Közterületi tervezések B.) Közterület-tervezési útmutató
Vállalkozó: Nyilvántartási száma: Kidolgozta:
Megrendelı: Nyilvántartási száma: Megrendelıi témafelelıs: Szakmai konzulens:
Budapest, 2010. augusztus
Rétháti András ügyvezetı
Magyar Útügyi Társaság 1028/2007 Schulz Margit vezetésével Dima András közmőtervezı Jordán Péter közmőtervezı Leitner Gábor közmőtervezı Magyar Közút Kht. 6515.2.25./2007 Mayer Károly Dr. Gulyás András
TARTALOMJEGYZÉK 1. A TERVEZÉSI ÚTMUTATÓ CÉLJA......................................................................3 2. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR........................................................................................4 3. TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEK .....................................................................10 4. HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT...........................................................................12 5. SZABÁLYOZÁSI TERV........................................................................................13 6. KÖRNYEZETALAKÍTÁSI JAVASLAT ...............................................................17 7. „KÖZTERÜLET-KIALAKÍTÁSI” TERV..............................................................20 8. BELTERÜLETI KÖZLEKEDÉSI CÉLÚ KÖZTERÜLETEK TERVEZÉSE .......23 9. KERESZTMETSZETI KIALAKÍTÁSOK..............................................................28
2
1. A TERVEZÉSI ÚTMUTATÓ CÉLJA Minden társadalom mőködésének alapvetı szükséglete a közlekedés, amely közlekedési hálózaton valósul meg. A közlekedési hálózatot úgy szükséges fejleszteni, hogy kiszolgálja a társadalmi igényeket, de tekintettel legyen a környezeti összeférhetıségre is. Ezek egymásnak ellentmondó feltételek, ezért a közlekedési hálózattervezés összetett probléma. Az épített környezetet kiszolgáló közlekedési hálózat a mai társadalmi környezetben nagyrészt közterületen helyezkedik el. A közlekedéshez szükséges létesítmények határozzák meg a közterület felszíni méreteit, míg a közmővek a felszín alatti méretek és berendezhetıség meghatározó elemei. A zöldfelületi elemek az esztétikai igényen messze túlmutató környezetvédelmi hatással vannak a közterület környezetében élıkre. Az épített környezet megítélésében döntı szerepet tölt be a közterületek kialakítása. A közterületek mindenki által használtak, ezáltal a hatásuk is széles körre terjed ki. Az épületek csak megfelelı környezetben tudnak jól érvényesülni, de ami még ennél is fontosabb, jól mőködni, elmondható, hogy az épített környezet élhetıségét a közlekedés, a közmővek és a zöldterületek kialakítása, ezek közterületen belüli elhelyezése határozza meg. Ezért a közterületek méretét, szabályozását úgy kell megállapítani, hogy azok a szükséges közlekedési sávokon felül a közmővek és a zöldsávok elhelyezésére is lehetıséget adjanak. A tervezési útmutató segítséget kíván nyújtani a közlekedéstervezést meghatározó Útügyi Mőszaki Elıírások, mint eszközök, célorientált és ugyanakkor nagytávlatot is megjelenítı, koncepcionális használatához. Minden közlekedés tervezési feladat alapját a településrendezési tervek jelentik. (A közlekedés rendszerének egyrészt meg kell felelnie a rendezési tervek meghatározta komplex jövıképnek, másrészt azt tervezésükkel jelentıs mértékben meg is határozzák.) A közlekedéstervezés legösszetettebb feladatai a belterületek közterületeinek kialakítása során jelentkeznek. A közlekedésépítés pedig csak a településrendezési tervekkel összhangban valósulhat meg. Ennek megfelelıen a tárgyi tervezési segédlet az 1. – 2. fejezetében szereplı általános tudnivalókon túl, a 3. – 7. fejezetekben a közlekedéstervezés és a településtervezés, illetve a területrendezés kapcsolatát tárgyalja teljes körően. A 8. – 9. fejezet a belterületi (beépítésre szánt területek) közlekedési célú közterületek tervezésével foglalkozik. A tervezési útmutató egyrészt a jogszabályokban kötelezıen elıírtakat mutatja be, másrészt a gyakorlatban használatos ajánlásokat fogalmaz meg.
3
2. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelmérıl (továbbiakban Étv.). 1988. évi I. törvény a közúti közlekedésrıl (utolsó módosítása: 2009. évi CLV. tv.) és a végrehajtására kiadott 30/1988. (IV.21.) Minisztertanácsi rendelet (utolsó módosítása: 182/2009. (IX. 10.) Korm. rend.) (továbbiakban: Kkt.). 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról 2003. évi CXXVIII. törvény a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekőségérıl és fejlesztésérıl. (utolsó módosítás: 2010. évi XlII. tv.) (hatályos: 2010. 09. 01.) 253/1997. (XII.20.) Kormányrendelet az országos településrendezési és építési követelményekrıl (továbbiakban: OTÉK 2008. évi módosítása szerint). 15/2000. (XI. 16) KÖVIM rendelet az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezésérıl. (utolsó módosítás: 362/2008. (XII. 31.) Korm. rend.) 29/2010. (IV. 7.) KHEM rendelet az országos közutak építésével kapcsolatos minıségi követelmények megvalósulásának ellenırzésérıl. 77/2008. (IV. 3.) Kormányrendelet egyes útépítési beruházások megvalósításával összefüggı közigazgatási hatósági ügyek kiemelt üggyé nyilvánításáról. 1/1975. (II.5.) KPM-BM egyesített rendelet a közúti közlekedés szabályairól. (KRESZ) 20/1984. (XII.21.) KM rendelet az utak forgalomszabályozásáról és közúti jelzések elhelyezésérıl. (utolsó módosítás: 55/2009. (X. 14.) KHEM rendelet) 19/1994. (V. 31.) KHVM rendelet a közutak igazgatásáról. (utolsó módosítás: 48/2009. (IX. 30.) KHEM rendelet) 3/2001. (I. 31.) KöViM rendelet a közutakon végzett munkák elkorlátozási és forgalombiztonsági követelményeirıl. 2/2005. (I.11.) Kormányrendelet az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról. 35/ 2004. (III. 30.) GKM rendelet a közúti jármővek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának mőszaki feltételeirıl szóló 6/1990. (IV: 12.) KöHÉM rendelet módosításáról.
4
A témához közvetlenül kapcsolódó útügyi mőszaki elıírások: ÚT 2-1.115 sz. Mőszaki elıírás: Közutak melletti ingatlanok, kiszolgáló létesítmények útcsatlakozása ÚT 2-1.140 sz. Mőszaki elıírás: Közterületi információs táblák tervezése, alkalmazása és elhelyezése ÚT 2-1.201 sz. Közutak tervezése útügyi mőszaki elıírás ÚT
2-1.218:2003 A településrendezési munkarészei. Tartalmi követelmények.
Üzemanyagtöltı állomásokkal jogszabályok:
tervek
kapcsolatos,
közúti
közlekedési
közterületet
érintı
11/1994. (III.25.) IKM rendelet az éghetı folyadékok és olvadékok tárolótartályairól 6/1993. (V.12.) IKM rendelet a gázüzemő jármővek üzemanyag-ellátó berendezéseirıl Egyéb nyomvonal jellegő építményekkel kapcsolatos jogszabályok és szabványok MSZ 7487/2-80 és /3 -80 Közmővek elhelyezése térszint alatt és felett. 1995. LVII. Vízgazdálkodásról szóló törvény 123/1997. (VII.18.) Kormányrendelet a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelmérıl 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet a vízgazdálkodási hatósági jogkör alkalmazásáról 38/1995. (IV.5.) Kormányrendelet a közmőves ivóvíz ellátásról és a közmőves szennyvízelvezetésrıl 204/2001. (X.26.) Kormányrendelet a csatornabírságról 379/2007. (XII.23.) Kormányrendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó szabályokról 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet az Országos Tőzvédelmi Szabályzat kiadásáról. 2008. évi XL. törvény a földgázellátásról (utolsó módosítás 2010. évi LV. tv.) A
földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 19/2009. ( I. 30.) kormányrendelet. (utolsó módosítása: 209/ 2010. (VI. 30.) kormányrendelet)
5
80/2005. (X.11.) GKM rendelet a gázelosztó vezetékek biztonsági követelményeirıl és a Gázelosztó Vezetékek Biztonsági Szabályzata közzétételérıl 2007. évi LXXXVI. törvény a villamos energiáról. (utolsó módosítása 2010. évi LV. tv.) A
villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 273/2007. (X. 19.) Kormányrendelet. (utolsó módosítás: 116/ 2010. (VI. 15.) Korm. rend.)
