KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL
A KSH JELENTI GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM 2011/8
Budapest
© Központi Statisztikai Hivatal, 2011 ISSN 1219–6754
Készült a Tájékoztatási főosztályon, a KSH összes szakfőosztályának közreműködésével
Felelős kiadó: Dr. Vukovich Gabriella elnök Felelős szerkesztő: Szabó István főosztályvezető Szerkesztő: Freid Mónika főosztályvezető-helyettes
Készítették: Bakos Norbert, Deák Tiborné, Freid Mónika, Herzog Tamás, Kátainé Marosi Angéla, Kelemen Nóra, Kovács Krisztián, Molnár Beatrix, Nagyné Pakula Urszula, Szarka Linda, Szittya Ferencné
Internet: http://www.ksh.hu
[email protected] 345-6789 (telefon), 345-6788 (fax) Borítóterv: Vargas Print Stúdió Kft. Nyomdai kivitelezés: Xerox Magyarország Kft. – 2011.173
TARTALOM GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM, 2011. JANUÁR–AUGUSZTUS .........5 Összefoglalás...........................................................................................5 TÁBLÁZATOK.......................................................................................15 FÜGGELÉK ...........................................................................................57
GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM, 2011. JANUÁR–AUGUSZTUS Összefoglalás
2011 első felében a globális konjunktúra dinamikája veszített a lendületéből. A Nemzetközi Valutaalap legfrissebb előrejelzése alapján 2011-re a világgazdaság növekedése a tavalyinál (5,1%) kisebb mértékű, 4,0%-os lesz. A nemzetközi gazdaság alakulását befolyásolta, hogy számos meghatározó nemzetgazdaság munkaerőpiacán nem történt jelentős javulás, illetve a fiskális politikában a költségvetési kiigazítás került előtérbe. 2011 közepére a fogyasztói árak emelkedése felgyorsult, amiben leginkább az élelmiszer- és nyersanyagárak növekedése játszotta a főszerepet. Néhány euróövezetbeli ország államadósság-problémája meghatározó tényezőnek bizonyult a pénzügyi piacok folyamataiban, ami a pénzügyi eszközök árain keresztül érezteti hatását a reálgazdaság teljesítményén. Mindezek a fogyasztás növekedését is visszafogják. A túlnyomórészt fejlett országokat tömörítő OECD egészére számított bruttó hazai termék a növekedése – az előző év azonos időszakához viszonyítva – az első negyedévi 2,4% után a második negyedévben 1,7%-ra fékeződött. 2011 I. félévében a globális gazdaság meghatározó szereplői közül az Egyesült Államok bruttó hazai termékea – lassuló növekedés mellett – 1,9%-kal lett nagyobb az egy évvel korábbinál. A kínai nemzetgazdaság továbbra is dinamikusan, 9,6%-kal bővült, viszont a jelentős katasztrófát elszenvedő Japán GDP-jea 0,9%-kal csökkent. Az Európai Unió (EU27) b gazdasági teljesítménye 2,0%-kal emelkedett, ezen belül az uniós növekedés motorjának számító Németországéb 3,7%-kal. Az EU gazdaságának megtorpanása jól nyomon követhető az Európai Bizottság által publikált gazdasági bizalmi index (Economic Sentiment Indicator) romlásában:
a b
Szezonálisan kiigazítva. Szezonálisan és munkanaphatással kiigazítva.
6
A KSH JELENTI 2011/8
július–szeptemberre a tagállamok többségében a konjunktúravárakozások pesszimistának mutatkoztak. c Magyarország bruttó hazai terméke az első negyedévi 2,5 és a második negyedévi 1,5%-os növekedés eredményeképpen az I. félévben 1,9%-kal emelkedett az előző év hasonló időszakához képest. A fejlett országok többségéhez hasonlóan a hazai gazdaság bővülése is lelassult. A nemzetközi összehasonlításokhoz használt, szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint a növekedés üteme 2010 második negyedévéhez képest 1,2% volt, amivel az európai uniós tagállamok rangsorában a középmezőny végén helyezkedünk el. A harmadik negyedév folyamán a magyar gazdasági szereplők várakozásai is romlottak a gazdasági folyamatokat illetően. Szeptemberre az Európai Bizottság által Magyarországra kiszámított gazdasági bizalmi index több mint másfél éves mélypontra került. Hazánk ipari termelése az év első nyolc hónapjában 6,7%-kal volt magasabb, mint a megelőző év ugyanezen időszakában. Az értékesítési oldalon az export 10%-kal nőtt, a belföldi eladások volumene viszont 5%-kal csökkent a bázisidőszaki, 2010. január–augusztusi szinthez képest. Munkanaphatásoktól megtisztított havi volumenindexek szerint az augusztusi termelés szintje – az éven belül először – valamelyest (0,4%-kal) mérséklődött az egy évvel korábbihoz képest. Az export ugyanebben a hónapban 3,5%-kal magasabb volt a tizenkét hónappal korábbinál. 2011. május– augusztusban lényegesen alacsonyabb ütemű volt az ipariexportnövekedés, mint az év első négy hónapjában. Az ipar nemzetgazdasági ágai közül a feldolgozóipar január– augusztusi termelési volumene 6,9%-kal haladta meg az egy évvel korábbit, míg az energiaszektor kibocsátása csekély mértékben – 0,6%-kal – emelkedett. A termelésből kis súllyal részesedő bányászat termelése 13%-kal volt több, mint egy évvel korábban. A feldolgozóipari alágak közül kilencnek nőtt a változatlan áron számított termelése, háromnak csökkent, egynek pedig lényegében változatlan maradt. A növekedést felmutató alágak közül hatnak a termelése kétszámjegyű mértékben emelkedett. A kibocsátás 18%-át adó, s ezzel legjelentősebb alág, a járműgyártás termelése 12%-kal emelkedett a 2010. első c
Források: Cabinet Office, Government of Japan; Európai Bizottság; Eurostat; Nemzetközi Valutaalap; National Bureau of Statistics of China; OECD; U.S. Department of Commerce, Bureau of Economic Analysis.
ÖSSZEFOGLALÁS
7
nyolchavi szinthez képest. A termelés egyhatodát a számítógép, elektronikai, optikai, termék gyártása alágazat állította elő, nyolchavi teljesítménye ugyanakkor 3,1%-os mérséklődést mutatott. Az alág esetében a termelés április óta alacsonyabban alakul, mint egy évvel korábban; az elsősorban a híradás-technikai berendezések és elektronikus fogyasztási cikkek iránti exportkereslet mérséklődésével magyarázható csökkenés üteme azonban lassult az utóbbi hónapokban. A termelésből mintegy egytizedes aránnyal részesedő, nagyobbrészt belföldre értékesítő élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása 1,2%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés az első nyolc hónap során 2,0%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A termelékenység növekedése az alkalmazásban állók számának 4,4%-os emelkedése mellett következett be. Augusztusban az új rendelések volumene 12%-kal haladta meg a tizenkét hónappal korábbi szintet, s a hó végi rendelésállomány is ilyen mértékben múlta felül az egy évvel azelőttit. Az ágazatok közül a járműgyártás augusztus végi, összehasonlító áron számított rendelésállománya 27%-kal volt magasabb, mint 2010. augusztus végén, a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása ágazat esetében ugyanakkor 34%-kal viszszaesett a rendelésállomány. Az ipari termelés növekedése az év első nyolc hónapjában az ipari termelői árak 3,0%-os emelkedése mellett ment végbe. A feldolgozóipari alágak közül jelentős emelkedés következett be a kokszgyártás, kőolajfeldolgozás (22%), a vegyi anyag, termék gyártása (12%), valamint az élelmiszeripar (9,3%) termelői áraiban. Négy alág esetében ugyanakkor árcsökkenés figyelhető meg, közülük a legnagyobb mértékű, 2,5%-os mérséklődés a járműgyártásban mutatkozott. A belföldi értékesítés árszínvonala 5,7%-kal, az exportértékesítésé 1,1%-kal haladta meg a 2010. első nyolchavi szintet. Az építőipar első nyolchavi termelési volumene 11%-kal mérséklődött az egy évvel korábbihoz képest. Mindkét építményfőcsoport (épületek, illetve egyéb építmények) termelése azonos mértékű, 11%-os csökkenést mutat. A január–augusztusi időszakban az új építőipari szerződések volumene 24%-kal, az augusztus végi szerződésállomány volumene pedig 37%-kal maradt el az egy évvel azelőttitől. A mezőgazdasági termékek termelőiár-színvonalának növekedési üteme ugyan tovább mérséklődött augusztusban, de még így is 31%-kal
8
A KSH JELENTI 2011/8
magasabb volt az év első nyolc hónapjában, mint egy évvel korábban. A növényi termékek ára összességében 41%-kal nőtt. Ezen belül a gabonafélék ára január–augusztusban 63%-kal haladta meg a 2010. év azonos időszakit (júliustól a kalászosok betakarításával csökkent ugyan a növekedés üteme, de a kukorica aratása még nem kezdődött el), míg a zöldségfélék ára 13%-kal csökkent ugyanebben az időszakban. A burgonya ára – a várhatóan jó terméseredmény miatt – jelentősen visszaesett augusztusban, így az év elején még 88%-ot is meghaladó áremelkedés 9,5%-ra mérséklődött az év első nyolc hónapjának átlagában. Továbbra is magas (35%-ot is meghaladó) viszont a gyümölcsök áremelkedése. Az élő állatok és állati termékek termékcsoportban január–augusztusban 14%-kal voltak magasabbak az árak az egy évvel korábban mértnél. 2011. január–augusztusban 5,2 millió vendég 13,8 millió vendégéjszakát vett igénybe a kereskedelmi szálláshelyeken. Míg a vendégek száma alig változott az egy évvel azelőtti szinthez képest, a vendégéjszakák száma 2,1%-kal csökkent. A szálláshelyeken az előző év azonos időszakához mérten a külföldi vendégforgalom alakult kedvezőbben: a vendégek száma 4,3%-kal, a vendégéjszakáké 1,2%-kal bővült. A belföldi vendégek száma ugyanakkor 2,8%-kal kevesebb lett, és 5,1%-kal kevesebb éjszakát töltöttek el a szálláshelyeken. A nagy turistaforgalmat vonzó területi egységek közül Budapesten mind a külföldi, mind a belföldi vendégek által eltöltött éjszakák száma nőtt, átlagosan 2,7%-kal. A Balatonon eltöltött vendégéjszakák száma viszont összességében 9,2%-kal visszaesett. Az európai uniós soros elnökség keresletnövelő hatása kizárólag az első félévben mutatkozott meg 2010 azonos időszakához képest: míg január–júniusban a külföldi vendégéjszakák száma 5,9%-kal bővült, július– augusztusban 5,2%-os visszaesés következett be. A szállodai szobafoglaltság 2 százalékponttal nőtt egy év alatt, az első nyolc hónapban 47% volt. A szálláshelyek bruttó árbevétele folyó áron 1,8%-kal nőtt, ezen belül a legnagyobb tételt jelentő szállásdíjbevételek 2,7%-kal emelkedtek, miközben a szálláshely-szolgáltatás árai 2%-kal mérséklődtek ugyanezen időszakban. A külkereskedelmi termékforgalomban a január–augusztusi időszakra vonatkozó előzetes adatok szerint az export euróértéke 16%-kal, az importé 14%-kal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. A külkereskedelmi mérleg az év első nyolc hónapját 4,7 milliárd eurós aktívummal zárta, ami 1,3 milliárd euróval több az egy évvel korábbinál. 2011 január– júliusában a kivitel volumene 12, a behozatalé 10%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. Az időszak során a magyar külkereskedelem az egy
ÖSSZEFOGLALÁS
9
évvel korábbinál 2–3%-kal magasabb forintárszinten bonyolódott le, a cserearány kismértékben, 0,8%-kal romlott. A kiskereskedelmi forgalom volumene augusztusban – kiigazítás nélküli adatok szerint – 1,5%-kal haladta meg az egy évvel korábbi szintet, míg az első nyolc hónap átlagában stagnálás mutatkozott. A bővülés egyik fő oka, hogy 2011 augusztusában 2 munkanappal több volt, mint tavaly ilyenkor: a naptárhatástól megtisztított adatok szerint augusztusban 0,4%-kal bővült a forgalom a 2010. augusztusihoz képest. Hazánkban idén január–augusztusban (kiigazítatlan adatok szerint) az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem eladásai az előző évhez képest stagnáltak. Ezen belül a forgalom jelentős részét lebonyolító vegyes termékkörű üzletek forgalma 0,4%-kal csökkent, melyhez hozzájárulhatott az élelmiszerek gyorsuló árnövekedése. Az élelmiszer-, ital-, dohányáru szaküzletek eladásai 1,2%-kal haladták meg a tavalyi szintet. A nem élelmiszertermékek eladási forgalma 0,4%-kal emelkedett az előző évhez képest. A növekedéshez a forgalom legnagyobb részét lebonyolító bútor-, háztartásicikk-, építőanyag-kiskereskedelem, továbbá a kisebb súlyú könyv-, újság-, papíráru- és egyébiparcikk, a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszer- és az iparcikk jellegű vegyes kiskereskedelem is hozzájárult. Az üzemanyag-forgalom eladási volumene – a járműüzemanyagok 14%-os drágulása mellett – 1,1%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. A kiskereskedelmen kívül számba vett gépjármű- és járműalkatrészkiskereskedelem eladásai a tavaly ilyenkori jelentős (18%-os) visszaesés után idén január–augusztusban 5,4%-kal maradtak el az előző év azonos időszakitól. A legfrissebb népmozgalmi adatok szerint 2011. január–augusztus időszakát a születések számának és arányának számottevő csökkenése, illetve a halálozások kismértékű emelkedése jellemezte, ami együttesen a népességfogyás ütemének gyorsulását eredményezte. A nyolc hónap során több mint 57 600 gyermek született, ami 4,7%-os csökkenést jelent a 2010. január–augusztusihoz képest, a születési arányszám pedig 9,1 ezrelékről 8,7 ezrelékre mérséklődött. (Az időszakon belül január–áprilisban jelentős, májusban mérsékelt csökkenés következett be az egy évvel korábbihoz képest, júniustól viszont gyorsuló ütemben emelkedett a születésszám.) Az elhunytak száma kevéssel meghaladta a 86 300 főt, ami 0,4%-kal magasabb volt, mint egy évvel korábban, a halá-
