KÖZZÉTÉTELI LISTA MÓRICZ ZSIGMOND REFORMÁTUS KOLLÉGIUM, GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA TAGINTÉZMÉNYE

KÖZZÉTÉTELI LISTA MÓRICZ ZSIGMOND REFORMÁTUS KOLLÉGIUM, GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA TAGINTÉZMÉNYE 5310 KISÚJSZÁLLÁS KÁLVIN U. 3. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR 32/2008. - XI.24. OKM rendelet 2009. augusztus 31-én lépett életbe a 32/2008. - XI.24. OKM rendelet melynek értelmében, minden nevelési-oktatási intézmény köteles az interneten is elérhetővé tenni a törvényben meghatározott adatokat: 10. számú melléklet a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelethez Különös közzétételi lista a nevelési-oktatási intézmények részére (A lista személyes adatokat nem tartalmazhat) Iskolák 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához 2. A nevelő és oktató munkát segítők száma, feladatköre, iskolai végzettsége és szakképzettsége 3. Az országos mérés-értékelés eredményei, évenként feltüntetve 4. Az intézmény lemorzsolódási, évismétlési mutatói 5. Általános iskolákban a volt tanítványok nyolcadik-kilencedik évfolyamon elért eredményei, évenként feltüntetve, középiskolai, szakiskolai továbbtanulási mutatók 6. Középiskolákban az érettségi vizsgák átlageredményei, évenként feltüntetve 7. Szakképzésben részt vevő iskolákban a pályakövetés eredményei 8. Szakkörök igénybevételének lehetősége, mindennapos testedzés lehetősége 9. Hétvégi házi feladat szabályai, iskolai dolgozatok szabályai 10. Iskolai tanév helyi rendje 11. Iskolai osztályok száma, illetve az egyes osztályokban a tanulók létszáma

ISKOLA PEDAGÓGUSAINAK VÉGZETTSÉGE ÉS SZAKKÉPZETTSÉGE HOZZÁRENDELVE A HELYI TANTERV TANTÁRGYFELOSZTÁSÁHOZ

1. AZ

1–4. évfolyam Tantárgy/évfolyam Magyar nyelv és irodalom

Matematika

Környezetismeret

Ének-zene

Rajz és vizuális kultúra

Technika és életvitel

1. évfolyam

2 fő főiskolai végzettségű tanító

2. évfolyam


3. évfolyam


4. évfolyam


1. évfolyam


2. évfolyam


3. évfolyam


4. évfolyam


1. évfolyam


2. évfolyam


3. évfolyam


4. évfolyam


1. évfolyam


2. évfolyam


3. évfolyam


4. évfolyam


1. évfolyam


2. évfolyam


3. évfolyam


4. évfolyam


1. évfolyam


2. évfolyam


3. évfolyam


4. évfolyam

2 fő főiskolai végzettségű tanító 1 fő főiskolai végzettségű testnevelés szakos tanár, 2 fő főiskolai végzettségű tanító, 1 fő főiskolai végzettségű tanító, táncpedagógus (néptánc) 1 fő főiskolai végzettségű testnevelés szakos tanár, 1 fő főiskolai végzettségű tanító, 1 fő főiskolai végzettségű tanító, táncpedagógus (néptánc)

1. évfolyam Testnevelés, sport, és néptánc

Pedagógus

2. évfolyam

2 fő főiskolai végzettségű testnevelés szakkollégiumot végzett tanító,

3. évfolyam

1 fő főiskolai végzettségű tanító, 1 fő főiskolai végzettségű tanító, gyermektánc-oktató

4. évfolyam 1. évfolyam Hit és erkölcstan

1 fő főiskolai és egyetemi végzettségű testnevelés szakos tanár, 2 fő főiskolai végzettségű testnevelés szakkollégiumot végzett tanító, 1 fő főiskolai végzettségű tanító, táncpedagógus (néptánc) 1 fő főiskolai és egyetemi végzettségű hitoktató

2. évfolyam

1 fő főiskolai és egyetemi végzettségű hitoktató

3. évfolyam

1 fő főiskolai és egyetemi végzettségű hitoktató

4. évfolyam

1 fő főiskolai és egyetemi végzettségű hitoktató 1 fő főiskolai végzettségű angol nyelvtanár, 2 fő egyetemi végzettségű angol nyelvtanár 1 fő főiskolai végzettségű német nyelvtanár

Angol nyelv

4. évfolyam

Német nyelv

4. évfolyam

5–8. évfolyam Tantárgy/évfolyam 5. évfolyam Magyar nyelv és irodalom

6. évfolyam

5. évfolyam 6. évfolyam

1 fő főiskolai végzettségű történelem szakos tanár

7. évfolyam

1 fő főiskolai végzettségű történelem szakos tanár

8. évfolyam

8. évfolyam

2 fő főiskolai végzettségű történelem szakos tanár 1 fő főiskolai végzettségű angol nyelvtanár, 2 fő egyetemi végzettségű angol nyelvtanár 1 fő egyetemi végzettségű angol nyelvtanár 1 fő főiskolai végzettségű angol nyelvtanár 2 fő egyetemi végzettségű angol nyelvtanár 1 fő főiskolai végzettségű angol nyelvtanár, 2 fő egyetemi végzettségű angol nyelvtanár

5. évfolyam

1 fő főiskolai végzettségű német nyelvtanár

6. évfolyam


7. évfolyam


8. évfolyam

6. évfolyam

1 fő egyetemi végzettségű német nyelvtanár 3 fő főiskolai végzettségű matematika szakos tanár 1 fő egyetemi végzettségű matematika szakos tanár 3 fő főiskolai végzettségű matematika szakos tanár

