PILISCSABAI NAPSUGÁR ÓVODA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

PILISCSABAI NAPSUGÁR ÓVODA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT OM azonosító: 201394

Piliscsaba 2014.

Szervezeti és Működési Szabályzat Piliscsabai Napsugár Óvoda

Tartalom I. BEVEZETŐ ............................................................................................................................ 4 II. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ............................................................. 4 1. A szervezeti és működési szabályzat célja ......................................................................... 4 2. A szervezeti és működési szabályzat hatálya ..................................................................... 4 3. Az intézmény jellemzői ...................................................................................................... 5 4. Az intézmény működési rendje .......................................................................................... 6 4.1. A nevelési év rendje .................................................................................................... 6 4.2. A nyitva tartás rendje .................................................................................................. 6 5. Az intézmény vezetése ....................................................................................................... 6 5.1. Az intézmény szervezeti struktúrája ........................................................................... 7 5.2. Vezetési jogkörök ........................................................................................................ 7 5.2.1. Az óvodavezető jogköre ........................................................................................... 7 5.2.2. Az óvodavezető helyettes jogköre ............................................................................ 9 5.3. A vezetők intézményben tartózkodásának rendje ..................................................... 10 5.4. A vezető akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje ............................................. 10 5.5. Az óvoda vezetősége ................................................................................................. 11 6. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel ................................................................................................................... 11 6.1. Az óvodába be nem hozható tárgyak, eszközök ....................................................... 11 6.2. Az óvodában tartózkodás során elvárt viselkedés ..................................................... 12 6.3. Más tulajdonának eltulajdonítása .................................................................................. 12 7. Az intézmény belső kapcsolati rendszere ......................................................................... 13 7.1. A szervezeti egységek és a vezetők, illetve a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje ....................................................................................................... 13 7.1.1. A közalkalmazottak ................................................................................................ 13 7.1.2. A nevelőtestület ...................................................................................................... 14 7.1.3. A szakmai munkaközösség .................................................................................... 16 7.1.4. Közalkalmazotti Tanács ......................................................................................... 17 8. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje ........................................................... 17 9. A gyermekek közössége ................................................................................................... 18 10. A szülői szervezet........................................................................................................... 18 11. Az intézményi dokumentumok nyilvánosságával kapcsolatos rendelkezések............... 19 11.1. Az óvoda alapdokumentumai: ................................................................................. 19 11.2. Elektronikus úton előállított papír alapú nyomtatványok hitelesítésének rendje .... 19 12. Az intézmény külső kapcsolatainak rendszere ............................................................... 20 13. Az intézményi védő-óvó előírások ................................................................................. 21 13.1. A gyermekvédelmi feladatok ellátásának rendje..................................................... 21 13.2 A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje ........................................... 22 13.3. A gyermekbalesetek megelőzése érdekében ellátandó feladatok............................ 23 13.4. A nevelő-oktató munka biztonságos feltételeinek megteremtése ........................... 24 14. Rendkívüli esemény ....................................................................................................... 25 15. Ünnepek, megemlékezések, hagyományok rendje......................................................... 26 15.1. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje ................................................................ 26 15.2. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok ........................................................ 26 16. Az intézmény ellenőrzései, pedagógusok előmeneteli rendszere .................................. 26 16.1. Az óvodai nevelőmunka ellenőrzésének fő szempontjai ........................................ 26 16.2. A pedagógusok előmeneteli rendszere .................................................................... 27 2


16.3. Országos pedagógiai szakmai ellenőrzés ................................................................ 27 17. Általános rendelkezések ................................................................................................. 28 18. Záradék ........................................................................................................................... 29

3


I. BEVEZETŐ A szervezeti és működési szabályzat készítésének jogszabályi alapja

 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről  2012. évi CXXIV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosításáról  20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a             

köznevelési intézmények névhasználatáról 229/2012. (VIII. 28.) Korm. Rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról (Áht.) 368/2011. (XII. 31.) Korm. Rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról (Ámr.) 2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről 2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 2011. évi CLXXIX. Törvény a nemzetiségek jogairól 62/2011. (XII. 29.) BM rendelet a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 1993. évi XCIII. törvény A munkavédelemről 335/2005. (XII. 29.) Korm. Rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről 1995. évi LXVI. törvény A közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről 44/2007. OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól

II. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 1. A szervezeti és működési szabályzat célja Az óvoda helyi nevelési program megvalósításának támogatása a szervezet felépítésének, irányítási és együttműködési struktúrájának, valamint a feladatok célszerű és eredményes végrehajtására irányuló szabályozással.

2. A szervezeti és működési szabályzat hatálya  Területi: kiterjed az óvoda épületére, az óvoda udvarára és nevelési időben történő óvodán kívüli foglalkozásokra.  Személyi: kiterjed az óvoda minden jogviszonnyal rendelkező alkalmazottjára, az intézménnyel jogviszonyban nem álló, de az intézmény területén munkát végzőkre, és ahol érintett, ott a szülők körére is.  Időbeli: a fenntartó jóváhagyását követően a kihirdetés napjától válik hatályossá.  A szervezeti és működési szabályzatba foglaltak megszegése esetén, az alkalmazottakkal szemben az óvodavezető munkáltatói jogkörében eljárva hozhat intézkedést. A szülői vagy más nem az intézményben dolgozó személyt, az óvodavezető tájékoztatja a 4


szabályzatban foglaltakról, kérve annak megtartását, és ha ez nem vezet eredményre, a rendbontót felszólítja az intézmény elhagyására.

3. Az intézmény jellemzői A köznevelési intézmény - az alapító okirata aláírásának napjára visszamenő hatállyal - a nyilvántartásba vétellel jön létre. Az alapító okirat konkrétan meghatározza az intézmény köznevelési feladat-ellátási tevékenységével kapcsolatos jellemzőket, valamint működési feltételeket. A köznevelési intézménynek a feladatai ellátásához szükséges feltételekkel rendelkeznie kell. Az óvoda akkor rendelkezik a feladatai ellátásához szükséges feltételekkel, ha rendelkezik állandó saját székhellyel, állandó saját alkalmazotti létszámmal, továbbá a jogszabályban meghatározott eszközökkel, szabályzatokkal és a működéséhez szükséges pénzeszközökkel. Az intézmény neve: Piliscsabai Napsugár Óvoda OM azonosító: 201394 Az alapító okirat kelte, azonosítója: 2013.04. 25. (53/2013 (IV.9.)) Az intézmény székhelye: 2081 Piliscsaba, Bajcsy Zs. u. 33. Az intézmény telephelye: Benedek Elek Óvoda,2081 Piliscsaba, Egyetem u. 5. Az intézmény tagintézményei: Klotildligeti Óvoda, 2081 Piliscsaba, Szt. László kir. 26. Hétszínvirág Óvoda, 2081 Piliscsaba, Levente u. 13. Az intézmény jogi személyiségű szervezeti egységgel nem rendelkezik. Az intézmény nyilvántartási száma: (törzskönyvi azonosítószám: 775201) Az intézményt alapító szerv neve: Piliscsaba Önkormányzata címe: 2081 Piliscsaba, Kinizsi út 1-3 Az alapítás éve: A fenntartó neve: Piliscsaba Önkormányzata címe: 2081 Piliscsaba, Kinizsi út 1-3. Az irányító/ felügyeleti szerv neve: Piliscsaba Önkormányzata címe: 2081 Piliscsaba, Kinizsi út 1-3. Az intézmény alaptevékenysége: Alapvető szakágazat: 851020 Óvodai nevelés  A gyermekek nevelése, három éves koruktól az iskolába járáshoz szükséges fejlettségük eléréséig, legkésőbb nyolc éves korukig.  Az óvoda nevelési programjában meghatározott halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nevelés, felzárkóztatása.  Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján, integrált formában, gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus igénybevételével.  Német nemzetiségi nyelv és hagyományok átadása/ápolása. Nem magyar nyelven folyó, nemzeti, kisebbségi nevelés.  Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység a pedagógusok képzésének, továbbképzésének és önképzésének segítése, szervezése.



Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat. Az óvodai csoportok száma: 10 Az intézménybe felvehető maximális gyermek létszám: 273 fő Az intézmény gazdálkodási besorolása: önállóan működő költségvetési szerv. A fenntartó Piliscsaba Önkormányzatának költségvetési rendeletében jóváhagyott, elsősorban szakmai célú költségvetési keretekkel rendelkezik, amelyek felett kötelezettségvállalási, teljesítésigazolási joggal és felelősséggel bír. Jogköre az önkormányzat képviselő-testülete 5


által jóváhagyott előirányzat felhasználására, illetve előirányzat módosítás kezdeményezésére terjed ki. A költségvetés tervezésének előkészítő fázisában a nevelőtestület véleményét kikérve, a reális szükségleteket figyelembe véve, az óvodavezető javaslatot tesz az elemi költségvetés egyes tételeire. Döntési jogköre kizárólag a fenntartó önkormányzat képviselőtestületének van. Pénzügyi gazdasági tevékenységet intézményen belül ellátó személyek: óvodavezető, vezetőhelyettes, óvodatitkárok. Feladat és hatáskör tekintetében a munkaköri leírásban foglaltak az irányadók.

4. Az intézmény működési rendje 4.1. A nevelési év rendje A nevelési év szeptember 1-től a következő naptári év augusztus 31-ig tart, melyet pontosan meghatároz az oktatási és kulturális miniszter által kiadott, a tanévrendjéről szóló rendelet. A nevelési év helyi rendjét az óvoda éves munkaterve tartalmazza. Ebben kerülnek rögzítésre:  Az óvodai nevelés nélküli munkanapok időpontjai és felhasználásuk,  A karbantartási, felújítási munkák elvégzése érdekében a nyári szünet időpontja,  A nemzeti, óvodai ünnepek megünneplésének időpontjai,  A nevelőtestületi értekezletek időpontjai,  Az óvoda működését befolyásoló feladat-ellátási terv, valamint minden egyéb, amit a nevelőtestület célszerűnek tart. 4.2. A nyitva tartás rendje Heti nyitva tartás: Az óvoda hétfőtől péntekig, heti 5 napos munkarenddel tart nyitva. Az ettől eltérő nyitva tartást – indokolt esetben, előzetes kérelem alapján - az intézmény vezetője engedélyezheti, illetve rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt Piliscsaba Nagyközség Önkormányzatának jegyzője rendkívüli szünetet rendelhet el. Napi nyitva tartás: Az intézmény reggel 630 órától – 1700 óráig fogad gyermekeket, pedagógus felügyelete mellett. A gyermekek távozásának rendje az intézményből: A foglalkozásokat követően: - ha ebédet nem igényel 1200 órától – 1230 óráig, - ha ebédet igényel 1245 órától - 1300 óráig lehet kikérni. A délutáni napirendet és az óvoda zárását figyelembe véve: 1500 órától lehet – legkésőbb 1700 óráig kell elvinni a gyermekeket. A napi ügyelet és a nyári, illetve esetenkénti téli zárásra vonatkozó rendelkezések a Házirendben találhatók. Az óvoda zárva tartása alatt a szülők halaszthatatlan hivatalos ügyeinek intézése a mindenkori ügyeleti rendnek megfelelően lehetséges.

5. Az intézmény vezetése Az alapító okiratban előírt feladat-ellátási kötelezettség - alapfeladat és kisegítő, valamint kiegészítő tevékenység vonatkozásában - továbbá Piliscsaba Önkormányzata, mint irányítószerv által meghatározott közvetlen követelmények és feltételek megfelelő ellátásáért az óvoda vezetője felelős. Az intézmény jogszerű működtetése során jogkövető magatartással, korszerű vezetési, menedzselési és szakmai ismeretekkel tervezi, szervezi, koordinálja és irányítja az óvoda életét, belső és külső kapcsolatait.

6


5.1. Az intézmény szervezeti struktúrája A szervezet irányítója az óvodavezető, magasabb vezető beosztású. Mellette tanácskozási és véleményezési joggal a két érdekképviseleti szerv: - a közalkalmazottak érdekeit képviselő Közalkalmazotti Tanács, - a gyermekek/szülők érdekeit képviselő szülői szervezet. A szervezeten belül megtalálható: - az alá- és fölérendeltség, - illetve az azonos szinten belül a mellérendeltség. Közalkalmazotti Tanács

Vezetőhelyettesek

Pedagógiai munkát segítők

Szülői szervezet

Óvodavezető

Nevelőtestület

Szakmai munkaközösség

Óraadó logopédus, Gyógypedagógus

Óvodatitkárok

Szakmai munkaközösség

5.2. Vezetési jogkörök 5.2.1. Az óvodavezető jogköre Az intézményvezető hatáskörét, feladatait meghatározó munkaköri leírást a Piliscsaba Önkormányzata készíti el, és a polgármester kiadmányozza. A Nemzeti Köznevelési Törvény vonatkozó előírásai szerint feladata különösen:  A hatáskörébe tartozó, a rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása,  A nevelőtestület vezetése,  A nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése,  A pedagógiai munka irányítása, ellenőrzése,  A munkáltatói, valamint a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása,  A közoktatási intézmény képviselete,  A szülői szervezettel, munkavállalói érdekképviseleti szervekkel való együttműködés,  A nemzeti és óvodai ünnepek méltó megszervezése,  A gyerek és ifjúságvédelmi munka, valamint a gyermekbalesetek megelőzésének irányítása,  A döntés – az egyetértési kötelezettség megtartásával – az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az óvodavezető felelőssége Az intézményvezetője egy személyben felelős:  Az alapító okiratban előírt tevékenységek jogszabályban, költségvetésben, vagy költségvetési keretben (az azok részét képező megvalósítási tervben, teljesítménytervben), valamint feladat-ellátási megállapodásban foglaltaknak, illetve az irányító szerv által közvetlenül meghatározott követelményeknek és feltételeknek megfelelő ellátásáért,  Az intézmény szakszerű és törvényes működéséért. 7


                  

A pedagógiai munkáért. A gyermekvédelmi feladatok megszervezéséért. A nevelőmunka biztonságos feltételeinek megteremtéséért. A gyermekbalesetek megelőzéséért. A gyermekek egészségügyi vizsgálatának ellátásáért. A pedagógus etikai normáinak betartásáért és betartatásáért. A pedagógus-továbbképzési program és az éves beiskolázási terv elkészítéséért, a továbbképzéssel kapcsolatos feladatok végrehajtásáért. A Közoktatási Információs Rendszerrel kapcsolatos tájékoztatási feladatokért. Az intézmény ügyintézésének, irat- és adatkezelésének, adattovábbításának szabályosságáért. A munka- és balesetvédelmi, valamint tűzvédelmi előírások betartásáért. Az intézmény költségvetésében meghatározott előirányzatok takarékos, jogszerű felhasználásáért. A nem dohányzók védelmére előírt feltételek biztosításáért. A jogszabályok által a vezetőhöz utalt feladatok ellátásáért. Az intézményi belső szabályzatok hatályosságáért. Az intézmény vagyonkezeléséért A költségvetési szerv működésében és gazdálkodásában a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség követelményeinek érvényesítéséért, A költségvetési szerv vagyonkezelésébe, használatába adott, használattal kapcsolatos jogok rendeltetésszerű gyakorlásáért, Az államháztartási belső kontrollrendszer megszervezéséért és hatékony működtetéséért, A szerv besorolásának megfelelően a szakmai és pénzügyi folyamatos nyomonkövetési (monitoring) rendszerműködtetéséért, a tervezési, a beszámolási, valamint a közérdekű, és közérdekből nyilvános adatok szolgáltatására vonatkozó kötelezettség teljesítéséért, annak teljességéért és hitelességéért.

Az intézményvezető gyakorolja a munkáltatói jogkört. Dönt az intézmény működésével kapcsolatos minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. Az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében a jogszabályban előírt egyeztetéseket lefolytatja. Közvetlenül irányítja az intézményvezető-helyetteseket, az óvodatitkárt. Képviseli az intézményt. Feladatkörébe tartozik  A nevelőtestület vezetése.  A nevelőmunka irányítása és ellenőrzése.  A nevelőtestület és a szak alkalmazotti közösség jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk megszervezése és ellenőrzése.  A tervezési, beszámolási, információ szolgáltatási kötelezettség teljesítése.  A teljesítményértékelési rendszer működtetése.  A tagintézmények közötti együttműködés kialakítása, működtetése.  A pedagógusok és a szak alkalmazottak továbbképzésének megszervezése.  A vezetői és a belső ellenőrzés megszervezése, hatékony működtetése.  A dolgozók anyagi, erkölcsi elismerése.  Az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása.  A Közalkalmazotti Tanáccsal, a Szülői Szervezettel való együttműködés. 8


      

  

A nemzeti és az intézményi ünnepek méltó megszervezése. A gyermekvédelmi munka irányítása, a szülők tájékoztatásának megszervezése. A gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása. A gyermekek fejlődésével kapcsolatos tájékoztatás megszervezése. A gyermekek felügyeletének megszervezése a nevelés nélküli munkanapokon, ha a szülők azt igénylik. A szülők írásbeli nyilatkozatának beszerzése minden olyan döntéshez, amelyből a szülőre fizetési kötelezettség hárul. Az igazgatási feladatok ellátása, így különösen: az intézménybe felvett gyermekek nyilvántartása; jogszabály által meghatározott esetekben az illetékes jegyző értesítése; a tanköteles életkorba lépéskor a gyermek fejlettségével kapcsolatos igazolások kiadása. A szülők értesítése a tagóvodák nyári zárva tartásáról, a nevelés nélküli munkanapokról, a felvétellel, átvétellel, az óvodai elhelyezés megszűnésével kapcsolatos döntésekről, az igazolatlan mulasztás következményeiről, a nyilvántartásból való törlésről, továbbá minden olyan intézkedésről, amire az értesítést jogszabály előírja. A munka- és hatáskörök megállapítása. A város intézményeivel való együttműködés szervezése, irányítása. A fenntartóval és a nemzetiségi önkormányzatokkal való együttműködés.

Az intézményvezető kizárólagos jogkörébe tartozik  A teljes munkáltatói jogkör gyakorlása, a tagintézményekben foglalkoztatottak tekintetében az intézményvezető-helyettesek és a tagintézmény-vezető, bölcsődevezető véleményének kikérésével.  A kötelezettségvállalási jogkör.  A kiadmányozás (aláírás).  A fenntartó előtti képviselet. Átruházott feladat- és hatáskörök Az intézményvezető jogköreinek egy részét esetenként a helyetteseire vagy a munkaközösség - vezetőkre átruházhatja. A vezető képviseleti jogkörét az alábbi esetekben ruházza át: tartós távollét vagy akadályoztatás esetén, ha a fenntartó másként nem rendelkezik. Az intézmény vezetője egyszemélyi felelősségének érvényesülése mellett, a következő hatásköröket ruházza át:  A képviseleti jogosultság köréből – az intézmény szakmai képviseletét, szakmai rendezvényeken, fórumokon, a munkaközösség-vezetőkre.  A munkáltatói jogköréből – a tagintézmények alkalmazottainak közvetlen irányítását, feladatellátásuk szervezését az óvodavezető-helyettesekre. 5.2.2. Az óvodavezető helyettes jogköre  Az óvodavezető közvetlen munkatársa. Munkáját az óvodavezető által készített munkaköri leírás alapján végzi.  A vezető távollétében teljes felelősséggel végzi a vezetési feladatokat.  Munkáját azok a pedagógiai és egyéb feladatok alkotják, melyeket közös megbeszélés és egyeztetés után az óvodavezető írásban meghatároz. Elsősorban a pedagógiai munkát segítő alkalmazottak munkájának irányítása, ellenőrzése, értékelése, és a pedagógusok, illetve minden alkalmazott helyettesítésének, szabadságolásának ütemezése, ellenőrzése. 9




A vezető helyettes megbízásakor és a megbízás visszavonásakor a nevelőtestület véleményezési jogkörrel rendelkezik.

