f ~L/ •
-
'(!~". , q
~';
..... '
.~ f
'. ,
l, • '
"
c.e,i (~j ~1.·~ ~. C(.{.:<. r"
1.
I·' .. l·';~
'l.
0;-:-'
'.""
'. -GIl.-U;/.'
'O":
.
~I
...
ELOSZO.
"A magyar kir. csendőrség története 1881-1918" összefoglaló mil. l}.eme rendszerbe foglaMan tárgyalva van mindaz, ami ennek az ízig.-. vérig magyar és nemzeti infézményiinknek eredetére, szervezetére, fej,fődésére vonatlcozik és azzal szorosan összefügg. Érdekfeszílően tárgyctlja a 70-80-aS . évek szílyosan nehéz közbiztonsági viszonyait, melyek parancsolólag követelték a csendőrség megszervezését. A mű olvasása folyamán l'ellciszemeink előtt bontakozilc 'Ici .ennel~ a nagyszerüen bevált intézménynek lzatalmas fejlődése. Wem lehet meghatottság és benső öröm néllcül magyar <e.mbernek olvasnia e könyvet. Amennyil'e válságos viszonyok között szüle/eit meg ·anncdc idején a csendőrségJ éppen annyira küzdelmes' időkben 'lát nap- . .világol e mű, meZy felöleli a négy évtizedes csendőrség teljesítményeinck elismerésre méltó eredményeit is és igazolja azt, lwgy amely országnak .ilyen eredményelcet felmutatni ludó, lYelső erkölcsi erővel és külső ha.talmi eszközökkel fendellcező intézménye van, annaJe nincs olea aggo"' ·dalmaskodnia közbiztonságánrilc jelene és jövője miatt. A magyar lcirályi csendőrség működésének 1918. október bó 31-én .dicsőséges időszaka zárult. Mindenkor hű és méltó maradt önmagá1lOz, iradicióihoz s felkes rajongója és követője a nemzeti eszm ékn ek. A,.:fo,rradalmi idők lehetetlenné tették ugyan mükődését, a krizis elmultával azonban ismét a régi - közismert - 'Icötelességtudásával végzi nehéz llivatásáf,teljes erővel, bálmulatos lelkese:déssel és kitartással vesz részt a nemzeiürucel- ujjáépítő munkában. Biztos és szilárd támasza a törvényes rendnek, kipróbált, megbizlwtó szer.ve állami életiinlc strukturájának és l1ű társa '(1 '.nemzeti 'lwd.seregnek, m~llyel egybeforrt s nem túlzok, midőn azt álli/om, bogya· magyar nemzeti lzadsereggel és csendőrséggel áll vagy bukik az ország. Mint Hadurunk után legfőbb katonai előljárója, szeretettel üdvözlöm a magyar királyi csendőrséget, annalc mintaszerű 3
tisztika!rát
éS'
i·
hazafias
érzéstől átlwtotl, öntlldatosan fegyelmezett derélc legény-o
ségétI Büszkeséggel telcintele reájuk s hő 61wjom, hogya Gondviselés áldása kisérje őlcet önfeláldozást igénylő komoly llivatásulc teljesíté-.
- sébenl
E művel pedig, amely szerzőjéne1c,Preszly [..lóránd csendórsz!Íza-·
dos bajtársamnak
első nagyobb munkája és amellye! katonai szaldro--
dalmunlc is val6ban értékesen gyarapodott, büszIceséggel bocsájtom
.~zámyára és szeretettel' ajá.nlom minden magyar ember lóakarClllcfigyelmébe. Budapest, '1920. szeptember M.
S;;a'ndai S1'étm' Istvánm. kir. honvédelmi mi1liszter.
•
l
...... 1
r·
~
HONVÉDELMI ÉS BELOQYMINISZTEREK EMLÉKSORAI A CSENDŐRSÉQRŐL.
/llint belümJminiszter nagy gonddal ~~ szeretettel fejlesztetlem a meluet elsőrangú szervezefnele tartottam, mely Magy.aror..szágnak egy disze és egyik legsikerültebb alkotása. A csendőrség (l .liáboruban csodásan bevált, sajnos azonb~n szine-java llatárainlc llősi ..védelme közben elesett és most azon kell lennünk, ilogy e hián!]t jJófoljulc s a csendőrséget újból arra a mc/gC/slalra emeljük, melyen .ezelőtt cHlt. Erős, jól feguei'mezelt csendőrség sziikség'esebö ma, mint .-valalw, mert Magyarországon a háboru, majd a forradalmak és a ,vényes alap nélkiili IwrmányoIc alalt megbomlott a törvény tisztelele, ..ellJadullaIc az erkölcsök, megszlinlelc a·teIdntéiyek és ezele helyett a duJlajkodás, a rablási vdgy és az önkény vált mhidennapivá s· ez olyan ..te1rrclatokat ró. a.z államra, amelyet csale a csendőrseg segélyével oldhat .meg. A nemzet csak akIror fog ismlÚ egészségessé válni, ha ciz élén .erős lcormány áll, melyet a idg és törvény irányít és melyne1c éles kardja ..is van az állami akarat és rend biztosítására. rcsendőrségef,
Wr-
G-ról .tÍn,cl1·ássy .Gyula v. b. t. t.
Allonvédelmi minisztérium ban és a magyar l10nvédségnél ·szo.l'.!Jálva, bőven volt alkalmam a magyar leir. csendőrség mü'lcödésBnek :ci, meg/iggelésére. l1z alkotmányos lcormányzás visszaállítiísa uMm, .1877-től kezdve, szemtanuja voltam a magyar csendőrség nelIéz életre-. lceléséneIc. Láttam, amint ez az intézmény· embrionális állapotától .1i:ezdve;, ikertestvérével a llwgyar kir. l1anvédséggel. lear.öltve 'fiejlődöct . .nagyranőtt· és éleélcépességét bebizonyítván, nctf1ulrorusíttatatt. S61f cr Jwnvédelmi minisztérÍllmban alkalmam volt ezen intézmény szervezé..sénél és fejlesztésénél némi csekél!1 mérvben IcözreműIcöclni is; :.- és .bátran lcijelentlwtem, llOgg ez a szép katonai testiilet elejétől fogva, .mindig és mindenJlOl, a legnehezebb viszonyok leözött is, nemcsd.k Iwfonailag, hanem polgári vonatJcozásoJcban is, derekasan lIe.lyiállott .és megfelelt a törvényes feladatának. Azóta, fő1cépen a mostani erős rázlcódtatással járó hosszú lIáború~ bqn', úgg a maggar honvédség, mint a magyar csendőrség diadalmasan 'A!ltesett ct tíízpróbáni is és színarangnaIc bizonyult. "of
5
A "csendőr" név (gens d'armes) történelmi eredelét Franciaországban találja, _ a1101 régente a nehéz feladattal biró fegyveres férfiakat, _ sőt a francia kirúiyo1c korában' a neMz fegyverzetű .. nem{!s "ifiakbM dInó csapatot is igy neveztéIc: Azóta is, bármilcépen változo~tt a "dend-" őrség feladata, az mindig nehéz volt és azért "e katonai testület csaIc~ belsőleg nemes és férfias tulajdonságoIc1wl biró kiválaszfott emberiekből állíttatott össze, akik nemcscc1c lláborúban, lwnem békében is, 'minden pillanatban készek voltalc a kir(í[y, cl lwzCl és törvén[les poTgc(I'i társadalmi rend védelmére - lIa S"zL1kséges - az életL11cet is feláldozni. Isten áldása. kisérje továbbra is a "maggar csendőrség I1lűködését'., Biha'l' Ferenc:.: ny. honvéelelmi 'miniszter és gyalogs!Ígi tábornok.
Odaad ó munlúl, vasfegyelem, példás kötelességteljesités a m. kir~ csendőrséget oly 1citiinő szervvé fejlesztette, melg méltán érdemelte ld országszerte a legteljesebq eIísmerést. Bá'l'Ó Ha:.:ai Sa?n11J
ny. ho/wéelelmi miniszte/'" és gyalogsági ~ábor/l.ok~
A" magyar királyi csendőrség felállítása a közbiztonság fenntartásc/" szükségében találta gyökerét és 1cezcletlől fogva megfelelt a llOzzáfűzött reménye1mek. A -tisztikar "és az összes legénység fegyelmezettsége, ön.!' feláldozó, fár.adlwtallan munlcássága és páratlan kötelességtudá$a áltat megnyerte a nép széles rétegei bizalmát és ezáltal kivivta magának Juli cl tekintélyt,' amely neMz szolgálata teljesítéséllez sziiIeséges. Adja az" ég, hogy az a szellem és azok az erények, amelyek a m. kir. csendőrség összes tagjaiban lcifejlődte1c, a jövőben is fennmaradjanak a lcözélet javára és az intézmény dicsőségére. Kolossvá'l'Y De:.:só
ny. honv. miniszter és lovassági táborno7c~
A magyar csendőrség ama - fájdalom - csekély számu intézményiinlc közé tartozik, amelyekről' el lellet mondani, bogy teljesen beváltak. AId ismerte az. abszolut korszak rettegett és gyiilo.lt csendőrségéf, az nem lcépzelle, hogy jöhet olg idő, amilcor a mdggar ember nem csak cl legteljesebb" elismeréssel, lIanem egyszersmind cl legnagyobb" roko"n.., szenvvel is fog a csendőrség inlézményére tekinteni.
,
. '
Ez az idő bekövetkezett és ez magyarázza meg azt a' kétségtelen lényt, hogy az ország egész lakossága' ma egy óhajtásban /'alálléO I.tik: hogy ez (( közlwszmí és áldásos intézmény I1l1Hé'D Jobb'azi jejt.ődjélc éS! virágozzék. Lu]",ács László v. b. t. t., ny. 1l!iniszterelnö7c és belügyminiBzier.
---. A megbecsülés, az elismerés és szeretet, mellyel az intézmény és cmnak tagjai iránt vise.llelem, csa];: fokozódott annak láll'ára, hO[JY a csendőrség cr Mború 'tartama alatt a lcgkiilönbözőbb viszonyok lcözaUI és az ellenség, eWt:t is milyen igazán 1wzafias, önfeláldozóan hősies!. és" fcíradlzalatlaIHzl buzgó és sikeres működést fejtett ki. Erről bárhdl és bármikoli készséggel ieszelc vallomást, mert úgy érzem és ,tlldciiI1.1 eZi,f ma is. Sánclo'}' János v. b. t. t. és ny. belügyminiszter.
A ~llafJ!Jar csend6rség azo Il kevés áUami intézmények egyike, meI!] az egész magyar nemzet osztatlan szereletét és bi:zalmcnt érvezte fennállásának első napjától kezdve, "szerencsétlen lzazcínlc elbllkc~sáig. TiszteNe és nagyrabecsiilte mindenld széles ez országban a csendőrségef, meZg mindenkor feladatának Illagaslatán állott és melynek minden tagja a legmagasabb/ól lcezdve a szolgálat'Ot 'tevő csendőrig lJecsaleftel és lelleiismeretesen végezte a reám/z ázott igen neMz Illllnlcát. Ez intézmény 40 évi műkődését és fejlödését örwcili meg a jelen Izézagpótló mllnka, mcly mÚI' azon OlC1ÜÍll fogva is nagy értékkel bir, mert lerombolt hazánk lljl'aépitésének egyik lényeges része a csendőrseg lljbóli talpraállitása, inál' pedig mint minden téren, e kérdésben is csaJc a multon .fanullzalunk; a magyar csenc1örségnek pedig dlyaln muUja van, melyre nagyon is érdemes visszapillantani. Régi dicsőségében akkor fog ragyogni a csendőrség ismét, cl nemzet bizalmát és szel'etefét akkor nyeri vissza hazánk Jcözbi~(onságánaJc e nélJcülöz1zeletlen tényezője, Iza történeiméIlek széttépett [oIlaláterős lcézze.l ismét felveszi. ' Ennek röuidesen meg kell történnie, de ez be is fog következni, mert az iJ1.téz mény oSZlopai 'megvaIUwk, a vihar és rombolás esC/k kimozclitotta azokat helyiikböl. Semmi sem kivánatosabb mint az, hoyy milwmarább megtörténjélc e kiváló testület biitos elhelyezkedése az llj rendben. Bá'ró SZ'l(,1''lnay Sándor v. b. t. t., ny. honvédelmi miniszter és gyalogscigi Icíbor1Zok.
,'~ I '.
.
" ~~
':! ~ l 'I,;
.~:,
I,
'f
.~
I
7 .,
.
~
'I ,
:,
. i'
Európai niveaux-val biró, lcivúló intézmény, magja a Iwds-e.regnel~ .és mintaképe az önfeláldozó kötelességteljesílésneIc, bátorságnalc, lellciismeretességnele és szigorú erkölcsi felfogásnaJc. (h-óf Tis:<:a István v. b. t. t., ny. miniszterelnök és belügyminisztm·.
