l E R M E S Z E T T Ö D O M A N Y l KÖZLÖNY

This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)

M c g j e l c 11i k m in den h ó n ap tizedi kén, harmadfél nagy nyolczadrét ívnyi tartalom m al; idő n ként fametszetü á b rákkal illusztrálva.

IS. K’i l íX

lERMESZETTÖDOMANYl KÖZLÖNY. H A V IFO L Y Ó IR A T KÖZÉRDEKLŰ

"

ISM ER ETEK

TERJE SZTÉ SÉR E.

Si'RII.'S.

E folyóiratot a tár sulat tagjai az év díj fejében k apják; nem tagok részére a 30 ívből álló egész évfolyam előfiz e tési á ra 5 fo rin t.

92^ ~

füzet.

X. A CSILIAGVIZSGÁLÁS MAI FELADATAI. Miért igéz le bennünket a csillagos ég? M iért kelti bennünk az elérhetetlen hom ályos v á g y a k m yriádjait? T alán azért, m ert sa ját semmis voltunkra utal, s a v égtelenség eszméjét kelti fel; talán azért, m ert a tér és idő folyam ának m egm érhetetlen kiterjedését tárja elénk, m elynek határaihoz repülni nem bir a képzelem g}'ors rüptü szárnya, s melynek lá ttá ra a sejtelm et fára d t levertség fogja körül. A hatás, m elyet a kedélyre gyakorol, egyform a erős, s csak az általa előhozott m űködések alakúinak a kedély fejlettsége sze rint. Ott, hol az érzékekre tö rtén t beh atáso k az értelem ellenőrzé sének m egkerülésével közvetetlenül a ked ély belsejébe hatolnak, az észrevett tünem ények emberfeletti szellemekre, nálunk ha ta lm a sabb lények önakaratú cselekvéseire vitetnek vissza, s az égbolt e g y H erkules rag y o g ó fegyvereivel s ruháival, egy Castor és P ollux világító szemeivel, P haeton tündöklő szekerével népesíttetik be. Csak ott, hol a kevésbbé v a g y jobban kifejlett értelem jogait é rv é nyesíteni kezdi, a tünem ényeket lánczolatos összefüggésbe rendezi, s természetes végső okokra visszavinni igyekszik, csak ott születhetik meg a tudomány. A csillagos ég ama tisztán k e d é ly t érdeklő b e h a tása a k k o r kezdődik, midőn felfogására a kedély eléggé kifejlődött, eme másik értelmi a rendszeres gondolkodás első felléptével. Ezért van az, hogy a csillagászat minden ^népeknél egym ástól egészen függetlenül, az első művelődéssel e g y ü tt lé p e tt fel; s ezért van az, hogy az időpontot, midőn ez történt, m eghatározni alig lehet. Chinában példáúl időszám ításunk előtt több mint 2200 évvel a csillagászatot m ár tudom ányilag kezelték. Az ak k o rtá jt élt Yao császár (meghalt állítólag 118 éves korában) s fia Chun m ár k ü lönbséget tesznek az álló csillagok és bolygók között, m ely u tó b biakból mind a 7 szabadszemmel lá th a tó t ismerik. M ár e tén y m aga Természettudományi Közlöny. IX. kötet. 1877.

9 V2


HÖÍ.TSY

PÁL

elegendőleg m eggyőzhet a felől, ho g y a csillagok helyzetét valam i módon m eghatározták, s az e korból fenm aradt iratok e g y tubusról (üres csőről) is tesznek említést, m ely órakészlet által m ozgásba hozva, a csillagok m enetét követé, s kisebb épületekről, m elyek finom hegyb e végződő tetővel a birodalom nagyobb városaiban á llítta tta k fel, s a N ap és az álló csillagok horizont feletti m agassá g á n a k m eghatározására szolgáltak eszközül. Első kísérletek a mi meridián- s aequatorialis eszközeink m egvalósításához. H o g y e kísérletek nem iijoncz já ra tla n ság g a l v ite tte k végbe, arról eléggé tanúskodnak a tények, hogy 2155-ben K r. e. H i és Ho csillagászok a következendő napfogyatkozást előre m egjósolták (1. G a u b il: H istoire de Tastronomie chinoise), hogy különbséget te tte k a csillagidő és napidő között. A mint t. i. a Föld a Nap körül egy év a la tt pályáját egyszer megfutja, ez által a n a p ra nézve előbbi helyzetébe ér, a nélkül hogy e végből tengelye körül kellene m egfordúlnia. E nnek folytán a Nap egy év a la tt épen e g y szer jön kevesebbszer valam ely hely délkörébe, mint az álló csilla gok, m elyekre nézve a F öld nem változtatta helyzetét. Ezt az egy n apot az évnek 365 napja között egyenlően osztva szét, körülbelül 4 perez jön egy-egyre ; s csillagnapnak nevezvén azt az időt, mely eltelik ugyanazon csillag valam ely hely délkörében való k é t m eg jelenése között, ellenben valódi napnak, mig ez a n ap ra nézve t ö r ténik meg, úgy amaz 4 perczczel lesz körülbelül rövidebb mint emez. Az a körülm ény, hogy a kettő közötti kis különbséget észre vették, m eg az, hogy í i z évet télen a solstitium alkalm ával kezdték számítani, világos tanúság arról, hogy a chinaiak m egfigyeléseinek valódi tudom ányos é rté k tulajdonítandó, s hogy ők a m egfigyelése k e t elméleti com binátiók alapjává tenni is é rtették . Chinától délnek a G anges vidékein csak annyival kezdett a csillagászat később k o rban felvirágzani, a mennyiben m aga az indus művelődés a chinai m ögött időben h á tra marad. A védáknak hét régiói, m elyek szerint a kősziklák felett a felhők, azok felett a csilla go k következnek egy ro p p an t hegynek különböző m agasságú részei gyanánt, mig fent a nekünk lá th a ta tla n h e g y ormán a Nap tü n d ö köl, s más egyéb ily esek: a vallási felfogás okok után nem k u tató közvetetlenségére m utatnak u g y a n , de mindam ellett m ár 1442 évvel időszámlálásunk előtt n a p tá r készítéshez szükséges feljegy zéseket lelünk, s az első indus csillagász P a ra sa re sem sokkal később élt. Chaldaea, Syria, B abylon népeinek emlékei e g y a rá n t tanúsá g o t tesznek a csillagászat iránti é rd e k lő d é srő l; E gyiptom ban az ekliptika irá n y á t az égen m eglehetős pontosan ism erték, s D enderah


