BME Közlekedésautomatikai Tanszék
2. rész
Metrók, metró biztonsága Oktatási vázlat
Mobilitás Motorizáció Modal split Közösségi közlekedés előnyben részesítése Metró hatása a tömegközlekedési hálózatra Gyorsvasúti közlekedés paraméterei Metró fő jellemzői
Darai Lajos 2013/1
Mobilitás Ipari forradalom hatása •Növekvő városméretek •Koncentrált ipari termelés, (gyárak, kikötők, kereskedőközpontok) •Megnövekedett az utazások száma •Lakóhely és a munkahely távolsága nem volt áthidalható gyalogosan •Városok meglévő útjai, hidak kapacitása már nem elegendő •Vasút fejlődése Település szerkezet, városok jellemzői •Egy 500 km2 város építése időben évtizedekre ill. ennél nagyobb időtávlatra elhúzódó folyamat, •Kezdettől fogva kialakulnak fő utasáramlási irányok •A kezdeti építési igényeket meghaladják a város fejlődéséből adódó közlekedési igények •A városok legtöbb esetben egy központ köré épülnek (centrum), történelmi városrészek Forgalomkeltő létesítmények: •Intézmények, intézkedési központok, irodaházak •Pénzügyi központok •Kulturális intézmények, oktatási, szabadidő központok •Lakóterületek •Közlekedési csomópontok, átszállási lehetőségek
Budapest, mértékadó keresztmetszetek •Sugaras városszerkezet, jelenleg 12 főirányú áramlás mutatható ki •5-6 főirány már a múlt század 50-60-as éveiben létezett •A főirányok a város forgalmának 40 %-át fedik le, 60 % 23 helyi körzetben bonyolódik
A fő irányok mára sem változtak meg, a főirányok forgalma elérte a kritikus értéket
Motorizáció •A motorizáció fejlődésével az egyéni közlekedés jelentősen megnövekedett •Az egyéni és közösségi közlekedés között létrejött un. munkamegosztás •Modal-split
Budapestre vonatkozó részletezés
I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. XIII. XIV. XV. XVI. XVII: XVIII. XIX. XX. XXI. XXII. XXIII. Budapest Környék ÉNY Buda Környék DNY Buda Környék ÉK Pest Környék DK Pest 0%
10%
Tömegközlekedés
20%
30%
Szgk
40%
50%
Gyalog
Budapesten a modal-split 58-42%
60%
70%
Kerékpár
80%
90%
Egyéb
100%
A BKV Zrt. férőhelykilométer teljesítményének ágazati megoszlása (%) 2011. I-III. negyedév MFAV; 1 Metró; 24,1
Villamos; 19,9
Trolibusz; 2,7
HÉV; 12,6 Autóbusz idegen; 2,8
Autóbusz saját; 36,9
A közösségi közlekedés előnyben részesítésének okai •Motorizáció zsúfoltság az utakon, dugók •Növekvő környezeti terhelés •Kivándorlás az agglomerációba (napi ingázás) bevezető utakon, •Mértékadó utas terhelések növekedése •Repülőterek kiszolgálása •Történelmi belvárosok, belvárosok kiszolgálása •Autómentes övezetek létrehozása (dugódíj) •Bevásárló központok utasforgalmának kezelése •Pályaudvarok utasforgalmának fogadása •Élhető város víziója Környezetkímélő megoldások Gyors eljutás a közlekedésben Alacsony zaj Több zöldterület Alacsony környezeti terhelés (jó városi levegő) •Fontos szempontok Utazásra fordított idő Utazások száma (átszállások száma) Kényelem (zsúfoltság)