122/2004. (X. 15.) GKM rendelet a villamosmő biztonsági övezetérıl 382/2007. (XII. 23.) Kormányrendelet a villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásról. (utolsó módosítás:116/2010. (IV. 15.) Kormányrendelet) 117/2007. (XII. 29.) GKM rendelet a közcélú villamos hálózatra csatlakozás pénzügyi és mőszaki feltételeirıl. (utolsó módosítás: 69/2009. (XII. 4.) KHEM rendelet) MSZ 13207:2000 szabvány az 1–36 kV-os erısáramú kábelek és jelzıkábelek kiválasztásáról, fektetésérıl, terhelhetıségérıl. MSZ 151 szabvány a légvezetékes hálózatok létesítésérıl, a megközelítésekrıl, keresztezésekrıl. 2003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésrıl. (utolsó módosítás: 2009. évi CLV. tv) 29/1999. (X. 6.) KHVM rendelet a távközlési építmények engedélyezésérıl és ellenırzésérıl. (utolsó módosítás: 8/2010. ( IV.21.) MeHVM rendelet) 11/2009. (XII. 15.) MeHVM rendelet az elektronikus hírközlési építmények egyéb nyomvonalas építményfajtákkal való keresztezésérıl, megközelítésérıl és védelmérıl. 37/2007. (XII.13.) ÖTM rendelet az építésügyi hatósági eljárásokról valamint a telekalakítási és az építési- mőszaki dokumentációk tartalmáról. (utolsó módosítás: 24/ 2008. (IV. 29.) ÖTM rendelet.) 2005. évi XVIII. törvény a távhıszolgáltatásról. (utolsó módosítás: 2008 évi LXVII. tv.) 157/2005. (VIII. 15.) Kormányrendelet a távhıszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény végrehajtásáról. (utolsó módosítás. 116/2010. (IV.15.) Kormányrendelet) 1993. évi XLVIII. törvény a bányászatról. (utolsó módosítás: 2010. évi XLIII. tv.) 203/1998. (XII. 19.) Kormányrendelet a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról. (utolsó módosítás 116/2010. (IV. 15.) Kormányrendelet) 96/2005. (XI. 4.) GKM rendelet a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó sajátos építményekre vonatkozó egyes építésügyi hatósági eljárások szabályairól. (utolsó módosítás: 362/2008. (XII. 31.) kormányrendelet)
6
23/2006. (II. 3.) Kormányrendelet a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes nyomástartó berendezések hatósági felügyeletérıl. (utolsó módosítás 163/2010. (V. 11.) Kormányrendelet) 14/2008. (IV.3.) GKM rendelet a bányászati hulladékok kezelésérıl. (utolsó módosítás.22/2010. (III. 19.) KHEM. rendelet) 57/2005. (VII.11.) GKM rendelet a bányafelügyelet részére fizetendı igazgatási szolgáltatási díjakról, valamint a felügyeleti díj fizetésének részletes szabályairól. (utolsó módosítás: 12/2008. (VII. 11.) KHEM rendelet) 267/2006. (XII. 20.) Kormányrendelet a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról. (utolsó módosítás: 127/2010. (IV. 21.) Kormányrendelet)
7
FOGALMAK Alátámasztó munkarész: a tájrendezési, környezetalakítási, közlekedési, közmővesítési, hírközlési, valamint a település sajátos helyi adottságai alapján szükséges egyéb szakági munkarészek, melyek a jóváhagyandó munkarészek megalapozását szolgálják. Beépítésre nem szánt terület: a település közigazgatási területének a zöldterületi, a közlekedési, a mezıgazdasági, az erdımővelési, illetıleg az egyéb célra szolgáló része. Beépítésre szánt terület: a település közigazgatási területének a beépített, illetve a további beépítés céljára szolgáló területrésze. Belterület: a település közigazgatási területének – a település történetileg kialakult, összefüggı, beépített, illetıleg beépítésre szánt területeket tartalmazó – kijelölt része. Építési telek: beépítésre szánt területen fekvı, az építési szabályoknak megfelelıen kialakított és közútról vagy önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott magánútról gépjármővel megközelíthetı telek. Építési terület: olyan ingatlan vagy ingatlanok csoportja, amely a nyomvonal jellegő építmények elhelyezésére szolgál. Helyi építési szabályzat: az építés rendjét a helyi sajátosságoknak megfelelıen megállapító és biztosító települési önkormányzati rendelet. Gyalogút: jelzıtáblával gyalogútként megjelölt, illetıleg olyan helyi közút, amely kizárólag a gyalogosok közlekedésére szolgál, és az úttesttıl tartós fizikai akadály (árok, korlát, kerítés, sövény stb.) vagy két méternél nagyobb távolság választja el. Jóváhagyandó munkarész: a település felhasználását meghatározó terv és leírás.
közigazgatási
területének
Közforgalom elıl elzárt magánút: a sorompóval, kapuval vagy más fizikai eszközzel lezárt, vagy „Mindkét irányból behajtani tilos” jelzıtáblával jelzett magánút. Közhasználat céljára átadott terület: olyan telek, melynek egy része vagy egésze – az errıl szóló szerzıdés keretei között – közhasználat céljára – akár idıbeli korlátozással – általában gyalogosforgalom számára vehetı igénybe. Közterület: közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet a rendeltetésének megfelelıen bárki használhat, és az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván. Egyéb ingatlanoknak a közhasználat céljára átadott területrészére – az errıl szóló külön szerzıdésben foglaltak keretei között – a közterületekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Magánút: olyan magántulajdonban lévı önálló ingatlan, mely közlekedés céljára szolgál, és a földhivatali nyilvántartásban ekként van nyilvántartva. További státuszát tekintve lehet: Közforgalom elöl el nem zárt magánút: amelyet korlátozás nélkül használhat bárki, kiépítési paraméterei a közúttal megegyezıek.
8
Közforgalom elöl elzárt magánút: fizikai korlátozással csak a tulajdonos számára teszi lehetıvé a használatot. Sajátos építményfajták: többnyire épületnek nem minısülı, közlekedési, hírközlési, közmő- és energiaellátási, vízellátási és vízgazdálkodási a bányamőveléssel, környezetvédelemmel kapcsolatos és az atomenergia alkalmazására szolgáló, valamint a honvédelmi és katonai, továbbá nemzetbiztonságú célú, illetve rendeltetéső, sajátos technológiájú építmények. Szabályozási terv: az a településrendezési terv, amely közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket építési elıírásokat térképen, rajz formájában ábrázolja.
a település továbbá a kapcsolatos megállapító
Településfejlesztési koncepció: a fejlesztés összehangolt megvalósulását biztosító és a településrendezést is megalapozó, a település közigazgatási területére kiterjedı önkormányzati településfejlesztési döntéseket rendszerbe foglaló, önkormányzati határozattal elfogadott dokumentum, mely a település jövıbeni kialakítását tartalmazza. Településszerkezeti terv: az a településrendezési terv, amely meghatározza a település alakításának, védelmének lehetıségeit és fejlesztési irányait, ennek megfelelıen az egyes területrészek felhasználási módját, a település mőködéséhez szükséges mőszaki infrastruktúra elemeinek a település szerkezetét meghatározó térbeli kialakítását és elrendezését. Út: a jármővek és a gyalogosok közlekedésére, vagy csak a jármővek, illetve csak a gyalogosok közlekedésére szolgáló, e célra létesített vagy kijelölt közterület, illetıleg magánterület (közút, magánút). Magánútnak kell tekinteni az állam, önkormányzat vagy más tulajdonosi kör (magánszemély, lakóközösség, erdıgazdálkodás stb.) tulajdonában álló területen lévı utat is. Szabályozási vonal: közterület és egyéb terület (telek) határa. Szabályozási szélesség: a tervezett közterület szélessége. Övezet (építési övezet): beépítésre nem szánt területek (beépítésre szánt, beépített területek) terület-felhasználási egységein belüli egyes területrészeken a felhasználás és az építés feltételeit és módját meghatározó besorolás.
9
3. TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEK A településrendezés célja többek között a települések területfelhasználásának és infrastruktúra hálózatának kialakítása, az építés helyi rendjének szabályozása. A településrendezés feladata többek között az, hogy a település területének, telkeinek felhasználására és beépítésére vonatkozó helyi szabályok kialakításával meghatározza a település összehangolt, rendezett fejlıdésének térbeli-fizikai kereteit. A településrendezés eszközei a településfejlesztési koncepció, a településszerkezeti terv, a helyi építési szabályzat. és szabályozási terv. A településrendezési eszközöket a települési önkormányzat képviselıtestülete hagyja jóvá, a településfejlesztési koncepciót és a településszerkezeti tervet határozattal, a szabályozási tervet és a helyi építési szabályzatot rendelettel. A településfejlesztési koncepciók vagy tervek politikai megfontolások alapján meghatározott célkitőzések győjteménye. A településszerkezeti terv (TSZT) többek között meghatározza a település alakításának, védelmének lehetıségeit és fejlesztési irányait, ennek megfelelıen az egyes területrészek felhasználási módját, a település mőködéséhez szükséges infrastruktúra elemeinek a település szerkezetét meghatározó térbeli kialakítását és elrendezését. Ennek részeként kell kijelölni többek között a település szerkezetét meghatározó közterületeket is. A közterületeken belül a fıútvonalakat, győjtı utakat, a település méretének megfelelı jelentıséggel bíró közparkokat stb. A szabályozási terv (SZT) és helyi építési szabályzat (HÉSZ) meghatározza az egyes területrészeken belül a közterületek és az egyéb területek elkülönítését. A közterületeken belül, a különbözı célokat szolgáló területeket (közút, köztér, közpark stb.), és azok felhasználását. A HÉSZ a település teljes közigazgatási területére, vagy annak egyes részeire készülhet. A területrészekként készülı szabályzatok, mindig az elsı szabályzat kiegészítését jelentik. A SZT az HÉSZ rajzi mellékletét képezi. A SZT a település teljes közigazgatási területére, vagy külön-külön annak egyes, legalább telektömb nagyságú területrészeire készülhet. A településszerkezeti tervet a település nagyságának megfelelı méretarányú térképen, míg a szabályozási tervet olyan méretarányú térképen kell ábrázolni, hogy annak megállapításai az egyes építési telkekre, építési területekre és ezen belül a közterületekre egyértelmően értelmezhetıek legyenek. A térképeknek a szükséges részletezettséggel a vízszintes, a magassági és egyéb adatokat is tartalmazniuk kell. A TSZT és a SZT kötelezıen jóváhagyandó és alátámasztó munkarészekbıl áll.
