KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL

MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS 2004

BUDAPEST, 2005

© KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Készült a KSH Mezőgazdasági és környezetstatisztikai főosztályán

Főosztályvezető: Dr. Laczka Éva Főosztályvezető-helyettes: Dr. Pintér László

A kiadvány megrendelhető: a Statisztikai szolgáltatások osztályán, 1024 Budapest II., Keleti Károly u. 5–7. Telefon: 345-6570, fax: 345-6699 E-mail: [email protected]

Tisztelt Felhasználó! . Köszönettel vesszük, ha tájékoztatónkkal kapcsolatos észrevételeit, véleményét eljuttatja hozzánk. Tel.: 345-6608 vagy Budapest 1525 Pf. 51. Felhívjuk szíves figyelmét, hogy kiadványunk – a KSH valamennyi évközi tájékoztatójához hasonlóan – az interneten keresztül hozzáférhető.

KSH az interneten: www.ksh.hu

Másodlagos publikálás csak KSH forrásmegjelöléssel történhet!

Tartalom Összefoglaló.....................................................................................................…………...…..

5

1. A mezőgazdaság súlya a nemzetgazdaságban ................................................…………..… 2. A mezőgazdasági kibocsátás és jövedelem alakulása .........................................………… 2.1. Növénytermesztés .................................................................................…………...…. 2.2.Állattenyésztés.......................................................................................…………....…. 2.3. Értékesítés (felvásárlás) ...........................................................................................…. 3. Mezőgazdasági termelői árak...........................................................................................…. 3.1. A felvásárlási árak .................................................................………………...........…. 3.2 .Mezőgazdasági ráfordítások árszínvonala ..................................................................... 4. Külkereskedelem .................................................................................................….......….. 5. Termelési tényezők ............................................................................................................... 5.1. A gazdálkodás szervezeti keretei.................................................................................... 5.2. Földterület ........................................................................……………………........….. 5.3. Földhasználat..........................................................................…………..................….. 5.4. Foglalkoztatottság ................................................................……………………....….. 5.5. A mezőgazdaság munkaerőfelhasználása.....................................................……….… 5.6. A keresetek alakulása ..............................................................................................…. 5.7. Termelőeszköz-ellátás ...........................................................................…………...….

6 7 8 14 16 18 19 20 21 24 24 25 26 28 28

Táblázatok .......................................................................................................…………...….. 1. Mezőgazdasági számla ..................................................................................................…. 2. Az agrárolló alakulása ........................................................….......................................…. 3. Az élelmiszer-gazdaság külkereskedelmének áruszerkezete, 2004 …………….……....... 4. A földhasználat alakulása gazdálkodási formák szerint ..................................................... 5. A mezőgazdaságban, erdőgazdálkodásban, vadgazdálkodásban és halászatban foglalkoztatottak létszáma ....................................................................................................….. 6. A mezőgazdaságban, erdőgazdálkodásban, vadgazdálkodásban és halászatban alkalmazásban állók létszáma és átlagkeresete ............................................................................... 7. Az élelmiszeripari szervezetekben alkalmazásban állók létszáma és átlagkeresete ........ 8. A főbb áruforgalmazók termelőeszköz-értékesítésének árucsoportonkénti alakulása …... 9. A gabonatermelés alakulása ……………………………………………………………... 10. A közönséges búza termelésének alakulása ……………………………………………... 11. A durumbúza termelésének alakulása …………………………………………………… 12. Az árpa termelésének alakulása ………………………………………………………….. 13. A kukorica termelésének alakulása ……………………………………………………… 14. A sertésállomány alakulása ……………………………………………………………… 15. A szarvasmarha-állomány alakulása ……………………………………………………

31 33 34 35

Módszertani megjegyzések .................................................................................……….....….

