9/20/11
Alkohológia – felső fokon Szentágothai Szakkollégium PTE, Pécs, 2011. szeptember 15.
A kurzus témakörei l l l l
Az alkoholista és családja Kelemen Gábor egyetemi tanár
l l l l l
Az óra célja l Az
alkoholizmus és a család sokrétű kölcsönhatásának bemutatása a vonatkozó empirikus, szociokulturális, történeti és etnográfiai kutatások fényében.
Főbb témakörök Az alkohológia emberképe Család, nukleáris család l Kétféle alkoholizmus – „izmus” l Család és alkoholizmus l Védekezés, tagadás l Dependencia és kodepencia l Az addikt és kodependens személy kommunikációja l A kezelés kérdései l l
Az egyetemes elmélet hiánya Nincs az emberi viselkedésnek megfelelő elmélete. (Nincs „hibátlan” logikájú elmélete.) Az élettelen világ működésének (Newton, Einstein) és az élővilág működésének (Darwin) általánosan elfogadott tudományos elméletével rendelkezünk. A társadalomról és az emberi viselkedésről nincs ilyen egyetemes elmélet.
Az alkoholista és családja Az alkohol felépítése, tipizálása Az alkohol a humán szervezetbe kerül Toxikológia alapismeretek, biofermentációs eljárások Tények, tévhitek az alkoholfogyasztásról Alkohol a kriminalisztikában Alkoholos befolyásoltság, igazságügyi orvostani kérdések Az addikt személyiség, a művész és a „függő” Gyakorlat: ízelítő a Kárpát-medence borkultúrájából
Az alkohológia emberképe Hans-Georg Gadamer: minden tudománynak sajátos antropológiája van (metateória, szemléleti mag, mely minden elméletet áthat). l Az emberképhez mindig társadalomkép is tartozik. l Az alkoholizmus antropológiájának kidolgozói (E. M. Jellinek, G. Bateson, N. Denzin) főként az Alcoholics Anonymous (AA) tanításából indulnak ki, mely szerint a megoldás válik igazán súlyos – az eredeti problémánál sokkal súlyosabb problémává. l
1
9/20/11
Család l
Eredeti (orientációs) család – kapott státusz
l
Társult (teremtő) család – szerzett státusz
l
Ma a biztonság iránti igény a legfontosabb
l
Kulturális lemaradás: a valós (materiális) életviszonyok változtak, de az ideológia továbbra is a hagyományokban gyökerezik.
l
Pszichológiai szülő – az, akit a gyerek szülőnek tart.
l
Léteznek binukleáris stb. családok…
Nukleáris család Talcott Parsons (1955): a nukleáris család (melynek tagjai az feleség/anya, férj/apa és a gyermekeik) megfelel a városi, individuális ipari társadalom szükségleteinek. l A nukleáris család meghatározása strukturális. l
l A
legtöbb egyén élete során két nukleáris család tagja: az eredeti (orientációs) és a társult (teremtő) családé. l Ez a körülmény lojalitás konfliktus forrása.
Az alkoholizmus progresszív „ragályos” betegség
Alkoholizmus, mint „izmus” l Magnus
Huss (svéd) 1849 – az alkoholizmus fogalmának bevezetője. (Valószínűleg a botulizmus mintájára, amit 1820-ban kreált a német Justinus Kerner. Mérgezés: botulus = kolbász.) l Az „izmus” fogalma a nagy francia forradalomban született, később főleg a formabontó művészetben és a munkásmozgalmakban használták.
Kétféle alkoholizmus kétféle addikció/dependencia 1. megvonási tünet (12-48 órával az alkoholfogyasztás abbahagyása lép fel, az ivás folytatására késztet). 2. öngyógyítás hipotézis (Edward Khantzian) – az alkoholizálás önmedikáció, kontroll a belső üresség, a distressz, az önértékelési zavar, az érzelmi szenvedés pl. szégyen, tehetetlenség érzés, düh, neheztelés, önsajnálat és tehetetlenség érzés ellen). l Excesszív ivás – az „elég” fogalmának elvesztése… l
A 18. század végétől létező koncepció. Franklin Benjamin – a társadalom pestise l A fegyelmezett „akaraterő”, a szabad akarat, az individuáció kultusza. Indulatkontroll (indiánromantika l l
mint nosztalgiafelület)
l
Az alkoholfogyasztás révén elért közérzetszabályozás nem kíván fegyelmet, ellenkezőleg…
l
Ebben az értelmezésben az alkoholizmus téves elnevezés, hiszen nem a kezelést, hanem a problémát kellene „izmus”-nak nevezni, pl. eszképizmus. A mandulagyulladást sem nevezik penicillinizmusnak.
Alkoholisták hozzátartozói Azt, hogy az alkoholisták hozzátartozói esetében az alkoholizmus és a drogfüggőség kockázata nagyobb (kb. háromszoros) számos kontrollált családvizsgálat igazolta. (Merikangas,1990, Rousanville, 1991 Gordon 1994.) A szülő szerfüggősége a legnagyobb kockázat a gyermekek problémás szerhasználóvá válása szempontjából. Faktorok: genetika, modellhatás, családpatológia (elhanyagolás, bántalmazás)
2
9/20/11
Család és alkoholizmus (többféle kapcsolat lehetséges) l Múltban
gyökerező kapcsolat: genetikai vagy szocializációs zavar eredménye l A függőség a család működészavarának tünete és jele l A függőség kortárshatások eredménye, s pusztító hatást gyakorol a családra
Az alkoholizmus és a hűtlenség analógiája Az alkoholizmus hasonlít a hűtlenséghez. A kapcsolat határai sérültek – a titok, a titkok sorozata aláássa a bizalmat és az intimitást. (Ha nem titkolt, akkor pedig az elköteleződés nyílt felrúgása.) l Megbántottság és harag a domináns érzés a megcsalt fél részéről. l Eszkaláció, kölcsönös hűtlenség kockázata l Mi tartja őket össze? l l
Egészséges család
Destruktív védekezés l Tagadás
az alkoholista részéről l Tagadás a család részéről l A nyilvánvaló tények ellenére nem vesz (nek) tudomást a problémáról. l Minimalizálás, mások vádolása, alibik keresése, intellektualizálás, racionalizálás, hosztilitás.