10
A kötelezı alátámasztó munkarészek egyike a környezetalakítási javaslat (régebbi terminológia szerinti beépítési javaslat). A jóváhagyandó munkarész pedig az építési szabályzat és a kapcsolódó szabályozási tervlap. A településrendezési tervekre vonatkozó elıírások az ország kis és nagy településeire egyformán érvényesek, eltérı szabályok csak a fıvárosra vonatkoznak. Budapest esetében – a kétszintő önkormányzati rendszerhez illeszkedve – a településszerkezeti terv a Fıvárosi Önkormányzat kompetencia körébe, míg a szabályozási tervek és helyi építési szabályzatok – Budapesten a kerületi szabályozási terv elnevezést (KSZT) és kerületi városrendezési szabályzatot (KVSZ) alkalmazva – a kerületi Önkormányzatok kompetenciájába tartoznak. Az országos rendszerhez képest eltérésként Budapest esetében a Fıvárosi Önkormányzat – az országban egyedüliként – rendelettel alkotja meg, a településrendezési tervek hierarchiájában a TSZT és a SZT, HÉSZ között álló elemet, a fıvárosi keretszabályzatot és a szabályozási kerettervet. A fıvárosi keretszabályzat a Fıvárosi Önkormányzat feladat és hatáskörébe tartozó (a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV törvény alapján), a fıváros egészét vagy több kerületét érintı, a KSZT-hez és KVSZ-hez hasonló tartalmú, azokat keret jelleggel meghatározó településrendezési eszköz, mely rajzi formában a szabályozási keretterven jelenik meg.
11
4. HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT A helyi építési szabályzatban kell a település közlekedési rendszerének megfelelı övezeti struktúrát (közúti, kötöttpályás, vízi, légi, egyéb) funkcionális tartalommal feltölteni. A beépítésre szánt területek építési övezeteiben (minimum 10% a beépítés megengedhetı mértéke) kell többek között meghatározni, hogy mekkora lehet a beépítés mértéke és módja, melyek annak a feltételei. A minimális zöldfelület nagyságán kívül meg kell határozni, hogy milyen funkciójú létesítmények helyezhetık el, illetve melyek elhelyezése tiltott. A beépítésre nem szánt területek övezeteiben (maximum 5% a beépítés megengedhetı mértéke) kell többek között meghatározni, hogy milyen funkciójú létesítmények helyezhetık el, illetve melyek elhelyezése tiltott, mekkora lehet a beépítés mértéke. A helyi építési szabályzatban célszerő definiálni az egyes közúti elemek hálózati szerepét, összhangban a vonatkozó útügyi mőszaki elıírásokkal: • autópálya, • autóút, • I. rendő fıútvonal, • II. rendő fıútvonal, • összekötıút, • bekötıút, • állomáshoz vezetı út, • győjtıút, • kiszolgálóút, • kerékpárút, • gyalogút, • külterületi egyéb közút. A közutak tervezési osztályba sorolását – a közterület hálózati szerepének alapján – a közút kezelıje határozza meg a 19/1994. (V. 31.) KHVM rendeletben foglaltak szerint. A helyi építési szabályzatban nyílik lehetıség többek között a közterületekre vonatkozó helyi sajátosságok megállapítására is: • infrastruktúra fejlesztésre vonatkozó feltételrendszer megfogalmazására (településrendezési szerzıdések megkötéséhez), • ingatlan kiszolgálására vonatkozó megkötésekre, • parkolás kialakítási módjára, és mennyiségi szabályozására vonatkozó rendelkezésekre, • reklámhordozók elhelyezésének és kialakításának korlátozására, • utcabútorozásra vonatkozó általános elıírásokra, • milyen funkciójú létesítmény helyezhetı el, • továbbtervezésre vonatkozó elıírásra (pl. megvalósíthatósági tanulmányterv készítésének elıírására)
12
5. SZABÁLYOZÁSI TERV A szabályozási terv – mely a helyi építési szabályzat mellékletét képezi – rajzi jóváhagyandó része a szabályozási tervlap. A szabályozási tervlap tematikája A szabályozási tervlapot az ingatlan-nyilvántartási térkép és az állami adatok felhasználásával kell elkészíteni. Méretaránya a gyakorlat szerint – szabályozási feladattól függıen – a beépítésre szánt területek (általában belterület) szabályozása esetén M=1:2000 – M=1:1000, kivételes esetben M=1:4000, míg a beépítésre nem szánt területek (általában külterület) szabályozása esetén M=1:10.000 – M=1:4.000 között változik. A szabályozási tervlap feladata Közlekedéstervezés szempontjából a szabályozási terven belül a szabályozási tervlap feladata, hogy a közlekedési rendszer kialakítása, fejlesztése számára (közutak hálózata, egyéb közlekedési hálózatok, közlekedést szolgáló egyéb területek) a szükséges területet biztosítsa, azt a település övezeti rendszerének megfelelıen megjelenítse. Ezt igazolja, támasztja alá a környezetalakítási javaslat által bemutatott mőszaki kialakíthatóság. A közlekedési rendszer elemei a területigényük típusa alapján • nyomvonalas jellegő, • területi jellegő elemekként csoportosíthatóak. A közlekedési rendszert általában nyomvonalas létesítmények, pályák alkotják. Ezen pályák döntı része számára (forgalmi sávok, kerékpárutak, gyalogos járdák, városi tömegközlekedés önálló pályái) közterületek alakítása szükséges. A gyorsforgalmi úthálózati elemek (autópálya, autóút), a külterületi fıútvonalak (I. rendő fıút, II. rendő fıút), a domb- és hegyvidéki környezetben lévı országos mellékúthálózat (összekötı út, bekötıút, állomáshoz vezetı út), és a vasútvonalak területbiztosítását, azaz szabályozását engedélyezési tervek alapján célszerő készíteni. De szükség esetén már tanulmányterv alapján is lehetséges a megfelelı pontosságú terület igénybevétel biztosítása, szabályozása. Az egyes létesítmények általános helyszükségletét az OTÉK tartalmazza ugyan, (más hatósági elıírás, illetıleg elfogadott helyi építési szabályzat és szabályozási terv hiányában) gyorsforgalmi utak esetén 60 m, fıutak esetén 40 m, országos mellékutak esetén 30 m, kétvágányú vasútvonal esetén 20 m, egyvágányú vasútvonal esetén 10 m, ezek azonban a csomópontok és állomások esetén nem alkalmazhatóak, folyópálya szakaszok esetében pedig a terepadottságok és a kapcsolódó
13
területek figyelembe veendı adottságai következtében ennél lényegesen kisebb-nagyobb terület igénybevételt is indokolttá tehetnek. Részletesebb tervek hiányában vagy indokolatlanul nagyvonalú (területet pazarló), vagy a távlati megvalósítást (építés technológiai szempontból) esetlegesen megnehezítı szabályozással lenne végrehajtható a területbiztosítás. Síkvidéki területek országos mellékút hálózati elemei esetében a területbiztosítást, nyomvonal változatokat vizsgáló tervi elızmények után, annak szőkebb környezetére korlátozódó szabályozási terv már részletesebb tervi megalapozás nélkül, az OTÉK elızetes figyelembevételével tudja biztosítani. A belterületi fıútvonalak (melyek Budapest kivételével általában az országos közúthálózat részét képezik, mint települési átkelési szakaszok), a győjtı, és a lakó-kiszolgáló úthálózat területbiztosítását a kapcsolódó beépítésre szánt területekkel szoros összefüggésben kell és lehet meghatározni. Az egyes létesítmények általános helyszükségletét az OTÉK tartalmazza ugyan, (más hatósági elıírás, illetıleg elfogadott helyi építési szabályzat és szabályozási terv hiányában) fıutak esetén 40 m, helyi győjtıút esetén 22 m, kiszolgáló út esetén 12 m, kerékpárút esetén 3 m, gyalogút esetén 3 m, a településrendezési érdekek (pl. meglévı adottságok, lakossági igény, településkép) azonban ennél lényegesen kisebb vagy nagyobb területet is indokolttá tehetnek. A hálózati szerep szempontjából nagy jelentıségő fıutak esetében a szabályozási szélesség vonatkozásában csak egy alsó határ húzható meg az elhelyezendı elemek meghatározásával. Ezen belül a fıútnak kívánatos biztosítania a kapcsolódó beépítés intenzitásához illeszkedı gyalogos felületeken és kerékpárúton túlmenıen a minimálisan 2x1 forgalmi sávos közúti keresztmetszet – tömegközlekedési hálózatot is figyelembe vevı – távlati 2x2 sávra bıvíthetıségét, a szükséges csomóponti területekkel együtt. A hálózati szerep szempontjából kisebb jelentıségő, és ennek következtében kisebb terhelést is jelentı, de ugyanakkor rugalmasan a környezethez igazítható mőszaki paraméterekkel rendelkezı győjtıút és lakó-kiszolgáló utak esetében meghatározható a szabályozási szélesség általánosan használandó, és így kötelezıen alkalmazandó . A közút nyomvonalas létesítmény ugyan, de a hálózat lényeges meghatározó elemei a közúti csomópontok, amelyeknek helyigénye mindig meghaladja a folyópálya helyigényét. Erre a körülményre is tekintettel kell lenni. Belterületen egyre több helyi szabályozás kötelezıvé teszi a növénytelepítést, ami nem kevés helyet igényel. A közterületeknek minden esetben – akár új közterület kerül kiszabályozásra, akár meglévı építési terület módosul – biztosítaniuk kell a szükséges közmőhálózatok befogadását is. A szükséges közmőhálózat megfogalmazás
