KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL HUNGARIAN CENTRAL STATISTICAL OFFICE

A közigazgatás informatikai eszközei és információs tevékenysége 2005 (angol nyelvű táblázatokkal)

Informatical devices and information-related activities in the public administration, 2005 (with tables in Hungarian and English)

Budapest, 2006

 Központi Statisztikai Hivatal, 2006  Hungarian Central Statistical Office, 2006 ISBN 963215 774 5 Készült a – Compiled by KSH Szolgáltatásstatisztikai főosztály Információstatisztikai osztályán – the Information Statistical Section of the Services Statistical Department of the HCSO Főosztályvezető – Head of Department: Dr. Probáld Ákos Osztályvezető – Head of Section: Dr. Györfi Mihály Összeállította – Contributor: Gilyán Csaba Közreműködött – Assisted by: Pék Péterné Informatikai feldolgozás – Data processing by Szabó Gyuláné Örömmel vesszük, ha a tájékoztatóval kapcsolatos észrevételét, véleményét hozzánk eljuttatja. Should you have any comments do not hesitate to contact us: Gilyán Csaba Telefon – Phone: 345–6625, Telefax – Fax: 345–6682 Postacím – Postal address: Központi Statisztikai Hivatal – HCSO Szolgáltatásstatisztikai főosztály – Services Statistical Department Információstatisztikai osztály – Information Statistical Section Budapest, 1525 Pf. 51. E–mail: [email protected] vagy – or: [email protected] Másodlagos publikálás csak a forrás megjelölésével történhet! A kiadvány kialakítása egyedi, annak tördelési, grafikai, elrendezési és megjelenési megoldásai a KSH tulajdonát képezik. Ezek átvétele, alkalmazása esetén a KSH engedélyét kell kérni. Any secondary publication is allowed only by the indication of source. All rights concerning the layout graphics and design work of this publication are reserved for HCSO. Any kind of reproduction of them have to be approved by HCSO. A kiadvány megrendelhető: – This publication can be ordered: KSH Statisztikai szolgáltatások osztálya – HCSO, Statistical services section 1024 Budapest, Keleti Károly u. 5–7. Telefon: 345–6570 – Phone: (36–1) 345–6550 Fax: (36–1) 345–6699 E–mail: [email protected] A kiadvány megvásárolható: – This publication can be purchased: KSH Statisztikai Szakkönyvesbolt – Statistical Bookshop (1024 Budapest, Keleti Károly u. 10. Telefon – Phone: (36–1) 212–4348), valamint a KSH régiós igazgatóságain. – and the regional directorates of the HCSO. Információszolgálat – Information section: Telefon – Phone: (36–1) 345–6789; Fax: (36–1) 345–6788 Internet: http://www.ksh.hu

INFORMATIKA A KÖZIGAZGATÁSBAN, 2005 — INFORMATICS IN PUBLIC ADMINISTRATION

|

2

Tartalomjegyzék – Contents Bevezetés ............................................................................................................................... Introduction

5

Összefoglaló………………………………………………………………………………… Summary

7

Táblázatok .............................................................................................................................. Tables

11

1. A közigazgatás foglalkoztatottsági adatai területi egységenként, 2005……...…………. Employment figures of public administration by regions, 2005

12

2. Számítógép-állomány mennyiségi és értékadatai típus és funkció szerint, 2005……….. Value and quantities of stock of computers by type and function, 2005

13

3. Számítógép-állomány kor szerint, 2005...………………………………………………. Stock of computers by age, 2005

14

4. IKT-eszközök használata, 2005………………………….…………………………… Usage of ICT devices, 2005

15

5. Internetkapcsolat típusa, 2005……………………………...…………………………... Type of internet connection, 2005

16

6. Biztonsági eszközök használata, 2005……………………………………..………….... Usage of installed security devices, 2005

17

7. IKT-beruházások, 2005...…………………………………………………………….. ICT investments, 2005

18

8. IKT-kiadások, 2005…………………………………………………………………... ICT expenditures, 2005

19

9. IKT-eszközöket használó alkalmazottak száma és aránya, 2005………….…………… Number and rate of ICT user employees, 2005

20

Fogalmi meghatározások, módszertani megjegyzések…………………………………….. Methodological notes

23

Források………………….……………………………………………………………….…. Sources

25

Jelmagyarázat – Explanation of symbols –

A megfigyelt statisztikai jelenség nem fordul elő. – Non-occurrence.

Megjegyzés: A részadatok összegei – a kerekítések miatt – eltérhetnek az összesen adatoktól. Note: Due to the rounding procedure the sum of partial figures might differ from the total.


