Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 49/2013.(Xl.18.) önkormányzati rendelete a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról és gyermekvédelmi támogatásokról A Közgyűlés a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 32. § (3) bekezdésében, 132. § (4) bekezdésében, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:
l. Fejezet Általános rendelkezések 1. §
(1) A rendelet hatálya kiterjed Pécs Megyei Jogú Város közigazgatási területén lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkező, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi lll. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (1)-(3) bekezdésében, valamint a 6. §-ában meghatározott személyekre. (2) Az e rendeletben szabályozott támogatások csak akkor biztosíthatók, ha az egyének önmagukért és családjukért kellő felelősséget vállalnak és elvárható módon közreműködnek anyagi és szociális helyzetük jobbításáért. A szociális ellátásokat a családi segélyezés elvének érvényesítésével kell biztosítani.
2. §
(1) A népjóléti igazgatás területén: a) az Szt. 43/B. § szerinti ápolási díj, b) önkormányzati segély, c) köztemetés költségének elengedése, csökkentése, részletekben történő megfizetése, d) közgyógyellátásra való jogosultság, e) hatáskörébe tartozó ügyekben a jogosulatlanul igénybe vett ellátások visszafizetése, elengedése, csökkentése, részletekben történő megfizetése, f) tanulói bérlettérítési ügyekben a hatáskört a polgármester gyakorolja. (2) A népjóléti igazgatás területén az alább felsorolt hatásköröket a Közgyűlés Népjóléti és Sport Bizottsága gyakorolja: a) dönt mindazokban az esetekben, amelyekben e rendelet méltányosság gyakorlását megengedi, b) dönt a város polgárai részére történő szociális felajánlások, adományok rászorultsági alapon történő felosztásának módjáról, feltételeiről, c) dönt a megállapított kamatmentes szociális kölcsön visszafizetésének részben vagy egészben történő elengedéséről abban az esetben, ha az adós neki fel nem róható okból nem képes annak visszafizetésére.
1
(3) Ahol a polgármester, vagy a Népjóléti és Sport Bizottság gyakorolja átruházott hatáskörben az elsőfokú hatáskört, határozata (végzése) ellen a döntés közlésétől számított 15 napon belül Pécs Megyei Jogú Város Közgyűléséhez címzett, de a Polgármesteri Hivatal Humán Főosztály területileg illetékes szociális központjainál (a továbbiakban: szociális központok) benyújtott illetékmentes fellebbezésnek van helye. (4) Ahol a jegyző gyakorolja az elsőfokú hatáskört, határozata (végzése) ellen a döntés közlésétől számított 15 napon belül a Baranya Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatalához címzett, de a szociális központoknál benyújtott illetékmentes fellebbezésnek van helye. 3. §
(1) Az e rendeletben szabályozott támogatás iránti kérelmeket a szociális központoknál kell benyújtani, elsősorban az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon. Az eljárásra az a szociális központ illetékes, amelynek területén a kérelmező lakcíme van. A kérelmező lakcíme az a bejelentett lakóhely vagy tartózkodási hely, ahol életvitelszerűen lakik. Hajléktalan személyek ügyeiben az eljárás lefolytatására a II. számú Területi Szociális Központ illetékes. A területi szociális központok cím és utcajegyzékét a melléklet tartalmazza. Az ellátások iránti kérelmeket, a szociális központok döntésre előkészítik. Az eljárás során a szociális és gyermekjóléti intézmények, valamint a kérelmezőkkel kapcsolatban álló civil szervezetek által készített javaslat figyelembe vehető. (2) A kérelemhez csatolni, vagy a nyomtatványon szükség szerint igazolni kell a jövedelemre, munkaviszonyra, vagyoni helyzetre, tanulói jogviszonyra, egészségi állapotra, munkaképesség megváltozására, közmű kiadásokra, az együtt élő családtagok személyi adataira, családi állapotra, valamint az ellátás érdemi elbírálásához szükséges egyéb adatokra vonatkozó nyilatkozatokat és igazolásokat. (3) Kérelmező a kérelem benyújtásakor köteles saját maga, családja illetve a háztartás tagjainak jövedelmi viszonyairól igazolást csatolni. Ha jövedelmi viszonyai más szerv által történő igazolására nincs mód, vagy jövedelme nem mérhető, akkor erre vonatkozóan köteles büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozatot tenni. (4) A támogatások megállapítása előtt a családnál a kérelemben, valamint a jövedelemnyilatkozatban szereplő adatok valódisága környezettanulmány készítésével vizsgálható.
