KÖZPONTI
STATISZTIKAI
NÉPESSÉGTUDOMÁNYI
HIVATAL
KU TA TÓ INTÉZET
Igazgató: Monigl
István
ISSN 0236-7432
Sorozatszerkesztő: Langerné
Rédei
Mária
Ír t a : Mo ksony
Ferenc
Lektorálta: Csontos
László
A KONTEXTUÁLIS ELEMZÉS
BUDAPEST 1985/2
"Ha
tudjuk,
magától
hogy
napnyugtakor
bekapcsolja
helikopterünkből kocsi ni.
fényeit
valamennyi
egy
minden
a lámpáit,
időben
adott
látjuk
(. ..)
Ha
azonban
be
lámpáit,
amikor
tók
bizonyos
részének
fényszórója
más
lesz
a helikopterünkből
a második
selkedésére
ló dig
többi
esetben
reagálnak
befolyásolják. gálnak,
emberek
amely
Az
áll,
arra
autósok
egy
maguk
már
egy
emberek
reagálásaiból
reagáló
emberek
alkotják."
lévő
akkor
haladó
au
világít,
táruló
ké p.
egymás
vi
magatartását
környezetre
környezetére
akiknek
ön hogy
kigyullad
többsége
elénk
egymás
emberek
a saját
emberből
az
és
az
helyen
majd
kapcsolja
Ebben
az
autós
sejthetjük,
rea reagá
környezetét álló
pe
környezetre
( S c h e l l i n g , 1978:
13-4)
TARTALOMJEGYZÉK
oldal ELŐSZÓ I.
............................................................................................
BEVEZETÉS 1.
Az az
2. II.
.................................................................................
egyén
magatartását
elemzés
három
típusa
Egyén
és
társadalom:
a kontextuális 2.
kutatási 2.1
problémák
2.1.3
A tévkövetkeztetések
és
A csoporthatás
17 20
a csoportosított
adatok 26
.................................................
28 30
.......................................................................
32
környezet:
1. 1
A környezet
1.2
Az
egyén
....................
n a p j a i n k b a n ...................................................
irányai
jelensége
16
.................................
................................................................
ak o n t e x t u á l i s h a t á s
..................................... elemei
............................
..................................................................
viszonya
A kontextuális
ÉS M Ó D S Z E R E K
hatás
a környezethez
modelljei
Csoportösszetétel vagy
modell állapot
......................................
35 35 35 36
................................................
37
.................................................
38
szétterjedésének
48
2. 2
A cselekvés
2.3
A csoporttól lítás
modellje
..............................................................
49
2.4
Egyéb
modellek
..............................................................
51
való
eltérés
és
3.
A kontextuális
elemzés
egyének
4.
A kontextuális
elemzés
módszerei
5.
.......................................
forrásai
KO N T E X T U Á L I S ELEMZÉS:MODE LL EK
2.1
problémája
általános logikája
és
13
................................................................
A tévkövetkeztetések
Összefoglalás
13
ösztönző
A tévkövetkeztetések
4.
2.
közvetlenül
9 10
ötvöződése
2.1.1
A kutatás
Egyén
makroszociológia
2.1.2
3.
1.
és
......................................................
kialakulását
A tévkövetkeztetések
fajtái 2.2
.............................................
mikro-
elemzés
vizsgálata:
........................................................
elemzésben
A kontextuális
tényezők
9
.........................................................
Terminológiai megjegyzések
PROBLÉMATÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS 1.
III.
meghatározó
7
4.1
Többdimenziós
4.2
A grafikus
4.3
Regresszióelemzés
4.4
Kovarianciaelemzés
Összefoglalás
a szubjektív
és
csoportok
.............
összehason
szintjén
..................
53
.............................................
57
kereszttáblázás
ábrázolás
modellje
módszere
kontextuális
......................... ..........................................
59
..........................
62
.........................................................
63
.......................................................................
69
5
változóval
57
oldal
IV.
A KONTEXTUÁLIS 1.
Elméleti 1.1
ELEMZÉS
A kontextuális
1.2
hatás
"holisztikus"
elemzés
problémák
2.3
Az
a kontextuális
2.4
A kontextuális
BEFEJEZÉS
VI.
IRODALOM
"individualisztikus"
hatás
mint
és
változó
viszonya
71 75
hatás
specifikációs
szelektív
vándorlás
hatás
hiba
.....................
77
..........................
78
szétválasztása
operacionalizálása
................
......................................................................
................................................................................. .................................................................................
6
79
és
............................................
Összefoglalás
71
77
A kontextuális
V.
..................
..................
Kontextuális és
és
és a s z o c i o l ó g i a
2.1
egyéni
PROBLÉMÁI
............................................................
2.2
mérése 3.
MÓ DSZERTANI
..................................................................
A kontextuális
Módszertani
ÉS
........................................................................... 71
problémák
értelmezése
2.
ELMÉLETI
81 82 84 86
ELŐSZÓ
E dolgozat tosságainak munkámhoz, szott sel,
amely
szerepét egyén
szertani
és
környezete
végzett
vezetett
olyan
módszertani
táplálta
fel
ahogy
tuális
elemzés
désekkel,
az
fokozatosan
természetű
szemléleti
egyén
és
egyénekhez
egyéni
cselekvésekből
megértéséhez. mint
már
az
is:
pedig
Moksony,
öngyilkosság
ebben
hiánya
- mert
mód a té
miatt
a környezet
kevéssé
1984).
kapcsolatos
ját
elemzés
alapvető az
megalapozás
általános
fel
bennem;
munkámat,
támogatásáért
Csontos
pontosság
és
bennem
az
érdekes
Dolgozatom
területi
szempontú
elégedetlenségem
tanúja
László
kontextuális
sokszor
téve
stb.
fog
független
hogy
a kontextuá
tévkövetkeztetések, magyarázatához.
egyének
he
a belátásnak
ez
a módszer
következmények
elemzés
mind
Ennek
viselkedése
ennek
hozzá
a társadalmi
László
formálódásának.
jóval
jobb
több
folyamatok
a
az
volt
tanulmá
nem
csupán
gondolkodás,
is
megfogalmazása
fogva
Messzemenő
ismereteimet támaszkodtam
a szakszerűség
kialakítására.
hasznos
szakdolgozatom ettől
írása
kísérte
szakmai
során figye
és
emberi
köszönettel.
ponton
szöveg
attól
társadalmi
csírájukban
Cseh-Szombathy
órái
a végleges
fakadó
fajtáival
kitűnt,
járulhat
eszköze;
több
is;
fe l:
a kontextuális
egyetemi
lektorlását
a kontex
vált.
tartozom
egyensúlyának
túl
elemzésnek,
kialakuló
- a dolgozatban a módszeres
segítségén
jelenségek
miként
gondolatok
szemléletem
egyre
ismeret-elméleti-filozófiai
a statisztikai
társadalmi
a kérdés,
keretévé
neki
tárt
az
váltot
fe l
felcseréléséből
és
tárgyaló
úgy
ismertem
különféle
n ö v e k v ő je le n t ő s é g e t az
statisztikai
bírálója,
magatartás
mind
tűnő
szintek
témájában,
úgy
nyújtott
hatásának
viszonyát
hatására
megfogalmazódó
fontosság
kéziratának
használni
kutatások
mindenekelőtt
egyéni
a szakaszában
szemléleti
volt
elemzésről
erősítették
ebben
elemzési
hasonlóságokat
irányuló
inkább
ennek
Az
elemzés
a szociológusé,
megoldásában
a kulcsot
a környezet
A munkának
A kötetben merültek
az
tulajdonítottam
egyre
a területi
nyozásának
és
meglepő
nyújtja
magatartására
vezetett
kötet
lásd
a kontextuális
tulajdonságai
képest "külsődlegesnek" a nyomán
csoportok
tuális
nehézségek
jelenségek
olvasása
nyomán
lemmel
kialakulásában
kapcsolatos
vagy
sajá
hozzáfogok
a területi
tanulmányozása
állásával
látásmódját
jelentőségét.
szintű
mechanizmusa
a belátásnak
már,
s döntően
települési
- szociológiailag
részletesen;
indult,
magatartás
hibásnak,
hagyták
és
mielőtt
a magam számára
e módszertani
vagy
kívül
írtam
elmerültem
a környezet
társadalmi
párhuzamos
hatás
lyett
éppen
amelyek
meg,
tanulmányozásával
kirajzolódó
statisztikai-módszertani
látszó
irodalom
az
önpusztító kell
területi
ítéltem
a szakirodalom
figyelmen
a statisztikus
a technikai
lis
része
kis
előtanulmánynak
mindinkább
lalkozó
nem
olvasmányaimból
jobban
nek
az
Úgy
elhatározásomat.
Ám ta
meg
másutt
öngyilkosság
tisztáznom
győzött
teljesen
(minderről
megközelítésének
az
először.
kölcsönviszonyának
Erről
kutatások
jóformán
fel
környezetnek
feltárni,
következtetésekhez,
bizonyultak
tehát
gondolata
merült
a lakóhelyi
kérdéseket.
befolyását
során
igyekszik
makörben
nek
megírásának
vizsgálata
6 volt
javaslatait során.
s z ö n e t e t mondani.
7
tőlem
Mindezért
mélyítették
tiszteletét, az,
el
fejtegetéseire
aki
ezúton
de m e g
a törekvést
magára
telhetőén
a kontex -,
vállalta
igyekeztem
szeretnék
neki
e
fel kö
Munkám
során
többektől
dolftól, Buda
Bélától,
vics
Valamennyiük
Emiltől.
szeretném
lett
volna
törekednem lehetséges
le nt,
részint
adott
útmutatásaikkal,
kéziratos
Firebaughnak, William ne k,
Marvin
szönettel. személyes
Jánostól,
szívességét
természetéből
szakirodalomra,
Aligha
tanácsot,
segítséget
Pataki
és
F e r e n c t ő l,
a gondolatmenetem
és
ösztönzést:
Róna-Tas
Andorka
Ákostól
érlelődését
és
Ru
Valko-
kísérő
figyelmét
támaszkodnom
a külföl
megköszönni.
A téma di
Nemeskéri
kaptam
ha
köszönöm
nem
Urban
William
kutatók
siettek
rendelkezésemre
kifejtésével.
F r e u d e n b u r g n a k , R. Franz
mértékben
külföldi
többen
tanulmányaik
R.
fokozott
megismerni ez,
nézeteik
D . Krohnnak, Külön
adódóan
Masonnak,
konzultációra.
8
és
hogy
tevékenységét,
volna
segítségemre
bocsátásával,
Közülük
Robert
Pappinak
kellett
elsősorban
módot
Van
den
nyújtott
részint
levélváltásaink
Hartmut
H u c k f e l d t n e k , Hans Pieter
eredményeit.
Essernek,
Joachim
Eedennek számomra
megje során Glenn
Hummell—
tartozom a vele
kö
való
I.
1.
Az
egyén
magatartását
Tételezzük
fe l,
vizsgálata.
E tényezők
lajdonságai
alkotják:
mérvek
közös
jellemzik, objektum nyomán
vonása,
il y
módon
szerepel:
abszolút
módjára
pedig,
individuális
és
lyezkedő mán
osztálybeli
része
pedig,
megjelölést
Könnyen összetételének miként
dásához,
képességéhez.
amelynek
6 maga
egyik
helyezkednek
vagy
alá-fölérendeltségi
el:
és
jellemző
tulajdonságokat
pedig,
egymáshoz
Menzel
is
nélkül
mindössze
és
a tu
Mindezen
utalás
egyetlen
(1970)
megközelítésének segítségével
szándéka
szándékától.
két
nem
Célszerű
különböző
horizontális
elemzés
arra
a
magyarázza
jellemezni, objektum
az
vagy
ismérveket
Lazarsfeld
és
probléma
effajta
a ta
s olyan
kije
szomszédos, azonos
a diák
amennyiben
szintjén
Menzel
magyarázza
elhe
(1970)
megközelítésének
ismérvekkel
függet
tehát
szerepel:
értelemben
a kutatási
teljesen
lehet
ilyen
is,
lányok diák
hogy
tudása,
az
Bár
az
ezek
osztály áll
elemzés
megjelölést
is
vagy
egyént
szerepe
iskola
osztályba
két
az
az
objektum
most
az
iskola,
az
egyik
nyo
arra
a
a relációs
egyént
effajta
járó
szerepel
amelybe
V.
9
tu
effajta szint
vertikális La
sajátosságaival
megközelítésének segítségével
az o b j e k t u m o k s z i n t j e azonos különböző
RELÁCIÓS
az
különböző
jár
alkalmazhatjuk.
több
esetleg
g ye r e k
a tanulót,
összehasonlító
tulajdonságok
osztály
a m á s i k n a k . Ismét
INDIVIDUÁLIS
egy
az
többi
jellemzik
környezete
probléma
van
"hírnevének",
elemzés
része
környezetével
a kutatási
jelenséget
az
azonban
kölcsönözve,
nevezzük;
a vizsgált
az
a környezettel
egymással,
k o n t e x t u á l i s , az
ismérveknek
azzal
ezúttal
kijelentésekben,
viszonyban
- vagy
képessége
ismérvek
alkotja.
és
a pályaválasztásban
arányának
az o b j e k t u m o k szá m a
ket t ő
probléma ismérvek
kapcsolatukkal
már
jelenséget
terminológiáját
amely
a kontextuális
stb.
amelyekben
tényezők
egyéneknek
való
Lazarsfeld
továbbtanulási
vonatkozó
az
és
a tanuló
zarsfeld
komparatív
ilyen
fűződő
most
nevezzük,
Mindezek elemét
jein
za
viszonya
adott
képzett
ságokat
a diákok
a m á s i k n a k . Az
a fiúk
viszonyul
módjára
alkothatok,
a kutatási
mint
tárgyakra
ismérveket
típusa
meghatározó
osztályzataik
vagy
három
alkalmazhatjuk.
barátukhoz
elképzelhető
Menzel
a tanulóknak
iskolai
pályaválasztási
a vizsgált
elemzés
alkalmazhatjuk.
- pl.
tulajdonságokkal
hívjuk,
kapcsolatára
amely
effajta
az
pályaválasztását
egyénekre
jelenségeket
hogy
tulajdonságoknak
elemzés
Az
amelyekben
Kettőjük
sem
módjára
annak,
azonban,
más
kijelentések
megjelölést
osztálytársuk
objektumok
relációs
olyan
a tanuló.
vizsgálata:
kétségkívül
szorgalmuk,
a diákokat
megfogalmazni,
objektum
csoportját
a vizsgált
elemzés
osztálytársa.
egyik
a tanulók
célunk
tulajdonságoknak
legjobb
lentéseket
hogy
velük
amely
legkedvesebb
nulókat
tényezők
képességük,
maga
Valószínű len
meghatározó
egyik
hogy
BEVEZETÉS
KONTEXTUÁLIS
tulajdon arra
a
magyaráz
2.
Terminológiai megjegyzések
A szakirodalomban viszonyával látszik miként
a/
foglalkozó
tisztázni térnek
el
Többszintű
a dolgozat ezek
felváltva,
seket, it,
az
tartás kinti
két
magyarázza ezzel
eg yének
lőre
E kétféle
felfogás
álláspontot
a III.
mindössze
a magam
"kontextuális
elnevezésére, zetnek
amely
az
különböző
egyén
"társadalom"
(Ezzel
1.
pontja
zelhető
az
aggregáltság
csoportoknak
hanem
foglalkozik
maguk
ismérve
egyéni
két
Az
elnevezé
környezetük
egyének
ők
1979
az
egyidejű
kutatása
hatásáról).
az Úgy
maga
fajtájának
te
sajátosságait élnek, az
az
őket
utóbbi
alkotó
tartására
gyakorolt
Kontextuális
E három független
textuális
hatás"
és
is
azonban,
egyén is
a dolgozatban
annak
részét
Egye
kizárólag
a konkrét
az
környe
a l k o t j a . Ennek a
egyetlen
3.
vizsgáljuk,
a IV.
a másodikként
közelebbről.
a megközelítésmódnak
fajtája
elemzésnek:
fejezet
a része,
meg
meg
a figyelmet:
értelmében
az,
pontjában
konkrétan
amelyhez fejezet
környezet
az
1.2
van
csupán
a
amelyik egyének
lesz szó.)
m e g h a t á r o z o t t : nem
egyén
viszonyát
pontja,
hogy
foglaló el
és
az
explici
ezenkívül
a III.
környezet
10
között
elkép nagyobb
(lásd
tulajdonságaira
is
az
pl. gya
magyarázatát egyének
maga
"egyszerűsödik".
hatás
a jelenségre ismérveitől.
leginkább,
holott
foglaló
empirikus
formája
- kompozicionális
ugyanarra
sz ó,
keretei
hatás
szintű"
tanulmányozására
esik
magukba
részlegeik
a kontextuális
hatás
őket
elemzés
kisebb
a "magasabb
befolyás
terjedt
kapcsolatáról
kisebb
a kontextuális
ez
lényegében
őt m a g á b a
külön
sajátosságainak
- strukturális
megjelölés
az
összekapcsoló
szintjeinek,
elemzésnek
kifejezés az
egyén
vizsgálata
környezeti
hatás
a cé l: annak
beállítottságát
a III.
főként
feladata;
majd
részletesebben.)
egyetemek vélem
az
bevezetés
éspedig
empirikus
annak
magasabb
a kontextuális
nem
és
visszavezetni
vizsgáljuk
ez
fel
befolyását
a kérdéssel
illetőleg
se
előbbi
a tisztázása
vagy
hívnám
bővebben
amelynek
A meghatározásban
b/
egyének
amelyben
e rövid
amelynek
ismérveit
(Erről
általában,
fejezet
nem
alkalmazom,
magyarázat
szintek
A környezet,
korolt
az
igyekszik
pontjában
magatartását
vonásaira
magyarázza.
ten megragadjuk.
3.
magyarázza,
a következő
aggregáltsági
viselkedését
értékelése fejezet
kifejezést
A tudományos
Bl au,
az t,
kapcsolatban.
"kontextuális"
elemzés
fogalomhasználatának
elemzés"
a sajátosságaival
határozásnak
a
és
A másik a "többszintű"
különbségeket
továbbá
elemzés
v i z s g á l j a az
elemzést:
kölcsön-
szükségesnek
értelmezését,
e fogalmakkal
amely
a tulajdonságaival,
közötti
ezért
szintet összekapcsolva
a "strukturális"
a környezetnek
csoportok
azok
"többszintű"
velük,
környezete
tulajdonságaira.
említett
a
annak
szemben
jelölve
a
és
találhatóktól.
a szakirodalomban
aggregáltsági
és
egyén
illetőleg,
elemzés - kontextuális
meghatározottságát.
a "kontextuális"
kifejezéseit,
alkalmazza
fajtáját
az
azok. j e l e n t é s é t
a mások munkáiban
uralkodik
értelemben
olyan
közmegegyezés
legalapvetőbb
- strukturális
különböző
társadalmi
teljes
fogalmait,
értelmezések
álláspont rokon
elemzésnek
tehát
az
elemzés
Kétféle egyik
nincs
elemzés
u t al :
az
egyén
viselkedé
A szakirodalomban
egyszersmind
- jelentésbeli
a
"kon
semleges
sége
folytán
- ez
vetkezésképpen Blau és
(1960)
vezette
a "strukturális"
notációi onális vert
lajdonságainak
lis"
vagy
a fogalommal,
fejezet
az
felhívni
egyéni
megjelölésének
között
igazodva
a kontextuális
van
összehasonlításakor
közötti
magyar
különbség
a csoportok
szinten lesz
az
őket
a "kompozici
ízben,
hátránya
ám
is:
ez
alkotó
sem
alakilag
alkalmazunk
összetételéből
kon-
annak
egyének
fakad.
tu
Minthogy
a kontextuális
hatás
ellentéte
helytelen
volna
a "kompozicioná
lett
- "összetételhatás"
hogy
a dolgozatban
hiányában
pusztán
más-más
Végül
ill.
szó),
gyakorolt
"összetétel
komoly
használttá
éppen
fordításban
ar ra,
egy
első
kö
fogalmát
indokoltnak,
jelenségét.
használták
körére,
hatás"
általánosan
túlmenően
pontjában
hatás
(1961)
vált
teljesen
csoportok
vagyis
köze
nem
tűnik
befolyásának
munkatársai
viselkedésre
semmi
is
Ezen
a figyelmet
- szereplő
azonban
nem
legszélesebb
A "strukt ur ál is
amelyet
csoport
3.
- tisztességes
nak tás"
és
a csoportok
eltéréseiből,
összetételhatás a III.
látszik
köznyelvbe,
a környezet
Davis
tulajdonságainak
a dolgozatban.
tartalmilag
látszanak
környezetnek
jához
a szakmai
elnevezés
hogy
a környezet
alkalmazom
a szakirodalomban.
azzal
érzékeltetésére,
utóbbi
be
ezt
kifejezést
gyökeret
bővebben
is
leszűkíteni
hatás"
egybeesik
ez
vonatkoztatható
magam
hatását. Davis
Mindenesetre
és m u n k a t á r s a i
- a standardizálás
elemzés"
fogalmához,
fennálló
különbségekre
11
elnevezéssel
mely
már
most
illetni
a
indokolt
"kompozicionális
szokásos
ha
terminológiá
éppenséggel
ut a l .
(erről
a csoportok
II.
1.
Egyén
és
társadalom:
PROBLÉMATÖRTÉNETI
mikro-
és
ÁTTEKINTÉS
makroszociológia
ötvöződése
a kontextuális
elemzés
ben
Némiképp egymással
sok
leegyszerűsítve
tekintetben
dalomra
mint
időbeli
változására
zők
állnak
telmezése
az
egyéni
kutatási
szerkezetére,
összpontositja
a szociológiai
rejlik
látja
figyelmét
kutatások
vonul
e hagyományok a másik
az
mögött: egyéni
az
végig.
elemeinek
történetén Az
egyik
s az
megkülönböztető
egyik
egyének
magatartás
a társa
azt
és
érdeklődésének
befolyásoló
sajátossáaának
helyett
társadalmi
ké t,
kölcsönviszonyára
(m a k r o s z o c i o l ó g i a ) ; a m á s i k
ma ga tartás, a n n a k szabályszerűségei
e tudomány
Jól
hagyomány
e szerkezet
(m i k r o s z o c i o l ó g i a ) . A s z o c i o l ó g i a
tanulmányozásában, latában
ellentétes
e g é s z r e , annak
homlokterében
a dolgot,
társadalmi
ténye
kétféle
ér
csoportok
meghatározottságának
vizsgá
feladatát.
érzékeltetik
e két
eltérő
felfogást
az
alábbi
idézetek:
"A s z o c i o l ó g i a e l s ő d l e g e s t á r g y a a t á r s a d a l m i s z e r k e z e t és az a z t k i a l a k í t ó és v á l t o z t a t ó f o l y a m a t o k v i z s g á l a t a , a m i b ő l k ö v e t k e z i k , h o g y e l e m z é s i e g y s é g ein k c s op or to k, nem pedi g s z em él ye k, h i s z e n c s a k c s o p o r t o k r e n d e l k e z n e k s t r u k t ú r á v a l . " ( B l a u , 1 9 8 0 : 65) "A s z o c i o l ó g i a az a t u d o m á n y , a m e l y n e k célja a t á r s a d a l m i c s e l e k v é s é r t e l m e z ő m e g é r t é s e és e z á l t a l l e f o l y á s á n a k és h a t á s a i n a k o k s á g i m a g y a r á z a t a . A ’c s e l e k v é s 1 s z ó e m b e r i m a g a t a r t á s t j e l ö l , ha és a m e n n y i b e n a c s e l e k v ő k e g y s z u b j e k t í v é r t e l m e t f ű z n e k a h h o z . 1 T á r s a d a l m i ’- n a k p e d i g o l y a n c s e l e k v é s t n e v e z ü n k , a m e l y - a cs elekvők által hozzá kapcsolt értelem révén - mások cselek vé sé re v o n a t k o z i k és l e f o l y á s á b a n a h h o z i g a z o d i k . " ( W e b e r , 1 9 6 8 : 2 8 0 )
E két mény
egy-egy nálata
nagyobb jellemzi.
tok ; D u r k h e i m 1984)olva sv a ö n á l l ó , az vést
az
kialakult
kutatások hető
egyes
Ebbe
az
hatása
szemlélet
hagyománnyá
megközelítés
társadalmi
vonatkozó,
egységre
Meghonosodásának
mennyire
egyénekhez
irányba
hatottak
származó
külsődleges
a tudomány állami
összevont
a tudománnyal
- s z o c i o l ó g i a 'f o k o z o t t
mértékben
feladatok
amivel
egész
megoldására,
meghatározó az
egyéni
szerepének
A mikroszociológiai egyénekre Egyesült
vonatkozó, Államokban
megközelítés
csoportosítatlan ezt
a szemléletet
(nem
(pl.
is:
az
Európában
a leplezetlen
Amerikában adatok
a szellemi
vert
állam
a cselek
Nem
hogy
a
lebecsül
- kivált
járt
a fi
viszonylag
tehát,
társadalomkritikai együtt
az
fordították
európai
hasz
áramla
Hickox, és
mennyire
támaszkodtak.
próbálkozásokkal
aggregált)
13
létét,
formái
vállalkozott
inkább
19 73;
r e n d s z e r , érthető
elkerülhetetlenül
támogatta
Re x,
körül s az
adatok
szellemi
a társadalom
a cselekvésre
adatokra
és
történeti leginkább
statisztikai
e l v á r á s o k n a k : az
visszavezető
el
uralkodó
elsődleges
szervezeti
kidomborítása
viselkedésre
az
idején
magára
(aggregált) szembeni
let-európai
folyamatokat
és
statisztikai
dalomjóléti mint
annak
számos
terjedt
elemzéseket
kere te kr e, mintsem
a központosított
végül
kedveztek
hangsúlyozták
képest
strukturális
szilárdulását Európában
csoportosított
a kontinensen
s a szociológiatörténeti
látható,
innen volt
önálló
A makroszociológiai
munkáit jól
behatároló
gyelmet. korán
fajta
segítette.
és
a ke társa
a társadalom
gyanakvás
a társadalmi
szemben.
gyökeret
használata légkör,
s az
egyes
jellemzi.
amelyben
Az
maga
az
egyén
tűnt
sorsa
elsődleges
dalmi
rend
végső
forrásának.
lag
késői
íves
megjelenése,
adatfelvételt
ciológiával dés
ami
tette
szemben:
az
alakítójának Ehhez
- együtt
az
egyének
és
cselekvését
a központosított
fő
a társadalomkritika
Más
helyett
feltárására
a társa
rendszer
fellendülésével
eszközévé.
befolyásolhatóságának
tekintették
statisztikai
a közvéleménykutatások
információszerzés
elvárások
szabályszerűségeinek
s az
járult
arány
- a kérdő
volt
az
igény
inkább
az
egyéni
is
a szo
viselke
ösztönöztek.
A két ha gyomány el té ré se it érzé ke lt et i a társadalmi mo bi li tá s k u ta tá sá na k t ö r t é n e t e (jó á t t e k i n t é s t ad e r r ő l K e r c k h o f f , 1 9 8 4 ) . M í g az e u r ó p a i s z o c i o l ó gia a t á r s a d a l o m s z e r k e z e t é n e k f o n t o s j e l l e m z ő j e k é n t s z e m l é l t e és v i z s g á l t a a m o bilitás folyamatait, s figyelmét a társadalom ny it ot t s á g á n a k vagy z á r t s á g á n a k k é r d é s é r e f o r d í t o t t a , a d d i g az a m e r i k a i s z o c i o l ó g i á b a n a 6 0 - a s é v e k k ö z e p é t ő l k i b o n t a k o z ó ún. s t á t u s z m e g s z e r z é s ( s t a t u s a t t a i n m e n t ) k u t a t á s o k l é n y e g é b e n az e g y é n i s z o c i a l i z á c i ó f o l y a m a t a k é n t f o g a l m a z t á k ú j r a a m o b i l i t á s j e lenségét.
Mindkét megszületése legfőbb seknél
vád
egyén
szintű
szintű
közülük
- ami
egyéneknek
pedig
nincs
- a bírálók több
(lásd
szükség
annak
egyén
idők
során;
a kontextuális
A makroszociológiai
úgymond,
a társadalmi
elemzés
látásmód
szintű
pl.
Inkeles,
szerint
szintű
az
Hummell
Az
által
ezzel
válaszoltak,
hogy
magyarázatához é s Op p, 1 9 7 1 : 6 8 ;
- csak
társa
a pontosabb
egyazon
lehet,
mintegy
kapcsola
vizsgált
egyéni f o l y a m at ok na k
folyamat eredménye
jelenség
tudunk(lásd
1965:251-6).
a szociológia
elleni
összefüggé
m e g h ú z ó d ó , az ö s s z e f ü g g é s e k e t m a g u k a t
ezeknek
a társadalmi
révén
az
hangsúlyozásával
különböző
elengedhetetlen
a megfigyelése
megállt,
- amelyek
is
érte
eredménye.
a mögöttük
folyamatokat
esetében
összefüggés
bírálat
v o lt :
feltárni
ellenvetésekre
jelenségek
számos
e bírálatok
részlegessége
körülhatárolására mi
részben
törekedett
védekező
dalmi
szemléletet kis
annak
s nem
"előállító" tos
nem
társadal
s választani maguknak
Converse,
az
1974:460).
É r z é k e l t e s s ü k az e l m o n d o t t a k a t e g y p é l d á v a l . T ö b b k r i m i n o l ó g i a i v i z s g á l a t t é mája a n é p e s s é g h e t e r o g e n i t á s á n a k és a b ű n ö z é s m é r t é k é n e k a k a p c s o l a t a t e r ü l e ti e g y s é g e k s z i n t j é n . J ó l l e h e t ez az ö s s z e f ü g g é s n y i l v á n v a l ó a n n e m v o n a t k o z t a t h a t ó e g y e s e g y é n e k r e - h a n e m c s a k az á l t a l u k a l k o t o t t ( e s e t ü n k b e n t e r ü l e ti) c s o p o r t o k r a -, m é g i s az e g y é n e k m a g a t a r t á s á n a k t a n u l m á n y o z á s a n é l k ü l n e m t u d j u k é r t e l m e z n i az t, n e m t u d u n k v á l a s z t a n i a k ü l ö n b ö z ő , e g y f o r m á n l e h e t s é ges m a g y a r á z a t o k b ó l . M i n d ö s s z e k e t t ő t e m lí tv e ezek közül: a f o k o z o t t h e t e r o g e ni tá s b ű n ö z é s t nö ve lő h a t á s a é p pe n úgy t u l a j d o n í t h a t ó a k ü l ö n b ö z ő t u l a j d o n ságú sz emélyek egymás me ll et t éléséből fakadó s végül b ű n c s e le km én y e l k ö v e t é sébe t o r k o l l ó f e s z ü l t s é g e k n e k (anómia, k u l t u r á l i s k o n f l i k t u s stb.; lásd Ha nsm a n n és Q u i g l e y , 1 9 8 2 ) , m i n t annak, hog y a n é p e s s é g v e g y e s ö s s z e t é t e l e e r ő s í t i az u r a l k o d ó o s z t á l y o k v e s z é l y e z t e t e t t s é g - é r z e t é t s e z é r t m i n d s ű r ű b b e n fordulnak a l e t a r t ó z ta tá sh oz mint a magata rt ás sz ab ál y o z á s á n a k egyik e s z k ö z é h e z ( l á s d e z z e l k a p c s o l a t b a n L i s k a é s C h a m l i n , 1 9 8 4 v i z s g á l a t á t ) . M í g az e l s ő e s e t b e n a b ű n ö z ő , a d d i g a m á s o d i k e s e t b e n a b ű n ü l d ö z ő m a g a t a r t á s a az ö s s z e k ö tő l á n c s z e m a k é t t e r ü l e t i s z i n t ű f o l y a m a t ( h e t e r o g e n i t á s é s b ű n ö z é s ) k ö zött. T e r m é s z e t e s e n s z á m o s e g y é b é r t e l m e z é s i l e h e t ő s é g van még, s z á m o s il yen k ö z v e t í t ő l á n c s z e m k é p z e l h e t ő m é g el; a l é n y e g : a c s o p o r t s z i n t ű j e l e n s é g m a g y a r á z a t á h o z az e g y é n e k m a g a t a r t á s á n a k p o n t o s m e g r a g a d á s á n k e r e s z t ü l v e z e t az. út. M i n t p é l d á n k b ó l l á t h a t ó , ez m é g a k k o r is í g y va n, a m i k o r m a g a a v i z s g á l t j e l e n s é g - a h e t e r o g e n i t á s és a b ű n ö z é s v i s z o n y a - k i z á r ó l a g t á r s a d a l m i c s o p o r t o k r a v o n a t k o z h a t c s u p á n , e g y e s e g y é n e k r e nem. E z t a z é r t f o n t o s m e g j e g y e z ni, m e r t a k a d n a k , a k i k a z z a l é r v e l n e k a s z o c i o l ó g i a t á r g y á t k é p e z ő m a k r o s z i n tű f o l y a m a t o k n a k az e g y é n e k v i s e l k e d é s e r é v é n t ö r t é n ő é r t e l m e z é s e ( ú g y m o n d "redukálása") ellen, hogy a tá rs adalmat mint egészet jellemző t u l a j d on sá go k - amelyek a szoc io ló gu s ér de kl ő d é s é n e k h o ml ok te ré be n állnak - nem lehetnek e g y s z e r s m i n d e g y é n e k i s m é r v e i is. ( E n n e k az é r v n e k a b í r á l a t á h o z l á s d B r o w n , 1 9 70 : 3 0 2 - 3 ; H u m m e l l és O p p , 19 7 1 : 25, 92; N o w a k , 1 9 8 1 : 7 6 . )
Ha "z á r ó j e l b e
a makroszociológiai
té te lé ne k" vádját
zőleg:
a társadalmi
szintű
tényezőknek
telrendszerét
szintű
az
magára,
összefüggések
a figyelmen
alkotják
megközelítés
vonta
kívül
egyéni
az
egyén
szintű
folyamatok
a mikroszociológiai
elhanyagolása
hagyását
vetették
magatartásnak.
14
miatt
támadták.
szemére,
indokolatlan
szemléletet
amelyek
épp
ellenke
Azoknak
a makro
keretét,
felté
A t á r s a d a l m i m o b i l i t á s k é r d é s é h e z v i s s z a t é r v e , az ún. s t á t u s z m e g s z e r z é s k u t atásokkal szemben többen rámutattak, menn yi re hely te le n szem elől téveszteni a m u n k a e r ő p i a c s z e r k e z e t i s a j á t o s s á g a i n a k k o r l á t o z ó s z e r e p é t az e g y é n e k e l ő r e j u t á s i t ö r e k v é s e i n e k m e g v a l ó s u l á s á b a n . Az e g y s é g e s n e k , m i n d e n k i sz ám á r a egyformán nyitottnak feltételezett munkaerőpiac a valóságban megosztott: a középponti szektorba a gyakran monopolhelyzetű nagyvállalatok tartoznak, a m e l y e k b e n a d o l g o z ó k j e l e n t ő s r é s z e s z a k s z e r v e z e t i ta g; a p e r i f é r i k u s s z e k t o r b a n e z z e l s z e m b e n a k i s e b b m é r e t ű , a l a c s o n y h a s z o n n a l és b é r e k k e l m ű k ö d ő c é g e k találhatók, am el ye kb en alacsony fokú a dolg oz ók szervezettsége. Jóllehet már a k é t s z e k t o r b a á r a m l ó m u n k a e r ő ö s s z e t é t e l e is l é n y e g e s e n e l t é r e g y m á s t ó l (a p e r i f é r i k u s b a n t ö b b a n é g e r és a n ő ), a m e g l é v ő j ö v e d e l e m k ü l ö n b s é g e k a k é t szektor dolgozói között mégsem tulajdoníthatók teljes egészében ennek a k ö r ü l m é n y n e k . U g y a n a z o k a t a k é p e s s é g e k e t is m á s - m á s m é r t é k b e n j u t a l m a z z á k a k é t s z e k t o r v á l l a l a t a i : a p e r i f é r i k u s s z e k t o r b a n az e g y é n i k é p e s s é g e k t ő l f ü g g e t l e n ü l k i s e b b az e s é l y a z o k n a k az e r e d m é n y e k n e k az .e lé r é s é r e , a m e l y e k r e a m á sik s z ek to rb an mód nyílik. A m o b i li tá s al ak ul ás át m e gh at ár oz ó tényezők e l e m z é s é t t e h á t az e g y é n i s z o c i a l i z á c i ó v i z s g á l a t á n t ú l ki k e l l t e r j e s z t e n i a c s e l e k v é s m a k r o s z i n t ű f e l t é t e l r e n d s z e r é n e k t a n u l m á n y o z á s á r a is.
Komoly téssel
kifogások
eljegyzett
tükrözi
az,
szakítva
úgymond,
megragadó
az
soló
egyéneket
kosságai
az
egyén
tó m i n t a v é t e l i zésben két
19 79;
a demográfia
Mások
igazán
zési
területén
ugyanakkor
bevonása
minősíti,
ez
b e n -a l e g v i l á g o s a b b a n : "A sége,
a kutatásnak
natkozó tereli
elméletek
ez
tagokat,
csupán
ban ra
tanulmányozza vagy
rendszer meg
hanem
Kétségtelen,
nem
...
gyának.
elemzése egykori tömören elemzési
azonban
így
az
az
kezelik.
kutatási az
állást:
szerkezetét,
(pl.
ezek
befolyá
és
a kör
vélt
fogyaté
szem
előtt
a kontextuális
tar
elem
feloldódását, a
A l l a rdt,
1 9 68 ;
hogy
Eirmbter,
az
egyén
középpontba
amelyek
kíván,
szem
amelyek
(55)
hatások
az
elemzés
azt
vo
állítása
el
ui.
egyes
csoport-
viszonyokat
nem
foglalkozó
vizsgálatokban
ennek
tár
a struktúrának
a látókör,
Tanulmánya
egy
azonban
egységek
a magyarázat
kiszélesül
feltárása
feltétel-
magyarázhatják
elemzési
pedig
jel általá
beállítottságá mint
mégsem
más
egy
szerkezetére
az
egyének
elől,
elem
e tekintet
a társadalmi
szerkezet
struktúrával,
megmagyarázni
15
az
fel kevés
jelenség
a társadalomkutatás
hatásokkal
amelyben
nem
kialakuló
hatását
tekintik,
egységévé."
egyén
a társadalom
a társadalmi
ugyan
a vizsgált
egyes
mint
önmagában
tanulmányozásáról,
tévesztik
adottnak
környezet
körébe
(1980 ) fogalmaz
a közöttük
vizsgálatok,
képes
ui.
Blau
alkotnak,
feltételek
"A k o n t e x t u á l i s nem
jobban
ellentétének
vizsgálatokkal
rendelkeznek formát
az
módszeres
nem
azt
alkalmas
A kontextuális
elemzés
részben
tulajdonságok
tényezők
általában
ismérvei
Bár
ilyen
ki
mintavétel
a társadalmi
egyén.
igazán
utal,
sajátosságokat
válik
foglal
egység
arra
környezetükből
magatartást
Valóban,
látja
hogy
ellenőrzésére,
társadalmi
kontextusok új
kontextus
nem
olyan
a figyelmet.
kontextusaként
A társadalmi
az
az
el
is
szerkezet
pedig
szerkezetét
a kontextuális
az
dig
kerüli
a társadalom
ez
st b.
magyarázó
a pszichológiai
a különböző
egyéni
kapcsolatait
juttatását
összekapcsolódásait,
szemben
magatartására,
társadalmi ui.
azok
társas
társadalomkutatásban
csoportok
jól
- jelentős
egyéni
a véletlen
elsajátításához,
pedig
is:
1983).
továbbra
és
az
az
és makroszociológia
viselkedést
látásmód
pedig
a társadalmi
amelyet
adódott
figyelmeztetnek,
a formája
szerkezetéről,
lemzik.
arra
kidolgozására
a figyelmet
tényezőknek
gondolata;
érvényre
Hermalin,
az e g y é n i
említettem
eredményezték;
mikro-
megközelí
sarokkövét
1968).
- mint
beágyazottságát,
kiegészítő
makroszociológiai
szintje
szintű
kidolgozását
módszertani
el s z i g e t e l t e n , konkrét
kézenfekvőén
általában
egymást
tételrendszer az
társadalmi
eljárások
egyik
Barton,
kialakulását
összekapcsolásának
a szakirodalom
szemlélet
pl.
a társadalmi
felismeréséből
sajátosságok
mintavételt, a mikroszociológiai
(survey)
egymástól
(lásd
elemzés
ösztönözték:
szerepének
nyezeti
a véletlen
adatgyűjtés
szemléletet
A kontextuális a bírálatok
érték
kérdőíves
másik
s amelyben helyén
megvilágíthatja a társadalmi
pe
ugyan
kontex-
tust, most
ez az
ui.
a figyelem
elemzés
E különböző elemzés sem
állítólagos
szerint
vizsgálva
nyezet
egyéni
vetjük
n y o m o n , ha
matok
is
fejezet ba n,
3.
lógiai ennek mint
2.
irányú
éppen
kontextuális lehetne
A kontextuális
években
lémák, évvel
ami
a kontextus
volt,
ilyen
egyén
jellegű
a kétféle
befolyásának
le
egész
vizsgálatot
pedig
látható,
Blau
feltételének;
vele
folyamatok
amelyek
tartom
a kör
szintjén
követem
to
a III. annyi
a makroszociológia
ellentétben
kö
folya
ugyanakkor
(Minderről
választását
empirikus
ha
- jelenségek,
felfogását
egységéül
szerepét
kontextuális
között,
a társadalom
egyéni
Megítélé
játszott
neveztük
környezetben.
tanulmányozását
- a társadalmi
a kontextuális
összekapcsolására?
modelljeit,
elemzési
most
magatartásában
eredményét
- nem
hatás
Mint
már
megközelítésmód
meghatározott
a társadalom elemzés
az
társadalmi
bővebben.) mint
értelmezzük
fela
a makroszocio
azonban
magyarázata
kétlem,
hogy
tekintetében
-
a mikroszociológia.
Bár as
megfelelően
alapja
az
írják
szó
hogy
makroszociológia
a kontextuális
a társadalom
s ennek
más
lesz
és
hidat
gyakorolt
kimondottan
viselkedését
kívánja,
miként
környezetnek
valóban
alkalmazzuk
pontjában
amennyiben
datának
tehát
egyének
olvastán
bevezetőjében
teremtünk
eltolását
(6 6)
mikro-
társadalmi
viselkedésre
elemzésére
vábbra
képességét
э konkrét
- akkor
legyen."
vélemények
- a dolgozat
elemzésnek
középpontjának
egysége
elemzés
kialakulását
a kontextuális
láttak
amelyek
közvetlenül
korábban
bukkantak
felcseréléséből
elemzést
napvilágot
adódó
(pl.
közvetlenül
rendszerbe
Blau,
19 60;
hozzájárultak
fel
ösztönző
foglaló
Davis
et
első
al.
e megközelítésmód
a szakirodalomban.
tévkövetkeztetésekkel
Az
kutatási
problémák
tanulmányok
1961),
azok
jobbára
a 60-
a kutatási
prob
kialakulásához,
mintegy
egyik
közülük
az
elemzés
kapcsolatos,
a másik
a csoporthatás
tíz
szintjeinek jelensé
gével.
2 .1
A tévkövetkeztetések
A fiatalkorú rámutatott a kérdés szakmai sán
az
elemzési
mégis
csupán
figyelmet.
alapuló
függéseket bűnözés kások egy
bűnözés
területi
szintek
felcseréléséből
Robinson
A probléma
kutatások
viselkedésének
problémája
célja
sokszor
tanulmányozása.
(pl.
mennél
mértéke)
gyakrabban
az
nagyobb
egyének
követnek
el
(1950) lényege
fakadó
tanulmányának a következő:
nem
Ilyenkor egy
vizsgálatának
maguk
fennálló
bűncselekményt).
Thorndike
tévkövetkeztetések
megjelenése a területi
a r é g i ó k , hanem
a területi
városrészben
szintjén
példáján
egységek
a munkások
nyomán
egységek az
aránya,
összefüggésekként Szemléltessük
ezt
nem
bűnöző
összesen
annál
egyének
nagyobb
a "gondolati
összesen
a
b
a+b = h
С
d
c+d =g
з+ с = е
b+d = f
h + g =e+ f =N
16
élő
értelmezik
nem munkás
-4------
ez
nagyobb
megfigyelt
munkás iк
veszélyére,
összehasonlítá
ábrával.
bűnöző
1939-ben
keltett
azokban
szintjén
már
(pl.
össze ott
a
a mun
ugrást"
A következtetés (munkás lő l ;
és
bűnöző)
bűnözők
oszlását
és
kások).
Más
juk
a belső
fel
nem
(bűnöző
bűnözők
munkások;
szóval:
másik
megoszlásokat;
belső
változó
gyakoriság
oszlopösszegek
által "e"
jelenti,
hogy
ugyanannak
kon,
az
is;
"h"
összefüggés
utóbbi
jól
és
viszont
látható
képletéből
bűnözők; vagy
határok
meg
a belső
bűnöző
feltétel
között
(pl.
túlmenően
változók
egy
"a"
a l a p u l . Az ismernünk
közötti
nem
együttes
használ
szabják
fel
egyén
lehet,
de
feltétel
va n,
a z az :
sor-
és
nem
lehet ez
összefüggésnek ui.
szintű
mérő
a
egyértelmű
vonatkozásában
azt
több
a peremeloszláso
összefüggés
legalább
kapcsolatot
meg
a megfelelő
előbbi
kell
(a
szabadságfoka
szintek
az
meg
valószínűségeket
megfigyelt
szintjén,
ismérv
egyfe
nem m u n
bármekkora
elemzési
ismérv
bűnöző
nem
ún.
vehet
szintjén
egyének
a két
a két
nem munk ás ok
előállításához
azonban
pl.
hogy és
munkások;
nélküli
értéket
Az
egységek az
gyakoriságon
a kétértékű
meghatározni nem
táblának
a kisebbik).
a területi
ebből,
(munkások
valószínűségek
tetszőleges
a peremértékeken ez
próbáljuk
2x2-es
egy
felelhet
látható
A peremeloszlások
a fenti
közül
jelzik;
megoszlásából
feltételes
értéke).
kijelölt
mint
meghatározásához
vagy
közül
nagyobb,
különböző
másfelől)
a peremeloszlásokat
en
a négy
a nyilak
tekintett
nem munkás
megoszlások
mindenkori a belső
irányát
külön-külön
egy
belső
korrelációs
pontos
értéket együttható
i s. 1 be
tf>=
- ad ,
■
j/ /a + b/ •/ а + с / ./b + d / ' / c + d/ amiből
három
jezve,
a nevezőben
belső
néhány
átalakítás
rp -
N
pedig után
•
Y
értéket
belső
natkozó
lakta
vele
az
kerületekben sok
sok
között
ben
gazdagította
kockázata
természete
2.1.1
ún.
három
egyes
den
E 1nnek
két
számítható teljes
egyénekre
munkája
árnyalta
a megfelelő
ki.
kivéve
Miután
egészében
vonatkozó nem
területre
- föl
Eeden
"b"-t.
segítségével
kife
peremértékeket
írva
pedig
Ez
utóbbi,
az
a területi
a peremértékeken
korrelációt
(
vagyis
egységekre
alapul,
Abból,
).
következtethetünk
Hüttner
tehát
(1981)
nem
hogy
ar ra,
vo
helyet
a munkás
hogy
a munká
Csontos
érdeklődés A bíráló
és
a tévkövetkeztetések
a f e l t é t e l e k k e l , amelyek
azokkal
jelentős
a helyzetekkel,
logikájának
esetén
amikor
mérték
kiegészítő
- az
a téve adatok
veszélye.
logikája
Hyman
(1970),
tanulmányai
csupán
egyik
családjának.
egyik
szakmai
a problémáról.
részint
azokkal
pedig
1980),
népes az
erről
e tévedés
általános
tévkövetkeztetés
felismerésében
részint
részint
19 74,
csoportját:
megélénkült
összpontosultak:
sem m e rü lh et
(1973, és
nyomán
ismereteinket
foglalkoztak;
tévkövetkeztetések
tévedések
szerepel,
a bűncselekmény,
A tévkövetkeztetések
Van
nem
kiküszöbölhető;
folytán
ökológiai
adódó
cp
peremérték
korreláció
(1950)
és
Scheuch mint
a peremértékek
a bűnöző.
