KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL

A KSH JELENTI GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM 2014. I. negyedév

Budapest, 2014

© Központi Statisztikai Hivatal, 2014 ISSN 1219–6754

A kézirat lezárásának dátuma: 2014. május 28.

Készült a Tájékoztatási főosztályon, a KSH összes szakfőosztályának közreműködésével

Felelős kiadó: Dr. Vukovich Gabriella elnök

Főosztályvezető: Szabó István Felelős szerkesztő: Freid Mónika főosztályvezető-helyettes

Készítették: Andrejcsik Linda, Bakos Norbert, Deák Tiborné, Freid Mónika, Herzog Tamás, Jávorszkyné Nagy Anikó, Kelemen Nóra, Kovács Krisztián, Majoros Marcella, Molnár Beatrix, Nagyné Pakula Urszula, Dr. Oparin-Salamon Melinda

Internet: http://www.ksh.hu [email protected] 345-6789 (telefon), 345-6788 (fax)

Borítóterv: Lounge Design Kft. Nyomdai kivitelezés: Xerox Magyarország Kft. – 2014.064

TARTALOM

GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM, 2014. JANUÁR–MÁRCIUS ..................... 5 Összefoglalás ......................................................................................................................... 5 Hazai és nemzetközi makrogazdasági folyamatok .......................................................... 5 Ágazati teljesítmények ......................................................................................................... 7 Társadalmi és jövedelmi folyamatok ................................................................................. 9 RÉSZLETES ÁTTEKINTÉS ...................................................................... 13 Makrogazdasági és pénzügyi folyamatok........................................................................ 13 Hazai és nemzetközi makrogazdasági folyamatok ........................................................ 13 Külkereskedelem ................................................................................................................ 21 Államháztartás, központi költségvetés ............................................................................ 24 A háztartások pénzügyi vagyona ..................................................................................... 28 Ágazati teljesítmények ....................................................................................................... 31 Ipar ....................................................................................................................................... 31 Építőipar .............................................................................................................................. 35 Lakásépítés és -hitelezés ....................................................................................................37 Kiskereskedelem ................................................................................................................. 40 Turizmus, vendéglátás ........................................................................................................ 43 Társadalmi és jövedelmi folyamatok ............................................................................... 44 Demográfiai helyzet ........................................................................................................... 44 Foglalkoztatottság, keresetek ............................................................................................ 45 Fogyasztói árak ................................................................................................................... 52 Bűncselekmények ............................................................................................................... 54 TÁBLÁZATOK ............................................................................................. 55 FÜGGELÉK ................................................................................................. 96

GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM, 2014. JANUÁR–MÁRCIUS Összefoglalás

Hazai és nemzetközi makrogazdasági folyamatok • 2014 első három hónapjában a fejlett országok többségében a makrogazdasági folyamatok kedvezően alakultak. A Nemzetközi Valutaalap előrejelzése szerint a globális gazdaság teljesítménynövekedése gyorsulni fog: a 2013. évi 3,0%-os emelkedést követően 2014-ben 3,6% lesz a bővülés mértéke az előző évihez képest. • 2014 első negyedévében az Egyesült Államok gazdasági teljesítménye 2,3,1 Kínáé 7,4, Japáné 2,7%-kal2 bővült az előző év azonos időszakához viszonyítva. • Az előzetes adatok alapján 2014 első három hónapjában az Európai Unió (EU-28) tagországainak együttes teljesítménye 1,4%-kal1 emelkedett az egy évvel korábbihoz mérten. Az unió legnagyobb nemzetgazdasága, Németország teljesítménye 2,3%-kal1 bővült. • Hazánk bruttó hazai terméke a KSH – korlátozott információs bázisra épülő – gyorsbecslése szerint 2014 I. negyedévében 3,5%-kal növekedett az egy évvel ezelőttihez képest. A termelési oldalon végbement emelkedés oka alapvetően – a járműgyártás és a hozzá kapcsolódó beszállítói ágazatok termelésbővülése miatt – az ipar, valamint az építőipar teljesítménynövekedése. • Jelentős mértékben hozzájárult a 2014. I. negyedévi növekedéshez a nemzetgazdasági beruházások – előző évihez mért – 23%-os bővülése. A nemzetgazdasági ágak többségében emelkedett a beruházási teljesítmény. • 2014 I. negyedévében a – nemzetközi összehasonlítások során alkalmazott – szezonálisan és naptárhatással kiigazított index szerint hazánk gazdasági teljesítménye 3,2%-kal haladta meg az egy évvel korábbi szintet, amivel az uniós rangsor élmezőnyében helyezkedünk el. A régiós versenytársak közül Romániában 3,8, Lengyelországban 3,5, Csehországban és Szlovákiában pedig egyaránt 2,0%-kal bővült a GDP.

1 2

Szezonálisan és munkanaphatással kiigazított. Szezonálisan kiigazított.

6

A KSH JELENTI 2014. I. negyedév

• Az előzetes adatok alapján hazánk külkereskedelmi forgalma 2014 márciusában exportban 7,4, importban 8,8%-kal bővült az előző év azonos hónapjához képest. A január–márciusi időszak egészében az export euróértéke 5,1, az importé 4,0%-kal bővült. • A külkereskedelmi mérleg 2014 január–márciusában 1917 millió eurós aktívummal zárt, 286 millió euróval többel, mint egy évvel korábban. • 2014 január–februárjában a kivitel volumene 7,1, a behozatalé 5,7%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. • A részletesen feldolgozott első kéthavi adatok alapján Magyarország uniós exportjának volumene 9,0, az importé 15%-kal emelkedett, míg az Európai Unión kívüli országokba irányuló kivitel volumenének stagnálása a behozatal 15%-os csökkenésével párosult. • Az árufőcsoportok közül a forgalom mindkét irányában legjelentősebb súlyt képviselő gépek és szállítóeszközök kiviteli volumene 6,7, a behozatalé 8,6%-kal növekedett, a szintén jelentős súlyú, feldolgozott termékek exportvolumene 7,5, az importé 10%-kal bővült az egy évvel korábbi szinthez képest. • Az év első két hónapjában a külkereskedelmi forgalom forintban mért árszínvonala az exportban 1,2, az importban 0,2%-kal növekedett, így a cserearány 1,0%-kal javult. • A Nemzetgazdasági Minisztérium adatai alapján 2014 első négy hónapjában az államháztartás központi alrendszerének pénzforgalmi szemléletű, konszolidált hiánya 951 milliárd forint volt, 423 milliárd forinttal több, mint a megelőző év azonos időszakában. A mérleg romlásához hozzájárult, hogy a volt nonprofit egészségügyi gazdasági társaságok kiadásai január–márciusban, a pedagógusbéremeléssel kapcsolatos kiadás pedig január–áprilisban csak a 2014-et érintette, a tavalyit nem. (Az intézmények átvételére 2013. április elején, a pedagógusbéremelésre szeptemberben került sor.) Rontotta az idei mérleget ezenkívül az is, hogy a családi támogatások, valamint a központi költségvetési szerveknél foglalkoztatottak bérének kifizetéséhez szükséges fedezetet már áprilisban átutalták a május elejei munkaszüneti napok miatt. • A Magyar Nemzeti Bank előzetes adatai szerint 2014. március végén a háztartások bruttó pénzügyi vagyona 30,3 billió forint volt, 5,5%-kal több az egy évvel korábbinál. A tartozások 9,0 billió forintot, az egy évvel korábbinál 5,9%-kal kevesebbet tettek ki. A két tényező különbségeként előálló nettó pénzügyi vagyon 21,3 billió forint volt, 11%-kal több a 2013. március végihez képest. A tartozások oldalán megjelenő devizahitelek állományi értéke (4,4 billió forint) 11%-kal maradt

ÖSSZEFOGLALÁS

7

el az egy évvel korábbitól. A háztartások nettó finanszírozási képessége a 2014 első negyedévével záruló elmúlt egy évben 1682 milliárd forint volt, a GDP 5,7%-a.

Ágazati teljesítmények • 2014 január–márciusában a mezőgazdasági termelői árak 12%-kal csökkentek 2013 első három hónapjához viszonyítva. A növényi termékek ára 17%-kal visszaesett, az élő állatok és állati termékeké alig változott (–0,3%). A termelői árak március hónapban 10%-kal csökkentek 2013 márciusához képest, ezen belül a növényi termékek ára 15, az élő állatok és állati termékeké 1%-kal mérséklődött.

• 2014 első negyedévében a mezőgazdasági termelés ráfordítási árszintje 5%-kal maradt el az előző év azonos időszakitól. Az agrárolló értéke 93,1% volt. • Az ipari termelés volumene 2013 szeptembere óta nő, 2014 első negyedévében 8,4%-kal magasabb volt, mint egy évvel korábban. A bővülést kizárólag a külpiaci értékesítések eredményezték. Az export volumene az első negyedévben 11,9%-kal haladta meg a 2013. első negyedévit, a hazai eladásoké azonban 3,0%-kal csökkent. • Az ipari kibocsátás több mint kilenctizedét előállító feldolgozóiparon belül az alágak túlnyomó többségében nőtt a termelés az előző év első negyedévéhez képest. Öt alág (a textil- és bőripar, a vegyi anyag, termék gyártása, a kohászat, fémfeldolgozás, a villamos berendezés gyártása és a járműgyártás) esetében a növekedés kétszámjegyű volt. A legnagyobb részesedésű járműgyártásban jelentős, 28,5%-os bővülés ment végbe. A vegyi anyag, termék gyártásában 19,3%-os volt a növekedés; a harmadik legnagyobb súlyú élelmiszeriparban pedig 3,5%-kal nőtt a változatlan áron számolt termelés. A második legnagyobb részesedésű számítógép, elektronikai, optikai termékek gyártásában ugyanakkor 6,4%-kal elmaradt a bruttó kibocsátás az egy évvel korábbitól. • A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés január–márciusban 6,5%-kal nőtt, 2,0%-os létszámnövekedés mellett. • Március végén a megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes rendelésállományának volumene 21%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál. Az új rendelések volumene márciusban 28%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. • Az ipari termelői árak január–márciusban 0,6%-kal alacsonyabbak voltak, mint egy évvel korábban. A belföldi értékesítési árak átlagosan 1,9%-kal csökkentek, az exportértékesítés árai pedig 0,2%-kal emelkedtek egy év alatt. • Az építőipari termelés volumene az első negyedévben kiemelkedően, 27,6%-kal nőtt a tavaly ilyenkorihoz képest, ezen belül az épületek építése 18,9, az egyéb

8


építményeké 40,3%-kal bővült. Az új építőipari szerződések volumene 17,6%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. Az építőipari vállalkozások szerződésállománya március végén 62%-kal magasabb volt, mint egy évvel korábban. Az első negyedévben az építőipar termelői árai 2,4%-kal haladták meg a 2013. január– márciusit. • 2014 első negyedévében a lakásépítés elmozdult a mélypontról: 1692 új lakás épült, 51%-kal több, mint egy évvel korábban. Az építésügyi szakhatóságok 1654 lakás építésére adtak ki engedélyt, ami 20%-os növekedés a 2013. első negyedévihez képest. A vállalkozások által épített lakások aránya 29-ről 43%-ra emelkedett, azonban továbbra is a természetes személyek által építettek aránya a meghatározóbb (56%). A használatba vett lakások átlagos alapterülete 99 m2 volt, 13 m2-rel kevesebb, mint egy évvel korábban. • 2013. július 1-jétől átalakult a dohánytermékek kiskereskedelmének szerkezete. Egyidejűleg a kiskereskedelmi adatok forrásában is változás következett be: 2013 júliusától rendelkezésre állnak a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. teljes körű adatállományai. Ezért az idősorban törés állt elő: 2014 első hat hónapjának kiskereskedelmi adatai a fentiek miatt nem összehasonlíthatók 2013 első hat hónapjának adataival. Az összehasonlíthatóság érdekében a KSH a korábbi mintavételes adatgyűjtés adatait is továbbvezette, eszerint 2014. márciusban és az I. negyedévben egyaránt 4,0%-kal nőtt a kiskereskedelmi forgalom volumene az előző év azonos időszakához képest. • Az új (Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt-től származó) adatforrás alapján számított adatok azt mutatják, hogy 2014 márciusában és az I. negyedévben egyaránt 6,4%-kal nőtt a kiskereskedelmi forgalom volumene. • 2014 I. negyedévében a kiskereskedelmi forgalom csaknem felét kitevő élelmiszerés élelmiszer jellegű vegyes üzletek eladásai 6,3%-kal haladták meg az előző év azonos időszakit. Ezen belül a forgalom több mint háromnegyedét lebonyolító vegyes termékkörű üzleteké (hiper- és szupermarketeké, vegyesboltoké) 5,6%-kal csökkent, ezzel párhuzamosan az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 2,2szeresére emelkedett, elsősorban a dohány-kiskereskedelmet érintő jogszabályváltozások miatt. A nem élelmiszertermékeket forgalmazó kiskereskedelmi egységek forgalma 2014 I. negyedévében 6,3%-kal nőtt 2013 I. negyedévéhez képest. A tevékenységcsoporton belül a legnagyobb mértékben az iparcikk jellegű vegyes, valamint a textil-, ruházati- és lábbeli-kiskereskedelem forgalma bővült (14%), de a forgalom több mint negyedét adó bútor-, műszakicikküzletek eladásai is 11%-kal emelkedtek. A gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletek forgalma 2,6%-kal növekedett az előző év azonos időszakához

ÖSSZEFOGLALÁS

9

képest, miközben a könyv-, számítástechnika- és egyébiparcikk-üzleteké 3,9%-kal csökkent. Az üzemanyag-kiskereskedelem forgalma az I. negyedévben 6,8%-kal bővült, miközben a járműüzemanyagok fogyasztói ára átlagosan 3,8%-kal csökkent. • A kiskereskedelmen kívül számba vett gépjármű- és járműalkatrészkiskereskedelem eladási volumene 2014 első három hónapjában 7,4%-kal haladta meg az előző év azonos időszakit. • A kereskedelmi szálláshelyeken a vendégek száma 8,2, a vendégéjszakáké 5,9%kal emelkedett 2014 első negyedévében. Mind a belföldi-, mind a külföldivendégforgalom bővült a vizsgált időszakban. A vendégforgalom közel kilenctizedét fogadó szállodákban 5,4, illetve 4,4%-os növekedést regisztráltak. • A vendéglátóhelyek eladási forgalmának volumene 7,4%-kal emelkedett 2014 első három hónapjában, összesen 177 milliárd forintot tett ki.

Társadalmi és jövedelmi folyamatok • Az előzetes népmozgalmi adatok alapján 2014 I. negyedévében 21 274 gyermek született, 0,9%-kal több az egy évvel korábbinál, a születési arányszám 8,6 ezrelékről 8,7 ezrelékre nőtt. Az elhunytak száma 32 596 fő volt, 3,9%-kal kevesebb, mint 2013 azonos időszakában, a halálozási arányszám 0,5 ezrelékpontos csökkenés mellett 13,4 ezreléket tett ki. Ezekből következően a természetes fogyás 11 322 fős száma 1519 fővel volt kevesebb az egy évvel korábbinál. 2014 első három hónapja során 4247 házasságot kötöttek, 9,8%-kal (380-nal) többet, mint egy évvel azelőtt. Az év első három hónapjában a csecsemőhalandóság 5,1 ezrelékes mutatója 0,2 ezrelékponttal magasabb volt az egy évvel korábbinál. • 2014 I. negyedévében a foglalkoztatottság bővülése és a munkanélküliség mérséklődése következtében kedvezően alakultak a munkaerő-piaci mutatók az egy évvel korábbihoz képest. A 15–64 éves foglalkoztatottak száma 4 millió 50 ezer fő volt, 263 ezer fővel (6,9%-kal) több a 2013. I. negyedévinél, a foglalkoztatási arány pedig 4,3 százalékponttal 60,9%-ra nőtt. A foglalkoztatás bővülése nagyobb részt a férfiakhoz kötődött. A férfiak foglalkoztatási aránya 67,0, a nőké 55,1%-ra emelkedett. A foglalkoztatási arány a munkaerőpiacon kis számban jelen lévő 15–24 éves fiataloknál 22,5, a legjobb munkavállalási korú 25–54 éveseknél 77,9, az idősebb, 55–64 éveseknél pedig 40,4%-ra nőtt. • A munkanélküliek száma – szintén a 15–64 éves népesség körében, 2014 I. negyedévében – 139 ezer fővel, 370 ezerre mérséklődött, a munkanélküliségi ráta 8,4%-os értéke 3,4 százalékponttal volt alacsonyabb a 2013. I. negyedévinél. A férfi munkanélküliek számát és arányát jelentősebb, a nőkét mérsékeltebb csökkenés

10


jellemezte. A férfiak munkanélküliségi rátája 8,2, a nőké 8,5%-ra esett vissza. Éves összehasonlításban a 15–24 éves fiatalok (21,4%), a 25–54 évesek (7,5%), továbbá az 55–64 évesek (6,4%) munkanélkülisége egyaránt szignifikánsan csökkent. A munkanélküliek 51,6%-a legalább egy éve keresett állást, a munkanélküliség átlagos időtartama egy év alatt 15,8 hónapról 18,7 hónapra nőtt3. • 2014 I. negyedévében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű4 havi bruttó átlagkeresete 229 800, nettó összege5 150 500 forint volt. A kereseteket terhelő járulékok és a személyi jövedelemadó szabályok változatlansága következtében a bruttó és a nettó átlagkeresetek egyaránt 1,8%-kal haladták meg a 2013. január–márciusit. (A közfoglalkoztatás hatását kiszűrve a bruttó és a nettó átlagkeresetek növekedési üteme szintén megegyezett: 6,4% volt.) A nettó bérek a versenyszférában 5,0, a közfoglalkoztatottak nélküli köz-, illetve nonprofit szférában 9,0, valamint 8,3%-kal emelkedtek. (A költségvetési intézmények és a nonprofit szervezetek esetében a megkülönböztetést a közfoglalkoztatottak jelentős száma indokolja. Ebben a két gazdálkodási formában alkalmazzák a közmunkások 93%át.) A költségvetési és a nonprofit szférában az alkalmazottak egy része a keresetbe nem tartozó kompenzációban részesült, a juttatás havi összege bruttó 10 400, illetve 9900 forint volt. • A fogyasztói árak áprilisban 0,1%-kal mérséklődtek, az első négy hónap átlagában pedig stagnáltak az előző év azonos időszakához képest. Az infláció fokozatos lassulása, majd megszűnése elsősorban a rezsicsökkentéssel magyarázható, de enyhén, 1% alatti mértékben az egyéb cikkek, üzemanyagok, a ruházkodási- és a tartós fogyasztási cikkek, valamint az élelmiszerek ára is mérséklődött, miközben a szeszes italok, dohányáruk és a szolgáltatások továbbra is drágultak. A nyugdíjasok fogyasztóiár-indexe (99,5%) minden más lakossági csoportétól elmaradt. • A személysérüléses közúti közlekedési balesetek 2006 óta tartó csökkenése 2013-ban növekedésbe váltott. További emelkedés jellemezte 2014 első negyedét is: az előző év hasonló időszakához képest a balesetek száma 13%-kal nőtt, és kimenetük is tragikusabbá vált. A halálos balesetek száma 39%-kal, a súlyos sérüléssel járóké ötödével nőtt. A mintegy 3900 sérültből 139-en életüket vesztették, és több mint 1000-en súlyosan sérültek.

3

A 15–74 éves népességen belül.

A legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél.

4

5

A korábbi évek módszertanának megfelelően családi kedvezmény nélkül számított.

ÖSSZEFOGLALÁS

11

• A balesetek közel kétharmadát személygépkocsik okozták, 12%-kal többet, mint a megelőző évben. A motorkerékpárosok által okozottak száma közel két és félszeresére, a kerékpárosoké 41, a segédmotoros kerékpárosoké pedig 39%-kal emelkedett. Az összes baleset 11%-ában játszott szerepet az alkohol: a 323 baleset 21%-kal volt több a 2013 első negyedévinél. • 2014 I. negyedévében 78,6 ezer bűncselekményt regisztráltak, csaknem 8 ezerrel (9,1%-kal) kevesebbet a 2013. I. negyedévinél. A bűncselekmények sértettjeiként 1,6%-kal többet, 53,0 ezer természetes személyt vettek nyilvántartásba. 24,7 ezer bűnelkövető vált ismertté, lényegében ugyanannyi (+0,2%), mint egy évvel korábban.

12

A KSH JELENTI 2014. I. negyedév 1. tábla

Összefoglaló adatok (indexek az előző év azonos időszakának százalékában) 1.) 2014. január–március 2014. Megnevezés Ipari indexek termelés értékesítés belföldre értékesítés exportra létszám termelékenység Építőipari termelés indexe Mezőgazdasági értékesítés indexe Kiskereskedelmi forgalom indexe Behozatal értéke, millió euró értékindexe Kivitel értéke, millió euró értékindexe Árindexek ipari termelői árak ipari belföldi értékesítési árak mezőgazdasági termelői árak behozatali forintárak kiviteli forintárak Alkalmazásban állók létszáma, ezer fő index Munkanélküliségi rátaa), % Bruttó átlagkereset, ezer forint nominális index Nettó átlagkereset, ezer forint nominális index a) R

2013

január– február

március

január– március

101,4 98,2 104,9 100,6 100,8 109,6 106,9 101,8R 74 710 101,9 81 719 102,2

107,3R 97,1R 110,4R 101,9 105,6R 122,5 116,8 106,5 12 244R 101,6 13 486R 103,9R

110,6 96,8 114,7 102,4 108,2 134,2 113,8 106,4 6 673 108,8 7 348 107,4

108,4 97,0 111,9 102,0 106,5 127,6 115,9 106,4 18 917 104,0 20 834 105,1

100,7 99,5 92,2 99,4 100,0 2 699 100,9 10,3 230,7 103,4 151,1 104,9

100,0 98,4 87,5

98,1 97,5 89,8

99,4 98,1 88,4

100,2 101,2

.. ..

.. ..

2 829 107,2 .. 236,2 102,8 154,7 102,8

2 809 108,1 8,4 229,8 101,8 150,5 101,8

2 800R 108,5R .. 226,6 101,3 148,4 101,3

A 15–64 éves népességen belül. Revideált adat.

2.) 2014. január–április Megnevezés Fogyasztóiár-index Az államháztartás központi alrendszerének egyenlege, milliárd forint Ebből: központi költségvetés társadalombiztosítási alapok

2013

2014. január– március

április

január–április

101,7

100,0

99,9

100,0

–929

–701

–250

–951

–980 0

–796 64

–235 –19

–1 031 45

RÉSZLETES ÁTTEKINTÉS Makrogazdasági és pénzügyi folyamatok Hazai és nemzetközi makrogazdasági folyamatok6 2014 első három hónapjában a fejlett országok többségében a makrogazdasági folyamatok kedvezően alakultak. Részben emiatt a Fed monetáris politikájában fordulat következett be, ami miatt számos feltörekvő ország devizája veszített az értékéből. A globális befektetői félelmeket erősítette az Ukrajnával kapcsolatos politikai események alakulása. A Nemzetközi Valutaalap előrejelzése szerint a globális gazdaság teljesítménynövekedése gyorsulni fog: a 2013. évi 3,0%-os emelkedést követően 2014-ben 3,6%-os lesz a bővülés mértéke az előző évhez képest. A túlnyomórészt fejlett országokat tömörítő OECD egészére számított GDP 2014 I. negyedévében 2,1%-kal7 meghaladta az egy évvel korábbi szintet, ami az elmúlt több mint másfél év legnagyobb növekedési üteme. A magyar gazdasági teljesítménye 2013 folyamán dinamikus növekedési pályára állt, ami 2014 elején folytatódott. Hazánk bruttó hazai terméke a KSH – korlátozott információs bázisra épülő – gyorsbecslése szerint 2014 I. negyedévében 3,5%-kal nőtt az egy évvel ezelőttihez képest. (2013 január–márciusában a GDP 0,8%-kal mérséklődött.) Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított index alapján – 2014 első három hónapjában 1,1%-kal bővült a magyar gazdaság. A termelési oldalon az emelkedés alapvetően – a járműgyártás és a hozzá kapcsolódó beszállítói ágazatok termelésbővülése miatt – az ipar, valamint az építőipar teljesítménynövekedésének köszönhető. A felhasználási oldalon a GDP alakulására kedvezően hatott a külső kereslet és a beruházások teljesítménybővülése. 2014 első három hónapjában a nemzetgazdasági beruházások volumene 23%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. (2013 I. negyedévében 8,7%-kal csökkentek a beruházások.) Ezzel már negyedik negyedéve egyre dinamikusabban növekszik a

Források: Államadósság Kezelő Központ; Bank of Japan; Budapesti Értéktőzsde; CMA Credit Risk Report; Európai Központi Bank; Eurostat; FAO; Fed; Magyar Nemzeti Bank; National Bureau of Statistics of China; Nemzetközi Valutaalap; OECD; U.S. Energy Information Administration; Yahoo! Finance adatbázis. 7 Szezonálisan kiigazított. 6

14


beruházási teljesítmény. A nemzetgazdasági ágak többségében bővültek a beruházások. A nagy súlyt képviselő ágak közül a feldolgozóiparban 28, a szállítás, raktározás területén 65%-kal nőtt a beruházási teljesítmény. Az ingatlanügyletek nemzetgazdasági ágban 0,9%kal mérséklődtek a fejlesztések. 2014 I. negyedévében a – nemzetközi összehasonlítások során alkalmazott – szezonálisan és naptárhatással kiigazított index szerint hazánk gazdasági teljesítménye 3,2%-kal haladta meg az egy évvel korábbi szintet, ezzel az uniós rangsor élmezőnyében helyezkedünk el. A rendelkezésre álló adatok alapján a régiós versenytársak közül Romániában 3,8, Lengyelországban 3,5, Csehországban és Szlovákiában pedig egyaránt 2,0%-kal bővült a GDP. 1. ábra

A GDP volumenváltozása* (az előző év azonos negyedévéhez képest)

% 4 2 0 -2 -4 -6 -8 2008. I.