|

3

Bevezető Az informatika területén zajló nagy jelentőségű változások és a legfontosabb információs, kommunikációs ágazatok (távközlés, számítástechnika, média) erőteljes, a gazdasági növekedést befolyásoló hatása és konvergenciája Magyarországon is igényt ébresztett arra, hogy e speciális gazdasági szegmensre vonatkozóan önálló statisztikai megfigyelés jöjjön létre mind az üzleti, mind a központi államigazgatási szférára kiterjedően. A központi államigazgatásban (minisztériumok és országos hatáskörű intézmények, illetve azok területi szervei) az információs és kommunikációs technológiák (IKT) adatainak gyűjtése 1996-ban1 kezdődött, miután a szakterületen jelentkező irányítási, információtárolási és feldolgozási igény felgyorsította az IKT-eszközök terjedését. Ugyanakkor Magyarországnak az Európai Unióba való belépésével párhuzamosan számos területen – így az IKT-adatgyűjtések területén is – ki kellett alakítania az adatok nemzetközi összehasonlíthatóságát biztosító mutatórendszert és módszertant, melynek következtében ennek az adatgyűjtésnek mind az alapsokasága, mind pedig a kérdőíve2 megváltozott. Az átdolgozott kérdőív – mely megtalálható a kiadvány végén – már nem elsősorban az információs eszközök meglétének felmérésére irányul, sokkal inkább azok használati módjára. Így az EU által az adatgyűjtés tárgyidőszakában mérni kívánt „e-Europe 2005”-re és ezen belül az „eGovernment”-re3 vonatkozó mutatók mellett a kérdőív tartalmaz az eszközhasználatra vonatkozó kérdéseket is. Míg a korábbi (2003 előtti) alapsokaságba a minisztériumok, az országos hatáskörű intézmények, illetve azok területi szervei tartoztak – mely intézmények egyben adatszolgáltatók is voltak –, addig a 2003., 2004. és 2005. évi OSAP 1670-es éves adatgyűjtés alapsokaságába már az egész közigazgatás („közigazgatás, védelem és társadalombiztosítási” nemzetgazdasági ág) beletartozott. Az alapsokaság számának növekedése (438-ról 3693-ra) – ami elsősorban a helyi önkormányzatok és a helyi önkormányzatok által felügyelt költségvetési szervek4 adatgyűjtésbe való bevonásának következménye – szükségessé tette a teljes körű adatgyűjtés átalakítását költséghatékonyabb

kombinált

adatgyűjtéssé

(teljes

körű,

illetve

reprezentatív

kör

1 Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program (OSAP) 1670. számú, éves, teljes körű adatgyűjtés: Jelentés az államigazgatási intézmények informatikai eszközeiről és információs tevékenységéről. 2 Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program 1670. számú, éves, kombinált adatgyűjtés: Jelentés az információs és kommunikációs eszközök, illetve technológiák állományáról és felhasználásáról 3 Az e-Europe 2005 Action Plan egy az Eurostat által kidolgozott, az információs társadalom fejlettségét felmérni kívánt mutatórendszer, melynek – többek között – az e-Government is az eleme. 4 A gazdálkodási formák osztályozása szerinti (GFO) 321 és 322 intézmények.


|

5

meghatározásával). A definíció alapján a teljes körű adatszolgáltatók sokaságába tartoznak az államigazgatási intézmények5 és a 1999 főnél nagyobb lakónépességű települések önkormányzatai. A 2003. és 2004. évi adatokat röviden összefoglaló tájékoztatók, illetve a most megjelenő publikáció a korábbi, az 1996–1997-es, az 1998–1999-es, a 2000-es, az 1996–2001-es és 2002-es adatokat tartalmazó kiadványok folytatása, azonban az adatok összehasonlítása – az előzőekben kifejtett eltérő alapsokaságból adódóan – még korlátozottan sem megengedhető a teljes időtávra. (Az összehasonlíthatóság csak a 2003., 2004. és 2005. év adatai között áll fent.) A kiadvány az információs társadalom megközelítésének megfelelően nemcsak a számítógépekre vonatkozó adatokat közöl, hanem kiterjed a tágabb információs eszközök adataira is.

5

A GFO szerinti 311, 312, 313, 331, 332, 341, 342 intézmények.


|

6

Összefoglaló

Közigazgatási intézmények

A közigazgatás szervezeti struktúrája két – a tevékenységük és feladataik alapján – eltérő egységből, az államigazgatási és az önkormányzati intézményekből áll. Az államigazgatási intézmények (mint például a minisztériumok, az országos hatáskörű intézmények és azok területi szervei) – feladataikból eredően – kevés, de méretüket tekintve igen nagy szervezeteket foglalnak magukba. Ezzel ellentétben a közigazgatás helyi szervezetei (az önkormányzatok, körjegyzőségek stb.) jóval kisebb szervezeteket képviselnek és egyenletesebb eloszlású sokaságot alkotnak. A különbséget jól szemlélteti a két közigazgatási intézménytípus átlagos alkalmazotti létszáma is (316, illetve 28 fő). Összességében a kisszámú államigazgatási intézmények foglalkoztatják a közigazgatási alkalmazottak 58%-át (128 ezer főt). A számítógép egyike a modern irodák

Számítógépek a közigazgatásban

legfontosabb

információs

Nélkülözhetetlen

a

eszközeinek.

szövegszerkesztésnél

ugyanúgy, mint a különböző számításoknál, vagy üzenetek, állományok küldésénél. Ez a kiemelt szerep a közigazgatás számítógéphasználatában is megmutatkozik, hiszen a közigazgatási intézmények szinte kivétel nélkül

(98,6%-uk)

ezer db 200 150 100 50 0

2003 2004 hordozható PC

rendelkeznek számítógéppel,

ezer db 5

Nagygé pe k össz eté tele

S zemélyi számítógépek összetétele

melyeknek

2005 asztali PC.