7. évfolyam

3 fő főiskolai végzettségű matematika szakos tanár

5. évfolyam Angol nyelv


Német nyelv

5. évfolyam Matematika

1 fő egyetemi végzettségű magyar szakos tanár 1 fő főiskolai végzettségű magyar szakos tanár 1 fő egyetemi végzettségű magyar szakos tanár 1 fő főiskolai végzettségű magyar szakos tanár 1 fő főiskolai és egyetemi végzettségű magyar szakos tanár 2 fő főiskolai végzettségű magyar szakos tanár 2 fő főiskolai végzettségű történelem szakos tanár


Történelem és állampolgári ismeretek

Pedagógus 1 fő főiskolai és egyetemi végzettségű magyar szakos tanár 2 fő főiskolai végzettségű magyar szakos tanár

8. évfolyam 5. évfolyam Informatika

6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam

Természetismeret


Fizika Biológia és egészségtan Kémia Földrajz

Ének-zene

1 fő főiskolai végzettségű fizika szakos tanár

8. évfolyam

1 fő főiskolai végzettségű fizika szakos tanár

7. évfolyam

1 fő főiskolai végzettségű biológia szakos tanár

8. évfolyam

1 fő főiskolai végzettségű biológia szakos tanár

7. évfolyam

1 fő főiskolai végzettségű kémia szakos tanár

8. évfolyam

1 fő főiskolai végzettségű kémia szakos tanár

7. évfolyam

1 fő főiskolai végzettségű földrajz szakos tanár

8. évfolyam

1 fő főiskolai végzettségű földrajz szakos tanár

5. évfolyam

1 fő főiskolai végzettségű ének szakos tanár

6. évfolyam


7. évfolyam


5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam 5. évfolyam Technika és életvitel

1 fő főiskolai végzettségű ének szakos tanár 1 fő főiskolai végzettségű, rajz szakkollégiumi végzettséggel és mozgókép- és médiakultúra szakvizsgával rendelkező tanító 1 fő főiskolai végzettségű, rajz szakkollégiumi végzettséggel és mozgókép- és médiakultúra szakvizsgával rendelkező tanító 1 fő főiskolai végzettségű, rajz szakkollégiumi végzettséggel és mozgókép- és médiakultúra szakvizsgával rendelkező tanító 1 fő főiskolai végzettségű, rajz szakkollégiumi végzettséggel és mozgókép- és médiakultúra szakvizsgával rendelkező tanító 1 fő főiskolai végzettségű technika szakos tanár

6. évfolyam

1 fő főiskolai végzettségű technika szakos tanár

7. évfolyam

1 fő főiskolai végzettségű technika szakos tanár

8. évfolyam Testnevelés és sport (tánc)

1 fő főiskolai végzettségű számítástechnika szakos tanár 1 fő főiskolai végzettségű földrajz szakos tanár 1 fő természetismeret műveltségterület végzettségű tanító 1 fő főiskolai végzettségű biológia-fizika szakos tanár

7. évfolyam

8. évfolyam

Rajz és vizuális kultúra (mozgóképkultúra és médiaismeret)

2 fő főiskolai végzettségű matematika szakos tanár 1 fő egyetemi végzettségű matematika szakos tanár 1 fő főiskolai végzettségű számítástechnika szakos tanár 1 fő főiskolai végzettségű informatika szakos tanár 1 fő főiskolai végzettségű számítástechnika szakos tanár 1 fő főiskolai végzettségű informatika szakos tanár 1 fő főiskolai végzettségű számítástechnika szakos tanár

5. évfolyam

1 fő főiskolai végzettségű technika szakos tanár 1 fő főiskolai és egyetemi végzettségű testnevelő tanár, 1 fő főiskolai végzettségű testnevelés szakos tanár, 1 fő főiskolai végzettségű testnevelés szakkollégiumot végzett tanító

6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam 5. évfolyam Osztályfőnöki (ember és társadalomismeret, etika)

6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam

Tantárgyi modulok: Tánc és dráma Tantárgyi modulok: Hon és népismeret Egyházi ének

5. évfolyam 6. évfolyam 5. évfolyam 5. évfolyam 6. évfolyam

Hit- és erkölcstan 7. évfolyam 8. r

2 fő főiskolai végzettségű testnevelés szakos tanár, 1 fő főiskolai végzettségű testnevelés szakkollégiumot végzett tanító 2 fő főiskolai végzettségű testnevelés szakos tanár, 1 fő főiskolai és egyetemi végzettségű testnevelés szakos tanár, 2 fő főiskolai végzettségű testnevelés szakos tanár, 1 fő főiskolai és egyetemi végzettségű testnevelés szakos tanár 1 fő főiskolai és egyetemi végzettségű 2 fő főiskolai végzettségű tanár 3 fő főiskolai végzettségű tanár 3 fő főiskolai végzettségű tanár 1 fő főiskolai és egyetemi végzettségű tanár 1 fő főiskolai végzettségű tanár 1 fő főiskolai végzettségű szakkollégiumot végzett tanító 1 fő egyetemi végzettségű tanár, drámapedagógus 1 fő egyetemi végzettségű etnográfus, főiskolai végzettségű tanár 1 fő főiskolai végzettségű ének szakos tanár 1 fő okleveles református teológus-lelkész, református vallástanár 1 fő okleveles református teológus-lelkész, református vallástanár 1 fő okleveles református teológus-lelkész, református vallástanár 1 fő okleveles református teológus-lelkész, református vallástanár