2009. I.

2010. I.

2011. I.

Magyarország

2012. I.

2013. I.

2014. I. negyedév

EU-28

* Szezonálisan és munkanaphatással kiigazított. Forrás: Eurostat.

Az uniós gazdaság több mint egy évig tartó teljesítménycsökkenése 2013 második felében növekedésbe fordult, ami 2014 elején folytatódott. Az előzetes adatok alapján az Európai Unió (EU-28) tagországainak együttes GDP-je 2014 I. negyedévében 1,4%-kal emelkedett8 az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Az adatot közlő 21 tagország

8

Szezonálisan és munkanaphatással kiigazított.

RÉSZLETES ÁTTEKINTÉS

15

többségében nőtt a teljesítmény, a nagyobb súlyú nemzetgazdaságok közül az Egyesült Királyságé 3,1, Németországé 2,3, Franciaországé 0,8%-kal. A spanyol gazdaság teljesítménye – több mint két év után először – újra növekedett (0,6%-kal). Ugyanakkor hat tagállamban csökkent a GDP volumene, közülük Cipruson, Finnországban, Görögországban, valamint Olaszországban folytatódott a recesszió. A 18 tagországból álló eurózóna9 bruttó hazai terméke 2014 I. negyedévében 0,9%emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. Az euróövezet harmonizált fogyasztóiárindexe 2014 első három hónapjában átlagosan 0,7%-kal haladta meg a megelőző évi szintet, ami jóval a 2,0%-os középtávú inflációs cél alá került. A pénzromlás üteme több mint két éve csökkenő tendenciát mutat (dezinfláció). (Az Európai Unió 28 tagállamában a fogyasztói árak átlagosan 0,8%-kal emelkedtek 2014 január–márciusában.) Az inflációs folyamatokat részben befolyásolta az erősödő euró, ami csökkentette az importárakat. Az Európai Központi Bank 2014 első három hónapjában nem változtatott az alapkamat mértékén (0,25%).

kal10

Az uniós gazdaság bővülésére kedvezőtlenül hatott a termék-külkereskedelem alakulása. Az előzetes adatok alapján 2014 első három hónapjában az áruforgalmi export volumene csökkent, az importé ugyanakkor emelkedett. A termék-külkereskedelem egyenlegében – az egy évvel korábbihoz képest 3,7 milliárd euróval több – 5,0 milliárd eurós hiány keletkezett. A belső kereslet alakulását részben meghatározó kiskereskedelmi forgalom volumene 2014 I. negyedévében 1,6%-kal11 emelkedett az előző év azonos időszakához képest. A 15–74 évesek között az uniós munkanélküliségi ráta 2014 I. negyedévében 10,5%os12 volt, a korábbi negyedévekhez képest mérsékelten csökkent. (Az euróövezeti tagállamokban átlagosan 11,8%-os volt a munkanélküliek aránya.) A tagállamok közül Spanyolországban a legmagasabb (25%), Németországban pedig a legalacsonyabb (5,1%) az álláskeresők aránya.

9

2014. január elsején 18. tagországként Lettország is csatlakozott az euróövezethez. Szezonálisan és munkanaphatással kiigazított.

10 11 12

Munkanaphatással kiigazított. Szezonálisan kiigazított.

16

A KSH JELENTI 2014. I. negyedév 2. ábra

% 6 5 4 3 2 1 0 -1 -2 -3 -4 -5 -6 -7 2008. I.

A GDP volumenváltozása az unióban és legnagyobb gazdaságaiban* (az előző év azonos negyedévéhez képest)

2009. I. EU-28

2010. I. Németország

2011. I.

2012. I.

Egyesült Királyság

2013. I.

2014. I. negyedév

Franciaország

* Szezonálisan és munkanaphatással kiigazított. Forrás: Eurostat.

2014 I. negyedévében az Egyesült Államok gazdasági teljesítménye 2,3%-kal13 haladta meg az egy évvel korábbi szintet. A növekedést visszafogta a január eleji, szokatlanul hideg időjárás. A bővülést számottevő mértékben a magánszektor fogyasztása és beruházásai okozták: a – háztartásokat segítő nonprofit szervezetek fogyasztását is tartalmazó – háztartások fogyasztása 2,5, a bruttó állóeszköz-felhalmozás volumene 1,9%kal emelkedett. Kedvezően alakult a külkereskedelem teljesítménye is: a behozatal volumenbővülését (2,3%) jelentősen meghaladta a kivitelé (3,2%). A kormányzati fogyasztási kiadások 1,2%-os mérséklődése ugyanakkor visszafogta a gazdasági növekedést – a mérséklődés a védelmi kiadások csökkenésének volt a következménye. 2014 első három hónapjában a jegybank szerepét betöltő Fed nem változtatott a napi kamatcélján (0,00–0,25%), a 2013. decemberi döntése értelmében ugyanakkor fokozatosan csökkentette az eszközvásárlási program keretösszegét (az az összeg, amelyet a Fed értékpapírok vásárlására fordíthat). A döntés január folyamán éreztette hatását a globális 13

Szezonálisan és munkanaphatással kiigazított.


17

pénz- és tőkepiacokon. A Fed irányváltását támogatta a mérséklődő munkanélküliségi ráta (2014 január–márciusában 6,7%) és a közel két éve a 2,0%-os célszint alatt maradó infláció (2014 első három hónapjában 1,4%). A kínai gazdaság teljesítménybővülése 2014 I. negyedévében 7,4%-os volt az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az ágazatok döntő többségében emelkedett a hozzáadott érték, az iparé 7,1, a szolgáltató szektoré 7,8%-kal bővült. 2014 első három hónapjában a pénzromlás üteme a 4%-os inflációs cél alatti, 2,3% volt. Az inflációs nyomást mérsékli, hogy az ipari termékek termelői árai 2,0%-kal csökkentek. Az ázsiai ország külkereskedelmi mérlegében 2014 január–márciusában 16,7 milliárd dolláros többlet keletkezett, ez – 2013 I. negyedévéhez mérten – az exportforgalom 6,6 és az importforgalom 11%-os csökkenése mellett következett be. Japán gazdasági teljesítménye 2014 I. negyedévében 2,7%-os14 bővülést ért el. A növekedés motorja a belső kereslet volt: a háztartások fogyasztási kiadásai 3,4, a bruttó állóeszköz-felhalmozás 9,6%-kal meghaladta az egy évvel korábbi szintet. A fogyasztás növekedésére kedvező hatással volt a 2014. április 1-jei áfaemelés (5,0%-ról 8,0%-ra), ami miatt a háztartások előrehozták vásárlásaikat. A GDP volumennövekedését viszont – a korábbi két évhez hasonlóan – számottevően visszafogta a külkereskedelem kedvezőtlen teljesítménye: a kivitel volumene 8,9, a behozatalé 15%-kal bővült. Az exportot a gyengülő jen, az importot az adóemelés miatt előrehozott fogyasztás hajtotta. 2014 első három hónapjában a japán jegybank monetáris politikája – az alapkamat változatlansága mellett – végig a likviditás bővítésén alapult. Az intézkedések hatására a japán deviza árfolyama tovább gyengült az időszak folyamán: a jen dollárral szembeni átlagárfolyama 11%-kal magasabb volt az egy évvel korábbinál. (2014 márciusában az átlagárfolyam 102,30 japán jen/dollár volt.) A laza monetáris politika következtében 2013 második felében a fogyasztói árak csökkenése növekedésbe fordult. A pénzromlás üteme 2014 január–márciusában tovább gyorsult (1,5%). (Ezt meghaladó inflációra utoljára 2008 III. negyedévében volt példa.) A munkanélküliek aránya 2014 I. negyedévében tovább csökkent, a ráta értéke 3,6% volt.

14

Szezonálisan kiigazított.

18


A GDP volumenváltozása (az előző év azonos negyedévéhez képest)

% 10 8 6 4 2 0 -2 -4 -6 -8 -10 2008. I.

2009. I. OECD*

2010. I.

2011. I.

Egyesült Államok*

2012. I. Japán*

2013. I.

2014. I. negyedév Kína

* Szezonálisan kiigazított. Forrás: OECD.

2014. I. negyedév végén – az előző negyedévekhez hasonlóan – Argentína számított a világ 74, megfigyelésbe bevont országa közül a legkockázatosabbnak. A második legnagyobb csődkockázattal Venezuela rendelkezett, amelyet Ukrajna követett. A CMA Datavision számításai szerint a 10 legnagyobb csődvalószínűségű ország között Ciprus (5. a rangsorban) és Görögország (7.) szerepel az uniós tagországok közül. Magyarország a 18. legkockázatosabbnak bizonyult az időszak végén. A világ legkisebb csődkockázatú országa Norvégia, amit Svédország és az Egyesült Államok követ a rangsorban. Utóbbi megítélésén sokat javított a költségvetési adósságplafon megemelése körüli politikai vita rendezése. A 10 legkevésbé kockázatos ország között hét európai uniós, köztük négy eurózónabeli ország található. 2014 első három hónapjában a geopolitikai események mellett a Fed döntése is befolyásolta a nemzetközi pénz- és tőkepiacok folyamatait. Utóbbi hatására számos feltörekvő ország devizája leértékelődött a főbb devizákkal szemben: 2014 I. negyedévében többek között az argentin peso átlagárfolyama 57, a török líráé 29%-ot gyengült az egy évvel korábbihoz képest. (Az ukrán konfliktus következtében az orosz rubel 20%-ot


19

veszített az értékéből az euróval szemben.) 2014 január–március folyamán az euró átlagárfolyama viszont 3,7%-kal erősödött az amerikai dollárhoz viszonyítva az egy évvel ezelőttihez képest, ami az importárakon keresztül mérsékelte az euróövezeti infláció mértékét. A svájci frankkal szemben továbbra is stabil volt az euró: mindössze 0,4%-kal gyengült az eurózóna közös fizetőeszköze. (2014. március végén 1 euró 1,2194 svájci frankot, illetve 1,3788 amerikai dollár ért.) 2014 első három hónapjában a részvényárfolyamok emelkedése – az előző évi dinamikus növekedéshez képest – megtorpant: 2014. március végére a New York-i S&P 500 tőzsdeindex 1,3%-kal emelkedett, a frankfurti DAX stagnált, a londoni FTSE 100 index 2,2%-kal csökkent a 2013. év végi záróértékhez képest. 2014 első három hónapjában a forint árfolyamának mozgását többek között a folyamatos alapkamat-csökkentések, az ukrán belpolitika és az orosz-ukrán konfliktus eseményei, valamint a Fed monetáris politikájában bekövetkezett változás határozták meg. Az euró értéke január közepétől folyamatosan 300 forint felett mozgott. A hazai pénz- és tőkepiacokon az állampapírhozamok – a 3 és 5 éves futamidő kivételével – tovább csökkentek. Ezzel párhuzamosan a külföldi befektetők kezében lévő forintalapú állampapírok állománya 2014 első három hónapjában jelentős mértékben visszaesett (392 milliárd forinttal) az előző év végihez képest. 2014. március végén 4602 milliárd forintnyi értékpapírt birtokoltak a külföldiek, az összes forintalapú állampapír több mint harmadát. A rövid lejáratú hozamok alakulását nagymértékben meghatározó jegybanki alapkamat a folyamatos csökkentések következtében 2014. március végére 2,60%-ra mérséklődött. Az irányadó ráta az eddigi legalacsonyabb értékre süllyedt. A folyamatos kamatvágásoknak teret adott többek között a rekordalacsony szintre csökkent infláció. A budapesti BUX-tőzsdeindex 2014. I. negyedév végére 5,6%-kal visszaesett a 2013. év végi értékhez képest. 2. tábla

A forint árfolyamának alakulása a főbb devizákkal szemben, 2014. I. negyedév Árfolyam (forint/deviza) Megnevezés

Amerikai dollár Euró Svájci frank Forrás: Magyar Nemzeti Bank.

időszak elején 216,89 297,79 241,90

időszak végén 223,38 307,06 251,72

Átlagárfolyam értéke, forint/deviza 224,74 307,90 251,63

változása az előző év azonos időszakához képest, % 0,1 3,9 4,3

20


2014 I. negyedévében a globális nyers- és alapanyagpiacokat általában mérsékeltebb árszínvonal jellemezte az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A Nemzetközi Valutaalap által számított, minden fontosabb alapanyagot tartalmazó árindex15 2,8%-kal alacsonyabb volt a megelőző évhez képest. (Ezen belül a visszafogottabb ipari kereslet miatt az ipari alap- és nyersanyagokat tartalmazó árindex 7,4, az energiahordozóké 2,7%-kal csökkent.) Az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Szervezete (FAO) globális élelmiszerár-index16 értéke 2014 január–márciusában 2,7%-kal csökkent a megelőző évi szinthez képest. Az alindexek közül a – negyedév folyamán rekordszintre emelkedő – tejtermékeké 25%-kal nőtt, a gabonaféléké 19, a cukoré 9,9%-kal visszaesett. 2014 első három hónapjában az Európában irányadó Brent nyers kőolaj árfolyammozgására is hatással voltak az ukrán események alakulása. Ennek ellenére a nyersolaj árfolyama alacsonyabb szinten mozgott az egy évvel korábbinál: 2014 január– márciusában az átlagárfolyam 108,14 dollár volt, ami 3,8%-os csökkenést jelent. A negyedév utolsó napján 105,95 dollárt adtak egy hordó „fekete aranyért”, az egy évvel korábbihoz képest 2,3%-kal kevesebbet.

15

IMF Primary Commodity Price Index.

A FAO az élelmiszerár-indexen belül alindexeket tesz közzé a gabonafélék, az olajok, a cukor, a tejtermékek, valamint a húskészítmények árváltozásáról. Az indexeket 55 nyersanyag áralakulása alapján állítják össze és havonta jelentetik meg. 16


21 4. ábra

Alap- és nyersanyagpiaci árfolyamok alakulása %

Dollár/hordó 150

250

120

200

90

150

60

100

30

50

0 2008. I.

2009. I.

2010. I.

2011. I.

2012. I.

2013. I.

Brent nyers kőolaj negyedéves világpiaci átlagára

0 2014. I. negyedév

IMF ipari alapanyagár-index (2005. év átlaga=100%) Forrás: U.S. Energy Information Administration; Nemzetközi Valutaalap.

Külkereskedelem Hazánk külkereskedelmi termékforgalmát az év első három hónapjában egyszámjegyű bővülés jellemezte: az előzetes adatok szerint a 2014. január–márciusi időszak egészét tekintve a kivitel euróban kifejezett értéke 5,1, a behozatalé 4,0%-kal nőtt az egy évvel korábban mérthez képest. Ezen belül márciusban – az első becslés szerint – a kivitel értéke 7348, a behozatalé 6673 millió eurót tett ki, sorrendben 7,4, illetve 8,8%-kal többet, mint az előző év azonos hónapjában. A külkereskedelmi mérleg aktívuma az év harmadik hónapjában 675, a január–márciusi időszak egészében 1917 millió euró volt, 34 millió euróval kevesebb, illetve 286 millió euróval több, mint egy évvel korábban. Az Eurostat első becslése szerint az Európai Unió 28 tagállamának egymás közötti termékforgalma 2014 január–márciusában 730 milliárd eurót tett ki, folyó áron 3%-kal többet, mint az előző év azonos időszakában. Ugyanebben az időszakban a tagállamok

22


unión kívülre irányuló exportja 3, importja 2%-kal csökkent, mérlegük passzívuma az egy évvel korábbi 1,3 milliárd euróról 5,0 milliárd euróra nőtt. A részletesen feldolgozott első kéthavi adatok szerint Magyarország exportjának nyolctizedét, importjának pedig 75%-át bonyolította le az unión belül. Az előző év azonos időszakához képest ebben a viszonylatban az export euróértéke 5,7, az importé 12%-kal emelkedett. Ezen belül az összes termékforgalom több mint felét képviselő régi, 2004 előtt csatlakozott tagállamokba (EU-15) irányuló export 7,9, az import pedig 11%-kal haladta meg az egy évvel korábban mértet. A 2004 óta csatlakozott tagállamokba irányuló kivitel szinte nem változott, miközben a behozatalban jelentős, 14%-os volt a bővülés mértéke. A külkereskedelmi mérleg aktívuma mindkét országcsoport esetén csökkent, többletünk a 2004 óta csatlakozott tagállamokkal a tavalyi 1224 millió euróról 1158 millió euróra, az új tagállamok esetében pedig 682 millió euróról 374 millió euróra mérséklődött. Az uniós forgalom egyenlege ennek megfelelően 2014. első két hónapjában 1532 millió eurós aktívumot mutatott. Az Európai Unión kívüli országokkal lebonyolított külkereskedelmünk euróértéke exportban 2,2, importban 20%-kal csökkent az év első két hónapjában. Hazánk külkereskedelmének e relációban mért passzívuma 985 millió euróról 290 millió euróra csökkent. Ennek legfőbb oka az EU-n kívüli európai országokkal folytatott külkereskedelmünk hiányának 350 millió eurós csökkenése volt, továbbá az, hogy az amerikai országok viszonylatában hazánk külkereskedelmi mérlege az egy évvel korábbi 32 millió eurós passzívummal szemben 2014 január–februárjában 288 millió eurós aktívummal zárt. Az EU-n kívüli európai országokhoz hasonlóan az ázsiai országokkal szembeni mérlegünk passzívuma is csökkent az év első két hónapjában (696 millió euróról 627 millió euróra). 2014 január–februárjában a kivitel volumene 7,1, a behozatalé 5,7%-kal növekedett az előző év azonos időszakához képest. A volumen bővülésében jelentős szerepet játszott a külkereskedelmi termékforgalom mintegy felét kitevő gépek és szállítóeszközök forgalmának alakulása: az árufőcsoport kiviteli volumene 6,7, a behozatalié 8,6%-kal bővült az előző év azonos időszakához mérten. Az árufőcsoporton belül a közúti járművek exportés importvolumene – a bázishatásnak is köszönhetően – egyaránt mintegy másfélszeresére nőtt, de átlag feletti volt a bővülés mértéke a villamosgépek, villamos készülékek és műszerek, valamint a kisebb részarányú irodagépek és adatfeldolgozó berendezések forgalmában is. A gépjárműgyártáshoz kapcsolódó energiafejlesztő gépek (motoralkatrészek, benzin- illetve dízelmotorok) behozatala hatodával nőtt, míg a forgalomban szintén jelentős súlyt képviselő híradás-technikai hangrögzítő és -lejátszó készülék mindkét irányú forgalmában egyaránt jelentős visszaesés következett be. A hazánk külkereskedelmi forgalmának több mint háromtizedét adó feldolgozott termékek kivitelének volumene 7,5, a behozatalé 10%-kal bővült az előző év azonos


23

időszakához mérten. Az árufőcsoporton belül dinamikusan bővült a vegyi termékek, ezen belül az illóolajak, illat- és tisztítószerek mindkét irányú, valamint a műtrágya exportforgalma, de jelentős növekedés jellemezte az autóiparhoz szükséges termékek, ezen belül a szakmai tudományos ellenőrző műszerek kivitelének valamint a gumigyártmányok behozatalának volumenét is. A hazánk külkereskedelmében fontos szerepet játszó gyógyszerek és gyógyszerészeti termékek forgalmának bővülése a kivitel és a behozatal esetében sem érte el az árufőcsoport átlagát, szemben a kis súlyú ruházati cikkekkel és öltözékkiegészítőkkel, illetve a lábbelikkel, amelyek behozatala a hazai áruházláncok élénkülő kereskedelmének köszönhetően dinamikusan bővült. Az energiahordozók importvolumene 15%-kal, a jóval kisebb jelentőségű exporté, 4,6%-kal csökkent 2013 első két hónapjához képest. Az importvolumen csökkenése főként a kőolaj és kőolajtermékek behozatalának több mint 20%-os visszaeséséből adódott, melynek fő oka a tavaly januári – elszámolástechnikai okokból bekövetkezett – kiugró mértékű beszerzés miatti magas bázis volt. Az árufőcsoporton belül szintén jelentős súlyt képviselő természetes és mesterséges gázok behozatala 2014 első két hónapjában tizedével csökkent, ebben jelentős szerepet játszottak az időjárási körülmények (enyhe tél). Az év első két hónapjában az élelmiszerek, italok, dohánytermékek exportvolumene 16%-kal, az importé 7,8%-kal növekedett. Az árufőcsoporton belül az összforgalom harmadát adó gabona- és gabonakészítmények kiviteli volumene több mint másfélszeresére bővült, amiben jelentős szerepe volt a bázishatásnak. Jelentősen, mintegy tizedével nőtt az állati takarmány exportjának, valamint a kávé, tea, kakaó és fűszer mindkét irányú kereskedelmének volumene, ugyanakkor számottevő csökkenést mértünk a tejtermékek és tojás mindkét irányú forgalmában, valamint az elő állatok behozatalában. A forgalom mindkét oldalán kis részarányú nyersanyagok kiviteli volumene szinte nem változott, a behozatalé 9,7%-kal nőtt. A külkereskedelmi forgalom forintárszintje az exportban 1,2, az importban 0,2%-kal volt magasabb 2014 első két hónapjában, mint az előző év azonos időszakában, így a cserearány 1,0%-kal javult. A két legnagyobb árufőcsoport közül a gépek és szállítóeszközök árszintje az exportban 2,4, az importban 1,1%-kal nőtt, a feldolgozott termékek ennél kisebb mértékben, kivitelben 1,3, behozatalban pedig 0,7%-kal drágult. A kisebb súlyú árufőcsoportok közül a nyersanyagok és energiahordozók mindkét irányú kereskedelme alacsonyabb árszinten valósult meg, míg az élelmiszerek, italok és dohánytermékek kiviteli árának 0,8%-os csökkenése a behozatal 3,2%-kal drágulásával párosult. Az év első két hónapjában a forint a főbb devizákhoz képest 4,1%-kal gyengült, ezen belül az euróhoz viszonyítva 4,4, a dollárhoz képest 2,1% volt a leértékelődés mértéke.