47

Jelmagyarázat: .. = az adat nem ismeretes – = a megfigyelt statisztikai jelenség nem fordult elő

3

29 29

36 37 37 38 39 40 41 41 42 43 44 45

Összefoglaló A mezőgazdaság bruttó kibocsátásának volumene 2004-ben – az előző évivel ellentétes folyamatok eredményeként – előzetes adatok szerint 22,6 százalékkal meghaladta a 2003. évit. A két fő ágazat közül a növénytermesztés teljesítménye kiemelkedően, 49,3 százalékkal nőtt, az állattenyésztésé 6,9 százalékkal csökkent. A mezőgazdasági szolgáltatások volumene 7 százalékkal növekedett az előző évihez képest. 2004-ben az élelmiszeripar termelése 3,5 százalékkal elmaradt az előző évitől. 2004-ben az előző évinél alig 3 százalékkal nagyobb területről 16,7 millió tonna gabonát takarítottak be, a 2003. évi termésmennyiség közel kétszeresét (190,5 százalékát). A búzatermés megkétszereződött, 5 százalékkal nagyobb területen 6 millió tonna termett, ami az utóbbi 10 év legnagyobb termése. A búza 2004. évi termésátlaga (5130 kg/ha) 35 százalékkal magasabb az 1996-2000. évek átlaghozamánál. A búza esetében a kiemelkedő termésmennyiség a vártnál jobb minőséggel párosult. Kukoricából 8,3 millió tonna termett, ez a mennyiség a 2003. évinél 3,8 millió tonnával (83,5 százalékkal) több, és az utóbbi évtizedek legnagyobb termésmennyisége. A 2004. évi termésátlag (7000 kg/ha) 24 százalékkal meghaladta az 1996-2000. évek átlaghozamát. Az őszi betakarítású növények közül napraforgóból 21, cukorrépából 73, burgonyából pedig 32 százalékkal több termett a 2003. évinél. A kiemelkedő hozamok mellett a cukorrépa esetében a vetésterület növekedése is szerepet játszott a termelés bővülésében. 2004 decemberében 4 millió sertést tartottak az országban, 854 ezerrel (17 százalékkal) kevesebbet, mint egy évvel korábban. A szarvasmarha-állomány 16 ezerrel, a tyúkfélék-állománya 4,7 millióval csökkent 2004 folyamán. Pulykából és libából is kevesebbet tartottak, mint egy évvel korábban. Jelentősen növekedett a juhok száma (1,4 millióra), a baromfifélék közül pedig a kacsaállomány nőtt 3 százalékkal. 2004-ben a mezőgazdasági termékek felvásárolt volumene az előző évi szinten alakult. A mezőgazdasági termelői árak 2004-ban átlagosan 5,4 százalékkal mérséklődtek. Az árszínvonal-csökkenés a növényi és kertészeti termékeknél következett be, az állattenyésztési termékek árai növekedtek 2003-hoz képest. A termeléshez felhasznált ipari anyagok átlagos árszínvonala 9,8 százalékkal emelkedett. Az agrár-külkereskedelemben 2004-ben 243,1 milliárd forint bevételi többlet realizálódott, 20 százalékkal kevesebb mint 2003-ban. A mezőgazdasági és élelmiszer-ipari export volumene 3 százalékkal, az importé ezzel szemben 24 százalékkal növekedett egy év alatt. A mezőgazdaságban, az erdőgazdálkodásban és a halászatban alkalmazásban állók létszáma 2004-ben 6 ezer fővel csökkent. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak átlagkeresetének növekedése 2004-ben – mind a bruttó, mind pedig a nettó kereseteket tekintve – meghaladta a nemzetgazdasági átlagkereset növekedését.

5

1. A mezőgazdaság súlya a nemzetgazdaságban A mezőgazdaság (erdő- és vadgazdálkodással, valamint halászattal együtt) 2003-ban a megtermelt bruttó hazai termékből (GDP-ből) 2,9 százalékkal részesedett. A fejlett országokhoz hasonlóan a fogyasztásban egyre csökkenő hányadot képviselő élelmiszerek és élvezeti cikkek aránya 2003-ban 27 százalékot tett ki. A nemzetgazdaság összes exportjából az élelmiszer-gazdaság részesedése 2004-ben 6 százalékra mérséklődött. Az élelmiszerek külkereskedelmi forgalmának kiviteli többlete mind dollárban, mint pedig forintban csökkent az előző évhez képest. A mezőgazdasági foglalkoztatottság is tovább csökkent, 2004-ben a nemzetgazdasági összes foglalkoztatott mindössze 5 százalékát tette ki a mezőgazdaságban dolgozók aránya. A beruházások aránya 2003-hoz képest közel 2 százalékponttal csökkent, amit a 2004. évi beruházási támogatások módosulása, illetve szűkítése okozott. 1. sz. tábla A mezőgazdaság aránya a nemzetgazdaságban

Év

a GDPtermelésben

A mezőgazdaság részaránya a Az a fogyasztásbana) exportbana) beruházásbanb)

a foglalkoztatottságbanc)

folyó áron, százalék 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 a) b) c) d)

5,9 5,8 5,2 4,9 4,2 3,7 3,8 3,3 2,9 ..