2. A NEVELŐ OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐK SZÁMA, FELADATKÖRE, ISKOLAI VÉGZETTSÉGE ÉS SZAKKÉPZETTSÉGE

A nevelő oktató munkát segítők száma: 11 fő. A nevelő oktató munkát segítők feladatköre: 1 fő iskolatitkár, 1 fő gazdasági ügyintéző, 1 fő hivatalsegéd, 1 fő karbantartó, 7 fő kisegítői feladatokat ellátó , (közülük 2 fő gyermekétkeztetést segítő). A nevelő oktató munkát segítők iskolai végzettsége: 2 fő 8 általános, 5 fő szakmunkásképző, 4 fő gimnáziumi vagy szakközépiskolai érettségi. A nevelő oktató munkát segítők szakképzettsége: 1 fő műszaki rajzoló, 2 fő gyors- és gépíró, 1 fő TB ügyintéző, 1 fő könyvelő, 1 fő szobafestő – mázoló, 5 fő varrónő, 1 fő gépjármű technikus, 1 fő képesített hegesztő, 1 fő középfokú munkaügyi ügyintéző, 1 fő kereskedelmi boltvezető.

3. ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉSEK EREDMÉNYEI A MÓRICZ ZSIGMOND REFORMÁTUS KOLLÉGIUM, GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA TAGINTÉZMÉNYÉBEN

A mérések évei: 2003-2014 Évfolyamok: 6. és 8. Mérési területek: szövegértés, matematika

Szövegértés 6. évfolyam átlag

konfidencia* intervallum

2003.

515

[492;547]

2004.

503

[480;529]

Matematika

8. évfolyam átlag


Nem volt mérés. 526

[491;558]

6. évfolyam

8. évfolyam

átlag


509

[477;548]

491

[464;518]

483

[448;516]

[475;498]

470

[455;485]

átlag


Nem volt mérés.

Nem volt mérés.

2005. 2006.

505

2007.

[489;517]

488

[474;501]

486

Nem volt mérés.

449

[436;464]

Nem volt mérés.

446

[431;459]

2008.

460

[447;478]

495

[477;508]

474

[453;491]

472

[459;483]

2009.

500

[487;521]

489

[473;504]

468

[453;484]

442

[426;460]

2010.

1458

[1424;1494]

1524

[1495;1563]

1443

[1413;1476]

1567

[1622;1623]

2011

1399

[1354,1443]

1517

[1482;1544]

1394

[1345;1445]

1514

[1471;1546]

2012.

1394

[1364;1442]

1536

[1512;1557]

1395

[1362;1423]

1528

[1499;1551]

2013.

1146

[1054;1203]

1116

[1043;117]

1219

[1130;1297]

1245

[1155;1393]

2014.

1438

[1387;1491]

1513

[1478;1554]

1441

[1400;1482]

1587

[1546;1633]

*Konfidencia-intervallum:

Az intervallum, amely 95%-os valószínűséggel tartalmazza a csoport tényleges átlagképességét (a felmérés eredményeképpen ugyanis az átlagos képességet csak becsülni tudjuk, így szükségszerű bizonytalanság kapcsolódik hozzá)

(Azt a tartományt, amelybe a valószínűségi változó várhatóan p valószínűséggel esik, a változó p szintű megbízhatósági vagy konfidencia tartományának nevezik.)

4. AZ ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA LEMORZSOLÓDÁSI, ÉVISMÉTLÉSI MUTATÓI

Tanév 2014/2015 2013/2014 2012/2013 2011/2012 2010/2011 2009/2010 2008/2009 2007/2008 2006/2007

1

Évismétlők száma 9 fő 1,9% 19 fő 3,7% 25 fő 4,7% 23 fő 5,3% 15 fő 3,2% 22 fő 4,6% 17 fő 2,8% 15 fő 2,6% 17 fő 3,2%

Lemorzsolódás 1 fő 0,21% 0 fő 0% 0 fő 0% 0 fő 0% 2 fő 0,42% 2 fő 0,41% 1 fő 0,16% 2 fő 0,35% 1 fő 0,19%

5. TOVÁBBTANULÁSI MUTATÓK MÓRICZ ZSIGMOND REFORMÁTUS KOLLÉGIUM, GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA TAGINTÉZMÉNYE

Továbbtanulás 2007-2008. 8. a 8. b 8. c 8. d össz.: létszám

gimnázium

29

11

helyben

27

15 8

szakközép

14

helyben

9

4

17

11 2

6 4

3

helyben helyben összesen

2 8

4

szakiskola

18

24

26%

39 6

1

30

2

8

91

% 100% 43%

1

2

33% 11

12%

17

19%

2

3

8

1

14

15%

14

15

12

8

49

54%

Továbbtanulás 2008-2009. 6. a 8. a 8. b 8. c létszám

gimnázium

29

1

9

8

helyben

szakközép

12

helyben helyben összesen

5

9

5

4

2

8

20

6

7

helyben

szakiskola

28

1

11

2

10

Össz.:

%

77

100%

23

30%

17

22%

25

32%

5

6%

29

38%

7

7

8

22

29%

16

13

15

44

57%

Továbbtanulás 2009/2010-es tanév 6. a

8. a

Össz.:

8. c

28

24

15

68

100%

1

17

7

3

28

41%

13

6

1

20

29%

6

11

1

18

26%

3

6

0

9

13%

4

6

11

21

31%

2

5

9

16

24%

1

1% 66%

helyben

szakközép helyben

szakiskola helyben

nem tanul tovább

1

helyben összesen

18

17

10

45

Továbbtanulás 2010/2011-es tanév gimnázium

8. a 6

8. b 17

8. c 1

Össz.: 24

ebből helyben

3

12

1

16

szakközép

7

4

1

12

ebből helyben

4

1

1

6

szakiskola

8

5

9

22

ebből helyben

7

5

7

19

Összesen

21

26

11

58

% 41% 28% 21% 10% 38% 33% 100%

helyben összesen

14

18

9

41

60%

Továbbtanulás 2011/2012-es tanév

létszám

8. a

8. b

8. c

Össz.:

8. r

%

létszám

22

30

18

15

85

100%

gimnázium ebből helyben

7

14

2

4

32%

5

7

1

3

27 16

szakközép ebből helyben

13

13

7

3

42%

11

8

6

3

36 28

2

3

9

8

22

26%

szakiskola

%

1

létszám

gimnázium

8. b

19% 33%

ebből helyben duál szakképzés helyben összesen

2

3

9

8

2

3

9

6

18

18

16

14

22

26% 24%

100%

74%

Továbbtanulás 2012/2013-as tanév Összesítő táblázat továbbtanulásról 2012/2013-as tanév

8. a

8. b

8.r

6. b

Össz.:

%

27

24

18

1

70

100%

14

7

2

1

24

34%

ebből helyben

12

4

1

0

17

24%

református gimnázium

10

4

1

0

15

21%

8

8

5

0

21

30%

ebből helyben

5

2

3

0

10

14%

református szakközépiskola

7

2

3

0

12

17%

5

9

11

0

25

36%

ebből helyben

4

5

8

0

17

24%

református szakiskola

nem tanul tovább

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0% 0%

nem vették fel

0

0

0

0

0

0%

helyben összesen

21 17

11 6

12 4

0 0

44 27

65%

létszám

gimnázium

szakközép

szakiskola

református középiskola összesen

39%

Továbbtanulás 2013/2014-es tanév 8. a 8. b létszám

8.c

8.r

esti 6. b Össz.:

22

23

19

16

2

1

83

7

7

4

4

0

1

23

ebből helyben (Móricz)

7

1

4

3

0

0

15

református gimnázium

7

1

4

4

0

0

16

10

7

7

4

1

0

29

6

6

4

2

0

0

18

gimnázium


8

6

3

0

1

0

18

5

9

8

8

1

0

31

ebből helyben

5

8

6

7

1

0

26

református szakiskola

0

0

0

0

0

0

0

nem tanul tovább

0

0

0

0

0

0

0

nem vették fel

0

0

0

0

0

0

0

helyben összesen

18

15

14

12

1

0

59

református középiskola összesen

15

7

7

4

1

0

34

református szakközépiskola

szakiskola

Összesítő táblázat továbbtanulásról 2014/2015-ös tanév

8. a létszám

gimnázium ebből helyben (Móricz)


szakiskola ebből helyben

8. b

8.r

%

20

26

14

60

100%

5

12

6

23

38%

5

5

3

13

22%

9

10

5

24

40%

6

4

2

12

20%

6

4

2

12

20%

4

2

2

8

13%

1

1

2%

HÍDII

0

ebből helyben helyben összesen

Össz.:

20

26

13

60

Volt tanítványaink középiskolában elért eredményeit figyelemmel kísérjük. Sajnos nem minden középiskola küldi meg írásban, pedig kötelező előírás számukra. Érdeklődésünkre néhány esetben elmondják, hogy a személyiségi jogok védelme miatt nem áll módjukban tájékoztatni bennünket. A rendelkezésre álló adatok alapján volt tanítványaik megállják helyüket a középiskolákban. Tanév végén néhányan javítottak is egyes tantárgyakból. A kimaradás, lemorzsolódás nem haladja meg a régió átlagát.

8. SZAKKÖRÖK IGÉNYBEVÉTELÉNEK LEHETŐSÉGE, MINDENNAPOS TESTEDZÉS Szakkörök A szakkörökkel kapcsolatos tudnivalókat Pedagógiai programunk, Házirendünk, Szervezeti és működési szabályzatunk tartalmazza. „Szakkörök: A különböző szakkörök a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálják, valamint színesítik a tanórán kívüli tevékenységek sorát. Ezek létrehozását minden tanév elején a szülők és – a diákönkormányzaton keresztül - a diákok is kezdeményezhetik.

A tehetséggondozáson és a hátránykompenzáción túl az átlagos képességű tanulók számára széles skálán ajánlunk további tanórán kívüli tevékenységeket. Évfolyamonkénti bontásban a hagyományos szakkörök (angol, német, matematika, számítástechnika, dráma, művészeti, természetismeret, modellező, néptánc), fakultációk (történelem, földrajz, informatika, fizika, kémia, magyar, matematika, idegen nyelv), énekkar, illetve a tömegsport órák és sportegyesületi foglalkozások felkínálásával széles választási lehetőséget nyújtunk a tanulók és a szülők számára, amelyben minden gyermek megtalálja a képességeinek, tehetségének, érdeklődésének megfelelő órát.” részlet a Pedagógiai programunkból „A szakkörök Az iskola hagyományainak megfelelő (természettudományos, technikai, környezetvédelmi, művészeti, stb.) szakköröket hirdeti meg, de a tanulók és a szülők újak szervezését is kezdeményezhetik. A szakköri foglalkozásokra a szorgalmi időszak keretén belül lehet jelentkezni. A szakkörök indításáról a szakmai munkaközösség és a szülői munkaközösség véleményének meghallgatásával az igazgató dönt. A szakköri foglalkozások legkésőbb októberben kezdődnek és május 31-ig tartanak. A foglalkozás időtartama heti 1 óra (45 perc).” részlet a Szervezeti és működési szabályzatunkból „A tanórán kívüli tevékenységek rendje 1.