II. fejezet Támogatási formák 1. Aktív korúak ellátása 4. §
(1) Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata a közfoglalkoztatást a közfoglalkoztatási tervben foglaltak szerint biztosítja. (2) Kérelmére rendszeres szociális segélyt kell megállapítani annak az aktív korúak ellátására jogosult személynek, aki: 2
a) betegsége miatt folyamatos orvosi kezelés alatt áll, és betegsége a foglalkoztatásban való részvételét akadályozza vagy kizárja, és erről orvosi igazolást csatol, b) gyermeket vár és ezt orvosi igazolással, vagy terhesgondozási könyvvel igazolja. (3) A (2) bekezdés a) pontjában foglalt esetben a jogosultságot évente legalább egyszer felül kell vizsgálni. 5. §
(1) Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata a rendszeres szociális segélyben részesített részére, a beilleszkedést segítő programot az együttműködésre kijelölt szerv, az Esztergár Lajos Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ útján biztosítja. (2) Az Szt. 37. § (1) bekezdés b), c) és d) pontja szerinti személy a rendszeres szociális segély megállapításának és folyósításának feltételeként együttműködésre köteles, amelynek keretében: a) a rendszeres szociális segély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg az illetékes területi szociális központnál nyilatkozatban vállalja az együttműködést az önkormányzat által együttműködésre kijelölt szervvel, b) a rendszeres szociális segély megállapítását követően, az együttműködésre kijelölt szervnél, az illetékes területi szociális központ által megjelölt időpontban köteles megjelenni és kérelmezni a nyilvántartásba vételét, c) a beilleszkedését segítő programról írásban megállapodik az együttműködésre kijelölt szervvel, továbbá d) teljesíti a beilleszkedését segítő programban foglaltakat. (3) Az együttműködési kötelezettség megszegésének számít, ha: a) az együttműködésre kijelölt szervnél nyilvántartásba vétel céljából nem jelenik meg, b) a beilleszkedést segítő programról az írásos megállapodást nem köti meg, c) a beilleszkedést segítő programban foglaltakat önhibájából nem teljesíti.
6. §
(1) Az Esztergár Lajos Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ feladata: a) a rendszeres szociális segélyben részesülő személy nyilvántartásba vételéről, vagy a nyilvántartásba vételre történő megjelenési kötelezettség elmulasztásáról nyolc munkanapon belül értesíteni a szociális központot, b) a rendszeres szociális segély megállapítását követően írásos megállapodást kötni a rendszeres szociális segélyben részesülő személlyel a beilleszkedését segítő program kereteiről, és erről tájékoztatást küldeni a szociális központ részére, c) figyelemmel kísérni a beilleszkedését segítő programban foglaltak teljesítését és annak megszegése esetén megvizsgálni a mulasztás okát. Amennyiben a mulasztás az ellátásban részesülő önhibájából történt, ezt nyolc munkanapon belül jelezni a szociális központ felé,
3
d) a beilleszkedést segítő program elkészítését követő egy év elteltével írásban tájékoztatni a szociális központot a beilleszkedési programban foglaltak teljesítéséről. (2) A beilleszkedést segítő program típusai: a) egyéni tanácsadás, b) csoportos tanácsadás. 2. Ápolási díj 7. §
(1) A Szt. 43/B. § (1) bekezdése alapján ápolási díj állapítható meg annak a hozzátartozónak, aki a 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi és a) az egy főre számított havi családi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, b) egyedülálló esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át nem haladja meg. (2) Az állandó és tartós gondozás tényének vizsgálata céljából, a szociális központ a támogatás megállapítása és felülvizsgálata során környezettanulmányt készít. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott ápolási díj havi összege az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 80%-a. 3. Önkormányzati segély
8. §
(1) Önkormányzati segélyben részesíthető: a) az a személy vagy család, aki megélhetését időszakosan nem képes biztosítani, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások – különösen tartós betegség, elemi kár elhárítása, válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása – miatt anyagi segítségre szorul, vagy b) az a gyermeket gondozó család, aki időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került – különösen iskoláztatás, a gyermek fogadásának előkészítése, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartása, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások, vagy a gyermek hátrányos helyzete és betegsége miatt – anyagi segítségre szorul, c) az a személy, aki az elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodott és a temetési költségek viselése a saját, vagy családja létfenntartását veszélyezteti.
9. §
Önkormányzati segélyre való jogosultság megállapításának jövedelmi értékhatára: a) családban élő esetén, az egy főre számított havi családi jövedelem nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át, b) egyedül élő vagy gyermekét egyedül nevelő szülő vagy gyám esetében az egy főre számított havi családi jövedelem nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át.