Az óvodavezető helyettes felelőssége  Felelőssége kiterjed a munkaköri leírásban található feladatkörre, ezen túlmenően személyes felelősséggel tartozik az intézményvezetőnek, különösen a pedagógiai munkát segítők munkavégzését illetően, és a pedagógusok helyettesítésének megszervezését illetően.  Beszámolási kötelezettsége kiterjed az intézmény egész működésére és pedagógiai munkájára, a belső ellenőrzések tapasztalataira, valamint az intézményt érintő megoldandó problémák jelzésére. A beszámolás idejét az óvoda éves munkaterve, illetve mindig az aktualitás határozza meg. Közreműködik  A nevelőtestületi, a szak alkalmazotti és az alkalmazotti értekezletek, belső továbbképzések előkészítésében.  A tagintézményekkel való együttműködésben.  Az intézményi hagyományok ápolásával, az ünnepélyek szervezésével kapcsolatos feladatok ellátásában.  A gyermekvédelmi feladatok intézményi szintű koordinálásában.  A nemzetiségi neveléssel kapcsolatos feladatok ellátásában. 5.3. A vezetők intézményben tartózkodásának rendje Az intézmény működésével és a szülők ügyeinek intézésével kapcsolatban biztosítani kell, hogy a teljes nyitvatartási idő alatt a vezetői feladatok folyamatosan ellátottak legyenek. Ennek érdekében a vezetők óvodában való benntartózkodásának rendje: 5.4. A vezető akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje Az intézményvezetőt, szabadsága és betegsége alatt, valamint hivatalos távolléte esetén vezető-helyettese helyettesíti. Az intézményvezető, tagintézmény vezető tervezett tartós távolléte esetén (szabadság), valamint nem várható - egy hétnél hosszabb távolléte esetén - a teljes vezetői jogkör gyakorlására külön írásos intézkedésben ad felhatalmazást. Az intézmény vezetői, feladatainak ellátása tekintetében, váratlan távolléte esetén, írásos megbízás hiányában a helyettesítés rendje:  Az óvodavezető helyettese, ha ő is távol van, akkor  A legmagasabb fizetési fokozatba tartozó óvodapedagógus A vezető/vezetők helyettesítésére vonatkozó szabályok:  A helyettesítők csak halaszthatatlan ügyben, az óvoda zökkenőmentes működésének érdekében járhatnak el.  Intézkedésük során kötelesek betartani a vonatkozó jogszabályokat, valamint az óvoda szabályzataiba foglalt rendelkezéseket, továbbá tekintettel lenni az óvoda partnerközpontú szemléletére.  Intézkedésükről feljegyzést kötelesek készíteni, melyet a vezető munkába állását követően tájékoztatás céljából haladéktalanul átadnak.

10


5.5. Az óvoda vezetősége Az intézmény vezetősége konzultatív testület: véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Elsődleges feladata az óvodavezető munkájának segítése, különös tekintettel az intézmény működésével kapcsolatos szakmai, és személyi kérdésekre. A vezetőség tagjai:  Óvodavezető  Vezető helyettes  Munkaközösség-vezetők  Közalkalmazotti Tanács elnöke A Közalkalmazotti Tanács elnökének feladatai, és beszámolási kötelezettsége a Közalkalmazotti Szabályzatban rögzített. A vezetőség megbeszéléseire az éves munkatervben meghatározott időpontokban, valamint az aktuális feladatok elvégzésének tekintetében, szükség szerinti időpontokban kerül sor. Megbeszélést kezdeményezhet a vezetőség bármely tagja. A megbeszélések időpontjának kijelölésénél tekintettel kell lenni a gyermekek szakszerű ellátásának kötelezettségére.

6. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel Belépés Az intézményi és személyi vagyonvédelem miatt a bejárati ajtót zárva kell tartani! Napközben csengetésre bárki az intézmény alkalmazottai közül ajtót nyithat, miután meggyőződött az érkező kilétéről. A látogatótól meg kell kérdezni jövetele célját, kit keres, és amíg várakozik a vendég, bejelenteni, majd elkísérni a kívánt alkalmazotthoz, illetve kihívni a kért alkalmazottat. Az óvodai foglalkozások rendjét, a gyermekek tevékenységét megzavarni nem lehet! Az önkormányzat képviselőit, szaktanácsadót, szakértőt, más hivatalos és szakmai szervek képviselőit az óvodavezető fogadja. Az óvoda dolgozói, ügynökök, üzletszerzők, vagy más személyek az óvoda területén kereskedelmi tevékenységet nem folytathatnak, kivéve az óvoda által szervezett vásár alkalmával. Az óvoda biztonságos működését garantáló szabályok Megtartása kötelező a közoktatási intézmény területén tartózkodó szülőknek, illetve a közoktatási intézménnyel kapcsolatban nem álló más személyeknek, és az óvodával jogviszonyban állóknak. 6.1. Az óvodába be nem hozható tárgyak, eszközök - pirotechnikai eszköz pl. petárda, öngyújtó, gyufa - emberi élet kioltására, illetve maradandó sérülés okozására alkalmas bármilyen fegyvernek használható tárgy pl. szúró, vágó eszköz - tűzveszélyes anyag pl. benzin, gázolaj - maróhatású anyag pl. sósav - kábítószer Amennyiben az óvoda dolgozói észreveszik, hogy tiltott tárgyakat, eszközöket szándékoznak behozni a szülők, vagy más személyek, azonnal kötelesek felszólítani az intézmény elhagyására és értesíteni az óvoda vezetőjét további intézkedés céljából.

11


6.2. Az óvodában tartózkodás során elvárt viselkedés Az óvoda épületében és az óvoda udvarán minden szülőnek és az óvodával kapcsolatban nem álló személyeknek kötelességük a kulturált viselkedés szabályait megtartani. Ennek értelmében tartózkodniuk kell a botrányokozástól, az agresszív/erőszakos illetve erőszakot kiváltó provokatív, másokat zaklató viselkedéstől.  botrányos viselkedésnek minősül: mások nyugalmát zavaró hangoskodás, kiabálás, veszekedés, trágár szavak használata, hangos zenehallgatás, valamint erkölcstelen megjelenés és viselkedés.  agresszív/erőszakos cselekmény, valamint erőszakot kiváltó provokatív viselkedés: verbális vagy fizikai zaklatás, fenyegetés, zsarolás, szándékos konfliktus előidézése, rongálás, más személyek lökdösése, bántalmazása. Az óvoda minden dolgozójának, a szülőnek és azon más személyeknek, akik az óvodában tartózkodnak és észlelik a botrányos, agresszív vagy zaklató magatartást, - mérlegelve a sérelmet elszenvedő személy veszélyeztetettségének fokát - testi épségének megóvása érdekében azonnal döntenie kell a szükséges intézkedésről. Fő szabály, hogy a gyermekektől minél távolabb tartsuk az eseményt! A biztonságos működést szolgáló intézkedés lehetőségei, ha már megtörtént a nem kívánt esemény:  Életveszélyt okozó testi sértés vagy rendkívül súlyos bántalmazás esetén – a bántalmazó eredménytelen felszólítását és tettének következményére való figyelmeztetését követően, haladéktalanul a mentők és a rendőrség telefonon történő értesítése, eljárás kezdeményezése, az óvodavezető, távollétében intézkedésre jogosult felelős személy tájékoztatása.  Botrányokozás esetén a botrányokozó felszólítása a helytelen viselkedés befejezésére és figyelmeztetés cselekményének következményére, továbbá az óvodavezető, illetve távollétében az intézkedésre jogosult felelős személy tájékoztatása.  Zaklatás és provokáció esetén, amennyiben ez az óvoda dolgozóira irányul, higgadtan, az agresszió minden jele nélkül a zaklató felszólítása az ilyen irányú viselkedés befejezésére, majd a kijárati ajtó felé vezetése, és az óvodavezető, illetve távollétében az intézkedésre jogosult felelős személy tájékoztatása. Szülők közti zaklatás és provokáció esetén a cselekményt észlelő óvodai dolgozó tájékoztatja az óvodavezetőt, távollétében helyettesét a konfliktusról, aki a továbbiakban intézkedni jogosult. 6.3. Más tulajdonának eltulajdonítása Az óvoda leltárában nyilvántartott, valamint a gyermekek mindennapi óvodai életéhez tartozó tárgyak, eszközök, felszerelések (pl. gyerek ruha), illetve a szülőtársak és az óvodában dolgozók értéktárgyainak eltulajdonítása lopás bűncselekményének minősül. Aki észleli a lopás tényét, köteles jelezni az óvodavezetőnek. Intézkedés megtételére az óvodavezető jogosult. Az intézkedés magába kell, hogy foglalja a jegyzőkönyv felvételét, és a rendőrségi feljelentést. A szervezeti és működési szabályzat 6.1., 6.2., és 6.3. alatti rendelkezéseit nyilvánossá kell tenni oly módon, hogy az mindenki számára hozzáférhető legyen. Felelőse az óvoda vezetője.

12


7. Az intézmény belső kapcsolati rendszere 7.1. A szervezeti egységek és a vezetők, illetve a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje 7.1.1. A közalkalmazottak Az intézmény dolgozói közalkalmazottak, ezért munkavégzésükkel kapcsolatos kötelességeiket és jogaikat a munka törvénykönyve mellett a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szabályozza. További szabályozást - a belső sajátosságokat illetően - az intézményi közalkalmazotti szabályzat tartalmaz. Az alkalmazotti közösség jogai Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit jogszabályban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési és döntési jogok illetik meg. A jogok gyakorlásával kapcsolatos megbeszélést, értekezletet az óvodavezető jogosult összehívni. Kezdeményezési joggal a közalkalmazotti tanács elnöke és a minőségfejlesztési team vezetője rendelkezik. Részvételi jog illeti meg: az intézmény minden dolgozóját és közösségét azokon a rendezvényeken, amelyekre meghívót kap. Véleményezési és javaslattevő jog: az óvoda működési körébe tartozó kérdésekben. Az elhangzott javaslatokat és véleményeket a döntés előkészítés során az óvodavezetőjének mérlegelnie kell. Döntési jog: kizárólag az intézményi minőségirányítási program elfogadását illetően. Az intézményi minőségirányítási programot a nevelőtestület által történő elfogadását követően terjesztheti az óvoda vezetője az alkalmazotti értekezlet elé. Az alkalmazotti közösség megbeszéléseiről minden esetben jegyzőkönyvet kell felvenni. A közalkalmazottak munkarendje A nevelési évre szóló munkarendet a tagóvoda vezetők és az általános vezető helyettes készíti el, az óvodavezető hagyja jóvá. A vezető helyettes, tagóvoda vezetők tehetnek javaslatot a napi munkarend változtatására és a szabadságok kiadására. Minden közalkalmazottnak kötelessége, hogy munkája során az általános munka- és balesetvédelmi szabályokat betartsa. A pedagógusok munkarendje A pedagógusok jogait és kötelességeit a közoktatási törvény rögzíti. A munkabeosztások összeállításánál alapelv az intézmény zavartalan feladatellátása és a pedagógusok egyenletes terhelése. A pedagógusok heti kötelező órája 32 óra, heti munkaideje 40 óra. A kötelező óra és a munkaidő közti különbségből adódó órák értelmezését, feladatellátással történő kitöltését az adott nevelési év intézményi éves munkatervében szabályozott feladat-ellátási terv fejezete határozza meg. A pedagógusok kötelező óráinak teljesítésére vonatkozó munkaidő beosztás:  Délelőttös héten: 700 - 1330 óráig  Délutános héten: 1030 – 1700 óráig Az óvodavezető heti 4 órában a nevelést előkészítő, azzal összefüggő egyéb pedagógiai feladatok, a nevelőtestület munkájában való részvétel, a gyakornok szakmai segítése, továbbá eseti helyettesítés rendelhet el az óvodapedagógus számára. A munkaidő vezetése a havi nyilvántartási nyomtatványon a közalkalmazott kötelessége és felelőssége. 13


A pedagógus köteles a munkakezdés előtt minimum 5 perccel munkahelyén megjelenni. Munkából való távolmaradását előzetesen személyesen, vagy váratlan késés, távolmaradás esetén, telefonon jelezni annak okát és időtartamát, hogy feladatának ellátásáról helyettesítéssel gondoskodni lehessen. A helyettesítések rendjéért az óvodavezető-helyettes, a tagóvodákban a tagóvoda vezetők felelnek. A nem pedagógus munkakörben dolgozók munkarendje Munkarendjüket a vezető-helyettes állapítja meg, a közalkalmazotti tanács és óvodavezető egyeztetésével, az óvodavezető jóváhagyásával. Munkaidejük heti 40 óra, illetve a részmunkaidős foglalkoztatottaknak heti 30 óra. Az intézményben való benntartózkodás ideje: 600-1700-Ig terjedő időintervallumban, változó munkarendben. Az alkalmazottak munkakezdés előtt minimum 5 perccel kötelesek munkahelyükön megjelenni, távolmaradásukról értesíteni a vezető-helyettest, illetve váratlan késés, távolmaradás esetén, telefonon jelezni annak okát és időtartamát. Munkatársi értekezletek: Nevelési évenként minimum két alkalommal, a vezető-helyettes hívja össze (tagóvodákban a tagóvoda vezetők), az óvodavezető tájékoztatását követően. A munkatársi értekezletre a teljes munkaidőben és a részmunkaidőben foglalkoztatott közalkalmazottat is meg kell hívni. A napirendi pontokat a vezető-helyettes állítja össze. A munkatársi értekezlet levezetése során lehetőséget kell adni, hogy minden résztvevő elmondhassa véleményét, észrevételét, javaslatot tehessen az érintett témán belül. A munkatársi értekezletről, ha érdemi kérdésben születik döntés jegyzőkönyvet, ha nem, akkor feljegyzést kell készíteni maximum két munkanapon belül, és tájékoztatás céljából haladéktalanul át kell adni az óvodavezetőnek. 7.1.2. A nevelőtestület A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési kérdésekben az óvoda legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja minden közalkalmazott pedagógus, valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű alkalmazott. Nevelőtestületi értekezletet kell összehívni az óvodavezető, továbbá ha a nevelőtestület egyharmada kéri. Ha az óvoda szülői szervezete kezdeményezi a nevelőtestület összehívását, a kezdeményezés elfogadásáról a nevelőtestület dönt. A nevelőtestület döntési jogköre  A nevelési program elfogadása;  Az SZMSZ és a házirend elfogadása;  Az intézményi minőségirányítási program elfogadásának tekintetében: az óvodában vezetői feladatot ellátók és a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének szempontjai, valamint az értékelés rendjét illetően, továbbá a teljes körű intézményi önértékelés periódusának, módszereinek meghatározásában;  A nevelési év munkatervének elfogadása;  Átfogó értékelések és beszámolók elfogadása;  Az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása;  A nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása;  A nevelési program valamint a szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásának megtagadása esetén a döntés ellen a bírósághoz történő kereset benyújtásáról;  Jogszabályban meghatározott más ügyek.

14


Véleményezési és javaslattevő jogköre  Az intézményvezetői programok szakmai véleményezése;  Szakmai anyagok véleményezése;  Az óvodáról készült publikációk véleményezése. A nevelőtestület döntései és határozatai A nevelőtestület döntéseit és határozatait általában nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Titkos szavazás esetén szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelőtestület tagjai közül. A szavazatok egyenlősége esetén az intézményvezető szavazata dönt. A nevelőtestületi értekezlet lényegkiemelő, emlékeztető jegyzőkönyvét kijelölt pedagógus vezeti. A jegyzőkönyvet az intézményvezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület jelenlévő tagjai közül két hitelesítő írja alá. A döntések az intézmény irattárába kerülnek, határozati formában. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó feladatok átruházása:  Az óvodai felvételi eljárás vonatkozásában, amennyiben a jelentkező gyermekek száma meghaladja a férőhelyek számát, a nevelőtestület tagjaiból álló bizottság tesz javaslatot a felvételre.  A szülő által benyújtott felülbírálati kérelem tárgyában a nevelőtestület jogosult kivizsgálni az ügyet.  Az óvoda minőségfejlesztési feladatainak ellátására minőségfejlesztési team hozható létre.  A feladatok ellátásáról a megbízott beszámolási kötelezettséggel tartozik az óvoda vezetőjének (a megbízott személy megnevezése az éves intézményi munkaterv feladat-ellátási/felelősi fejezetében kerül rögzítésre). A nevelőtestület értekezletei A nevelőtestület feladatainak ellátása érdekében minimum négy értekezletet tart a nevelési év során. Ezt az intézményi éves munkaterv rögzíti.  Tanévnyitó nevelési értekezlet  Őszi nevelői  Tavaszi nevelői  Tanévzáró nevelői értekezlet A nevelőtestületi értekezletek tartalmas, nyugodt megtartása érdekében egy nevelési évben maximum 5 nevelésnélküli munkanap igénybe vehető, a szülői szervezet egyetértésével, megfelelő tájékoztatásával, valamint az arra igényt tartó gyermekek elhelyezésével a társóvodában. Az éves munkaterv elfogadását követően a nevelőtestületi értekezletek időpontját és a nevelésnélküli munkanapok időpontját valamint felhasználását a különös közzétételi listában nyilvánosságra kell hozni. Felelőse az óvodavezető. A szervezeti egységek közösségeinek kapcsolattartási formái és rendje A tagintézmények közösségeinek tevékenységét a tagintézmény-vezető és az intézményvezető-helyettesek segítségével az intézményvezető fogja össze. Az intézmény szervezeti egységei között rendszeres a kapcsolattartás, amely nevelési évenként a munkatervben kerül megfogalmazásra. Az óvodatitkár és a vezetők gondoskodnak arról, hogy az intézményvezetői intézkedések a tagintézményekben kihirdetésre kerüljenek. 15


Az intézményi szintű kapcsolattartás rendszeres formái:

 Intézményi szintű alkalmazotti illetve nevelőtestületi és szak alkalmazotti értekezletek.  Intézményi szintű belső továbbképzések, hospitálások óvodapedagógusok és dajkák illetve kisgyermeknevelők részére.