általánosításával dés
csupa
sok
Robinson
megjegyzések
és
helyére
adódik:
nélkül
ökológiai
tesíthetjük
érték
hef9
érték
ún.
belső
összegek
b - hf
A képletben egyik
a negyedik
a zárójeles
tagja
László
fényében az
Célszerű
meghatározott
segített.
17
Alker
(1974),
Selvin
a Robinson
elemzési
szintek
mindenekelőtt
tulajdonságok
(1965),
által
vala
felismert
felcseréléséből
megkülönböztetni
m é r é s é v e l , a másik
e
a tu-
lajdonságok az
elemzés
közötti egyik
galmat,
ami
veszély
fenyeget
jü k, ság
az
elemzés
mondjanak az
Ön
lemzési
összefüggés
szintjén
pl.
másik
akkor,
ítéletet
s ezt
- tényleges
mutató
szintjére amikor
becslésével pontatlanul
vonatkozik,
egy
környezetük
kerületében?"),
szint
statisztikai
megfigyelt
kérdőíves
valamilyen
a véleményt
ismérveként
kapcsolatos. ragadja
s amelyre
felmérés
Az
azt
első az
vizsgálatunk
során
sajátosságáról
azután
meg
az
irányul.
egyéneket
(pl.
a környezet
"Milyen
- tehát
esetben
elméleti
egy
arra
fo Ez
a
kér
a közbizton magasabb
e-
kezeljük.
S c h e u c h ( 1 9 7 4 ) a s u r v e y - k é r d é s e k n é g y t í p u s á t k ü l ö n b ö z t e t i me g: az e g y i k b e n az e g y é n v á l a s z a m a g a a v i z s g á l t j e l e n s é g ( v é l e m é n y - k é r d é s e k ) ; a m á s i k b a n a v á l a s z t ö n m e g f i g y e l é s n e k t e k i n t j ü k (az e g y é n s a j á t m a g a t a r t á s á r a v o n a t k o z ó k é r d é s e k ) ; a h a r m a d i k b a n a v á l a s z t az e g y é n k ö r n y e z e t é r e v o n a t k o z ó m e g f i g y e lésként kezeljük; végül a n e gy ed ik be n a választ szakértő ítéletnek fogadjuk el (pl. " V á l t o z o t t - e a f i a t a l o k v i s e l k e d é s e e z e n a k ö r n y é k e n az u t ó b b i é v e k b e n ? " ) . M í g az e l s ő k é t t í p u s e s e t é b e n m e g f i g y e l é s ü n k és k ö v e t k e z t e t é s ü n k s z i n t j e a z o n o s (az e g y é n ) , a d d i g az u t ó b b i k é t t í p u s a S c h e u c h á l t a l i n d i v i d u a l i s z t i k u s n a k n e v e z e t t t é v k ö v e t k e z t e t é s v e s z é l y é t rejti ma gá ba n, a m e n n y i b e n a m e gf ig ye lt egyének válaszai rossz mutatói a k ö v e t k e z t e t é s e i n k b e n szereplő és az e l e m z é s m a g a s a b b s z i n t j é n e l h e l y e z k e d ő j e l e n s é g n e k . M e g k e l l a z o n b a n j e g y e z n i , h o g y az e f f a j t a i n d i v i d u a l i s z t i k u s t é v k ö v e t k e z t e t é s i n k á b b a m é r é s és o p e r a c i o n a l i z á l á s , m i n t s e m a t u l a j d o n s á g o k k ö z ö t t i k a p c s o l a t s t a t i s z t i k a i b e c s l é s é n e k h i b á j á t tükr özi , s így ne m a z o n o s t e r m é s z e t ű a k o r á b b a n t á r g y a l t ún. ö k o l ó g i a i t é v k ö v e t k e z t e t é s s e l ( V a n d e n E e d e n és H ü t t n e r , 1 9 8 1 ) . Ez a k ü lönbség láthatólag elkerülte Scheuch figyelmét.
Az kezet lete
kihagyásaiban tekinthető
méleti
az
és
az
emberek
lításokra
egyes
mód
kívül
gyakorolt
hagyva
tagjait(Van
erre
közötti
mérési
összefüggések
A tévedés megfigyelt
elméleti
fogalom
keztethetünk hogy hez
tében
(Van
den
Az
elemzési
azok
a tévedések Lényegük
szintjén
is
szintek
alkotják,
az,
ugyanarra
hogy az
környezetéről
jelenségnek használva
adatait
fordított
az
alkotott
is; u g y a n a z t
pl.
emlé íté az
a bűnözési
el
sta
a statisztikában
- érdekes
felcseréléséből
amelyek
objektumra
pedig
84-88.).
összehason
is
különböző
vonatkoznak,
18
még
adódó
egyéni
Nardulli
et
szereplő elemzés
feltétlen közismert
s olyan
al.,
alsóbb
az
követ ui.,
eredmény ismere
1984).
másik
összefüggésével ismérvek
szint
vonatkozó
vélemények
tévkövetkeztetések
tulajdonságok
az
nem
a beállítottságot,
magasabb
szintre
beállítottságára,
tekintett
a cso
tévkövetkeztetés
elemzés
pl.
annak
a specifikáció
is .)
alacsonyabb
súlyosságából
egyének
összefüggésben
az
válasza
a csoport
a tulajdonságok
problémák
lehet: egy
vissza
figyel
egyének
a torzítás
folyamán;
vezethetők
irányú
lásd
egyes
vizsgáljuk
Ilyenkor
a mérés
kapcsolatos
ezt
az
együtt
értékrendszert
megragadni,
a pszichologisztikus
erre
a külön-külön 76-8;
uralkodó
kívánjuk
kapcsolatoknak nem
ítéletek
módosíthatja
a vizsgált
útján
helytelenül
résztvevő
19 8 2 :
a csoportban
1021)
részben
becslésével
előre
Hüttner,
pl.
számoltunk
(1969:
A bírósági
látható
ha
74-80.,
tekinthetünk
alapvetően
és
torzításaiban,
f e r t ő z ö t t s é g , vagy
átlagolása
nem
döntő
folyamatban
nem
Eeden
sa k.
1982:
Riley
fogjuk,
mutatójának.
amely
bűnözési
egyenként,
amellyel
természetesen
a csoporthelyzet
érdemes
egyenlőtlenség
személyközi
ha
statisztikai
a döntési
vezethet,
puszta
Hüttner,
jelenséget
észlelt
belüli
alkalmazta
látni
egyénnek
- egyidejűleg
vezethet,
vagyis
tulajdonítható,
(Mint
az
észlelés
1974).
hibához
és
mérve
jövedelmi
válaszainak
Eeden
egyéni
megfigyelésre
által
a csoporton
a hibájára
kifejezést.
jén
fontos,
az
Ugyanakkor
szinteken
(Linz,
befolyását;
den
porthatásnak
ilyenkor
kereshető.
tükröződő
csoporttagok
ira
forrása
állampolgárok fejében
nyílik
men
nak
stb.
önmagában
Hasonló az
hiba
fogalmat különböző
tisztika és
esetleges
kapcsolato
elemzés
szintjén
csoportját
magasabb
viszont
- mivel
a magasabb lönböző tatva
szint
objektumai
objektumokat
egyszersmind
is
nem
e tévkövetkeztetés
A tévkövetkeztetés tó: az
a magasabb elemek
részre
mint
amilyen
kategóriák,
lemi
dolgozók;
zott
napon
ról
végül
fejezet
példát
erre
10-15 az
arány
évre
idő
vagy
nagyobb ig en,
vonatkozólag,
ugyanarra
az
alsóbb
vetkeztetés
tanárról,
bővebben).
a
időpontban;
tegyük
fö l,
s ezek
a két
yj.
is
nélkül
az
szintű
(adott kell
Selvin,
1965:
hogy
nagyon
aránya,
akik
nagyon
egyenes
arányban
áll
félnek
tisztelik
a diákoknak
tőle
a szigora
ugyanezt
egymással:
mennél
az
tartozó
adatokkal
az
változását
szintek becslését
mutatják hajlan
következtet
tanúsága
egyénre)
öngyil
rendelkezünk
öngyilkossági
(évre),
kézen
vétségre.
pedig
A probléma
elemzési
statisztikai
a szel
kevésbé
együttmozgását? se m.
társa
és
a típusok
kapcsolatára
objektumra
évhez
tehát
veszélyével
azoknak
esetre
ún.
meghatáro
Y^
adatforrás
idősorok
semmi
összefüggés
(lásd
У2 ^
több közös
egy
talán
párhuzamos fokozott
- valamilyen
a magasabb
számolnunk
és
évben,
lehet
(ezekről
gondolkodásbeli
hasonló
egymással
X£j
körében
objektumra
hogy
öngyilkosok
magyarázni
további
szintű
az
, il l.
alkoholisták
ugyanarra
jelenség
ebből
j-edik
az
akik
st b.
néhány
látha
amely
a fizikai
a személyek,
Nézzünk
jól
társadalmi
másfelől
idősek,
kezdődik
aránya
közötti
X^
azok
betűvel
s a tulajdonságok
Legyen
az
alkoholisták
az
tanulmányozásakor
fakadó,
és
elkövethető
minden
megfigyeléseink
szó
- kü bemu
lennie,
egység,
alkotó
futballcsapat;
pl.
össze á b ra ,
egységnek
megfigyelési
csoportot
körben
gyakorisággal
ne m;
adott
a II.
a felvázolásából
területi
széles
és az
öngyilkossági hogy
lesz
Indokolt-e
vagyis
lehet,
Idősorok ből
ugyanebben
egy
ebből
olyan
egy
tevődnek
is.
a fiatalok
aggregátumok,
a meglehetősen
az
vagy
elemből
megvilágítani
szükségképp
a valóságos
a nők,
a neve
pontjában
X^
típusát
bármely
osztály és
több
segít
"logikájának"
szóval
egyszerű
akiknek
megfordítva:
vánvaló: len
az
előrehaladtával.
dóságára, ni,
iskolai
fő
kell
egyfelől
a férfiak
1.1
Legyen kossági
egy
pl.
születtek,
a III.
fekvő
tartoznak
nem
azaz
Mindezt
két
általános
objektumnak
c s o p o r t j a , más
o s z t h a t ó . Ide
ségek, dalmi
szintű
bármely
oszthatatlanok,
jellemezhetnek.
szerint -
Lehet,
hogy
teljesen
de
nem
nyil
feltét
vonatkoznak. felcserélésé torzító
tévkö
400).
az
aránya,
miatt,
a tanárt. jobban
19
akik
Y^
pedig
Tételezzük
tartaaak
úgy
egy
föl,
nyilatkoztak azoknak hogy
tanártól,
ez
a
j-edik
a diákoknak a két
annál
az
ismérv
jobban
tisz-
telik
őt.
Igazolja-e
ez
tisztelik
leginkább,
akitől
ill.
X2 j
ként;
ennek
szerint ni.
és
az
у2 j
eredmény
az
Ellenkező
esetben
mindössze
a d i á k r ó l . Ez
a példa
azokat
csupán
(erről
lásd
bővebben
Legyen akik
a
j-edik
ségi
csoport
pontban
gadásával (ahol
nek ja
az
vizsgálata
átlagok
változásait. dellekét, változások roszintű
mögött
példák
és
7-8.,
esetében:
(pl.
országra),
zett
egyénre)
tetés
mennyire
vonatkozó
- teljesen
vetése
azonban
tárásáról, ga
vagy
nem ge s:
összes
is
(1950)
mítottól,
ne m,
nem
diákok
ugyanarról hogy
a
csoportosíthatók
belőle
nem mint
egyedi
megfigyelés az
Kish
változás
megállapít
egyének
hátterében
a magasabb szintű
álló
mik-
hanem
miatt
mint
szintű
mo
a nettó
miatt,
dinamikája ugyanaz,
összes
monoton
gyakoriságuk
is
befo
összetételé
megvilágítani
jelentkező
ugyanarra
az
idő
változás
minta
(1985)
változások
alacsonyabb
során
j+l-edik
a szigorúan
tudják
ezúttal
mintavétel
a kisebbségek
becsülni
például
szinten
A probléma
kisebb
= x ^ j + ^ " x ij
- mint
aránya,
valamely
a
származó
relatív
az
d = X ^ + ^ - X^
a d^
minták
és
adják
a
lehet
a ma k r o szintű
tőlem/.
személyeknek
véleményüket
hiszen
abszolút
ugyanarra
is
a korábbi
objektumra
objektumra
(megkérde
volt
az
nehézségek,
meglehetősen
érdeklődést
megítélhető során
"ökológiai A
megpróbálni
adatok
azoknak
elemzési
elkövetett
a következ
különböző
azokat
összefüggés valós
eltér
szintek
amelytől
kuta
szociológiai
tartalmat
Azt
fényé
általános
el
a fel
jogossá
is m o n d h a t n á n k ,
azért
is két
amelyek
vonatkozó
adni
egyé
körülményeknek
alighanem
egyénekre
élő
gyakorlat
felcserélésének
mértéke.
a feltételeket, az
a bennük
használatának
a konkrét
hiba
tévkövetkeztetés",
és
- a kutatási
jelenség megvilágításához
meghatározni
számított
az
egységekre
veszélyére
a csoportosított
az
ennek
természetét.
matematikailag
másrészt
ugyan,
ismeretében
adatokból
a területi
felcserélésének
elterelte
az
hasonló
egymástól
mögött.
figyelmeztetése
ill.
mennyire
meg
forrásai
indokolt
vált
talán,
húzódnak
helyzetek
némiképp
pontos
egyrészt
csupán
érzékelteti
összefüggések
mumussá
portosított
,
választa
fakadnak,
is
a z o k n a k .az ú j a b b
időpontból
esetet,
változást, nem
hibaforrásai
vizsgálati
amelyek
ismerjük
A két
összetételű
összefüggések
példa
jogtalansága,
valamiféle
de
abból
alapján
a feleletet
Mondhatjuk-e
(közvetlenül)
állandó
feltétlen
hasonló
Robinson
ben
hanem
egységnek
- elutasították
módosították
speciális
az
A tévkövetkeztetések
nekre
amelyek
y ^
bizonyíték
vonatkozik.
problémák,
2.1.2
Pedig
ugyanezt
jelöli)?
időpontbeli
nem
E néhány
tási
egyének
kiemelések
a két de
akik
nyilvánvalóan
Ezekre
okozati
és el
tanárok,
kiválasztott
következtethetünk-e
néhány
rejlő
nem
tárgya
válaszolva
*j + l
aránya,
személyt
a panelek,
v a n " /р.
kérdőívre
változásából
változásokat.
a kapcsolatok
az
azaz:
Leszámítva
csupán
a cselekvés
x-^
beszélhetünk,
szemlélteti,
a nevelőjüket
fogadható
megfigyelési
a tanárról
azt
(azaz
sem
adatainkat
a véletlenszerűen
- egy
nélkül
nettó
félnek
semmiképp
kellene
^ h e l y é n ) .
i-edik
a tanulók
1970).
a megkérdezett
kapcsolatban,
alapos
ugyanarról
országukba,
^j + l
hogy
"i"
- "az
szükség
időpontban
(ezúttal
utóbbiakat
a tévedéseket
azoknak
személyeknek
ismeretében,
ra
X^
befogadását
kiválasztott
ez
hogy
a legjobban
Önmagában
a cs el e k v ő , hanem
Hyman,
állítást,
alátámasztásához
csoportosítani,
c s e l e k v é s e k .n e m
az
egyszersmind
kapcsolatát)?
a kijelentésnek
kellene
azt
ezeknek
félünk, dolog
esetén
mert
szüksé a cso
adatokból
szá
a feltételek
nek .
Goodman
(1959)
már
nem
sokkal
Robinson
20
(1950)
munkájának
megjelenését
követő-
en
rámutatott
tott
nyers
hatókéval. leges
ar ra,
hogy
bizonyos
feltételek
regressziós
együtthatók
Azt
csak
azonban
társadalmi
kifejeznek.
értéke
újabban
eredményeként
(1978)
tanulmányai
nebbül
tudjuk
nyomán
kellő
ezek
- főleg
a kontextuális
hatás
alkalmazásának
lehetőségeire
típusainak és
(1973),
problémáját
visszatérünk
most
csupán
adatokból
adatokon
(1973)
azok
és
együtt a tény
feltételek
Firebaugh
a korábbiaknál e kapcsolat
még
számí
alapuló
melyek
megfogalmazott
Hammond
e l e m z é s s e l . Éppen
bemutatásakor korlátaira;
egyéni
a matematikailag
Iversen
a kontextuális
az
egyértelműséggel,
- a tévkövetkeztetések
összekapcsolni
a csoportosított
megegyezik
látjuk
fo l y a m a t o k , amelyeket
Ennek
mellett
közvetle
miatt
később,
a csoportosított
a kérdés
lényegét
adatok
igyekszünk
körvonalazni.
A to vábbiak k i z á ró la g a nem s t a n d a rd iz ál t regr es sz ió s e g yü tt ha tó kr a v o n a t k o z na k, a k o r r e l á c i ó s e g y ü t t h a t ó é r t é k é n e k v á l t o z a t l a n s á g a ui. e g y é b f e l t é t e l e k t ő l is f ü gg : a t t ó l , h o g y az e g y e s e g y é n e k v é l e t l e n s z e r ű e n k e r ü l n e k - e a k ü l ö n böző területi eg ys ég ek be vagy épp ellenkezőleg: a független változó s z e m p o n t j á b ó l m u t a t o t t h a s o n l ó s á g u k a l a p j á n . Ez u t ó b b i e s e t b e n , v a g y i s ha az e g y e s csop or to kb a kerülés a független változó értékei szerint történik, a c s o p o r t o s í t o t t a d a t o k b ó l s z á m í t o t t k o r r e l á c i ó s e g y ü t t h a t ó é r t é k e e l t é r az e g y é n i a d a tokból számítottétól, s ugyanez érvényes a standardizált regressziós eg y ü t t h a t ó r a is. E z z e l s z e m b e n a n e m s t a n d a r d i z á l t r e g r e s s z i ó s e g y ü t t h a t ó k é r t é k e nem módosul a fü ggetlen változó szerinti cs o p o r t k é p z ő d é s hatására. E kettős k ö v e t k e z m é n y m a g y a r á z a t a , h o g y "a r e g r e s s z i ó s e g y ü t t h a t ó k e g y e g y e n e s v o n a l a t h a t á r o z n a k m e g e g y p o n t h a l m a z o n k e r e s z t ü l . Ha e p o n t h a l m a z e g y e s p o n t j a i t a l c s o p o r t o k b a o s z t j u k , e z e k n e k az a l c s o p o r t o k n a k az á t l a g a i t o l y a n p o n t o k k é p viselik, amelyek ugyana nn ak a vonalnak a ment én cs op or t o s u l n a k (v áltozatlanul hagyva ezzel a regr es sz ió s eg yü tthatókat), a pontok szóródása a vonal körül azonban csökken (növelve ezzel a k o rr el ác ió s e g yü tt ha tó t) " ( H a m m o n d , 1973 : 76 7; vö. E z e k i e l és Fo x, 1 9 7 0 : 4 3 4 - 5 ) . M e g j e g y z e n d ő m é g , h o g y b á r m a g a a s t a n d a r d i z á l a t l a n re gr essziós együttható értéke vált oz at la n marad, s z ó r á s a , v a g y i s a b e c s l é s m e g b í z h a t ó s á g a r e n d s z e r i n t v á l t o z i k az a g g r e g á l á s n y o m á n ( F i r e b a u g h , 1 9 7 8 : 5 5 9 ) . A b e c s l é s t o r z l t a t l a n s á g a és m e g b í z h a t ó s á g a t e h á t n e m e g y és u g y a n a z .
A csoportosított együtthatók gyanaz mileg
azonosságának
a regressziós enyhébb
meredeksége) gekre
lenti, ik
ahol sát
st b.
ismerjük Ez
ennek az
átlagértékeitől. eltéréseket, egyes
egyenlet
j-edik
fontos az
esetben
egyének
hűen
egyenletnek szintű
egységbe az
e ^
kedvéért
szintű
stb.
- és
ez
saját
és
egysé
a véletlen
fogalmazva
uné
(magassága
a területi
csupán
kizárólag
ez
inga
azt
je
tulajdonsága
esetre k orlátozva
a ki
helyzetet:
i-edik
egyén
valamilyen,
a hibatényezőt.
ölti:
regressziós
összefüggést
állandója
Másképp
kétváltozós
a különböző
nyers
e g y s é g b e n , il l.
változónak
ki.)
tartozó
alakot
egyén
természetesen
a valóságos
pedig
számított
valamennyi
zárják
egyénnek
csupán
a következő
az
magyarázó
magatartását
tükrözi
adatait,
egyenlet
az
függőséget
ugyanennek
egyes
területi
(E k ö v e t e l m é n y e n
tulajdonságát,
a fenti
hogy
egyszerűség
területi
jelöli,
feltétele,
állapotát,
- az
adatokból
valamennyi
egyén
ill.
egyének
vagyis
alábbi
a
pontjából
le
legyen
az
- az
írja
- hogy
befolyásolják,
fejtést
matematikai
egyenlet
megkötés
túlmenő hogy
a csoportosítatlan
független
vonatkozó
dozáson
és
területi
állapotát,
magatartá
magyarázata Tételezzük egységek
fe l,
szem
hogy
nem
átlagértékeit.
vagy
- az
átlag
Yj
= a +
Mint zó
szokásos
- állandói
határozhatjuk
+
látható, ("a" az
és
vei n a k,
saját
ki
kell
=
Ý.
amiből
maguk
bővíteni
=
Mint mindössze
két
megbecsülni, és
keztetve donítjuk.
az
egyenlet
azonban,
hogy
határozzák
tagjai.
" b 1 "- t
egyének
az
a területi adatok
egységekre
ismeretében
vonatko
tehát
meg
összefüggést. egyes
meg,
egyének állapotát,
hanem
esetben
az
annak a területi
/I./
egyenlet
nem
magatartását
nem
egységnek
az
ismér
felel
a valóság
meg
a következőképpen:
ebben
+ Ej,
az
mennyiség és
és
/IV. b /
adódik:
látható,
a területi
Ez
egyénekre
a csoportosított
fennálló
a + / b 1 + b 2 / Xj
ismert
- az
megegyeznek;
a + b x X j + b 2 Xj
kiemelve
Yj
egyének
ők
-
/ I I.b/
szintjén
tulajdonságaik
i s , amelynek azt
a két
fe l
alkalmazva
Ej.
" b 1 ")
egyének
Tételezzük csupán
jelöléseit
" b 2 "-t
/IV.с /
egyenletben
áll
szemben;
külön-külön
egységek
szintjén
+ Ej.
ismérveinek
fennálló
három ismeretlennel csupán "a"-t
ne m.
és
Becslésünkben
(" a " , " b 1 "
tehát
az
utóbbit
is
" b 2 ") ezért
összekeveredik
a ha tá sa, a csoportosított
összefüggésekre
és
" / b 1 +b 2 / " -t t u dj uk
az
adatokból előbbinek
az
követ tulaj
Ez p e d i g "b-^" é s " b 2 " e l ő j e l é t ő l f ü g g ő e n f e l f e l é v a g y l e f e l é t o r z í t j a az eH a n g s ú l y o z n i k e l l , h o g y m i n d e z c s u p á n a r r a az e s e t r e é r v é n y e s , a m i k o r k é t í t omtitn d ea nd k aé tp ok k uö tv ae t jk ae z tazt. e t ü n kA u g y é n s z i n t űv á lö ts os z óe f ücgsgoépsotr,t o sde pb eó n l a s zt áé mn íy tl oe tg te s tk őalp c se ol lt aé tr áő bn óe lk m h ig by aa n e n n e k a k é t v á l t o z ó n a k az e g y é n e k s z i n t j é n f e n n á l l ó k a p c s o l a t á r a , a m i k o r t e nagysága éh pá pt en a "t b e2 r",ü l eami n e m m á s , m i n t a t e r ü l e t i e g y s é g ö n á l l ó , az e g y é n i s a j á t o s t i e g y s é g i s m é r v e i t az e g y e n l e t b e n s z e r e p l ő e g y é n i i s m é r v e k b őslá lé y ke en . m a t e m a t i k a i m ű v e l e t t e l (pl. á t l a g s z á m í t á s s a l ) . Ha g o k t ó l f ü g gs ez tá lr em na z th a t tá us ká n avka l am m éi rt n e m ez a h e l y z e t , a k k o r az e g y é n e k és a t e r ü l e t i e g y s é g e k h a t á s a s z é t v á l a s z t h a t ó , f e l t é v e , h o g y az e g y é n i i s m é r v c s o p o r t s z i n t ű m e g f e l e l ő j é n e k (pl. á t l a gának) nincs önálló hatása a vizsgált jelenségre, s ugyanez elmondható a t e rületi egység ismérvének es etleges egyén s z i n t ű m e g f e l e l ő j é r ő l is ( Z i e g l e r , 1972 : 1 7 1 ) . E k k o r az e g y é n s z i n t ű ö s s z e f ü g g é s :
ahol Z j a területi egység valamilyen c s op or t o s í t o t t adatokból számítva:
tulajdonsága.
A megfelelő
egyenlet
Az i s m e r e t l e n e k s z á m a m e g e g y e z i k az i s m e r t m e n n y i s é g e k s z á m á v a l , í g y m i n d h á r o m á l l a n d ó k ü l ö n - k ü l ö n m e g h a t á r o z h a t ó , az e g y é n i és a t e r ü l e t i i s m é r v e k b e fo l y á s a s z é t v á l a s z t h a t ó . E b be n a h e l y z e t b e n a z o n b a n föl sem m e rü l a t é v k ö v e t k e z t e t é s p r o b l é m á j a - a m e n n y i b e n az e m l í t e t t f e l t é t e l e k t e l j e s ü l n e k -, e z é r t ez a m e g s z o r í t á s n e m é r i n t i a t é v k ö v e t k e z t e t é s e k r ő l m o n d o t t a k a t .
Az Ez
az
szi
elmondottak
eljárás
lehetővé
egyes
két abból
mintákban
amelynek
vagy
szemléletesen
több
minta
a szempontból,
(területi
mindegyikében
mutathatók
- esetünkben
be
a kovarianciaelemzés
területi
hogy
a vizsgált
egyén
egységekben)
egyforma-e
vagy
három-három
minta
- összehasonlítását
te
szintű
ismérvek
az
se m.
Nézzük
az
Y
Az
ábrákon
bg^
fennálló
összefüggést
az
változó - vagyis
belüli annak
A
ui. lesz
mák
állapotát,
szó),
vagyis
hogy
- a vizsgált telének látható,
ez
azt
az
egymás
jelenti,
kizárólag
összetételét úgy
fölött hogy
tisztán
a helyzet, azonos
ami
amikor
az
- regressziós
írtunk
ne
az
az
az
egyenes
Ez
a mintákon
amikor
módjáról
az
tartozó
az
egye egyfor
Y-változó
minták
összeté
egyszersmind
számított
regressziós
Ha
később
Y-átlagai
egyes
A rajzon
adatokból
számított
át
meredekségét
vagyis
különbség az
X^
átlagokon
mintákhoz
magyarázható
és
befolyásolják.
minták
olyan
hatásokkal.
X2
belül
p o n t o s an m e g f e l e l
(ennek
egyes
egyes
nincs
a csoportosított adatokból
ezeken
imént,
tennénk
el
akkor
volna
szintű
az
,
jellemezhető,
azonos.
le
a mintákon
X-^
tulajdonságaik
azonossá
között
az
egyenlettel
csúsztatnánk
egyén
szintjén
pedig
saját
legyenek,
a minták
egyéni
b^
a magassága
egyenlettel
- tekintetében, tehát
mind
egyének
meredekségét,
számított
ugyanazzal
stb.
a középértékeket
(bK ) értéke
az
is
regressziós
együttható
(bB =
= bB2 = bB3 ) értékével.
A III. bár
az / I . /
szerinti
jelenség
hogy
minta
az
átlagát,
a meredeksége,
amelyet
eltérésével,
együttható
belüli
bg-^
egyenesek
adatokból
a három
X
és
regressziós
magatartását
pontosan Ez
bg2
mintákon
mind
minta
lennének.
= b B1
ábrán
a helyzetnek,
neseken,
.,'
csoportosított
III.a
a három
leíró
egyes
egyeneseknek
egyének
ábrát,
b
Y
jelöli.
két
ábra
a
haladó
kapcsolata
alábbi
szerepel:
III.
X
segítségével.
egység
a mintákon
a /III./
b ábrán
belüli
egyenletnek
a három
egyenesek felel
meg:
minta
nem
meredeksége az
egyének
jellemezhető azonos,
állapotát,
23
ugyanazzal
magasságuk
az
egyenlettel,
k ü l ö n b ö z ő . Ez
magatartását
st b.
saját
mert
a helyzet tulajdon-
ságaikon
kívül
szetételét radna
a területi
a fenti
bizonyos
szintű
mértékű
hatások
jelenség
módon
nem
egység
eltérés,
magyarázzák
szempontjából.
ismérvei
azonossá
Az
jelezve, meg
ábra
számított
egyéni
számított
regressziós
adatokból használva
az
X
más,
mint
té k e , lásd
az
változó
(ismeretlen)
egyének
a területi
s így
megegyezik
Alwin,
re,
és
ha
csak
akkor
a vizsgált
vagyis
ha
milyen
tényleges hatása
lasz
első
Az
(Hammond,
az
tagja
fejezettől
(pl.
mutatkozó
el
most
szavaznak azért
kiépültebbek
ségnek,
egyént
az
egyén
a vizsgált
a helyzetben nem
azonos
az
túlbecsülnénk
nagysága
(b^
független (ennek
- bg)
hatásának
nem mér
bizonyítását
eltérés
ha
nem
az
gyökerük
és
osztályhelyzet
igyekszem
ott,
van
ahol
a területek
egyedül
a népesség
a vá
egyes területi k o n t e x t u á l is
viselkedésére.
többsége
eszméknek, között
nagyobb
vagy
azért,
a szavazás
e r ed .
aránya
mert
tekintetében
mutatkozó Hibát
között
egyén
lénye valószí
a középosztály
összetételében
hovatartozás
a részletes
e jelenség
munkások
a sajátosságaiból
a politikai
az
a kérdéskörnek
a nem
szavazók
a becslést
fogjuk,
érvényesülő annak
a lakosok
a baloldali
után:
magasságát, akár
megvilágítani
mind
akkor
látni
eltérés
belül
ennek
alakul,
ezek
ismérveknek
egyenlet
befolyása
tárgya
a kommunistákra és
leíró
föl
a másodikra.
adódhat
a területeken
a területeknek
aránya
azt
a munkások,
mint
tulajdonítható
a munkások
az
összefüggés
hatására
merül
h i á n y a ? Mint
a feleletet
környezet
példával
mind
kérdés
együtthatókból
fennálló
tulajdonságok
a területi
okból
kizárólagos
szervezetei),
maguknak
két
egyik
a kommunistákra,
részben
összefüggésből
Az
egyetlen
mélyebb
meg
regressziós
szintjén
Két
e hatás
- akár
társadalmi
kerületekben
mert
egyéni
meg
- vizsgálva
a dolgozat
a baloldal
hanem
tehát,
E hiba
alapuló
egyének
megkönnyítheti
1973).
csupán
az
húzódnak
összefüggést
övező
az
ismérveitől.
állapítható
mindkettőt
adatokon
kizárólag
egységek
jelentősen
a munkáslakta
nűséggel
ebben
lényegesen
együtthatójával
jogosan
folyamatok
miként
szintű
akár
elemzése, ezért Ha
társadalmi
között
A következő
értéke
a területi
mögött;
egyén
h a t á s , vagyis
gé t.
vagyis
ö sz-
is m a
= bg-j) é r t é k é v e l ; az
esetben
tulajdonságoktól
b2
a csoportosított
jelenség
kérdésre
meredekségét, egységek
hogy
következtethetünk
független
torzító az
egyenlet
hogy
minták
továbbra
(bk ) értéke
= bg-^ =
befolyását.
egyéni
egyes
1976).
Kimutattuk, akkor
az
(bg jelen
az
különbözőségét
együttható
helyett
ui.
között
összetétel,
a minták
szemlélteti,
együttható
érvényesülő
önálló,
a /III./
is
regressziós
utóbbi
szintjén
ismérv
a más-más
azt
Ha
Y-átlagai
egészében
egyúttal
adatokból
befolyásolják.
a minták
hogy
teljes
a csoportosított
előbbit
is
tennénk,
különb
követnénk
megfigyelhető
szintű
kapcsolatára
következtetnénk. A másik c i ó , vagyis rülnek azt
próbálom
ún.
deviáns
sok
bizonyos
lektív tekbe
2
Mint a nyers
az
magatartású részeiben
mert
általában
vagy pl.
jelenség
egyéni
egyének
a dolog
sodródási mert
alacsony
is:
sorstársaik
mintegy
jövedelmű
oda
korábban említettem, a független regressziós együttható értékét.
hasonló
egyének k e felülmúlja
24
eloszlása Számos
elmebetegek
a deviáns közelsége
indokolna.
kutatás stb.
- igen
személyek lelki
szerinti
sokszor
egy
sajátos
nyújt
megszegőket. az
szelekció
oda
nem
egy hogy
meghatározott
támaszt
ugyanakkor
Ismét
kimutatta,
meghúzódhat
a normáit
lakják,
változó
szelek
mértéke
hátterében
száműzi
emberek
területi
szempontjából
területi
Ennek
szerinti
e kiválogatódás
lényegét.
- alkoholisták,
folyamat
változó)
jelenség amikor
tulajdonságok tenni
a társadalom
függő2
ill.
koncentrálódnak.
azért,
(a
a vizsgált
csoportba,
szemléletessé
vándorlási
azért,
amikor
a területi
amit
költöznek,
leteket
a vizsgált
a helyzet,
ugyanabba
a szintet,
dával
vagy
az
ok
pél az
a váro sze öveze
számukra,
Ezeket
érkező
a terü
deviánsok
befolyásolja
között hogy mi
szegények
az
egyének
viszonyaik,
alapján
és
jobb
területi ill.
indokolt
az
nem
a népességben,
hanem
figyelmen közötti szintű
bizonyos
ha
(hiszen
alkoholizmusuk st b.
az
területi
esetben
kizárólag
mértékig
"vonzerejükből"
a városrészek
összefüggéssel
ányáról, ságáról
az
stb.
az
fakad.
alacsony
ez
anyagi
nem
éppen
pedig
az,
jövedel
felülmúlja
a jövedelmük
összpontosulása
a szegényebb
jövedelműek
területek
Épp
lényege
szabályozza,
szelekciója
magasabb
sajátosságaiból,
utóbbi
színvonala
az
a folyamat
a deviánsok
adott
jövedelmi
helyettesítenénk
a másodikként
s így
az
számított
állandóival nűségekről
lévén
vizsgált
szó
hogy
a területi
görbe
és
tényező
és
az
arányának
a deviáns
szerepét
a deviáns
helyzet
hagynánk
személyek
alkoholizmus
marad-e
aránya st b.
egyén
görbe
nem
tesz
a csoportosított ismérvek
azokon
közel
eleget
adatok
befolyását
is
azt,
a tényleges
szintű
s így
az
az
egyenlet valószí
adatok
az
ismert
végül
azt,
hogy
egyén kell
kapcsola
összefüggés
értékekhez.
számolnunk
jogos
ill.
amelyek
a követelményeknek,
összefüggés
tükrözi,
egyén
jó
a
peremel az
egyen
Amennyiben
okunk
szintű
hi
egységek
hogy
- arányokról,
- f a k a d n a k ”^;
esnek-e
a területi
a csoportosított
becsült
a korlátokon,
ezeknek
közötti
határok
hogy
hatásának
történő helyettesitésének
t u l a j d o n s á g a i t : azt,
a lehetséges
adatokból
ismérvek
megvizsgálhatjuk
állandóiból
a csoportosított
a területi
adatokkal
statisztikai
esnek-e;
egyenlet
belül
illeti,
Egyrészt
adatok
Y-csoportátlagok
regressziós
kodni,
között
meg.
1 - közé az
kérdést
csoportosított
szintű
0 és hogy
- vagyis
becsült
adatok
győződhetünk
egyén
az t,
változók
oszlásokból
fölvetett
regressziós
becsült
lineáris-e;
lettel
egyéni
kétféleképpen
átlagából
pott
Ebben
akadnak
kapcsolatát.
Ami
ta
eloszlását
tulajdonítható
gyakorolt
kívül,
egyaránt
alkoholisták
mértéket).
városrészekben
személyekre
módúak
van
a ka
gyana
hatások
mellett
a tévkövetkeztetés
ve
szélyével .
A másik leti
egységek
kutatások ki
támpontot
önálló
eredményei
nyugodt
lélekkel
ció
érvényesülését;
kat
mintegy
még
akkor
sított
is m ó d u n k
alapján
kapva
nyílik
kapcsolata
a keletkező
jelent
tetés
esetleges
és
a függő
társadalmi
az
Annak
adatokon
csoportok
Fogalmazhatjuk
10).
egyezik
meg
eldönthetjük,
a függő
e tényezők
csoportosított
az
nyújthatják, folyamatokkal
változó
alapuló
elkerülésére,
egyének
ha
szintjén
a terü
foglalkoznak. E
esetekben
szerinti
szerepének
adatokon
mely
amelyek
zárhatjuk
területi
mértékéről
szelek
e torzításo
b e c s l é s ü n k b e . így tudjuk,
fennálló
hogy
azután
a csoporto
összefüggéssel
775).
tényleges
1979:
és
a tévkövetkeztetés
nem
A csoportosított
nem
képet
kutatások
társadalmi
könnyebben
másrészt
így
még
egyrészt
hatások
19 7 3 :
tegóriáknál.
meghúzódó
a kontextuális
(Hammond,
tagjait
a szociológiai
mögött
belekalkulálhatjuk
adatok
maguk
azok
hatása
egyes
hibáiért
alapuló
úgy
hogy
alapvetően
szempontjából
fűzik
is:
az
lehetnek:
egyik
társadalmi
hasonló
míg
egyazon
szempontjai
olyanok,
nem
többek
(aggregálása)
megközelítést
szintjéről
folyamatok
egyének
köztük
mások
összevonása
makroszintű
elemzés
a csoportosítás vannak
egymáshoz,
adatok
túllépő, az
elemzésekben
sokfélék
kötelékek ezt
egyéneken
tudatában,
változó
igen
felelősek csoportba
puszta
ka
önmagában
(Blalock
a másikra
s
amelyek
történő
és
(kontextuális kerülése),
Wilken,
következ
az
hatás egyéni
3 Bár a p e r e m e l o s z l á s o k - m i nt l á t t u k - nem h a t á r o z z á k me g e g y é r t e l m ű e n a b e ls ő é r t é k e ket, m é g i s k o r l á t o k kö zé s z o r í t j á k a z o k a t (egy b e ls ő é r té k nem l e he t na gy ob b, m i n t a m e g f e l e l ő s o r - é s o s z l o p ö s s z e g e k k ö z ü l a k i s e b b i k ) . E r r e é p í t v e D u n c a n és D a v i s ( 1 9 5 3 ) k i d o l g o z o t t e g y e l j á r á s t az i s m e r e t l e n e g y é n s z i n t ű ö s s z e f ü g g é s l e h e t s é g e s a l s ó és f e l ső h a t á r a i n a k m e g á l l a p í t á s á r a . S a j n o s ez a m ó d s z e r c s a k o l y a n a d a t o k e s e t é n a l k a l m a z h a tó, a m e l y e k e l o s z l á s a n e m t ú l s á g o s a n f e r d e az e g y e s v á l t o z ó k k ü l ö n b ö z ő é r t é k e i m e n t é n (Selvin, 1965).
25
adatokat
helyettesítő
portosítás gondos, leges
esetről
esetre
szociológiai
2.1.3
és
történő
A tévkövetkeztetések
területe
az
d a t o k nak
ennek
egyéni
röviden
az
és
egyénekre
ki
lyek
egyének
csoportjait
ezt
mell,
1972:
21-4;
közötti
az
munkáját
vonatkozó
vagyis
1978).
adatok
adatok
azoknak
Az
szereplő
I.
szakmai
fejezetben
elemzés
Lazarsfeld különböző
legegyszerűbben
egy
csoportok
érdeklődés
megértése
a tulajdonságoknak
(lásd
a cso
mértékének tény
fajtái
visz on ya, s maguknak
az
elvetését
kapcsolat
fel.
megélénkült
ismérveknek
jellemezhetik
kapcsolatokat
a kutatásban
válthatja
követően
általános
közötti
t í p u s a i . A probléma
osztályozást
Faltér,
egyének
a csoportosított
kialakítható
s egészítsük
ismérvei
vizsgálata,
a csoportosított
alapján
alkalmazásának
alkotó
a mérlegelése
és
(1950)
adatok
a csoportot
tartalmának
A Robinson
sza
csoportosított
szempontjainak
és
térjünk
bemutatott
19 70;
típusaihoz,
lásd
elhelyezkedő
érzékeltethetjük
a-
visz-
áttekintésével,
Menzel,
szintjein
ábrán
a csoportosított végett
az
harmadik
még
ame Hum
objektumok
(Falter,
1978
n y o m á n ):
A globális objektumok nü l, kai
ismérvein
alkotórészeire rendszere,
egy
ismérvek
nem
alapulnak, való
utalás
város
az
adott
felső
ezt
a felső
hanem nélkül
alapításának
szintű
jellemzik. időpontja
objektumot
szintű
alkotó
objektumot
Példák:
egy
alsó
mintegy
ország
szintű
közvetle
pénzneme,
politi
stb.
M i n t h o g y ez e s e t b e n m a g a a f e l s ő s z i n t ű o b j e k t u m k é p v i s e l i az e l e m z é s l e g a l s ó b b s z i n t j é t , a g l o b á l i s i s m é r v e k az e g y é n e k t u l a j d o n s á g a i h o z h a s o n l ó a n f e l o s z t h a t o k a b s z o l ú t , r e l á c i ó s és k o m p a r a t í v , il l. k o n t e x t u á l i s i s m é r v e k r e ( H u m m e l l , 1 9 72 : 22). Az e l s ő r e p é l d a : e g y t e l e p ü l é s ú t h á l ó z a t á n a k m i n ő s é g e ; a má so di kr a: egy o r sz ág k e r e s k e d e l m i k a p c s o l a t a egy m á s i k o r sz ág ga l; a h a r m a dikra: egy t e l e p ü l é s k ö z l e k e d é s i e l é r h e t ő s é g e a tö bbi t e l e p ü l é s á t l a g o s m e g k ö z e l í t h e t ő s é g é h e z v i s z o n y í t v a ; a n e g y e d i k r e : a n n a k az o r s z á g r é s z n e k a g a z d a sági f e j l e t t s é g e , a m e l y b e n egy a d o t t t e l e p ü l é s ta lá l h a t ó . M i n d e z e k a t o v á bb i m e g k ü l ö n b ö z t e t é s e k a z o n b a n n e m é r i n t i k az t, am i m o s t s z á m u n k r a a d ö n t ő : a g l o b á l i s i s m é r v e k n e m az a l s ó s z i n t ű o b j e k t u m o k t u l a j d o n s á g a i r a é p ü l n e k .
Ezzel ságokból kus
ismérveket
felüliek lis
szemben
képezzük,
ezeknek
aránya
egy
tulajdonságokat
ismérvekből toknak
az
(példa:
összes
az
amelyek
analitikus a felső
a részegységeknek
városrészben, pedig egy
és
szintű
- csoporton
objektum az
belüli
és
átlaga
egymás
kohéziójának kívüli
ismérveket
alkotóelemeit
abszolút
a jövedelmek
a részegységek
csoport
a strukturális
tulajdonságaiból egy
közötti
erőssége
azokból
jellemzik:
országban
kapcsolatait
mint
az
(példa:
stb.);
belüli
viszonyított
analiti a 60 é v e n
a strukturá
kifejező
a csoporton
- kapcsolatokhoz
a tulajdon
relációs kapcsola
gyakorisá
ga ).