14
elég általános ahhoz, hogy minden közterületre érvényes legyen, de az érvényes szabályozási elvárások szerint az OTÉK 2008-ban módosított, szerkesztett változata szerint a 8.§ fogalmazza meg. A közlekedési rendszer kisebb részét területi jellegő létesítmények alkotják, melyek általában belterületen helyezkednek el. Ezek számára (vasúti pályaudvarok, távolsági autóbusz-pályaudvarok, városi tömegközlekedési végállomások, jármőtelepek, repülıterek, kikötık) a speciális közlekedési igényeknek megfelelı terület biztosítása szükséges egyedi tervezés alapján (melyet az adott területre vonatkozó településrendezési terv kötelezıen készítendı közlekedési munkarésze is elláthat szakági tervi elızmény hiányában). A nyomvonalas jellegő (ide tartoznak általában a közterületek is) és a területi jellegő közlekedési létesítmények által igénybe vett területeket egyaránt övezetbe és építési övezetbe kell sorolni a helyi építési szabályzatban vagy szabályozási tervben. Az övezetek és építési övezetek elıírásainak részletezettségét, mőszaki tartalmát a helyi sajátosságok jelentıs mértékben befolyásolják. A közterületek esetén – általában a település nagyságával növekszik a differenciált szabályozás igénye – önálló övezetet lehet kialakítani például • a gyorsforgalmú úthálózat, valamint a külterületi fıutak és mellékutak, • a belterületi fıúthálózat, • a belterületi győjtı és kiszolgáló utak, • az önálló gyalogos-kerékpáros utak számára. Ezek az övezetek a helyi igények szerint még tovább tagolhatók. (A belterületi győjtı és kiszolgáló utak övezete felbontható például • győjtı utak, • kiszolgáló utak, • forgalomcsillapítható utak (lakó-pihenı övezet, tempó 30-as zóna), övezeteire is.) Mindenképpen figyelmeztetni kell arra a tényre, hogy a kisforgalmú létesítmények esetében a vonalvezetést és burkolat teherbíró képességét is a közüzemi kiszolgálás határozza meg: szemétszállítás, költözködés, tőzoltás, mentık hozzáférése. Egyes konkrét esetekben a helyigényt a közmővesítés helyigénye határozza meg. A közmővesítés mértéke, a gerincvezetékek , további kapcsolódó létesítmények szükségessége meghaladhatja a közlekedési létesítmények helyigényét. A szabályozási tervlap rajzi elemei A szabályozási tervlapon a közlekedéstervezés jelentısége elsısorban a közterületeket definiáló szabályozási vonalak és azok szabályozási szélességeinek meghatározásában, valamint a közlekedést szolgáló egyéb övezetek (mely a közterületeken kívüli, beépítésre nem szánt terület, pl. vasúti terület), és építési övezetek (beépítésre szánt terület, pl. tömegközlekedési jármőtelep területe) elhelyezkedését definiáló övezethatár megállapításában tükrözıdik.
15
A szabályozási tervekben (tervlapokon) megjeleníteni kívántak rajzi jelkulcsát az OTÉK melléklete tartalmazza, melybıl az adott terület helyi sajátosságainak megfelelıek kerülnek felhasználásra, alkalmazásra. Ezek közül a közlekedéstervezéshez az alábbiak kapcsolhatóak általánosan: Alaptérképi jelek: • közterület neve, helyrajzi száma, • kötöttpályás tömegközlekedési létesítmények tengelyvonala, • támfalak, lépcsık, • hidak, alagutak. Kötelezı szabályozási elemek az OTÉK szerint: • szabályozási vonal, • szabályozási szélesség, • (közlekedés céljaira szolgáló) övezet és építési övezet határa, • jelentıs felszíni parkoló határa és jele, férıhelyszáma, • jelentıs szint alatti gépjármőtároló (vagy parkolóház) határa és jele, férıhelyszáma, • gyalogút, • kerékpárút, melyek kiegészíthetıek a helyi adottságoktól függıen például a • „vegyes használatú út” (lakó-pihenı övezet), • kötöttpályás tömegközlekedés pályája elemekkel. A kötelezı szabályozási elemek közé azok tartoznak, melyeket a rendeletalkotó határoz meg. Tájékoztató jellegő szabályozási elem • közúti védıtávolság, • vasúti védıtávolság. A tájékoztató jellegő szabályozási elemek közé azok az elemek tartoznak, melyet magasabb szintő jogszabály határoz meg. A szabályozási tervlap célja A szabályozási tervlap célja, hogy a településrendezési terv jóváhagyandó munkarészeként biztosítsa a tervezési munka során véglegessé vált, és a településrendezési eszközök által megjelenített elképzelések megvalósítását. A szabályozási tervlap – mint jóváhagyandó munkarész – jeleníti majd meg részben az önkormányzati rendelettel történı elfogadás után az építési jogokat. A közutak esetében a szabályozási tervlap tartalmának megfelelıen kezdıdhetnek meg a kisajátítási eljárások, vagy a kiszolgáló és lakóút céljára szolgáló lejegyzések. A szabályozási tervvel együtt alkalmazandó helyi építési szabályzat szöveges formában – rendeletként szerkesztve – tartalmazza a rajzként nem megjeleníthetı szabályozási elemeket.
16
6. KÖRNYEZETALAKÍTÁSI JAVASLAT A környezetalakítási javaslat tematikája A környezetalakítási javaslat a tervezéssel lefedett terület kiterjedésének függvényében készülı, célszerően M=1:10000 – M=1:1000 méretarányú helyszínrajz. A környezetalakítási javaslat a településrendezési, a zöldfelületikörnyezetvédelmi, és a közlekedési javaslatokat jeleníti meg egy közös helyszínrajzon, melyen a közmő szakág részérıl csak a jelentısebb felszíni elemeket tartalmazó javaslatok (alállomások, nyomásfokozók, transzformátorok, jelentısebb vízfolyások, árkok stb.) jelennek meg. A környezetalakítási javaslat tervlapjának kidolgozottságára, részletezettségére vonatkozóan két változatot alakított ki a gyakorlat. •
Az egyszerő kidolgozottságú környezetalakítási tervlap alkalmazásakor az egyes építési telkek és építési területek – így a közterületek is – nem kerülnek részletesen, mérethelyes javaslatokkal berendezésre (M=1:10000 – M=1:4000 léptékben készül). Ebben az esetben az egyes szakági kötelezı alátámasztó munkarészekre igen nagy szerep hárul a szabályozás megfelelı alátámasztására.
•
A részletes kidolgozottságú környezetalakítási tervlap (M=1:2000 – M=1:1000 léptékben készül, egyes részletek esetében akár M=1:500 lépték is alkalmazásra kerül) lényegében a korábbi jogszabályi környezet (OTÉK-ot megelızı idıszak) beépítési lapjának a továbbéltetését jelenti. Ebben az esetben a környezetalakítási tervlap a szakágak javaslatait komplexen, és legalább tanulmány tervi kidolgozottsággal, telekszint mélységben jeleníti meg.
A környezetalakítási javaslat feladata A környezetalakítási javaslaton belül a közlekedéstervezés feladata kettıs. •
Meg kell jelenítenie a települések közötti kapcsolatokat, melyeket általánosan a Magyar Köztársaság Országgyőlése által törvénnyel elfogadott területrendezési tervek határoznak meg (és kötelezı jelleggel az adott település szerkezeti tervébe is beépülnek). Azaz a szomszédos településekkel összeköttetést biztosító közlekedési kapcsolatokon túlmenıen az adott kistérség, az adott megye, az adott régió, valamint az országos és nemzetközi hálózatok esetlegesen érintett elemeit (gyorsforgalmi utak, fıútvonalak, országos mellékútvonalak, vasútvonalak, repülıterek, kikötık) kell tartalmaznia.