A CSILLAG VIZSGÁLÁS MAI FELADATAI.

139

mellett egy tem plom falán m áig látható freskó az állatövi kört ábrázolja. Innét E gyiptom ból jö tt á t e tudom ány — mint látszik egészen kész alakban — G örögországba, s a 7 bölcs egyike, a milétosi Thales, m ár 640-ben K r. e. megjósolja a bekövetkezendő napfogyatkozást.* H anem utána, úgy látszik, hanyatlásnak indúlt egy ideig e tudom ány; P y th a g o ra s csak költői ábrándjainak k e re se tt a csillagokban reális alapot, s a b o lygóknak a skála különféle h a n g jait tulajdonítá, m elyekkel a sphaerák harm óniájában részt vesznek. Más, ki a csillagászattal tüzetesen foglalkoznék, csak 150 körül tű n t fel K r. e. A Ptolom aeusok ez időtájt állították fel A lexandriában az első csillagásztornyot, az első oly intézetet, m ely a csillagok vizsgálásához szükséges szerek felállítására s m ag á ra a vizsgálásra terül volt szolgálandó. E csillagvizsgáló intézet egyik elsőrendű tanítványa H ipparchos, ki az első csillag-katalógust szerkeszté s abba 1022 nagyobbrendü csillagot jegyzett fel (128 K r. e.), e g y m á s tanítványa pedig Sosigenes, ki Julius Caesar pa ra n c sá ra az egyip tom iaktól m aradt 365 napból álló évet a k k é n t javítá meg, hogy minden 4 évre egy 366 napból álló szökőév következzék. Mind eme korig, mely ez utolsó ténynyel úgyszólván te tő pontját érte el, a csillagászat egyedüli czélja a lehető pontos idő m eghatározásban s a n a p tá r készítésben állott. Az átalános felfogás szerint a Föld te k in te te tt a mindenség középpontjáúl, m ely körül a csillagok egyenletes mozgásban végzik naponként útjokat. A Nap és Hold a többieknél nagyobb, fényesebb égi testek, m elyeknek mozgása a rendes földkörüli mozgásból s egy a rra m erőlegesből van összetéve. De m ég h á tra voltak az ismeretes és szabad szemmel látható bolygók pályái ! Apollonius m egkísértette ezeket három szo ros mozgás-összetétel segítségével m egoldani, hanem a számítás eredm ényei m ég az elég g é v a sta g hibákban szenvedő m egfigyelé seknek sem felelhettek meg, s a csillagászat egy oly problém a előtt lá tta m agát, m elyen sikeresen keresztül hatolni nem vala képes. A tudom ány átalános p a n g á sa következett, a csillagászat fej lődésének hullám vonala az a ra b A lm agestben legalsóbb pontjáig sülyedt le, mígnem a X V . század legvégén ismét egyensúlyi hely zetébe tér, m ég m ielőtt a többi tudom ányok m e g ü lh e tté k volna feltám adásuk új ünnepét. K opernikus (1472— 1543), a kis lengyel város Thorn egy szerény igényű csizmadiájának fia, ott kezdé m eg a * Vele történt, hogy sétája közben a csillagokat vizsgálván, egy pocsolyába zuhant. Vén szolgálója jól kinevette, m ert az égieket tudni sóvárog, s azt sem látja, mi van a lába alatt. „A töm egu — jegyzi meg erre H egel, (Geschichte dér Philosophie) —- „röhög az ilyeneken, mert egyátalái} képtelen levéli a posványból kiem elkedni, biztos, hogy abba belé nem eshetik,“