97,3%-a

személyi

számítógép. A személyi számítógépek száma a

4

tárgyévben tovább növekedett (4,4%-kal), viszont

3

az aránya

2

elsősorban a 2004-ben bevezetett kézi számítógép

1

kategóriának tudható be. Ugyanakkor a hordozható

0 2003

2004

nem szerver nagygép szerver nagygép

2005

(0,3%-kal) tovább csökkent, amely

személyi számítógépek PC-ken belüli aránya a különböző kézi számítógépek kiválásának ellenére 1,5 százalékponttal nőtt a tárgyévben (a PC-k 8%-a

hordozható). 2005-ben a nagyszámítógépek összes számítógéphez viszonyított aránya változatlan maradt (továbbra is 2,2%), ugyanakkor az összetétele módosult. Ezeket a költséges (átlagosan 5,8 millió Ft-os) nem személyi számítógép-alapú berendezéseket


|

7

elsősorban szerverfeladatok ellátására alkalmazzák. A különböző személyi számítógépek és nagygépek kor szerinti aránya évek óta alig változik, ugyanakkor a közelmúltban kifejlesztett kézi számítógépek állománya – mivel a beszerzések dinamikus emelkedése az elmúlt 3 éven belülre tehető – döntően (71%-ban) fiatalabb gépekből áll. Minden számítógép- és korkategória szerint az államigazgatásban képviselnek nagyobb súlyt az idősebb (3 évnél régebbi) számítógépek Számítógépek A számítógép-állomány korösszetétele (%)

korösszetétele

Kézi számítógépek Intézmény

<1

típusa

1–3

Személyi számítógépek

3<

<1

1–3

Nagygépek

3<

<1

1–3

3<

év Államigazgatási 34,4

35,3

30,2

13,2

34,5

52,3

11,4

34,7

53,9

intézmények

37,0

42,6

20,4

14,9

37,5

47,6

14,3

42,2

43,5

Összesen

34,8

36,3

28,9

13,8

35,6

50,7

12,0

36,2

51,7

intézmények Önkormányzati

Az államigazgatás és az önkormányzati intézmények információs eszközhasználatának (például az intranet-) terén meglévő

különbségek

az

%

intézmények méretének (alkalmazotti létszám),

100

felépítésének, központi területi

vagy

strukturáltságának centralizált

intézmények

magyarázhatóak.

elsősorban

stb.)

Ugyanakkor

(csak

intézmények, eltéréseivel az

internet-

használat – mely az intézmény belső és külső kapcsolatait hivatott kiszolgálni – nem a már

A közigazgatás internethasználata

80 60 40 20 0 2003 önkormányzatok

2004 2005 államigazgatási intézmények

említett változók függvényében alakul. Ennek megfelelően az önkormányzati és az államigazgatási intézmények között az internethasználat területén fennálló különbség évről évre csökkent, pontosabban fogalmazva a kistelepülési intézmények webhasználata a teljes internet-ellátottság irányába tart. Internet-

A tárgyévben az államigazgatási intézmények, illetve az önkormányzatok 59, illetve

használat

45%-a (együtt a közigazgatási intézmények 47%-a) rendelkezett önálló (URL-című)


|

8

honlappal. Az eltérés itt is az eltérő strukturáltságból adódik. Hiszen míg a nagyobb települések (1999 fő lélekszám felett) önkormányzatai megtehetik, hogy önálló honlapot üzemeltessenek (66%-uk rendelkezik önálló honlappal), addig a kistelepülések gyakran csak a kistérségi honlap alá tagozódnak be. Ugyanez figyelhető meg az államigazgatási intézményeknél is. Számos az ügyintézéshez nélkülözhetetlen információt megszerezhet az ügyfél a központi honlapról (www.magyarorszag.hu), de önálló honlapot csak a nagyobb intézmények (minisztériumok, országos hatáskörű intézmények központjai stb.) tartanak Honlap

fent. % 60

A köz igaz gatási inté z mé nye k inte rne tkapcsolat-típusainak me gosz lása

50

Bár

a

szélessávú

típusú

internet-hozzáférések – modemes és ISDN kapcsolattípusok

40

DSL

rovására

történő

–

30

dinamikus emelkedése a közigazgatás IKT-

20

ellátottságát vizsgáló kérdőív bevezetése

10

(2003.)

0 2003

Modem

2004 ISDN

2005 DSL

óta

megfigyelhető

volt,

alkalmazásának aránya 2005. évben haladta meg először a többi kapcsolattípusét. Ez a

tendencia – azaz a keskenysávú internetelérést szélessávúra cserélő önkormányzati intézmények számának emelkedése – elsősorban az internet-szolgáltatók árversenyéből Internetre kapcsolódás típusai

kialakuló költségcsökkenéssel magyarázható, ugyanakkor közvetve az önkormányzati honlapok fejlesztése (fejlődése) is a minőségi váltást támasztotta alá. Arányaiban nem ekkora jelentőségű, de észrevehető emelkedés következett be a GPRS kapcsolattípus felhasználásában is, melyet jellemzően a mobil hardvereszközök (hordozható személyi számítógépek,

illetve

kézi

számítógépek)

alkalmaznak.

