KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL VESZPRÉMI IGAZGATÓSÁGA SZÉKESFEHÉRVÁRI KÉPVISELET
Fejér megye új városa
Martonvásár
Székesfehérvár 2005. október
KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL VESZPRÉMI IGAZGATÓSÁGA SZÉKESFEHÉRVÁRI KÉPVISELETÉN
Igazgató: SZEMES MÁRIA Tájékoztatási osztályvezető: BERTA GYÖRGYNÉ Készítette: Kőrös Endréné dr.
Másodlagos publikálás csak a forrás megjelölésével, adatok átadása csak a KSH Veszprémi Igazgatósága engedélyével történhet!
A KSH Veszprémi Igazgatósága Székesfehérvári Képviseletének kiadványai megrendelhetők, megvásárolhatók: Székesfehérvár, Gyümölcs utca 38. Telefon: 22/500-273 Telefax: 22/311-466
KSH az interneten: www.ksh.hu
Tartalom
Bevezetés………………………………………………………………………………………4 A város története………………………………………………………………………………5 Népesség, népmozgalom…………………………………………………………………….5 A gazdaság főbb jellemzői……………………………………………………………………6 Lakáshelyzet, infrastruktúra…………………………………………………………………..8 Egészségügyi, szociális ellátás, intézményi ellátottság……………………………………8 Táblázatok……………………………………………………………………………………..10
Jelmagyarázat, megjegyzések
– ..
= A megfigyelt statisztikai jelenség nem fordult elő. = Az adat nem ismeretes.
A százalék- és viszonyszámok számítása kerekítés nélküli adatokból történt. Az adatok és megoszlási viszonyszámok kerekítése egyedileg történt, ezért a részadatok összegei eltér(het)nek az összesen-adatoktól.
3
Fejér megye városai (2005. július 1-jei közigazgatási beosztás szerint)
Bi cs ke
Mór Martonvásár ce len ny Ve rdo Gá
Székesfehérvár
Ercsi
Adony Polgárdi
Sárbogárd
s ro vá új na Du
Enying
A Magyar Köztársaság elnöke 85/2005 (VI. 29) KE határozata alapján 2005. július 1-jei hatállyal városi címet adományozott Fejér megyében Maronvásár településnek, így a megye városainak száma tizenkettőre emelkedett.
4
A város története Martonvásár a Mezőföld északi permén, a Budapest-Székesfehérvár közötti országos főútvonal és az észak-déli irányú Szent László patak metszéspontjában – a völgy keleti, nyugatra néző lejtőjén települt. A Budapesttől 30 kilométerre eső település az M7-es autópálya és az ugyancsak Balaton felé tartó műút mentén 31 km2 területen fekszik.
A legrégibb településmaradványok a bronzkorból valók, később a római korból a település határában emelkedő kis dombon található feliratos sírkő bizonyítja, hogy a lakosság egyes tagjainak a Kr. után II-III. század fordulóján adományoztak római polgárjogot. A történelmi idők folyamán a Székesfehérvárról Budára vivő út mentén kialakult település, a Villa Forum Martini, azaz Márton Vására falu – miként erre elnevezése is utal – már 1268-ban „vásáros hely” volt, a település nevének előtagja az egykori birtokost, Mártont idézi. A török időkben azonban e virágzó piacközpont csaknem teljesen elpusztult. A mai Martonvásár kialakulását a Brunszvik családnak köszönheti, melynek tagjai az 1700-as évek második felében igazi honfoglalói elszántsággal telepítették újra a kihalt falut, és teremtettek ismét civilizációt az elvadult, mocsaras és kopár pusztán. Brunszvik Antal Mária Terézia királynőtől kapta a grófi rangot és a martonvásári birtokot. Ő, majd fia Ferenc virágzó gazdaságot teremtett itt. Az eredetileg barokk kastélyt 1870 körül neogót stílusban építették át. A kastély körül angolkertet alakítottak ki, közepén kis tó, benne egy sziget található hatalmas fákkal és szabadtéri színpaddal, ahol nyaranta felcsendülnek Beethoven melódiái annak emlékére, hogy a XIX. század első évtizedében többször megfordult itt a halhatatlan zeneszerző. Ludvig van Beethovent a környezet szépsége mellett a Brunszvik család tagjaihoz fűződő barátsága, a „Halhatatlan Kedves”, Jozefin iránti szenvedélyes szerelme vonzotta Martonvásárra. Barátsága jeléül több darabját – köztük az Appassionata szonátát – a család tagjainak ajánlotta.