q Vo*


140

HOITSY P i L

tovahaladást, hol Apollonius több mint másfélezer év előtt m egálla podott. A bolygók m ozgásának ké rd é sé t veté fel, s a rra a m eg győződésre jött, hogy az részben, a többi álló csillagoké pedig egészben csak látszólagos, hogy a Nap m aga is áll, ellenben a Föld szintoly bolygó, mely a Nap körül mozog. Ezzel ki vala jelölve az irány, m elyet a csillagászatnak k ö vetnie kellett, hogy a m egfigyelt tünem ényeket m egm agyarázni képes legyen. M aga K o p ern ik u s három féle m ozgást tulajdonított F öldünknek, e gyet saját tengelye körül, egyet pályájában a Nap körül, s egyet mely ten g ely én ek a pályasíkjához való v áltoztatásában áll, s a n y á r és tél közti különbségeket okozza. A lendület, m elyet ez által a csillagászat nyert, oly hatalm as volt, de egyszersmind az eddigi nézetekkel oly an n y ira ellenkező, hogy — mint a vakonszületettnek, midőn szeméről a hályogot eltávolítják — m egkellett előbb szokni a világosságot, s minden kétségen felül helyezni a felállított tételt, mielőtt a to v áb b h a la d ásra gondolni is lehetett. A feladat m egoldása harm adfél századig nyújtott tenni v a l ó t ; főbb vonásaiban K e p le rn e k és N ew tonnak köszöni létrejöttét, míg a részletek kifej tésében ezrek összm unkálódására vala szükség. K e p le r & Földnek K o p ern ik u s által tulajdonított mozgások közül elvetette a harm adikat, kim utatván, hogy a Föld tengelye pályasíkjával állandó szöget képez, s hogy a Föld m eg a bolygók a N ap körül tojásdad (ellipsis-alakú) vonalakban mozognak, mely ellipsisek egyik gyújtópontja közös, s a Nap középpontja által képeztetik. K im u ta tá egyszersmind a törvényt, mely szerint e mozgás s az ellipsis-mozgás e g y á ta láb a n végbe megy. New ton egy n a g y lépéssel halad t e lő b b r e ; kereste az okot, az erőt, mely előidézi, hogy a b olygók m e g ta rtsá k elliptikus m ozgásaikat, s mely nem engedi, hogy bizonyos határokon túl a Naphoz közeledjenek vagy attól eltávolodjanak; s ezt az erőt a gravitatióban, a töm egek k ö l csönös vonzódásában találta fel. H á tra m aradt a részletezés. Óhajtandó volt, hogy az egy e g é szet képező naprendszer egyes tagjai pontosabban m egism ertesse nek, hog y számítások alapján m eghatároztassék a bolygók alakja, nagysága, pályája, úgyszintén a hozzájok tartozó holdaké. Oly fel adat, m elynek csak pontos eszközökkel, s megfelelő kapcsolatos m egfigyelésekkel lehet eleget tenni. Az elsőbbik feltételt a távcsö vek feltalálása és tökéletesítése adta meg, az utóbbit lehető sok csillagász-torony szervezése. M ár a Galilei által összeállított első távcső Ju p ite r bolygóinak felfedezésére vezetett. C sakham ar be k e l lett azonban látni, hogy ennek feladata nem annyira új tá rg y a k keresésében, mint a szabad szemmel is láth ató k n ak lehető pontos


A CSILLAG VIZSGÁLÁS MAI F EL A D A TA I.

141

fixirozásában, helyhatározóinak szabatos m egállapításában áll.* Ez okozta, hogy a legtöbb csillagásztorony az úgynevezett „circulus m uralisa-sal lá tta el magát, m elyeknek régi példányait itt-ott máig is láthatni, s m elyeknek a mai meridián-eszközök csak finomabb, czélszerübb kiadásai g y a n á n t tekinthetők. Egyszerűen a falba épí te tt hosszabb eszközök voltak ezek, egy a csillag horizont feletti m ag a ssá g án a k m eghatározására szolgáló körrel ellátva, s rendsze rint csekélyebb nagyítású lencsékkel. A közönség legnagyobb része azon balvélem ényt táplálja, hogy a csillagászati távcsövek az álló csillagokat is nag y ítv a m utatják a szemlélőnek. Ez egészen hamis felfogás. Az álló csillagok oly nag y távolságban vannak tőlünk, hogy a legtökéletesebb eszközökön nézve sem látszanak n a g y o b b a k n ak , sőt a m ennyiben csillám lásukat elveszítik még talán kisebbeknek. H anem igenis lá th a tó k k á teszik az igen homályos, szabad szemmel észre nem vehető égi testeket, s m egnagyobbítva m utatják a b olygók korongját. A csillagászat másik feladata egész a múlt század végéig, mint már említettük, abban állott, hogy lehető sok kapcsolatos m egfigye lés tétessék, azaz hogy a bolygók, a N ap és H old a F öldnek k ét különböző, de egym ástól ism ert távolságra fekvő helyeiről egy ugyanazon időben észleltessenek. í g y kapni m eg az úgynevezett parallaxist, vagyis azt a szöget, mely a la tt az illető bolygóról föl dünk ama részét látni lehetne, mely a k é t észlelő hely között fek szik. E p arallaxis ism eretére okvetetlen szükségünk van, midőn az illető égi test n a g y ság á t, s a Földtől való táv o lsá g át szándékunk m eghatározni. A kitűzött czélt elérni csak az által lehetett, ha le hetőleg sok s egym ástól lehetőleg távol fekvő helyeken tö rté n te k a megfigyelések. M ár az E urópa különböző országaiban fekvő csil lagász-tornyok sem m utatkoztak elégségeseknek, s az angol korm ány a Jórem ény fokán állíto tt fel egyet, m ely leginkább a H old vizsg á lá sá ra szorítkozott. Részint hogy a k é t észlelő hely közti távolság pontosan m eg m érethessék, részint pedig hogy a F öldnek mint egyik boly g ó n ak alakja pontosan m eghatároztassék, F öldünk m éreteit is tanúlmányozás tá rg y á v á tették. Ez csak fokm éréssel volt elérhető, m elyet m ár a nevezetes vita is szükségessé tett, mely a New ton tanait védő angol (ki a Földet sphaeroidnek állította) s a Cassini m éréseire t á maszkodó franczia tudósok között majdnem félszázadig ta rto tt. A ké rd é s végleges eldöntésére a franczia akadém ia k ét bizottságot kü ld ö tt ki, egyet M aupertuisvel élén L applandba (Clairaut, Camus és Lem onnier tagokkal), a m ásikat B ouguére vezetése a la tt (Lacondamine és Godinnal) P eruba. A m érés eredm énye az angoloknak