•
Meg kell jelenítenie a településen belüli kapcsolatokat, melyeket általánosan a település önkormányzata által határozattal elfogadott településszerkezeti tervben rögzítenek.
A környezetalakítási javaslaton belül a közlekedéstervezés az összes közlekedési ágra és módra – közúti közlekedés, vasúti közlekedés, városi közforgalmú közlekedés, kerékpáros közlekedés, gyalogos közlekedés, vízi közlekedés, légi közlekedés – ki kell, hogy terjedjen, természetesen csak 17
érintettség esetén. A környezetalakítási javaslat közlekedési részeként általában a közterületek tervezése a meghatározó. A környezetalakítási javaslat rajzi elemei A környezetalakítási javaslaton belül a közlekedéstervezés a területfelhasználás szempontjából négy csoportba sorolható: • közterületek (valamint a közforgalom számára megnyitott magánutak, és a közhasználat számára átadott területek) tervezése, • a beépítésre nem szánt területek közé tartozó egyéb (nem közterületi státusú) közlekedési területek (vasúti területek, repülıterek) • a beépítésre szánt területek közé tartozó közlekedési területek (pl. közforgalmú közlekedést szolgáló jármőtelepek) tervezése, • egyéb, beépítésre szánt területek (lakó, gazdasági… területek) tervezése. Az egyes terület-felhasználási csoportokban más és kidolgozottság, rajzi elemkészlet alkalmazása szükséges.
más
tartalmi
A környezetalakítási javaslaton belül a közlekedéstervezés jelentısége a közterületek esetében meghatározó, mivel általánosan és döntı mértékben ezek biztosítják a települések mőködését. Ez tükrözıdik a területi mérlegekben is. A települések területének (belterületének) általánosan mintegy 15-35%-a közterület. (Településen kívül (külterületen) a területi mérlegen belüli részesedésük már nem jelentıs.) Közterületek esetében az alábbi rajzi elemek alkalmazása javasolt: • közutak útpályái, burkolatszélek, • közutak jelentısebb rézsői, támfalai (2 m felett), • kerékpárutak, kerékpársávok, • gyalogos járdák (M=1:1000 – M=1: 2000 léptékő kidolgozottság esetén), • meghatározó burkolatjelek (forgalmi sávok jelölése, jármőosztályozók kialakítása, gyalogos átkelıhelyek, közforgalmú közlekedési megállók), • jelzılámpás forgalomirányítás jelölése, • aluljárók, felüljárók, rámpák lépcsık, metró kijáratok, • kötöttpályás közlekedési eszközök pályái, • parkolósávok és önálló parkolók, azok közelítı férıhelyszáma (M=1:1000 – M=1:2000 léptékő kidolgozottság esetén), • ingatlan kiszolgálását biztosító útcsatlakozások, kapubehajtók (akár csak szimbólumként, M=1:1000 – M=1:2000 léptékő kidolgozottság esetén), • mintakeresztszelvény, • gépjármő megközelítést igénylı közmőlétesítmények, • felszíni vízelvezetés esetén a fontosabb árkok (M=1:1000 – M=1:2000 léptékő kidolgozottság esetén), • közterületi pályákat elválasztó zöldsáv (M=1:1000 – M=1:2000 léptékő kidolgozottság esetén), • közterületek fasorai, parkolók kötelezı fásítása jelzésszerően vagy egyedenként. A közterületek közé nem tartozó, beépítésre nem szánt területek egyéb közlekedési övezeteiben a megfelelı pontosságú területbiztosítás igényének
18
megfelelı részletezettséggel kell a közlekedési infrastruktúrát bemutatni, a fenti rajzi elemek egy részének alkalmazásával. A környezetalakítási javaslat így mutatja be pl. vasútvonal és vasútállomás, vagy repülıtér külsı és belsı elláthatóságát, mőködtethetıségét. A beépítésre szánt területek közé tartozó közlekedési területek építési övezeteiben a megfelelı pontosságú területbiztosítás igényének megfelelı részletezettséggel kell a közlekedési infrastruktúrát bemutatni. A környezetalakítási javaslat így mutatja be pl. közforgalmú közlekedést szolgáló jármőtelepek belsı rendszerét és mőködtethetıségét, valamint külsı kapcsolatait. Az egyéb beépítésre szánt területek építési övezeteinek esetében, annak minden egyes telkén, a tervlap léptékének megfelelı pontossággal az alábbi elemek megjelenítése javasolt: • ingatlan kiszolgálást biztosító útcsatlakozások, kapubehajtók (akár csak szimbólumként, M=1:1000 – M=1:2000 léptékő kidolgozottság esetén), • jelentısebb belsı útpályák, • jelentısebb felszíni parkoló, férıhelyszámmal, • mélygarázs vagy parkolóház határa szintszámmal, közelítı férıhellyel A környezetalakítási javaslat így mutatja be pl. egy lakó-, gazdasági-, üdülı terület külsı és belsı elláthatóságát, mőködtethetıségét. A környezetalakítási javaslat célja A környezetalakítási javaslat célja, hogy a településszerkezeti tervben meghatározott rendszert telekmélységig kidolgozva, legalább egy, teljes komplexitásában is mőködıképes megoldást mutasson be. Ez a megvalósítható javaslat támasztja alá (igazolja) a jóváhagyandó munkarészként szereplı szabályozási tervlapot. A környezetalakítási javaslat tervlapjához kapcsolódóan – annak megfelelı megértését biztosító – szöveges leírás is készül, mely a településrendezési terv kötelezı alátámasztó munkarészei közé tartozó közlekedési javaslatba épül be. A közlekedési javaslat – melynek tartalmi felépítésére az ÚT 2-1.218 Útügyi Mőszaki Elıírás A településrendezési tervek közúti közlekedési munkarészei. Tartalmi követelmények ( A Közutak tervezése – KTSZ-ÚT 2-1. Útügyi mőszaki elıírás kiegészítése) (2003. szeptember 1.) vonatkozik – az egyéb közlekedési célú rajzokkal (átnézeti helyszínrajzok, hálózati rajzok, hosszszelvények, mintakeresztszelvények, csomóponti részlet helyszínrajzok.) és szöveges munkarészekkel (vizsgálatok, forgalomszámlálás, hálózati ráterhelés) együtt alkot egy szerves egységet.
19
7. „KÖZTERÜLET-KIALAKÍTÁSI” TERV A helyi építési szabályzatokban egyre többször jelenik meg olyan elıírás, mely – általában valamely városfejlesztési cél eléréséhez kapcsolódóan – egyes belterületi közterületek – konkrétan meghatározott terek és utak – átépítését ún. közterület-rendezési terv készítéséhez köti. A közterület-rendezési terv – mely jogszabályban nevesített tervfajtaként nem létezik – annak a felismerésnek a következtében spontán folyamat eredményeként alakult ki a településrendezésben, hogy az építészeti megjelenés mellett a közterületek kialakítása is jelentıs településkép formáló hatással bír. A megtévesztésre okot adó közterület-rendezési elnevezés helyett inkább a közterület-kialakítási terv elnevezést célszerő használni. A közterületkialakítási terven a gyakorlat szerint nem egy hagyományos útépítésiforgalomtechnikai tervet kell érteni, mely esetlegesen zöldfelületi munkarészt is tartalmaz, hanem a közterület ún.„faltól-falig” történı átépítésére vonatkozó, egy egységes fejlesztési koncepciót megvalósító komplex tervet, mely útépítési, közmő-, kertészeti és építészeti tervekbıl áll. A településrendezési tervek közterület-rendezési, vagyis közterület-kialakítási tervek készítését általában a városkép szempontjából meghatározó fıútvonalak és terek, vagy a forgalomcsillapított területek és gyalogos zónák esetében írják elı. A közterület-kialakítási terv meghatározó részét képezı útépítési terv elkészítéséhez a szükséges feltételrendszert az Útügyi mőszaki elıírás tervezési témakör sorozat teljes körően szabályozza. A közmőtervek tartalmát az egyes szakágakra vonatkozó elıírások, valamint a z ÚT 2-1.216 „Közmővek elhelyezése közterületen” Útügyi mőszaki elıírás szabályozzák. Az építészeti terv tartalmát az általános érvényő elıírásokon túlmenıen a helyi építési szabályzatokban lévı elıírások szabályozzák. A kertészeti terv tartalmát – a helyi építési szabályzatokban meglévı, a növényfajták ültetésére vonatkozó elıírásain túl – jogszabályok nem határozzák meg. A közterület-kialakítási tervek közlekedési pályáinak elhelyezése során az alábbi zöldfelület tervezési szempontokra azonban kívánatos figyelemmel lenni:
20
•
Közterület fásítása. A közterület szabályozási szélességének a megállapításánál – a helyi sajátosságoknak megfelelıen – már figyelembevételre kerül a fásításhoz szükséges sáv szélessége. A fásítás elhelyezhetı zöldsávban (ez az optimum) és megvalósítható faverem rácsos, fatányéros kivitelben is. Utóbbinak ökológiai jelentısége kisebb. (A talajpárolgás lehetıségének biztosítása a terület talajvízviszonyaira kedvezıen hat és a növényzet megeredésének és megmaradásának esélyét is növeli.)