32,4 30,7 30,3 30,3 28,2 27,7 27,7 27,5 27,0 ..

22,0 18,4 13,0 10,5 8,0 6,9 7,5 6,8 6,6 6,0

Mezőgazdasági, élelmiszer-ipari és dohányipari termékek. Beruházásstatisztika alapján. A munkaerő-felmérés adatai. Folyó áron.

6

.. .. .. 5,5 5,2 5,0 6,2 6,3 6,2 4,3

8,0 8,3 7,9 7,5 7,1 6,5 6,3 6,2 5,5 5,2

Külkereskedelmi forgalom egyenlegea), milliárd Ftd) 227,6 244,7 295,6 314,7 273,3 302,2 374,8 308,9 303,1 243,1

2. A mezőgazdasági kibocsátás és jövedelem alakulása A mezőgazdaság 2004. évi bruttó kibocsátásának volumene – változatlan alapáron számítva – 22,6 százalékkal magasabb volt az előző évinél, ezen belül a növénytermesztésé kiemelkedően nőtt, az állattenyésztés teljesítménye csökkent a 2003. évi szinthez képest. A nem mezőgazdasági (másodlagos) tevékenységek kibocsátása – 11 százalékkal, a mezőgazdasági szolgáltatások volumene pedig 7 százalékkal haladta meg az előző évit. A folyó áron számított kibocsátás – a volumennövekedésnek köszönhetően – 17 százalékkal – meghaladta a 2003. évi szintet. A növénytermesztés és a kertészet 2004. évi teljesítménye 49,3 százalékkal volt magasabb az előző évinél. A növekedés döntő tényezője a szántóföldi növények kimagasló terméseredménye volt. A növénytermesztés folyó áron számított kibocsátásának 46 százalékát kitevő gabonafélék volumene közel 88 százalékkal magasabb volt a 2003. évi alacsony szintnél, de a rekord napraforgótermés következtében az ipari növények volumene is 43 százalékkal emelkedett. A kertészeti termékek volumene – amely a növénytermelési ágazat folyó áron mért kibocsátásának 17 százaléka – kisebb mértékben – 2,7 százalékkal – növekedett. A burgonya 2004. évi volumene 30 százalékkal növekedett az előző évihez képest. 2004-ben a gyümölcsfélék és a szőlő kibocsátása is nőtt 2003-hoz képest, a volumennövekedés mértéke az előbbi esetében megközelítette a 32, utóbbinál a 30 százalékot. Az állattenyésztés 2004. évi teljesítménye 6,9 százalékkal alacsonyabb volt az előző évinél. Az élő állatok kibocsátásának értéke – az árnövekedés következtében – 4,2 százalékkal nagyobb volt annak ellenére, hogy volumene 7,7 százalékkal csökkent 2003-hoz képest. Legnagyobb volumencsökkenés a sertéságazatban következett be (17 százalék), de 5 százalékkal csökkent a szarvasmarha-ágazat kibocsátása is. A juhágazat volumennövekedése 40 százalékot ért el, a baromfié pedig a 2003. évi szinten maradt. Az állati termékek volumene és értéke is csökkent 2003-hoz képest, legnagyobb visszaesés a tejágazatban következett be (a tejtermelés volumene 10,5 százalékkal, az árak pedig 8,7 százalékkal csökkentek egy év alatt). 2. sz. tábla A mezőgazdasági termékek bruttó kibocsátása 2003 Megnevezés

Növénytermesztés Állattenyésztés Nem mg-i másodlagos tevékenység Mezőgazdasági szolgáltatás Mezőgazdasági kibocsátás összesen a)

2004a)

2004 a 2003. év százalékában értékvolumenindex index

milliárd Ft, folyó alapáron

A bruttó kibocsátás megoszlása százalékban 2003

2004

711,5 587,3

945,3 585,8

132,9 99,7

149,3 93,1

50,2 41,5

56,9 35,2

41,2

44,2

107,1

110,9

2,9

2,7

76,7

86,3

112,5

107,0

5,4

5,2

1 416,7

1 661,6

117,3

122,6

100,0

100,0

Előzetes adatok.