(jsZ1Jnte melegséggcl, igaz tiszteletlel és Há.lás, Iwzafids érzéssel iidvözlöm itt e hel!Jen is a m. kir. csendőrséget. Úgy 'vélem, llogy az álla1l1nalc l1álás dísmerése, mirtden jngtisztelő magyar állampolgárnaIc igaz tisztelete és nagyrabecsülése lellet csak viszonzása annak fl hazafias, jólteljes[tett munkának, melyet cseridőr ségünlc az ország javára 38 évi fennállása óta mindenkor oly mirdd~ szerű odaadással és eredménnyel teljesített.' 'Hazánk az utolsó évlizedelcben nem alkotott jobb és lwsznosabb intézményt a :csendőrség nél. Elfogultság nélJeül, egyedül a szigorú birála.t alapján állapíllwtjulc meg azt az igazságot, 110gy mindazon fontos áliami célolwt, melyeket a törvényhozás, szervezése alkalmával a személy,- és vagyonbiztonság megőrzése és fenntartása tekintetében pel'adatává tdt; s mindazon reményeket, melye1cet az ország 11OiZáfűzölll: ltűenbevállotla, leiválúan teljesítette. Sőt mindezeknél '!öbbet, ndgydbbat tett. Alkotott. Örökre maradandót alkotott államéleiünkben. Átformálta llgyanis a magyar nép lermészetét, szokását, erlcölcsi világát. SoJean vagyunk még, leik. emlékezünk a régi bdyárvLIágra; arra a hc'orr.a, milcor az alföldön egyetlen országos vásár 'Sem muJltatott elvéronfas nélleül; milcar valóságos, rendszeres népmulatság volt minden vasárnap délután gyönyörZcödni abban a látványban, llOgy a falu két pártra oszlott legénysége botokkal párbajoziIc és egymást véresre veri.. Mily vad indulatok ur.al:tálc eklwr a magyar nép lelkét; milg 'laza volt az. erkölcsi érzés; mily gyenge volt a jOfITend iránti tisztelet és annale lIivatalos őreivel szemben a visszatartó félelem. Ennek természetes követ1i:ezménye volt a delictumo1c tömege. ]í:é{ségtelen, llOgy a jogrendet vesz61yez/ető ezen régi felfogások, szokások és természeteJe megváltoztaláSállOZ llOzzájárult .a kultura, az isJcola, a technika, a gazdasági élet számos körülménye; de a legfőbb tényező e telcintetben a csendőrségi intézmény volt, melynek ilcöszönheti az állami, !Iogy polgáraiban a jogrend iránti tisztelet megváltozott és biztos dlapokon nyugszik. Ai ér-' demneJC elismerése méltán megilleti a csendőrséget abban, bogy a jO{lr' állam feltételeineJc egyilc leghatékonyabb gyalcoriali megalkotója és tényezője lelt. Fokozott feladaloIc Il(~mlnaIc a csenclőrségre a háboru alatt is; ezek a feladaroIc, szerintem, még folwzódni fognak a l1áború után. A !Iábo~ 8
: ":,,', ":,
4úb'an és alatt lc.ifejtett teljesítményei minden elismerést és .1Iálát érdemelnek Itt csak sajnálni és elilélnl lehel azt a minden előrelcitáshiányt :tanúsító ,i11tézJcedést" mely a csendőrség létszám.ának egy teldntBlyes' J'észél az aktiv háborlÍs harcba vonta be. Igaz, hogy itt is nagy hasznot -és őrőle dicsőséget szerzett hazájának; de az ország belrendje szenvedett ez által, mely nem nélkülöz]leti részben sem az ő kiváló tevél~enységét. Erre a tevékenységre a közeljövőben még nagyobb szükség leend, melg ,államszlikség maga uiún kell, lwgy vonja, a csendőrseg létszámánal~ .lelemelését és státusa érclekeine1c minden' irányú kiépítését, kielégítését. A csendőrség keletJcezésének, szervezésének és fejlődéséne'k 38 ,éves ('örténeiét, az erről szóló !1ézagpótló lcönyvet, a magyar közönség ,bizonyára az intézmény iránt érzett szeretettel fogja fogadni. Dl', Tóth János v. b. t. t. és ny. beWgym.iniszter.
Solkszor lwngozlaltam és sohasem -titkoltam azon véleményemet, ,Jwg.y Magyarorsúígila1c 1867. 'óla folyamatban levő, egy modern new,zet kivánalmainak megfelelő, állami berendezkedése folywnán egyik ,megszervezett intézménye sem vált minden kívánalomnak megfelelőeJl ,o~gan tökéletesen be, mint a nl. leir. csendőrség. Ezen véleményem azon tapasztalatok eredménye, melyelwt ~nint .vármegyei külső tisztviselő, majd mint főispán, a cS,endőrséggdl való .Icözvetlen érintkezésben és együttes munkában szereztem és. ezen álláspontomat csak I9.legerősítette mindaz.. amit belügyminiszter koromban, .mint a rendőri igazgatás ~egfőbb irányitója, tapasztallwltQ1m. OE lciváló intézményiinket a lIáború nagyon megviselte; ember'anyagának egy hrtrlnacl - még pedig legjobb - részét vesztette ,·eL Pedig egy intézményünk sincs, melynek teljes akcióIMpességére. G' l1áború .után annyira szükségünk lenne, mint a csenclőrségére. Legsür.gősebb feladata leMt az állami igazgatásnaJc, hogyacsendőrsig létszá.mát, a legjobb anyagból 111erí[l}e, nemcsak újra Iciegészítse, lwnem, .hogy véleményem szerint a békés idők létszámának lcétszeresére tét·emelje. Ezt azonban csak ugy érIwli el, Ita a legsül'gősebb'en az emb'eranyag-kiválasztást megelőzőleg méllányosan és a Inegldvánt nehézl: .szolgálatl1ak megfelelően rendezi az illetmény eket és már most idejében gondoslcodik arról, bogya felemelt létszámú csendőrség tisztilcara számára egy megfelelő li:épzeltségü és szinvonalon álló succrescentia. bl.z.l. os íttass ék. U (/1'on Gábo'}' ny. belügyminiszter.
g
,'I,"
','
.'
A közbiztonság és közrend megszilárdlllása hazánkban tllfajdonkép a csendőrség telállitásával kezdődik. Ez a kizárólag' lIivatásánaN élő, minden anydgi és' pol~likai ar-; delcen felül ánó testület nemcsaknélkiilözltetetlen tagolata volt adminisztrációnknaIc, lwnem védője tisztaságának, pajzsa az állami és köz-o lIatós(cgi tekintély me'góvásánalc. Slllyos viszonyok, a ltadiltelu zet állal . felidézelt nehézségek, forradalmi jelenségek között sem ingott mer,. megbizltatósága, megóvta lIivatásánaktisztaságát, számos jelét adta --..... ltatározot Iság{Mlalc, bá,torságának, önfeláldozó elszántsú[fának. Magas szinvonalon álló derék tiszlikaw biztosítékot nypit arra,. llOgy ma, midőn nemcsak a közrendnek és lcöibizionsdgnalc, ltanem magasabb politikai céloknak megóvása is teemlői közé tarloziI;:, mimlig eredménnyel lesz képes mind fontosabbá váló felacla[aina1c megfelelni. D'l', IVelw'rle SáncZo." v. b. t. t., ny. miniszterelnök és belii.gyminiszter•.
10
,
)
BEVEZETÉS.
,','
:.....
..:
.'
. '.
Miívem össz€álU[tásánál - mel1yeI 1918. év old6berében készü1-· tem el - a csendőrség közel négyévl'Ízedes fennállása óla érzelt hiányon kivántam segíteni. A négy évtized lörténetének óriási anyaghalmuzát össz'egyiijtC'l1i, fükéletcsc.ll és -kifog:ú'slaklHul ifeldoI'gozni - ,érzem 11em sikeri.ilhete:Lt. E'l1'IleiJt elsősorban tárhryi nehézs,égei vol'laik, külö-o Iiösell ,uz, hogy adatgyííjlésünk a multban teljesen Ihiányzolt. A Csendőrsegi Zsebkönyv - ~elyre elsősorban lehetett ,és kellett támaszkodnom -évenkénti Itörténeti és statisZ'tikai 'adatai csak vázll:atos képét adják az intézmény fejlőd és,én ek. De fi célümat így is elo. értem, mert lehetővé van téve, hogy intézményünk eredete, fejlődése, szolgálata, hiv,atása :mami éstársacl:au'mi .é~elünkben, viszonya ,a polgári hatóságoU\.- <és katona'i pm'la:ncsn'o'k'Sá.golliJhöz, végre· a feJlődési, törlénelf. és sta:tisztikai adatok összefoglaló ;müvemmel ismertté legyenek és ren.' ,;f~*dolkezésére álflí~}oatnak az érdeklődő nagy közönségnek, az érdekelt haló:'}ságolmak és a csendőrség tagjainak. A csendőrség hábonls évek rulalti igénybeV'étele és t.evékenysége· " olyan nagyarányú volt, hogy ,uzokkal, valamint fi csendőrség forradahnak a~'atti helyzetével és történetével! 'k ili önálló mííben ldváMk fog[la,lU\.lOZni. Egyébiként is a "magyar királyi csendőrslég" - mint ily.cn! - . 1918. évi október hó 31-ig állott fenn, e napp::tJ..az 'intézménynek egy dicsőséges ,idősia'lm zúrult 1>e s ami azMa életében s magával az intéz. ménll)'el - egészen akommiin bukásáig - történt, nem irha·tó fi "magyar királyi csendőrség" rovására. Egy bizonyos és pedig; .az, hogy a csendörségre. erre a katonailag' szervezett őrtestre az álJ!lalll'igazgatásnak nagy szüksége volt a multban' és még nagyobb szüksége n·esz ft jövőben. A hosszanlartó háboms á1nlapot,a ldh.atásaiban végzetesen szerencs~tlen forradalmak a megélhe-· tési viszonyok nehezebhé válását, az emberi ind.ulatok cldurvulását ereclményezlék; -ezek kárqs kövelkezményeképen a 'közbiztonsági TIszo-· nyail1'k lényegesen rossz,abbodtak, a lakoss,ágban a törvények és halóságok rende!lkezései iránti t'iszleJct meggyengült, a tulajdon sértheHenségének nagy ellve leromloH, a hatóságok és Ihatósági személyekbe vetett biml'ollll ·s azok ·tekintélye l1lcgrCll1'dmt, ezzel l1Iépünk .erőszakos ságra való haj1'Ulldósága megnövekedett. II
,
'.
.;
'.,
"
" 'L :
i:· :. :~
.+ , 'I
• I
~
.,:-.
.•
'
'
OA hOOSlJM1' elhuzóddtl ,háboru ezen krh:xtásai azonban amennyire lt:árosak voltak az 'egy{!sek érzelnlÍ és akaratvi:1ágára, hiszem, hogy ik:ülanÖ'seIll 13! f.orra:dallmi megp:róbáUa:tások után - épen olyan ar,ányDa!lli fogj3ik íkiNálta'ni azon illemes ll1'ot~vUimolw't, melye!k képesiteni IfogilUIJk vala:m.ennyiiil1lk.e~ a haza s az összes!'iég érdeIkében nagy és lIlemes oélolk ISZiolgúthlltára. MegHszJtulva ,é.;tegybeforrViru a llle]küll1ikhel1! lángragyulJ;t nemzell ér-z.t3S1beIlJ _ a yésszeltelt ,és vihrurvert idők UtIl!ll - a jog, erkölcs és igazság utján meg fogjuk teremteni a közbizlons'ági1ag [S erős Magyul'or:szágot.
1 I
1'2
l
)
'-'
'I,} ,.I ,
,~t
. ;1 .. 't
~e
.;'.y . -"11
i:
í
,l-
cr. .'n
r, l-
,',
I:
I.
li.,,:1
Pj I
I'
'"'''':'",?!!!ljwref"lj1i!W_ffl!I!Fill'il11l!jt,W,,j!,:;ml'ill'l;lm~*!jlljJlV~~;\li!':jl1.!lff;~t!flj\j\f~~~:r,jf~i\ .Ht:'::\:'c':'<;;','.; ..... , ..~V'·::.':·::··:l",
A
:::';'''''it,~·,~.:::,·,:::~
,,'::
i.. ': :,:'"
"
csendőrség
szerepe és hivatása állami és társadalmi életünkben.
, Az államnak egyik legfontosabb feladata a társad~omnak megvédelmezése a biínözés és a bünus embere/kből, bünös célok szot1tgá~a ,tára alrakuIl szövetkezetek. garázdá:l!kodá'Sa ellen, mert nyugodt !ll1iíl~Ö dését nlindell irányban és minden ,léren csakis úgy biztosíthatja, ha II tisztességes úton haladó és haladni vágyó embereket a gOIlOsz támadások ellen megoltalmazza, aközveszélyes és társadruomeJlenes elemek kártev,ését megelőző és megl'orló intézkedéseivd '1wrJ.l:á:tozza, üdvös. intézménye'knek és társada:lmi :alkotásOiknak létesítésével pedig a. bíínözés pU'sztílásait 1l!ehez'ebbé és rilJkábbá fesZli. Egyi.k Jegnagyobbszabású intézmény, melyet az állam a bíínözés eHerui harcolk középpontjába állítoH, a magyar kirá:ly'r csendőrség~ melynek ,}1iv,a'túsa az állam belső I'endjének biztosítása, a személy- és vagyonbizlonság megóvása. Mindennek alapjai és. éltető eleme a· társadalmi, gazdasági és: erkölcsi téren egyaránt s állandóan uraa,kodó rend és nyugalom; ott. ahol ez szilárdan nem 'áll, ahol -ez biztosítva n.incsen, ott ru: állam ~eg eminens'ebb érdekei forognak veszélyben. Ezeknek az erdekeknek megvédését követeli a magyar ldrá1yi csendőrségtől az állam, melynek pdIgá:rn:i közül a k,e'Vésbbé megbizható e}lemek ta. maguk jólétének, vagy bol'dogu~á:sának érdekében sokszor nyU'l:naJk meg nem engedett és tiltott eSZlközökhőz, sol,.!szor 'térnelk ~e
)
13 I'~
l
.'., "
'idejilleg kiutat keres abból az egészséges állanu, lársadahni és emberi élet megmenlési! és megLerel1llése érdekében. . Ha az emberiségnek az életért, a lét- és fajfenntartásáért folytatott nagyszerü,heroikus,küzde:hnét kisérjük fi gy efl!emm e1', Iátju,k, hogy a :szilárd erkölq;i alap az erények kúLforrása, egyedül ez adja meg az embernek vailóiliérWkét, ez' szerzi meg részére teldl]télyét, ez nyuj~ja .számára éleLe és vagyon a biztonságát, az cmbcriség, az állmu s II társadalom részére p'edig végeredményben ez biztosítja a helrendct s az ,által~os személy- és vagyonbizlollságot. Ezzel szemben 'a laza erkőlcs ;a bűnök okozója, melyelvonja az embert igazi hivatásától, mcgrontja tleslben és 1élekben, ösztönzi őt az isLeni és állami Lörvények megszcgé:sére, rossz sugHlmazójn a léleknek, mely~t megront, 'eldurvit és bele.kerget a bűnözésbe. Az 'emberek bűnőzéséről valóban illem is lehetne beszélni, ha min.(len ember szilárd erkölcsi alapon állana, mert tudoLl dolog, hogy az el1kOl'osös emher ha,rca az éle~te1 mindig tiszta és hecsiHetes s hogy az .,erkölcsös embertö~ sem a sz·emély-, 'Sem avagyonbiztonságot f,élteni vagy megoltalmazni nem kell. BŰl1l'ő'l, bűnözésrő,l csak olt lehet szó, ]101 az embe~ az erkölcsös ~mber typusáLól elüt, ,annak eszményi képé·től ellévelyeg. Az élni alcal'ás, mely az önfennlartás ala.pja, a fajfenntartás, mely az örök természet célj n: és az érvényesiilés, melynek alapja a hcnnün:k rejlő öSZíL/ön/ök összessége, e három 'tényezővel folytruLott harcban születik meg az emberiség minden erény,e és minden bűne. Bűne azért, mert a 'harcot nem mindenki vivja egy,enlő erőkkel és egyenlő fl\,cryverekkcl, másrészt azért, mert nem viszi nemesebb tehet'ségeit, lelke szebb tulajdonságait és nemesebb lerejét a harcba, sokszor '\kerül összeiiliköz,éshe a.z áHam tönvényerv·el, melyek az áJl~mn ,és az .ál:lampolgárok érdekében, magasabb állami célok és ideállokelérése érdekében hozaUa:k léLDc. Saját lelHdisol11erelélől ösztönözv:e laz álilam s a társadalom vá!lQveteU munkával töre;ksLJÍJk mega1apozni a tisztább, a jÓ2'JUllabb, az egészsége.sebb és 'a becsületesebb lársada'1mat és e nemes céljainnk elérése érdekében· nagy segítséget és hat11atós támaszt nyert a magyar királyi 'cscndőrségben, mcly nemcsak hahtlmi .szqrve~ l1atalmi .eszKöze az á'llIlrumnaJk, hrunem a-z egész t'ársadaI1om öSoszességének érdekett s zolgáiJ.ó , ·oltalmazó és előmozdító tényező, melyet tehát a társadalomló1 elválaszbarii, ,e1különíteni nem ~ehet és nem is szabad. A rendésze:t 'anyagát m feltárndm leheletlelL Már maga a bűnözés olyan L'Í.g- mező, melynek bejárása és megismerése a1.apos és fárasztó munkát 19ényel. Elég annyit Ludnunk, hogy az emberi életnek 'wlig van olyan mozzanata, melyet a csendőrség fenntartó és szabá~.yozó, irányító és ellenőrző munkakörébe bele nem vonhalnÓk. Alig van társa-
;.'
