(8) Új specifikus irányvonalak (2003-tól)
SZTE MKN/L Foglalkoztatáspolitika Borbély Tibor Bors munkaügyi kutató
4 pillér helyett
3 fő prioritás
Azonban a makro szintű célok azonosak • 1) teljes foglalkoztatottság (Lisszabon és Stockholm alapján) • 2) a munka minőségének és termelékenységének a javítása a „jobb munkahelyek” érdekében • 3) társadalmi kohézió és befogadás erősítése (Thesszaloniki 2003) 2
Specifikus irányvonalak • 1.) Aktív és preventív intézkedések a munkanélküliek és az inaktívak számára – intervenció a munkanélküliség korai szakaszában – egyéni szükségletekhez alkalmazkodó szolgáltatás – 12 hónapon belül, fiataloknál 6 hónapon belül újrakezdés felajánlása a munkanélkülieknek – 2010-re tartósan regisztráltak 25% bevonása aktív eszközbe, szolgáltatásba (három legjobb tagállam átlagát elérni) – ÁFSZ erősítése, korszerűsítése – munkaerő-piaci programok hatásvizsgálata, monitoring, evauláció
3
Specifikus irányvonalak (II.) • 2) Munkahelyteremtés és vállalkozás – szolgáltató szektorban munkahelyteremtés – KKV ösztönzése (adminisztratív teher csökkentése, egyszerűsítés, tőkejuttatás) – vállalkozói skillek (készségek fejlesztése, ismeretek) oktatása – vállalkozó, mint életút és karrier elismerése – K+F fejlesztése (cél GDP 3% elérni)
4
Specifikus irányvonalak (III.) • 3) Felkészülés a változásokra, az alkalmazkodóképesség és a munkaerő mobilitás elősegítése – rugalmasság és biztonság a munkavállalóknál és a vállalatoknál (flexisecurity) – foglalkoztatási jogszabályok változtatása (munkaszerződés, Mt. új formái) – hátrányos helyzetű csoportok elhelyezkedésének könnyítése – munkavállalók képzésbe vonása (főként alacsonyan képzettek) – szociális párbeszéd fejlesztése – jobb munkakörülmények (egészség, biztonság) – munkahelyi balesetek számának jelentős csökkentése
5
Specifikus irányvonalak (III.) /2 • 3) Felkészülés a változásokra, az alkalmazkodóképesség és a munkaerő mobilitás elősegítése – Innovációk terjesztése ezzel munka termelékenységének javítása – gazdasági változásokra és szerkezetváltásokra előrejelzés, felkészülés – munkaerőhiányra földrajzi mobilitás javítása (legjobb Svédo. EU átlag 0.1% 225.ezer fő/ év országok közötti 2003) 6
Specifikus irányvonalak (III.) /2 • 3) Felkészülés a változásokra, az alkalmazkodóképesség és a munkaerő mobilitás elősegítése – kompetenciák elismerése, szakképzési mobilitás – átjárható TB – 2005-re EU-25 területén elérhetővé kell tenni a tagállamok ÁFSZ-ei által feltárt álláshelyeket: • EURES rendszer kibővítése (mai 70.ezer állásról 1-3 millió állásra) 7
Specifikus irányvonalak (IV.) • 4) humán tőke fejlesztése és az egész életen át tartó tanulás támogatása – tudásalapú- társadalom/ gazdaság alapozása – 2010-re 22 éves EU polgárok legalább 85%-a rendelkezzen felső-középfokú végzettséggel – a LLL-be bevont népesség (25-64) érje el a 12,5%-ot. – HRD befektetések növelése szakpolitikai eszközökkel – aktív öregedés= termelésben tartás – vállalatok egyének ösztönzése a HR befektetésekre
8
Specifikus irányvonalak (V.) • 5) A munkaerő-kínálat növelése és az aktív öregedés elősegítése – MEP részvétel növelése tagállami szinten (nyugdíjkorhatár, atipikus munkavállalás) – aktív öregedés elősegítése (továbbképzés, fizikai- mentális kondíció megőrzése) – 2010-ig 5 évvel növekedjék a MEP.-et elhagyók átlagéletkora (60.4 év EU-25 2003) – bevándorlás, mint munkaerő-kínálat növelő elem 9
Specifikus irányvonalak (VI.) • 6) Nők és férfiak esélyegyenlősége – 2010-re kereseti különbségek csökkentése • foglalkozási szegregáció,
– munka és család összeegyeztetése (gondozási szolgáltatások fejlesztése, visszatérés elősegítése pl. Gyes után) – 2010-ig 3 évesnél idősebb, de még nem iskolaköteles gyerekek 90%, 3 év alattiak 33%ának gyermekgondozási szolgáltatás biztosítása 10