Az

államigazgatási

intézményekben – bár jelentős mértékben jelen van más kapcsolattípus is – továbbra is a bérelt vonali kapcsolat maradt a jellemző (55,9%). A közigazgatásban az informatikai-biztonságtechnikai eszközök (például: elektronikus aláírás) alkalmazása továbbra is elmarad azoktól az informatikai fejlesztésektől, melyek lehetővé tennék az „e-közigazgatás” (a közigazgatási feladatok elektronikus úton való üzleti és lakossági ügyintézése) szolgáltatások biztonságos, magas színvonalú alkalmazását.


|

9

Biztonsági eljárásokat nem alkalmazó intézmények aránya (%)

Biztonságtechnikai

2004

Államigazgatási intézmények

0,5

0,5

0,0

közigazgatási intézmények

Önkormányzati intézmények

17,9

9,1

6,0

(melyek

23,2

11,3

7,5

15,7

8,1

5,3

önkormányzati intézmények Összesen

alkalmazása

semmilyen

biztonsági

eljárást

vagy

eszközt nem alkalmaznak) aránya évről-évre csökken, ugyanakkor

eszközök és eljárások

veszélyeztetett

2003

ebből: kistelepülési

2005

A

Intézmény típusa

előfordulásuk

elsősorban a kistelepülési önkormányzatokra koncentrálódik. A tárgyidőszak végén – ahogy az ezt megelőző két évben is – a legjellemzőbben alkalmazott biztonságtechnikai eszközök továbbra is a vírusirtó programok voltak. Az önkormányzatok 90%-a rendelkezett védelemmel a különböző „trójai”programok, a „féreg” és más vírusok ellen, mely 5 százalékpontos növekedést jelent a 2004. végi állapothoz képest. Az önkormányzatoknak köszönhetően jelentősen emelkedett – de még így is alacsony szintű – a közigazgatás tűzfalhasználata is (55%-ról 65%-ra). A kérdőívben felsorolt egyéb biztonsági eljárások használata nem változott lényeges mértékben. Az államigazgatási intézményekre tekintve kedvezőbb képet kapunk. Itt a különböző vírusirtók (99%), tűzfalprogramok (89%) és biztonságos szerverek használata (84%) igen magas, de az adatvédelem érdekében biztonsági másolatokat is nagy számban készítenek (95%). A tárgyévben további 8 százalékponttal (28%-ra) emelkedett az elektronikus aláírást alkalmazó államigazgatási intézmények köre. Bár a közigazgatás beruházásai a tárgyévben (240 mrd Ft-ra) emelkedtek, az információs célú beruházásoknál – évek óta először – (2 mrd Ft-os) csökkenést tapasztalhattunk. Az IKT beruházások 5%-os csökkenését – a hardverberuházások ugyanekkora mértékű emelkedésének ellenére – elsősorban az adatkommunikációs hardvereszköz – és a szoftverberuházások visszaesése okozta. Ugyanakkor figyelemre méltó, hogy bár abszolút értékben az IKT-beruházások áldozatul estek a szigorúbb költségvetésnek, az államigazgatási intézmények infokommunikációs beruházásai (2004. évhez képest) mégis 8 százalékponttal magasabb hányaddal részesedtek az összes beruházásból. A fentiekkel ellentétes irányú visszaesés volt tapasztalható az önkormányzati intézményeknél. Ebben a szegmensben bár az összes beruházás (171 mrd Ft-ra) emelkedett, az IKT-beruházások mégis csökkentek. A közigazgatási intézmények 2005. évi éves információs célú kiadásai – a 2003-


|

10

Információs beruházások

2004-es időszaknál kisebb mértékben – %

tovább emelkedtek és a tárgyév végére

40

meghaladták a 37 mrd Ft-ot. Ezen kiadások

emelkedését

számítástechnikai fordított

30

a

20

szolgáltatásokra

kiadások

generálta.

elsősorban

erős

Ezzel

IKT-beruházások aránya a közigazgatásban

10

emelkedése

0

párhuzamosan

2003 2004 államigazgatási intézmények

folytatódott a közigazgatás távközlési

2005 önkormányzatok

kiadásainak csökkenése, melyet az IP-alapú telefonrendszerek további terjedésével, illetve a korábbi éveknél kedvezőbb tarifa díjakkal lehet magyarázni. Szintén az – internetszolgáltatók hozzáférési- és használati- díj versenyéből adódó

–

magyarázhatja, növekvő

árcsökkenés hogy

mrd Ft 40

a

30

internethasználat

20

ellenére – az adatgyűjtés

IKT-kiadások összetétele a közigazgatásban Internethozzáférési költségek T ávközlési szolgáltatások költségei

10 Számítástechnikai szolgáltatások kiadásai

bevezetése óta először – csökkentek az erre fordított

0 2003

2004

2005

költségek. A diagramm jól Információs kiadások

ábrázolja a közigazgatási IKT-költségek szerkezetátalakulását, illetve bemutatja a fent leírt folyamatokat. Bár a közigazgatási intézmények a tárgyévi számítógép alapú rendszereken (azaz internet, extranet, EDI stb.) keresztül történő beszerzése még továbbra is alacsony szintet képvisel, értéke a 2003-2004. évi stagnálás után 2005-ben 5,5 mrd Ft-tal (közel 6 mrd Ftra) – azaz az összes beszerzés 0,2%-ról 3,2%-ra – nőtt. Ezen elektronikus megrendelések 76%-a az államigazgatásból érkezett. Az „L” („közigazgatás, védelem és társadalombiztosítási”) nemzetgazdasági ágban foglalkoztatottak száma a tárgyévben közel 5%-kal csökkent, ugyanakkor a számítógép-, illetve internethasználók száma és aránya is tovább emelkedett. A létszámcsökkenés ellenére – mely elsősorban az államigazgatási intézményeket érintette – nem csökkent a számítástechnikai alkalmazottak aránya (3%). A tárgyévben 5484 közigazgatási alkalmazott vett részt különböző informatikai képzésben, ami a közigazgatási intézményeknek 327 mFt-os ráfordítást jelentett.


