend, erkölcs, etikai értékek közvetítése  a társadalmi viszonylatrendszerbe való beilleszkedés képességének kialakítása, közösségi és demokratikus magatartási formák birtoklása  nyitottság, érdeklődés, fogékonyság kialakítása a világ, az emberiség globális problémái iránt  aktív közéleti tevékenységre ösztönzés, a másság elfogadása, segítőkészség, jóindulat, tolerancia  a mai bonyolult, nyitott világban való eredményes érvényesülés képességének kialakítása  sajátos egyéni értékrendszerek kialakítása  szociális szokások kialakítása  szociális minták nyújtása

2.2.3. Kulturált életmód, testi - lelki egészség  önkifejezési képességek bemutatása, gyakorlása  nemzeti kultúránk megismerésére, értékeinek tiszteletére, hagyományainak ápolására nevelés  új érték teremtésének igényére, önkifejező képességre nevelés  a kulturált nyelvi magatartás kialakítása, választékos szóbeli kifejező képesség elsajátíttatása  elemi munkaszokások kialakítása (pontosság, rend, önkiszolgálás, takarékosság, kötelességérzet, lelkiismeretesség)  az életkori sajátosságoknak megfelelő önállóság, önellátó képesség kialakítása  harmonikus családi élet igényének kialakítása; a családban rejlő értékek tudatosítása  egészséges életmódra ösztönzés; a szabadidő eltöltésének kulturált formáira, a környezet védelmére és óvására szoktatás  az esztétikus környezet kialakítása, kiépítése, közös védelme (táska, terem, iskola, lakókörnyezet), a tanulók ízlésének formálása.

19

3. Egészségnevelés – egészségfejlesztés - elsősegélynyújtás Az egészség az ember legdrágább kincse, az egészség jó hangulat, testi-lelki egyensúly, harmónia, magabiztosság és biztonság is egyben. Az iskola nevelési alapértékei között első helyen áll az élet és egészség védelme. Népességünk betegségi és halálozási adatai jelentős mértékben róhatók az egészségügyi tudatlanság számlájára. A kulcs az ifjúság hatékony oktatása, tehát az iskolára nagy feladat hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozásnak feladata.

3.1. Az iskolai egészségnevelés célja  Minden tevékenységével szolgálja a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését.  Tanulóink korszerű ismeretekkel és azok gyakorlásához szükséges készségekkel rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében.  Növekedjen a születéskor várható időtartam, valamint a betegségtől mentes életszakasz hossza és javuljon az életminőség.  A család mellett az iskola váljék az egészségfejlesztés kiemelkedő színterévé.

3.2. Az egészségfejlesztéssel összefüggő iskolai feladatok Az iskolának, mint az egészségfejlesztés alapvető színterének a feladata:  A tárgyi feltételek megteremtése, amelyek az iskolákat biztonságossá és egyben az egészségfejlesztés alkalmas színterévé teszi.  Az egészség megvédésére, megedzésére, visszaszerzésére vonatkozó, közérthető, de tudományos ismeretek átadása.  Megtanítani, hogy alapvető értékünk az egészség.  Az iskola mindennapos működésében kiemelt figyelmet kell fordítani a gyermek, a tanuló egészséghez, biztonsághoz való jogai alapján a következő egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokra:

20

3.2.1. Egészséges táplálkozás Az egészséges életmód egyik kulcskérdése a helyes táplálkozás. A jövő nemzedék helyes táplálkozását már gyermekkorban meg kell alapozni. Az egészséges táplálkozás a családban kezdődik. A diákok a nap felét az iskolában töltik, ezért az iskolának nagy szerepe van abban, hogy felhívja a figyelmet a napi ötszöri étkezés, a reggeli fontosságára, a könnyű vacsora szerepére és az édességek mértékletes fogyasztására. Diákkorban kell kialakítani és megalapozni a helyes táplálkozási szokásokat, amelyek felnőttkorban lassan és fokozatosan bővülnek és módosulnak. Az iskolai étkeztetési rendszer működtetése során törekedni kell, hogy minden tanuló számára mindig elérhető legyen elegendő mennyiségű és megfelelő minőségű táplálék. Az órák közötti szünetekben minél kevesebbet

fogyasszanak

egészségtelen rágcsálnivalókat. A cél az, hogy a diákok maguktól válasszák az egészségesebb ételeket.

3.2. 2. Mindennapos testnevelés, testmozgás A rendszeres testmozgás kedvezően befolyásolja a fiatalok testfelépítését, erősíti a gerincet, növeli az izmuk tömegét, szabályozza annak működését, valamint a szervezet zsírtartalmát. Biztosítja az egyenletesebb, harmonikusabb testi fejlődést, ami különösen fiatalkorban fontos, mert ebben az időszakban fokozott a kiegyensúlyozatlanság veszélye. A mindennapos testedzésre lehetőséget ad saját sportcsarnokunk, udvarunk. A testnevelés órákon kívül délutáni tömegsport foglalkozásokon, edzéseken vehetnek részt diákjaink. A testnevelés foglalkozások során különös gondot kell fordítani arra, hogy a tanulók örömforrása legyen a testmozgás.

3.2.3. A testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése Az egészségmegőrzés komplex feladat, amelyben több szektor együttműködésére van szükség. A gyermekorvosok, védőnő nyomon követik, segítik, biztosítják az egészséges szellemi-testi fejlődést. A tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatokon vesznek részt, felvilágosító előadásokat hallgatnak meg. A Gyermekek Háza által szervezett egészségügyi vetélkedők célirányosan foglalkoznak az egyes korcsoportok életkori problémáival játékos formában. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. A diákoknak tudniuk kell, hogy a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a szexuális szabadosság és a kábítószer-fogyasztás következményei, a

21

helytelen gyógyszerfogyasztás az egészségüket veszélyezteti. A családdal, a társadalommal együttműködve legfontosabb a megelőzés, az egészségmegőrző szokások kialakítása. Napjainkban jelentős probléma a tiltott szerek használata. A drogprevenció összetett személyiségfejlesztő munka, ezért abban a tantestület minden tagjának részt kell vennie, és kiemelten fontos az osztályfőnökök szerepe. Pedagógusainknak tisztában kell lenniük a legális-illegális drogok fogyasztása mögött meghúzódó okokkal. Közre kell működniük a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Tudniuk kell, mi a kompetenciájuk, ha szembesülnek a kábítószerezés problémájával. A szülő, a család a legfontosabb társ a tanulók érdekében végzett megelőző munkában.

3.2.4. A baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás A balesetek elkerülése érdekében szükséges, hogy a gyerekek ismerjék meg a környezetelsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, veszélyes anyagok- leggyakoribb, egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit. Készüljenek fel a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére. Az iskola feladata az is, hogy felkészítsen az önálló gyalogos közlekedésre, a tömegközlekedési eszközök használatára, az utas balesetek elkerülésének módjaira. Figyelmet kell fordítani továbbá a veszélyes anyagok, illetve készítmények helyes kezelésére, legfontosabb szabályaira (felismerésére, tárolására). Baleset esetén viszont fontos, hogy a gyerekek rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretekkel. Ezeknek az elsajátítása beépíthető az alsó tagozaton a környezetismeretbe, felső tagozaton pedig az egészségtan tantárgyba.

3.3. Az egészségfejlesztés módszerei, eszközei  viselkedési minták közvetítése, személyes példamutatás  döntési helyzetek biztosítása  ismeretek, tapasztalatok közvetítése  érzelmi minták közvetítése élménygazdag helyzetek megteremtésével  közös vagy csoportos játékok  szituációs játékok tárgyak segítségével  meggyőzés (tudatos hatás)  tanulói aktivitást igénylő módszerek előtérbe helyezése  iskolai és iskolán kívüli versenyek  faliújság és plakátok segítségével történő ismeret terjesztése  könyvek, folyóiratok, képek és nyomtatott egészségügyi szórólapok tanulmányozása  kötetlen beszélgetés. 22

4.

A közösségfejlesztés, együttműködés „..közösségnek az emberek olyan együttélését nevezem, amelyet a következő négy tényező köt össze: közös érdek, közös cél, közös értékrend és a fenti három tényező meglétének tudata, vagy más szóval a „mi” tudat.” Hankiss Elemér

4.1. A közösségfejlesztés Az ember születése pillanatától közösségi lény. Mindennapjait befolyásolja mikro- és makrokörnyezete és a felőlük érkező hatások. Ez is egy bipoláris folyamat – az egyén hat a közösségre, a közösség az egyénre. Az igazi nevelőközösség a legegyetemesebb emberi, kulturális, vallási, nemzeti és szociális értékek hordozója, közvetítője amellett, hogy messzemenően figyelembe veszi a közösség tagjának egyéni sajátosságait. Célja, hogy a közösség,

mint

tevékenységi

keret

segítse

az

egyén

fejlődését,

képességeinek

kibontakoztatását úgy, hogy azok egyéni lehetőségeinek maximumára jussanak el.

4.1.1. A közösségfejlesztés célja Nevelés folyamán fontos cél, hogy a gyermek, tanuló, felnőtt alkalmazkodni tudjon és alkotó tagjává tudjon válni környezetének. A közösségfejlesztés szorosan kapcsolódik személyiségfejlesztési alapelveinkhez. Fontos, hogy tanulóink tisztában legyenek önmagukkal, ismerjék és fogadják el önmagukat, reális önértékeléssel rendelkezzenek, hisz mások megismeréséhez, elfogadásához, az együttműködéshez az önismeret vezet. Célunk az empatikus magatartás kialakítása mely a társak iránti odafigyelés képességének kialakítását, fejlesztését rója ránk. Későbbiekben ezeknek a képességeknek a továbbfejlesztésével juthatunk el az alkalmazkodni tudáshoz, a kompromisszumkészségig, a másság elfogadásához, a toleranciagyakorlásáig. Ehhez szükséges, hogy iskolánk oktatása, légköre nyitott legyen, ugyanakkor biztonságot sugározzon.

4.1.3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Az együttműködés képessége, a közös tervek iránti elkötelezettség, a másokért tenni öröme fontos hajtóerő. Hagyományaink megerősítik az összetartozás érzetét. A megtartásukhoz 23

vezető munkás út jó alkalom az együttműködésre, az együtt dolgozásra, melynek fontos közösségformáló ereje van. Azonban a közösséggé formálódásnak hosszú folyamata van. A folyamat során feladatunk:  a közösségi szokások, normák elfogadtatása,  az egyéni és a közösségi érdekek szinkronba hozása,  a véleményalkotó, véleménynyilvánító képességének fejlesztése, érvelés  a másság elfogadtatása,  az együtt érző magatartás, empátiás készség kialakítása,  a harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztése  nyitottság a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások iránt,  a környezet állapota iránt fogékonyság fejlesztése,  megfelelő beszédkultúra kialakítása,  helyes konfliktuskezelő magatartás kialakítása.

4.1.4. A közösségi nevelés területei:

 a család

 az iskola  az iskolán kívüli közösségek.

4.1.5. A közösségfejlesztés szinterei Szinte minden tevékenység alkalmas arra, hogy a kihasználjuk közösségfejlesztési céllal. Legfontosabb színterek:  tanórák: osztályfőnöki órák, szaktárgyi órák  tanórán kívüli tevékenységek: szakkörök, séta, kirándulás, napközi, tanulószoba  DÖK munka  szabadidős tevékenységek.

5.

Az iskola szereplőinek együttműködése

Minden közösség több szereplős. A funkciónak megfelelő működéshez elengedhetetlenül fontos, hogy mindenkinek meglegyen a maga szerepe és képes legyen a közösség tagjaival való együttműködésre.

Az iskola olyan közeg, ahol elengedhetetlen a feladatok pontos

definiálása, az együttműködési formák meghatározása. Az együttműködés napi szintje a munkaköri leírásokban meghatározottaknak megfelelően történik. Ezen felüli együttműködési terepek intézményen belül: 24

Vezető - vezetőség – nevelőtestület – iskolatitkár – diákság. A jó működés alapfeltétele a hatékony kommunikáció, a gyors információáramlás. Ezt szolgálja a vezetés és nevelőtestület között:  alkalmazotti értekezletek,  munkaközösségi megbeszélések,  tanári hirdető tábla,  körözvények.