 Szakmai munkaközösségek, munkacsoportok.  Intézményi szintű ünnepek, rendezvények. 7.1.3. A szakmai munkaközösség A szakmai munkaközösség célja: Növelni és emelni a nevelési eredményeket, fokozni a pedagógiai munka minőségét. A szakmai munkaközösség az ágazatot érintő aktuális kérdések és az eredményesség figyelembe vételével saját maga dönt a munkaközösségi keretben történő nevelési terület és téma feldolgozásában. Szakmai munkaközösség hozható létre:  az óvoda nevelési célkitűzése célszerű, szakszerű és hatékony megvalósítására,  a nevelési feladatok, gyermeki tevékenységek értelmezésére és korszerűsítésére,  a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátása,  a szabadidő hasznos eltöltésével összefüggő feladatok ellátása,  a sajátos nevelési igényű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrációját szolgáló feladatok szakszerű ellátásának segítésére. A szakmai munkaközösség vezető feladatai  A munkaközösség tevékenységét tervezi, szervezi, irányítja, ellenőrzi, megismerteti a nevelőtestülettel.  Beszámol a nevelőtestületnek a munkaközösség tevékenységéről.  A pedagógusok továbbképzését, önképzését segíti, szervezi.  A szakirodalmat, az új módszereket figyelemmel kíséri, megismerteti a pedagógusokkal.  Figyelemmel kíséri a pályázati lehetőségeket.  Munkáját a szakmai munkaközösség munkaterve és az intézmény Pedagógiai Programja alapján végzi.  Javaslatot tesz jutalmazásra. A szakmai munkaközösség feladatai különösen:  szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad a nevelési-oktatási intézményben folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, értékeléséhez és ellenőrzéséhez,  részt vesz az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében, A szakmai munkaközösség tagja és vezetője a belső értékelésben és ellenőrzésben akkor is részt vehet, ha nem szerepel az Országos szakértői névjegyzékben.  gondoskodik a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak szakmai segítéséről, ennek érdekében: irányítja, segíti és ellenőrzi az óvoda szakmai és módszertani tevékenységét; ajánlásokat készít pl. játékeszközök beszerzésére; segíti a pályakezdő pedagógus tervező és gyakorlati munkáját; tájékoztatja és szervezi a továbbképzésekről, önképzési lehetőségekről a pedagógusokat; egyedi kérésre hospitál és konzultál. További feladatai:  A munkaközösség éves tervének kidolgozása az intézmény helyi nevelési programja és éves intézményi munkaterve alapján. 16


 A munkaközösség munkájának koordinálása, a tervezett feladatok végrehajtásának

   

ellenőrzése, visszacsatoló tájékoztatás az eredményekről, esetleges problémákról félévenként a munkaközösség és az óvodavezető felé, évente beszámol a nevelőtestületnek. A pályázati lehetőségek figyelemmel kísérése, a pályázatok nevelőtestületi konszenzuson történő megírása, sikeres pályázat esetén annak lebonyolítása és elszámolása. Az óvoda szakmai segítése módszertani értekezletetek és bemutató napok, társóvodákkal történő hospitálás szervezésével. Az újonnan megjelenő szakirodalom figyelemmel kísérése, felhasználása és ajánlása. A munkaközösségi tagok jutalmazására és kitüntetésére javaslattétel.

A szakmai munkaközösség vezetőjét az óvodavezető bízza meg a nevelőtestület javaslatára határozott időre. Megbízatása többször meghosszabbítható. Feladatait munkaköri leírás alapján végzi. Megbízásának elvei az óvodában: – az óvodában eltöltött legalább 5 éves közalkalmazotti jogviszony, – legalább 3 éves kiemelkedő szakmai tevékenység, – a nevelőtestület általi elfogadottság, elismertség, – kiemelkedő önképzés, továbbképzés, – jó szervező, irányító és kommunikációs vezetői kompetenciákkal rendelkezés. 7.1.4. Közalkalmazotti Tanács – A Közalkalmazotti Tanács tekintetében, mint az óvodában dolgozó közalkalmazottak érdekképviseleti szervezete, az együttműködésre vonatkozó előírásokat az intézményi – közalkalmazotti szabályzat tartalmazza.

8. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje  A pedagógiai munka ellenőrzése része az intézményi Minőségirányítási program

 

 

ellenőrzési fejezetének, melyben részletesen meghatározottak az ellenőrzési területek, az alkalmazható módszerek, a gyakoriság, és a felelősök köre. Ezen középtávú terv kerül lebontásra az éves intézményi munkaterv ellenőrzési fejezetében, ahol az adott évre vonatkozó konkrét ütemezés található. Az ellenőrzés lehet tervszerű, ütemezett, valamint probléma feltárására, megoldására irányuló bejelentés nélküli, alkalomszerű. Az ellenőrzés a szervezet hierarchikus felépítésének megfelelően, megosztottan történik. Az óvodavezető jogosult az intézmény teljes körű működését, valamint minden alkalmazottját ellenőrizni. Ezen belül elsődleges feladata az óvoda szakmai feladatainak ellenőrzése a pedagógusok, és a fejlesztőpedagógus munkájának vonatkozásában. Az ellenőrzésbe bevonhatja az óvodavezető-helyettesét és a szakmai munkaközösség vezetőjét. Az óvodavezető-helyettes hatásköre a dajkák munkájának ellenőrzése, ami magába foglalja a gyermekek közti gondozási, és egyéb feladatok ellátásának szakmai vonatkozását. Az ellenőrzésről írásos feljegyzést, vagy értékelőlapot kell készíteni, melyben az ellenőrzést végző rögzíti tapasztalatait, valamint dátummal, aláírásával hitelesíti. Az ellenőrzésről készült feljegyzés vagy értékelőlap érdemi megállapításait az ellenőrzöttel ismertetni kell. Lehetőséget kell adni véleménynyilvánításra, az eltérő vélemények megbeszélésére. 17


 Az ellenőrzés fejlesztési javaslattal zárul, melynek elfogadását az ellenőrzést végző, és az ellenőrzött is aláírásával igazol.

9. A gyermekek közössége A nagyjából azonos életkorú gyermekek egy gyermekcsoportot alkotnak, melynek létszáma törvényileg szabályozott: maximum 25 fő. Ettől eltérni csak a fenntartó engedélyével lehet. Lehetőség van vegyes életkorú csoportok kialakítására is, amennyiben azt az óvoda érdeke megkívánja, továbbá ha a nevelőtestület kezdeményezi. Az óvodában 10 gyermek csoport működik.

10. A szülői szervezet A szülők az óvodában a közoktatási törvényben meghatározott jogaik és kötelességeik teljesítésének érdekében szülői szervezetet illetve óvodaszéket hozhatnak létre. A szülői szervezet működése rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról és képviseletéről saját maga dönt, melyet a szülői szervezet szervezeti és működési szabályzatban tesz közzé. A szülői szervezettel való kapcsolattartás A szülők képviselőjével az óvodavezető tart kapcsolatot. Ezt a hatáskört indokolt esetben átruházhatja az óvodavezető-helyettesre. Évente minimum egyszer kerül összehívásra, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól, valamint meghallgatja a szülői szervezet véleményét és javaslatát. Azokban az ügyekben, amelyekben a szülői szervezet véleményének (egyetértésének) kikérése jogszabály alapján kötelező, az óvodavezető az írásos előterjesztést a döntést megelőző 15 nappal korábban adja át a szülői szervezet vezetőjének. A szülői szervezet vezetőjét meg kell hívni a nevelőtestületi értekezlet azon napirendi pontjaihoz, amelyekben a szülői szervezetnek véleményezési joga van. Az óvodavezetőnek biztosítania kell, hogy a szülői szervezet: - az óvodai nevelési év rendjét annak elfogadása előtt véleményezze – a nevelési év rendjére vonatkozó dokumentumot a szülői szervezetnek úgy kell átadni, hogy legalább 7 munkanap rendelkezésre álljon a véleményalkotásra; - véleményt mondhasson a nevelési-oktatási intézményben folyó hit- és vallásoktatás idejének és helyének meghatározásáról. A véleményalkotásra legalább 5 munkanapot kell biztosítani; - véleményezhesse a szülőket érintő anyagi kiadásokkal járó elképzeléseket; - véleményt nyilváníthasson az óvoda átszervezését illetően. A szülői szervezet köteles véleményezési jogkörében eljárva írásban nyilatkozni. További véleményezési és egyetértési jogot nem ad az intézmény a szülői szervezetnek. A szülők szóbeli tájékoztatása Az intézmény a közoktatási törvénynek megfelelően a gyermekekről a nevelési év során folyamatos szóbeli tájékoztatást ad. Ez lehet csoportos és egyéni. A szülők csoportos tájékoztatásának módja a szülői értekezletek, az egyéni tájékoztatás a fogadóórákon történik. Szülői értekezletek rendje: – Tanévnyitó szülői értekezlet – Beiskolázási szülői értekezlet – Tanévzáró szülői értekezlet Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, az óvónő és a szülői szervezet képviselője a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására. 18


Fogadóórák rendje: Az óvoda házirendjében szabályozott. A szülők írásbeli tájékoztatása A csoportok saját üzenő táblával rendelkeznek, melyen tájékoztatják a szülőket az óvónők, vezető, logopédus, gyermekvédelmi felelős személyéről és fogadóórájáról. Ezen kívül ez a tábla szolgál az aktuális információk közlésére is. A bejáratnál elhelyezett központi faliújságokon mindenki számára érdekes és aktuális ismeretterjesztő információkat teszünk közzé. (színház, kiállítás, sportesemény…)

11. Az intézményi dokumentumok nyilvánosságával kapcsolatos rendelkezések 11.1. Az óvoda alapdokumentumai:  Helyi Nevelési Program  Szervezeti és Működési Szabályzat  Házirend Az intézményi dokumentumok tartalmát és elérhetőségét a nevelési évet nyitó szülői értekezleten részletesen ismerteti az óvodavezető. A Házirend egy példányát beiratkozáskor minden szülő kézhez kapja. A szülők az óvodavezetőtől, helyettesétől és a csoportos óvónőktől is kérhetnek szóbeli tájékoztatást az év során bármikor, egyeztetett időpontban. A dokumentumok egy példánya a székhelyintézmény vezetői irodájában, egy példánya a nevelőtestületi szobában, és egy példánya a központi szülői faliújságon kerül elhelyezésre. A tagintézményekben az irodában, illetve a faluújságon kerül elhelyezésre az alapdokumentumok egy-egy példánya. Az óvoda eredményességét, személyi feltételeit, induló gyermekcsoportjait bemutató különös közzétételi listát az óvoda vezetője készíti el. Felülvizsgálata, módosítása nevelési évenként kötelező: az éves intézményi munkaterv elfogadását követő 10 munkanapon belül, továbbá nevelési év közben történő, a lista adattartalmát érintő változás esetén, a változást követő 10 munkanapon belül. Az adatok frissítéséért az óvodavezető felel. A különös közzétételi lista nyomtatott formában a központi faliújságon kerül kihelyezésre. Az intézményi alapdokumentumok és a különös közzétételi lista az óvoda honlapján is elérhető. 11.2. Elektronikus úton előállított papír alapú nyomtatványok hitelesítésének rendje Az óvoda által kötelezően használt nyomtatványok körét a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet határozza meg. Intézményünkben alkalmazott nyomtatványok  Óvodai törzskönyv - nyomdai úton előállított, lapjaiban sorszámozott, szétválaszthatatlanul összefűzött papíralapú nyomtatvány  Felvételi előjegyzési napló  Felvételi és mulasztási napló  Óvodai szakvélemény  Óvodai csoportnapló – az intézmény által elektronikus úton előállított, meghatározott rend szerint hitelesített papíralapú nyomtatvány Elektronikus okiratot nem használunk az intézményben. 19


Az intézmény által elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok tartalmát a fenti rendelet határozza meg. Az elektronikusan elkészített, majd kinyomtatott dokumentum oldalszámozott. A papír alapú nyomtatványt kézi fűzéssel rögzítjük. A nyomtatvány előlapján az iratkezelés szabályi szerint az intézményvezető aláírásával és az intézmény körbélyegzőjével hitelesítjük megnyitásakor, illetve lezárásakor. A dokumentum kézi írással folyamatosan vezetett formátumban kerül kitöltésre. A dokumentumot az adatvédelem szabályainak megfelelően kell kezelni, lezárása után irattárba kell elhelyezni.

12. Az intézmény külső kapcsolatainak rendszere Intézményünk a feladatok elvégzése, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, valamint a beiskolázás érdekében, egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel, cégekkel. 







Általános Iskolákkal A kapcsolattartó: az óvoda vezetője és az óvoda pedagógusai. A kapcsolattartalma: a gyermekek iskolai beilleszkedésének segítése az óvoda-iskola átmenet megkönnyítésével. A kapcsolat formája: kölcsönös látogatás, szakmai fórum. Gyakoriság: látogatás nevelési évenként az iskolai beiratkozás előtti, illetve nevelési évenként az első félévet követően, szakmai fórum évente minimum egy alkalommal. Az óvoda orvosával, védőnőjével, fogászati rendelővel A kapcsolattartó: az óvoda vezetője. A feladatellátásra szóló megállapodást Piliscsaba Nagyközség Önkormányzata jogosult megkötni. A kapcsolat tartalma: a gyermekek egészségügyi ellátása, iskolába menő gyermekek körében az általános belgyógyászati vizsgálaton túl szemészeti és hallásvizsgálat. A kapcsolat formája: egészségügyi vizsgálat, szűrés, beutalás kezelésre. Gyakoriság: nevelési évenként 2 alkalommal orvosi vizsgálat, kéthetente védőnői jelenlét, egy alkalommal fogászati szűrés. Orvosi beavatkozás - kezelés - csak is a szülő előzetes értesítése és beleegyezése után történhet. Kivétel a baleseti elsősegélynyújtás. Az alkalmazottak alkalmassági vizsgálatát végző szolgáltatás tekintetében a munkába állás előtti orvosi vizsgálatra és az időszakos orvosi vizsgálatra történő beutalás az óvodavezető kötelessége, a vizsgálaton való részvétel kötelessége pedig az alkalmazotté. Pedagógiai Szakszolgálatokkal A kapcsolattartó: az óvoda vezetője, illetve egyeztetést követően a logopédus, gyógypedagógus. A kapcsolattartalma: a gyermekek speciális vizsgálata, egyéni fejlesztése, a beiskolázás segítése, valamint tanácsadás nevelési kérdésekben. A kapcsolat formája: vizsgálat kérése, kölcsönös tájékoztatás, esetmegbeszélés, konzultáció, szülői értekezleten való részvétel. Gyakoriság: nevelési évenként a beiskolázást megelőzően, illetve a logopédus és óvónők jelzése alapján szükség szerint. Gyermekjóléti Szolgálattal, Családsegítő Szolgálattal, Gyámügyi Hivatallal Kapcsolattartó: óvodavezető, illetve egyeztetést követően a gyermekvédelmi felelős. A kapcsolat tartalma: a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése, esélyegyenlőség biztosítása.

20






A kapcsolat formája, lehetséges módja: az intézmény segítséget kér a Gyermekjóléti Szolgálattól, ha a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, valamint minden olyan esetben, amikor a gyermekközösség védelme miatt ez indokolt. A Gyermekjóléti Szolgálat értesítése – ha az óvoda a szolgálat beavatkozását szükségesnek látja. Amennyiben további intézkedésre van szükség, az óvoda megkeresésére a Gyermekjóléti Szolgálat javaslatot tesz arra, hogy az óvoda a gyermekvédelmi rendszer keretei között milyen intézkedést tegyen, Fenntartónkkal Kapcsolattartó: óvodavezető, óvodavezető-helyettes, óvodatitkár A kapcsolattartás tartalma: az intézmény optimális működtetése, a fenntartói elvárásoknak való megfelelés, illetve az intézmény érdekeinek képviselete. A kapcsolattartás területei különösen:  Az óvoda átszervezése, megszüntetése, tevékenységi körének módosítása,  Az óvoda nevével kapcsolatos eljárás alkalmazása,  Az óvoda pénzügyi, gazdálkodási tevékenysége,  Az óvoda belső szabályzó dokumentumainak jóváhagyása,  Az óvoda működésének törvényességi ellenőrzése,  A magasabb vezető teljesítményértékelése,  Az óvodában folyó szakmai munka ellenőrzése közoktatási szakértő bevonásával. A kapcsolattartás formája: kerületi vezetői értekezletek, kiállítások, rendezvények, központi ünnepségeken való intézményi képviselet, munkamegbeszélések, adatszolgáltatás, beszámoló írásban. Gyermek programokat ajánló kulturális intézményekkel A kapcsolattartó: az óvodavezető helyettese, illetve egyeztetést követően a tagóvoda vezetők. A kapcsolattartalma: színvonalas gyermek műsorok, előadások szervezése, lebonyolítása. A kapcsolat formája: intézményen belül, és intézményen kívüli kulturális programok látogatása a gyermekekkel, illetve ajánlása a szülők felé. Gyakorisága: nevelési évenként minimum 2 alkalommal, a szülői szervezet véleményének kikérésével.