A Brunszvik–kastélyban kialakított Beethoven Emlékmúzeumban a művész és a család életével kapcsolatos dokumentumokat mutatják be. Az egykori főúri rezidencia ma a Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Kutatóintézetének ad otthont.
Népesség, népmozgalom Martonvásár lakónépessége 2005. január 1-jén 5360 fő volt. Az 1870. évi, első hivatalos népszámlálás idején a település lakossága még csupán 1940 fő volt, a XIX. és a XX. században csaknem folyamatosan gyarapodott. A világháborúk évtizedeiben a másutt tapasztalható népességfogyás Martonvásárt kevésbé sújtotta, majd az 1950-es évektől fokozatosan nőtt az itt élők száma. A település lakónépessége 1970-re négyezer fölé emelkedett, a 2001-es népszámlálás idejére pedig meghaladta az ötezret.
5
A népesség számának alakulása, 1870-2005* 6000
fő
5000 4000
3000
2000 1000
0 1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2001 2005
* 1960-ig jelenlévő, 1970-től lakónépesség.
Martonvásár népességét egészen az 1990-es népszámlásig a születéseknek a halálozásoknál magasabb száma, azaz természetes szaporodás növelte, az utolsó két népszámlálás között azonban a város lakossága elsősorban a betelepülések miatt nőtt, az élveszületések száma ugyanis nem érte el a halálozások számát, a természetes fogyást a bevándorlások kompenzálták. Az 1990-2001 közötti időszakban a településen 69 fővel kevesebben születtek, mint ahányan meghaltak, viszont 875-tel többen költöztek ide, mint ahányan elvándoroltak. A tendencia az utóbbi években folytatódott, Martonvásár kedvező fekvése miatt vonzza a Budapest közelében nyugodt környezetben élni vágyókat. A fiatal betelepülőknek köszönhetően a város a megyei átlagnál fiatalabb korösszetételű, a 2001. évi népszámlálás adatai szerint a 100 felnőtt korúra jutó öregkorúak száma a megyei átlaghoz hasonlóan 29 fő, a gyermekkorúak száma viszont a megyei átlagnál 4-gyel több, 31 fő volt.
A gazdaság főbb jellemzői Természeti adottságaiból adódóan Martonvásár mezőgazdasági jellegű település volt. A gazdaságokban főként szántóföldi növénytermesztés és állattenyésztés folyt, a népesség foglalkozás szerinti megoszlásában sokáig az agrárjelleg dominált. A XIX-XX. században a főváros és a vidéki nagyvárosok gyors iparosodása nyomán sokan más településen kerestek munkát. A legutóbbi népszámlálás adatai szerint a foglalkoztatottak több mint fele más településre járt dolgozni. A kedvező közlekedési helyzetet kihasználva legtöbben Budapestre és Székesfehérvárra ingáztak. A 2001. évi népszámlálás adatai szerint a foglalkoztattak (2073 fő) 65 %-a a szolgáltatás jellegű ágazatokban, 27 %-a az iparban, építőiparban dolgozott, és csupán 8 %-a a mezőgazdaság és erdőgazdálkodásban.