5.1. A pedagógusok feladatai, az osztályfőnöki munka A nevelési folyamat legmeghatározóbb, aktív elemei a pedagógusok. Munkájuk minősége egész életre szóló hatást gyakorol tanítványaira. Ennek ismeretében különösen fontos, hogy minden helyzetben ennek tudatában végezze napi feladatait.

5.1.1. A pedagógusok feladatai A nevelési – oktatási folyamatban dolgozók feladatait alapjaiban törvények, rendeletek határozzák meg. Az elkövetkezendő időre szóló konkrét feladatleosztás a pedagógus életpályamodell bevezetésével járó változások, illetve az óraszámemeléssel járó pontos elvárások ismeretében lehetséges. Azonban vannak olyan általános elvárások, melyek megfogalmazhatók.

5.1.2. Általános szakmai feladatok:  Rendelkezzen

általános

műveltséggel,

idegennyelv-tudással,

társadalmi

érzékenységgel.  Tevékenysége során tartsa tiszteletben az egyetemes emberi és nemzeti értékeket, az erkölcsi normákat.  Tevékenysége során juttassa kifejezésre egyéni és közösségi felelősségérzetét.  Vállaljon közösségi feladatokat.  Segítse tanulóink személyiségébe beépülni nemzetiségi identitásukat.  Legyen tisztában azzal, hogy viselkedésével, megnyilvánulásaival példaként szolgál és ez motiválja tetteit.

25

5.1.3. Együttműködés a szülőkkel  Munkája

során

működjön együtt

a szülőkkel a tanulók

személyiségének

fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában.  Feladatának ellátása során tartsa tiszteletben a szülők vallási és világnézeti meggyőződését!  Segítse a nemzetiségi nevelést!  A szülő és a tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi választ ad.

5.1.4. Az egyes jogok biztosítása  Gondoskodjon a tanulók törvényben foglalt jogainak biztosításáról.  Gondoskodik a szülők jogainak biztosításáról.  Tartsa meg az egyenlő bánásmód követelményét a tanulókkal kapcsolatos döntései, intézkedései meghozatalakor!

5.1.5. A gyermek nevelésével- oktatásával kapcsolatos feladatok Alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Gondoskodik a tanuló testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségének fejlődéséről, Az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetíti Oktató tevékenysége során figyelembe veszi a tanuló  egyéni képességét,  tehetségét,  fejlődésének ütemét,  szociokulturális helyzetét és fejlettségét,  sajátos nevelési igényét,  segíti a tanuló képességeinek, tehetségének kibontakozását,  segíti a hátrányos helyzetben lévő gyermek, tanuló felzárkózását tanulótársaihoz,  elsajátíttatja az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket  a tanulók részére az etikus viselkedéshez szükséges ismereteket átadja.  balesetet, vagy ennek veszélye esetén a szükséges intézkedéseket megteszi,  közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában,  elsajátíttatja a közösségi együttműködés magatartási szabályait, törekszik azok betartatására, 26

 a szülőket és a tanulókat rendszeresen tájékoztatja, a szülőt figyelmezteti, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek.

5.2. Osztályfőnöki munka Az osztályfőnöki tevékenység legfontosabb céljai az egész iskolára vonatkoztatva: úgy irányítani a tanulók tevékenységét, hogy el tudjanak igazodni a környező világban, ismerjék és védjék környezetüket, egészségüket, énképük legyen reális, optimista szemlélettel rendelkezzenek,

jövőképük legyen reális és körvonalazható, · kerüljék a káros

szenvedélyeket! Mindennek érdekében:  Feladata, hogy megismerje az osztályába tartozó tanulók személyiségét, segítse fejlődését.  Segítse elő az osztályközösség kialakulását, illetve megerősödését.  Kísérje figyelemmel az osztályában tanuló gyermekek tanulmányi eredményeit, magatartását, szükség esetén konzultáljon kollégáival.  Nyújtson segítséget a konfliktusok megoldásában, problémamegoldásba.  Értékelje az osztályába járó tanulók magatartását és szorgalmát, ehhez kérje ki kollégái valamint a diákok véleményét is.  Lássa el az osztályfőnöki teendőkkel kapcsolatos adminisztrációs feladatokat.  Tartson szülői értekezletet, fogadóórát tart, mely során tárgyilagosan tájékoztatást nyújt a szülőknek a gyermekük fejlődéséről, viselkedéséről.  Az osztályában tanulókat lássa el az iskola életével, működésével kapcsolatos fontosabb információkkal, segítse felkészülésüket, támogassa részvételüket az iskolai rendezvényeken, programokon. Az osztályfőnöki munka eredményessége az iskolai viselkedésben is mérhető, de célunk nemcsak erre az időre vonatkoztatható, hanem elsősorban a későbbi, önálló felnőtt életre. Az iskolában elérhető célokat, eredményeket az iskolavezető, a tantestület, a szülők értékelik elsősorban benyomásaik alapján. Ezért eredményeinket folyamatosan figyelemmel kísérjük, a negyedévi, a félévi, év végi osztályozáskor pedig elemezzük is.

27

6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulók Hektikusan változó, gazdasági nehézséggel küzdő társadalmunkban az eltérő képességűek, eltérő sajátossággal rendelkező gyerekek nehezen találják meg helyüket. Az igazán tehetségesek gyermekek képzése sem igazán megoldott, de nincsenek könnyű helyzetben azok tanulók sem, akiknek bármely képessége átlag alatti – vagy szülei nem képesek a társadalmi elvárásoknak megfelelő gondozásra – nevelésre – oktatásuk támogatására. A köznevelési törvény különös gondot fordít a kiemelt figyelmet igénylő tanulókra. A gyermekek között vannak olyanok, akik a mindennapi nevelési – oktatási folyamatban az átlagostól eltérő módszereket, eszközöket igényelnek az iskolai sikeresség érdekében. Vannak, akik képességeik, magatartásuk, figyelmük deficitje és vannak akik ezek magasabb szintje miatt igénylik a eltérő eljárást, mások szociális helyzete, családi körülmények miatt szorulnak segítségre. Iskolánk légköre befogadó, az itt dolgozó pedagógusok képzettsége, képessége sokszínű, ezért képesek vagyunk hátrányok kompenzálására, tehetségek gondozására is. Feltételünk egyetlen: nemzetiségi iskola lévén tegyen meg mindent a német nyelv elsajátítása érdekében és legyen aktív részese a nemzetiségi hagyományok ápolásának. A gyermekek figyelemmel kísérése elsődlegesen az osztályfőnökök feladata, de aktív szerepe jut benne minden tanítónak, szaktanárnak.

6.1. A sajátos nevelési igényű gyermek A sajátos nevelési igényű gyermek ellátása fogyatékossága szerinti gyógypedagógus feladata. Intézményünkben integrált oktatásra – nevelésre van lehetőség a törvényi kereteknek megfelelően.

6.1.1. Alapfogalmak kiemelt figyelmet igénylõ gyermek, tanuló: a) különleges bánásmódot igénylõ gyermek, tanuló: aa) sajátos nevelési igényû gyermek, tanuló, ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdõ gyermek, tanuló, ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló, b) a gyermekek védelmérõl és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetû gyermek, tanuló

28

6.1.2. A SNI-s gyermekek Jellemzőik:  részképességzavarok - alapvető eszköztudás (olvasás, írás, számolás) elsajátításának nehézsége – következménye a tanulással kapcsolatos tevékenységek elutasítása  kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar, figyelemzavar – rövidebb ideig tud a feladathelyzetben megmaradni, gyenge önértékelési képesség jellemzi  érzékenyebbek a meteorológiai változásokra  fáradékonyság  igénylik a pontosan meghatározott kereteket, érthető és követhető szabályokat.

6.1.3. Fejlesztésük Ahhoz, hogy hatékony pedagógiai munkát tudjunk végezni, ismerni kell a fejlesztésre váró gyermek legfontosabb jellemzőit és alkalmazkodni kell személyiségükhöz. Meg kell választani és változatosan kell alkalmazni a meggyőzés, felvilágosítás, tudatosítás módszereit:  példa és példaadás,  beszélgetés,  tudatosítás  bírálat – önbírálat. Az oktatás módszereiben lévők közül a  sajátos, egyéni specifikumokat figyelembevevőket,  a korszerű interaktív eljárásokat, A tevékenység megszervezésének módszerei közül  játékos módszerek,  gyakorlás – sztereotípiák,  követelés – értékelés. A magatartásra ható módszerek közül  biztatás,  dicséret, elismerés  a különböző jutalmazási formák,  figyelmeztetés,  elmarasztalás egyénileg és kollektíva előtt,  tiltás,  fokozott felügyelet. 29

Fontos, hogy a pedagógust ezek alkalmazása során mindvégig megfelelő érzelmi kapcsolat fűzze össze tanítványaival.

6.2. A kiemelten tehetséges tanulók Minden gyermekben van valami, amiben önmagához képest valami kiemelkedőt tud alkotni. Van, akinek a tehetsége tantárgyhoz kötött, van akinek valahol mélyebben szunnyad valami extrém képesség. Az a jó oktatási rendszer és az a jó pedagógus, aki képes kihozni a rejtett dolgokat is és képes arra, hogy tanítványaiból kihozza képessége maximumát. A kiemelten tehetséges tanulók tehetséggondozásának színtere sokszínű.  A tanórán kívüli iskolai programok, a szabadidős tevékenységek, a tanulók tehetségének gondozását is lehetővé teszik.  A mindennapi testedzés a tornateremben, az uszodában vagy a szabadban.  Szakkörök  A könyvtár használata, könyvek kölcsönzése, könyvtári foglalkozások igénybevétele.  Felkészítés - felkészülés kulturális és sportversenyekre, vetélkedőkre, tanulóknak hirdetett iskolai és iskolán kívüli versenyekre, ezek a megmérettetések helyszínei is.  A környező kulturális szolgáltatások közös, csoportos igénybevétele, múzeumok, kiállítások, műemlékek megtekintése,  Koncert és színházlátogatás  Manuális tevékenységek.  A modern technika nyújtotta lehetőségek kiaknázása: számítógép, internet  A tanítási órákba ágyazottan, valamint tanórán kívüli tevékenységek során kínálkozik lehetőség tanulóinknak arra is, hogy megismerkedhetnek saját kultúrájukkal, hagyományaikat ápolhassák – ehhez segítséget, támogatást kapjanak – az osztályközösségben, az iskolai rendezvényeken, a kulturális megmozdulásokon egyaránt.

7. A tanulóknak részvétele a döntési folyamatban A diákönkormányzat a tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök érdekképviseleti szerve, amelynek tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat munkáját az igazgató által öt évre megbízott pedagógus segíti, aki eljárhat a diákönkormányzat képviseletében.

30

Az iskolai diákönkormányzat különböző jogokkal rendelkezik.

7.1. Döntési jogkör A diákönkormányzatnak döntési joga van: (a nevelőtestület véleményének meghallgatásával)  saját közösségi élete működésében, tervezésében, szervezésében  a tisztségviselők megválasztásában és hatásköreik gyakorlásában  a működéshez biztosított anyagi eszközök felhasználásában  egy tanítás nélküli munkanap programjának meghatározásában

7.2. Egyetértési jog A diákönkormányzatnak egyetértési joga van:  az iskolai szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor  az ünnepélyek, megemlékezések rendjének megállapításakor, a hagyományok ápolásának kialakításakor  a diákönkormányzat és az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formájának és rendjének  a tanulók vélemény nyilvánításának, illetve rendszeres tájékoztatásuk rendjének és formáinak  a tanulók jutalmazási elveinek és formáinak  a fegyelmező intézkedések formáinak és alkalmazási elveinek tekintetében Házirend elfogadásakor, illetve módosításakor.