L a z a r s f e l d és M e n z e l t i p o l ó g i á j á t ó l b i z o n y o s m é r t é k i g e l t é r ő - és l é n y e g e s e n k e v é s b é i s m e r t és e l t e r j e d t - o s z t á l y o z á s t d o l g o z o t t ki C a t t e l l ( 1 9 6 6 ) . A
26
c s o p o r t t u l a j d o n s á g o k h á r o m f a j t á j á t k ü l ö n b ö z t e t i m e g : az ún. s y n t a l i s v á l t o z ó k a t ( s y n t a l i t y v a r i a b l e s ) , a m e l y e k az e g y s é g e s e g é s z k é n t t e v é k e n y k e d ő c s o p o r t o t jellemzik ( p é l d a : a d o t t f e l a d a t k ö z ö s m e g o l d á s á h o z s z ü k s é g e s i d ő h o s z sza); a st ru k t u r á l i s változókat, amelyek a csoport belső s z e r k e z e t é t , a t a g j a i k ö z ö t t i v i s z o n y o k a t , k a p c s o l a t o k a t í r j á k le ( p é l d a : a c s o p o r t l é g k ö r e n g e dékenysége, a vezetés formalizáltságának mértéke, szociometriái választások); végül a p o pu lá ci ós változókat, amelyek a csoport ö s s z et ét el ér ől tájéko zt at na k (példa: a d ot t v é l e m é n y , a t t i t ű d v a gy s z e m é l y i s é g v o n á s át la ga, s z ór ás a) . E t i p o l ó g i a fő é r t é k é t a b b a n l á t o m , h o g y s e g í t s é g é v e l m e g k ü l ö n b ö z t e t h e t ő k a z o k a c s o p o r t i s m é r v e k , amelyek a cs op or to n belüli társas folyamatok - lényegében tehát a k o n t ex tu s h a t á s á t t ü k r ö z i k ( e z e k az ún. s y n t a l i s v á l t o z ó k ) és azok, a m e l y e k f ü g g e t l e n e k e z e k t ő l a f o l y a m a t o k t ó l ( p o p u l á c i ó s vá lt o z ó k ) . Mi nt C a t t e l l í r ja : "a s y n t a l i s v á l t o z ó k a p o p u l á c i ó s v á l t o z ó k b ó l k e l e t k e z ő s a j á t o s s á g o k r a v o n a t k o z n a k . így egy a l a c s o n y á l t a l á n o s i n t e l l i g e n c i á j ú c s op or t, amely nagyon i n t e ll ig en s ve zetővel rendelkezik, alacsony értéket muta th at a p o p u l á c i ó s vá lt o z ó , de m a g a s é r t é k e t a s y n t a l i s v á l t o z ó t e k i n t e t é b e n " (p.299).
A szakirodalomban hogy
az
csupán van
elemzési azokkal
szintek
a fajtáival
"megfelelőjük"
m é l y t . Ezt alkotó vek
körében
nek
- nem kell
szintjén;
hogy nem
azt
le"
fiatalkorú
bűnözők
két és
roltak
és
adatok
összegzésének
rás, az
e területen
hányados,
egyének
(példa:
szintjén,
vallás
magas
aggkori
és
éppen
az
Más
azért,
egyszerre
mutató
értelmezhetők
és
fölmerül
politikai
beszélhetünk,
mint
az
adott
és
egyé
arra,
része
magasabb
egyént
(példa:
területről mert azt
az
elvándo egyéni
(példa:
szó
"megfelelője"
a személyre
idős
tulaj
az
szintén
kizárja
magatartás;
ismér
gondolunk
a tévkövetkeztetés
vallásos
a csoportot
egy
található
ugyanarra
a sze
egyéni
elemzés az
azért,
típusa
nem az
A strukturális
ritkán
pedig
73),
- úgymond -
ugyanazt
értelmezhetők
ismérvek
mert
viszont
azok lehet
ugyanazt egy
vagy
részüknek
egyáltalán
mégsem
valóban
szenvedők;
analitikus
réteghelyzet úgy
pl.
vagy
sem
veszélyével.
analitikus
elkövetettek),
egyidejűleg
esetében
életkor,
arányáról
az
jellemezheti
együttható).
s ezek
beszélve
19 72:
amelyeknek
- minthogy
közvetlenül
Hummell,
a csoportismérveknek
jellemezhetik
"megfelelőjük"
Végül
elmebetegségben
1980;
egyáltalán,
esetében
tulajdonságaira, nem
elő
a tévkövetkeztetés ugyan,
Boudon,
egyidejűleg
s így
mértékéről
m ó d j a , vagyis
amelyek
azok
ismérvek
képezzük
öngyilkosságot
korrelációs
a tulajdonságok,
sek
ismérv
(pl.
tévkövetkeztetés
fordulhat és
vonatkoztassuk.
személyek
összefüggő
fakadó
alapulnak,
számolnunk
adataiból
egyénekre
"fordítható
szintjén
a globális
a munkamegosztás
egyes
szintjén
véve
tulajdonságain
egyének
hangsúlyozzák
kapcsolatban
egyének
figyelembe
egyének
donságokat
az
többen
felcseréléséből
- ezek
azok
problémája
a vallásosak egyénről
és
az
idő
stb.).
M a g a m nem t a l á l o m t e l j e s e n m e g n y u g t a t ó n a k a c s o p o r t o s í t o t t a d a t o k f a j t á j a és a t é v k ö v e t k e z t e t é s l e h e t ő s é g e k ö z ö t t i k a p c s o l a t n a k ezt a f e l f o g á s á t . M e g í t é lésem s z e r i n t a d o t t e s e t b e n a g l o b á l i s és a s t r u k t u r á l i s i s m é r v e k e s e t é b e n is f e n n á l l a t é v e d é s v e s z é l y e : a s t r u k t u r á l i s t u l a j d o n s á g o k n a k é p p e n ú g y t a l á l h a t ó " m e g f e l e l ő j ü k " az e g y é n e k s z i n t j é n , m i n t az e m l í t e t t a n a l i t i k u s i s mérveknek, a g l ob ál is ismérvek pedig végső soron egyének kö rn y e z e t é t j e l l e m zik, s e k ö r n y e z e t h i b á s m e g r a g a d á s a a l i g h a n e m b e l e i l l i k a tévkövetkezteté sek á l t a l á n o s l o g i k á j á n a k a 2 . 1. 1 p o n t b a n v á z o l t s é má já ba . Ami a s t r u k t u r á l i s i s m é r v e k e t il le ti , e z e k e t é p p e n úgy e g y é n e k i s m é r v e i b ő l s z á r m a z t a t j u k , m i n t az a n a l i t i k u s t u l a j d o n s á g o k a t , s a b b a n a k o r l á t o z o t t é r t e l e m b e n , a h o g y a n e z u t ó b b i a k n a k v a n " m e g f e l e l ő j ü k " az e g y é n e k s z i n t j é n , e l m o n d h a t ó ez az e l ő b b i e k r ő l is. B l a u ( 1 9 6 0 ) pl. a c s o p o r t k o m m u n i k á c i ó s h á l ó zatának s ű r ű sé gé t a p r o b l é m á i k a t saját c s op or tj uk tagjaival m e gb es zé lő e g y é n e k a r á n y á v a l m é r i ; a c s o p o r t s ű r ű k o m m u n i k á c i ó s h á l ó z a t á n a k e z ú t t a l az a s z e m é l y "f el el me g" , aki p r o b l é m á i n a k z ö mé t c s o p o r t j á n b e lü l t á r g y a l j a meg. (A " m e g f e l e l é s " i t t is é s az a n a l i t i k u s i s m é r v e k e s e t é b e n i s d e f i n í c i ó s z e r ű k a p c s o l a t o t j e l e n t c s u p á n , n e m a z o n o s s á g o t ; l á s d H u m m e l l és Op p, 1 9 71 : 25, 92, 56. j e g y z e t ; l á s d m é g e z z e l k a p c s o l a t b a n B r o w n , 1 9 7 0 : 3 0 2 - 3 ) . A t é v k ö v e t k e z t e t é s l e h e t ő s é g e k é z e n f e k v ő : egy sűr ű k o m m u n i k á c i ó s h á l ó z a t t a l r e n d e l k e z ő c s o p o r t b a n a l k a l m a s i n t é p p a "k í v ü l á l l ó k r a " - v a g y i s a p r o b l é m á i k a t c s o p o r t o n k í v ü l m e g b e s z é l ő k r e - j e l l e m z ő az á l t a l u n k v i z s g á l t m a g a t a r t á s . O l i v e r ( 1 9 8 4 ) k u t a t á s a pl. r á m u t a t a k ö z ö s s é g i é l e t p a r a d o x o n á r a : az a k t í v c s e l e k vés t v á l l a l ó k s o k s z o r épp azok, akik k e v é s b é k ö t ő d n e k l a k ó h e l y ü k h ö z és k e v é s b é v o n z ó d n a k l a k ó t á r s a i k h o z , m í g az e r ő s k ö z ö s s é g i é r z é s s e l r e n d e l k e z ő k , a k i k
27
bíznak a többiekben, k e z d em én ye zn ek (lásd
társaiktól B l a l o c k és
várják a problémák megoldását, W i l k e n , 1 9 7 3 : 30 3 ) .
ők
maguk
nem
A g l o b á l i s i s m é r v e k e s e t é b e n az a v e s z é l y f e n y e g e t , h o g y az e g y e s k o n t e x t u s o k h e t e r o g e n i t á s a m i a t t a k ö r n y e z e t i s m é r v e i n e m j e l l e m z i k h ű e n a z o k n a k az e g y é n e k n e k a k ö r n y e z e t é t , a k i k n e k a m a g a t a r t á s á t v a g y á l l a p o t á t v i z s g á l j u k . Ha H a u s e r ( 1 9 7 0 ) és A l k e r ( 1 9 7 4 ) n e m h a s z n á l t a v o l n a m á r m á s é r t e l e m b e n e z t a kifejezést, a kontextuális tévkövetkeztetés megjelölést alkalmaznám a téve d é s n e k e r r e a f o r m á j á r a . E g y p é l d á v a l m e g v i l á g í t v a a d o l g o t : D o e r n e r ( 1 9 8 3 ) az e g é s z s é g ü g y i e l l á t á s s z í n v o n a l á n a k (ez g l o b á l i s t u l a j d o n s á g , a m e l y a k ó r h á z i á g y a k , a n ő v é r e k , a m ű t é t e k és a m e n t ő s z o l g á l a t k i v o n u l á s a i n a k s z á m á t f o g l a l ja m a g á b a ) a b ű n c s e l e k m é n y á l d o z a t á v á v á l t s z e m é l y e k é l e t b e n m a r a d á s i e s é l y é re g y a k o r o l t h a t á s á t p r ó b á l t a m e g r a g a d n i c s o p o r t o s í t o t t - t e r ü l e t i e g y s é g e k r e v o n a t k o z ó - a d a t o k s e g í t s é g é v e l . Az í g y t a l á l t p o z i t í v k a p c s o l a t n y i l v á n v a l ó an f é l r e v e z e t ő , ha a t e r ü l e t i e g y s é g e k h e t e r o g é n e k , a z a z e g y - e g y á l l a m o n b e lül i g e n j ó és i g e n r o ^ s z o r v o s i e l l á t o t t s á g i ] t e r ü l e t e k is v a n n a k : k ö n n y e n e l ő f o r d u l h a t u i . , h o g y a b ű n c s e l e k m é n y á l d o z a t á v á l e t t és e n n e k f o l y t á n m e g halt e g y é n e k épp a f e j l e t t e g é s z s é g ü g y i h á l ó z a t t a l r e n d e l k e z ő t e r ü l e t e k e n é l tek. M i n d e z t M a g y a r o r s z á g r a v o n a t k o z t a t v a : e g y H ó d m e z ő v á s á r h e l y k ö r n y é k i t a nyán élő e m b e r o r vo si e l l á t o t t s á g a - a s z e g e d i k l i n i k á k n a k k ö s z ö n h e t ő e n - k i m a g a s l ó n a k t,űnhet, ha m e g y e i a d a t o k a t h a s z n á l u n k , m i k ö z b e n e s e t l e g a l e g e l e m i b b s z o l g á l t a t á s o k s e m j u t n a k el h o z z á . ( L á s d e z z e l k a p c s o l a t b a n C l a u s e n és K o h n , 1 9 54 ; a h e t e r o g e n i t á s é r t e l m e z é s é r ő l e b b e n a v o n a t k o z á s b a n l á s d T i m m s , 1971: 4 1 -2 .) L é n y e g é b e n a c s o p o r t o s í t o t t a d a t o k k ö z ö t t i ö s s z e f ü g g é s e k i r á n y á n a k és e r ő s s é g é n e k a h a s z n á l t t e r ü l e t i e g y s é g ( o r s z á g , m e g y e , j á r á s , t e l e p ü lé s s t b . ) s z e r i n t i v á l t o z á s á n a k p r o b l é m á j á r ó l v a n i t t s z ó , a m i r e a II. f e j e ze t 3. p o n t j á b a n t é r ü n k m a j d v i s s z a .
2. 2
A csoporthatás
rése
járult
jelensége
A tévkövetkeztetések
ösztönzést bású st b. nak
hozzá ezen
közvetlenül
a téren adta;
lényegesen
befolyásolták
egységben
(előléptetett
hető,
hogy
pedig,
az
akik
ahol
az
nem
részesültek
a csoport
vállalkoztak
szolgált, egyének
harcra
azokban,
környezetükhöz
tonákhoz,
(1950),
mint
ők
zöme
az
amelyekben mint
aránya,
egységekben, a többség
normához
akiknek
harci
Ezeknek
a megfigyeléseknek
valamint
a kontextuális
Merton
kedve
(1980)
elemzésnek
már
Az
igazították
abban
jellegét,
tehát
példa:
a katonák vo lt.
pl.
egy
a csoportba
magyarázata
egyének
is ú j o n c
voltak
nagysza
századok
volt
tudatosult
másik
amelyekben
maga
nagyobb
kiváltságos
fokozottabban vo lt.
c.
véleményeit
fegyvernemeknek,
E jelenség
m a g u k r ó l . Egy
katona"
magatartását,
elégedetlenebbek
helyzetük
előléptetett saját
- pl.
felisme
A legjelentősebb
amerikai
v o l t a k . Mennél
annál
érezték
"Az
a katonák
katonák.
kiemelésben,
ítéletet
azokban
szerint
tagjai
jelenségének
kialakulásához.
a csoportoknak
maguk
kevésbé ilyen
a csoporthatás
elemzés
és m u n k a t á r s a i
előléptetett)
tagjainak
élőkhöz viszonyítva alkottak ban
azoknak
előléptetettek és
mellett
eredményei
amelyeknek
előléptetettek
nem
Stouffer
e kutatás
- a sajátosságai,
tartozó
ot t,
Samuel
vizsgálata
katonai
problémája a többszintű
keres
azokban
lemarado ttságuk a környezetükben
az
újoncok
zöme
Ebben
az
m a g a t a r t á s u k a t : azokhoz
már
ritkáb
régóta
esetben az
"öreg"
az ka
alábbhagyott.
az
egyének
alapján és
vetették
környezetük
fel
Kendall
és
Lazarsfeld
egyidejű v i z s g á l a t á n a k , vagyis
a gondolatát.
" É p p e n ú g y , a h o g y a n az e m b e r e k e t o s z t á l y o z h a t j u k d e m o g r á f i a i v á l t o z ó k v a g y be ál lí to tt sá ga ik szerint, o s z t á l yo zh at ju k őket annak a kö rn ye ze tn ek a fajtája s z e r i n t is, a m e l y b e n é l n e k .... A s u r v e y e l e m z é s e b b e n az e s e t b e n e g y i d e j ű l e g t e r j e d n e ki e g y é n e k r e és c s o p o r t o k r a v o n a t k o z ó a d a t o k r a . " ( K e n d a l l és L a z a r s fe l d , 1 9 50 : 196.) "Az ö k o l ó g i a s t a t i s z t i k a i j e l z ő s z á m o k a t h a s z n á l , a m i k o r k ü l ö n b ö z ő f a j t a t á r s a d a l m i e g y s é g e k e t t e r ü l e t i a l a p o n ír le. Az a m e r i k a i k a t o n á ' - b a n k ö v e t e t t e l j á r á s a n n y i b a n h a s o n l í t e z e k h e z a k u t a t á s o k h o z , h o g y i t t is t a l á l u n k a t á r s a d a l m i s t r u k t ú r a b i z o n y o s v o n á s a i t j e l ö l ő m u t a t ó k a t . Az ö k o l ó g i a i v i z s g á l a t o k t ó l e l t é r ő e n a z o n b a n 'Az a m e r i k a i k a t o n a ennél t o v á b b megy, s r e n d s z e -
28
resen elemzi a kü lönböző társadalmi s t r u k t úr ák ba n elhelyezkedő, azonos s t á t u s z ú e g y é n e k a t t i t ű d j e i t , ill, é r t é k í t é l e t e i t ." ( M e r t o n , 1 9 8 0 : 5 3 6 - 7 ; k i e m e l é s az e r e d e t i b e n .)
Merton lélet
a társadalomra
találkozásának
ígéretes
mint
egészre
példáját
látja
és
az
"Az
egyes
amerikai
egyénekre
összpontosító
szem
katoná"-ban:
" / A m a k r o s z i n t ű k u t a t á s o k / ha a l k a l m a z n a k is a c s o p o r t t u l a j d o n s á g o k r a v o n a t k o z ó s t a t i s z t i k a i m u t a t ó k a t - p é l d á u l a f a j i ö s s z e t é t e l e l t é r ő a r á n y a i t az e g y e s c s o p o r t o k b a n -, e z z e l e g y i d e j ű l e g á l t a l á b a n n e m h a s o n l í t j á k ö s s z e m ó d szeresen a kü lönböző cs op or to kh oz tartozó, azonos státuszú emberek v i s e l k e d é s é t . U g y a n e z m e g f o r d í t v a is i g a z : a m i k o r v i s z o n y l a g p o n t o s a n f e l m é r i k az eg y én i a t t i t ű d ö k e t , ezt r i tk án k í s é r i k t á r s a d a l m i s t r u k t ú r a h a s o n l ó a n po nt os m é r ő s z á m a i . A s z o c i á l p s z i c h o l ó g i a p é l d á u l az e l m ú l t , k ö r ü l b e l ü l e g y é v t i z e d b e n r e n d s z e r e s e n a l k a l m a z n i k e z d t e az e g y é n i a t t i t ű d ö k r e és é r z e l m e k r e v o n a t k o z ó m u t a t ó k a t , de e l s ő s o r b a n e g y m á s s a l s e m m i l y e n k a p c s o l a t b a n n e m á l l ó e g y é nek eset éb en . / S t o u f f e r és m u n k a t á r s a i / v i z s g á l a t a i a r r a u t a l n a k , h o g y ki k e l l és ki l e h e t d o l g o z n i a t á r s a d a l m i s t r u k t ú r a és a s t r u k t ú r á b a n é l ő e g y é n e k m a g a t a r t á s á r a v o n a t k o z ó m u t a t ó k a t . " ( M e r t o n , 1 9 8 0 : 53 8; k i e m e l é s az e r e d e t i b e n . )
Míg gikai
viszony
kedésformák "Az
amerikai
szerző
ebben
Kendall
katoná"-ban
2.1.3
pontjában
alábbi
meg
addig
játszott
az
vetette
tipológiának,
mutattam
minden
be,
későbbi
egyéni
és
elsősorban
Merton
meg
amelyet
s amely
az
egyéni
mindenekelőtt
szerepének
felhalmozódott
a tanulmányban
kidolgozott
böztette
Lazarsfeld
kialakulásában
által
lajdonságok
és
tisztázása,
feltárása
kutatási az
alapját
a dolgozat
annak I.
csoportadatok
számára. közötti
táblázat:
29
csoportismérvek
irányában
eredmények
kiindulópontként
osztályozása
és
a csoporthatásnak
fejlesztette
tanulságait.
a Lazarsfeld
és
fejezetében
és
szolgált
egyéni
Kendall
és
viszonynak;
az
II.
Lazarsfeld ezeket
közötti
a deviáns
Az
tovább
előbbi
Menzel
lo
visel
két
(1970)
fejezetének és
csoporttu
5 típusát
foglalja
össze
külön az
Nem - már "Az
nehéz
részletesen
amerikai
észrevenni
ismertetett
katona"
eredményei
A társadalmi amerikai
katona"
ton
(1964;
nak
vizsgálatát
és
és
Lazarsfeld
körvonalait;
és
az
Menzel
(1970)
ösztönzést,
későbbi
mint
látjuk,
hozzá.
a benne
gondolatait
javasolta a deviáns
a felosztásban
adták
struktúra
kifejtett
1980)
ebben
- tipológiájának
részben
ki
viselkedés
élő
egyének
követve, is
az
dolgozta
kialakulása
egyidejű
anómiáról egyén
tanulmányozásáról
írott
és
tanulmányaiban
környezet
"Az Mer
kölcsönhatásá
szempontjából.
"... a z o k b a n a c s o p o r t o k b a n , a m e l y e k b e n m e g h a t á r o z o t t f o k ú a n ó m i a m u t a t k o z i k , r e n d s z e r e s e n ö s s z e h a s o n l í t h a t ó az ' a n o m i k u s ' é s az ' e u n o m i k u s ' e g y é n e k m a g a t a r t á s a , s u g y a n í g y e g y a z o n j e l l e g ű e g y é n e k m a g a t a r t á s a is v i z s g á l h a t ó k ü l ö n b ö z ő f o k ú a n ó m i á t m u t a t ó c s o p o r t o k b a n . " ( M e r t o n , 1 9 8 0 : 4 0 0 - 1 ; k i e m e l é s az er e d e t i b e n .) M e r t o n n a k ezt a t ö r e k v é s é t e g y r é s z t azo k a b í r á l a t o k t á p l á l t á k , a m e l y e k anóm i a - e l m é l e t é t é r t é k az a n ó m i a á l l a p o t a és a d e v i á n s v i s e l k e d é s k ö z ö t t k ö z v e t í t ő - az e g y é n t á r s a s k ö r n y e z e t e , k a p c s o l a t r e n d s z e r e á l t a l is m e g h a t á r o z o t t f olyamatok elem zé sé ne k el ha n y a g o l á s a miatt; másr és zt azok a kísérletek, a m e l y e k az a n ó m i á t n e m m i n t a t á r s a d a l o m s z e r k e z e t é n e k s a j á t o s s á g á t , h a n e m m i n t az e g y e s e g y é n e k s z u b j e k t í v é l m é n y é t i g y e k e z t e k m e g r a g a d n i .
E program nyában
került
újraolvasva talánosan alábbi
0.
sor
ezt
részleges
(Merton,
a munkát,
elterjedt
szakaszokat
s z a k a s z : az
anómiás
mértékű
2.
s z a k a s z : az
szakasz:
az
anómiás
és
ges
kutatásokban
tásában
az
nélkül
az
letesen;
ezt
effajta
függéseinek
3.
sajnálni
lásd
A kutatás
Moksony,
irányai
kapcsolódó,
böztethető mértékben gyelt
meg
rokonsága menetét
az
ismeretében
e témakörben
felvázolva
Merton
ál az
aggregálása
révén
adott
csoport
előállítása
deviáns
viselkedésének
vizsgálata
eltérő
egyének
és
közötti
anómiát
egyének
sem
maga
mutató
deviáns
környezetük
elemzés meg,
értelmezik.
melynek
viselkedésének
sem
mértéke
mások
viselkedés
kizárólag
egy
gyakoriságá
nem
vizsgálata
alkalmazták
területi
igen
korábbi
társas
szerint.
tényle
szempontú
csoportosított
eredményeit
(Minderről
kapcsolatok
csoportokban
anómiájának
Merton,
helyett
társas
sokszor
adatok minden
dolgozatomban
kuta össze
további
írtam
rész
napjainkban
az
mégis
és m i l y e n
egyének
mértékű
hogy
honosodott
elemzés
1979).
feltételek
vagy
szintjei
több-kevesebb
(Firebaugh,
jelenségből
szakirodaimának
tanulmá
1984.)
Napjainkban máshoz
mutatóinak
a v i z s g á la t- te rv et; a deviáns
szintjén
elfeledett
csoportokban
anómiás
kontextuális
vizsgálata
egyének
kutatás
anómia-mutató
anómiás
jellege
lehet,
viszonylag
módjának
lehetséges
anómiás
eltérő
nem
elemzés
elemzés
vonatkozó
mutató
nem
vizsgálata
kapcsolataik
Csak
nem
és
Egy
vonatkozó
anómiát
anómiás
nak
3.
és
az
egy
me g:
egyénekre
egészre
Merton
a kontextuális
eljárásokkal.
anómia
s z a k a s z : az
1964);
szembeszökő
különbözteti
ra m i n t
1.
megvalósítására
Az
közötti
viszony
önállósággal
első
közülük
a
kérdéskörén
rendelkező közvetett
között
becsülhető
az
összefüggésből
ugyanennek
a jelenségnek
30
elemzés
belül
kutatási mérés
valamely vagy
három,
egy
probléma
külön
problémája:
milyen
szintjén
megfi
összefüggésnek
az
előfordulása ennek
más
a kérdésnek
egyéni ríti
egy
különös
magatartás
sokszor
az
egyén
nált
ún.
szintetikus
szintű
rületek
adatok
módszer
egyszerű
ve l,
régiója
esetében
közvetett sében
becslése
el
az
ország
attól;
mérés
e két
s így
az
területe
különbség
adatok
ezeket
része
hogy
helyettesítik a kisebb
vonatkozó
- így
a KSH
az
kénysze a vá területi
adatok által
is
hasz
jelenség
egyes
tekintve
a kiste-
e csoportok
népességen
belüli
adata
Purcell
pusztán
erre
a vizsgált
az
ország
helyettesíthető
és
a kontextuális
közöttük
használata
van
gyakoriságait
csupán
utóbbi
területen
pl.
A másik
egységekre
jelentős
két
művelőit
a cellagyakoriságok
(vö.
V.
+
területi
alapul,
szóval:
számára
adatokkal.
előfordulási
változnak
alkalmazási
egymással,
titkossága,
hozott
egészének,
más
egyformák,
szociológia
eljárások
belüli
gyakorlat
a csoportosított
adatok
a feltevésen
a peremeloszlások
találkozik
egyik
a nagyobb
becslési
- azon
tükörképei térnek
mindössze
Az
nyilvánosságra
csoportokon
illetőleg
bármely
A közvetlen
választási
kisterületi
társadalmi-demográfiai
súlyát
fontossága.
vonatkozó,
vonatkozó
m e r e t é b e n : az
szinten?
tanulmányozására; a politikai
lasztókerületekre egységekre
elemzési
Kish, hatás
1 9 79 :
egésze
az
és
előbbié
369,371).
hiányának
a következtetés
A
feltételezé
irányában
van:
ábra
-
terüle11 áll andó
A második ságnak
milyen
nulmányozva meg
problémakör
fokán
pl.
az
külön-külön,
figyeljük abban
vagy
vagy
több
hogy
a csoportosítás
vetően
1961:
gokkal
Számolni
pl.
álló
tényező
a megfelelő be n: lenik
kell
mind
azzal
bontjuk hogy
szint
(lásd
ebben
a ténnyel
(Duncan,
elemzés
- tehát
amint 1 9 59 :
az
lényeges
esetben
mint
Már
ezt
között
Duncan
írhatunk
van
a környezet
et
nem
al ., függetle
bűnözés
okait
tulajdonsá
olyan
következmé
alacsonyabb
a példából
is
szint
látható,
a kontextuális hibás
alap
a szintet módosít
szintjei
egy
Két
szembenéznünk,
meghatározott
ebből
szerepe
kérdezzük-e
ismérvek
a fiatalkorú
aggregáltság
ta
figyelmünket?
705;
különböző
számlájára
1979).
stb.)
kell az
aggregált-
döntéshozatalt
ügyvéd
kapcsolat
lakókörnyezetbe
Firebaugh,
az
ügyész,
szétválasztható:
fajta
kiválasztásának
kiválasztás
A bírósági
tekintve,
- a lakóhely
a családok
k i v á l a s z t á s a : az
összpontosítsuk
azzal
fel az
nehezen
költöznek
valójában
pedig
erősségét
is,
olykor
(bíró,
munkájára
megállapított
meghatározott
- a felelős
elemzési
a helytelen
vizsgálva
szintjén
kerületekre
családok
amelyekért
egész
szint
jelenséget?
személyeket
mint
irányát,
hatásuk
- amennyiben
rendelkező
nyeket, jén
mind
e g y m á s t ó l , ezért
keresve
valamely
elemzési
a vizsgált
résztvevő
a bíróság
a városrészeket
109-11).
meg
összefüggését
megváltozhat
j u k : pl.
nek
tényező
a megfelelő
elemzés
specifikációja
je
meg.
Végül módszertani
és
a harmadik elméleti
problémakör
kérdései.
maga
a kontextuális
A dolgozat
31
hátralévő
e l e m z é s , annak
részében
ezekről
statisztikai,
lesz
sz ó.
4.
Összefoglalás
Ez ciológiai módszer
a fejezet
kutatásnak
azokat
megszületett.
1.
a kontextuális az
Három
elvi
ilyen
A társadalomra
és
mint
egyéni
szabályszerűségeit
társadalom
elemzés
helyezi.
önmagában
nem
textuális
elemzésen
oldja
2.
Az
elemzés
A jelenség
szintjén három
követtük
differenciáltabb
2. 1 vetkeztetési és
Egyrészt formáról
ismérvek alsóbb nok,
ez az
azaz
merve
több
becslése
határozott
nes
magassága
tását
Másrészt
körülmények
fejeztük
ez
területén
ki,
hogy
és/vagy
két
dolgot
(kontextuális
ugyanabba mögött
rejlő
hatás),
tényleges
vezető
közöket
tekintettük
molnunk
kell-e
2.3
át,
azokat
egyének
szintjén
objektumra
folyamatok
problé egységek
Mindegyik-a
után
kérdés
a tévkövetkeztetés
is
szintjén
leíró
után
hatásával
különböző
fajtáival
hogy
veszélye.
a csoporttulajdonságokat,
ezek Ezt
közül az
meg
a körülményt (az
egyén
egye
Az
te
magatar
hasonló
egyének
e torzítás
a tévkövetkeztetések elemzéssel. A tév
azokat
az
vagy
elemzési esetben
foglalkoztunk, csak
esz
szá
sem.
egyesek
érvelésmenetet
amelyeknek
n i n c s ; ez
csak
tartalmát
az
m e g á l l a p í t á s á b a n ,»a d ot t
torzító
amelyeknek
ezt
szerint).
sikerült
statiszti
egyenlet
a kontextuális
a tisztázása
annak
vétséget.
esetén
szempontjából értéke
Fölis
látszólag
összefüggés
befolyásolja
jelenség
szereplő elemzés
oszthatatla
egymástól
kü lönböző. Szociológiai
változó
hibákat.
az
nem
tévkö-
mérésével
jellemezhetnek.
számos
közötti
feltárásával
32
objektumok
a gondolkodásbeli
környezet
kiindulva,
különböző
összefüggésben
Matematikailag
a becslést
azokat,
ezt
több
vonatkoznak,
objektumokat
összekapcsolni
a csoportismérvek
és
tartozó
egyének
a függő
körülményeknek
egymástól
az
a kon
szemléltetése
eredményt.
a vizsgált
segíthetnek
tároltuk lőjük"
pedig
a megállapításából
egyáltalán
össze módszere
magán
(területi
különbözősége
csoportonként
sajátos
föl
A
és
szembenállása.
szintjének
az
amelyek
merülhet
fokig
kapcsolatos
a vizsgált
a tulajdonságok
a társadalmi
közvetlenebbül
Harmadrészt
újfajta
a tulajdonságok
becslésével
érnünk
torzított
a csoportismérveknek
abból
tetten
(szelekció
társadalmi
az
hanem
egymástól
hogy
- különböző
hogy
ad
vagy
szintjén)
s z e r k e z e t é t , a kutatás
jelenséget
vagy
kerülnek
a korábbinál
kö v e t k e z t e t é s h e z
irodalomnak
közepette
egyén
tévkövetkeztetések
egyetlen,
szinthez
a következtetés
meredeksége)
a csoportba
problémáját
össze
kimutattuk,
jelent:
alapul,
a magasabb
a vizsgált
nem
ugyanarra
sikerült
és
az
formájának
a szakirodalomban.
statisztikai
azon
általános
a megfigyelés
úgy
kintve
az
valójában
szintjén
- mivel
útját
szembenállása.
szintjeinek
ez
bizonyos
fakadó
egyének
s elhatároltuk
összefüggés
tevődnek
ezt
független
2.2 kai
elemből
hogy
tévedés
az
makro)
az
vezetett:
beszélni,
magasabb
viszont
a tévedésnek
teljesen
fajta
elemzés
felé
láttuk,
kell
közötti
utóbbi
szintjén
e probléma
megközelítése
a tulajdonságok
Kiderült,
nyomon
és
elemzésnek
előfordulási
értelmezése
a
elemeinek
a hangsúlyt
és m i k r o s z o c i o l ó g i a
felcseréléséből
ez
homlokterébe
nézőpont
amikor
problémáit:
makro-
"klasszikus"
összefüggések
az
a szo
válaszként
s e szerkezet
érdeklődésének
(mikro
hogy
értelmezés
szintjeinek
az
oldani,
különböző
újratermelődik
és
szerkezetére és
fel:
ki:
mikroszociológiai
ugyanakkor,
elméleti is
lényegének
megfigyelt
irányban
az
belül
emeltünk
igyekszik
elemzés
Rámutattunk
meg
állító
a szembenállást
vázolta
p r o b lé má it, amelyekre
makroszociológiai
k ö l c s ö n v i s z o n y á r a , az
kapcsolására
mája.
ezt
gyakorlati
e g é s z r e , annak
összpontosító
magatartás
kialakulás-történetét
problémakört
kölcsönviszonyára
kontextuális
elemzés
- úgymond
utóbbiaknál
a szak-
esetében
követve
- van
elha
"megfele
a tévedés
kocká
zata
eleve
azonban,
kizárt.
hogy
lehetősen
Nem
tagadva
a választóvonal
b i z o n y t a l a n : számos
telmezhető"
az
egyének
fer
és
a társas
egyének
és
egyrészt részt
A különböző hatásának
munkatársai
lyozta
amerikai
katona"
"Az
és
egyidejű
kapcsolódó,
elemzés
c.
munkájából
egyének
vizsgálatának
a deviáns
bemutattuk,
logikai
viselkedés
sokak
az
őket
miként
- amely
az
ítéletalkotásában gondolata,
elsők
sem.
egyének
között
ki
meg
- "ér
szemben
alkotó
magatartását
Stouf-
hangsú
beállítottságában fejlődött
(Lazarsfeld
kialakulásában
között
véleményével
bontakozott
és
s miként
viszonyának
rámutattunk
osztálya
játszott
és
az
tovább
Kendall),
szerepének
-
más
(Merton)
irányában.
A fejezet máshoz
az
csoportismérvek
a csoporthatásnak
tisztázása
szerepét
e két
a tévkövetkeztetésekkel
csoportoknak
kapcsán
indokoltságát,
ismérvek
- ellentétben
védett
társadalmi
Ennek
környezet
egyéni
nem
feltárása.
környezetük
az
s íg y
esetleges
jellemző
csoporttulajdonság
szintjén
3. befolyásoló
e megkülönböztetés a csoportokat
szintjei
lezárásaként mégis
a kutatás
több-kevesebb
közötti
viszony
elágazásait
önállósággal
átfogóbb
kérdésén
vázoltuk
rendelkező belül
fel:
azt
a három, egy
p r o b l é m a k ö r t , amely
napjainkra
az
elkülöníthetővé
vált.
1. az len
elemzés
Közvetett
valamely
előfordulása
m é r é s : milyen
szintjén
egy
másik
elemzési
a politikai -szociológiában, valamint
figyeljük
2.
A megfelelő
meg
a vizsgálandó
részt
az
részt
pedig
a d ja ,
tásuk
olykor
3.
hogy
az,
mértékben
megfigyelt
elemzési
és m i l y e n
jelenségből
vagy
szinten?
Utaltunk
az ún.
kisterületi
szint
jelenséget,
feltételek
e kérdés
az
elemzés
szintjét
módosítva
elemzés
szintjei
nem
változhat
függetlenek
gyakorlati
aggregáltságnak
összefüggést?
h o g y az
annak
E kérdés
a kontextuális
el em zé s, a dolgozat
33
ismeret
jelentőségére
a kutatás
e g y m á s t ó l , így
voltaképpeni
milyen
jelentőségét eredménye
fokán egy is, m á s
külön-külön
nehezen szétválasztható.
Maga
becsülhető
becslésben.
k i v á l a s z t á s a : az vagy
mellett
összefüggésből
tárgya.
ha
III.
1.
Egyén
és
KONTEXTUÁLIS
környezeti
a kontextuális
A kontextuális magyarázza. állnak, nyező
1.1
Ennek
másrészt
elemzés
megfelelően az
egyén
kölcsönhatásának,
az
hatás
egyének
viszonya
ehhez
MODELLEK
ÉS M Ó D S Z E R E K
elemei
magatartását
középpontjában
interakciójának
ELEMZÉS:
egyrészt
környezetük
maga
sajátosságaival
a k ö r n y e z e t , annak
a környezethez; a kontextuális eredménye
( S t i n c h c o m b e , 1 9 68 :
ismérvei
hatás
201,
e két
té
204-5,
2 3 1) .
egyének
által
A környezet
A II. alkotott most
fejezet
csoportok
abból
2.1.1
különböző
a szempontból,
és
2.1.2
pontjaiban
fajtáiról;
hogy
ezt
a csoportok
az
szó
volt
már
osztályozást
mely
típusai
röviden
az
részletezzük
tekinthetők
és
valódi
finomítjuk környezetek
nek .
Az szerű 57):
elkülöníteni az
társadalmi
(vö.
vagy
statisztikai
Ezzel
az
szembén
differenciáltan
- az
tulajdonságai
r á j a , azaz
szek
típustól:
kapcsolata
milyen vábbi
más
jellemzi,
viszony.
altípusok
össze, ne r,
alkotóelemeik
a harmadik
míg
1982:
57;
azok
még
a társadalmi maguk
zonyos
az
el:
is
egy
vallási
csoportról esetekben
éles
van
változók
lehet
és m i n d e n k o r
vagy
ez
szó,
annál
és
Wilken,
nem
35
tagját
ez
az
1972:
hatalmi
9).
között
vagy
Eeden
bár
és
to
köti Hütt
46-7).
határ
e típusok
megkülönböztethet
rendszerektől,
Számolni
kell
ezek
kategóriának
általá
átmeneti
- valószínűleg
is k i a l a k u l h a t n a k ;
társadalmi
ő-
belül
kapcsolat
den
megvonható
interakciós
1 9 79 :
meg
alkotóré
rendszereken
(Van
egyé
struktú
különbözteti
aggregátumokat
tagjai
pedig
is
az
sincs
u i . az
tár őket
életkori,
osztályozás
közvetlen
Hummell
egyértelműen
inkább — kapc so la to k
rendszernek,
Épp
nincs
ismérvek
(példa:
Az
született
észlelik
- egyiknek
interakciós
lásd
egyszerű
csoport
az
során
utóbbiakat
közvetett
utóbbiakat
(Blalock
foglalkozási
az
rájuk
történik
az
napon
cél 1 9 82 :
szempontjainak
munkamegosztásbeli,
szerint
Hüttner,
osztályozó
- mivel
egymással.
osztályozásra
vagy
interakciós
hogy
kommunikációs,
alapján
az
és
típusát
rendszereket.
azonos
érintkezés
- reagálnak
a "c s o p o r t o k " m i n d e n
amelyek
kategóriáktól,
folytonos
esetében
alapján
kapcsolata
Eeden
(példa:
r e n d s z e r e k t ő l , ez
szorossága
den
három
interakciós
a csoportosítás
vonása,
kapcsolatban
differenciáltabb
ismérvek,
ban
szűkebb
legyen
természetesen
az
közös
fejezet)
állnak
A kapcsolat
Van
az
számára
kategóriák
interakciós
határolhatok
jük
esetekkel:
az
I.
a "r e n d s z e r " ta gjainak
Nincs között;
nem
még és
esetében elemek
függvényében
típus
(lásd
lásd
objektumoknak
s z o l g á l n a k : a társas
ismérvérték
nek
15-17;
osztályok
E két
kollektív
kategóriákat
a társadalmi
csoportok).
álló
osztályozandó
alapjául
foglalkozási
ket
1972:
a társadalmi
megkülönböztetés
abszolút
elemekből
Hummell,
jelentőségük
személyek). sadalmi
mint
aggregátumokat,
aggregátumok
és
egyénekből
mennél tehát
bi
tekinthetők
Amint len
azt
Elesh
állandó
(1968:
ismérve
helyzetben
ilyen
san
interakciós
válnak
leges
környezetét? nincs
az
tegóriákkal Hüttner, zetet", gyént
a többi
úgy
jellemeztük,
utal
az
is.
- pl.
megállapítjuk
az
va
ragadja
ez
a tény
I.
az
tehát
az
más ha
hogy
az
relatív
vagy
60
az
- "önmagában", ha
másokra:
felüli
társas egy
-,
azokra,
az
Az
az
pl.
- maga
az
is
Elesh, az
1968)
álláspontra
megközelítésmód hogy
kifejezetten
adott
egyénnek
tagjaként épp
ez
írunk
a kifejezett
mintegy
rendszer adott
interakciós
hoz
le
t u l a j d o n s á g a , ez
környezetéből
akikkel
1984) kerülést
agresszivitását
27-8;
akkor
abszolút
interakciós
alkotják.
al .,
e-
- mindenekelőtt
s erre
olyan
kategória
a "környe
A fiatalok
magatartását,
egyén
valaki
6 környezetét
1972:
ka és
minden
résztvevője
t á r g y a k r a , ill.
éven
azt
et
a fiatalok
elemzést
társadalmi
tartozás
szemben,
tartalmaz
s akik
Hummell,
sze
Eeden
helyzetekbe
- függ.
többi
fokozza
egyének
den
belül
Felsőn
környezeteknek,
és
Van
képezi
fajta
tény
A társadalmi
a helyzetektől
amelynek
(pl.
egyes
egy
(pl.
értékeitől
pedig
valódi
személyekre
említettük
ezektől
a kontextuális az
valakit
munkás,
Ezzel
ez
mások
tartják
fejezetben
utalást
áll,
egyén
Megint
a kategóriához
egyént.
kifejezett
viszonyban
helyzetekbe,
magyarázza
No s,
róla,
hiszen
fejezetben
meg
I.
alkotó
viszonyára.
- mint
során.
úgy
6 környezetüket
fűződő
tozás
Az
amely
részben
feltételezett
(pl.
háttér
egyének
meghatározás
"a k a t e g ó r i á n
Mások
periodiku
alkothatják
akik
feltét
válság-
időszakaiban.
ezeknek
meghatározott
nem
pl.
szervezetek
tartalmuk.
kulturális
szolgál,
tartozás
viselkedést,
rendszereket
vannak,
befolyásolnak".
és
melyek
jelleg
népessége
st b.
n e m , hiszen
a közös
jelentős
olyan
erőszakos
elkövetése
zájuk
rozott
kerülnek
az
magam
ként
pedig
Egyes
szociológiai
keretéül
kategóriához
cselekedeteitől
interakciós
hiányzik,
esetben
sajátosságai
a magatartás
utalás
ez
e közös
társadalmi
gyakrabban
helyezkednék
vélik,
magatartásának
az.
közül
a vélemények:
egyén
bűncselekményeik az
fajtái
nyilvánvalóan
57)
nem
rendszer
lakóhely
kongresszusok
befolyásoló
- támogatja
csupán
felsorolt
megoszlanak
egy
máskor
aggregátumok
jelenlévő
időseknél fiatal
míg
a gyűlések,
magatartását
az
valószínűsít,
interakciós
Az
1982:
adott
alakulhat,
objektumok
az
csoportjának;
emberek
a kultúra
szerint
hangsúlyozza,
valamely
rendszerré,
kapcsolatban
amely
skk)
rendszerré
A kollektív
rint
77
egyének
pedig
kiszakít
tagja,
egyén
akkor
meghatá
rendszerhez
tar
tulajdonsága.
T e r m é s z e t e s e n b á r m e l y a b s z o l ú t t u l a j d o n s á g , s így t á r s a d a l m i k a t e g ó r i a s z o c i ológiai sz empontú - vagyis emberek puszta os zt ál yo zá sa helyett társad al mi f e l tételektől behatárolt cselekvéseik megértésére törekvő - elemzése aligha nél k ü l ö z h e t i a z u t a l á s t az a d o t t e g y é n h e z k é p e s t k ü l s ő d l e g e s , m á s s z e m é l y e k v i s e l k e d é s é b e n m e g n y i l v á n u l ó t é n y e z ő k r e ; e n n y i b e n az a b s z o l ú t t u l a j d o n s á g o k m i n t e g y r e l a t í v a k k á v á l n a k a s z o c i o l ó g i a i k u t a t á s s o r á n . Ez k é t s é g k í v ü l f e l v e ti a k o n t e x t u á l i s e l e m z é s és a s z o c i o l ó g i a v i s z o n y á n a k k é r d é s é t , a m e l y r ő l a IV. f e j e z e t 1 . 2 p o n t j á b a n l e s z s z ó b ő v e b b e n .
Ily
módon
végül
rendszerekre
fenntartani,
osztályokat,
munkahelyi
1. 2
Az
egyén
viszonya
textuális
hatásnak
annak
akkor
válhat
még
ez
gondolom
a kör
is
a
"környezet"
felettébb
lakóhelyi
megjelölést
széles:
közösségeket
magába
az
foglal
interakciós iskolai
stb.
a környezethez
elemzés
rendszerint
tanulmányozását, a magatartást
4 A "relatív" mérvekre .
helyesnek
kollektívákat,
A kontextuális
golja
is bár
megjelölés
gyakorlatának
csupán
miként
elemét:
viszonyul
befolyásoló
egyformán
egyik
erővé,
utal
egyik
hiányossága,
a környezetet
az
egyén
ha
- képletesen
a relációs,
36
lényeges
hozzá.
vizsgálja,
Márpedig szólva
a komparatív
hogy
és
a kon
s elhanya
a környezet
- az
egyén
csak
látóme-
a kontextuális
is
zejébe
kerül,
cselekvése nak
azaz
során
ha
(Esser,
a vizsgálata,
tartalmaz
róla
része
lesz annak a f e l t é t e l r e n d s z e r n e k , amelyhez
évszám
mivel
nélkül:
15 ).
a kontextuális
- feltevéseket,
amelyek
Annál
hatás
is
inkább
legtöbb
empirikus
fontos
magyarázata
ellenőrzésre,
az
egyén
ennek
igazodik
a másik
implicit
oldal
feltevéseket
bizonyításra
várnak.