A mezőgazdasági bruttó kibocsátás növekedése döntően a 2004. évi rekord gabonatermés következménye. A kedvező időjáráson túl a javuló technológiai színvonal is 7

közrejátszott a termelés növekedésében. 2003-hoz képest nőtt a gazdaságok műtrágya- és növényvédőszer-felhasználása (17, illetve 14 százalékkal), amely a termésátlagok növekedését eredményezte. A mezőgazdaság 2004. évi termelőfelhasználásának volumene 9,2 százalékkal növekedett, értéke pedig az áremelkedéseket is figyelembe véve 21,2 százalékkal volt magasabb, mint 2003-ban. Az ágazatban megtermelt bruttó hozzáadott érték volumene közel másfélszeresére nőtt. A mezőgazdasági számlarendszer alapján számított és a mezőgazdasági munkaerőfelhasználási statisztika előzetes eredményei szerint 2004-ben az egy munkaerőegységre eső mezőgazdasági tevékenységből származó jövedelem (’A’ jövedelemmutató) indexe 28,5 százalékos növekedést mutat. (Ugyanez a mutató 2003-ban mindössze 1,2 százalék volt.) A mezőgazdasági tevékenységből származó nettó vállalkozói jövedelem reálértéken (’C’ jövedelemmutató) 50,6 százalékkal nőtt egy év alatt. (Ugyanezzel a mutatóval 2003-ban 13,5 százalékos jövedelemcsökkenést regisztráltak az előző évhez viszonyítva.) 2.1.

Növénytermesztés

Az ország szántóterülete 4 millió 510 ezer hektár volt 2004-ben, 5,2 ezer hektárral kisebb, mint egy évvel korábban. A szántóterület az előző évhez hasonlóan a mezőgazdasági terület 77 százalékát tette ki. A hasznosított szántóterület 4 millió 423 ezer hektár, 4 ezer hektárral (1 százalékkal) nagyobb, mint 2003-ban.

3. sz. tábla A vetésterület alakulása Megnevezés

2004

2004 a 2003. év százalékában

4 419 4 228

4 423 4 289

100,1 101,4

191

134

70,2

2003 ezer hektár

Összes szántó Vetésterület (szántó) összesen Vetetlen szántó

A 2004. május 31-i állapot szerint a hasznosított szántóterület 97 százalékát – 4 millió 289 ezer hektárt – vetették be. Az összes szántóterületből a vetetlen terület 134 ezer hektár (3 százalék) volt, 56 ezer hektárral (30 százalékkal) kevesebb, mint 2003-ban. A be nem vetett szántó 90 százaléka ugar és parlagterület, 10 százaléka pedig kipusztult terület volt 2004-ben. A szántóföldi növénytermesztés vetésszerkezete 2004-ben a gabonafélék javára változott. Az ország ténylegesen hasznosított szántóterületének 70 százalékán gabonatermelés folyt, aránya az előző évit 1,3 százalékponttal, az 1996-2000. évek átlagos részesedését pedig 6 százalékponttal meghaladta. A kenyérgabonák területi aránya 2003-hoz képest növekedett, a takarmánygabonák közül az árpával bevetett terület aránya csökkent, a kukoricáé növekedett.