24


Államháztartás, központi költségvetés Az államháztartás központi alrendszerének pénzforgalmi szemléletű, konszolidált hiánya – a Nemzetgazdasági Minisztérium részletes adatai alapján – 701 milliárd forint volt 2014 első negyedévében, 208 milliárd forinttal több, mint 2013 ugyanezen időszakában. Az államháztartás központi alrendszerének nem konszolidált bevétele 3642 milliárd forint volt, folyó áron 5,2%-kal több az egy évvel korábbinál. A kiadások 4343 milliárd forintot tettek ki, 9,8%-kal magasabb összeget, mint 2013. január–márciusban. A központi költségvetés 2014. I. negyedévi hiánya 796 milliárd forint volt, 207 milliárd forinttal több, mint egy évvel korábban. A romláshoz hozzájárult, hogy a volt nonprofit egészségügyi gazdasági társaságok kiadásai, illetve a pedagógusbér-emeléssel összefüggő kiadásnövekedés csak a tárgyidőszakot érintette. (Az egészségügyi társaságok tavaly áprilisban kezdtek költségvetési szervként működni, a béremelésre pedig szeptemberben került sor.) Az alrendszer bevétele 2271 milliárd forintot tett ki, 6,0%-kal nagyobb összeget az egy évvel korábbihoz képest. A kiadás esetében 12%-os növekedés adódott, összege 3067 milliárd forint volt. A központi költségvetés bevételének közel négytizede fogyasztáshoz kapcsolt adókból származott, amelyek értéke 7,5%-kal nőtt a 2013. I. negyedévihez képest. Az ide tartozó adónemek közül az áfabevételek 1,4%-os növekedést követően 617 milliárd forintot tettek ki. A jövedéki adóból származó bevétel 180 milliárd forint volt az év első három hónapjában, lényegében ugyanannyi, mint egy évvel korábban. Az üzemanyagok értékesítéséhez kapcsolódó jövedéki adóbevétel 7,5 milliárd forinttal nőtt, 99 milliárd forintot tett ki. A szeszes italoknál és egyéb termékeknél szintén növekedés, a dohánygyártmányok esetében ugyanakkor csökkenés alakult ki: a 63 milliárd forintos bevétel 8 milliárd forinttal alacsonyabb a 2013. I. negyedévinél. (A mérséklődést a fogyasztás csökkenése, valamint a piaci szerkezet átrendeződése, azaz a cigarettáról a fogyasztási dohányra való áttérés okozta.) A fogyasztáshoz kapcsolt adóbevételek növekedése legnagyobbrészt a pénzügyi tranzakciós illetéknek tulajdonítható, amiből 74 milliárd forintnyi, az egy évvel korábbit 46 milliárd forinttal meghaladó összegű bevétel következett. A jelentős növekedés egyrészt annak tulajdonítható, hogy a 2013 elején bevezetett adónem után először tavaly februárban keletkezett adófizetési kötelezettség, másrészt augusztusban az illeték mértékét megemelték, a készpénzfelvételre vonatkozó, a tranzakciónként fizetendő 6000 forintos felső határt pedig eltörölték. A költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok bevételei 593 milliárd forintot tettek ki, 4,2%-kal kevesebbet, mint 2013 I. negyedévében. A csökkenés a fejezeti kezelésű előirányzatok EU-támogatása sorban következett be, ahol 201 milliárd forint, az egy évvel korábbinál 16%-kal kevesebb bevétel keletkezett. A költségvetési szervek bevételei 363 milliárd forintot tettek ki, 1,3%-kal magasabb összeget a 2013. I. negyedévihez


25

képest. Az emelkedésében szerepet játszott az intézményi struktúraváltás, amelynek következtében az államháztartáson belülről érkező működési célú támogatások 40 milliárd forinttal nőttek. A lakossági befizetések a bevételek 19%-át jelentették, a 430 milliárd forintot kitevő pénzmozgás értéke 2,7%-kal múlta felül a 2013. I. negyedévit. A lakossági befizetések több mint kilenctizedét a személyi jövedelemadóból származó bevételek teszik ki, amelyek 2,3%kal növekedtek egy év alatt. A gazdálkodó szervezetek befizetései 280 milliárd forintot tettek ki, 28%-kal többet, mint 2013 I. negyedévében. A növekedés legfontosabb tényezője a 30 milliárd forintról 63 milliárd forintra növekvő „egyéb központosított bevételek” voltak, a bővülés szoros összefüggésben áll a tavaly július elsején bevezetett elektronikus útdíjjal. Az idetartozó adónemek közül a legnagyobb súlyt képviselő társaságiadó-bevételek 31%-kal növekedtek, 87 milliárd forint bevételt jelentettek a központi költségvetésnek. A kiadások 55%-át a költségvetési szervek, valamint a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok uniós és nem uniós pénzfelhasználása jelentette. Értékük összességében 1679 milliárd forintot tett ki, 22%-kal többet, mint 2013. január–márciusban. A költségvetési szervek kiadásai 18%-kal nőttek, 955 milliárd forintot tettek ki. A növekedés összefüggésben áll a tavaly szeptemberben megvalósult pedagógusbér-emeléssel, valamint a tavaly áprilistól költségvetési szervként működő, volt nonprofit egészségügyi gazdasági társaságokhoz kapcsolódó kiadásokkal. A költségvetési szervek kiadásain belül személyi juttatásokra és munkaadókat terhelő járulékokra 557 milliárd forintot fordítottak. A szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok uniós kiadásai 435 milliárd forintot tettek ki, ötödével többet, mint 2013. január–márciusban. A szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai pedig 289 milliárd forintra teljesültek, ez 43%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. Az államháztartás alrendszereinek támogatása 513 milliárd forintot tett ki 2014 I. negyedévében, 14%-kal többet, mint egy évvel azelőtt. Az idetartozó legnagyobb, 229 milliárd forint összegű kiadási tételt a társadalombiztosítási ellátásokhoz nyújtott garanciák és hozzájárulások jelentették. A kiadási tételre egy évvel ezelőtt 267 milliárd forintot fordítottak, az összeg azonban magában foglalta a Nyugdíjbiztosítási Alap 24 milliárd forintos támogatását is, amely célra idén nem történt pénzeszközátadás. Kizárólag az Egészségügyi Alap támogatását tekintve 5,3%-os csökkenés adódik a két év első negyedévét összehasonlítva. A helyi önkormányzatok 178 milliárd forint összegű támogatásban részesültek az I. negyedévben, ami 21%-os növekedés az egy évvel korábbival összehasonlítva. A kamatkiadások 384 milliárd forint terhet jelentettek a központi költségvetés számára, 6,9%-kal kevesebbet, mint 2013 január–márciusában. A kamatkiadások 65%a a forintban fennálló adósság után jelentkezett, a fennmaradó része pedig a devizában

26


jegyzett adósságot érintette. (A forintadósság az adósság 58%-át tette ki, kisebb arányt, mint ami a kamatkiadásokban a nemzeti fizetőeszközre kialakult.) A Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alap kiadásai 172 milliárd forintra teljesültek az első negyedévben, 13%-kal kevesebbre, mint egy évvel korábban. Az idetartozó legnagyobb tételt a családi támogatások jelentették, összegük a 2013. I. negyedévitől 4,8%-kal elmaradt, 106 milliárd forintot tett ki. A korhatár alatti ellátások összege 64 milliárd forintról 45 milliárd forintra esett vissza, miután az érintettek időközben betöltötték a rájuk vonatkozó nyugdíjkorhatárt, így teljes jogú öregségi nyugdíjra lettek jogosultak. Az Európai Unió költségvetéséhez történő hozzájárulásunk I. negyedévi összege 121 milliárd forint volt, 0,8%-kal több a 2013. január–márciusinál. 3. tábla

A központi költségvetés fontosabb bevételi és kiadási tételei, 2014. I. negyedév Bevétel tétel

Kiadás

érték, milliárd forint

változás, %*

tétel

Fogyasztáshoz kapcsolt adók

897

7,5

Költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai

Költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok bevételei

593

–4,2

Lakosság befizetései

430

Gazdálkodó szervezetek befizetései

280

érték, milliárd változás, forint %* 1679

22,1

Államháztartás alrendszereinek támogatása

513

14,0

2,7

Kamatkiadások

384

–6,9

27,9

Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alap kiadásai

172

–12,9

* 2013 I. negyedévéhez képest.

A társadalombiztosítási alapok az első negyedévet 64 milliárd forint aktívummal zárták, az egyenleg 1 milliárd forinttal javult a 2013. január–márciusihoz képest. Az alrendszer bevétele 1253 milliárd, kiadása 1189 milliárd forintot tett ki az év első három hónapjában, értékük egyaránt 4%-kal emelkedett egy év alatt. A pénzmozgások 62%-a a Nyugdíjbiztosítási Alapon, fennmaradó része az Egészségügyi Alapon keresztül valósult meg. A Nyugdíjbiztosítási Alap egyenlege 28 milliárd forintos aktívumot mutat, a mérleg 7 milliárd forinttal romlott az egy évvel korábbihoz képest. Az Egészségbiztosítási Alap egyenlege ugyanakkor javult, a 36 milliárd forintos többlet 8 milliárd forinttal több a tavaly ilyenkorinál. 2014 I. negyedévében az alrendszer bevételének közel nyolctizedét a járulékokból és hozzájárulásokból származó bevételek jelentették, 987 milliárd forintos értékük 8,9%-kal


27

haladta meg az egy évvel korábbit. A központi költségvetési támogatások és térítések összege 231 milliárd forint volt, 14%-kal kevesebb a 2013. I. negyedévihez képest. A csökkenés egyik tényezőjét az jelenti, hogy 2014-ben – 2013-mal ellentétben – csak az Egészségbiztosítási Alap vesz igénybe költségvetési támogatást. Az alrendszer kiadásainak több mint hattizedét a nyugellátások jelentették, összegük 735 milliárd forintot tett ki, 4,0%-kal többet, mint 2013 I. negyedévében. Egészségbiztosítási természetbeni ellátásokra 307 milliárd forintot, az egy évvel korábbinál 4,6%-kal nagyobb összeget fordítottak. Ezen belül a legnagyobb kiadási előirányzatot képező gyógyító, megelőző ellátások esetében 6,3%-os növekedés következett be, a gyógyszertámogatások pedig az egy évvel ezelőttivel megegyező összegre, 73 milliárd forintra teljesültek. Az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások 136 milliárd forintot tettek ki, 1,3%-kal kevesebbet, mint 2013 első negyedévében. Az elkülönített állami pénzalapok egyenlege 31 milliárd forintos többletet mutat, 1 milliárd forinttal kevesebbet a 2013. január–márciusihoz képest. A hét alap közül a Nemzeti Foglalkoztatási Alaphoz kötődött az alrendszer pénzmozgásának – a bevételek és kiadások összegének – közel nyolctizede, valamint a legjelentősebb mértékű egyenlegromlás17 (7 milliárd forint). 2014 I. negyedévében hat alap zárt többlettel, közülük a legnagyobb bevételi többlet (13 milliárd forint) a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapot jellemezte. A központi költségvetés adósságállománya 2014. március végén 24,3 billió forint18 volt, 10,3%-kal meghaladta a 2013. végit. Az adósságállomány növekedésének tényezőit a költségvetés finanszírozási biztonságát növelő kötvénykibocsátások, az önkormányzati adósságátvállalás, valamint a forint árfolyamának gyengülése jelentette. A pénzügyi instrumentumok közül az állampapírok részaránya 84, a hiteleké 15%-ot tett ki március végén. Az első negyedév során az állampapírok állománya 10, a hiteleké 12%-kal emelkedett. Az állampapírok közül a lakossági állampapírok állománya 1888 milliárd forintot tett ki március végén, 12%-kal többet a 2013. végihez képest. A külföldi befektetők forintállampapír-állománya 4602 milliárd forint volt a harmadik hónap végén, 7,8%-kal kevesebb, mint december végén. Március végén a külföldi befektetők a teljes forintállampapír-állomány 34%-át birtokolták. Ugyanekkor a költségvetés adósságállományának 58%-a forintban, fennmaradó része devizában állt fenn. A nettó adósságfelvétel (az adósságfelvételek és -törlesztések különbsége) 1942 milliárd forintot tett ki az első negyedév során, ezen belül a forintadósság növekedése 979 milliárd forint, a devizaadósságé 964 milliárd forint volt. A devizaadósság értékére az árfolyamváltozás is

17

2014 I. negyedévében a hét alap közül négynek volt kedvezőtlenebb az egyenlege, mint 2013. I. negyedéve során.

Egyéb kötelezettségekkel együtt. Az „egyéb kötelezettségek” az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-nél elhelyezett fedezeti összegek, amelyeket a deviza-államadósság kockázatainak csökkentése érdekében megkötött swapműveletek után helyeznek el. Az egyéb kötelezettségek állománya 2013 végén 99 milliárd forintot tett ki, 19 milliárd forinttal kevesebbet, mint 2013 végén, részesedése a központi költségvetés teljes adósságállományából 0,4%-os volt. 18

28


hatással van. A forint 2014. március végén gyengébb volt, mint három hónappal korábban, ami 334 milliárd forinttal megnövelte a devizaadósság forintban kimutatott értékét . 2014. január–áprilisban az államháztartás központi alrendszerének pénzforgalmi szemléletű, konszolidált egyenlege – a Nemzetgazdasági Minisztérium előzetes adatai alapján – 951 milliárd forint hiányt mutatott, 423 milliárd forinttal többet, mint egy évvel korábban. A mérleg romlásához hozzájárult, hogy a volt nonprofit egészségügyi gazdasági társaságok kiadásai a január–márciusi időszak tekintetében, a pedagógusbér-emeléssel kapcsolatos kiadás pedig a teljes január–áprilisi időszakot tekintve csak 2014-et érintette, a tavalyit nem. (Az intézmények átvételére tavaly április elején, a pedagógusbér-emelésre szeptemberben került sor.) Ezenkívül az idei mérleget rontotta, hogy a családi támogatások, valamint a központi költségvetési szerveknél foglalkoztatottak bérének kifizetéséhez szükséges fedezetet már áprilisban átutalták a május elejei munkaszüneti napok miatt. Január–áprilisban mind a három alrendszer egyenlege kedvezőtlenebbé vált az egy évvel korábbihoz képest. A központi költségvetés egyenlege 363 milliárd forinttal romlott, amely révén az első négyhavi hiány 1031 milliárd forintot tett ki. A társadalombiztosítási alapokban a romlás mértéke 54 milliárd forint volt, ennek ellenére a mérleg még mindig többlettel zárt (45 milliárd forint). Az elkülönített állami pénzalapok esetében 36 milliárd forintos aktívum keletkezett, ami 5 milliárd forinttal kevesebb az egy évvel korábbinál.

A háztartások pénzügyi vagyona A Magyar Nemzeti Bank (MNB) előzetes adatai szerint 2014. március végén a háztartások bruttó pénzügyi vagyona 30,3 billió forint volt, 5,5%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. A bruttó pénzügyi vagyonon vagy másképpen fogalmazva pénzügyi eszközökön belül a részvények és részesedések csoportja képviselte a legnagyobb arányt (42%) a harmadik hónap végén. E csoport állományi értéke az év végén 12,7 billió forintot tett ki, 10%-kal többet, mint egy évvel korábban. Az idetartozó legjelentősebb alcsoportot az üzletrészek jelentették, 7,5 billió forintos állományi értékkel. A határozott növekedés ugyanakkor a befektetési jegyeknek tulajdonítható, amelyek állománya harmadával, 3,6 billió forintra bővült az elmúlt egy év során. A bruttó pénzügyi vagyonból a készpénz és betétek csoportja 33%-os arányt képviselt, a március végi állományi értékük 10,0 billió forintot tett ki, 5%-kal kevesebbet az egy évvel korábbinál. A csoporton belül a betétek állománya 7,3 billió forint volt, 11%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. Ezen belül a folyószámlabetéteken kívüli betéteket jelentő „egyéb betétek” állománya (5,0 billió forint) több mint ötödével csökkent egy év


29

alatt. Ezzel szemben a külföldi bankokban elhelyezett betétek állománya (529 milliárd forint) 4%-kal emelkedett az elmúlt egy év során. A 2,6 billió forintot jelentő készpénzállomány 18%-kal nőtt, ezen belül a forintkészpénz-állomány 21%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A biztosítástechnikai tartalékok állománya 3,3 billió forintot tett ki március végén, 3%-kal többet, mint egy évvel korábban. A biztosítástechnikai tartalékok valamivel több mint felét az életbiztosítási díjtartalékok, közel négytizedét a nyugdíjpénztári díjtartalékok jelentették, növekedési ütemük 2, illetve 6%-os volt. A nem részvényértékpapírok19 állománya háromtizedével emelkedett az elmúlt egy év során, értékük 2,9 billió forint volt március végén. Különösen a rövid – egy éven belüli – lejáratú értékpapírok után mutatkozott jelentős kereslet az elmúlt egy év során a háztartások részéről. A központi kormányzat által kibocsátott, háztartások tulajdonában lévő értékpapírok március végi állománya 2,2 billió forint volt, több mint másfélszerese az egy évvel korábbinak. A kötelezettségek értéke a harmadik hónap végén 9,0 billió forint volt, 5,9%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A devizahitelek kötelezettségeken belüli részaránya 49, a forinthiteleké 44%-os volt. A devizahitelek állománya egy év alatt 11, a forinthiteleké 1%kal csökkent. A kötelezettségekből a hosszú lejáratú hitelek 82, a rövid lejáratúak pedig 11%-os arányban részesedtek március végén, állományi értékük 7, illetve 1,5%-kal csökkent az elmúlt egy év során.

A csoportba legnagyobbrészt hitelviszonyt megtestesítő, kamatozó értékpapírok tartoznak. (Forint- és devizaállamkötvények, kincstárjegyek, önkormányzati kötvények, vállalati és hitelintézeti kötvények stb.)

19

30


A háztartások pénzügyi vagyona 2014. március végén Megnevezés

Érték, milliárd forint

Változás 2013. március végéhez képest, %

Készpénz és betétek

9 996

–4,8

Nem részvény értékpapír

2 942

29,5

265

0,7

Részvények és részesedések

12 741

10,0

Biztosítástechnikai tartalékok

3 266

3,3

Hitelek

Egyéb követelések

1 140

13,0

30 349

5,5

Hitelek

8 355

–6,7

Háztartások tartozása

9 017

–5,9

21 332

11,1

Háztartások bruttó pénzügyi vagyona

Háztartások nettó pénzügyi vagyona

A hitelintézeteknél és pénzügyi vállalkozásoknál a devizakölcsönök törlesztését rögzített árfolyamon lehetővé tevő, aktív gyűjtőszámlák száma 2014. március végén 167 ezer volt, 25 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A rögzített törlesztési árfolyamú devizakölcsönök teljes állománya a harmadik hónap végén 1410 milliárd forintot, a gyűjtőszámlákon nyilvántartott hitelállomány 18,2 milliárd forintot tett ki. 2014. március végén a rögzített törlesztési árfolyamú devizakölcsön-állomány 96%-a a hitelintézeteknél állt fenn, ahol 38%-os arányban részesedtek az összes lakossági devizaalapú jelzáloghitelállományból. Az árfolyamgát konstrukcióban részt vevő devizahiteles ügyfelek 2012 májusa óta 32,9 milliárd forint – rögzített árfolyam feletti – kamat megfizetése alól mentesültek, az összeg több mint héttizede az elmúlt egy évet érintette. A 2014 első negyedévével zárult elmúlt egy évben a pénzügyi intézmények 16 ezer hitelfedezetül szolgáló lakóingatlant jelöltek ki kényszerértékesítésre. A legtöbb közülük Pest megyében található, amelyet Budapest követ a sorban. 2014 I. negyedévében a kényszerértékesítési kvóta alapját 119 ezer lakás jelentette, azaz ennyi lakóingatlannal kapcsolatosan állt fenn legalább 90 napos törlesztési késedelem a korábban felvett devizaalapú jelzáloghitellel kapcsolatban. Az értékesített fedezeti ingatlanok száma 2013-ban 5,4 ezer volt, a legtöbb értékesítésre Borsod-Abaúj-Zemplén megyében került sor (576). A bruttó pénzügyi vagyon és a kötelezettségek különbségeként előálló nettó pénzügyi vagyon 21,3 billió forintot tett ki március végén, 11%-kal többet, mint egy évvel korábban. A 2,1 billió forintos értéknövekmény mintegy négyötöde a nettó finanszírozási képességhez, 15%-a pedig a nettó átértékelődésekhez kötődik. A háztartások nettó finanszírozási képessége a 2014 I. negyedévével zárult elmúlt egy évben 1682 milliárd


31

forintot tett ki, a GDP20 5,7%-át. A pénzügyi eszközöket, illetve kötelezettségeket érintő tranzakciók egyenlegéből számított finanszírozási képesség elmúlt egy évre számított értékéből a pénzügyi eszközök növekedése kétharmados, a kötelezettségek csökkenése pedig egyharmados arányt képviselt. A pénzügyi eszközállomány tranzakciókra visszavezethető emelkedése a befektetési jegyek és a nem részvény értékpapírok vásárlásával magyarázható, a kötelezettségek csökkenése pedig a hosszú lejáratú hitelek nettó törlesztéséből adódott.

Ágazati teljesítmények Ipar A hazai ipar bruttó kibocsátása 2013 szeptembere óta nő. A termelés bővülésében elsősorban a járműgyártás, illetve az ehhez kapcsolódó beszállítói ágazatok eladásainak növekedése játszott szerepet. Január–márciusban az ipari termelés volumene 8,4%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Az exportértékesítés tavaly július óta folyamatosan bővül, idén az első negyedévben 11,9%-kal haladta meg a 2013. I. negyedévit. A hazai értékesítés tavaly decembere óta mérséklődik, az első negyedévben 3,0%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Márciusban a termelés volumene 10,6%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A munkanappal kiigazított adatok az elmúlt 10 hónapban folyamatosan nőttek, márciusban 8,1%-kal. A növekedés kizárólag az exportértékesítés bővülésének köszönhető, itt márciusban a bővülés 14,7%-os volt, míg a hazai piacon 3,2%-os csökkenés ment végbe. A szezonális és munkanappal kiigazított, előző hónaphoz mért adatok szerint márciusban az ipar kibocsátása 0,4%-kal haladta meg a februárit.

20

A 2014 I. negyedévére vonatkozóan az MNB a saját GDP-becslését használta.

32


Az ipari termelés és értékesítés volumenváltozása (az előző év azonos negyedévéhez képest) % 30 20 10 0 -10 -20 -30 2007. I.

2008. I. Termelés

2009. I.

2010. I.

2011. I.

Belföldi értékesítés

2012. I.

2013. I.

2014. I. negyedév

Exportértékesítés

Az ipar nemzetgazdasági ágai közül az első negyedévben a feldolgozóipar változatlan áron számolt termelése 10,0, a kis súlyt képviselő bányászaté pedig 6,5%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Az energiaszektor kibocsátása 8,9%-kal esett vissza. Az ipari termelés több mint kilenctizedét előállító feldolgozóipar alágainak túlnyomó többségében emelkedett a termelés. Öt alágban kétszámjegyű volt a növekedés, kettőben közülük az előző év azonos időszakához képest több mint 20%-kal bővült a bruttó kibocsátás. Az ipar húzóágazata továbbra is a járműgyártás, volumene az első negyedévben jelentősen, 28,5%-kal nőtt, mindkét értékesítési irányban történt keresletbővülésnek köszönhetően. A feldolgozóipar harmadik legnagyobb alága, az élelmiszeripar kibocsátása az I. negyedévben 3,5%-kal bővült. Az alágon belül az élelmiszergyártás kisebb mértékben, 1,9%-kal, az italgyártás 15,3, a dohánytermékek gyártása 7,2%-kal bővült. Az értékesítési irányok tekintetében az exportértékesítésben 4,5, a belföldi értékesítésben pedig – az egy évvel korábbi csökkenést követően – 2,0%-kal nőtt a volumen. A közepes súlyú alágak közül a vegyi anyag, termék gyártása több mint 19%-kal emelkedett, a kisebb alágak közül pedig a textil- és bőripar kibocsátása közel 22%-kal bővült, elsősorban a külpiaci kereslet felfutása következtében. A termelésben még mindig


33

jelentős részesedésű számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásának volumene továbbra is csökken, idén az I. negyedévben összességében 6,4%-kal. Az I. negyedévben a létszám-kategóriák szerint képzett vállalatcsoportok mindegyikében bővült a termelés. A kibocsátásból több mint héttizeddel részesedő nagyvállalatok termelési volumene 10,0%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A közepes méretű vállalkozások kibocsátása 6,9%-kal bővült, mindkét értékesítési irányban nőttek az eladások. Az elsősorban hazai piacra termelő kisvállalkozások termelési volumene 2,0%-kal magasabb volt, mint egy évvel korábban. 6. ábra

% 20

Az ipari termelés és értékesítés volumenváltozása létszámkategóriánként, 2014. I. negyedév (az előző év azonos negyedévéhez képest)

15 10 5 0 -5 -10 -15 5 – 49 fő Termelés

50 – 249 fő Belföldi értékesítés

250 fő és afelett Exportértékesítés

A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében az egy alkalmazásban állóra számított termelés az első negyedévben 6,5%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A termelékenység növekedése 2,0%-os létszámemelkedés mellett következett be. A termelékenység az ipar ágazatainak többségében nőtt az egy évvel korábbi időszakhoz mérten. A feldolgozóiparban az ipari átlagot meghaladóan, 7,8%-kal emelkedett. A legnagyobb súlyt képviselő járműgyártásban közel 18%-os volt a növekedés a tavaly ilyenkorihoz viszonyítva. A vegyi anyag termék gyártásában közel 15, a kis súlyú textilbőriparban 23%-os termelékenységnövekedés következett be, ez utóbbi az alágak közül a legnagyobb mértékű volt. Mérséklődött a termelékenység az élelmiszeriparban (0,5%), a

34


legnagyobb visszaesés az energiaiparban volt, ahol az egy alkalmazásban állóra jutó termelés közel 12%-kal csökkent egy év alatt. 2014. első negyedévében mindegyik régióban nőtt a változatlan áron számolt termelés, két régióban kétszámjegyű mértékben. A legnagyobb bővülés NyugatDunántúlon realizálódott (23%), Dél-Alföldön pedig közel 12%-os volt a növekedés. 7. ábra

Az ipari termelés megoszlása régiónként, 2014. I. negyedév Észak-Alföld; 10,4

Dél-Dunántúl; 4,1

KözépMagyarország; 21,3

Dél-Alföld; 10,7

ÉszakMagyarország; 13,7

KözépDunántúl; 19,9 NyugatDunántúl; 19,4

Márciusban a megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelése 28%-kal magasabb volt, mint egy évvel korábban. Mindkét értékesítési irányban jelentősen emelkedett a volumen: az új exportrendeléseké 29, az új belföldi megrendeléseké 20%-kal. Az összes rendelésállomány a hó végén több mint 21%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Az ipar bruttó kibocsátása az európai uniós országok átlagában 2011 IV. negyedévétől 2013 III. negyedévéig csökkent, azonban az elmúlt év utolsó negyedévében már 1,8%-os növekedés volt az előző év azonos időszakához viszonyítva. 2014 I. negyedévében az Európai Unió (EU-28) tagországainak átlagában – munkanaphatástól megtisztított adatok szerint – 1,7%-kal nőtt a változatlan áron számolt termelés az egy évvel korábbihoz képest. A rendelkezésre álló adatok alapján a tagországok döntő többségében nőtt az ipari termelés volumene. A nagyobb ipari országok közül az Egyesült Királyság iparának kibocsátása 1,9%-kal nőtt, Franciaországé 0,8%-kal csökkent. A visegrádi


35

országok mindegyikében bővült az ipar kibocsátása, a legnagyobb mértékben Szlovákiában (9,2%). A hazánk iparára meghatározó hatású német ipar teljesítménye idén az első negyedévben 3,2%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Hazánkban az ipari termelői árak az első negyedévben átlagosan 0,6%-kal csökkentek. (Egy évvel ezelőtt 0,7%-kal nőttek). Az árak alakulását a belföldi árak csökkenése (1,9%) és a külpiaci értékesítés árainak mérsékelt emelkedése (0,2%) eredményezte. A belföldi értékesítés árai 2013 szeptembere óta csökkenő tendenciát mutatnak, idén az első negyedévben átlagosan 1,9%-kal mérséklődtek az egy évvel korábbihoz képest. A hazai értékesítés közel kétötödét adó energiaszektor árai – hatósági intézkedések következtében – 5,3%-kal visszaestek. A feldolgozóiparban gyakorlatilag a 2013. I. negyedévi szinten maradtak az árak (+0,1%). Ezen belül az alágak többségében emelkedtek az árak, de a nagy súlyúakban csökkenés volt: a jelentős hazai piaci részesedésű élelmiszeripar árai 1,0, a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozásban 3,4%-kal alacsonyabbak voltak az egy évvel korábbi időszakhoz képest. A külpiaci értékesítés árai az első negyedévben átlagosan 0,2%-kal emelkedtek az egy évvel korábbihoz képest. Az exportértékesítésben legnagyobb súlyú járműgyártásban az árak 1,6%-kal nőttek, míg a másik meghatározó alágban, a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában jelentős, 4,1%-os mérséklődés volt. Az energiaipar árai átlagosan 10,6%-kal estek vissza ebben az időszakban.