7.3. Javaslattevő és véleményezési joga Az iskola működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben rendelkezik véleményezési és javaslattételi joggal. Véleményét azonban ki kell kérni:  a tanulók nagyobb közösségét érintő témákban,  a tanulók helyzetét elemző beszámolók elkészítésénél,  a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetésekor, szervezésekor,  tanórán kívüli tevékenységek szervezésekor, formáinak, rendjének meghatározásakor.

31

8. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei Megmondom én neked, hogy mi volt itt a baj! Nem volt közöttük egyetértés. A hattyú az égbe tört, a csuka a vízbe igyekezett, és a rák hátrált. Hárman háromfelé húztak téged, kiskocsi, pedig ha mind egyfelé húztak volna, már régen otthon volnál! orosz népmese

Az iskola hatékony munkája csak abban az esetben képzelhető el, ha a résztvevők egy felé húzzák a szekeret. Ahhoz, hogy ez minél következetesebben és a lehető legkevesebb konfliktussal menjen végre a mindennapokban fontos az együttműködés kereteinek tisztázása.

8.1. Intézményen belüli kapcsolatok 8.1.1. Az intézmény vezetősége és a nevelőtestület Az intézmény formális hierarchiája az egyszemélyes felelősként tevékenykedő igazgató és a vele együttműködő helyettese, valamint a tantestület közötti viszonyt határozza meg. Az iskola vezetőségére fokozott felelősség hárul abban, hogy a tantestület problémákat konstruktívan kezelő alkotóközösségként munkálkodhasson. A vezetőség feladata:  A munka- és működési feltételeket;  A színvonalas teljesítményeket megbecsülő, igényes szellemi légkört;  A felmerülő nehézségek orvoslásának mindenki számára elérhető lehetőségeit, készenlétet a kielégítő megoldások keresésére;  A támogatást az összetartozás élményét, a jó légkört erősítő hagyományok ápolásához.  A vezetőség a hatékony együttműködés érdekében elvárja a kollégáktól, hogy:  Az iskola és a vezetés munkáját érintő kérdésekben konstruktív észrevételeikkel – megerősítésekkel és kritikával, valamint javaslatokkal egyaránt – segítsék a munkát.  Aktívan és felelősséggel vegyenek részt a közös döntésekben (pedagógiai program, munkaterv,

házirend,

munkabeszámolók,

fegyelmi ügyek,

stb.),

a többség

véleményének tiszteletben tartásával végrehajtásukat tekintsék feladatuknak akkor is, ha csak részben értenek egyet.

32

 Vállalják tudatosan, hogy a nevelési célok teljesítése szükségessé teszi részvételüket az oktató munkán túl az iskola élet- és munkarendjének fenntartásában is.

8.1.2. Kapcsolat a pedagógusok között A nevelőtestület tagjai egyenrangú munkatársak, akiknek önálló tevékenysége több szinten összekapcsolódik, egymásra épül: oktató és nevelő munkájukkal közösen valósítják meg az iskola pedagógiai céljait, s ennek érdekében az intézmény működésének minden érintett számára biztonságot nyújtó rendjét. A nevelői hivatás miatt a tantestületben különös fontossággal bír a jó munkahelyi légkör kialakítása, a kollegialitás szellemében megvalósuló együttműködés és érintkezés. A tanár egyénisége döntő, mégis: a tanári munka alapvetően csapatmunka. A diákokat az egyes tanárok részéről érő pozitív és negatív hatások összeadódnak. Szavaik és tetteik támogathatják, akadályozhatják, vagy akár ki is olthatják egymás hatását. Az iskola pedagógiai törekvéseinek alapvető követelményei akkor valósulhatnak meg, ha ebben – legalább nagy vonalakban – a testület egésze egyetértésre tud jutni. Kívánatos, hogy valamennyien törekedjünk a kedvező légkör kialakítására és fenntartására, egymással kölcsönös bizalomra épülő személyes kontaktusok létesítésére, a súrlódások, kommunikációs zavarok, személyes sérelmek felhalmozódásának elkerülésére.

8.1.3. Kapcsolat a pedagógusok és a diákok között A tanárok és az iskola növendékei közötti viszony elsődlegesen egy törvényileg meghatározott, hivatalos – a nevelő szakmai és emberi irányítói felelősségét feltételező, aszimmetrikus – munkakapcsolat. E nemzedékeket összekötő együttműködés keretei között valósul meg a kultúra intézményes továbbörökítése, a tudományok korszerű eredményeinek közvetítése, s emellett fontos szerep hárul rá a társadalmi együttélés erkölcsi értékeinek és normáinak kialakításában.  Mindenekelőtt a példamutatás erejével;  A fegyelmi követelmények betartásának megkövetelésével: a meggyőzés, az ellenőrzés és szankcionálás eszközével, (lehetőleg egységes szellemben és mértékkel). Személyes kapcsolatok a tanárok és diákok között: A kapcsolat nevelő és növendéke között legtöbbször az osztály vagy kisebb csoportok keretei között

hivatalos

formában

valósul

meg,

de

számos

alkalommal

bármelyik

fél

kezdeményezésére közvetlenebb személyes jelleget ölthet, és esetenként emberileg is elmélyülhet. A személyes kapcsolat, az egyéni beszélgetés fontos módszere nevelői 33

eszköztárunknak, az értékek közvetítésének, valamint a problémák kezelésének egyaránt. A tanításon kívüli találkozás lehetőségei a közös tevékenységek: szakkör, diákönkormányzat, kirándulás, tábor, lapszerkesztés, stb. A személyes beszélgetések során a tanulók és a nevelők érdekeinek,

emberi

méltóságának,

személyiségi

jogainak

egyidejű

védelme

és

összeegyeztetése az adott tanár személyes felelőssége.

8.1.4. Kapcsolat a pedagógusok és a szülők között A gyermek nevelésének, személyisége alakításának elsődleges színtere a család. Ugyanakkor a szülők a kapcsolatrendszerben átmenetet képviselnek a külső és belső kapcsolat között. „Külsősök”, hiszen tevőlegesen nincsenek benn napjainkban, ugyanakkor napi munkánk alaphangulatát, lehetőségeinket meghatározzák, hisz tőlük kapjuk a gyermekeket és olyan fiatalokká kell őket megformázni, amely nekik is tetsző. Az iskola csak akkor tud eredményes lenni nevelési törekvéseiben, ha:  a lehető legszorosabb együttműködésre törekszik a szülőkkel,  a két fél folyamatos kapcsolatot tart fenn, állandó az információáramlás köztük,  az iskola és a szülői ház kapcsolatára a bizalom és őszinteség légköre jellemző,  az iskola és a család értékrendje, elvárásai közelítenek egymáshoz. A fentiek megvalósításához az iskola a következőkkel járul hozzá:  az iskolaválasztás előtt korrekt tájékoztatást nyújtunk az intézményünk kínálta lehetőségekről,  a tanévkezdéskor egész évre szóló szülői tájékoztatót készítünk a tanév fontosabb tudnivalóiról,  a tájékoztató füzeten, ellenőrzőn keresztül rendszeresen és folyamatosan tájékoztatjuk a szülőket a tanuló előmeneteléről, magatartásáról,  évente legalább két alkalommal – tanév elején és az első félév zárásakor – osztály szülői értekezleteken értékeljük, elemezzük a tanuló teljesítményét, ismertetjük az osztályban és az iskolában jelentkező feladatokat; megvitatjuk az osztály aktuális problémáit,  indokolt esetben rendkívüli szülői értekezletet tartunk,  szükség esetén összevont szülői értekezletet hívunk össze (például pályaválasztás előtt; olyan döntés előtt, amelynek megoldásához a szülők segítségét kívánjuk igénybe venni…),

34

 évente több alkalommal délután fogadóórát tartunk, ennek keretében egyéni konzultációra nyílik lehetőség a tanár és szülő között,  tanulási nehézséggel küzdő tanulók szüleinek tanácsadást, konzultációs lehetőséget biztosítunk fejlesztő pedagógusunk segítségével,  előzetes egyeztetéssel családlátogatás keretében szívesen megismerkedünk tanulóink családi környezetével, különösen új osztályfőnök - osztály kapcsolat kialakulásakor,  különböző nevelési témakörökben – a szülői igény felmérése alapján – ismeretterjesztő előadást szervezünk,  nyílt tanítási órák keretében a szülők megismerkedhetnek a tanórákon folyó tevékenységgel,  biztosítjuk, hogy a tanulók mindennapi tevékenységét leginkább befolyásoló iskolai alapdokumentumokkal (nevelési program, házirend) a szülők megismerkedhessenek.  Az iskola és a szülők közti együttműködés szervezett keretét biztosítja a Szülői Munkaközösség. A Szülői Munkaközösségbe - hagyományaink szerint - minden osztály szülői közössége kétkét képviselőt delegál. (A Szülői Munkaközösség látja el - szabályozott formában - a szülők érdekérvényesítési teendőit.) A szülőkkel való együttműködésben várjuk:  az érdeklődő - segítő hozzáállást  az őszinte véleménynyilvánítást  a nevelési problémák őszinte feltárását  közös megoldások keresését  tájékoztatást a családban felmerülő nehézségekről (nevelési kérdések; a gyermek helyzetét befolyásoló változások stb.)  a szülők aktív részvételét az iskola rendezvényein (ünnepélyek, bálok);  bekapcsolódást programjainkba (szabadidős tevékenységek);  segítséget az iskolán kívüli programok lebonyolításában (tanulmányi kirándulás, túra, pályaismertetés stb.)  ötleteket, javaslatokat az iskolai nevelő-oktató tevékenység hatékonyabbá tételéhez  alkalmazkodást az iskola alapdokumentumaiban megfogalmazottakhoz (pl. házirend). A nevelő magabiztos szakmai felkészültsége, figyelmes, jóindulatú és körültekintő fellépése elősegíti a megfelelő kapcsolat megteremtését, a problémák konstruktív kezelését és hozzájárul, hogy az esetleges félreértések, súrlódások elkerülhetők, megelőzhetők legyenek. 35

Kívánatos, hogy a tanár képes legyen felelősségteljesen összeegyeztetni a gyermek érdekeit és a kollegialitás szempontjait, valamint megőrizze erkölcsi feddhetetlenségét, mint a bizalom és tisztelet legfontosabb zálogát. A tanárok és a szülők kapcsolata azoknak a felnőtteknek az egyenrangú szövetsége, akik egymást kiegészítve felelősen fáradoznak gyermekek és fiatalok, a felnövekvő nemzedék szellemi és testi fejlődésén. Összefogásuk,

közös gondolkodásuk és harmonikus

együttműködésük fontos tényezője a nevelésnek. Találkozásaik – melyek részben szervezettek (fogadóóra, osztályonként

beszámoló értekezlet), másrészt rugalmasan

alkalmazkodnak a felek igényeihez – a kölcsönös tájékoztatást és a felmerülő problémák együttes megoldását szolgálják. A tanár a tanuló előmeneteléről, magaviseletéről köteles rendszeresen érdemben – írásban és szóban – tájékoztatni a kiskorú tanuló szüleit. A család és az iskola közötti érintkezésben kulcsszereplő az osztályfőnök. Az iskola munkájában épít a szülők hathatós közreműködésére, ebben a szülői munkaközösség tölt be döntéshozó és szervező funkciót. Ahhoz, hogy a szülők és az iskola nevelői közötti együttműködés valóban eredményes legyen, kívánatos, hogy:  A kapcsolat kölcsönös tiszteletre és bizalomra épüljön;  Az érintkezés közöttük legyen elfogadó, nyílt, őszinte, szívélyes, jóindulatú;  A tanulóval kapcsolatos problémák esetén legyenek nyitottak egymás érveire, kinekkinek a feladatából fakadó sajátosságokra, álljanak készen arra, hogy közösen keressék a legjobb megoldást.