Közforgalmú közlekedéssel szemben támasztott követelmények •Az adott eszköznek elegendő szállítókapacitással kell rendelkezni •Megfelelő utazási sebességet kell elérnie •Megbízható pontos, menetrendszerű szolgáltatást kell nyújtania •Illeszkedni kell a városi hálózahoz •Gazdaságos kialakításúnak és működésűnek kell lenni •Versenyképesnek kell lenni más közlekedési ágazatokkal szemben •Előnyt kellene nyújtani az egyéni közlekedéssel szemben (ár és eljutás) Eszközválasztás •A mértékadó keresztmetszet meghatározása (kapacitás) •Ráhordó hálózat figyelembe vétele •Csomópontok figyelembevétele (állomástávolságok) •Városszerkezethez való illeszkedés •Elővárosi ill. városhatáron túlnyúló igények (régió) figyelembe vétele •Jellemző paraméter elvárások teljesíthetősége Fő városi gerincek jellemzően vaskerekes eszközökkel szolgálhatók ki
Városi gyorsvasutak jellemzői Megnevezés
Metró
Gyorsvasutak Városi Gyors gyors- villamos vasút
Vonatfor-galom
Elkülönített, keresztezés nélküli x Elkülönített, közúti keresztezéssel X Közös közúttal Max.sebesség 70-80 60-70 (km/ó) Utazási sebesség 30-35 23-28 Befogadó 600500képesség (fő) 1400 800 Legsűrűbb vonatkövetés (min) 1.5-2.0 2.0-3.0
Város
Max.szállítóképess 20000- 8000ég 50000 20000 (férőhely/ó) Lakosság (mill. fő) >1.0 0.5-1.0
Vasúti pálya
Vonat
X
50-55 20-23 200-400
Vasút, Közúti elővárosi villavasút mos belső forgalom mal
X
80-100
X 40-50
40-45 14-18 800-1400 100300
1.5-2.0
3.0-5.0
600012000
1000020000
1.02.0 600012000
0.2-1.0
>0.5
>0.1
Korszerű várostervezés és hálózattervezés szempontja az intermodalitás, interoperabilitás Intermodalitás metró kapcsolattok •Metró-metró •Pályaudvar- metró •P+R- metró •Más közlekedési ágazatok- metró •Bevásárlóközpont-metró •Kulturális központok-metró •Repülőtéri terminálok összekötése, kapcsolat a várossal •A fentiek kombinált, szintbeli vertikális kapcsolatai •Horizontális kapcsolatok, átjárhatóság más vaskerekes ágazatok között
Metróknak forgalomkoncentráló hatása van •Ráhordó hálózatokat terveznek, rövid átszállási időkkel •Gondoskodni kell az érkező forgalom elosztásáról, terek, aluljárók szerepe
A metró fő jellemzői
1. Nagy szállítóképesség (nagy befogadóképességű vonatok, sűrű vonatkövetés , akadálymentes közlekedést biztosító zárt pálya) 2. Nagy utazási sebesség (megfelelő vonalvezetésű zárt pálya, nagyobb állomástávolságok, gyors utas cserét lehetővé tevő peronok, széles utasajtók, járművek nagy fajlagos vonóereje) 3. Maximális biztonság, ami a zárt pálya, biztosítóberendezés és vonatvezérlés által biztosítható 4. Kényelem, melyet az utasterek, mozgólépcsők, mozgójárdák, járművek biztosítanak
Metró hatása a tömegközlekedési hálózatra A gyorsvasúti hálózat átalakítja a felszíni tömegközlekedést, újfajta munkamegosztást hoz létre a közlekedési ágazatok között.