S c h e u c h (1973, 1974) az on k e v é s s z er ző eg yik e, aki e g y f o r m a f i g y e l m e t sz en t e l m a g á n a k a k ö r n y e z e t n e k és a k ö r n y e z e t e g y é n i " e l s a j á t í t á s á n a k " . V é l e m é n y e s z e r i n t "a k o n t e x t u s ( c s o p o r t , k e r ü l e t , s z e r v e z e t ) o l y a n o b j e k t í v k ö r n y e z e t k é n t é r t e l m e z h e t ő , a m e l y r e az e g y é n i e l e m e k k ü l ö n f é l e k é p p e n r e a g á l n a k . E z e k a k ü l ö n b ö z ő r e a k c i ó k ' v á l a s z t á s o k k é n t ' f o g h a t ó k fe l, e l t é r ő p r e f e r e n c i á k k é n t és s z o k á s o k k é n t - az o b j e k t í v k ö r n y e z e t e z e k r é v é n n y e r c s u p á n s z u b j e k t í v j e l e n t ő s é g e t . A m e n n y i b e n a m a g a t a r t á s m ó d o k az e g y a z o n k o n t e x t u s o n b e l ü l e l f o g l a l t t á r s a d a l m i h e l y z e t s z e r i n t t i p i k u s r e a k c i ó k k á á l l n a k ö s s z e , ú g y e z e k az e g y é n i ismérvek a szubjektíve jelentésteli környezet mutatóiként értelmezhetők." ( S c h e u c h , 1 9 7 3 : 218.) H a s o n l ó a n nag y s ú ly t f e kt et a k o n t e x t u á l i s h a t á s e g yé ni o l d a l á r a Cox (1974) a lakóhelyi környezetnek a politikai magatartásban játszott szerepével foglalko zó t a n u l m á n y á b a n . E g y r é s z t s z á m o l az e g y é n e k k a p c s o l a t r e n d s z e r é n e k , i n f o r m á c i ós m e z e j é n e k té rb e l i k i t e r j e d t s é g é b e n m u t a t k o z ó e l t é r é s e k k e l , m á s r é s z t h a n g s ú l y o z z a a z o k a t a t é n y e z ő k e t , a m e l y e k az e g y é n e k k ö r n y e z e t ü k k e l s z e m b e n i " é r z é kenységének", "fogékonyságának" mértékét befolyásolják.
A kutatási környezetéhez: ta
révén.
közismert
nyilvánvalóan
pl.,
a gyermekek
st b.
(vö.
Timms, kezelni
2.
hogy
kapcsolatai
környezetre,
ként ző
mint
1971:
8-9).
ismérveihez
rendelünk,
A kontextuális
az
hatás
ellenőrizhetőség,
egyensúlyoznia; szerűsítő
az
vele,
hogy
jellegű
kényszerek
részletesen
egyrészt
számos
talmaz,
másrészt
Másként
megfogalmazva:
telmezés
k ö z ö t t ; csak
statisztikai tozik
Erbring
immáron
és és
lásd
állapítja
maradt
meg
átlag"
elemzés
nem
meg:
túlságosan
csupán: szerepel
egy
19 80;
vált "a
a
a közvet
kapcsolatai
leghelyesebb
változó
a környezet
vesz
hanem
különbö
fel.
a kutató.
laza
azzal egy
tudatosított
a környezet
és
össze
kell
- még
ha
kell
egy lennie
ilyen
jelenség v é l t " m ű
valamennyi
egyszerűsítést
szociológiai
E modell hogy
1979:
37
modell
288-323).
bírálva,
tar
módjait.
a tartalmi
(e k e v e s e k elemzésnek és
összetétel
természetesen
automatikusan
feltevést
és
hogy
ér
megállapításának
Az
Erbring
j á rt ,
változata,
különböző
hatás
problémáját
a csoport
problémája
sokan
egyszerűsítő
befolyásának
a statisztikai
Wilken,
'struktúrából'
a következménnyel "szabványosított"
a kontextuális
"konfekció-változatát"
az,
között
vonatkozó
tisztában
i s : a vizsgált
megalapozni
válása"
a viszony
magyarázat Blalock
hanem
Mindig
modellnek
egészében
tükrözi
átlagérték".
követelményei
jelenségre
természetűek
tartalmiak kell
a valósághűség
1982).
kapcsolják
csoport
benne,
-,
álló
a vizsgált
statisztikai
"nagyüzemivé
teljes
kevesen
leróni
statisztikai
töredékesen
Young,
státuszúak,
st b.
mindegyikének
szemben
árát
elméletileg
Blalock,
modellek
egymással
pusztán
azokat
használt és
vizsgála
korlátozódnak
amelyet
értéket
viszonya
tulajdonságaitól;
őslakosok
tehát
súlyként,
más-más
használt
kénytelen nem
ezért
a kontextuális
hagyományossá
joggal
egy
csak
egyénenként
az
fontosságát
olyan
egyén
társadalmi
erősebben
státuszúak,
az
észleléseinek
abszolút
alacsonyabb
mozognak,
alkalmazhatóság
is
éppen
a kutatásban
személyek
az
szubjektív során;
bizonyíthatóság
A kontextuális
illető
körben
tudományokban
szülték
(minderről
az
öregek,
meg
vonatkozó
modelljei
formájában
beszélnek;
amely
s amely
ragadható
a környezetre
a magasabb
elemzés
e feltevések
ködéséről"
kialakult
szőkébb
empirikus
feltevések
azonban
az
A környezet
a kontextuális
kétféleképpen
és
függ
és
a felnőttek,
A tapasztalati és
számára
Mindkettő
bevándorlók len
gyakorlat
kapcsolatrendszerének
Young
nem
ezt
(1980:
egyszerű
alkalmazzák,
közé
az,
tar az 26)
mutatója hogy
anélkül,
"csak hogy
világossá
tennék
rettel. Mindezt sabb
modelljét,
tartalmi
szem
implikációit
előtt
tartva,
és
összevetnék
tekintsük
együtt
azokkal
a tényleges
Csoportösszetétel
modell:
= f/X^/
most
át
társadalmi
az
általuk
használt
a kontextuális
hatás
folyamatokkal,
elméleti néhány
amelyek
ke
fonto
bennük
ki
fejeződnek.
2.1
A szakirodalomban környezetben rendszerint helyzettel
lévő
összefüggő
rű
előfordulása
az
egyén
it,
és
s itt
rábban 93-113,
különböző
a túlsúlyban
miatt
a csoport
térek
említett Ziegler,
vissza
messze
csoportok
lévő
társas
csoport
szintjén
érvényesülő
is.
167-71
Induljunk
ki
kétértékű
független
változóval
mindössze
két
csoportból
modellfajta
képezi,
erre
és
alábbi
Iversen,
és
a hatása
azaz
áll):
38
épülő
és
keresztül
összekapcsolódásának
támaszkodom
az
magyarázat
adott pedig
kisebbségi
összpontosul.
rajta
a tévkövetkeztetések nagyban
alapját
a többségi
köré
a modellt;
során
1973.
szintű
dolgozva,
ezt
hatások
elemzés
(A k i f e j t é s
egyén
az
n o r m a r e n d s z e r é n e k , ill.
ismertetem
a kontextuális
az
részaránya
előforduló
kapcsolatrendszernek
részletesen
kapcsolatára 1972:
leggyakrabban
Éppen
mutatom
különböző
formá
problémájának Hummell,
sű be
ko
1972 :
munkáira.)
összefüggésből feltételezve,
(az hogy
egyszerűség az
adott
kedvéért
kontextus
bi
= ci +
/ V I I . a/
b2 = c2 + d2X j .
Ez ségnyi
/ V I I .b /
természetesen
változása
csupán
ugyanazzal
a hatással
dulhat,
hogy
egy
nem
lineáris
azonban
fogadjuk
el,
hogy
közelebbről rét
kek
egyre
az
d2
gány, utóbbi
az
ill.
az
- esetünkben
átlaga
osztály
egy
gyerekek
konkrét et
al.
Tiszta
dektelen
esetben
változók
értéke
a két
b^
= c^
és
= c l X ij
Milyen megfigyelt ni
A válasz:
Yj
amiből
mind
egyének
egyes
és
az
magatartását
egyenletet
- X ij/
+ e ij
gyere
végül
d1
- a nem fejezi
ci
ki.
Ez
tulajdonságok
tükrözi.
egyéni
sajátosságok
meg:
szempontjából
kifejező
tkp.
ér
és
b2
b1
a tulajdonságaitól f ü g g , a kon
megfelelően
a / V I I . a / és
jár való
ez
c2
az / V . / e g y e n l e t b e
= c 2 + / C 1 - C 2 / X ij
a hatástípus
viszonyára
a l a p u l ó / V I . a/,
- c 2 /X j
, mind
közelít,
a cigány
egyéni
- szerepét
elemzés
személyeknek
eredménye
= 0/;
különböztethetünk
gyerekek
/VII.b/
/ V I I I . a / és / V 1 1 1 .b /
a / V I .b / e g y e n l e t
/ V I I I . a / és / V I I I .b j
cigány
meg
konk
osztályban.
arányának
az
adjunk
a cigány
befolyását
c2
a kontextus
d -^ = d 2 = 0 . E n n e k
a két
egymáshoz
adatokon
= c 2 + /c -^
c1
ezt
+ с 2 71
összefüggések
i g e n , ui.
gyakorolt
előfor
Egyelőre
vizsgáljuk
c2
/X j
gyerekek
a kontextuális
tartozó az
típust
nem
^ 0/;
egy
egyszerűsödnek:
következménnyel
a csoportosított
vagy
iskolai
osztályban
és
és
j-edik
/ X^
cigány
c1
és
cigány
b2 = c2 -
Behelyettesítve
Y ij
míg
könnyen
a nem
a
Xj
helyzetnek.
megkönnyítésére
gyerekek
álló
esetén;
adott
a valóságot,
cigány
a nem
négy
az
amikor
Ennek
osztályban
cigány
értéke
aránya
teljesítményére
ebben
maguknak
alakra
az
b2
érvényesülhet
hatás:
c-^ / с 2 és
tükrözi
kapcsolat,
gyerekek
cigányokból
nyomán
csoportba
a következő
a nem
mértéke,
formákban
kizárólag
és
- azaz
iskolai hatás
(1961)
egyéni
n e m ; azaz:
egyenletek
felé
kerülnek
kizárólag
hűen
cigány
a csoport-hovatartozás:
D avis
a/
amely
összetételének
a kontextuális
Milyen befolyása?
érték,
bármely megfelel
állandóit.
b1
a nem
lineáris
Xj jobban
modell
legyen
pedig
kisebbségbe
a cigány
tehát
textustól
Xj
inkább
tanulmányi
és
a lineáris
a változóknak:
átlaga,
c 1 eszerint amint
jár
összefüggés
a / V I . a / és / V I .b / e g y e n l e t e k
jelentést
tanulmányi
a legegyszerűbb
tiszta
ill.
az
nézve?
kapjuk:
+ e ij-
egyének
és
Konkrétan:
a csoportok meg
tudjuk-e
/VI. b / eg yenletből
egyéni
hatás
szintjén
b 1 -et
határoz
és
esetén
+ Ej,
/I X./
meghatározható;
összefüggések
b2- t ?
39
ez
felhasználásával,
utóbbiak b1
ismeretében és
b2
pedig,
a
is k i s z á m í t h a t ó .
Ez
a következtetésünk
jutottunk: torzítatlan
ha
az
egyébként
egyének
becslés
megegyezik
magatartása
adható
az
egyén
azzal,
független szintű
amire
összefüggést
40
a II.
a környezettől, leíró
fejezet
2.1.2
pontjában
csoportosított egyenlet
adatokból
állandóira.
7 Ebben
8
a levezetésben
Csontos
László
segített.
A II. f e j e z e t b e n k ö z ö l t e g y e n l e t e k b e n a / I V . с / e g y e n l e t b ő l l á t h a t ó , ez e s e t b e n meghatározható.
ennek a feltevésnek természetesen minden
41
b1 = 0 fe le l meg; am in t egyes állandó k ü lö n- kü lö n
Az kon
nyugvó
ális ból dő
hatás
nem
számított
hatás.
folyamatokat
e folyamatok
egy
nem
l i n e á r i s , akkor
az,
amelyik
ben
felismerhető
egyéni
csoportosított
föl
mindazokban
Ugyanaz
takarhat,
van
az
a lineáris
2.
a tiszta
egyenlet
is
a kontextuális
erősségéről
és
egyenlet
és
hatás,
9
esetleges
hatással
szintjén
ám
más
annak
semmit
meg
sem
csak
egyik
hatás
az
egyé
egyenlet fajtája:
ebben
tudunk
u i . összekeveredik
egyén
egymástól;
számított
csupán
adatok
összegező-
különböző
részében
adatokból
adato-
kontextu
a csoportosított egyéni
a kontextuális
azonban
állandóiban
Az
különböztethetők
érvényesül,
Ráadásul
irányáról
az
a csoport nem
a csoportosított
. 1.
amikor
a csoportosított
kereszteződik.
nyugvó
esetekben,
hatás Ha
adódik
vonatkozólag
empirikusan
kontextuális
felismerhető
ugyan,
következtetés
tartozik
amelyek
szerepük.
hatással
adatokon
fontos
lehetőségeire
l i n e á r i s ; ide
részében
tulajdonságoknak
néhány
elemzés
ismerhető egyenlet
kontextuális
szintű
ni
elmondottakból
kontextuális
az
eset
mondani, a
az e g y é n i
tulaj-
M i k é n t a t é v k ö v e t k e z t e t é s e k k e l k a p c s o l a t b a n a II. f e j e z e t 2 . 1 . 2 p o n t j á b a n m o n d o t t a k e z e k a m e g j e g y z é s e k is c s u p á n a r r a az e s e t r e é r v é n y e s e k , a m i k o r - m i n t e n n é l a m o d e l l f a j t á n á l - a k o n t e x t u s i s m é r v e i t az e g y e n l e t b e n s z e r e p l ő e g y é n i t u l a j d o n s á g o k b ó l s z á r m a z t a t t u k v a l a m i l y e n m a t e m a t i k a i m ű v e l e t t e l , e s e t ü n k b e n á t l a g s z á m í t á s s a l . Ha n e m ez a helyzet, akkor - a korábban említett két feltétel me llett - a cs op or to sí to tt adatok a l kalmasak a kontex tu ál is elemzésre.
42
donságok csak
és
akkor
nullával
a kontextus nyílik
vagy
m e l l , 1972:
mód,
egy
befolyása, ha
másik
az
egyenlet
állandó
csoportokhoz
a kontextus vést
hatása
fogalmazta
kontextusnak ismérvei
tartozó
egyforma
meg
milyen
értéket
a tényleges
(1980)
által
egyének
tesszük
vizsgált
fokozatos
kisebbségbe
átlépi
fe l;
Ennek
forduló-
portjuk
- asszimilációval
súlya
nem
némelyiknek
állapítható az
értékét
egyenlővé10 . (Példákat
ezt
mind
magatartása
egyenlet.
ilyenkor
vagy
egy
- az
meg.
Erre
korlátozzuk:
erre
feltételeztük,
függ
lásd
nem
Hum-
modell
point)
- egyre
hogy
közelíti között
a
meg
csökkenő
szerint
saját
cso
mértékben
a másik
többé,
Szemléltessük
ugyan,
csoport
hanem
ezt
leg
- Huckfeldt
- vagyis
azonban
beilleszkedés
kerülőkkel.
az a z :
a felte
m o d e l l , amely
növekedésére
egyének
Ezt
a kü
k ö z ö m b ö s , a környezet
a - többek
p o n t i g , amint nem
esetén.
természetesen,
nem
lineáris
fajtája
hogy
a kontextustól,
értéke
Elképzelhető
(tipping
a válasz
többségbe
bármely
arányának
bizonyos
a küszöbértéket, a mindinkább
egy
billenőpont
szorulására
idáig
szempontjából
érdekes
belüli
ez
lineárisan
ismérveinek
egyik
népességen
válaszolnak
szembenállás
bemutatva
és / V I I . b /
vesznek
helyzetet.
csoport
egy
közül
gyakorolt' b e f o l y á s a
különböző
részaránya
értékével
a környezet
a tőlük
erősödő
állandói
modellt
a / V I I . a/
a magatartásra
jobban
de
viszonylagos
111-2.)
A csoportösszetétel lönböző
a kettő
egyre
a folyamatot
ábrán:
V I . ábra
A kü lső ro lt
hatása
adott
tehát
s ajá t
el
g á ltatá sb a n vezetők
és
a
p l.
a
részarányának
fo rd u ló - ,
csop o rtra
vizsg á la tá b a n la s z to tta
csoport
vezetők
és
a b e ille s z k e d é s t és
vagy
je lle m ző ,
kereskedelem ben
é rte lm is é g ie k
tehát
s
a
s a já t
b ille n ő p o n t csop o rtró l
é rte lm is é g ie k a
csoport
függvénye,
csop o rtra esetében
s z e m b e n á llá s tó l, d o lg ozó k
számára
lénye ge se n
ta g ja in a k
míg
a küszöbérték
v á lto z h a t. a munkások
az
ugyanez
hamarabb
ez
iro d a i a
pedig
H u c kfe ld t 40
%-os
át
határ"
gyako az
(1980)
részaránya
a lka lm a zo tta k,
"tű ré si
v á lto tta k
m agatartására
64
a
s z o l
% v o lt;
ko n flik tu s o s
vá
a
m agatar
tásba .
Á tte k in te ttü k arra
a kérdésre,
g é ve l.
Ennek
m ilye n
a csop o rtö ssze tétel té n yle g e s
m eg válaszo lá sa
annál
tá rs ad a lm i is
m od ell
néhány
fo lyam ato k
fontosabb,
m ive l
v á lto z a tá t;
á brá zolhato k
E rb rin g
és
té rjü n k e m od ell
Young
(1980)
most
rá
s e g ítsé éppen
I t t l é n y e g é b e n a z e g y e n l e t e k a l u l h a t á r o z o t t s á g á n a k , a z i s m e r e t l e n és a z i s m e r t menyn y i s é g e k száma k ö z ö t t i e g y e n s ú l y h i á n y á n a k u g y a n a z z a l a p r o b l é m á j á v a l á l l u n k szemben, a m i v e l az ú t e le m z é s s o r á n i s g y a k r a n t a l á l k o z u n k ( p l . a v i s s z a c s a t o l á s o s m o d e lle k b e n ) . A p r o b lé m á n i t t i s , o t t i s az i s m e r e t l e n e k szám án ak c s ö k k e n t é s é v e l s e g í t h e t ü n k , en nek eszköze p edig egyes is m e r e t le n e k é rté k é n e k k o r lá t o z á s a .
43
erre tás
a problémára tartalmi
- a statisztikai
magyarázatának
csoportösszetétel empirikusan Erbring
és
modell
valószínű Young
bukkan, kívül hogy
ahol
nem
hogy ezt
ritka
igen
la l
stb.)
a politikában,
pontjában latának azt
egyes
nem
tották akik
akkor
az
modell
amelyben
addig volna
ill.
itt
indokolt, X.
azzal
szerint
a
vagy
fűznék
is:
hanem
az
szoros
kevésbé
Y ^
az
/X..
Az
- X./
említett
csak
kontextuális
hatás
statisztikai
formalizációnak"
hagyományos,
általuk
"a
formai
specifikációk
Más
kérdés
az,
és
+ e^. X ^
ábrázolja a z ok ,
összpontosí
tagjaival, uralkodó
egyén
ill.
érték
a szilárd
+ b^X^X^
modell az
2.2
vizsgá
segítségével
+ b2 ^
= a + b-^X^
ma
az + e ^
használata saját
értéke
jelöli.
támogatni
nevezett
amelyek
vál
esetben
közül
a segélyezettekkel,
= a + b-^Y-.X.
mint
az
tagjai
más
a
társaik
modellel
a csoportban
erőforrások,
pl.,
e fejezet
személyekre
csoportjuk
erőforrásokat,
értékrendszerét
fényében
volt
Y ^
Ebben
fel
részt
klasszikus
munkacsoportjainak
követték
azt
viselkedése
a modellfajtáról
segélyezett
is
Kétség
Előfordul
tevékeny
immáron
a
részvételére
példájukat.
(1960)
s ott
ugyanakkor
a többség
egyének
azonosulás
olyan
hiánya.
le,
azt
indokolná.
a csoportösszetétel
kapcsolatuk
az
az
(erről
hivatal
hogy
ha
vált,
nem
(aktívabb
írják
követik
Blau
általuk
önbizalom
az
függ
a szerző
a csoportnyomásnak.
a csoport
Mindezek
az
is
gyakorlatának
keret
összhang
hogy
amelyben
emelhetők
magyarázza, és
közötti
a modellel
Y j -től
a többieknél
láthatólag
ahol
pedig
ha
specifikált,
megjegyzést
egyeduralkodóvá
magatartására
visszahúzódók
közsegélyező
akiknek
belül
ellenállni
it,
ezzel
megfelelő,
szemben
egy
magukban,
mindezt
volna
nézetük
jól
Két
elemzés
elméleti
feltételezik,
tehát
a csoporton
amely
azaz
kifogások
Blau
v a l,
hatását
teljesítményükre,
helyett
politikai
helyett
saját
képes
a kontextuális
bírálatát:
modellje.
szinte
értelmező
a magyarázat
élők
Hasonló
rendet.
egyén
és
ott
Xj
pozició
modell
az
gyakorolt
figyelmüket,
bíztak
és
folyamatok
a kontextuális
modell
befolyását
a modell
eredményeivel
saját
specifikált
észre
sz ó).
a helyzetet,
akik
valószínűtlen
rosszul
veszik
értelmezik,
olyan
lesz
tulajdonságainak
- összpontosítja
empirikusan
a csoportösszetétel
tehát
gatartásától,
jól
a környezet
viselkedés-utánzást
nyilvánvalóan
kapcsolatára
vagy
folyamatok
a lakókörnyezetnek
választásokon
formai
tanulmányához.
A szerzők sajátosságát,
modell
lehet
Erbring
és
Young
törekvését,
" ' e g y é n i - h a t á s - p l u s z - c s o p o r t h a t á s -on megközelítését
a tartalmi
felváltsák
mechanizmusok
egy
hogy
a
alapuló
olyan
stratégiá
kapcsolatát
vizsgálja"
(p .28).
mi
folyamatok,
Young és
zös
amelyeket
mindössze
két
sors"
zelítő
változó
sülő,
X.
fejezésre, munkája amikor
esetben
azonban
arra
nem
mutat,
(lásd
Induljunk elérhető
eredménynek
Blalock
ki
egy
is
amelyet
be,
az
hogy
hibás
és
olyan
helyesen
modellből, fontosság
44
Erbring
állunk
ír le
szemben:
keresztül
Blalock
mérlegeljük.
is
és
jut
Wilken
ezek
kö
érvénye
számolnunk
Nézzük
a
a "kö
helyettesítő,
állandójában
folyamatokkal
és
sors"
modellel
csupán
X ^
egyenletben.
társadalmi
1979:
az
társadal
- a "közös
tulajdonságokon
pedig
teljesítőképességét
tulajdonított
említ
a csoportösszetétel
egyéni hatás
előforduló
ábrázolhatna.
folyamatot
specifikációval
a regressziós
Wilken,
ténylegesen
a csoportösszetétel
X ^
további
modell
modell
általában
"csoportnorma" meg
olyan
valószínű
kétségkívül
jelenik
a csoportösszetétel
fontosabbakat
nincsenek
értelmezésben
tölti
képviselt
önállóan
-,
alapuló
szerepét
által
empirikusan
hatását
s e két
befolyásán
valóban
a csoportösszetétel
olyan
a "csoportnormák"
szakirodalom,
vajon
ki
(1979) kell,
közül
30G-4).
amely
szerint
határoz
meg
adott és
az
magatartást a vélt
az
általa
valószínűség,
a
b/
Tegyük val:
fe l,
az
hogy
Y
folyásolja
az
azt
az
vezet.
nak
az
tartják
vállalkoznom érünk".
nélkülem
adott
2.1.3
pontjában
vélt aki
eredményt
Gondolkodhat
a függvény
leírt
folyamat
elérhető
által
egyén,
is m e g v a l ó s u l "
ha
kifejező
Az
révén
a cselekvésre,
jezet ez
pontban
egyén
eredményhez
hoz
a/
cselekvés
persze
így
volt
sz ó). akkor
fordítva
is
is:
Oliver
v1 az
hogy
velem "Mivel
/1984/
mindkét
egyéni
egyenlet
45
és
X^
egy
kívül "Nem
ez
mások
vagyok
mások
számára
X^
is
érdemes
fontos
valamilyen hatás
fontos
biztosabban
amelyről
be
a kívánt
is
egyedül;
s így
vizsgálatára,
a kontextuális
hatásá
a csoportban
a cselekvés
sokan
tartanak,
esetben
további
fontossága
amellyel
rajta
gondolkodhat:
a többiek
(emlékezzünk
lineáris,
átlagos
valószínűséget,
érzékeli,
pl.
mert
kiegészül
eredmény
cél
a dolog,
a II.
fe
függvénye;
kereszteződését
46
ségek,
válságok
függvénye. az
adott
hogy nek
E kapcsolatok
kontextusban
a segítséget érezve,
védelmet gát" már
"feldolgozásában"
s így
nyújtani
jelző
Xj
egyén
olyanokba
maguk
is
tok
e tényezőnek
egymástól
tehát
tása
= a + ЬЛ
teljesítőképességét, tükrözésére.
tényezők
/X^j,
ismérveit
F^-et,
tásra,
X^
alábbi
van,
a támogató
az
változatával
rendszer
fokozottan
célszerű
ugyanakkor
és
Az
a
X ^ mértékű
kontextuális
itt
ábrázolhatok
"álla
hat
egy
valamilyen
egyéni
számolhatunk.
inkompetens
érzelmi-szociális
vélhetőleg
ezért
is
nagyobb
valószínűbb,
gyengének,
tehát
a
vázolt
(X^
is
folyama
lineáris
ha
F 2 - 1 );
("v"-t
lis
változók és
tuális nyos
és
helyességének között
mélyen
a környezet
azonban tott
arra
- a parciális
sági
és
modellel
rossz
érvényesül
elbírálására továbbra
is
összes
két
tudatában
indokolja
gyakorlatilag
valószínűségi vagyunk.
a vizsgált
ha
és
ui.
kapcsolat,
kihagytunk "F"-ek
együtthatók
nem
jelenik
helyet
kapcsán
a közvetett
Ilyenkor
és
így
egy
magatartás
kapnak. és
mutat,
Ez
hatásokat
is
és
több
a kontex
hogy
bizo
a szocio között
pe
esetben
(1980)
is
szerepét
regresszió
képes
mér
ténye
tartalmazó
ezek
utóbbi
Young
egyszerű
vagy
Másrészt
e tulajdonságok az
tudjuk
a kontextuá
"F"-et
arra
zajló
fogyaté
fontossági
feltárásában,
Erbring
tükrözik
meg),
sohasem
és
a modellből.
okainak
bizonnyal hatása
ez
magatar
a kontextuális
kizárólag
"v"-t
v 1 -e t,
a valóságban
mérőeszközeinek
megjegyezni.
is
a kontex
Xj ~n k e
a vizsgált
dolog
a viselkedésre
közvetlen
leíró,
példáiban
lehet
fo
szereplő
X j j ~ n és
lenne
szolgál:
"v"-k
amely
pedig hatást
számú
is m i n d e n
helyettesítendő,
lényeges
hatásuk
van
együtthatóiban
Wilken
- a korlátozott
a "csoportnormák"
regressziós
nem
specifikációja
szerint
tényezőket
a különböző
és
társadalmi
a modellben
magatartást
közvetlen
a következőket
rendszerint
fontossági
"F"-ek
közvetlenül,
a csoportösszetétel
előforduló
a társadalomtudományok
292-3)
- amennyiben
tulajdonságai
- amint
a "v"-k
és
érdekelt
egyéni
mo de lljeinkbe: egyrészt
s ennek
keresztül
valószínűségi
lógus
(1979:
meghatározó
alkalmazása
ismérvek
modell
is
ellenvetés:
(Blalock
gyakorolna
pusztán
magyarázó
"F"-et),
nem
az
változóit
utóbbiakat
kapcsolatban
Wilken
magatartást
"F"-en
modellünk
ez
valamelyest
ténylegesen
a következő
helyettesítik
egyenletek
ha
érzékeltetni
alkalmas
azonban
a kontextus
Ezzel
és
bevezetését
zőt
hogy
csupán
létjogosultsága
fakadna.
egyéni
"v"-n
X^X^/
akkor
Blalock ismérvek
az t,
+ ei y
sikerült
Felmerülhet
a csoportösszetétel
folyamatoknak, kosságából
+ Ь 3Х ^ Х .
talán
tartalmazó
és
mérnénk, s így
és
nem
v 2 -t
resztül
az
. ♦ b ^
példával
lyamatok
suk
kudarca
a modellben
hatásával
annál
- képtelenek
tekinthetjük
hiányának
X ^ - v e l : mennél
aránya,
- magukat
szerepeltetni;
mindenkire
összegződő modell
akik
vagy
esetén):
modell
dig
X ^ -t
egyénekre, is
meglétének
változik
szorulva
keresésének
tagot
feltehetőleg
független,
E néhány
ni
sérült
kifejező
a csoportösszetétel
Yi j
tus
ütközik,
következésképp
lelkileg
kapcsolatok
személyiségek
támogatásra
ok in d i k á t o r n a k . A segítség
interakcióját
befolyása mérvek
károsodott
inkább
számára;
társas
alighanem fordítottan
a pszichésen
kereső
gyermekkoruktól
és
mértéke
segítő
kifejezni
rámuta (hatá
olyan (pl.
ok út
elemzés)1 1 .
Látnunk annak vetett
1 1 Az
az
előzetes
lehet,
kell
feltevésünknek
kizárólag
útelemzés
mindamellett,
a környezet
a következménye,
a cselekvő
alkalmazásáról
hogy
egyének
tudatán
a kontextuális
47
befolyásának
amely át
szerint
ez
ez
a befolyás
érvényesülhet.
elemzésben
lásd
a közvetettsége
Elesh,
csak
Nem másról
1968:
van
130-63.
köz itt
szó,
mint
egyén
és
a kontextuális környezet
amelyet
a IV.
gyeznék
meg,
csak
fejezet hogy
közvetett
lehet
A cselekvés
Ebben ző
már
rábban veszi
át
resszivitása; tós,
ill.
egyén
végzik
súly,
saját ezzel
hogy
szemben
részt
az
egyes
vegyenek-e
ahol nya
Y.
a
a
j-edik
egyén
a viselkedés
az
a cselekvés , mind
pel,
következésképpen
az
és
azt
hanem
al.-,
(1980)
vagy
állapot
épp
az
az
körvonalazza
egy
falun
többiek
egyéni
elve
iskolán
elhatározások hozzák
résztvevők
számának
A dinamikus
stb.
Tar
függvényében - az
terelheti
cselekvés kölcsönös
meg
ag
amelyekben
alapján
irányába
ko
a módon:
társaik
fe l,
viselkedésének
Míg
változó
ezen
levő
egy
a kollektív
elszigetelten
fejezhetjük
vagy
különbö környeze
stb.
a függő meg
állíthatók
a szélsőségek
tőle
attól,
véleményt most
együtt
visszatérés
időben
vagy
hanem
ragadható
velük
modellek
nélkül).
hasonló f ü gg ,
adott
folyamat
átlaghoz
a már
változó
már
végzik
változását már
vál
egyen
az
egyén
elméletéfüggőségét:
döntésüket
arról,
mérlegelése
nyomán
modellt
az
legegyszerűbb
ki:
által
egyáltalán
pedig
cselekvést.
annak
A modell
a gyakoriságnak
a kontextuális
vizsgálatában?
szétterjedését
elnevezés),
más
leíró
azok
ará
adott
a függvényében,
szóval:
mint
csoportösszetétel
modell
esetében
ez
visszahatása
az
eljárás
magára
12
Elemzéseinkben vélt
lineáris
az
őket
e rögzített
szere
helyénvaló,
a kontextuális
"okként"
változók
érték
értékét
mellett.
amennyiben
változóra,
A kollektív cselekvés elmélete olyan cselekvésekkel foglalkozik, k é n t ún. k o l l e k t í v j a v a k j ö n n e k l é t r e ; e z e k fő v o n á s a , h o g y m i n d e n k i z é s r e á l l n a k , ha e g y v a l a k i n e k is r e n d e l k e z é s é r e á l l n a k , é l v e z e t ü k b ő l k e s z t h e t ő k ki, a k i k n e m v e t t e k r é s z t l é t r e h o z á s u k b a n .
48
mind
regresszió
magukat
a kontextuális
teljesen
okaként
össz
hatását,
"k í v ü l r ő l " m e g h a t á r o z o t t a k
függetlenek
Y ^
eddigiekben
megválaszolásához
Y ^
szolgáló
amik
az
a csoportösszetétel
és
alapjául
őket,
, il l.
A kérdés
modellekben.
X ^
f o l y a m a t t ó l . Rögzítjük X ^
elemzésnek
változókra
azaz
elemzés
tekintjük
alakul
nincs
ki
a kontextuális
változóként,
leírt
magatartása,
a vizsgált
fejezi
folyamatok
- úgy
egyén
előfordul.
hogyan
magatartásnak
tartozó
- a kontextuális
összhangban
egyenlet
akik
magukra
magyarázó
exogén
je
hatás
= f / Y j/
a kontextust,
végig
lévő
Y ^j
a hozzá
fokozhatja
utóbbi
évszám
kérdezzük:
gált
Az
egymástól
azonban
effajta
figyelmünket
ill.
(innen
annyit
/XVIII./
időbeli
X-
tartalmazó
et
- az
felismerik
nem
kontextusban,
formája
feltevéseivel
445-8).
kontextushoz
Alkalmazható-e
pontosítsuk
Young
arányától
képviselik
dinamikus
viselkedése
egyenlettel
j-edik
ugyanez
megismert
mindössze
kontextuális
az s
3
viselkedésének
amellyel
amelyet
fejezetben,
= f/V,/, J
Y^j
söpörhet
pl.
nem
társadalmi
esetén
a cselekvésben,
a következő
— dt
ismert
erőszakosságát
jobban
Oliver
a III.
Ezúttal
és
modellje:
jellemeztük
a környezetében
1968:
egyének
programjáról,
meg
bármiféle
Erbring
belüli
cselekvést,
járvány
a társak
( G r a n o v e t t e r , 1978; formájában
adott
Számos
és
részletesen.
magatartása
változójával
magatartása
cselekvését (Coleman, 12 vei foglalkozók mind azt,
egyén
cselekvések
saját
alapozott
a talaján
modelljét
a kontextuson
tettének
korábbi
majd
szétterjedésének
az
öngyilkossági
ismétlődő
magatartása
tozik:
az
független
bűnözők
amelynek
értelmezésének
pont
szemben.
állapot
a szerepet.
a fiatalkorú
is,
modellel
vagy
hányán
ezt
- az
tárgyal
1.2
individualizmusnak
személyeknek
a modell
"individualista" foglalkozó
pontja
az
a modellben
tulajdonságú
tében
1.1
ennek
a csoportösszetétel
2.2
hatás
viszonyával
s ezt
A
a vizs
rendsze-
amelyek eredménye számára rendelke t e há t azok sem re-
49
legfőbb, rés
s a kontextuális
vo lt,
hogy
az
egyének
rő l;
magatartásukat,
kább
relatív
értéke
lógia
igen
gyakran
mára;
elég
csupán
mia
elméletére
hogy
az
célok ahol
egyén
ta
szerint
Merton
(e
pl.
amely
jól
sikerességükről,
s ez
körben
szerint
- és
a deviáns
magatartás
jelentkezik
viszonyítás
lényegesen
eredménye
ítéletet annyira
az
a felisme
saját
helyzetük
abszolút,
értelmezésekor
(relatív
mozgatórugója
tagjai
másutt;
által
az
Davis
fogal - anó
élmény, követett
környezetben,
v ö . Merton,
jelenségét:
befolyásolja
merítő
az
in
a szocio
sikerrel
nagyvárosi
összehasonlítva
mint
depriváció)
gondolataiból
a modern
mint
osztálytársaikkal
azután
Durkheim
helyzetű
nagyobb,
a másokhoz
magukat
nem
viselkedésformák
előnyösebb
fokozottan
ismeri
alkotnak
elégedetlenség
ismert
"láthatósága"
a kép
viszonyítva
serkentő
tulajdonságaiknak
A különféle
a társadalom
a diákok
leginkább
a viszonylagos
széles
feszültség
is
st b.
befolyásolja.
példaképek
kolaszociológia
környezetükhöz
támaszkodik
utalni,
elérésére
fejlődését
véleményüket
képtelen
a sikeres
elemzés
1964).
(1966)
formálnak
továbbtanulási
Az
is
vizsgála
képet
saját
elhatározásu
kat .
Amennyire tás
alakításában,
ség
empirikus
résével le k
annyi
kapcsolatos
statisztikai
egyéni
gondoktól
föl
(kik
mindenelőtt
változóhoz
összehasonlítást
során.
meghatározásának
tulajdonságok,
kontextuális
azonban
módszertani
megközelítése
írjuk az
kézenfekvő
mind
nehézséggel
kell
a kutatónak
most
szolgálnak
a viszonyítás
problémájára
a modellnek
magának
térnék
egy
a kontextuális
különbség
összehasonlítás
Eltekintve
viszonyított
egyszerű
a szubjektív
olyan
változó,
értékének
ki
megbirkóznia
egyén
e jelen
kontextusának
alapjául?),
változatát, mind
jelölöm,
a magatar
ezúttal
a mé
a model
csupán.
a hatását
formájában
az
szerepe
pedig
adott ez
amely az
kifejezi
egyéni
egyén
mind
tulajdonság
magatartására
természetesen
nem
az
(az
egyetlen
l e h e t ő s é g ):
Y. . = a + b,X. . + b„ X. ij ahol
1 ij
a szimbólumok
probléma
2 j
jelentése
nyilvánvaló:
értékét
nem
pirikus
információt
hordozó
tisztán
matematikai
szabályok
három
meghatározandó
nincs
mód
/XXI./
az
egyes
állandó
állandók
íj
У
megegyezik
minthogy
változtathatjuk
+ b,/X. . - X./
ez
/X^
utóbbi
révén
2
tökéletes
függetlenül,
van
és
/X^
/b-^,
külön-külön
b2
és
modellben
függvénye
kettőtől
előállított
szerepel
/XXI./
a csoportösszetétel
- X^/
változónk
+ e. .,
voltaképpen
X^/ , a harmadik
mennyiség b^ /.
megbecslésére,
- ezzel
Egyenletünk dől
használtakéval.
X^-nek
látható
és
csupán
két
em
tényező
/X^
szemben
a modellben
tehát ez,
A
X^-nek,
- X^/
alulhatározott: ha
átrendezzük
a
egyenletet:
Mi nt B l a l o c k (1982: 22 6- 34 ) k i m u t a t t a , a fe nt i p r o b l é m a t á v o l r ó l sem csak a k o n t e x t u á l i s e l e m z é s s a j á t j a ; á l t a l á n o s a b b n e h é z s é g r ő l v a n szó: a r r ó l , a m e l y a k k o r m e r ü l fel, ha k ü l ö n b s é g - v a g y h á n y a d o s - m u t a t ó k a t e g y ü t t s z e r e p e l t e t ü n k mo de ll ün kb en azokkal a változókkal, amelyekből - ki vonás vagy osztás útján magukat ezeket a mu tatókat előállítottuk. Néhány példa: a s t á t u s z - i n k o n z i s z t e n c i a v i z s g á l a t o k b a n e g y ü t t t a n u l m á n y o z z á k pl. az e g y é n i s k o l a i v é g z e t t s é g é ne k, b e o s z t á s á n a k és a k e t t ő k ö z ö t t i m e g f e l e l é s h i á n y á n a k a h a t á s á t az e g y é n m a g a t a r t á s á r a v a g y l e l k i á l l a p o t á r a ; a k o h o r s z e l e m z é s és é l e t k o r , a t ö r t é n e l m i p e r i ó d u s és az a d o t t s z ü l e t é s i é v j á r a t h o z t a r t o z á s b e f o l y á s á t i g y e k s z i k e l k ü l ö n í t e n i e g y m á s t ó l stb.
50
E problémára rozandó
állandók
fejezet
2. 1
szűnjön
közöttük
és
Xj
sem
pontjával);
Ez
helyett
utóbbit
összekapcsolódó csoport
az
lehetőség
adatfeldolgozás jelenség
szakaszában
Xj-nek
nincs
/XXI./
egyenletben.
tás
önálló
szükséges,
Mint az
egyik
számos
lentőséget - Xj/
abszolút nő
gyakorolt
2
, míg
ha
értékével
a kisebb
és
pl.
1979:
is
úgy
és
sem
az
b2
haszná
mutató
révén).
kutatás
X^-nek
értéke
Az
során,
a kérdés,
világosabb
a
vagy
0
a
fogalomalko
kell.
képzése
mindössze
összehasonlítás
eltérés
iránya
eltéréseknek
tartjuk,
,
a legbefolyáso
pl.
különbségének
nem
meg
magatar
feltételezéseinktől
hogy
e
X^ .
" *j/
felmerül
hogy
a nagymértékű
alábbi
hogy
megragadó
folyó
a szubjektív
meg,
(vö.
egyéni
hanem
különbségének
véljük,
fontosnak
a meghatá
megkérdezése
módosítani
változó
az
/ X ij
a már
viszont
elméleti
ítéljük
akkor
szerepel
és
egyrészt
ill.
úgy
módon,
a vizsgált
és/vagy
egyszerű
e két
eltéréseket
a viselkedést,
Wilken,
b1
eltérés,
szempontjából
pedig
hiszen
szakaszát
amennyiben
Ha
X^
feltételezni,
hogy
X^
való
használhatjuk
dolgozni.
és
és
nem
véleményének
alkalmazásához
természetétől
ennek:
befolyás
befolyásolja
(Blalock
azaz
oly
közvetlenebbül
ugyanakkor
indokolt-e
adatgyűjtés
X^^
vagy
egyik
összehasonlítást
X .- v e l m é r j ü k ,
egyszerűbb,
lehetőség
jelenség
nyílik
tulajdonítunk,
eltérés
hatjuk
útja
megfigyelése
a csoporttól
A vizsgált
egyéb
magatartásra
/X—
mód
is:
azt
egyszerűen
alkalmazható,
az
említettem,
kínálkozó
ragadására.
már
48)
alkalmazzunk
ne
Y^-re,
A második
másrészt
és
tekintve
hatása
a:
amelyben
az
korlátozásával
átalakítása
a szubjektív
mérni,
(1980
javasol:
értékének
a csoporttulajdonságot
kétségkívül
tartalmát
(pl.
mutatóval
pl.
megoldást
változóinak
Firebaugh
folyamatot
két
állandók
kapcsolat
pontosan
viselkedésének
említett
vizsgált
meg
normarendszerét
csoporttagok
elsőként
233-4) egyes
a modell
olyan
ajánlja
határozzuk
tással
sabb
a másik
helyett
kat
(a
(1982:
csökkentése
a definicionális
különbsége X j ).
lata
Blalock
számának
függően közömbös
fokozott
a je
négyzetét:
célszerűbb
csak
meg
az
egyik
lineáris
a különbség irányba
egyenletet
törté
alkalmaz
2 9 7) :
J
Y . . = a iJ 2.4
Egyéb
kontextuális
Mind
az
ebből
Mihelyt
egyenlet
strukturális,
ismérveknek néhányat
az
elemzés
X.. ä T ij ^
eredő
a II.
ill.
egyik
X .. J
ágon
ismérveiből
2.1.3
változóból
elemzési ez
szintek
a történeti
kerülése
magyarázza
egyén
csoport
elsősorban nem
az
amelyek
- segítségével.
alighanem
előtérbe
globális
fejezet
átlagolás
a változónak
azonban
vizsgáltunk,
szereplő egyén szintű
eredt;
elemzésben,
egyéni
modelleket
- esetünkben
ugyanannak
a kontextuális
adott
vagy
olyan
problémájából
kérdésének
zó m o d e l l e k r e .
az
ha
a modellben
a kontextuális
leszűkülését
látunk
idáig
művelet
tévkövetkeztetés becslés
ez
változót
matematikai
utaltunk,
+ e.. iJ
modellek
a/
lyen
+ b,X.. 1 iJ
és
szociológiai,
tekinthetünk képzett
jellemzik
bemutatott
az
nem
vonása,
származtattuk
Mint
arra
már
fakadó
bizonyos
"megfelelőjét"
v á l t o z ó k helyett a kontextusokat Ezek
fokú
tartalma
statisztikai
a modellektől,
típusaival).
valami
s a statisztikai
érdeklődés
pedig
hogy a
korábban
felcseréléséből háttér,
szintű
azoktól
analitikus
tulajdonságok pontjában
el
közös
problémát
amelyekben
egyéb
analitikus
(vö.
a csoport-
közül
emelek
ki
alábbiakban.
A globális intézményeknek
az
csoporttulajdonságok
adott
környezetben
élő
sorában 51 egyének
mindenekelőtt magatartására
a különféle gyakorolt
társadalmi
hatása
érdemel
figyelmet:
a politikai
alkalmakat
nyújtó
részt
- amint
üzemek
arra
lag
könnyen
ben
változtathatók
hatásait, tünk
st b.
Valkonen
hozzáférhetők mint
amelyekért
- mélyebb,
tileg
szervezetek,
rögzült
az
egészségügyi
befolyása.
(1974)
a társadalmi
pl.
az
a valóságban
szokásoknak
st b.
vagy
esetleg okok
szempontból
is
ezek
után
vagy
normák
iskolarendszer,
ezek
számolni
velük:
könnyeb
a kontextus
a felelősek,
egy
viszony
számára,
másrészt
- kulturális
a munka-
a sajátosságai
a szociálpolitika
rendszere;
a tényezők
kutatva
az
érdemes
- a környezetnek
tervezés
értékek
"szociológiaibb"
Két
rámutat
hálózat,
hajlamosak
különbségeknek,
olyan lehe
történe
tulajdonítani.