13. Az intézményi védő-óvó előírások 13.1. A gyermekvédelmi feladatok ellátásának rendje Teendőinket meghatározza a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény és a végrehajtásához kapcsolodó jogszabályok, valamint az Önkormányzat Esélyegyenlőségi Terve. Ennek felelősségteljes ellátásáért az óvodavezető felel, munkáját megosztva az erre a célra megbízott gyermekvédelmi felelőssel együtt. Elérhetősége a csoportok faliújságján és a központi faliújságon megtekinthető. Célunk: A gyermekek alapvető jogainak és szükségleteinek biztosítása az intézmény lehetőségeihez mérten. Esélyegyenlőség biztosítása az eltérő szociális és kulturális környezetből érkező gyerekek számára. Az óvónők feladatai:  Az óvodába járó gyermekek szociális, szociokultúrális családi hátterének megismerése.  Szükség szerint környezettanulmány végzése.  Hátrányos, halmozottan hátrányos és veszélyeztett helyzet jelzése a gyermekvédelmi felelősnek. 21


 A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetben lévő gyermekek differenciált fejlesztése. A gyermekvédelmi felelős feladatai:  Szükség szerint családgondozó, védőnő segítségének igénybevétele.  Anyagi gondokkal küzdő családok támogatására az óvodavezető tájékoztatása térítési díj csökkentése érdekében, illetve az alapítvány kuratóriumi elnökének tájékoztatása, alapítványi támogatás megítélése céljából.  Felterjesztés segélyre.  Nyilvántartás vezetése.  Az óvodavezető tájékoztatása. Az óvodavezető feladatai  Kapcsolattartás a jegyzővel, hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nyilvántartásának vonatkozásában.  A gyermekvédelmi tevékenységhez a feltételek biztosítása: gyermekvédelmi felelős megbízása, feladatok, kompetenciák kijelölése nevelőtestületi szinten, továbbképzések támogatása a speciális nevelési feladat szakszerű ellátása végett.  Bizalom elvű kapcsolat kiépítése a családokkal.  A törvények és rendeletek naprakész ismerete, a munka hozzáigazítása.  Veszélyeztetettség esetén a Gyermekjóléti Szolgálat tájékoztatása.  Étkezési kedvezmények meghatározása, a törvényi jogszabályoknak és az önkormányzati rendeletnek megfelelően. Ezek dokumentálása. A hátrányos szociális helyzetben lévő családok segítésének formái:  Tájékoztatás az igénybe vehető segélyekről.  Kedvezményes étkezési díj biztosítása:  A törvényi rendelkezéseknek megfelelően normatív állami támogatás,  Az önkormányzat tandíj és térítési díj rendeletének megfelelően az igazolt jövedelem alapján.  Az óvoda Alapítványának támogatásával az egyébként önköltséges szolgáltatás finanszírozása a kisgyermek részére.  A szülők által ajándékozásra behozott gyermekruhák elajándékozása a rászoruló családoknak. 13.2 A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Az óvodás és bölcsődés gyermekek intézményen belüli egészségügyi gondozását a körzeti orvos és védőnő látja el. Az egészségügyi felügyelet megszervezése az intézményvezető feladata. Az egészségügyi ellátás rendszere az intézményben  A védőnő a gyermekek tisztaságát, ápoltságát rendszeresen megvizsgálja a tagintézményekben.  A védőnő segíti a tagintézményekben az egészségneveléssel kapcsolatos feladatok megvalósítását. A vezetők feladata  Az egészségügyi munka (orvosi, védőnői) feltételeinek biztosítása.  A szükséges óvodapedagógusi felügyelet megszervezése.  A gyermekek vizsgálatokra történő felkészítése. 22


A szülők tájékoztatása.  Beteg gyermek nem tartózkodhat az intézményben. Ha egy gyermek napközben megbetegedett, a következőképpen kell eljárni:  A beteg, lázas gyermeket el kell különíteni, megfelelő ellátásban kell részesíteni.  Szükség esetén orvost, vagy mentőt kell hívni.  A szülő értesítéséről gondoskodni kell. 13.3. A gyermekbalesetek megelőzése érdekében ellátandó feladatok A gyermekbalesetek megelőzéséért elsődlegesen az óvoda vezetője felelős. Feladata a gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos tevékenységek irányítása, különösen:  Az óvoda épületének, udvarának, felszereléseinek és eszközeinek (csoportszobák, belső termek, tornaszoba, zsibongó, valamint az udvar, az udvaron felszerelt játék és sportszerek) vonatkozásában a veszélyforrások feltárása, a kerületi balesetvédelmi szakember bevonásával. Feltárt, balesetet okozható helyzet, vagy hiba esetén jegyzőkönyv felvétele, és azonnali intézkedés kérése a fenntartó illetékes képviselőjétől. A veszélyforrást jelentő felszerelés, eszköz eltávolítása, illetve ha ez nem lehetséges, akkor biztonságos elkerítése, továbbá egyéb, a gyermekek biztonságát szolgáló, az adott helyzethez igazodó célszerű intézkedés megtétele.  Az óvoda területén karbantartási, felújítási, építési munkák engedélyezése, a munkálatok ideje alatt a gyermekek biztonságos óvodai életének megszervezése, valamint az ezzel kapcsolatosan a szülők tájékoztatása.  Az alkalmazottak tevékenységének ellenőrzése a gyermekek között használt veszélyes felszerelések és eszközök tekintetében.  A balesetvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátásának koordinálására, dokumentálására, és nyilvántartására egy fő pedagógus megbízása. A pedagógus feladata és kötelessége:  Saját gyermekcsoportjában a felszerelések és eszközök épségének folyamatos ellenőrzése, az észlelt veszélyforrás jelzése az óvoda vezetőjének, valamint segítség kérése a veszély elhárítása érdekében.  Az óvoda helyiségeinek, udvarának használata során tapasztalt veszélyhelyzetekről az óvodavezető tájékoztatása további intézkedés végett.  Az óvodai nevelési év elején, valamint szükség szerint, a foglalkozás, kirándulás előtt a védő-óvó előírások ismertetése a gyermekekkel:  az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírások,  a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrások,  a tilos és az elvárható magatartásforma meghatározása, ismertetése. A védő-óvó előírásokat a gyermekek életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően kell ismertetni. Az ismertetés tényét és tartalmát a csoportnaplóban dokumentálni kell. A dajkák feladata és kötelessége:  A veszélyforrást jelentő konyha és mosoda zárása amennyiben nem tartózkodnak ott,  A konyhából kivitt eszközök biztonságos szállításáról való gondoskodás (forró étel, kés)  A konyhában a HACCP rendszer alkalmazása kötelező! A gyermekbalesetek esetén ellátandó feladatok  A gyermekbalesettel kapcsolatban az óvodának jelentési kötelezettsége van. Az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek egy-egy példányát a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig meg kell küldeni a 23


fenntartónak, valamint át kell adni a szülőnek. A jegyzőkönyv egy példányát az óvoda őrzi. Súlyos baleset esetén a fenntartót azonnal telefonon értesíteni kell.  A gyermekbalesetekről nyilvántartást kell vezetni, mely az előírás szerinti nyomtatványon történik.  A gyermekbaleseteket minden esetben ki kell vizsgálni. A vizsgálatban részt vesz az érintett pedagógus, az óvoda vezetője, a balesetvédelmi megbízott, továbbá részt vehet a szülői szervezet képviselője. A vizsgálat eredményéről tájékoztatni kell az érintetteket, és a fenntartót. A vizsgálat eredményének függvényében az óvodavezető kötelessége a hasonló balesetek megelőzését illetően az intézkedések megtétele.  A nem pedagógus alkalmazottak az óvodavezető utasításának megfelelően működnek közre a gyermekbaleseteket követő feladatokban. 13.4. A nevelő-oktató munka biztonságos feltételeinek megteremtése Nevelési időben szervezett óvodán kívüli foglalkozásokkal kapcsolatos szabályok. Szülők tájékoztatása: a csoport üzenőtábláján keresztül, mikor, hova, milyen közlekedési eszközzel, és költségvonzattal. A szülő aláírásával adja beleegyezését a részvételbe. Intézményvezető tájékoztatása: Előzetesen szóban, majd a helyi formanyomtatvány kitöltésével, és a kísérők aláírásával hitelesített formában, a külső foglalkozás megkezdése előtt minimum egy nappal. Az óvodán kívüli foglalkozás csak abban az esetben tekinthető engedélyezettnek, ha a nyomtatványt az intézményvezető ellenjegyezte. Nevelési időben szervezhető foglalkozások  Helyszíni foglalkozás  Kirándulás, séta,  Színház, múzeum, kiállítás, mozi látogatás,  Sport programok,  Kulturális programok,  Iskolalátogatás. A pedagógusok kötelessége: A foglalkozásokhoz annyi kísérő pedagógust, dajkát, vagy szülőt kell biztosítani, amennyi a program zavartalan lebonyolításához szükséges. Gyermeklétszámnak megfelelően 10 gyermekenként minimum 1-1 fő. A gyermekekkel - életkoruknak és fejlettségi szintjüknek megfelelően - ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó szabályokat, a foglalkozással együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformát. Gondoskodni kell az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelésről. Az ismertetés tényét a fent említett helyi formanyomtatványon dokumentálni kell. Nevelési időn túli, óvodán kívüli foglalkozásokkal kapcsolatos szabályok Kezdeményezése: A gyermekek, szülők, pedagógusok igényei, szükségletei szerint szervezhetők a nevelési időn túli foglalkozások. Az intézményvezető felé kezdeményezője lehet: szülői szervezet, szakmai munkaközösség, Közalkalmazotti Tanács képviselője. Részvétel: A nevelési időn túli foglalkozások hirdetmény formájában jelennek meg. A jelentkezés, a szolgáltatás igénybevétele önkéntes. Jelentkezni írásban lehet, a szülő aláírásával. Tájékoztatási kötelezettség az intézményvezetője felé: A programfelelős pedagógus köteles indulás előtt tájékoztatni az intézményvezetőt a szervezett program: 24


     

Helyszínéről, Időpontjáról, az utazás, szállás, étkezés körülményeiről, A résztvevők létszámáról, nevéről, A felügyelő pedagógusok nevéről, számáról, Elérhetőségről (cím, telefon), Indulás, érkezés időpontjáról, az útvonal megjelöléséről.

A közalkalmazottak munkavégzéssel kapcsolatos szabályai  Az óvodában csak érvényes egészségügyi kiskönyvvel rendelkező munkavállaló dolgozhat.  Az óvoda területén tilos dohányozni!  Az intézményen belül szeszesital fogyasztása tilos!  A dolgozók az intézmény helyiségeit nyitvatartási időben akkor és oly módon használják, hogy az ne veszélyeztesse a nevelő-oktató tevékenységet, és az intézmény egyéb feladatainak ellátását.  Ha intézményi alkalmazott a nyitvatartási időn túl igénybe kívánja venni az óvoda helyiségeit, ezt az intézményvezetőtől írásban kell kérvényeznie, a használat céljának és időpontjának megjelölésével. Az intézmény teljes területén, az épületben és az udvaron tartózkodó minden személy köteles:  A közös tulajdont védeni,  A berendezéseket rendeltetésszerűen használni,  Az óvoda rendjét és tisztaságát megőrizni,  Az energiával és a szükséges anyagokkal takarékoskodni,  Tűz és balesetvédelmi előírások szerint eljárni,  A munka és egészségvédelmi szabályokat betartani,  Az intézmény helyiségeiben, területén párt, politikai célú mozgalom vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet, továbbá az alatt az idő alatt, amíg az óvoda ellátja a gyermekek felügyeletét, párt vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható.

14. Rendkívüli esemény Az óvodában előforduló rendkívüli eseményt az óvodavezetőnek azonnal jelenteni kell. Az, aki érzékeli a rendkívüli eseményt, köteles mindent megtenni az esetleges veszélyhelyzet elhárítása érdekében. Rendkívüli eseménynek számít különösen: a tűz, az árvíz, a földrengés, bombariadó, egyéb veszélyes helyzet, illetve a nevelőmunkát más módon akadályozó, nehezítő körülmény. Bombariadó, természeti katasztrófa, illetve tűz esetén azonnal értesítendő az óvodavezető vagy helyettese, illetve a bentlakó házfelügyelő. Telefonon azonnal értesítendő a BRFK a központi 107 számon, vagy a diszpécserközponti számon: 3066166. Felelőse az óvodavezető. A legrövidebb időn belül az épületet mindenkinek el kell hagynia. A menekülés útvonala megegyezik a tűzriadó útvonalával. Az óvodavezető telefonon értesíti az Önkormányzatot a rendkívüli eseményről és a bombariadóról.

25


15. Ünnepek, megemlékezések, hagyományok rendje 15.1. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje Az intézményben az ünnepélyek, megemlékezések rendje évenként ismétlődő jelleggel, a korábbi hagyományokat ápolva kerül meghatározásra. Az ünnepélyek, megemlékezések pontos időpontját, a rendezvényekkel kapcsolatos feladatokat és felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervében határozza meg. Gyermekeknek, szülőknek: Állatok világnapja Családi Nap - Egészségnap Mikulás Ünnepély Farsang Március 15. Víz Világnapja Föld napja Húsvét Anyák napja Madarak és Fák napja Gyermeknap Nagyok búcsúja Családi nap – tanévzárás Gyermekek születés- és névnapjának megünneplése. 15.2. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok A hagyományápolás az intézmény valamennyi dolgozójának a feladata és kötelessége. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok célja az intézmény meglévő hírnevének megőrzése, illetve növelése. Újabb hagyomány tekintetében minden alkalmazottnak lehetősége van javaslattal élni, melyet személyesen jelezhet az óvodavezető felé. A javaslatot az óvodavezető terjeszti elő, elfogadásáról az alkalmazotti közösség dönt. Amennyiben a szülőket is érinti a javaslat, úgy a szülői szervezet élhet véleményezési jogával.

16. Az intézmény ellenőrzései, pedagógusok előmeneteli rendszere 16.1. Az óvodai nevelőmunka ellenőrzésének fő szempontjai  Az alkalmazottak munkafegyelme, a munkaidő kihasználása.  A Pedagógiai Program ismerete, színvonalas, hiteles megvalósítása.  A nevelőmunkához kapcsolódó adminisztráció pontossága.  A csoportszoba tudatos, célszerű berendezése, tisztasága, dekorációja, hangulata.  Az óvodapedagógus-gyermek, dajka-gyermek, pedagógiai asszisztens-gyermek kapcsolat, a gyermeki személyiség tiszteletben tartása.  A nevelőmunka színvonala, eredményessége.  A nevelőmunkára való felkészülés, tervezés minősége.  A folyamatos életszervezés során a felnőttek együttműködésének színvonala.  Az alkalmazott módszerek, egyéni bánásmód, differenciálás, gyermekismeret. 26


    

A gyermekek tevékenységi szintje, magatartása, fejlődése. Az óvodapedagógus, a pedagógiai asszisztens és a dajka személyisége, magatartása, kommunikációja. Az tagóvodai illetve a csoport szintű ünnepek és egyéb programok szervezése, színvonala. A szülőkkel való együttműködés minősége, eredményessége. A munkakörrel kapcsolatos feladatok elvégzésének módja, minősége.

16.2. A pedagógusok előmeneteli rendszere A pedagógus előmeneteli rendszer elemei:  Pedagógus minősítési rendszer – minősítő vizsga, minősítési eljárás  Külső értékelési rendszer  Tanfelügyelet A pedagógus a jogszabályok által meghatározott eljárásrend szerint vesz részt a minősítő vizsgán, illetve a minősítési eljárásban. A sikeres minősítés után a megfelelő fokozatba kerül besorolásra. A pedagógus életpálya fokozatai  Gyakornok  Pedagógus I.  Pedagógus II.  Mesterpedagógus 16.3. Országos pedagógiai szakmai ellenőrzés Az országos pedagógiai – szakmai ellenőrzés keretei között az intézményben pedagógiai – szakmai ellenőrzésre kerül sor, amely ötévente ismétlődő, értékeléssel záruló vizsgálat. Célja, az intézmény működésének fejlesztése. Az ellenőrzés a következőkre irányul  A pedagógus szakmai munkájának ellenőrzése  Az intézményvezető vezetői és pedagógiai – szakmai munkájának ellenőrzése  Az intézmény ellenőrzése. A pedagógiai – szakmai ellenőrzésben köznevelési szakértő vesz részt. A pedagógiai – szakmai ellenőrzés rendszere  Önértékelések: óvodapedagógus, intézményvezető, intézmény  Óvodapedagógusok, intézményvezető külső értékelése, minősítése  Az intézmény külső értékelése Az ellenőrzés módszerei  A gyermekekkel való foglalkozás egységes szempontok szerinti megfigyelése, helyszíni ellenőrzés  Dokumentumelemzés  Interjú  Kérdőíves felmérés

27


A pedagógiai értékelés elemei  Szakmai feladatok, szaktudás  Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése, megvalósításhoz kapcsolódó reflexiók  A tanulás támogatása  A gyermek személyiségének fejlesztése, egyéni bánásmód érvényesülése  A csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, integrációs tevékenység  A pedagógiai folyamatok és a gyermek személyiség fejlődésének folyamatos értékelése, elemzése  Kommunikáció, szakmai együttműködés, problémamegoldás  Elkötelezettség, felelősségvállalás a szakmai fejlődésért  A hátrányos/halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű gyermekek együttnevelésének megfelelő felkészültség

17. Általános rendelkezések Az óvoda épületének főbejáratánál címtáblát kell elhelyezni. Az óvoda nevét, fenntartóját érintő változás, valamint a tábla megrongálódását követően 10 munkanapon belül jelezni kell a fenntartónak, aki gondoskodik a címtábla cseréjéről. Az óvoda épületét fel kell lobogózni. A nemzeti lobogó rendszeres karbantartásáról az óvoda dajkái kötelesek gondoskodni. A lobogó megrongálódását, eltűnését az óvodavezetőnek szóban jelenteni kell, és írásban feljegyzést készíteni. Az óvoda nyitását és zárását a dajka - munkaköri leírása alapján - végzi. Távolléte esetén az óvodavezető köteles gondoskodni helyettesítéséről. Az óvoda homlokzatán és udvarát szegélyező kerítésén reklámtábla elhelyezése tilos! Az óvoda épületében az óvodavezető adhat engedélyt a gyermekeknek és szülőknek szóló egészséges életmóddal, környezetvédelemmel, kulturális tevékenységgel, oktatással kapcsolatos reklámok elhelyezésére.

28


18. Záradék A szabályzat hatálya kiterjed az intézmény valamennyi vezetőjére, alkalmazottjára, az intézménybe járó gyerekekre, szüleikre és mindenkire, aki az intézménnyel kapcsolatba kerül, igénybe veszi szolgáltatásait. A szervezeti és működési szabályzat érvényessége: kihirdetésétől kezdve határozatlan időre szól, visszavonásig érvényes. Felülvizsgálata: kétévente, valamint az SZMSZ-t érintő jogszabályváltozást követően, a jogszabályban meghatározott határidőig kötelező. Felelős: óvodavezető Módosítása: az óvodavezető hatásköre, kezdeményezheti a nevelőtestület, és az alkalmazotti tanács elnöke, írásos előterjesztés formájában. A módosítást indokolhatja: jogszabályváltozás, fenntartó által meghatározott feladat változás, érdekegyeztető fórum javaslata. A szabályzatot minden feladatellátási helyen elérhetővé kell tenni a dolgozók és a szülők számára.

Kelt: 2014. február 28. Az SZMSZ-t Készítette:

Matejkáné Székely Szilvia óvodavezető ph.