|

11


|

12

TÁBLÁZATOK – TABLES


|

13

1. A közigazgatás foglalkoztatottsági adatai területi egységenként, 2005 Employment figures of public administration by regions, 2005

Területi egység Regions

Intézmények száma, db Number of institution összesen államigazgatás önkormányzat total local central administration authorities

Alkalmazottak száma, fő Number of employees összesen államigazgatás önkormányzat total local central administration authorities

Budapest Pest Közép-Magyarország Central Hungary

130 4 134

27 197 224

157 201 358

67 556 442 67 998

9 828 9 513 19 341

77 384 9 955 87 339

Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Central Transdanubia

16 12 14 42

113 82 223 418

129 94 237 460

3 012 2 038 2 502 7 552

3 361 2 483 3 671 9 515

6 373 4 521 6 173 17 067

Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Western Transdanubia

18 17 13 48

187 225 260 672

205 242 273 720

4 271 3 009 2 754 10 034

3 102 2 592 2 782 8 476

7 373 5 601 5 536 18 510

Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Southern Transdanubia

18 13 12 43

306 253 111 670

324 266 123 713

3 854 2 576 1 913 8 343

3 908 4 386 3 179 11 473

7 762 6 962 5 092 19 816

Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Northern Hungary

16 13 13 42

372 121 135 628

388 134 148 670

3 794 2 121 2 447 8 362

11 201 3 455 2 230 16 886

14 995 5 576 4 677 25 248

Hajdú-Bihar Jász-Nagykun–Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld Northern Great Plain

19 14 15 48

86 83 237 406

105 97 252 454

4 054 3 289 5 990 13 333

4 488 3 354 6 733 14 575

8 542 6 643 12 723 27 908

Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld Southern Great Plain

16 16 16 48

125 82 63 270

141 98 79 318

5 317 3 679 3 350 12 346

4 590 3 627 2 984 11 201

9 907 7 306 6 334 23 547

405

3 288

3 693

127 968

91 467

219 435

Összesen – Total


|

14

2. Számítógép-állomány mennyiségi és értékadatai típus és funkció szerint, 2005 Value and quantity of stock of computers by type and function, 2005

Megnevezés Denomination

Mennyiség, darab

Bruttó érték, millió Ft

Nettó érték, millió Ft

Nettó érték a bruttó érték %ában

Quantity units

Gross value million HUF

Net value million HUF

Net value as % of gross value

Államigazgatási intézmények – Central administration institutions Nem szerver személyi számítógép Non-server personal computer Szerver személyi számítógép Server personal computer Kézi számítógépek Palmtop Nem szerver nagygép Non-server large capacity computers Szerver nagygép Server large capacity computers Összesen – Total

137 319

39 518

7 809

19,8%

3 427

6 607

1 296

19,6%

1 249

330

135

41,0%

1 079

9 712

819

8,4%

2 857

16 956

2 735

16,1%

145 931

73 123

12 794

17,5%

Önkormányzati intézmények – Local authorities Nem szerver személyi számítógép Non-server personal computer Szerver személyi számítógép Server personal computer Kézi számítógépek Palmtop Nem szerver nagygép Non-server large capacity computers Szerver nagygép Server large capacity computers Összesen – Total

74 193

18 207

4 399

24,2%

2 177

1 429

345

24,2%

195

50

21

39,6%

198

238

39

16,3%

820

1 827

395

21,6%

77 583

21 751

5 199

23,9%

Közigazgatási intézmények összesen– Public administration and its institutions Nem szerver személyi számítógép Non-server personal computer Szerver személyi számítógép Server personal computer Kézi számítógépek Palmtop Nem szerver nagygép Non-server large capacity computers Szerver nagygép Server large capacity computers Összesen – Total

211 512

57 725

12 206

21,1%

5 604

8 035

1 642

20,4%

1 444

381

156

40,8%

1 277

9 951

858

8,6%

3 677

18 782

3 130

16,7%

223 514

94 874

17 992

19,0%


|

15

3. Számítógép-állomány kor szerint, 2005 Stock of computers by age, 2005 (darab – units)

Megnevezés

<1

1–3

Denomination

Összesen Total

3<

éves – years

Államigazgatási intézmények – Central administration institutions Nem szerver személyi számítógép Non server personal computers Szerver személyi számítógép Server personal computers Kézi számítógépek Palmtop Nem szerver nagygép Non-server large capacity computers Szerver nagygép Server large capacity computers Összesen – Total

18 156

47 325

71 838

137 319

408

1 210

1 809

3 427

430

441

377

1 249

13

164

902

1 079

437

1 202

1 219

2 857

19 443

50 342

76 145

145 931

Önkormányzati intézmények – Local authorities Nem szerver személyi számítógép Non server personal computers Szerver személyi számítógép Server personal computers Kézi számítógépek Palmtop Nem szerver nagygép Non-server large capacity computers Szerver nagygép Server large capacity computers Összesen – Total

11 091

27 798

35 305

74 194

286

858

1 033

2 177

72

83

40

196

8

63

127

198

138

366

316

819

11 595

29 169

36 821

77 584

Közigazgatási intézmények összesen6 – Public administration and its institutions, total Nem szerver személyi számítógép Non server personal computers Szerver személyi számítógép Server personal computers Kézi számítógépek Palmtop Nem szerver nagygép Non-server large capacity computers Szerver nagygép Server large capacity computers Összesen – Total