A tanórán kívüli foglalkozásokra (szakkör, felzárkóztatás, egyéni fejlesztés, osztályfőnöki foglakozás, sportkör, énekkar) a diákok az ellenőrző könyvben a szülő aláírásával jelentkezhetnek. A felvett tanulóknak a foglalkozásokon való részvétele kötelező, a mulasztás a tanrendi órákéval azonos megítélésű.

2.

A tanítási idő után a diákok csak pedagógus felügyelete mellett tartózkodhatnak az intézmény területén! A délutáni tanórán kívüli foglalkozásokra csak a tantermek előtt, jó idő esetén az udvaron lehet várakozni.

3.

Az étkezés rendje: a napközisek nevelőjükkel étkeznek, a menzás diákok a meghatározott időbeosztás szerint ebédelhetnek a felügyelő tanár irányításával. A tanulók az étterem rendszabályait tartsák be!

4.

Az iskolai házirend az iskola területén tanítási időn kívül és az iskola által szervezett programokon (színházlátogatások kirándulások, táborok, hulladékgyűjtés, stb.) is érvényes.” részlet a Házirendünkből

A mindennapos testedzés „6. A mindennapos iskolai testedzés programja 6. 1. Jogszabályi alapok A közoktatási törvény módosítása során az oktatási kormányzat megteremtette a mindennapi egészségfejlesztő testmozgás jogszabályi feltételeit a közoktatásról szóló törvény 52. § (9-10), valamint az 53. § (9) bekezdéseiben foglaltak, továbbá a Nemzeti alaptanterv kiadásáról szóló 243/2003. (XI. 17.) Kormányrendelet keretei között. 6. 2. A program célja Az egészségfejlesztő iskolai testmozgás programjának célja a gyermekek egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközeivel. Lépten-nyomon tapasztaljuk, hogy modern korunk, és az ezzel együtt járó technológiák az embert olyan életmódba kényszeríthetik, amely a mozgásszegény mindennapokhoz, a fizikai képességek hanyatlásához vezethet, áttételesen előidézve ezzel a szellemi teljesítmény romlását is. Az iskolai testnevelés és a sport keretei között az egészségnevelés, a szociális kompetenciák, valamint a társakkal történő kreatív együttműködés egyaránt fejleszthető. Annak érdekében, hogy az egészségfejlesztő testmozgás hatékonyan megvalósuljon, az alábbi sajátos egészségügyi és pedagógiai szempontoknak kell teljesülniük: -

-

-

minden gyermek minden nap részt vesz a testmozgás-programban; minden testnevelési órán és minden egyéb testmozgási alkalmon történjen meg a keringési- és légző-rendszer megfelelő terhelése; minden testnevelési óra bemelegítő szakaszában legyen gimnasztika, benne a biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag és légzőtorna; fontos a testnevelési tananyag egészében a gerinc- és ízületvédelem szabályainak betartása, külön figyelemmel a fittség mérések testhelyzeteire és az izomerősítések különböző testhelyzeteire; minden testnevelési óra és egyéb testmozgási alkalom örömöt és sikerélményt jelentsen még az eltérő adottságú tanulóknak is; érvényesüljenek a teljes testmozgás-programban a testnevelés és sport személyiségfejlesztő hatásai;

-

-

-

-

a testmozgás-program a tanulónak életmód-sportokat, életminőség-sportokat is tanítson meg (olyan sportokat, amelyeket egy életen át lehet folytatni az életminőség javítása érdekében); a testmozgás-program játékokat, táncot, úszásoktatást is tartalmaz, melyek a testnevelés órákon túl - lehetőségeink szerint - a gyógytestnevelés órán, tömegsport foglalkozáson és egyedi megvalósításban is történik; a tanév során az alsó tagozatos gyerekek részére heti 3 órát (2 testnevelés, 1 néptánc), a felső tagozatos tanulóknak 2,5 óra kötelező testnevelési óraszámot, tömegsportra heti 2 órát biztosítunk hetente; az emeltszintű sportosztályaink hetes óratervében az 1-4. évfolyamokon heti 5 (4 testnevelés, 1 néptánc), az 5-8. évfolyamokon heti 4 testnevelés óra szerepel.

Azon tanuló- és napközis csoport tanulói részére, akik nem tudják igénybe venni a tömegsport foglalkozások által biztosított lehetőségeket, az alábbi lehetőséget biztosítjuk. A testnevelési órát nem tartalmazó napokon sportfoglalkozás (konditerem, tömegsport, a DSE sportcsoportjainak foglalkozása) felkínálása azzal a megkötéssel, hogy minden tanulónak a pedagógiai programban megfogalmazott elvek szerint részt kell vennie valamelyiken. 6. 3. A mindennapos iskolai testedzés programjának feladatai A mindennapos iskolai testedzés feladatainak megvalósításához mindenképpen szükséges, hogy a testnevelési munkaközösség tagjai a testnevelést tanító alsós pedagógusokkal, valamint a testmozgás-program megvalósításába bevont többi tanárral közösen dolgozza ki a szakmailag megfelelő testmozgás-programot. Az eredményesség függ a fenntartót elkötelezettségétől, mert csak így biztosítható a rendszeres finanszírozás. A mindennapos iskolai testedzés programjának tervezésekor és megvalósításakor meghatározó szereplők a nevelőtestület elkötelezett, hivatásszerető testnevelői, hiszen az odaadó szerepvállalásuk a siker másik kulcsa.” részlet a Pedagógiai programunkból