6
A legfrissebb céginformációs adatok szerint 397 működő vállalkozást jegyeztek be Martonvásáron, amelyből 228 az egyéni vállalkozások száma, a társas vállalkozások közül 56 kft., 103 betéti társaság volt. A martonvásári székhelyű vállalkozások 99 %-a 20 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztatott, mindössze 5 helyen alkalmaztak 20 főnél (ebből 2 helyen 50-nél) több munkavállalót. A működő vállalkozások száma és megoszlása főbb nemzetgazdasági ágak szerint, 2004. december 31. Ágazati kód
A,B C–E F G H K
A működő vállalkozások
Gazdasági ág Összesen Ezen belül: Mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazdálkodás Ipar Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás
száma
aránya, %
397
100,0
28 46 34 78 9 119
7,1 11,6 8,6 19,6 2,3 30,0
A vállalkozások közel háromnegyede a szolgáltatás jellegű gazdasági ágakba tartozik, többsége ingatlanügyletekkel, kereskedelemmel, szállítás, raktározással és szálláshelyszolgáltatással, vendéglátással foglalkozik. A vállalkozások egyötödének főtevékenysége az ipar, építőipar és csupán 7 %-ának a mezőgazdaság. A legismertebb és árbevétel alapján is jelentős vállalkozások közé tartozik a mezőgazdaságba sorolt MARTONSEED Martonvásári Mezőgazdasági Kísérleti Gazdaság Rt, a PREBÁZIS Termelő és Kutatás-fejlesztési Kft, az iparba sorolt MUR-HUS-M Húsfeldolgozó és Kereskedelmi Kft, és az Akadémiai Nyomda Kft, továbbá a Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Kutatóintézete, mely a kutatás, fejlesztés ágazatba tartozik. A település lakosságát 2004-ben 87 kiskereskedelmi üzlet látta el, többek között 21 élelmiszer, 7 cipő, textil, ruházati és 19 egyéb iparcikk szaküzlet. A működő vendéglátóhelyek száma 22, ebből 10 étterem, cukrászda, 9 bár, borozó. A város vendéglátóhelyekkel való ellátottsága - idegenforgalmi vonzása ellenére - a városok átlagánál kedvezőtlenebb, ezer lakosra mindössze 4 vendéglátóhely jut. Martonvásár kulturális nevezetességeit sokan keresik fel. A Velencei-tó és Budapest közelsége folytán az idelátogató turisták többnyire a tóparti szálláshelyeket veszik igénybe. Martonvásáron 2004-ben mindössze 30 kereskedelmi szállásférőhely működött, továbbá 23 falusi szállás férőhely fogadta a vendégeket. (A magánszálláshelyeken megfordult vendégek 267 vendégéjszakát töltöttek a településen.)
7
Lakáshelyzet, infrastruktúra A város lakásállománya 2005. év elején 1807 volt, ami 2 %-kal több a 2001. évinél. A lakásállomány 1970 és 2005 között a másfélszeresére emelkedett. A lakónépesség száma ez időszak alatt 31 %-kal nőtt, így a laksűrűség javult. 2005. január 1-jén a 100 lakásra jutó lakosok száma 297 volt, ami a megye városainak átlagánál magasabb. Az elmúlt 35 év alatt főleg nagy alapterületű, tágas otthonok épültek a településen, melynek nyomán a legutolsó népszámlálás időpontjában már az otthonok kétharmada legalább 3 szobával rendelkezett. Az átlagos alapterületük (93 m2) 19 m2-rel felülmúlta a megye és 25 m2-rel a városok átlagát. A lakásállomány főbb jellemzői, 1970−2005 Megnevezés
Lakásállomány Ezen belül: 1 szobás 2 szobás 3 és több szobás 100 lakásra jutó lakos
1970.
1980.
1990.
január 1.
2001. február 1.
2005. január 1.
1194
1371
1507
1769
1807
511 574 109 343
342 617 412 311
173 494 840 289
156 511 1102 292
.. .. .. 297
A 2001. évi népszámlálás időpontjában a martonvásári otthonok 62 %-a volt összkomfortos, 2 százalékponttal több mint a megyében. A lakások 26 %-a komfortos, a komfort nélküli és a szükség és egyéb lakások hányada ugyanakkor elmaradt a megyei átlagtól. A városban a hálózati ivóvíz teljes körűen biztosított, a lakások 98 %-a közüzemi vízhálózattal ellátott, azonban a közcsatorna-hálózatba 2004. végéig csupán 5,2 %-át kapcsolták be. A 2004. évi adatok szerint Martonvásáron 46,2 km hosszú közüzemi ivóvízvezeték mellett csupán 5,8 km szennyvízcsatorna-hálózat létezett. A településen a közműolló csak lassan záródik. Egy kilométer vízhálózatra mindössze 125,5 méter szennyvízcsatorna jutott, amely a megyei átlag egynegyedénél is kevesebb. A lakások nyolctizede vezetékes gázzal ellátott, villamos energiával valamennyi háztartás rendelkezik. A kommunális hulladékgyűjtés a településen megoldott, 2004 évben a rendszeres szemétgyűjtésbe a lakások közel kilenc tizedét vonták be. A városban jó a vezetékes telefon-ellátottság. 2003. év végén 1000 lakosra 329 távbeszélő fővonal jutott, ami jóval magasabb a megyei átlagnál. A személygépkocsiellátottság magas, 2004. év végén 1000 lakosra 305 gépkocsi jutott. Egészségügyi, szociális ellátás, intézményi ellátottság A város egészségügyi alapellátását 2004. év végén 2 háziorvos és egy házi gyermekorvos biztosította, munkájukat két körzeti ápolónő és két védőnő segítette. Egy háziorvosra és házi gyermekorvosra 2004-ben 1787 lakos jutott, ami magasabb a hasonló népességkategóriájú városok országos átlagánál.