29 247

75 123

107 143

211 512

694

2 067

2 842

5 604

503

525

417

1 444

21

227

1 029

1 277

574

1 569

1 534

3 677

31 038

79 511

112 965

223 514

6

Módszertanváltozás következtében az adatok eltérnek a Magyar Statisztikai Évkönyvben közöltektől. – Data differ from Statistical yearbook of Hungary, because of methodology changes.


|

16

4. IKT-eszközök használata, 2005 Usage of ICT devices, 2005 (százalék – percentage)


Számítógépet Computer

Intranetet Intranet

Extranetet Extranet

Internetet Internet

E-mailt E-mail

Nyílt forráskódú szoftvereket Open source softwares

használó intézmények aránya – rate of institution usage Gazdálkodási forma szerint – By legal forms Államigazgatási intézmények Central administration institutions, total

100,

86,1

15,8

100,

100,

46,6

Önkormányzatok Local authorities, total

98,4

8,6

1,8

93,1

91,5

16,7

Közigazgatási intézmények összesen Public administration and its institutions, total

98,6

16,8

3,3

93,9

92,4

19,8

Szakágazat szerint – By classes Általános közigazgatás General public service

98,4

11,0

2,4

93,4

91,8

17,7

Társadalmi szolgáltatások igazgatása Administrative services of agencies

97,9

45,1

6,2

94,3

94,3

46,7

100,0

77,1

11,0

100,0

100,0

42,2

95,2

29,0

12,4

95,2

93,1

16,5

Külügyek Foreign affairs services

100,0

85,7

28,6

100,0

100,0

14,3

Igazságügy Justice and justicial services

100,0

96,0

16,0

100,0

100,0

40,0

Közbiztonság, közrend Public security, law and order services

100,0

94,1

23,5

100,0

100,0

64,7

95,2

28,3

7,7

95,2

97,7

15,4

100,0

100,0

7,1

100,0

100,0

47,6

98,6

16,8

3,3

93,9

92,4

19,8

Üzleti élet szabályozása Administrative services for more efficient operation Közigazgatási kiegészítő szolgáltatás Supporting services for the government as a whole

Tűzvédelem Fire service activities Kötelező társadalombiztosítás Compulsory social security services Szakágazatok összesen Classes, total


|

17

5. Internetkapcsolat típusa, 2005 Type of internet connection, 2005 (százalék – percentage)


Modem

ISDN

xDSL

Kábel

Modem

ISDN

xDSL

Cabel

Bérelt Vezeték vonal nélküli Leased Wireless line

LAN

GPRS

Egyéb

LAN

GPRS

Other


14,7

17,4

27,0

7,9

55,9

11,2

31,3

7,9

6,8


19,8

27,3

38,2

9,5

3,8

15,2

6,1

6,9

1,5

Közigazgatási intézmények összesen 19,3 Public administration and its institutions, total

26,3

37,1

9,3

9,3

14,8

8,7

7,0

2,1


19,9

27,0

37,3

9,2

5,4

15,6

6,7

7,3

1,7


20,5

8,2

12,3

4,1

82,1

16,4

12,3

8,2

0,0

Üzleti élet szabályozása Administrative services for more efficient operation

11,9

35,8

33,9

5,5

64,2

6,4

18,3

1,8

5,5

Közigazgatási kiegészítő szolgáltatás Supporting services for the government as a whole

12,4

18,1

31,7

4,6

27,2

4,6

36,3

0,0

4,6


14,3

0,0

50,0

0,0

16,7

16,7

0,0

0,0

16,7


10,0

30,4

17,4

10,9

65,2

0,0

28,3

2,2

8,7

17,6

8,6

28,6

8,6

37,1

17,1

48,6

14,3

14,3

Tűzvédelem Fire service activities

15,4

48,9

48,9

0,0

48,9

0,0

48,9

0,0

0,0

Kötelező társadalombiztosítás Compulsory social security services

19,0

7,0

14,0

2,3

55,8

0,0

34,9

0,0

4,7

Szakágazat összesen Classes, total

19,3

26,3

37,1

9,3

9,3

14,8

8,7

7,0

2,1



|

18

6. Biztonsági eszközök használata, 2005 Usage of installed security devices, 2005 (százalék – percentage)

Biztonsá- Tűzfalat gos szervert


Secure server

Titkosítási Biztonsági Azonosítást eljárást másolást (elektroni-

Firewall Encryption

Databackup

Vírusok elleni kus aláírás) védelmet Anti-virus Electronic programs signature


83,9

88,6

36,2

95,4

27,8

98,6


25,5

62,6

7,5

30,8

4,8

89,9


31,6

65,3

10,6

37,6

7,2

90,8


27,0

63,3

8,8

32,5

5,2

90,3


57,4

57,4

14,4

65,6

32,8

90,2


83,5

93,6

19,3

99,1

20,2

98,2


53,8

66,2

16,5

57,9

12,4

93,1

100,0

85,7

57,1

71,4

0,0

100,0


90,0

88,0

42,0

96,0

28,0

96,0


88,2

76,5

41,2

88,2

0,0

94,1


33,4

92,6

7,7

56,6

12,9

97,7


81,0

90,5

57,1

100,0

59,5

100,0


31,6

65,3

10,6

37,6

7,2

90,8



|

19

7. IKT-beruházások, 2005 ICT investments, 2005 (millió Ft – million HUF)

Beruházások – Investments ebből – of which Megnevezés Denomination

összesen total

információs célú informationrelated

ebből – of which hardver hardware

szoftver software

Gazdálkodási forma szerint – By legal forms Államigazgatási intézmények Central administration institutions, total