10
A KSH JELENTI 2011/8
lozási arányszám pedig 0,1 ezrelékpontos növekedés mellett 13 ezreléket tett ki. A csecsemőhalandóság első nyolchavi 5,1 ezrelékes mutatója 0,3 ezrelékponttal magasabb volt a 2010. január–augusztusinál. A 28 700 főnyi természetes fogyás 12,4%-kal haladta meg 2010 első nyolchavi értékét. Az időszak végén – részben becsült adatok alapján – a népesség lélekszáma 9 millió 965 ezer fő volt. 2011. június–augusztusban a munkaerőpiacon folytatódott a foglalkoztatottság kismértékű emelkedése, miközben a munkanélküliség korábbi időszakra jellemző csökkenő tendenciája megtorpant. A foglalkoztatottak száma és aránya – a 15–64 éves korcsoportra számítva – 3 millió 804 ezer fő és 56,1% volt. Előbbi 32 ezer fővel (0,8%-kal), utóbbi 0,4 százalékponttal magasabb volt a 2010. június– augusztusinál. (A növekedés mértéke mintavételi hibahatáron belül maradt.) A javulást a férfi foglalkoztatottak mutatóinak kedvezőbbé válása okozta, körükben egy év alatt 32 ezer fővel emelkedett a foglalkoztatottak száma, a női foglalkoztatottak száma lényegében megegyezett az előző év azonos időszakival. A munkanélküliek 463 ezer fős száma – szintén a 15–64 évesek körében – 8 ezer fővel kevesebb volt a 2010. június–augusztusinál, ami gyakorlatilag változatlan szintet jelentett. A munkanélküliségi ráta 0,3 százalékpontos csökkenés mellett 10,8%-ot tett ki. Ebben az időszakban a férfiakra 10,8, míg a nőkre 10,9%-os munkanélküliségi rátát mértünk. A munkanélküliség majdnem minden negyedik fiatalt érintette, míg a 25–54 évesek esetében minden tizedik személyt. A munkanélküliek valamivel több mint fele legalább egy éve keresett állást, a munkanélküliség átlagos időtartama kevéssel meghaladta a másfél évet. Az intézményi munkaügyi statisztika legfrissebb létszámadatai szerint 2011. január–augusztusban a nemzetgazdaság egészében 2 millió 688 ezer fő állt alkalmazásban, ugyanannyi, mint egy évvel korábban. Az időszakon belül az első négy hónapban valamivel többen, a május–augusztusi hónapokban viszont kissé kevesebben álltak alkalmazásban, mint tavaly ugyanakkor. A nemzetgazdaság egyes területeit továbbra is ellentétes irányú folyamatok alakították. A legalább 5 fős vállalkozásokban 1 millió 850 ezer fő állt alkalmazásban, 1,9%-kal több a 2010. január–augusztusinál, miközben a költségvetésben alkalmazottak száma 4,8%-kal 734 ezer főre mérséklődött. Ez utóbbi, nagyarányú létszámcsökkenés az átalakuló közfoglalkoztatási rendszer hatásának tulajdonítható. (A közfoglalkoztatás keretében alkalmazottak száma átlagosan 57 ezer főt tett ki, ami kétharmada volt az egy évvel korábbinak.) A közfoglalkoztatás nélkül számolt 677 ezer
ÖSSZEFOGLALÁS
11
fős létszám 1,1%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. A kisebb súlyú nonprofit szférában alkalmazottak száma 3,1%-kal 105 ezerre emelkedett. Az év első nyolc hónapjában a bruttó átlagkereset – a számviteli nyilvántartások alapján – 210 600 forint volt, ami nominálisan 4,3%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Az átlagos havi nettó kereset összege d 139 800 forintot tett ki, ez 5,6%-kal magasabb volt a 2010. január– augusztusinál. A vállalkozások területén 142 900, a költségvetésben 133 400, míg a nonprofit szférában 124 800 forint volt a kézhez kapott kereset összege. A versenyszférában és a nonprofit szférában közel azonos, 7,7 és 7,8%-os volt a növekedés üteme, miközben a költségvetés területén szerény, 0,3%-os emelkedés következett be. A költségvetési szférában alkalmazottak a 2011. évi adó- és járulékváltozások ellentételezése okán a keresetbe nem tartozó kompenzációban részesülnek; a juttatás mértéke havonta átlagosan 5200 forintot tett ki, és a teljes munkaidősök 46%-át érintette. Az intézkedés hatását figyelembe véve a szféra bruttó keresete 1,9%-os növekedést mutat. (A kompenzációt nem számítva 1,6%-os volt a növekedés.) A fogyasztói árak szeptemberben az előző havival megegyező mértékben, 3,6%-kal, január–szeptember átlagában pedig 3,9%-kal haladták meg az előző év azonos időszaki szintet. Az első kilenc hónapban továbbra is az élelmiszerek ára emelkedett a legnagyobb mértékben, 7,2%-kal. Ezen belül másfélszeresére nőtt a liszt és a cukor ára, míg az idényáras élelmiszereknél – az elmúlt négyhavi árcsökkenés következtében – 7,2%-ra mérséklődött az emelkedés üteme. Az átlagosnál nagyobb mértékben nőttek a háztartási energia (5,6%) és az egyéb cikkek, üzemanyagok (5,8%) árai is, ezen belül a járműüzemanyagoké átlagosan 14%-kal haladta meg az előző évit. Az átlagosnál kisebb mértékben drágultak a ruházkodási cikkek (2,9%), miközben a szeszes italok, dohányáruk árai a tavalyi csaknem 10%-os emelkedés után idén stagnáltak. A tartós fogyasztási cikkek árszínvonala továbbra is csökkent, 1,4%-kal. A nyugdíjasok fogyasztását reprezentáló kosárért 4,4%-kal kellett többet fizetni a 2010. január– szeptemberihez képest. Az államháztartás pénzforgalmi szemléletű, konszolidált hiánya (helyi önkormányzatok nélkül) – a Nemzetgazdasági Minisztérium előzetes adatai alapján – a 2011. év január–szeptemberi időszakában 1571 milliárd forint volt, 482 milliárd forinttal több, mint a megelőző év azonos időszakában. Az egyenlegromlás fontos tényezőjét jelentette a MOL-részvénycsomag megd
A korábbi évek módszertanának megfelelően családi kedvezmény nélkül számított.
12
A KSH JELENTI 2011/8
vásárlása, ami 498 milliárd forinttal növelte a kiadásokat. Az államháztartás bevétele 9,3, kiadása pedig közel 10,9 billió forintot tett ki; előbbi érték lényegében megegyezik az egy évvel korábbival, az utóbbi viszont 4,5%-kal meghaladja azt. Az alrendszerek közül a központi költségvetés egyenlege 277 milliárd forinttal romlott, amely révén a hiány 1366 milliárd forintot tett ki. A társadalombiztosítási alapok vonatkozásában szintén romlás következett be, a 280 milliárd forint összegű deficit 218 milliárd forinttal magasabb a tavaly ilyenkorihoz képest. Az elkülönített állami pénzalapok esetében ugyanakkor javult az egyenleg, a 75 milliárd forintot kitevő többlet 14 milliárd forinttal haladja meg a 2010. január–szeptemberi időszak során kialakultat. A kormányzati szektor eredményszemléletben számított, első féléves egyenlege 1,9 billió forint többletet mutat. A 8,5 billió forintot jelentő bevételből a magán-nyugdíjpénztáraktól az első negyedév során átvett vagyon értéke 2,7 billió forintot tett ki. E bevételi tétel nélkül számítva 769 milliárd forintos hiány jellemzi a kormányzati szektort, ami a szezonálisan kiigazított első féléves GDP 5,5%-ának felel meg. A magánnyugdíjpénztáraktól származó bevételek nélkül a hiány 25 milliárd forinttal nőtt a 2010. első félévihez képest, GDP-arányosan viszont 0,1 százalékpontos javulás figyelhető meg. A Magyar Nemzeti Bank előzetes adatai szerint a folyó fizetési mérleg 2011 első félévét 1,1 milliárd eurós többlettel zárta, ami a mérleg fél milliárd eurós javulását jelenti az egy évvel korábbihoz képest. A folyó fizetési mérleg részmérlegei közül a legnagyobb mértékben, 0,8 milliárd euróval az áruforgalom egyenlege javult, amelynek következtében a többlet értéke megközelítette a 2,6 milliárd eurót. A szolgáltatások esetében 1,7 milliárd eurós aktívum keletkezett, 222 millió euróval több, mint egy évvel korábban. A többlet jelentős része az idegenforgalmi szolgáltatásokhoz kötődik, amelyek esetében az aktívum 1,0 milliárd eurót tett ki. A reálgazdasági tranzakciókkal ellentétben a jövedelem-, illetve a transzfermérleg egyenlege romlott. A jövedelmek egyenlege 308 millió euróval vált kedvezőtlenebbé, a nettó jövedelemkiáramlás összege meghaladta a 3,1 milliárd eurót. Ezen belül továbbra is a közvetlen tőkebefektetésekhez köthető a legnagyobb értékű nettó jövedelemkiáramlás, amelynek értéke az első félév során 2,3 milliárd eurót tett ki. A viszonzatlan folyó átutalások első féléves egyenlege 30 millió eurós többletet mutat, ami az egyenleg 198 millió eurós romlása következtében állt elő. A tőkemérleg és a folyó fizetési mérleg együttes egyenlegeként kialakuló – úgynevezett felülről számított – külfölddel szembeni finanszírozási képesség az első félév során 1,9 milli-
ÖSSZEFOGLALÁS
13
árd euró volt, 285 millió euróval több, mint egy évvel korábban. A folyó fizetési mérlegben, valamint a tőkemérlegben elszámolt EU-transzferek együttes egyenlege 1,3 milliárd eurós többletet mutat, ami 379 millió euróval kevesebb a 2010 első félévinél. A Magyar Nemzeti Bank előzetes adatai szerint a nemzetgazdaság bruttó, a közvetlen tőkebefektetéseken belüli egyéb tőke nélküli külföldi adósságállománya 2011. június végén 110,9 milliárd euró volt, a nettó adósságállomány pedig 53,0 milliárd eurót tett ki. Mindkét érték 1%-kal haladja meg az egy évvel korábbit. A bruttó adósságállomány fele, a nettónak pedig közel harmada az államháztartást vagy az MNB-t terhelte.
14
A KSH JELENTI 2011/8 2. tábla
Összefoglaló adatok (indexek az előző év azonos időszakának százalékában) 1.) 2011. január–augusztus 2011. Megnevezés
a b
Ipari indexek Termelés Értékesítés belföldre Értékesítés exportra Létszám Termelékenység Építőipari termelés indexe Mezőgazdasági értékesítés indexe Kiskereskedelmi forgalom indexe Behozatal értéke, millió euró értékindexe Kivitel értéke, millió euró értékindexe Árindexek Ipari termelői árak Ipari belföldi értékesítési árak Mezőgazdasági termelői árak Behozatali forintárak Kiviteli forintárak Alkalmazásban állók létszáma, ezer fő Index a Munkanélküliségi ráta , % Bruttó átlagkereset, ezer forint nominális index Nettó átlagkereset, ezer forint nominális index A 15–64 éves népességen belül. 2011. június–augusztus.
2010
január– július
augusztus
110,6 97,0 116,9 98,7 112,3 89,6 85,7 97,9 65 934 119,0 71 449 120,8
107,0 94,9 110,0 104,7 102,1 89,4 99,9 99,6 R 41 810 R 114,4 R 46 019 R 116,4
104,4 96,0 108,6 103,0 100,8 87,7 100,0 101,5 5 936 113,3 6 429 113,0
104,5 107,3 116,8 101,7 101,6 2 702 101,5 11,2 202,5 101,3 132,6 106,8
103,4 106,0 135,4 102,9 102,1 2 684 100,1 .. 211,2 104,0 140,1 105,5
99,9 103,4 112,4 .. .. 2 719 99,4 .. 206,7 106,5 137,1 106,8
2010
január– augusztus
január– augusztus 106,7 95,0 109,8 104,4 102,0 89,1 99,7 99,9 47 747 114,2 52 448 116,0 103,0 105,7 130,9 .. .. 2 688 100,0 b 10,8 210,6 104,3 139,8 105,6
2.) 2011. január–szeptember 2011. Megnevezés Fogyasztóiár-indexek Államháztartás egyenlege, milliárd forint Ebből: központi költségvetés társadalombiztosítási alapok
szeptember
január– szeptember
104,9 –889
103,9 –1 545
103,6 –26
103,9 –1 571
–854 –95
–1 384 –247
19 –33
–1 366 –280
TÁBLÁZATOK Az adatok forrása, ahol más megjegyzés nincs, a KSH adatgyűjtése. A százalék- és viszonyszámok kiszámítása kerekítés nélküli adatok alapján történt. A kerekített részadatok összegei eltérhetnek az összesen adattól. Az indexek, ahol más megjegyzés nincs, összehasonlító áron szerepelnek. Az évközi havi, illetve negyedéves adatok általában előzetesnek tekintendők, a későbbiek során módosulhatnak. A nemzetközi konjunktúra-jelzőszámok esetében Magyarország adatait a többi országéval összehasonlítható módszer alapján számítva közöljük. A táblázatos anyag a legfőbb statisztikai adatokat tartalmazza. Részletesebb adatok és módszertan az interneten és a Magyar statisztikai évkönyvben találhatók.