Specifikus irányvonalak (VII.) • 7) A munkaerő-piaci integráció elősegítése és küzdelem a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévő emberek diszkriminációja ellen – iskolarendszerű képzésből lemorzsolódás csökkentése 2010-ig max. 10%-os ráta – fogyatékos, etnikai, bevándorló, kisebbségi csoportok integrációja – EU és nem EU állampolgárok munkanélküliségi rátáinak közelítése 11
Specifikus irányvonalak (VIII.) • 8) Ösztönzés a munkavállalásra (a munka kifizetődővé tétele) - a szegénységi csapda felszámolása– dolgozó szegények számának csökkentése • alacsony keresetűek SZJA csökkentése
– adó és ellátásrendszerek felülvizsgálata – szociális védelem és helyettesítési határráták újraszámolása – alacsony képzettségűek, fogyatékosok, idősebb munkavállalók foglalkoztatása 12
Specifikus irányvonalak (IX.) -(X.) • 9) Be nem jelentett munkavégzés átalakítása bejelentetté – adminisztráció – adó és járulékterhek felülvizsgálata – ellenösztönzők kialakítása
• 10) Regionális munkaerő-piaci különbségek csökkentése – magánszektor támogatása az elmaradt régiókban – köztámogatások HRD-re (Kohéziós és Strukturális Alapok valamint EBRD)
13
(9) A négy volt pillér és az irányvonalak céljai Források: Kiss György szerk. Az EU munkajoga Osiris 2003 pp. 409-471 A munkaerő kölcsönzők szükségességéről a Bizottság 2004. szeptember 22.-ei állásfoglalásával is hitet tett. (15098/02 SOC 576 CODEC 1588- Com(2002) 701 Laky Teréz A magyarországi munkaerőpiac 2004 pp. 111-119, 122-124 Borbély Szilvia szerk. Esély az Unióban MSZOSZ 2004 http://www.konfoderaciok.hu/mszeib/kiadvanyok/konyv/konyv.htm Gyulavári Tamás szerk. Egyenlő esélyek és jogharmonizáció MüM 1997 Kálmán Zsófia- Köncezi György A Taigetosztól az esélyegyenlőségig Osiris 2002 GKM KKV fejlesztés hosszú távú stratégia 2004 http://www.gkm.hu/dokk/binary/43/93/53/KKV_strat_041026.doc
SZTE MKN/L Foglalkoztatáspolitika Borbély Tibor Bors munkaügyi kutató
Foglalkoztatáspolitikai prioritások és iránymutatások, 2003
Borbély Szilvia szer. Esély az Unióban MSZOSZ http://www.konfoderaciok.hu/mszeib/kiadvanyok/konyv/konyv.htm
15
A 2002. évre vonatkozó foglalkoztatási irányvonalak fő célkitűzései I FOGLALKOZTATHATÓSÁG II. VÁLLALKOZÓKÉPESSÉG ÉS MUNKAHELYTEREMTÉS 1.Az ifjúsági m unkanélküliség kezelése és a tartós m unkanélküliség m egelőzése. 8. A fenntartási költségek és az adm inisztratív terhek jelentős csökkentése. 2. Foglalkoztatás-orientáltabb m egközelítés: az aktív m unkaerő-piaci eszközök 9. Az önfoglalkoztatás és a vállalkozás kiterjesztése, az adó-, a járulék- és az indításának elősegítése: adó-, tb-terhek oktatási rendszerek feladatai. felülvizsgálata, képzés biztosítása, a bejelentetlen m unka elleni fellépés. 3. Aktív öregedés politikájának kialakítása: az adó-rendszer felülvizsgálata, az 10. A szolgáltató szektorban, a tudásalapú álláskeresés és az aktív időskor elősegítése. gazdaságban és a környezetvédelm i szektorban rejlő foglalkoztatási lehetőségek 4. Az oktatási és a képzési rendszerek kihasználása. fejlesztése, modernizálása, az egész életen át tartó tanulás lehetőségeinek 11. A regionális és helyi foglalkoztatás m egterem tése: az analfabétizm us, a fiatalok terem tési akciók tám ogatása: a partnerség és lem orzsolódása elleni harc, a középszintű a szociális gazdaság erősítése. végzettségűek felére csökkentése. 12. Adóreform a foglalkoztatás és a képzés 5. A szám ítástechnikai képzés biztosítása tám ogatására. m indenkinek: 2001 végéig m inden iskolának Internet és m ultim édia hozzáférés biztosítása, a tanárok felkészítése 2002-ig.