D o e r n e r ( 1 9 8 3 ) a II. f e j e z e t 2 . 1 . 3 p o n t j á n a k v é g é n m á r e m l í t e t t v i z s g á l a t a pl. a n n a k b i z o n y í t á s á t t ű z t e ki c é l u l , h o g y az U S A d é l i t e r ü l e t e i n e k k i e m e l k e d ő e n magas emberölési ar ányszáma nem valami fé le "erőszak szubku lt úr a" létének, h a nem e t e r ü l e t e k r o s s z a b b e g é s z s é g ü g y i e l l á t o t t s á g á n a k k ö v e t k e z m é n y e . A d e v i á n s vise lk ed és fo rm ák - bűnözés, öngyilkosság, alkoholizmus, ment ál is betegségek k u t a t á s á b a n k ü l ö n ö s e n n é p s z e r ű e k az e f f a j t a " l e l e p l e z é s i k í s é r l e t e k "
A környezet bális
ismérvek
behatárolja
- előmozdítja
folyamatait; elleni
bűnözésre
(1980)
sors"
kitéve,
éppen
ez
zentál
keretei
33). M a g a m
egyének
ruházzák
érdekli
társadalmi
őket
lehetnek nem
és
többnyire
ágazati
glo
összetétele
a társadalmi csábít
között
az
amely
mobilitás
a tulajdon
Mint
tartom
írják,
"a
a szerzők
- általában kerülő
- a szociológiát erre
közös
sors
hatások
Nowak,
holott
nem
repre mások
álláspontját,
függetlenek
az
79;
hi adott
interakció
társadalmi
ismérveknek 1981:
a
ingernek"
a társadalmi
a globális
vol
csupán
modell
közösségek
ha
Young
tartalmazná
elutasító alapján
és
érintkezés,
módon
szintén
vonatkozólag
fajta akiket
a "környezeti
emberi
pedig
ilyen
semmiféle
lényeges
meghatározásuk
kapcsolatba
az
gyakorolt
Erbring
egyéneket,
nincs
bármiféle
eredeti
(Lásd
egyes
ugyanannak
azonban
közege.
a magatartásra egyáltalán.
vélekednek,
érik
valamennyien
az
nagy
- általában
két
vizsgálatára
molnak
a környezet Esser
Blau
éppen
Hummell
"je ez és
közötti
fokú
szint:
az
elemzés egyén
korlátozódik.
az
analitikus
a mértékét
szoros
csoporttu
"megfelelői"
a kon
s z e g r e g á l t s á g á n a k , a csoport.tago-
elkülönülése
tényezők
azok
tulajdonságok
térbeli
hangsúlyozza
- amint és
Ezt
az
őt
nélkül,
a)
pl.
arról
pl.
jelző
mutatók.
gátolhatja
az
A külön
asszimiláció
együttjárása
vagy
épp
- visszafoghatja
vagy
ellenkezőleg:
az
fejezetben
egységes
oldják
a kontextust
etnikai
52
a bevezető
körülvevő,
a hagyományt
r é t e g z e t ts ég év el, s magát
(évszám
egyéni
átfedésnek
területi
(1977)
számára
keresztező
érintkezést.
A kontextuális
nyezet
szereplő
differenciáló
különösen
elemzés
heterogenitásának,
tulajdonságok
a csoportközi
b/
a kontextuális
a modellben
csoportok
a népességet
- amint
kintik.
fel
a velük
tartozik-e
- úgy
tulajdonságaitól
a népesség
megkülönböztető
serkentheti
szó
hatása
és
a városokban
a tényezők,
körébe
túlzónak
- bár
mindenekelőtt.
amelyek
szintjén:
folyamatát, dése
száma
36-7.)
lajdonságok,
böző
kissé
"működnek",
Fontosak
kat
hogy
folyamatot,
tulajdonságok
alkotó
1971:
textus
az,
éltető
" (p.
mindezek
szólva
hatás
kontextuális
között
előfordulása
külön-külön
a kontextuális
oldala
O p p,
modelljéről
egyének
lentésekkel" az
vajon
egyes
kontextust
lehetőségek
- a pályaválasztás
sűrű
elemzés
jellegűek: össze:
maguk
a globális
kínált
a munkaalkalmak
visszafogja
az
jelenlétét szen
kapcsol
olyan
számára
meg:
üzletek
a kérdés,
sors"
individuális
"közös
és
a kontextuális
- a "közös
vannak
ragadható
stb.
vizsgálata
taképpen
a cselekvés
vagy
a középületek
Felvetődhet tásuk
által
segítségével
csoportok
azok is
is
egészként
a modellek,
több
közötti
szintből
volt
már
kezelt
kör
amelyek
szá
állónak
te
kapcsolatokat
vizsgál
va,
az
egyének
környezetének
szabályozásában számára
nyezetet:
a saját
egyenlettel gálta
szerepet
lehetőséget
és
Ugyancsak amelyek
egyrészt
is
(1979:
tőségek
egyikét
3.
képviselő
Amint azonos
elemzés
arról
egyének
egyén
szintű
tekintő
tást
egyik
szintjeit
adatokkal
elemzés
finomítja
szó,
gondolatára
egymáshoz
az t,
hogy
való
az
a cselekvés
fenyegető
Ezt
m a k r o kör-
a modellt
hiszen
súlyt
Esser
keresztül
alábbi
az
az
alábbi
külön
vizs
is
hatást
több
példáján
a különféle egyén
a modellek,
a magatartásra
egyszerre
épp
ezért
kifejteni
lehetséges
különböző Blalock
viszonyítási
egyszersmind
mozgalmak
- a számos
azok
viszonyának
csoportok
hogy
adva,
épülnek
egyén
A kisebbségi
a kisebbségi
azonos
hát
homogén
rétegek)
gok
összefüggéseinek
és
csoportok
már
Riley
dolgozó
ezzel
is
és lehe
különböző
próbálnak
tagjaik
az
viselkedé
változatnak
csupán
sz ó,
nevéhez
belüli
egy
53
a kontextuális
nézet
is,
elemzésnek.
Ez
amely utóbbi
elem
szerint
a
álláspont
két
típusát
különböztette
elemzés
a kizárólag
ki,
csoport
aki
saját
ismérvein
amelyeknek szintű
egyének
(az
összehasonlítása, vagy (tehát
és
A kontextuális
egyéneket,
rendelkező
másik
fűződik,
egészíti
az
a kizárólag
közötti
él
a többszintű
vizsgálatot
tulajdonságokkal
a többszintű
kutatásnak.
jellemezve
csoportokon
szintjén
mellett
csupán (1969)
szemben
csoportok
volt
felfogás
fajtája
összekapcsoló
a tulajdonságaival
strukturális
az
a bevezetőben
megfogalmazása
portnak
más-más d ö nt ;
van
és
normatív
- modellel:
értelműnek
elemzés
is
vagy
magatartását.
bemutatják,
szabályozásán
első
markáns
és
(m i k r o k ö r n y e z e t )
bátorító
egyenletről
helyzetét.
részletesen
e folyamatokat
elemzés
az
csoportot
a viselkedés
tagjait):
másrészt
azoknak
kontextuális
meg
ki,
mellett
irányának
Kontextuális
zést
3 0 8 L 22)
Szemléltessük
csoport
megragadni:
egyént
létét
két
és m a k r o k ö r n y e z e t
fejezik
választva,
az
rétegzettségének
összehasonlítja
összehasonlítás sére.
csoportok
a többségi
stratégiák
jelentő,
(voltaképpen
a mikro-
29 8,
közül
cselekvési
idegen
igyekezett
vonatkoztatási
a környezet
befolyását
környezettel Wilken
az
szintjét
korlátot
ábrázolhatjuk
a kisebbségi
gyakorolt
játszó
vagy
és
két
a csoportok
ők
adatokra egész pedig
közötti
túl
maguk
egyéni
eltérések
a cso
tagjai.
támaszkodó
népesség az
annak
A
kuta
helyett
te
tulajdonsá hatását
ki-
szűrő)
vizsgálata
határolt
el
függően,
hogy
kuló
az
négy
révén.
Riley
elemzés
a mindössze
egyének
típust
A többszintű
vagy
foglalja
EGYSZINTŰ
ELEMZES
egyéni
elemzés elemzés
TÖBBSZINTŰ
ELEMZÉS
az
szintre
alábbi
elemzés
kan,
19 74;
1981).
Falter,
Talán
csak
1978;
elemzés
idők
a csoportok
a kontextuális
tosságaiban
folyamán,
mutatkozó
zat
Egyrészt
szintje;
tében
két
az
az
amely
az
sü l,
sajátosságai
következésképpen dolog
kolai
osztály
lyása,
társadalmi pedig
elemzés
Az
egyének
nem
Barton és
magyarázat
általam (1968),
csoportok
újabban szintjén
egyértelműséggel
magyarázat
eltérő
1974; Eeden
erre
nyúlik
Dogan és
és
egyének
őket
körülvevő
Rok
Hüttner,
meghatározása
miszerint
alkotó
az
csupán
vált
a strukturális tulajdonságaival, környezet
sajá
beállítottságának hatása
a szó
empirikus
álláspont pedig
lehet
Boyd
végzett
nem és
tanulók tehát
teljesen
meg
a kétféle lévő
54
kell
az
elemzés
az
érvénye
mind
maguk
előbbire
az
gyakorolt
- az
egyén
befo
- az
osztály szintjén
egyes mint a kon az.
a szakirodalomban:
ko
kérdéséről. csoport
"alá-fölérendeltségi"
szintjén
is
nem
gondolkodott
és
konkrét
történnie.
együttlétének
a csoport
ismeretlen
elemzés,
szintjén
teljesítményére
(1979)
figyelnénk szintjeit
követhetjük
keresztül
tekinte
- ugyanannak
körülvevő
egyének
A lényeg:
- egyén
őket
a szinten
a diákok
é r t e l m é b e n , míg
Iversen
látom
elemzés
szintjén;
magyará
magyarázat
a kontextuális
nyomon
módosításán példa.
én
az
az
az
ezen
csoportok
kontextuális
s a közöttük
van:
mindig
mindig
eredményét
egyes
a megkülönbözte
empirikus
- a következményeit
magyarázza
hatás
ezt
az
empirikus
szerint
fajtája
is
és
- ahogyan
hatásnak
egy
hatás
az
szerencsésnek
Megítélésem
környezetnek,
fogalmazzák
jellegét
den
homályos
elemzésnek
társadalmi
környezet
képviselt
Van
a megfigyelés
az
magyarázatnak
ugyanezen vagy
őket
igazán
pedig
A kontextuális
megmutatkozó
kissé
beállítottságát
kisebb-nagyobb
viselkedésének
textuális
teljes
mint
magatartásában
rábban
tartom
mindössze
vagy
alapján.
312-3;
19 68,
a közfelfogás, az
ismérvei csoport
a szakirodalomban;
Allardt,
különbségeit
szintjén.
kutatásnak
a tartalmi
pedig
a másodikra
gyerekek egész
mind
az
kellően
a megfigyelés: a kontextuális
egyének,
1980:
- a kontextuális
viselkedését
vált
(pl.
Riley-nél
mintha
szó,
különböző
empirikus
egyének
környezet
két
nem
benne
volna
kiala
magyarázzuk.
magam
összefüggésnek
elfogadottá
különbségeket
el
attól
így
egység
alkotóelemeinek vel j e l l e m z e t t
McTavish,
keletkezik,
fajtájáról
aggregáltság
összekapcsoló
dacára
határolódik
a látszat
önálló
a tapasztalati meg
nem
megfigyelési
tipológia
egyének
eltérésekkel
is,
Az
kontextuális ismérvekkel jellem ze tt egyén
elemzés
az
típust
táblázat:
s kialakult
közötti
elemzésben
Népszerűsége té s t .
és
a strukturális
az
során
keletű
Loether
egyértelműbbé
míg
általánosan
két
belül
egyén
cs oport
újabb
elemzésen
középpontjában.
csoport
elemzés
minden
ugyancsak
egyen
strukturális
felosztása
korlátozódó
a vizsgálat
kívül
csoport
egyen
Riley
fajtáján
fókusza
elemzés
úgyszólván
e két
állnak-e
kontextuális
vissza
az
össze
az
csoport
Más
egyetlen
csoportok
típusa
elemzés
hasonlóan Boyd
és
szintjén
viszonyt:
az
Iversen adott
-
" A m i k o r e g y é n i v i s e l k e d é s t 'm a g y a r á z u n k 1 , a s z ó j e l e n t é s e v a l a m e l y e g y é n s z i n tű f ü g g ő v á l t o z ó s z ó r ó d á s á n a k az e l e m z é s é r e u t a l . A m i k o r / c s o p o r t s z i n t ű j e l e n s é g e t / 'm ag ya rá zu nk ', ak kor a szó j e l e n t é s e /az egyé n s z i n t ű ö s s z e f ü g g é s e k / a g g r e g á l á s á r a u t a l , s e n n e k az a g g r e g á l á s n a k a c é l j a , h o g y r e p r o d u k á l j u k a / c s o p o r t s z i n t e n / m e g f i g y e l t k a p c s o l a t o t . Bár a k é t f a j t a m a g y a r á z a t h a t á r o z o t t a n k ü l ö n b ö z ő , az e l s ő e l ő f e l t é t e l e a m á s o d i k n a k . " (23) " K é t f a j t a m a g y a r á z a t r ó l van szó, a m ik or a cél egy a g g r e g á l t j e l e n s é g m e g é r t é se az e g y é n i v i s e l k e d é s a l a p j á n . Az e l s ő f a j t a m a g y a r á z a t e g y é n s z i n t ű v á l t o zók közötti k a pc so la to kr a vonatkozik. A függő változót anny ib an mo nd ju k megmag y a r á z o t t n a k , amilyen mértékben szóródását a független változók m e g m ag ya rá z zák. A m á s o d i k fa jta m a g y a r á z a t c s o p o r t s z i n t ű v á l t o z ó k k ö z ö t t i k a p c s o l a t o k r a vonatkozik. Ezeket a kapcsolatokat annyiban tekintjük m a g y a r á z o t t a k n a k , ami l y e n m é r t é k b e n r e p r o d u k á l n i t u d j u k ő k e t az e g y é n s z i n t ű ö s s z e f ü g g é s e k n e k a c s o p o r t s z i n t j é r e v a l ó a g g r e g á l á s a r é v é n . " (26)
Az magyarázat mi
benne,
idézetből
pusztán amitől
Itt tosságához. állhat
egy
érkeztünk
Az
egyén
kizárólag
az de
tív)
ismérveket
is;
tás.
Nos,
(1968)
ki
kiválóan
ill,
ezt
elterjedt
amelyet
erre
figyelembe
más
"strukturális" összemossa
vé ve,
célszerűnek
osztályozni
az
és
hatás egyén
az
jelenlété
nem
domborítja
helyzetet.
a korábban
bemutatott
tipológia
fajtáit:
egység
aggregálás ------------------ ---- ^
csoport
ÖSSZETÉTEL
ELEMZÉS
KOLLEKTÍV
ELEMZÉS
látható,
megfelelője;
alkotó
egyének az
A - jobb
hatás
az
hatás
ugyanakkor
létén
ekkor egyes
abban
"strukturális"
a kontextuális a csoportok
a forrása, híján
alapuló
amit
csoportokon az
különbségek
mezést
sugallja
pl.
hatás
belül
az
elemzés
19 74:
p e r s z e , ha n e m k e l l pont já ba n lesz majd
ezt
irányba
az
hagyományos
nevezett csoport
elemzés szintű
hogy
az
eltérések
ágazott
individuális
ebben
összetételére
befolyásoló
a csoportközi
két
alapuló
különbségek
értelemben,
visszatükröződései; Valkonen,
hiányán
a standardizálás
érvényesülő
hogy
megnevezés
független
- "k o l l e k t í v "-nek
kontextuális
értelemben,
elemzés
közötti
csoporttagságuktól
"v a l ó s á g o s a k " abban
szintű
13 F e l t é v e fejezet 2.2
a
ha
Barton
ELEMZÉS
szó
sok
azt
ELEMZÉS
a különbségeknek
pedig
- amint
INDIVIDUÁLIS
szintű
térései
kompara
KONIEXTUÁLIS
keznek. lis
vagy
tu
kontextuális
van
"ö s s z e t é t e l " elemzés
portot
van
sajá
aggregálunk,
nincs
Mint
port
tartal
(abszolút)
(kontextuális
megfigyelési kontextuális
hagyó
a kontextuális
látszik
ami
-
magyarázat.
kifogásolható
viszont
fogalma
különböző
elemzés
jelenti,
szintjére
kívül
végeredménye
más
"strukturális"
szintű
másik
a csoport
utaló
elemzés
a két
- egyén
utóbbiban
aggregálás
- nyilvánvalóan
- ellenkezőleg:
elvégzését
figyelmen
a környezetre
az
- úgymond:
felosztás
azután
n i n c s e n , az
magyarázat,
függően, a
a következőképpen
az
(aggregálás)
környezetüket
esetben
szintű
- "összesítendő"
nyomán
konkrét
előbbi
szintű
az
magyarázat,
szemlélteti
Mindezt helyett
az
az
a Riley
szintű
a csoport
művelet
fü gg,
tartalmazhat
hiányától
a tényt
el
egyének
a csoport
kitűnik:
matematikai
sikeressége
lajdonságaiból,
től,
világosan
esetben
elemzés
cso
pusztán
a cso
vezethetők eszközei
ezzel
vissza
kiszűrni
szemben
megfelelője;
- úgymond
a - megítélésem
szerint
igye
a csoportok
el
magatartá
eredményei^
- nem
- ez
a kontextuá
"ö s s z e s í t e t t " e g y é n i
mechanizmusok
szét:
pusztán
(nem
az
- félrevezető
egyén
értel
54-6).
számolni sz ó.
a szelektív
55
migráció
jelenségével;
erről
a IV.
Az adatokra nül:
elemzés
támaszkodó
amint
arról
Riley
"csoport"
már
a II.
szek",
befejezetlenek,
szintű
folyamatokat.
lektív
elemzés,
nyesül-e
attól
be
Mérlegelve tuális
Blau
elemzés
kontextuális to k
tív"-nek
nevezett ezt
F a rber
sá t,
fejezet
az
hozzá
elemzés.
Az
föl
a csoport
szintű
76-8)
a "csoport"
ezekben
1.
a híd
igazán
következménye
pedig
egyén
azonban
lelki
ilyen
személyek
kifejezését
kölcsönözve
nyesül:
Még ha
(1974)
ké
eredményez".
jobban
pl.
mint
eleve
közös,együttes
egész
kiélezettebb
hasonló tékű
nyomására
nézetű
összhang
között;
a csoport eredeti
Sok
landóságát mélynek kozzon sának
a vezetők
tekintetben
viselkedés olyan
kell
már
hozzájuk.
kol
érvé
hogy
töl
között. a kontex ha £
szintű
folyama
tipológiában
"kollek-
segítségével
fejezet
le
próbálom
meg
pontjában
hiányának
a szintjén
maguk
e sérült
a puszta
egyfajta
számának
2. 1
a kontextuális
a társadalom
és
érzé
lévő
szintjén
utaltunk
az
hatás
öngyilkos
mechanizmu
is m e g r a g a d h a t ó : személyek
individuális
keynesi
adott
önpusztí
hatás),
hanem
egyéneknek
nyújtandó
"egy
tudományág
másik
multiplikátor
növekedése
a kontextuális
...
állítjuk
látja,
hatás
érvé
aránytalanul
a csoportot el).
tehát
és
igyekszik mint az
vezető - ha
inkább
irányú
sok
a csoportot
egyéniségek erre
nem
példáját
"végsőkigviszik",
hogy
egyes
mintsem
egyéne
a rendsze
követve
maguk
fogva
is
köz-
csoportnormához
feltétele
kezdettől
a cso
- a negatív
a kialakuló
folyamat
egészében
alkotó
helyett
Johnson
csoporttagok
hajlandók
(-miközben h e l y ü k e t
lehetősége
cselekvések
megmagyarázni,
óvatosabb
E polarizálódási a csoport
ilyen
a vizsgálat középpontjába.
hogy
vagy
elemzés
ös szegződő egyéni
a sajátosságát
képviselő
bizonyos uralkodó
gyökeresen
mér véle
megváltoz
hangulatát.
hasonló
- bár
"küszöbértékekkel"
A közös
társadalmi
környezet
csupán volna
szélsőségesebb,
magyarázatához
végeznie
egyén
vagy
összekapcsolásához,
a válsághelyzetben
helyezkednek,
véleménye
tatják
rejlő
mennyiben
helyezkedtünk,
egészének
arányszámmá
abban
foglalják
a vezetők
nem (ez
úgy
talán
azt
véleményt
mények
kollektív
okát
elhagyják
egyének
"félké
folyamatokban
a kérdést,
a mostani
a III.
írtuk
mondhatjuk,
valamilyen
gyakran
álláspontra
mint
a támogató
is
viselkedését
reagálása
véletle
(7 8)
a tömegmagatartásnak
szélsőségesebb megítélés
azt
kidomborítja
külön-külön. A jelenség
rint
révén hatás),
személyiségek
a csoport szintjén
a csoport
port
talán
a veszélyeztetett
öngyilkosságot
it,
a kontextuális
mögött
és m a k r o s z o c i o l ó g i a
modelljeit
példa
szólva,
sérültsége
képtelensége
(ez
Nem
kutatások
lehetőségeket.
a társadalom
öngyilkossággal
támogatásra
rejlő
szintjén
a személyiség
az
aggregált
összetétel
szintű
azt
mikro-
szemlélet
egyéb,
néhány
a benne
függ
az
implicit
egyén
álláspontra
leíró
nem
tása
össze
az
viselkedést
amennyiben révén
effajta
összefüggések
érintettük
a kétféle
modellről
az
a kizárólag
a tipológiából. az
elemzés
szerepét
arra
gondolatmenetére Ott
esett,
a mögöttes
pontjában
alábbiakban
összetétel
a kapcsolatáról.
e hatás
szó
valóban
egyéni
ebből
pontjában
megjegyzéseit,
járul
csupán
közül
se m.
a megközelítésmódot,
(1968:
hiányzik
fajtái
1.
hogy
vagy
a l k a l m a z z u k . Ez
A csoport
ságnak
függően,
hatásnak
keltetni
tárják
elemzés
akkor
elemzés
megfelelően
hatás
(1980)
magyarázatára
már
nem
a II.
a kontextuális
megkülönböztetett
fejezet
Ennek
kontextuális
Ugyancsak ti
által
adott
jellemzi,
fajta
magatartás
formalizáltabb
Granovetter
amelyek
cselekvést
kimenetele
a függvénye.
56
- értelmezési
(1978):
az
azt
ahhoz,
egyes fejezik
hogy
az
e küszöbértékek
keretet
egyének ki,
illető
hány
másik
egyén
csoporton
nyújt
cselekvési
a haj
sze
is c s a t l a
belüli
eloszlá
Ezt bálják
a gondolatmenetet
"visszahozni
"Elemzésünket nösen
függő
szokásos tó l
indokolt
a nagy
cselekvések a kölcsönös
középpontjában
tételezzük,
hogy
cselekvéshez,
az
konkrét hatást
pontjában
4.
az
tagjainak
elemzés
módszer
típust)
megállapítására; részük
4. 1
vonása:
pontos
terjedt
egy
részük
mennyiségi
és
értékeinek
egyszerű
a különböző
összehasonlításán
a következőképpen
el
a közgazdászok
vizsgálnak,
ne m.
változó
(...)
a közös
saját
közül
elemzés
hogy
az
írja
áll.
már
részt
helyett
fel
a közös (2-3)
a kollektív
elem
egyének
amelyet
Elemzé
abban."
magatartását
befolyásolja.
le,
(. ..)
(lásd
inkább
elemzésre
széles
körben
kontextusokat alapul.
Az
a III.
is
A kontextuális
a III.
fejezet
2.2
a kutatási 2.1
csupán
gyakorlatban
pontjában
a környezet
említett
a négy
befolyását,
alkalmas.
alkalmazott képviselő
egyszerűség
szemléltethetjük
és
fejezet
szemlélteti
a módszer
(pl.
Blau,
1 96 0;
adattáblázatok kedvéért
Wenz,
belső
kétértékű
(ú n.
1974: cella-)
változókkal
dol
lényegét:
változó
értékei
tulajdonságok
értékei
értéke
0
1
egyéni f
l1
a
számá
Egyszerűen
hozzájárulásukról
egyes
mértékben
modell
teljesen
szociológus
döntésekben.
hányan vesznek
összetétel
Egy
fajtája
döntésüket
kontextuális függő
egymás
amelyeket
meghatározott
döntő
elszigetelten,
a
Ez
a szakirodalomban
formáinak
Ez
az
egyén
kölcsö
abból
módszerei
kereszttáblázás
eljárás
az
egymástól
a közgazdászoknak
egyes
megpró
cselekvésben/.
kiindulva,
viselkedése
Többdimenziós
119-22)
gozva
a többiek
...
amikor
a közös
azonban
meghozzák
a szétterjedés
különböző
míg
más
egy
is,
tanulmányozásába.
be.
A kontextuális
hatás
az
minden
nélkül)
cselekvés
a hagyománnyal és
szerző
a legérdekesebb
függőség
amikor
közös
szerint
ami
(évszám
szakítunk
vonatkozólag,
az,
al.
/részvételéről
a felismerésből
esetben
Négyféle
hogy
vonatkozólag
veszik,
példa
abból
mutattunk
kontextuális
függőség
et
a kollektív
A legtöbb
amely
piacokra
egyének,
környezetük ebben
ki,
döntését
többségére
figyelembe
alkalmazása,
- írják
e kölcsönös
Mindhárom zés
meg
Oliver
folyamatokat"
feltételezünk. indul
hozza
feltevés
éppen
sünk
kezdjük
feltevéséből
kollektív ra
azzal
döntéseket
függetlenül
követik
a társadalmi
4
1
1
0
A 1 1
1
A 1 0
> A 0 1
»
1 4 Dichotóm (kétértékű) feltüntetni.
változóról
lévén
szó
57
elegendő
i
о
1
A oo
1
csupán
az
egyik
ismérvértéket
A táblázatban textusra
külön-külön
a függő
változó
bontjuk
a környezet
pontjában
és
...
A QQ
rendelkezésre
az
bemutatott
A 11
egyéni
típusai
állnak
ismérvek
ismérvértékei
jelölik az
közötti
szerint.
az
egyes
egyéni
értéke ke t1 5 ; minden
tulajdonságok
kétváltozós
A kontextuális
a következőképp
belső
ragadhatok
értékei,
kapcsolatot hatásnak
meg
más
szóval.
rétegezzük,
a III.
e táblázat
fejezet
adatai
kon
tovább 2.1
segítségé
vel :
Tiszta
egyéni
hatás:
A11 A11
b/
Tiszta
Egyéni
és
hatás
A01 = Aoo
4
és
A10
( A 01
-
Ao o )
A11
és
hatás
-
A01
=
A1 0 )
( A 01
4 -
Aoo Ao o )
összege
4 4 -
és
A10
és
A 0 1
A1
0
A01 A 1 0
=
)
( A 0 1
4
Aoo
4
Aoo
-
Ao o )
kontextu keresz
teződése :
A 1 1
A 1 1
( A 1 1
Nézzünk egy
A10 = Aoo
és
( A 1 1
ző
és
A11 = A10
A 1 1
Egyéni
A01
Aoo
kontextu
ződése:
ális
A01
=
( A 11
d/
és
( A 11 - A10')
A11
ális
=
4
A10
kontextuális
hatás:
с/
4
néhány
közsegélyező
konkrét
hivatal
1 2
4 4 -
és
A 1 0
és
A 0 1
A1
0
A 0 1
3> ł— 1 a
a/
í
)
példát
( A 0 1
Blau
(1960)
munkacsoportjának
(ez
4
Aoo
4
Aoo
-
Ao o )
vizsgálatából, a kontextus)
melynek 60
során
dolgozóját
a szer tanulmá
nyozta:
a munkacsoport
összeforrottsága gyenge
erős
Példa az
egyén
magas
népszerűsége
csoportján
belül
al acsony
magas
alacsony
1
.
a munkáj uk at nagy i n t e n zitással végzők aránya (%)
40
33
23
18
2
.
a segélyre való a l k a l masság ellenőrzésén túl m a g u k k a l a s e g é l y e z e t t e k k e l is t ö r ő d ö k (%)
53
33
43
41
1 5
Nem
a b s z o l ú t , hanem
a kontextus
összlétszámához
58
viszonyított
értékekről
van
szó.
Az nyezet
népszerű
mint
%-kal
és
a 40
az
egyéni
utal,
és
hogy
és
a kontextuális
mind
a csoportjukon
dolgoznak, a 33
% a 18
% a 18
a 23
tulajdonságoké,
a népszerű
példa
a 40
a 33
és
szemben
az
befolyásolja
a segélyezettekhez
(összehasonlítandó: tulajdonságok
reagálnak csoportba
a környezet kerülve
viszont
amely
épp
ki:
1
.
csekély
ipari
városai;
tározott nek
egyszerre
4.
tényező
kombinációit
alakult
az
a tanuló
2.
egyes
jelzi
nem
súlya
nagyjából
összeforrott
erősen
a gyenge és
a kontextus
43-ról
csökken
csoportokban
csoportból 53
Az
(f e l t é t e l e s
a népszerűtlen
kohéziójú
csoportokban
% különbségével).
függvénye és
kereszteződését
kohéziójú
a 41
a nép egyfor
% különbségével).
hatás
az
nagyobb,
kereszteződik:
csoportban
a 18
dolgozó
(összehasonlí
a környezet
a kontextuális
nem
kötődik
%-ra
erősen
nő,
nem egyéni
egyéni
egyének
több
törekvések
ismérvvel.
környezeti
potenciállal
központi
igazgatási
képviselik.
és
és
alacsony
oktatási
bíró
és
Eirmbter
összefor
is
törődök
Az
egyes
hanem
apjának
1
(1979)
a kontex
vizsgálata,
feltárására
népességgel 3.
irányult.
diákok
alakított rendelkező
a Ruhr-vidék
kontextusok
több
változó
aránya
társadalmi
környezet
s magát
környezettípust
területek;
szándékozó
a tanulók
négy
iskolázottságú
egymástól,
A továbbtanulni
környezett!pusok
példa
falusi
központok.
különböznek
változókhoz,
meghatározottságának
szerepkörrel
szempontjából
Erre
(clústeranalízissel)
státusza
nem
egy
megha
ismérvértékei
a következőképpen
státusza
szerint:
típusa
2
nagy
összesen
3
4
alsó
22,5
33,7
43,9
45,4
37,0
középső
38,7
58,6
51,6
56,7
54,1
középső-felső
70,0
64,4
64,7
73,7
67,8
felső
83,3
76,7
61,7
77,3
72,В
Az külö nböző
rő l só
eredmények
származású
h a s o n lítá s a ),
vagy
kö rnyezetre
fe lé
ha la d va;
egyéni
ta n u ló k
v á lto z ik
ennek
státuszcso p orto k
az
va ló
(az
és
e lté rő
m eg ford ítva:
stá tuszcsoportbó l
kü
eltérő
a népszerűtlen
a segélyezettekkel
a kétértékű
apjának
társadalmi
csoportban
csak
a népszerű
%-ra
eltérés
ugyanakkor
és
(összehasonlítandó:
egyazon
látható,
a 23
esetében
33
az
mindkét
a 43
gyenge
egyének
osztályozással
gazdasági
területek;
hatást
mind
kerülnek
a kör
érzékenység).
a továbbtanulási
falusi
tehát
41-ről
a népszerűtlen
közötti
viszonyukat,
különbségére:
természetesen
többváltozós
és
mértéke
megfogalmazva:
fordítva,
népszerű,
hatása
% különbsége
a népszerű
jellemezhetjük
A szerző
való
a 33
belül
különbségek
egyéni
érvényesülése
(d i f f e r e n c i á l i s
is
és
oldalról
A módszer tust
53
hatásának
l ö n b s é g e k ) . A másik
az
mutatja:
Mint
% különbsége
népszerűségének
az
%-kal).
tényező
közötti
ezzel
egyének
a két
egyének
összegeződését
egyéni
munkaintenzitása
A 2.
aránya
az
egyének
és
egyéneknél
%-kal);
hatás
csoportba
és
%-kal
szemlélteti:
rott
összeforrott
népszerűtlen
(összehasonlítandó:
módon
ha
% a 33
egyéni
szerűtlen mák
az
intenzívebben
% a 23
tandó:
példa
befolyására
egyének a 40
1.
a
ko n te x tu á lis
módon
oszlop ok
hatása
a a
kereszteződésére
kö rnyezetre
ugyanebben
között.
59
emelkedése az
(az
to vá b b tan ulá si
ö sszeh a so n lítása ).
ig é n ys zin tjé n e k
következm ényeként
hatás
reag álnak
származás
egyes
d iáko k
a
irá n yb a n
az
A
egyes
m utatnak: sorok
szándékra
a
össze
kö rnyezet
leg szem b etűnő bb
az
a l
l- tő l
a
4 k ö rn ye ze ttíp u s
csökken
a
szakadék
az
egyes
4.2
A grafikus
Ezt alkalmazták 134-5). mérjük
ábrázolás
az e l j á r á s t
azt
lényege:
a kontextuális
béknek ni
görbékkel az
tételezve, vizsgált X0
a/
a már
jól
jelenség
pedig
Tiszta
az
való
mindössze
egyéni
Green,
értékeit,
viszonyából
két
értéket
ismert
ismérv
tulajdonság
négyféle
és
meg.
Az
a kontextuális
hatástípus
gyakoriságát,
két.értékét
egyéni
az Z
alábbi
1980,
1983;
Welz,
értékeinek
egyszerűség változó
ezeknek
külön-
az
hatását
változót,
elő
a gör
kedvéért
lineáris
fel
pedig
megfelelő
szemléltethető
a kontextuális
19 7 9 :
jelenség
tulajdonságokat
magatartásra
módon
számosan
tengelyére
a vizsgált
egyéni
különböző
az
állapíthatjuk
az
s nyomukban
vízszintes
tengelyen
ábrázoljuk,
ki,
19 79,
koordinátarendszer
befolyását
adva
dolgozták
Huckfeldt,
a függőleges
adott
A környezet
(1961)
1971;
valószínűségét
előfordulási
egyéni
munkatársai
derékszögű
b e l ü l , az
jelöljük.
egymáshoz
ismérvnek
egy
vagy
és
(pl.
változó
gyakoriságát
a koordinátarendszeren külön
Davis
kutatásaikban
A módszer
fordulási
módszere
egyé fel
(Y X1
a és
jelöli).
hatás V I I.
ábra
Y
A kontextuális vonal a
tengely
Z
vonal
b/
vízszintessége
(X1
Tiszta
és
hatás
u t al :
minden
hiányára
mind
p o n t j á n ; az
X0 ) közötti
kontextuális
X1
az
egyéni
, mind
egyéni
távolságból
tulajdonságok
X0
ugyanazt
sajátosságok olvasható
két
az
befolyása
értékét Y
jelző
értéket
pedig
a két
két
veszi
fe l
párhuzamos
le.
hatás
VIII.
ábra
Y
A környezet redeksége
tanúskodik:
egyes
p o n t j a i n ; az
(X1
és
befolyásáról X1
egyéni
és ismérvek
X0 ) egybeeséséből
az X0
egyéni
tulajdonságok
más-más
szerepének
Y
60
értéket
hiányára
következtethetünk:
értékeit
pedig
képviselő
görbék
vesznek
fel
a
Z
az
jelző
két
őket
me
tengely görbe
с/
Egyéni
és
kontextuális
hatás
összegeződése
-------------------- > Z
A kontextuális egyéni
tulajdonságok
összegeződő bó l az
jellege
állapítható egyéni
volsága ságokkal
befolyására pedig
meg.
Ez
tulajdonság
a
Z
hatásra
hatása
rendelkező
az
X1
és2 X
a közöttük
lévő
görbék távolság
á l l a n d ó s á g á b ó l , vagyis
- mint
korábban,
a magatartásra
minden
egyének
is
pedig
e távolság
utóbbi
tengely
most
pontján
egyformán
ezúttal
minden
azonos); reagálnak
is
u t al ;
a két
a kétféle
görbe
a környezetre
értelmezhető:
egyforma
megfordítva:
(a g ö r b é k
a különböző
(a g ö r b é k
hatás
párhuzamosságá
- kétféleképp
kontextusban
vagy
m e r e d e k s é g e , az
tá
tulajdon
meredeksége
azo
n o s ).
d/
Egyéni
és
kontextuális
hatás
kereszteződése
X. a
lehetőség
A két
hatás itt
az
fel
a figyelmet:
egyéni
kereszteződése
csupán
tulajdonság
távolsága
változik
rendelkező
a
Z
A X.
ke
a férfiaknál
különösen
a ábrán
az
XXVII.
táblázat)1 7
Az
vagy
reagálnak
megóvó
ereje
sokféle
közötti
ismérv
formát
jelenségére
ölthet;
párhuzamosság
hatását
megfordítva:
hiánya
a magatartásra
az
X1
és
hatása
c s ö k k e n , amint
Y-ra
öngyilkossággal visszaesik
származás
hívja
tulaj
meredeksége
szemben
(Durkheim,
befolyása
eset
(a g ö r b é k
X2
(a g ö r b é k
az
a számos
mindegyik
a környezetre
párhuzamosan
; a társadalmi
igen
interakció
görbék
egyéni
tulajdonságok
a házasság
a r á n y á n a k 16 e m e l k e d é s é v e l
271.
az
mentén);
eltérően
egyéni
be.
képviselő
módosítja
tengely
e
természetesen
mutatok
értékeit
egyének
egyforma).
népességbeli
hármat
a kontextus
donsággal
n ő : pl.
ábra
b
közül
ben
(példák)
az
Z
nem érté
elváltak
1967:
264-79;
a továbbtanulási
1 6 Ezúttal tehát Z helyén X szerepel, vagyis a kontextuális változót a mo d e l l b e n l é v ő e g y é n i t u l a j d o n s á g a g g r e g á l á s á v a l s z á r m a z t a t t u k . B á r az i t t b e m u t a t o t t g r a f i k u s m ó d s z e r t e l s ő s o r b a n az i l y e n e s e t e k r e s z o k á s a l k a l m a z n i , s e m m i s e m i n d o k o l j a e z t a k o r látozást. 1 7 E b b e n az e s e t b e n az e g é s z r a j z c s a k a f é r f i a k r a v o n a t k o z i k , az ő c s o p o r t j u k o n b e l ü l k ü l ö n b ö z t e t ü n k m e g h á z a s o k a t ( X 0 ) és n e m h á z a s o k a t ( X 1 ). M i n t h o g y D u r k h e i m s z e r i n t a n ő k e s e t é b e n épp f o r d í t o t t i r á n y ú ko nt ex tu ál is hatás érvényesül, célszerű lehet a családi á l l a p o t m e l l é a n e m e t is b e v o n n i az e l e m z é s b e . Ez igeri b o n y o l u l t i n t e r a k c i ó s h a t á s t e r e d m é n y e z n e , a m i e z z e l az e g y s z e r ű g r a f i k u s m ó d s z e r r e l m á r a l i g h a á b r á z o l h a t ó .
61
szándékra
a település
bemutatott A X.
b és
ábrán a X.
kutatásának X.
с ábra
a környezet с ábrán
az
eredmény
változó
értékének
a politikai
nagyobb
eredményeit)
- az
csak
it t
tuális
változó
aránya
értéke
(X.
a társas
kapcsolatokon
alacsony
iskolázottságú mint
az
a népességben,
lázatlanok
ez
viszont
egy
b ábra).
a kép
által
kevésbé
ábrázolás
szemléltetésére
is;
Az
(1979)
megfordul,
vesznek
részt
az
természetesen
lehetséges
zonyos
értékének
risága, Xg )
ra.
elérése
mégpedig
- az
megelőzőleg
A XI.
b ábrán
a másik
csoport
változó
értékének
4.3
az
íg y
kapott
sajá tossá g ai
a m od e llb e n, Yi j
a
a
egyének
nagyobb
az
egyre
nem
inkább, (X.
lineáris
kettőt
az
hogy
iskolá
iskolázottak
tevékenységben
ará
az
isko
с ábra).
kontextuális
mutatok
mindkét
(X1 ) egyre
fokozódó
jelenség
értékeit
a környezet
be
csupán:
fejt
ki
intenzívebb
visszahúzódással
egy
előfordulási
képviselő
csoportjában nem
változó
görbék
bi
gyako
(X1
és
e g y f o r m á n . Ezt
hatást
magatartással,
felel
az
a magatartás míg
a kontextuális
környezet
az
két-két eg ye n le t
+ b2X2 i j
egyén
s zerep lő és
egyéni
azt
egyes
+ b 5Xl i j Zl j +
egyéni egyes
hatást,
m iu tá n
véve
am it
s ta tis z ti
b e fo lyá s á t.
tu la jd o n s á g o t
a la k u l:
az az
ún. k o n t e x t u á l i s
at i s z t a
/Y ^ /,
tu la jd o n s á g o k
♦ b 6 x2ijZlJ + b 7x n .z2j + b8x2 ijz 2 . ♦ e,..
62
kib ő víté se :
h o zzá re n d e ljü k
m uta tják
ko n te x tu á lis
+ b 4 Z2 j
is
m agatartására
következőképpen
+ b 3 Zl j
eg ye n le t
/ Z^/
e g y e n le t b e n az
együttható k
adott
egyéni a
re g re sszió s is m é rve it
reg re sszió s
re g re ss zió s
a m od e llb e n
m indössze
+ bl Xl i j
v á lto z ó v a l
hagyományos a
kife jte n e k
reg re sszió s
= a
zömmel
a kontextuális
a vizsgált
különböző
csoportja
többszörös
p a rc iá lis
kis zű rtü k
kedvéért
egyik
tú lm enő en
a környezet
eszközökkel
- az
amelyben
megnő
ugyanakkor
ellenkezőleg:
lé n ye g é b en
/X ^^/
tarto zó
szerűség
tükrözi,
ugrásszerűen
ko n te x tu á lis
vá lto z ó k h o z
kai
ki,
emelkedésére.
E módszer
Az
a kontex
ábra
tulajdonságok
követóleg
épp
R egresszió elem zés
szem élyekhez.
után
egyének
(Xg)
tu la jd o n s á g o ko n
a helyzetet
megítélhetően
és
a protes
b
egyéni
párhuzamosságából
értéket
azt
ismerő
mennél
mutatta
valamelyest
közül
pl.
mértéke
alkalmas
példa
irány
azt
emelkedik
fajta
b míg
részvétel
iskolázottak
ilyen
helyzetek
befolyásolja
pedig
való
X.
más-más
szavaznak
nem
a
hatást,
a kontextuális
szerint
kevésbé
elemzése
azonban
de
de
fokozódása
viszont
területeken
amint
ábrázol:
szemléltetett
annál
a
a ábra
korábban
gyakorol
befolyásolja,
vizsgálata
tevékenységben
lakott
módszere
(1978)
egységben,
körében,
a számtalan
ábrákon
XI.
A XI.
(1979)
folyamatot
szerepének
Pappi
Huckfeldt
nemcsak
Eirmbter
egyénekre
magatartását
magatartását
politikai
népesség
rendelkező
ismérv
területi
választói
alapuló
egyre
egyéni
párhuzamosan.
iskolázottak
A grafikus hatás
az
(lásd
- polarizálódási
kutatásokból:
a katolikusok
csökken
stb.
szemben
csoportjának
is
növekedésével
a katolikusok a C D U -г а,
nya
ott
együtt
tulajdonsággal
mindkét
is,
szociológiai
tánsok
zatlanabbak,
előzővel
bizonyos
egyének
b a n ; az
sek
urbanizálódásával
Az
egy
fig ye le m b e
Az
egyéni
és
együtthatók
vizsgálata
go k,
és
b3
b4
kereszteződésének már
több
ízben
alapján
szerepét
tárgyalást
különböző
jelzi.
végül Minthogy
a dolgozatban ezúttal
me g: b5
formái
b1
...
és
b8
az
alighanem
fejezet
b2
az
egyéni
a kontextuális
(II.
a parciális
és
egyéni
pont,
tulajdonsá
környezeti
elemzésnek
2.1.2
regressziós
ezt
III.
hatások
a módszerét
fejezet
2.1
pont),
mellőzhetjük.
Kovarianciaelemzés
A kovarianciaelemzés van-e
különbség
zött,
s ha
vagyis
a vizsgált
igen,
akkor
a kontextusok
az
minek
eltérő
a sajátosságai elemzés
zi k,
amelyek
vagy
több
nyiségi
egy
minőségi
ismérveit
történik,
hogy
latot
nincs
mind
eredetileg a közös
volt
milyen ad
azok
közé
képviselik
(vö.
jelenség
a vizsgált
egyáltalán nem
egyéni
a minőségi
iskolai
1980:
a mennyiségi
jelenségre,
ezek
különbség
során
kérdezzük:
környezetek
ismérvek benne
kö
hatásának, maguknak
a
a befolyásuk.
több
míg
Ezek
közötti
az
között
a függő
a
úgy
kapcso
csoporto
a környezet
regressziós
egymással
változó
ezeket
a meny-
elemzés
egyes
számított
megegyeznek
egy
változók
regressziós
kialakított
tarto
és
alkalmazva,
a minőségi
b e l ü l . Amennyiben
lényegében
közé
mennyiségi
A gyakorlatban
szerint
stb.)
módszerek
elemzésre
14 ).
tekintve
a csoportok
elemzés
vagy
a csoportonként
meredekségüket
n u l l a . Az
egy
változók
változó
osztályokon
s azt
egyes
érvényesül
tulajdonságokat,
Firebaugh, és
egyéni
a többváltozós
A kontextuális
az
az
a kovarianciaelemzés.
változóval.
magukba
össze,
játszanak
formában
választ
(nominális)
m a g a s s á g u k a t , mind
meredekség
igen,
az
szerepet
vizsgálják
egységeken,
befolyással
gyenesek
Pusztán
kapcsolatát
tanulmányozzuk
területi
Ha
s ezekre
hasonlítunk
gyakoriságában
változó
a vizsgált
külön-külön
(pl.
is?
a kovarianciaelemzés
foglalják
környezet
tulajdonítható.
kérdései,
függő
változók
környezeteket előfordulási
ö s s z e t é t e l é n e k ? Vagy
a kontextuális
Formailag
során
jelenség
környezeteknek
kon
hatás
állapíthatók
a környezet,
alkalmaztuk
a részletesebb
4.4
a kontextuális
e-
és
- ha
értékében
- ez
a feltevéseket
ellen
őrizzük .
a/ sonlítjuk
Először
össze;
arra
a csoportonként a kérdésre
számított
keresünk
g e t .jelző e g y ü t t h a t ó k
helyett
használhatunk-e
ekkor
hogy
egyéni
ma-e
azt
vizsgáljuk,
valamennyi
kerül
sor
k ö r n y e z e t b e n . (A с /
( b b ),
Ezután csült
nek
értékektől
csoportjuk
a
és
a közös
összegére.
j-edik
egyes
jelenség való
egyetlen
tulajdonságok pontban
egyenesek
külön-külön
közös
hatása
világossá
regressziós 2
.
az
tartozó
csoport
becsült
egyes
regressziós
saját
a következő:
csoportok
tényleges
négyzetes
A felbontást
csoporthoz
b^j-vel
az
lényege
felhasználásával
összegére
keknek
edik
valamint
a vizsgált
együtthatók saját
vajon
egyes
együtthatót.
a vizsgált
válik
meredekségét az
majd,
Tartalmilag
jelenségre
miént
ha
meredeksé
erre
egyfor
a lépésre
elsőként.)
A számításmenet hatót
az
regressziós
választ,
saját
csoportok
együtthatóval
szemlélteti
ábra
egyénnél;
b^
együtthatója;
érték):
63
együtthatóit
1
.