9. HÉTVÉGI HÁZI FELADAT SZABÁLYAI, ISKOLAI DOLGOZATOK SZABÁLYAI Házi feladat szabályai A tanulók közoktatási törvényből, és az intézmény házirendjéből is fakadó kötelessége a tanulás. A tananyag tanórai feldolgozása mellett a tanulók számára fontos az otthoni tanulás, gyakorlás, felkészülés. A pedagógusok a tanulók tananyag elsajátításának érdekében szóbeli és írásbeli házi feladatot adhatnak. A kötelező szóbeli és írásbeli házi feladat mennyisége nem haladhatja meg alsó tagozaton a 60 percet, felső tagozaton a 120 percet. Hétvégén sem adható több házi feladat, mint a hét többi napján. Csak olyan házi feladat adható, amelynek előkészítése a tanórán már megtörtént. Hosszabb iskolai szünetekre kötelező házi feladat nem adható. A tanulókat motiváló, szorgalmi házi feladat a pedagógus szándékától, pedagógiai céljától függően, tetszőlegesen adható. A házi feladatokat a tanár és a tanító saját módszereivel ellenőrzi. A házi feladat elkészítését a napközi otthonban a napközis nevelő ellenőrzi. Az otthoni (napközis) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Cél: Az önálló tanulás és ismeretszerzés módszereinek elsajátíttatása, az állandó önművelés igényének és készségeinek megalapozása. A tanulás gazdaságos, képességekhez mérten eredményes, kedvvel végzett tevékenység kialakítása. Feladat: - A személyiség optimális fejlesztése. - Az ismeretek megértését előkészítő, rögzítő, megszilárdító, gyakorló tevékenység végzése - A tanulási szokások, tevékenységek fejlesztése. - Tanulási technikák elsajátítása. - Tanulási módszerek kiválasztása. Az iskolai házi feladat adásával nevelési szándékunk: A házi feladat adásával erősíteni kívánjuk az órákon megtanultakat. Fejleszteni akarjuk az adott témában a tanulók készségeit, képességeit. Az új anyagot, ismereteket kívánjuk a feladattal előkészíteni. A házi feladat mennyisége csak olyan nagyságú lehet, hogy a tanár a következő órán ellenőrizni tudja. A feladatadás gyakorisága:

- Minden egyes tanítási órához kapcsolódóan adható. - Nagyobb terjedelmű írásbeli munkát (fogalmazás készítése, esszéírás) hosszabb határidővel ajánlatos tervezni.

Az iskolai dolgozatok szabályai: Az iskola minden tanulójának joga, hogy -

-

a dolgozatait megtekintse; kérje, hogy egy napon kettőnél több témazáró dolgozatot ne írassanak vele tanárai (Témazáró dolgozatnak minősül az a számonkérés, amely egy meghatározott témakört összefoglalás és ismétlés után zár le.); kérje, hogy a témazáró időpontját öt munkanappal előre tudja; megtekintse a kijavított dolgozatot nyolc munkanapon belül.

A szülő tájékoztatása: A szülő joga, hogy a fogadóórán, szülői értekezleten gyermeke dolgozatait megtekinthesse. Az érdemjegyről a szülőt a tájékoztató füzeten keresztül tájékoztatni kell. A pedagógus teendői: A nevelő a tanítási anyag elsajátításának mértékéről számonkérés formájában győződik meg. A számonkérésnek rendszeresnek kell lennie. Az iskolai dolgozatok formái: napi rendszerességű (a.) szóbeli (b.) írásbeli témazáró feladatok Egy-egy téma rendszerező összefoglalása után írásban. A témazárók érdemjegyei a tanulói értékelésben súlypontosak. év végi, félévi felmérések Egy nagyobb időszak tantervi követelményeinek elsajátításáról adnak számot a tanulók. Legalább egy óra áttekintés előzze meg a megírást. Országos mérések Az OKÉV által szervezett mérésekbe való bekapcsolódás. Érdemjegyeket a tanuló nem kap érte. A nevelő a tanulót külön feladattal is megbízhatja, vagy a tanuló önként vállalhat feladatokat. Az itt végzett munka része lehet a tanulói értékelésnek. A külön feladat formái:

 beszámoló készítése az adott témakörben,  gyűjtőmunka,  egyénre szabott fejlesztő feladat. További részletek: A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzése, értékelése fejezetben, az iskola Pedagógiai programjában.

10. AZ ISKOLAI TANÉV HELYI RENDJE 28/2015. (V. 28.) EMMI rendeletből a 2015/2016. tanév rendjéről

A tanév, a tanítási év 2. § (1) A nevelési-oktatási intézményekben a munkát a tanév, ezen belül a tanítási év keretei között kell megszervezni. (2) Ha e rendelet másképp nem rendelkezik, a 2015/2016. tanévben a tanítási év első tanítási napja 2015. szeptember 1. (kedd) és utolsó tanítási napja 2016. június 15. (szerda). A tanítási napok száma - ha e rendelet másképp nem rendelkezik - száznyolcvanegy nap. (3) A tanítási év első féléve 2016. január 22-ig tart. Az iskolák 2016. január 29-ig értesítik a tanulókat, kiskorú tanuló esetén a szülőket az első félévben elért tanulmányi eredményekről. (4) Az első félév és a tanítási év utolsó napját követő tizenöt napon belül az iskoláknak nevelőtestületi értekezleten el kell végezniük a pedagógiai munka elemzését, értékelését, hatékonyságának vizsgálatát. A nevelőtestületi értekezletről készített jegyzőkönyvet tájékoztatás céljából meg kell küldeni az iskolaszéknek, az intézményi tanácsnak és a fenntartónak.