Építőipar Az építőipar kibocsátásában éveken keresztül tartó visszaesés 2013 elején érte el a mélypontját. 2013. február óta azonban a termelés minden hónapban meghaladta az előző évi nagyon alacsony bázist. 2014 márciusában kétszámjegyű (34,2%) növekedés következett be, a fordulat óta mindkét építményfőcsoportban növekedés történt. Január–márciusban az építőipar változatlan áron számolt termelése jelentősen, 27,6%-kal nőtt. Mindkét építményfőcsoportban bővülés következett be; az épületek építése 18,9, az egyéb építmények építése 40,3%-kal emelkedett. Előbbi esetében a bővülés elsősorban ipari beruházásoknak, kisebb mértékben egészségügyi épületeken végzett munkáknak köszönhető. Az egyéb építmények építésében a növekedés továbbra is a vasútfelújítási, az útépítési, valamint a közműfejlesztési munkáknak tulajdonítható.

36


% 50

Az építőipari termelés volumenváltozása építményfőcsoportok szerint (az előző év azonos negyedévéhez képest)

40 30 20 10 0 -10 -20 -30 2008. I.

2009. I.

2010. I.

Építőipari termelés összesen

2011. I.

2012. I.

2013. I.

2014. I. negyedév

Épületek építése

Egyéb építmények építése

Az építőipari vállalkozások márciusban 19%-kal nagyobb volumenű új szerződést kötöttek az egy évvel korábbihoz képest. Az épületekre kötött új szerződések volumene 27, az egyéb építményekre kötött szerződéseké 14%-kal nőtt. Január–márciusban közel 18%kal nagyobb volumenű új szerződést kötöttek a vállalkozások. Ezen belül az épületekre kötötteké 2,2%-kal nőtt, míg az egyéb építményekre kötötteké 28%-kal volt magasabb. A március végi szerződésállomány több mint háromötödével nőtt, ezen belül azonban az épületek építésének rendelésállománya 11,8%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. Az egyéb építmények építésének március végi rendelésállománya ugyanakkor mintegy 90%-kal nőtt. Az építőipar termelői árai az első negyedévben 2,4%-kal emelkedtek az egy évvel korábbihoz képest. Az építőipar ágazatai közül az épületek építése ágazatban 2,9, az egyéb építmények építése ágazatban 2,8, a legnagyobb súlyú, speciális szaképítés ágazatban pedig 1,9%-kal emelkedtek az árak. Az első negyedévben az építőipar árai 0,7%-kal voltak magasabbak az előző negyedévinél.


37

Lakásépítés és -hitelezés A lakásépítések száma 2008-tól 2013-ig folyamatosan csökkent. Idén az első negyedévben a lakásépítés elmozdult a mélypontról, 1692 lakást vettek használatba, ez az egy évvel korábbitól 51%-kal több. A használatba vett lakások száma valamennyi településtípusban nőtt. A régiók közül ötben jelentős emelkedés történt az egy évvel korábbi alacsony bázishoz képest, míg Észak-Magyarországon (33%) és a Dél-Alföldön (49%) tovább csökkent az épített lakások száma. A kiadott új lakásépítési engedélyek száma 1654-re emelkedett, mintegy ötödével több a 2013 I. negyedévinél, és megközelíti az épített lakások számát. 9. ábra

A lakásépítések alakulása Ezer darab 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0 2008. I.

2009. I.

2010. I.

2011. I.

A kiadott lakásépítési engedélyek száma

2012. I.

2013. I.

2014. I. negyedév Az épített lakások száma

Az építtetői kör összetétele 2005–2010-ben ingadozásokkal ugyan, de közelített egymáshoz. 2011 óta azonban az arányok jelentősebb eltolódása a jellemző a két nagy vállalkozói kör tekintetében. 2014 I. negyedévében 727 lakást építettek vállalkozások, ami több mint a duplája az egy évvel korábbinak. A magánszemélyek által épített lakások száma mintegy ötödével nőtt. Ebből következően a vállalkozások részaránya 29-ről 43%-ra emelkedett, a természetes személyek által építetteké 70-ről 56%-ra csökkent. Az

38


arányeltolódáshoz hozzájárult, hogy Budapesten az összes lakás 83%-át vállalkozók építették. 10. ábra

A vállalkozások és a természetes személyek által épített lakások aránya % 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 2013. 2014. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. I. negyedév Vállalkozások által épített lakások aránya Természetes személyek által épített lakások aránya

Az I. negyedévben az újonnan épült lakóépületek között a családi házak aránya 70-ről 53%-ra, a 100 m2-nél nagyobb alapterületű lakások aránya 50-ről 39%-ra csökkent. Ezzel összefüggésben az új lakások átlagos alapterülete 99 m2-re változott, ami 13 m2-rel kevesebb, mint egy évvel korábban. Január–márciusban 287 lakás szűnt meg, ami közel négyötödével több az egy évvel korábbihoz képest. A megszűnés leggyakoribb oka továbbra is az avulás volt. A lakáshitelezés piacán 2010-ig tartó bővülés 2011-ben megtorpant, 2012-ben pedig nagyarányú csökkenés következett be a lakáshitelek állományában. 2013-ban enyhült a visszaesés mértéke, december 31-én a lakáshitelek állománya 3318 milliárd forint volt, 5%kal alacsonyabb, mint egy évvel korábban és az éves GDP több mint 11%-ának felel meg. Állandósult a forint- és devizahitelek aránya, előbbiek 47, utóbbiak 53%-kal részesednek a teljes hitelállományból, ami a korábbi legmagasabb aránytól 13 százalékponttal alacsonyabb. 2013-ban az engedélyezett hitelek száma és összege csökkent, miközben az államilag támogatott lakáshitelek részesedése nőtt. 2013-ban az engedélyezett lakáscélú


39

hitelek számának 20, összegének 26%-a volt államilag támogatott, ami jelentős emelkedést mutat az egy évvel korábbi időszak 3, illetve 4%-os arányához képest. Az új lakáshitelek folyósítása szintén elmarad az egy évvel korábbitól mind a hitelek számát, mind összegét tekintve. A 2013-ban felvett lakáscélú hitelek átlagos futamideje 13 és fél év volt, mintegy fél évvel kevesebb, mint 2012-ben volt. Az új lakások vásárlásánál és a lakásépítésnél a futamidő kissé emelkedett, 16 év körüli. A használt lakás vásárlása esetében az átlagos futamidő kismértékben csökkent, valamivel több mint 14 év volt. 2013-ban – előzetes adatok szerint – mintegy 80 ezer lakás cserélt gazdát, ez az összes adat beérkezése után várhatóan hasonlóan alakul, mint 2012-ben. A forgalomba került lakások túlnyomó többsége használt, az új lakások részesedése mindössze 2,4%. Ezen belül az új lakások piacán tovább tartott a visszaesés, a használt lakások értékesítésére pedig inkább a stagnálás volt jellemző. 11. ábra

A teljes lakáspiaci forgalom alakulása Ezer darab 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 2008. III. 2009. III. 2010. III. 2011. III. 2012. III. 2013. III. I. I. I. I. I. I. negyedév

2013-ban a használt lakások összetételhatástól megtisztított árai átlagosan 3,2%-kal csökkentek az előző évhez képest. 2008 óta mintegy 17%-kal lett alacsonyabb a használt lakások nominális árszínvonala, reálérték-csökkenésük pedig ennek közel kétszerese (32%) volt. A használtlakás-piacon 2013-ban egy lakás átlagosan 9,5 millió forintot ért, 400 ezer forinttal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Budapesten egy lakás átlagos ára 13,4 millió forintba került, ami 800 ezer forintos csökkenés a 2012. évi átlaghoz viszonyítva. A

40


megyeszékhelyeken 9,2, a városokban 8,6, a községekben 5,5 millió forintba került egy lakás átlagosan. Az agglomerációkon kívül eső községekben azonban átlagosan 3,8 millió forintért kelt el egy átlagos ingatlan. Az új lakások ára második éve lényegében változatlan volt, az újlakás-építés és értékesítés visszaesése azonban tovább folytatódott. 2013-ban mindössze 1,9 ezer új lakást értékesítettek, ami alig háromnegyede az egy évvel korábbinak, és csak 14%-a a 2008. évinek. Az új lakások tekintetében a nominális árcsökkenés mértéke 2008-hoz viszonyítva 10,5%-os volt, ami közel 27%-os reálérték-csökkenés. 12. ábra

A lakáspiaci árak tiszta árváltozása (2010-hez képest)

% 12 9 6 3 0 -3 -6 -9 -12 -15 2008. I.

III.

2009. I.

III.

2010.

III.

2011.

Használt lakás

III.

2012.

Új lakás

III.

2013.

III.

negyedév

Kiskereskedelem 2013. július 1-jétől átalakult a dohánytermékek kiskereskedelmének szerkezete. Egyidejűleg a kiskereskedelmi adatok forrásában is változás következett be: 2013 júliusától rendelkezésre állnak a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. teljes körű adatállományai. Ezért az idősorban törés állt elő: 2014 első hat hónapjának kiskereskedelmi adatai a fentiek miatt nem összehasonlíthatók 2013 első hat hónapjának adataival. A kiskereskedelmi forgalom alakulására továbbá a – dohánykereskedelem


41

átalakulásával párhuzamosan kialakított – online pénztárgép-rendszer bevezetése is hatással volt, mivel a bevallott forgalom is megnőtt („kifehéredett”). Az összehasonlíthatóság érdekében a KSH a korábbi mintavételes adatgyűjtés adatait is továbbvezette, eszerint 2014. márciusban és az I. negyedévben egyaránt 4,0%-kal nőtt a kiskereskedelmi forgalom volumene az előző év azonos időszakához képest. (Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem eladásai eszerint az I. negyedévben 1,4%-kal emelkedtek.) Az új (Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt-től származó) adatforrás alapján számított adatok azt mutatják, hogy 2014 márciusában és az I. negyedévben egyaránt 6,4%-kal nőtt a kiskereskedelmi forgalom volumene. (A naptárhatástól megtisztított adatok szerint márciusban 8,5, január–márciusban 7,1%-os volt a növekedés.) Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletek értékesítésének volumene 2014 I. negyedévében 6,3%-kal haladta meg az előző év azonos időszakit. Ezen belül a forgalom több mint háromnegyedét lebonyolító vegyes termékkörű üzleteké (hiper- és szupermarketeké, vegyesboltoké) 5,6%-kal csökkent, ezzel párhuzamosan – elsősorban a dohány-kiskereskedelmet érintő jogszabályváltozások miatt – az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 2,2-szeresére emelkedett. (A szaküzletek forgalmának aránya a 2013. I. negyedévi 9,7-ről 21%-ra emelkedett, mivel a trafikrendszer bevezetésével a dohányáruk forgalma a vegyes termékkörű üzletekben megszűnt, átsorolásra került.) A nem élelmiszertermékeket forgalmazó kiskereskedelmi egységek forgalma 2014 I. negyedévében 6,3%-kal emelkedett 2013 I. negyedévéhez képest. A tevékenységcsoporton belül a legnagyobb mértékben az iparcikk jellegű vegyes, valamint a textil-, ruházati és lábbeli-kiskereskedelem forgalma bővült (14%). A forgalom több mint negyedét adó bútor-, műszakicikk-üzletek eladásai az egy évvel korábbi 11%-os visszaesést követően idén az első három hónapban 11%-kal emelkedett. A gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletek forgalma 2,6%-kal növekedett az előző év azonos időszakához képest. Az eladások mindössze a könyv-, számítástechnika- és egyébiparcikküzletek esetében csökkentek (3,9%).

42


A kiskereskedelmi forgalom alakulása, 2014. I. negyedév* (%)

Megnevezés Élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes Ebből: élelmiszer jellegű vegyes élelmiszer-, ital-, dohányáru Nem élelmiszertermék Ebből: iparcikk jellegű vegyes textil-, ruházati és lábbeli bútor-, műszakicikk könyv-, számítástechnika-, és egyébiparcikk gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszer Üzemanyag Kiskereskedelem összesen

Megoszlás

Változás az előző év azonos időszakához képest

49,0

6,3

38,5 10,5 32,9

–5,6 117,6 6,3

2,8 4,9 9,3 7,2 6,8 18,1 100,0

14,2 13,6 10,8 –3,9 2,6 6,8 6,4

* A KSH az élelmiszer-kiskereskedelem forgalmán belül a dohányáru-szaküzletek forgalmának megállapításához a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt.-től átvett teljes körű dohányforgalmi adatokat alkalmazza.

Az üzemanyag-kiskereskedelem forgalma az egy évvel korábbi csökkenés után 2014 I. negyedévében 6,8%-kal bővült, miközben a járműüzemanyagok fogyasztói ára átlagosan 3,8%-kal csökkent. A kiskereskedelmen kívül számba vett gépjármű- és járműalkatrészkiskereskedelem eladási volumene – a 2013. I. negyedévi 11%-os visszaesést követően – 2014 első három hónapjában 7,4%-kal haladta meg az előző évi azonos időszakit. Az Európai Unióban (EU-28) – az Eurostat munkanaphatástól megtisztított adatai szerint – a kiskereskedelmi forgalom volumene a 2013. I. negyedévi 1,5%-os csökkenés után 2014 I. negyedévében 1,6%-kal emelkedett az előző év azonos negyedévéhez képest. A rendelkezésre álló legfrissebb adatok szerint forgalomnövekedést 20, csökkenést 4 tagállamban mértek. A legnagyobb mértékű bővülést Luxemburgban (13%), a legnagyobb visszaesést pedig Finnországban (1,5%) mutatták ki.


43

Turizmus, vendéglátás 2014 első három hónapjában a kereskedelmi szálláshelyeken mind a vendégek száma, mind a vendégéjszakák száma bővült, bár a növekedés a negyedév végén megtorpant. A márciusi mérséklődés valószínűleg az előző évi – húsvét miatti – magas bázis hatására következett be. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma a márciusi mérséklődés ellenére 2014 I. negyedévében nőtt. A vendégek száma 8,2, az általuk eltöltött éjszakáké 5,9%-kal emelkedett. A szállodák szobafoglaltsága 39,8% volt, 1,4 százalékponttal magasabb, mint a 2013. január–márciusi időszakban. Az ötcsillagos egységek, valamint a gyógyszállodák kiemelkedő (53,7, illetve 51,1%-os) szobakihasználtsággal működtek. 2014 január–márciusában 715 ezer külföldi vendég 1 millió 850 ezer vendégéjszakát töltött a kereskedelmi szálláshelyeken, ami 5,4, illetve 4,0%-kal haladja meg a megelőző év azonos időszakának értékeit. A külföldi vendégek 94%-át fogadó szállodák vendégéjszakákban mért forgalma némileg az átlag felett, 4,4%-kal bővült. Az Európai Unióból érkező vendégek 1 millió 217 ezer vendégéjszakát töltöttek el hazánkban, 1,5%kal kevesebbet, mint a megelőző év első három hónapjában. Németország, Ausztria és az Egyesült Királyság vendégéjszakában mért vendégforgalma csökkent (5,9, 11, illetve 3,4%kal), ugyanakkor az orosz, az olasz és a cseh vendégek által eltöltött éjszakák száma emelkedett (31, 8,7, valamint 10%-kal). A kereskedelmi szálláshelyekre 797 ezer belföldi vendég érkezett, vendégéjszakáik száma 1 millió 714 ezer volt. A vendégek száma 11, a vendégéjszakáké 8,1%-kal növekedett. A belföldi forgalom több mint nyolctizedét elkönyvelő szállodák átlag alatt teljesítettek: a vendégek száma 9,2, a vendégéjszakáké 5,4%-kal emelkedett. Mind a kilenc turisztikai régióban nőtt a vendégéjszakákban mért forgalom, háromban (a Tisza-tónál, Dél-Alföldön, valamint Dél-Dunántúlon) két számjegyű mértékben. A vendégéjszakák 44%-át a Budapest–Közép-Duna-vidéken (ezen belül is túlnyomó részt Budapesten), 13–13%-át a balatoni régió, illetve Nyugat-Dunántúl szálláshelyein töltötték el a vendégek. A külföldi vendégek forgalma három régióban csökkent: a Balatonnál, Közép-, illetve Nyugat-Dunántúlon. A belföldiek forgalma mindegyik régióban növekedett, négyben kétszámjegyű mértékben. A kereskedelmi szálláshelyek 55 milliárd forint árbevételt realizáltak az év I. negyedévében, ami folyó áron 12%-os bevételnövekedést jelent, miközben a szálláshelyszolgáltatás és vendéglátás fogyasztóiár-indexe – a nemzetgazdasági átlagot meghaladó mértékben, – 2,8%-kal emelkedett. A bevételek több mint felét adó szállásdíjbevételek szintén 12%-kal nőttek. A külföldi vendégek forgalmából származó szállásdíjbevételek közel 18 milliárd forintot, a belföldieké pedig a 11 milliárdot tettek ki. A kereskedelmi szálláshelyeknek 2,4 milliárd forint bevétele Széchenyi Pihenőkártyás fizetésből származott.

44


Az ország összes vendéglátóhelyének – a kereskedelmi szálláshelyek vendéglátó egységeivel együtt – 2014 első három hónapjában 177 milliárd forint bevétele volt, 7,4%kal több, mint az előző év azonos időszakában. Az eladási forgalom 84%-a a kereskedelmi, 13%-a a munkahelyi vendéglátásban keletkezett.

Társadalmi és jövedelmi folyamatok Demográfiai helyzet Az alapvető népmozgalmi mutatók szerint 2014 I. negyedévében az egy évvel korábbinál több gyermek született és kevesebb lakos hunyt el, aminek következtében mérsékeltebb ütemű népességcsökkenés jellemezte hazánkat. Az előzetes adatok szerint 2014 január–márciusában 21 274 gyermek született, 0,9%-kal (191 fővel) több az egy évvel korábbihoz viszonyítva, a születési arányszám pedig 8,6 ezrelékről 8,7 ezrelékre nőtt. Az időszakon belül a születésszám februárban elmaradt az előző évitől, januárban és márciusban meghaladta azt. Az elhunytak 32 596 fős száma 3,9%-os (1328 főnyi) csökkenést jelent a 2013. I. negyedévihez képest, a halálozási arányszám pedig 0,5 ezrelékponttal alacsonyabb, 13,4 ezrelék volt. Az év mindhárom eddig eltelt hónapját a halálozások mérséklődése jellemezte. A csecsemőhalandóság első háromhavi 5,1 ezrelékes mutatója 0,2 ezrelékponttal több volt az egy évvel korábbinál. A halálozások számának és arányának csökkenése, valamint a születések enyhén növekvő száma és aránya együttesen a népességfogyás ütemének lassulását eredményezte. A természetes fogyás 2014. január–márciusában 11 322 fő volt, szemben az egy évvel korábbi 12 841 fővel. A regionális népmozgalmi folyamatokat tekintve 2014. január–márciusában a születésszám Dél-Alföldön és Közép-Dunántúlon csökkent (3,6, illetve 1,9%), a többi régióban emelkedett, a növekedés mértéke Észak-Magyarországon volt a legjelentősebb (5,3%). A halálozások száma négy régióban mérséklődött, háromban emelkedett: a legnagyobb mértékű növekedés Észak-Alföldön (2,4%), a legjelentősebb csökkenés Közép-Magyarországon volt (7,3%). 2014 I. negyedévében a természetes fogyás dinamikája Dél-Alföld kivételével mindegyik régióban mérséklődött, a legnagyobb mértékben KözépMagyarországon (25,1%-kal).


45 13. ábra

A természetes népmozgalom főbb adatai havonta* Ezrelék 16 14 12 10 8 6 4 2 0 2013. jan.

márc.

máj.

júl.

Élveszületés Csecsemőhalálozás a)

szept.

nov.

2014. jan.

márc.

Halálozás Házasságkötés

* Előzetes, részben becsült adatok. a) Ezer élveszületésre.

Foglalkoztatottság, keresetek 2014 I. negyedévében számottevően javultak a munkaerő-piaci mutatók az egy évvel korábbihoz képest: bővült a foglalkoztatottak száma és aránya, a munkanélküliség mérséklődésével párhuzamosan. Mindez a gazdaságilag aktívak rétegének szélesedését jelentette, miközben az inaktívak száma és aránya tovább csökkent. Uniós összehasonlításban hazánk munkaerő-piaci pozíciója némileg kedvezőbbé vált.21

A rendelkezésre álló legfrissebb adatok 2013-ra és a 15–64 éves népességre vonatkozik. Az adatok forrása az Eurostat adatbázisa.