Az első öt év célmátrixa
6. Aktív politikák kialakítása a m unkaerőpiaci szűk keresztm etszetek kezelése érdekében: m unkaerőhiány m egelőzése, szakm ai és területi m obilitás növelése, a területi gazdasági és szociális fejlődés kiegyensúlyozása stb. 7. A diszkrim ináció és a társadalm i kirekesztődés elleni harc. III. ALKALMAZKODÓKÉPESSÉG
IV. ESÉLYEGYENLŐSÉG
13. A szociális partnerek megállapodásai a m unkaszervezet m odernizálására: a m unkavégzés rugalm asságának, biztonságának és m inőségének növelése.
16. Az esélyegyenlőség érvényesítése a szakpolitikákban ("m ainstream ing"): konzultáció, értékelés, számszerű célkitűzések.
14. Rugalm asabb típusú m unkaszerződések, 17. A férfiak és nők foglalkoztatási arányának változatos foglalkoztatási form ák, m agasabb kiegyensúlyozása, az egyenlő bérezés szintű m unkahelyi egészség és biztonság. elvének érvényesítése, a lisszaboni foglalkoztatási célok figyelem bevétele, 15. A vállalaton belüli szakism eretek beleértve a nők foglalkoztatásának m egújítása érdekében az egész életen át növelésére irányuló szám szerű nem zeti célok tartó tanulás elősegítése, IT alapism eretek m egfogalm azását. m inden m unkavállalónak 2003-ig. 18. A szociális partnerekkel együtt családbarát intézkedések és szolgáltatások kezdem ényezése, a gyermekellátási intézm ények fejlesztése szám szerű célkitűzések m entén. Forrás: Council Decision of 29 January 2002 on Guidelines for Mem ber States' em ploym ent policies for the year 2002, Official Journal of the European Com m unities, 2002.
16
1) Foglalkoztathatóság • A munkavállalók, álláskeresők oldaláról – flexibilitás (szakmai, földrajzi, stb. mobilitás) • képességfedezet, készségfejlesztés, ismeret, szakismeret-iskolázottság: skills • LLL, LWL fogalmai
– biztonságérzet – együtt: flexisecurity (OECD új indexe: Social Security Index)
• munkaszervezés- vállalatok oldaláról – vállalati szociális felelősség felértékelése (Corporate Social Responsibility) – flexibilis munkaszervezés (pl. családbarát, atipikus)
• állami oldal: befogadó munkaerőpiac – általános-, szak-, és felnőttképzés fejlesztése – munkajogi, adóügyi környezet változtatása
17
Atipikus foglalkozások aránya az Európai Unióban 2001-2002-ben % Ország
Részmunkaidőben Meghatározott idejű szerződéssel Önállóan foglalkoztatottak aránya a 15-64 évesek között 2001. 2002. 2001. 2002. 2001. 2002. 18,5 19,1 8,8 8,1 16,4 16,3 20,2 20,0 9,2 9,1 7,0 7,0 20,9 21,4 12,4 11,9 10,5 10,6 4,0 4,5 12,6 11,2 42,1 41,8 7,9 7,9 31,7 31,0 16,4 15,8 16,3 16,1 14,6 13,9 8,9 8,7 16,4 16,5 5,2 5,4 17,8 17,6 8,4 8,6 9,8 9,9 25,8 25,4 10,4 10,6 5,6 5,1 6,1 5,9 42,2 43,9 14,3 14,4 13,9 13,8 18,2 20,2 7,8 7,1 n.a. n.a. 11,0 11,2 20,4 21,7 27,3 26,9 12,2 12,8 16,4 16,0 11,9 11,7 21,1 21,5 15,3 15,2 5,2 5,0 24,6 24,9 6,7 6,3 11,2 11,5 17,8 18,1 13,3 13,0 14,7 14,6
Belgium Dánia Németország Görögország Spanyolország Franciaország Írország Olaszország Luxemburg Hollandia Ausztria Portugália Finnország Svédország Egyesült Királyság EU15 Új tagállamok Csehország 4,9 4,9 8,0 Észtország 8,1 7,7 2,5 Magyarország 3,6 3,6 7,5 Lettország n.a. n.a. n.a. Litvánia n.a. n.a. n.a. Lengyelország 10,3 10,8 11,7 Szlovénia 6,1 6,1 13,0 Szlovákia 4,9 4,9 2,3 Ciprus n.a. n.a. n.a. Új tagállamok átlaga 7,8 8,0 9,3 EU ÖSSZESEN: 16,4 16,7 12,7 Forrás: Employment in Europe 2003, 209-237. old.