142

HOITSY PÁL

ad o tt igazat, kitűnt, hogy a délkör egy fokának hossza P e ru b an 56753, L ap p lan d b an pedig 57422 toise (öl), s hogy így a Föld m indkét sarkán be van horpadva, mely behorpadás az egésznek V17 8 részét teszi. Mindezekhez egy újabb, a csillagászathoz szorosan nem ta r tozó, de annál n a g y o b b g y a k o rla ti fontosságú feladat járúlt, midőn a mind szélesebb k ö rben mozogni kezdő hajózásnak k e lle tt érdekeit előmozdítani. Tudvalevő hogy sík tengeren a haladási irány és sebesség csak közelítőleg határo zh ató k meg, s hogy teljes tájéko z ottság csak csillagászati meg'figyelések alapján szerezhető, ha a kérdéses helynek földrajzi szélessége s hossza h atároztatik meg. M inthogy pedig útközben, a hajó folytonos haladása m ellett, e g y ik fő feladat a m egfigyelést minél h am arabb vinni véghez, szükségessé vált m indent oly módon rendezni be, hogy ez lehető legyen. Szük ségessé vált különösen egyes elsöbbrendü álló csillagoknak pontos m eghatározásait adni, s az időmeghatározáshoz szükséges Nap és Hold helyzetét napról na p ra összeállítani. A csillagászatnak eg*észen a múlt század végéig ezek voltak kizárólagos feladatai ; mindezeket azon bein csak megközelítőleg é rh e tté k el, s pontos keresztülvitelök csak a legújabb k o rnak jutott, midőn az em lített feladatok mellé még egy új is járúlt. Ö sszeha sonlítva ugyanis az álló csillagokon különböző időben te tt m egfigye léseket, azok között bizonyos kisebb különbségek voltak észrevehetők. A m últ század végéig te tt észlelések nem érték el ugyan semmikép a pontosság netovábbját, de m ár régibb idő óta mellőzni, illetőleg pedig szám ításba vonni kezdék a kisebb zavaró befolyásokat, mik a megfigyelő helytől és eszköztől függtek. Ticho B rahe (született 1546, Dániában) a fénytörés okozta rendellenességeket igyekezett kikerülni, a nürnbergi M ayer pedig az eszközöknek, és ezek felállítá sának hibáit hozta az egyes csillagokra nézve számításba. A múlt század végén G reenw ichben B radley által te tt m egfigyelések mind eme tényezők tek in tetb e vétele által oly pontosságot értek el, hogy a köztük s Besselnek e század elején K ö n ig sb e rg b e n te tt vizsgá latai között m utatkozó nevezetesebb különbségeket nem le h e te tt sem a véletlennek, sem a megfigyelő hibáinak tulajdonítani. Fel kellett tételezni, hogy a Föld a K e p le r törvényei értelm ében neki tulajdonított mozgásokon kívül még m ásnem üeket is végez, de a m e lyek oly csekélyek, hog*y kisebb időközökben alig vehetők észre, Midőn azonban a B rahe által készített csillagkatalógus m ég nagyobb e ltéréseket m utatott az ezen század elején te tt positiv m eg h a tá ro zásoktól, ezen feltétel jogos voltq, felett nőm leh etett többé kéte]-



kedni, s csak arról lehetett szó, hogy ezen kisebb m ozgásnak nagysága, iránya s term észete kipuhatoltassék. Ezt Bessel „Fundam enta A stronom iaeu czímü m üvében vitte keresztül. A la p u l az ő és B radley megfigyelései között m utatkozó m egfigyeléseket vévé fel, s azon eredm ényre jutott, hogy a F öldnek m ég k é t m ásnem ű mozgást kell tulajdonítanunk, az úgynevezett luni-solar-praecessiót és a luni-solar-nutatiót. M indkettő az á lta l jön létre, hogy Földünkre vonzást nem csupán a Nap, de a H old és a bolygók is g y ak o ro ln ak . Az előbb nevezett mozgás abban ny i latkozik, hogy az ekliptika és aeq u ato r közti átm etszési pont éven k é n t változik, emez utóbbi mozgás pedig a Föld ten g ely én ek p á ly a síkjához való napo n k én ti változásában áll. Bessel m indkét mozgás n a g y ság á n a k érté k e it a g y a k o rla ti m egfigyelések alapján álla p íto tta meg, de m inthogy ezen m egfigye lések egyrészt nem b írta k a kellő pontossággal, m ásrészt m eg nem tö rté n te k oly n a g y számban mint az kívánatossá vált azon k ö rü l m ény folytán, hogy ci n a g y o b b időközökben te tt m egfigyelések közötti különbségek m ég a csillagok saját mozgása által is aíficiálva v o lta k : az eredm ény is, m elyre jutott, inkább csak első, noha igen pontos közelítésnek vala tekinthető. T ovább azonban ezen irány felé egy ideig menni nem lehetett, hanem m iután a földön m u ta t kozó term észettörvények, különösen J)edig a töm egek egym ásközti vonzása az égi testekre is a leg n a g y o b b sikerrel alk alm aztatott, m eglőn kísérelve ezen kérdésnek más, tisztán elméleti oldalról való megközelítése, valam int a többi naprendszerünkhöz tartozó b o ly g ó k ra való kiterjesztése. Emez igyekvést eg y új bolygónak, a Neptun n ak felfedezése koronázta. Az elm élet tovább m ent; planetáris rendszerünk egyensúlyából kiindúlva, egy n a g yobb töm egnek léte zését követeié, m elyet nem soká töredékeiben, az úgynevezett k i sebb boly g ó k (pkinetoidok) alakjában sikerült is felfedezni. Ily bolygók közül múlt szeptem berben fedeztetett fel a 169-ik. Mind eme tén y e k a le g n a g y o b b kényszerűség összefüggésében követék egym ást, nem csak ezen, de más oldal felé is. A Bessel-féle felfedezések lehető pontos és sok m egfigyelések téte lé re szolgálnak ösztönül, a kisebb bolygók felfedezése pedig erős n ag y ítá ssa l biró messzelátócsövek felállítását tevék szükségessé. Uj, az eddigieknél czélszerübben berendezett csillagvizsgálókra vala szükség, s a legle g tö b b európai csillagvizsgáló, m ely a tudom ány előrevitelében m ag á n a k valam ely osztályrészt követelhet, eme szükségérzetnek köszönheti vagy létrejöttét, vagy újjá alakítását. M aga a m últ csilla gásztornyok legnevezetesebb eszköze: a délkörben felá llíto ttp a ssa g ekészülék (M ittags-Fernrohr, vagy Meridian-Kreis) egy nevezetes