Tanítási szünet a tanítási évben, a tanítás nélküli munkanapok 4. § A tanítási évben - a tanítási napokon felül - a nevelőtestület a tanév helyi rendjében meghatározott pedagógiai célra az általános iskolában öt, a nappali oktatás munkarendje szerint működő középfokú iskolában hat munkanapot tanítás nélküli munkanapként használhat fel, amelyből egy tanítás nélküli munkanap programjáról a nevelőtestület véleményének kikérésével az iskolai diákönkormányzat jogosult dönteni. 5. § (1) Az őszi szünet 2015. október 26-tól 2015. október 30-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap 2015. október 22. (csütörtök), a szünet utáni első tanítási nap 2015. november 2. (hétfő). (2) A téli szünet 2015. december 21-től 2015. december 31-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap 2015. december 18. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap 2016. január 4. (hétfő). (3) A tavaszi szünet 2016. március 24-től 2016. március 29-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap 2016. március 23. (szerda), a szünet utáni első tanítási nap 2016. március 30. (szerda). (4) Az iskola az (1)-(3) bekezdésben meghatározott szünetek mellett - a tanítási év kezdő és befejező napjának változatlanul hagyásával - más időpontban is adhat a tanulóknak szünetet, valamint a szünetek kezdő és befejező napját módosíthatja, ha - az Nkt. 30. § (2)-(3) bekezdésében meghatározottak megtartásával - a heti pihenőnapon tartott tanítási nappal ehhez a szükséges feltételeket megteremti. (6) Az (1)-(5) bekezdésben szabályozott szünetek napjain, ha azok munkanapra esnek, az iskolának - szükség esetén - gondoskodnia kell a tanulók felügyeletéről. A felügyelet megszervezéséről több iskola közösen is gondoskodhat. (7) A jogszabály által országosan egységesen elrendelt munkanap-áthelyezést - az Nkt. 30. § (1) bekezdése értelmében - a nevelési-oktatási intézményekben is alkalmazni kell.

Országos mérés, értékelés, szakmai ellenőrzés elrendelése 9. § (1) Az Nkt. 80. § (1) bekezdése alapján, a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (a továbbiakban: miniszteri rendelet) 79. § (6) bekezdésében foglaltak szerint a 2015/2016. tanévben országos mérés, értékelés keretében meg kell vizsgálni a szövegértési és a matematikai eszköztudás fejlődését a hatodik, a nyolcadik és a tizedik évfolyamon valamennyi tanulóra kiterjedően. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott méréseket, értékeléseket a Hivatal szervezi meg az Országos szakértői névjegyzékben szereplő szakértők bevonásával 2016. május 25-én. A mérés napja tanítási napnak minősül, amelyet az érintett tanulók a mérésben való részvétellel teljesítenek, további kötelező tanórai foglalkozás - a művészeti és a testnevelés órák kivételével - számukra nem