.,
-dalmi mozgalo'ill, mely' - blzonyo~, vonatkozásb:run - ne érinrtelié; ll. rendészet hatáskörét. AIig van kormán'yzati programm vagy al{ció, mely figyelmen Ikivül hagyh:xLná, vagy '116lkülözhetné e jogfenntart6 és jogvéd~mező intézmény ~ámogatását. A csendőrség sokféIe ,és sokoldain rendeltetésének egyik legszebb felada:La la bíín 'elkövetésének megelőzése, amEiLy. az elköveLni szándékolt bűncselekmények megelőzésében' nyilvánul meg·. Ez az úgynevezett megelőző' szolgála{ szép ,eredmény.ekl\Jel gazdag a baleselek és 'szerencséblenségek ok- és célszerü elhárítáSlában is. Az e~em:i' cSll!pások, !tűzvész, árvíz és egyéb 'közV'eszélyek szinhelyén az idejekorán megjelenő csendőrség sokszerencsétlenségnek ,és anyagi ikárosodásn<'l,k veLte már elejét. Az e1követett bííncselekmények felderítése, a rendszerint ismeret[en valódi tettes kipuhartolása: a nyomozás valóban nehéz feladJrut, mely .sok~zor veszélyes munka. eléáJll\íltja a csendőrt. Aki ismeri az emberek I:eJ;Mvilágál, gondommdásmód~át; 1llki ismeri hibáilmt, g)'iengéikdt 'és gyarl6ságai'katj aki ismeri a gonos ZI embert III !IDaga megrögzöttségében, megÚ'la,Ikodottságában és aU asságálJlU!ll j a~d tudja, hogy II bűnözésne:k ,épen úgy van a maga társadalmi, mint egyérui miértje; aki .;ismeri il. Ikri!lniná];itásnaJ~: ezeliféle okát és megnyilv'á;nulá!sá!t; aId ismeri a bűncselekmények előfe'Uéteheit; aki csa1;: sejti is az ösztönök, vágyak, ,indulatok és szenvedélyek elemi erejét és: ezek bcfolyás{~L a velűk 'sliemben törékeny és gyenge emberi testr;e és ~élekre; aki szeme előtt lÚ'tja végbeme.Il!lli a nagy -életkűzdelmeket, hömpölyögni az éle~ nagy foly6ját, melyen - mint va'lami pehely - ring a mi életünk sajkája; aki látja az érzékiség bujálkodását és hallja s2Jerencsétlen áJldo2'Jailainak joajkiáUásait; aki látja a pénz öldökijő hatalmát; aki ismeri 'az emberiségnek évezredeken keresztül folyt, jóban és rosszban, erényben és bűnben annyIira gazdag törtéIlJetét s aId képes belemélyedni ezek tanulmányozásába; sz6v'aq" 'aki az erpbert s az emheriséget olyanlla:k ismeri, mint alDlilyen a maga meztelenségében: uz fogaJJmat aJlkoth!l!U llll3Jgá.TI1ll!k Jarról a harcról, melyet az áJHam a maga s il. társadalom érdekeinek megmentése és megvédése célj:á!ból II csendőrségnek és más hasonJó intézmények segítségével 'állandóan folyhat. J{öztud()!l11ású, hogy ennek! 1:1 Jlarcnak nem II letörés, nem az elgázdtás és nem a megsemmisítés a célja, hanem a megmentés, a gyógyítás és a megszabadítás. Az erkölcsiségnek megfelelő társadalmi helyzet megteremtése, az er1cölcsi élet sebesültjeine1c a bűn 1carmar.ból való megmentése, az emberiségne1c eszméiben és érzelmeibe,n, erkötJ cseiben és. hitében való megerősítése - ezzel az erkölcsi életnek mleg-' izmosítása és az egészséges állami és társadalmi létnek biztosítása. Ezen rendkivül nehéz, de nlilldennél nemesebb fcladaiok m:eg15
,
j
'.
1
~.;. '
...
'
'.
f
"
~.
"~o
\
' I,i'
f. '
ol'dásában áll rendelkezésére az álOIamnak és a ~ársadalomml'k a magy.arldrá'lyi csendő~,ség.. 'teljes 'tudatában llivatása mag,a>szlossú~ának s rt. vállaira Il!ehezedő teher súlyosságúnak. Az a mlehány é,'Hzed, mióta Ú'tveHe az úgynevezen pandurkorszak szomorú és nehéz örökségét, mindennél fényesebb bizonyságát ,adja annak, hogy mányiIag csekély)étsZ'áma mel1ett, munkásságával rövid' idő ala:tt is elismerésre méHó ,eredményt ért Bl, hogy az e1éj'El tüzöll: vámkozásnak és a beléje l1elyeZ'elt biznJomriaok a legteljesebb mérvben megfelelt, örök dicsőségére azctknak a ,kiváló férfiaknak is, kik ezen' intézmény kötellékében és élén áIaQllak, főként az első s a legnehezebb időkben. Hogy maga a 1estület mennyire 'életképes és hogy mennyiretud idomu1lni .a kornak és a művelőclésnek h::tJ.adásához, bizonyítja az, hogy vivmányait szépen tudja gyiimölcsöztelni szolgálata érdekében .. Szeretette) teljesíti nemes hivatását, lelkesedéssel szolgálja hazií:nk közbiztonságát és a társadalonmo:k érdekeit. Ez a 'köri.ilmény 1:eszi érthetőve és illdollú)l~lhí. azt az általános tisztelie'tet, mtely magá,t ;fr 'Lestü:1eleit körü'lveszi. N.emcsakaz álJa:mlmtalomnak mim:Jenlkorl ík-ép vi se1'Ő i, 1u1'll:em ll1ind~n ~úrsada1mi kör és tényező :teljes biza:lommal néz reá, ban1tságos érdeklődés&el figyeli nnmkájá:t és szere~eHel támogatja hivatásának teljesítésébeni mert nyugodt ama. tudatban, hogy reá nézve áldásos tevékenységet fejt ki a magyar királyi csendőrség s hogy úgy' az álaamo't, mint a itársadalmat szellemi és tesli erejének teljes odaa:uá-. sá val :támoglaitja' ,nagy célj ainak elérésében. Konmk társadalmi téren vailó fejlőuése a büntetőjog terén is úJ irányoka.t jelölt meg, melyek €rősen ,megingatták a büntetőjognak régebbú. aLapjait. Az' ujít6!k 'fötöreikvése ®b~n al~ s odta irányul, hogy az embereket megmen'lse a. bűntőil és visszaadja az életnek s a -társa-, dalom.n'ailL Nem arra vár tehát, hogy valaki elköV'esse a bíínt, hanem 'Iiehe1ővéaka,rja tenni annak I em~eriHés<ét, 'szóvall meg ta!karjlli akadÚJlyoznL a bűnözés Uehelőségét s így reméli az egyes ember s az egész 'társadalom sorsána:k jobbrafordulfrsát. Az új eszmék és irányzatok hívó szavát megérti .a magyar királyi: csendőrség minden tagja, szeretette1 szolgálja és mozdítja .e'lő az államnak és a társadrulonmak érdekét és védelmét, másrészt a magyar nemzet gazdasági erejének fokOZJásút, erkölcsi erejének növBlését és megizmosHását.
Hj
Murai és köröstarcsai Török Ferenc táborszernagy
A csendőrségek eredete. A magyar királyi csendőrség szervezési idejét megelőzö évtizedek csendőrségének és rendőri szerveinek vázlatos iSlllertetése (1849-18~1). *
A csendörségnek nom mint Iközbiztonsági, hancut - mint !w[oIlCli ,törlénehni mu:ltja VII. Károl'y francia király ul'HllIJwdása idejére vezcl'helö vissza, aki akkor, amidőn ai angolok ellen 1420-[ól-1436-ig fol,yta'lolt hadjárataiban ac hadvisdésrc, :i'llelve hadntke1úsrc kölelezell hűhél'csci lllcgbizhnLallansúgúról kénylc!len voll a lcgszomorúbb ~a'pasz[a~aloka:t szerezni, 1429 láján önkén't jelentkező lovagok, ezek fegyvernökei és toborzott - zsoldosokhólegy mlandó jellegü hadsereget szerveze U s ezzel szilúrdabb H,lapokra helyezle a már megingoll harcostekilltélyt és a harcosi úl'lás fcjlődésénckhatál"07.0Uahh irúnyt .szu:bol!t. Ei az -állandó had'seregcgyiHlesel1',,:g_ens tl'.a'l':l11JC:S'''-llcik;** (fegyveres -embenelki) ollClvez[eldt. Későbhi i(Wkhcl1: a. francia. :lovasság zö'inót - - .. képezte,l11'a.jd pedig, mikor a killl'Önf>élc csapatok - részben kii1;önhöz() feg-yv,erzelük, részben Uov,aik minősége szcrÍlü - küH~nféle elnevezést inylerlek, \Ukkor ikapta: meg ta "ldráolyi leslőrlov-asság" nevet, meO;y a legkiválóbb 'emberanyagbó1 válogattatolt össze s a legmeghi-zhatóbb zöméLképezte a hadseregnek. Az 'első francia 'forradalom hadseregeiben a "gens d'armcs" csapalok már mint tábori rendőrök a ilkalmuztallak,_ mig végrc l. Napoleon császúr azokal Francinorszúg hal{\l~a,il1 belül, ldzúrólag a 'közbizlonságÍl szolgálat eUáLásám rendcHe. A "gcns d'ar~es"-nek - mini közbiZtonsági IwlolWi őrleslne1c szervezési ideje az 1799 .. év. KaLonai szervi tagozását Lekintve, inkább a lovasság szervez.cténck felelt mcg, melJt minden eZJ:'etI osztátlyakra, erek szárnyakra, .ezek ismét szakaszokra, a szak·aszok pedig két u. n. sedióra oS21lo.tta'k'. A liegél1ység a h.'adsereg háborúvisdt, igen jó magaviseletíí, kipróbált megbizhatóságú legyéneibőt1 kerüll ,ki, akik épen kiváltságos 11elyzetükböl folyól!ag, ki.i'lönös jogokkal és különböző előnyökkel! is birtak. A francia ·köztársaság idején azonban már gyalogosok is szerepdlek közöttük. Az ezred tiszti és' altiszti .aloszbályai az ország egész Ilerü'l'elén
testületnek -
I
'" Ktitfók nyomán, fra-oda szó -
** ZSl1IndUrlll -
kutoll(L"l'ellUÓr (csendür).