21

46


2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014

8,4

11,8

11,8

11,7

11,9

9,7

% 13 12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0

A 15–64 évesek munkanélküliségi rátája (adott év I. negyedévében)

8,0

60,9

56,6

55,7

54,6

54,5

55,1

56,1

% 65 60 55 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0

A 15–64 évesek foglalkoztatási aránya (adott év I. negyedévében)

2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014

2014 I. negyedévében – a 15–64 éves népességen belül – a foglalkoztatottak száma 4 millió 50 ezer fő volt, 263 ezerrel (6,9%-kal) több a 2013. I. negyedévinél. (A növekedésben a közfoglalkoztatás kiterjesztése jelentős szerepet játszott.) A foglalkoztatási arány 60,9%-os értéke 4,3 százalékponttal volt magasabb az egy évvel korábbinál. A foglalkoztatás bővülése nagyobb részt a férfiakhoz kötődött, körükben egy év alatt 168 ezer fős, a nőknél 95 ezres növekedés következett be. A férfiak foglalkoztatási aránya 67,0, a nőké 55,1%-ra emelkedett. Mindhárom fő korcsoportot a foglalkoztatottság jelentős mértékű növekedése jellemezte. A munkaerőpiacon kis számban jelen lévő 15–24 éves fiatalok foglalkoztatási aránya 22,5, a legjobb munkavállalási korú, 25–54 éveseké 77,9, az idősebb, 55–64 éveseké pedig 40,4%-ra emelkedett. A foglalkoztatási arány mindegyik, az iskolai végzettség alapján képzett csoport esetében nőtt, a legnagyobb mértékben a legfeljebb alapfokú, valamint az érettségi nélküli középfokú végzettségűek körében. Ennek ellenére továbbra is a legfeljebb alapfokú végzettségűek foglalkoztatottá válásának esélye a legkisebb, a felsőfokú végzettségűké pedig a legnagyobb. A nemzetgazdasági ágak közül a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma csökkent, az iparban dolgozóké viszont emelkedett a 2013. I. negyedévihez képes. Ez utóbbin belül a legjelentősebb ipari ágazatot, a feldolgozóipart szintén létszámnövekedés jellemezte. (A 13 feldolgozóipari alágazat közül 10-ben emelkedett a foglalkoztatottak száma, leginkább az élelmiszeripar, a gép, gépi berendezés gyártása, valamint a járműgyártás


47

területén.) Az építőiparban hosszú évek mérséklődését követően 2013-ban nőtt a foglalkoztatottak száma, az emelkedés 2014 I. negyedévében is folytatódott. A szolgáltató szektorban szintén többen dolgoztak, mint egy évvel korábban. Ezen belül jelentősebben nőtt a foglalkoztatottak száma a közigazgatás, a kereskedelem, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, valamint az adminisztratív és szolgáltatás támogató tevékenység területén. (A közigazgatás létszámnövekedését a közfoglalkoztatás bővülése eredményezte.) Ezzel szemben számottevő mérséklődés jellemezte az információ és kommunikáció, valamint az ingatlanügyletek nemzetgazdasági ágat. 6. tábla

A foglalkoztatási arány és a munkanélküliségi ráta alakulása főbb jellemzők szerint (a 15–64 éves népességen belül) Mutatók

Foglalkoztatási arány 2014. I. változás 2013. I. negyedév negyedévéhez képest % százalékpont

Munkanélküliségi ráta 2014. I. változás 2013. I. negyedév negyedévéhez képest % százalékpont

Nemek szerint Férfiak Nők 15–24 éves 25–54 éves 55–64 éves Legfeljebb alapfokú Középfokú, érettségi nélkül Középfokú, érettségivel Felsőfokú Összesen

67,0 55,1

+5,5 8,2 +3,3 8,5 Korcsoportok szerint 22,5 +4,2 21,4 77,9 +4,5 7,5 40,4 +3,2 6,4 Legmagasabb iskolai végzettség szerint 29,8 +5,7 19,6 69,4 +5,7 8,5 63,7 +3,1 7,7 80,6 +1,4 3,3 60,9 +4,3 8,4

–4,3 –2,5 –9,1 –3,3 –1,4 –8,6 –5,3 –2,2 –0,9 –3,4

2014 I. negyedévében a munkanélküliek száma – szintén a 15–64 éves népesség körében – 370 ezer fő volt, az egy évvel korábbihoz képest több mint negyedével (139 ezer fővel) kevesebb, a munkanélküliségi ráta pedig 3,4 százalékponttal 8,4%-ra csökkent. A férfiak és a nők munkanélküliségi mutatói egyaránt mérséklődtek, a férfiaké nagyobb mértékben. A férfiak munkanélküliségi rátája (4,3 százalékponttal) 8,2%-ra, a nőké (2,5 százalékponttal) 8,5%-ra csökkent. Mindhárom fő korcsoport esetében mérséklődött a munkanélküliség. A 15–24 éves fiatalok munkanélküliségi rátája 21,4%-ra, a 25–54 éveseké 7,5%-ra, az 55–64 éveseké 6,4%-ra esett vissza. A munkanélküliek iskolai végzettsége szerint vizsgálva mindegyik csoportban mérséklődött a munkanélküliségi ráta értéke, leginkább a legfeljebb alapfokú iskolai

48


végzettségűeké. Ennek ellenére a legfeljebb alapfokú iskolai végzettségűek munkanélküliségi rátája kiemelkedő, körükben a munkanélküliség előfordulása hatszor gyakoribb volt, mint a felsőfokú végzettséggel rendelkezőknél. A munkanélküliek 51,6%-a tartósan, azaz egy éve vagy annál régebben munkanélküli, arányuk jelentősen, 6,9 százalékponttal meghaladta a 2013. I. negyedévit. A munkakeresés átlagos időtartama egy év alatt 15,8 hónapról 18,7 hónapra nőtt.22 A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők száma 2014. I. negyedév végén 431,5 ezer fő volt, háromtizeddel kevesebb az egy évvel korábbinál. Minden nyolcadik álláskereső pályakezdő fiatal volt, számuk egy év alatt negyedével mérséklődött. Jelentős létszámcsökkenés jellemezte a diplomás (29%) és a szakképzetlen álláskeresőket (32%). 2014 I. negyedévében a hét régió mindegyikében javultak a munkaerő-piaci mutatók: bővült a foglalkoztatás és mérséklődött a munkanélküliség az előző év azonos időszakához képest. A legkedvezőbb változás Észak-Magyarországot és Észak-Alföldet jellemezte, nagymértékben nőtt a foglalkoztatási arány és csökkent a munkanélküliségi ráta.23 Ennek ellenére Észak-Magyarországon volt a legalacsonyabb a foglalkoztatási arány (55,4%), Észak-Alföldön pedig a legmagasabb a munkanélküliségi ráta (12,8%). A legkedvezőbb munkaerő-piaci helyzetű régió Nyugat-Dunántúl volt, ahol a legnagyobb a foglalkoztatási arány (65,7%) és a legkisebb a munkanélküliségi ráta (5,1%).

22

A 15–74 éves népességen belül.

Észak-Magyarország mindhárom (Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád) megyéjét, míg Észak-Alföldön JászNagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét jellemezte kiemelkedő mértékű foglalkoztatási arány-bővülés (5,8–9,2 százalékpont) és munkanélküliségi ráta-csökkenés (5,3–10,2 százalékpont). 23


49 7. tábla

A foglalkoztatási arány és a munkanélküliségi ráta alakulása (a 15–64 éves népességen belül)

Régió

KözépMagyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl ÉszakMagyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Ország összesen

Foglalkoztatási arány változás 2013. I. 2014. I. negyedév negyedévéhez képest % százalékpont

Munkanélküliségi ráta változás 2013. I. 2014. I. negyedévéhez negyedév képest % százalékpont

65,2

+2,8

7,3

–2,1

62,4 65,7 57,7

+3,1 +5,5 +5,1

6,3 5,1 7,7

–4,4 –3,0 –4,0

55,4

+6,3

9,3

–6,2

56,4 58,3 60,9

+6,5 +3,3 +4,3

12,8 10,1 8,4

–4,0 –2,7 –3,4

A rendelkezésre álló 2013. évi adatok szerint az unió 27 tagállamában – a 15–64 éves népesség körében – a főbb munkaerő-piaci mutatók egy év alatt némileg kedvezőtlenebbé váltak, a foglalkoztatási arány stagnált (64,2%), a munkanélküliségi ráta emelkedett (10,6-ról 10,9%-ra). Az uniós tagországok többségében növekedett a foglalkoztatási arány, viszont Ciprust, Görögországot, Olaszországot és Spanyolországot jellemezte leginkább (1,0–2,9 százalékpontos) visszaesés. A munkanélküliségi ráta ugyanezen tagállamokban, illetve Hollandiában és Szlovéniában nőtt nagymértékben (1,3– 4,0 százalékponttal). Ezzel szemben a balti államokban, Írországban és Magyarországon jelentősen nőtt a foglalkoztatási arányés mérséklődött a munkanélküliségi ráta. A foglalkoztatási arány továbbra is Ausztriában, Dániában, Hollandiában, Németországban és Svédországban a legmagasabb (72–74%), Görögországban, Olaszországban és Spanyolországban pedig a legalacsonyabb (49–56%). A munkanélküliség által leginkább érintett tagállamok Ciprus, Görögország, Portugália és Spanyolország, ahol a munkanélküliségi ráta 16 és 28% közötti volt 2013-ban. (A 15–24 éves görög és spanyol fiatalok munkanélkülisége tovább emelkedett, 10 fiatalból közel 6 állástalan volt.) Ezzel szemben Ausztriában és Németországban a legalacsonyabb, 5% körüli a 15–64 évesek munkanélküliségi rátája.

50


% 21

A munkanélküliségi ráta alakulása a visegrádi országokban és az unióban (a 15–64 éves népességen belül)

18 15 12 9 6 3 0 2005

2006

2007

Csehország Szlovákia

2008

2009

2010

Lengyelország EU-27

2011

2012

2013

Magyarorság

2014 I. negyedévében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű24 havi bruttó átlagkeresete 229 800, aminek kézhez kapott nettó összege25 150 500 forint volt. (A családi kedvezmények figyelembevételével becsülhető nettó átlagkeresetek összege 157 300 forintot tett ki, ami 2,6%-kal haladta meg a 2013. I. negyedévit.) A bruttó és a nettó átlagkeresetek – a kereseteket terhelő járulékok és a személyi jövedelemadó-szabályok változatlansága következtében – egyaránt 1,8%-kal voltak magasabbak a 2013. január–márciusinál. (A közfoglalkoztatás hatását kiszűrve a bruttó és a nettó átlagkeresetek növekedési üteme szintén megegyezett: 6,4% volt.) A vállalkozásoknál alkalmazottak átlagosan nettó 161 500 forintot kerestek havonta, 5,0%-kal többet, mint egy évvel korábban. A közfoglalkoztatottak nélküli közszféra nettó átlagkeresete 151 800 forint volt, 9,0%-kal magasabb a 2013. I. negyedévinél, míg a nonprofit szervezeteknél dolgozók bére 8,3%-kal, 147 100 forintra emelkedett. (A költségvetési intézmények és a nonprofit szervezetek esetében a megkülönböztetést a közfoglalkoztatottak jelentős száma indokolja. Ebben a két gazdálkodási formában alkalmazzák a közmunkások 93%-át.)

24 25

A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél. A korábbi évek módszertanának megfelelően családi kedvezmény nélkül számított.


51

2014 I. negyedévében a költségvetési szférában és a nonprofit szervezeteknél a foglalkoztatottak érintett körének, mintegy 230 ezer főnek a keresetbe nem tartozó havi kompenzációt fizettek. Ezen a címen a költségvetésben átlagosan havi bruttó 10 400, a nonprofit szervezeteknél 9 900 forint juttatást kaptak. 2014 első három hónapjában a döntően teljes munkaidőben alkalmazott közfoglalkoztatottak bruttó átlagkeresete havonta 77 800 forint volt, ami 0,7%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. A nemzetgazdasági ágak közül kiemelkedő, 319 és 306 ezer forintos nettó keresettel a pénzügyi, biztosítási tevékenység és az információ, kommunikáció területén alkalmazásban állók rendelkeztek, ami duplája volt a nemzetgazdasági átlagnak. Ezen kívül az energiaiparban dolgozók 256 ezer forintos nettó havi bére haladta meg számottevő mértékben a nemzetgazdasági átlagot. A legkevesebbet, 90 és 101 ezer forintot az egészségügyben, valamint a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén alkalmazásban állók kerestek, ahol a bérhátrány az átlaghoz képest 33–40%-ot tett ki. A nettó bérek növekedési üteme az oktatásban – döntően a tavaly szeptemberben megvalósult pedagógus béremelés következtében – kiemelkedően a legmagasabb, 22% volt, továbbá a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység, illetve az adminisztratív és szolgáltató tevékenység területén az átlagot szintén jelentősen meghaladó, 9–10% közötti. Ezzel szemben az egészségügy, a közigazgatás, az ingatlanügyletek, valamint a víz- és hulladékgazdálkodás ágban egy év alatt 2,7–15,8%-kal csökkentek a keresetek. (A két költségvetési ág keresetalakulására hatással volt a közfoglalkoztatottak jelentős létszáma.) A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi külön juttatás nélküli) havi bruttó átlagkereset összege nemzetgazdasági szinten 1,2%-kal több, 217 000 forint volt. (A rendszeres keresetek növekedési üteme 0,6 százalékponttal elmaradt az átlagkeresetekétől.) Ezen belül a versenyszférát 3,9%-os növekedés jellemezte, miközben a költségvetésben 2,9%-os csökkenés következett be. A költségvetési intézményeknél alkalmazásban állók – közfoglalkoztatottak nélküli – alapilletménye egy év alatt 8,9%-kal nőtt. A nemzetgazdasági szintű átlagos havi 241 000 forintos munkajövedelem 1,4%-kal meghaladta a 2013. I. negyedévit. A havi kereseten felüli egyéb pénzbeli, illetve természetbeni juttatások (jubileumi jutalom, étkezési térítés, lakhatási támogatás, munkába járással kapcsolatos költségtérítések) a munkajövedelem 4,6%-át jelentették, ami 0,4 százalékponttal elmaradt az egy évvel korábbitól. A munkajövedelem kereseten felüli része az energiaipar területén volt a legmagasabb (9,0%), az oktatásban pedig a legalacsonyabb (2,0%). 2014 I. negyedévében a nettó nominális keresetek öt régióban meghaladták az egy évvel korábbit, kettőben elmaradtak attól. A növekedés Közép-Magyarországon, a három dunántúli régióban, valamint Dél-Alföldön 1,1–4,8% közötti, míg Észak-Magyarországon és Észak-Alföldön a bércsökkenés 0,5, illetve 2,8%-os volt. (Észak-Magyarország

52


mindhárom megyéjét mérséklődő keresetek jellemezték.) A havi nettó átlagkereset összege továbbra is Közép-Magyarországon volt a legmagasabb és Észak-Alföldön a legalacsonyabb. A keresetek regionális különbsége 2014 I. negyedévében némileg nőtt, a legmagasabb és a legalacsonyabb keresetű régiók közötti különbség csaknem 8 ezer forinttal, 65 ezer forintra emelkedett. 8. tábla

A keresetek regionális jellemzői, 2014. I. negyedév

Régió

Nettó átlagkereset forint

Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Ország összesen

182 652 139 164 138 522 126 148 119 030 117 983 119 740 150 530

Változás az előző év azonos időszakához képest

A nemzetgazdasági átlagtól való eltérés % +21,3 –7,6 –8,0 –16,2 –20,9 –21,6 –20,5 X

+4,2 +1,9 +4,8 +1,4 –2,8 –0,5 +1,1 +1,8

Fogyasztói árak 2014 első négy hónapjában a fogyasztói árak az egy évvel korábbi szinten maradtak: a januári stagnálás után februárban és márciusban 0,1%-kal emelkedett, áprilisban viszont 0,1%-kal mérséklődött az átlagos árszínvonal az előző év azonos időszakához képest. A pénzromlás fékeződésében elsősorban a rezsicsökkentés játszott szerepet, miközben a szeszes italok, dohányáruk továbbra is jelentősen drágultak. 2014 január–áprilisban a javak főbb csoportjai közül – elsősorban a dohányáruk kiskereskedelmi árrésének emelése miatt – a legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk drágultak (8,4%) az előző év azonos időszakához képest. A szolgáltatások fogyasztói ára 2,1%-kal emelkedett, ezen belül a lakbér, lakásszolgáltatás díja 5,7%-kal mérséklődött, a hírközlésé 1,2, a közlekedési szolgáltatásoké pedig 3,0%-kal drágult. A pénzügyi szolgáltatások fogyasztói ára átlagosan 17%-kal nőtt. A többi főcsoport esetében ugyanakkor mérséklődött az árszínvonal. Az élelmiszerárak enyhén, 0,2%-kal csökkentek az előző év azonos időszakához képest, ezen belül a hús, hal és készítményeik 0,2, a tej 9,3%-kal került többe, miközben a liszt csaknem 20, a cukor 14, a tojás pedig 11%-kal lett olcsóbb. Az egyéb cikkek, üzemanyagok ára 0,9, ezen belül a járműüzemanyagoké 3,3%-


53

kal csökkent egy év alatt. A ruházkodási cikkek 0,7, a tartós fogyasztási cikkek 0,5%-kal kerültek kevesebbe, mint 2013 január–áprilisában. Elsősorban a háztartási energia ára csökkenésének köszönhetően a legnagyobb mértékben a háztartásienergia-árak estek vissza (12%). Ezen belül a távfűtésért, a vezetékes gázért, valamint az elektromos energiáért átlagosan 13%-kal kellett kevesebbet fizetni, miközben a szén ára 3,4, a tűzifáé pedig 4,2%kal emelkedett. 16. ábra

A fogyasztói árak változása január–áprilisban (az előző év azonos időszakához képest) Élelmiszerek

4,2

-0,2

Szeszes italok, dohányáruk Ruházkodási cikkek

0,1

-0,7 -2,1 -0,5

Tartós fogyasztási cikkek Háztartási energia

12,6

8,4

-11,9

-5,4

Egyéb cikkek, üzemanyagok

1,2

-0,9

Szolgáltatások ÖSSZESEN

0,0 -16

-12

-8 2013

-4

0 2014

3,5 2,1 2,6 4

8

12

16 %

Az árváltozások a lakosság egyes csoportjait különböző mértékben érintik, az eltérő jövedelmi szintjük és – részben ebből adódóan – az eltérő fogyasztási szerkezetük miatt. 2014 első négy hónapjában az alacsonyabb jövedelmű háztartások esetében az átlagnál magasabb volt az árváltozás mértéke (0,5%), de a magas jövedelmű háztartásokat is nagyobb mértékben érintette az infláció (0,4%), mint az országos átlag. A nyugdíjasokra számított árváltozás mértéke (–0,5%) minden más lakossági csoportétól elmaradt, ennek oka elsősorban az, hogy fogyasztási szerkezetükben minden más csoportétól magasabb arányt képviselnek a rezsiköltségek, mely részben a kisebb háztartásméretre vezethető vissza.

54


Az Európai Unió (EU-28) egészében is lassult a fogyasztói árak emelkedése az előző évhez képest: az unió előzetes harmonizált fogyasztóiár-indexe 2014 január–áprilisában 0,8%-kal haladta meg az egy évvel azelőttit. A legnagyobb mértékben Bulgáriában csökkentek az árak (1,7%), miközben a legnagyobb mértékű drágulás az Egyesült Királyságban volt (1,7%).

Bűncselekmények A Belügyminisztérium adatai alapján 2014 I. negyedévében 78,6 ezer bűncselekményt regisztráltak, ez csaknem 8 ezerrel (9,1%-kal) elmaradt a 2013. I. negyedévitől. A vétségek és a bűntettek száma eltérő mértékben csökkent, előbbi 14, utóbbi 0,7%-kal. A jogsértések háromtizedét a fővárosban követték el, számuk az országos mutatónál jelentősebben, 15%-kal mérséklődött. A bűncselekmények sértettjeiként 53,0 ezer természetes személyt regisztráltak, 1,6%-kal többet az egy évvel korábbinál. 2014 január–márciusban 24,7 ezer bűnelkövető vált ismertté, lényegében ugyanannyi (+0,2%), mint egy évvel korábban. A fiatalkorú és a külföldi állampolgárságú bűnelkövetők száma ellentétesen alakult, előbbieké 6,2%-kal mérséklődött, utóbbiaké közel harmadával emelkedett 2013 I. negyedévéhez viszonyítva. 9. tábla

Összefoglaló adatok a regisztrált bűncselekményekről, 2014. I. negyedév Megnevezés Bűncselekmények száma Ebből: bűntett vétség Sértett természetes személyek száma Ebből: gyermekkorú sértett Bűnelkövetők száma Ebből: fiatalkorú külföldi állampolgár

Összesen, ezer 78,6 30,1 48,4 53,0 1,1 24,7 2,2 1,3

Az előző év azonos időszaka = 100,0 90,9 99,3 86,3 101,6 86,0 100,2 93,8 132,1

TÁBLÁZATOK

Az adatok forrása, ahol más megjegyzés nincs, a KSH adatgyűjtése. A százalék- és viszonyszámok kiszámítása kerekítés nélküli adatok alapján történt. A kerekített részadatok összegei eltérhetnek az összesen adattól. Az indexek, ahol más megjegyzés nincs, összehasonlító áron szerepelnek. Az évközi havi, illetve negyedéves adatok általában előzetesnek tekintendők, a későbbiek során módosulhatnak. A nemzetközi konjunktúra-jelzőszámok esetében Magyarország adatait a többi országéval összehasonlítható módszer alapján számítva közöljük. A táblázatos anyag a legfőbb statisztikai adatokat tartalmazza. Részletesebb adatok és módszertan a KSH honlapján (www.ksh.hu) találhatók.

Jelmagyarázat: – .. 0 x + R

= = = = = =

–, | =

a jelenség nem fordult elő az adat nem ismeretes a mutató értéke olyan kicsi, hogy kerekítve zérust ad a mutató nem értelmezhető előzetes adat revideált adat a vonallal elválasztott adatok összehasonlíthatósága korlátozott

56


1. Havi konjunktúra-jelzőszámok 1.1. Ipari, építőipari termelés Időszak 2012. január február március április május június július augusztus szeptember október november december 2013. január február március április május június július augusztus szeptember október november december 2014. január február március április május június július augusztus szeptember október november december

előző hó = 100,0a

Ipari termelés* előző év azonos hó = évkezdettőlb 100,0

Építőipari termelés előző év előző hó = azonos hó = évkezdettőlb 100,0a 100,0

101,0 99,8 100,4 97,5 103,6 97,6 99,4 102,6 99,7 96,7 99,6 99,7

101,2 101,5 98,6 97,0 100,1 100,4 100,8 100,1 96,3 98,3 92,6 92,7

101,2 101,4 100,4 99,6 99,7 99,8 99,9 99,9 99,5 99,4 98,7 98,2

100,5 89,6 100,1 102,9 96,7 98,6 108,8 94,6 107,1 97,7 97,0 105,4

98,8 84,9 85,8 97,0 85,5 88,0 103,6 91,3 103,8 98,2 86,4 96,6

98,8 91,2 88,8 91,2 89,7 89,3 91,6 91,5 93,3 93,9 93,0 93,4

101,5 99,8 100,5 101,6 98,9 101,4 100,9 100,2 101,8 99,7 99,9 98,5

98,3 94,1 96,5 105,0 97,9 99,4 105,5 98,5 105,4 105,9 103,8 106,8

98,3 96,1 96,3 98,3 98,2 98,4 99,4 99,3 100,0 100,6 100,9 101,4

98,5 98,4 101,5 103,7 101,7 100,7 99,8 103,3 102,0 99,9 103,9 99,3

93,3 105,0 106,4 106,6 111,7 113,2 103,6 113,4 108,5 110,3 118,9 111,4

93,3 99,2 102,2 103,6 105,6 107,3 106,6 107,7 107,8 108,1 109,4 109,6

103,1 101,4 100,4

106,4R 108,2R 110,6

106,4R 107,3R 108,4

100,1 112,7 101,7

114,2R 129,6R 134,2

114,2R 122,5 127,6

* Víz- és hulladékgazdálkodás nélkül. a Szezonális hatásoktól megtisztított és munkanaptényezővel korrigált index. A teljes idősor minden publikációval módosulhat. b A tárgyhó végéig, az előző év azonos időszaka = 100,0.

TÁBLÁZATOK

57

1.2. Energiafelhasználás, fogyasztóiár-index Időszak 2012. január február március április május június július augusztus szeptember október november december 2013. január február március április május június július augusztus szeptember október november december 2014. január február március április május június július augusztus szeptember október november december a b

Energiafelhasználása előző év petajoule azonos hó = évkezdettőlb 100,0 107,1 109,4 87,5 67,4 69,9 65,1 69,0 67,8 70,6 86,4 94,4 102,9

94,0 105,4 89,5 89,5 97,5 92,9 94,7 95,6 92,7 99,0 91,1 93,7

Adatforrás: Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal. A tárgyhó végéig, az előző év azonos időszaka = 100,0.