•
Zöldsáv helyigénye. A fásított zöldsáv út-, illetve kerti szegély által határolt szabad felület. A szegélyelemek rögzítéséhez szükséges beton alapgerenda szélessége a két szegélyelem közti területbıl kb. 30-40 cmes területsávot elfoglal. A telepítendı növényzet méreteitıl és igényeitıl függıen alakítandó ki a közbensı sávszélesség. Fatelepítéshez 1x1x1 m-es ültetı gödör készítése szükséges, ez a legkisebb szélességet meghatározza. A zöldsáv számára – két burkolt útfelület között – a legalább 2 m szélesség biztosítja az életben maradáshoz szükséges területet.
•
Parkolóhelyek fásítása. A 10 gépjármőnél nagyobb befogadóképességő felszíni várakozóhelyet – parkolót – fásítani kell (OTÉK 42.§-a alapján). A gépjármő várakozóhely fásításánál a helyigény – hasonlóan az elválasztó zöldsávhoz – a fák minimális élettér-szükséglete és a mőszaki méretek alapján adódik. Az 1x1x1 m-es ültetı gödör és a szegély szerkezete alapján, két gépjármőállás között a szükséges legkisebb távolság 2 m. A nagy felülető burkolatok esetén célszerő a fatelepítéshez egy teljes parkolóhelyet szabadon hagyni, s abba a fán túl gyep- és cserjeszinti állományt is telepíteni. Így kb. 2,1 x 4,6 m-es növényfelület jön létre. Az elıírt elrendezés: 4 gépjármőállás és 1 fásított zöldfelület, a parkoló terület méretének függvényében ismételve.
•
Zöldsávok növényhasználatának korlátozásai. A korlátozások a közúti jármőforgalom, a jármővezetés biztonságát szolgálják. A növényelhelyezés és azok méretének szabályozása a csomópontok beláthatóságának szabadon hagyása okán szükséges. A rálátási háromszögben az alkalmazott cserje, illetve virágos – évelı, egynyári – állomány magassága legfeljebb 0,5 m lehet. Kerülni kell továbbá a KRESZ-táblák takarását a fatelepítés során. (Az új táblák kihelyezésénél viszont lehetıség szerint figyelemmel kell lenni a meglévı faállományra.) Az utak mentén és az elválasztó sávokban emberi fogyasztásra alkalmas, vonzó gyümölcső, terméső, az utak csúszósságát okozó, valamint széltörésre érzékeny (tehát a gyalogos, a kerékpáros és a gépjármőforgalom biztonságát veszélyeztetı) fa- és cserjefajták alkalmazása tilos.
A „közterület-kialakítási” tervek kidolgozottság tekintetében lehetnek tanulmánytervek vagy akár engedélyezési-, illetve kiviteli szintő tervek is.
21
A közlekedési-, közmő-, kertészeti- és építészeti tervek összehangolt készítésével elıálló „közterület-kialakítási” tervek alapján átépített közterületet mutatnak be a következı fotók.
Szentkirályi utca
Krúdy Gyula utca
Mikszáth tér
Lırinc pap tér
22
8. BELTERÜLETI KÖZLEKEDÉSI CÉLÚ KÖZTERÜLETEK TERVEZÉSE A közlekedési rendszer a legnagyobb területigényő, és ugyanakkor legtöbb szempont egyidejő figyelembevételét igénylı része a belterületi közlekedési célú közterületek összessége. Ezek tervezésére vonatkozó alap- és határértékek az alábbiakban kerülnek bemutatásra. Valamely település, településrész belsı közlekedési hálózatának – gépjármő, közforgalmú közlekedés, gyalogos és kerékpáros közlekedés – kialakítását a teljes település szerkezeti tervének – adottságok és fejlesztési szándékok – figyelembevételével kell meghatározni. Újonnan beépülı területek esetében törekedni kell a közterületek optimális szélességének meghatározására és területbiztosítására, mert a környezı területek használati értéke nagymértékben ettıl függ. Sokkal élhetıbb, lakhatóbb az olyan terület, ahol annak mindenféle közlekedési szempontú kiszolgálása biztosított. Amennyiben a közterületeken belül minden olyan közlekedési ág helyigénye biztosított, amely az adott terület szempontjából szükséges, akkor az adott terület lényegesen magasabb értékővé tud válni. A közterületeken belül az elhelyezendı közlekedési létesítményeket és azok helyigényét számtalan külsı tényezı együttes figyelembevételével kell meghatározni. A települések belterületének közterületei, kiterjedésük alapján két nagy csoportra oszthatók: • közterek, • közutak. Az utak és a terek a környezı beépítéssel, valamint az egyéb szabad területekkel együtt elválaszthatatlan egységet, térbeli rendet kell, hogy alkossanak. A közterek funkciójuk szerint további három csoportba – városi terek, önálló zöldfelületek (pl. parkok), közlekedési csomópontok –, illetve azok bármely kombinációjába sorolhatóak. Közterek A városi terek – melyek elsısorban gyalogos közlekedésre és tartózkodásra szolgáló területet jelentenek – és az önálló zöldfelületek – melyek kiterjedésük alapján lehetnek közparkok és közkertek – számára szolgáló közterek közlekedési „méretezése” nem szabványosítható. A közterek jelentısen különbözhetnek egymástól alakjuk, funkciójuk, beépített környezetük, és az ıket használók szempontjából. A terek lehetnek részben vagy egészben burkoltak. Elhelyezésüket és kiterjedésüket a településrendezési tervek készítése során a településrendezési adottságok, és a településfejlesztési célok alapján lehet meghatározni. A közlekedési csomópontok a közutak részét képezik, területigényük az ott alkalmazott feltételrendszer keretein belül határozható meg.
23
Közutak A belterületi közutak kialakítása, illetve azok tervezése két eltérı közlekedési szempont egyidejő figyelembevételével történik, ezek a • hálózati kapcsolatok, és a • keresztmetszeti kialakítás. A hálózati kapcsolatok biztosítása a nyomvonalak tervezését jelenti, a keresztmetszeti kialakítás egy adott közlekedési elem, vagy elemek együttese terület igényének meghatározását. A két szempontban közös, hogy nem csak a jelenlegi, hanem a távlati igényeknek is megfelelı közterületi rendszert kell együttesen meghatározniuk, hiszen az általuk kiszolgált területek beépítése is minimum 50–100 éves idıtartamra létesül. A közterületek helybiztosítását tehát kellı nagyvonalúsággal és elırelátással kell megtervezni azért, hogy legyen mód a közlekedési infrastruktúra fejlesztésével (bıvítésével és/vagy átalakításával) követni az idıközben változó közlekedési és társadalmi szokásokat, mőszaki lehetıségeket és követelményeket. Belterületen a közutak szabályozási szélességén belül a teljes közterületet meg kell a keresztszelvényekben tervezni. Az ÚT 2-1.201 Közutak Tervezése Útügyi mőszaki elıírás a belterületi keresztszelvényekre vonatkozóan is részletes elıírásokat tartalmaz. (KTSZ 4.7 fejezet) Az abban szereplıket jelen útmutatóban nem kívánjuk megismételni, de felhívjuk a figyelmet a következı alapvetı fontosságú dologra: A közutak keresztmetszetének meghatározásakor az alábbi szempontokat kell figyelembe venni: • közúti forgalmat, • gyalogos és szükség esetén a kerékpáros forgalmat, • zöldfelületi elemeket, • kapcsolódó területek beépítését (és a terepadottságok figyelembevételét), • közforgalmú közlekedést, • közvilágítást, • csapadékvíz elvezetést (és az egyéb közmőveket), • kiszolgáló forgalom: szemétszállítás, mentık, tőzoltók, költözködés, a telek kapujára a fordulás helyigénye. A közúti forgalom számára – a közút hálózati szerepének megfelelı, 2,75– 3,5 m szélesség között változó – legalább 2x1 forgalmi sávot kell figyelembe venni a jelenlegi állapotban, valamint a teljes gépjármő-ellátottság idıszakában – 2030. év – várható forgalomnak megfelelı bıvítési lehetıséget. Ez fıutak esetén 2x2 vagy 2x3 sávos keresztmetszetet is jelenthet. Irányonként több forgalmi sávos fıutak forgalmi irányait célszerő szétválasztani, az elválasztó sáv helyigényét is figyelembe kell venni a keresztmetszet meghatározásánál. A közúti forgalom számára szükséges helyigényt szakaszosan növeli a csomópontok (körforgalom, jármőosztályozók), autóbuszöblök, és leállósávok területigénye.