4
10. § (1) Önkormányzati segély évente – a temetési költségekhez történő hozzájárulás kivételével – két alkalommal adható. Megállapítható január – június, július – december időszakban. (2) Az egy alkalommal kifizetésre kerülő önkormányzati segély összege – a temetési költségekhez történő hozzájárulás kivételével – nem lehet magasabb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 30%ánál, mely gyermeket nevelő családnál gyermekenként is megállapítható. Az egy alkalommal megállapítható segély összege gyermeket nevelő család esetén nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét. (3) Tárgyévben a folyósítás időtartama alatt egy alkalommal adható önkormányzati segély – a temetési költségekhez történő hozzájárulás kivételével – annak a személynek vagy családnak, aki: a) aktív korúak ellátásban, b) méltányossági ápolási díjban, c) lakásfenntartási támogatásban d) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül. (4) Az (1) és a (3) bekezdésben meghatározott szabálytól el lehet tekinteni, ha az önkormányzati segély hiánya a kérelmező vagy gyermeke életét, testi épségét veszélyezteti. (5) Az önkormányzati segély felvételére indokolt esetben a rászoruló segítője, pártfogója, a gyermekjóléti szolgálat családgondozója és a gyermek nevelésével, gondozásával foglalkozó köznevelési intézmény is feljogosítható, ha tartani lehet attól, hogy a segélyt nem a rendeltetésének megfelelően használja fel a rászoruló. 11. § (1) A temetési költségekhez történő hozzájárulásként megállapított önkormányzati segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10%-ánál, de elérheti annak 50 %-át. (2) A temetési költségekhez történő hozzájárulásként nyújtott önkormányzati segély a 10. § (1) és a (3) bekezdésben foglaltakon túl is megállapítható. (3) A mindenkori helyben szokásos legolcsóbb temetés összegére a Pécsi Temetkezési Kft. által igazolt temetési költség az irányadó. 12. § (1) Méltányosságból részesülhet önkormányzati segélyben az a személy, akinek az egy főre számított havi családi jövedelme, családban élők esetén nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyedül élő, vagy gyermekét egyedül nevelő szülő vagy gyám esetében annak 220%-át és a) elemi kár érte, b) gyógykezeltetése, egyszeri gyógyászati segédeszköz beszerzése költségeit megélhetése veszélyeztetése nélkül nem képes viselni, c) lakásában önhibáján kívül olyan kár keletkezett, amelynek kijavítására nem képes, d) családja lakhatási helyzetét az egyszeri méltányos önkormányzati segély megoldja, és ezt igazolja (bérleti szerződéssel, egyéb megállapodással, vagy más megfelelő okirattal),
5
e) családjában, legalább hármas ikerszülés következtében a gyermekek gondozásával kapcsolatban magasabb költségek merülnek fel. (2) A méltányosságból megállapított önkormányzati segély mértéke legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-a lehet. 4. Tanulói bérlettérítés 13. § (1) Pécs város valamennyi köznevelési intézményében – fenntartótól függetlenül – az intézménnyel tanulói jogviszonyban álló, nappali rendszerű oktatásban résztvevő, 1-4. évfolyamos általános iskolás korú tanuló részére (a magántanuló kivételével), szülője vagy törvényes képviselője kérelmére, amennyiben rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül és az iskolába járáshoz – lakóhelye, vagy tartózkodási helye alapján – autóbusz igénybevétele indokolt, a szorgalmi időre (szeptember 1-től június 30-ig) a helyi tömegközlekedésre szóló tanuló bérlet ára 90%-ának megtérítését igényelheti. (2) A bérlettérítésre a tanuló a kérelem benyújtását követő hónap 1. napjától jogosult. (3) A tanulói bérlettérítésre való jogosultság a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megszűnése hónapjának utolsó napjával szűnik meg. 5. Köztemetés 14. § (1) A köztemetést a Pécs Temetkezési Kft.-n keresztül kell biztosítani. (2) Ha az eltemettetésre köteles személy családjában az egy főre számított havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem haladja meg, a köztemetés költsége méltányosságból elengedhető, csökkenthető, részletekben történő fizetés engedélyezhető. 6. Közgyógyellátás 15. §
Közgyógyellátásra való jogosultság szempontjából szociálisan rászorultnak kell tekinteni azt, aki az alábbi együttes feltételeknek megfelel: a) azt a családban élő személyt, akinek az egy főre számított havi családi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedül élő esetén a 200%-át nem haladja meg, továbbá b) a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20%-át meghaladja.
lll. Fejezet Záró rendelkezések 16. §
Ez a rendelet 2014. január 1-jén lép hatályba.