144

HOITSY

PÁL

átalánosításon m ent keresztül, midőn a rajta te tt észlelések reduktiójánál annak hibáit nem az észlelési hely horizontjához, hanem a m indenkor állandó aequatorhoz kezdték viszonyítani. Azonfelül az úgynevezett aequatorialis eszközök kezdettek nagyobb számban felállíttatni, m elyeknek forgási ten g ely e a földtengelyre merőleges. Ezen utóbbi eszközök voltak egyszersmind a kisebb bolygók észle lésére szolgálandók, s azért az igen hom ályos tá r g y a k szemlélhetése czéljából erős n agyítással biró lencsékkel szereltettek fel. Mint ilyenekül m egem líthetők a dorpáti és berlini, m ár e század negyedik évtizedében; m indkettő g"-nyi átm érőjű tárgylencsével, a Fraunhofer-féle müncheni gyárból. Eme hatalm as eszközök b irto k á b an a csillagászat nem csak jel zett feladatainak m egoldásában h ala d h a to tt előre, hanem új m eg oldandó kérdésekre is b u k k a n t. Az erős nag y ítású refractorok, s a H erschel által összeállított reflector (amott üveglencse, emitt parabolikus tü k ö r hozza létre a fénygyüjtést) m élyebb pillantást engedtek vetni a világm indenségbe. Sok kosmikus ködöt apróbb csillagokból állónak m u ta tta k ki, sok fényes csillagról kitűnt, hogy k é t kisebből áll, m elyek kisebb nagyítás m ellett — rendkívül kis szöglet a la tt állván egymáshoz — szem ünkre nézve egybe olvad nak. A rendkívül finom eszközök m egengedték, hogy eme úgyneve zett kettő s csillagok egym ásra való helyzete m eghatároztassék, s csakham ar kitűnt, hogy ez változó. A te tt számítások alapján ki leh e te tt m utatni azt is, hogy ezen égi testek a Nap és b olygók viszonyában álla nak egymáshoz, s egym ás körül m eghatározható p á ly á k a t futnak be. Ez újból az álló csillagok felé fordította a figyelmet, s azt okozta, hogy nem csak a kettős csillagok észleléseire fo rd ítta to tt nagyobb gond, hanem többen azon k é rd é st v e te tté k fel, nem le hetne-e az álló csillagok közül többekre ilynem ü viszonyt felfedezni, nem tekinthetők-e az álló csillagok eg y á ta láb a n N apoknak, m elyek nek távola Földünktől oly nagy, hogy kisebb s hom ályosabb b oly góik általunk közönséges eszközökkel észre nem vehetők. K e v é s positiv tény hozható u g y a n fel, mely eme feltevés k étségtelensége m ellett bizonyságúl lenne szolgálandó, hanem az álló csillagokra nézve újból kisebb rendű mozgások figyeltettek még, sokkal cseké lyebbek, sem ho g y azokat további szám ítások alapjáúl elfogadni lehető lenne. Eme mozgások kettős term észetűek, egyrészt egész szabálytalanok, minden csillagra nézve m ásként m utatkozók, s F ö l dünknek semminemű mozgása által ki nem m agyarázhatók, s azért az álló csillagok saját m ozgásának tu la jd o n ítta tn a k ; másrészt l á t szólagosak, s az által erednek, hog y N apunk, a hozzája tartozó bolygó-rendszerrel együtt, m aga is mozog.



