Szolgáltatásszervezésszolgáltatásfejlesztés a foglalkoztathatóság (employability) támogatására I.
BCE, 2007. június 2.
Borbély Tibor Bors
[email protected]
Mi a szolgáltatás? Szolgáltat: hiv. működésével vki(k)nek a használatára létrehoz, ill. vki(k)nek juttat vmit. 2. vmely lehetőségnek, történésnek az alapját megteremti, létrehozza 3. ítélkezik, igazságtalanságot jóvátesz Vál. 1. Az a cselekvés, tevékenység, hogy vmit szolgáltatnak 2. a lakosság szükségleteit kielégítő, de új terméket létre nem hozó gazdasági tevékenység (Magyar Értelmező Kéziszótár 1972, 2000) 1.
Mi a szolgáltatás? (II.) Service: 1. Performing duties, eg. in the armed forces, or working for the a government (→ vö. bürokrácia) (OX ALD 1948,1989)
Munkaerőpiaci szolgáltatások munkaerőpiaci és foglalkozási információ nyújtása ¾ munka-, pálya-, álláskeresési, rehabilitációs, helyi (térségi) foglalkoztatási tanácsadás ¾ helyi (térségi) foglalkoztatási tanácsadás ¾ Munkaközvetítés Flt. 13/A§ 30/2000 (IX. 15. GM r.) ¾
→De mi az alkalmazott humán szolgáltatások általános definíciója? →Mi ezen eszközök működtetésének pontos célja? ect.
A foglalkoztathatóságot támogató szolgáltatások a magyar jogban ¾
¾
A felnőttképzési intézmények- akkreditációjának részletes szabályrendszere a 24/2004. (VI.22.) FMM rendelet., továbbá a felnőttképzési program-akkreditáció szabályrendszere is. Ezek egy része szintén a foglalkoztathatóság javítását szolgálja. A 14/2005 (IX.2.) FMM rendelet. a rehabilitációs foglalkoztatás akkreditációs eljárása kapcsán sorol fel tételesen humán szolgáltatásokat.
Kapcsolódó jogszabályok foglalkoztatás: 1991. évi IV. tv. legutóbb módosítva 2006. évi CXII. tv. 30/2000 (IX.15.) GM. r. felnőttképzés – szakképzés: 2001. évi CI. tv. legutóbb módosította: 2006. évi CXIV. tv. 24/2004 (VI.22.) FMM r. szociális ellátás: 1993. évi III. tv. legutóbb módosítva: 2006. évi CXVII. tv. 1997. évi XXXI. tv. 29/1993. (II.17.) Korm. r. 1/2000 (I.7.) SzCsM r. 8/2000 (VIII.4.) SzCsM r.
Kapcsolódó jogszabályok (II.) munkaerő-kölcsönzés, közvetítés: 118/2001 (VI.30.) Korm r. rehabilitációs akkreditációs eljárás: 14/2005 (IX.2.) FMM r. Oktatásügy: Közoktatási tv. → pályaorientáció, életpálya-építési tanácsadás Szktv. → 9-10. évf. orientációs szakasz, tanonc (tanulószerződés) Felsőoktatási törvény → DT (71 intézményben)
Szakpolitikák viszonyrendszerei Szociálpolitika Oktatáspolitika Szakképzéspolitika
Gazdaságpolitika
Adópolitika Foglalkoztatáspolitika Egészségpolitika
Forrás: Borbély 2006 Foglalkoztatáspolitika hazánkban és az Európai Unióban
Illetékesség ¾
¾
¾
Illetékesség: alatt az értelmező kéziszótár (1972) valamely ügyben intézkedni jogosult személy hatáskörét érti. Másodsorban az illető rátermettségét, hozzáértésének fokát jelöli az illetékesség szóval. A melléknév harmadik értelme valakit megillető juss (vö. illetményalap- a közszolgálatban elvégzett munka bére, azaz a hatáskörrel és szakismerettel egyszerre rendelkező köztisztviselő fizetése.)
Foglalkoztathatóság, mint alapvető európai prioritás (→ fő cél a versenyképességi és a foglalkoztatási szint növelése
Employability refers to a person's capability of gaining initial employment, maintaining employment, and obtaining new employment if required. In simple terms, employability is about being capable of getting and keeping fulfilling work. More comprehensively, employability is the capability to move self-sufficiently within the labour market to realise potential through sustainable employment. For individuals, employability depends on the knowledge, skills and attitudes (KSA's) they possess, the way they use those assets and present them to employers, and the context (e.g. personal circumstances and labour market environment) within which they seek work. ¾ Employability is a two-sided equation and many individuals need various forms of support to overcome the physical and mental barriers to learning and development (ie updating their assets). Employability is not just about vocational and academic skills. Individuals need relevant and usable labour market information to help them make informed decisions about the labour market options available to them. They may also need support to realise when such information would be useful, and to interpret that information and turn it into intelligence. Finally, people also need the opportunities to do things differently, to access relevant training and, most crucially, employment ¾
Employability (II.) For the individual, employability depends on: ¾ their assets in terms of the knowledge, skills and attitudes they possess ¾ the way they use and deploy those assets ¾ the way they present them to employers ¾ crucially, the context (eg personal circumstances and labour market environment) within which they seek work. ¾ The balance of importance between and within each element will vary for groups of individuals, depending on their relationship to the labour market.
Employability (III.) Government policy is aimed: more at the development and accreditation of knowledge and vocational skills than at the ‘softer’ skills and attitudes ¾ more on the demonstration of assets than their deployment — particularly for adults (eg lack of provision of a careers education and guidance service for adults) ¾ more at individuals looking to enter the labour market (eg from education or unemployment) than within ¾ more on the individual and the supply side, than on employers and the demand side (ie the labour market contextual factors). (forrás: http://en.wikipedia.org/wiki/Employability ) ¾ ¾
Foglalkoztathatóság
A foglalkoztathatóság egyfelől azt jelenti, hogy a munkanélkülieket és az inaktívakat alkalmassá kell tenni arra, hogy foglalkoztassák őket, ¾ másfelől pedig azokra az ösztönzőkre és lehetőségekre vonatkozik, amelyekkel az egyéneket álláskeresésre késztetik. Ennek megfelelően magában foglalja a fellépést a szociális kirekesztődéssel szemben, mivel morális és politikai szempontból egyaránt elfogadhatatlan, hogy a társadalom egyes csoportjainak esélyük sincsen arra, hogy kikerüljenek a szegénységi csapdából és életszínvonaluk érezhetően javuljon. ¾
A foglalkoztathatóság ily módon szorosan kapcsolódik a szegénységi csapdához: azok a társadalmi csoportok, amelyekben a különböző szociális segélyből élő személyek dominálnak, nem érdekeltek abban, hogy saját maguk biztosítsák megélhetésük forrását, mert ezzel nem csak segélyre való jogosultságukat veszítenék el, de munkájukkal nagy valószínűséggel kevesebb jövedelemre tudnának szert tenni, mint amennyit a különböző jogcímeken szerzett támogatások kitesznek. Forrás: Salva Vita Alapítvány: KÉZIKÖNYV A Támogatott Foglalkoztatás gyakorlata értelmi sérült emberek esetében www.salvavita.hu/UserFiles/File/TF%20konyv.doc
Foglalkoztathatóság-fejlesztés és egyén / közösség
E. Erikson fejlődésmodellje
forrás: http://pszichonet.hu/erikson.htm
D. Super életpálya szivárványa
(forrás: UNESCO 2002)
