CFCF
Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány
Közös állásfoglalás a piliscsabai Jókai Mór Általános Iskola átszervezésével kapcsolatban
Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (1093 Budapest, Lónyay u. 34., képviseli Daróczi Gábor elnök) és a Mental Disabilitiy Advocacy Center (1051 Budapest, Hercegprímás utca 11., képviseli Steven Allen kampányigazgató) a KLIK Pilisvörösvári Tankerületének a Jókai Mór Általános Iskolát érintő átszervezési javaslatával (továbbiakban „Javaslat”) összefüggésben az alábbi jogi állásfoglalást terjeszti elő. Az aláíró szervezetek álláspontja szerint megállapítható, hogy a Javaslat sérti -
az Gyermek Jogairól szóló ENSZ egyezmény (kihirdette az 1991. évi LXVI. tv.) 3. cikkében biztosított, a gyermek mindenekfelett álló érdekét; valamint
-
az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) 10. § (2) bekezdését (szegregáció tilalma);
-
a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ egyezmény (kihirdette a 2007. évi XCII. tv.) 24. cikkét, amely minden szinten befogadó oktatási rendszer biztosítását írja elő.
1. A normál tantervű, szegregált oktatás fenntartása A Javaslat értelmében a roma tanulók normál tantervű oktatása nem szűnik meg. A Javaslat ezáltal fenntartja a jogellenes állapotot, a fenntartó továbbra is elkülönítve kívánja oktatni a piliscsabai roma gyerekeket. Piliscsabán köztudomású tény, hogy a Jókai Mór Általános Iskola szegregált formában működik, tanulói többségében roma gyermekek, méghozzá olyan családok gyermekei, akik a település cigány lakossága körében is a legnehezebb körülmények között élnek. A Jókai iskola korábbi, önkormányzati fenntartója a szegregáció megszüntetése érdekében 2011 októberében Esélyegyenlőségi Munkacsoportot hozott létre, hogy egy deszegregációs terv kidolgozásával megoldást találjon a nyilvánvalóan jogellenesen működő oktatási gyakorlatra. A deszegregáció irányába mutató első lépés az volt, hogy az önkormányzat 2012/2013-as tanévben megtiltotta további első osztály indítását, hosszú távú célként azt kitűzve maga elé, hogy az iskolát felmenő rendszerben megszünteti. Piliscsaba
Önkormányzatának 2013-ban készült 2013-2018-as időszakra szóló Helyi Esélyegyenlőségi Programja több helyütt is szegregáltnak titulálja a Jókai Mór Általános Iskolát. A felmenő rendszerű deszegregációs lépéseket figyelmen kívül hagyva a 2013. január 1-jével a fenntartói jogokat megszerző KLIK a 2013/2014-es tanévben új első osztályt indított, mindösszesen 4 gyermekkel. Az állami iskolafenntartó ugyanis világossá tette, hogy fenn kívánja tartani még szegregált formában is a Jókai Mór Általános Iskolában folyó oktatást, oda ismételten lehetővé tette a beiratkozást. A 2014/2015-ös tanévben 1 beiratozója volt az iskolának. Az Alapvető Jogok Biztosa a piliscsabai Jókai Mór Általános Iskolában folyó elkülönített oktatás kapcsán vizsgálatot indított. A vizsgálat lezárásáig – amelynek közvetlen tárgya, hogy jogellenesen különítik-e el a roma tanulókat a Jókai Mór Általános Iskolában – semmiképpen sem indokolt olyan átszervezésről dönteni, amely a normál tantervű, szegregált oktatás fenntartására irányul. Amennyiben az Alapvető Jogok Biztosa megállapítja, hogy a KLIK azzal, hogy a deszegregációs folyamatot megakasztva új első osztályt indított 2013 szeptemberében, megsértette a roma tanulók egyenlő bánásmódhoz való jogát, abban az esetben nem a jelenlegi állapot fenntartását célzó, hanem annak felszámolását eredményező intézkedéseket kell tenni. A CFCF 2014 áprilisában átiratkozási akciót indított, amelynek keretében a Jókai iskolából több mint 10 tanulót kíséreltek meg szülei átíratni a környékbeli állami iskolák valamelyikébe. Egyetlen gyermeknek sem engedélyezte a Pilisvörösvári Tankerület az átiratkozást, többen közigazgatási pert indítottak, néhányan pedig úgy döntöttek, nem perelnek az iskolák és a fenntartó nyilvánvaló ellenállása miatt. A Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság öt gyermeket érintően állapította meg ítéletében, hogy jogellenes volt a KLIK átiratkozást elutasító határozata, egyetlen gyermek vonatkozásában tartotta csak a KLIK eljárását jogszerűnek. Ebben az ügyben a Kúria előtt a felülvizsgálati eljárás még folyamatban van. Az átiratkozási akció azonban csak látszólag volt sikeres, mindössze két tanuló került át a választott intézménybe, mert az elhúzódó eljárások és az iskolák nyíltan elutasító hozzáállása miatt a szülők pernyertességük ellenére álltak el az átiratkozási szándéktól. Ez azonban nem a Jókai Iskola további működtetésének indokoltságát igazolja, hanem éppen azt jelzi, hogy a környékbeli állami intézmények kirekesztő gyakorlata és a szülők rossza anyagi helyzete miatt van az iskolának 40 tanulója, s nem az abban folyó oktatás színvonala miatt. A CFCF 2014 novemberében kérdőívezést folytatott a Jókai iskola tanulói családja körében, elérve a családok 71%-át. A válaszadók 100%-a választana gyermekének másik intézményt, ha iskolabusz indulna a környékbeli általános iskolákba. Az anyagi korlátok, a környékbeli iskolák elutasító hozzáállása miatt hagyták a szülők a Jókaiban gyermeküket, ebből következően esetükben az iskolaválasztás csak elvi lehetőség, azzal élni nem tudnak. 2
Az elkülönített (normál tantervű) jelenlegi oktatás jogi értékelése Az Ebktv. 8. § e) és 10. § (2) bekezdésének együttes olvasatából az következik, hogy tilos a nemzetiségi hovatartozás alapján történő elkülönítés, amely külön bizonyítás nélkül is szükségképpen hátrányt okoz. Az oktatás területére vonatkozó speciális szabályokat az Ebktv. 27-28. §-a tartalmazza. Elkülönített oktatás a jelenlegi szabályozás szerint mindössze 3 esetben megengedett: nemi, nemzetiségi és vallási alapon. Az Ebktv. 28. § (2) bekezdése szerint felekezeti vagy nemzetiségi oktatási célból elkülönült oktatás kizárólag akkor szervezhető, ha
arra a szülők kezdeményezésére és önkéntes választása alapján kerül sor;
feltéve, hogy
az oktatás célja vagy tanrendje indokolja elkülönült osztályok vagy csoportok kialakítását; az elkülönített oktatás miatt az oktatásban résztvevőket semmilyen hátrány nem éri; az oktatás megfelel az állam által jóváhagyott, illetőleg államilag előírt, támogatott követelményeknek.
A Kúria gyakorlata értelmében önmagában a roma nemzetiségi oktatás szervezése nem indokolja elkülönített osztályok, iskolák létrehozását, másrészről a roma nemzetiségi oktatáshoz adott szülői hozzájárulás nem értékelhető az elkülönítéshez adott szülői hozzájárulásként. (lsd. a Kúria (Legfelsőbb Bíróság) ítéletét a „Hajdúhadházi szegregációs ügyben”: Pfv.IV.20.936/2008/4.; a “Kaposvári szegregációs ügyben: Pfv.21.568/2010/5. vagy a “Győri szegregációs ügyben: Pfv.IV.20.068/2012/2.) Másrészről a Jókai iskolában nem folytatnak nemzetiségi oktatást, így nincs olyan törvényes ok, amely indokolná a roma többségű, kihasználatlan és rossz kompetencia eredményeket produkáló általános iskola fenntartását. A fentiek alapján a Jókai Mór Általános Iskolában jogellenesen különítik el a roma tanulókat a Tankerület más általános iskoláiban tanuló gyermekekhez képest, hiszen az oktatás tartalma nem indokolja sem a külön intézmény, sem a külön osztályok létrehozását, illetőleg fenntartását. A Javaslat szerint a gyógypedagógiai osztályok iskolaépületbe telepítése révén épületen belül megvalósul az integráció. A jogellenes elkülönítés tilalmára vonatkozó fenti rendelkezésekből ugyanakkor kitűnik, hogy az átszervezéssel nem válik jogszerűvé a jelenlegi normál tantervű elkülönítő oktatás, ugyanis a nem gyógypedagógiai osztály tanulóit az átszervezés nem érinti, az osztályösszetétel nem fog változni. A faji alapú hátrányos megkülönböztetéssel, s annak is a roma gyerekeket érintő iskolai elkülönítéssel összefüggésben az Emberi Jogok Európai Bíróság (EJEB) már több ügyben is megállapította, hogy a múltbél diszkrimináció, illetve annak továbbélése miatt az államoknak pozitív (tevőleges) kötelezettségeik vannak, azaz nem elég tartózkodniuk a diszkriminációtól, de konkrét lépéseket kell tenniük a strukturális diszkriminációval megszüntetése érdekében. 3
