A munkahelyi stressz kezelésének lehetőségei Berényi András központvezető DE Mentálhigiénés és Esélyegyenlőségi Központ DEMEK Egészségügyi dolgozók munkavédelmi kockázatai című konferencia
Debrecen, 2011. november 07. 1
Miről is lesz szó…? Különleges szakmaszakma-e az orvoslás? (hivatás…) Melyek a hivatás legfontosabb stresszkeltő tényezői? A segítő szakmák speciális stresszei Van-- megoldás? Van
2
Hivatás és stressz tényezők A hivatás követelményeiből fakadóan szükséges a különleges elvárásoknak és kihívásoknak való megfelelés. Mindez potenciális stressz és rizikótényezőt jelenthet a hivatás gyakorlói számára. Milyen rizikótényezőt jelent mindez az egészségi állapot tekintetében? 3
Stressz Selye János : a stressz, stresszor, stresszreakció, coping fogalma alarm elllenállás el kimerülés-- krónikus stressz kimerülés
helyzet egyéni minősítéseminősítése- függ: - a személyiségtől - a társas támogatástól - a megbirkózási készségektől 4
Selye János: „a stressz a
szervezet
nem specifikus válasza bármilyen igénybevételre” Általános
Szindróma
Kimerülés
Ellenállóképesség mértéke
Alarm--reakció Aktív ellenállás Alarm
Adaptációs
Idő 5
Stressz típusai Stressz típusai
Akut Stressz (pl. első randi, vizsga) - eustressz Krónikus Stressz (munkahelyi, párkapcsolati stressz) distressz
6
Pszichológiai reakciók a stresszre Szorongás Harag és agresszió Depresszió és tanult tehetetlenség Kognitív károsodások
7
Tanult tehetetlenség Mester--patkány, tehetetlen patkány Mester
8
A munka speciális jellégéből fakadó háttértényezők
a hivatás sajátos jellegéből fakadó stressz a munkaszervezet jellemzői a munkavégzés feletti kontroll kérdése egyéni stresszforrások
9
Speciális stresszforrások I. A döntések nagy száma
A felelősség súlya A legújabb módszerek ismeretének és alkalmazásának követelménye A diagnózissal és a kezeléssel kapcsolatos bizonytalanságok Sürgősségi helyzetek Szembesülés a betegek és a hozzátartozók krízishelyzeteivel 10
Speciális stresszforrások II. Kapcsolat a haldoklókkal és a gyászolókkal, szembesülés a halállal Kapcsolat agresszív, vagy együtt nem működő betegekkel Kapcsolat pszichiátriai betegekkel (pszichotikus páciensekkel, szenvedélybetegekkel stb.) Túlterheltség Kevés idő Egyszerre több munkacsoportban való tevékenykedés Rossz kommunikáció a teamen belül 11 Túl sok változás rövid időn belül
12
Speciális stresszforrások III. Teljesíthetetlennek tűnő feladatok Pontosan körül nem határolt munkafeladatok Konfliktus a team többi tagjával Konfliktus az egészségügy más szereplőivel Munkaerőhiány Az idősebb kollégák támogatásának hiánya A munkával való egyedüli megbirkózás Túl sok adminisztráció 13
Munkabeosztás feletti kontroll…
14
Munkavégzés feletti kontroll Munkabeosztás feletti kontroll, Munkaszünetek, Munkaórák száma, Ellátandó betegek száma, Munkahelyi infrastruktúra, adminisztratív feladatok, teamteam-munka jellege.
15
Társadalmi stresszforrások Irreális társadalmi elvárások az orvosokkal kapcsolatban, Média esetleges negatív képe, Presztízs, megbecsülés hiánya, Pénzügyi nehézségek, jogi fenyegetettség,konfliktusok az orvosi szakma és a kormányzat között.
16
17
Egyéni stressz tényezők szerepe Az orvosok kívánatos személyiségjellemzői: személyiségjellemzői: kitartás, önfegyelem, mások iránti érzékenység, becsületesség, felelősségérzet. kontrollszemélyekkel összehasonlítva az orvosok nagyobb mértékű függőségről, pesszimizmusról, passzivitásról és önértékelési zavarokról tettek tanúbizonyságot. „A típusú személyiségjegyek”, munkamánia, perfekcionizmus, ellenségesség. 18
Mi is az a kiégés szindróma?
19
Kiégés A hivatással összefüggő stressz egyik tünete a segítő foglalkozásúak esetében a kiégés. A segítő foglalkozásúak speciális „stressze”: nagy az érzelmi megterhelés és ritka a pozitív visszacsatolás.