17
elszórlau voltak dhelyez\'e. Ezen nlosztú'lyok melyek vegyesen gy:a1ogosok- és lovnsol{b61, tehát két különböző fegyver'nemből ullakulfn'k - jÓlHehe!t II "gensl d'al111ies" ITIegkisebb szervi egységét alkolták, II "brigade" nevet, pnrancsllokaik pedig n "brigadier de ln gens d'ia:rmerie" cimet viseHék. -
I. Napoleon francia császár a]dwr, amidőn az álta~a elfoglall Olaszországban, ],egföképen pedig Lombardiáhan az e1hnrapódzolt briganfLaggiOlknt sem II röglöníLélő biróság szigolia,sem a ~porLyázú J,J,lilIfreLö cs'apaLoszlopok állnI megfékezni, i'lleLve ldirlnni nem voll képes, 18'05. évbon - rranda l11~IlLa uLán s7.crvezett - "gens tFa.rmes" ezredet -állított fel, melynek székhely-e }'Hlano voJL Ez az ezred várakozáson (felűl Idel'égí!e~Le Ji Napo'leon császárt, tevékenységének leredménye pedig 'allnyira érl'úkcs voll, hogy az úlLalúnos közbizLonság az egész fnrLományhalJ - ,a, ikijzbizlollsúgnl veszélyes elemek 'árL,almallann:í tétele áJ'llnl - rövid néhány év abU Ldl'jesen lllegszilárdu1t. 1806. éyJJcn Poroszország is állítol t fel hasonló minl'úra hasonló szervezelet, még pedig háromféle cél szolgálalára. A be1[öldi, jelesen a beIteriilel.i közbiztonsági szolgáhü c'lIátására az u. n. "LandGens (l'armerie"-l, a' halúr{írizeti é,s vúmszolgálaLrn a "Grenz-Gens d'armerie"-I: és a mííköt!ű hadsereg ikörében alúbori rendészeti teendők ellátására a~ ;,Armce-Gens d":mnerie"-t. Ez lllóbbiból, fejlőJöH ki azu'tán _ a franciák 'u. n. "guides" csapatainak minlújál'U - a ,többi _államok hadsereg,ében is mííküd{í "Feld-Gens d'armcrÍ'e" vagyis a mai tábori csendőrség. Lombardia 1815. évben I. Napoleon csásZiár legyőzelése, ilIel\n8 fi párisi -békekötés következtében Ausztria birtokába jutott, mirrek folytán a ~egyőzött császúr ál,l.rul ott már felá'IlNoU .milállOi "gens d'urmerie" ezred is eredeti szervezetében átvéLeteLt és mint "Ic k. Lomhardischcs Gens d'armcrie-Regiment" tovább is ~ennturtU'lott, de lllig a v,ezényleli nyelv német leH, 'az ezred belszolgállali és igazgatási nye'lye továbbra is és pedig 1850. ,évig ,az olasz nyelv .maradt. Az ezred hatásköre később Dél-Tirdlra is kite'rjeszteLeLt. Az ,ezred 5 szárnyr.ru (t~la), minden szárny 2 szakaszra (squadra), a szakaszok 2 plotone-ra ,oszlottak, mely utóbbial{ altiszti alosztályait az egyesörsök képez:télc Az 'ezred 'legénysége 16 évi tényleges szolgáIálra vollt köte1ezve,me'ly iclőne!k eJ:ső háromévét minden egyes ember, - mint próba-csendőr - folytonos kiképzéSai1att töllölte s va:lóságos csendőrré cSlak a jól lete~t vizsga után nevezlelett ki. Az ezred katonai büntetőtörvények alaLt állott, a szolgálatot teljesítő csendőr pedig az őrszolgálaLot teljesítő kalonru jogaivrul volt felruházva. Az ezred feje a "vezérf1elügyelö" volt. A te'ljes ezreclnek - :a déllifOl1i vaL együtt _ 51/~ sZ'árnyn (IOY/lS sz(q:ada) \'oIt, 1012 főnyi lé(számma~, 18
.}
Ez voH a I11:1gyar csenclől'ségnek is az ercdete. Az 1848. év elején tŐ/)lb magyar főúr ·közö[Jt mozgalI'om induH 'Il1C:'g és megbeszélés tárgyát képezte, hogy l'vIagyarországon is létesítlessék egy - a lombardiai '"Gcns d'arll1'erie" ezred mintájához hasolllló _ ,intézmény, mely hivatva lenne a megingott közbizlonságoL normális lwretek közé áJIiliIani. Hivalalos eljárások azonban nem indulf.ak meg, .miután a kormány H beruházási küllségck nagyságára s a pénzügyi nehézségekre l1iva:(Jwzva habozott 'u ,fch1 c,tetl eszmét magáévá tenni. A pozsonyi országgyűlés ll1ágnási tábla tagjai ezen haJ{ozást látván, je1eulékeny összeget, 130.000 forintot adtak össze e célra, dc II terv kivitelét a közbejött márciusi cscményck lllegzavarb1k. Az 1848/49-iki szabadságharc teljes levcl'eLésc ulún áillillaLott fel 1849. év augusztus havában Pozsonyban az 1. számu, 1850. -év január hó 6-án Győrben a 2. számu cs. kir. csendörezrecl, majd ugyanezen év 'laYaszáll a monan'hia ,töhhi részében is a kalonaHag szervezett hiroda:I n1i l cs. kir. csendőrség és pedig az 'említett két magy'ar ezred heolvaszLása meHeLt előbb tizenhat csendőrezred, majd 1854-ben még három; azaz ős:sz,esen tizenkilenc ezred; melynek száma _ tiz évvel .1iésőhh -: 18130. évben Uzre szállílta.toLL Jle. Az 1854. évben feiUillítotL három új csendől'C'zred közül a 18. és 19. csendőrezred Magyarországon állomásozoLt. Az új cs. ld.l.;. 'csendöl'ség 'kilk'épz'ésére 'a 'lo'l11.balrd-csendől'ezred tisztjeit és ~'egény,siég;ét rendelté'k Ild. Az ezredieik, e:gyenkint mi.ntegy .1000 főhől ál10tfak szárnyaikra, SZHlhszokra és őrsökre osztva. A szervezet köveUeaz olasz (lombardiai) mintát, a feladata pedig teljesen ugyanaz volt, mint u mai csendőrségé. A csenclőrezredek törzsáMomásai voItaJlc 1. Bécs, 2. Prága, 3. Brünl1, 4. LemJJerg, 5. Pest, 6 Győr, 7. Na!gyvárad, 8. Nagyszeben, 9. Temesvár, 10. Z,agreb, 11. Laibach, 12. Grác, 13. Ina1Sbruok, U. l\failand. 15. Padua, 16. Zára. EZ'en e1sö, a magyar szent korona ('ermctéll állomásozó cscndőrezf!edek parallcsnokai voltak: a,z 5-il,é vizeId Talián Ignúc őrnagy, a 6.iké ghimesi ,és gácsi gróf Fo'r:gáJCll MÓ'ric (imagy, a 7-iké Gaál AJ,ajos örnagy, a 8-:iké fes,tertreui HIebeI Kál~O~y örnagy,'a 9-iké TapavHza Péter örnnlgyés a lO-1k'é 'Voi.narovich János őrnagy. A többi tisz'tek között BékeIfy !{ároly, DeS'sewffy Miklós, Goszlonyi Imre, Kvassay Klároly, Nagy Ish-án, Sujánczky Imre századosok 'ne;velÍ igazoljálk, hogya tisztlÍ:lmrhan 'a -magyar elem is jelentékenyen volt képviselve. A 10-ik csenc1őrezred hatásl,öre Horvát-Szla_ V011- és DalmáLországra, továbbá Isztriára és Karinthifir,a is Id!erjedt, A cs. kir. cSE'ndöl'ség az "eIHe" vagyis ·a 'Válogatott csapatolk jellegéve'l bÍl~t. A legénység nagyobh zsoldot ka poli, mint a hadscreg töhbi csapatainak katonúi és küJönhüzö külön pótlékot is l1úzlak. Az ezredekbe csakis a griinálosok lcsll11agassCJgántl híró. érlclmes és jó szel-
lU
'.i
I O";J
. !:'
'J
·r", it
"j;,
,
il
.
,
":r' .'
.~
;"~,.
':,j
.1
. ,
.' ..
I J
lemi k'épességíí emberek oszlalfak he, H'leLve vúlogaLLattak ki a sorhati ezredeibÖll. A {ényI1c'ges szoJ.gálaLi köLelez,eLlség nyolc é.vre terjedt. Egy évi próbaszolgálat utáIl! a legénységi egy.éú. csoendőr..ségi sZ'rukvJzsgál telt ile, me]'Y'llek U\Cdvező ,eredménye cs'etén valóságos csendőrré lépett clő s Iilinl ilyen a liz.edesi rendfokoza:lot ny€rle 'crr:. Hogy 'acsendőrJegénység tagjai,nUlk Ildválaszlása 'lllilyC'l1J különös gonddal lörlén~, 'u Itörténelmi hííség kedvéért nem érdeklcllen a G1cdeon a~illÚborl1!agy pamncsnok!tása :alatt ál~ó poz'sanyi cs'. fidr. }{nlomü parancsnokságna;k 1849. ,é,,1i július 30-án: kelt hirdetmény.ére hii'vatlwzoJli. A csendőrség felálIílásánakküzhirré ,tétele melleLt a hirde:lményben az 'alábbiak .fogh,tlLal'l'ak: . 1 jlo\.
,,0 FelséfJe úgy alwl'ja, hogya lesliilet legénysége, mcly a IwdsererJ legbúlrabbjaiból és legmegbizhatólJbjaiból válasz'lalolt ki - kiílönös; tiszteletben részesiiljön. A csendőrség állal végrcIwjtandó pelsőbb pet.relIlcsoll1Ía!c teJzál minden/d feltétlenül engedelmeskeclni köteles. Az ezeknek elleliszegiilő bármely ermén legnagyobb' szigorral megbiini eltelik." A csendlJrség élén - minI. esendőrségi Jöfeliigyclő Bécs székhelyl'yd - i frah'[:elllslmTImi Kcmpcll J{unós l1'1táJJ,o'nmgy állo[,[', il'ld nCl11cs{lk"
\.. -
mugának 'u: cS'C'ndőrségnek volt azonban a főfc1i.i~,"yelőjc, hanem n mO'narchia minden rendészeti ügyeinek inlézője is. MclIIéjc volt beosz,lva még ('gy alláborna'gy:és egyvézérőrnagy. A főfelügyelőség kalonai iigyosztúlyába: 1 ezrec]ocJs (egysz'ersmind iro-daigazg::rtó), 1 másodos'zlályú sz'ú'zn'Clhs, mint II főfeliigyelő személyi ,s egéd t.isitje, 1 másodos2'Jlállyú s'7.ázudas, 3 ifőhruclmigy. 1 hatLnalg,y, 1 irodri:tiszt és 1 járull1JoU{; az igazságügy.i 'os'Z1l'ú;llyába: 1 ő.l1nagy-llUdibiró, 1 tSzúza:do:S-hadbiró lés 1 irodatiszt; a gazdászaLi iigyos7.tályába:· lfőhadbiztos, '1 főhadnagy-számvivő, 1 fogalmazó és 1 Ik,e7.1előtiszt; a IScgédhiviU'l.aUlba pedig: 1 iktató, 1 imútárnuk, 1 i];.lindó, 9 iroda'tÍ'sz'l", 8 járulnolk ,és 1 nyomdúsz 'vo~t h00sztva. A 'bitenhia1t cs. kir. csendőreT-red ISzerveZ'ése 1853. évbel1' 'l1,yerL teljes befejez'ésb. Ez év július végével a cs. kir. csendőrség rendszeresítelt 'léLszáma a 'következö volt: 1. Az ezredek lörzsénél: 8 ezredes, 11 ,alezredes, 31 őrnagy, 6 százado:s (törzstiiszli helyen:) , 16 főhadnagy és 18 hadnagy - ez'redsegéd'-. tiszt, 18 hadbíró, 16 kezelőtiszt, 16 szúmvivő, 47 ezredfourir*, 18 fourirgyalkol1I1'ok, 100 ezredirnoIk, 18 foglár, 16 'főkovúcs, 44 irodaszolga, 139 tiszliszolga, összesen 522 fő. 2. AszárnyaknM: 61 első, 50 másodoszlályú százados, 133 főhad nagy, 181 hadnagy, 59 sz~rny-foUl'ir és 111 szárny-írnok, 684: őrmester (ehből 134 lovas), 765, tizedes (ebből 109 lovas), 1857 vicetizedes (ebből
*
furie, furir -
bevÍlsÍlrlt'tssal és eleség;;zerz)~ssel megbizott altiszt,.
20
iM lov,as), 125 kürtös ('ebből 33 lovas), i2208 gyaiog és 14M lovas csenuőr, 425 Lisztiszolga, tehát 18647 fő 2307 lóval 'Az 1850. év j::rnuúr havá:ban Győrötol 'Íel'úoJililobt 'cs, Hdl'. esend'öl1eZl'ed 1851. évben fcloszlallalott és heJyeLte egy másik állíttatolt fel Kassa székhellyel. Az aijkotmányosságl felé közeledő években, u: csendőrség összlétsz{rmát jelentékenyen apaszlIO'tláik:, úgylUJnnyira, hogy az 1853. évben a 18647 főből [vlllú ~éLszám' 1860. évhen 7923 főre ,apadt. Iga'z, hOfl'Y ebhen az évben az egész monarchiában levő császár-'királyi csendőrezreuek összlétszáma tizre szálIHHatol:t alá, aminek következtében '1861. évben a nagyvúradi ,és ,temesV'ári ,ezredek törzse is feloszlaLtatott, dc Pozsoily ,és Sopron székhelyekkel újabb cscndőrezredek szervIC'zleUek.* Az \ . . erdélyi cscndőrezred törzse 1862. évben Nl.1'gyszebell'lJől Kdlozsvárra hcÜyezl'etcLt át. 1867, ,évben azJ a;lkotmányos kormányzat meg,indu:láosa idöszaká'enHllc bekö\'etl,keztével hazánkban 'u esászár-'királyi cse'!1ldőrezredelk . mind feloszlaltaH,ak sa közhiztonsú'gi ,szol,gúlol.1't elJá'tása az egyes vár. meayékre (l,örvénihn:lóságoli.ra) bizaJLott, melyelk a 'kÖ7J);ilz'lom'~líg:i 'szolgálatot saját' területükön polgári őrségeklcel 'hrtl:rrULMt el. - Ez voH a 'lulajc.Jionlkoépc
* A soproni ezred elsli pnra'llcsnoka I il,lúi lovag- Graef EtI" lovassági t.ábornok és
lll.
(,?retl,,~, :t k t"si:,b b i
kir. honvédség föpuranc5110kúllak nulútllR:l vult.
).:~.!i- .',!.... ,
.\
-:1
. 1\ . ·.-:i . ''..
,;
;.. ' •• 1
.,, .1
. .... !
.I
A hOl'vát-szla\'on 8-i.k szúm6 orszitgos csendől'parancsnojtsng ,két szál'llyraés pedig a zag,robi ,és eS7"éld szúrnyalkTn osz1.olt, k'ét-kél szakasszal. - A llorvát-szlavon .határőrvjcJéken ezen 1dvül' még cs. 'kir. szerezsán* csapallest is fennállott, még pedig három szárny, és mindegyik szárny két-~,ét szakaszparanos'noksággaJ.. A .következő 18G8. év ez'en kM' országOIs csel1l1ő-rpara'l1csnoksúg történelében kiilönö's jelenlőS'égiinek az'ért nevezhető, mert Et felLiinően díszes egy,("nrubúzalÜ't ezen évben egyszeriísítették segyiclejü'leg akkor l'endszcresíllllel'CloL a - .1IIIagy. kir. csendőrségnél - Jelenleg is megIevő U{Ulluastol)Vu's yadászka'l,wp, a tulajdonképeni dísz s egyhein sZ'olgáhloti föveg. Az erdélyi csendőrség kOI~sznka 18G7 .év~61 - 1881. ,évig 'l'ar!ot't. Nehéz viszonyokkal keHelt ldizclenie ulemcsak azért, mert {l; szolgálathllloaok 'természete azt ne1hézzé tet'te, hanem anert - nevében is _ örök1öH'ca'z úgync'1ezeH BaclHkorsza1k minclen.fújó és 'sZOlmorú emil ékét. Az 1848j49-iki szerencsél1en végíí szabadságharc után .hazánkban ~:étesíltett 'oszt'rák zsalnd(Ll~.ntézmény nem Ludai'! rokonszenycl ébreszteni 'a magyar leU,ekben és ez érthető, mert Vo!llt idő, ,amikor eredeti hivatúsától elvonva, politIkai okokból nemze.tiségek egyl11ús elleni uszílására, majd l,émkeüésre, úllalában pedig az u. n. abszolut uralom nyers tíunogalÚs(tra sailantas érdekeiriek' szolgálatába ú'llílo[[Ók. Az inlézmény elHenzői elisl1lert~k ugyan, hogy Erdélyben, ahol R ll'ép-'el'köl!osülk teljesen eUnjuHn.l{, a . cS'endőrség alig pár év alaH _ ,egészen hivatása magaslatán állva - elismerésre meLtó rendet teremtett, mégis több ízben, ki.iilönösen pedig az 1871. évi országgyű1ésen _ heves lúmadások intézLeLték az intézményel'len, mint olyan ellen, amely lényegében sem 3.Z \crdélyi -törvényhalóságok önlwnnúnyzaLávaI, sem az anya:ország - Ma.gyarol'szággall va'ló - 3;liluoLmírnyos egY'ségével Ö'sszJlangba nem voH hozható. A pro és kon [ra vélemények egész áradat'a incIn.JL Illeg, búl' l1lindenki előlL ké[séglclen "011, hogy ll! küzbiz[onsúgoL a be hem vúII (os rossz panc1urrendszerrel feml(a.l'[:\IIlli és biz[osHani továhb múr HCJm leheL. A panaszok legfőbb oka n cscudőrségnek a hadügyi kormúnyzalLó'l való függésében birtal magyarázatát, ri kívánalom pedig az volt, hogy heilye;lLe egy ugyanolyan jól szolgáló polgári rendőrség szervezles'súk, - amely l-e!ljese'll és Ikizárólag a magyar ikomná'llY fe11lnhatósága 'alaH álljon. A ·kormány foglalkozol! is azzrul fi tervvel, hogyacsendőrséget más, hason'ló intézménnyel helyettesíti, hívn,talos tárgyalások is indullak meg eziránt, de eh'hez idő is kelllleLt 8 II közbiztonsági viszonyok u terv gyors keresztiilvHel~t, illetve megolcJúsál lehetetlenné tették. Tudott dolog valt s ez·t nyiltan maga Zeyk 1\:ároly akkori belügyi államtitkár ' i<
Sergent -
francia szó
renuőrt
jelent.