Jelmagyarázat: – .. 0 x + R –, |
= = = = = = =
a jelenség nem fordult elő az adat nem ismeretes a mutató értéke olyan kicsi, hogy kerekítve zérust ad a mutató nem értelmezhető előzetes adat revideált adat a vonallal elválasztott adatok összehasonlíthatósága korlátozott
16
A KSH JELENTI 2011/8
1. Havi konjunktúra-jelzőszámok 1.1. Ipari, építőipari termelés Időszak 2009. január február március április május június július augusztus szeptember október november december 2010. január február március április május június július augusztus szeptember október november december 2011. január február március április május június július augusztus szeptember október november december
Ipari termelés* előző év előző hó = b azonos hó évkezdettől a 100,0 = 100,0
Építőipari termelés előző év előző hó = b azonos hó évkezdettől a 100,0 = 100,0
102,9 95,5 105,1 94,9 102,2 102,1 99,6 99,1 104,7 101,3 98,3 94,0
77,4 71,0 84,2 72,8 77,8 81,2 80,6 80,3 85,3 86,9 93,0 101,4
77,4 74,1 77,5 76,3 76,6 77,4 77,8 78,1 78,9 79,7 80,9 82,2
95,0 103,6 100,7 101,8 93,6 111,5 88,4 98,4 103,9 100,1 92,2 106,1
86,9 97,2 101,9 93,1 90,0 115,1 94,5 93,2 98,4 97,1 85,8 93,5
86,9 92,1 96,1 95,1 93,8 98,3 97,7 97,0 97,2 97,2 95,9 95,7
110,2 97,5 100,8 100,7 106,3 100,7 99,1 101,8 100,9 99,0 104,0 86,1
103,6 108,3 103,8 110,1 114,6 115,7 109,8 118,2 111,2 108,7 115,0 107,7
103,6 105,9 105,1 106,4 108,0 109,4 109,5 110,5 110,6 110,3 110,8 110,6
91,5 102,4 103,2 96,0 98,6 101,8 101,6 99,3 97,2 96,8 102,0 96,5
86,0 88,2 92,1 82,8 90,0 82,4 94,9 97,9 90,5 86,5 96,5 87,3
86,0 87,2 89,3 87,2 87,9 86,5 87,9 89,3 89,5 89,1 89,9 89,6
115,9 101,1 96,2 100,7 99,3 99,4 100,8 98,7
113,3 114,8 109,5 107,0 107,3 98,6 100,3 104,4
113,3 114,1 112,4 111,1 110,3 108,1 107,0 106,7
99,3 101,4 98,0 94,1 105,6 94,5 99,3 101,6
94,4 95,3 90,2 85,6 94,8 86,1 84,6 87,7
94,4 94,9 92,8 90,7 91,7 90,4 89,4 89,1
* Víz- és hulladékgazdálkodás nélkül. a Szezonális hatásoktól megtisztított és munkanaptényezővel korrigált index. A teljes idősor minden publikációval módosulhat. b A tárgyhó végéig, az előző év azonos időszaka = 100,0.
TÁBLÁZATOK
17
1.2. Energiafelhasználás, fogyasztóiár-index a
Időszak 2009. január február március április május június július augusztus szeptember október november december 2010. január február március április május június július augusztus szeptember október november december 2011. január február március április május június július augusztus szeptember október november december a b
Energiafelhasználás előző év b petajoule azonos hó évkezdettől = 100,0
Fogyasztóiár-index előző év előző hó = b azonos hó évkezdettől 100,0 = 100,0
117,0 103,0 95,0 70,0 60,0 67,0 73,0 73,0 74,0 93,0 108,0 122,6
95,5 92,0 88,0 83,8 85,7 91,8 97,3 100,0 93,7 94,4 95,6 103,2
95,5 93,8 92,0 90,4 89,7 90,0 90,8 91,8 92,0 92,2 92,6 93,7
100,6 101,0 100,5 100,8 101,5 100,1 101,3 99,7 99,9 100,0 100,3 100,0
103,1 103,0 102,9 103,4 103,8 103,7 105,1 105,0 104,9 104,7 105,2 105,6
103,1 103,1 103,0 103,1 103,2 103,3 103,6 103,8 103,9 104,0 104,1 104,2
115,0 105,5 96,5 71,0 64,0 71,0 75,0 76,0 77,0 96,0 106,0 132,0
98,3 102,4 101,6 101,4 106,7 106,0 102,7 104,1 104,1 103,2 98,1 107,7
98,3 100,2 100,6 100,8 101,6 102,1 102,2 102,4 102,6 102,7 102,1 102,8
101,4 100,3 100,7 100,5 100,9 100,2 100,1 99,4 99,9 100,4 100,3 100,4
106,4 105,7 105,9 105,7 105,1 105,3 104,0 103,7 103,8 104,2 104,2 104,7
106,4 106,1 106,0 105,9 105,8 105,7 105,4 105,2 105,1 105,0 104,9 104,9
113,0 108,0 97,0 70,0 65,0 72,0 74,0 78,5
98,3 102,4 100,5 98,6 101,6 101,4 98,7 103,3
98,3 100,2 100,3 100,0 100,2 100,4 100,2 100,5
100,7 100,4 101,1 100,6 100,2 99,8 99,7 99,9 99,9
104,0 104,1 104,5 104,7 103,9 103,5 103,1 103,6 103,6
104,0 104,0 104,2 104,3 104,2 104,1 104,0 103,9 103,9
Adatforrás: Energia Központ Kht. Energia Információs Igazgatósága. A tárgyhó végéig, az előző év azonos időszaka = 100,0.
18
A KSH JELENTI 2011/8
1.3. A mezőgazdaság termelőiár-indexe Időszak 2009. január február március április május június július augusztus szeptember október november december 2010. január február március április május június július augusztus szeptember október november december 2011. január február március április május június július augusztus szeptember október november december a
Élő állatok Összesen és állati termékek előző év azonos hó = 100,0
Növényi termékek
Növényi termékek
Élő állatok és állati termékek a évkezdettől
Összesen
61,7 63,2 65,3 73,2 71,5 82,9 79,1 84,1 83,7 92,4 96,3 101,6
96,5 96,7 94,8 98,0 95,7 96,1 97,0 96,0 96,1 93,7 92,9 94,0
72,1 72,9 73,5 80,4 78,5 87,2 85,4 88,5 88,6 92,9 94,8 98,4
61,7 61,7 62,1 63,4 65,5 67,2 70,7 72,4 72,4 80,2 86,0 87,3
96,5 96,5 95,5 95,9 96,0 96,2 96,4 96,4 96,4 96,1 95,7 95,4
72,1 71,9 71,7 72,7 74,4 76,0 79,1 80,5 80,8 86,1 89,8 90,5
104,9 102,0 94,6 94,0 99,9 99,8 120,5 131,7 139,7 136,9 145,3 141,7
97,7 97,2 98,1 94,7 98,4 98,5 101,4 103,2 104,3 107,6 111,0 109,9
102,0 100,3 95,9 94,3 99,4 99,4 112,8 120,1 124,3 124,6 131,0 129,0
104,9 104,4 101,8 101,2 100,5 102,0 109,7 113,1 117,7 123,5 126,5 127,6
97,7 97,3 97,7 97,4 97,5 97,4 98,0 98,7 99,3 100,1 101,1 101,8
102,0 101,6 100,2 99,8 99,4 100,2 105,0 107,3 110,1 113,8 115,9 116,8
157,6 167,9 167,3 159,1 148,9 146,7 132,3 112,4
110,5 113,3 115,5 119,9 116,6 115,0 111,4 112,1
139,6 147,5 148,2 145,2 137,6 135,3 124,9 112,4
157,6 161,3 164,1 162,6 159,7 156,6 147,6 140,6
110,5 112,0 113,5 115,2 115,7 115,6 114,7 114,4
139,6 142,8 145,2 145,0 143,4 141,4 135,4 130,9
A tárgyhó végéig, az előző év azonos időszaka = 100,0.
TÁBLÁZATOK
19
1.4. Az ipar termelőiár- és belföldi értékesítésiár-indexe Időszak 2009. január február március április május június július augusztus szeptember október november december 2010. január február március április május június július augusztus szeptember október november december 2011. január február március április május június július augusztus szeptember október november december a
Az ipar termelőiár-indexe előző év előző hó = a azonos hó évkezdettől 100,0 = 100,0
Az ipar belföldi értékesítésiár-indexe előző év előző hó = a azonos hó évkezdettől 100,0 = 100,0
103,0 103,2 100,7 98,1 98,0 99,9 98,5 99,5 100,1 100,0 100,5 100,1
105,7 108,4 109,1 107,2 106,2 106,6 106,0 104,6 103,4 100,0 100,3 101,3
105,7 107,1 107,7 107,6 107,3 107,2 107,0 106,7 106,4 105,7 105,2 104,9
100,9 102,4 99,3 99,1 99,7 100,9 98,7 99,8 100,0 99,5 100,5 100,0
104,0 106,1 104,6 102,5 101,8 102,1 99,6 99,1 98,8 97,3 99,1 100,7
104,0 105,0 104,9 104,3 103,8 103,5 102,9 102,5 102,1 101,6 101,4 101,3
100,8 100,9 99,8 101,6 103,8 101,4 100,2 99,8 99,1 99,2 101,5 100,0
99,4 97,2 96,5 99,9 105,5 106,9 108,7 109,0 107,9 107,1 108,2 108,1
99,4 98,3 97,7 98,3 99,7 100,9 102,0 102,9 103,4 103,8 104,2 104,5
101,8 100,8 100,5 103,0 103,4 101,0 99,4 100,3 99,3 99,8 101,2 100,1
101,6 100,0 101,2 105,2 109,1 109,2 109,9 110,5 109,7 110,0 110,8 110,9
101,6 100,8 100,9 102,0 103,4 104,4 105,2 105,8 106,3 106,6 107,0 107,3
100,0 100,2 100,0 99,7 100,1 99,2 100,3 100,7
107,0 106,3 106,6 104,9 101,2 99,0 99,0 99,9
107,0 106,7 106,7 106,2 105,2 104,2 103,4 103,0
100,6 100,4 100,1 100,8 100,3 99,4 101,2 100,3
109,6 109,2 108,7 106,4 103,2 101,5 103,4 103,4
109,6 109,4 109,2 108,5 107,4 106,4 106,0 105,7
A tárgyhó végéig, az előző év azonos időszaka = 100,0.
20
A KSH JELENTI 2011/8
1.5. Kereset Időszak 2009. január február március április május június július augusztus szeptember október november december 2010. január február március április május június július augusztus szeptember október november december 2011. január február március április május június július augusztus szeptember október november december a b
Alkalmazásban állók bruttó nominális a keresete előző év azonos b évkezdettől hó = 100,0
Alkalmazásban állók nettó nominális a keresete előző év azonos b évkezdettől hó = 100,0
94,7 102,0 104,3 103,5 102,9 101,1 101,6 100,6 100,8 98,4 97,0 100,2
94,7 98,2 100,2 101,0 101,4 101,3 101,4 101,3 101,2 101,0 100,6 100,6
95,9 101,2 103,3 102,7 102,2 100,9 104,1 103,3 103,4 101,5 100,2 102,6
95,9 98,5 100,1 100,7 101,0 101,0 101,4 101,7 101,8 101,8 101,7 101,8
106,2 100,8 109,3 101,1 99,2 100,5 100,2 101,9 102,4 101,2 98,8 95,4
106,2 103,5 105,6 104,4 103,4 102,9 102,5 102,4 102,4 102,3 101,9 101,3
112,7 107,6 115,0 107,8 106,5 107,5 104,5 105,8 106,2 105,2 103,7 100,6
112,7 110,2 111,8 110,8 109,9 109,5 108,8 108,4 108,2 107,9 107,5 106,8
101,8 104,7 98,5 105,9 106,7 104,7 106,2 106,5
101,8 103,2 101,5 102,6 103,4 103,6 104,0 104,3
103,4 105,6 101,7 107,5 107,5 105,9 106,8 106,8
103,4 104,5 103,5 104,5 105,1 105,2 105,5 105,6
A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások, az összes költségvetési és társadalombiztosítási intézmény, valamint a kijelölt nonprofit szervezetek adatai. A tárgyhó végéig, az előző év azonos időszaka = 100,0.
TÁBLÁZATOK
21
1.6. Külkereskedelmi termékforgalom (millió euró) Időszak 2009. január február március április május június július augusztus szeptember október november december 2010. január február március április május június július augusztus szeptember október november december 2011. január február március április május június július b augusztus szeptember október november december a b
A tárgyhó végéig. Első becslés.