24
Leállósávokat (várakozó sávokat) és rakodóhelyeket elsısorban településközponti, településrész-központi és kereskedelmi, szolgáltató területeken kell biztosítani. A közterületeken lehetıség szerint csak a rövididejő (ügyintézı) leállás számára kell helyet biztosítani, a tartós, huzamos idejő várakozási igényeket garázsokban, parkolóházakban célszerő, szükségszerő kielégíteni. Önálló közforgalmú közlekedési sávokat – pl. közúti vasút, autóbuszsáv – akkor szükséges létesíteni, ha azok zavartalan, gépjármő forgalomtól független, elınybe részesített közlekedését biztosítani kell. A többlet forgalmi sávok közül a kapaszkodósávok terepviszonyoktól függıen belterületen is szükségessé válhat.
létesítése
a
Belterületen az I. és a II. rendő fıutak mellett, amennyiben a határoló beépítések feltáró és kiszolgálóigénye szervizsávot vagy szervizutat kell létesíteni az útpálya egyik vagy mindkét oldalán. Fıútvonalak és győjtı utak esetében mindenkor kötelezı biztosítani a kerékpáros közlekedés feltételeit is akár egyirányú kerékpársávokkal, akár kétirányú forgalomra szolgáló – esetleg a gyalogos járdával közös – kerékpárutakkal. Önálló kerékpárutak, kerékpársávok létesítése szintén elsısorban a forgalomnagysággal van összefüggésben, pl. lakó- és üdülıterületeken forgalombiztonsági szempontból vagy szolgáltatási színvonal növelés érdekében szükséges. A gyalogos felület tényleges szélességét alapvetıen a várható gyalogosforgalom helyigénye (n × 0,75m) határozza meg. A várható gyalogos forgalom szoros összefüggésben van többek között a kapcsolódó terület funkciójával (városközponti terület, lakóterület, gazdasági terület), a terület beépítésének intenzitásával (beépítési sőrőség) és a beépítés módjával (zártsorú, szabadon álló). Ugyanakkor a gyalogosjárdák minimálisan szükséges méretén felüli növelése a közterületeket határoló beépítés használhatóságát jelentıs mértékben növeli. A közutakon alkalmazott 2x1 forgalmi sávos utak mellett az elıírások szerinti minimális járdaszélesség 2,5 m, ami a kiemelt szegély melletti 0,5 m és a beépítések, kerítések melletti 0,5 m széles biztonsági sávokból, valamint a 2x0,75 m hasznos járdaszélességbıl áll. Ezt alapegységnek tekintve, a forgalmi sávok számának növekedéséhez kapcsolódóan, a gépjármő forgalomból adódó zavaró hatások mérséklése érdekében javasoljuk a hasznos járdaszélesség arányos növelését. Amennyiben irányonként 1 forgalmi sávos utak esetében 1,5 m a min. hasznos járdaszélesség, akkor irányonként 2 vagy 3 forgalmi sávos utak esetében 3 m, illetve 4,5 m hasznos járdaszélesség létesítése javasolható, ez 4 m, illetve 5,5 m teljes járdaszélességet jelent. Ezt annak érdekében tartjuk célszerőnek, hogy a sávszámok növekedésébıl adódó nagyobb forgalom beépítéstıl való távoltartásával, a zavaró hatás
25
mérséklése érhetı el. Ennek a jelentısége a munkahelyi területek kivételével minden építési övezetnél hangsúlyozható. Természetesen, ha leállósáv vagy zöldsáv létesítése is tervezett a járda mellett, akkor a járdaszélesség szükséges növelése ezek figyelembe vételével mérsékelhetı. Leállósáv és/vagy zöldsáv létesítése esetén irányonként 2 forgalmi sáv mellett elegendı a 1,5 m, irányonként 3 forgalmi sáv mellett elegendı 3,0 m hasznos járdaszélességet biztosítani, ha a gyalogosforgalom nagysága megengedi a csökkentést. A minimálisan szükséges hasznos járdaszélességen – 1,5 m – felüli járdarészen alakítható ki berendezési sáv, amelyben közúti jelzıtáblák, közvilágítási oszlopok, felsıvezeték-tartó oszlopok, biztonsági- és védelmi berendezések, utcabútorok – pavilonok, telefonfülkék, hirdetıoszlopok, szemétgyőjtık, padok, parkolásgátlók és korlátok – helyezhetık el. Ezek többnyire az útpályák menti zöldsávokban is létesíthetık. Vendéglátó teraszok, kiülık azokon a járdákon alakíthatók ki, ahol a gyalogosforgalomra méretezett hasznos járdaszélesség ezek mellett is biztosítható. Köztereken kialakításuk a közúti forgalom balesetmentes szervezése mellett lehetséges. A gyalogos felület nagysága belterületi fıútvonalak esetén a berendezési sávval együttesen elérheti akár az 5-10 m közötti szélességet is. A gyalogosjárda szintje legyen magasabban a közúti forgalom szintjénél. A zöldfelületi elemek minimumaként legalább kétoldali fasor kialakítása javasolható, de kívánatosabb a kétoldali – gyalogos és közúti pályákat elválasztó – zöldsáv kialakítása, 2-2 m szélességgel. Amennyiben a fıútvonalon belül legalább 4 forgalmi sáv épül, kívánatos középsı zöldsáv – minimum 2 m szélesség – létesítésével 2x2 sávval rendelkezı osztott pályás keresztmetszet létrehozása. A fasorok, zöldsávok létesítésének esztétikai értékén és mikroklimatológiai jelentıségén felül szintén fontos szerepe van a közlekedés zavaró hatásainak mérséklésében. Új beépítések esetében a közterületek szélességének meghatározásánál figyelemmel kell lenni arra, hogy lehetıség szerint a forgalmi sávokat és a kerékpársávokat, valamint a kerékpársávokat és a gyalogosfelületeket is zöldsávokkal célszerő egymástól elválasztani. Zöldsávok létesítésével az egymást zavaró hatás jelentısen mérsékelhetı. A csapadékvíz elvezetése szempontjából két ellentétes szempontot kell figyelembe venni. Városképi szempontból az önálló helyigényt általában nem jelentı, zárt csapadékvíz elvezetés (csatorna) alkalmazása kívánatos. Falusi környezetben és beépítésre nem szánt területen a felszíni vízrendezés nyílt árokkal megoldható. Általánosságban a zárt csapadékvíz elvezetés alkalmazása javasolható (forgalmi sávok szennyezett felszíni csapadékának elvezetésére) jelentısebb szélességő közterületi zöldsávok alkalmazásával párosítva (gyalogoskerékpáros közlekedés felületei felszíni csapadékának elszikkasztására).
26
A közterületek méretezésénél betartandó minimumot jelentenek a szükséges közmőhálózat vezetékeinek egymástól és a fasoroktól való távolságai. A közterületeken belül a keresztmetszeti elemek elhelyezésénél szükséges különszintő közlekedési létesítmények kialakítása, földfelszín feletti – híd, felüljáró, magasvezetéső közforgalmi közlekedési pálya –, illetve földfelszín alatti – alagút, aluljáró – közlekedési elhelyezése, ezek helyigényének figyelembevétele. A különszintő gyalogos létesítmények lehetıleg aluljárók legyenek, a kisebb vesztett magasság érdekében, a lépcsık mellett rámpák, liftek létesítése is szükséges az akadálymentes közlekedés biztosítása céljából. A keresztmetszeti elemek helyigényének meghatározásánál szintén szükséges figyelembe venni egyéb mőtárgyak – térdfalak, támfalak, bélésfalak, rézsők, zajárnyékoló falak stb. helyigényét is. A kapcsolódó beépítés esetében a gépjármőforgalom környezetkárosító hatásait kell az elfogadható szintre szorítani – határértékek alá – a beépítés és a gépjármő forgalom pályája közötti megfelelı távolság létrehozásával. A biztosítandó távolságot a beépítés funkciója és a várható forgalom determinálja. A szükséges távolság a beépítésre szánt területen belül az elıkert méretének, a közterületen a gyalogos (és kerékpáros) felületek, valamint zöldsávok méretének megfelelı meghatározásával biztosítható. Meglévı beépítések között rendelkezésre álló közterületeken elhelyezendı keresztmetszeti elemeket mindig a határoló övezetek figyelembevételével kell megállapítani. A meglévı szélességen belül az alapvetıen szükséges közlekedési elemeken túl a meglévı adottságok és a településrendezési célok alapján kell mérlegelni, hogy a további elemek közül – leállósáv, zöldsáv, kerékpársáv stb. – melyek kerüljenek elhelyezésre. A közterületekkel határos övezetek alapján szükségessé válhat a közutakon a gépjármő fogalom mérséklése, azok zavaró hatásainak csökkentése érdekében. Ez forgalomcsillapítással – vegyes használatú utak kialakításával – vagy forgalom-mentesítéssel – gyalogos utak létrehozásával – lehetséges. A vegyes használatú utak burkolt felületének szélességét úgy kell méretezni, hogy azt a jármő- és a gyalogos forgalom közösen használja. A gyalogos utakat csak idıszakosan használhatja a gépjármő forgalom. Mind a gyalogos utakat, mind a vegyes használatú utakat a meglévı adottságok és a településrendezési célok figyelembevételével készített egyedi tervek alapján kell kialakítani.