H5

A csillagászat ezzel egy új feladat előtt lá tta m agát, m ely eme mozgás további m eghatározásában állott. Ez azonban m ostanig m egoldatlanúl m aradt, s igen n a g y valószínűséggel lehet mondani, hogy a további számítások alapjáúl szolgálandó m egfigyelések között nehány századnak kell elmúlnia, h o g y kívánt eredm ényre vezet hessen, kivévén, ha a mostani eszközök és m ódok másokkal, náluknál sokszorta h ath ató sab b ak k al lesznek fÖlcserélhetők. E ddig csak körülbelől lehetett megjelölni az irányt, m ely felé eme mozgás ta r t (X Herculis), de sem annak sebességéről, sem középpontjáról (noha némelyek, erősebb képzelő tehetséggel, mint óvatossággal felruházva, ezt a Pleiadokba szeretnék áttenni) m ég csak hozzávetőleg sem szólhatunk. Ez em lített feladatokhoz legújabb időben eg y további is járúlt, az égi testek physikai tulajdonainak és viszonyainak kutatása. M ár előbb észlelés tá rg y á v á té te te tt a N ap korongja, s a rajta időközön k é n t kisebb és n a g y o b b számban m utatkozó foltok a leg n a g y o b b m értékben felkelték az érdeklődést, mégis anélkül h o g y lényegökről, előfordulásuk m ódozatairól valami b eh ató b b m egállapítható le tt volna. A 60-as évek legelején e g y fiatal, alig 30 éves heidelbergi tanár, új eszközt szolgáltatott a tudom ány kezére, új szárn y ak at kölcsönzött az emberi szellemnek, m elyek azt a m indenség le g tá volabb tájai felé elröpítik. K irchhoff m egállapítá a színkép-elem zést. Azon sötét vonalak, m elyek a N a p n a k s azon színesek, m elyek az izzó testeknek üveg prism ákon keresztül b o csáto tt k ép éb en m ár előbb észleltettek, a rra indították, h o g y azoknak azonosságát kide rítendő észleléseket tegyen. Az eredm ény a lehető legszerencsésebb vala. K itűnt, hogy eme világos vonalak bizonyos feltételek m ellett sötétekké válhatnak, s hogy helyök, m elyet a színképen belől e lfo g lalnak, azon a n y a g vegytani sajátságaival áll szoros összeköttetés ben, mely a fényforrást képezi, s mely izzó állap o tb an van. Viszont eme vonalak elosztódásából és helyzetéből visszafelé is lehet k ö v e t keztetni, h o g y a fény milyen v e g y ta n i összetételű anyagokból löv e lte te te tt ki. Ez által igen egyszerűvé v ált nem csak a N ap n ak és e g y á ta lán az égi testek nek alkotó elem eit m eghatározhatni, hanem, különösen a N apra nézve, kipuhatolni azon viszonyokat is, m elyek között ezen elem ek találtatnak. K itűnt, ho g y a világm indenség minden észlelt testei azon anyag o k b ó l van n ak összetéve mint Földünk, s csak igen kevés olynemü vonalat le h e te tt felfedezni, m elyek eddig egy földi elem színképében sem v o ltak észrevehetők. Mégis, bizonyos k ülönb ségek m utatkoztak az egyes csillagok színképei között, m elyek három egym ástól elütő csoportba foglalhatók, s három különböző anyagTermészettudományi Közlöny. IX. kötet. 1877.

IO


í4ö

HOITSY

PÁL

rendszernek létezését engedik sejteni. U gyancsak a színkép-elemzés útján sikerült m eghatározni némely álló csillag hozzánk való kö z e ledésének, vagy tőlünk való távolodásának nagyságát, s a N apnak physikai alkatát, tulajdonait. ím e ezen pontig ju to tt körülbelül mai napig a csillagászat. A előbbeniek, hol szoros kapcsolatban, egym ástól alig elválaszthatóan tűnik fel a csillagászat kifejlődésének története, s a feladatok, m elyek m egoldására az m indenkor törekedett, tanúbi z onyságot tesznek a m ellett is, ho g y a csillagászat nem a bizony talan k ap k o d ás tana, felfedezéseit csak le g ritk á b b esetekben köszön heti a véletlennek, s hogy folyton határozott czélok szem e lő tt tartásá v a l fejlődött n a g y g y á , hatalm assá. E czélok m indenkor önkényt keletkeztek, a mint egy előbbenit elértek. Csak újabban, midőn a haladás kissé roham osabb volt mint a megelőző időszakok ban, s midőn egyszersm ind a tudom ányos k u tatá s látóköre egyátalában kiszélesedett, oszoltak szét íi csillagászat feladatai több ágakba. H árom csoportba foglalhatjuk mind eme feladíitokat össze, m e lyek a következők: i. A naprendszerünkhöz tartozó összes égi testek egymásközötti viszonyának m egállapítása. I tt a rá n y la g legkevesebb a tenni való. A N apra, a H oldra s bo ly g ó k ra vonatkozó ism ereteink majdnem mind elérik s kivétel nélkül m egközelítik ama pontosságot, m elyet megfigyelési mód szereink m ellett elérni, s az elméleti eredm ényeknél ellenőrizni lehet. Csupán a kis bolygók adnak nevezetesebb tennivalót. E g y ré sz t ugyanis m ég igen számos oly égi testnek kell léteznie, m elyeket ezideig felfedezni nem sikerült, igen számos olyannak, m elyek láth a tó v á tételére a m ostanig létrehozott leg n ag y o b b nagyítás sem elégséges; másrészt pedig az eddig felfedezettek közül is igen s o k nak nem sikerült pályáját oly pontossággal m eghatározni, mint az kívánatos lenne. Eme feladatokhoz m ég az üstökösök m egfigyelé sét is csatolhatjuk, mely azonban sokkal inkább függ a véletlentől, sem hogy a csillagászatnak önálló czélját képezhetné. A nnál neve zetesebb azonban naprendszerünknek viszonya más, a világm inden ségben levő rendszerekhez, de a mely csak ak k o r lesz m egoldható, ha a csillagászat 2-ik feladatát, az álló csillagok szorgos vizsgálatát, lehető p o n tosan végbe vivé. Csak a nagyobb időközökben tett, igen finom m egfigyelések fognak odavezethetni, h o g y az álló csillagok kicsiny m ozgásaiból az egész m ozgásra biztosan következtessünk, s m eg állapítsuk ne csak naprendszerünk, de az álló csillagok sajátos h a ladási sebességét és irá n y á t is. Eme feladattal szorosan összefügg


A CSILLAGtVIZSGÁLAS m a i f e l a d a t a i .