;
j'
,I )
is kije],ell'tetle az i871. évi orsz6ggyíílésen, hogy II cselldórséget annak idején e[{eniink tillílüUftk fej, de harngs(üyoz'IH, hogya csend{5,rség a,z6tu érzéseibell nagy vúltozáson ment kereszliil s IdvetkőzöH mindabból, amit a nemzet ellen 1ehetne felhasználni s ma már teljesen eredeti hiva,tása szolgálaLába'n áll. A mlwnszenv még sem tlldot,~ megerősödni II . ,már -erősen mllgyarrá vált csendőr-intézméuy iránt, sőL feloszlatása is követeltetett, - 1d.ilőnősen az országgyűlési beszédek során az évi költségvelések tárgyalása ru!llwlmtlva'l' - , mikor a cscndőrség ügyénell. fú.s?Jlába Ihozaiala isméteHen sürgettetett. Az általános titkos óhaj, hogy ld\'onassék a hadügyminisz'~er fCll'llillal6sága alól, csak nem birl teljesed'é~:'be menni. Búu{oUru a magyar !lelkeket a csendőrség német szolgála Li nyelve és: a német nyelvií levelezése is. l\'Iint érdekes történehni tény szorul emlHésre, hogy a maJ magyar csendőrség lulajdonképeniaH{'O'L6ja Tisza KáJ:mán, a később~ ,ll1'.uniszterelnök Dünt ellenzéki vezéJ: -:több el:lenzéki képvisellőtársÚ'va,l egyel'emben szintén felHinően hevescnfámadta az emlíleUt 'Ül'szággyíílésen - II cselldőr5'ég 1ntézmél1yét s· egész esomó :köZ'biztonsági szemponton kivül figyelemreméI.ló politikai érvekkel .js igyel.ezeit bizonyítani annak nélkülözhető és szükségtelen voltál. A magyar képviselőház 1873. évi február hó' 8-án tarlott pénzügyi bizottsági íHésében - később a képviselőház álUal :hntúrozaltá eme1't alábbi javasInt is tétetett: "A bizottság elkeriilheLelJloel1ül szükségesnek tartja, ,hogy azon törvényen 'kivÚli állapoTnal;:, meqyben az erdélyi csendőrség ügye áll, vége veUessék és azért az ~rdé;lyi csendőrségnek törvényhoiás útján szabályozását nem láh"án többé halaszLhntónák: felhivq.ndónak véli fi J;leliigyminiszterl, hogy terjeSSl'ell fi húz elé javas1atot ezen kérdés végleges megCJIldása iránt, vagy az 1870. XL. törvénycildmek, me!y szerint a rel1dörségkezeIése ,a lörvényha;lósúgok jogkörébe tartozik, Erdélyben leendő végrehajtása által, vagy ha ezt a viszonyok nem 'engedik, köz. törvényhatóságok rendezéséről szól6 törvény illető szakaszainak Erdélyre vonatlwzólag leendő módosítása állal, aldir pedig az országos rendörség~ törvényjavaslat előterjesztése állta'!. kezdeméllyezze a kérdé~ mielőbbi törv'ényes megoldúsát." Ennek dacára természetesen maradt minden a régi. . Az orsz,ágos cs'endőr,ség szervez'ésérőI. UÖ'1'Yényjavaslal beny,ujHlUtó nem voll, mel,l még a ,szükséges elömunkálaioik, is hhl'ny.oz,lak, az erd~lyi közbiztonsági viszonyok pedig sokkal rossz·abbak voltak, semhogy al. erdélyi csendőrség ,azonnali feloszla!ásál'61 még kbrno1yall lJeszélz~ is q'ehetett volna. A javaslatban emlílelL három mód helyett tehát egy negyedikllezkelletl folyamodni és pedig tárgyalás kezdelett a magyal' 'kormány állal aziránt, hogy az erdélyi és horvát-szlavon cs. és kir. I
23
.!'
.l •. "
!
'I'
; l' .'
',:f:'" .':,j:.
. ':;. "
,,'1
,;i .. . .:," ~
'j
. .' ·:i.
; .. ,,' ., ., •. ,',v
....
'
'
Ól'SzCtgoS CScIH18rpnrnncsIÍoks&gok aközhlitons~gl szoigAlut teldnletében aJl1lúgy is a 111'. kli.r. helügyminiszter, ·.iJlllelve horvál bún fennl1U:Lós!Ú·ga • a:llaJtl állv·án - j -fegyelmi és személyi 'Lekinilebben kivonas\Sanalk a cs. és ll,lil'. Ihmlügyminiszler joghatósága -alóll'. E !~árgyalá'sokat silk.cr ko'rulláz'ln'. 1876. március hó 27-ilte nagy fordurót jClentell a csendőrség -törLénetében, mert az ezen napon megjelent király~ ·kézirat elrendelte, hogy az 'erdGlyi ,és 11Orvá'l-<szlav·on orszhgos csendö·r-p[l'rancs'l1o-k'ság 1876. év ll1lújus hó l-vcI teljesen kivúljék, a cs. és kk. közös hadü,gj1m.i'l1isvtérium .fen'l1!hatósága alJ:ól s 'kulOInai és- fegyel'1l11 telldrrLemJen, Ilováhhá fr csendőr aItisztek s az összes cS'endőrlegénység mindenne1l1ÍÍ személyi ügyeikben leg,fclsőhb fokban ct m. kir. ltonuéclelmi miniszternek legyenek alúl'cnde!lve. A honvéiddmi m.i11Ílszlér,iumba-n a cscultlörsúgi ügyek előadója Schalz Lajos csend.őrőmagy lell, aki előbb a 10. (erdél'yi) cs. és kir. 01i!:'lZÚgOiS cscndőrparnncsnlokság paral1cs'nokIT voH; rendelkezésére Ujhelyli Béla Ifőhadnagy ilJocsájt.alolt. - A 'kéU országos parancsnakságat ugyanezen ·év l11újus ihó l-ével a magyar kormúny végleg áLveLLe és e Inappa)!: llZ égyik (a lO-ik szú,Ínú) "mag)'l1'l"kirá'lyi erdélyi csendőr ség· parancsnoksága", a másik (8-ik számú) "magyar :királyi horvátszltwol1 cS'l~ndő'rség parun:csnoksúg:a" elnev{)zésl ny,erte .. - Az előbbi szolgálali nyelve .a magyar, az ulóbbié pedig a horvüt lett. 'A?) 1876. ápr.iLis 24-én megJelen.t 1552jelll'. számúhol1ivédelmi miniszLeri Xel1Jlh:i\lct, :l.tmely. az áLvélelre vOJ1lalHkozólug n3>sZ'Letes inlé:zJkedésakeL llafltallmazalit, a· többek köz:ött szabályozla 'a ruházatnál eszklÖlz1endő 'váI'lozásokat is, nevez,elesen: (~) a krul!apra a gráIná:t helyett II ma,gyar áUrum cimerc jön; b) a legénységi· ,I'[~bori 'sa:pkáru pedig olyan jelvény, ·millJltl II hOllvédségné1 VITn; e) a Il{,öpenyre s kalbát,l'll sZÍ'lllLé:n II hOlI1JV,éd'ségnúl hasz'nú'liL gO'l1ll){]ik'; cl) lU' lisz>lÍ s' legény'ség.i zubs1Jil1!Lcn a honvéc1s.é.g,nél hasz.nál:t gombOll;.'; cl) a tis;lJHJ s :legény..ségi zubbonyokra a hOll'V'édségi zl.1.bhon)'Ta.előirt zsinórzat ,és gombotk. "'A ·két -országos csc'ndőrségi p-ara.ncs'l10klS>á'gllá:1 szo1-~ál6 tisz·tek és .havidijas {!-gyének mindcn jogigényeikke1 a 'lll. kir. kormány. :rlta} áLv,etet.tel,. A bÖl'v'én:yl\C~~si és bünfcillyilő szn'bál'yokUiL nIC'~&leg minden cshndörségiegyén a 'k-a,lonai 'lörvenyeiknek ,('iS 'fegyelmi sz:rlJályolmwk olyan n1Jén~bel1 renc1'eUeteLt a'l~, mint az a ;~ényleges áNomónJlban levő hO'nvédségi egY'ének~e nézve meghaLáI'Ozva va'n (aZ' 1868-~k évi XLI. ·L-C.). A bíínfenyítő igazságszolgáltatás a m. kir. honv.édl-hadbiróságo-k áH a19yn korol,la'li:k. A -magyar k'irúlyi honvédl.j'szlek 'számára érvényes becsiiletiigyi cljáráis,t Lárgyruló szabályok a m. kir. csendőrség tiszljcir,e is .a:I·ka.J.muzia-rna,k.
i
/
24
"j': .
\
A Ü,egénys,ég 'kiegeszftesenek addIg gyakorlatban vol,t módozatai L i. Cl) sorhadlkö'telezell'Ségük ulolsóév-éllek 2-~k Ílelébell ta11Uósall szn:badLSágo~~rulmak, b) tartaIékosolknak es 'é) állandó pÓ'b\;a'flLal'ékQsolmuk önk'én:tes belétpése 'áMal, - ezutáru is Ifennta1.1ta'tiJk. ' - Tartósan szabadságoUa'k 'és /l3ll;taWkosok hn:tlmvi megfelelő p,róhszolg{~llrub u'I,á~1J véle~LCik út a csenuőJ:lséghez. - A hOlwédségnél legah\ibb ,nyO'l!cheti kiképzésbell résZ'e.sülők a cse'nd'ől~ségi1l1ez szintén fe'lovellletö!k 'V
\.
. 'F '. "
'
i
25
\
, I
"
J
"
l11egnyugodo~L A idJZ'iHlngulat megcsendesÜÍ'l, II szenvedelmek elpihcntek és, lassankint fátyol bonl'lt a sok-sok fájó és sz~ morú e1111&k1'e, mclyek fl nmlt zsandár inlézményt\hez flÍződtek. Az erdélyi csendőrség magaszlos feladatának tcljcs erővcI és példás buzgalommal igyekezell megfelelni és sikerlilL rövid időn helül mcgnyernie úgya közhalúságok, mint a lakosság elismerését, bizalmát, tiszteletét és támogatását. AzerdélYl'észi és horváL-szlavon országos csendőrségnek fi 'magyar kormány á~tal leendő átvétele érdekében fplytatol,i tárgyalások silkere els'ősorbU/ll borosjenői Tisza IWI'll1ún beJügyminiszL,er és keresz'tesi Szende Béla honvéde:lmi miniszter érdeme volt, továbbá it tárgyalásra kijeliHl lJizollsúg wgjai,é, ldk közöl't a ma'gyal' 'kormány részéről 'Iiblói 'lovag Gracf Ede lovassági lábornok, jekcl- és l11al'gitfa~,vi J ekelfa.\llssy Lajos akkori belügYllliniszl,eri osztály tanácsos, a llorvátszlavon-dalmút országos kormúny részéről Koppilsch 01,16 csendőr ezredes és M.iJics György ,országos kormányi l.itkár voHnIe A' magyarkil'ályi erdélyi csendől'sé.g pnnmcs'llokává 1876. jlEnius hó 26-án kelt legfelsőbb eIhatárb:nássa1 Török Fercnc hOllvédőrnagy a m. kir. 32. (bcl~ő szolnold) llOlllVédzúsz1ún,Ij parancslloika ineveztetett ki, aki később első felügyelője lelt az eg'ész magyar királyi cS'endőrség nek.' Tőrők Ferenc őmagy me:Jé Ll1~{(Hs Mózes fő!hn.dnagy - llli~t 8egécJotiszt - és Enlresz Korn!!:l I. o'5ztályu százados - mint szúmvivő letl beosztva. Szá.rnypal'ancsnokok volla:k az átvétel idején Schwa'r,cz Károly (Ko10zs":1r) , Tisóczky Lász'ló (Brassó), Neugeborcll Guszl'Úv (1'1'la1'o.:;, vúsárhely) és Várhegyi Lajos (Nagys:nebell) 1. osztályú századosok, ,szakaszpara,ncs.nokok pedig: SÖlIsel: Núndor, Beck Gus Z.t{l v , I-Iimml]ler RóberL Il. ,osztályú szúzndO'sok, Múdcz Vendel, Kárpáthy Kami1!ú, Rusz Illés, Kovács BNa főhadJllol1'gyok, Rákóczy l\nk~ós, Grúze Győ~ő és Lex János hadnagyok. A magyal' kil'úilyi kormúny á'lLal 1876. évben áLvett cseudőrs'ég relldszerésílielt úNományú:l az a~ábhi ·táblázalO'skimulatús tünteti fel:
\;[\,k )"edéI,)'c
A szúruyaknál
A tlJrzsnél ..... .....'o"
~
~
r-~
N
'l"I
ul
ÜSBZC~
~
son
"N-:5 ~-" ;E ' " 3 ~ i~~~:.g ... e > ~C~~ .~
Cselldör-
cn
parancsnokság
!'J:::
..
~ ~
cn
Qf ':;
tO .-
o
ul
~
>-.
= s -ca ~~~~~.~
:S'S ~'8 ~
'I
bD
:::l'~
~: B': \
l"i
~~Id
!:J
.....
N
,~,,..!.4,!d
~o
,...., CJJ:r.....,
'"
Vl~";\ • o .... v'n
S
~,gS~!5
<JN
~
'o ....