Behozatal a tárgyhóban évkezdettől
Kivitel Egyenleg a a tárgyhóban évkezdettől tárgyhóban évkezdettől
4 357 4 157 4 743 4 268 4 211 4 753 4 650 4 064 5 122 5 165 5 360 4 551
4 357 8 514 13 257 17 525 21 737 26 489 31 140 35 203 40 326 45 490 50 850 55 401
4 138 4 408 5 213 4 637 4 615 5 070 4 978 4 224 5 581 5 606 5 817 4 852
4 138 8 545 13 758 18 395 23 010 28 080 33 058 37 283 42 864 48 470 54 287 59 139
–219 250 470 368 404 317 328 161 459 441 457 301
–219 31 502 870 1 274 1 590 1 918 2 079 2 538 2 980 3 437 3 738
4 359 4 842 5 560 5 122 5 308 5 715 5 654 5 242 6 105 6 150 6 337 5 541
4 359 9 201 14 761 19 883 25 191 30 905 36 560 41 801 47 906 54 056 60 393 65 934
4 790 5 223 6 134 5 553 5 681 6 346 5 817 5 687 6 611 6 548 7 106 5 954
4 790 10 013 16 147 21 699 27 380 33 726 39 543 45 229 51 841 58 388 65 494 71 449
431 380 574 431 373 631 162 445 507 398 769 414
431 812 1 386 1 817 2 189 2 821 2 983 3 428 3 935 4 333 5 102 5 515
5 714 5 857 6 492 5 877 6 139 5 933 R 5 798 5 936
5 714 11 571 18 064 23 941 30 079 36 013 R 41 810 47 747
6 120 6 694 7 321 6 345 6 844 6 543 R 6 153 6 429
6 120 12 814 20 135 26 480 33 324 39 867 R 46 019 52 448
405 837 829 468 706 609 R 355 492
405 1 242 2 071 2 539 3 245 3 854 R 4 209 4 701
22
A KSH JELENTI 2011/8
1.7. A külkereskedelmi termékforgalom ár- és volumenindexei a
a
Behozatali árindex Időszak
2009. január február március április május június július augusztus szeptember október november december 2010. január február március április május június július augusztus szeptember október november december 2011. január február március április május június július augusztus szeptember október november december a b
Kiviteli árindex
előző év b azonos hó = évkezdettől 100,0
Volumenindex b évkezdettől
előző év azonos hó = 100,0
évkezdettől
105,9 106,7 109,8 106,7 104,1 102,6 103,6 99,8 98,2 92,2 91,6 93,7
105,9 106,3 107,5 107,3 106,6 106,0 105,7 104,9 104,2 102,9 101,9 101,2
104,7 107,0 109,0 106,7 105,0 104,9 105,8 103,1 102,1 96,2 95,4 96,7
104,7 105,8 106,9 106,9 106,5 106,2 106,2 105,8 105,4 104,5 103,6 103,0
71,7 71,6 75,2 74,0 74,3 75,5 76,1 77,1 78,3 79,4 81,2 82,9
70,4 72,2 77,6 77,3 78,2 79,4 80,6 81,5 82,5 83,6 85,4 87,3
92,6 91,6 89,5 93,2 101,4 105,7 108,0 109,4 108,6 107,3 107,7 109,5
92,6 92,1 91,2 91,7 93,5 95,5 97,2 98,6 99,6 100,4 101,0 101,7
95,0 91,9 89,8 93,5 100,9 104,3 107,4 107,7 108,7 106,8 108,0 108,4
95,0 93,4 92,2 92,5 94,1 95,7 97,3 98,6 99,6 100,3 101,0 101,6
105,8 110,6 112,1 112,8 114,2 114,3 114,7 115,7 115,6 115,4 115,2 115,1
118,4 117,7 116,3 115,9 116,4 117,3 116,6 118,1 117,7 117,0 117,0 116,9
108,3 105,7 105,6 104,9 100,6 98,1 98,2
108,3 107,0 106,5 106,1 105,0 103,8 102,9
106,2 105,2 106,2 104,0 99,9 97,7 96,7
106,2 105,7 105,9 105,4 104,3 103,1 102,1
123,3 118,9 116,3 114,7 114,0 111,5 109,6
122,7 122,4 119,3 117,1 117,0 113,8 112,4
b
Az árindexek a forintárszint változását jelzik. A tárgyhó végéig, az előző év azonos időszaka = 100,0.
behozatal
kivitel
TÁBLÁZATOK
23
1.8. Kiskereskedelmi forgalom a
Időszak
2009. január február március április május június július augusztus szeptember október november december 2010. január február március április május június július augusztus szeptember október november december 2011. január február március április május június július augusztus szeptember október november december a b c
előző hó = 100,0 (szezonális és naptárhatástól b megtisztítva)
A kiskereskedelmi forgalom volumenindexe előző év előző év c évkezdettől azonos hó = azonos hó = 100,0 100,0 naptárhatástól megtisztítva R
évkezdettől
c
kiigazítás nélkül R
99,7 99,2 99,5 100,1 99,6 100,1 94,4 100,8 100,3 100,2 99,7 100,5
97,7 97,0 R 96,5 96,6 96,1 97,7 93,2 92,7 93,3 92,5 R 92,1 93,1
97,7 97,3 R 97,1 R 97,0 96,8 96,9 96,4 95,9 95,6 95,3 95,0 94,9
97,1 95,3 94,5 99,3 96,1 97,7 93,2 92,7 93,3 92,0 92,6 93,5
97,1 96,2 95,6 96,6 96,5 96,7 96,1 95,7 95,4 95,0 94,8 94,7
99,7 100,5 100,1 99,7 99,1 100,4 100,8 99,0 100,7 99,6 100,1 99,6
94,4 95,8 R 96,0 95,3 94,6 R 95,2 R 102,5 100,2 100,7 99,4 99,7 R 98,4
94,4 95,1 95,4 95,4 95,2 95,2 96,3 96,8 97,2 97,4 97,6 97,7
93,9 95,8 97,5 93,8 94,7 95,9 101,9 100,6 100,9 99,3 99,7 98,9
93,9 94,9 95,9 95,3 95,1 95,3 96,3 96,9 97,4 97,6 97,8 97,9
101,0 99,8 99,6 99,8 100,5 99,6 99,7 100,4
100,9 100,1 99,1 98,8 R 100,6 R 99,6 98,7 100,4
100,9 100,5 100,0 99,7 99,9 99,8 99,7 99,8
101,3 100,1 97,5 99,8 101,7 99,1 98,4 101,5
101,3 100,7 99,5 99,6 100,0 99,9 99,6 99,9
Gépjármű-kiskereskedelem nélkül, a korábbi közléstől eltérően üzemanyag-forgalommal együtt. A teljes idősor minden publikációval módosulhat. A tárgyhó végéig, az előző év azonos időszaka = 100,0.
24
A KSH JELENTI 2011/8
1.9. Az államháztartás és a központi költségvetés egyenlege Időszak
Az államháztartás egyenlege tárgyhóban
a b c
2009. január február március április május június július augusztus szeptember október november december c december 2010. január február március április május június július augusztus szeptember október november december c december 2011. január február március április május június július augusztus szeptember október november december c december
a
évkezdettől
b
(milliárd forint) Ebből: a központi költségvetés a egyenlege b tárgyhóban évkezdettől
37,8 –294,5 –309,4 –38,1 35,4 –245,9 –1,2 –97,7 –145,7 11,5 –75,9 191,9 ..
37,8 –256,6 –566,0 –604,1 –568,7 –814,6 –815,8 –913,5 –1 059,2 –1 047,7 –1 123,7 –931,8 –1 014,3
11,6 –273,6 –293,5 20,9 37,2 –216,5 10,7 –54,9 –97,5 61,7 –120,2 170,3 –
11,6 –262,0 –555,5 –534,6 –497,4 –713,9 –703,2 –758,0 –855,6 –793,8 –914,0 –743,7 –
31,3 –381,9 –259,3 –27,1 –99,2 –297,4 36,1 –83,9 –7,7 –43,6 –172,0 415,3 ..
31,3 –350,6 –609,9 –637,0 –736,2 –1 033,6 –997,5 –1 081,4 –1 089,1 –1 132,7 –1 304,8 –889,5 ..
38,8 –374,8 –272,0 –41,5 –79,0 –293,3 9,0 –81,2 5,4 –53,5 –140,6 428,9 –
38,8 –336,0 –608,0 –649,5 –728,6 –1 021,9 –1 012,9 –1 094,0 –1 088,6 –1 142,1 –1 282,8 –853,9 –
–122,8 –436,9 –182,4 75,9 –58,0 –310,4 –459,9 –50,1 –25,9
–122,8 –559,7 –742,1 –666,2 –724,2 –1 034,6 –1 494,5 –1 544,6 –1 570,6
–110,8 –419,5 –157,3 101,1 –40,1 –280,7 –460,1 –16,8 18,6
–110,8 –530,3 –687,6 –586,5 –626,6 –907,4 –1 367,5 –1 384,3 –1 365,7
Adatforrás: Nemzetgazdasági Minisztérium. A tárgyhó végéig. Helyi önkormányzatokkal együtt.
TÁBLÁZATOK
25
2. Negyedéves konjunktúra-jelzőszámok 2.1. Bruttó hazai termék és a háztartások fogyasztása Bruttó hazai termék (GDP) Időszak
2009. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2010. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2011. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év a b
Háztartások tényleges fogyasztása (makroadat) előző év előző azonos b évkezdettől negyedév negyedév a = 100,0 = 100,0
előző negyedév a = 100,0
előző év azonos negyedév = 100,0
évkezdettől
96,8 98,8 99,1 100,2
92,9 92,0 92,5 95,7
92,9 92,5 92,5 93,3
97,7 99,7 96,1 100,5
93,9 94,3 90,5 94,1
93,9 94,1 92,9 93,2
101,0 100,4 100,8 100,2
100,1 101,0 101,7 101,9
100,1 100,5 100,9 101,2
99,8 98,9 101,6 99,0
96,0 95,0 101,2 99,2
96,0 95,5 97,4 97,8
100,3 100,0
102,5 101,5
102,5 101,9
99,8 99,9
99,2 100,1
99,2 99,7
b
Szezonálisan és naptárhatással kiigazított indexek 2005. évi áron. A teljes idősor minden publikációval változhat. A tárgynegyedév végéig, az előző év azonos időszaka = 100,0.
26
A KSH JELENTI 2011/8
2.2. Beruházás és a mezőgazdasági termékek felvásárlása Beruházás Időszak
2009. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2010. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2011. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év a b c
Mezőgazdasági termékek felvásárlása előző év azonos b évkezdettől negyedév = 100,0
előző negyedév = a 100,0
előző év azonos negyedév = 100,0
95,4 99,1 96,6 99,6
92,3 95,3 91,1 89,0
92,3 94,0 92,9 91,4
117,2 102,3 94,3 96,3
117,2 109,7 101,8 99,7
98,0 100,4 99,1 97,2
94,0 95,4 98,7 92,6
94,0 94,5 95,8 94,9
86,1 89,7 80,4 88,4
86,1 87,9 84,3 85,7
100,7 97,6
99,3 93,5
99,3 96,0
93,7 101,1
93,7 97,5
évkezdettől
b,c
Szezonális hatásoktól megtisztított és munkanaptényezővel korrigált index. A teljes idősor minden publikációval változhat. A tárgynegyedév végéig, az előző év azonos időszaka = 100,0. Az adatok évközi adatgyűjtésből származnak, és eltérhetnek az éves adatoktól. A 2009. évi adatok szerint a beruházások volumene az előző évhez képest 8,1%-kal csökkent. A 2010. évi előzetes éves adatok szerint a volumen 5,5%-kal csökkent.
TÁBLÁZATOK
27
2.3. Ipari és építőipari termelés
Időszak
2009. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2010. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2011. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év
Ipari termelés* előző év előző azonos b évkezdettől negyedév negyedév a = 100,0 = 100,0
Építőipari termelés előző év előző azonos b,c évkezdettől negyedév negyedév a = 100,0 = 100,0
90,5 98,7 102,7 100,9
77,5 77,2 82,2 93,2
77,5 77,4 78,9 82,2
97,8 102,8 93,1 98,7
96,1 99,8 95,5 92,2
96,1 98,3 97,2 95,7
103,6 104,8 103,0 98,0
105,1 113,6 112,8 110,6
105,1 109,4 110,6 110,6
95,0 98,4 100,9 94,9
89,3 84,8 94,2 89,7
89,3 86,5 89,5 89,6
105,4 97,8
112,4 104,1
112,4 108,1
97,9 94,9
92,8 88,8
92,8 90,4
* Víz- és hulladékgazdálkodás nélkül. a Szezonális hatásoktól megtisztított és munkanaptényezővel korrigált index. A teljes idősor minden publikációval módosulhat. b A tárgynegyedév végéig, az előző év azonos időszaka = 100,0. c Az adatok az évközi adatgyűjtésből származnak, és eltérhetnek az éves adatoktól.
2.4. Külkereskedelmi termékforgalom Időszak
2009. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2010. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2011. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év a b
Behozatal volumene előző év előző azonos b évkezdettől negyedév negyedév a = 100,0 = 100,0
Kivitel volumene előző év előző azonos b évkezdettől negyedév negyedév a = 100,0 = 100,0
88,9 100,9 104,4 104,2
75,2 75,8 84,5 98,5
75,2 75,5 78,3 82,9
89,4 103,8 105,3 104,1
77,6 81,1 89,6 103,1
77,6 79,4 82,5 87,3
102,3 104,3 105,0 101,5
112,1 116,5 117,0 113,4
112,1 114,3 115,6 115,1
102,1 105,3 104,7 102,6
116,3 118,0 117,7 114,5
116,3 117,3 117,7 116,9
103,5 98,1
116,3 107,1
116,3 111,5
104,7 97,4
119,3 108,7
119,3 113,8
Szezonális hatásoktól megtisztított index. A teljes idősor minden publikációval módosulhat. A tárgynegyedév végéig, az előző év azonos időszaka = 100,0.
28
A KSH JELENTI 2011/8
2.5. Foglalkoztatottak száma és a munkanélküliség a
Időszak
2009. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2010. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2011. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év a b
Foglalkoztatottak száma előző év azonos b ezer fő évkezdettől negyedév = 100,0
a
Munkanélküliség előző év azonos ezer fő rátája (%) negyedév = 100,0
3 736,0 3 765,3 3 752,7 3 751,1
97,9 98,1 96,5 97,4
97,9 98,0 97,5 97,5
402,8 401,4 435,3 441,7
121,2 125,8 133,1 131,2
9,7 9,6 10,4 10,5
3 688,0 3 748,0 3 790,7 3 773,7
98,7 99,5 101,0 100,6
98,7 99,1 99,8 100,0
497,8 473,2 465,4 461,7
123,6 117,9 106,9 104,5
11,9 11,2 10,9 10,9
3 701,6 3 776,8
100,4 100,8
100,4 100,6
489,6 460,6
98,3 97,3
11,7 10,9
A munkaerő-felmérés adatai alapján, a 15–64 éves népességen belül. A tárgynegyedév végéig, az előző év azonos időszaka = 100,0.
2.6. Alkalmazásban állók nettó nominális keresete és fogyasztóiár-index
Időszak
2009. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2010. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2011. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év a b
Alkalmazásban állók nettó a nominális keresete előző év azonos b évkezdettől negyedév = 100,0
Fogyasztóiár-index előző negyedév = 100,0
előző év azonos negyedév = 100,0
évkezdettől
b
100,1 101,9 103,6 101,4
100,1 101,0 101,8 101,8
101,1 102,4 101,6 100,0
103,0 103,6 105,0 105,2
103,0 103,3 103,9 104,2
111,8 107,3 105,5 103,1
111,8 109,5 108,2 106,8
101,9 101,8 100,1 100,5
106,0 105,3 103,8 104,3
106,0 105,7 105,1 104,9
103,5 107,0
103,5 105,2
101,8 101,6 99,6
104,2 104,0 103,4
104,2 104,1 103,9
A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások, az összes költségvetési és társadalombiztosítási intézmény, valamint a kijelölt nonprofit szervezetek adatai. A tárgynegyedév végéig, az előző év azonos időszaka = 100,0.