6
17. §
A 2014. január 1-je előtt az 5-8. osztályos tanulók részére megállapított tanulói bérlettérítés a megállapító határozatban megjelölt időpontig folyósítható.
18. §
Hatályát veszti az önkormányzat pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásairól és gyermekvédelmi támogatásairól szóló 11/2007. (lV.15.) önkormányzati rendelet.
Dr. Páva Zsolt s. k. polgármester
Dr. Lovász István s. k. jegyző
Megalkotta: a Közgyűlés a 2013. november 14-i ülésén. Kihirdetve: 2013. november 18-án.
7
A rendelet-tervezetet – jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. §-ában foglaltaknak megfelelően eljárva – az alábbiak szerint indokolom:
Indokolás Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról és gyermekvédelmi támogatásokról szóló 49/2013. (Xl.18.) önkormányzati rendeletéhez
1. § - 3. §-hoz Az általános rendelkezésekben a rendelet hatálya, valamint a segélyezés elvének rögzítését követően a Közgyűlés a polgármesternek, illetve méltányosság esetében a Népjóléti és Sport Bizottságnak biztosítja a hatáskört az ott meghatározott ellátások esetében. Meghatározásra kerül: hol, milyen módon lehet a kérelmeket benyújtani, és a törvényben nem szabályozott egyéb eljárási kérdés kerül rögzítésre.
4. § - 6. §-hoz Az aktív korúak ellátása a foglalkoztatást helyettesítő támogatást és a rendszeres szociális segélyt jelenti. Az Szt. 132. § (4) bekezdése felhatalmazza a települési önkormányzatokat, hogy a rendszeres szociális segélyre való jogosultságnak a 37. § (1) bekezdés a)-c) pontjában foglaltakon túl, az aktív korúak ellátására jogosult személy családi körülményeire, egészségi vagy mentális állapotára vonatkozó feltételeit valamint a feltételek fennállásának igazolási szabályait határozza meg. Ennek a kötelezettségnek eleget téve a rendelet meghatározza azt a kört, aki kérelemre rendszeres szociális segélyben részesülhet az ott meghatározott igazolások benyújtása esetén. Meghatározásra kerül, hogy az önkormányzat a rendszeres szociális segélyezetteknek a beilleszkedést segítő programot az együttműködésre kijelölt szerv, az Esztergár Lajos Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ útján biztosítja. Meghatározásra kerülnek az együttműködés szabályai, és a beilleszkedést segítő program típusai. 7. §-hoz Az Szt. 43/B. §-a lehetőséget nyújt az önkormányzatnak, hogy rendeletében meghatározott feltételek fennállása esetén ápolási díjat állapítsanak meg annak a hozzátartozónak, aki 18 évét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi. Az egy főre számított havi családi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegében, egyedülálló esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-ában került meghatározásra. Az ápolási díj havi összege az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 80%-a.
8
8. § - 12. §-hoz A települési önkormányzatnak legkésőbb 2013. december 31-éig kell megalkotnia az önkormányzati segély megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint felhasználása ellenőrzésének szabályairól szóló rendeletét. A törvény szerint a Közgyűlés a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére a rendeletében meghatározottak szerint önkormányzati segélyt nyújt. Önkormányzati segélyben elsősorban azokat a személyeket indokolt részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni vagy alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadások – így különösen betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások – vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak. Önkormányzati segélyt kell nyújtani elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként is. Az a személy részesíthető önkormányzati segélyben, akinek az egy főre számított havi családi jövedelme: a) családban élők esetén, nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át. b) egyedül élő vagy gyermekét egyedül nevelő szülő vagy gyám esetében nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át. Önkormányzati segély évente - a temetési költségekhez történő hozzájárulás kivételével - két alkalommal adható. Az egy alkalommal kifizetésre kerülő önkormányzati segély összege – a temetési költségekhez történő hozzájárulás kivételével - nem lehet magasabb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 30%-ánál, mely gyermeket nevelő családnál gyermekenként is megállapítható. Az egy alkalommal megállapítható segély összege gyermeket nevelő családok esetén nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét. Tárgyévben a folyósítás időtartama alatt egy alkalommal adható önkormányzati segély – a temetési költségekhez