19

szervezhető. A méréshez szükséges adatokat az érintett nevelési-oktatási intézmények a Hivatal részére 2015. november 20-ig küldik meg, a Hivatal által meghatározott módon. (4) A Hivatal 2017. február 28-ig országos, intézményi és fenntartói szintű elemzéseket készít, majd megküldi az intézményi szintű elemzéseket az intézmények vezetőinek, az intézményi és a fenntartói szintű elemzéseket a fenntartóknak, továbbá azokat honlapján nyilvánosságra hozza. A Hivatal az országos elemzést megküldi a minisztériumnak, amely azt 2017. április 28-ig a kormányzati portálon nyilvánosságra hozza. (7) Az (5) bekezdésben foglalt iskolák célnyelvi mérésben részt vevő tanulóinak kivételével az iskolák hatodik és nyolcadik évfolyamán angol vagy német nyelvet első idegen nyelvként tanulók körében le kell folytatni a Hivatal által szervezett írásbeli idegen nyelvi mérést. A tanulók idegen nyelvi szövegértési készségeit vizsgáló mérőeszközöket a Hivatal készíti el, a vizsgálatot az iskola pedagógusai 2016. május 18-án végzik el a Hivatal által az iskolákhoz eljuttatott mérőeszközök alkalmazásával. Az iskola a vizsgálatot saját döntése alapján kiegészítheti az idegen nyelvi szóbeli tudásfelméréssel is az érintett tanulóknál. A tanulók által megoldott feladatok értékelését az iskola pedagógusai egységes javítókulcs felhasználásával végzik el. A méréshez szükséges adatokat az érintett nevelési-oktatási intézmények a Hivatal részére 2015. november 20-ig, az elvégzett iskolai vizsgálatok tanulói és intézményi adatait 2016. június 15-ig küldik meg, a Hivatal által meghatározott módon. (8) A tanuló eltérő ütemű fejlődéséből, fejlesztési szükségleteiből fakadó egyéni hátrányok csökkentése, továbbá az alapkészségek sikeres megalapozása és kibontakoztatása érdekében az általános iskolák 2015. október 9-ig felmérik azon első évfolyamos tanulóik körét, akiknél az óvodai jelzések vagy a tanév kezdete óta szerzett tapasztalatok alapján az alapkészségek fejlesztését hangsúlyosabban kell a későbbiekben támogatni, és ezért a tanító indokoltnak látja az azt elősegítő pedagógiai tevékenység megalapozásához a Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer alkalmazását. Az igazgatók 2015. október 22-ig - a Hivatal által meghatározott módon - jelentik a Hivatalnak az érintett tanulók létszámát. Az e bekezdésben meghatározott vizsgálatokat az iskoláknak a kiválasztott tanulókkal 2015. december 4-ig kell elvégezniük. (9) Az Nkt. 80. § (9) bekezdése alapján a 2015/2016. tanévben országos mérés, értékelés keretében gondoskodni kell a tanulók fizikai állapotának és edzettségének vizsgálatáról. A vizsgálatot az iskoláknak - az 1-4. évfolyamán, valamint a felnőttoktatásban tanulók kivételével - a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulók esetében 2016. január 6. és 2016. június 1. között kell megszervezniük. A mérés eredményeit az érintett nevelési-oktatási intézmények 2016. június 1-jéig töltik fel a Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt informatikai rendszerbe (NETFIT®). 10. § (1) Szakmai ellenőrzés keretében meg kell vizsgálni a) 2015. november 1. és 2015. december 15. között az általános iskolákban és a szakiskolákban a tanulói fegyelmi eljárások lefolytatásának szakszerűségét, különös tekintettel a döntéshozatalra és a lemorzsolódás megelőzésének szempontjaira, valamint b) 2016. január 6. és 2016. április 30. között a középfokú iskolák Nkt. 81. §-ában foglalt értesítési kötelezettségének teljesítését. (2) Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzéseket a Hivatal folytatja le. Az a) pontban szereplő ellenőrzésről készített jelentést a Hivatal 2016. március 31-ig, ab) pont szerinti ellenőrzésről készült jelentést 2016. június 30-ig küldi meg az oktatásért felelős miniszter részére.

Munkaszüneti napok 2015-ben: Nemzeti ünnep: 2015. október 23. (péntek) Reformáció ünnepe: 2015. október 31. (szombat) Mindenszentek napja: 2015. november 1. (vasárnap) Karácsony: 2015. december 25-26. (péntek-szombat) Újév: 2016. január 1. (péntek) Munkaszüneti napok 2016-ban: Nemzeti ünnep: 2016. március 15. (kedd) Nagypéntek: 2016. március 25. (péntek) Húsvét hétfő: 2016. március 28. (hétfő) 20

Munka ünnepe: 2016. május 1. (vasárnap) Áldozócsütörtök: 2016. május 5. (csütörtök) Pünkösd hétfő: 2016. május 16. (hétfő) Iskolai megemlékezések javasolt időpontja: a) Az aradi vértanúkról (2015. október. 06. - kedd) megemlékezés osztályfőnöki órán (2015. október 05. hétfő), kapcsolódás a városi ünnepséghez. b) 1956-os forradalomról (2015. október. 23. – péntek) – városi ünnepségen való részvétel. c) Kommunista diktatúrák áldozatairól (2016. 02. 23.- kedd) megemlékezés osztályfőnöki órán (2016.02.22. hétfő). d) 1848-as forradalom és szabadságharcról (2016. március 11. – péntek) Móricz, Arany közös megemlékezés, kapcsolódás a városi ünnepséghez. e) Holokauszt áldozatairól (2016. 04. 13.- szerda) megemlékezés osztályfőnöki órán (2016. 04. 11. hétfő). f) A nemzeti összetartozás napja (2016. 06. 04. – szombat) vagy városi ünnepség megszervezése vagy megemlékezés osztályfőnöki órán (2016. 05. 30. hétfő). Egyházi ünnepségek időpontjai: A jelzett napon az első vagy utolsó órában Ünnepi Istentisztelet a templomban, illetve rövidített munkarend szerinti oktatás; a) 2015. 10. 22. – Reformáció ünnepe b) 2015. 12. 18. – Karácsony c) 2015. 03. 23. – Húsvét Tanítás nélküli munkanap (CSENDESNAP); a) 2016. május 5. csütörtök - Áldozócsütörtök Tanári bibliaórák időpontjai; minden hónapban az első hétfőn 1600 –tól 2015.10. 05. 2015.11.02. 2015.12.07. 2016.01.04.

2016.02.01. 2016.03.07. 2016.04.04. 2016.05.02.

Az iskolai feladatok függvényében a tervezett időponttól eltérések lehetségesek.

21

11. AZ ISKOLAI OSZTÁLYOK SZÁMA, ILLETVE AZ EGYES OSZTÁLYOKBAN TANULÓK LÉTSZÁMA

Létszámok 2015. október 1.

osztály

létszám

1. a 1. b 2. a 2. b 2. c 3. a 3. b 4. a 4. b 4. r

25 16 21 23 19 26 22 23 20 18

alsó összesen

213

5. a 5. b 5. r 6. a 6. b 6. r 7. a 7. b 7. r 8. a 8. b 8. r

23 20 19 24 17 16 21 25 23 24 20 15

felső összesen

247

iskolai összesen

460

22

KÖZZÉTÉTELI LISTA MÓRICZ ZSIGMOND REFORMÁTUS KOLLÉGIUM, GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA TAGINTÉZMÉNYE

Recommend Documents