TÁBLÁZATOK
29
2.7. A folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg egyenlege (millió euró) a
Időszak 2009. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2010. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2011. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év a b
a
Folyó fizetési mérleg egyenlege tárgynegyedb évkezdettől évben
Tőkemérleg egyenlege tárgynegyedb évkezdettől évben
–673 R 124 R 302 R 66
R
–673 R –549 R –248 R –181
R
237 R 369 R 299 R 189
R
237 R 606 R 904 R 1 093
R
257 R 627 R 888 R 1 064
R
501 R 526 R 508 R 201
R
501 R 1 027 R 1 534 R 1 735
R
385 1 123
R
484 332
484 817
257 R 371 R 260 R 176 385 738
R
R
Adatforrás: MNB. Az adatok visszamenőlegesen folyamatosan változhatnak. A speciális célú – külföldön tevékenységet végző, passzív pénzközvetítői funkciót betöltő – vállalatok adatai nélkül. A tárgynegyedév végéig.
2.8. Szállítás Áruszállítás, árutonnakilométer alapján Időszak
2009. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2010. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2011. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év a
Helyközi személyszállítás, utaskilométer alapján előző év azonos a évkezdettől negyedév = 100,0
előző év azonos negyedév = 100,0
évkezdettől
94,5 96,2 94,3 95,7
94,7 92,6 94,6 95,8
94,7 93,7 94,0 94,4
102,4 98,0 102,4 101,8
102,4 100,0 100,9 101,1
91,8 93,4 93,4 96,7
91,8 92,6 92,8 93,8
98,9 101,9
98,9 100,5
101,5 101,6
101,5 101,6
előző év azonos negyedév = 100,0
évkezdettől
89,9 86,9 93,9 104,8
89,9 88,3 90,2 93,7
94,5 97,7 90,9 100,4
106,8 105,4 99,1 93,2
106,8 106,1 103,6 100,8
106,6 99,1
106,6 102,8
a
Helyi személyszállítás, utaskilométer alapján
A tárgynegyedév végéig, az előző év azonos időszaka = 100,0.
a
30
A KSH JELENTI 2011/8
2.9. Telefon- és internet-előfizetések száma
Időszak
2009. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2010. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2011. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év
Vezetékestelefonfővonalak hívások száma az időtartama időszak végén (millió perc) (ezer)
Mobiltelefonelőfizetések hívások száma az időtartama időszak végén (millió perc) (ezer)
Internetelőfizetések az időszak végén (ezer)
3 114 3 112 3 112 3 110
1 553 1 367 1 311 1 431
12 112 11 889 11 783 11 792
4 038 4 183 4 172 4 274
2 315 2 431 2 599 2 804
2 987 2 972 2 953 2 933
1 385 1 283 1 267 1 325
11 883 11 866 11 833 12 012
4 174 4 406 4 400 4 482
2 892 2 976 3 150 3 341
2 914 2 885
1 358 1 313
11 893 11 704
4 371 4 550
3 459 3 634
TÁBLÁZATOK
31
3. A bruttó hazai termék (GDP) alakulása* Megnevezés GDP összesen
a
Mezőgazdaság, vad- és erdőgazdálkodás, halászat Ipar Építőipar Kereskedelem, javítás, szálláshelyszolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység, adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás, oktatás, humánegészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakozás, szabadidő, egyéb szolgáltatás Belföldi felhasználás Ebből: végső fogyasztás összesen – háztartások tényleges fogyasztása Ebből: háztartások fogyasztási kiadása természetbeni társadalmi juttatás a kormányzattól természetbeni társadalmi juttatás a háztartásokat segítő nonprofit intézményektől – közösségi fogyasztás bruttó felhalmozás – bruttó állóeszköz-felhalmozás Termékek és szolgáltatások export import kiviteli (+), illetve behozatali (-) többlet
2011. 2011. II. n.év I. n.év az előző év azonos időszaka = 100,0 101,2 102,5 101,5 2010
Megoszlás, 2010 (%) b
100,0 A GDP termelése 3,4 27,2 4,1
84,3 108,5 91,7
102,9 110,6 92,9
124,0 105,6 89,7
13,0 5,3 5,0 4,4 8,4
99,2 102,6 103,0 98,6 98,7
100,4 102,7 100,2 96,2 98,3
100,6 100,5 101,9 95,4 97,4
8,1
102,4
100,7
101,0
17,5
99,6
101,2
99,6
100,1
100,7
100,6
98,9
101,4
98,6
74,2
98,0
99,8
100,1
64,5
97,8
99,2
100,1
51,2
97,9
99,2
100,4
11,8
97,4
99,6
99,7
1,5 9,7 18,4 19,3
98,5 99,4 102,1 94,4
98,1 103,8 108,4 98,4
95,3 100,1 92,6 91,9
86,5 79,1
114,1 112,0
114,4 114,4
108,8 106,1
7,3
x
x
x
3,6 A GDP felhasználása 92,7
* Negyedéves adatok alapján. A GDP 2010-ben folyó áron 27 billió 120 milliárd Ft volt. a Az adatok 2011 szeptemberétől kezdődően TEÁOR 2008 szerinti bontásban vannak közölve. b A termelés esetében ágazatok összesen, alapáron = 100,0; a felhasználás esetében GDP összesen = 100,0.
32
A KSH JELENTI 2011/8
4. A nemzetgazdaság beruházásai* Ág Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabadidő Egyéb szolgáltatás Összesen * Az adatok évközi adatgyűjtésből származnak.
2010 (milliárd forint) 208,8 7,4 973,4 246,7
2011. 2011. II. n.év I. n.év az előző év azonos időszaka = 100,0 74,5 99,4 96,4 52,4 197,0 84,1 109,4 138,4 121,6 110,6 139,2 97,2 2010
134,2 101,4 311,2 722,7 40,4 177,4 58,2 818,6 68,4 79,0
106,4 93,8 93,9 87,5 97,0 95,4 104,4 82,9 102,0 95,9
81,2 92,9 99,0 67,7 92,2 85,4 106,0 79,9 94,3 94,9
83,0 72,7 94,1 73,0 79,6 67,7 90,1 82,1 119,6 98,8
144,1 143,5 62,5 52,0 23,3 4 373,2
85,9 155,2 101,0 122,1 98,3 94,9
67,3 154,7 121,9 92,7 140,3 99,3
81,2 94,2 175,2 125,9 73,8 93,5
TÁBLÁZATOK
33
5. A mezőgazdasági termékek felvásárlása Megoszlás, 2011. jan– aug. (%)
Megnevezés Növénytermesztési és kertészeti termékek Ebből: gabonafélék zöldségfélék gyümölcsök Élő állatok és állati termékek Ebből: élő állatok állati termékek Összesen
2010. év
2011.
jan–aug.
aug.
jan–aug.
az előző év azonos időszaka = 100,0
29,5
75,6
75,1
83,3
90,4
15,5 7,4 2,4 70,5
79,9 62,2 64,1 96,8
74,5 64,0 66,6 97,1
74,6 105,3 77,7 121,3
81,2 116,2 107,0 104,3
53,1 17,4 100,0
100,7 88,4 85,7
101,2 88,8 87,7
123,6 114,1 100,0
104,7 102,9 99,7
6. Állatállomány Megnevezés Szarvasmarha Ebből: tehén Sertés Ebből: anyakoca Juh b Baromfi Ebből: tyúkfélék a b
2008. aug. 1. dec. 1.
2009. jún. 1. dec. 1. ezer db 703 700
702
701
325 3 709
324 3 383
320 3 181
246 1 269 48 780
230 1 236 39 716
38 002
31 165
Előző év azonos időpontja = 100,0. Gyöngyös nélkül.
2010. jún. 1. dec. 1.
2011. jún. 1. a index 678 96,0
706
682
312 3 247
315 3 208
309 3 169
321 3 132
101,9 97,6
225 1 292 49 290
226 1 223 40 264
228 1 204 51 640
219 1 181 42 213
218 1 185 50 421
95,6 98,4 97,6
38 547
32 128
39 428
31 848
37 695
95,6
34
A KSH JELENTI 2011/8
7. Az ipar főbb adatai* Megnevezés
Megoszlás, a 2010 (%)
Az előző év azonos időszaka = 100,0 2010. év
b
Ipari termelés Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása Textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység Kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás Vegyi anyag, termék gyártása Gyógyszergyártás Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása Fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása Villamos berendezés gyártása Gép, gépi berendezés gyártása Járműgyártás Egyéb feldolgozóipar; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás b Ipari értékesítés d Alkalmazásban állók száma d A termelékenység indexe
2011.
jan–aug.
aug.
jan–aug.
100,0 0,4 92,4
110,6 78,1 111,9
110,5 70,9 112,1
104,4 122,6 103,9
106,7 113,1 106,9
9,9
99,3
97,3
111,2
101,2
1,2
97,4
93,2
129,3
128,3
3,3 7,0 4,6 3,0
119,3 102,1 113,7 106,3
119,8 104,4 115,8 109,3
94,8 71,7 104,7 107,0
99,7 97,3 110,6 105,7
6,5
107,7
106,0
111,7
110,7
6,3
112,7
113,6
114,1
114,0
20,3 4,5 5,6 17,6
122,3 87,6 c 141,7 118,1
120,1 83,4 c 151 122,7
88,8 92,3 c 146,6 120,0
96,9 92,7 c 149,6 112,1
2,4
95,0
93,5
113,3
103,9
7,3 x x x
101,0 106,6 98,7 112,3
99,7 106,8 96,6 114,7
101,3 102,5 103,0 100,8
100,6 102,6 104,4 102,0
* Víz- és hulladékgazdálkodás nélkül. a Folyó áron, a legalább 5 főt foglalkoztató gazdálkodói kör = 100,0. b Az ipar összesen adatok teljes körűek, az ágazati adatok a legalább 5 főt foglalkoztató ipari vállalkozásokra vonatkoznak. c Az indexek szervezeti és ágazati átsorolásokat is tükröznek, amely a gép, gépi berendezés gyártása ágazatban növelte, más ágazatokban (zömében a járműgyártásban, valamint a villamos berendezés gyártásban) csökkentette a volumenindexeket. (A változás hasonló irányban befolyásolta az értékesítés ágazati dinamikáját is.) d Az adatok a legalább 5 főt foglalkoztató ipari vállalkozásokra vonatkoznak.
TÁBLÁZATOK
35
8. Az ipar belföldi értékesítése*
jan–aug.
Arány, 2011. jan–aug. a,b (%)
100,0 0,6 50,2
97,0 71,7 97,5
96,0 116,3 97,9
95,0 104,0 100,3
45,0 88,9 29,8
12,6
95,9
98,6
96,2
67,7
0,5
99,3
119,7
109,3
17,9
3,5 9,2 3,8 1,0
111,9 95,4 115,5 79,1
91,4 82,3 122,2 119,6
95,3 92,7 108,6 111,9
55,5 70,2 44,9 17,6
Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása
5,4
92,5
100,3
99,1
41,1
Fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása
4,5
102,1
110,2
115,6
38,7
2,3 1,1 1,3 2,7
130,8 92,5 73,1 94,8
65,0 92,7 127,9 108,8
95,6 98,7 139,3 103,6
5,8 14,2 12,8 7,7
2,3
85,7
116,4
100,7
50,3
49,2
96,0
88,5
86,7
91,6
Az előző év azonos időszaka = 100,0 Megoszlás, a 2010 (%)
Megnevezés c
Belföldi értékesítés összesen Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása Textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység Kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás Vegyi anyag, termék gyártása Gyógyszergyártás
Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása Villamos berendezés gyártása Gép, gépi berendezés gyártása Járműgyártás Egyéb feldolgozóipar; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás
2010. jan–aug.
2011. aug.
* Víz- és hulladékgazdálkodás nélkül. a Folyó áron. Az adatok a legalább 5 főt foglalkoztató ipari vállalkozásokra vonatkoznak. b A belföldi értékesítés aránya az ágazat összes értékesítésében. c Az ipar összesen adatok teljes körűek, az ágazati adatok a legalább 5 főt foglalkoztató ipari vállalkozásokra vonatkoznak.
36
A KSH JELENTI 2011/8
9. Az ipar exportértékesítése*
jan–aug.
Arány, 2011. jan–aug. a,b (%)
100,0 0,0 96,6
117,4 76,8 117,2
108,6 298,4 109,8
109,8 263,8 109,9
55,0 11,1 70,2
4,7
106,1
118,9
104,3
32,3
1,4
90,8
136,0
132,8
82,1
2,1 2,8 3,8 3,7
130,8 124,4 115,7 119,5
102,5 108,2 113,2 87,2
105,5 115,6 109,4 104,0
44,5 29,8 55,1 82,4
5,3
116,0
126,1
118,4
58,9
5,7
112,4
111,5
112,6
61,3
28,4 5,7 7,3 24,0
117,1 82,7 172,8 123,3
94,3 97,2 146,9 120,7
98,9 92,1 150,1 113,1
94,2 85,8 87,2 92,3
1,7
104,3
107,5
106,6
49,7
3,3
124,7
80,0
105,2
8,4
Az előző év azonos időszaka = 100,0 Megoszlás, a 2010 (%)
Megnevezés c
Exportértékesítés összesen Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása Textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység Kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás Vegyi anyag, termék gyártása Gyógyszergyártás Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása Fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása Villamos berendezés gyártása Gép, gépi berendezés gyártása Járműgyártás Egyéb feldolgozóipar; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás
2010. jan–aug.
2011. aug.
* Víz- és hulladékgazdálkodás nélkül. a Folyó áron. Az adatok a legalább 5 főt foglalkoztató ipari vállalkozásokra vonatkoznak. b Az exportértékesítés aránya az ágazat összes értékesítésében. c Az ipar összesen adatok teljes körűek, az ágazati adatok a legalább 5 főt foglalkoztató ipari vállalkozásokra vonatkoznak.