(b^
értékektől
való
való
a közös
a
eltérései
becsült
jelenség
b^-vel,
). be
értékeknek
négyzetes
regressziós a
b^
regressziós
négyzetes
együtthatóival
a vizsgált
...
együtt
együtthatóval
a tényleges
értékektől (Y ± ^
regressziós
- a csoportonkénti
regressziós
becsült
a közös
regressziós
bontjuk:
becsült
saját
a XI I.
regressziós
a közös
összegét
alkotórészre
együtthatóival
i-edik
regressziós
értékeinek
eltéréseinek
- két
meghatározzuk
érté
eltéréseinek értéke
a
együttható; Y ^
pedig
jb ^ a
Az a közös rész
adott
aránya
az
tokon
belüli
jezzük
és
az
belüli
ők et.
forma,
ellenkező
esetben
ez
belül
nincs
folytatjuk,
együtthatók közös
a hányados
ha
fejezik
eltérő
szolgál
ki
az
esetén irányú
alkotó
egyes
s így
csopor
egyetlen itt
bizonyul, azonban
tulajdonságok
a befolyás
és/vagy
az
elemzést
esetben
egyéni ez
az
helyesnek
Mindkét
második
- a szabadságfokok
miszerint
akkor
viszont
helyettesíthető
nyert
különbség,
megdől,
tovább.
regresszió
csoportonként
lényeges
inkább
során
ellenőrzésére,
a feltevés
haladunk
annál
a felbontás
ez
az
között
Ha
megfelelően
jelenségre;
együtthatója
kisebb
- pontosan
együtthatók
regressziós
a vizsgált
mennél
a feltevésnek
csoportokon
leírtaknak
lyását
regressziós
viszonyítva - annak
képviselheti
egyes
következőkben csoporton
után
regressziós
együttható
s a j át
együtthatóval,
elsőhöz
figyelembevétele
zös
csoport
regressziós
kö
befe akkor
ezek
tiszta
csoportonként
a
a befo egy
erősségű.
A k ö z ö s r e g r e s s z i ó s e g y ü t t h a t ó s z á m í t á s á v a l és é r t e l m e z é s é v e l k a p c s o l a t b a n m e g k e l l j e g y e z n i , h o g y az n e m az e g y e s c s o p o r t o k s a j á t r e g r e s s z i ó s e g y ü t t h a t ó i n a k e g y s z e r ű v a g y s ú l y o z o t t á t l a g a , h a n e m a v a l a m e n n y i c s o p o r t o n át ö s s z e g z e t t e l t é r é s n é g y z e t e k e n , ill. e l t é r é s s z o r z a t o k o n a l a p u l ; e z t az ö s s z e g z é s t a z t m e g e l ő z ő e n k e l l e l v é g e z n i , h o g y e z e k b ő l az e l t é r é s n é g y z e t e k b ő l és e l t é r é s s z o r z a t o k b ó l k i s z á m í t j u k a r e g r e s s z i ó s e g y ü t t h a t ó t (vö. D u n c a n e t al ., 1 9 61 : 67; S c h u e s s l e r , 1 9 7 1 : 2 0 3 ) .
b/ tók
Amennyiben
azonosságáról
regressziós
együttható
e n u l l á t ó l . Ehhez resszió meg
által
az
nyítva
akkor
értéke
tulajdonságok
ségei
esetben az
egyes
с/
tatkozó donságok lének
Erre
értelemben
alacsony
tesszük
között
csekély
fel,
kizárólag
az
előző
pont
csoportok
statisztikai
végén között
részt
kell
ezeknek
az
elosztani mellett).
jelenség
egyéni
az Ha
hogy
ily
az
reg
módon
ennek
a há
viszo egyéni
alakulásában.
gyakoriságának
ismérveknek
eltér-
a közös
értékhez
s megállapítjuk,
előfordulási
együttha a közös
mértékben
F-táblázatbeli
ér,
a vizsgált
felvetett
eszközökkel
eltéréseinek,
a számlájára
írható.
Más
közös
értékre
szóval: - az
kérdésre
a vizsgált
közötti
egy
is
e jelenség
csoportok
csoportokban
véget
nagyobb
hogy
szórásnégyzetéből
figyelembevétele
- a megfelelő
a ponton
regressziós
ellenőrizzük,
adódónál
belüli
megmagyarázott
belüli
azt
ingadozásokból
(a s z a b a d s á g f o k o k
ezen
csoportokon
lépésként
Ellen
különb
a hatásával
ma-
sem.
egyes
eltérésből
egyes
csoportokon
elhanyagolhatóan
a kérdést
csoportok
az
jelenség
túlságosan
szerepe
g y a r á z h a t ó k - e , vagy
válaszolunk:
résszel
elemzésünk
azt
az
második
a véletlenszerű
statisztikai
nyadosnak
kező
a próbát,
a vizsgált
nem magy ar áz ot t
-,
feltevésünk
kiállja
kiszűrjük
vagyis
az
egyéni
összes
azt
a részt, más-más
tulajdonságok ún.
standardizálással
átlagértéke
a cáoportok
megfigyelés
64
lényegében
jelenség
ami
tekintetében az
egyéni
mu
tulaj
népességösszetéte
átlagértékeit
főátlagára
az
egyes
- korrigáljuk.
Ha
marad
az
egyéni
eltérés
léltessük
az
ismérvek
A X I II .
zal
a feltevéssel,
az
a csoportok
(lásd
III.
a és
Az
mennyiséget,
tok
más-más
amely
?.
X.
főátlaga,
az
egyéni
csoport
kiszűrtük
mondottak
a csoportok azok
már
(vö.
Sv áb,
hogy
tulajdonítható
összetételűek. Szem 424).
a vizsgált
egyforma
regressziós
nem
1981:
hatását
a z o n o s . Ha
esnek
azonos
kiszámított
alapján
saját
nem
kiigazításnak
jelenség
tükrözik,
- magassága
ui.,
mint
(vagyis
az
ábrán,
egymás
esetben
az
egyenesek
a XIII.
egyenesein
csopor
egyenlő
regressziós
e g y b e ; ellenkező
bb az
hogy
ismérvek
az
egyéni
csoportonként
a számlájára
fölé
viszont
írható,
azonossá
számításmenet
a
a
csúsz igen
a következő:
átlagértékeiből
tulajdonságok eltérő
hatása
minden
előfordulásának,
s amellyel
a közös
a vizs
/Ýj / kivonjuk
a megfigyelt
azt
a
csoportban
azaz
a csopor
átlagérték
módo
tennénk:
= Yt,
/XXV./
tulajdonság
átlaga
csoporton
a különbség
a csoportok
megfelelő
csoportonkénti
összetételét
- X/
egyéni
a "m a r a d é k " , v a g y i s
külön-külön
az m á r
most
tulajdonságok
Y-tengelyen)
- feltételezve,
- b b /Xj
ahol
ábrán
a feltevésünk,
egyéni
megfigyelt
összetételének
gyelés
hogy
bemutatott
- az
minden
az
e csoportok
ut án,
b ábrákat).
ténylegesen
egyenlő
s u l n a , ha
III.
az
az
pontban
átlagértékeit,
ábrán
jelenség
b^-vel
a/
áthalad
k ü l ö n b ö z ő e k , akkor
tatva
gált
látható:
e kiigazítás
a XIII.
á csoportonként
az
egyenes
hiszen
kizárólag
hogy
között
folyamatát
jól
különbségei
meredeksége
ahol
metszetek
befolyásának,
ábrán
közötti
pont,
csoportok
a standardizálás
tok
- amelyek
egyes
eltérő
a
j-edik belüli
a csoportok
között,
összetételének,
65
csoportban,
regressziós
azaz
ami az
X
az
összes
együttható,
azt
követóleg
egyéni
Y^ is
ismérveknek
megfi pedig
fennáll, a befolyá-
s á t . Ezeknek tás
a
"maradékoknak"
a csoportok
közötti
eltérései
mutatják
a kontextuális
ha
mértékét.
Az e l m o n d o t t a k b ó l k i t ű n i k , m i é r t k e l l e t t az á t l a g o k n a k e z t a k i i g a z í t á s á t m e g e l ő z n i e a k ö z ö s r e g r e s s z i ó s e g y ü t t h a t ó l é t é r e és s z i g n i f i k a n c i á j á r a v o n a t k o z ó e l l e n ő r z é s e k n e k (a / és b/ p o n t ) . Ha ui. a c s o p o r t o k s a j á t r e g r e s s z i ó s e g y ü t t h a t ó j a c s o p o r t r ó l c s o p o r t r a v á l t o z i k , a k ko r a k i i g a z í t á s s o rá n nem a l k a l m a z h a t u n k v a l a m e n n y i c s o p o r t b a n e g y e t l e n k ö z ö s k o r r e k c i ó s t é n y e z ő t (b b — t ) a /X XV./ e g y e n l e t b e n . Ha p e d i g b^ é r t é k e n e m t é r el szignifikánsan nullától, a k o r r e k c i ó n a k n i n c s é r t e l m e , h i s z e n az v á l t o z a t l a n u l h a g y n á a t é n y l e g e s e n m e g figyelt Y értékeket.
Annak térései bölése
az
megállapításához,
egyes
után
csoportok
fennmaradó,
len
alapján
nak
a kiszámítására.
szióval
becsült
bontani: (a
várható
csoportok
igazított
Y
meghatározni
ehhez
a ténylegesen
értékektől közötti
és
á t l a g ók
egyes
is m a g á n
maguknak
fordulhat:
csökkenését
ket
az
ben
ak o r r e k c i ó
egyéni
nyomán
tozókról
lásd
210;
Loether
tőle
felszínre
az
ún.
lemzés
szempontjából és
a/ li
Tiszta
regressziós
együttható zárólag
lényeges
a környezet
együtthatók
(b^)
ennek
mutatják;
- azaz
ismertetve
(b^
ennek
...
lehet
e.gyéni
tu
összehasonlítása
ui.
kapcsolatban.
csupán
az
Bár
ma
amelyeket
e környezetek
Y
átlagok is
a csoportok
közötti
könnyen
között,
eltakart;
a csoportok
bizonyos
hasznos
az
alkalmazzák,
korábban
eltérés
a ki
ebben
között
összefüggéseket
elő
amelye az
eset
(vö.
elfojtó
- vál
309).
közötti
hatás:
az
hányadosából
statisztikailag
a fordítottja
különbségeket
a regresz-
alkotóelemre
ellenére
holott
megfelelően ennek
két
- tehát
értékek
vélet
csoportátlagok
értékeknek
Ennek
el
kiküszö
a puszta
összetevő
a kiszűrésére
érvényesülése
eredményeire;
utaltunk
foglaljuk
most
összefüggések
mértékét
b ^ n ),
amennyiben
ill.
annak
össze
négy
a kontextuális
ezeket
típusa
a meredekséget
az
a vizsgált
már
az
szerint
jelző
egyéni
ezeket
képviselő
közös
csoportok
közötti
tulaj
haladva.
csoportokon
jelenség
e-
belü
regressziós eltérései
ki
tulajdoníthatók,
a csoportokon b bl az
= bb2 =
belüli
•''
regressziós
_Y
nesek
magassága
ugyanaz
együtthatók
egyformák:
= bb n ’
egyéni tulajdonságok
tok
A vizsgált környezetben
menetét
befolyása
egyéni
1980:
Y
jelenséggel
tulajdonítani,
olyan
szupresszor
A kovarianciaelemzés
donságok
a vizsgált
- s ennek
eg y,
összegét
eredeti
a kiigazított
növekedhet
Mclavish,
az
átlagértékek
korrigált
e két
között.
a valóságban
befolyásának
éppenséggel
és
-,
hozhat
egyes
szignifikáns-e
is,
a hatásoknak
értük
az
részre;
csoportok
- és
befolyásának
megfigyelt
átlagokat
vezethet
felelős
tulajdonságok
S c h u e s s l e r , 19 7 1 :
viselő
azoknak
várják
a kiigazítás
belüli
egyes
Y
tulajdonságok
eltéréseinek
megítélhetjük,
a környezeteknek
népességösszetétele
különbségek
az
kiigazított
- felülmúlnak-e
maguknak
négyzetes
korrigált
felismerésekhez
rendszerint
hajlamos
véve)
eltérése
az
fontos
való
csoportokon
figyelembe
befolyását
eltérő
hatás
Elegendő
lajdonságok
a kutató
kontextuális
módon egyéni
szükség
magukat
a korrekciót
az
nincs
elméletileg gát
tiszta
a fenti
- vagyis
mértéket,
Y
szabadságfokokat
hogy
között
átlagai
jelenség
befolyását
kiszűrő
e g y f o r m á k , vagyis a z o n o s : a-^ =
és
az
a regressziós
-
egyéni
korrekció
a csoportokon ■■ ■ =
írja
66
le.
az
egyes
csopor
regressziós
egye
an .
tulajdonságok
egyenlet
után
belüli
Mint
kapcsolatát azt
a II.
tehát fejezet
valamennyi 2.1.2
pont-
jában
említettük,
sziós
együttható
ez
egyszersmind
értéke
regressziós
együttható
szemlélteti
(a
azt
megegyezik értékével:
XIV-XVII.
is
jelenti,
hogy
bb = b k . A tiszta
ábrákhoz
a közös
a csoportátlagokból
lásd
Sváb,
1981:
csoporton
számított,
egyéni 40 8;
hatás
Hauser,
ún.
belüli
regresz-
csoportok
esetét 1971:
a XI V.
közötti ábra
22).
XI V. á b r a
Y
b/
Tiszta
sziós
együttható
zi
egyéni
az
sei
ekkor
sára
kontextuális
értéke
tulajdonságok
teljes
egészében
természetesen
nincs
hatásának
szükség,
A vizsgált
jelenség
lamennyi
csoportban
ugyanazzal
m á s . Különösen
ti
regressziós
egyének
kell
fennálló
portátlagok
kapcsolata
idejűleg
egymással
és
vek
átlagértékeit,
tás
esete
a XV.
(b ^)
az
egyéni
annak
belüli
Egyéni
regressziós
hiszen
következménye,
befolyásolják
*j-^
S v áb,
az
kapcsolata
egyenes
semmiképp
( b b -re),
sem ez
hogy
=
0
átlagok
eltéré
eredeti
csoportát
jellemezhető
csoportonként csoportok
következtethetünk értéke
a környezet
409-10).
jel
kiigazítá
számított
utóbbi
regresz, ez
értékek
nem
magassága
a vizsgált jelenség 1981:
Y
Y
sem m ó do sí ta na
jelző
= b ^
és
A tiszta
más közöt
belőle
nulla;
egyéni
az
a cso
sajátosságai az
va
egy
ismér
kontextuális
ha
szemléltethető.
ás
kontextuális
együtthatók
együttható
értéke
kolt
a csoportátlagok
tehát
az
...
az
a csoportátlagokból
XV.
с/
semmit
=
közötti
tükrözik;
tulajdonságok
értelmezésére:
kizárólag
a meredekséget = b ^
A csoportok
egyenlettel:
ilyenkor
korrelálva
esetben
befolyását
összefüggésre
^j-^
ábrán
az
az
nulla: b ^
hiányát.
hiszen
az
vigyázni
együttható
szintjén
és
ebben
csoportban
a környezet
lagokon.
és
hatás:
valamennyi
hatás
értéke
szignifikánsan
eltér
ábra
ö s s z e g e z ő d é s e : ebben
m e g e g y e z i k , s az nullától: b ^
kiigazítása,
ez
67
őket
= b ^
a korrekció
az
esetben
képviselő 3
3
ugyanakkor
közös
Ь ^ п = b^
a csoporton regressziós Ф 0.
nem* s z ü n t e t i
Indo meg
tel-
jesen
az
Y
a kontextuális
csoportok A vizsgált
nem
írható
nem
e g y f o r m a . Ennek
ke
sem
le
átlagok hatást.
ugyanazzal
azonos
tékével:
b^
közötti
a regressziós
következtében
Az
egyéni
és
és
az
csoporton
számított
hatás
a "maradék"
tulajdonságok
a csoportonkénti belüli
csoportok
a kontextuális
ezek
egyéni
egyenlettel:
a közös
a csoportátlagokból b^.
t
különbségeit;
jelenség
egyenes
regressziós
közötti
eltérések
kapcsolata
magassága
együttható
regressziós
összegeződésének
jelzik tehát
érté
együttható
esete
a XV I.
ér
ábrán
szemléltethető.
d/ get t
jelző
...
ł
Egyéni
csoporton
^
),
és
kontextuális
belüli
a z e g y éni
együtthatók
tulajdonságok
más
és m á s . I l y e n k o r
nem
így
a csoportátlagok
kiigazítására
jellemezhetjük portokban; portokon és
számíthatunk
a vizsgált
jelenség
a kovarianciaelemzést
belül
külön-külön
kontextuális
hatás
hatás
értéke hatása
az
egyéni
első
el
A rajzon hiánya
utal
az az
egyes egyéni
A kontextuális varianciaelemzés
mindössze
egy
tér
belüli
után
közös
kapcsolatát
abbahagyjuk
egyenletek
a X V II .
változik tehát
regressziós
tulajdonságok
vonatkozó
bővített
ponton
csoportra jelenségre
esetben
ábrán
és
a meredeksé (b^
/ b ^
ł
csoportonként együtthatót, egyenlettel az az
vizsgálatát.
egyes egyes Az
s sem
cso cso
egyéni
szemléltethető.
ábra
a kontextuális
változóval
az
Természetesen
szakasza
esete
környezetekre és
sor.
a regressziós
kereszteződésének
XVII.
gának
csoporton
kerülhet
annak
végezzük
csoportról a vizsgált
közös
sem és
k e r e s z t e z ő d é s e : ebben
el
68
hatás
regressziós
egyenesek
párhuzamossá
kereszteződésére.
regresszióelemzés egymástól
(a
két
és
a most
módszer
bemutatott
ko
összehasonlításá-
га
lásd
ju k,
Alwin,
változóként
tosságainak, ragadható
az
meg
sz ol:
utóbbival
1979).
vizsgált
pedig
jelenség
inkább;
z o t t , az
az
Blalock,
5.
1 9 82 :
arra,
melyek
Az
befolyását
jellemző
két
mekkora
a teljes
rendszerint változók
fontos hatás
utóbbi
mértéke
csekélyebb,
használata
de
(nomi
ezek
a befolyása a tulajdonsá vála
befolyásolják
oksági
forrása
sajá
m é r t é k e ; a regresz-
nagyobb,
közötti
minőségi
- kérdésre
i s m é r v e k , amelyek
hatás
próbál
meghatározott
melyek
kontextuális
e l ő r e j e l z é s r e , az
feltárni
összességének
konkrétan
- egyaránt
a kontextuális
viszont
egyes
tulajdonságok
tehát
előbbi
e hatás
a kontextus
meghatároznánk,
a kontextuális
és m i n ő s é g i
elemzésre
de
alkal
nem m e g h a t á r o
jobban
választás
a
körülhatá
dilemmájáról
lásd
109-35.)
A fejezet megvizsgálva
zethez. közül
első
annak
részében két
Megállapítottuk,
csak
az
hogy
interakciós
szerepét,
s kitértünk
A fejezet kotta. lel
Ennek
során
kifejezni
tétel
modellt
tulajdonság
va
számos
társadalmi
tartalom
közötti
amely
egyén
hozzuk
e modell
igyekeztünk
folyamatok
követőleg Az
az
adódó
statisztikai
lítás
modelljének
tagjaihoz
azok
Végül modellekről egyén
szintű
amelyek
sor
alkotnak
két
járó
több
Először
egyéb
kérdésre.
áttekintése és
al
a model
a csoportössze
írja
indokolatlan
a
betöltött
tulajdonságainak
függvényében
a modell
s ezek
le.
és
Hibáztat
használatáért,
valóban
képes
tényleges
és
a személyeknek
az
Részletesen
egyszersmind
a csoporttól
A viselkedés alapul,
képet
állapot
ill.
saját
statisztikai
való
környezete
leíró
az
a modell
egyén
eltérés
a szubjektív
hogy
és
az
az
egyén
egyének
Ezúttal
nehézségekre,
körül
e sajátosságából
lehetséges
itt
modell
tulajdonságaival
a megoldás
helyzetükről.
természetű
egyéb
a r á n y á v a l , akik szóltunk
magyarázata az on,
szétterjedését
és
módjaira
összehason
a környezet
magukat
tu
környezetük
is k i t é r t ü n k néhány
is.
a modell
javaslatot
téve
is.
irányban
ismérvből
- igazodva
nem
vagy
saját
utalva
feszültségen
együtt
itt
cselekvést.
került
beszéltünk,
egyidejűleg
azoknak
bemutatására.
kiküszöbölésére
saját
sokszor hogy
néhány
tulajdonságai
igényének.
közelebb a környe
Hangsúlyoztuk
hatásban
modelljeinek
formai
gyakoriságának
a cselekvés
magatartását
hanem
viszonyítva
alkalmazásával
rá
problémáról,
közötti
összhang
szemléltetni,
tekinteni.
kapcsolatos
különféle
ehhez
alkothatnak,
a kontextuális
viselkedését
s tartalmilag
példákkal
vizsgált
Harmadikként
lajdonságai
előfordulási túlzott
tértünk
egyén
éppen
az
csoportokat
a modell
szemügyre
viszonyát
kifejezésére.
összefüggésbe,
végzik
be,
hatás
adtunk
vettük
egyén
megragadásával
a kontextuális nyomatékot
hatást
az
kontextusnak
tételének
szándékozott
ismertetésére.
már
empirikus
és
fajta
célszerű
szubjektívvé
gerincét
környezetbeli
Ezt
különböző
mutattuk
kutatót
mindazonáltal
egyének
ennek
fokozott
a kontextuális
a környezetet
rendszereket
"elsajátításának", az
magát
elemét:
környezet
is
amelynek
Összefoglalás
rő l,
£
módszerrel
eljárás
azok
esetében
esetében
r o l t . (A m e n n y i s é g i
előbbi
pontosan
alakulását.
előbbi
utóbbi
az
A kétféle
arra,
a környezet,
a kontextust
a kovarianciaelemzés
szióelemzés
1979):
mennyiségi, a kovarianciaelemzésben
szerepel;
a n é l k ü l , hogy
(Firebaugh,
mas
Firebaugh,
a regresszióelemzésben
nális)
gok
19 76;
szélesítettük
amelyekben képeztük
a környezet szinten
ki
áttekintésünk
a kontextuális
valamilyen
összetettségéhez,
ragadják
változót
matematikai
meg.
69
körét: nem
egyrészt
a modellben
művelettel;
rétegezettségéhez
másrészt - magát
azokról
a
szereplő azokról, a kontextust
A fejezet tozataival
foglalkozott.
felfogását, séget
úgy
kell
ítéltük
a magyarázat
a kontextuális mindig
az
egyén
szintű
változik fontos ben
és
hatás
a megfigyelés
függően,
hogy is
elemzés
annak
csoport
szintű
textuális
elemzés
a mainál
gyekeztünk
A fejezet sorra.
Elsőként
grafikus
a széles
kovarianciaelemzést hatás
kapcsolatot. re,
miként
az
egyén
e kettőt
és
fel
összemosó
az
módszer és
Úgy
Ez
ez
az
ilyen
az
el
elemzés
kapcsán
vagy
az
eredménye
se m;
hiányát
ezért (szem
gondot
hatást
mindig
amelyen
egyén kiter
haladva
mint
vett
az
körének
a kon
egész
makro
példával
is
i-
lehetőségeit.
különböző mutattuk
módszereit be.
ismertetése,
ismét adódó
Ezt
a kontextuális
a
pedig
tudtuk
tévkövetkeztetés annak
vettük
követte
legvégül
érzékeltetni
fordítottunk
segítségükkel
70
szintjén
és
jelenségek
kutatásokból
felcseréléséből
mái .
hatás
hatás
szintjén
E művelet
meglétét
élő
különb
összemossa
egyén
a csoport
út,
irányú
kereszttáblázást
utóbbi
az
a társadalom
regresszióelemzés
áttekintésekor
határolhatok
vizsgált
empirikus
a kontextuális
szintek
tesz
szinten
révén.
a kontextuális
láttuk,
elemzés
nem
a kontextuális
mindig
hatás
hozzájárulhat
elterjedt
meg.
hogy
hogy
kontextuális
vál
a szakirodalomban
csoport
lehet
szintű
megjelölésével).
e módszerrel
konkrét,
a hagyományos
elemzési
Valamennyi
tárhatók
körben
van-e
csoport
egyrészt
magyarázatnak
a kontextuális
közvetlenebbül
tárgyaltuk az
szintjén
kiemelésével,
részében
másrészt
megfigyelni
és
típusának
sem kielégítő:
között,
csupán
elhatárolni
Néhány
kétféle
egyéni
a g g r e g á l á s a , "összesítése"
a kontextuális
utolsó
á b r á z o l á s , majd
textuális
hatást
elemzés
h i á n y á t . Hangsúlyoztuk,
folyamatokra.
vizsgálatához.
szemléltetni
elemzés okból
szintje
annak
ma gy arázni, sürgettük
jesztését
szociológiai
és
az két
é r v é n y e s ü l , a tartalmi
szintjén
Párhuzamosan kell
az
eredményeinek
a "strukturális"
szintjén
hogy
a kontextuális
a csoport
a kontextuális
Megvizsgálva
meglétét
elemzés
attól
része
meg,
szintjén
történnie;
egyén
harmadik
a
a kon
közötti
szemléltetésé hatás
egyes
for
IV.
A KONTEXTUÁLIS
A kontextuális portba
sorolhatók:
alkalmazásával dalmi a
egy
"társadalmi
elemzés
részük
nyomán
tények".
a kontextuális
hatás
a problémája.
- a kontextuális
1.1
A kontextuális
egyik
lélet
fejezet
egyes
- némi
síkon
1.
pontjában
mozgatórugója
folyik
módszertani
befolyásán
egy
kutatásba.
túl
és
utaltunk
volt
hogy
a törekvés
olyan
környezeti
hatások
pszichologizmus
elleni
harcra.
A környezet
után
befolyása
fennmaradó
felfogást:
nem
meg
a két
erők,
jelezhetők érvet
másrészt
előre
tulajdonságok
logiasítja"
az
veszi
gált és ber nő
egyénhez
Op p,
1971:
(Esser,
zet
képest
zu k:
hatását
képest
e környezet
az
őket
tiszta,
vi
hatás
környezetükből
"v i s s z a h o z z a az
egyéni
tulajdon
alkalmasnak
tűnt
magatartására
"re
tulajdonságok e
ki
"szociologiszti-
egyéntől
függetle
következményekkel
tulajdonságainak
szem
a társadal
egyéni
- igen
támogatja
olyan
kialakulá
mikroszociológiai
"k í v ü l r ő l " , az
hatás
elemzés
egyének
az
is
lásd
ennek
3.,
olyan
nem
kontextuális létét
ismeretében.
kétségkívül
a környezet nem
pedig
122-3).
9;
Az
járhat,
Vizsgáljuk
keretet, és
a csoporttulajdonságok és
pedig
Op p,
1971:
25 .,
a társadalmi
környezet
úgy
szerepét
feltételrendszer,
71
nem
Nowak,
er ők,
hanem
egyének
amelyek
csakis
a szemé - "eldo-
szabó
társadalmi
az
éppen
mint
79-39),
között
em
törté
a környe
érvényesül.
elismerve
alakításában, cselekvései
vizs
(Hummell
a többi
tulajdonságaira
hogy
gyako
szerint
általában
19 8 1 :
az
személyből
csupán
más,
keretei
értelmezni,
más
az
korlátot
képest
magatartásának
amelyet
-,
egyének
36 -7;
interakció
célszerű
azok
hatásuk
környezete
hogy
a magatartásra
- megítélésem
egyénekhez
egyén
a nézetet,
a cselekvő
folyamán
ismérvei az
hatás
magából
a felfogás
számára
azt
bizonyítja:
fakadhatnak elemzés
megfelelően
külsődleges
normák)
képviseli
Ez
hogy
Hummell
(1960)
az
19 7 2 :
nélkül:
Blau
kiszűrtük
külsődlegesek,
a magatartásra hatást
egyének
amely
tényekből".
magatartása
Hummell,
évszám
befolyása
egyénhez
egyik
a kontextuális
társadalmi
- képességével
tűnhet,
elkülönített
felelősek,
figyelembe,
73;
az
társadalmi
"társadalmi
egyén
visszavezetésére
kontextuális
(pl.
ő ismérveinek
erőket;
úgy
mindenekelőtt
különbségeiért
független
nem
és
a kontextuális
kétféleképp
a kontextuális
pusztán
befolyásától
kényszerek
az
lyiségtől
az
a szociológia
közelebbről.
A szakirodalomban
a viselkedés
látszólag
a k ö r n y e z e t .sajátosságai,
kényszerítő
amelyek
- hiszen
élve:
értelmezése
kimutatására
szűrése
külső
cso
társa
a környezeti
egyéni
szorítkozó
elemzés
dukáló"
rolt
és
természetű:
megközelítéssel,
bizonyítására,
egyéni
kifejezetten
á szakirodalomban:
a konkrét
vizsgálatára
A kontextuális
érvényesülő
rá,
létének
ezt
nagy
e módszer
szóhasználattal
elemzés
"individualisztikus"
önálló
ható
- két vajon
- kapcsolatos.
folyamatok
nül
bevonult
a kontextuális
stb.
magatartásának
me gh aladása, felváltása
a társadalmi
kus"
foglalkozik,
befolyásoló
köztudatba
két
PROBLÉMÁI
leegyszerűsítéssel
kérdéssel
magatartását
része
"holisztikus"
egyének
m a t " a szociológiai ságok
MÓDSZERTANI
o p e r a c i o n a l i z á l á s á v a l , az
elkülönítésével
hatás
lényeges
kiszakított
másik
változó
ÉS
problémák
A II. sának
egyének
tárgyalása
A viták
szerepének
Elméleti
viták
elméleti
a szociológiai
E kérdés
szonyának
1.
az
az
ELMÉLETI
é r t e l m e z é s é n e k , a másik
mérésével
tulajdonságok
körüli
azzal
megragadhatók-e
e r ő k , a Durkheim
ELEMZÉS
az
A
adott
hangsúlyoz
alkotnak,
s
amelynek
hatását
szociológiát lembe ják
veszi
-,
1973:
épp
saját
egyes
egyének
egyének
ér v,
tuális
hatás
nyezet
befolyásának
oly
független
mértékben
egészen
új,
ján
tudjuk
arányszáma
- életkoruk,
Ítéletet
hozhat,
lyek is
- bírák,
ami
tanulókból
álló
a diákok,
bírhatok
vagy
szintjén
tartásának gyarázó gam
azok
új
ták
az
kívül
szintű forgó
adott
zett
ezt
jelenséggé,
tozására az
(pl.
egyéni
élő
amelyek
(egyszerű
amire
83 .,
hogy
22 1;
tehát
megvá
az
hatások
adott
nem
az
tökélete
az
jelenség
vonatkozó
élő
egy
alap
település
egyének
egy
Jó l
tulaj
bíróság egyes
ismert
szorgalmas,
teljességgel egymás
lesz?
résztvevő
egyenként
hatá
valami
ismereteink
egyes
Vagy
a döntésben
a kör
szintjén
alakulását: ott
a kontex
a kontextuális
a csoport
álláspontjával. egy
miszerint
magatartásukra,
számíthatunk.
hogy
(pl.
olyan szemé
- legalább fegyelmezett
elviselhetetlen:
társaságában
szóra
sem
és
19 71;
ehhez
hatására
kevés
az
a csoportra
azonban
Opp,
közelítenek
az
jellemzik
látszólag van
szó:
egyéni ezeket
Általánosabban
a cso
egyének
maga
vonatkozó
nem
erről
van
Op p,
1979;
Nowak,
ma
szó;
a szakirodalomban
egyéni
mi
az
a bonyolult
vennénk
kapcsolatrendszer tudásunk
azonban
ma
1981)
"emergen-
egyéneket,
zajló
ill.
amikor
annak
csoport
figyel
csoport
állnak
szóban
elemi
viselkedésről esetén
reagálását
kielégítő
nem
egyének
módosítot
vagy
a viszonylag
emberi
többszemélyessé
alapján
ismerjük
aggregáljuk
körülmények
az e g y é n e k
a redukciónak sajátosságai
nem
megfogalmazva:
magatartásra,
figyelembe
ellenállnak a környezet
cselekvéseket
rendszerekben)
tévesen
vonatkozó
helyett
szerint
magatartását,
s azokat
várható
egyén
Hummell
a környezet
megértéséhez
kérdéshez.
interakciós
kétszemélyes
cselekvésre
az
Megítélésem
egyének
át
gondolni,
amelyek
jelenségek
alatt.
vagy
azt
el ő,
a következőről
akkor
visszük
ismernénk
egy
vissza
vezethető
tehetségesek,
önálló,
akik
a hatást,
rendszerekben) Ha
figye
gondol
amelynek
belátása,
a nézet,
jelenség
magatartása
szemszögéből
társadalmi
befolyása
tapasztalatainkat
terakciós
is,
az
magatartására
mint
vagyunk
ezért
tartott
pusztán
környezetben
között
(1970:
kontextuális
módosítják-e
nem
képviselt
és
állnak
igénylik.
számon
egyes
hagyjuk
kezményeire.
tán
s amelyek
akkor
környezetük
rülmények
hajlamosak
csatlakozom,
cia-probléma"-ként1 8
men
Nem
- alapján
egész
aktívak
helyzetek
individualizmus
Amikor
mint
Rex
(1971)
kérdés,
annak
a végeredmény
vissza
lehet,
lehetősége
osztály
kidolgozását
cselekedeteire,
hogy
a vizsgált
st b.
- ez
mértékben
Opp
értelmezésükhöz
vezethető
összeegyeztethetetlen
- annak
nyomán
olyan
táborához
a módszertani
nem
egyének
- külön-külön
"egyébként"
ismerete,
elvek
magasabb
és
a
randalíroznak.
E példák port
stb.
iskolai
épp
pl.
látszólag
előtt
akik
az
teljes
feloldja-e
törvényszerűségek.
egyénekre
hogy
A lényeg fennmaradó
kapcsolatos.
előrejelezni
amely Hummell
azt
alátámasztható
viselkedését,
foglalkozásuk
ülnökök
a pedagógusok
azok
egyénektől,
előfordulhat,
meg
a felfogás
terminológiai
érvényesülnek,
leíró
az
társadalmi,
függ.
kiszűrve
látszólag
megfelelően
donságai
határozza
amellyel egyes
- miként
másodlagos
függetlenül
viselkedését
ez
pszichológiában,
szemben
befolyását
egyének
sajátosan
öngyilkossági
vele
következményeivel
az
Valóban nem
olyan
meghatározásától
magatartásától az
k ö z v e t í t i k . Hogy
beágyazottságát)
tulajdonképpen
tudományág
A másik
sok
-,
tulajdonságainak
elegendők
(egy
társadalmi
ellenkezőleg:
a két
egyén
sen
egyén
) álláspontja
laszolása
kapcsolatok
a pszichológiában az
vagy 6 8
a társadalmi
szer
(összetett szintű
bővülésére)
in
követ
környezetük
magyarázatot
kö
akkor
vál pusz
adhatnánk
A 1 8 z " e m e r g e n c i a " (= k i e m e l k e d é s , e l ő b u k k a n á s ) k i f e j e z é s a r r a u t a l itt, h o g y a c s o p o r t t u l a j d o n s á g o k m i n t e g y k i e m e l k e d n e k az e g y é n i i s m é r v e k k ö z ü l , h o z z á j u k k é p e s t " ö n á l l ó é l e t e t " é l n e k , " t ö b b e k " - ú g y m o n d -, m i n t az e g y e s e g y é n e k s a j á t o s s á g a i n a k p u s z t a ö s s z e g e .
72
minden
fajta
csoport
szabályszerűségek
Az zet
n y o m á n ; az
cselekedetek,
hatására
alakulnak
individualizmus (lásd
pl.
e magatartás eltérő tések merjük
vagy
téseket.
Magának
1981:
vesszük Nowak
kellene
a közösséget
az
egyének
mint
jelenségek
összetettebb
az
egyéni
sem
mások,
környezet
e módosulásnak kétféle
viselkedésének
az
Az
egészet
magatartás
keretet
"emergencia"
jelenségével
éppen
adott
egyének
más
jellemző
illetőleg meg.
adó
akkor
a módszertani Az
egyik
leíró
más-más
kerülünk
összetettségi
viselkedése)
rendszerek
ilyen
szembe,
fokhoz
szerint
kijelentések
interakciós
változásával
a környe
cselekedetei
személyek
szabályszerűségeit
a környezet
az
módosulása
különböztethető
vonatkoznak;
figyelembe
mint
(pl.
értelmezését
álláspont
f e l t é t e l r e n d s z e r e i r e , a neki
fokára
érvénybe".
Miként
az
belül
382-8)
különböző
nem
nem
tehát
"emergens"
amelyek
ki.
összetettségi "lépnek
forrása
irányzatán
Nowak,
jelenségre,
kutatnunk.
"emergencia"
változása
- olyan
szintű
után
ha
tartozó
kijelen nem
is
kijelen
megfogalmazza:
"Elképzelhető, hogy bizonyos fajta tárgyak v i s e l k e d é s - t ö r v é n y e i t leíró á l l í t á sok csak e t á r g y a k v i s z o n y a i n a k e g y e s f e l t é t e l e i t v e s z i k t e k i n t e t b e , v a gy is v i s e l k e d é s ü k e t ú g y í r j á k le, m i n t h a n e m l e n n é n e k a b e n n ü n k e t é r d e k l ő 'e g é s z ' a l k o t ó e l e m e i . I l y e n k o r e l ő f o r d u l h a t , h o g y az e g é s z r e v o n a t k o z ó t ö r v é n y n e m k ö v e t k e z i k az e l ő b b i t ö r v é n y e k b ő l . ( . . . ) Ha a d o t t k a t e g ó r i á b a t a r t o z ó e l e m e k re v o n a t k o z ó e l m é l e t i t u d á s u n k c s a k o l y a n t ö r v é n y e k e t t a r t a l m a z , a m e l y e k e z e k n e k az e l e m e k n e k k ü l ö n - k ü l ö n s z a b á l y o z z á k a m ű k ö d é s é t , s n e m s z á m o l e g y é b t ö r vényekkel, amelyek m e g e n g e d n é k a kö rnyezet más el emeinek módosulását, akkor a g l o b á l i s s z i n t e n é r v é n y e s ü l ő t ö r v é n y e k n é m e l y i k e n e m az e l s ő k a t e g ó r i á b a t a r t o z ó t ö r v é n y e k b ő l k ö v e t k e z i k , s a g l o b á l i s s z i n t e n új t ö r v é n y j e l e n t k e z i k , m e r t e l e m i s z i n t e n n e m i s m e r j ü k e l é g g é a t ö r v é n y e k e t . Ha a z o k a t a t ö r v é n y e k e t is f i g y e l e m b e k e l l e n e v e n n ü n k , a m e l y e k e g y m á s s a l k ö l c s ö n h a t á s b a n l e v ő f e l t é t e le i m á s k í s é r ő e l e m e k t u l a j d o n s á g a i , a k k o r m e g f e l e l ő s z á m ú e l ő f e l t é t e l t v e t tünk vo lna f i g y e l e m b e a g l o b á l i s tö r v é n y m a g y a r á z a t á h o z . " (382-3)
Nem nak
árt
a környezetnek
viselkedését
írja
talán az le,
milyen
bonyolultsági
szintű
jelenség
hangsúlyozni:
e kijelentések
összetettségétől, következésképpen fokhoz
tartozó
visszavezethetőségét
amelyre az,
hogy
kijelentés egyének
közül
érvényes a csoport szükséges,
valamennyi
- egyének szintű nem
cselekvéseire.
- f ü g g e t l enül
(nem
pedig
jelenség
befolyásolja
Ismét
Nowakot
an
csoportok)
magyarázatához a csoport idézve:
" É r d e m e s a z o n b a n s z e m e l ő t t t a r t a n u n k , h o g y az e l e m e i n k v i s e l k e d é s é t l é n y e g e s e n m ó d o s í t ó m á s t é n y e z ő k k ö l c s ö n h a t á s a is h a s o n l ó m ó d o n e l e m e z h e t ő / m i n t az elemek vise lk ed és e a b o n y o l u l t a b b in te rakciós rendszerek kere te in kivül/. M e g lehet, ho gy e z ek a f e l t é t e l e s t é n y e z ő k cs ak a s z ó b a n fo rgó e g és z a l k o t ó e l e m e i ként j e l e n n e k meg, m ó d s z e r t a n i l a g a z o n b a n u g y a n o l y a n fa jta f e l t é t e l e i b i z o n y o s általános viszonyoknak, mint a többi feltétel. A sz er e p k o n f l i k t u s például u g y a n ú g y m ó d o s í t h a t j a az a d o t t s z e m é l y r e a k c i ó i t , m i n t az é h s é g v a g y a s z o m j ú sá g. " (382)
73
A módszertani pl.
Op p,
lása
nem
1979; az
Welz,
egyéni
nyek
szerűségeit valamennyi
1979)
változása
megfogalmazását
nyomán
nek)
19 74,
magatartás
feltételrendszerek lentések
individualizmuson
módosulnak a környezet szintjére
megvalósulását
a környezet,
az
hanem
leíró
van
szó
amelyek
ki.
Miként
mértékétől
kijelentések Opp
(1979)
rendszer
nem
is,
leíró
értelmezés
kijelentések
fokozódása)
arról
összetettségének
másik
interakciós
a peremfeltételek
érvényesen) fejezik
kialakult
szabályszerűségeit (bonyolultságuk
igényli,
azok
belül
újabb
csupán, az
számát
függetlenül előzményi
növeli,
újabb
ilyen
a módosuló
egyéni
(lásd
összetettebbé
és
hogy
szerint
(tehát
a kije
körülmé
magatartás
tagjának
vá
törvény-
a bonyolultság ("ha"-komponensé-
megfogalmazza:
"A / t á r s a d a l o m t u d o m á n y o k / i n d i v i d u a l i s z t i k u s e l m é l e t e i n e m m e g h a t á r o z o t t n a g y ságú e l s z i g e t e l t r e n d s z e r e k r e v o n a t k o z ó l a g f o g a l m a z ó d n a k meg, h a n e m azt ír ják le, m i k é n t v i s e l k e d n e k e g y é n e k b i z o n y o s f e l t é t e l e k k ö z ö t t . E z e k a f e l t é t e l e k l e h e t n e k pl. a c s o p o r t m á s t a g j a i n a k t u l a j d o n s á g a i . " ( 4 50 ) "Ahhoz, ho gy egy r e n d s z e r 'e le me ine k' v i s e l k e d é s é t tö bb é va gy k e v é s b é ö s s z e t e t t h e l y z e t e k b e n (pl. k ü l ö n b ö z ő n a g y s á g ú c s o p o r t o k b a n ) m e g m a g y a r á z z u k , e g y i n d i v i d u a l i s z t i k u s e l m é l e t e t a l k a l m a z u n k m i n d e n e g y e s e g y é n r e ; a h e l y z e t - eg y e b e k k ö z ö t t m á s s z e m é l y e k r e l á c i ó s v a g y n e m r e l á c i ó s t u l a j d o n s á g a i - az e l m é l e t p e r e m f e l t é t e l e i h e z t a r t o z n a k . (...) E m e g f o n t o l á s o k a l a p j á n l e h e t s é g e s , hogy ö s s z e t et te bb r e n d s z er ek be n olyan je le n s é g e k 'bukkannak f e l , a m e l y e k hián y o z n a k az e g y s z e r ű b b h e l y z e t e k b ő l ..., ui. a p e r e m f e l t é t e l e k v á l t o z n a k a k ü l ö n b ö z ő m é r e t ű c s o p o r t o k b a n . " (4 50) "a p e r e m f e l t é t e l e k e l o s z l á s a m á s és m á s az e l t é r ő n a g y s á g ú c s o p o r t o k b a n és / e z / az e l o s z l á s v e z e t e m e r g e n s j e l e n s é g e k h e z n a g y o b b c s o p o r t o k b a n . " ( 4 5 2 )
Szemléltessük
Ezúttal tását
érdemes
a felfogást
talán
a következő
utalni
pontosan
az
azt
az
interakciós
mergens
értelmezésnek
jelenségek
egyének
ennek
az
leíró
rá:
megfelelően, következésképp
tők
befolyásolja
is
ezt
ábrával:
a környezet
módosulása
individualisztikus rendszer
elmélet
bonyolultabbá
a szellemében
is
az
egyének
magatar
előrejelzéseinek
válásával
maradéktalanul
fellépőe-
visszavezethe
cselekedeteire.
" M i v e l a ( t ö b b é v a g y k e v é s b é ö s s z e t e t t ) h e l y z e t e k az i n d i v i d u a l i s z t i k u s e l m é l e t e k p e r e m f e l t é t e l e i , a z t m o n d h a t j u k : az e m e r g e n s j e l e n s é g e k m e g m a g y a r á z h a t ó k i n d i v i d u a l i s z t i k u s e l m é l e t e k a l k a l m a z á s a r é v é n . " ( O p p , 1 9 79 : 451.) "H a a t á r s a d a l m i k o n t e x t u s i s m é r v e i n e k v a l ó b a n j e l e n t ő s é g e t t u l a j d o n í t u n k e g y t á r s a d a l m i t é n y m a g y a r á z a t a s o r á n , a k k o r ez a z é r t v a n , m e r t a z o k r é s z é t a l k o t ják a t á r s a d a l m i tény m a g y a r á z a t á h o z s z ü k s é g e s p e r e m f e l t é t e l e k n e k . A m a g y a r á z a t h o z n é l k ü l ö z h e t e t l e n t ö r v é n y k i j e l e n t é s e k a z o n b a n m i n d i g az e g y é n i m a g a t a r t á s s z a b á l y s z e r ű s é g e i t f e j e z i k ki, a m i a s z o c i o l ó g i a i m a g y a r á z a t o k e s e t é b e n g y a k r a n n e m v á l i k k e l l ő e n v i l á g o s s á . " ( W e l z , 1 9 7 4 : 187.)
74
"H a ( p s z i c h o l ó g i a i ) f e l t e v é s e k e t a b o n y o l u l t s á g k ü l ö n b ö z ő f o k a i n á l l ó r e n d s z e r e k r e a l k a l m a z u n k , a b o n y o l u l t s á g e l t é r ő f o k a a z z a l a h a t á s s a l já r, h o g y b i z o n y o s p e r e m f e l t é t e l e k m ó d o s u l h a t n a k , s í g y i l y e n e s e t e k b e n az a l k a l m a z a n d ó f e l t e v é s e k a l a p j á n a c s e l e k v ő k v i s e l k e d é s e is v á l t o z i k . " ( H u m m e l l és Op p, 1971 : 3 0 - 1 , k i e m e l é s az e r e d e t i b e n . )
A kétféle hatás
az
egyéni
a második nek)
szerint
változását
álláspont lényege
és
egy
értelmezés
viselkedés ugyanazon
a társadalomtudományi viszonylag
egyszerű
érvényességét
lembevétele
révén;
rűség
Az
a deduktív-nomológiai
igen
téma,
hasznos
szólva
ide
vágó 1 9 82 :
mindkét
nek
társadalmi
folyással álló
nem
egyének
tartás
és
feltételeket
hasonlóan szerint
szintű
számolunk.
próbáló
az
vonja
(érvényesülési
rokonságot
maga
tényezők (azaz
között;
fel az
mutatja
e törvény oksági
be
a mennyiségi
és
az figye
törvénysze
peremfeltételé
hálózata;
e kétféle
- Esser,
e két
egyik
teljesebb
legalapvetőbb)
tényezőt
kapcsán
mind
u t án ;
körülményei
fedezünk
stratégiája
útelemzés
(Kitűnően
még
a kontextuális
az
utóbbié
stratégiát
évszám
nélkül,
minőségi
- egy a;
változókról
109-35.)
felfogás
a csoport
kifejező
jelensége
tartalmaz
ha
szerint
kiterjedését
fokozatos fi n o m í t á s a , árnyalása
módosító
formája
sémája.
gondolatokat
első
kétféle
a "legelemibb"
s a számtalan
világos az
E jelenségek
XIV.