~
~
rn
}'" oösszeg
-to
.., ., "o'":::: ., ..,.:>. .,Ul "N .... 'o '" '.o ~
~
p 1:! 'o 'l>
C::I , ?
d)d~OI.lJbC Nrn~'-3
..!.d..c::t.:::.~:zi ~
összesen
rn
~D
~
2
N
'.o
,.,to ,.,>.:::: rn
to ~
1111 ~1-11121315141213131381115162211217871151792 :1 ;1 11- 1 1 1 3 3 1 1 B B 8 71 401 8 48011 483\ Osszcsen I 21 21 21 21 11 21 si 61 si 51 si 61 6!46Il86110231~oI12671261127ö
ErdéJy részBre ..• Horv,iL-SzlaVllllorSZtlg részére ..
* 26
....... '.
-
lélyél1lek megóv{t'ia és ,megmentés'e érddkéhen szii,kség voll arra, hogy egYi IÍ!U'loJlaila:g szervezett 'közbiztonsági inlézmény ~é[esHtes'sélc , ,A Iközbiztonság fenn~aI·tására hivatott pollgári őrségek 'kel'elk'ezését és Ifejtlődését ,]smerlelni nem le:he~ célja 'c munkának, ,tényként azonbarn megáHapíthrulró, hogy minden időknek megvol'la'k a 'maf,l'Jlk -,'1dilön])öző elalClvez6seket viselő - 'közbiztonsági közegei.* A ,pnndur névvel - mert kőzny,elven így n.evez,ték :a megyei :rend· őrökel elsőízben ,1741. évben akkor tn1á1kozunk,midőn a Mária '1'el,ézia királynő korában foly:U :ha'rcokbarn - porlyázó s'zolgáil::tlra €gy prundur-eZired álIíHalo1lt fell r, mely kéS'őhb 1750. ,évüJen a Ihrrl'Úrőrvidéki ezredekbe ülvasz'ltlJtoN be. A délvidéken köziHiik soikan -;:;:- mint u vár· megyei őrrendl1ek fegyv,eres 'szolgái - rendőrökként .ul'kalmaz'lnlbk, clnevezesüilu!t azornban lová'bbr::t is megtartolloÚ,k: . I ' A vármegyék különhöző szá:mú - u. n. csendbizlosi - keri.iIelel{1re v'ol]an tisztes erkölocsü po'l;gárok'azt nem merl'éJk magukra venni, C'zen őrségek 'Iagja.i jórészben 'l'oyoLlmullú, hÖlitön'visCllit embere1kiJ.löl kerültek ki, kilk hatósági igazoJ.vál1oY m1e:me'it űz;LéJk Irendszerint a IopotU áHaL, ,kereslése s a bünleltcsek ,kézrek-erÍtése dméJnl - idegell vMmC'gyélk' leriile'Lén. gaztctleilk,et. -Bnnek fi Ikornak kamktcrét áHaJában a megbízij1[l'[;lml; és veszélyes elemek féklclenkedese, s 'u -kÖzeliköksök 'lejl'öre jU'I'ásru adja Illeg. 0- k'ihbizlonságv:tlstígos he-lyzeL,be kcriiiM, s.1iélö volt, hQgy L!,!'ljescn fel'borul ,fi közrend, mely nél,kii1 pedig megsziillitk UJ normális áHu:mi és tiirsada!lmi -élet s uralolnra jut az anarchia. .aJí"Jt
,
-,
. ..,
'I
,I
~.
",
"
.~
",
i
:;
'il
29
";"
.-
,
(
A lllagyar kirúlyi csendőrség felállitúsúnak körül111ényei. A 111 agyar királyi csendőrségre vonatkozó törvények és a csendőrségi egyénekre vonatkozó általános szabályok.
1881. évi ll/. l.-c.
cl
kűzblzlol1súUi s:wlUl.ílC/t szervezéséről.
Az 18G7. évtöl ru:llalllosan 1U\'llyaHó közhizlonsúgi viszonyok alTa indíLoltúk a lJ el ii gy.i konl1álÍyzat akkori képvi:,;előjél, Tisza Kálmún belügYlllinis:derl, hogy sürgősen rendczzc a múr LovúlJb LL~rthalallull közbiztonsági állapotokat, amclyek - clfajulásuidwI -- uewcsnk a személy- és Yagyoll-biz'lollSágot teltél!;: i1lluZÓl'ius·sú, de a külföld e1löH is vesz'élyezLelLék {til ami jó hirne\'iillke~ és erkölcsi IckinlélyiinkeL. Kél;Sl'gldcll mH,llOgi,lz egycsvármegyék rcIltlCíi;ségeülc'k ·külünböző - e3'ym~slól is eltérő és mindig helyi énlc1lu!kel szolgáló - svervezctliiégci, a várlúegyei rClldűrul::\lsilt'isok -fogyaLókossága'Í, a rendőr anyag elégtelensége és jelenlékeny rész·ének siJállysága, fök,éllt pedig megbízhataH<1usúga, a szaJkszerii gyakorbliéselméleH 'lováhbképzé's lehelő'ségének Leljes hiÚ'nya, végi.il és ].egfőképen az a kevés jog és ha'ta, \ 10m, melyekkel a vánnegyci rendől"ségeok a bűnözés elleni harcban s általában halúskőrükbell felruházva voltak -..:. lová'bb nem tUl'thatók fenn a'l1 élk ül , hogya közbizloIlSág leljes csiídjc he ne l,övelkezzék. A megoldás egyecliiJ.i úlja a rendőrség egységes, összefüggő és kaLonai alapon való orszúgos slervez'ésc v'oH. A leljesen kalonaHag szervezeH erdély~részi csendöl's'ég kivá'lúsága és fC'lmulaloll fényes eredményei lelúes reményt nyujlotlak arra, hogy az unyaOl,szágball szervezendő csendőrség i,s lökéldcsell meg fog felelni hivalásának. Tisza Kálmán áHamférfiúi hÖ!c's·ességél bizonyítja, hogy e ,kérdés mcgoldásának lCl'vé't magáévú leLLe és azt megaHwvúst ncm ismerve, kicsinyes aggoda'lmaskodásokl\!1!l nem Ilörödvc, 'el'élyesen viUe a: megoLdás elé. 1880. évi. no\"ember hó 29-én nyuJlotta be lör"ónyjavaslatál* a kűzbizlonsági szolgá/Cll szervezéséről. Alön'éllyjavas'ln't 11 §"ból állt. Az 1. § szerint a 'közbizlonsúgi .szolgúlal elIMására kalonailag szeryezett mag)'ar királyi cselldőrség Ú'llillnlik fel.
* A türV'éuyjavnslat az lSiS. évi oldóber li-re hinletett Ol'SZtíggyülés képviselö· j"íz:illnk iroll1úuyai XX. kijlel 8::)1, SZ:tllJa fll:,lt '":tIl uyill':Ílllarh"n., 30
'.
A 2. § Magyarország lt~riiIetét !h,U!t csendő1·-};.criiJelre osztja UgyU!ll- ( ilnnyi cs endőr-k cr itI eli parallcsnokságg:vI, a belügyminisztert pedig fel;hatal·nlazza arra, hogy amennyiben 31Z:t a ·szoI.gMU't érdeke v.agyoU csendőri
keriUelJek ,és
'U.
·hOllv·éclikeriiIetek
ugy3JllUzűI1ossága
fCll!l1.f:rll'lúsának
5zempanhja szitkségcssé [.csz:i, egyes Lörvényhatósngakat egyik csendőr Ugyanezen § az I. csendőr kerület parancsno·ks·iig! sz'éik.helyéiH Kolj·oz..wárt, a II. kerü'!'ct széll\.· .heJyéiiI Szegeclel, a nf. l<eriil\~t székhelyéüi Budapeslc[\ a IV. kerület 5zékhelyéíU Kassát, ai V. k·eriiITct szék/helyéül Pozsonyt, a VI. kerület sZJékhelyéLH Székesfehérvárt jelöli ·meg. A 3. § s2JerÍnt az r. kcriUelben' a csendőliség anál' 'szcn'ezve lévén, ~i'nn![\;k. fl"ll'u(a.rlúsa ,mclIcH az ország ~ühbi rész·ón a szervczé's llClIll egyszelTe, ,hanem a l{őrülményekhez képest eszkőzlenr!ő, úgyazonball, hogy alI. kerület 1882. év január ~hó l-ére nkvellcniil fclú!:JíI.Y:a legj'1cn. A cscndől1ség ·1töllségei abelügyminiszteri kö][ségvclésbe vételnek fel. - Az irál1'~ pedig, hogy a húlralevő négy kerüleIben ,núkor ·és l1l:~lyen sorrendben szervezles'5ók fl ()sendörs~g, a belü gy minis z/teri 'köILségn:lés megáHapíli"lIsu alkailmúval .a {öÍ·vénylíoz.ú·s halároz. Maga a lörvény ugyanezen §-nállkimomlja, hogy núrúlJl,hugy aközbiz[-ollsúgi (eClldők ezen törvény folylián u lörvényhalóstígi joggal. felruházoH vúrosokban nlákélll ,}egyen.ek teljesHeJldök, ·1·ekilllet[e.I úgy a hel-, mint a kü'ncrii,leh'e, a UJeHigyminiszter kii'l(j'l1. 'lönéuyjavt\lslalot I,esz 'hiva/lv:! az or'lzággyiilIés eM Ibe~el'jeszleni (1882. ·évi X. törvénycikk). A 4. § elrendeli, hogy amely megyékben a csendőrSlég .Lnlézménye életbel'ép, azoknak kölLs!égvelésébŐ'1 ~ köz'biz,lonsági kÖ2!egekre addig felvett köl'~ségek ugya'l1azon naptól kezdve kihagyandók tAz 5. § szednt a cselldől:,gég első szervezésénél az a.kknri kőzbiz " tOl1!S'Úgi Iközegek IehelőJeg alkrulmnzbrutnak; a fennmaradó hiány pótlása', vaUamil1Jt a cselldőrSlégnek jövőben leendő kiegészítése pedig a tőrvény cikkben meghatározalt mócloza'tok sz.eril1t 'lörbénHi:. A 6. § felhatalmazza a beNigyminisztert, Ihogy az addig aIlmlmazoU rendőri ·közegek azon része, .amely osendőrségi szolgálatra aLkal:' "maZiható '116m lenne, végkielégíHess·ék. A, 7. § szerint a cs(;udőrS'ég tisz'rj'ei és az összes üsendőrők személyi, elÖ'léptetéJsi és fegyelmi ügye.kben a hOlwédelmi miniszter a1á helyeztetnek, az összes sz.e'l11&l.yes ügyeik 'u honvédC'lmi miniszter al'ú ulnllat:nak s a csendőrség áNal elkövetefl fegyelmi és bünügyekben ldzáróJ.ag a magyar királyi hOllvétlbirósúgok .Hlelékesek. Közigazgatási és rendőri szolgálati viszony tekinteléhen azonba'u a cseucIö11S'ég a belügyminiszter fenhatósá.ga a'latt áll'. A 8. § előírja. hOH)" a csenclőrlisz'lek kiIl1e\'ezése irúnt (j csü;szúri fs apostoli kir. Fc:st'géhc7. al- elűlerjc"zlés a homédeIlIli núniszler üllal U{'eriilelből fi ·ll1'ás·i.klxl áthelyezhessen. -
"
. "-.'" .
- a: ILdü.gytl11liniszlerl'el cgy,uLéliLőlcg - Mtc~i.k. A CiS e nd'örs ég szervezeti és szoJ.gáhüi ulasítása, öqtözele és fegyv,erzele a 'belügy- lés hOllvédelmi 'miniszterek áIl,tal állU!píHa.l~k· meg és adruVik' kt. tA 9.' § sz'crint a csen'dőr·li!sztek, ·aHiszt-ek és Csendől~ölk' J1yt1~díjképese]t, " .' A 10. § fetlhalalmazza 'a be1i.igymillisztert arrai, hogya csendőrség nek fi II. számú csendőrkeriilelhen leendő feM.I'líthatúsa céljából az első krképzésre, a b'C'l'ende.zésreés II felszerdésre szükséges költségeltet .fedezliesse. . A 11. §ezen -törvény végrehajlásávaif II belügyi és honvédelmi niiniszlereket bizza meg. , A :törvényjavas'lat ind()lkohísában II belügyminiszter kifejli, hogy 'ltZ' orsz'lÍ;g 1\!öz1)L721o'J1s'Úgi árIa pol'Úról Ilöhb évek során át ru hozzá " .beérk'cző jelenlésekbő1 - azt a meggyőződést merítelle, hogy a régi ',' ,a!lupokon 'szervezelt közbiztons1ágiszolgíüat ilem IkiclliégíLő s hogy az -többé II :rnéHfi.nyos és jogos igényeknek nem felel meg, Egy,es törvényhatóságok ismételten is sürgették, hogy a Iközbiztonsági szolgáilat vé~e'5sék át az állam' áHa'1 s mielőbb szerveztessék ez új ruhPOll és hogy ennek ,keresztüllvHele nz 'I111nyira fontos személyi és vagyollhizLonsúg' v:eszélyezlelése né!ij(ül Lovább már cl nem odÚzható. , A magyar királyi csendörségnek intézménye 14 év ltifolyása 'U1att az erdélyi részekben nemcsak célszerül1'C'k, dc ldtünőnek is hizonyulván, a niagyar kormány; ezen szervezetet tartja a Jega1-lmlmasabbnak a 'közbiztonsági sZ()l1gá:1at ellátására. Ezen rendszer értelmében a csend,őrség a :kozbiztonsági teendők teldrrletében fi beli.igyminiszter fennhatóságU! ala Jl1elyeztetnék, 'iHetőleg a közigazgatási hatóságok rendeIIl\!e7)éJsére' hocsájtalnék, mig a s,zcmklyr lés Ifegyelmi ~igyeket illetőleg a hoilYéde1mi minisz[.er alá rende!lletik, tehát ,kalonai 'fegye'lem. alatt áll. ,Epen ezen szeniélyi U!lárendeHségre és fegyelmi eljání.srai figyelemmel, 'fi cs'endőrkeruJ:elie'k száma ~s· ~t!erület,e ügy véte:lelt' f€il, illlint az a honvédparancsnokságokra nézve ine,gáHapílva, van. ' . 'Kifej'ti továbbá a lörvéhyjavu1slat indokolása, hogy 'a csendőrség nek 'az legész ország terülelénegyszerre leendő szervezése sem pénz. ügyi, sem más fontos gyaokorÍati sz,empontbó} nem lévén [ehetséges, az a fokozatos megdldás elvei szerint fog történni. A megyélméil alkalmazott közbiztonsági közege'k uzon részének - kik erkölcsi szempon lból kifogás alá nem esnek - méltányos {lJ csel1'dőrségnél ~eendő alkal. lllaztaotásuk, már azért is, mert kiterjedt ,helyi és személyi ismere[ükből follyólag ,értékes tagjai lesznek az intézménynek. Ez,en 'törvényjavaslat az országgyülés képviselől1áza véderőbizolt 'ságánruk jelenlésléleh'e kiadatott, -az 18~1. évi január hó 17 -én tarlott 330. OrS2Jl]~OS űIésen p'edig részletes lárgya,lásul napirendre tlizelett. ,
.