történő hozzájárulás kivételével - annak a személynek vagy családnak, aki aktív korúak ellátásban, méltányossági ápolási díjban, lakásfenntartási támogatásban vagy rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül. Amennyiben az önkormányzati segélyt az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként nyújtjuk, annak összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10%-ánál, de nem lehet magasabb annak 50%-ánál. A helyben szokásos legolcsóbb temetés összegéről a Pécsi Temetkezési Kft. minden év elején tájékoztatja az önkormányzatot. A rendelettervezet méltányossági önkormányzati segély kategóriát is tartalmaz. Méltányosságból a Népjóléti és Sport Bizottság döntése alapján önkormányzati segélyben az a személy részesülhet, akinek az egy főre számított havi családi jövedelme, családban élők esetén nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori
9
legkisebb összegének 200%-át, egyedül élő, vagy gyermekét egyedül nevelő szülő vagy gyám esetében annak 220%-át és a) elemi kár érte, b) gyógykezeltetése, egyszeri gyógyászati segédeszköz beszerzése költségeit megélhetése veszélyeztetése nélkül nem képes viselni, c) lakásában önhibáján kívül olyan kár keletkezett, amelynek kijavítására nem képes, d) családja lakhatási helyzetét az egyszeri méltányos önkormányzati segély megoldja, és ezt igazolja (bérleti szerződés, egyéb megállapodás, stb.), e) családjában, legalább hármas ikerszülés következtében a gyermekek gondozásával kapcsolatban magasabb költségek merülnek fel. A méltányosságból megállapított önkormányzati segély mértéke legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-a. Az önkormányzati segély bevezetésével nem változott az önkormányzatnál eddig is alkalmazott, az önkormányzati rendelet alapját képező családi segélyezés elve, mely szerint a családok vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban vagy átmeneti segélyben részesülhettek. Ha a család gyermeket nevelt, csak a gyermekek jogán lehetett rendkívüli gyermekvédelmi támogatást igényelni. Rendszeres ellátások mellett, pedig eddig is egy alkalommal részesült támogatásban a rászoruló. 13. §-hoz Pécs város valamennyi köznevelési intézményében – fenntartótól függetlenül – az intézménnyel tanulói jogviszonyban álló, nappali rendszerű oktatásban résztvevő, 14. évfolyamos általános iskolás korú tanuló részére, amennyiben rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül és az iskolába járáshoz – lakóhelye, vagy tartózkodási helye alapján - autóbusz igénybevétele indokolt, a szorgalmi időre (szeptember 1-től június 30-ig) a helyi tömegközlekedésre szóló tanuló bérlet ára 90%-ának megtérítését igényelhetné. Az eddig hatályos önkormányzati rendelet szerint az 1-8. osztályos tanulók részesülnek a támogatásban, de igazán nagy szükség a bérlet biztosítására a fiatalabb korosztálynak szükséges, akik egyedül nem tudnak közlekedni és esetleg szüleiknek is meg kell venni a bérletet ahhoz, hogy a gyermeküket elkísérjék az iskolába. 14. §-hoz A rendelet meghatározza, hogy köztemetést a Pécs Temetkezési Kft.-n keresztül kell biztosítani, valamint azt, ha az eltemettetésre köteles személy családjában az egy főre számított havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem haladja meg, a köztemetés költsége méltányosságból elengedhető, csökkenthető, részletekben történő megfizetése engedélyezhető. Ezáltal az arra rászorulók komoly segítséget kapnak családtagjaik eltemettetéséhez.
15. §-hoz Az Szt. 50. § (3) bekezdése szerint méltányossági közgyógyellátásban kell részesíteni azt a szociálisan rászoruló személyt, aki megfelel az önkormányzati rendeletben meghatározott feltételeknek. 10
Közgyógyellátásra való jogosultság szempontjából a rendelet szociálisan rászorultnak tekinteni azt a személyt, aki az alábbi együttes feltételeknek megfelel: azt a családban élő személyt, ahol az egy főre számított havi családi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedül élő esetén a 200%-át nem haladja meg, továbbá a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20%-át meghaladja. Kizárólag önkormányzati forrásból történik az ellátás finanszírozása. 16. § - 18. §-hoz A rendelet a 2013. január 1-jén lép hatályba azzal, a 2014. január 1-je előtt az 5-8. osztályos tanulók részére megállapított tanulói bérlettámogatás a megállapító határozatban megjelölt időpontig folyósítható. Melléklethez A rendelet melléklete tartalmazza az l.-lV. Területi Szociális Központok cím és utcajegyzékét. Az eljárásra az a szociális központ illetékes, amelynek területén a kérelmező lakcíme van.
11