Az Orsus és társai kontra Horvátország (Kérelem sz. 15766/03) ügyben az EJEB hangsúlyozta, hogy a romák sérülékeny kisebbséget alkotnak, s ezért különös oltalmat igényelnek, (147-148. §§), és hogy az államok részéről az oktatásban rejlő strukturális hiányosságok kiküszöbölése pozitív intézkedéseket igényel (177. §). A Horváth és Kiss kontra Magyarország ügyben (Kérelem sz. 11146/11) a roma gyerekek indokolatlan fogyatékosság minősítésével kapcsolatban pedig a Bíróság megjegyezte, egy állam pozitív kötelességei közé tartozna a téves diagnózissal szembeni garanciák biztosítása egy olyan helyzetben, ahol az etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek hátrányos megkülönböztetése korábban is előfordult (119. §). Az EJEB hivatkozott döntéseiből kitűnik, hogy az államnak feladata, hogy tevőlegesen, konkrét, pozitív intézkedésekkel lépjen fel a diszkriminációval szemben. Az átszervezési javaslat a korábbi fenntartó által is deklarált szegregált oktatást ugyanakkor nem megszüntetni, hanem éppen elmélyíteni kívánja. A tervezett átszervezés világosan szembemegy a hazai jogszabályokkal és az EJEB által hangsúlyozott állami kötelezettségekkel. 2. Gyűjtő iskola kialakításának veszélyei, a fogyatékossággal élő gyermekek jogainak sérelme Az átszervezés a szegregált oktatás fenntartásán túl egy „gyűjtő iskola” kialakítását vetíti előre, amelyben a tanulási problémákkal, szociális hátrányokkal küzdő tanulók egy iskolaépületben koncentrálódnak. A Javaslat szerint a Tankerületen belül egyetlen intézményben megoldott a szegregáltan oktatandó SNI gyermekek oktatása, a Pilisvörösvári Német Nemzetiségi Általános Iskolában. A pilisvörösvári intézményben a szakértői véleményük alapján csak szegregált formában oktatandó gyermekek bár külön osztályban, de mégis egy többségi intézményben tanulnak, vagyis interakcióba lépnek nem fogyatékossággal élő s (nem roma) tanulókkal is. A Jókai iskola roma tanulói között most is többségben vannak azok a gyerekek, akik valamilyen tanulási nehézséget megállapító szakértői véleménnyel, SNI integrált, illetve BTMN-es minősítéssel rendelkeznek. Másrészről a Javaslat a gyógypedagógiai intézmény kialakításának indokoltságát adatokkal sem támasztja alá, nem derül ki, hogy a pilisvörösvári intézmény mennyiben túlterhelt, vannak-e ellátásból kiszorult gyermekek. Előre vetíti ugyanakkor azt, hogy ha lenne külön gyógypedagógiai intézmény, akkor várhatóan megnőne a szegergáltan oktatandó SNI gyerekek száma (Javaslat 3.7. pontja). Ez ugyanakkor szembemegy a fogyatékkal élő gyermekek inkluzív oktatásának előmozdítását célzó nemzetközi kötelezettségekkel. A Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ egyezmény (a továbbiakban Egyezmény) 24. cikkének (1) bekezdése kimondja, hogy a fogyatékossággal élő személyek oktatáshoz való jogának „hátrányos megkülönböztetés nélküli, az egyenlő esélyek alapján történő megvalósítása céljából a részes államok befogadó oktatási rendszert biztosítanak minden szinten”. A befogadó oktatás biztosításának követelménye az Egyezmény értelmében azt jelenti, hogy a többségi társadalom számára elérhető általános oktatási-nevelési programokat az SNI tanulók számára is hozzáférhetővé kell tenni (24. cikk (2) bekezdés b) 4
