l Az alkoholista és családja l Az alkohol felépítése, tipizálása

9/20/11

Alkohológia – felső fokon Szentágothai Szakkollégium PTE, Pécs, 2011. szeptember 15.

A kurzus témakörei l  l  l  l 

Az alkoholista és családja Kelemen Gábor egyetemi tanár

l  l  l  l  l 

Az óra célja l  Az

alkoholizmus és a család sokrétű kölcsönhatásának bemutatása a vonatkozó empirikus, szociokulturális, történeti és etnográfiai kutatások fényében.

Főbb témakörök Az alkohológia emberképe Család, nukleáris család l  Kétféle alkoholizmus – „izmus” l  Család és alkoholizmus l  Védekezés, tagadás l  Dependencia és kodepencia l  Az addikt és kodependens személy kommunikációja l  A kezelés kérdései l  l 

Az egyetemes elmélet hiánya Nincs az emberi viselkedésnek megfelelő elmélete. (Nincs „hibátlan” logikájú elmélete.) Az élettelen világ működésének (Newton, Einstein) és az élővilág működésének (Darwin) általánosan elfogadott tudományos elméletével rendelkezünk. A társadalomról és az emberi viselkedésről nincs ilyen egyetemes elmélet.

Az alkoholista és családja Az alkohol felépítése, tipizálása Az alkohol a humán szervezetbe kerül Toxikológia alapismeretek, biofermentációs eljárások Tények, tévhitek az alkoholfogyasztásról Alkohol a kriminalisztikában Alkoholos befolyásoltság, igazságügyi orvostani kérdések Az addikt személyiség, a művész és a „függő” Gyakorlat: ízelítő a Kárpát-medence borkultúrájából

Az alkohológia emberképe Hans-Georg Gadamer: minden tudománynak sajátos antropológiája van (metateória, szemléleti mag, mely minden elméletet áthat). l  Az emberképhez mindig társadalomkép is tartozik. l  Az alkoholizmus antropológiájának kidolgozói (E. M. Jellinek, G. Bateson, N. Denzin) főként az Alcoholics Anonymous (AA) tanításából indulnak ki, mely szerint a megoldás válik igazán súlyos – az eredeti problémánál sokkal súlyosabb problémává. l 

1

9/20/11

Család l 

Eredeti (orientációs) család – kapott státusz

l 

Társult (teremtő) család – szerzett státusz

l 

Ma a biztonság iránti igény a legfontosabb

l 

Kulturális lemaradás: a valós (materiális) életviszonyok változtak, de az ideológia továbbra is a hagyományokban gyökerezik.

l 

Pszichológiai szülő – az, akit a gyerek szülőnek tart.

l 

Léteznek binukleáris stb. családok…

Nukleáris család Talcott Parsons (1955): a nukleáris család (melynek tagjai az feleség/anya, férj/apa és a gyermekeik) megfelel a városi, individuális ipari társadalom szükségleteinek. l  A nukleáris család meghatározása strukturális. l 

l  A

legtöbb egyén élete során két nukleáris család tagja: az eredeti (orientációs) és a társult (teremtő) családé. l  Ez a körülmény lojalitás konfliktus forrása.

Az alkoholizmus progresszív „ragályos” betegség

Alkoholizmus, mint „izmus” l  Magnus

Huss (svéd) 1849 – az alkoholizmus fogalmának bevezetője. (Valószínűleg a botulizmus mintájára, amit 1820-ban kreált a német Justinus Kerner. Mérgezés: botulus = kolbász.) l  Az „izmus” fogalma a nagy francia forradalomban született, később főleg a formabontó művészetben és a munkásmozgalmakban használták.