8,1 2,7 7,3 n.a. n.a. 15,4 14,2 1,9 n.a. 11,4 12,7
15,1 8,2 14,3 n.a. n.a. 28,0 17,4 8,4 n.a. 21,4 15,6
16,0 8,1 13,8 n.a. n.a. 28,1 16,0 8,6 n.a. 21,3 15,7
18
A magyar lakosság képzettsége (2001) 8 általánosnál kevesebb befejezett 8 általános szakmunkás szakiskola befejezett középiskola. ebből szakközép
főiskola egyetem
0,7% 16,5% 31,9% 1,1% 32,5% 24,0%
10,3% 7,0%
19
2) Vállalkozások ösztönzése • EU nyugati országaiban KKV kb. 70% -át foglalkoztatja a munkavállalóknak • Magyaro. 60% körül (KKV összes 63.8%, 4-9 fő között 52.8%) – – – – – –
880. ezer vállalkozás 99.9%-a az összes vállalkozásnak KKV bruttó hozzáadott termék majd 40%-a KKV-ból exportértékesítés 20% -a 60%-a alkalmazott nélküli évi 18-26.e szűnik meg, de több alakul 20
Figyelő 2004 január
21
A 4 fősnél nagyobb szervezetekben alkalmazásban állók száma a szervezet mérete szerint* 2002, 2003 Létszámkategória Mikro 5-9 fő Kis 10-19 fő 20-49 fő Közép 50-99 fő 100-149 fő 150-199 fő 200-249 fő Nagy 250-299 fő 300-499 fő 500-999 fő 1000-1999 fő 2000-4999 fő 5000 fő felett ÖSSZESEN:
Működő gazdasági szervezet (dec. 31.) 2002. 2003. számban %-ban számban %-ban
Alkalmazásban állók éves átlag létszáma 2002. 2003. ezer fő %-ban ezer fő %-ban
35 318
45,8
36 742
46,2
187,1
8,5
192,3
8,7
19 179 13 257
24,8 17,2
19 715 13 496
24,8 17,0
200,6 259,0
9,1 11,8
200,0 265,0
9,0 11,9
5 361 1 523 742 413
6,9 2,0 1,0 0,5
5 513 1 555 739 424
6,9 2,0 0,9 0,5
203,4 123,1 95,3 70,7
9,2 5,6 4,3 3,2
219,7 126,1 97,3 70,4
9,9 5,7 4,4 3,2
272 505 397 144 57 27 77 195
0,4 0,7 0,5 0,2 0,1 0,0 100,0
256 508 393 143 54 20 79 558
0,3 0,6 0,5 0,2 0,1 0,0 100,0
57,9 275,8 222,8 150,2 144,1 212,4 2 202,4
2,6 12,5 10,1 6,8 6,5 9,6 100,0
54,8 277,7 226,4 146,7 132,7 213,6 2 222,7
2,5 12,5 10,2 6,6 6,0 9,6 100,0
* A helyi költségvetési intézményeknél foglalkoztatottak nélkül; statisztikai állományi létszám Forrás: Főbb munkaügyi folyamatok 2003. január-december. KSH, 2004. 22
3) Alkalmazkodóképesség javítása • A fennmaradás alapköve (lásd evolúciós, genetikai értelemben) • munkavállaló, álláskereső számára: – LLL, stresszkezelés (Selye J. 1936), megküzdés a problémás helyzetekkel (coping), kreativitás
• vállalati oldalról: – rugalmas munkaszervezés, munkaidő, termelés, HRM, ITK
• kormányzati oldalról: – adóztatás, munkajogi formák átgondolása, 23 stb.
4) esélyegyenlőség • Egyenlő munkáért egyenlő bér (eltérés 15%-os a férfiak javára)
• egyenlő bánásmód, diszkrimináció tilalma • jog az egészséges és biztonságos munkahelyi környezetre • szülési szabadsághoz való jog (Mo. 14 hét) • szülői szabadsághoz való jog • éjszakai munka tilalma • Hazai vonatkozás új minisztérium: www.eselyegyenloseg.hu 24
Nemek közötti keresetkülönbségek hazánkban 1970-1996
1970
A nemek közti keresetkülönbség alakulása 1970 és 1996 között női kereset/férfi kereset (%) 1972 1974 1976 1978a 1978b 1980 1982a 1982b
65,5
67,3
68,6
68,2
70,2
70,9
71,1
71,5
1984
1986
1988
1992
1993
1994
1995
1996
74,5
73,9
72,8
80,8
79,6
80,3
88,1
78,9
73,0
http://www.konfoderaciok.hu/6/kereset.htm 25
4) esélyegyenlőség (II.) - Kiknek az egyenlősége? • Ugyanakkor roma, fogyatékos, vidéki, stb. relációban is felmerül az egyenlő hozzáférés és juttatás kérdése • az ILO decent work fogalma, az EES „better job for all” nézőpontja a munkajogi védettséggel rendelkező és az azzal nem rendelkezők közötti fontos különbségre céloz! 26