Horizontális kooperáció Nagy állomástávolságokkal hosszabb távú utazásokat bonyolít, a felszíni közlekedéssel párhuzamosan, jellemzően nagy városokban, elővárosok, ill. agglomeráció bekapcsolása (Párizs RER)
Vertikális kooperáció Adott útvonalon az összes közlekedési igényt kielégíti, párhuzamos felszíni közlekedés nem szükséges (Budapest M2,M3)
Hálózatmódosítás révén (metróépítés) •Lehetőleg szűnjenek meg a metróval párhuzamosan haladó felszíni vonalak (azonos célokat szolgálók) •Az állóeszköz igényes metró legyen állandóan kihasználva •A gépjárműforgalom által zavart tömegközlekedési hálózat hossza csökkenjen •Alaphálózati elv valósuljon meg a felszíni közlekedés elosztó és ráhordó hálózat között •Bővüljön a gépjárműforgalom által felhasználható felület ? •Intermodalitás
Vasúti pálya, vonalvezetés Nagy utazási sebesség, nagy szállítóképesség biztosításának feltétele az igényes zárt pálya. Jellemzői: Elkülönített, Teljesen zárt, külső zavaróhatásoktól mentes Nincs szintbeli keresztezés, sem gyalogos, sem egyéb Nincs saját vasúti szintbeli keresztezés sem A rendszer csak önmagát képes zavarni (üzem alatti zavarok)
Vonalvezetés Földalatti fekvésű szakaszok Kéreg alatti Mélyvezetésű szakaszok Magas vezetésű szakaszok (külső városrészek, ill. belváros Párizs, New York) Normál vasúti zárt pálya Jellemzően egyirányú közlekedés
Jellemzői 70-80 km/ó pályára engedélyezett sebesség Min. 300 m sugarú ívek túlemelés az ívekben) Lejt és emelkedési viszonyok 30-40 º/oo Átlagos állomástávolság fogalma
Pályamenti zavarok Üzemviteli zavarok Balesetek Meghibásodott járművek Infrastruktúra meghibásodás Az üzemviteli zavarok hatásának csökkentése a pálya vonalvezetése révén A vonal szakaszolása, szakaszonkénti üzemeltetés biztosítása
K-Ny-i torz helyszínrajz
Menetgörbe
Járművek és vonatok •Nagy szállítóképesség, nagy befogadóképesség •80-160 m-es peronhosszak (Bubapesten M2-100 m, É-D-i-120 m, M4-80 m) •4-8 kocsiból álló szerelvény •Kocsinként 150-200 fő férőhely (5 fő m2 állóhelyi normál utasterhelés, 8 m2 zsúfoltság •Ülőhelyek aránya 20-30% •Budapesten 24 000 utas/csúcsóra/irány kapacitással számolnak •Vonatok sebessége 70-80 km/ó •Vonatok motorkocsikból állnak, dinamikus gyorsítási képesség (rövid állomás távolságok) •Gumikerekes járművek •Vonatok gyorsulása, lassulása, •Utaskényelmi szempontok, gyorsulásváltozás 0.6 m/s3 (ruck) /indulás, megállás, oldalgyorsulás / Járművek futásjósága Biztonsági berendezések •Biztosítóberendezés •Vonatvezérlés (ATC, ATO-ATP, ill. ATS)
Metró fő jellemzők Vonatok sebessége
Max. érték Szokásos érték
100 km/ó 70-80 km/ó
Max. érték közepes érték
30-35 km/ó 1.3 m/s2 1.0 m/s2
Gyorsulás változás
Célérték Szokásos érték
0.5 m/s3 0.7-1 m/s3
Állomási tartózkodási idő Peronok, ajtók
Szokásos érték Peronmagasság Ajtószélesség
20-30 s 0.8-1.1 m 1.2-1.3 m
Vonatkövetés
Csúcsérték Csúcsórában Csúcson kívül
1.5 min 2-2.5 min 4-5 min
Pályaviszonyok
lejtviszonyok ívviszonyok Jármű befogadó képesség
szokásos érték szokásos érték Kocsi férőhely vonatok kocsiszáma befogadóképesség peronok hossza
30-40 º/oo 300-500 m 150-250 fő 4-8 db 600-1400 fő 80-160 m
Szállítóképesség (hatkocsis vonattal)
elméleti csúcs üzemi csúcs
42000 fő/óra 32000 fő/óra
Utazási sebesség Gyorsulás és fékezés