147

az a másik, hogy a praecessio és a nutatió értékei az eddigieknél pontosabban nyeressenek. Lehetséges, sőt nagyon valószínű, hogy eme kérdés m egoldása közben új ism ereteknek ju tu n k birtokába, hogy sok álló csillagról sikerül kimutatni, miszerint azok a napok és bolygók viszqnyában állanak egym ás között, a nélkül hogy kettős csillagok v o ln á n a k ; lehetséges, hogy égi testekre fogunk bukkanni, m elyek Földünkhöz helyzetöket érezhetőleg változtatják s szám ításba vonható parallaxissal birnak, a nélkül hog y n ap ren d szerünkhöz tartoznának. Ez esetben a csillagászat új feladattal találná m agát szemközt. A kérdés mindenesetre igen nevezetes, s u g y an azért a németországi királyi csillagászati társulat, több csillagász-torony közrem ű ködésére támaszkodva, elhatározta, hogy egy nagy, a lehető pontos észleletekre fek te te tt csilag-katalógus szerkesztessék, melybe minden égi test, mely a tizedrendűnél nagyobb, felveendő leszen. A m unka évtizedekig fog tartani, s kiegészítését csak egy-két század múlva találja meg, ha akkor ugyancsak ezen m unka hajtatván végre, az eredm ények a most nyerendőkkel összehasonlíttatnak. 3. A csillagászat feladatát képezi végül az égi testek physikai tulajdonainak vizsgálása. A módszer, mely itt biztosan czélhoz vezet, olyannyira új, hogy a ránylag csakis igen kevés esetben lehe te tt eddig alkalmazni. M agok a megfigyelés eszközei költséges vol tuknál fogva nem á llítta tta k elő oly tökéletességgel, mint az legtöbb esetben kívánatos. E tekintetben a m unka legnagyobb része a jö vendőnek m aradt fel. Az itt jelzett összes feladatok m egoldására a csillagvizsgáló intézetek vannak hivatva. M inthogy azonban e feladatok oly soknemüek, s m inthogy m agoknak a csillagvizsgáló intézeteknek re n d szerint m ég bizonyos mellékczéljaik is vannak — péld. m eteorologiai feljegyzések, órajelzések stb. — m ég a legjobban berendezett, s n a g y szem élyzettel ellátott csillagvizsgálók is rendszerint szükebb k ö rben mozognak, s a m egvalósítandó egésznek csak kisebb részeire vetik m agokat teljes erővel. E rre különben m agok a viszonyok is u ta l nak. E u ró p a 80 csillagvizsgáló intézete közül, a mely körülbelül létezik, a legtöbb nem e czélokra való tekintettel épült, m ég a k o rábbi években, s nincs úgy felszerelve, hogy tudom ányos é rté k ű észleléseket tehessen. A kisebb boly g ó k észlelése s a pontosabb physika-astronomiai m egfigyelések e rjs e b b nagyítással biró eszkö zöket igényelnek. Az álló csillagok positióinak m eghatározására elégségesek ugyan kisebb eszközök is, s e g y 6"-nyi átm érőjű len csével ellátott távcső, szép tiszta látáskör mellett, még eléggé lá th a tólag m utatja a tizedrendű csillagokat is, de midőn a m eghatározásra 10*


í 48

IÍOITSY PÁL

meg kell világítanunk az eszköz látásterét, a k k o r a kilenczedrendílek is csak fel-felcsillannak s nem könnyen h atáro zh ató k meg. Azonkívül ez utóbbi észlelésekhez az eszköznek lehető pontos elosztással biró elhajlási körrel is el kell látva lennie, s oly felállítással bírnia, mely n a gyobb rázkódásoktól, zörejtől, lehetőleg óva, élénk közleke dési utaktól, különösen pedig vasutaktól, távol fekszik. Mind eme feltételeknek igen kevés csillagvizsgáló felel meg, sok annyira cse kély m értékben, hogy helyébe újat építeni volt szükséges. íg y Berlinben e század harm adik tizedében az A kadém ia épületében levő csillagvizsgáló egészen elhagyatott, s egy más, a tudom ány igényeinek megfelelő é p ít t e t e tt ; S zt.-P étervárt a meglevő, az egyetem szükségleteinek megfelelőleg rendeztetett be, s a városon kívül Pulkow ában, egy másik állítta to tt fel; K o p e n h á g á b a n néhány év előtt az egyetem i csillagvizsgáló m eghagyásával egy új szervezte te k , kívül a városon a Nörre-Vold Gade-n. M aga a bécsi csillagvizsgáló is n a g y részben hasznavehetetlen lévén, egy új van épülőfélben. Mind eme körülm ényeknél fogva érteni lehet, hogy a legtöbb csillagvizsgáló, specifikusan azonban a ném et egyetem i csillagvizs gálók, egyéb feladatoktól eltekintve különösen az álló csillagok positióinak m eghatározásával foglalkoznak, s a m ár em lített csillag katalógus létrehozásán fáradoznak. Tőlük egészen önállólag m űködik a greenw ichi (London mellett) s washingtoni csillagvizsgáló, m ind k ettő időközönként önálló katalógusokba foglalván m egfigyelései eredm ényét. A pulkow ai csillagvizsgáló minden hatodrendünél n a g y o b b csillagot összeállít évenként egy katalógusba, s n a g y o b b (14"nyi lencséjü) távcsövével a kettős csillagok vizsgálásával foglalkozik. K is bolygók észlelésére Berlin a központ, nem csak azáltal, h o g y legtöbb bolygót ott figyelnek meg*, hanem hogy minden újonnan felfedezettnek lehetőség szerint ham ar elkészíttetnek pálya-elemei, s látszólagos coordinátái, az ott e végből állandóan alkalm azott 3 számoló által, s közöltetvén ezek a többi csillagvizsgáló in tézetek kel is, eleje v étetik annak, hogy elveszszenek. Ezen kívül különösen Páris, Lipcse, Pola, Marseille és Clinton (Am erikában) azon helyek, m elyeknek n a gyobb számú bolygó m egfigyelését köszönhetjük. Ü stökösökkel a strassburgi csillagvizsgáló intézet foglalkozik kiváltképen. Színkép-elemzési m egfigyelésekre, s mind arra, mi a physikai csillagászat körébe vág, nehány év előtt egy igen szép intézetet ren d e zett be Bülow, porosz korm ánytanácsos, bothkam p-i b irtokán Holsteinban. A refractor le g n a g y o b b N ém etországban; i2"-nyi átmérőjű lencséje van. Azonban, noha az ott alkalm azott csillagászok, Vogel


A CSILLAGVIZSGÁLÁS MAI FELADATAI.