8.2. Partneri kapcsolattartás formái Az iskolák a társadalom részei, és mint ilyenek, jelentős kapcsolatrendszerrel rendelkeznek. Az intézményt külső kapcsolataiban az intézményvezető képviseli. Az intézményvezető ezen feladatát megoszthatja, átadhatja a külső kapcsolattartás jellegétől függően közvetlen munkatársainak és más személyeknek eseti vagy állandó megbízás alapján. Az idei évtől az oktatásban szerkezetváltás zajlott. Ez változtatott az eddigi partneri viszonyokon is.

8.2.1. Szakmai kapcsolat:  Klebelsberg Kunó Intézményfenntartó Központ  Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Ajkai Tankerület  Ajkai Közös Önkormányzati Hivatal 36

 Német nemzetiségi Önkormányzat  Városi Intézmények Működtető Szervezete  KÖRPI  Az intézményt támogató Alapítvány kuratóriumával  Magyarországi Németek Országos Önkormányzata Hivatala  Gyámhatóság  Családsegítő és Gondozási Központ  Gyermekjóléti Szolgálatokkal  Iskolaorvos  Védőnői hálózat  Nagy László Városi Könyvtár és Szabadidő Központ  Német nemzetiségi iskolák  Helyi iskolák, óvodák  Civil szervezetek

9. Tanulmányok alatti vizsgák Iskolánk nevelőtestületének döntése alapján a 2013/14. tanévtől kezdve nyolcadik évfolyamba járó tanulók kimeneti záró vizsgát tesznek.

9.1.

A vizsga célja

A nyolcadik évfolyam végén adjanak számot az ebben az intézményben eltöltött tanévekről az itt tanultakról,  legyen reális képük tudásszintjükről,  ismerkedjenek védett környezetben a vizsgaszituációval, 

a nyolcadik év második félévében a felvételt követően is érezzék kötelességüknek a napra kész felkészülést.

9.2.

Vizsgatárgyak

Négy tantárgyból kell számot adniuk:  német  magyar  matematika  történelem.

37

9.3.

Követelményrendszere

A vizsga követelményrendszere a nyolcadik tanév végi követelményrendszeren alapul. A vizsga menetéről a szaktanár tanév elején tájékoztatja a gyermekeket és év eleji szülői értekezleten a szülőket is.

9.4.

Értékelése

Mivel a vizsga egyik fő célja, hogy a gyermekek rutint szerezzenek a vizsgázásban a kapott jegy egy jegynek számít az év végi jegyben. A jegyet szóbeli vizsga esetén a minimum kétfős vizsgabizottság adja.

10. Tanulók felvétele – átvétele Iskolánk jó feltételekkel működő, segítő – támogató szülői háttérrel rendelkezik. A tanulók magatartása, munkamorálja jó, a szülők aktív támogatói gyermekük iskolai előmenetelének. Az iskola pedagógusai igyekeznek mindent megtenni, hogy a szülői igényeket kielégítsék és a gyermekeket jó eredmény elérésére ösztönözzék. Iskolánk német nemzetiségi iskola révén kötelezően fel kell, hogy vegye Ajka város egész területéről, Ajkarendekről és Bakonygyepesről azokat a tanulókat, akik német nemzetiséghez tartozónak vallják magukat. Ezen felül meghatározott körzetben van felvételi kötelezettségünk. Amennyiben tanulói létszámunk megengedi és igény van rá a törvényi rendelkezésnek megfelelően további tanulók is felvételt nyerhetnek. Amennyiben egy tanuló más intézményben kezdte meg tanulmányait felvétele egyéni elbírálást képez.

38

AZ ISKOLA HELYI TANTERVE

1. Kerettanterv 1.1. A kerettanterv megnevezése Iskolánk német kisebbségi oktatásban részeszesíti tanulóit, nyelvoktatást végzünk. Helyi tantervünk megalkotásakor irányadónak tekintettük:  2011. évi CXC. törvény A nemzeti köznevelésről  Az emberi erőforrások minisztere 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelete a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről  Az emberi erőforrások minisztere 17/2013. (III. 1.) EMMI rendelete a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról.

1.2. Óraterv Iskolánk nemzetiségi általános iskola. A nemzetiségi oktatás követelményrendszerének eleget téve a szabadon választható órák a kötelező heti 5 német és az egy (nemzetiségi) népismeret óra teljesítését teszik lehetővé.

39

Óraterv 2013 / 2014. tanév

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom

1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf. 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf. 6

8

8

7

Történelem

4

4,5

4

4

6.o. dráma felmenőben

2

2,5

2

2

6.o. honismeret felmenő

Nemzetiségi nyelv és irodalom

5

5

5

5

5

5

5

5

Matematika

4

4

4

4

4

4

4

4

1

1

1

2

2

2,5

Informatika Környezetismeret

1

1

2

Fizika Biológia Kémia Földrajz

6.o. egészségtan 2

2

1,5

2

2

2

1,5

1,5

Ének

2

1

1

1

1

1

1

1

Rajz

1

1

1

1

1

1

1

1

Technika

1

1

1

1

1

1

1

1

Testnevelés

5

5

3

3

5

5

3

3

Honismeret

1

1

Erkölcstan

1

1

Osztályfőnöki 27

26

8. média felmenőben

2

Természetismeret

Összesen

Megjegyzés

25

40

1

8.o. egészségtan

7.etika

1

1

1

1

1

25

29

28,5

31,0

31,5

Óraterv 2014 / 2015. tanév

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom

1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

7

7

8

7

4

4

4

4

2

2

2

2

Történelem Nemzetiségi nyelv és irodalom

5

5

5

5

5

5

5

5

Matematika

4

4

4

4

4

4

4

4

1

1

1

2

2

2 2

2

Informatika Környezetismeret

1

1

2

Fizika Biológia Kémia Földrajz

1,5

2

2

2

1,5

1,5

Ének

1

1

1

1

1

1

1

1

Rajz

1

1

1

1

1

1

1

1

Technika

1

1

1

1

1

1

1

1

Testnevelés

5

5

5

3

5

5

5

3

Honismeret

1

1

1

1

Erkölcstan

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

25

29

29

33,0

31,5

Osztályfőnöki 27

27

8. média felmenőben

2

Természetismeret

Összesen

Megjegyzés

27

41

8.o. egészségtan

7. etika

Óraterv 2015 / 2016. tanév

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom

1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf. 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf. 7

7

7

7

Történelem

4

4

4

4

2

2

2

2

Nemzetiségi nyelv és irodalom

5

5

5

5

5

5

5

5

Matematika

4

4

4

4

4

4

4

4

1

1

1

1

2

2

Fizika

1,5

2

Biológia

1,5

2

Kémia

1,5

2

Földrajz

1,5

1,5

Informatika Környezetismeret

1

1

1

2

Természetismeret

Ének

1

1

1

1

1

1

1

1

Rajz

1

1

1

1

1

1

1

1

Technika

1

1

1

1

1

1

Testnevelés

5

5

5

5

5

5

5

Honismeret

1

1

1

1

1

1

Erkölcstan

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

27

29

29

32

32,5

Osztályfőnöki Összesen

27

27

27

42

1 5

Megjegyzés

Óraterv 2016 / 2017. tanév

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom

1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

7

7

7

8

4

4

4

4

2

2

2

2

Történelem Nemzetiségi nyelv és irodalom

5

5

5

5

5

5

5

5

Matematika

4

4

4

5

4

4

4

4

1

1

1

1

2

2

Fizika

1,5

1,5

Biológia

1,5

1,5

Kémia

1,5

1,5

Földrajz

1,5

1,5

Informatika Környezetismeret

1

1

1

1

Természetismeret

Ének

1

1

1

1

1

1

1

1

Rajz

1

1

1

1

1

1

1

1

Technika

1

1

1

1

1

1

Testnevelés

5

5

5

5

5

5

5

5

Honismeret

1

1

1

1

1

1

1

1

Erkölcstan

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

29

29

32

32

Osztályfőnöki Összesen

27

27

27

29

43

Megjegyzés

2. Tankönyvek – taneszközök Az iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket használhatnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket az illetékes miniszter tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközök is szükséges. A tankönyvválasztás a - szakmai munkaközösség véleményének kikérésével – a pedagógus joga. Az egy évfolyamon tanítók lehetőség szerint azonos tankönyvcsaládból tanítsanak, vegyék figyelembe az évfolyamok közötti tartalmi egymásra épülést. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket az adott osztály tanítói, valamint a szaktanárok határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken) tájékoztatja az iskola. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége. Tanév közben a meglévő tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök, ruházati és más felszerelések beszerzésére vonatkozó döntés nem változtatható meg, ha abból a szülőre fizetési kötelezettség hárul. Új tankönyv, munkafüzet, taneszköz bevezetése előtt az azonos tantárgyat tanítók egyeztetnek. Új eszköz (tankönyv) használatát csak abban az esetben választjuk, ha az oktatás minőségét lényegesen növeli.

2.1. A tankönyvek, taneszközök kiválasztása Új tankönyv, munkafüzet, taneszköz bevezetése előtt az azonos tantárgyat tanítók egyeztetnek. Új eszköz (tankönyv) használatát csak abban az esetben választjuk, ha az oktatás minőségét lényegesen növeli.

2.2. Kiválasztási elvek  Korszerű ismereteket közvetítsen.  Feleljen meg a pedagógiai programban meghatározott nevelési-oktatási alapelveknek, céloknak, feladatoknak.  Az iskola helyi tantervének és a tantárgyi követelményeknek megfelelő tananyagot tartalmazza.  A tananyag elrendezése logikus, szemléletes legyen.

44

 Nyelvezete az adott korosztálynak megfelelő legyen.  Alkalmas legyen a tanulók munkájának irányítására.  Gondolkodtató, változatos feladatokat tartalmazzon.  A tantárgyak sajátosságainak megfelelően segítse a tanulási technikák elsajátítását.  Adjon lehetőséget a differenciált foglalkoztatásra, fejlesztésre.  Adjon lehetőséget az önálló tanulói munkáltatásra.  Alkalmas legyen a tanult ismeretek gyakorlására, alkalmazására.  Segítse a motiválást, a megértést, az önellenőrzés képesség fejlesztését.  Jól látható, esztétikus fotókkal, ábrákkal stb. illusztrált legyen.  Tetszetős megjelenése legyen.  Elfogadható áron kínálják.  Eszközrendszerével (tanmenet, kézikönyv, interaktív segédletek, stb.) segítse a hatékony pedagógiai tevékenységet.

2.3. A tankönyvekkel szemben támasztott követelmények: A minőségi munka egyik alapfeltétele a minőségi eszköz. A nevelőtestület által a tankönyvvel szemben állított követelmények:  a tantárgyi cél és követelmény elérését legjobban segítő,  illusztrációban gazdag, gyermekközpontú,  a többség számára megfizethető,  az osztálytanítók és a munkaközösség számára elfogadott.

2.4. Tartós tankönyvek Tartós tankönyvekre a munkaközösségek tesznek javaslatot, és a nevelőtestület hoz döntést arról, hogy melyik tanévben milyen tartós könyvek kerülnek beszerzésre. Tartós

tankönyv

alatt

elsősorban

az

olvasókönyv

jellegű

tankönyveket,

szöveggyűjteményeket, atlaszokat, albumokat értjük, amelyekben a tanórai foglakozások során nem kerülnek írásos jelölések (szótárak, atlaszok - történelem, honismeret, földrajz, irodalom, matematikai feladatgyűjtemény, irodalmi szöveggyűjtemény, művészettörténeti képes gyűjtemény). Azokon az évfolyamokon, ahol ingyenessé válik a tankönyv a tartós tankönyveket helyezi kollektívánk előtérbe.