68 422

27 358

11 632

10 874


171 539

8 705

3 461

2 464


239 961

36 063

15 093

13 338

200 494

23 448

9 634

9 777

Társadalmi szolgáltatások igazgatása Administrative srvices of agencies

4 218

563

239

164

Üzleti élet szabályozása Administrative srvices for more efficient operation

9 145

2 394

1 165

539


7 766

3 475

887

1 334


1 049

750

306

130


8 522

1 749

611

623


4 025

1 296

697

169


2 009

339

166

112


2 733

2 049

1 388

490

239 961

36 063

15 093

13 338




|

20

8. IKT-kiadások, 2005 ICT expenditure, 2005 (millió Ft – million HUF)

Információs célú kiadások – Information-related expenditure ebből – of which Megnevezés Denomination

összesen total

számítástechnikai szolgáltatások computer and related services

internet-hozzáférés és -használat internet access and usages

távközlési szolgáltatások communication services


26 261

15 760

9 041

1 460


10 816

2 903

6 746

1 167


37 077

18 663

15 787

2 627


25 799

14 238

9 967

1 594

618

262

291

66


1 954

616

1 118

220


2 126

934

703

488

691

85

596

10


1 161

415

653

94


2 707

790

1 838

79

540

276

248

15

1 481

1 046

373

61

37 077

18 662

15 787

2 627



Tűzvédelem Fire service activities Kötelező társadalombiztosítás Compulsory social security services Szakágazat összesen Classes, total


|

21

9. IKT-eszközöket használó alkalmazottak száma és aránya, 2005 Number and rate of ICT user employees, 2005 (fő – persons)

Alkalmazásban állók – Employees ebből – of which Megnevezés Denomination

összesen total

számítás- számítógépet intranetet internetet computer intranet internet technikai alkalmazottak computer használók – users associate employees

Gazdálkodási forma szerint – By legal forms Államigazgatási intézmények Central administration institutions, total Önkormányzatok Local authorities, total Közigazgatási intézmények összesen Public administration and its institutions, total

127 968

4 611

105 987

89 172

57 497

91 468

1 867

59 412

26 510

44 896

219 4357

6 478

165 399

115 682

102 393


116 241

3 603

84 801

50 397

59 583

4 783

84

3 192

2 369

2 857

15 815

522

13 080

10 351

9 099


7 091

471

5 420

2 653

4 302


2 076

67

1 839

1 457

949


14 399

285

12 608

11 737

11 589


45 986

945

34 110

27 786

8 763


5 125

117

3 037

2 091

1 974


7 922

383

7 312

6 839

3 275

219 435

6 478

165 399

115 682

102 393

Társadalmi szolgáltatások igazgatása Administrative services of agencies Üzleti élet szabályozása Administrative services for more efficient operation

Szakágazat összesen Classes, total 7

Az adat eltér a Magyar Statisztikai Évkönyvben közölttől, mivel az adat nem tartalmazza a távollévők és egyéb állományon kívüli alkalmazottak állományát. – Data differ from Statistical yearbook of Hungary because this data doesn’t include temporarily absent and other employees.


|

22

9. IKT-eszközöket használó alkalmazottak száma és aránya, 2005 (folytatás) Number and rate of ICT user employees, 2005 (continued) (százalék – percentage)

Alkalmazásban állók – Employees ebből – of which Megnevezés Denomination

összesen total

számítás- számítógépet intranetet internetet computer intranet internet technikai alkalmazottak computer használók – users associate employees


100,0

3,6

82,8

69,7

44,9


100,0

2,0

65,0

29,0

49,1


100,0

3,0

75,4

52,7

46,7


100,0

3,1

73,0

43,4

51,3


100,0

1,8

66,7

49,5

59,7


100,0

3,3

82,7

65,5

57,5


100,0

6,6

76,4

37,4

60,7


100,0

3,2

88,6

70,2

45,7


100,0

2,0

87,6

81,5

80,5


100,0

2,1

74,2

60,4

19,1


100,0

2,3

59,3

40,8

38,5


100,0

4,8

92,3

86,3

41,3


100,0

3,0

75,4

52,7

46,7


|

23

Fogalmi meghatározások, módszertani megjegyzések Adatforrás: az országos statisztikai adatgyűjtési program (OSAP) 1670. számú „Jelentés a információs kommunikációs eszközök, illetve technológiák állományáról és felhasználásáról, 2005” című éves adatgyűjtése. Adatszolgáltatásra kijelölt intézmények: a felmérés adatszolgáltatói a TEÁOR 75-ös ágazatba tartozó önálló adatszolgáltatásra képes, legalább egy főt foglalkoztató működő költségvetési intézmények (GFO 311-343). Kijelölt adatszolgáltatók: a felmérésbe az államigazgatási intézmények valamint a 1999 főnél nagyobb lakónépességű települések önkormányzati intézményei teljes körűen, a 2000 főnél kisebb lakónépességű települések önkormányzatainak 30%-a került – véletlen mintavétel során – kiválasztásra. A 2005. évi OSAP 1670-es éves adatgyűjtés adatszolgáltatói köre Adatszolgáltatói kör Államigazgatási intézmények