10. Építőipar Megnevezés Épületeken végzett munka Egyéb építményeken végzett munka Építőipar összesen (építőipari termelés) Ebből: épületek építése egyéb építmények építése speciális szaképítés
Megoszlás, 2010 (%) 53,7 46,3
Az előző év azonos időszaka = 100,0 2010. 2011. év jan–aug. aug. jan–aug. 94,5 93,4 78,5 88,6 84,5 85,0 97,4 88,8
100,0
89,6
89,3
87,7
89,1
28,1 26,2 45,7
91,4 77,6 96,9
92,7 79,3 94,2
66,0 98,7 96,9
83,7 90,7 91,7
TÁBLÁZATOK
37
11. Kiskereskedelmi forgalom 2011. jan– aug., folyó áron (milliárd forint)
Megnevezés
Élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem Ebből: élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem élelmiszer-, ital-, dohányárukiskereskedelem Nem élelmiszertermék Ebből: iparcikk jellegű vegyes kiskereskedelem textil-, ruházati és lábbelikiskereskedelem bútor-, háztartásicikk-, építőanyagkiskereskedelem könyv-, újság-, papíráru- és egyébiparcikk-kiskereskedelem gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszer-kiskereskedelem Üzemanyag-kiskereskedelem Kiskereskedelem összesen Gépjármű-, járműalkatrészkiskereskedelem
Az előző év azonos időszaka = 100,0 2010. év
2011.
jan–aug.
aug.
jan–aug.
2 241,1
98,0
97,3
100,4
99,8
2 032,2
97,5
96,9
100,5
99,6
208,9 1 817,5
102,8 99,2
102,0 97,9
99,4 104,6
101,2 100,4
149,4
90,7
88,2
105,7
94,1
230,2
98,2
96,6
93,2
96,7
627,3
98,4
96,2
103,8
97,1
455,9
102,3
102,2
109,3
106,1
300,6 929,2 4 987,8
100,7 94,5 97,9
100,6 93,4 96,9
104,8 97,6 101,5
103,9 98,9 99,9
373,9
90,2
82,1
95,4
94,6
12. Külkereskedelmi termékforgalom (folyó áron)
Devizanem
a
Behozatal az előző év azonos érték időszaka = 100,0
Millió euró Millió dollár Milliárd forint
5 936,3 8 487,6 1 612,5
113,3 125,6 108,7
Millió euró Millió dollár Milliárd forint
47 746,7 67 150,0 12 882,9
114,2 122,3 112,3
Első becslés.
Kivitel az előző év azonos érték időszaka = 100,0 a 2011. augusztus 6 428,7 113,0 9 198,1 125,4 1 747,0 108,7 a 2011. január–augusztus 52 448,0 116,0 73 812,4 124,2 14 149,7 114,0
Az egyenleg értéke az előző a év azonos tárgyidőidőszakászakban ban 492,4 710,5 134,5
445,0 576,4 123,7
4 701,3 6 662,4 1 266,8
3 428,0 4 511,1 938,9
38
A KSH JELENTI 2011/8
13. Külkereskedelmi termékforgalom országcsoportok szerint, 2011. január–július (folyó áron, millió euró)
Országcsoport
Európai Unió (EU–27) Ebből: EU–15 új tagállamok EU-n kívüli országok Ebből: európai országok ázsiai országok többi ország Összesen
Behozatal az előző év azonos érték időszaka = 100,0 29 369,5 117,4
Kivitel az előző év azonos érték időszaka = 100,0 35 394,9 115,0
Az egyenleg értéke az előző a év azonos tárgyidőidőszakászakban ban 6 025,4 5 768,0
22 159,6 7 209,9 12 440,9
115,9 122,4 107,7
25 734,9 9 660,0 10 624,4
111,7 125,0 121,2
3 575,3 2 450,1 –1 816,5
3 927,8 1 840,2 –2 785,0
5 065,0 6 060,7 1 315,3 41 810,4
123,7 92,6 144,3 114,4
5 109,4 3 394,7 2 120,2 46 019,3
112,0 132,6 129,0 116,4
44,5 –2 666,0 805,0 4 208,9
465,3 –3 983,0 732,7 2 982,9
14. A külkereskedelmi termékforgalom árufőcsoportok és országcsoportok szerint, 2011. január–július (millió euró) Ebből
Európai Unió (EU–27)
EU–15
Élelmiszerek, italok, dohány Nyersanyagok Energiahordozók Feldolgozott termékek Gépek és szállítóeszközök Összesen
1 964,5 659,9 1 479,2 12 114,9 13 151,1 29 369,5
1 274,2 475,9 841,2 9 163,3 10 405,0 22 159,6
Élelmiszerek, italok, dohány Nyersanyagok Energiahordozók Feldolgozott termékek Gépek és szállítóeszközök Összesen
2 634,9 1 076,1 1 225,1 10 857,7 19 601,1 35 394,9
1 431,5 699,0 608,2 7 263,3 15 732,9 25 734,9
Árufőcsoport
új tagállamok Behozatal 690,2 183,9 637,9 2 951,6 2 746,1 7 209,9 Kivitel 1 203,4 377,0 617,0 3 594,4 3 868,1 9 660,0
EU-n kívüli országok
Összesen
136,0 334,2 3 615,4 2 022,7 6 332,7 12 440,9
2 100,4 994,0 5 094,6 14 137,7 19 483,8 41 810,4
600,7 179,8 389,6 2 703,0 6 751,3 10 624,4
3 235,7 1 255,8 1 614,8 13 560,7 26 352,4 46 019,3
TÁBLÁZATOK
39
15. A külkereskedelmi termékforgalom volumenindexei árufőcsoportok és országcsoportok szerint, 2011. január–július (az előző év azonos időszaka = 100,0) Árufőcsoport
Európai Unió (EU–27)
Ebből EU–15
Élelmiszerek, italok, dohány Nyersanyagok Energiahordozók Feldolgozott termékek Gépek és szállítóeszközök Összesen
109,0 114,8 120,8 113,3 112,1 112,8
106,5 115,3 143,9 112,3 110,4 112,0
Élelmiszerek, italok, dohány Nyersanyagok Energiahordozók Feldolgozott termékek Gépek és szállítóeszközök Összesen
100,3 101,7 133,6 118,5 107,1 110,4
100,8 94,8 120,7 116,7 106,0 108,5
új tagállamok Behozatal 114,2 114,1 97,8 116,6 118,9 115,3 Kivitel 99,7 118,5 149,6 122,4 112,4 116,2
EU-n kívüli országok
Összesen
130,6 105,2 99,3 118,4 99,2 102,8
110,3 111,4 105,0 114,0 107,6 109,6
114,3 127,5 95,1 114,1 123,7 119,4
102,7 105,0 121,6 117,5 111,1 112,4
40
A KSH JELENTI 2011/8
16. A külkereskedelmi termékforgalom fontosabb országok szerint, 2011. január–július (folyó áron) Behozatal Ország Összes forgalom Ebből: Ausztria Belgium Csehország Dánia Egyesült Királyság Finnország Franciaország Görögország Hollandia Horvátország Lengyelország Németország Olaszország Oroszország Portugália Románia Spanyolország Svájc Svédország a Szerbia Szlovákia Szlovénia Ukrajna Japán b Kína Koreai Köztársaság Malajzia Szingapúr Tajvan Egyesült Államok a b
Koszovó nélkül. Tajvan és Hongkong nélkül.
Kivitel
Egyenleg
millió euró 41 810,4
46 019,3
4 208,9
2 557,6 934,0 1 371,9 256,7 841,4 242,7 1 611,0 58,6 1 828,4 149,6 2 021,0 10 576,2 1 907,5 3 581,4 87,4 1 283,6 523,0 336,7 482,4 160,6 1 861,8 459,9 496,2 692,4 2 414,4 919,7 73,1 381,3 533,6 824,7
2 566,2 728,0 1 682,1 298,2 2 135,7 133,2 2 270,7 167,8 1 182,3 511,8 1 869,4 11 739,3 2 449,6 1 398,1 159,6 2 517,9 1 340,4 440,7 443,6 546,8 2 378,7 511,5 909,8 257,5 719,8 148,8 93,1 378,8 43,7 922,7
8,6 –205,9 310,3 41,4 1 294,3 –109,4 659,6 109,1 –646,1 362,2 –151,5 1 163,0 542,1 –2 183,3 72,2 1 234,3 817,5 104,0 –38,8 386,1 517,0 51,6 413,6 –434,9 –1 694,6 –770,9 20,0 –2,4 –489,8 98,0
Behozatal Kivitel az előző év azonos időszaka = 100,0 114,4 116,4 111,7 111,4 117,6 94,9 120,9 130,3 115,4 121,0 108,6 115,4 111,8 117,0 119,4 122,8 136,7 134,5 113,2 115,5 150,0 104,6 128,5 134,4 155,0 85,0 101,1 80,0 104,5 99,5 91,1 123,2
135,4 122,6 127,3 110,5 97,4 107,4 113,8 90,3 90,3 105,9 129,2 115,2 109,9 102,6 85,6 123,8 99,8 112,4 117,4 116,2 119,5 122,9 121,8 96,4 102,6 117,5 209,5 174,5 120,8 115,8
TÁBLÁZATOK
41
17. Turizmus, vendéglátás Megnevezés
2011. jan–aug.
Az előző év azonos időszaka = 100,0 2010. 2011. jan–aug. aug. jan–aug. év
5 234 13 789 2 462 6 821 2 772 6 967 455,3
104,3 104,3 107,1 104,1 101,9 104,4 98,3
Kereskedelmi szálláshelyek vendégeinek száma, ezer fő vendégéjszakáinak száma, ezer külföldi vendégek száma, ezer fő külföldiek vendégéjszakáinak száma, ezer belföldi vendégek száma, ezer fő belföldiek vendégéjszakáinak száma, ezer Vendéglátóhelyek forgalma, milliárd Ft
103,1 102,9 106,3 103,2 100,6 102,6 97,5
94,7 89,9 96,7 91,3 93,0 88,7 96,7
100,4 97,9 104,3 101,2 97,2 94,9 96,6
18. Áralakulás 18.1. Termelőiár-indexek (az előző év azonos időszaka = 100,0) Megnevezés Mezőgazdasági termékek a termelőiár-indexe Ezen belül: növénytermesztési és kertészeti termékek élő állatok és állati termékek Az ipar termelőiár-indexe Ezen belül: belföldi értékesítés árindexe exportértékesítésiár-index b Az építőipar termelőiár-indexe a b c
év
2010. aug.
jan–aug.
aug.
2011. jan–aug.
116,8
120,1
107,3
112,4
130,9
127,6 101,8 104,5
131,7 103,2 109,0
113,1 98,7 102,9
112,4 112,1 99,9
140,6 114,4 103,0
107,3 101,9 101,1
110,4 107,5 ..
105,8 100,1 c 100,7
103,4 97,5 ..
105,7 101,1 c 102,3
A 2005. évi értékesítés súlyarányaival számolva. Az építőipar termelőiár-indexére negyedévente állnak rendelkezésre az adatok. Január–június.
42
A KSH JELENTI 2011/8
18.2. Külkereskedelmi árindexek (az előző év azonos időszaka = 100,0) Árufőcsoport
2010. év
Élelmiszerek, italok, dohány Nyersanyagok Energiahordozók Feldolgozott termékek Gépek és szállítóeszközök Összesen
100,2 118,9 115,3 101,9 98,4 101,7
Élelmiszerek, italok, dohány Nyersanyagok Energiahordozók Feldolgozott termékek Gépek és szállítóeszközök Összesen
100,2 114,1 116,3 102,9 100,1 101,6
2011. jan–júl. júl. jan–júl. Behozatal 96,3 101,4 106,3 111,1 111,8 116,3 102,9 108,8 120,3 98,4 99,4 103,7 95,1 94,2 97,9 97,2 98,2 102,9 Kivitel 94,0 113,3 117,8 104,5 112,6 124,2 113,3 113,5 121,0 99,8 97,8 102,3 95,7 92,7 98,6 97,3 96,7 102,1
18.3. Fogyasztóiár-indexek (az előző év azonos időszaka = 100,0) Árufőcsoport Élelmiszerek Szeszes italok, dohányáruk Ruházkodási cikkek Tartós fogyasztási cikkek Háztartási energia Egyéb cikkek, üzemanyagok Szolgáltatások Összesen
2010. év jan–szept. 103,2 102,2 108,2 109,4 99,6 99,6 100,2 100,9 106,3 105,9 108,8 109,6 104,3 104,8 104,9 105,1
2011. szept. jan–szept. 106,2 107,2 99,6 100,0 102,5 102,9 98,7 98,6 104,6 105,6 105,7 105,8 102,3 102,1 103,6 103,9
TÁBLÁZATOK
43
19. Az alkalmazásban állók száma* Átlagos létszám (ezer fő) Ágazat 76,7 673,8
2011. jan–aug. 75,0 692,3
600,3
620,9
99,0
104,5
25,1 118,3 343,4 184,8 84,4 66,4 67,5 29,3
25,1 115,1 338,7 182,1 84,5 70,3 65,6 29,4
97,9 100,4 99,4 99,2 104,9 101,6 96,1 99,2
100,2 98,7 98,6 98,5 100,8 106,5 97,4 100,0
75,3
79,2
103,9
105,6
134,2
144,1
122,1
109,6
262,5 266,0 261,6 36,4 21,3 2 701,9
247,5 264,3 241,9 36,2 21,8 2 688,1
89,4 103,7 122,6 96,5 119,6 101,5
93,8 99,6 93,7 99,2 102,6 100,0
1 826,7 772,6
1 849,6 734,0
100,3 103,3
101,9 95,2
2010 Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Ipar Ebből: feldolgozóipar villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ és kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabadidő Egyéb szolgáltatás Nemzetgazdaság összesen Ebből: versenyszféra költségvetési szféra
Az előző év azonos időszaka = 100,0 2011. 2010 jan–aug. 92,6 96,7 98,9 103,8
* A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások, az összes költségvetési és társadalombiztosítási intézmény, valamint a kijelölt nonprofit szervezetek adatai.