8
Martonvásáron 2004. évben egy fogászati rendelő és egy gyógyszertár működött. Az időskorúak otthonában 55 idős embert gondoztak. Az önkormányzat az alapellátás keretében 2004-ben 30 rászoruló számára biztosított étkeztetést, 26 személy részére házi segítségnyújtást, további 10 személy részére pedig étkezést és házi segítségnyújtást is. A városban 2004. évben két óvodájában 201 kisgyermeket fogadtak, ellátásukat 19 óvodapedagógus biztosította. A két általános iskolában a tanév folyamán 603 tanulót oktattak. Speciális szakiskolája 3 osztályában összesen 36 nappali tagozatos szakiskolai tanuló tanulhatott. Oktatási intézményei a Beethoven Általános Iskola, a Művészeti Iskola valamint az Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthon. A lakosság kulturális igényeit szolgálja a 22 ezer könyvtári egységgel rendelkező települési könyvtár, melynek 713 beiratkozott olvasója volt. A város pezsgő kulturális életnek ad otthont. Ma már országos jelentőségűek az 1958 óta nyaranta, rendszerint három alkalommal - a több mint 2000 főt befogadó szigeti hangversenykertben – rendezett Beethoven-Koncertek. E páratlan hangulatú szabadtéri koncerteken a Nemzeti Filharmonikusok mellett időről időre jeles hazai és külföldi művészek működnek közre. A település büszkesége a nemzetközi hírű Százszorszép együttes, mely a magyar népi táncművészet hagyományait népszerűsíti. A hagyományőrzés, a gazdag múltra visszatekintő Martonvásár emlékeinek ápolása a célja az 1991 óta évente megrendezett „Martonvásári napok”-nak, mely sokféle programot (zene, sport, néptánc, kiállítások, stb.) kínáló rendezvénysorozat. A város nevezetességei közül kiemelkedő a Brunszvik kastélyban kialakított Beethoven Emlékmúzeum, ahol a Brunszvik család nőtagjainak Beethovennel folytatott levelezését, valamint a művész és a család életével kapcsolatos dokumentumokat mutatják be. Ugyancsak a kastélyban kapott helyet Közép-Európa egyetlen Óvoda Múzeuma, mely bepillantást enged a látogatóknak 1828-tól a magyar kisdedóvás történetébe. Műemlékei közül figyelemre méltó még a római katolikus templom (egykor a kastély kápolnája volt) s a XVII. századból származó Immaculata-Mária-szobor, a Nepomuki Szent János-szobor, valamint a Milleneumi emlékoszlop, amely Martonvásár alapítóinak kíván emléket állítani.