Kijelölt adatszolgáltató Beérkezett adatjelentés

405

387

370

Önkormányzatok

3 288

1 515

1 295

Közigazgatási intézmények összesen

3 693

1 902

1 665

Általános közigazgatás

3 286

1 519

1 307

53

51

47

113

113

109

62

59

48

7

7

7

Igazságügy

50

50

50

Közbiztonság, közrend

36

18

17

Tűzvédelem

44

43

38

Kötelező társadalombiztosítás

42

42

42

3 693

1 902

1 665

Társadalmi szolgáltatások igazgatása Üzleti élet szabályozása Közigazgatási kiegészítő szolgáltatás Külügyek

Összesen

Adatpótlás (Imputálás): n LKAT • A pótlást az adott létszám-kategória átlagával történik. (pl: az 50-es X létszám-kategóriába tartozó intézmények kis teljesítményű személyi ∑ j j =1 számítógépeinek az összegét elosztjuk az adott létszám-kategóriába tartozó Y = n LKAT intézmények számával (n).) Alapprogramok: az operációs rendszer részeként futó programok (be- és kiviteli rutinok, a felhasználói felületek kezelői, parancsértelmezők, feladatütemező és memóriakezelő rutinok). Alkalmazási program: valamely felhasználói feladat (pl. szövegszerkesztés, számvitel, leltárnyilvántartás stb.) végrehajtásának segítésére tervezett számítógépes program. Bruttó érték a mindenkori beszerzési érték, nettó érték pedig az amortizációval csökkentett érték. A bérelt gépek esetében bruttó értékként a díj megállapításánál alapul vett beszerzési értéket kell


|

25

feltüntetni. A használatra kitelepített gépek estében az értékadatot a kitelepítővel egyeztetve az alkalmazónak kell jelenteni. Informatikai beruházás: informatikai célú (számítástechnikai, irodatechnikai, audiovizuális, átviteltechnikai, nyomdatechnikai és biztonságtechnikai) tárgyi eszközök beszerzése, kiegészítése, további tartozékokkal való bővítése, átalakítása, felújítása, valamint az üzembe helyezésig, a raktárba való beszállításig felmerült mindazon költségek, amelyek az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolhatók. Informatikai eszközállomány: az adott év december 31-én az adatszolgáltatónál állományban lévő számítástechnikai, irodatechnikai, audiovizuális, átviteltechnikai, nyomdai és biztonságtechnikai eszközök együttes száma. Nettó árbevétel: az árkiegészítésekkel növelt, a fogyasztási adóval csökkentett és az általános forgalmi adót nem tartalmazó, számlázott összeg. Számítógép-állomány: az adatszolgáltatónál az adott év december 31-én állományban lévő számítógépek száma, illetve a konfigurációk együttes értéke. Az állományban a saját, valamint a bérbe vett (lízingelt) számítógépek száma és értéke együtt szerepel. A bérelt gépek esetében az adatok a bérleti díj megállapításához alapul vett beszerzési értéket tartalmazzák. Számítógépteljesítmény-kategóriák: A 2000. január 1-jétől alkalmazott osztályozás funkcionális szemléletű, azaz különválasztja a szerver és a nem szerver funkciójú számítógépeket. Személyi számítógépeknek nevezzük az asztali személyi számítógépeket, hálózatba kötött személyi számítógépeket (munkaállomásokat) és a hordozható személyi számítógépeket (laptopokat). Kézi számítógépeknek tekintjük a számítási, telefon/fax, internet és hálózati lehetőségeket egyesítő kis számítógépeket, melyre a szakirodalom palmtopként, PDA-ként vagy zsebszámítógépként hivatkozik. Nagyszámítógép a hagyományos (nagy adatátviteli sebességű és adatfeldolgozási kapacitású) mainframe-gép (IBM-sorozatok, Honeywell, Bull, Siemens). Módszertanváltozás következtében az adatok eltérnek a Magyar Statisztikai Évkönyv 29.4-5. táblájában közöltektől.


|

26

Források •

•

• •

•

•

•

A közigazgatás informatikai eszközei és információs tevékenysége, 2004 (Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 2005) Informatical Devices and information-related activities in the public administration, 2004 (Hungarian Central Statistical Office, Budapest, 2005) A közigazgatás informatikai eszközei és információs tevékenysége, 2003 (Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 2004) Informatical Devices and information-related activities in the public administration, 2003 (Hungarian Central Statistical Office, Budapest, 2004) A központi államigazgatás informatikai eszközei és információs tevékenysége, 1996–1997, (Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 1999) A központi államigazgatás informatikai eszközei és információs tevékenysége, 1998–1999, (Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 2000) Informatic Devices and Information Related Activities in the Central Administration, 1998– 1999 (with tables in English) (Hungarian Central Statistical Office, Budapest, 2000) A központi államigazgatás informatikai eszközei és információs tevékenysége, 2000 (Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 2002) Informatic Devices and Information Related Activities in the Central Administration, 2000 (with tables in English) (Hungarian Central Statistical Office, Budapest, 2002) A központi államigazgatás informatikai eszközei és információs tevékenysége, 1996–2001 (Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 2002) Informatic Devices and Information Related Activities in the Central Administration, 1996– 2001 (with tables in English) (Hungarian Central Statistical Office, Budapest, 2002) A központi államigazgatás informatikai eszközei és információs tevékenysége, 2002 (Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 2003) Informatic Devices and Information Related Activities in the Central Administration, 2002 (with tables in English) (Hungarian Central Statistical Office, Budapest, 2003)


|

27

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL

Recommend Documents