45

3. Nat-ban meghatározott feladatok helyi megvalósítása Az alapkövetelmények megvalósítása intézményi feladat. Iskolánk helyi sajátosságainak figyelembevételével készítettünk el helyi tantervünket. Iskolánkban német nemzetiségi nyelvoktató intézmény. A nemzetiség iskolai oktatásának irányelve meghatározza számunkra azokat a kereteket, melyek oktatásunk óraszámaira nézve irányadóak. Minden szülő aláírja beiratkozástól, hogy tudomásul veszi az ebből fakadó esetleges többlet feladatot és mindent megtesz annak érdekében, hogy ezeknek gyermeke is megfeleljen. A tantervek összeállításánál fő szempontként szerepeltek az alábbiak:  a nevelőtestület által meghatározott alapértékeket szolgálja,  megfeleljen az iskola cél- és feladatrendszerének a megvalósításához,  konvergens legyen a meglévő feltételekkel (tárgyi, személyi)  az iskola helyzetét (nemzetiségi iskola, felszereltség, szülői és fenntartói elvárások) alapul véve optimális oktató-nevelő munkát tegyen lehetővé.

3.1. A helyi tantervvel szembeni egyéb elvárások A helyi tantervben a szaktárgyi elvárások megfogalmazása mellett a társadalom részéről felmerül az igény, hogy a tanulók életkorához, az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva megismerkedjenek az alábbi területekkel is:  pénzügyi és gazdasági ismeretek,  egészségfejlesztés, egészséges életmód  környezetvédelem, környezettudatos életmód,  fogyasztóvédelem,  társadalmi bűnmegelőzés, áldozattá válás,  erőszakmentes konfliktuskezelő technikák,  közlekedési alapismeretek. A felsorolt területekhez kötődő ismeretanyagokat minden pedagógus beépíti a szaktárgyába a lehetőségek szerint - úgy, hogy a XXI. századnak megfelelő tudományos ismereteket ismerhessenek meg, egyben felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására is.

46

Terület

Kapcsolódási pontok Alsó tagozat

Alsó és felső tagozat

Felső tagozat

pénzügyi és gazdasági

matematika

ismeretek

technika

osztályfőnöki

technika

biológia

egészségfejlesztés, egészséges

környezetismeret

életmód, elsősegélynyújtás

informatika osztályfőnöki

környezetvédelem,

környezetismeret

biológia

környezettudatos életmód

földrajz kémia informatika osztályfőnöki

fogyasztóvédelem

technika

informatika

társadalmi bűnmegelőzés,

magyar

informatika

áldozattá válás

erkölcstan

osztályfőnöki

erőszakmentes

magyar

osztályfőnöki

konfliktuskezelő technikák

erkölcstan

közlekedési alapismeretek

környezetismeret

technika

osztályfőnöki

Az ismeretek átadására lehetőség nyílik a tanórai kereteken kívül a témához kapcsolódó előadók meghívásával, vetélkedőkön, versenyeken és rendezvényeken történő részvétellel. Fontos, hogy a diákok e módszereket minél többször, valós helyi és globális problémákon és értékeken keresztül maguk alkalmazzák. 47

4. Értékelés, minősítés, jutalmazás – büntetés 4.1. Tanulmányi munka értékelése Az iskola, nevelő és oktató munkájának egyik fontos feladata a tanulók tanulmányi munkájának,

alapkompetenciáinak,

teljesítményének

folyamatos

mérése,

értékelése,

regisztrálása.

4.1.1. Az ellenőrzés és értékelés alapelvei A tanulmányi előmenetel folyamatos ellenőrzése, értékelése a pedagógus joga és kötelessége az értékelés szaktárgyi és pedagógiai kifogástalanságáért a tanító, illetve a szaktanár felel, viszont az alapelvek, célok tekintetében egyetértésnek kell lennie a tantestületen belül. Az értékelés fő alapelve a fejlesztő támogatás. Legyen elfogulatlan és konkrét, a minősítés tükrözze a tanulói teljesítményt. A nevelők a tanulók tanulmányi előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanuló képességei, eredményei, alapkompetenciáinak szintje hogyan változtak – fejlődtek- e, vagy hanyatlottak – az előző értékelés óta.

4.1.2. Az értékelés főfeladata Az ellenőrzésnek, a tanulók tudásszint mérésének alapvetően két feladata van:  rendszeres munkára szoktat, motivál, felkészít a továbbtanulásra,  tájékoztat a készségek fejlesztésének, a tananyag elsajátításának szintjéről, a gyakran  előforduló hibákról, hiányosságokról.

4.1.3. Az értékelés formái Szóbeli számonkérés:  feleltetés: a leggyakoribb forma, rövid a tananyagrész ellenőrzése. Feleltetéskor második osztály félévtől érdemjeggyel kell kifejezni a tanári értékelést, mely

a naplóba kerül kék színnel beírásra;

 kiselőadás, kutatómunka. Írásbeli számonkérés:  témazáró: egy nagyobb tematikus egységet lezáró, összefüggő írásbeli ellenőrzés,

48

melyből évente legalább kettőt kell íratni a fő tantárgyakból. A tantárgyi tanterveknél megtalálható, hogy konkrétan hány témazáró lesz az év során. A témazáró mennyisége függ a tantárgy heti óraszámától is. Az érdemjegy pirossal kerül be a naplóba. Beszámítása meghatározó a félévi és év végi osztályzatot illetően;  tanév végi vagy félévi dolgozat: a tanév és a félév végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tehetnek, a jegy a naplóba piros színnel kerül beírásra  számonkérés: kisebb tematikus egységet lezáró írásbeli ellenőrzés, melyből a tanár saját belátása szerinti mennyiségben és gyakorisággal írathat, ha a tantárgyi tantervek másként nem rendelkeznek. Az érdemjegy beírása kék színnel történik. (pl . teszt, feladatlap);  felelet: egy-két leckét számon kérő írásbeli ellenőrzés, melynek gyakorisága a tantárgy természetéből adódik és a tanító önállóan dönti el gyakoriságát, ha másként nem rendelkezik a tantárgyi tanterv. Az ezért kapott érdemjegy egy szóbeli felelet súlyával azonos. Beírása kék színnel történik. (pl. teszt, röpdolgozat, feladatlap).  gyakorlati számonkérés: Például munkadarab, gyűjtőmunka, sportteljesítmény értékelése. Mindezekből kiválasztva a pedagógus maga tervezi meg az ellenőrzést, értékelést, ügyelve a szóbeli és írásbeli formák helyes arányára.

4.1.4. Az ellenőrzés és értékelés alapelvei Az értékelés fő alapelve a fejlesztő támogatás. Legyen elfogulatlan és konkrét, a minősítés, tükrözze a tanulói teljesítményt. A tanulmányi előmenetel folyamatos ellenőrzése, értékelése a pedagógus joga és kötelessége. Az értékelés szaktárgyi és pedagógiai kifogástalanságáért a tanító, illetve a szaktanár felel, viszont az alapelvek, célok tekintetében egyetértésnek kell lennie a tantestületen belül. A nevelők a tanulók tanulmányi előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanuló képességei, eredményei, alapkompetenciáinak szintje hogyan változtak – fejlődtek- e, vagy hanyatlottak – az előző értékelés óta.

49

4.1.5. A tanulmányi munka értékelése Az érdemjegy visszajelző, informatív értékű. A tanuló tudásának, felkészültségének ellenőrzésére szolgál a tanév során több alkalommal. A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét:  tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból minden hónapban legalább egy érdemjegyet kell szereznie.  félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. A félévi osztályzatok azt mutatják, hogy:  a tanuló az első félév egészét tekintve milyen színvonalon, milyen mértékben tett eleget az egyes tantárgyak tantervi követelményeinek, a nem szakrendszerű oktatás keretében a tantárgyhoz kötődő alapkompetenciái hogyan fejlődtek,  és a félév egészét tekintve miként értékelhető magatartása, szorgalma. A tanév végi osztályzatok azt tanúsítják, hogy:  a tanuló az adott évfolyamra előírt tantervi követelményeket milyen mértékben teljesítette,  megszerzett ismeretei, tudása, alapkompetenciáinak fejlettsége elegendő-e arra, hogy azt a pedagógus legalább elégségesnek minősítse,  következő, magasabb évfolyam tantervi követelményeit el tudja sajátítani. Alapelvek:  tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel történik az értékelés (csak egész jeggyel)  félévkor és tanév végén osztályzattal minősítik a teljesítményt amelyeket az érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni.

4.1.6. Érdemjegyek és osztályzatok: Az értékelés során öt fokú növekvő skálát alkalmazunk. jeles ( 5 ) ; jó ( 4 ) ; közepes ( 3 ) ; elégséges ( 2 ) ; elégtelen ( 1 ) Érdemjegyek, osztályzatok értelmezése: Jeles (5) aki  a tantervi követelményeknek megbízhatóan eleget tesz  a tananyagot ismeri, érti, tudja alkalmazni  a tantárgy szaknyelvét használja, szabatosan fogalmaz

50

Jó (4) aki  a tantervi követelményeknek kevés, jelentéktelen hibával tesz eleget,  a tananyagot ismeri - kisebb bizonytalansággal alkalmazza,  a szaknyelvben járatos Közepes (3) aki  a tantervi követelményeknek pontatlanul tesz eleget  gyakran szorul a számonkérés során tanári segítségre  a szaknyelvi kifejezéseket többnyire érti Elégséges (2) aki  a tantervi követelményekből a továbbhaladáshoz csak a szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik Elégtelen (1) aki  a tantervi követelményekből a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel sem rendelkezik.  fogalmakat önállóan nem alkot, egyáltalán önálló feladatvégzésre nem képes Első évfolyamon félévkor és év végén, második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló megfelelően teljesített-e, illetve felzárkóztatásra szorul-e. A dolgozatokat %-osan, a tanulók egyéb munkáját jelekkel értékeljük. A szöveges minősítést a tanító minden diákról egyénileg készíti el az egyes tantárgyakhoz készült értékelő lapok segítségével. A félévi osztályzatoknak a tanuló továbbhaladása szempontjából nincs jelentősége. Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti és a pedagógus illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felkéri az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha nem, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja. A tanév folyamán a nevelők a tanuló írásbeli, szóbeli teljesítményeit, gyakorlati tevékenységét a szaktárgyak jellegzetességének megfelelően rendszeresen érdemjegyek adásával értékelik.

51

A folyamatos értékelés érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül legalább egy; 1-2 órás tárgy esetén félévente minimum három; 3 vagy annál több órás tantárgy esetén havonta egy érdemjegyet kell szerezni a tanulónak. Érdemjegyet kaphat a tanuló  szóbeli feleletre  írásbeli munkára (röpdolgozat, házi dolgozat, témazáró)  gyakorlati  önálló kiselőadásra, szorgalmi feladatokra,  tantárgyi tanulmányi versenyen való eredményes részvételre. A tanulói szóbeli feleletek értékelése a teljesítéssel egyidejű, nyilvános és indokolandó. Törekedni kell arra, hogy minden tanuló minél többet felelhessen szóban. A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük. Az írásos tanulói teljesítmények érdemjegyét kötelező a tanulóval ismertetni. Nem kerülhet olyan érdemjegy az értékelő naplóba, amiről a tanuló nem tud. Az írásos tanulói munkák értékelésének határideje két hét. Az átfogó tanítási egységeket, témaköröket témazáró dolgozatok íratásával zárjuk. Időpontját előre be kell jelenteni. Egy tanítási napon lehetőleg egy, de legfeljebb kettő témazáró dolgozat iratható. Az írásbeli dolgozatok értékelése, az elért pontszám érdemjegyekre történő átváltása osztályonként és tantárgyanként változó. Az érdemjegyek nem egyenértékűek. A témazárók, összefoglaló jellegű teljesítmények érdemjegyei a félévi, tanév végi osztályzatok alakításában nagyobb súllyal esnek latba, ezeket az értékelő naplóban is megkülönböztetjük (piros szín). A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti az értesítő könyvön keresztül. Az értesítő könyv bejegyzéseit az osztályfőnök havonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. Pedagógusokra vonatkozó alapelvek:  A nem szakos helyettesítő a tanuló teljesítményét érdemjeggyel nem értékelheti.  A szakos helyettesítő tanár - ha tartós, legalább két-hetes helyettesítéssel megbízott - a tanulók kitartó tanulása érdekében célszerű, ha érdemjeggyel is minősít.  A házi feladat érdemjeggyel való minősítését nem javasoljuk (kivéve a nagyobb lélegzetű házi dolgozatot).