és
szintű
XV.
nem
vonás
ábrán
is:
a két
magatartás
amelyek
maguk
a közös
jelenség
azonban
egyéni
jelenségekhez,
c s e l e k e d e t e i . (Ez
érzékeltetni
talán,
kijelentés
szemben
az
peremfeltételeinek
elméletalkotás
megjelenési
magyarázat
eltérésekhez
környezet olyan
képi
látható:
kibővülését,
tévedünk
a státusz-inkonzisztencia
Blalock,
Az
ezzel
törekszik
előbbi
elv
Nem
oksági
módosító
a másik
megragadására
tekinti.
konkrét
csupán.
jól
elveinek
magyarázó
eredményezi
összefüggés
nek
különbsége
magyarázó
ezen
egyebek,
ábrák
közös
befolyásolásán
"emergensnek"
tükröződik
kapcsolatát
álláspont
mint
jobb
ha
környezetük
amely
hatása
az
a
vezet
ezzel
értelmezés
oldala,
is:
keresztül
tűnnek,
a kétfajta
ábrázolja,
vonása
a be alatt
lényegét
egyéni
maga
egyforma.)
" M i n t h o g y a v i s e l k e d é s i a r á n y m e g f e l e l ő k o l l e k t í v i s m é r v é t az e g y é n i v i s e l k e d é s - m e g n y i l v á n u l á s o k ö s s z e g z é s e r é v é n k a p j u k , ez az a r á n y is k ö n n y e n m e g m a g y a rá z h a t ó l e nn e a "társadalmi k o n t e x t u s b ó l k i i n d u l ó , a z o n b a n i n d i v i d u á l i s a n ható m e c h a n i z m u s o k a l a p j á n . " ( W e l z , 1 9 7 9 : 93.)
A kontextuális az
egyéni
ni
és
ban
tulajdonságok
csoport
szint
bemutatott,
ális
hatás
mindig
az
/ Y j / az é r t é k e
A kontextuális
Anélkül,
egyéni
vitákba,
és
lefolyásában gondolunk, ket
pedig
elemzés
hogy
rá
mások
társadalmi
és
b1
szintű
b1
b2
és
áll.
lényegbevágó
75
kifejeződik
valamint
fejezet láttuk,
tényezők leíró
megfelelően
az
2.1
egyé
pontjá
a kontextu értékének
egyenlet
függő
mó vál
alakult.
meghatározása
érdeklődésének Akár
Durkheimnek
tények"-ről,
"társadalmi
beágyazottságukban
b2
a szociológia
e tudomány
"társadalmi
igazodó
és
mint
jól
viszonya
belebocsátkoznánk
ható
a III.
folyamatokat
értékének
meghatározottsága
viselkedéséhez
változásának
kifejező
igen
típusainak,
megközelítésében:
a csoport
megállapíthatjuk:
kényszerként
társadalmi
alapuló
egyébként
különböző
típusonkénti
a szociológia
mélyebben
a tagadhatatlan
mindketten
és
értelmezése
befolyása
magatartást
érvényesült,
alighanem
magatartás
külsődleges
viszony
egyéni
tozójának
a fajta
a környezet
közötti
keresztül
folyó
és
ez
regresszió-elemzésen
dosításán
1.2
hatásnak
akár
különbségek igyekeztek
dacára
az
egyénhez
Webernek
cselekvés"-ről
az
az képest
a céljában
vallott
világos:
megragadni.
körül
homlokterében
és
nézeteire
egyes
egyéne
Nem társadalmi
véletlen
lógia
megtestesülését
amely
- úgymond
vizsgál,
s így
zarsfeld,
6 8
; Blau,
rálják
a kontextuális módszer
k é r d é s é t , amikor
lógia
különbség
1970: zése
661.)
lések
hanem
nem
elemzéssel
nem
és
ezt
adatfelvétellel
1971:
a
szocio
(survey),
egyéneket
feltárására
13-5)
a fajta
összekeverik
eltéréseket
két
(pl.
egyéni
hatásaival
akik
La
az
aggregálás az
önkényes
mechanizmusok
formáival,
és
a magya közötti
szétválasztá (Hauser,
kapcsolatainak
/Hauser,
úgy
a pszicho
fajtáin."
beleértve
foglalkoznak."
és
bí
s a kér
Hauser
egyének
"A s z o c i o l ó g i a
tulajdonságok
élesen
azonosítását,
szintjének
magyarázó
-,
bélyegzését.
a társadalmi,
azonosítják.
aggregálás
"Az
"igazi"
kiszakított
összefüggések
(1970,
legkülönbözőbb
struktúra
elválasztó
korlátozott
legeseknek",
magába
foglal
Ebben
az
magyarázatába
és
erők
vezeti
értelme
a z o k a t , amelyek 1 9 71 :
15,
kieme
előfordulnak, besorolhatók az
nem
ismérvek
az
egy
(1970:
konkrét
299)
tagságból
tulajdonság
létrejöhet-e
ismérvek
is".
által
az
ja i;
e tagság
hiányában
tó l,
hogy
tulajdonság
társadalmi
egy
egészen
"csak
természetű;
cselekvésében
Ezzel
szemben
igazodik/
azért ezek nem
miként
fordulnak
attól
tulajdonságai
között
kérdőíves
fejtik
módszer i s
a társadalmi
s legalábbis
"külsőd
szerepek
hallgatólagosan
(1968:
ismert
tartozá zömében
c s o p o r t r a , így
egy
280)
ismeretlenek".
76
"igen
elemzés
tartozás
fogalmaz: vagy
"a
...,
kétséges, birtokosa társadalmi
(p.
egy
az
rokonságot: csoport
299). A l é n y e g :
következménye,
'mások'
egy
lenne
tényei
mutatnak
közé.
nem
vajon tagja
meghatározott
fel"
szerint -
tulajdonságok
csoportban
hogy
birtokosaik
környezethez
- megítélésem
nevezett
adott
bukkannak
személyek
egy
befolyásoló
kontextushoz
tulajdonságokkal
nem
expliciten,
adatfelvételek
Ugyanakkor
mert
hogy
a kérdőíves
a kontextuális
el ő,
látom,
a magatartást
meghatározott
függetlenül,
nevezett
konkrét
Weber
lehetnek
egy
tagságától
a tulajdonságok egy
abban
"pszichológiai"-nak
fakadnak".
"társadalmi"-nak
ezek
a
adatfelvétel
tekinthetők
keretei
konvenciók,
amelyek
környezetre,
birtokosuk
csoportbeli
Brown
kapcsolatok
vizsgálja
egyénnek
tények,
által
pszichológiai
csoportnak
képest
a kontextu
a szociológiát
a környezet
használ,
inkább
környezetben
meghatározott
bármilyen
hogy
a kérdőíves
a hagyományos
a nyelvi
sajátosságát
hatásukat
"függetlenek
ugyancsak
azonban
survey-kutató
és
egyénhez
a társadalmi
tényeket:
a társadalmi
utalnak
a Brown
megállapítottuk,
értelemben
társadalmi
Azok
is
tartom,
elemzés
vizsgált
álláspontját
ilyenek.
elemzés
működését,
vissza.
pontban
a mindenkor ők
elutasító
kétségtelennek
a kontextuális
a legtöbb
- mind
körülhatárolt
társadalmi
előző
társadalmi
amelyeket
szélsőségesen
viszont nem
felettieknek",
A kontextuális konkrét
azt
a korlátozott
sajátosan
- fogalmak,
beépít
azt
Hauser
vonal
értelemben,
"egyén
hatásukat.
ugyan
kapcsolatban,
h ú z ó d i k . Mint
Ezek
érvelők
használt
hangsúlyozza:
osztom
csupán
sára
a mérés
a magyarázat
a társadalmi
között
st b.
Hauser
fogalmával
az
27-8).
a szociológiának
közötti
középpontjában
sokan
tőlem./
pszichológiától
ki
kérdőíves
társadalmi
mellett
a ténylegesen
Egyszersmind
Magam ális
elemzés
a pszichológia
összeegyeztethető
kifejezetten
és
amelyek áll,
környezetükből
1 9 72 :
- mindenekelőtt
a csoportok
pedig
közötti
valódi
Hummell,
elemzésnek
befolyása
a hagyományos
a kifejezetten 1 96 0;
a kontextuális
nyugszik,
szemben
elemzésben,
gyakorolt
"individualisztikusnak", "pszichologisztikusnak"
különbségeket
sán
a kontextuális
elszigetelt,
ugyanakkor
dőíves
vélekedik,
látják,
alkalmatlan
1 9 65 :
h o gy
a magatartásra
- másoktól
Vannak
rázat
hát,
környezetnek
/akikhez
meghatározatlanul
nagy
még az
tag at lehet
egyén
számúak
és
2.
Módszertani
2. 1
problémák
A kontextuális
Egyik négy
fajtáját
különböztette
a vizsgálat
ket,
amelyeket
lált ; azokat,
lyamán,
ző k,
Mint számolni tását
kell
neket gált
az
fajta
a modellünkbe nem
összehasonlítandó
azután
hibásan
térnek
a saját
a kontextuális
el
adatfeldolgozás
nem
Ezek
közül
azok
az
vala
a tényező
- kontrol
a magyarázó
vál
a vizsgálat
bennünket
fo
most
ismeretlen
a
ténye
változókéval.
általában,
a kontextuális
figyelmen
v á l t o z ó k n a k . Ennek
következésképpen
egymástól
szempontunk
elemzésben
típusát
elemzésben
hagyott
az,
hogy
az
egyéb
az
nem
egyes
csupán
számlájára
ha
írjuk. meg
Az
egyé
a vizs
különbségeknek
különböztethetjük
is
tényezők
a társadalom-
hozzárendelni
e csoportok
- ezeknek
csoportosítási
kívül
oka
véletlenszerűen
két
azokat során
kontrollálnak
érdekel:
tényezők
változókat,
- összekeverednek
tekinthetők.
általunk
módunkban
csoportokhoz,
szempontjából
tévedésnek
más,
bevont
áll
csoportját:
csoportja
tanulmányokban hogy
három
az
híján
a magyarázó
befolyásoló
magyarázó1 9
szintén
hibának
említett
veszélyével,
rendszerint
jelenség
folyását
véletlenszerű
ugyan
jelenséget
képező
változók és/vagy
ellenőrzés
amelyeket
a nem-kísérleti
tulajdonítjuk
tárgyát
külsődleges
összekeveredik
annak
tudományokban
a kutatás
másodikként
hiba
a vizsgált
adatfelvétel
azokat,
azonban
hatása
(1979)
- megfelelő
pedig
változók
amelyek
Kish
me g:
- az
amelyek
amelyek
specifikációs
szempontjából
a kutató
végül
külsődleges
mint
tanulmányában
mint
tozókkal;
hatás
a be
ilyen
(Firebaugh,
1978 ) .
Az amelyek ális
hatás
kivált
ekkor
Hauser
nekelőtt ba
az
foglaló
után
esetben
bavétele
hatása
az
a csoportot
ismérvek
hangsúlyozza
szintű
modell
két
a kontextuális
forrásból
hagyásából
és
hiányos
tulajdonságai szereplő
kontrolljának
a problémát;
véleménye
tökéletesebb
- minél
törekednie,
(Valkonen,
a figyelembe
csak
vizsgálatára.
vett
1974):
változók
egyéni
magából
értékeinek
szerint
több
e lehető Az
azok
a tényezők,
változókéval:
a kontextu
műte rm ék e. A szakirodalomban
ezt
hatás
fakadhat
egyének
a modellben
minél
- s p e c i f i k á l á s á r a kell rá
alkqtó
összekeveredik
egyéni
(1974)
egyén
térhet
kívül
egyik
ismeretlen
az
a kutatónak
lényeges
legteljesebb
ilyen
magá
specifikáció
tulajdonságok
hiányos
változók
túlságosan
minde
tényezőt
durva
szám
figyelmen csoportosítá
sából .
Az nék
meg.
érvényes pán
Az
egyéni egyik:
tulajdonságok a Hauser
- beleértve
a kontextuális
lenségig mely végső
soron
rint
("a
jelentősége alighanem
A másik - célszerű
másrészt
vizsgálódást,
folytatható
tényező
kontrolljával
hangoztatott
bírálat
a "legindividualisztikusabb"
elemzésre;
társadalomtudományi
hiányos
által
hiszen
tökéletes csupán
különbséget
a jó
az
tenni
kell
egyéni
kérdőíves értelmezve
a "zavaró" ellensége",
a mindenkori
elméletileg
megjegyzés:
szigorúan
modell
megalapozni
ismérvek
a vizsgált
19
kapcsolatban egyrészt
tényezők amint
kiszűrése /1979:
belül
Blalock
és
is
jegyez
kutatásra -,
nem
megbénítja
elvileg
csu a
a végte
68 / m o n d j a ) .
Bár
értelmezhető,
s azt
Wilken,
299).
szólva
sajátosságai
Ezek m a g u k b a f o g l a l j á k mind a függő, m i nd a f ü g g e t l e n r á z ó v á l t o z ó " m e g j e l ö l é s e g y é b a l k a l m a z á s a i v a l , a m i k o r az vonatkozik.
77
adatfelvételt
k o n t r o l ljáról
környezet
dolgot
fajta
teljességgel
Kish
keretein (vö.
két
minden
19 7 9 :
- megítélésem
által
sze
befolyásolt
és
változókat, szemben a "magya csak a független változóra
az
azoktól
jában dig
független
- Blalock
és
részletesen
lemben,
hogy
Wilken
keresztül
sá t,
amelyek
tulajdonságok
modelljeit
is m e g t á r g y a l t u k ,
egyén
sán
egyéni
szintű
a kontextuális
sa k é t s é g k í v ü l
semmivé
bemutatva
tehát hatás
foszlik,
az
A m i n t azt m á r
- érintettük,
a kontextuális
folyamatokon,
é r v é n y e s ü l . Ha
között.
hatás
egyéni
kiszűrjük
az
dacára,
hogy
1.1
közvetett
2.1
az
a környezet
önálló,
oksági
pe
érte
befolyásolá
tulajdonságoknak
a kontextus
pont
pontjában
abban
feltételeinek
egyéni
k ö v e t k e z m é n y e i , akkor
annak
fejezet
e fejezet
mindig
viselkedés
azoknak
a III.
a hatá
tiszta
szerepe
hatá
vitatha
tatlan .
A szakirodalomban tesebben rálja lag
az
azt
egyéni
mindig
megelőzi
változók
kutató
túlságosan
Rámutat
szintű előzi
csoport
a "kritikátlan
szintű
(96)
és
változó
a csoport
hamar
időben
ez
az
a csoport
szintű
változó
csupán egyén
azért, szintű
mert
" (106-7).
lő
változókéval,
Nem
1974;
Selvin
említettük kan
egyén
és
az
Hagstrom, déli
regionális területi
azok
szokásos
ilyen
valamilyen
közös
ok
helyett
pl.,
strukturális
sejthető,
vagy
hogy
a vizsgált
fejlettségük
- mondjuk
a faktorpontszámok az
2.2
egyes
egyének
Kontextuális
A II.
hatás
fejezet
csoportosított
adatok
folyamatok
fajtáját
tárgya
-,
két
a másik
szempontjából
és
közötti
Arra
ezek
fel
mód,
egés z
eltérnek
Rá
egy
különíthető
el
mögött
fogalom
vagy és
a
osztályozást
mutatói
csak
A-
infra
a nem mért
a változók
vál
hordoznak
s településeink hogy
az
áthidalására.
iparosodottságuk a mért
so
pont).
csoportismérvek
nehézség
amit
csupán
2.1.3
kö z ö s elméleti
faktorába,
használjuk
lehetőségére:
esetleg
nem
szerep
(Valkonen,
arányszámát,
fejezet
az
téveszté
is
a többváltozós
amelyet
válto változót
a modellben
ennek
hogy
kiszűrtük elől
egyidejűleg
vállalva
is v a n
a környezeti torzító
meg. értéke
alapvető
(II.
változó
jelenti,
most
már
a faktorpontszámokat
a regresszióelemzés
során.
vándorlás
viszonyt
változó
nyilvánvalóan
holott
(1963)
egy
csak
fejlettség"
pontjában
említettük
szó
az e m l í t e t t
információ,
változóiként
szelektív
2.1.2
a függő
ismérvek
osztályoznánk,
a közös
már
emberölési
egyén
a függő
szem
a
hamis".
szintű
miután
össze
egyén
szintű
a tulajdonságaival
összekapcsolódó
lehet
csoportosíthatók.
kontextuális
Hagstrom
azt
pedig
csekély
a környezetek
egységeket
alapján
- a "társadalmi
szerint
és
egyes
területi
st b.
t o z ó k s z e r e p é n e k ö s s z e k e v e r é s é t , az belesűríthető
az
van
csak
összefonódnak, hatásuk
a szorosan
alkalmas
a csoport
szerepének
magyaráznak,
az
bevezetett
a csoport
utaltunk
magas
"ha
Bí
oksági-
befolyását,
a befolyás) "a
utóbbi
keveredhet
folyamán
hatásáról
Selvin
amennyiben
ez
hagyni
oksági
kiemelkedően
szempontjából
a faktoranalízis
kívül
változó
azután
(ez
részle
a problémáját.
változó
ha
ellenben
szintűt,
hatása
nyomán
hogy
tárgyalja
szintű
szintű
megszűnése
a környezetnek
A dolgozat
eszközökkel.
Ha
ezt
egyén
helyes,
szórásnégyzet
szubkultúrájával"
amelyek
akkor
döntő
szétválaszthatatlanul
esetben:
tekinthetők,
mint
különbségeinek
ismérvek, szinte
statisztikai
javasolja
nak
az
egyén
ismérveinek
1963).
ellátás
gyakran
az
ez m a g á n a k
területeinek
erőszak
helyezkedik,
"figyelmen
nem má s
egyének
a csoport
szintűt.
(1968)
viszonynak
valamely
(hatásának)
megmagyarázott
általa hatását,
"az
adásul
akkor
Elesh
s amelynek
csak
az
ségügyi
mástól
a csoport
befolyásolja
előfordulhat
USA
változót",
álláspontra
szintűt,
oksági
megszünteti
esetben
csupán
az
az
- egyedül
miszerint
a második
változó
se
közötti
a következtetés
megelőzi
időben
" (93-4). E b b e n
szintű
kiszűrése
arra
hogy
meg
zót
ismérvek
szerint
feltételezést,
hatásának
a r ra ,
- tudomásom
Az
hatása
egyik
volt
szerinti
fontosságú
78
tulajdonságoknak mögött
rejlő
az
egyéni
tényleges
a kontextuális
hatás
szelekció. A kontextuális
e kétféle
folyamat
és
a
társadalmi
- dolgozatunk elemzés
szétválasztása,
a
gyakorlatban pedig
könnyen
magasabb zet
azonban
"húzó
ott
eleve
ideje
egyéni
és
azonban
nem
lag ális
két
mítással ben
szembe
a II I.
csoportba
Co x,
rint
igen
113-9; ban
magas,
Ziegler,
különböznek
tekintetében: lata
annál
között
s így
alapvetően
akadályai része
fejezetben
X.
egymástól
szorosabb,
(Hummell,
Bizonyítandó:
11 6;
az
egyéni
vannak;
adott
fogva
iskolákat.
a munkások
nem
hanem
az
mert
A példák kizáró
szapo
értel
csupán
környezetben
a szelektív
különbö
vándorlás
azok,
nagyobb
X./
I J J
У
1 9 71 :
ahol
ennek
nem
ill.
Y.
sze
nehezen 20-1.)
az
a
2
í. -/n. J
J
il l.
a szóródása
/x i3 - Í/-/X.
1- 1
79
-
Corr/X..,
, a modellben
(Hummell,
átlagértéke képzett
X./
I J J
eset
találjuk
J
nehezebben,
21):
= Var/X./j
előbbi
korrelációja
meg.
annál
formai
átlagszá
problémájával
Y^
bírá
a kontextu
Az
_
belőle
ismérvnek
amelyekben
a helyzet.
állapítható
a változó és
modelljei
ez
=
Éspedig
a módszer
természetű.
- pl.
és
befo
célozza,
fogalmi
aggregál ássál
J
Y ^
a környezet
szintén
hatás
tartoznak,
J
egyéni
19 71:
része
a multikollinearitás
kontextusok
Hauser,
azok
és
megállapítását
e nehézségek
, ill.
hatásuk
az
tulajdonságok
mértékének
tulajdonságokból
J
egyes
3=1
egymást
az
tulajdonképpen
a kontextuális
egyikbe
X^
Hauser,
Cov/X..,
az
támpontot
hatás
^X../n., és
u i . , hogy
mennél
1 9 72 :
Cov/x,.,
az
az
kapcsolat,
külön-külön
kimutatható
vándorlás
s t a t i s z t i k a i , más
egyéni
=
X ^
területekre.
közülük
hiányában némi
említettük,
sorolhatók:
1 7 3 — 5;
ilyen
azért
a környe
- kezdettől
pártra,
Már
szétválasztása
kontextuális
egy
közötti
azaz
19 72:
ennek
nyújthat
hatás
komoly
minthogy
változók,
az
so r.
nem ez
ezeket
városrészekben
költöznek
a szelektív
mert
szüleik
választották
lakott
kerül
igényszintje
a konzervatív
és
lehet;
J
szereplő
- il l.
miatt
ritkán
iskolákban,
szavaznak
i s m é r v ; a másikba
változók
tanulók
a diákok
által
- igen
1974).
szereplő
- származtatott
magunkat:
alapján
elemzés
a modellben
a független
hatás
is
látogatott
a jelenségnek. Választani
A problémák
azt
nagyobb
változó
munkások
a tiszta
egyszer
forrásai.
Mint
a középosztály
a kontextuális
elkülönítését,
ezek
engedelmeskedve
(vö.
A kontextuális
latának
mert
miatt
származású
által
igényszintjük
összehasonlítása
2.3
ennek
hogy
megfigyelés
felbecsüléséhez
lyásának
hanem
a kontextuális
egyének
alacsony
magasabb
ugyanannak
repének
Az
az
nehézségek
gyermekei
beállítottságú
a lényeg:
élő
rájuk,
s épp
normáknak
lehetőségei
longitudinális
hogy
szülők
lehetséges,
konzervatív
ríthatok;
van
voltak,
uralkodó
mezési
ző
jómódú
hatással"
Hasonlóképpen az
- módszertani
előfordulhat,
a zömmel
igényesebbek
erre
1972:
mennél
/ X ^ , il l.
csoportismérv az
egyes
rendsze
job
Y^/ kapcso
kontextusok
Jelölések:
Согг = k o rr el ác ió s
Cov Var X ' Yj x
A probléma k é n t i nem venni,
arányos
hogy
az
tulajdonságok környezetre
ni,
míg
he tő, szes
hogy
megoldására
egyéni
egyes
kontextusban
a főátlagtól
végre,
való
nullától,
átlagos
vonatkozó
egyformának
kell
lennie
E statisztikai zunk tás
az
egyéni
s úgy
hogy
az,
meg
amit
pontosabban,
amelyben
épp
a vizsgált
hogy
az
az
és
elér
az
ősz-
a csoportis
- a csoportát
heterogenitásának
kiválasztott
eredeti,
íg y
kell
mérté
új
csoportát
az
eredeti
és
során.
tulajdonságokkal kontrolláljuk
a feltételezett
részletesebben
az
az
(Herlyn,
élnek,
részét
oksági
az
ugyanis 19 85;
A
tiszta
találko
különbségek kérdőjelezik
csupán
az
19 7 4 :
ha
egyéneket
voltaképpen
saját
is
egyé
kontextuális
rendelkező egyéni
homo
környezet
alkotó
problémákkal
Linz,
alkotja
folyamatok minden
kisebbséget
azonosságot
gondolunk,
változóval
pedig
hajtjuk
eredményeket
fogalmi
szétválasztása
befolyásának
mintával
együtthatóinak
többséget
mellett
nem
kapott
teljesülnie regressziós
a kontextuális
személyek
módon
eltérése
tehát
lakta
kiválaszta
íly
egyéni
a másik
a kontextusok
arányosan
azonos
ezt
nulla,
e
nulla.
mértékben
a környezet
tükrözi,
az
jelenti,
munkások kell
el.
hogy
nehézségek
kellő
Sokan
munkást
azt
környezetben
hogy
a zömmel
nem
átlagos
ugyanakkor
hatások
előfeltétele,
vagyis
szerepét
ragadtuk
környezet,
adott
természetű
jelenségre.
vélekednek,
lajdonságok veit
össze,
a vizsgált
az
pl.
járunk
mintát
környezetről
sok
fordítva
kontextuson
kell
megegyezzen
amelyek
való
a nem
a modell
kontextusban
a főátlagtól
vagyis
mindazonáltal
a kontextuális
megállapításának
sonlítsunk sát
és
ezzel
feltevésnek:
épp
úgy
hogy
aránytalanul
mégis
változóként
vonatkoztathassuk,
jelenti,
egyének
kontextusból
valamennyi
szórótényező
eltérése,
a megfigyelt
egyes
átlagértékekkel,
kerületekben
a m o d e l l b e n . Ahhoz,
genitására
vonatkozásában.
azt
és
egyik
elemzést
népességre
nek
lakta
a kovariancia
kontextuális
szerepeltetjük
ben
ez
munkást
meghatározó
A kontextuális
lagokat
átlagértéke
tulajdonságainak 2G legyen. Ez v i s z o n t
nulla
lagnak
azután
kevés
117-9)
minden
egyének
kovarianciáját
- eltérhet
(1972:
a tényleges
A gyakorlatban
nem m u nk ás ok
mérvek
ke
(szemben
aránytalanul
az
Hummell
javasolja:
tulajdonságok
főátlagával
a zömmel
kovariancia variancia (szórásnégyzet) főátlag korrelációs hányados
kiválasztását
változnak).
kerületekben
= = = =
együttható
az
hatá meg,
egyéni
egyének 108-9).
egyéni
ha
tu
ismér Az
a
helyzetüknek
a társadalom egyének mástól
nem
rétegződési tekinthetők
a kontextuális
beszélünk
kontextusról társadalmi
országos
bizonyos
eltér
a használt
2.4
szigorú
kérdőíves
tékben
csekélyek
gyakorlatban
hiányát,
(1968:
231)
sikerrel vagy
a
megállapítását,
puszta
a korösszetétel,
kell
retére,
nak
az
is
a IV.
mint
(ez
"egy
egy
mikor olyan
egy
tartozó,
stan
s egy
sokkal, n a g y o b b
között,
szükségesnek
értelemben
vett
mér érez
kontextuális
hangoztatásához
e tényezők
említettük
már
minél
kell
gyakran
mondanunk logikai fordul
képest
pontosabb
a megfelelésnek
változók é s a kontextuális
magyarázat
milyen
mód
pl.
Van
esetben
den
társas
st b.
1.1
A kétféle elemzés
a
és
azt
hatás
a
ma
Stinchcombe
felületessége
elő
benne
pontjában
mint
a
jelentős
'kontextus'
méretű
a megfigyelés
szintje st b.,
vagy
a II.
megfigyeléssel belül
a különbség
vagyis az
információk
lehet,
ismeretek
kiterjedt egyszerű
és
ezért
vélhetőleg
összesítése
csoportokban,
ahol
szerepe
fokozottabban
érvényesül.
/1982:
84-8/
(Ezt
tárgyalja
ekü
a csoport
mé
segíthetnek
a
kevésbé
a csoportközi
Hüttner
74-80,
tagjaié
elfogadhatóbb
Eeden
közötti
ellenkező
Következésképpen sokat
em
amennyiben
mint
st b.
vonatkozó
a csopor
pontjában
értelmezhető:
más
állítjuk
magát
2.1.3
nyert
egyéni
e g y é n : egyes
elhanyagolható;
lényegesen
az
s ebből
közvetlenül fejezet
módosító és
a megfigyelés
módon,
mondottakkal).
ismérvek
kis
kérdés
kapcsolataikról
keretén
viselkedése
sűrűségére
egyéni
egyik
a szokásos
ismérveket),
kiválasztásában:
az
magatartását
kapcsolatos
befolyásával,
egész
hálózat
megragadására,
egyén
látszanak
kontextusokba
általános
fordítanak
a kontextust
a kontextuális
fejezet
megfigyelési
a szakirodalomban
-,
mérése
a csoporttulajdonságoknak
a környezet
csoportokban
a környezet
és
találónak
mérésével
osztályozásával).
a csoport
(vö.
megfelelő
szerint
életkorukról,
(vö.
a kommunikációs
forrott
amely
a csoportkohézió
maga
számolnunk
viszont
lön-külön
meg
megfigyelni
Cattell-féle
setben
- írja
rövidítésként
viselkedése
A szigorú
szereplő
megfigyeljük,
összesítésével
kérdezünk
kell-e
nem
a benne
ismérveinek
mértéke
azt
azonosnak
kategóriák
elején
Alighanem
jellemezhetjük-e
tot
eltérés
vele
szó".
elő
lített
gondot
A környezet
személyeket
vagy
fontosságának
fejezet
vonatkozik:
tulajdonságok
különböző
az e l t é r é s a
kevés
modell,
e l ő r e j e l e z h e t ő , ha
szintjére
Ha
csak
élő
Linz. e l h a t á r o l j a
lennünk
használjuk
környezetekben
109).
a III.
tapasztalható.
'környezet'
...
kell
amelyek
beállítottsága
"kontextus"
meglepően
a konkrét
között
mikor
operacionalizálása
megragadására;
amely
gyarázatai
a
és
újradefiniálását.
" (p.
változó
A "környezet",
során.
amekkora
osztályozások
A kontextuális
közvetlenebb
értelemben
a különböző
összehasonlíthatóknak. "Tisztában
megjelölésére,
egyének
mint
s így
fajtáját:
felmérés
sorolt
egymástól,
általában
kutatási
két
szerepek
kategóriába
hetjük hatások
azonosaknak,
hatás
különböző dard
rendszerében, következésképpen
össze
eljárás
folyamatok
a kérdéskört legrészleteseb
ben.)
Eg y ragadják-e esetében lenti, téket
- amint
vesz-e
fel
arra
kérdés egyének
a II.
belsőleg
egyetlen
környezetük
részletességgel
2.1.3
belüli
ez
vajon
a használt
tényleges
egyes
a környezeten
- amely
az,
fejezet az
vonatkozásában
rendszerét
járás-e mint
fontos
a vizsgált
homogének-e
tula jdon sá go k latok
másik
meg
pontjának
környezetek, kisebb
a probléma
differenciálatlan
meghatároznánk
vetődik
(Hummell,
hogy
fe l,
14 0 ) .
kitértünk
Az
közvetíti az
interakciós
helyesen
csoporttulajdonságok - ez
közel
a n a l itikus
a környezeten
hozzárendelni
tényleges
19 72:
81
röviden
változók
a csoportismérv
befolyását
csoportismérvet
ahelyett,
végén
azaz:
részkörnyezetekben.
úgy
e csoporttulajdonságok
jellemzőjét,
kontextuális
környezetét. A globális
je ér
csoport
belüli
- tekintve egyes
azt
azonos
kapcso
jogos
el-
személyekhez
hálózatukat
teljes
Sajátos tuális
elemzés
a survey-kutatás ket
nehézséggel
szempontjait mintájába
- hozzárendeljük
sokból
és m á s
zonban
maga
a vizsgált nek)
hasonló
egyénnel
került
környezetük
fü gg,
az,
adott
környezet
sekről
van
szinten
ségeivel
és
élő
van
ezek
többi
A döntő
feltételezni,
a mikrokörzetek
részletesen
foglalkozik
Li nz,
azonosítani Ezek
fajta
megkérdezett kérdés,
hogy
ez
már
1974:
tudjuk
része
másik
számára
ennek
zömmel
forrása
(pl.
problémával,
adatgyűjtés
a-
általában
véleményei az
többiek
országos
a reprezentativitás (E
lakóhelyü
a módszernek
kiválasztott
hogy
népszámlálá
részük
ismérveinek
amitől
nem.
jellegű
egy
a kontex
a lényege,
csoportismérveket
eg és zé t. Minthogy
szintjén
a népszámlálási-statisztikai
eljárásnak
származik,
utóbbi
a survey-kutatás
népességének
adatfelvételeknek
az
al
repre
felméré
csupán
országos
s általában
összekapcsolásának
a
nehéz
122-9.)
Összefoglalás
Ebben lémáját első
a fejezetben
tekintettük
át.
a kontextuális
gainak
az
egyéni
mint
ra
álláspontra
az
ményét
az
nem
őket
hatás
egyénekhez
eg y
a kontextuális
elméleti
gyakorolt
képest
effajta
olyan
körülvevő
hogy
Mérlegelve
önálló
annak
egész
a kontextuális
szellemében
mint
és m ó d s z e r t a n i
érintettük;
és
individualizmus
viselkedésének
elméleti
csoportját
vonatkozott.
sem
"ho lizmus"
néhány
két
befolyásában
külsődleges,
módszertani
mások
elemzés
kérdéseknek
értelmezésére
helyezkedtünk,
indokolt
gyarázható
Az
magatartásra
dalom
az
okunk
biztosított,
kérdőíves
3.
s z ó , jó
hogy
- amennyiben
adatgyűjtésekből
környezetben
zentálják-e
a kérdőíves
tulajdonságait.
a d a t a n y a g a . Ez
származtatjuk.
kalmazhatósága az
egyénekhez különböző
felmérés
egy
révén
szembe
m á s o d e l e m z é s e k o r . Ennek
statisztikai
a kérdőíves
összesítése
kerülhetünk
követő
a környezet
bizonyítékát
látók
mindkettő
amely
az
feltételrendszernek
a társa
érveit, annak
ar
ered
kielégítően
egyének
a keretei
az
tulajdonsá
f o r r á s á t , sem
értelmezni;
prob
közül
következményeiben
hatás
alapján,
ezek
ma
magatartását között
vizs
gálja.
A másik rintette. je
Úgy
alapján
elemzést
ítéltük
vonni
meg,
határt
A kétféle egyénnek
kínál
technika
mintegy nem
amelyek
sá t
látva
jából seknek
puszta
a veszélyét,
modellben ismérvek
szereplő eltérő
javaslatot
inkább
az t,
problémák
közül hiba
láttuk,
egyéni
kontextuális
elsőként
a kontextuális
míg
az
elemzés
vissza
é-
szint
a kontextuális mindkét
módszer
megközelítésére.
a kontextuális
vezeti
az
elemzés
az
a kontextuális
a környezet
ellenvetéseket
tartják
egyéni
vagy
a vizsgált
általános
a kutatások
okságilag
vizsgáltuk
során
feltárt
csoporttulajdonságok
befolyá
jelenség
szempont
s a belőle
tulajdonságokkal
változók
szempontú
felmérésekben
azokat
hagyásának
változótól
helyett
azonosítva
a pszichológiával;
hogy
eredményének
megítélésének szükségességére,
tettünk
jellege
viszonyát
szerepel.
Elismerve
kívül
a szociológia
közé,
tartozására
kihagyott
bennük.
e figyelmen
és
szociológiai
a kérdőíves
utalva
a modellből
a kihagyott
abban
addig
pedig
valóban
környezethez
kontextusra
kifejeződni
tényezők
a szemléletmód
módszert
jelenségek
specifikációs
hatásokat,
elemzés
társadalomtudományok
a kérdőíves
különbségét
adott
a kontextuális
célszerű
egyes
lokalizálja
egy
csupán
fontos
nem
meghatározott
A módszertani
kontextuális
kérdés
a vizsgált
valamely
formában,
meg,
az
a szociológiával,
lehetőséget
hatást,
elméleti
magyarázata
fakadó
kapcsolatban
függő,
ill,
a csoportismérvekkel
összefonódásából
adódó
téves
következteté
figyelmeztettünk
attól
független
kapcsolatban nehézségek
a
egyéni
pedig
leküzdésé
re .
Ezt
követőleg
tértünk
rá
arra
a kérdésre,
82
miként
választhatunk
empirikusan
az
egyéni
magatartás
a kontextuális tömörülése) lis
tikai,
ség
mennél
abban
egyén
Eszerint
jobban
jelöltük
járnak
szóródnak
hogy
leírását amelyben
személyek
nem
illetőleg
azonosnak
Végül
a kontextuális
problémák
közül
emeltünk
tó l
hasonlíthatók
függetlenül
tók
az
egyének
felmérések
ki
megfigyelt
megragadásának;
és
egyazon
Rámutattunk
egyéni
magyarázata:
azonos
kísérő
más-más
annak az
őket
változókban
egyén még
ar ra,
csoportba
longitudiná idő
óta
egyrészt
hogy
élő
fogalmi nem
sem,
ha
E nehéz
a környezet,
státuszának; más-más akkor
között.
annál
természetű
differenciáltabb
prob hanem
megragadását. környezetben
szokásos
a
változók
s e kapcsolat
a kontextusok
sokan
statisz
- amennyiben
- a kontextuális
A másik,
pontosabb,
egymással,
beszélve
ismérvekkel,
tulajdonságok
javasoltuk.
a kontextuális
része
nyomon
környezetben
származtattuk
a megfelelő
a vizsgált
él,
viselkedők
időben
szétválasztásáról
érintettünk.
látják,
össze
egyformán
ellentétes
útnak.
hatás
mintavételt
egymással
egyéni
lévő
ismérveit
mondhatók.
nyezet
íves
(az
két
egyéneket
az
járható
tulajdonságokból
arányos
a környezet,
az
hiányában
véltük
problémákat
meg,
helyzetének
migráció
a kontextuális
együtt
a nem
különbségeinek
megoldásnak
ennek
egyéni
szorosan
leküzdésére
lémát
és
fogalmi
szereplő
rendszerint erősebb,
a szelektív
találtuk;
egyéni
másrészt
modellben
és
közötti
Eszményi
összehasonlítását
Az
az
hatás
között.
vizsgálatot
személyek
csoportok
változó
néhányat. egyéni
beszéltünk
tényleges
adataiból
tulajdonságok a széles
környezete
képzett
operacionalizálásával Felvetettük
puszta
körben
közötti
kontextuális
83
a kérdést,
alkalmas
összegzése
használt
végül
összefüggő
módja-e
vagy
aggregált
megfelelésről; változók
és m é r é s é v e l
az
átlagolása
statisztikai érintettük
reprezentativitásának
egymás a kör muta
a kérdő kérdését.
V.
Végig zés
három
fő
A módszer nak
gekből.
kialakulás-történetét
és
egyaránt
e modellek
a területi
formai
feleltetett
hatás
lógiai
feladatát.
tuális
hatás
ismét
és
csak
szűkén
E törekvésben vezetett,
fikáció
és
nyáról,
a társadalmi
formája
a kérdőíves
fölmerült,
az
statisztikai
az
említett
hogy
szintű
három
fő
technikai
és
tartalmi
gondokig
vetület
jelentés,
mérésének
nehézsé
fontosságát a nekik
azok
az
köre
szocio a kontex
empirikus
hatások
meg
egymással
magyarázat
pedig
kutatás
összefonódásából
terjedt.
kiegyensúlyozott
problémáival;
adatfelvétel, a laboratóriumi
természetű
összekapcsolni
sorra
egyszerre
végül
kísérlet
tárgyalására
statisztikai
elmélet
természetéről;
"metaelméleti"
összhang
a kontextuális
véve
környezeti
elemzés
az
elem
szempontjait.
összekapcsolásá
folyó
statisztikai
a környezet
jellegű
folyamatok
és
a kontextuális
kutatás
szintek
körül
igyekezve
problémáit
a kontextuális
a paraméterbecslés
elemzési
hangsúlyoztuk
között,
egyéni
tartani
empirikus
tulajdonított
kérdésétől
egészen
az
statisztikai
elemzés
elvi
át
az
szűkén
tárgyalva
a nekik
megállapításának
és
láttuk,
folyamatok
A kontextuális
egyensúlyban
elmélet
és m a k r o s z o c i o l ó g i a
modelljeit
társadalmi
nehézségein
az
áttekintve
vizsgálatokban hatás
értelmezésének
adódó
meggyőződés
igyekeztem
a mikro-
sajátosságai
tényleges
a kontextuális
eredő,
fakadt
A kontextuális
számára
folyamán
v e t ü l e t é t : a statisztika,
gondolata
^vitákból
a dolgozat
BEFEJEZÉS
az és
egyén
és
modell
társadalom
empirikus más
egyéb
az
a
a speci
kutatás
viszo egyik
lehetőségek
mel
lett .
Mint
statisztikai
az
a d atelemzés
mi
megfontolások
additivitás zott
kérdései
stb.)
líthetjük
meg
kizárólag
csoport
szó
tosan: héz
"hacsak
helyzetbe
Ezek
hasonlítás
lis
hatások
ezek
más
s e jelenség
más
kutatás portjára
részük
utal
szintű
tanulmányozása
és
érintő
útján
és
részük révén
(1979:
22)
egyén
közé
84
akkor,
pontjában
e kérdések
technikákat,
em ha volt
gyakor
kapcsola
a kutatók
feltárni"
(1
0 0
ne
).
kölcsönvi-
vonatkozó
feltevések
alkotják.
esetben
- normatív
nyújt
környezetének
jelenség
szemléleti
"A
kontextuá
tekintve
magyarázatát
többé-kevésbé
jól
A feltevések
szol
megalapozha
keretet
többszintű
össze
sajátosságai;
effajta
igazolhatóságukat
sorolható. is:
szabályozás,
éppenséggel
konkrét
megjegyzése
hatás
Itt
környezete
tapasztalati
számára
meghatáro
stb.).
és
tapasztalatilag
egésze
így
3.
nyilvánvaló
- konkrét
valamely
"metaelméletek"
Iversen
magját
adott
fejezet
igyekeznek
befolyásolják
pedig
az
tartal
(linearitás,
a paraméterbecsléssel
becslési
kialakulására
döntően
folyamatok
egy
dacára
közötti
nyelvére
a kontextuális
hatásokat
elemzés
változók
középpontjában
kiküszöbölése
a III.
megjegyzik
és m e g f e l e l ő
Általánosságukat
különbözőek:
egyes
becsléseket
fel
(erről
természetük
kontextuális
a tulajdonságai
az
vizsgálatának
a statisztika
tárható
(1984)
jelenségek
a társadalomkutatás
Boyd
hogyan
a kontextuális
társadalmi
"hogyan"-ját
al.
le "
tulajdonságú
rendelkezünk
hatékony
amikor
magatartását
eredményei.
a feltevések
gálja tó;
vagy
a csoportnak
et
hatás
(multikollinearitás
matematikai
alkalmaznak
egyén
"fordítsuk viszonyokat
kedvező
a kérdést,
Mason
elméletnek
az
adjunk
adatokkal
miként
a társadalmi
szerint
magának
azt
szintű
nem
miként
paramétereire
kerülhetnek,
Mint szonyára,
és m i k é n t
Erőteljesen
jelentősége;
a kontextuális
feltételezett
modell
továbbá
bővebben).
lati
állnak:
alapján
statisztikai
modellnek
s inkább
e második
elemzés
a cso
mögött
rejlő hogy
egyik
alapvető
a makroszintű
Végül ke"
tudományelméleti
jelenségek
mint
a kontextuális
az
megértéséhez
empirikus
hatás
gyakorlatát
e téren
része
megelégszik
a rendelkezésre
és
a nekik
Mint
Blalock
rint
előforduló
és
Wilken
(1979:
kontextuális
változókat,
kontextuális
hatások
tést
kell
lenebb
ez
sítő,
mat hoz"
egyének
mérésére.
különböző sa,
az
három
kony
vezet
elmélet
le
sem
az
nyelvére
ellenőrzésére
a statisztika,
alkalmazásához
e három
a kontextuális
mindegyik
sem
A helyzet
és
tehát
a kimondottan
megfigyelés
vonatkoznak.
..."
Ez
empirikus
vetülete
azokat az
szorosan
hogy
tisztázná. rendsze
az
igazi
igazi az
adatgyűj
sajátosságaihoz:
való
viszonyának
töre
közvet
társadalomkutatásnak
a kérdőíves
a kontextuális
jelentős
anélkül,
kapcsolatát
általában
magyarázat
adatfelvétel
elemzés
ágyazottan megragadó
szempontjait
adatgyűjtési
kapcsolódik
a két
összekapcsolá érvénye
formákat.
a kutatási
folya
e l m é l e t a l k o t á s h o z , az
elmélet
"átfogalmazásá
(operacionalizálás
mérés),
végül
alkalmas
elemzés az
az
a kutatók
csak
"lel
mérése. Nap
megváltoztatásához
környezetéhez
és
elemzés
vizsgálatokban
jelzik
az,
szükséges."
és
adatokkal,
empirikus
közvetetten
statisztika
szakaszához:
- az
is
jellemzi;
hatásmechanizmusok "A z
elemzése
a kontextuális
statisztikai
a kontextuális
útja
egymást
"átalakítás"
nagyon
...
A lényeg
operacionalizálása
átgondolatlanság
alkalmasint
elemzés
d a t e l e m z é s ). L á t h a t ó , szűkíthető
ígéretes
formájának
megállapítja:
A kontextuális követő
egyik
redukció.
egységek
folyamatának
kapcsolatrendszerükbe
a tapasztalati
a kisebb
környezetének
a hivatalos
'analitikus
aggregált
hozzáidomítani
tényleges
helyettesítheti
egyéneket
291)
az
tényleges
változók
amelyekre
Bármily
adatforrás:
aligha az
álló
alábecsléséhez
fokozottabban
kell
és
elnagyoltság,
megfeleltetett
kontextuális
kedni
kutatás
forrásainak
jaink
e mutatók
fogalom
statisztikai
átfogja
adatgyűjtés,
figyelembevétele
85
és
a kutatás sem
az
modell egész
elmélet
nélkülözhetetlen.
- újabb
megalkotásához folyamatát,
(a-
nem
szempontjaira.
Haté
VI.