149

és Lohse, a legszebb eredm ényeket m u ta ttá k is fel, ezeknek B e r linbe tö rté n t m eghívása után a m egfigyelések abban m aradtak. Berlinben a helyiség nem olyan, h o g y annyit lehetne tenni, m int amott. Ezen kívül R ó m á b a n a Collegium R om anum intézetét, a párisi csillagvizsgáló intézetet s H u g g in s angol földbirtokosét kell felem lítenünk R ed h ill mellett, m elyek ez irányban leg tö b b e t h a t o t t a k . A n n a k tudata, h o g y a csillagvizsgálók feladatával nem á lla n a k kellő arányban a rendelkezésre álló eszközök, újabban is oda h a to tt, hogy azoknak hatása lehetőleg fokoztassék, illetőleg pedig oly eszközök hozassanak létre, m elyek n a g y ság ra s tökéletességre az eddigieket messze túlhaladják. A lig készült el a marseillei s párisi nagyobb reflector (ez utóbbi 1 millió franknyi költséggel), m elyek nek parabolikus tü k re g y e n g é n ezüstözött üveg, m ár is egy másik, sokkal h a ta lm a sa b b ra szerezték m eg a szükséges anyagot. E g y id e jűleg a porosz korm ány is elhatározta, Potsdam ban egy „Sonnenw a rte u-t (napvizsgálót) felállítani, mely azonban más csillagászati czéloknak is szolgáland, s egy 18 hüvelyk átm érős lencséjü refractorral lesz ellátva, milyen jelenleg nem létezik a kontinensen. A bécsi épülőfélben levő csillagvizsgáló intézet eszköze ezt is túl fogja haladni: lencséje 28 hüv ely k re van tervezve. S vájjon eme ro p p an t készülődések m ellett mit tesz hazánk, mely eddig a csillagászat előm ozdítására soha semmit sem te tt? Ú gy látszik, nálunk is fel fog állíttatni e gy csillagvizsgáló, s a ma, g y á r em ber is, nem mint eddig ,,a sikra heveredvén, h an y att^ , mint A ra n y mondaná, hanem messzelátón szemlélheti m ár a csillagokat. Dr.

H o it sy

P á l.

XI. A SZERVEZETEK LEGEIGYSZERÜBB ÉLETJELENSÉGEI. W aldeyer

V.,

strassburgi egyetemi tanár előadása a

német természetvizsgálók

és orvosok 1876-ik évi nagygyűlésén, H am burgban.

I. Túlzás nélkül m ondhatjuk, hog y az élettünem ények és az életfolyam at kifürkészése a term észettudom ányok legnem esebb feladata. Az életfolyam atban a term észeti erőknek, hogy ú g y mondjam, le g m agasabb képessége n y ilv á n ú l: az élet a term észet leg n a g y o b b művelete. M inket term észetbúvárokat, kik ez órában itt összegyűltünk, szoros kapocs fűz össze; az élő szervezet és az élet m ibenléte kifürkészésének nagyszerű és csaknem m egoldhatatlannak látszó felada*

Creative Commons — Nevezd meg! - Így add tovább! ...

1/2

http://creativecommons.org/licenses/by-sa/3.0/deed.hu


Creative Commons

Creative Commons License Deed Nevezd meg! - Így add tovább! 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)

Ez a Legal Code (Jogi változat, vagyis a teljes licenc) szövegének közérthető nyelven megfogalmazott kivonata. Figyelmeztetés

A következőket teheted a művel: szabadon másolhatod, terjesztheted, bemutathatod és előadhatod a művet származékos műveket (feldolgozásokat) hozhatsz létre kereskedelmi célra is felhasználhatod a művet

Az alábbi feltételekkel: Nevezd meg! — A szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetned a műhöz kapcsolódó információkat (pl. a szerző nevét vagy álnevét, a Mű címét). Így add tovább! — Ha megváltoztatod, átalakítod, feldolgozod ezt a művet, az így létrejött alkotást csak a jelenlegivel megegyező licenc alatt terjesztheted.

Az alábbiak figyelembevételével: Elengedés — A szerzői jogok tulajdonosának engedélyével bármelyik fenti feltételtől eltérhetsz. Közkincs — Where the work or any of its elements is in the public domain under applicable law, that status is in no way affected by the license. Más jogok — A következő jogokat a licenc semmiben nem befolyásolja: Your fair dealing or fair use rights, or other applicable copyright exceptions and limitations; A szerző személyhez fűződő jogai Más személyeknek a művet vagy a mű használatát érintő jogai, mint például a személyiségi jogok vagy az adatvédelmi jogok. Jelzés — Bármilyen felhasználás vagy terjesztés esetén egyértelműen jelezned kell mások felé ezen mű licencfeltételeit.

2012.03.26. 13:47

l E R M E S Z E T T Ö D O M A N Y l KÖZLÖNY

Recommend Documents