Kétféle alkoholizmus kétféle addikció/dependencia 1. megvonási tünet (12-48 órával az alkoholfogyasztás abbahagyása lép fel, az ivás folytatására késztet). 2. öngyógyítás hipotézis (Edward Khantzian) – az alkoholizálás önmedikáció, kontroll a belső üresség, a distressz, az önértékelési zavar, az érzelmi szenvedés pl. szégyen, tehetetlenség érzés, düh, neheztelés, önsajnálat és tehetetlenség érzés ellen). l  Excesszív ivás – az „elég” fogalmának elvesztése… l 

A 18. század végétől létező koncepció. Franklin Benjamin – a társadalom pestise l  A fegyelmezett „akaraterő”, a szabad akarat, az individuáció kultusza. Indulatkontroll (indiánromantika l  l 

mint nosztalgiafelület)

l 

Az alkoholfogyasztás révén elért közérzetszabályozás nem kíván fegyelmet, ellenkezőleg…

l 

Ebben az értelmezésben az alkoholizmus téves elnevezés, hiszen nem a kezelést, hanem a problémát kellene „izmus”-nak nevezni, pl. eszképizmus. A mandulagyulladást sem nevezik penicillinizmusnak.

Alkoholisták hozzátartozói Azt, hogy az alkoholisták hozzátartozói esetében az alkoholizmus és a drogfüggőség kockázata nagyobb (kb. háromszoros) számos kontrollált családvizsgálat igazolta. (Merikangas,1990, Rousanville, 1991 Gordon 1994.) A szülő szerfüggősége a legnagyobb kockázat a gyermekek problémás szerhasználóvá válása szempontjából. Faktorok: genetika, modellhatás, családpatológia (elhanyagolás, bántalmazás)

2

9/20/11

Család és alkoholizmus (többféle kapcsolat lehetséges) l  Múltban

gyökerező kapcsolat: genetikai vagy szocializációs zavar eredménye l  A függőség a család működészavarának tünete és jele l  A függőség kortárshatások eredménye, s pusztító hatást gyakorol a családra

Az alkoholizmus és a hűtlenség analógiája Az alkoholizmus hasonlít a hűtlenséghez. A kapcsolat határai sérültek – a titok, a titkok sorozata aláássa a bizalmat és az intimitást. (Ha nem titkolt, akkor pedig az elköteleződés nyílt felrúgása.) l  Megbántottság és harag a domináns érzés a megcsalt fél részéről. l  Eszkaláció, kölcsönös hűtlenség kockázata l  Mi tartja őket össze? l  l 

Egészséges család

Destruktív védekezés l  Tagadás

az alkoholista részéről l  Tagadás a család részéről l  A nyilvánvaló tények ellenére nem vesz (nek) tudomást a problémáról. l  Minimalizálás, mások vádolása, alibik keresése, intellektualizálás, racionalizálás, hosztilitás.

(eredeti és társult) Világos értékek, ezek szerint élnek A változás megjósolható – biztonság l  A stresszt megfelelően kezelik l  Érzéseinek kimutatják l  Családi rituálék l  Érzelmi támogatás l  Egymás tisztelete, bizalom l  Megosztott felelősség l  Mindenki véleménye számít l  l 

Dependencia és kodependencia Függő: - lázad (védi a sérült „én”-t + individualizálódik) – menekül (misztikus)

(moratórium a felnőttségre)

- dominál (zsarnok, „király”) - érzelmi függés (emotionaholic, apa/anya-komplexum) Kodependens: olyan személyekhez vonzódik, akik hasonlóak a patológiás szülőhöz. A másféle ember idegen. Nem tud mint kezdeni vele.