32
..
"'j )
Az illés elnöke Péchy Tamás 'házemök; a 1örvényjavaslat előadój-a pedig Péchy Jenő ,képviselő volt. Az áJlitalúnos vit'ában résztvettek Szederkényi Nándor, Zay Adolf, Pazrnándy Dénes, .Irányi Dániel, Szilágyi Dezső, Csanády Sándor, Mocsáry, Lajos, Hailász Bálint képviselők és Tisza Kálmán belügymi, niszler; .a részletes vitában pedig pécSkai GM Jenő, Zay, Adolf, P ulszky, Ágost, Gulner Gyula, Baross ,gábor, Dnger Alajos és Szilágyi Dezső képvisel'ők, kiknek mindegyike egyetértett abban, hogy a je'l'enlegi közhiztonsáJgi áUapotokfeleUe hiányosaI{ s alOgy e törvényjavaslat tényleg állami életün}, fej1ődésének előmozdítására, biztosítására és megszilár-dítására hivatott. A csendőrSlég kia1tonaszerVlezettségére azért van fe1-féNenül 'szü,ks-ég, meIlt a jelen hiányos közbiZ'tonsági állapotnak egyik legfőbb oka a meglevő megyei közbiztonsági szervek fegyelmellenségében keresendő \s ez meg'lepő sem lehet, ha az erd.élyrészi katonai fegyeJem alalt Uevő, ideális eredményeket fclmutató és példás közbiztonsági állapotokat fenntartó' csendőrséggel szemben á!UítlrdnnJk 'az aIispánok <ésa szolgabirák á:Hal felfogadott s inkább szolgaszámba menő közbiztonsági ,közegek, kiknél épen ezért sem akeUő szakképzeUség, sem a nélkillözh'0teHen becsvágy fel nem ~alái1ható s al-Jktöl a gyakran önfel.áldozást ,kivánó ,szolgÚJllat és ügybuzgalomllIl'eg, sem !köveLelllető, viszont .az áUampolg.itr, aki vereJUékével szerzett módon adózik 'az állam fentartás áért, joggal megkövetelheti, hogy szerzeménye és saját személyéIllek biZ'tonsága az áUrum álltal ünandóruIlJ bi2Jtosrttuss,éJki. Ez pedig egyedül :a közbiZ!tons'ÚJgi közegek 'katonroszervezésével oldhrutó meg, vagyis hogy .a ,helyi -..:: tisztán kizár6lag helyi j'eHeggel' biró - :közbiztonsági közegek egy -egész általá:Qos katonai, szervezetben egyesHtessenek és hogy ezen áUa:láno,s. Utatonai lS'zervezeLne!k rendje, szolgálata és fegyelme a lwtonM erő min['ájára ahhoz hasonlóvá tétessék. A törvényjavas1at feletti általános és részletes vHa a 330. és 331. -országos illéseken befejeztetvén, ~,332. ülésen névszerinti szavazás reu,deltetett ,el, mélynek eredményeképen az elnök állal kihirdettetett, hogy .n törvényjavaslat szavazásánál a 445 képwselő iközül1 34 horv:tt:országi ·'képviselő nem s1iavazott, igy Magyarországra maradt 411 képviselő. Ezek k:öz:iH az elnök iDem szavazván és 134 'k<épvisel'ő táivolMvérr, igennel :szavazott 149, nemmel 137, úgy hqgy a -többség némi módositásokrkal .azt elfogadta.* " A történelmi hüség kedvéért nem lesz érdektelen mggöröklteni, hogy igen-nel 'Sz[Waztak, Sáuta Lajos, Schreioon Ferenc, Simon Gyula., Stoll Károly, Strevoiu Miklós, Szabó Marton, gróf Szapáry Gyula, Szal;hmáry Miklós, Szeberényi Andol", Szende Béla, Szeniczey Ödön, Szerb György, Szekely Elek, Szitányi Bernát, Szlú,vy Olivér, Szontágh Pál, Sztojkovits Péter, Szuhányi Ödön, Tanárky Gedeon, Tany .Aruold, .gróf Teleky Géza, Tisza Kálmán, Tisza Lajos, Trefort Ágoston, Urbanovszky *
S
33
, I
I
. J
I'
}
A törvényjavaslat 1881. évi február hó 14-éna király Mtail! 'szente-' síttetvén, mint az 1881. évi III. törvénycikk: iktatia:tolt az országos törvéuYjlárba. '1881. évi Il. t.-c. a csendőrségi le'genység állományá~!alc Jciegészitéséröl. ,' .. A JrÖzbizlons.:ígi szolgálat szervezéséről benyujt0bt ·törvényjavas. lIa ulaI eg}1idaben 1880. évi ,november' hó 27-én nyujtotta be keresztesi: Szende Béla honvléidehni miniszter a csendőrlegénység állomállyánnk 'kiegészitéséről :Szóló törvényjavasilatot.* A törvényjavaslat öt §-ból -áll. ~z 1.. § szerint lU csendőrlegénységi állomány kiegészíttetik: a) nJ Ihadseregben ('hadilengerészeliJ:J:en) vagy II ,11Onvéd'Ségnél szo.lgá!lt olyanaJtisztekböl, akik .az l8SB-ilk évi XL. lörvénydkk 38.§-nak, illetőleg az 'l873-ik évi II. törv.énycikkmek alapján igénnye1 bírnak a ~özszolgálQtban való 'alkaLmazá/sra; b) olyan ö111kéll'1 es ekből , Ildk hadkölelezetlségüJmek már eleget '~
"
f..'. il"
.r
::
.
tétCek; e) a hadsereg kötelékébe tartozó s huzamos
('. ',.
r', ,r.. ,
szabadságolt és
Ernő," Vargics Imre, Vécsey Tamás, Végh Aurél, Vizsolyi Gusztáv, Vladár Ervin, Wiela.nd Art.hur. ,báró Wodianer Albert, Wodianer Béla, ZRlay Isb'lin, gróf Zichy Ágost, Zsilinszky 1Iihály, AlJonyi. Emil, AndRházy Pál, Andrássy Gyula, Andrássi 11ib. á'!Y, Antal Gyula, Apáthy Istvlin, Babics István, Bn.con József, Barcsay kkos, Baross Gábor, Bausznern Gllidó, gróf BánlIy Béla, báró BánlIy. László, Búrczay Ödön, Beöthy Algernon" Berke József, gróf Bethlen András, Békássy Károly, Boér Antal, Bohus Zsigmond, Boros Bálint, Borosnyay Pál', Csáky László, Csernátony Lajos, Dacsó Pál, Dániel Ernlí, Dániel Gábor, Dániel Pál, Dimitrevics :M:iIos, Elekp.9. György, Engelmayer József, Éber Nándor, Éles IIenrik, gróf Forgách Antal, Földváry' Gábor, Funtúk Sándor,' Gergelyi Tivadar, Gödi Károly, Gyurgyik Gyula, IIalassy Gyula, IIarkány,i Frigyes, IIérits Antal, IIieronymi Károly, Horváth Gyula, IIorváth Károly, IIosztinczky János, Illyasevies Jenő, IVÍLnka Imre, Jakab Bogdán. Janitl9áry ,Sándor, Jó.kay Mór, Kaczvinczky'Ede, Kajuch József, gróf Koarácso'nyi Guidó, Kautz GJ"Uln, Kármán ..Lajos, /háró Kemény Domokos, báró Kemény Géza, báró Kemény Jáno8, háró Kemény KI\.lmárl~' Kende Kanut, Kerntler Ferenc, Kon. stimtiny György, Kovács László, Kmjtsik Ferenc, Kulcsár Lajos, Latinovics Gábor, LatinovicB János, LI\ng Lajos, Lázár György,' Lázár Lajos, Lebóczky Egyed, Lészay Lajos, LUJkács László, 1Iara Lőrine, Matuska Béter, Máday Lajo~, Mezey FereUJc, Michl Jakab, M~hajlo",ics János, Mikó Bálint, Miksa Elek, Misics János, Mocsáry Géza Móricz Pál, Nagy Gábor, Nagy György, Nehrebeczky György, herceg Ouescalch~ Gyula, Onossy :rvró.tynB, Űrdódy Pál, Pap Lajos, Pap Sándor, PntIler Tivadar, PáUk-Ucsevnyi Fedor, Perczel J;.ászló, Péchy: Jenö,báró Podmaniczky Frigyes, Pog/iny Károly, Pongrácz Lajos, PÓr, Antal, Prileszky Tádé, Probstner Arthur, Prónny József, PuIay Kornél, Rakovszky Géza, Rl1kovszky György, R.'lkovszky István, gróf Rliday Gedeon id., gróf Ráday Gedeon ifj., Rónay Istvún és báró Rudics József képviselökj llcmi-me! pedig: búró Schmerzing Túdé, Scitovszky János, gróf Somssich '
i
időre
~
* A törvényjnvaslat az 18i8. évi október li-re hirdetett orsz:iggyillés képvisa16h'ázának irományai XX. kötetének 832. száma alatt vnn nyilvántartva. )
.;-1
.
".~
I :
( C--l '.,
ömkénteselIl! ibelépö egyénckböl,. ffdk már rt·· ,sior'hadi köLele2)et~ségiik. utolsó. félévében állanak; d) a hadser.egne!k· önkéntesen belépő· tartwlé1kosaiból és. póUarialékosaipól; ,.. e) aiönkéI1'lesen belépő honv·édekbÖ1. MozgóJHás idején aZOnbU'll a c), d), e) pontok aTatt ,elősorolt egyéneknek .a osendőrség~e való önkéntes beléphelése nem ,engedtelik Illleg, A 2. §. szerint a badseregbőlvagy ·a honvédségből a c~endőrségbf~ önkéntesen belépett ,egyé,nek szolgúJ.::rli !l,ölelezettsége három évre terjed. Azok azonban, 3!ldk ezen három éven tul is kivál11lak rt: csendőr ségnél 'szolgálni, ,önkéntesen ·és évröl~évre tovább is folyta!tlmtják ottani szolgáJ.atukat. ' ' : . A 3. § 'szerint nzdJmnl" ldl\. a haclscl'egb'ö'[ vagy rt honvédségJJől lépnek áb a csendörséghezés ott négy évig szoJ.gúJ1lnak, összes sZdlgálruli idejűkből, a honvédségnél töltendő Ikét utolsó évelengedtetilk. Az ilyene.k t'e1hát 'klét évvel előbb bocsújlatnak el yéglegcselllu Ih:udilköteIékböL . A 4. § 'szerillt'a hadseregböl, illetőleg anna(k póltartalékából és a hOl1védségbőI önként belépeH csendől'ök, a csendörségnél ,teljesítendő szolgáI.aluk idejére nézve, <'l csendőrség álIományáb::r-véglegesell .':11-'
~ ;. ;
J
\!
. 1~ i
",'
.'.