94,0 99,4 96,4 95,0 95,4 95,1 95,0 95,1 94,8 95,3 94,8 94,7

Fogyasztóiár-index előző év előző hó = azonos hó = évkezdettőlb 100,0 100,0 102,1 100,8 100,8 100,8 99,8 100,1 99,9 100,1 100,4 100,1 99,9 100,0

105,5 105,9 105,5 105,7 105,3 105,6 105,8 106,0 106,6 106,0 105,2 105,0

105,5 105,7 105,6 105,6 105,6 105,6 105,6 105,7 105,8 105,8 105,7 105,7

100,8 99,9 100,3 100,3 99,9 100,2 99,7 99,7 100,5 99,7 99,9 99,5

103,7 102,8 102,2 101,7 101,8 101,9 101,8 101,3 101,4 100,9 100,9 100,4

103,7 103,2 102,9 102,6 102,4 102,3 102,3 102,1 102,1 101,9 101,9 101,7

100,3 100,1 100,2 100,1

100,0 100,1 100,1 99,9

100,0 100,0 100,0 100,0

58


1.3. A mezőgazdaság termelőiár-indexe Időszak 2012. január február március április május június július augusztus szeptember október november december 2013. január február március április május június július augusztus szeptember október november december 2014. január február március április május június július augusztus szeptember október november december a

Élő állatok és állati Összesen termékek előző év azonos hó = 100,0

Növényi termékek

Növényi termékek

Élő állatok és állati termékek évkezdettőla

Összesen

93,8 88,4 88,3 91,3 98,2 98,3 105,3 122,1 126,2 133,3 125,0 126,1

115,4 113,2 114,8 111,1 110,4 108,9 109,3 110,4 110,9 109,6 107,5 104,5

100,3 95,5 95,9 97,1 101,9 101,5 106,6 118,1 120,8 124,5 118,5 118,1

93,8 92,4 90,7 91,2 93,4 95,4 101,7 106,0 110,3 115,5 117,4 117,8

115,4 114,1 114,6 113,1 112,6 112,5 112,5 112,3 112,2 112,1 111,7 111,0

100,3 98,8 97,7 97,7 99,1 100,6 105,1 108,1 111,0 114,3 115,4 115,4

124,2 122,9 120,5 115,9 112,4 106,8 92,6 85,4 77,2 76,1 78,2 79,9

107,4 106,5 104,2 103,2 103,2 106,0 107,8 107,2 104,7 101,8 99,1 100,1

118,1 117,0 114,6 111,5 109,2 106,5 97,7 92,6 86,3 84,6 85,4 86,8

124,2 123,9 122,8 122,0 120,2 117,6 107,0 104,1 97,4 90,8 85,8 86,3

107,4 107,1 106,0 105,0 104,0 104,2 104,8 104,9 104,8 104,4 103,8 103,4

118,1 117,8 116,7 115,8 114,4 112,8 106,2 104,4 100,0 95,5 91,9 92,2

80,4 83,0 85,3

99,3 101,7 99,0

86,6 89,1 89,8

80,4 81,3 82,9

99,3 100,2 99,7

86,6 87,5 88,4

A tárgyhó végéig, az előző év azonos időszaka = 100,0.

TÁBLÁZATOK

59

1.4. Az ipar termelőiár- és belföldi értékesítésiár-indexe Időszak 2012. január február március április május június július augusztus szeptember október november december 2013. január február március április május június július augusztus szeptember október november december 2014. január február március április május június július augusztus szeptember október november december a

Az ipar termelőiár-indexe előző év előző hó = azonos hó = évkezdettőla 100,0 100,0

Az ipar belföldi értékesítésiár-indexe előző év előző hó = azonos hó = évkezdettőla 100,0 100,0

100,3 98,7 100,2 100,3 100,8 98,4 99,6 99,7 100,8 99,6 99,3 100,5

107,8 106,2 106,4 107,1 107,8 106,9 106,2 105,1 102,5 100,2 97,1 98,2

107,8 107,0 106,8 106,9 107,1 107,0 106,9 106,7 106,2 105,6 104,8 104,3

100,8 100,3 99,9 100,4 100,6 98,9 100,4 100,0 100,3 99,8 99,4 99,9

107,7 107,6 107,4 107,0 107,4 106,9 106,1 105,7 104,2 102,7 100,6 100,8

107,7 107,7 107,6 107,4 107,4 107,3 107,2 107,0 106,7 106,3 105,8 105,3

101,4 100,4 101,6 98,8 98,8 100,3 100,2 100,7 100,0 98,2 99,7 100,5

99,1 100,8 102,2 100,7 98,7 100,6 101,3 102,4 101,6 100,2 100,6 100,5

99,1 99,9 100,7 100,7 100,3 100,3 100,5 100,7 100,8 100,8 100,7 100,7

99,8 101,1 99,9 99,2 99,7 100,2 100,4 100,6 99,7 98,8 98,7 100,5

99,8 100,6 100,7 99,4 98,5 99,8 99,8 100,4 99,8 98,7 98,1 98,6

99,8 100,2 100,4 100,1 99,8 99,8 99,8 99,9 99,9 99,7 99,6 99,5

100,7 100,7 99,4

99,9 100,2 98,1

99,9 100,0 99,4

100,0 100,3 99,4

98,8 98,0 97,5

98,8 98,4 98,1

A tárgyhó végéig, az előző év azonos időszaka = 100,0.

60


1.5. Kereset Időszak 2012. január február március április május június július augusztus szeptember október november december 2013. január február március április május június július augusztus szeptember október november december 2014. január február március április május június július augusztus szeptember október november december a b

Alkalmazásban állók bruttó nominális keresetea előző év azonos hó évkezdettőlb = 100,0

Alkalmazásban állók nettó nominális keresetea előző év azonos hó évkezdettőlb = 100,0

104,0 106,8 102,5 102,5 106,3 104,1 107,0 103,9 103,8 104,7 105,5 105,1

104,0 105,4 104,4 103,9 104,4 104,4 104,7 104,6 104,5 104,6 104,6 104,7

101,1 103,6 99,8 99,9 103,8 101,6 104,3 101,2 101,1 102,1 103,2 103,2

101,1 102,4 101,5 101,1 101,6 101,6 102,0 101,9 101,8 101,8 102,0 102,1

102,8 102,9 103,3 104,7 102,9 103,8 102,1 104,7 104,9 105,7 104,1 98,9

102,8 102,8 103,0 103,4 103,3 103,4 103,2 103,4 103,6 103,8 103,8 103,4

104,2 104,2 104,5 106,0 104,3 105,2 103,7 106,2 106,4 107,2 105,7 100,4

104,2 104,2 104,3 104,8 104,7 104,8 104,6 104,8 105,0 105,2 105,3 104,9

100,9 101,7 102,8

100,9 101,3 101,8

100,9 101,7 102,8

100,9 101,3 101,8

A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások, az összes költségvetési és társadalombiztosítási intézmény, valamint a kijelölt nonprofit szervezetek adatai. A tárgyhó végéig, az előző év azonos időszaka = 100,0.

TÁBLÁZATOK

61

1.6. Külkereskedelmi termékforgalom (millió euró) Időszak 2012. január február március április május június július augusztus szeptember október november december 2013. január február március április május június július augusztus szeptember október november december 2014. január február márciusb április május június július augusztus szeptember október november december a b

A tárgyhó végéig. Első becslés.

Behozatal tárgyhóban évkezdettőla

Kivitel tárgyhóban évkezdettőla

Egyenleg tárgyhóban évkezdettőla

5 908 5 870 6 439 5 703 6 248 6 193 6 057 6 020 6 125 6 734 6 723 5 278

5 908 11 777 18 216 23 919 30 167 36 360 42 417 48 437 54 562 61 297 68 020 73 297

6 154 6 640 7 095 6 149 7 003 6 948 6 437 6 626 6 840 7 352 7 290 5 418

6 154 12 794 19 889 26 038 33 041 39 990 46 426 53 052 59 893 67 244 74 534 79 952

246 770 657 446 755 755 380 606 715 617 567 140

246 1 017 1 673 2 119 2 874 3 629 4 009 4 615 5 330 5 948 6 515 6 655

6 153 5 900 6 133 6 186 6 377 6 155 6 283 5 782 6 503 6 986 6 618 5 636

6 153 12 053 18 185 24 371 30 748 36 903 43 186 48 968 55 471 62 456 69 074 74 710

6 426 6 547 6 842 6 859 6 868 6 693 6 734 6 371 7 338 7 691 7 410 5 939

6 426 12 974 19 816 26 675 33 542 40 235 46 969 53 340 60 679 68 370 75 780 81 719

274 648 709 673 491 538 451 589 835 706 791 303

274 921 1 630 2 303 2 794 3 332 3 783 4 373 5 208 5 914 6 705 7 009

6 141 6 103R 6 673

6 141 12 244R 18 917

6 624 6 862R 7 348

6 624 13 486R 20 834

482 759R 675

482 1 242R 1 917

62


1.7. A külkereskedelmi termékforgalom ár- és volumenindexei Időszak 2012. január február március április május június július augusztus szeptember október november december 2013. január február március április május június július augusztus szeptember október november december 2014. január február március április május június július augusztus szeptember október november december a b

Behozatali árindexa előző év azonos hó = évkezdettőlb 100,0

Kiviteli árindexa előző év évkezdettőlb azonos hó = 100,0

Volumenindex évkezdettőlb behozatal

kivitel

111,6 108,1 108,5 110,1 109,9 109,4 105,9 104,0 101,4 96,5 94,6 94,4

111,6 109,9 109,4 109,6 109,6 109,6 109,1 108,4 107,6 106,4 105,2 104,3

108,3 105,3 105,5 108,2 108,1 107,3 105,2 103,6 100,4 96,8 93,8 94,6

108,3 106,8 106,4 106,9 107,1 107,1 106,9 106,4 105,8 104,8 103,7 102,9

104,1 103,0 101,2 100,1 100,5 101,2 101,7 101,6 100,7 101,1 100,6 99,9

104,0 102,6 101,1 100,6 101,3 102,8 103,1 103,1 102,0 102,3 101,4 100,7

95,4 99,3 100,7 99,3 97,1 97,3 100,4 101,7 101,1 100,4 100,4 100,2

95,4 97,3 98,4 98,6 98,3 98,1 98,5 98,9 99,1 99,2 99,3 99,4

96,4 99,4 101,9 100,3 97,8 99,0 100,3 101,4 101,1 100,1 100,9 101,1

96,4 97,8 99,2 99,5 99,1 99,1 99,3 99,5 99,7 99,8 99,9 100,0

102,9 102,2 100,7 103,3 103,6 103,3 103,6 103,1 104,1 104,6 104,5 105,0

102,5 101,0 100,1 103,1 102,5 101,5 102,2 102,1 103,3 103,9 104,1 104,8

99,6 100,9

99,6 100,2

100,3 102,1

100,3 101,2

103,6 105,7

106,1 107,1

Az árindexek a forintárszint változását jelzik. A tárgyhó végéig, az előző év azonos időszaka = 100,0.

TÁBLÁZATOK

63

1.8. Kiskereskedelmi forgalom

Időszak

2012. január február március április május június július augusztus szeptember október november december 2013. január február március április május június július augusztus szeptember október november december 2014. január február március április május június július augusztus szeptember október november december a b c

előző hó = 100,0 (szezonális és naptárhatástól megtisztítva)b

A kiskereskedelmi forgalom volumenindexea előző év azonos előző év azonos évkezdettőlc hó = 100,0 hó = 100,0 naptárhatástól megtisztítva

évkezdettőlc

kiigazítás nélkül

99,9 99,7 99,7 98,2 100,1 100,6 99,5 99,9 99,7 99,4 99,8 101,0

100,5 99,9 101,4R 97,0 97,8 98,8 97,5 98,0 97,0 96,0 95,8 97,4R

100,5 100,2 100,6 99,7 99,3 99,2 99,0 98,9 98,7 98,4 98,2 98,1

101,0 100,1 100,6 96,9 97,3 98,8 97,9 97,7 96,1 97,2 95,9 96,6

101,0 100,6 100,6 99,6 99,1 99,0 98,8 98,7 98,4 98,2 98,0 97,8

99,7 99,9 100,1 101,5 100,3 99,7 100,8 100,6 100,2 100,7 100,9 99,9

97,5 97,6 97,5R 102,5R 102,2 99,6 102,6 103,4 102,2 104,5 106,5R 103,5R

97,5 97,6 97,6R 98,8 99,5 99,5 99,9 100,4 100,6 101,0 101,5 101,6R

97,2 97,6 99,5 100,6 102,2 99,1 103,1 102,9 102,7 104,5 106,0R 104,0R

97,2 97,4 98,2 98,8 99,6 99,5 100,1 100,5 100,7 101,1 101,6 101,8R

101,0 100,6 100,9

106,2 106,7 108,5

106,2 106,5 107,1

106,2 106,7 106,4

106,2 106,5 106,4

Gépjármű-kiskereskedelem nélkül, a korábbi közléstől eltérően üzemanyag-forgalommal együtt. A teljes idősor minden publikációval módosulhat. A tárgyhó végéig, az előző év azonos időszaka = 100,0.

64


1.9. Az államháztartás központi alrendszerének egyenlege Időszak 2012. január február március április május június július augusztus szeptember október november december decemberc 2013. január február március április május június július augusztus szeptember október november december decemberc 2014. január február március április május június július augusztus szeptember október november december decemberc a

Az államháztartás egyenlegea tárgyhóban évkezdettőlb 107,3 –393,9 –230,9 289,3 –115,9 –173,6 80,2 –122,0 13,7 –112,3 –33,6 93,1 ..

107,3 –286,6 –517,6 –228,2 –344,1 –517,7 –437,5 –559,5 –545,8 –658,1 –691,7 –598,6 –508,3

85,3 –404,5 –235,6 283,8 –132,6 –188,6 49,7 –106,0 19,7 –100,6 –10,1 128,3 –

85,3 –319,3 –554,8 –271,0 –403,6 –592,3 –542,5 –648,5 –628,9 –729,4 –739,5 –611,2 –

–2,5 –337,0 –154,1 –35,0 –30,8 –162,3 –129,5 –110,0 12,1 61,4 11,3 –52,9 ..

–2,5 –339,5 –493,6 –528,6 –559,4 –721,7 –851,2 –961,2 –949,0 –887,7 –876,3 –929,2 ..

–90,7 –360,4 –137,6 –79,4 –59,8 –186,4 –179,1 –137,4 13,9 24,5 195,5 17,1 –

–90,7 –451,1 –588,7 –668,1 –727,9 –914,3 –1 093,3 –1 230,7 –1 216,8 –1 192,4 –996,8 –979,8 –

–75,4 –407,9 –217,9 –249,9

–75,4 –483,3 –701,2 –951,1

–166,6 –415,4 –214,1 –235,4

–166,6 –582,0 –796,1 –1 031,5

Adatforrás: Nemzetgazdasági Minisztérium. tárgyhó végéig. önkormányzatokkal együtt.

bA

c Helyi

(milliárd forint) Ebből: a központi költségvetés egyenlegea tárgyhóban évkezdettőlb

TÁBLÁZATOK

65

2. Negyedéves konjunktúra-jelzőszámok 2.1. Bruttó hazai termék és a háztartások fogyasztása Bruttó hazai termék (GDP) Időszak

2012. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2013. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2014. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év a b

Háztartások tényleges fogyasztása (makroadat) előző év előző azonos negyedév = évkezdettőlb negyedév = a 100,0 100,0

előző negyedév = 100,0a

előző év azonos negyedév = 100,0

évkezdettőlb

98,5 99,5 99,8 99,6

99,4 98,4 98,3 97,3

99,4 98,9 98,7 98,3

99,6 99,3 99,2 100,8

99,2 98,6 96,0 99,3

99,2 98,9 97,9 98,3

100,8 100,2 101,1 100,7

99,2 100,5 101,8 102,7

99,2 99,9 100,6 101,1

99,8 100,3 99,5 100,8

99,1 100,1 99,9 100,5

99,1 99,6 99,7 99,9

101,1

103,5

103,5

Szezonálisan és naptárhatással kiigazított indexek 2005. évi áron. A teljes idősor minden publikációval változhat. A tárgynegyedév végéig, az előző év azonos időszaka = 100,0.

66


2.2. Beruházás és a mezőgazdasági termékek felvásárlása Beruházás Időszak

2012. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2013. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2014. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év a b c

Mezőgazdasági termékek felvásárlása előző év azonos évkezdettőlb negyedév = 100,0



98,5 97,6 100,3 97,8

93,5 96,0 98,5 92,1

93,5 94,9 96,3 94,8

114,2 101,1 98,4 85,8

114,2 112,8 111,1 102,3

98,3 101,5 116,5 100,3

91,3 104,6 109,8 114,9

91,3 98,8 103,1 107,2

94,7 93,0 102,9 128,3

94,7 93,8 98,2 106,9

100,5

122,6

122,6

115,9

115,9

évkezdettőlb,c

Szezonális hatásoktól megtisztított és munkanaptényezővel korrigált index. A teljes idősor minden publikációval változhat. A tárgynegyedév végéig, az előző év azonos időszaka = 100,0. Az adatok évközi adatgyűjtésből származnak, és eltérhetnek az éves adatoktól. A 2011. évi adatok szerint a beruházások volumene az előző évhez képest 4,6%-kal csökkent. A 2012. évi előzetes adatok szerint a volumen 5,2%-kal csökkent.

TÁBLÁZATOK

67

2.3. Ipari és építőipari termelés

Időszak

2012. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2013. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2014. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év


Ipari termelés* előző év azonos évkezdettőlb negyedév = 100,0

Építőipari termelés előző év előző azonos évkezdettőlb,c negyedév = negyedév = 100,0a 100,0

98,4 99,3 100,6 97,1

100,4 99,2 98,9 94,6

100,4 99,8 99,5 98,2

92,8 96,5 105,1 100,1

88,8 89,6 99,5 93,6

88,8 89,3 93,3 93,4

101,4 101,6 102,2 100,4

96,3 100,7 103,2 105,4

96,3 98,4 100,0 101,4

100,4 105,6 103,7 104,7

102,2 110,8 108,5 113,4

102,2 107,3 107,8 109,6

103,2

108,4

108,4

110,1

127,6

127,6

* Víz- és hulladékgazdálkodás nélkül. a Szezonális hatásoktól megtisztított és munkanaptényezővel korrigált index. A teljes idősor minden publikációval módosulhat. b A tárgynegyedév végéig, az előző év azonos időszaka = 100,0. c Az adatok az évközi adatgyűjtésből származnak, és eltérhetnek az éves adatoktól.

2.4. Külkereskedelmi termékforgalom Időszak


Behozatal volumene előző év előző azonos évkezdettőlb negyedév = negyedév = 100,0a 100,0

Kivitel volumene előző év előző azonos évkezdettőlb negyedév = negyedév = 100,0a 100,0

103,0 98,4 100,3 102,6

115,4 107,6 103,5 101,7

115,4 111,4 108,5 106,7

104,4 98,1 102,0 102,4

118,8 108,8 107,9 105,1

118,8 113,5 111,6 109,9

99,0 100,0 101,0 99,2

101,2 101,2 99,5 98,4

101,2 101,2 100,7 99,9

99,5 100,9 99,6 98,3

101,1 104,4 100,5 97,1

101,1 102,8 102,0 100,7

102,5 102,2 100,3 101,3

100,7 105,6 106,0 107,7

100,7 103,3 104,1 105,0

102,3 101,9 103,3 101,2

100,1 102,8 107,0 109,5

100,1 101,5 103,3 104,8

Szezonális hatásoktól megtisztított index. A teljes idősor minden publikációval módosulhat. A tárgynegyedév végéig, az előző év azonos időszaka = 100,0.

68


2.5. Foglalkoztatottak száma és a munkanélküliség

Időszak


Foglalkoztatottak számaa előző év azonos ezer fő évkezdettőlb negyedév = 100,0

ezer fő

Munkanélküliséga előző év azonos rátája (%) negyedév = 100,0

3 756,1 3 839,6 3 901,4 3 873,9

101,5 101,7 102,1 101,5

101,5 101,6 101,7 101,7

503,2 471,0 456,9 467,9

102,8 102,3 98,9 102,1

11,8 10,9 10,5 10,8

3 786,9 3 899,1 3 957,1 3 982,1

100,8 101,5 101,4 102,8

100,8 101,2 101,3 101,7

508,1 448,8 433,9 402,9

101,0 95,3 95,0 86,1

11,8 10,3 9,9 9,2

4 050,1

106,9

106,9

369,5

72,7

8,4

A munkaerő-felmérés adatai alapján, a 15–64 éves népességen belül. A tárgynegyedév végéig, az előző év azonos időszaka = 100,0.

2.6. Alkalmazásban állók nettó nominális keresete és fogyasztóiár-index

Időszak


Alkalmazásban állók nettó nominális keresetea előző év azonos negyedév = évkezdettőlb 100,0

Fogyasztóiár-index előző negyedév = 100,0


évkezdettőlb

101,5 101,7 102,2 102,9

101,5 101,6 101,8 102,1

103,3 101,5 100,1 100,4

105,6 105,5 106,1 105,4

105,6 105,6 105,8 105,7

104,3 105,2 105,4 104,4

104,3 104,8 105,0 104,9

100,8 100,4 99,8 99,7

102,9 101,8 101,5 100,7

102,9 102,3 102,1 101,7

101,8

101,8

100,1

100,0

100,0

A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások, az összes költségvetési és társadalombiztosítási intézmény, valamint a kijelölt nonprofit szervezetek adatai. A tárgynegyedév végéig, az előző év azonos időszaka = 100,0.

TÁBLÁZATOK

69

2.7. A folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg egyenlege (millió euró) Időszak

Folyó fizetési mérleg egyenlege tárgynegyed évben évkezdettőlb


Tőkemérleg egyenlegea tárgynegyed évben évkezdettőlb

a

–1 209 253 –43

–1 208 462 419

465 386 743 691

465 851 1 594 2 285

–260 521 643 –78

–260 261 904 826

415 477 578 1 106

415 892 1 469 2 575

524 573 1 206 637

524 1 098 2 303 2 941

593 800 591 1 408

593 1 393 1 983 3 392

Adatforrás: MNB. Az adatok visszamenőlegesen folyamatosan változhatnak. A speciális célú – külföldön tevékenységet végző, passzív pénzközvetítői funkciót betöltő – vállalatok adatai nélkül. A tárgynegyedév végéig.

2.8. Szállítás

Időszak

2011. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2012. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2013. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év a

Áruszállítás, árutonnakilométer alapján előző év azonos évkezdettőla negyedév = 100,0

Helyközi személyszállítás, utaskilométer alapján előző év azonos évkezdettőla negyedév = 100,0

Helyi személyszállítás, utaskilométer alapján előző év azonos évkezdettőla negyedév = 100,0

104,4 102,4 100,3 97,1

104,4 103,4 102,3 101,0

99,4 103,0 105,3 106,4

99,4 101,3 102,7 103,7

100,3 99,7 99,0 97,9

100,3 100,0 99,7 99,2

99,5 99,4 100,3 98,1

99,5 99,5 99,7 99,3

97,6 90,9 84,0 87,5

97,6 94,0 90,4 89,6

100,0 100,8 97,2 97,5

100,0 100,4 99,4 98,9

97,4 98,4 105,1 112,0

97,4 97,9 100,3 103,1

98,3 103,6 103,2 117,9

98,3 101,0 101,8 105,9

98,0 99,0 105,0 101,8

98,0 98,5 100,5 100,8

A tárgynegyedév végéig, az előző év azonos időszaka = 100,0.

70


2.9. Telefon- és internet-előfizetések száma VezetékestelefonIdőszak

2011. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2012. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2013. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év

fővonalak száma az időszak végén (ezer)

hívások időtartama (millió perc)

Mobiltelefonelőfizetések hívások száma az időtartama időszak végén (millió perc) (ezer)

Internetelőfizetések az időszak végén (ezer)

2 914 2 886 2 883 2 908

1 350 1 335 1 318 1 409

11 893 11 704 11 669 11 690

4 358 4 550 4 567 4 386

3 460 3 669 4 004 4 333

2 893 2 911 2 918 2 927

1 374 1 307 1 219 1 336

11 634 11 528 11 509 11 579

4 501 4 546 4 476 4 477

4 563 4 759 5 119 5 456

3 065 3 023 2 820 2 827

1 375 1 251 1 237 1 280

11 582 11 581 11 657 11 676

4 432 4 630 4 594 4 654

5 652 5 871 6 181 6 475

TÁBLÁZATOK

71

3. A bruttó hazai termék (GDP) alakulása* Megnevezés GDP összesena Mezőgazdaság, vad- és erdőgazdálkodás, halászat Ipar Építőipar Kereskedelem, javítás, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység, adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás, oktatás, humán egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakozás, szabadidő, egyéb szolgáltatás Belföldi felhasználás Ebből: végső fogyasztás összesen – háztartások tényleges fogyasztása Ebből: háztartások fogyasztási kiadása természetbeni társadalmi juttatás a kormányzattól természetbeni társadalmi juttatás a háztartásokat segítő nonprofit intézményektől – közösségi fogyasztás bruttó felhalmozás – bruttó állóeszköz-felhalmozás Termékek és szolgáltatások export import kiviteli (+), illetve behozatali (-) többlet

Megoszlás, 2013 (%) 100,0b A GDP termelése

2013. IV. n.év az előző év azonos időszaka = 100,0 98,3 101,1 102,7

2012

2013

4,8 26,0 4,1

81,1 98,7 93,7

122,0 99,8 107,4

122,2 103,3 110,4

11,2 6,3 5,1 4,9 8,6

98,3 98,5 103,3 96,4 98,1

99,7 101,8 100,4 98,5 96,8

102,0 104,3 101,8 98,3 97,3

8,4

99,9

100,9

101,9

17,6

101,6

101,4

101,5

95,3

103,5

103,8

96,5

100,8

101,2

74,4 64,4

98,5 98,3

100,5 99,9

101,2 100,5

52,1

98,3

100,2

101,0

10,5

97,5

98,4

97,9

1,7 10,0 17,6 18,1

103,4 100,1 88,8 96,3

100,9 104,3 102,1 105,9

101,3 105,7 101,3 110,4

96,0 88,0 8,0

101,7 99,9 x

105,3 105,3 x

108,8 107,6 x

2,9 A GDP felhasználása 92,0

* Negyedéves adatok alapján. A GDP 2013-ban folyó áron 29 billió 114 milliárd Ft volt. a Az adatok 2011 szeptemberétől kezdődően TEÁOR 2008 szerinti bontásban vannak közölve. b A termelés esetében ágazatok összesen, alapáron = 100,0; a felhasználás esetében GDP összesen = 100,0.