9
TÁBLÁZATOK
FONTOSABB ADATOK, MUTATÓK Megnevezés
Mértékegység
2003
2004
km2 fő fő/km2
31,25 5336 170,8
31,25 5360 171,5
aránya
% %
48,4 51,6
48,1 51,9
aránya
% % %
16,8 64,4 18,8
16,3 64,5 19,1
fő fő fő fő db db
7,9 12,1 -4,1 13,6 4,5 1,9
7,3 9,3 -2,1 6,2 2,1 3,4
TERÜLET, NÉPESSÉG, NÉPMOZGALOM A település területe Lakónépesség az év végén Népsűrűség A lakónépességből a férfiak a nők A népességből a 0-14 évesek 15-59 évesek 60 évesek és idősebbek 1 000 lakosra jutó élveszületés halálozás természetes szaporodás, illetve fogyás belföldi vándorlási különbözet házasságkötés válás
GAZDASÁGI SZERVEZETEK Működő társas vállalkozás
db
161
169
Ebből: korlátolt felelősségű társaság
db
54
56
betéti társaság
db
97
103
szövetkezet
db
4
4
Működő egyéni vállalkozás
db
224
228
Működő vállalkozás összesen
db
385
397
Működő nonprofit szervezet
db
31
35
Működő egyéb szervezet
db
9
9
Működő gazdasági szervezet összesen
db
425
441
11
FONTOSABB ADATOK, MUTATÓK Megnevezés
Mértékegység
2003
2004
GAZDASÁGI SZERVEZETEK (folytatás) Működő vállalkozások gazdasági áganként: A,B
mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, halgazdálkodás
db
26
28
bányászat, feldolgozóipar, C,D,E villamosenergia, gáz-, gőz-, vízellátás
db
41
46
F
építőipar
db
30
34
G
kereskedelem, javítás
db
81
78
H
szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás
db
12
9
I
szállítás, raktározás, posta, távközlés
db
14
13
K
ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás
db
117
119
10 főnél kevesebb
db
371
385
10–19 fő közötti
db
8
7
20–49 fő közötti
db
3
3
50–249 fő közötti
db
3
2
250 főnél többet foglalkoztató
db
-
-
1 000 lakosra jutó működő gazdasági szervezet
db
80
82
1 000 lakosra jutó működő vállalkozás
db
73
74
1 000 lakosra jutó működő társas vállalkozás
db
30
32
1 000 lakosra jutó működő egyéni vállalkozás
db
42
43
1 000 lakosra jutó működő nonprofit szervezet
db
6
7
Működő vállalkozások létszámkategóriánként
12
FONTOSABB ADATOK, MUTATÓK Megnevezés
Mértékegység
2003
2004
KISKERESKEDELEM, VENDÉGLÁTÁS Kiskereskedelmi üzlet a) Ebből: élelmiszer jellegű üzlet és áruház iparcikk jellegű üzlet és áruház ruházati szaküzlet vasáru-, festék-, üveg szaküzlet könyv-, újság-, papírárú-szaküzlet használtcikk-szaküzlet gépjárműüzemanyag-töltő állomás A kiskereskedelmi boltokból az egyéni vállalkozások által üzemeltetettek aránya 1 000 lakosra jutó kiskereskedelmi üzlet Vendéglátóhely Ebből: étterem, cukrászda bár, borozó munkahelyi vendéglátóhely A vendéglátóhelyekből az egyéni vállalkozások által üzemeltetettek aránya
db db db db db db db db
89 22 3 5 7 2 9 3
87 21 3 4 6 2 9 3
% db
50,6 17
51,7 16
db db db db
22 10 9 3
22 10 9 3
%
36,4
31,8
db fő % éjszaka %
24 181 292 -
30 3 100,0 40 100,0
db
4,5
5,6
db fő % éjszaka %
28 31 32,3 253 17,0
23 16 43,7 267 11,6
IDEGENFORGALOM Kereskedelmi szálláshelyek Férőhely Vendég Ebből: a külföldiek aránya Vendégéjszaka Ebből: a külföldiek aránya 1 000 lakosra jutó kereskedelmi szállásférőhely Magánszálláshelyek Férőhely Vendég Ebből: a külföldiek aránya Vendégéjszaka Ebből: a külföldiek aránya
a)
Gyógyszertár nélkül.