Élőszobor I. A függőt valaki folyamatosan támogatja, feljogosítja a szerhasználatra l  A függő széken áll, a házastársa hátára támaszkodik l  A gyerekek nem találják a helyüket, próbálnak valahogy az „erős” személybe kapaszkodni l  Kérdések: hogy érzed magad ebben a helyzetben? l 

l 

Milyen címet adnál ennek a jelenetnek?

l 

(Ha elmegy meetingre – Al-Anon – nem folytatja tovább a „feljogosítást”)

3

9/20/11

Élőszobor II. Az egyik szülő ül, telefonál Egyik gyereke mögötte áll és a vállát fogja l  A másik szülő robotol (workaholic) és iszik l  A másik gyerek – ellenkező nemű – a lábába kapaszkodik l  A család kettészakadt, a szerepek felcserélődtek (parentifikációk) l  A gyerekek, ha felnőnek a szülőre hasonlító párt keresnek l  l 

l 

kodependencia Ontológiai bizonytalanság – minden addikció alapja A. Giddens szerint. Fél az intimitást és vágyik is rá l  Kodependens kapcsolat – identitása mások igényeinek, szükségleteinek kielégítésén alapul l  Nem képes különbséget tenni kontroll és törődés között. l 

l 

„Szükségem van arra, hogy szükség legyen rám”

(Amit velünk tettek, az tesszük magunkkal, végül másokkal)

Kodependens minták „Step táncos” (tap dancer) – nem a földön jár, nem képes horgonyt vetni l  Mások kedvébe járó (people pleaser) – nem mond nemet, nem képes agressziót kifejezni, „jól vagyok, minden rendben” l  Gondoskodó – „veled vagyok, tehát vagyok” l  Perfekcionista – nem képes a rosszat elfogadni és a jót megbecsülni l  Mártír – fontos, hogy igaza legyen, bármi áron, áldozattal akar megbecsülést kivívni, nem ismeri el, hogy fájdalmat okozhat másoknak l 

ACOA l  Találgatja

mi a normális komolyan veszi önmagát l  Nehezére esik az öröm késleltetése l  Az áldozat szemszögéből éli az életét l  Retteg az elhagyástól l  Kényszeresen halogat l  Fél a sikertől l  Összetéveszti a sajnálatot a szeretettel l  Nagyon

Addikt kommunikáció ajtó => érzések (az addikció érzelmi/spirituális probléma)

Kodependens kommunikáció

l  Nyitott

l 

Nyitott ajtó => gondolatok (kognitív tekintetben „túlképzett”, az emocionális és kapcsolati intelligenciája alulfejlett)

l  Csapda

l 

Csapda => akciók (megtanulni beszédesen nem hallgatni)

=> gondolatok (intellektualizálás, racionalizálás)

l  Cél

=> akció (a függőnél a viselkedésváltozás a döntő)

l  l 

Cél => érzéseinek használata (a viszontáttétel vezeti a jó szakembert)

4

9/20/11

Mit tegyél a gyerekeddel kapcsolatban?

Hogyan beszélj a gyerekeddel? l  Legyél

informált a témában (alkohol és hatása) l  Tedd világossá az álláspontodat l  A házaspár egyetértése döntő l  Tedd világossá mit vársz a gyerekedtől l  Kerüld a vádaskodást l  Beszélj világosan a következményekről l  Kerüld a „címkézést”

Kommunikálj a tanárral Igyekezz megismerni a gyereked barátait s a barátok szüleit l  Ne habozz professzionális segítséget kérni l  Figyelj a szabadidő programra l  l 

Csoportnyomás a gyerekre: nem vagy lojális, nem vagy felnőtt

A család bevonása a függő kezelésébe Verbalizálhatják aggodalmaikat, érzéseiket, tapasztalatukat, kétségeiket. l  Edukáció és támogatás más sorstárs családok részéről l  Megismerhetik a „feljogosítás” (enabling) tünetét, s elkerülésének lehetőségét l  Stratégiákat tanulhatnak az önmagukkal törődés (self-caring) tekintében l  A beteg családtag professzionális segítségkeresése támogatást kaphat l 

Irodalom l  Kelemen

Gábor (2001): Szenvedélybetegség, család, pszichoterápia. Pro Pannonia, Pécs l  Kelemen Gábor (2009): A velünk élő szenvedélyek. Pro Pannonia, Pécs l  Erdos, Kelemen, Csurke, Borst (2011): Reflective Recovery. Oriold, Budapest

5