Alexander,
J.C.
(1984):
pects. Alker,
H.R.
Allardt,
E.
D.F.
B a r t o n , A. H.
M.
of
- R o k k a n , S.,
American
H. M.
school
Behavioral
(1982):
Hills
New
New
P. H.
Levels
temporary port,
(1979):
and
in
H. M.,
- London.
(1980):
Az
- Iversen,
(1970):
value.
41-51
in:
- London.
Sociology
of
Education,
processes.
and
macro-methodology.
sciences.Beverly
A micro-macro
Sociological
Review,
a primitive
G.R.
perspective.
theory
25: of
178-93.
social
struc
(1979):
297-305
sciences.
Types
of
and
properties theory
in:
the
impact
Snizek,
W. E.
of
et
A metasociological
in and
sociological research.
Szociológia,
Contextual
ed s.:
M.
(1954):
can Journal
of
Sociology, The
in:
university
al.,
eds.:
Con
perspective.
West
analysis:
analysis.
A critical
51-66
in:
appraisal.
467-9. concepts
and
statistical
tech
The
Borger,
- Cioffi,
characteristics.
language The
of
social
R.,
297-301 research.
ecological approach
60:
mathematical
ed s.:
R.
eds.:
Explanation
in
Cambridge.
group
O.A. - K o h n ,
A. B.,
research.
elemzésről.
M.,
J. S. ( 1 9 6 8 ) :
and
effects:
141-60
California.
Comment.
(1966):
structural
Sociological
ökológiai
Belmont,
of
units,
ed.:
behavioural
Blalock,
research
England.
Rosenberg,
San
re
151-68.
informative
Cambridge
identities.
Survey
American
schools.
theory
Contexts,
Blalock, York
in.
Intergroup
types
- London,
New
niques.
Coleman,
some
heterogeneity:
professional
issues
Conn.
P.M. ( 1 9 8 0 ) :
Clausen,
- Rokkan,
Y o rk .
s t r u c t u r e on
R. B.
M.
- London.
P.M. ( 1 9 7 9 ) :
Cattell,
pros
Delhi.
and
the
its
m e a s u r e m e n t in t h e ' s o c i a l
- New
Inequality
R.
of
ecology.
7:
and
- Wilken, York
ture.
Brown,
and
of s o c i o l o g i c a l
Information,
Conceptualization
- London
P. M. ( 1 9 7 7 ) :
L. H.
history
Dogan,
1-9.
Blau,
B o yd ,
in:
12:
effects.
R.
69-86
Scientist,
Structural
Boudon,
problem
Social
back
P.M. ( I 9 6 0 ) :
B l au ,
its
European traditions
Science
effects:
Blau,
Blau,
and
the
on
- London.
Social
ed s.:
(1968): B r i n g i n g s o c i e t y
H. M.
fallacies.
Cambridge
analysis.
notes
294-3D3.
American
Blalock,
merger
contextual
some
5 - 26 .
ecological
ecology.
(1976): A s s e s s i n g
49:
Blalock,
The
of
analysis:
25:
(1974): A g r e g á t e an al y s i s :
Dogan, Alwin,
Social
(1968):
E.
Quarterly,
A typology
e d s. :
search: Allardt,
Social-structural
Sociological
(1974):
S.,
I R O D A L O M
in
in:
Lazarsfeld,
P. F.
-
Toronto.
social psychiatry.
Ameri
140-9. study
Methodology
of
Francisco.
86
of c h a n g e . social
428-78
research.
in: B l a l o c k , New
York
- St.
H. M.
-
Louis
-
Converse,
P. E.
(1974):
459-85 Cox,
in:
K. R. ( 1 9 7 4 ) : 157-85
Davis,
J. A.
Dogan,
The in:
J. A.
M.
et
al.
The
W. G.
D.D.
S.
Why
lethality.
(1959):
O. D.
O . D. ,
- Davis,
O. D.
et
al.
Glencoe, Durkheim,
E.
Eirmbter,
W.H.
D. B.
H.
(1979):
Esser,
H.
(é.n.,
a):
in
of
partisan
- London. attitudes.
Cambridge
of
the
American
effects
Dogan,
M.
shot?
53:
- London.
theory
J o u r n a l of
of
relative
Sociology,
of
group
compositions.
- Rokkan,
S.,
ed s.:
Social
The
impact
of m e d i c a l
resources
1- 1 5 . studies.
population. to
678-716
in:
Hauser,
P.M.
-
Chicago.
ecological
geography:
correlation.
American
problems
in
analyzing
areal
data.
Bp.
und
Methodik
contextual
(1968):
Felsőn,
R. B.
et
al.
Mehrebenanalyse.
Kölner
Zeitschrift
709-31.
analysis.
Individuals in:
and
Ph.
und
Norbert
social
Borgatta,
interpretation.
von
36:
von 31:
D.
dissertation,
Faculty
of
University.
25-59
and
structure:
E. F.
Beverly
Hills
methodologischer
Elias.
Kölner
contextual
- Jackson,
D. J.,
effects
eds.:
Aggre
- London.
Individualismus.
Zeitschrift
für
Zur
Soziologie
Metho und
667-702.
Kontext
Theoretische
und
und
interethnische
methodologische
Beziehungen. Probleme
der
Kézirat. Statusinkonsistenz-
Kézirat. (1970):
módszerek,
M.L.
Firebaugh,
men.
the
die w h e n
alternative
Columbia
Ansatzes
K.A.
F a rber,
Firebaugh,
and
da t a .
665-6.
(1980):
Some
(1984):
G.
(1978):
gate
da ta.
G.
(1979):
cal
Methods
of
and
American
regresszió-analízis.
for
methodological
Science
and
the
Social
Information,
New
Lineáris
és
nem
of
Research,
6 8
inferring
group
Research,
7:
problems
17:
of
multilevel
analy
841-69.
Yo r k .
effect
Sociological
Assessing and
and
suicide.
Age
A rule
és
Budapest.
Social
Theory
Sociology
Korreláció-
theoretical
reconsidered.
lence.
In:
Sozialpsychologi.e,
analysis
(1978):
sis
An
feedback.
Sozialer
- Fo x,
J. W.
Cambridge
ecology.
application
in e c o l o g i c a l
215-25.
population
Figurationssoziologie
lineáris Falter,
and
Theorie
und
A. A.
data:
(é .n . ):
M.
an
college
Inquiry,
study
18:
Causation
forschung. Ezekiel,
flow
Social
analyzing
Reb
öngyilkosság.
Sozialpsychologie, H.
The
Sciences,
dologie des
Esser,
of
26:
Statistical
Zur
endogenous
(1984):
Johnny
ecology
Review,
Soziologie
gate Esser,
ecology.
information eds.:
Introduction.
(1953):
Az
- Young,
as
for
Sociological
(1961):
(1968):
L.
Social
patterns
Illinois.
Political Erbring,
of
- London.
ed s.:
B.
(1967):
für Elesh,
of
a frog-pond:
Review,
does
Human
Sociological Duncan,
ed s.:
S.,
decisions
(1974):
Cambridge
(1983):
Duncan, Duncan,
c a m p u s as
career
(1961):A t e c h n i q u e
- Rokkan,
upon Duncan,
to
M. - R o k k a n ,
Sociological
ecology. Doerner,
S.,
decoding
17-31.
American Dogan,
the
spatial structuring
(1966):
72:
and
M. - R o k k a n ,
Dogan,
deprivation
Davis,
Survey research
third
parties
effects. 384-95.
87
criminal
vio
: 452-62.
individual-level Review,
during
43:
relationships
from
aggre
552-72.
A comparison
of
two
methods.
Sociologi
Firebaugh,
G.
(198
):
0
Burstein, Goodman,
L. A.
M.
Some
(1978):
Threshold
83:
Social
R. M.
(1970):
Context
Hauser,
R.M.
75:
and
frog
ponds.
aggregation.
San
to e c o l o g i c a l
43-52
in:
Roberts,
K. H.
-
American
Journal
Francisco.
correlation.
of
models
of
collective
behavior.
American
Journal
of
1420-43.
(1971):
logy,
in
alternatives
B.S.R.
Hauser,
contexts
Issues
64:610-25.
Sociology, Green,
as
eds.:
(1959):
Sociology, Granovetter,
Groups
L.,
area
a n a l y s i s and
and
consex:
structural
a cautionary
effects.
ta le.
Sociology,
American
5:
Journal
of
2- 1 9 . Socio
645-64,
(1971):
Socioeconomic
R.M.
(1974):
Contextual
2:
365-75.
background
and
educational
performance.
Washington,
D.C. Hauser,
Hammond,
J.L.
(1973):
logical Herlyn,
I.
Two
Review,
(1985):
Hermalin,
A. D.
Kölner
Hickox,
M. S.
Huckfeldt,
R.R.
R.R. tion,
Huckfeldt,
Methods
correlations.
and
Research,
American
Socio
problem
Soziologie
und
and
presented
and of
Ansatzes.
Ergaenzung
oder
English
einer
Sozialpsychologie,
community
at
the
institutional
early
Versuch
data
seminar
factors,
in
on
37:
116-28.
study
collection
London
sociology.
the
Zwischenbi
2-23
of
and
June
Sociological
cont analy
1983)
Review,
1 - 17 . (1979):
American Huckfeldt,
ecological
individual
(Paper
community
The
Sociological
S o z i a l i z a t i o n s f o r s c h u n g : Ersatz,
für
Integrating
d a t a on
e r r o r in
schichtspezifischen
behaviour.
(1984):
32:
des
Zeitschrift
(1983):
of
of
revisited.
764-77.
Sozialökologische
raceptive sis
sources
38:
Differenzierung lanz.
analysis
R.R.
Political
Journal
(1980):
(1983):
and The
participation
Political
Variable
conflict,
political
of
responses
tipping social
loyalties,
Science,
and
to
points.
contexts social
and
the
23:
579-92.
neighborhood
neigborhood Political
for
ethnic
support.
social
social context.
contexts:
Behavior,
2:
politics.
Ethnic
American
Politics
assimila
231-57. loyalties,
Quarterly,
11:
91-123. Hummell,
H. J.
(1972):
Hummell,
H. J.
- Op p,
Probleme K.D.
der
Mehrebenenanalyse.
(1971):
Die
Stuttgart.
Reduzierbarkeit
von
S o z i o l o g i e aufP s y c h o l o g i e .
Braunschweig. Hyman,
M. D.
(1970):
Research, Inkeles,
A.
(1965):
eds.: Iversen,
G. R. dual
Johnson,
N. R. 44:
Kendall,
Extending 55:
P. L. ton,
the
Personality
Sociology
(1973): effects. (1974):
ecological
fallacy
principle.
Sociology
and
Social
63-71.
today:
Recovering American Collective
and
social
problems
structure.
and
individual Journal
of
behavior
data
in
the
Sociology, as
249-76
prospects.
Vol.
in:
Merton,
II.
New
presence
79:
of
York group
R. K.
et
al .,
- Evanston. and
indivi
420-34.
group-induced
shift.
Sociological
Inquiry,
105-10 . - Lazarsfeld, R. K.
P. F.
- Lazarsfeld,
(1950): P . F. ,
Problems eds.:
Illinois.
88
of
survey
Continuities
in
analysis. social
133-96
research.
in:
Mer
Glencoe,
Kerckhoff,
A. C.
(1984):
Quarterly, Kish,
L.
(1979):
Kish,
L.
(1985):
P.F.
tive lex Linz,
J.J.
statistical
Szemle,
- Menzel,
(1964):
havior. Merton,
R. K.
Moksony,
F.
213-42
Nardulli,
et
Policital Nowak,
S.
Oliver,
(1981):
P.
tors Oliver,
P.
et
to
local
al.
collective O pp,
K.D.
Purcell, Pappi,
(1979):
Group sui
F. U . :
Clinard,
M.,
ed .:
- Ki sh, Regional
application
Grundprobleme
Rex,
J. ( 1 9 7 3 ) :
The m a i n
Riley,
M. M.
(1969):
ed: Robinson,
W. S. can
London
of
(1950):
in:
inferential
interaction: and
and
Sta
collec
reader
on
comp
Dogan,
M.
-
statistics:
of
Contexts
deviant
struktúra.
an
deviant New
be
York.
Budapest.
- Az
öngyilkosság
vizsgáló
of
of
behavior.
elemzés
Jelentései,
complexities
19.
egyes
eredményei.
Budapest.
decision
plea-bargained
it,
módszertana. nobody
of
group
and
making
sentences.
I.
Social
small
cleavage
analysis.
problémák.
active
Sociological
mass,
the
for
the
will":
composition
of
Estimation
Általános
heterogeneity,
critical
Philosophy
of
else
American
in
face-
American
and
Budapest.
token
contribu
Review,
49:
and
production
the
601-10. of
Kézirat. la w s :
are
Sciences,
domains. structure
there 9:
macroscopic
445-55.
Biometrics, of
German
35:
365-84.
politics:
an
Kézirat.
der s o z i o l o g i s c h e n of s o c i o l o g i c a l
and
modern
types
of
Theorie.
theory.
sociological
sociology.
Freiburg.
56-62.
In:
Rex,
J.:
Discovering
R e v i e w , 15:
da ta.
978-1026
in:
Faris,
R.E.L.
Chicago.
Ecological correlations
Sociological
időzítése.
- Boston.
Sources
Handbook
-
912-28.
emergence,
types
and
Kutatási
the
action.
contextual
J. ( 1 9 7 0 ) :
J.
Yo r k .
- Toronto.
összetételhatást
kutatás
decomposition
'91-131
öngyilkosság.
analysis
78:
a theory
Rex,
sociology.
az
Interdependence,
(1979):
of
New
- London.
Anomie
Intézet
Unraveling
s i ze ,
Bynner,
individual
A sociological
research.
társadalmi
és
Egy
Kutató
generis? L.
és
tényezők
d o n ’t do
action:
theories N. J.
social
collective
(é.n.):
in:
procedures.
felvételek
between
ed.:
Cambridge
and
Review,
you
survey
anomia,
A szociológiai "If
Sociological
York.
- Sydney
a contextual
Science
(1984):
and
A.,
- New
Descriptive
(1984):
groups:
64-78
and
szolgáló
relation
Etzioni,
ecology.
összefüggései.
al.
to-face
research.
design.
principles
(1980):
Népességtudományi
P. F.
research
- London
Települési
demográfiai
the
- Sidney
Társadalomelmélet
(1984):
KSH
D.G.
in:
On
analysis
Social
Boston
in
előkészítését
in:
London
Anomie,
(1980):
mobility
5- 1 4 .
499-516
ed s.:
H .J . - M c T a v i s h ,
R. K.
social
research:
(1970):
Ecological S.,
of
problems
döntések
H.
properties.
(1974):
state
Social
63:
organizations.
introduction. Merton,
eds.:
A közérdekű
Rokkan, Loether,
current
139-53.
K.M.,
tisztikai Lazarsfeld,
25:
Some
Stribley,
The
351-7.
and
the
Magyarul:
behavior
of
individuals.
Szociológia,
1 9 80 .
3-4.
Ameri sz.
459-65. Schelling, Scheuch,
Th.C.
E.
(1978):
(1973):
Daten. schung.
Micromotives
and
Macrobehavior.
Eentwicklungsrichtungen
161-237. Bd .l.
In:
König,
Stuttgart.
R.,
bei
Hrsg.:
der
New
Analyse
Handbuch
der
York
- London.
sozialwissenschaftlicher empirischer
Sozialfor
Scheuch,
E.
(1974):
Rokkan, Scheuch,
E.
Social
S.,
(1980):
eds.:
Selvin,
K.
H.C.
(1965):
Analyzing Durkheim's
in:
Topitsch,
individual
ecology.
Szociológia,
(1971):
386-405
Social
and
A csoportosított
vetkeztetés. Schuessler,
context
behavior.
Cambridge
adatokon
133-55
in:
Dogan,
M.
-
- London.
nyugvó
és
az
individualisztikus
tévkö
469-71.
social
da ta.
"Suicide" E.,
Hrsg.:
A statistical
und
die
Logik
Probleme
der
orientation. empirischer
Boston.
Forschung.
Sozialwissenschaften.
Köln
- Ber
lin. S e l v in, H.C.
- Hagstrom,
American Stinchcombe,
A. L.
cisco Sváb,
J.
Tauber, Timms,
D.
Valkonen,
den
The
Dogan, P.
módszerek
A cigányság
(1974):
Eeden,
The
Review,
empirical
28:
Constructing
Biometriai
(1971): T.
(1963):
classification
of
formal
groups.
399-411.
social
theories.
New
York
- Chicago
- San
Fran
- Atlanta .
(1982):
in: Van
(1968):
(1981): I,
W.C.
Sociological
urban
bűnözésének
mosaic.
Individual M.
and
- Rokkan,
- Hüttner,
reconsidered:
a kutatásban.
H.
S.,
on
problémái.
Kézirat.
Budapest.
Cambridge. structural e d s. :
(1981):
comment
Budapest.
Social
Some
Falter's
effects
in
ecology.
problems
article.
of
ecological
research.
Cambridge
- London.
multi-level
Social
Science
research
53-68
again
Information,
20:
561-69 . Van
den
Eeden,
P.
- Hüttner,
H.
(1982):
Multi-level
research.
Current
Sociology,
30.
Winter. Weber,
M.
Welz,
(1968):
Methodologische
R. ( 1 9 7 4 ) :
Probleme
vidualWelz,
R. ( 1 9 7 9 ) : gische und
Wenz,
Ziegler,
und
und
Frankfurt.
M e h r e b e n e n a n a l y s e . Zum
Kollektivdaten.
Selbstmordversuche ökologische
Soziale in
Welt,
25:
staedtischen
Untersuchung
über
Versuch
der
Verbindung
von
Indi
169-87.
Lebensumwelten.
Ursachen
und
Eine
epidemiolo
Haeufigkeit.
Weinheim
Basel.
F. ( 1 9 7 4 ) :
Completed
sociological
and
luation.
D.
R.
der
Schriften.
(1972):
Ph.
suicide, social
attempted
psychological
Dissertation,
Theorie
und
suicide
Modell.
Wayne
München
90
study
State
and of
urban
social
structure:
anomie,
egoism
and
University.
- Wien.
a
self-eva-
P e 3 ю M e
В докладе изложен и оценен контекстуальный анализ, являющийся методологической стратегией, дающей возможность - путем соединения особенностей индивидов и, соответ ственно, окружающей их социальной среды - для раскрытия влияния среды на индивидов с одной стороны и появляющихся на уровне общества последствий этого влияния, с другой. Первый раздел состоит из двух частей. Первая часть изображает схематически три вида анализа - индивидуальный, основывающийся исключительно на критериях, характери зующих индивидов вне зависимости от их окружения; реляционный, строящийся на отноше ниях индивидов к другим; и, наконец, контекстуальный, в котором фигурируют критерии, относящиеся к окружению индивида. Цель этого разделения - установить место контексту ального анализа среди различных методов приближения, направленных на факторы, оказы вающие влияние на индивидуальное поведение, и одновременно способствовать интуитивно му пониманию метода. Вторая часть занимается вопросами терминологии, выясняет исполь зование понятий в докладе.
Во втором разделе изложена схематически история оформления контекстуального анализа - те теоретические и практические проблемы социологического исследования, в ответ на которые был создан этот метод. Нами выделены три таких круга проблем: 1. Противопоставление макросоциологического подхода, концентрирующего внимание на обществе, как на ц е л о м , на его структуре и на взаимном отношении между элементами этой структуры, с микросоциологическим подходом, ставящим в центре внимание регуляр ности индивидуального повышения. Контекстуальный анализ стремится к разрешению этого противопоставления, ставя ударение на взаимное отношение между индивидом и обществом, на соединение различных /микро и макро/ уровней анализа. Одновременно было указано на то, что этот новый метод анализа сам по себе не разрешает п р о б л е м у 1теоретического истолкования:
в известкой степени и внутри самого контекстуального анализа воспроиз
водится противопоставление микро и макросоциологии. 2.
Проблема ошибочных выводов, происходящая из смещения уровней анализа. Пос
ле иллюстрации сущности этого явления и формы его возникновения /истолкование наблю даемых на уровне региональных единиц взаимоотношений на уровне индивидов/ мы следили за этой проблемой в специальной литературе в трех направлениях. Все три направления вели к более дифференцированному приближению к проблеме. 2.1. В-первых, мы видели, что - по сути дела - необходимо говорить не об одной единственной, но о ряде различных форм ошибочных выводов и провели разграничение меж ду ошибками, связанными с измерением свойств,
с одной стороны, и со статистической
оценкой связи между свойствами, с другой. Выяснилось, что этот последний вид ошибки основан на том, что фигурирующие в исследуемом отношении критерии, на более высоком уровне анализа относятся к одному и тому же объекту, а на более низком
91
уровне анали-
за - так как относящиеся к более высокому уровню объекты не являются неразделимыми, то есть состоят из нескольких элементов - они могут характеризовать и различные объ екты. Раскрыв эту общую структуру ошибки, нам удалось выявить эту погрешность мышле ния в многих, являющихся по-видимому полностью независимыми друг от друга, областях исследования. 2.2. Во-вторых, было выявлено, что статистическая оценка связи между свойства ми - в случае различия в уровне наблюдения и заключения - приводит к искаженному ре зультату только при определенных обстоятельствах. Это обстоятельство было выражено ма тематически так, что уравнение, описывающее изучаемое явление на уровне индивидов, /высота и/или крутость прямой/, является различным по группам. В отношение своего со циологического содержания это имеет два значения: или общественное окружение оказыва ет влияние на поведение индивида /контекстуальное влияние/ или же похожие с точки зре ния изучаемого явления индивиды зачисляются в одну и ту же группу /селекция в зависи мости от величины зависимой переменной/. С помощью раскрытия фактических общественных процессов, скрывающихся за этим искажением, удалось увязать - более непосредственно, чем раньше - проблему ошибочных выводов с контекстуальным анализом. После выяснения специфических условий, приводящих к ошибочным выводам, были рассмотрены те инструмен ты а н а л и з а , которые могут помогать установить, надо-ли считаться в данном случае с искажающим оценку влиянием групповых признаков или нет. 2.3. В-третьих, мы занимались различными видами групповых признаков, исходя из положения специальной литературы, согласно которому только в случае отдельных из них может вообще возникнуть опасность ошибочного вывода. Следуя этой аргументации, мы разграничили друг от друга те групповые признаки, которые имеют "соответствующие им" на уровне индивидов, с одной стороны, и которые не и м е ю т , с другой. В случае послед них риск допущения ошибки априори исключен. Не отрицая возможную обоснованность этого разграничения, мы однако указали на то, что линия, разделяющая указанные два класса характеризующих группы признаков, является довольно неопределенной: большое число груп повых признаков - в противоположность мнению многих - могут быть "истолкованы" на уровне индивидов и, следовательно, не защищены и от ошибочных выводов. 3. Раскрытие влияния различных общественных групп на поведение составляющих их индивидов■ В этой связи было представлено, как возникла идея одновременного изучения индивидов и их окружения из труда Стуффера и его сотрудников "Американский солдат", подчеркнувший, среди первых, роль социальной среды в формировании суждений и направ ленности индивидов, и как развивалась эта идея дальше, в направлении выяснения, с од ной стороны, логической связи между индивидуальными и соответственно, групповыми при знаками /Лазарсфельд и Кендалл/ и, с другой стороны, группового влияния в формирова нии девиационного поведения /Мэртон/. В качестве завершения раздела были изложены разветвления исследования -
те т р и ,
примыкающих друг к другу,но всё-таки обладающих большей-меньшей самостоятельностью круга проблем, которые стали до наших дней разграничимыми внутри более охватывающего вопроса об отношении между уровнями анализа. 1.
Посредственное измерение: в какой степени и при каких условиях можно сдела
оценку, на основе наблюдавшегося на каком-то уровне анализа явления или отношения, от носительно неизвестного возникновения указанного явления или отношения на каком-то другом уровне анализа? Мы указали на практическое значение этого вопроса в политиче ской социологии, а также, в связи с т.н. оценкой относительно небольших территорий.
92
2.
Выбор соответствующего уровня анализа:
на каком уровне агрегации следует на
блюдать изучаемое явление или взаимосвязи? Значение этого вопроса заключается, с одной стороны, в том, что изменением уровня анализа может измениться также и результат исследования, и, с другой стороны, в том, что уровни анализа не являются независимыми друг от друга и, следовательно, обособленное влияние каждого из них иногда трудно поддается разграниченно. 3. Сам контекстуальный анализ, предмет доклада.
В первой части третьего раздела сам контекстуальный анализ был подвергнут бо лее близкому изучению путем исследования двух его элементов - окружения и отношения индивида к этому окружению. Было установлено, что индивиды
могут создать группы раз
личных в и д о в , а контекстом целесообразно рассматривать из них только интеракционные системы. Была подчеркнута роль "присвоения", привращения в субъективное, окружения в контекстуальном влиянии и были обсуждены некоторые вопросы, связанные с эмпирическим изучением этой проблематики. Стержнем раздела являлся обзор различных моделей контекстуального влияния. В обзоре особое значение придавалось требованию к гармоничности между свойствами формы модели, с одной стороны, и содержанием,
которое имеется в виду выразить с помощью
модели, с другой. Во-первых, была представлена модель состава группы, описывающая по ведение индивида в функции его прочих собственных свойств и частоты возникновения этих
свойств в окружении. Обвиняя многих исследователей в преувеличенном и, с точки
зрения содержания, много раз неоправданном использовании этой модели, мы тем не ме нее стремились иллюстрировать примерами, что эта модель действительно способна вы разить фактические общественные процессы. После этого мы перешли на изложение модели, описывающей распространение дей ствия или состояния. Здесь, поведение индивида увязывается не с его собственными свойствами и прочими свойствами
окружения, а с
удельным весом тех лиц, которые
вокруг индивида уже проводят исследуемое данное действие. Подробно говорили о ста тистической проблеме, происходящей из этой специфической черты модели, указывая одновременно и на возможные способы р е ш е н и я . Как третья была представлена модель расхождения с группой и субъективного со поставления . Объяснение поведения в этом случае основано на напряженности между свойствами индивида и, соответственно, окружения и на том, что индивиды создают представление о своем собственном положении, сопоставляя себя с членами своего окру жения . И на этот раз мы останавливались на трудностях статистического характера, со провождающих применение модели, выдвигая некоторое предложения на устранение этих трудностей. Наконец, мы расширили круг своего обзора в двух направлениях:
с одной стороны
мы говорили о тех моделях, в которых контекстуальная переменная была образована не из фигурирующего в модели признака уровня индивида с помощью какой-то математической операцией, и, с другой стороны, мы говорили о тех моделях, которые, адаптируясь к сложному составу и стратифицированности окружения, и сам контекст представляют одно временно на нескольких уровнях.
93
Третья часть раздела занималась вариантами индивидуального и соответственно, группового уровня контекстуального анализа. Изучив в специальной литературе подход к указанным двум типам анализа, у нас сложилось мнение что этот подход является неудовлетворительным даже по двум причинам:
с одной стороны не различает уровень
объяснения и уровень наблюдения, и, с другой стороны, на уровне группы смывает наличие и отсутствие контекстуального влияния. Мы подчеркнули, что контекстуальное влияние действует всегда на уровне индивида, а объяснение содержания должно всегда быть проведено на уровне индивида^ контекстуальное влияние можно только наблюдать на уровне группы путем агрегирования, "суммирования" результатов анализа, проведенно го на уровне индивида. Результат этой операции меняется в зависимости от того, име ется ли контекстуальное влияние на уровне индивида или нет и поэтому важно - и на уронве групп - разграничить наличие контекстуального влияния от его отсутствия /в противоположность обозначения, используемого в "структуральном"анализе, которое смывает границу между ними/. Параллельно выделению того, что контекстуальное влияние следует объяснить всегда на уровне индивида, мы выступили за распространение круга изучаемых этим ме тодом явлений на процессы уровня группы■ Нам казалось, что это такой путь, которыйведет к тому, что контекстуальный анализ будет в состоянии вносить более непосред ственный, чем сегодня, вклад в дело микросоциологического исследования общества как це л о г о . Мы стремились и к тому, чтобы с помощью некоторых, взятых из импирического исследования, примеров проиллюстрировать такие возможности контекстуального анализа. В последней части раздела были представлены различные методы контекстуального анализа. В качестве первого был изложен распространенный в широком масштабе метод крестного табулирования. За этим следовало представление графического изображения, традиционного регрессионного анализа и, в заключение, обсуждался анализ коварианции. В связи с последним мы еще раз смогли иллюстрировать связь между контекстуальным влиянием и происходящим из смешения уровней анализа ошибочным выводом. При изложении каждого метода уделялось внимание наглядному представлению тому, каким образом можно раскрыть и разграничить с помощью данного метода отдельные формы контекстуаль ного влияния.
В четвертом разделе был дан обзор некоторых теоретических и методологических проблем контекстуального анализа. Были затронуты две группы теоретических вопросов. Первая относится к истолкованию контекстуального влияния. Взвесив аргументы тех, кто видит во влиянии свойств окружения на индивидуальное поведение и в последствиях это го влияния доказательство в пользу того, что общество по отношению к индивидам явля ется внешним, самостоятельным целым, мы приняли точку зрения, согласно которой ни источник контекстуального влияния, ни его результат не обоснованно истолковать в ду хе подобного "холизма"
оба могут быть удовлетворительно объяснены на основе такого
методологического индивидуализма, который изучает поведение индивидов в рамках слу жащего системой условий поведения окружающих их других. Второй теоретический вопрос касался отношения контекстуального анализа к социо логии .
На наш взгляд, не целесообразно провести границу
между отдельными обществен
ными науками на основе уровня анализа и не на основе характера п одхода, отождествляя контекстуальный анализ с социологией и метод анкетного обследования с психологией^ оба метода дают возможность для подлинно социологического подхода к изучаемым явле-
94
ниям. Разницу между двумя техниками мы усмотрели скорее в том, что в то время как контекстуальный анализ сводит контекстуальное влияние к принадлежности индивида к какому-то определенному ниях окружение
окружению, как будто локализируя его, в анкетных обследова
фигурирует в общей
форме, без указания на данный контекст.
Из методологических проблем в качестве первых были подвергнуты изучению возра жения, согласно которым раскрытые в ходе исследования контекстуальные влияния явля ются следствием ошибки спецификации, в которых выражается влияние не включенных в модель индивидуальных или групповых свойств. Признавая опасность упущения из виду важных с точки зрения
объяснения изучаемого явления факторов и возникших по этой
причине ошибочных выводов, в связи с не включенными индивидуальными
свойствами
мы обратили внимание на необходимость различного суждения об индивидуальных призна ках, являющихся каузально зависимыми и, соответственно, независимыми от фигурирующих в модели контекстуальной переменной, а в связи с групповыми признаками сделали пред ложение на устранение трудностей, вытекающих из сплетения контекстуальных переменных. После этого мы перешли на обсуждение вопроса о том, как можно сделать выбор эмпирически из двух противоположных друг другу объяснений различий между группами индивидуального поведения - между контекстуальным влиянием и селективной миграцией /объединением имеющих одинаковое поведение в идентичной группе/. Идеальным решением рассматривалось нами лонгитудинальное обследование, наблюдающее за индивидами во вре мени . При отсутствии лонгитудинального обследования приемлемым считалось нами сопо ставление лиц, живущих в одном и том же окружении с различных времен. Занимаясь разделением индивидуального и контекстуального влияния, мы коснулись, с одной стороны, статистических проблем, и -проблем понятий, с другой. Мы указали на то, что контекстуальные переменные - если они были выведены из фигурирующих в модели индивидуальных свойств -, как правило, были тесно связаны с соответствующими индиви дуальными признаками и эта связь является тем более сильной, чем большей является дисперсия изучаемых свойств между контекстами. Для устранения этой трудности мы пред ложили непропорциональную выборку.
Другую проблему, проблему характера понятия мы
видели в том, что в контекстуальных переменных многие видят не описание положения окружения, а положения и н д и в и д а , более точное, более дифференцированное представле ние положения индивида. Согласно этому воззрению окружения, в котором живет индивид, является частью статуса индивида; быть
лица, живущие в различных окружениях, не могут
сопоставлены друг с другом, даже тогда, когда они могут рассматриваться как
одинаковые в отношении своих обычных индивидуальных признаков. В заключение мы выдвигаем некоторые из проблем, связанных с операционализацией и измерением контекстуальной переменной. Мы выдвинули вопрос о том, является ли суммирование или усреднение наблюдавшихся вне зависимости друг от друга индивидуаль ных свойств само по себе приемлемым методом представления окружения? Затронут был также вопрос о соответствии между применяемыми в широком кругу агрегированными ста тистическими показателями и фактическим окружением индивидов. Наконец, был выдвинут вопрос о представительности контекстуальных переменных, образованных из данных ан кетных обследований.
95
SUMMARY
This paper describes and examines a methodological framework or strategy, known as contextual analysis, which combines properties of individuals with that of the social environment these individuals belong to, thereby providing a tool for analyzing the impact of social context on individual behavior as well as the consequences of this influence on the social level. After outlining the intellectual roots and the develop ment of the method, I discuss some models of contextual effect and some statistical techniques apt for detecting it and distingishing between its various forms. I also pay attention to the level of aggregation contextual analysis is conducted on and the con nected issue of different types of analysis. Finally, I deal with some theoretical and methodological problems contextual analysis raises. Throughout the paper, X try to maintain a balanced treatment of statistical, theoretical and empirical research concerns. This effort reflects the
conviction that
contextual analysis is simultaneously a statistical model with its inherent problems of specification and estimation; a theory on the relationship between individual and so ciety as well as the emergence of social phenomena; and, finally, a form of empirical research with emphasis on issues of sampling, operationalization and measurement. Based on an example drawn from research on school aspiration the first part of the introductory chapter outlines three kinds of analysis: individual relying exclu sively on properies not grasping people as embedded in their social network; rela tional based on attributes describing contacts between elements of the same level; and, finally, contextual using properties characterizing the social environment people live in or comparing them to this environment. The aim of this typology is to place con textual analysis among the different approaches to the forces influencing individual behavior;
it also serves to give an intuitive understanding of the essence of the
method the rest of the paper discusses. The second part of the introduction clarifies how some terms often used in the literature of contextual analysis are interpreted he r e . Chapter II traces the origins of contextual analysis; it identifies three prob lem areas the emergence of this method seems to respond to. 1. The conflict between macrosociology concentrating on society as a whole and microsociology aiming at examining individual behavior as influenced by social forces. In the bulk of the literature, contextual analysis is said to reconcile these two per spectives by treating different levels of analysis simultaneously, by stressing the interrelatedness of individuals and their social environment. While not denying the merits contextual analysis has in "bringing society back" in research on individuals, it is also pointed out that incorporating social context in the explanation of indi vidual behavior alone does not make contextual analysis really macrosociological in nature. For, the micro or macro character of the analysis seems to hinges on the level of the dependent variable or unit of observation, not on that of the independent v a riable alone. In chapter III, the issue of how contextual analysis could contribute to macrosociology is discussed further. 2. The problem of fallacies arising from the confusion of the level of obser vation and the level of interpretation. After illustrating the essence of the problem
96
as it occurs in its "classical" form /the so-called ecological fallacy/, the history of the issue is traced in the literature in three directions, all of them leading to a more refined approach to the question. a / It turns out that, instead of referring to fallacy as a single, undifferen tiated phenomenon, different kinds of fallacies should be distinguished. Two groups of inferential errors are separated: fallacies pertaining to the measurement of properties, on the one hand, and fallacies pertaining to the statistical estimation of relationships between properties, on the other. After unfolding its general logical structure /i.e., attributes belonging to the same object at the higher level of analysis do not belong to the same object at lower level due to the fact that the object at the higher level consists of more than one element/ t h e latter type of fallacy can be shown to charac terize a great deal of research seemingly unrelated to each other. b/ It is pointed out that cross-level estimation of the relationship between properties leads to error only under special circumstances. Mathematically, these circumstances can be formulated as follows: the equations describing the phenomenon at the level of individuals differ in their intercepts and/or slopes across contexts. Sociologically, this means that either social environment influences the behavior of individuals living in it /contextual effect/, or people similar with respect to the phenomenon we are trying to explain tend to cluster in the same environment /selection by the dependent variable/ . Giving this way a substantial interpretation of the formal conditions the adequacy of cross-level inference depends on, we are in a better position to link the problem of fallacies with contextual analysis more closely. After clari fying the circumstances under which fallacy is a real danger, we turn to some ana lytic tools useful in detecting the presence or absence of those. We also stress the role contextual theories could play in deciding whether or not to infer across levels. с I Following the literature, different kinds of groups properties are then discussed. We examine here the argument that only those group properties which a meaningful interpretation at the individual level can be attached to are vulnerable to inferential error. We maintain that the line separating those qroup properties that do possess an individual level counterpart from those that do not is not as clear-cut as usually believed and, therefore, even some group attributes commonly held immune to the danger of fallacy are suspect. 3. Unfolding the effect social groups exert on the behavior of their members. W e show how the research "The American soldier" undertaken by Stouffer and his asso ciates has given rise to the idea of studying individuals and their social environ ments simultaneously, and how that idea has developed in two directions: toward a clarification of the logical relationships between individual and group properties by Kendall and Lazarsfeld, on the one hand, and toward an elaboration of the role the group as context plays in the development of deviant behavior by Merton, on the other. Closing t h e lem areas that have
chapter, those three
connected, yet more or less independent prob
become distinguishable by now within the
broad topic of relation
ships between levels of analysis are indicated. 1. Indirect measurement: to what degree and under which circumstances can the unknown occurrence of a phenomenon at a given level be estimated from the observation of it at another level? The practical relevance of this question for political soci ology
and estimates for small domains is 2. Choosing appropriate level of
alluded to. analysis: at which level of aggregation should
the phenomena under investigation be observed? The importance of this question lies in the fact that when
modifying the level of analysis, the results of our research may
also change, on the one hand, and in the danger of attributing the impact of an un measured variable pertaining to a given level to a measured property characterizing
97
another level, on the other. 3. Contextual analysis itself, the very topic of the paper. Chapter III begins with a closer look at the two elements of contextual effect: the context or environment, on the one hand, and the relationship of the individual to the context, on the other. As to the first, we distinguish three types of groups of individuals /aggregates, social categories and Interaction systems/ and we argue that the term "context" should be confined only to interaction systems. As to the second, we stress the importance of the analysis of the objective environment's becoming part of the subjective environment of the individual /that world he or she is aware of and, as a system of conditions, he or she responds to/>Given this relevance of the subjec tive environment, empirical research should pay much more attention to contextual measurement, to the careful delimitation of the real network people are embedded in and abandon the method of representating contexts by a single group mean, X, regardless of the theoretical construct it is intended to capture. The bulk of the chapter deals with different models of contextual effect. First, we discuss group composition model which is far the most common in literature. It describes some individual behavior as dependent on some individual attributes as well as their distribution in the group. While admitting that the form of this model often contradicts the substantive meaning attached to it, the concrete examples we give seem to support the viability of the model. Second, the model of diffusion of behavior/attitude is dealt with. In this case, the behavior/attituda cf an individual does not depend on his and his associates' other attributes, but on the proportion of people in the group already exhibiting the very behavior/attitude under observation. This feature of the model, however, raises special problems of statistical nature: the independent variable appearing in the equation, the behavior of others, is not external to the process the equation itself describes. To the contrary, it is governed by that same process. After outlining the problem, we give some solutions to it. Next, we turn to the model of the individual's deviation from the group he/she belongs to. It describes the way one's relative standing and the subjective comparison one makes with respect to others influences one's behavior. This model too may entail difficulties of statistical nature: given the fact that the term expressing one's deviation from the group is a function of one's own value as well as that of the group, if all the three variables are supposed to have separate effects, we possess more un known parameters than independent empirical information which, in turn, makes our equation underindentified. In addition to outlining its essence, some possible ways of overcoming this problem are also indicated. Finally, we extend our overview in two directions. First, we treat those models in which the contextual variables are not analytical derivatives of the individual variables appearing in the model. Secondly, we discuss models that take the complexity of the social environment into account by viewing it as consisting of more than one l evel. The third section of the chapter is devoted to the question of the level contextual analysis is conducted on and the connected issue of types of analysis. Doing this we essentially continue the topic of the introduciton by discussing the common distiction between "contextual" and "structural” types of analysis and the umbrella term "multilevel" analysis. Vie suggest abandoning speaking of "contextual" and "structural" approach as two kinds of multilevel analysis, with the former being per formed at the individual level and the latter being conducted on the collective level.
98
We argue that it is not so much the level of its observation as the presence or absence of contextual effect that matters and this effect always takes place at the level of individuals, it can only be observed at both level, either the individual or the collective. Substantive explanation is always given at the individual level, only its results can then be aggregated to the collective level. Using the term "structural" has two disadvantages in this respect: first, it fails to differentiate between the level at which contextual effect takes place and the level at which it is observed; second, it blurs the presence and absence of contextual effect at the collective level. Maintaning that contextual effect always takes place at the individual level is not meant to prevent us from widening the scope of our research by including phenomena also at the collective level as dependent variables. Quite to the contrary, it seems to be the very direction contextual analysis should move in if it is to contribute to macrosociology, the study of larger social groups instead of individuals. It is when social structures and collective actions are approached by establishing contextual models of individual behavior that the potentials of contextual analysis for sociology can fully be exploited. Then the seemingly "emergent" nature of some social phenomena can better be understood and the method of contextual analysis and the epistemoloqical issue of "emergence" can better be linked. In the paper, some empirical examples are given to illustrate the strength of contextual analysis in this respect. In the fourth section of the chapter, we turn to the different methods that can be used in detecting the presence of contextual effect as well as separating the forms it can take. First, the common technique of cross-tabulation is described. Second, the graphic presentation of different types of contextual effects as proposed by Davis and his associates is dealt with. Next, we treat the method of ordinary regression with continuous variables, and, finally, the technique of covariance ana lysis is described. This latter method is also used to illustrate once again the relationship between the presence or absence of contextual effect and the danger of the fallacy arising from confusing levels of analysis. Chapter IV is devoted to some theoretical and methodological problems contextual analysis raises. Among the theoretical issues, attention is paid to the "holistic" vs. "individualistic" interpretation of contextual effect and the relationship between contextual analysis and sociology in general. As to the first, two assertions ara discussed: one maintains the "externality" of contextual forces to individuals, their "independence" of them; the other alleges the irreducibility of group situation steeming from the working of contextual mechanisms to the behavior of Individuals comprising the group. While admitting the externality of contextual forces to each given individual, we deny, of course, their externality to individuals in general, stressing the fact that these forces consist of actions of other people and arguing against a reification of contextual mechanisms. What is essential here is to see that pure contextual effects remaining after the impacts of individual attributes have been ruled out are nothing but behavior of other individuals surrounding the person in question, and, therefore, knowledge of Individual behavior is sufficient for their interpretation. As to the alleged irreducibility of some social level consequences of environ mental effects to the behavior of individuals, we accept the position taken by method ological individualists and argue that the source of "emergent" phenomena is the change of individual behavior as the situation it takes place in changes and these "emergent" phenomena are nothing but actions of individuals, actions developing as the situation is getting more and more complex. We do not need, therefore, any holistic interpretation of contextual effects, we just have to take into account how people respond to their
99
environment. This reasoning is consistent with what has been said about the levels of aggregation contextual analysis is conducted on and is also consistent with our inter pretation of the way contextual effect influences our ability to make valid cross-lev el inferences given in the second part of chapter III where the model of group compo sition effect has been discussed. There it has been shown that it is the individual level coefficients that changes when contextual effect is present and that it is on these coefficients that the value of the collective level variable we are explaining depends. Turning to the relationship between contextual analysis and sociology in general, we hesitate to accept the position which identifies sociology with contextual analysis and psychology with survey method. Instead, we argue that it is not the level of analysis but the way of approaching the phenomena under investigation that separates sociology from psychology and both contextual analysis and survey can be used in research sociological in nature. What differentiates between the two methods is rather the degree to which a given, concrete social environment is explicitly specified as a source of contextual effect, the degree to which this effect is localized and is bound to membership in a given, not in any, context. The topic of the second part of the chapter are the methodological problems most common in contextual analysis. First, those objections are dealt with which claim that contextual effects are mere artifacts stemming from errors in model spe cification: they are the result of our omitting relevant variables, both individual and collective, from our model the effect of which is then wrongly attributed to the contextual variable included in the analysis. As to the omission of Individual level factors, the target of the bulk of criticisms, our argument is twofold: we stress the applicability of this objection to all kinds of research, even the most "individualis tic" one; and we propose differentiating between two groups of excluded individual variables, those that do and those that do not depend causally on the contextual vari able in cue model. Establishing spurious contextual effect is a real danger only with respect to the latter. As to the omission of collective variables, we propose some ways of coping with the fact that contexts usually differ from each other in more than one respect simultaneously which makes the specification of the relevant contextual variable hard to accomplish. The second methodological problem we discuss is how to decide between contextual effect and selective migration as two opposing candidates for explaining the same phenomenon, behavioral difference across contexts. Obviously, longitudinal obser vation would be the ideal solution; in its absence, however, we often rely on com paring people according to their length of residence. Next, we turn to the issue of how to separate the effects of contextual vari ables from that of individual ones. The problem is partly statistical and partly con ceptual in nature. As to the former, when they are analytical derivatives of individual level properties included in the model, the contextual variables are in general highly correlated with their individual level counterparts and the greater the degree of this correlation is the more the values of the variable in guestion are spread over contexts. In order to cope with this difficulty, disproportional sampling is suggested. As to the conceptual side of the problem, the objection that contextual variables do not char acterize the social environment but grasp the position of the individual more accu rately is discussed. According to this reasoning, the environment individuals live in is part of their status within the social hierarchy and, therefore, individuals residing in different environment cannot be regarded as similar to each other even though they are comparable in terms of common individual properties /age, race, etc./.
100
Finally, some problems of operationalizing and measuring contextual variables are dealt with. First, we put the question of whether it is sufficient to create con textual properties by taking simply the sum or average of individual attributes re corded by observing each individual in turn; or rather we should obtain this measure by observing the group as a w h o l e . Obviously, the answer depends on whether or not contextual effects of any kind have to be taken into account, since these effects can make the behavior of the group as a whole different from that of its individual mem bers acting separately. Second, we ask if contextual variables grasp the real envi ronment of individuals adequately. For global properies, this amounts to asking if each context has the inner homogeneity nesessary for treating it as a single, un differentiated environment; for structural attributes, what is at issue is if the measure represents the real interaction system of every individual. Third, the problem of constructing collective variables from survey data is alluded to: small sample size often raises doubt as to the representativeness at the level of contexts.
101
Statisztikai Kiadó Vállalat Felelős vezető: Kecskés József igazgat Nyomdaüzem - 86-5806-10 Formátum: A/4 Terjedelem: 13 A/5 iv