72


4. A nemzetgazdaság beruházásai* Ág Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabadidő Egyéb szolgáltatás Összesen * Az adatok évközi adatgyűjtésből származnak.

2013 (milliárd forint) 258,6 14,8 1 384,3 138,7 207,3 76,6 285,2 692,1 36,9 144,9 41,8 573,9 82,6 112,6 245,4 91,0 69,7 49,0 17,3 4 522,7

2014. I n.év az előző év azonos időszaka = 100,0 98,1 109,3 118,5 76,1 96,2 55,5 104,9 104,9 127,6 61,4 91,5 121,5 2012

89,4 90,7 97,5 97,6 93,6 110,9 62,7 94,9 91,1 99,3 113,0 62,1 60,0 76,0 60,2 94,8

2013

160,8 117,2 105,4 115,6 105,6 90,8 96,4 88,6 129,9 128,0 138,0 101,7 105,8 117,2 95,9 107,2

117,6 114,2 97,2 164,6 111,7 124,2 94,6 99,1 97,7 157,7 102,5 111,7 134,2 268,8 128,7 122,6

TÁBLÁZATOK

73

5. A mezőgazdasági termékek felvásárlása Megoszlás, 2014. jan– márc. (%)

Megnevezés Növénytermesztési és kertészeti termékek Ebből: gabonafélék zöldségfélék gyümölcsök Élő állatok és állati termékek Ebből: élő állatok állati termékek Összesen

2013. év

2014.

jan– márc.

márc.

jan– márc.

az előző év azonos időszaka = 100,0

33,93

117,3

84,4

153,3

156,5

21,75 1,19 0,19 66,07

117,2 96,1 123,4 98,0

68,8 104,8 140,7 98,5

162 92,5 66,9 101

150,1 97,6 65,1 102,3

48,98 17,09 100

99,2 95,1 106,9

98,8 97,7 94,7

103,7 94 113,8

104,9 95,5 115,9

6. A fontosabb növények összes termésmennyisége 2008–2012. évek átlaga

Megnevezés

2010

2011

2012

2013+

termésmennyiség, ezer tonna Búza Kukorica Árpa Cukorrépa Napraforgó Repce Burgonya Zöldség Gyümölcsa Szőlő a

4 383 7 233 1 092 773 1 277 541 576 1 483 780 444

3 745 6 985 944 819 970 531 488 1 144 766 295

4 107 7 992 988 856 1 375 527 600 1 475 513 451

4 011 4 763 996 882 1 317 415 548 1 363 834 356

5 032 6 725 1 071 879 1 470 524 443 .. .. ..

Étkezési szőlővel együtt.

7. Állatállomány Megnevezés Szarvasmarha Ebből: tehén Sertés Ebből: anyakoca Juh Baromfib Ebből: tyúk a b

2010. dec. 1.

2011. jún. 1.

dec. 1.

2012. jún. 1. dec. 1. ezer db 733 760

2013. jún. 1.

682

692

697

309 3 169

327 3 156

329 3 044

335 2 947

339 2 989

337 2 903

340 2 935

100,3 98,2

219 1 181 42 213

220 1 167 49 981

211 1 120 41 470

206 1 205 45 691

200 1 185 38 189

194 1 223 44 407

187 1 238 37 189

93,5 104,4 97,4

31 848

38 309

32 860

34 718

30 075

33 990

28 596

95,1

Előző év azonos időpontja = 100,0 Gyöngyös nélkül.

766

dec. 1. indexa 772 101,6

74


8. Az ipar főbb adatai* Megnevezés

Az előző év azonos időszaka = 100,0

Megoszlás, 2013 (%)a

2013. év

Ipari termelésb Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása Textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység Kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás Vegyi anyag, termék gyártása Gyógyszergyártás Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása Fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása Villamos berendezés gyártása Gép, gépi berendezés gyártása Járműgyártás Egyéb feldolgozóipar; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Ipari értékesítésb Alkalmazásban állók számac A termelékenység indexec

2014.

jan–márc.

márc..

jan–márc.

100,0 0,4 94,0 11,1

101,4 86,1 102,0 99,7

96,3 78,3 96,5 98,2

110,6 116,8 112,2 100,4

108,4 106,5 110,0 103,5

1,4

98,7

94,8

131,1

121,6

3,0 7,0 5,8 3,2

100,3 98,2 106,4 92,0

102,1 95,1 102,9 88,7

112,8 87,2 126,4 125,1

107,6 91,1 119,3 101,5

6,8

97,3

96,0

110,2

106,8

6,8

100,9

94,7

108,2

112,6

11,7 3,9 7,6 23,0

87,7 102,7 98,9 119,0

78,9 100,7 91,9 109,8

101,6 111,3 112,5 128,3

93,6 111,2 106,8 128,5

2,5

102,0

106,7

97,9

101,5

5,7 x x x

92,3 102,0 100,6 100,8

92,2 96,8 100,2 96,0

89,2 107,3 102,4 108,2

91,1 105,5 102,0 106,5

* Víz- és hulladékgazdálkodás nélkül. a Folyó áron, a legalább 5 főt foglalkoztató gazdálkodói kör = 100,0. b Az ipar összesen adatok teljes körűek, az ágazati adatok a legalább 5 főt foglalkoztató ipari vállalkozásokra vonatkoznak. c Az adatok a legalább 5 főt foglalkoztató ipari vállalkozásokra vonatkoznak.

TÁBLÁZATOK

75

9. Az ipar belföldi értékesítése* Megnevezés Belföldi értékesítés összesenc Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása Textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység Kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás Vegyi anyag, termék gyártása Gyógyszergyártás


Az előző év azonos időszaka = 100,0 2013. jan–márc.

2014. márc.

jan–márc.

Arány, 2014. jan–márc. (%)a,b

100,0 0,7 56,0 14,8

94,5 70,5 92,7 94,2

96,8 118,6 106,4 97,0

97,0 107,5 105,2 102,0

39,5 79,3 25,0 60,1

0,5

70,4

109,0

114,7

13,5

3,2 10,8 5,4 1,0

105,3 91,7 99,1 105,0

115,0 92,1 128,6 115,4

106,5 92,8 118,5 110,0

50,2 64,7 42,8 16,9

Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása

5,3

96,2

106,0

102,7

31,2

Fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása

5,4

82,3

118,1

116,7

35,0

1,2 1,2 2,1 3,2

61,9 106,3 86,3 100,6

97,8 98,4 110,1 158,2

79,0 97,5 104,3 146,7

4,0 12,0 10,7 6,9

2,4

92,5

82,3

85,9

30,4

43,3

95,7

84,1

88,0

90,1

Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása Villamos berendezés gyártása Gép, gépi berendezés gyártása Járműgyártás Egyéb feldolgozóipar; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás

* Víz- és hulladékgazdálkodás nélkül. a Folyó áron. Az adatok a legalább 5 főt foglalkoztató ipari vállalkozásokra vonatkoznak. b A belföldi értékesítés aránya az ágazat összes értékesítésében. c Az ipar összesen adatok teljes körűek, az ágazati adatok a legalább 5 főt foglalkoztató ipari vállalkozásokra vonatkoznak.

76


10. Az ipar exportértékesítése* Megnevezés Exportértékesítés összesenc Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása Textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység Kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás Vegyi anyag, termék gyártása Gyógyszergyártás Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása Fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása Villamos berendezés gyártása Gép, gépi berendezés gyártása Járműgyártás Egyéb feldolgozóipar; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás

jan–márc.

Arány, 2013. jan–márc. (%)a,b

100,0 0,1 96,3 6,1

98,7 150,2 98,6 104,8

114,7 84,5 114,4 106,7

111,9 96,7 111,6 104,5

60,5 20,7 75,0 39,9

1,7

102,1

134,4

121,6

86,5

2,1 3,2 4,7 3,9

98,7 107,9 107,6 96,8

107,8 107,7 123,8 106,8

106,5 102,4 120,4 90,8

49,8 35,3 57,2 83,1

6,2

97,4

111,4

108,8

68,8

6,1

99,4

105,8

108,6

65,0

15,8 4,7 9,3 30,3

79,2 100,8 92,0 111,4

102,6 111,8 111,6 126,0

95,0 114,9 107,3 126,6

96,0 88,0 89,3 93,1

2,0

115,8

108,7

111,1

69,6

3,6

102,6

126,9

122,6

9,9


Az előző év azonos időszaka = 100,0 2013. jan–márc.

2014. márc.

* Víz- és hulladékgazdálkodás nélkül. a Folyó áron. Az adatok a legalább 5 főt foglalkoztató ipari vállalkozásokra vonatkoznak. b Az exportértékesítés aránya az ágazat összes értékesítésében. c Az ipar összesen adatok teljes körűek, az ágazati adatok a legalább 5 főt foglalkoztató ipari vállalkozásokra vonatkoznak.

11. Építőipar Megnevezés Épületeken végzett munka Egyéb építményeken végzett munka Építőipar összesen (építőipari termelés) Ebből: épületek építése egyéb építmények építése speciális szaképítés

Megoszlás, 2013 (%)

Az előző év azonos időszaka = 100,0 2013. 2014. év

jan–márc.

márc.

jan–márc.

51,0 49,0 100,0

110,4 108,6 109,6

101,3 103,2 102,2

127,5 143,1 134,2

118,9 140,3 127,6

25,4 31,7 42,9

117,6 115,1 101,9

96,6 108,0 102,6

131,1 148,4 126,5

135,0 147,4 113,7

TÁBLÁZATOK

77

12. Kiskereskedelmi forgalom 2014. jan– márc., folyó áron (milliárd forint)

Megnevezés

Élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem Ebből: élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem élelmiszer-, ital-, dohányárukiskereskedelem Nem élelmiszertermék Ebből: iparcikk jellegű vegyes kiskereskedelem textil-, ruházati és lábbelikiskereskedelem bútor-, műszakicikk-kiskereskedelem könyv-, számítástechnika- és egyébiparcikk-kiskereskedelem gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerkiskereskedelem Üzemanyag-kiskereskedelem Kiskereskedelem összesen Gépjármű-, járműalkatrészkiskereskedelem

Az előző év azonos időszaka = 100,0 2013. év

2014.

jan–márc.

márc.

jan–márc.

926,4

102,5

99,9

103,0

106,3

727,7

97,3

100,1

91,5

94,4

198,7 622,2

105,9R 100,7R

98,3 96,8

211,2 109,6

217,6 106,3

52,3

99,1R

96,4

118,6

114,2

91,7 175,7

105,0R 98,2

97,6 88,9

122,0 116,0

113,6 110,8

136,1

96,5R

97,3

96,7

96,1

127,9 341,6 1 890,1

101,6R 102,3 101,8R

101,0 96,5 98,2

104,8 109,5 106,4

102,6 106,8 106,4

130,0

101,4R

88,8

115,3

107,4

13. Külkereskedelmi termékforgalom (folyó áron)

Devizanem

a b

Behozatal az előző év azonos érték időszaka = 100,0

Millió euró Millió dollár Milliárd forint

6 673,1 9 210,9 2 081,0

108,8 115,2 112,6

Millió euró Millió dollár Milliárd forint

18 917,1 25 916,3 5 813,3

104,0 107,8 108,2

Első becslés. Előzetes adatok.

Kivitel az előző év azonos érték időszaka = 100,0 2014. márciusa 7 348,1 107,4 10 145,0 113,8 2 291,1 110,9 2014. január– márciusb 20 833,8 105,1 28 541,6 109,0 6 406,0 109,3

Az egyenleg értéke az előző év a tárgyidőazonos szakban időszakában 675,0 934,1 210,2

709,3 914,7 218,2

1 916,7 2 625,3 592,7

1 630,5 2 145,7 491,7

78


14. Külkereskedelmi termékforgalom országcsoportok szerint, 2014. január–február (folyó áron, millió euró)

Országcsoport

Európai Unió (EU–28) Ebből: EU–15 új tagállamok EU-n kívüli országok Ebből: európai országok ázsiai országok többi ország Összesen

Behozatal az előző év azonos érték időszaka = 100,0 9 193,3 111,5

Kivitel az előző év azonos érték időszaka = 100,0 10 724,9 105,7

Az egyenleg értéke az előző év a tárgyidőazonos szakban időszakában 1 531,6 1 906,4

6 683,6 2 509,7 3 050,7

110,6 114,1 80,1

7 841,4 2 883,5 2 760,9

107,9 100,1 97,8

1 157,8 373,8 –289,9

1 224,3 682,1 –985,3

1 469,2 1 270,2 311,3 12 244,0

81,0 86,5 59,1 101,6

1 365,6 642,7 752,5 13 485,7

100,5 83,1 108,9 103,9

–103,6 –627,4 441,1 1 241,7

–453,8 –695,7 164,3 921,2

15. A külkereskedelmi termékforgalom árufőcsoportok és országcsoportok szerint, 2014. január–február (millió euró) Árufőcsoport

Európai Unió (EU–28)

Ebből EU–15

Élelmiszerek, italok, dohány Nyersanyagok Energiahordozók Feldolgozott termékek Gépek és szállítóeszközök Összesen

604,7 230,4 457,7 3 765,2 4 135,2 9 193,3

392,2 149,2 230,6 2 735,0 3 176,6 6 683,6


889,9 325,0 297,0 3 546,4 5 666,6 10 724,9

534,5 228,8 102,1 2 391,0 4 585,0 7 841,4

új tagállamok Behozatal 212,5 81,2 227,1 1 030,2 958,7 2 509,7 Kivitel 355,4 96,2 194,8 1 155,4 1 081,6 2 883,5

EU-n kívüli országok

Összesen

59,0 57,7 961,1 622,5 1 350,4 3 050,7

663,7 288,1 1 418,8 4 387,7 5 485,7 12 244,0

191,2 64,7 111,2 833,6 1 560,2 2 760,9

1 081,0 389,7 408,2 4 380,0 7 226,8 13 485,7

TÁBLÁZATOK

79

16. A külkereskedelmi termékforgalom volumenindexei árufőcsoportok és országcsoportok szerint, 2014. január–február (az előző év azonos időszaka = 100,0) Árufőcsoport

Európai Unió (EU–28)

Ebből EU–15


104,5 117,5 102,4 112,5 121,5 115,2

106,3 112,3 88,1 111,3 119,6 113,7


116,8 100,2 83,5 109,8 109,4 109,0

123,9 108,9 82,3 110,0 110,5 110,7

új tagállamok Behozatal 101,3 127,8 122,1 115,5 128,0 119,7 Kivitel 107,4 84,1 84,2 109,4 105,2 104,4

EU-n kívüli országok

Összesen

157,9 87,8 79,2 99,1 81,8 84,7

107,8 109,7 85,4 110,2 108,6 105,7

111,7 100,0 154,7 98,5 97,6 100,3

116,0 100,2 95,4 107,5 106,7 107,1

80


17. A külkereskedelmi termékforgalom fontosabb országok szerint, 2014. január–február (folyó áron) Behozatal Ország Összes forgalom Ebből: Ausztria Belgium Csehország Dánia Egyesült Királyság Finnország Franciaország Görögország Hollandia Horvátország Lengyelország Németország Olaszország Oroszország Portugália Románia Spanyolország Svájc Svédország Szerbiaa Szlovákia Szlovénia Ukrajna Japán Kínab Koreai Köztársaság Malajzia Szingapúr Tajvan Egyesült Államok a b

Koszovó nélkül. Tajvan és Hongkong nélkül.

Kivitel

Egyenleg

millió euró 12 244,0

13 485,7

1 241,7

865,0 284,1 564,0 83,8 212,9 43,0 546,2 11,7 511,3 86,7 622,5 3 197,6 513,4 934,3 38,8 377,8 188,4 83,9 120,9 80,4 641,6 142,5 243,9 157,8 553,3 113,3 27,3 66,3 99,6 229,7

728,3 258,5 502,4 105,3 507,5 41,2 648,9 50,8 398,5 183,2 535,4 3 877,5 622,5 372,6 45,2 693,0 380,2 141,4 140,9 187,5 588,5 157,7 280,1 65,2 251,4 39,6 11,4 26,1 12,0 392,4

–136,6 –25,7 –61,6 21,5 294,6 –1,8 102,7 39,0 –112,8 96,5 –87,1 679,9 109,2 –561,7 6,3 315,2 191,7 57,5 19,9 107,1 –53,1 15,3 36,2 –92,6 –301,9 –73,7 –15,9 –40,2 –87,7 162,8

Behozatal Kivitel az előző év azonos időszaka = 100,0 101,6 103,9 103,8 104,1 122,9 136,9 97,0 119,1 127,9 88,9 107,9 157,4 114,7 111,6 106,9 70,4 121,3 119,2 129,1 108,7 103,2 122,3 98,6 126,8 110,0 98,9 74,7 84,8 128,9 139,4 86,6 86,1

98,1 130,8 102,0 105,4 88,1 88,4 100,9 106,5 109,5 91,7 113,0 113,5 104,4 88,1 133,7 103,2 110,5 106,2 112,0 106,6 84,1 111,6 93,6 101,8 119,4 166,3 68,8 55,7 73,2 129,3

TÁBLÁZATOK

81

18. Turizmus, vendéglátás 2014. jan–márc.

Megnevezés Kereskedelmi szálláshelyek vendégeinek száma, ezer fő vendégéjszakáinak száma, ezer külföldi vendégek száma, ezer fő külföldiek vendégéjszakáinak száma, ezer belföldi vendégek száma, ezer fő belföldiek vendégéjszakáinak száma, ezer Vendéglátóhelyek forgalma, milliárd Ft

1 512 3 563 715 1 850 797 1 714 176,7

Az előző év azonos időszaka = 100,0 2014. 2013. év márc. jan–márc. 105,3 104,6 105,1 104,6 105,5 104,5 99,9

99,7 97,4 97,0 95,9 102,5 99,2 113,9

108,2 105,9 105,4 104,0 110,9 108,1 107,4

19. Áralakulás 19.1. Termelőiár-indexek (az előző év azonos időszaka = 100,0) Megnevezés Mezőgazdasági termékek termelőiárindexea Ezen belül: növénytermesztési és kertészeti termékek élő állatok és állati termékek Az ipar termelőiár-indexe Ezen belül: belföldi értékesítés árindexe exportértékesítésiár-index Az építőipar termelőiár-indexeb a b

év

2013. márc.

2014. jan–márc.

márc.

jan–márc.

92,2

114,5

116,8

89,8

88,4

86,3 103,4 100,7

120,4 114,5 102,2

123,0 116,8 100,7

85,3 99,0 98,1

82,9 99,7 99,4

99,5 101,5 101,9

100,7 103,2

100,4 100,9 101,4

97,5 98,4

98,1 100,2 102,4

A 2005. évi értékesítés súlyarányaival számolva. Az építőipar termelőiár-indexére negyedévente állnak rendelkezésre az adatok.

82


19.2. Külkereskedelmi árindexek (az előző év azonos időszaka = 100,0) Árufőcsoport

2013. év


104,9 96,6 96,3 99,7 99,6 99,4


103,3 98,2 92,8 100,6 99,7 100,0

2014. jan–febr. febr. jan–febr. Behozatal 104,4 104,5 103,2 94,4 98,2 97,2 96,4 95,7 95,2 97,9 101,4 100,7 96,5 101,6 101,1 97,3 100,9 100,2 Kivitel 104,5 100,1 99,2 103,6 91,8 90,8 89,6 96,9 96,6 99,4 102,1 101,3 96,3 103,4 102,4 97,8 102,1 101,2

19.3. Fogyasztóiár-indexek (az előző év azonos időszaka = 100,0) Árufőcsoport Élelmiszerek Szeszes italok, dohányáruk Ruházkodási cikkek Tartós fogyasztási cikkek Háztartási energia Egyéb cikkek, üzemanyagok Szolgáltatások Összesen

2013. év 102,8 110,9 99,6 98,1 91,5 100,5 103,6 101,7

2014. jan–ápr. 104,2 112,6 100,1 97,9 94,6 101,2 103,5 102,6

ápr. 99,5 107,3 98,6 99,5 89,7 99,4 101,6 99,9

jan–ápr. 99,8 108,4 99,3 99,5 88,1 99,1 102,1 100,0

TÁBLÁZATOK

83

20. Az alkalmazásban állók száma* Átlagos létszám (ezer fő) Ágazat 75,3 681,3

2014. jan–márc. 75,9 693,5

612,8

621,7

100,6

102,1

23,4 108,3 327,8 183,7 76,9 69,8 63,3 29,4 82,8

24,5 105,9 329,1 191,0 77,0 72,2 62,6 27,2 84,7

97,9 96,3 98,8 99,6 96,2 97,6 98,6 108,5 105,2

104,1 103,2 100,6 104,7 102,1 107,0 98,8 97,6 102,6

142,6

149,8

105,2

106,7

269,7 243,9 294,3 32,0 17,6 2 698,6

283,8 249,6 357,1 32,8 17,3 2 809,5

103,7 95,9 111,6 96,8 81,9 100,9

111,5 101,9 151,8 104,0 101,0 108,1

1 817,9 786,0 671,1

1 842,2 863,6 689,0

100,1 104,6 101,6

102,5 123,5 105,4

2013 Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Ipar Ebből: feldolgozóipar villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ és kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabadidő Egyéb szolgáltatás Nemzetgazdaság összesen Ebből: versenyszféra költségvetés (közfoglalkoztatottak együtt) költségvetés (közfoglalkoztatottak nélkül)

Az előző év azonos időszaka = 100,0 2014. 2013 jan–márc. 96,8 108,5 100,5 102,5

* A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások, az összes költségvetési és társadalombiztosítási intézmény, valamint a kijelölt nonprofit szervezetek adatai.

21. Nyilvántartott álláskeresők* Megnevezés

Létszám (ezer fő) 2013

Nyilvántartott álláskeresők (regisztrált munkanélküliek) számaa Ebből: pályakezdő szakképzetlenb diplomás nyilvántartásba belépők

2014. I. n.év

Az előző év azonos időszaka = 100,0 2013 2014. I. n.év

414,3

431,5

72,8

69,6

52,3 202,0 22,7 69,1

55,3 213,7 22,4 53,9

78,2 70,3 75,4 77,9

74,8 68,0 71,1 96,6

* A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnak az időszak utolsó hónapjának 20-ára vonatkozó adatai. a A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 2005. nov. 1-jei változásaival összhangban. b A szakképzetlenek közé sorolják a legfeljebb 8 általánost és gimnáziumot végzett álláskeresőket.

84


22. Regionális munkaügyi adatok, 2014. I. negyedév* Területi egység

Foglalkoztatottak

Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen

Munkanélküliek

Foglalkoztatási

száma (ezer fő) 1 316,8 457,0 440,2 356,4 426,5 555,9 497,4 4 050,1

Munkanélküliségi

ráta (%) 104,3 30,5 23,7 29,8 43,8 81,5 56,0 369,5

65,2 62,4 65,7 57,7 55,4 56,4 58,3 60,9

7,3 6,3 5,1 7,7 9,3 12,8 10,1 8,4

* A munkaerő-felmérés adatai alapján, a 15–64 éves népességen belül.