52

 Az írásbeli felmérők, dolgozatokat a dolgozatírást követő két héten belül a ki kell osztani.  A felszerelés otthon hagyása érdemjeggyel nem büntethető.  Magatartási probléma érdemjeggyel nem büntethető.  Az értékelés rendszerességének fontosságát hangsúlyozva meghatározzuk, hogy a félévi, illetve év végi osztályzat kialakításához félévente minden tantárgyból legalább három jegy szükséges.

4.2. A tanulók magatartásának minősítése 4.2.1. A tanuló magatartásának ellenőrzésének szempontjai  a házirend szabályainak betartása  az erkölcsi normáknak megfelelő szabályok szerinti viselkedés  munkakultúra, munkafegyelem  környezetének ápolása, értékmegőrzés  tisztségviselői megbízatások ellátása  az iskola külső megítélésében való szerepvállalás. A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. Első osztályban és második osztály félévkor a gyerekek magatartását szövegesen értékeljük. Második osztály második félévétől a tanuló magatartását az osztályfőnök havonta, ezen kívül félévkor és tanév végén érdemjegyeket kap. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe, illetve a bizonyítványba kell bejegyezni.

4.2.2. A magatartás értékelésének és minősítésének követelményei Példás (5) az a tanuló, aki:  iskolai munkájában aktív, segíti társait és az óra eredményességét,  tanáraival szemben, felnőttekkel, társaival nyílt, tisztelettudó,  a közösségi munkában példamutatóan részt vesz,  jó kezdeményezéseivel társainak példát mutat  ismeri hibáit, azokat igyekszik kijavítani,

53

 az iskolai és iskolán kívüli feladatát felelősségérzettel teljesíti,  a házirendet megtartja,  kötelességtudó, feladatait teljesíti,  önként vállal feladatokat,  óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet,  nincs fegyelmi büntetése. Jó (4) az a tanuló, aki:  segíti társait  óra eredményességét támogatja,  tanáraival szemben, felnőttekkel, társaival nyílt, tisztelettudó  a közösségi munkában becsülettel részt vesz,  őszinte, tisztelettudó, elfogadja a bírálatot, hibáit igyekszik kijavítani,  a házirendet megtartja,  hetesi teendőit ellátja  az iskolai és az iskola által szervezett programokon viselkedése általában kifogástalan,  feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízott feladatokat teljesíti,  nincs fegyelmi büntetése. Változó (3) az a tanuló, aki:  a közösségi munkában csak irányítással, nem következetesen, vonakodva vesz részt,  felelősségtudata ingadozó,  hetesi teendőit ismételt figyelmeztetéssel látja el,  az iskolai és az iskola által szervezett programokon magatartása kifogásolható,  a házirend megtartására rendszeresen figyelmeztetni kell,  az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be;  a tanórán vagy a tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik;  előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva;  a közösség az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik;  igazolatlanul mulasztott;  osztályfőnöki büntetése van. Rossz (2) az a tanuló, aki:  a házirend előírásait sorozatosan megsérti,  kivonja magát a közösségi munkából,

54

 az óra eredményességét gátolja,  nem őszinte, a felnőttekkel és társaival szemben tiszteletlen,  az iskolai és az iskola által szervezett programokon magatartásában súlyos hibákat követ el,  viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést oktatást akadályozza,  igazolatlanul mulasztott,  feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti;  társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik;  több alkalommal igazolatlanul mulaszt;  több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése.

4.3. Szorgalom minősítése 4.3.1. A tanuló szorgalmának ellenőrzésének célja A tanuláshoz, a munkához, erőfeszítéshez való viszony, a megbízhatóság, akaraterő értékelése.

4.3.2. A tanuló szorgalmának minősítésének szempontjai  a tanuló teljesítménye, tanulmányi eredményei a képességeihez mérten  a jobb eredményért tett erőfeszítései  a tanuláshoz való viszonya, motivációja  a korrepetálásokon, szakkörökön, tanfolyamokon való részvétele  az órai munkában való részvétele, aktivitása  házi feladatok, felszerelés, füzetvezetés  a kötelező tananyagon felüli, külön feladatok vállalása  a tanulmányi versenyeken való részvétele, teljesítménye.

4.3.3. A szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei Példás (5) az a tanuló, aki:  képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt;  tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi;  a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi,  munkavégzése pontos, megbízható; 55

 a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz,  taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza.  képességeinek megfelelően sportol, szakkörben dolgozik,  pályázatokon vesz részt. Jó (4) az a tanuló, aki:  képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt;  rendszeresen, megbízhatóan dolgozik;  a tanórákon többnyire aktív;  többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti;  taneszközei tiszták, rendezettek.  a vállalt kötelezettségeit teljesíti,  képességeihez és körülményeihez mérten teljesítménye egyenletes,  munkájában pontos rendes. Változó (3) az a tanuló, akinek:  tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti;  felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik;  önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik.  képességeihez, körülményeihez mérten keveset tesz tudása gyarapítása érdekében,  tanulmányi eredménye elmarad képességeitől,  kötelességeit gyakran elmulasztja,  gyenge akaratú, a tanulásban következetlen,  figyelme szétszórt, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik.  a feladatok elvégzésében nagy ingadozást mutat,  szorgalmi munkát, többlet feladatot kevéssé, vagy egyáltalán nem vállal. Hanyag (2) az a tanuló, aki:  képességeihez, körülményeihez mérten keveset vagy semmit sem tesz fejlődése érdekében,  kötelességeit elmulasztja, munkájában megbízhatatlan,  ha néha vállal is feladatot, azt hanyagul, vagy nem is végzi el,  teljesítménye elmarad képességeitől, 56

 nevelői segítés ellenére sem kísérli meg a felzárkózást a várható szintre,  felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek,  félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen.  feladatait többnyire nem végzi el.

4.4. Jutalmazás – büntetés 4.4.1. Jutalmazás Az iskola jutalomban részesítheti azt a tanulót, aki képességeihez mérten  példamutató magatartást tanúsít,  vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el,  vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez,  vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt,  vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez.

Az iskolai jutalmazás formái Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók:  szaktanári dicséret,  osztályfőnöki dicséret,  igazgatói dicséret,  nevelőtestületi dicséret. Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén  szaktárgyi teljesítményért,  példamutató magatartásért,  kiemelkedő szorgalomért,  példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért  aktív közösségi munkáért dicséretben részesíthetők. Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő és jeles eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át.

57

Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók dicséretben részesülnek. Városi versenyen elért

1-3. hely osztályfőnöki dicséret 4. helytől szaktanári

Megyei versenyen elért

1- 6. hely igazgatói dicséret 7. helytől osztályfőnöki dicséret

Országos versenyen elért 1-6. hely nevelőtestületi dicséret 7. helytől igazgatói. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A nyolc éven keresztül kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulók Simon István díjban részesülhetnek. Simon István-díj Simon István-díj elismerésre jogosult iskolánk azon 8. osztályos tanulója, aki 

a felső tagozatban kitűnő illetve jeles tanulmányi eredményt ért el,



az iskolai és az iskolán kívüli versenyeken aktívan és képességeihez mérten eredményesen szerepelt,

akinek 

példás a magatartás és a szorgalom osztályzata,



kiemelkedő a közösségi munkája.

A díj odaítéléséről az adott tanév végén a tantestület dönt.

5. Csoportbontások Intézményünk

óraterve

meg

kell,

hogy

feleljen

a

német

nemzetiségi

oktatás

követelményeinek. Így felhasználható óraszámunk nem marad a csoportbontásra. Ez elsősorban jelenleg az alsó tagozaton német órán okoz problémát, hisz itt az osztálylétszámok magasabbak,mint a felső tagozaton és nehéz 14 – 18 fő alsós kisgyermekkel az idegen nyelv hatékony elsajátíttatása egy csoportban.

58

6. A tanulók fizikai állapotmérése 6.1. Cél Az általános fizikai teherbíró képesség mérésének fő célja az oktatás területén: 

minőség-ellenőrzés



minőségbiztosítás



az oktatásban eltöltött évek alatt a rendszeres testedzés egészségmegtartó, egészségjavító szerepének tudatosítása.

6.2. Módszerek - eszközök A fizikai és motorikus képességek mérésére alkalmas tesztek:  egyszerűek,  kevés szerigényűek, és bárhol végrehajthatók,  megmutatják a gyerekek fizikai felkészültségének mértékét. A teszteket évente kétszer tanév elején ősszel, és tanév végén májusban végezzük 1-8. évfolyamban. Először az izomerő tesztet vagy izomerőt mérő teszteket és utoljára az állóképességi futást végezzük. A tanulóknak mindig megfelelő pihenési időt kell hagyni, a tesztek között. A motiváció nagyon fontos. Összehasonlítási lehetőséget nyújtunk hol áll a tanuló (személyre szólóan):  tavalyi eredményhez képest  vagy év elejéhez képest  vagy az osztályátlaghoz képest. Igény esetén szülőnek tájékoztatás adunk, hogy tisztán lássanak és ösztönözhessék gyerekeiket fizikai fittségük fejlesztésére.

6.3. HUNGAROFIT Iskolánkban egyszerű vizsgálati módszerként a terhelhetőség/egészség szempontjából leglényegesebb

kondicionális

képességek

méréséhez

alkalmazzuk.

59

a

HUNGAROFIT

módszert

6.4. Eredmény A teszt elvégzését követően az eredmények felhasználásra kerülnek és ez nagyon fontos tényező. A gyermek fejlődése nyolc éven keresztül nyomon követhető. Igény esetén szülő bepillantást nyerhet gyermeke szomatikus állapotára vonatkozóan. Igény esetén az iskolaorvosnak tájékoztatás, figyelemfelhívás észlelhető állapotromlás vagy egyéb probléma esetén. Amennyiben a Központi Adatfeldolgozó kéri, részére elküldjük az értékelést.

7. Környezeti nevelés 7.1. Hagyományok a környezeti nevelés terén Iskolánkban több évtizedes múltra tekint vissza a környezetvédelmi tevékenység terén.  Évente két alkalommal papírgyűjtést szervezünk..  Az iskolában szárazelem-gyűjtő konténert található. Gyűjtési verseny meghirdetésével hatékonyabbá tehetnénk az elemek gyűjtését.  Az iskola mindennapjainak része a környezettisztasági verseny. A diákok osztálytermüket és az iskolaudvart tartják tisztán.  A téli időszakban az iskola madáretetői megtelnek sok éhes madárral, etetésükről a diákok gondoskodnak.  Az iskola tanárai folyamatosan tájékozódnak a hazai környezetvédelmi mozgalom eseményeiről, tájékoztatják a diákokat az aktuális eseményekről, akciókról.  A technika órák keretén belül, a közeljövőben megvalósítandó konyhakert is a környezeti nevelés egyik színtere lehet. Az épület és berendezése  A gyermekek számára a legtöbb tanterem jól felszerelt, kedvezők a fényviszonyok és a tágas osztálytermek elegendő teret adnak. A hőmérséklet az épületkomplexum széttagoltsága miatt nem mindenütt egyenletes. A távlati megoldás a termek közötti tér beépítése lenne.  A mosdók megfelelnek mind a mennyiségi, mind a higiéniai követelményeknek.  A folyosók és az osztálytermek változatos dekorációkkal vannak ellátva, melyek közül külön kiemelendők a német nemzetiségi hagyományokat és múltat idéző képek és

60

tárgyak. Az iskola gyermekbarát jellegéből adódóan a tanulók képeikkel dekorálják osztálytermeiket.  Az intézmény dákjai ízléses, zárható szekrényekbe tehetik ruháikat, felszerelésük egy részét.  Az iskola csodálatos természeti környezetben (közel található erdő, patak) változatos növényekkel beültetett iskolaudvarral rendelkezik. Az iskolaudvar egy nagy játszótérrel, számos paddal és aszfaltozott pályával egészül ki, az intézmény terveiben szerepel a fémjátékok kicserélése faeszközökre.