pont) az egyes gyermek igényeihez való ésszerű alkalmazkodás (24. cikk (2) bekezdés c) pont) és egyénre szabott támogatási formák (24. cikk (2) bekezdés d) pont) révén. Az Egyezménnyel összhangban a befogadó oktatás biztosítását és a fogyatékossággal élő személyeknek az általános oktatási rendszerekhez való hozzáférését nehezítő akadályok lebontását sürgeti az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának Rec(2006)5. sz. ajánlása az Európa Tanács fogatékosságügyi akciótervéről a 2006-2015 közötti időszakban (3.4. pont), valamint az Európai Unió 2010-2020 közötti időszakra kidolgozott Fogyatékosságügyi stratégiája is (COM/2010/0636 végleges, 2.1. pont, 5. intézkedési terület), amelyek Magyarország számára is irányadóak. A normál tantervű általános iskolákba integrált, az intézményen belül azonban szegregált osztályokban folyó oktatás nem felel meg a teljes integrációt célzó, befogadó oktatás követelményének. Önmagában az, hogy a Pilisvörösvári tankerülethez tartozó SNI tanulók oktatása elkülönített speciális osztályokban valósul meg, is sérti a fogyatékossággal élő gyermekek Egyezményben biztosított inkluzív oktatáshoz való jogát. A jelenlegi jogsértő helyzet indokolja egy azt megszüntető átszervezési koncepció kidolgozását és megvalósítását. Ehhez képest a Javaslatban leírt intézményi átszervezés – amely tehermentesíteni kívánja a szomszédos tankerületek intézményeit azáltal, hogy az általuk befogadott SNI tanulókat a piliscsabai Jókai Mór Általános Iskolába tömöríti (Javaslat 3.5. pontja) – mindazonáltal nem, hogy nem szüntetné meg a jelenlegi jogsértő helyzetet, hanem még ahhoz képest is visszalépést jelentene. A szegregáltan oktatott fogyatékossággal élő gyerekeket többségében tanulási nehézségekkel rendelkező tanulókkal kívánják integrálni egy olyan, erősen stigmatizált iskolaépületben, amely a pilisvörösvári általános iskolához képest nyilvánvaló visszalépést eredményez. Jóllehet a Jókai Mór Általános Iskola de jure normál tantervű intézmény, így jogi szempontból az átvett SNI gyermekek oktatási környezete a jelenlegi, normál tantervű iskolán belüli szegregált oktatási környezethez képest nem változna, a Jókai iskola de facto hátrányos helyzetű, roma gyermekeket szegregáló mivolta miatt azonban kettős szegregációs helyzetbe hozná az SNI tanulókat, hiszen az elkülönített gyógypedagógiai oktatás már eleve elkülönített, alacsonyabb színvonalú oktatást biztosító intézményben zajlana. Az átszervezés egyértelműen ellentétes a (fogyatékossággal élő) gyermekek mindenek felett álló érdekével, káros, s szakmailag sem indokolt lépés. A fenti indokok alapján álláspontunk szerint az átszervezés ellentétes a hatályos magyar jogszabályokkal, nem a gyermekek érdekét szolgálja, hanem egy jogellenes állapot fenntartását és annak súlyosbítását. Ezen túl ellentétes Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalásaival, s egyértelműen sérti az Emberi Jogok Európai Bíróságának a roma oktatási ügyekben kimunkált alapelveit. 3. Alternatív átszervezési javaslat Aláíró szervezetek álláspontja szerint a Jókai Mór Általános Iskolát meg kell szüntetni, s azt csak akkor lehet új alapokra helyezve, valódi inkluzív oktatást biztosítva újranyitni, 5
amennyiben azt sikerül vonzóvá tenni a piliscsabai, illetve környékbeli roma és nem roma családok számára is. A fenntartó feladata az aláíró szervezetek szerint elsődlegesen a fennálló jogellenes állapot megszüntetése és nem annak súlyosbítása. Amennyiben a fogyatékossággal élő gyermekek ellátása a tankerület illetékességén belül valóban nehézségekbe ütközik, akkor arra olyan megoldást kell találni, ami nem a teljes elszigeteltségüket, hanem inkluzív oktatásukat segíti elő. A KLIK elnökével a Népszabadságban megjelent interjú1 alapján látható, hogy az átszervezésnek nem szakmai, mint inkább személyi indokai vannak, azonban a gyermekek mindenek felett álló érdekét az szolgálja, hogy oktatásuk szakmai alapon, a jogszabályoknak és az azokkal érvényesített érdekeiknek megfelelően történik. Mindezek alapján a KLIK jelenlegi javaslata elvetendő; helyette egy olyan javaslat kidolgozása szükséges, amely az általános oktatási rendszer keretében történő befogadó oktatást biztosít minden gyermek számára, a gyermekek nemzetiségi hovatartozására vagy esetleges fogyatékosságukra való tekintet nélkül.
Budapest, 2015. május 7.
1
Daróczi Gábor
Steven Allen
elnök
kampányigazgató
Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány
Mental Disability Advocacy Center
http://nol.hu/belfold/igeny-eseten-szolgaltatnak-1531829 6