20. Nyilvántartott álláskeresők* Megnevezés
Létszám (ezer fő) 2010
Nyilvántartott álláskeresők (regisztrált a munkanélküliek) száma Ebből: pályakezdő b szakképzetlen diplomás nyilvántartásba belépők
2011. II. n.év
Az előző év azonos időszaka = 100,0 2010 2011. II. n.év
591,3
553,3
97,8
101,3
53,2 295,1 30,4 80,8
47,9 274,4 31,2 61,0
103,7 101,4 107,0 106,7
103,4 104,0 109,2 100,9
* A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnak az időszak utolsó hónapjának 20-ára vonatkozó adatai. a A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 2005. nov. 1-jei változásaival összhangban. b A szakképzetlenek közé sorolják a legfeljebb 8 általánost és gimnáziumot végzett álláskeresőket.
44
A KSH JELENTI 2011/8
21. Regionális munkaügyi adatok, 2011. II. negyedév* Területi egység Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen
Foglalkoztatottak Munkanélküliek száma (ezer fő) 1 225,2 119,6 443,4 45,5 407,8 32,1 334,8 45,2 383,2 76,3 505,5 85,5 476,8 56,4 3 776,8 460,6
Foglalkoztatási Munkanélküliségi ráta (%) 60,2 8,9 59,5 9,3 60,0 7,3 52,3 11,9 48,5 16,6 50,3 14,5 54,4 10,6 55,8 10,9
* A munkaerő-felmérés adatai alapján, a 15–64 éves népességen belül.
22. Az alkalmazásban állók havi nominális átlagkeresete, 2011. január–augusztus* Bruttó Ágazat Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Ipar Ebből: feldolgozóipar villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ és kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabadidő Egyéb szolgáltatás Nemzetgazdaság összesen Ebből: versenyszféra költségvetési szféra
Nettóa
havi átlagkereset (forint)
Bruttó Nettóa kereset indexe (az előző év azonos időszaka = 100,0) 105,7 102,9 106,0 107,6
146 784 215 477
102 004 142 581
209 776
139 213
106,2
107,5
370 608 154 701 195 529 205 385 124 758 395 151 464 853 181 884
235 107 106 451 131 612 136 454 88 800 251 812 295 058 123 081
105,0 101,4 105,6 104,5 101,7 106,7 105,8 100,9
112,8 101,3 107,6 104,2 99,6 117,3 118,3 102,8
298 729
193 853
101,2
108,9
148 197
102 720
102,7
101,3
249 578 190 969 153 854 186 356 160 394 210 622
159 983 127 447 106 745 125 386 109 604 139 756
101,8 96,4 106,3 104,1 108,2 104,3
101,7 95,0 103,2 102,5 105,6 105,6
215 124 201 903
142 889 133 432
105,0 101,6
107,7 100,3
* Az adatok a teljes munkaidőben alkalmazásban állókra vonatkoznak. a A korábbi évek módszertanának megfelelően családi kedvezmény nélkül számított.
TÁBLÁZATOK
45
23. A háztartások pénzvagyona* (folyó áron, milliárd forint) Megnevezés Készpénz és betétek Ebből: készpénz, forint betét, forint Nem részvény értékpapír Hitelek, kölcsönök Tulajdonosi részesedés Ebből: részvények, üzletrészek befektetési jegyek Biztosítástechnikai tartalékok Ebből: életbiztosítási díjtartalék nyugdíjpénztári vagyon Háztartások bruttó pénzvagyona (háztartások követelései) Hitelek, kölcsönök Ebből: hitelintézetek ingatlanhitele hitelintézetek fogyasztási és egyéb hitele egyéb hitel Háztartások tartozásai Háztartások nettó pénzügyi vagyona * Adatforrás: Magyar Nemzeti Bank.
2010. jún. 30. R 9 879,6
2010. dec. 31. R 9 974,1
2011. jún. 30. R 9 930,4
1 880,2 6 179,7 R 1 466,0 249,4 R 9 809,9
R
1 938,3 6 287,0 R 1 593,5 257,6 R 10 237,6
R
1 911,8 6 299,7 R 1 722,2 267,6 R 10 355,2
7 550,1 R 2 259,8 5 735,9
R
7 878,7 R 2 359,0 6 001,6
R
8 002,1 R 2 353,0 3 122,5
1 638,9 3 753,6
1 667,3 4 018,4
1 639,4 R 1 161,9
R
R
R
R
R
R
28 115,8 R 10 708,5
28 909,0 R 10 585,5
26 617,2 R 10 193,2
4 372,5
4 377,5
4 239,6
4 324,6 R 2 011,5 R 11 348,4 R 16 767,4
4 246,0 R 1 962,0 R 11 231,1 R 17 677,9
4 096,2 R 1 857,3 R 10 831,9 R 15 785,3
R
R
46
A KSH JELENTI 2011/8
24. Államháztartás és központi költségvetés, 2011. január–szeptember* (folyó áron) Bevételek, kiadások a
Államháztartás egyenlege Ebből: Központi költségvetés Bevételek Ebből: gazdálkodó szervezetek befizetései fogyasztáshoz kapcsolt adók lakosság befizetései költségvetési szervek bevételei szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok bevételei adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek Kiadások Ebből: egyedi és normatív támogatás fogyasztói árkiegészítés lakásépítési támogatások családi támogatások, szociális juttatások költségvetési szervek kiadásai szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai garancia és hozzájárulás a TB alapok kiadásaihoz helyi önkormányzatok támogatása kamatkiadások hozzájárulás az EU költségvetéséhez Egyenleg (privatizációs bevétel nélkül) * Adatforrás: Nemzetgazdasági Minisztérium. a Helyi önkormányzatok nélkül.
Milliárd forint -1 570,6
Az éves 2010. jan–szept. előirányzat százalékában x x
5 926,1
73,1
102,0
724,1 2 405,0 1 082,6 655,7 878,6
61,2 70,7 74,9 115,6 71,6
139,4 103,6 77,8 101,5 138,8
77,5
130,1
76,8
7 291,8
78,8
105,7
159,8 79,0 97,8 467,9
74,3 72,5 77,6 74,5
114,6 100,4 93,0 98,2
1 762,3 1 626,2
95,3 72,8
101,7 122,4
478,5
75,1
52,7
882,8 803,7 184,9 -1 365,7
75,2 75,3 71,6 x
89,7 100,2 117,0 x
TÁBLÁZATOK
47
25. Fizetési mérleg* (millió euró) Megnevezés
2010. I–II. n.év
Áruk kivitel behozatal egyenleg Szolgáltatások bevétel kiadás egyenleg ebből: idegenforgalom Jövedelmek bevétel kiadás egyenleg Viszonzatlan folyó átutalások egyenlege Folyó fizetési mérleg egyenlege Nem adóssággeneráló finanszírozás, egyenleg Ebből: részvény és egyéb részesedés, újrabefektetett jövedelem - külföldön, egyenleg - Magyarországon, egyenleg portfólióbefektetésekből részvény és egyéb részesedés, egyenleg
2010
2011. I–II. n.év
32 604 R 30 826 R 1 779
R
68 978 R 65 749 R 3 229
R
38 554 35 996 2 557
R
14 648 R 11 740 R 2 908
R
7 547 5 884 1 663
R
2 229
R
1 039
R
4 223 R 9 692 R –5 468 R 395 R 1 064
R
2 151 5 279 –3 128 30 1 123
R
1 135
R
–1 029
R
–1 033 R 2 771
R
–438 –823
R
232
7 007 R 5 566 R 1 441 1 028
2 112 R 4 932 R –2 820 R 228 R 627 –897
60 R –731 –226
R
–603
* Adatforrás: Magyar Nemzeti Bank. Az adatok meghatározott időrend szerint revideáltak. A speciális célú – külföldön tevékenységet végző, passzív pénzközvetítői funkciót betöltő – vállalatok adatai nélkül.
26. Külföldi adósságállomány* (millió euró) Megnevezés Bruttó Nettó Ebből: államháztartás és MNB
2010. jún. 30. R 109 806 R 52 419 14 031
R
2010. dec. 31. R 107 315 R 51 178
2011. jún. 30. 110 932 53 025
R
17 380
16 487
* Adatforrás: Magyar Nemzeti Bank. A speciális célú – külföldön tevékenységet végző, passzív pénzközvetítői funkciót betöltő – vállalatok adatai nélkül, és a közvetlen tőkebefektetéseken belüli egyéb tőke nélkül.
48
A KSH JELENTI 2011/8
27. A Budapesti Értéktőzsde összefoglaló adatai* (milliárd forint) Értékpapír Összesen Ebből: részvények államkötvények kincstárjegyek
Piaci tőkeérték 2010. 2011. szept. 30. szept. 30. 18 130,2 16 299,0 6 186,0 8 842,8 1 477,7
4 229,4 8 413,6 1 371,8
Azonnali forgalom 2011. 2010 jan–szept. 5 822,9 3 187,0 5 522,5 197,2 23,7
2 972,3 142,8 5,8
* Adatforrás: Budapesti Értéktőzsde.
28. A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe (BUX)* (1991. január 2. = 1000,00) Megnevezés Maximum Minimum Záró érték (az időszak végén) * Adatforrás: Budapesti Értéktőzsde.
2010. szept. 23 563,12 22 748,70 23 239,93
2010 25 322,96 20 221,37 21 327,07
2011. szept. 18 486,05 14 929,76 15 775,10
TÁBLÁZATOK
49
29. Területi adatok
Területi egység
Budapest Pest Közép-Magyarország Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld Összesen
A népesség megoszlása a (%)
17,4 12,4 29,8 4,3 3,1 3,6 11,0 4,5 2,6 2,9 9,9 3,9 3,2 2,3 9,4 6,9 3,1 2,0 12,0 5,4 3,9 5,6 14,8 5,2 3,6 4,2 13,1 100,0
Gazdasági szervezetek beruházásainak teljesítményértéke, b 2011. I. félév egy lakosra milliárd jut forint (ezer forint) 467,4 269,6 106,6 86,2 574,0 193,2 57,1 133,9 33,8 108,5 27,7 77,8 118,6 108,4 93,5 207,8 29,2 113,2 12,9 45,1 135,6 136,3 29,5 75,3 23,4 73,5 23,0 99,4 75,8 80,6 64,6 94,3 22,6 73,3 6,7 33,1 93,9 78,6 57,1 105,7 25,5 66,0 24,6 44,3 107,2 72,3 70,5 134,2 25,9 71,5 46,0 109,1 142,3 108,8 1 247,5 124,9
Ipari termelés*, 2011. jan– c aug.
Építőipari termelés, 2011. jan– b,c aug.
az előző év azonos időszaka = 100,0 104,5 106,9 105,4 109,1 95,0 113,7 102,3 113,1 114,8 104,7 111,8 101,3 100,6 110,1 103,4 112,2 117,8 104,1 113,1 112,4 97,1 125,5 106,5 104,9 106,3 102,0 104,0 106,7
* Víz- és hulladékgazdálkodás nélkül. a 2011. január 1-jei népességgel számolva. b Székhely szerinti adatok. c A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások adatai, az összesen azonban teljes körre vonatkozik.
90,4 95,2 91,6 88,7 68,6 103,8 85,5 83,1 107,6 57,1 80,3 89,0 40,0 104,3 66,8 85,0 40,6 90,6 66,6 99,9 104,1 100,3 101,1 115,2 89,2 81,0 96,2 89,1
50
A KSH JELENTI 2011/8
29. Területi adatok (folytatás) Nettó nominális kereset, a 2011. I-II. n.év Területi egység forint
Budapest Pest Közép-Magyarország Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld Összesen a b
175 330 127 752 165 379 131 098 132 148 115 309 127 015 135 288 118 850 109 940 124 667 119 738 112 871 126 190 118 758 117 842 127 393 109 853 119 246 118 377 110 064 110 844 113 569 112 216 107 972 117 064 112 873 140 329
Székhely szerinti adatok. 2011. január 1-jei népességgel számolva.
Lakásépítés, 2011. I. félév
az előző év azonos időszaka = 100,0
használatba vett lakások száma
az előző év azonos időszaka = 100,0
tízezer b lakosra jutó
107,2 104,1 106,7 103,0 102,2 102,0 102,5 105,2 102,2 101,2 103,6 101,1 102,5 105,9 102,7 104,1 104,8 101,9 104,0 102,3 102,5 105,6 103,5 102,1 100,7 99,6 100,9 105,2
1 666 1 306 2 972 176 97 206 479 299 81 78 458 185 149 52 386 104 88 37 229 271 117 152 540 208 79 234 521 5 585
64,2 59,9 62,2 53,2 50,3 100,0 65,6 57,9 33,1 53,4 50,5 98,4 58,2 54,7 71,6 37,4 76,5 72,5 51,6 108,4 77,5 65,8 85,4 67,3 80,6 129,3 88,6 64,8
9,6 10,5 10,0 4,1 3,1 5,8 4,4 6,7 3,2 2,7 4,6 4,7 4,7 2,3 4,1 1,5 2,9 1,8 1,9 5,0 3,0 2,7 3,6 4,0 2,2 5,5 4,0 5,6
TÁBLÁZATOK
51
30. Nemzetközi konjunktúra-jelzőszámok 30.1. Bruttó hazai termék (GDP)* 2010 Ország, országcsoport
2010. IV. n.év
a
2011. I. n.év
2011. II. n.év
EU–27 Ausztria Bulgária Csehország Észtország Görögország Lengyelország Litvánia Magyarország Németország Olaszország Portugália Szlovákia Szlovénia
összesen (milliárd euró) 12 257,5 286,2 36,0 149,3 14,3 227,3 354,3 27,5 97,1 2 476,8 1 548,8 172,8 65,9 35,4
egy főre jutó b (PPS) 24 400 30 800 10 600 20 100 15 700 21 500 15 300 14 200 15 500 28 700 24 300 19 800 18 100 20 900
101,9 102,3 100,2 102,7 102,3 95,5 103,9 101,4 101,2 103,7 101,3 101,4 104,0 101,4
102,1 102,5 103,7 102,7 106,3 92,6 103,9 104,6 102,4 103,8 101,5 101,1 103,3 102,2
102,4 104,3 103,3 102,8 109,5 94,5 104,4 106,8 101,7 104,6 101,0 99,6 103,5 102,1
101,7 103,5 102,0 102,2 108,4 .. 104,5 106,2 101,2 102,8 100,8 99,1 103,5 101,0
Egyesült Államok Japán
10 957,6 4 122,3
36 500 26 000
103,0 104,0
103,1 102,5
102,2 99,3
101,6 98,9
volumenindex, előző év azonos időszaka = 100,0
* Adatforrás: EUROSTAT. A negyedéves volumenindexek szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazítottak. a EUROSTAT előrejelzés. b Vásárlóerő-egység.