29


PILISCSABAI NAPSUGÁR ÓVODA ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT OM azonosító: 201394

Piliscsaba 2014. Jelen ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT a Szervezeti és Működési szabályzat mellékletét képezi

30


Tartalom 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ................................................................................... 32 1.1.Az Adatkezelési Szabályzat célja, feladata .................................................................... 32 1.2. A szabályzat jogi alapja................................................................................................. 32 1.3.A szabályzat hatálya, felülvizsgálata.............................................................................. 32 1.4. Az adatkezelés alapfogalmai ......................................................................................... 32 2. ALKALMAZOTTAK ADATNYILVÁNTARTÁSA ......................................................... 33 2.1. Az adatnyilvántartás rendje ........................................................................................... 33 2.2. A közalkalmazotti alapnyilvántartás vezetése, az adatok továbbítása .......................... 34 2.3. A közalkalmazott jogai és kötelezettségei .................................................................... 34 2.4. A személyi irat .............................................................................................................. 35 2.5. A személyi irat kezelése ................................................................................................ 35 3. GYERMEKEK ADATNYILVÁNTARTÁSA .................................................................... 36 3.1. Felelősség a gyermekek adatainak kezeléséért ............................................................. 36 3.2. Nyilvántartható és kezelhető gyermeki adatok ............................................................. 36 3.3. Az adatkezelés és –továbbítás intézményi rendje ......................................................... 37 4. KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYOZÁS ..................................................................................... 38 5. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ................................................................................................ 39 LEGITIMIZÁCIÓS ZÁRADÉK.............................................................................................. 40 Munkaköri leírások .................................................................................................................. 41 Óvodavezető helyettes .......................................................................................................... 41 Óvodapedagógus .................................................................................................................. 43 Pedagógiai asszisztens.......................................................................................................... 47 Dajka .................................................................................................................................... 50 Óvodatitkár ........................................................................................................................... 53 Gyógypedagógus .................................................................................................................. 54

31


1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1.Az Adatkezelési Szabályzat célja, feladata A szabályzat célja: Az alkalmazottak és a gyerekek adatainak nyilvántartásával, kezelésével, továbbításával, nyilvánosságra hozatalával, intézményi rendjével összefüggő adatvédelmi követelmények meghatározása. A szabályzat feladata, hogy az intézmény dolgozói, az intézményt használók és egyéb partnereink számára az adatvédelem és az adatbiztonság érvényesülését garantálja. Az intézmény a hatályos jogszabályok alapján köteles az előírt nyilvántartásokat vezetni, a Köznevelés Információs Rendszerébe bejelentkezni, valamint az Országos statisztikai adatgyűjtési program keretében előírt adatokat szolgáltatni.

1.2. A szabályzat jogi alapja  2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről  20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a    

köznevelési intézmények névhasználatáról 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól 335/2005. (XII. 29.) korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről 1995. évi LXVI. törvény a közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről

1.3.A szabályzat hatálya, felülvizsgálata A szabályzat hatálya kiterjed az intézmény valamennyi vezetőjére, alkalmazottjára, továbbá az intézménybe járó gyerekekre. Ezen szabályzat alapján kell ellátni a közalkalmazotti alapnyilvántartást, a személyi iratok és adatok kezelését, valamint a gyermekek adatainak nyilvántartását, továbbítását, kezelését. A gyermekekkel kapcsolatos titoktartási kötelezettség a közalkalmazotti jogviszony megszűnése után is határidő nélkül fennmarad.

1.4. Az adatkezelés alapfogalmai Személyes adat: az érintettel kapcsolatba hozható adat, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. Különleges adat: a faji eredetre, a nemzetiséghez tartozásra, a politikai véleményre, a vallásos meggyőződésre, az egészségi állapotra,… vonatkozó személyes adat. Közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó, vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett – a személyes adat fogalma alá nem eső – információ, vagy ismeret. 32


Közérdekből nyilvános adat: a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát, megismerhetőségét vagy hozzáférhetőségét a törvény közérdekből elrendeli.

2. ALKALMAZOTTAK ADATNYILVÁNTARTÁSA 2.1. Az adatnyilvántartás rendje A közalkalmazotti alapnyilvántartás rendezetten tárolja és feldolgozza a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonyának összefüggésben keletkezett és azzal kapcsolatban álló adatait. Az alkalmazotti nyilvántartás tartalmazza az alkalmazott

            

Nevét, anyja nevét Születési helyét és idejét Oktatási azonosító számát, pedagógusigazolványa számát Végzettségére és szakképzettségére vonatkozó adatokat: felsőoktatási intézmény nevét, a diploma számát, a végzettséget, szakképzettséget, a végzettség, szakképzettség, a pedagógus-szakvizsga, PhD megszerzésének idejét Munkaköre megnevezését Munkáltatója nevét, címét, valamint OM azonosítóját Munkavégzésének helyét Jogviszonya kezdetének idejét, megszűnésének jogcímét és idejét Vezetői beosztását Besorolását Jogviszonya, munkaviszonya időtartamát Munkaidejének mértékét Tartós távollétének időtartamát

Az alkalmazotti nyilvántartásból személyes adat - az érintetten kívül - csak az egyes, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó juttatások jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható, a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésére hivatott részére, továbbá az adatok pontosságának, teljességének, időszerűségének biztosítása, valamint a pedagógusigazolvány igénylésével kapcsolatos eljárás keretében azonosítás céljából a személyi adat- és lakcímnyilvántartó szerv részére. Az intézményvezető tekintetében a közalkalmazotti adatkezelését a munkáltatói jogokat gyakorló fenntartó szerv látja el. Az intézmény a törvényi előírásoknak megfelelően adatokat szolgáltat a KIR-be. Az intézmény közalkalmazottainak adatkezelését az intézményvezető és az óvodatitkár végzi. Az intézmény vezetője felelősségi körén belül köteles gondoskodni arról, hogy  Az általa kezelt, a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adat és megállapítás az adatkezelés teljes folyamatában megfeleljen a jogszabályi rendelkezések tartalmának.  A személyi iratra csak olyan adatok, illetve megállapítás kerülhet, amelynek alapja közokirat vagy közalkalmazott írásbeli nyilatkozata, írásbeli rendelkezése, bíróság vagy más hatóság döntése, jogszabályi rendelkezés van.  Közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adat helyesbítése, vagy törlése egyeztetve az intézményvezetőjével lehetséges, ha az adat a valóságnak már nem felel meg.  Ha a közalkalmazott az adatai kijavítását, helyesbítését kéri, kezdeményezze az intézményvezetőnél. 33


 Személyügyi nyilvántartási feladatban működik közre minden olyan közalkalmazott, aki az intézménynél tevékenysége során a közalkalmazotti alapnyilvántartás adatkörével és a személyi irattal összefüggő adatot kezel.

2.2. A közalkalmazotti alapnyilvántartás vezetése, az adatok továbbítása A közalkalmazotti nyilvántartás számítógépes módszerrel is vezethető. Ez esetben – a következő kivételekkel – papír alapú adatlapot nem kell vezetni. A számítógéppel vezetett adatokat ki kell nyomtatni a közalkalmazott

 Adatainak első alkalommal történő felvételekor, ebben az esetben az érintett közalkalmazott aláírásával igazolja az adatok valódiságát.  Áthelyezésekor  Közalkalmazotti jogviszonyának megszűnése esetén.  A betekintési jog gyakorlójának erre irányuló külön kérelmére azokat az adatokat, amelyekre betekintési joga kiterjed. Az iratokat személyügyi iratként kell kezelni, a számítógépes módszerrel vezetett alapnyilvántartásból a közalkalmazotti jogviszony megszűnése és végleges áthelyezés esetén azonnal és véglegesen törölni kell a közalkalmazott személyazonosító adatait. Statisztikai célokból a személyazonosításra alkalmatlan adatok is felhasználhatók. Az adatokat védeni kell a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, megsemmisítés, jogosulatlan továbbítás és nyilvánosságra hozatal ellen. A számítógépen vezetett közalkalmazotti alapnyilvántartás technikai védelmére vonatkozó szabályokat az informatikai szabályzat tartalmazza. A közalkalmazotti alapnyilvántartás adatai közül a munkáltató megnevezése, a közalkalmazott neve, továbbá a besorolására vonatkozó adat közérdekű, ezeket az adatokat a közalkalmazott előzetes tudta és beleegyezése nélkül nyilvánosságra lehet hozni. A közérdekű adatokon kívül a közalkalmazott nyilvántartott adatairól tájékoztatás nem adható. A közalkalmazott személyi anyagát az áthelyezéshez kapcsolódó eset kivételével kiadni nem lehet. Az intézmény a nem nyilvános személyes adatokat csak törvényben meghatározott esetekben és célból, illetve az érintett írásbeli kérelmére használhatja fel, vagy adhatja át egy harmadik személynek.

2.3. A közalkalmazott jogai és kötelezettségei A közalkalmazott a saját anyagába, az alapnyilvántartásba, illetve a személyi adatait tartalmazó egyéb nyilvántartásba, személyi iratokba korlátozás nélkül betekinthet, azokról másolatot vagy kivonatot kérhet, illetve kérheti az adatok helyesbítését, kijavítását. A közalkalmazott az általa szolgáltatott adatok helyesbítését és kijavítását, a nyilvántartást vezetőtől, intézményvezetőtől írásban kérheti. A közalkalmazott felelős, hogy az általa szolgáltatott adatok hitelesek, pontosak, aktuálisak és a valóságnak megfelelők legyenek. A közalkalmazott az adataiban bekövetkező változásokról 8 napon belül köteles tájékoztatni az intézmény vezetőjét, aki 8 napon belül intézkedik.

34


2.4. A személyi irat Közalkalmazotti szempontból személyi irat minden – bármilyen anyagon, alakban és eszköz felhasználásával keletkezett – adathordozó, amely a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor, fennállása alatt, megszűnésekor, illetve azt követően keletkezik és a közalkalmazott személyével összefüggésben adatot, megállapítást tartalmaz. A közalkalmazotti álláshelyekre kiírt pályázatokra beérkezett, valamint az elbírálás során keletkezett iratokat személyi iratként, de más ügyiratoktól elkülönítve kell iktatni és kezelni. A személyi iratok körébe az alábbiak sorolandók:

 Személyi anyag iratai  A közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő egyéb iratok,  Közalkalmazottnak az alkalmazotti jogviszonyával összefüggő más jogviszonyaival kapcsolatos iratok (adóbevallás, fizetésletiltás)  Kiállított vagy önként átadott, adatokat tartalmazó iratok. Az iratokban szereplő személyes adatokat a személyes adatok nyilvánosságáról szóló törvényrendelkezései vonatkoznak.

2.5. A személyi irat kezelése Az intézmény állományába tartozó közalkalmazottak személyi iratainak őrzése és kezelése az intézményvezető feladata. A személyi iratokba a következő szervek és személyek jogosultak betekinteni:  A Kjt. 83/D.§-ban meghatározott személyek, - intézményvezető, intézményvezetőhelyettesek, tagintézmény-vezető, bölcsődevezető, az Integrált Önkormányzati  Szervezet vezetője, illetékes munkatársai, törvényességet ellenőrző szerv, fegyelmi eljárást lefolytató testület, munkaügyi, polgári jogi, közigazgatási szerv képvisel büntetőeljárásban nyomozó hatóság, ügyész, bíróság. Adóhatóság, társadalombiztosítási igazgatási szerv, munkavédelmi szerv.  Más jogviszony alapján keletkezett iratokba az arra vonatkozó törvény szerinti jogosultak (adóellenőr, társadalombiztosítási ellenőr). Az intézményben keletkezett iratok kezelése jelen szabályzat, az Ügyviteli és Iratkezelési Szabályzat valamint a 20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet iratkezelési előírásai alapján történik. A közalkalmazotti jogviszony létrehozását kezdeményező iratokat vissza kell adni az érintettnek, illetve a személyi anyagot annak a szervnek, amely azt küldte. A személyi anyag tartalma:  A közalkalmazotti alapnyilvántartás adatlapjai,  A pályázat vagy szakmai önéletrajz,  Erkölcsi bizonyítvány,  Iskolai végzettség és szakképzettséget tanúsító oklevél másolata,  Továbbképzést igazoló tanúsítvány  Iskolarendszeren kívüli képzésben szervezett bizonyítvány másolata  Kinevezés, és annak módosítása  Vezetői megbízás, és annak visszavonása,  Címadományozás  Besorolás iratai, közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos iratok 35


    

Áthelyezésről rendelkező iratok Teljesítményértékelés Közalkalmazotti jogviszonyt megszüntető irat Hatályba lévő fegyelmi büntetést kiszabó határozat Közalkalmazotti igazolás másolata

A közalkalmazotti jogviszony létesítésekor az alapnyilvántartást vezető személy összeállítja a közalkalmazott személyi anyagát. A törvény eltérő rendelkezésének hiányában, a személyi anyagban személyi iratokon kívül más irat nem tárolható. A személyi iratok tartalmuknak megfelelően csoportosítva, keletkezésük sorrendjében, az e célra kialakított iratgyűjtőben kell megőrizni. Az elhelyezett iratokról tartalomjegyzéket kell készíteni, mely tartalmazza az iktatószámot és az ügyirat keletkezésének időpontját.

3. GYERMEKEK ADATNYILVÁNTARTÁSA 3.1. Felelősség a gyermekek adatainak kezeléséért Az intézményvezető felelős a gyermek adatainak nyilvántartásával, kezelésével, továbbításával kapcsolatos jogszabályi rendelkezések és e Szabályzat előírásainak megtartásáért, valamint az adatkezelés ellenőrzéséért. Az intézményvezető-helyettesek felelősek a vezetői feladatmegosztás szerint az irányításuk alá tartozó területen folyó adatkezelés szabályszerűségéért az óvodatitkár, a csoportvezető óvodapedagógusok, a gondozónők, a gyermekvédelmi felelős, a munkaköri leírásuk alapján adatkezeléssel összefüggő feladatokért tartoznak felelősséggel.

3.2. Nyilvántartható és kezelhető gyermeki adatok A gyermekek személyes adatai a köznevelési törvényben meghatározott nyilvántartások vezetése céljából, az óvoda-egészségügyi célból a célnak megfelelő mértékben, a célhoz kötötten kezelhetők. Gyermekek adatainak nyilvántartása tartalmazza a gyermek:  Nevét  Nemét  Születési helyét és idejét  Társadalombiztosítási azonosító jelét  Oktatási azonosító számát  Anyja nevét  Lakóhelyét, tartózkodási helyét  Állampolgárságát  Sajátos nevelési igénye, beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézsége tényét  Jogviszonya keletkezésének, megszűnésének időpontját  Nevelési-oktatási intézményének nevét, címét, OM azonosítóját  Jogviszonyát megalapozó köznevelési alapfeladatot  Nevelésének, oktatásának helyét Az adatok továbbítása  Fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, önkormányzat t, államigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adat.

36

Szervezeti és Működési Szabályzat Piliscsabai Napsugár Óvoda 

Sajátos nevelési igényre, beilleszkedési zavarra, tanulási képességek zavaraira, magatartási rendellenességekre vonatkozó adatokat a pedagógiai szakszolgálat intézményeibe.

3.3. Az adatkezelés és –továbbítás intézményi rendje A gyermek adatainak kezelésére és továbbítására jogosult az intézményvezető, az intézményvezető-helyettes, a tagintézmény-vezető, a csoportvezető óvodapedagógus, a gondozónő, a gyermekvédelmi felelős feladatköre, vagy megbízása szerint. Az adatkezelés intézményi rendje  Az intézményvezető, az intézményvezető-helyettesek és a bölcsőde vezetőjének feladata a gyermeknyilvántartásra szolgáló Felvételi és előjegyzési napló vezetése.  Az adatkezelést végző vezető az adatfelvételkor tájékoztatja a szülőt arról, hogy az adatszolgáltatás kötelező-e vagy önkéntes. A kötelező adatszolgáltatás esetében közölni kell az alapjául szolgáló jogszabályt.  Az önkéntes adatszolgáltatásnál fel kell hívni a szülő figyelmét arra, hogy az adatszolgáltatásban való részvétel nem kötelező, amelyet az iraton a szülő aláírásával együtt fel kell tüntetni. A szülőt külön kell tájékoztatni arról, ha különleges adatról van szó, amelynek kezeléséhez a személyes adatok védelméről szóló törvény az érintett írásos hozzájárulását írja elő. Az önkéntes adatszolgáltatási körbe tartozó adatok gyűjtéséről az intézményvezető határoz.  A Felvételi előjegyzési naplóba az adatokat a jelentkezéskor a szülőtől az intézményvezető, illetve az intézményvezető-helyettes veszi fel. A Nkt. alapján a nyilvántartható adatok körébe nem tartozó önkéntes adatszolgáltatáshoz a szülő írásbeli nyilatkozatát kell kérni.  A napló biztonságos őrzéséről az intézményvezető gondoskodik.  Az óvodába felvett gyermekek nyilvántartására szolgáló Felvételi és mulasztási naplót gyermekcsoportonként óvodapedagógusok vezetik.  Az óvodai foglalkozásról az óvodapedagógus Csoportnaplót vezet.  A Felvételi és mulasztási, valamint a Csoportnapló, a gyermek óvodai fejlődésével kapcsolatos adatok, a beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő gyermek rendellenességére vonatkozó adatok, a gyermekvédelem körébe tartozó adatok biztonságos kezeléséről és őrzéséről a csoportot vezető óvodapedagógus gondoskodik; az iratokat az e célra rendelkezésre álló zárható iratszekrényben helyezi el.  A gyermekbalesetre vonatkozó adatokat az erre a célra rendszeresített dossziéban kell őrizni, és továbbítani a jegyzőkönyveket a jogszabályban meghatározottak szerint.  Az óvodatitkár nyilvántartja és kezeli a kedvezményes intézményi étkezési díj megállapításához, valamint az ingyenes étkezéshez szükséges adatokat.  Az adatkezelés időtartama nem haladhatja meg az irattári őrzési időt. Az irattári őrzési idő naplók esetében, valamint a pedagógiai szakszolgálati iratok és a gyermek ellátása, juttatásai, térítési díjak esetében 5 év, a gyermekvédelmi ügyekben 3 év.  A gyermekek személyes adatai kezelésének célhoz kötöttsége következtében gondoskodni kell arról, hogy az adatkezelés céljának megszűnésekor a gyermekről tárolt személyes adatok törlésre vagy megsemmisítésre kerüljenek.  A gyermekre vonatkozó minden adat továbbítása az intézményvezető aláírásával történhet. Akadályoztatása esetén a helyettesítési rend szerint kell eljárni. Az intézmény vezetője adhatja ki az adatokat, illetve továbbíthatja. Az irat előkészítőjét is az intézményvezető jelölheti ki. 37


 Az intézmény a törvényi előírásoknak megfelelően adatokat szolgáltat a KIR-be. Titoktartási kötelezettség Az intézményvezetőt, az intézményvezető-helyetteseket, az óvodatitkárt, az óvodapedagógust, a kisgyermeknevelőt, a pedagógiai asszisztenst, a dajkát, továbbá azt, aki esetenként közreműködik a gyermek felügyeletének ellátásában, hivatásánál fogva harmadik személyekkel szemben titoktartási kötelezettség terheli a gyermekkel és családjával kapcsolatos minden olyan tényre, adatra, információra vonatkozóan, amelyről a gyermekkel, szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást. A kiskorú gyermek szülőjével közölhető minden gyermekével összefüggő adat, kivéve, ha az adat közlése súlyosan sértené, vagy veszélyeztetné a gyermek érdekét. Az adat közlése akkor sérti vagy veszélyezteti súlyosan a gyermek érdekét, ha olyan körülményekre (magatartás, mulasztás, állapot) vonatkozik, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza, és amelynek bekövetkezése szülői magatartásra, közrehatásra vezethető vissza. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestületi értekezleten a nevelőtestület tagjainak egymás közti, a gyermek fejlődésével összefüggő megbeszélésre. A titoktartási kötelezettség kiterjed mindazokra, akik részt vettek a nevelőtestületi értekezleten. A titoktartási kötelezettség alól a szülő írásban felmentést adhat. A felmentés – a pedagógus, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, a nevelőtestület javaslatára vagy saját döntése alapján – az intézményvezető kezdeményezheti írásban. A Nkt.-ben meghatározottakon túlmenően a gyermekkel kapcsolatos adatok nem közölhetőek.

4. KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYOZÁS A nemzeti köznevelési törvény előírásainak megfelelően az intézménynek nyilvánosságra kell hozni a közfeladat ellátásával kapcsolatos közérdekű és a közérdekből nyilvános adatokat. A közzététel helye: az intézményi honlap és a KIR felülete. Az óvodai intézményi közzétételi lista tartalmi elemei:  A felvételi lehetőségekről szóló tájékoztató  A beiratkozásra meghatározott idő, a fenntartó által engedélyezett csoportok száma  A köznevelési feladatot ellátó intézményegységenként a térítési díj, a az egyéb díjfizetési kötelezettség (a továbbiakban együtt: díj) jogcíme és mértéke, továbbá nevelési évenként az egy főre megállapított díjak mértéke, a fenntartó által adható kedvezmények, beleértve a jogosultsági és igénylési feltételeket is  A fenntartó nevelési-oktatási intézmény munkájával összefüggő értékelésének nyilvános megállapításai és ideje, a köznevelési alapfeladattal kapcsolatos - nyilvános megállapításokat tartalmazó - vizsgálatok, ellenőrzések felsorolása, ideje, az Állami Számvevőszék ellenőrzéseinek nyilvános megállapításai, egyéb ellenőrzések, vizsgálatok nyilvános megállapításai  A nevelési-oktatási intézmény nyitva tartásának rendje, az éves munkaterv alapján a nevelési évben tervezett jelentősebb rendezvények, események időpontjai  A pedagógiai-szakmai ellenőrzés megállapításai a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok megtartásával  A Szervezeti és Működési Szabályzat, a Házirend és a Pedagógiai program  Az óvodapedagógusok száma, iskolai végzettsége, szakképzettsége  A dajkák száma, iskolai végzettsége, szakképzettsége 38


 Az óvodai csoportok száma, az egyes csoportokban a gyermekek létszáma Az intézményi honlapon kötelezően közzéteendő dokumentumok

 Pedagógiai program  Házirend  Szervezeti és Működési Szabályzat

5. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Jelen Adatkezelési szabályzatot az intézményi Szervezeti és Működési Szabályzata mellékleteként kell tekinteni, mely tartalmazza a Közzétételi szabályozást is.

39


LEGITIMIZÁCIÓS ZÁRADÉK A fenti Adatkezelési Szabályzatot a Piliscsabai Napsugár Óvoda nevelőtestülete és szak alkalmazotti közössége megismerte, véleményezte és elfogadta. Piliscsaba, 2014. február 28. _________________________ Intézményvezető

_____________________ Alkalmazotti közösség

__________________________ Nevelőtestület képviselője

NYILATKOZATOK A Piliscsabai Napsugár Óvoda Adatkezelési Szabályzatát az intézmény Szülői Szervezete megismerte és véleményezte. Piliscsaba, 2014. február 28.

___________________________ Szülői Szervezet képviselője

40


Munkaköri leírások (melléklet)

Óvodavezető helyettes MUNKAKÖRI LEÍRÁS

A munkakörből és a betöltéséből adódó, elvárható magatartási követelmények:      

Képes a gyerekkel és szüleivel szemben együttérző, odafigyelő, együttműködő magatartást tanúsítani. Tisztában van a gyerekek személyiségi jogaival, azokat semmilyen körülmények között sem sérti meg. Tudatosan alkalmazza az egyenlő bánásmód elvét. Tiszteletben tartja és tolerálja a másságot. Óvodai munkája során biztosítja a világnézeti és a politikai semlegességet. A pedagógusetika, a társadalmi normák általános szabályait munkahelyén, valamint a magánéletében is betartja.

A munkakör célja: A családi nevelés kiegészítése. Az óvodáskorú gyerekek testi-lelki-szellemi gondozása, nevelése, fejlesztése. A cél eléréséhez szükséges feladatok, főbb tevékenységek tételes felsorolása: A kötelező óraszámon belül: pedagógiai-szakmai feladatok, tanügy-igazgatási, adminisztratív teendők Pedagógiai-szakmai feladatok          

Az óvodapedagógus gondozói, illetve pedagógiai munkáját önállóan, teljes körű felelősséggel látja el, melyre írásban, tervszerűen is felkészül. Tudásának és szakmai felkészültségének maximumát adva foglalkozik a gyerekekkel, annak tudatában, hogy modell, minta, esetleg példakép számukra. Kötelező óraszámát kizáróan a gyerekek között tölti el. Ezen idő alatt feladata a rábízott gyerekek testilelki gondozása, nevelése, fejlesztése, oktatása, életkoruk és egyéni fejlettségi szintjük figyelembevételével. Felelős a rábízott gyerekek testi épségének megőrzéséért. Ennek érdekében csoportját egyetlen pillanatra sem hagyja felügyelet nélkül. Körültekintően gondoskodik a balesetveszélyes helyzetek elkerüléséről (csoportszoba, udvar, utcai séta, kirándulás). Baleset esetén az SZMSZ előírásainak megfelelően jár el. Biztosítja a nyugalmat, a szeretetteljes légkört a gyermekcsoportban. Megszervezi és megteremti a nyugodt, tartalmas játékhoz szükséges feltételeket (hely, idő, eszköz). A játékidő rovására nem szervez más tevékenységet. Tanév elején felméri a csoportjába tartozó gyerekek neveltségi és fejlettségi szintjét. Éves pedagógiai munkáját ehhez viszonyítva tervezi, szervezi, bonyolítja. Differenciált neveléssel, oktatással gondoskodik arról, hogy valamennyi gyermek a szükségleteinek és az értelmi képességeinek megfelelő bánásmódot, fejlesztést kapjon. A gyermekek fejlődését nyomon követi, meghatározott időszakonként ezt írásban is rögzíti. Tapasztalatairól tájékoztatja váltótársát, valamint az óvoda vezetőjét és az érintett gyerek szüleit (annak érzékenységét figyelembe véve). Amennyiben indokolt, tanácsot, segítséget kér az óvodavezetőtől, a gyermekvédelmi felelőstől vagy a családsegítőtől.

Tanügy-igazgatási, adminisztratív teendők   

Az Óvodai nevelés országos alapprogramjának tartalmát ismeri, annak elveit munkája során betartja. A helyi nevelési program és az éves pedagógiai munkaterv elkészítésében, esetleges módosításában aktívan részt vesz, mint a nevelőtestület tagja. Ezek tartalmát jól ismeri, azonosul vele, és megvalósítását magára nézve kötelezőnek tekinti. A szervezeti és működési szabályzatban (SZMSZ), valamint az óvoda házirendjében megfogalmazottakat betartja, és betartatja a vele kapcsolatban álló gyerekekkel és azok szüleivel.

41

Szervezeti és Működési Szabályzat Piliscsabai Napsugár Óvoda          

Hivatásából eredő kötelessége a rendszeres szakmai önképzés, a megújulás, a műveltségbeli fejlődés. Ennek érdekében folyamatosan képezze magát. Évente legalább kétszer szülői értekezletet szervez. Nyomon követi a gyerekek hiányzását, naprakészen vezeti a mulasztási naplót. Az igazolatlan hiányzásról, illetve a nagycsoportos foglalkozások rendszeres elmulasztásáról haladéktalanul tájékoztatja az intézmény vezetőjét. Szükség szerint, kérésre pedagógiai szakvéleményt ír (a nevelési tanácsadó, szakértői vagy rehabilitációs bizottság, bíróság számára; gyermekelhelyezés ügyében). Közreműködik a gyerekek egészségügyi vizsgálatának megszervezésében. Az érintettekkel (nevelőtárs, szülő, óvodavezető, fejlesztőpedagógus, pszichológus, logopédus, gyerekorvos stb.) történt egyeztetés alapján szakvéleményt ad a tanköteles gyerekekről. Tájékoztatja a szülőket az iskolába való beíratás szabályairól, feltételeiről. Naprakészen vezeti a nevelőtestület által elfogadott csoportnaplót: hetirend, napirend, csoportos szokásrend, nevelési terv (három hónapos bontásban), heti ütemterv szintjén, játék, mozgás, foglalkozások tagolásban. Évente legalább kétszer kitölti a „fejlettségmérő lapot”, mely a gyerek aktuális fejlettségi állapotát tükrözi. Ennek alapján készíti el a gyerek fejlesztési tervét.

Általános szabályok: A szabadság felhasználásával, illetve a távolmaradással kapcsolatos előírások        

A szabadság kiadásának időpontját a dolgozó meghallgatása után a munkáltató határozza meg. Az alapszabadság egynegyedét (5 nap) – a munkaviszony első három hónapját kivéve – a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadnia a vezetőnek. A dolgozónak az erre vonatkozó igényét 15 nappal előbb kell bejelentenie írásban, kivéve rendkívüli esetben. A szabadságot esedékességének évében kell kiadni, illetve kivenni. A munkáltató a már megkezdett szabadságot fontos érdekből megszakíthatja, de a munkával töltött idő a szabadságba nem számít bele. Szorgalmi idő alatt pedagógus esetében összefüggően csak néhány nap kiadása lehetséges, a vezető mérlegelése alapján. Szorgalmi idő alatt csak az alapszabadság (21 nap) használható fel, a pótszabadság nem. Amennyiben betegség miatt nem lehetett kiadni az éves alapszabadságot vagy annak törtrészét, akkor a munkába állást követő 30 napon belül kell azt kiadni. Az éves szabadságból az óvoda vezetője munkahelyi érdekre hivatkozva 15 napot visszarendelhet. Éves szabadságolási ütemterv elkészítése a félreértések elkerülése érdekében ajánlott. Váratlan távolmaradást, hiányzást (betegség, egyéb komoly indok) a helyettesítés megszervezésének érdekében a munkaidő megkezdése előtt minimum két órával jelezni kell az óvodavezetőnek, illetve a helyettesnek.

A pedagógiai munkával kapcsolatos egyéb előírások 

 

 

A gyerek személyiségi jogainak megsértését jelenti, s ezért szigorúan tilos a testi fenyítés, a lelki terror (megfélemlítés, megalázás, csoport előtti megszégyenítés), étel elfogyasztására való kényszerítés, levegőztetés vagy étel elvonása, a játékidő lerövidítése büntetésből vagy rossz szervezés miatt (például felesleges sorakoztatás, várakoztatás, videóztatás). Reggel 6-tól 7-ig, valamint 17-től 17.30-ig ügyelet ellátására a pedagógus beosztható. A további időszakban, 7 órától délután 5-ig mindenki a saját csoportjában tartózkodik a rábízott gyerekcsoporttal. A gyerekeket felnőtt felügyelete nélkül hagyni tilos. Dajkára, illetve más, 18 évnél idősebb személyre bízni őket csak rövid időre, csak indokolt esetben, a vezető engedélyével lehet. Amennyiben a szolgálati idő alatt bármilyen baleset történik az óvodapedagógus távollétében, a felelősség változatlanul őt terheli. Dadus, szakképzetlen növendék, szülő ilyen esetben nem vonható felelősségre. A pedagógus a tudomására jutott hivatali titkokat köteles megőrizni. Ebbe a körbe tartoznak az intézmény működésével összefüggő belső problémák, az óvoda szempontjából belügynek számító témák, szakmai vagy munkaügyi viták. A gyerekekkel kapcsolatos bizalmas információknak tekintendő kérdésekben (a gyerek egészségügyi állapota, fejlettségi szintje, szociális helyzete, családjának sajátságos problémája) illetéktelen személyeket (dajka, másik szülő) tilos tájékoztatni.

Egyéb 

A kötelező óraszám letöltése alatt az intézmény épületét elhagyni kizárólag csak vezetői engedéllyel lehet.

42

Szervezeti és Működési Szabályzat Piliscsabai Napsugár Óvoda  

    

A kötelező óraszám letöltése alatt magánügyben csak a nevelőmunka zavarása nélkül, a legszükségesebb esetben használja a telefont, 12 és 1 óra között. A mobiltelefon használata a gyerekekkel való együttlét alatt, a csoportszobában, illetve az udvaron nem megengedett, ilyenkor a készüléket kikapcsolt állapotban kell tartani. Az ölelkező időben, amikor a váltótárs is ott van, lehet megnézni az esetleges üzeneteket. Rövid (1-2 perces) magánbeszélgetésre is ekkor kerülhet sor, de ebben az esetben is ki kell menni a csoportszobából, hogy a gyerekek ne hallják a beszélgetés tartalmát. Munkahelyén olyan időpontban jelenjen meg, hogy a munkaidejének kezdetekor már átöltözve, a munkavégzésre készen álljon. Hiányzás esetén külön díjazás ellenében a vezető rendelkezése alapján köteles a helyettesítéssel kapcsolatos feladatokat ellátni. Munkája során az óvodapedagógus az óvoda berendezéseit, tárgyait, értékeit megóvni köteles, azokat a rendeltetésüknek megfelelően kell használnia. Amennyiben kárt okoz, anyagi felelősséggel tartozik. Munkavégzés alatt betartja a munkavédelmi, tűzvédelmi és balesetvédelmi, egészségügyi szabályokat. Az óvoda területén (épület, udvar) a törvényi előírásnak megfelelően nem lehet dohányozni. Egyéb feladatok a teljes munkaidő (heti 8 óra) kitöltése alatt

      

felkészülés a nevelési-oktatási feladatokra (például továbbképzésen való részvétel, eszközök előkészítése); a tanügy-igazgatási (mulasztási napló) és pedagógiai (csoportnapló, fejlettségfelmérő lap) adminisztráció elvégzése; családlátogatás; gyermekvédelmi feladatok ellátása; szülői értekezletre való felkészülés, annak levezetése, fogadóóra tartása; szakmai megbeszéléseken, valamint nevelői értekezleteken való részvétel; óvodai kirándulások, ünnepélyek, szabadidős tevékenységek előkészítése, lebonyolítása.

A fentieken túl az óvodavezető eseti feladatokat adhat, kizárólag pedagógiai témában. A munkavállaló jogai és kötelességei: A nevelőtestület tagjaként gyakorolja azokat a jogokat és kötelezettségeket, melyeket a jogszabályok számára előírnak, biztosítanak. Kapcsolattartási és információszolgáltatási kötelezettsége: Kapcsolatot kell tartania  az óvodán belül: az óvodavezetővel, az óvodavezető-helyettessel, váltótárssal, csoportos dajkával,  a szülőkkel,  a társintézményekkel: iskolával, bölcsődével, nevelési tanácsadóval. A óvodapedagógus kompetenciája:  

A helyi pedagógiai program megvalósításához szükséges módszerek megválasztása A gyerekek fejlődését segítő tehetséggondozás, felzárkóztatás

A munkaköri leírás módosításának jogát – a körülményekhez igazodva – a munkáltató fenntartja. Nyilatkozat A munkaköri leírásban megfogalmazottakat magamra nézve kötelezőnek tekintem, annak egy példányát átvettem. Egyben kijelentem, hogy az általam végzett munkáért és a kezelt értékekért anyagi és büntetőjogi felelősséggel tartozom. A munkám során használt tárgyakat, eszközöket, gépeket rendeltetésüknek megfelelően használom.

Óvodapedagógus A munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettség: Felsőfokú óvodapedagógiai végzettég

43

Szervezeti és Működési Szabályzat Piliscsabai Napsugár Óvoda A szakmai fejlődést segítő önképzés, továbbképzési, továbbtanulási elvárások: a 7 évenkénti 120 órás továbbképzés elvégzése. A munkakörből és a betöltéséből adódó, elvárható magatartási követelmények:      


A munkakör célja: A családi nevelés kiegészítése. Az óvodáskorú gyerekek testi-lelki-szellemi gondozása, nevelése, fejlesztése. A cél eléréséhez szükséges feladatok, főbb tevékenységek tételes felsorolása: A kötelező óraszámon belül (heti 32 óra): pedagógiai-szakmai feladatok, tanügy-igazgatási, adminisztratív teendők Pedagógiai-szakmai feladatok:          

Az óvodapedagógus gondozói, illetve pedagógiai munkáját önállóan, teljes körű felelősséggel látja el, melyre írásban, tervszerűen is felkészül. Tudásának és szakmai felkészültségének maximumát adva foglalkozik a gyerekekkel, annak tudatában, hogy modell, minta, esetleg példakép számukra. Kötelező óraszámát kizáróan a gyerekek között tölti el. Ezen idő alatt feladata a rábízott gyerekek testilelki gondozása, nevelése, fejlesztése, oktatása, életkoruk és egyéni fejlettségi szintjük figyelembevételével. Felelős a rábízott gyerekek testi épségének megőrzéséért. Ennek érdekében csoportját egyetlen pillanatra sem hagyja felügyelet nélkül. Körültekintően gondoskodik a balesetveszélyes helyzetek elkerüléséről (csoportszoba, udvar, utcai séta, kirándulás). Baleset esetén az SZMSZ előírásainak megfelelően jár el. Biztosítja a nyugalmat, a szeretetteljes légkört a gyermekcsoportban. Megszervezi és megteremti a nyugodt, tartalmas játékhoz szükséges feltételeket (hely, idő, eszköz). A játékidő rovására nem szervez más tevékenységet. Tanév elején felméri a csoportjába tartozó gyerekek neveltségi és fejlettségi szintjét. Éves pedagógiai munkáját ehhez viszonyítva tervezi, szervezi, bonyolítja. Differenciált neveléssel, oktatással gondoskodik arról, hogy valamennyi gyermek a szükségleteinek és az értelmi képességeinek megfelelő bánásmódot, fejlesztést kapjon. A gyermekek fejlődését nyomon követi, meghatározott időszakonként ezt írásban is rögzíti. Tapasztalatairól tájékoztatja váltótársát, valamint az óvoda vezetőjét és az érintett gyerek szüleit (annak érzékenységét figyelembe véve). Amennyiben indokolt, tanácsot, segítséget kér az óvodavezetőtől, a gyermekvédelmi felelőstől vagy a családsegítőtől.

Tanügy-igazgatási, adminisztratív teendők        

Az Óvodai nevelés országos alapprogramjának tartalmát ismeri, annak elveit munkája során betartja. A helyi nevelési program és az éves pedagógiai munkaterv elkészítésében, esetleges módosításában aktívan részt vesz, mint a nevelőtestület tagja. Ezek tartalmát jól ismeri, azonosul vele, és megvalósítását magára nézve kötelezőnek tekinti. A szervezeti és működési szabályzatban (SZMSZ), valamint az óvoda házirendjében megfogalmazottakat betartja, és betartatja a vele kapcsolatban álló gyerekekkel és azok szüleivel. Hivatásából eredő kötelessége a rendszeres szakmai önképzés, a megújulás, a műveltségbeli fejlődés. Ennek érdekében folyamatosan képezze magát. Évente legalább kétszer szülői értekezletet szervez. Nyomon követi a gyerekek hiányzását, naprakészen vezeti a mulasztási naplót. Az igazolatlan hiányzásról, illetve a nagycsoportos foglalkozások rendszeres elmulasztásáról haladéktalanul tájékoztatja az intézmény vezetőjét. Szükség szerint, kérésre pedagógiai szakvéleményt ír (a nevelési tanácsadó, szakértői vagy rehabilitációs bizottság, bíróság számára; gyermekelhelyezés ügyében).