7.2. Alapelvek, jövőkép, hosszú távú célok A környezetben minden mindennel összefügg, ezért szerencsés, hogy a környezeti nevelés rendszer-szemléletű, holisztikus látásmódú, így lehetővé teszi az egésztől a részek felé való megismerést, több tudományterület összekapcsolását. A környezeti nevelés élethosszig tartó folyamat, nem csak az iskolában folyik, hanem az élet más színterein is (család, óvoda, más intézményes és intézményen kívüli terület). A problémák egyedül nem megoldhatók, ezért a környezeti nevelés fontos célja, az együttműködésre nevelés, az egymásra odafigyelés, az egymás iránti szeretet kialakítása, a társadalomba való beilleszkedés képességének kialakítása, fejlesztése.

7.3. Konkrét célok és feladatok  A gyermekekben hajlandóságok ébreszteni az aktív részvételre, kialakítani a tenni akarást a problémák megoldására, kifejleszteni az eredményes konfliktuskezelés cselekvőképességét, aktivitást és jó együttműködést.  Érzékennyé tenni a gyerekeket a harmonikus környezet szépségének befogadására, élvezetére.  Megvalósítani a helyes döntések meghozatalához szükséges ismeretek átadását, a magatartások, viszonyulások, értékrend, pozitív jövőkép és környezeti etika kialakításához nélkülözhetetlen élményhelyzetek biztosítását.  Felkészíteni a gyerekeket, hogy ha lehetőségük van választani, dönteni, akkor a környezetkímélő termékeket, technológiákat részesítsék előnyben. Kialakítani a gyerekekben a károsodásokat megelőző gondolkozást, megismertetni a gyerekekkel a takarékos és mértékletes életvitel lehetőségeit.  A környezeti nevelés beépítése a természettudományokon kívüli tantárgyakba (technika – életvitel, történelem, társadalomismeret – etika, művészeti tárgyak), 61

lehetővé teszik, hogy az összetett és bonyolult környezeti jelenségeket, folyamatokat könnyebben megértsük több tudomány eredményeinek felhasználásával, a sokoldalú megközelítéssel.  Az alsó tagozatos diákok számára tavasszal és ősszel egy-egy hét erdei iskola biztosítja az elméleti ismeretek gyakorlati megerősítését. Távlati elképzelés lehetne, hogy a felső tagozatos diákok is egy-egy tematikus nap keretén belül elmélyedjenek a környezet- és természetvédelem ismereteiben.

7.4. A környezeti nevelés színterei 7.4.1. Hagyományos tanórai foglalkozások A nemzeti alaptanterv és a kerettanterv lehetőségeit kihasználva – a tantárgyi programokból kiindulva – meg kell határozni a környezeti nevelési tananyagot, minden tantárgyba próbáljuk beépíteni a környezeti nevelés célkitűzéseit.

7.4.2. Nem hagyományos tanórai foglalkozások Kötelező tananyag elsajátítása nem hagyományos (45 perces) órakeretek között is történhet.  Erdei iskola: A gyermekek számára fontos lehetőség az élő környezetben való, megtapasztaláson alapuló ismeretszerzés. Az iskola alsós diákjai vesznek részt a Hubertus Erdei Iskola szervezésében, az Ajkához közeli Kab-hegy rengetegében. A tanítás tartalmilag és tantervileg egyaránt szorosan és szervesen kapcsolódik a választott helyszín természeti környezetéhez. A program anyagi költsége az iskola alapítványát terheli.  Nem tanteremben tartott óra: iskolánkban a háziállatfajták oktatásánál meglátogatunk egy gazdasági udvart.

7.4.3. Tanórán kívüli lehetőségek  gyűjtőmunka  vetélkedő  nyári tábor (a közeli Robinson tanyán)  kézműves foglalkozás (a helyi művelődési házban és a tanórákon)  akciók, kampányok  kirándulás, túra  tanulmányút 62

 múzeum, állatkert látogatása  pályázatokon való részvétel  iskolakert kialakítása  madárbarát kert  hulladékgyűjtés  kiállítás

7.5. Módszerek Használhatunk hagyományos módszereket, de a környezeti nevelés szempontjából sokkal hatékonyabb az élmény alapú, tevékenység alapú érzékenyítő, interaktív módszerek alkalmazása. Törekedni kell ezek minél sokoldalúbb alkalmazására.

7.6. Taneszközök  Tankönyvek, nyomtatott és elektronikus anyagok, természetismereti könyvek, mesekönyvek,

játékgyűjtemények,

hírlevelek,

folyóiratok,

természetfilmek,

dokumentumfilmek, diasorozatok, plakátok.  Térképek, tájékozódási eszközök (tájoló, iránytű), modellek, tablók.  Fizikai, kémiai mérésekhez szükséges eszközök beszerzése.  Eszközök és anyagok az életvitel és gyakorlati ismeretek környezeti nevelési célkitűzéseihez.

7.1. Hagyományok a környezeti nevelés terén Iskolánkban több évtizedes múltra tekint vissza a környezetvédelmi tevékenység terén.  Évente két alkalommal papírgyűjtést szervezünk..  Az iskolában szárazelem-gyűjtő konténert található. Gyűjtési verseny meghirdetésével hatékonyabbá tehetnénk az elemek gyűjtését.  Az iskola mindennapjainak része a környezettisztasági verseny. A diákok osztálytermüket és az iskolaudvart tartják tisztán.  A téli időszakban az iskola madáretetői megtelnek sok éhes madárral, etetésükről a diákok gondoskodnak.  Az iskola tanárai folyamatosan tájékozódnak a hazai környezetvédelmi mozgalom eseményeiről, tájékoztatják a diákokat az aktuális eseményekről, akciókról.

63

 A technika órák keretén belül, a közeljövőben megvalósítandó konyhakert is a környezeti nevelés egyik színtere lehet. Az épület és berendezése  A gyermekek számára a legtöbb tanterem jól felszerelt, kedvezők a fényviszonyok és a tágas osztálytermek elegendő teret adnak. A hőmérséklet az épületkomplexum széttagoltsága miatt nem mindenütt egyenletes. A távlati megoldás a termek közötti tér beépítése lenne.  A mosdók megfelelnek mind a mennyiségi, mind a higiéniai követelményeknek.  A folyosók és az osztálytermek változatos dekorációkkal vannak ellátva, melyek közül külön kiemelendők a német nemzetiségi hagyományokat és múltat idéző képek és tárgyak. Az iskola gyermekbarát jellegéből adódóan a tanulók képeikkel dekorálják osztálytermeiket.  Az intézmény dákjai ízléses, zárható szekrényekbe tehetik ruháikat, felszerelésük egy részét.  Az iskola csodálatos természeti környezetben (közel található erdő, patak) változatos növényekkel beültetett iskolaudvarral rendelkezik. Az iskolaudvar egy nagy játszótérrel, számos paddal és aszfaltozott pályával egészül ki, az intézmény terveiben szerepel a fémjátékok kicserélése faeszközökre.

7.2. Alapelvek, jövőkép, hosszú távú célok A környezetben minden mindennel összefügg, ezért szerencsés, hogy a környezeti nevelés rendszer-szemléletű, holisztikus látásmódú, így lehetővé teszi az egésztől a részek felé való megismerést, több tudományterület összekapcsolását. A környezeti nevelés élethosszig tartó folyamat, nem csak az iskolában folyik, hanem az élet más színterein is (család, óvoda, más intézményes és intézményen kívüli terület). A problémák egyedül nem megoldhatók, ezért a környezeti nevelés fontos célja, az együttműködésre nevelés, az egymásra odafigyelés, az egymás iránti szeretet kialakítása, a társadalomba való beilleszkedés képességének kialakítása, fejlesztése.

7.3. Konkrét célok és feladatok  A gyermekekben hajlandóságok ébreszteni az aktív részvételre, kialakítani a tenni akarást a problémák megoldására, kifejleszteni az eredményes konfliktuskezelés cselekvőképességét, aktivitást és jó együttműködést. 64

 Érzékennyé tenni a gyerekeket a harmonikus környezet szépségének befogadására, élvezetére.  Megvalósítani a helyes döntések meghozatalához szükséges ismeretek átadását, a magatartások, viszonyulások, értékrend, pozitív jövőkép és környezeti etika kialakításához nélkülözhetetlen élményhelyzetek biztosítását.  Felkészíteni a gyerekeket, hogy ha lehetőségük van választani, dönteni, akkor a környezetkímélő termékeket, technológiákat részesítsék előnyben. Kialakítani a gyerekekben a károsodásokat megelőző gondolkozást, megismertetni a gyerekekkel a takarékos és mértékletes életvitel lehetőségeit.  A környezeti nevelés beépítése a természettudományokon kívüli tantárgyakba (technika – életvitel, történelem, társadalomismeret – etika, művészeti tárgyak), lehetővé teszik, hogy az összetett és bonyolult környezeti jelenségeket, folyamatokat könnyebben megértsük több tudomány eredményeinek felhasználásával, a sokoldalú megközelítéssel.  Az alsó tagozatos diákok számára tavasszal és ősszel egy-egy hét erdei iskola biztosítja az elméleti ismeretek gyakorlati megerősítését. Távlati elképzelés lehetne, hogy a felső tagozatos diákok is egy-egy tematikus nap keretén belül elmélyedjenek a környezet- és természetvédelem ismereteiben.

7.4. A környezeti nevelés színterei 7.4.1. Hagyományos tanórai foglalkozások A nemzeti alaptanterv és a kerettanterv lehetőségeit kihasználva – a tantárgyi programokból kiindulva – meg kell határozni a környezeti nevelési tananyagot, minden tantárgyba próbáljuk beépíteni a környezeti nevelés célkitűzéseit.

7.4.2. Nem hagyományos tanórai foglalkozások Kötelező tananyag elsajátítása nem hagyományos (45 perces) órakeretek között is történhet.  Erdei iskola: Az iskola alsós diákjai vesznek részt a Hubertus Erdei Iskola szervezésében, az Ajkához közeli Kab-hegy rengetegében. A tanítás tartalmilag és tantervileg egyaránt szorosan és szervesen kapcsolódik a választott helyszín természeti környezetéhez.  Nem tanteremben tartott óra: iskolánkban a háziállatfajták oktatásánál meglátogatunk egy gazdasági udvart.

65

7.4.3. Tanórán kívüli lehetőségek  gyűjtőmunka  vetélkedő  nyári tábor (a közeli Robinson tanyán)  kézműves foglalkozás (a helyi művelődési házban és a tanórákon)  akciók, kampányok  kirándulás, túra  tanulmányút  múzeum, állatkert látogatása  pályázatokon való részvétel  iskolakert kialakítása  madárbarát kert  hulladékgyűjtés  kiállítás

7.5. Módszerek Használhatunk hagyományos módszereket, de a környezeti nevelés szempontjából sokkal hatékonyabb az élmény alapú, tevékenység alapú érzékenyítő, interaktív módszerek alkalmazása. Törekedni kell ezek minél sokoldalúbb alkalmazására.