30.2. Külkereskedelmi termékforgalom, 2011. január–július* Ország, országcsoport
EU–27 Ausztria Bulgária Csehország Észtország Görögország Lengyelország Litvánia Magyarország Németország Olaszország Portugália Szlovákia Szlovénia * Adatforrás: EUROSTAT. a Folyó euróárak alapján.
Behozatal előző év azonos milliárd euró időszaka = a 100,0 2 558,1 114,5 78,3 117,0 12,7 122,0 62,9 121,0 7,3 147,0 23,2 80,0 86,1 115,0 12,8 138,0 42,3 115,0 521,1 116,0 243,8 117,0 34,5 106,0 31,8 121,0 14,7 117,0
Kivitel milliárd euró 2 512,1 73,9 11,5 67,5 6,9 12,3 77,6 11,3 46,5 610,0 223,1 24,7 32,0 14,6
előző év azonos időszaka = a 100,0 114,4 115,0 137,0 122,0 151,0 139,0 114,0 138,0 117,0 114,0 115,0 117,0 121,0 118,0
Egyenleg, milliárd euró –46,0 –4,3 –1,2 4,6 –0,4 –10,9 –8,5 –1,5 4,2 88,9 –20,7 –9,8 0,3 –0,1
52
A KSH JELENTI 2011/8
30.3. Ipari termelés volumenindexe* (előző év azonos időszaka = 100,0) Ország, országcsoport
2010. év
EU–27 Ausztria Bulgária Csehország Észtország Görögország Lengyelország Litvánia Magyarország Németország Olaszország Portugália Románia Szlovákia Szlovénia
106,8 106,6 102,2 109,9 120,3 93,4 110,8 106,5 110,6 110,9 106,4 101,6 105,5 118,9 106,0
I. n.év 106,2 111,4 109,6 111,3 131,7 93,7 107,4 114,4 111,7 111,9 102,2 100,1 110,1 111,9 108,2
Egyesült Államok Japán
105,3 116,0
105,4 97,6
II. n.év 103,9 109,0 106,7 109,2 126,2 88,4 107,2 110,8 104,3 108,2 101,9 98,4 105,1 107,9 104,0
2011. jún. 102,6 108,6 103,0 107,9 123,9 86,1 103,6 110,8 100,9 107,3 100,1 97,3 101,9 105,1 101,3
júl. 103,8 105,4 106,6 106,8 123,8 96,9 103,8 107,3 102,7 110,6 98,9 95,7 104,1 105,1 101,4
aug. 104,3 .. 101,0 103,5 122,7 87,7 105,7 106,6 99,6 107,8 104,7 98,5 107,7 104,2 98,5
103,8 93,1
103,4 98,1
103,4 98,0
103,4 98,6
* Víz- és hulladékgazdálkodás nélkül. A havi és a negyedéves adatok munkanaptényezővel kiigazítottak. Adatforrás: EUROSTAT, OECD.
30.4. Fogyasztóiár-index* (előző év azonos időszaka = 100,0) Ország, országcsoport
2010. év
EU–27 Ausztria Bulgária Csehország Észtország Görögország Lengyelország Litvánia Magyarország Németország Olaszország Portugália Románia Szlovákia Szlovénia
102,1 101,7 103,0 101,2 102,7 104,7 102,7 101,2 104,7 101,2 101,6 101,4 106,1 100,7 102,1
I. n.év 102,9 103,0 104,5 101,9 105,2 104,5 103,6 103,2 104,3 102,2 102,3 103,7 107,5 103,5 102,2
Egyesült Államok Japán
101,6 99,3
102,1 99,5
II. n.év 103,2 103,7 103,4 101,8 105,3 103,3 104,0 104,7 103,9 102,5 103,0 103,7 108,3 104,1 102,0
2011. jún. 103,1 103,7 103,5 101,9 104,9 103,1 103,7 104,8 103,5 102,4 103,0 103,3 108,0 104,1 101,6
júl. 102,9 103,8 103,4 101,9 105,3 102,1 103,6 104,6 103,1 102,6 102,1 103,0 104,9 103,8 101,1
aug. 102,9 103,7 103,1 102,1 105,6 101,4 104,0 104,4 103,5 102,5 102,3 102,8 104,3 104,1 101,2
103,4 99,6
103,6 99,6
103,6 100,2
103,8 100,2
* Harmonizált fogyasztóiár-indexek (HICP) az Európai Unióra és tagállamaira. Adatforrás: EUROSTAT, OECD.
TÁBLÁZATOK
53
30.5. Munkanélküliségi ráta* (%) Ország, országcsoport EU–27 Ausztria Bulgária Csehország Észtország Franciaország Lengyelország Litvánia Magyarország Németország Portugália Románia Spanyolország Szlovákia Szlovénia Egyesült Államok Japán
9,7 4,4 10,2 7,3 16,9 9,8 9,6 17,8 11,2 7,1 12,0 7,3 20,1 14,4 7,3
I. n.év 9,5 4,4 11,1 6,9 13,6 9,7 9,3 16,5 11,0 6,3 12,4 7,1 20,6 13,4 8,1
II. n.év 9,5 4,1 11,3 6,9 12,8 9,7 9,5 15,6 10,9 6,1 12,5 7,4 20,8 13,3 7,9
2011. jún. 9,5 3,9 11,5 6,8 12,8 9,8 9,5 15,6 10,9 6,1 12,5 7,3 21,0 13,3 7,9
9,6 5,1
8,9 4,7
9,1 4,6
9,2 4,6
2010. év
júl. 9,5 3,7 11,6 6,8 .. 9,8 9,4 .. 10,6 6,0 12,3 7,3 21,1 13,3 7,9
aug. 9,5 3,7 11,7 6,7 .. 9,9 9,4 .. 10,3 6,0 12,3 7,3 21,2 13,4 7,8
9,1 4,7
9,1 ..
* Szezonálisan kiigazított harmonizált ráták a munkaerő-felmérés szerint. Adatforrás: EUROSTAT.
30.6. Devizaárfolyamok* Ország, országcsoport Eurózóna, euró Bulgária, leva Csehország, korona Dánia, korona Egyesült Királyság, font Lengyelország, zloty Lettország, lat Litvánia, litas Magyarország, forint Románia, lej Svédország, korona Japán, jen
2010. év 0,75 1,46 18,76 5,58 0,64 2,97 0,53 2,58 208,02 3,19 6,71
I. n.év 0,70 1,38 17,28 5,25 0,62 2,82 0,50 2,43 187,03 2,90 6,29
81,31
82,78
* Nemzeti valuta/USD-középárfolyam, az időszak végén. Adatforrás: EUROSTAT.
2011. jún. 0,69 1,35 16,84 5,16 0,62 2,76 0,49 2,39 184,12 2,94 6,35 80,43
júl. 0,70 1,37 16,96 5,22 0,61 2,81 0,50 2,42 189,32 2,97 6,36
aug. 0,69 1,35 16,69 5,16 0,61 2,87 0,49 2,39 188,24 2,93 6,34
77,55
76,51
54
A KSH JELENTI 2011/8
31. A népmozgalom összefoglaló adatai*
Év, hónap
1990 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2010. január február március április május június július augusztus szeptember október november december + 2011. január február március április május június július augusztus szeptember október november december jan–aug. 2011. jan–aug. 2010. jan–aug. százalékában
Népesség az időszak végén (ezer fő)
Természetes szaporodás, fogyás (–)
Élveszületések
Halálozások
Ezer élveszülöttre jutó egy éven aluli meghalt
Élveszületések
Halálozások
10 373 10 175 10 142 10 117 10 098 10 077 10 066 10 045 10 031 10 014 9 986
125 679 97 047 96 804 94 647 95 137 97 496 99 871 97 613 99 149 96 442 90 335
száma 145 660 132 183 132 833 135 823 132 492 135 732 131 603 132 938 130 027 130 414 130 456
–19 981 –35 136 –36 029 –41 176 –37 355 –38 236 –31 732 –35 325 –30 878 –33 972 –40 121
10 012 10 009 10 008 10 006 10 003 10 001 9 999 9 997 9 995 9 992 9 989 9 986
7 980 7 425 8 183 7 406 7 010 7 174 7 797 7 473 7 673 7 389 7 347 7 478
11 479 10 586 11 402 10 674 10 629 10 193 10 945 10 063 10 469 11 430 10 595 11 991
–3 499 –3 161 –3 219 –3 268 –3 619 –3 019 –3 148 –2 590 –2 796 –4 041 –3 248 –4 513
9,4 9,7 9,6 9,0 8,3 8,7 9,2 8,8 9,3 8,7 8,9 8,8
13,5 13,8 13,4 13,0 12,5 12,4 12,9 11,9 12,7 13,5 12,9 14,1
4,0 3,9 4,6 4,1 6,8 4,6 5,9 5,0 5,3 5,7 6,5 7,6
–4 380 R –4 727 R –4 715 R –4 303 R –3 948 R –2 530 R –1 954 –2 137
9,0 8,6 8,3 7,8 8,0 8,9 9,5 9,3
14,1 14,8 13,9 13,0 12,6 12,0 R 11,8 11,9
6,3 4,2 4,5 7,2 6,8 4,1 R 4,6 3,7
9 982 9 978 9 975 9 972 9 969 9 968 R 9 966 9 965
R
7 610 R 6 603 R 7 045 6 357 R 6 755 R 7 316 R 8 045 7 899
R
11 990 R 11 330 R 11 760 R 10 660 R 10 703 R 9 846 R 9 999 10 036
ezer lakosra 12,1 14,0 9,5 13,0 9,5 13,1 9,3 13,4 9,4 13,1 9,7 13,5 9,9 13,1 9,7 13,2 9,9 13,0 9,6 13,0 9,0 13,0
14,8 8,1 7,2 7,3 6,6 6,2 5,7 5,9 5,6 5,1 5,3
9 965
57 630
86 324
–28 694
8,7
13,0
5,1
99,7
95,3
100,4
112,4
95,6
100,7
106,0
* Születéskor várható élettartam, 2010: férfi: 70,5 év, nő: 78,1 év, átlag:74,4. Nettó tisztított reprodukciós együttható 2010-ben 0,606. (A 2010. évi halandósági tábla alapján számítva.) 2001-től a közölt népességadatok a 2001. február 1-jei népszámlálás bázisán a természetes népmozgalmi statisztika (élveszületés, halálozás), valamint a nemzetközi vándorlás adatainak felhasználásával kerültek továbbszámításra.
TÁBLÁZATOK
55
32. Regisztrált bűncselekmények Megnevezés Bűncselekmények száma, ezer Ebből: bűntett vétség A bűncselekményekből: személy elleni erőszakos, a ezer közterületen elkövetett, ezer Százezer lakosra jutó bűncselekmény Sértett természetes személyek száma, ezer Ebből: gyermekkorú sértett, ezer fő Vagyon elleni bűncselekménnyel okozott kár, milliárd Ft Az eljárások során megtérült kár, milliárd Ft Gazdasági bűncselekmények elkövetési értéke, milliárd Ft Elkobzással biztosított érték, milliárd Ft Bűnelkövetők száma, ezer Ebből: fiatalkorú, ezer fő külföldi állampolgár, ezer fő
2010
Összesen 2011. ezen belül: jan–aug. Budapesten
Az előző év azonos időszaka = 100,0 2011. ezen belül: 2010 jan–aug. Budapesten
447,2
274,7
67,2
113,5
99,5
96,9
159,5 287,7
97,6 177,1
29,2 38,0
104,1 119,5
98,9 99,9
104,3 92,0
39,3
24,6
4,3
134,9
103,2
109,2
117,2
69,7
24,8
112,2
94,4
95,3
4 465,5
2 743,2
3 901,9
113,7
99,5
96,9
248,2
162,2
42,6
116,2
107,2
110,8
6,6
5,6
0,5
129,9
127,9
160,1
140,0
81,4
26,2
137,7
89,9
80,6
11,9
4,9
1,1
160,1
62,9
51,5
34,4
23,9
5,8
82,8
118,1
85,8
4,2 122,5
3,4 72,8
0,4 9,6
139,1 109,7
175,0 97,3
144,7 95,2
11,2 4,2
7,3 2,9
0,8 0,4
112,0 104,6
109,0 115,2
128,3 92,9
Adatforrás: www.crimestat.b-m.hu, Kriminálstatisztikai Értesítő, ENYÜBS. a A 2008. december 31-ig "erőszakos és garázda jellegű bűncselekmények" néven szereplő bűncselekményi kategória megszűnt. 2009. január 1-től új, speciális bűncselekményi csoport került bevezetésre "személy elleni erőszakos bűncselekmények" néven.
57
A KSH JELENTI 2011/8
FÜGGELÉK 2009-től a publikációkban használt TEÁOR’08 nómenklatúra szerinti nemzetgazdasági ágak teljes és a tájékoztatásban előforduló közérthető, rövid megnevezései
F G H I J
Teljes megnevezés TEÁOR’08 Mezőgazdaság, erdőgazdaság, halászat Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, kármentesítés Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció
F G H I J
K L M
Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység
K L M
N
Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás Oktatás Humán egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabadidő Egyéb szolgáltatás Háztartás munkaadói tevékenysége, termék előállítása, szolgáltatás végzése saját fogyasztásra Területen kívüli szervezet
N
A B C D E
O P Q R S T U
A B C D E
Rövid megnevezés Mezőgazdaság Bányászat Feldolgozóipar Energiaipar
O
Víz- és hulladékgazdálkodás Építőipar Kereskedelem Szállítás és raktározás Vendéglátás Információ és kommunikáció Pénzügyi szolgáltatás Ingatlanügyletek Tudományos és műszaki tevékenység Adminisztratív szolgáltatás Közigazgatás
P Q R S T
Oktatás Egészségügyi szolgáltatás Művészet és szabadidő Egyéb szolgáltatás Háztartások tevékenysége
U
Területen kívüli szervezet