44

Szervezeti és Működési Szabályzat Piliscsabai Napsugár Óvoda     

Közreműködik a gyerekek egészségügyi vizsgálatának megszervezésében. Az érintettekkel (nevelőtárs, szülő, óvodavezető, fejlesztőpedagógus, pszichológus, logopédus, gyerekorvos stb.) történt egyeztetés alapján szakvéleményt ad a tanköteles gyerekekről. Tájékoztatja a szülőket az iskolába való beíratás szabályairól, feltételeiről. Naprakészen vezeti a nevelőtestület által elfogadott csoportnaplót: hetirend, napirend, csoportos szokásrend, nevelési terv (három hónapos bontásban), heti ütemterv szintjén, játék, mozgás, foglalkozások tagolásban. Évente legalább kétszer kitölti a „fejlettségmérő lapot”, mely a gyerek aktuális fejlettségi állapotát tükrözi. Ennek alapján készíti el a gyerek fejlesztési tervét.

Általános szabályok: A szabadság felhasználásával, illetve a távolmaradással kapcsolatos előírások         

A szabadság kiadásának időpontját a dolgozó meghallgatása után a munkáltató határozza meg. Az alapszabadság egynegyedét (5 nap) – a munkaviszony első három hónapját kivéve – a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadnia a vezetőnek. A dolgozónak az erre vonatkozó igényét 15 nappal előbb kell bejelentenie írásban, kivéve rendkívüli esetben. A szabadságot esedékességének évében kell kiadni, illetve kivenni. A munkáltató a már megkezdett szabadságot fontos érdekből megszakíthatja, de a munkával töltött idő a szabadságba nem számít bele. Szorgalmi idő alatt pedagógus esetében összefüggően csak néhány nap kiadása lehetséges, a vezető mérlegelése alapján. Szorgalmi idő alatt csak az alapszabadság (21 nap) használható fel, a pótszabadság nem. Amennyiben betegség miatt nem lehetett kiadni az éves alapszabadságot vagy annak törtrészét, akkor a munkába állást követő 30 napon belül kell azt kiadni. Az éves szabadságból az óvoda vezetője munkahelyi érdekre hivatkozva 15 napot visszarendelhet. Éves szabadságolási ütemterv elkészítése a félreértések elkerülése érdekében ajánlott. Váratlan távolmaradást, hiányzást (betegség, egyéb komoly indok) a helyettesítés megszervezésének érdekében a munkaidő megkezdése előtt minimum két órával jelezni kell az óvodavezetőnek, illetve a helyettesnek.


 

 

A gyerek személyiségi jogainak megsértését jelenti, s ezért szigorúan tilos a testi fenyítés, a lelki terror (megfélemlítés, megalázás, csoport előtti megszégyenítés), étel elfogyasztására való kényszerítés, levegőztetés vagy étel elvonása, a játékidő lerövidítése büntetésből vagy rossz szervezés miatt (például felesleges sorakoztatás, várakoztatás, videóztatás). Reggel 6-tól 7-ig, valamint 17-től 17.30-ig ügyelet ellátására a pedagógus beosztható. A további időszakban, 7 órától délután 5-ig mindenki a saját csoportjában tartózkodik a rábízott gyerekcsoporttal. A gyerekeket felnőtt felügyelete nélkül hagyni tilos. Dajkára, illetve más, 18 évnél idősebb személyre bízni őket csak rövid időre, csak indokolt esetben, a vezető engedélyével lehet. Amennyiben a szolgálati idő alatt bármilyen baleset történik az óvodapedagógus távollétében, a felelősség változatlanul őt terheli. Dadus, szakképzetlen növendék, szülő ilyen esetben nem vonható felelősségre. A pedagógus a tudomására jutott hivatali titkokat köteles megőrizni. Ebbe a körbe tartoznak az intézmény működésével összefüggő belső problémák, az óvoda szempontjából belügynek számító témák, szakmai vagy munkaügyi viták. A gyerekekkel kapcsolatos bizalmas információknak tekintendő kérdésekben (a gyerek egészségügyi állapota, fejlettségi szintje, szociális helyzete, családjának sajátságos problémája) illetéktelen személyeket (dajka, másik szülő) tilos tájékoztatni.

Egyéb   

A kötelező óraszám letöltése alatt az intézmény épületét elhagyni kizárólag csak vezetői engedéllyel lehet. A kötelező óraszám letöltése alatt magánügyben csak a nevelőmunka zavarása nélkül, a legszükségesebb esetben használja a telefont, 12 és 1 óra között. A mobiltelefon használata a gyerekekkel való együttlét alatt, a csoportszobában, illetve az udvaron nem megengedett, ilyenkor a készüléket kikapcsolt állapotban kell tartani. Az ölelkező időben, amikor a váltótárs is ott van, lehet megnézni az esetleges üzeneteket. Rövid (1-2 perces) magánbeszélgetésre is ekkor kerülhet sor, de ebben az esetben is ki kell menni a csoportszobából, hogy a gyerekek ne hallják a beszélgetés tartalmát.

45

Szervezeti és Működési Szabályzat Piliscsabai Napsugár Óvoda     

Munkahelyén olyan időpontban jelenjen meg, hogy a munkaidejének kezdetekor már átöltözve, a munkavégzésre készen álljon. Hiányzás esetén külön díjazás ellenében a vezető rendelkezése alapján köteles a helyettesítéssel kapcsolatos feladatokat ellátni. Munkája során az óvodapedagógus az óvoda berendezéseit, tárgyait, értékeit megóvni köteles, azokat a rendeltetésüknek megfelelően kell használnia. Amennyiben kárt okoz, anyagi felelősséggel tartozik. Munkavégzés alatt betartja a munkavédelmi, tűzvédelmi és balesetvédelmi, egészségügyi szabályokat. Az óvoda területén (épület, udvar) a törvényi előírásnak megfelelően nem lehet dohányozni.

Egyéb feladatok a teljes munkaidő (heti 8 óra) kitöltése alatt       

felkészülés a nevelési-oktatási feladatokra (például továbbképzésen való részvétel, eszközök előkészítése); a tanügy-igazgatási (mulasztási napló) és pedagógiai (csoportnapló, fejlettségfelmérő lap) adminisztráció elvégzése; családlátogatás; gyermekvédelmi feladatok ellátása; szülői értekezletre való felkészülés, annak levezetése, fogadóóra tartása; szakmai megbeszéléseken, valamint nevelői értekezleteken való részvétel; óvodai kirándulások, ünnepélyek, szabadidős tevékenységek előkészítése, lebonyolítása.

A fentieken túl az óvodavezető eseti feladatokat adhat, kizárólag pedagógiai témában. A munkavállaló jogai és kötelességei: A nevelőtestület tagjaként gyakorolja azokat a jogokat és kötelezettségeket, melyeket a jogszabályok számára előírnak, biztosítanak. Kapcsolattartási és információszolgáltatási kötelezettsége: Kapcsolatot kell tartania  az óvodán belül: az óvodavezetővel, az óvodavezető-helyettessel, váltótárssal, csoportos dajkával,  a szülőkkel,  a társintézményekkel: iskolával, bölcsődével, nevelési tanácsadóval. Az óvodapedagógus kompetenciája:  

A helyi pedagógiai program megvalósításához szükséges módszerek megválasztása A gyerekek fejlődését segítő tehetséggondozás, felzárkóztatás

A munkaköri leírás módosításának jogát – a körülményekhez igazodva – a munkáltató fenntartja. Nyilatkozat A munkaköri leírásban megfogalmazottakat magamra nézve kötelezőnek tekintem, annak egy példányát átvettem. Egyben kijelentem, hogy az általam végzett munkáért és a kezelt értékekért anyagi és büntetőjogi felelősséggel tartozom. A munkám során használt tárgyakat, eszközöket, gépeket rendeltetésüknek megfelelően használom.

46


Pedagógiai asszisztens A munkakör célja: A családi nevelés kiegészítése. Az óvodáskorú gyerekek testi-lelki-szellemi gondozása, nevelése A munkakörből és a betöltéséből adódó, elvárható magatartási követelmények:      

Képes a gyerekkel és szüleivel szemben együttérző, odafigyelő, együttműködő magatartást tanúsítani. Tisztában van a gyerekek személyiségi jogaival, azokat semmilyen körülmények között sem sérti meg. Tudatosan alkalmazza az egyenlő bánásmód elvét. Tiszteletben tartja és tolerálja a másságot. Óvodai munkája során biztosítja a világnézeti és a politikai semlegességet. Az etika, a társadalmi normák általános szabályait munkahelyén, valamint a magánéletében is betartja.

A cél eléréséhez szükséges feladatok, főbb tevékenységek tételes felsorolása: A kötelező óraszámon belüli (heti 40 óra) pedagógiai-szakmai feladatok:     

Felügyeletet lát el, szükség esetén kíséri az egyes tanulókat, csoportokat. Gondozási feladatokat végez, szükség esetén elsősegélyt nyújt. Részt vesz az általános jellegű, közvetlen pedagógiai munkában, illetve az előkészítésben. Szabadidős tevékenységet végez. A távollétében helyettesíti az óvodapedagógust.

Részletes:  Átveszi, átadja a gyermeket a szülőtől, gondozótól  A pedagógussal egyeztetve tájékoztatja a szülőt a gyermeket érintő napi eseményekről  Részt vesz a szülői értekezleteken, esetenként családlátogatáson  Részt vesz a team/munkaközösségi megbeszéléseken, intézményi értekezleteken  Közreműködik az intézmény rendezvényeinek szervezésében, lebonyolításában  Felügyeli a rábízott gyermekeket  Vigyáz a gyermekek testi épségére  Felismeri az alapvető elsősegélynyújtást igénylő helyzeteket  Felismeri az orvosi segítséget igénylő helyzeteket  Jelzi az intézkedés szükségességét  Intézményen kívül foglalkozások, programok helyszíneire, kirándulásokra, tanulmányi sétákra kíséri a gyermeket.  Tevékenyen részt vesz a gyermek személyi higiénés szokásainak kialakításában  Tevékenyen részt vesz a gyermek környezeti higiénés szokásainak kialakításában (személyes élettér, közös élettér tisztasága, rendje stb.)  Tevékenyen részt vesz a gyermek öltözködési szokásainak kialakításában  Tevékenyen részt vesz a gyermek étkezési szokásainak kialakításában (terítés, evőeszközök használata stb.)  Gyakoroltatja a gyermekkel a mindennapi élethelyzetekben szükséges tevékenységeit  Ellenőrzi a gyermek higiénés és önkiszolgálási tevékenységét  Szükség szerint korrigálja a gyermek higiénés és önkiszolgálási tevékenységét  Szervezi, felügyeli a csoportos étkezéseket  Ellenőrzi a gyermekek által használt helyiségek rendjét, tisztaságát  Orvosi ellátást nem igénylő sérüléseket lát el  Lázat mér  Felügyeli a beteget, sérültet  Segíti a tanulót az általánosan használt gyógyászati segédeszközök használatában  Részt vesz a tanulók intézményen belüli, illetve kívüli szabadidős programjainak szervezésében  Részt vesz a tanulók intézményen belüli, illetve kívüli szabadidős programjainak előkészítésében (terem berendezése, eszközök, anyagok előkészítése stb.)  Felügyeli, segíti a tanulót a szabadidős tevékenységben  Egyezteti a pedagógussal a foglalkozásokhoz szükséges teendőket  Előkészíti a foglalkozások során szükséges eszközöket

47

Szervezeti és Működési Szabályzat Piliscsabai Napsugár Óvoda              

Berendezi a termet a foglalkozások igényeinek megfelelően Együttműködik a pedagógussal az általános jellegű, nevelési, gondozási munkában Segíti, bátorítja a gyermeket Egyénileg segít a gyermeknek Közreműködik a tanórák és a napközis foglalkozások rendjének biztosításában Közreműködik a tanórai foglalkozásokon az általános jellegű oktatási és technikai eszközök kezelésében Esetenként (pl. ügyeleti időben, szünidőben) foglalkozást szervez, tart (sport, játék, kézműves foglalkozás) Beszámol a pedagógusnak a tanulók tevékenységéről Vezeti a tanulókra vonatkozó általános jellegű nyilvántartásokat (pl. hiányzás) Közreműködik adminisztrációs teendők ellátásában Közreműködik iskolai dokumentumok elkészítésében Közreműködik a csoportnapló vezetésében és az óvodai adminisztrációban

Általános szabályok: A szabadság felhasználásával, illetve a távolmaradással kapcsolatos előírások       

A szabadság kiadásának időpontját a dolgozó meghallgatása után a munkáltató határozza meg. Az alapszabadság egynegyedét (5 nap) – a munkaviszony első három hónapját kivéve – a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadnia a vezetőnek. A dolgozónak az erre vonatkozó igényét 15 nappal előbb kell bejelentenie írásban, kivéve rendkívüli esetben. A szabadságot esedékességének évében kell kiadni, illetve kivenni. A munkáltató a már megkezdett szabadságot fontos érdekből megszakíthatja, de a munkával töltött idő a szabadságba nem számít bele. Szorgalmi idő alatt összefüggően csak néhány nap kiadása lehetséges, a vezető mérlegelése alapján. Éves szabadságolási ütemterv elkészítése a félreértések elkerülése érdekében ajánlott. Váratlan távolmaradást, hiányzást (betegség, egyéb komoly indok) a helyettesítés megszervezésének érdekében a munkaidő megkezdése előtt minimum két órával jelezni kell az óvodavezetőnek, illetve a helyettesnek.


   

A gyerek személyiségi jogainak megsértését jelenti, s ezért szigorúan tilos a testi fenyítés, a lelki terror (megfélemlítés, megalázás, csoport előtti megszégyenítés), étel elfogyasztására való kényszerítés, levegőztetés vagy étel elvonása, a játékidő lerövidítése büntetésből vagy rossz szervezés miatt (például felesleges sorakoztatás, várakoztatás, videóztatás). Reggel 6-tól 7-ig, valamint 17-től 17.30-ig ügyelet ellátására a pedagógus beosztható. A további időszakban, 7 órától délután 5-ig mindenki a saját csoportjában tartózkodik a rábízott gyerekcsoporttal. A gyerekeket felnőtt felügyelete nélkül hagyni tilos. Dajkára, illetve más, 18 évnél idősebb személyre bízni őket csak rövid időre, csak indokolt esetben, a vezető engedélyével lehet A tudomására jutott hivatali titkokat köteles megőrizni. Ebbe a körbe tartoznak az intézmény működésével összefüggő belső problémák, az óvoda szempontjából belügynek számító témák, szakmai vagy munkaügyi viták. A gyerekekkel kapcsolatos bizalmas információknak tekintendő kérdésekben (a gyerek egészségügyi állapota, fejlettségi szintje, szociális helyzete, családjának sajátságos problémája) illetéktelen személyeket (dajka, másik szülő) tilos tájékoztatni.

Egyéb   



A kötelező óraszám letöltése alatt az intézmény épületét elhagyni kizárólag csak vezetői engedéllyel lehet. A kötelező óraszám letöltése alatt magánügyben csak a nevelőmunka zavarása nélkül, a legszükségesebb esetben használja a telefont, 12 és 1 óra között. A mobiltelefon használata a gyerekekkel való együttlét alatt, a csoportszobában, illetve az udvaron nem megengedett, ilyenkor a készüléket kikapcsolt állapotban kell tartani. Az ölelkező időben, amikor a váltótárs is ott van, lehet megnézni az esetleges üzeneteket. Rövid (1-2 perces) magánbeszélgetésre is ekkor kerülhet sor, de ebben az esetben is ki kell menni a csoportszobából, hogy a gyerekek ne hallják a beszélgetés tartalmát. Munkahelyén olyan időpontban jelenjen meg, hogy a munkaidejének kezdetekor már átöltözve, a munkavégzésre készen álljon.

48

Szervezeti és Működési Szabályzat Piliscsabai Napsugár Óvoda    

Hiányzás esetén külön díjazás ellenében a vezető rendelkezése alapján köteles a helyettesítéssel kapcsolatos feladatokat ellátni. Munkája során az óvoda berendezéseit, tárgyait, értékeit megóvni köteles, azokat a rendeltetésüknek megfelelően kell használnia. Amennyiben kárt okoz, anyagi felelősséggel tartozik. Munkavégzés alatt betartja a munkavédelmi, tűzvédelmi és balesetvédelmi, egészségügyi szabályokat. Az óvoda területén (épület, udvar) a törvényi előírásnak megfelelően nem lehet dohányozni.

Egyéb feladatok a teljes munkaidő (heti 8 óra) kitöltése alatt  

szakmai megbeszéléseken, valamint nevelői értekezleteken való részvétel; óvodai kirándulások, ünnepélyek, szabadidős tevékenységek előkészítése, lebonyolítása.

A fentieken túl az óvodavezető eseti feladatokat adhat, kizárólag pedagógiai témában. A munkavállaló jogai és kötelességei: A nevelőtestület tagjaként gyakorolja azokat a jogokat és kötelezettségeket, melyeket a jogszabályok számára előírnak, biztosítanak. Kapcsolattartási és információszolgáltatási kötelezettsége: Kapcsolatot kell tartania  az óvodán belül: az óvodavezetővel, az óvodavezető-helyettessel, óvodapedagógussal, váltótárssal, csoportos dajkával,  a szülőkkel, A munkaköri leírás módosításának jogát – a körülményekhez igazodva – a munkáltató fenntartja. Nyilatkozat A munkaköri leírásban megfogalmazottakat magamra nézve kötelezőnek tekintem, annak egy példányát átvettem. Egyben kijelentem, hogy az általam végzett munkáért és a kezelt értékekért anyagi és büntetőjogi felelősséggel tartozom. A munkám során használt tárgyakat, eszközöket, gépeket rendeltetésüknek megfelelően használom.

49


Dajka A munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettség: 8 általános + dajkaképző A munkakörből és a betöltéséből adódó, elvárható magatartási követelmények:      

A gyerekekkel szemben barátságos, kedves. A szülőkkel szemben együttérző, odafigyelő, együttműködő magatartást tanúsít. Tisztában van a gyerekek személyiségi jogaival, azokat semmilyen körülmények között sem sérti meg. Tiszteletben tartja és tolerálja a másságot. Óvodai munkája során betartja a világnézeti és politikai semlegességet. Példát mutat kulturált viselkedésével, önmaga tisztaságával, gondozottságával, ápoltságával.

A munkakör célja:   

Az óvodáskorú gyerekek gondozásának segítése óvónői irányítással. A gyerekek közvetlen és közvetett környezetének tisztán tartása, takarítása az ÁNTSZ és a HACCP előírásainak megfelelően. Az étkeztetéssel kapcsolatos feladatok ellátása.