13
FONTOSABB ADATOK, MUTATÓK
Megnevezés
Mértékegység
2003
2004
LAKÁSHELYZET, KÖZMŰELLÁTÁS, KÖZTISZTASÁG Lakásállomány
db
1799
1807
100 lakásra jutó lakos
fő
297
297
Épített lakás
db
12
10
Ebből: 4 és több szobás
db
9
10
fürdőszobával rendelkező
db
12
10
természetes személy által épített
db
12
10
saját használatra készült
db
12
10
családi házas formájú
db
12
10
Az épített lakások átlagos alapterülete
2
m
139,7
128,3
10 000 lakosra jutó épített lakás
db
23
19
Megszűnt lakás
db
3
2
100 épített lakásra jutó megszűnt lakás
db
25
20
háztartás
2068
2138
kWh
2896
2905
Összes gázfogyasztó
db
1613
1652
Ebből: háztartási gázfogyasztó
db
1510
1545
Egy háztartási fogyasztóra jutó évi vezetékes gázfogyasztás
m3
2699
2396
Az összes gázcsőhálózat hossza
km
38,8
39
Gázzal fűtött lakás
db
1410
1437
db
1764
1776
Egy lakosra jutó évi háztartási vízfogyasztás
m
3
43,9
37,1
Közüzemi ivóvízvezeték-hálózat hossza
km
46,2
46,2
Üzemelő közkifolyó
db
39
39
Villamosenergia fogyasztás Háztartási villamosenergia fogyasztó Egy háztartási fogyasztóra jutó évi villamosenergia fogyasztás Gázfogyasztás
Vízellátás A közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakás
14
FONTOSABB ADATOK, MUTATÓK Megnevezés
Mértékegység
2003
2004
LAKÁSHELYZET, KÖZMŰELLÁTÁS, KÖZTISZTASÁG (folytatás) Csatorna Közcsatornahálózatba bekapcsolt lakás
db
94
94
Közcsatornába elvezetett összes szennyvíz mennyisége
1000 m3
57
57
Ebből: Háztartásokból elvezetett
1000 m3
9,4
10
Közcsatornába tisztítottan elvezetett összes szennyvíz mennyisége
1000 m3
57
57
Közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat hossza
km
5,8
5,8
Ebből: elválasztó rendszerű
km
2
2
Egy km közüzemi vízhálózatra jutó közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat
m
125,5
125,5
90
90
1600
1600
Közműves szennyvíztisztító berendezések kapacitása
kgO2/nap
Hulladékszállítás Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakás
db
EGÉSZSÉGÜGYI, SZOCIÁLIS ELLÁTÁS Háziorvos és házi gyermekorvos az év végén Háziorvosi és házi gyermekorvosi ellátásban a rendelésen megjelentek és meglátogatottak száma összesen Járóbeteg szakellátás évi rendelési ideje Évi gyógykezelési vizsgálati eset a járóbeteg szakellátásban Az év folyamán dolgozó védőnők átlagos száma
fő
3
3
eset óra
41411 1332
42514 1386
eset
4132
3499
fő
2
2
fő
19
30
fő
19
26
fő
12
10
db
1
1
A szociális alapellátás keretében csak étkezésben csak házi segítségnyújtásban étkezésben és házi segítségnyújtásban is
részesülők száma
Gyógyszertár
15
FONTOSABB ADATOK, MUTATÓK Megnevezés
Mértékegység
2003
2004
OKTATÁS, KÖZMŰVELŐDÉS Óvodai feladatellátási hely
db
2
2
Óvodai férőhely
fő
210
210
Óvodába beírt gyermek
fő
207
201
Óvodapedagógus
fő
20
19
100 óvodai férőhelyre jutó beírt gyermek
fő
99
96
Általános iskolai feladatellátási hely
db
2
2
Általános iskolai osztály
db
31
30
Általános iskolai tanuló
fő
625
603
Ebből: napközis
fő
166
171
fő
70
59
Egy osztályra jutó tanuló
fő
20
20
Általános iskolai főállású pedagógus Szakiskolai és speciális szakiskolai feladatellátási hely Nappali tagozatos szakiskolai és speciális szakiskolai tanuló Főállású pedagógus a szakiskolákban a a speciális szakiskolákban
fő
60
60
db
1
1
fő
32
36
fő
7
6
A települési könyvtárak száma
db
1
1
Könyvtári egység (leltári állomány)
db
21355
21959
Kölcsönzött könyvtári egység
db
13154
9500
Beíratkozott olvasó 1 000 lakosra jutó könyvtári egység
fő db
705 4025
713 4106
1645 310 247 193 45 40
1634 305 254 200 55 40
első évfolyamos
KÖZLEKEDÉS Személygépkocsi-állomány 1 000 lakosra jutó személygépkocsi Teherszállító gépjármű Ebből: áruszállító tehergépkocsi Motorkerékpár Vontató
db db db db db db
16