(eredeti és társult) Világos értékek, ezek szerint élnek A változás megjósolható – biztonság l A stresszt megfelelően kezelik l Érzéseinek kimutatják l Családi rituálék l Érzelmi támogatás l Egymás tisztelete, bizalom l Megosztott felelősség l Mindenki véleménye számít l l
Dependencia és kodependencia Függő: - lázad (védi a sérült „én”-t + individualizálódik) – menekül (misztikus)
(moratórium a felnőttségre)
- dominál (zsarnok, „király”) - érzelmi függés (emotionaholic, apa/anya-komplexum) Kodependens: olyan személyekhez vonzódik, akik hasonlóak a patológiás szülőhöz. A másféle ember idegen. Nem tud mint kezdeni vele.
Élőszobor I. A függőt valaki folyamatosan támogatja, feljogosítja a szerhasználatra l A függő széken áll, a házastársa hátára támaszkodik l A gyerekek nem találják a helyüket, próbálnak valahogy az „erős” személybe kapaszkodni l Kérdések: hogy érzed magad ebben a helyzetben? l
l
Milyen címet adnál ennek a jelenetnek?
l
(Ha elmegy meetingre – Al-Anon – nem folytatja tovább a „feljogosítást”)
3
9/20/11
Élőszobor II. Az egyik szülő ül, telefonál Egyik gyereke mögötte áll és a vállát fogja l A másik szülő robotol (workaholic) és iszik l A másik gyerek – ellenkező nemű – a lábába kapaszkodik l A család kettészakadt, a szerepek felcserélődtek (parentifikációk) l A gyerekek, ha felnőnek a szülőre hasonlító párt keresnek l l
l
kodependencia Ontológiai bizonytalanság – minden addikció alapja A. Giddens szerint. Fél az intimitást és vágyik is rá l Kodependens kapcsolat – identitása mások igényeinek, szükségleteinek kielégítésén alapul l Nem képes különbséget tenni kontroll és törődés között. l
l
„Szükségem van arra, hogy szükség legyen rám”
(Amit velünk tettek, az tesszük magunkkal, végül másokkal)
Kodependens minták „Step táncos” (tap dancer) – nem a földön jár, nem képes horgonyt vetni l Mások kedvébe járó (people pleaser) – nem mond nemet, nem képes agressziót kifejezni, „jól vagyok, minden rendben” l Gondoskodó – „veled vagyok, tehát vagyok” l Perfekcionista – nem képes a rosszat elfogadni és a jót megbecsülni l Mártír – fontos, hogy igaza legyen, bármi áron, áldozattal akar megbecsülést kivívni, nem ismeri el, hogy fájdalmat okozhat másoknak l
ACOA l Találgatja
mi a normális komolyan veszi önmagát l Nehezére esik az öröm késleltetése l Az áldozat szemszögéből éli az életét l Retteg az elhagyástól l Kényszeresen halogat l Fél a sikertől l Összetéveszti a sajnálatot a szeretettel l Nagyon
Addikt kommunikáció ajtó => érzések (az addikció érzelmi/spirituális probléma)
Kodependens kommunikáció
l Nyitott
l
Nyitott ajtó => gondolatok (kognitív tekintetben „túlképzett”, az emocionális és kapcsolati intelligenciája alulfejlett)
l Csapda
l
Csapda => akciók (megtanulni beszédesen nem hallgatni)
=> gondolatok (intellektualizálás, racionalizálás)
l Cél
=> akció (a függőnél a viselkedésváltozás a döntő)
l l
Cél => érzéseinek használata (a viszontáttétel vezeti a jó szakembert)
4
9/20/11
Mit tegyél a gyerekeddel kapcsolatban?
Hogyan beszélj a gyerekeddel? l Legyél
informált a témában (alkohol és hatása) l Tedd világossá az álláspontodat l A házaspár egyetértése döntő l Tedd világossá mit vársz a gyerekedtől l Kerüld a vádaskodást l Beszélj világosan a következményekről l Kerüld a „címkézést”
Kommunikálj a tanárral Igyekezz megismerni a gyereked barátait s a barátok szüleit l Ne habozz professzionális segítséget kérni l Figyelj a szabadidő programra l l
Csoportnyomás a gyerekre: nem vagy lojális, nem vagy felnőtt
A család bevonása a függő kezelésébe Verbalizálhatják aggodalmaikat, érzéseiket, tapasztalatukat, kétségeiket. l Edukáció és támogatás más sorstárs családok részéről l Megismerhetik a „feljogosítás” (enabling) tünetét, s elkerülésének lehetőségét l Stratégiákat tanulhatnak az önmagukkal törődés (self-caring) tekintében l A beteg családtag professzionális segítségkeresése támogatást kaphat l
Irodalom l Kelemen
Gábor (2001): Szenvedélybetegség, család, pszichoterápia. Pro Pannonia, Pécs l Kelemen Gábor (2009): A velünk élő szenvedélyek. Pro Pannonia, Pécs l Erdos, Kelemen, Csurke, Borst (2011): Reflective Recovery. Oriold, Budapest
5