7.6. Taneszközök  Tankönyvek, nyomtatott és elektronikus anyagok, természetismereti könyvek, mesekönyvek,

játékgyűjtemények,

hírlevelek,

folyóiratok,

természetfilmek,

dokumentumfilmek, diasorozatok, plakátok.  Térképek, tájékozódási eszközök (tájoló, iránytű), modellek, tablók.  Fizikai, kémiai mérésekhez szükséges eszközök beszerzése.  Eszközök és anyagok az életvitel és gyakorlati ismeretek környezeti nevelési célkitűzéseihez

66

8. Esélyegyenlőségi intézkedések 8.1. Célja Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervnek alapvető célja hogy biztosítsa a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Az oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés esélyegyenlőségének biztosításán túl célul tűzzük ki az esélyteremtést, támogató lépések, megvalósítását a hátrányos helyzetű gyermekek hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében. Célunk az, hogy oktatási intézményünkben érvényesüljön a  szegregációmentesség  diszkriminációmentesség  halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatása  a minőségi oktatáshoz való hozzáférés biztosítása  az integráció biztosítása.

8.2. Helyzetelemzés Intézményünk Ajakrendeken található – a régi rendeki településrészen. Az itt élők a régi sváb lakosság mellett az újonnan beköltözöttek - akik a kisvárosi nyüzsgésből az agglomerációba menekültek – szoros közösségben, sváb hagyományokat ápolva, többségében keresztény szellemben élnek. A gyermekek nagytöbbsége biztos családi háttérrel rendelkezik, nagyon alacsony a HH-k és a HHH-k aránya.

8.3. Feladataink Iskolánk szemlélete inkluzív. Várunk minden gyermeket, akik iskolánk pedagógiai programját és házirendjét el tudják fogadni és eleget tesznek a nemzetiségi oktatás kívánalmainak. Alapító okiratunk tartalmazza a SNI-s tanulók felvételének lehetőségét, rendelkezünk az ellátásukhoz szükséges személyi és tárgyi feltételekkel. A kisszámú hátrányos helyzetű tanuló felzárkózatására fejlesztő foglalkozásokon és szakköri kereteken belül is adott a lehetőség.

9. Házi feladat Az ismeretanyag átadásának színhelye alapvetően a tanítási óra. Azonban a készségek kialakításának és a gyakorlat megszerzésének a lehetősége nem korlátozódhat csak a tanórára.

67

A fent említett jártasságok nagy részét csak rendszeres, kitartó munkával lehet elérni, mely elképzelhetetlen az otthoni gyakorlás nélkül. Ezért a tantárgyak legtöbbjénél szükséges a rendszeres házi feladat. A szaktanár adhat fel úgynevezett szorgalmi, alkotó és kreatív házi feladatot is. Minden évfolyamon kapnak a tanulók hétvégére (szombatra, vasárnapra) valamint a tanítási szünetek idejére is szóbeli és írásbeli házi feladatot; A hétvégére és szünetekre előírt feladatmennyiség nem lehet több a naponta szokásosnál.

9.1. A házi feladatok célja A tanulás folyamata összetett, több lépcsős. A meglévő ismeretek jártassággá, készséggé alakítása képességgé integrálása a cél. Ahhoz, hogy ez megvalósuljon egyénenként eltérő mennyiségű, minőségű gyakorlásra van szükség. Vannak tanulók, akik szinte a tanítási órák alatt elsajátítják az anyag jelentős részét és vannak, akiknek sok gyakorlásra van szükségük. A házi feladat átlagos képességű tanulók tananyag elsajátítását célozza meg.  elkészítésükkel elmélyítsék az órán tanultakat,  megtanulják önállóan alkalmazni az ismereteiket és  segítsék a logikus gondolkodás kialakulását és fejlesztését.

9.2. A házi feladat formái A házi feladat:  szóbeli - memoriter,  írásbeli munka vagy  gyakorlati alkotás. Házi feladatok lehetnek:  feladatgyűjteményből adott feladatok,  tankönyvi kérdésekre adandó válaszok,  vázlat,- rajzkészítés,  leíró vagy elemző munkák,  házi dolgozat,  gyűjtő- vagy kutatómunka.

9.3. A házi feladat ellenőrzése:  a szóbeli házi feladatok ellenőrzése legtöbbször szóbeli feleletek formájában történik,

68

 az otthoni írásbeli munkákat minden esetben ellenőrizni kell,  az otthoni feladatok jellege függ a tantárgy sajátosságától.

10.

Hagyományok, rendezvények

Az iskolák sajátos jellegét, arculatát képezik rendezvényei, hagyományrendszere. A mi iskolánk alap attitűdje adódik nemzetiségi létéből, városszéli – falusias – elhelyezkedéséből, jellegéből. Hagyományos rendezvényeink mellett igyekszünk ápolni nemzetiségi kultúránk és részt venni akár országos szinten is ilyen jellegű rendezvényeken, megmérettetéseken. Természetesen mi magunk is szervezünk iskolánk és egyéb intézmények számára ilyen jellegű szabadidős tevékenységet.

Rendezvények, hagyományok

Tartalma díjak, oklevelek, meghívó, plakát, vendéglátás, Megyei Német rendezvény szervezése, Nemzetiségi lebonyolítása, Verseny szervezése gyerekfelügyelet díszlet, jelmez, meghívó, plakát, rendezvény szervezése, lebonyolítása, Kulturális Bemutató gyerekfelügyelet hirdetések, plakátok, kézműves foglalkozáshoz Elsős csalogatók (2 alapanyagok, rendezvény alkalom + bemutató szervezése, lebonyolítása, órák) gyerekfelügyelet

A megvalósításhoz szükséges személyi feltételek

A megvalósításhoz szükséges tárgyi feltételek

az intézmény valamennyi pedagógusa

számítógép, nyomtató

az intézmény valamennyi pedagógusa

számítógép, nyomtató

az intézmény valamennyi pedagógusa az intézmény Környezetvédelmi termékek újrahasznosításához valamennyi Nap eszközök, anyagok pedagógusa Iskolai tisztasági és az intézmény magatartás évente két alkalommal 2 -2 valamennyi versenyek értékelése torta pedagógusa oklevél, rendezvény az intézmény Iskolai szervezése, lebonyolítása, valamennyi szavalóverseny gyerekfelügyelet pedagógusa Szakköri munkák - szakmai alapanyagok, kézműves szakkör ragasztópisztoly, ollók szakkörvezetők

projektor, laptop, interaktív tábla, sportszerek

Néptánc

CD-s magnó, CD

táncruhák,

szakkörvezetők

69

projektor, laptop, interaktív tábla

számítógép, nyomtató

Színjátszás, dráma

Sport szakkör Tanulmányi versenyek Kulturális Szemlék (Városlőd, Úrkút, Ugod)

díszlet, jelmez, eszköz versenyre utazás, sportszerek nevezési díjak, útiköltségek, kísérés, gyerekfelügyelet

11.

szakkörvezetők

sportszerek

felkészítők

kísérő pedagógusok az intézmény valamennyi pedagógusa

Erdei iskola

Laschober díj

paraván

felkészítők

Úszásoktatás Pedagógusok részvétele továbbképzés, szakmai fórum, tanfolyam

Farsang Tanév végi jutalomkönyvek

szakkörvezetők

rendezvény szervezése, lebonyolítása, gyerekfelügyelet könyvek, oklevél, emléklap

plakett

érintett osztályfőnökök az intézmény valamennyi pedagógusa ig. osztályfőnökök, az intézmény valamennyi pedagógusa

számítógép, nyomtató

plakett

Egyéb sajátosságok

A pedagógiai program a helyi tanterv intézményi elkészítésének célja, egy olyan használható dokumentum előállítása, mely az iskolai nevelő – oktató munkának keretet ad, számára tartalmat biztosít. Ez - a törvényileg, rendeletileg meghatározott általános ismérvek mellett - intézményenként eltérő – ez adja az iskola egyéni arculatát.

12.

Kiegészítések, módosítások

12.1. Névváltozás

70

2104. szeptember 1-től iskolánk megváltoztatta a nevét. A régi Simon István Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola helyébe Laschober Mária Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola elnevezés lépett. A változtatás oka: nemzetiségi iskola lévén olyan névválasztás, mely közel áll az intézmény által képviselt eszmeiséghez. Laschober Mária néptanító 35 éven keresztül nevelte a rendeki gyermekeket, majd 1947ben

politikai megfontolásból menesztették. Itt nyugszik a rendeki temetőben. Még élő

tanítványai ma is nagy szeretettel őrzik emlékét. Ennek megfelelően a Simon István név helyét a Laschober Mária név váltotta fel. rendezvényeinkből kikerült a Simon István nap, a bazsi kirándulás, helyét a Laschober megemlékezés váltotta fel. 12.2. Laschober-díj 12.3. 8. évfolyamosok vizsgarendje

Pedagógiai program módosítása 2015. ÁPRILIS 1.

71

Az iskolai élet változásának következtében iskolánk pedagógiai programja több helyen módosult. A: NÉVVÁLTOZTATÁS: Minden egyes helyen, ahol a megnevezés Simon István volt, Laschober Mária lép a helyébe B: PEDAGÓGIAI PROGRAM: B. 1. A tanulólétszám növekedése miatt különbözeti vizsgát vezetünk be az újonnan beiratkozni szándékozóknak: 10. Tanulók felvétele, átvétele Iskolánk német nemzetiségi nyelvoktató iskolaként Ajka város területén kötelező feladatként látja el a német nemzetiségi oktatást. Felvételnél elsődleges szempont a nemzetiségi oktatás vállalása, a nemzetiségi lét. Iskolaváltoztatás során a tanulók különbözeti vizsgát tesznek német nyelvből. Ennek szabályait a vizsgaszabályzat rögzíti. B.2. A jutalmazásokon is módosítottunk, kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulóink magasabb elismerési fokozatban részesülnek:

4.4.1. Az iskolai jutalmazás formái Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók:  szaktanári dicséret,  osztályfőnöki dicséret,  igazgatói dicséret,  nevelőtestületi dicséret. Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén  szaktárgyi teljesítményért,  példamutató magatartásért,  kiemelkedő szorgalomért,  példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért  aktív közösségi munkáért dicséretben részesíthetők.

72

Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő és jeles eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók dicséretben részesülnek. Városi versenyen elért

1-3. hely osztályfőnöki dicséret 4. helytől szaktanári

Megyei versenyen elért

1- 6. hely igazgatói dicséret 7. helytől osztályfőnöki dicséret

Országos versenyen elért 1-6. hely nevelőtestületi dicséret 7. helytől igazgatói. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. Iskolánk tanulói számos külső szakkör, sportkör, szakosztály munkájában tevékenykednek. Büszkék vagyunk tehetséges tanulóinkra, de csak azokat a versenyeken elért eredményeket jutalmazza dicsérettel az intézmény, amelyre az iskola készítette föl a diákot, illetve az iskola nevében indulnak és érnek el eredményeket. A szakosztály eredmények értékelése a szakosztályok dolga. B.3. Módosult a 8 éven keresztül keiemelkedő teljesítményt nyújtók elismerése A nyolc éven keresztül kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulók Laschober Mária- díjban részesülhetnek. Laschober Mária-díj Laschober Mária -díj elismerésre jogosult iskolánk azon 8. osztályos tanulója, aki 

a felső tagozatban kitűnő illetve jeles tanulmányi eredményt ért el,



az iskolai és az iskolán kívüli versenyeken aktívan és képességeihez mérten eredményesen szerepelt,

akinek 

példás a magatartás és a szorgalom osztályzata,



kiemelkedő a közösségi munkája.

A díj odaítéléséről az adott tanév végén a tantestület dönt.

73

B.4. Csoportbontás A köznevelési törvény változását és a tanulói létszámnövekedést összhangba hoztuk és változattunk a csoportbontás elvén. 5. A csoportbontás elve: A növekvő tanulólétszám következménye, hogy a nemzetiségi nyelvet egyre több évfolyamon csoportbontással taníthatjuk. Az első évfolyamon a csoportbeosztás esetleges: a névsor alapján dől el, ki melyik csoportba kerül. A teljesítmények egyértelművé válását követően 4. osztályt kezdetétől nívó csoportos oktatás folyik, megcélozva a jobb csoportnál a 8. évfolyamot követően a nyelvvizsgát. Ehhez alapot a heti 5 óra német nyelv, valamint a tehetséggondozó szakkör ad.

74