23. Az alkalmazásban állók havi nominális átlagkeresete, 2014. január–március* Bruttó Ágazat Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Ipar Ebből: feldolgozóipar villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ és kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabadidő Egyéb szolgáltatás Nemzetgazdaság összesen Ebből: versenyszféra költségvetés (közfoglalkoztatottak együtt) költségvetés (közfoglalkoztatottak nélkül)

Nettóa

havi átlagkereset (forint)

Bruttó Nettóa kereset indexe (az előző év azonos időszaka = 100,0) 101,9 101,9 104,6 104,6

164 782 245 741

107 933 160 961

242 629

158 922

105,4

105,4

390 443 176 436 224 439 221 396 153 540 467 881 487 009 199 136 337 104

255 740 115 566 147 006 145 014 100 565 306 463 318 991 130 442 220 799

102,5 102,2 104,0 103,2 105,2 107,0 104,9 97,3 108,5

102,5 102,2 104,0 103,2 105,2 107,0 104,9 97,3 108,5

180 701

118 359

109,6

109,6

245 673 239 558 137 415 215 701 172 158 229 817

160 916 156 911 90 007 141 281 112 763 150 530

97,4 121,5 84,2 105,2 102,0 101,8

97,4 121,5 84,2 105,2 102,0 101,8

246 570 199 707 231 789

161 503 130 808 151 822

105,0 97,1 109,0

105,0 97,1 109,0

* Az adatok a teljes munkaidőben alkalmazásban állókra vonatkoznak. a A korábbi évek módszertanának megfelelően családi kedvezmény nélkül számított.

TÁBLÁZATOK

85

24. A háztartások pénzügyi vagyona* (folyó áron, milliárd forint) Megnevezés Készpénz és betétek Ebből: készpénz, forint betét, forint Nem részvény értékpapír Hitelek, kölcsönök Tulajdonosi részesedés Ebből: részvények, üzletrészek befektetési jegyek Biztosítástechnikai tartalékok Ebből: életbiztosítási díjtartalék nyugdíjpénztári vagyon Háztartások bruttó pénzvagyona (háztartások követelései) Hitelek, kölcsönök Ebből: hitelintézetek ingatlanhitele hitelintézetek fogyasztási és egyéb hitele egyéb hitel Háztartások tartozásai Háztartások nettó pénzügyi vagyona * Adatforrás: Magyar Nemzeti Bank.

2013. márc. 31. 10 497,2

2013. dec. 31. 10 105,1R

2014. márc. 31. 9 995,6

2 166,7 6 768,4 2 271,5 262,8 11 578,1R

2 501,2R 6 125,7 2 753,1 266,6 12 473,5

2 617,2 5 956,2 2 942,0 264,6 12 741,4

8 874,0R 2 704,1 3 161,5

9 120,2 3 353,3 3 194,3R

9 139,6 3 601,8 3 265,6

1 642,0 1 192,1

1 633,0 1 250,5

1 667,8 1 263,3

28 780,1R 8 955,7

29 922,8R 8 327,1R

30 349,4 8 355,1

3 575,5 3 825,1 1 555,1 9 581,2 19 198,9R

3 359,9R 3 517,9R 1 449,3R 9 038,8R 20 884,0R

3 378,7 3 516,5 1 459,9 9 016,9 21 332,4

86


25. Államháztartás központi alrendszere, 2014. január–április * (folyó áron) Bevételek, kiadások Az államháztartás egyenlegea Ebből: Központi költségvetés Bevételek Ebből: gazdálkodó szervezetek befizetései fogyasztáshoz kapcsolt adók lakosság befizetései költségvetési szervek bevételei szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok EU támogatása állami vagyonnal kapcsolatos bevételek Kiadások Ebből: egyedi és normatív támogatás szociálpolitikai menetdíj támogatás lakásépítési támogatások Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alap költségvetési szervek kiadásai szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok uniós kiadásai garancia és hozzájárulás a TB alapok kiadásaihoz helyi önkormányzatok támogatása kamatkiadások hozzájárulás az EU költségvetéséhez Egyenleg (privatizációs bevétel nélkül) * Adatforrás: Nemzetgazdasági Minisztérium. a Helyi önkormányzatok nélkül.

Milliárd forint –951,2

Az éves előirányzat 2013. jan–ápr. százalékában x x

3 171,4

29,6

107,9

401,0 1 221,0 588,6 541,1

29,7 28,3 34,6 46,5

123,2 108,5 104,7 113,5

281,9 13,8 4 202,8

16,5 6,6 36,0

81,9 177,8 116,5

109,2 35,8 35,0 266,7 1 380,2

38,6 34,5 22,0 37,3 42,8

107,2 110,9 98,7 102,0 124,7

400,2

38,3

153,3

592,8

27,6

116,2

305,8 243,8 426,1 143,4 –1 031,5

33,3 34,1 36,6 49,7 x

86,0 127,5 95,2 100,7 x

TÁBLÁZATOK

87

26. Fizetési mérleg* (millió euró) Megnevezés Áruk kivitel behozatal egyenleg Szolgáltatások bevétel kiadás egyenleg ebből: idegenforgalom Jövedelmek bevétel kiadás egyenleg Viszonzatlan folyó átutalások egyenlege Folyó fizetési mérleg egyenlege Nem adóssággeneráló finanszírozás, egyenleg Ebből: részvény és egyéb részesedés, újrabefektetett jövedelem - külföldön, egyenleg - Magyarországon, egyenleg portfólióbefektetésekből részvény és egyéb részesedés, egyenleg

2012

2013 75 654 72 185 3 469

77 834 73 521 4 313

15 931 12 568 3 363

16 205 12 707 3 498

2 244

2 383

4 676 11 084 –6 408 403 826 –5 364

4 280 10 213 –5 933 1 062 2 941 2 966

–12 468 5 481

–1 341 3 914

1 623

393

* Adatforrás: Magyar Nemzeti Bank. Az adatok meghatározott időrend szerint revideáltak. A speciális célú – külföldön tevékenységet végző, passzív pénzközvetítői funkciót betöltő – vállalatok adatai nélkül.

27. Külföldi adósságállomány* (millió euró) Megnevezés Bruttó Nettó Ebből: államháztartás és MNB

2012. dec. 31.

2013. dec. 31. 94 966 42 563

91 463 38 676

18 855

15 876

* Adatforrás: Magyar Nemzeti Bank. A speciális célú – külföldön tevékenységet végző, passzív pénzközvetítői funkciót betöltő – vállalatok adatai nélkül, és a közvetlen tőkebefektetéseken belüli egyéb tőke nélkül.

88


28. A Budapesti Értéktőzsde összefoglaló adatai* (milliárd forint) Értékpapír Összesen Ebből: részvények certifikátoka befektetési jegyek vállalati kötvények jelzáloglevelek

Piaci tőkeérték (az időszak végén) 2013. 2014. ápr. ápr. 17 530,1 17 783,9 4 607,5 120,6 223,7 367,2 846,9

4 023,1 101,9 580,8 415,3 689,5

Az azonnali piac forgalma

2 415,7

2014. jan–ápr. 783,9

2 343,5 60,2 7,3 0,2 0,2

759,2 20,7 2,7 0,2 0,0

2013

* Adatforrás: Budapesti Értéktőzsde. a A certifikátok olyan értékpapírosított, bank által kibocsátott származékos termékek, amelyek árfolyama előre meghatározott módon követi a mögöttes termék (értékpapír, index, származékos ügylet, deviza- vagy árupiaci termék) árfolyamát.

29. A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe (BUX)* (1991. január 2. = 1000,00) Megnevezés Maximum Minimum Záró érték (az időszak végén) * Adatforrás: Budapesti Értéktőzsde.

2013. ápr. 18 411,96 17 815,69 18 286,07

2013 19 743,65 17 815,69 18 564,08

2014. ápr. 18 167,90 17 345,60 17 434,53

TÁBLÁZATOK

89

30. Területi adatok

Területi egység

Budapest Pest Közép-Magyarország Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld Összesen

A népesség megoszlása (%)a 17,6 12,4 30,0 4,3 3,0 3,5 10,8 4,6 2,6 2,8 10,0 3,8 3,2 2,3 9,3 6,8 3,1 2,0 11,9 5,5 3,9 5,7 15,0 5,2 3,6 4,1 13,0 100,0

Gazdasági szervezetek beruházásainak teljesítményértéke, 2013b egy lakosra jut milliárd forint (ezer forint) 1 382,0 794,7 275,1 225,7 1 657,2 560,2 139,4 331,9 162,6 538,5 110,6 316,1 412,7 384,9 351,3 782,4 124,9 489,8 40,3 143,3 516,5 524,3 86,0 228,6 52,4 165,4 54,7 238,9 193,1 209,4 142,4 209,8 72,9 238,9 21,6 108,3 236,9 200,2 142,0 262,4 91,9 238,6 110,5 196,2 344,3 231,2 123,3 237,6 60,3 169,0 101,3 247,6 284,9 221,7 3 645,4 368,4

* Víz- és hulladékgazdálkodás nélkül. a 2014. január 1-jei népességgel számolva. b Székhely szerinti adatok. c A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások adatai, az összesen azonban teljes körre vonatkozik.

Ipari Építőipari termelés*, termelés, 2014. 2014. jan– jan–márcc márcb,c az előző év azonos időszaka = 100,0 106,9 166,1 102,4 162,5 104,8 165,3 105,2 147,4 104,3 110,0 113,7 156,7 106,1 136,8 131,8 123,8 109,9 186,2 106,0 189,9 123,0 149,0 107,1 128,0 105,1 115,0 103,2 184,6 105,0 137,5 103,6 150,6 108,6 172,9 106,0 110,2 105,1 152,6 105,8 154,8 97,3 125,5 112,8 138,7 103,2 141,7 114,6 167,7 108,7 145,2 107,5 154,2 111,7 159,2 108,4 127,6

90


30. Területi adatok (folytatás) Nettó nominális kereset, 2014. I. n.éva Területi egység forint

Budapest Pest Közép-Magyarország Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld Összesen a b

Székhely szerinti adatok. 2014. január 1-jei népességgel számolva.

193 923 140 674 182 652 140 657 147 540 128 645 139 164 152 052 132 090 117 286 138 522 125 611 124 291 129 793 126 148 116 391 131 756 107 273 119 030 127 767 117 526 107 804 117 983 121 991 110 389 124 383 119 740 150 530

Lakásépítés, 2014. I. n.év


használatba vett lakások száma


104,6 103,3 104,2 100,7 102,9 102,8 101,9 105,7 105,1 102,7 104,8 98,5 104,2 102,4 101,4 97,8 97,4 95,0 97,2 102,3 99,3 96,8 99,5 103,3 100,4 99,7 101,1 101,8

529 350 879 42 24 51 117 243 57 24 324 22 30 30 82 13 13 3 29 98 12 34 144 59 16 42 117 1 692

220,4 156,3 189,4 155,6 171,4 255,0 191,8 204,2 712,5 77,4 205,1 129,4 230,8 214,3 186,4 59,1 81,3 60,0 67,4 280,0 27,9 72,3 115,2 54,1 37,2 55,3 51,3 150,7

tízezer lakosra jutób 3,0 2,9 3,0 1,0 0,8 1,5 1,1 5,4 2,2 0,9 3,3 0,6 1,0 1,3 0,9 0,2 0,4 0,2 0,2 1,8 0,3 0,6 1,0 1,1 0,4 1,0 0,9 1,7

TÁBLÁZATOK

91

31. A népmozgalom összefoglaló adatai* Év, hónap 1990 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013+ 2013. + január február március április május június július augusztus szeptember október november december 2014. + január február március április május június július augusztus szeptember október november december jan–márc. 2014. jan–márc. 2013. jan–márc. százalékában

Élveszületések

Halálozások

Természetes szaporodás, fogyás (–)

125 679 97 047 96 804 94 647 95 137 97 496 99 871 97 613 99 149 96 442 90 335 88 049 90 269 88 700

száma 145 660 132 183 132 833 135 823 132 492 135 732 131 603 132 938 130 027 130 414 130 456 128 795 129 440 126 800

–19 981 –35 136 –36 029 –41 176 –37 355 –38 236 –31 732 –35 325 –30 878 –33 972 –40 121 –40 746 –39 171 –38 100

7 487 6 611 6 985 6 429 7 014 7 319 8 278 7 841 8 134 7 962 7 246 7 394

11 291 10 686 11 947 10 937 9 749 10 257 10 035 9 866 9 846 10 739 10 114 11 333

7 588R 6 536R 7 150

11 103R 10 342R 11 151

Élveszületések

Halálozások

Ezer élveszülöttre jutó egy éven aluli meghalt

ezer lakosra 12,1 9,5 9,5 9,3 9,4 9,7 9,9 9,7 9,9 9,6 9,0 8,8 9,1 9,0

14,0 13,0 13,1 13,4 13,1 13,5 13,1 13,2 13,0 13,0 13,0 12,9 13,0 12,8

14,8 8,1 7,2 7,3 6,6 6,2 5,7 5,9 5,6 5,1 5,3 4,9 4,9 5,1

–3 804 –4 075 –4 962 –4 508 –2 735 –2 938 –1 757 –2 025 –1 712 –2 777 –2 868 –3 939

8,9 8,7 8,3 7,9 8,3 9,0 9,9 9,3 10,0 9,5 8,9 8,8

13,4 14,1 14,2 13,4 11,6 12,6 11,9 11,7 12,1 12,8 12,5 13,5

4,3 5,1 5,4 5,4 4,8 6,1 5,8 5,6 4,1 4,6 5,5 4,1

–3 515R –3 806R –4 001

9,0 8,6 8,5

13,2 13,7R 13,3

4,7 5,8R 4,9

21 274

32 596

–11 322

8,7

13,4

5,1

100,9

96,1

88,2

101,2

96,4

103,9

* Születéskor várható élettartam, 2012: férfi: 71,5 év, nő: 78,4 év, együtt: 75,0 év. Nettó (tisztított) reprodukciós együttható 2012-ben 0,639. (A 2012. évi halandósági tábla alapján számítva.)

92


32. Regisztrált bűncselekmények* Megnevezés Bűncselekmények száma, ezer Ebből: bűntett vétség Százezer lakosra jutó bűncselekménya Sértett természetes személyek száma, ezer Ebből: gyermekkorú sértett, ezer fő Bűnelkövetők száma, ezer Ebből: fiatalkorú, ezer fő külföldi állampolgár, ezer fő

2013 377,8

Összesen 2014. ezen belül: jan– Budapesten márc. 78,6 23,7

Az előző év azonos időszaka = 100,0 2014. ezen belül: 2013 jan– Budapesten márc. 80,0 90,9 84,8

140,8 237,0

30,1 48,4

12,0 11,7

95,7 72,9

99,3 86,3

127,0 63,2

3 818,8

794,6

1 364,7

80,2

90,9

84,8

245,7

53,0

15,2

88,8

101,6

96,8

10,3 103,7

1,1 24,7

0,14 3,18

132,8 103,4

86,0 100,2

75,3 95,7

10,2 3,9

2,2 1,3

0,24 0,16

101,5 82,2

93,8 132,1

119,1 136,1

* Adatforrás: www.crimestat.b-m.hu, Kriminálstatisztikai Értesítő, ENYÜBS. A 2013. július 1-től hatályba lépő, a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény szerint gyűjtött adatokat is tartalmazza. Az új Btk. szerinti adatok az ENyÜBS 2014.05.07-i állapota szerinti előzetes adatok. a Évközepi népességgel számolva

TÁBLÁZATOK

93

33. Nemzetközi konjunktúra-jelzőszámok 33.1. Bruttó hazai termék (GDP)* 2013. III. n.év

2013 Ország, országcsoport

EU–28 Ausztria Bulgária Csehország Észtország Görögország Lengyelország Litvánia Magyarország Németország Olaszország Portugália Szlovákia Szlovénia Egyesült Államok Japán

összesen (milliárd euró) 13 075,2 313,2 39,9 149,5 18,4 182,1 389,7 34,6 98,1 2 737,6 1 560,0 165,7 72,1 35,3 12 649,4 3 690,0

egy főre jutó (PPS)a

2013. IV. n.év

2014. I. n.év

volumenindex, előző év azonos időszaka = 100,0

25 600 33 100 12 100 20 700 18 200 19 500 17 100 18 300 17 000 31 500 25 600 19 400 19 400 21 400

100,1 100,4 100,9 99,1 100,8 96,1b 101,6 103,3 101,2 100,4 98,1 98,6 100,9 98,9

100,2 100,3 100,9 99,0 100,6 96,8 101,9 102,4 101,8 100,6 98,1 99,1 101,0 99,2

101,0 100,7 101,2 101,2 100,1 97,7 102,5 103,4 102,9 101,4 99,1 101,5 101,6 101,9

101,4 101,0 101,1 102,0 98,5 98,9 103,5 102,9 103,2 102,3 99,5 101,2 102,0c ..

38 800 25 800c

101,9 101,6

102,0 102,5

102,6 102,5

102,3 102,7c

* Adatforrás: EUROSTAT. A negyedéves volumenindexek szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazítottak. Észtország és Görögország esetében az adatok kiigazítatlanok. a Vásárlóerő-egység. b 2011. c Szezonálisan kiigazítva

33.2. Külkereskedelmi termékforgalom, 2014. január–február*

Ország, országcsoport

EU–27 Ausztria Bulgária Csehország Észtország Görögország Lengyelország Litvánia Magyarország Németország Olaszország Portugália Szlovákia Szlovénia * Adatforrás: EUROSTAT. a Folyó euróárak alapján.

Behozatal előző év azonos milliárd euró időszaka = 100,0a 731,5 100,4 22,5 104,0 4,0 100,0 18,1 108,0 2,0 91,0 7,8 96,0 25,9 105,0 3,8 90,0 12,3 101,0 151,5 104,0 58,8 96,0 9,6 108,0 9,8 105,0 4,0 99,0

Kivitel milliárd euró 744,5 21,0 3,2 20,9 1,8 4,2 25,9 3,5 13,3 183,2 61,8 7,8 10,5 4,2

előző év azonos időszaka = 100,0a 101,9 101,0 94,0 109,0 88,0 94,0 107,0 90,0 102,0 104,0 102,0 103,0 106,0 107,0

Egyenleg, milliárd euró 13,0 –1,5 –0,7 2,8 –0,2 –3,6 0,0 –0,3 1,0 31,7 3,0 –1,8 0,7 0,2

94


33.3. Ipari termelés volumenindexe* (előző év azonos időszaka = 100,0) Ország, országcsoport EU–27 Ausztria Bulgária Csehország Észtország Görögország Lengyelország Litvánia Magyarország Németország Olaszország Portugália Románia Szlovákiab Szlovéniab Egyesült Államok Japán

2013. IV. n.év év 99,5 101,8 100,3 100,3 100,0 102,8 100,7 107,2 103,0 101,4 96,4 96,6 102,4 105,4 103,5 97,6 101,4 105,5 100,2 103,0 96,9 99,8 100,5 103,8 107,8 109,6 105,3 110,8 99,0 101,3 102,9 99,2

103,3 105,3

I. n.év 101,7a .. 104,1b 106,5 98,6 99,9b 105,8 93,1 107,6 103,2 100,4 102,0 109,9b 109,2 101,7 103,4 ..

2014. jan. febr. 102,0 102,2 105,2 103,4b 102,5 105,9 105,7 106,7 98,5 100,5 100,7 102,9 106,5 105,3 92,4 97,8 106,4 108,2 104,2 103,7 101,2 100,4 104,5 103,3 110,5 109,6 112,9 109,0 101,6 98,9 102,9 109,5

103,5 106,7

márc. 100,5a .. 104,2b 107,2 97,1 96,6b 105,5 89,8 108,1 102,0 99,6 98,6 109,6b 105,9 104,2 103,8 ..

* Víz- és hulladékgazdálkodás nélkül. A havi és a negyedéves adatok munkanaptényezővel kiigazítottak. Adatforrás: EUROSTAT, OECD. a EUROSTAT becslés b Előzetes adat.

33.4. Fogyasztóiár-index* (előző év azonos időszaka = 100,0) Ország, országcsoport EU–27 Ausztria Bulgária Csehország Észtország Görögország Lengyelország Litvánia Magyarország Németország Olaszország Portugália Románia Szlovákia Szlovénia Egyesült Államok Japán

2013. IV. n.év év 101,5 101,0 102,1 101,7 100,4 99,0 101,4 101,1 103,2 102,1 99,1 97,8 100,8 100,6 101,2 100,5 101,7 100,7 101,6 101,3 101,3 100,7 100,4 100,1 103,2 101,3 101,5 100,5 101,9 101,1 101,5 100,4

101,2 101,4

I. n.év 100,8 101,5 98,2 100,3 101,1 98,7 100,6 100,3 100,4 101,0 100,4 99,9 101,3 99,9 100,6 101,4 101,5

* Harmonizált fogyasztóiár-indexek (HICP) az Európai Unióra és tagállamaira. Adatforrás: EUROSTAT, OECD.

2014. jan. febr. 100,9 100,8 101,5 101,5 98,6 97,9 100,3 100,3 101,6 101,1 98,6 99,1 100,6 100,7 100,2 100,3 100,8 100,3 101,2 101,0 100,6 100,4 100,1 99,9 101,2 101,3 100,0 99,9 100,9 100,2 101,6 101,4

101,1 101,5

márc. 100,6 101,4 98,0 100,3 100,7 98,5 100,6 100,4 100,2 100,9 100,3 99,6 101,3 99,8 100,6 101,5 101,6

TÁBLÁZATOK

95

33.5. Munkanélküliségi ráta* (%) Ország, országcsoport EU–27 Ausztria Bulgária Csehország Észtország Franciaország Lengyelország Litvánia Magyarország Németország Portugália Románia Spanyolország Szlovákia Szlovénia Egyesült Államok Japán

2013. IV. n.év év 10,8 10,6 4,9 5,0 13,0 13,1 7,0 6,7 8,6 8,6 10,3 10,2 10,3 10,0 11,8 11,0 10,2 9,2 5,3 5,2 16,5 15,4 7,3 7,3 26,1 25,8 14,2 14,2 10,1 9,7 7,4 4,0

7,0 3,9

2014. jan. febr. 10,5 10,5 4,9 4,8 13,2 13,1 6,6 6,6 8,2 7,8 10,3 10,4 9,8 9,7 11,3 11,5 8,2 7,9 5,2 5,1 15,2 15,2 7,3 7,2 25,5 25,3 14,0 13,9 9,8 9,7

I. n.év 10,5 .. 13,1 6,7 .. 10,4 9,7 11,2 .. 5,1 15,2 7,2 25,4 13,9 9,7 6,7 ..

6,6 3,7

6,7 3,6

márc. 10,5 4,9 13,1 6,7 .. 10,4 9,6 10,8 .. 5,1 15,2 7,2 25,3 13,9 9,7 6,7 ..

* Szezonálisan kiigazított harmonizált ráták. Adatforrás: EUROSTAT.

33.6. Devizaárfolyamok* Ország, országcsoport Eurózóna, euró Bulgária, leva Csehország, korona Dánia, korona Egyesült Királyság, font Lengyelország, zloty Lettország, lat Litvánia, litas Magyarország, forint Románia, lej Svédország, korona Japán, jen

2012. év 0,76 1,48 19,06 5,65 0,62 3,09 0,53 2,62 221,54 3,37 6,50 86,11

* Nemzeti valuta/USD-középárfolyam, az időszak végén. Adatforrás: EUROSTAT.

0,73 1,42 19,89 5,41 0,60 3,01 0,51 2,50 215,39 3,24 6,42

0,74 1,45 20,35 5,52 0,61 3,14 .. 2,55 231,77 3,33 6,55

2014. febr. 0,72 1,42 19,80 5,40 0,60 3,02 .. 2,50 224,75 3,26 6,41

104,94

102,20

101,81

2013. IV n.év

jan.

márc. 0,73 1,42 19,90 5,41 0,60 3,03 .. 2,50 222,79 3,23 6,49 103,29

96


FÜGGELÉK 2009-től a publikációkban használt TEÁOR’08 nómenklatúra szerinti nemzetgazdasági ágak teljes és a tájékoztatásban előforduló közérthető, rövid megnevezései

A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U

Teljes megnevezés TEÁOR’08 Mezőgazdaság, erdőgazdaság, halászat Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, kármentesítés Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás Oktatás Humán egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabadidő Egyéb szolgáltatás Háztartás munkaadói tevékenysége, termék elő-állítása, szolgáltatás végzése saját fogyasztásra Területen kívüli szervezet

A B C D E F G H I J K L M

Rövid megnevezés Mezőgazdaság Bányászat Feldolgozóipar Energiaipar Víz- és hulladékgazdálkodás

N O P Q R S T

Építőipar Kereskedelem Szállítás és raktározás Vendéglátás Információ és kommunikáció Pénzügyi szolgáltatás Ingatlanügyletek Tudományos és műszaki tevékenység Adminisztratív szolgáltatás Közigazgatás Oktatás Egészségügyi szolgáltatás Művészet és szabadidő Egyéb szolgáltatás Háztartások tevékenysége

U

Területen kívüli szervezet

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL

Recommend Documents