)
j
Imre, Spóner Andor, Szabely Antal, Szabó Sándor; Szalay Imre, Szájbely Gyula, Sze(lerkényi Nántlor, gróf Szét\l!enyi Pál, Szell György, Szó II Kálmán, Szijáuy Lnjos, Szilágyi Dezsll, Szily László, Szongoth Jakttb, Szontágh Pál (;gömöri), Tassy Bélll, Thaly KitlmlÍn, Thuolt István, Tiscl!ler Vince, Tolna! Gábor, Tomcsányi László, Törs Kálmán, Turgonyi Lajos, Tury Silmuel, Ugron .8.kos, Ung-er Alajos, Urányi Imre, Varga Károly, Verhovay Gy:ula, Veszter Imre, V~c1liczkay Józsei, Wahrmann }orór, Zay Adolf, Almássy Sándor, gróf Appolnyi Albert, BaikJay' Nándor; BartnJ Janos, Mró Bá:nhidy Béla, Búrczay Miklós, gróf Berchtoldt László, Bereczky Sándor, Bernát Dezs/l, Bessenyey Ernő, Bezerédy Dénes, Biró .Kálmán, Bittó István, Bódogh Albert, Bék.ássy Gyuln, .Ohorin F-erenc, Osanády Sándor, Csatar Zsigmond, Csávolsl'Jky Lajos, Csertán Klíroly, Csillel' Károly, Degré Alajos, gróf Dessewffy Aurél, gról Dessewffy Kálmán, Ermner KlOrn~l, Eötvös Károly, ErnusztKelemen, Er,nuszt Sándor, Farkas Elek, Farkas József, Fornszek Sánuor, Frölich Gusztáv, Flizesséry Géza, Gál Jenő' (pécskai), Gebbel Károly, Geisz László, Gombár Tivad~r, Graffiusz Károly, (fulucz Gyula, HnJász Blilint., Hazay Ernö, Hedry Ernő,. negedils László, Helfy IgI!lÍc, Hermann,. Ottó, . nevessy Benedek,. Hauossy Imre, Hoffmann Pál, Ho~Jósy Károly, Horvábh Lajos,' llunkár Sánuor, Irányi Dániel, Ivády Béla, Jankó Miklós, Juhász Jl.Iih*Jy; J~mszek Ferenc, Kadn, Elek, Kaiser Sándor, Kaszap Bertalan, Kállay 'János, Kilstner Henrik, Kenue Tibot, Királyi Pál,. Kiss Albert, Komjáthy Béla, Kubinyi Árpád, gróf Kun István, László Imre, Lesskó Istvti.n, Lich\;enstp.in József, búró Liptay Béla, Lukács Béla, Luppa Péter, Lükö Géza; Lyka Döme, Ma~ darász Jenö, Madarász József, :Majoros István, loIajzik Viktor, Mamlel Púl, MAriássy Aladár, Meczner Gyula., bÚó Jvlednyánstky .Árpád., Menue Bóuog,. Mihály i Péter, :Mocsáry Lajos, 'Molnár Alauár, lIIlIuro!1Y Soma, Muldcs Ernő, Nagy l!erenc, Nagy Jstván, gróf Nemes Nánuor, Németh AIl.Jer~, Novák Gusztáv, Ocskay Istvó'n, Orblin Balázs, Orosz MilItily, Púzmánuy Dénes, gróf Péchy Mn.nó, Pilisy Ferllinánd, Pulszky Ágost és Ráth Kúroly képviselök. ll'
il5
)
)
hel'Yez~tteknek! tekintendők;
így, az időnkénti fegyvergyakorlatok és eLlenőrzési szemLék és általában a tényleges szolgálatra való 'behivás alól,f€:! :va.ti.mik 'mentve es mozgósHás esat-ében is a csendőrségnél ha· gyalnalk meg, - tehát szolgálatikötelezeHségükön -túl' a hadjárat befe· jeztéig tovább szoJgá1nak. , "Az' 5. §' s:terin't 'törviénYI végreha~jtásáv3!~ a honvooelimi miniszter biia:tik meg. ' , A törvényjavas1,at indokol'ásában 'ldfejLi a honvédelmi miniszter, hogy a közbiztonsági szo1:gálat megfelJelő voltánaij{: 'e1ső feltélelle az azt teljesítő közegek 'armv.alusága s mhitán ennek egyik lényeges bizlo· srtéka ::a.bban re}l.iJk; hogyj a csendőrlegénységet miné~ több - arra alkalr~NlIS -, je1:entkezőből lehessen Ildválasztani, a javaSlva:t ,főewe az, hogy ezen szolgá:1a:tba v3!ló iéphetés minden arra alkalmas 'egyén szá· . mám lehetőleg biztosíbtassék is. EZ'érl Ikemelt a védtörV'eny '5 a honv.édségi törvé:nyelli 11'éinielYi rendel!keziéslének módosításárM gondoskodni, nemcsll'k ft csendőrségbe való belepést illetőleg, hanem a szolgáJI!a:1i .idő 'Ueldnbetében biztosítani {)ozon előnyt, 110gy azoknak összes szolgálati i~ejébö}:, " akik' önlkéntesen liépnek be akár a kö~ös hadsereg, '·akár a honvédség ,kJáte1ékléből s abban: leg1l!lAbb négy évLg szol7 gáhlaJk, ft bonvé4ségnél :töltendő kiéL év e'Jtengedtctik s 'ilyenek két evve~ előbb, mint különben et volnának bocsá~anq.ók, végIegesen el· bocsátba!tn..'\!k il1 hadi kö~elekből'. Ezen célelér,eSlét !frkarja a javasla:t előmozdítani,' midőn a 4.: §..!ban a '5zolgátati kötelezettségre vonalkozó1ag azon előnyt Illlondjlll' ki, hogy,:a. hadseregbőr, illetve annll'lc pöttartalJékából és ou honVJéd:ségböll önként ibeU.épet~ csendőrök, a cs'endőrs~"'Ilé~ teljeSítendő' szolgálati idejükre nézve, az időnk>énti tfeg.yvergy3!korla1fok és' e'l~enőrZ'ési szemlék s á~Ufrlába'l1l a :tényleges szol· gá1atra vató behIvásll'iól felJ iVallnn:k m~n!tve lés mozgósítás esetében is a' cseadőrségnél hagy;.fl!tllak meg. Ez az utdliSó dr,edvezmény kÜ>lönösen la!zért birt ;nagYi horderővel, mert e2Jen törv'ényes' ;intéz.k~dés Uúányáhfrn, mozgósítás es1etében a csendőrJIegénység egyrésze la hadsereg; vltgy hanvédséghez hiva:tott volna be, min€lk folytá,n la ,rendes közbiztonsági szol'gá1a!t 11em lett ~o~na ikel1lően tcljesíthető~ holott .-: mint azt a következmények f.enyesen igazolták - épen a mozgósítáts idején lVrUl 'sakkru1 Il1öbb és fon. tos.abb teendője '3: :közbiztonsági köz,egeknek. Ezen törV'ényjavaslat az országgymés képviselőházának 1881. évi jmnuár 19-én tartott 332. országos üTés.él1 vétetett részletes tárgyll'l,ús alá. A lörv'ényJU'\~aslat eIőadója ifj. gróf Ráday Gedeon képviselő volt.. kinek rövid besz,éde után egy]e:dü>li Irány,i DánieL klépViiselő szólt a lárg)'lhoz, ,Ik~nek f.elszóla:.l:úsa után oa. javaslat eredeti s,zün~g:ében vállO2':atlanul -e1fogadlatott.
a
az
3ű
'(
Számtanácsos és számvivŐtisz.t diszöltözetben
A .!lörvényjava:slla6 1881. .évi február H-én a IktiTály által 5zentesUbetvén, . mint lllZ ·1881. lévi II. !törvénycikk l'ioroztatotti az országos törvénytárba. Mint fentebb emUl1t:etebt, a csendórségh'ez fellvéte~rc je1entkezőknek három év1 cSlcndőrségi lS·zolgálla:tra 'keH mdgukat l{őLe lez·n1ök. A megfelelően; befejezett egy évi szoFgóiLat után 'Ill! felvett egyén la csendőrkerületi parancsnok áMru] acs:endőrs'éghez V'égleg áL. vBtetik. Olyan legytének, Uák oa csendőrségn,él már szolgáUak és önként k.i~'éptek vagy nyugdijazlattafk, de azután' rSIIrét felivétC'tnek, próbaszolgáITaot alá többé nem vonatook'. A csendőrségi legénységi áJloonányba vwó feLvételhez; megkivántatik, hogy az rJllJető a) magyar 110nos il!egyen; b) feddheU'cn erkőllCjsi tlnagavis~et :és megfe]elő szellemi képesség melleJlt, tiszt.ességes, iJledcmes.es ~UlLonás maga'tartássaJ birjOU1; e) 20 évnél iJfÜahb és 40 évnél idősebb ne alCgyen; d) nöUlen vagy· gyermelmél,killiözvegy l«;,égbőI óh8Jjtan,ak il. csendőrséghez ÖiDJként heDép ni , a:tyjuk valS'Yi törvénYí~s gy;runjuk beleegy.ezését tartoznak bemutatni.
.I \
., .,t "
1882. évi X. t.-C. a magyar királyi csendőrség álta.l a törvénylwt6.~á[Jl joggal felruházott városol, kül-és belterületén való teljesítendókről. "
;
A magyar királyi cSiCndőrsé~e :vonatllwzó .következő törvénycikk az 1882. évÍ' X. törvényciklk, .mely 1882. évi ápriliS' tbó 15..ién nyert sumtesítést s .lUl1lely: ,[l! magy'ar adnHyi osendőrség ál1t::cl! a törvényha,lósági joggal felruházott vár,osok kül'- és be~terü1etéI1J ·t.elj:esí'tendő közbiztonsági szcJllgáJJoat ellM.ta:sa tárgyában dntézkediik'. . Ennek 1.' § szerint a törvényhatósági jo-ggal felruházott városQ k . úgy; be'L- mint küHerül'etén: .aJ csendőrség rendes szolgálatot nem :teljesít. A 2. § szerint ily! teriiJ.eteklen 'áJtlhatO'I'va, a tettenért törvény táthágók irányában ISzciJgáL'tti utasítása éibeil'mében jal' el! aJ szolgállatot teljesiltő csendőr, - lll! letartóztatott ,!,!gy;éneket azonba'll: ajZ illető -vár,os rendőr.i: Ihatóságának adja át. . A 3. § szerint olyan esetekben, midőn a' csend,' rend és 'közbitton" \Ság az iL1Jet:ö V1lÍrosi rendór.s,ég á'JIlal fenn iIllffin tarlnalfó, a városa (hattóság a csendőrség segédkezését igénybevenni jogosult ,'. A 4. § núnt az előbbi §~nalk mintegy kiegészítője, a belügyminisrlert felha'l1al'mazza, hogy mind oly3.'ll esetekben, midőn egy-es 'börvényható37
.J
,', sági .városok, amelyek !ll!Z országa~on reszében f.ekszenek, melyben a csendőrség. már rendezve V.llJlll s a rendőri teendők Viégrehajtását a csendőrség ,álLta! JtiV'lÍnnáÍt teiljcsfteni illetve eszközöltelni, az: ezen szolgiihlt után az mető város á!1tal megtérítendő ,kÖilLségekre nézve azzal sZ'eTZŐ désre léphet, mely - létrejött - sZ'erződés azonbu'Il az -á!llamra nézve aklI~or vállik :köteIezővé, ha azdklból cl'edÓ. kiJadásoknU'k és ibevéte.le1i'nek belügyminiszleri költségvetésbe 'történt felvétele iránt a törvényhozá~ már határozott.
1893. éui XXXVI. t.-c. a csendórtiszli állomány kiegészíl;éseről .. ''A csendőr tiszti á'llomál~ kiegészíléséről szóló 1893. évi XXXVI. t.-c. szentesítést 1893. évi decelllher hó 23-án nyert. A tiszti létszám kiegészítése módjáu1t elsősorba,n a csendőrségi teslülelből vató fokozatos eióléptetést je1'ÖIi meg; Itovábbá olyan - a szolgálatban kipróbált, jói] minősített és megfelelő általános műveltséggel biró - ,altisztek e1ő léptetését, ldk' a honvédliszti viz'sgát si1\l~'rrel leleliték 5 ennek. alapJün II honvéd:elmÍminiszler által csendőrhadapródokká neveztettek ki, yégiil ru véderőr61 '.száló törvény aly él;lelrilü ill1ódiosí!l:á:sávl~l iHetvc 1\..iegészí:~&s'evel, 'JiogJ fi közös liwdsereg lés il. hon~éc1Ség á!llományából önként jelenik'ező tisztek (hadnuIB-yok), úgyszin\én ;lényleges tisztel\. és hadapródok lénylleges szolgálatra a csendőrséghez álvéletnek. A csendőrtiszli állomány Ikiegészítése >ezen törvény szellemében tÖI1~éniki, ;idomulYa ,természetszerűleg a :I1l11adó ikor, visz'onYaJi~loZ, 111elyek!1e vonatkozó IlOnvéddimi miniszteril rende~elek esetről-esetre közhirré ,tétetnek.
1903. évi VII.
:<
t.~c.
három új
csendőrkerü[et
fe.lállításáról.
A ma!g)1'ar 'királyi csendőrség fejlődésérrek újabh 'határkövét képezi 'az 1903. éVii VII. It.-<;., :mely 1903. ,évi D1'árcius hó li-én 'nyert szenlcsHést s. amely l1árom új osendörkeriill'et J'elá:II1íLás'ai tárgyában inlé7.kedjk. Az öt §-ból álló törvénycikk 1. §-a szerint az 1881. évi III. t.-c. alapján ILel'vezett magyar .1drfrJyi csendőrség felügyeleti terÜilet'e az idé- ' zett törvény 2. §-ráll'ak megváHoztrutásávalkilellc cselldörkerülelre oszbtik ,be. A 2. § szerint a hat csendőrkermet székhelye változathmul marad; 1.t j~en .törvény értelmében felállítandó VII. !keriillet sZ'ékhelyéül: Brassó, .a VIII. SZÚ:Q1Ú .kerüllet~zékhelyéül: Debrecen, végi1l 'a IX. lierület székhelyéül: SzombaUlely városok jelöltettek meg. A 3. §-b-an fe>lhatalmuzást nyert a belügyminiszter, hogy II közbizt~nsági ·szdJgálat érdekeinek megfelelően az 1881. évi III.' törvény~
38
-': \',/:/;':,,7.,:I\·:h~1-~,;·. ',:~ "
·1'
~ikkQenmegáIlapílott Iterületi beosztásOlIDat·. rendeletileg
megváltoz,; t,athassa. A 4. § a ,köJ!tségvelé.s, az 5. § pedig 'a töry,ény, végrehajtfusa iránt IntélJkedik. Ennek megfelelően· a VII. 'számu csend'örikerü1letiparruncs110i!t:slÍog 1Bi'assó székhcJ.lyel HJ03. évi jll:lmár Ihó l-VIe}, a VIII. sz'áJmu -.cscndőrkerül'eti para1llcsnok,ság pedig. Debre'c~ 'székhdllyel 1907. évi m~l,jus Ihó 1-Yle1 leH felálEHva, IUÚgl a· IX. 'számu csendőrkerület fdáll(itása - pénz.ügyi szemponrtokbÓlt.- mmi fl'3Jpi'g - elodáz!Thtott.
Csendőrség állományáhól való idlépés és e,lboesájlás. IMindlkeUő'
rendeletileg van szabályozva.
csendőrség -köté1ékéhől'va1ó kiMp'és'e a ma.:gyar IkirúJlyi ~lOnvédl:isztekre nézve lfelUlálló szabá1yok szerint történik. A Jegénység elbocsáJCtulik: a) !lll próbaszolgá.J.at alatt, ;ha az ihlető Icsendőrségi ~zolgálatra nlkalmu'Sna\k In.em 'laláIJlrutJik; h) iha oly. családi 'viszonY'ok !forognak fenn, melyek '3'Z elbocsáj!.ás tekill'tetéb8.l méltány';kist érdemeEnek; e) a csendőrségi -szol{{'frlali kö'lelezetL"ég letöU{;-se uílún, ·ha. az irrletŐ
'A csendörlisZ!tekl1ck a
39
,
,.
',
·1
,
birnalk', iS va!lamely közszolgála'lIban Va'l1Ó irlkruImazás elnyerése oéljából dijta!lJan próbaszolgMa{m vagy s'zolgá!laü gyakoI1a'l.Ta boosátla
A többi: törzs- es ,főliszwk á'thelyezés.ét - a beHigyminiszlerrel -egyetérWleg - ahonvédelmi miIliszter rendeli el. A legénység áthelyezése iránt a keriiiletek 'Úlilományán belül az i1il'etékes Il,Jeriiil'eti pUfU!llICSnok, az{xtl! kivül az i1l~tékJes ikerü'l'e~i parancsnokok. \köiGS megá1llui>odás alapján intéz'kec1nek.
40
Tartalom (106. oldaltól végig) (a lapszámok a könyv oldalaira és nem a pdf oldalakra vonatkoznak!) A magyar kir. csendőrség alárendeltsége, szervi tagozása és beosztása. Központi vezetés. Tiszti és altiszti parancsnokságok. A csendőrség előljáró parancsnokságai és parancsnokai részére való különös szabályok..........................106 A magyar királyi csendőrség mellérendeltsége és viszonya a polgári és katonai hatóságokhoz. Rendeltetése, állása, szolgálati hatásköre és felügyeleti területe. A tábori csendőrség rendeltetése és szolgálata...........................................118 A magyar kiráyli csendőrség szolgálati teendői................................125 A magyar királyi csendőrség ruházata, fegyverzete és felszerelése. Elszállásolás. Élelmezés. Illetékek...............................................132 Befejezés............................................................................................140 Tartalom.............................................................................................143 Képek és mellékletek (2., 4. és 5. mellékletek hiányzanak)......................144