20
Kiégés--szindróma Kiégés „Fáradt vagyok reggel, amikor felkelek, és egy új munkanappal kell szembenéznem.Egyre érzéketlenebbé válok betegeimmel. Nem érdekelnek a hozzám forduló emberek problémái.Egyre többet igénylem a szabadnapokat és mostanában mintha gyakrabban lennék beteg is.” 21
Kiégés „A munkám végzése során olyanná válok a betegek között, mint egyegy-egyre jobban felfújt lufi. Szinte érzem, ahogyan nő bennem a feszültség. Tehetetlennek érzem magam a leküzdésében, de eredménynek tekintem, ha felismerem. Mikor elmegy az utolsó beteg is, leengedek. Olyan ez, mintha egy gombostűvel kiszúrtak volna. Fáradtnak érzem magam, lelkileg. Ezt nem olyan egyszerű kipihenni. Sokszor nem is sikerül." 22
23
Definició A kiégéskiégés-szindróma a krónikus érzelmi megterhelések, stresszek nyomán fellépő fizikai, mentális, emocionális kimerülés, mely a reménytelenség és az inkompetencia érzésével jár, és melyet a saját személyre, munkára, illetve másokra vonatkozó negatív attitűdök jelle jellemeznek.” /Freudenberger 1974 1974// 24
A kiégés tünetei Fizikai kimerültség Érzelmi kimerültség Lelki kimerültség
25
Testi tünetek feszültség, fáradtság, fejfájás, testsúlyváltozás, alvászavarok, pszichoszomatikus megbetegedések (pl.: magas vérnyomás, táplálkozási zavarok, fekélybetegség). 26
Pszichés tünetek ingerlékenység, cinizmus, emberi kapcsolatok minőségének megromlása, munkahelyhez, kollégákhoz való negatív viszonyulás, serkentő és nyugtató szerek fokozott használata, betegállományba vonulás, teljesítőképesség csökkenése, 27
Az emocionális kimerültség tünetei I. Fáradtság (már a munka gondolatától is) Krónikus kimerültség Álmatlanság Megbetegedési hajlam
28
Az emocionális kimerültség tünetei II. az elköteleződés csökkenése, indokolatlan szakmai önértékelési problémák, labilissá válás, szorongás, depresszió, rögeszmék megjelenése, elszemélytelenedés érzése. 29
A teljesítménnyel való elégedetlenség – csökkent teljesítőképesség A sikertelenség és tehetetlenség megélése Hiányzó elismerés Elégtelenségérzés Túlterheltség
30
Kiégés alakulása Nem egyszeri jelenség, hanem folyamat, melyben ciklikus ismétlődések vannak. Kialakulásáért egyszerre tehető felelőssé az egyes ember személyiségbeli jellemzői és a munkaszervezet jellemzői
31
A stresszkezelés szintjei
32
Környezet Ide tartozik a belélegzett levegő, az elfogyasztott ételek minősége, lakásunk, irodánk berendezése, hangulata. A munkahelyi környezet nagymértékben befolyásolja a dolgozók hangulatát, munkakedvét, munkavégző képességét. A szürke,személytelen, ingerszegény környezet éppúgy nyomasztóan hat, mint a túlzsúfoltság, a zaj, a rossz szellőzés, vagy az alkalmatlan, kényelmetlen bútorok. 33
Viselkedés, magatartás Ide tartozik mindaz, amit megteszünk illetve nem teszünk meg egészségünkért. Azt, hogy mit, és mennyit eszünk, mozgunk, dohányzunk--e, stb. dohányzunk De az is, hogy hogyan bánunk önmagunkkal és környezetünkkel, hogyan kommunikálunk, milyen kapcsolatokat alakítunk ki magunk körül. Mit csinál az egyén, ami stresszt okoz? Mit tehetne, a stressz csökkentés érdekében. Hogyan óvhatná egészségét pl. szűrések, sportolási alkalmak teremtésével. 34
Képességek Magatartáscsoportok, szokásrendszerek, általánosan alkalmazott stratégiák tartoznak. Például nem vagyunk képesek leszokni a dohányzásról. Miközben tudjuk, hogy milyen fontos a mozgás, a sport, mégsem vagyunk képesek időt szakítani rá. Nem tudunk lazítani, ezzel szemben kiváló stratégiáink vannak önmagunk felidegesítésére. Képességeink azonban nem velünk születnek, mindent megtudunk tanulni, amit akarunk! Megtanulhatunk pl. relaxálni, vagy fejleszthetjük kommunikációs készségünket, Az egészségi állapotunkat, stresszkezelésünket, pozitívan befolyásoló képességek fejlesztése.
35
Munkahelyi stresszkezelés
Ki ajánlotta ezt a munkahelyi stresszkezelő tréninget?”
36
Mit tehetünk? A segítők segítése intézményi szinten: Szabadság időben való kivétele „Forgórendszer” alkalmazása, változatosság a munkabeosztásban Esetmegbeszélő, szupervíziós csoportok Képzéseken való részvétel Munkán kívüli tevékenységek fontossága! 37
38
K ö s z ö n öm a f i g y e l m e t ! Berényi András +36-30 +3630--436 436--4790
[email protected] www.lelkiero.unideb.hu
39