A cél eléréséhez szükséges feladatok, főbb tevékenységek tételes felsorolása: Gyerekekkel kapcsolatos feladatok    

       

Szorosan együttműködik az óvónőkkel, segíti megvalósítani az intézmény pedagógiai célkitűzéseit. Nyugodt hangvétellel, érthető, tiszta, nyelvtanilag korrekt beszéddel segédkezik az óvoda egész napos nevelőmunkájában. Hozzájárul a gyerekek kulturált viselkedésének és a csoport szokásrendjének kialakításához, személyes példáján keresztül is (türelmes és udvarias kommunikációval, igényes nyelvhasználattal). Részt vesz a gyerekek gondozásában. Tevékenyen segít az étkeztetésnél, az öltöztetésnél, kézmosásnál, vécéhasználatnál. Ameddig szükséges, maga is magyarázza, tanítja a helyes viselkedést (például öltözködés sorrendje, ruhák összehajtása, cipők párosítása, kulturált étkezés, kanálfogás, kézmosás technikája, vécépapír használata). Ha munkája során balesetveszélyt észlel, köteles elhárítani, megelőzni, jelezni. A tisztítószereket elkülönítve, biztonságosan, a gyerekektől elzárt helyen tárolja. Délelőtt, az óvodapedagógussal egyeztetett időben (10.15 h), az étkezés és a foglalkozás segítése érdekében a gyerekcsoportban tartózkodik (torna, festés, vágás, varrás, sütés). Délután, ha elvégezte feladatát a konyhában, gyerekekkel kapcsolatos tevékenységet végez a csoportban altatás alatt (kb. 14 h –tól) (eszközök előkészítése, nyírás, varrás stb.) Kísérőként segít a gyerekekre felügyelni az utcai séták, kinti foglalkozások, kirándulások ideje alatt. Amikor a gyerekek nem tartózkodnak a csoportszobában, gondoskodik az alapos szellőztetésről. A megbetegedett, lázas, elkülönített gyerekre vigyáz, nyugtatgatja, amíg az orvos vagy a szülő meg nem érkezik. A hányás, hasmenés nyomait eltakarítja, a gyermek ruháját kimosva adja át a szülőknek.

A tisztaság megőrzésével, az ÁNTSZ előírásaival kapcsolatos teendők:    

 

A gyerekek környezetének esztétikai rendjének érdekében naponta elvégzi a csoportszoba takarítását, portalanítását, porszívózását, az egészségügyi előírásoknak megfelelően. Az intézmény egyéb területeit (fejlesztőszoba, orvosi szoba, konyha) a többi dajkával közösen, vezetői munkamegosztás alapján tisztán tartja. A csoportszoba növényeit ápolja, szükség szerint lemossa, átülteti. Az időszakos nagytakarítás során – évente minimum 3-szor (augusztusban, decemberben és áprilisban) – különös gonddal végzi el a fertőtlenítést, a bútorok, játékok, csempék, csövek, ablakok, ajtók lemosását. Amennyiben indokolt, a különböző részfeladatokat (például ajtómosás vagy járvány idején fertőtlenítés) gyakrabban is elvégzi. Feladata a textíliák mosása, vasalása, javítása, megvarrása (például, törülközők, terítők, babaruhák). Havonta gondoskodik a gyerekek ágyneműjének le- és felhúzásáról. Járványos időszakban, tetűvel való fertőzöttség idején az óvodapedagógus kérésére gyakrabban is.

50

Szervezeti és Működési Szabályzat Piliscsabai Napsugár Óvoda   

Elvégzi a fektetőágyak lerakását, felszedését. Ágyazáskor ügyel arra, hogy minden gyerek kizárólag a saját ágyába feküdjön. Az ágyakat bepiszkolódásuk esetén kisúrolja, fertőtleníti. Ellátja az eseti, nem rendszeres feladatokat, többek között az óvoda udvarának takarítását, kertjének gondozását, locsolását, télen a hó eltakarítását.

Étkeztetéssel kapcsolatos teendők 

  

    

Az ételszállítótól átveszi az ételeket, ezután ellenőrzi a mennyiséget, a minőséget és a HACCP-előírások betartását a szállítással kapcsolatban. Tapasztalatait írásban röviden rögzíti. Indokolt esetben, amennyiben komoly rendellenességet észlel, szól az erre a célra kijelölt személynek, és az elkészült jegyzőkönyvet tanúként aláírja. Az átvett ételeket az egészségügyi szabályoknak megfelelő módon tárolja, közvetlenül az elfogyasztás előtt, ha szükséges, hűti, vagy felmelegíti a megfelelő hőmérsékletre, majd kiadagolja. Tálalás után ételmintát vesz. Ez vonatkozik a szülők által szabályosan behozott élelmiszerekre is (születésnapi tortára, süteményre). Az üvegeket feldátumozva 48 órán át az erre a célra rendszeresített hűtőszekrényben tárolja. Az idő letelte után gondoskodik a fertőtlenítő hatású kifőzésről. Az étkeztetés lebonyolítása után az edényeket, evőeszközöket, poharakat összegyűjti, majd a higiéniai előírások szerint elmosogatja: – A fehér edények mosogatása három fázisban történik az előtisztítás után. Első fázis a zsíroldás, második a fertőtlenítés, harmadik az öblítés, szárítás. – A fekete edényeket a kijelölt mosogatóban kell elmosni. – A zöldségek, gyümölcsök lemosása szintén egy erre kijelölt mosogatóban történik. Mosogatás után valamennyi mosogatót áttörli, hetente egyszer kisúrolja. A mosogatáshoz használt eszközöket naponta fertőtleníti áztatással vagy kifőzéssel. Fokozott figyelmet fordít a tálalóasztal, a vágódeszkák, kések, mikrohullámú sütő, hűtőgépek és a tűzhely tisztaságára. Naponta kitakarítja a konyhát, legalább egyszer felmossa a kövezetet. Havonta egyszer lemossa a konyhabútorokat, leolvasztja és fertőtleníti a hűtőket, súrolással elvégzi az evőeszközök, műanyag bögrék alapos tisztítását. A nagytakarítás alkalmával a konyhai ajtó, csővezeték, fűtőtest lemosását is elvégzi.

Általános szabályok: A szabadság felhasználásával, illetve a távolmaradással kapcsolatos előírások A munka törvénykönyve 134. §-a szerint: (1) bekezdés: A szabadság kiadásának időpontját a dolgozó meghallgatása után a munkáltató határozza meg. (2) bekezdés: Az alapszabadság egynegyedét (8 nap) – a munkaviszony első három hónapját kivéve – a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadnia a vezetőnek. A dolgozó erre vonatkozó igényét 15 nappal előbb kell bejelentenie, írásban, kivéve rendkívüli esetben. (3) bekezdés: A szabadságot esedékességének évében kell kiadni, illetve kivenni. (6) bekezdés: A munkáltató a már megkezdett szabadságot fontos érdekből megszakíthatja, de a munkával töltött idő a szabadságba nem számít bele.  

Éves szabadságolási ütemterv elkészítése a félreértések elkerülése érdekében ajánlott. Váratlan távolmaradást, hiányzást (betegség, egyéb komoly indok), a helyettesítés megszervezésének érdekében a munkaidő megkezdése előtt minimum két órával jelezni kell az óvodavezetőnek, illetve a helyettesnek.

A gyerekekkel kapcsolatos egyéb előírások   

A gyerek személyiségi jogainak megsértését jelenti, és ezért szigorúan tilos a testi fenyítés, lelki terror (megfélemlítés, megalázás, csoport előtti megszégyenítés), az étel elfogyasztására való kényszerítés, a levegőztetés és az étel megvonása. Szükség szerint felügyel a gyerekek tevékenységére. Tilos a gyerekeket felnőtt felügyelete nélkül hagyni. Ez vonatkozik az öltözőre és a mosdóra is. A tudomására jutott hivatali titkokat köteles megőrizni. Ebbe a körbe tartoznak az intézmény működésével összefüggő belső problémák, az óvoda szempontjából belügynek számító témák, szakmai vagy munkaügyi viták.

51

Szervezeti és Működési Szabályzat Piliscsabai Napsugár Óvoda 

A gyerekekkel kapcsolatos témákban a szülőket nem tájékoztathatja, nem informálhatja. Amennyiben a szülő érdeklődik, udvariasan irányítsa a gyerek óvodapedagógusához, vagy az intézmény vezetőjéhez, távollétében a helyetteshez.

Egyéb            

Munkaidő alatt, magánügyben csak a nevelőmunka zavarása nélkül, a legszükségesebb esetben használjon telefont. Hiányzás esetén a vezető rendelkezése alapján, köteles a helyettesítéssel kapcsolatos feladatokat ellátni. Munkahelyén olyan időpontban jelenjen meg, hogy a munkaidejének kezdetekor már átöltözve, a munkavégzésre készen álljon. Az ebédidő naponta fél óra, mely időtartam nincs benne a napi nyolcórás munkaidőben. Amennyiben ezt valaki igénybe veszi, azt az érvényben lévő munka törvénykönyvének előírása alapján le kell dolgozni. Munkája során az óvoda berendezéseit, tárgyait, értékeit megóvni köteles, azokat a rendeltetésüknek megfelelően kell használnia. Amennyiben kárt okoz, anyagi felelősséggel tartozik. Munkavégzés alatt betartja a munkavédelmi, tűzvédelmi és balesetvédelmi, egészségügyi szabályokat. A gyerekek és az óvoda biztonsága érdekében a bejárati ajtók (főbejárat, hátsó bejárat) zárva tartásáról gondoskodik. Ha idegen érkezik az épületbe, udvariasan feltartóztatja, megkérdezi, hogy kit keres, majd megkéri, hogy várakozzon az előtérben. Ezután szól a keresett személynek. Az intézmény épületét elhagyni kizárólag csak vezetői engedéllyel lehet. Az óvoda területén (épület, udvar) a törvényi előírásnak megfelelően nem lehet dohányozni. Az óvoda zárásakor áramtalanít, és meggyőződik arról, hogy az ablakok, ajtók jól be vannak zárva. Ezután beüzemeli a riasztót. Az óvoda kulcsaiért teljes felelősséggel tartozik.

A munkavállaló jogai és kötelességei:    

Tudásának és képességének megfelelő, korrekt munkavégzés A munkafegyelem betartása Jó munkahelyi légkör alakítása Az óvoda pedagógiai munkájának, céljának megismerése, megvalósításának segítése

Kapcsolattartási és információszolgáltatási kötelezettsége: A dajka rendszeres kapcsolatban áll az óvodavezetővel, az óvodavezető-helyettessel és a csoportos óvodapedagógusokkal. A munkaköri leírás módosításának jogát – a körülményekhez igazodva – a vezető fenntartja!

 

Nyilatkozat A munkaköri leírásban megfogalmazottakat magamra nézve kötelezőnek tekintem, annak egy példányát átvettem. Egyben kijelentem, hogy az általam végzett munkáért és a kezelt értékekért anyagi és büntetőjogi felelősséggel tartozom. A munkám során használt tárgyakat, eszközöket, gépeket rendeltetésüknek megfelelően használom!

52


Óvodatitkár Munkaidejét az intézmény területén tölti, illetve a munkával kapcsolatban az óvodán kívül. Munkaidő beosztása részben rugalmas alkalmazkodva feladatainak ellátásához. Adminisztrációs munkák: 

Az intézmény dolgozóinak alkalmazásával kapcsolatos munkák pl. munkaviszony létesítése és megszüntetése, szülési szabadság, GYES miatti változások  Közalkalmazottak előmenetelével, a munka díjazásával összefüggő feladatok – átsorolások elkészítése, esetenkénti bérszámfejtések dokumentálása  Nyilvántartások vezetése  Nyomon követi és regisztrálja a bérjellegű juttatások intézményi felhasználását  Szabadságolási tervet készít  Részt vesz a statisztika elkészítésében  Részt vesz mindennemű intézményi dokumentum elkészítésében  Segíti az óvodavezető dokumentációval kapcsolatos munkáját, az intézményi dokumentációk elkészítésében segít. Gazdálkodással összefüggő teendők:     

Dologi költségvetési terv előkészítésével kapcsolatos adminisztráció Bérköltségvetéssel kapcsolatos munkák Az óvoda karbantartásával kapcsolatos tervezetet megírja, rendkívüli esetekben jelez a fenntartó műszaki osztályára. Az intézmény kis és nagy értékű tárgyainak leltárnyilvántartása, kartonok folyamatos vezetése Leltározás, valamint selejtezés időszakos dokumentálása.



A gyermekek étkezésével kapcsolatos teljes adminisztráció vezetése, pénzügyi kezelése a vezető ellenőrzése mellett.  Havonkénti nyilvántartás készítése az óvodába járó gyermekekről – esetleges változások figyelembevételével.  Naponként vezet nyilvántartást a hiányzó gyermekekről, összesíti a létszámot, ezt a konyha felé a szokásos módon jelenti.  Minden hónapban az étkezési térítési díjakat kiszámlázza (csekk) és nyugtát ad róla.  Hónap végén összesítést végez az étkezési napokról, az elfogyasztott adagokról, nyilvántartva a szociális juttatásban, valamint egyéb támogatásban részesülőket. Egyéb feladatai:       

A működéssel kapcsolatos számlákat összegyűjti, könyveli, a gazdasági iroda részére rovatelszámolást készít. Ennek pénzügyi vonatkozásait a pénztárban intézi, ha szükséges. Számon tartja a tanügyi, ajánlott és egyéb ügyviteli nyomtatványok felhasználását, és jelzi, ha pótlásról kell gondoskodni. Az ügyvitellel kapcsolatos hivatalos dokumentumokat iktatja, irattárba helyezi. Levelezéseket, postai küldeményeket a vezetővel egyeztetve bonyolítja. Munkájával köteles az óvoda zavartalan működésének technikai lebonyolítását segíteni, az óvoda érdekeit képviselve az óvodavezető munkáját elősegíteni. Kapcsolataira a tapintat, az elfogadás jellemző. A tudomására jutott belső információkat titoktartás jellemzi.

A munkaköri leírás módosításának jogát – a körülményekhez igazodva – a munkáltató fenntartja. Nyilatkozat A munkaköri leírásban megfogalmazottakat magamra nézve kötelezőnek tekintem, annak egy példányát átvettem. Egyben kijelentem, hogy az általam végzett munkáért és a kezelt értékekért anyagi és büntetőjogi felelősséggel tartozom. A munkám során használt tárgyakat, eszközöket, gépeket rendeltetésüknek megfelelően használom!

53


Gyógypedagógus A munkakörből és a betöltéséből adódó, elvárható magatartási követelmények:      


A munkakör célja: az intézménnyel jogviszonyban álló, beilleszkedési, tanulási nehézségekkel, magatartási rendellenességekkel küzdő gyermekek/tanulók pedagógiai ellátása, terápiás megsegítése, szakvélemény készítése. A munka területei:  komplex pszichológiai-pedagógiai vizsgálatok pedagógiai részének végzése  tanácsadás  egyéni és kiscsoportos foglalkozások vezetése  beiskolázást megelőző vizsgálatok végzése  szakvélemények készítése 1. Pedagógiai diagnosztizálás:  pedagógiai vizsgálat alkalmával az általános képességek, részképességek, figyelem,emlékezet, gondolkodás, taníthatóság, tantárgyi ismeretek felmérését, azok életkori szinttel való összevetését végzi,  szükség esetén (a szülő hozzájárulása mellett) konzultáció a gyermek/tanuló óvodapedagógusával, pedagógusával és egyéb intézményekkel,  amennyiben a komplex pszichológiai-pedagógiai vizsgálat összegzése alapján a gyermeknél sajátos nevelési igény valószínűsíthető, szükség esetén szakértői vizsgálatot kezdeményez. 2 Tanácsadás  a hozzá fordulóknak,- otthoni körülmények között is megvalósítható- ötleteket, tanácsokat, esetleg hozzáférhető szakirodalmat ajánl a felmerülő problémák kezelése érdekében  felkérésre konzultációt biztosít az oktatási-nevelési intézmények pedagógusainak és szakembereinek 3 Csoportfoglalkozások vezetése  A BTM-mel küzdő gyermekek fejlesztő foglalkoztatása, ez a probléma függvényében egyéni vagy kiscsoportos. A foglalkozásokon az alábbi főbb területek fejlesztése történik:  mozgásfejlesztés  testséma, téri tájékozódás fejlesztése  percepció fejlesztés  beszéd fejlesztés  grafomotoros fejlesztés  számfogalom fejlesztése 4 Beiskolázást megelőző vizsgálatok 

elvégzi a vizsgálatot- az óvodapedagógus vagy a szülő kérésére- a nem egyértelműen iskolaérettnek minősített gyermekek esetében.

5 Szakvélemény készítése 

tanulási és beilleszkedési nehézséggel, magatartási rendellenességekkel küzdő gyermekek pedagógiai vizsgálatát követően írásos szakvéleményt készít amennyiben az írásbeli vizsgálati kérelem a gyermek oktatási–nevelési intézményéből érkezik, abban az esetben a szülő aláírásával igazolja a szakvéleményben foglaltak ismeretét

Adminisztratív munka

54

Szervezeti és Működési Szabályzat Piliscsabai Napsugár Óvoda  forgalmi naplót vezet  egyéni lapon rögzíti a gyermekek megjelenését  feljegyzéseket vezet a foglalkozások tartalmáról Egyéb kötelezettségek       

részt vesz a nevelőtestület munkájában, értekezletein ·kötelező óraszámon kívüli munkaidejét kapcsolattartásra, szakmai dokumentációra, felkészülésre, továbbképzésre használja ·részt vesz a munkáját segítő továbbképzéseken, önképzéséről gondoskodik titoktartási kötelezettség szakmai protokoll és szakmai etikai kódex alapelvei szerint jár el tiszteletben tartja a hozzá fordulók méltóságát, személyiségi jogait a munkavállaló feladata továbbá mindaz, amellyel a munkaköréhez kapcsolódóan, a szakképzettségével összefüggően az intézményvezető megbízza.

Új feladatok:   

Segítségnyújtás a gyermek, a tanuló neveléséhez, oktatásához, ha adottsága, fejlettsége, képessége, tehetsége, fejlődési üteme indokolja (ez csak törvényileg új, egyébként eddig is ellátást nyert) A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő (nem organikus SNI) gyermekek, tanulók óvodai, ellátásának segítése. A Nevelési Tanácsadó szakvéleményében foglaltak végrehajtásának ellenőrzése.

A munkaköri leírás módosításának jogát – a körülményekhez igazodva – a munkáltató fenntartja. Nyilatkozat A munkaköri leírásban megfogalmazottakat magamra nézve kötelezőnek tekintem, annak egy példányát átvettem. Egyben kijelentem, hogy az általam végzett munkáért és a kezelt értékekért anyagi és büntetőjogi felelősséggel tartozom. A munkám során használt tárgyakat, eszközöket, gépeket rendeltetésüknek megfelelően használom!

55

PILISCSABAI NAPSUGÁR ÓVODA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Recommend Documents