27
9. KERESZTMETSZETI KIALAKÍTÁSOK A belterületi közlekedési célú közterületek döntı többsége közút kategóriába tartozik, melyek hálózati szerepük szerint hierarchikusan osztályozhatóak. Az egyes hálózati osztályokon belül is jelentıs különbségek jelentkeznek a közutak esetében a forgalom nagysága, a forgalom összetétele, a kapcsolódó területek felhasználása, a kapcsolódó területek beépítési módja és a terepviszonyok miatt. A fentieknek megfelelıen jellemzı, a településeket meghatározó tipizált közúti keresztmetszetek kerülnek bemutatásra: • belterületi fıútvonal, • győjtıút, • gazdasági terület kiszolgálóútja, • lakóterület kiszolgálóútja, • lakóterület kiszolgálóútja hegyvidéken, • forgalomcsillapított közterület kategóriában. A közmőelhelyezést is bemutatjuk, a hálózati szerepnek megfelelı elhelyezésben. A különbözı hálózati szereppel rendelkezı belterületi közutak többféle szabályozási szélességgel és keresztmetszeti elrendezéssel is kialakíthatók, melyeket lényegesen befolyásolnak az alábbiak: • csapadékvíz elvezetés módja, • fasorok és önálló zöldsáv(ok) megléte, • kerékpárút, kerékpár sáv megléte, • egyéb közlekedési vagy különleges pályák, sávok megléte. Az egyes kategóriákat mintaként bemutató keresztmetszetek (legalább kettı), alapvetıen eltérı szélességgel kerültek ábrázolásra új közúthálózati elemek esetén: • optimális szélességgel és elrendezéssel, • OTÉK által ajánlott szélességgel, • minimálisan szükséges szélességgel és elrendezéssel. A minimális szabályozási szélesség azonban nem lehet alacsonyabb, mint a hierarchiában utána következı hálózati szerep esetén, az OTÉK által ajánlott érték. Belterületi fıútvonal Belterületi fıútvonal kialakítása (de nem egy meglévı közút hálózati szerepének módosítása) esetében az optimális szabályozási szélesség 46 m, mely tartalmazza (1 ábra): • a közút hálózati hierarchiában betöltött szerepe miatt 2x2 forgalmi sáv helyigényét, • a kapcsolódó területek gépjármő ingatlan kiszolgálásának megteremtésére, és a kerékpáros közlekedés, továbbá párhuzamos leállósáv számára kétoldali szervizút helyigényét, • a kapcsolódó területek kiszolgálásának megteremtésére kétoldali járda helyigényét (nem a minimális szélességgel),
28
•
esztétikai és környezetvédelmi szempontból zöldsávok és fasorok telepítését.
Belterületi fıútvonal kialakításánál az OTÉK által méretezés nélkül ajánlott 40 m szabályozási szélesség is lehetıvé teszi a szükséges elemek elhelyezését. Azonban a – fıútvonal szerepkörbıl adódóan – nagy fontosságú közúti pálya térbeli elválasztása nem biztosítható. (2. ábra) A bemutatott optimális szabályozási szélességet további közlekedési elemek (2x3 forgalmi sávos közúti keresztmetszet, közúti vasút, ferde vagy merıleges leállósáv, különszintő kapcsolatok, mőtárgyak …) vagy nagyobb zöldfelületi elemek helyigénye növelheti. Az optimális szabályozási szélességet indokolt esetben az alábbi minimális, még elfogadható szabályozási szélességig – 25 m – lehet csökkenteni, amennyiben a kétoldali szervizút helyigénye elhagyható. Ennek feltétele, hogy a kapcsolódó terület gépjármő ingatlan kiszolgálása ne közvetlenül a fıútról kerüljön biztosításra. A minimális szabályozási szélességnek is biztosítania kell azonban a 2x2 forgalmi sáv távlati megvalósítását. (3. ábra) Győjtıút Győjtıút kialakítása (de nem egy meglévı közút hálózati szerepének módosítása) esetében az optimális szabályozási szélesség – 22 m – megegyezik az OTÉK által méretezés nélkül ajánlottal, mely biztosítja (4. ábra): • • • • •
a közút hálózati hierarchiában betöltött szerepe miatt legalább 2x1 forgalmi sáv helyigényét, a kapcsolódó területek kiszolgálásának megteremtésére kétoldali járda helyigényét (nem a minimális szélességgel), esztétikai és környezetvédelmi szempontból zöldsávok és fasorok telepítését, forgalombiztonsági szempontból önálló kerékpárút elhelyezését, szükség esetén egyoldali árok elhelyezését,
Az optimális szabályozási szélességet további közlekedési elemek (2x2 forgalmi sávos közúti keresztmetszet, …) vagy zöldfelületi elemek nagyobb helyigénye növelheti. Az optimális szabályozási szélességet indokolt esetben a még elfogadható minimális szabályozási szélességig – 15 m – lehet csökkenteni, amennyiben az alacsony közúti forgalom – 4000 E/nap/2i ÁNF érték alatt – következtében önálló kerékpárút, (vagy kerékpársávok) kialakítása nem szükséges. A minimális szabályozási szélességnek is biztosítania kell azonban a kétoldali minimális járda megvalósítását (5. ábra). Gazdasági terület kiszolgáló útja Gazdasági terület kiszolgáló útjának (de nem egy meglévı közút hálózati szerepének módosítása) esetében az optimális szabályozási szélesség – 15 m – meghaladja az OTÉK által méretezés nélkül ajánlott 12 m-t (6 ábra). Ez biztosítja: • a közút hálózati hierarchiában betöltött szerepe miatt szükséges 2x1 forgalmi sáv helyigényét,
29
• •
a kapcsolódó területek kiszolgálásának megteremtésére kétoldali járda helyigényét, esztétikai és környezetvédelmi szempontból zöldsávok és fasorok telepítését.
Az optimális szabályozási szélességet további közlekedési elemek (kerékpárút,…) vagy nagyobb zöldfelületi elemek helyigénye növelheti. Gazdasági terület kiszolgáló útja esetében az optimális és a minimális szabályozási szélesség azonos. Lakóterület kiszolgáló útja Lakóterület kiszolgáló útjának kialakítása (de nem egy meglévı közút hálózati szerepének módosítása) esetében az optimális szabályozási szélesség – 14 m – meghaladja az OTÉK által méretezés nélkül ajánlott 12 m-t (7. ábra).A szükséges elemek a 12 m szabályozási szélességben nem férnek el Ez biztosítja: • a közút hálózati hierarchiában betöltött szerepe miatt szükséges 2x1 forgalmi sáv helyigényét, • a kapcsolódó területek kiszolgálásának megteremtésére kétoldali járda helyigényét, • esztétikai és környezetvédelmi szempontból zöldsávok és fasorok telepítését. Az optimális szabályozási szélességet további elemek, leállósáv és/vagy zöldfelületi elemek helyigénye növelheti. Lakóterület kiszolgáló útja esetében az optimális és a minimális szabályozási szélesség azonos. Az optimális szabályozási szélességet hegyvidéki környezet esetén (keresztirányú terepesés meghaladja a 15%-ot) a minimális szabályozási szélességgel – 10 m – lehet helyettesíteni. A minimális szabályozási szélességnek így is biztosítania kell egyoldali minimális járda megvalósítását. Forgalomcsillapított terület Forgalomcsillapított terület kialakítása (de nem egy meglévı közút hálózati szerepének módosítása) esetében az optimális szabályozási szélesség – 14 m – azonos a lakóterület kiszolgáló útja esetében optimális (és általában minimális) szélességként meghatározottal. Az optimális szabályozási szélességet többlet zöldfelületi elemek helyigénye növelheti. Az optimális szabályozási szélességet indokolt esetben a még elfogadható minimális szabályozási szélességig – 8 m – lehet csökkenteni, amennyiben önálló zöld felületi elem nem szükséges (8. ábra). Ez a szabályozási szélesség problémát jelenthet a telkek kiszolgálhatóságában (szemétszállítás, költözködés). A szembeforgalom áthaladásának szabályozása, a várakozás korlátozása, a telek kapujára forduláskor manıverezési igény, vagy szélesebb kapu kiépítésének szükségessége.
30
A bemutatott példák szemléltetik a közterületek berendezésének sokféle lehetıségét. Megfontolás tárgya, hogy a szabályozási tervben megadott szélességi méretek milyen megoldást jelentenek. A közterület szélessége nehezen változtatható, hosszú ideig kötött elem, ezért meghatározásánál a fejlesztés lehetıségét is mérlegelni kell. A technológia változása hozhat tartalékot a közterület alakításánál, de mindig mérlegelni kell a felszínen a közlekedési csomópontok helyzetét (abból a szempontból is, hogy ezek a hálózat legkritikusabb elemei, mind a balesetek, mind a komfortérzet szempontjából), és azt, hogy felszín alatt a közmővek nem egyszerően behúzható végtelen vonalakat jelentenek, hanem különbözı üzemeltetık által fenntartott, a település életét meghatározó építményeket, amelyeknek megfelelı mőködése nélkül megáll az élet.
31
1. táblázat: Közutak tervezési osztályba sorolása, 2008.
32