8

4. sz. tábla Vetésszerkezet a szántóterületen (százalék)

Megnevezés Gabonafélék Ebből: búza, rozs árpa kukorica Hüvelyesek Ipari növények Ebből: napraforgó Cukorrépa Burgonya Szálas- és lédús takarmányok Ebből: silókukorica lucerna Zöldségfélék Egyéb növények Vetésterület összesen

2002

2003

2004

70,4

68,7

70,0

27,5 8,9 29,3 0,6 13,8 10,0 1,3 0,8 6,5

27,5 8,3 27,9 0,6 14,9 12,1 1,3 0,8 6,5

28,6 7,8 28,6 0,5 14,4 11,2 1,4 0,7 6,2

2,5 3,8 2,5 4,0 100,0

2,6 3,6 2,5 4,7 100,0

2,4 3,6 2,3 4,5 100,0

A gabonafélék után a szántóföldi növénytermesztésben az ipari növények részesedése a legnagyobb, 2004-ben is meghaladta a 14 százalékot. A napraforgó-terület 2004. évi csökkenését a repceterület 27 százalékos felfutása sem tudta ellensúlyozni. A cukorrépa területi aránya – a vetésterület növekedése következtében – meghaladta a 2003. évit, a burgonya részesedése pedig – a 2004. évi kisebb vetésterület folytán – csökkent az előző évhez képest. A hüvelyesek vetésterületi aránya csökkent 2003-hoz viszonyítva, mivel a lóbabterület 10 százalékos növekedése mellett a borsóterület 20 százalékkal mérséklődött. A szálas- és lédús takarmánynövények termelésének aránya – a mérséklődő szarvasmarhatartás következtében – csökkent 2004-ben. A változatlan lucernaterület mellett csökkent a silókukorica területe (9 százalékkal). A zöldségfélék részesedése a szántóterületből 2004-ben összességében kisebb volt, mint az előző évben. A területcsökkenés a zöldségfélék közül legnagyobb arányt képviselő csemegekukorica esetében 20 százalékot ért el 2004-ben, jelentős területnövekedés viszont egyik zöldségfélénél sem következett be 2003-hoz képest. Gabonafélék A 2004. május 31-i állapot szerint gabonaféléket 2 994 ezer hektáron vetettek, 92 ezer hektárral, 3,2 százalékkal nagyobb területen, mint az előző évben. Növekedett a búzával bevetett terület, az 1 millió 176 ezer hektáros vetésterület 59 ezer hektárral, 5,3 százalékkal volt nagyobb a 2003. évinél. A búzaterület növekedésében elsősorban a 2003. őszi kedvező időjárási viszonyok játszották a fő szerepet. A kalászos gabonák közül az őszi árpa és a triticalé vetésterülete növekedett (3,6, illetve 14,3 százalékkal), a többi kalászosé csökkent. Az őszi árpa területének növekedése nem tudta ellensúlyozni a tavaszi árpa területének 12 százalékos csökkenését, így a teljes

9

árpaterület 3,4 százalékkal csökkent. A kieső tavaszi vetéseket a kukorica 2,5 százalékos területi növekedése ellensúlyozta. Az őszi vetésű növények áttelelése kedvezően alakult, az őszi-téli hónapokban bőséges csapadék hullott az országban. Az átlagosnál melegebb november időjárása kedvezett a növények megerősödésének, a december-január hónapokban lehullott csapadék pedig összefüggő hótakaróként borította a vetéseket. Tavasszal kedvező talajnedvességi viszonyok mellett a nem túl magas hőmérséklet is jó hatással volt a növények fejlődésére. A betakarítás az előző – aszályos – évhez képest két héttel később indult és optimális időjárási körülmények között folyt le. 2004-ben az előző évinél mindössze 2,7 százalékkal nagyobb területen 16,7 millió tonna gabona termett, közel kétszer annyi (190,5 százalék), mint az előző évben. Ez a termésmennyiség az 1996-2000. évek átlagát 4,7 millió tonnával (39,6 százalékkal) meghaladta. Kalászos gabonákból a 2003. évinél 4 százalékkal nagyobb területről 8,4 millió tonna termést, az előző évinél 4,2 millió tonnával többet takarítottak be 2004-ben. Búzából 6 millió tonna termett, ez az előző évinek több mint kétszerese, az 1996–2000. évek átlagos termésmennyiségénél pedig 1,9 millió tonnával (48 százalékkal) nagyobb. A fontosabb kalászos gabonák közül árpából 76 százalékkal, rozsból 87 százalékkal, triticaléból és zabból pedig a 2003. évinek több mint kétszeresét takarították be. A termésátlagokat tekintve a búza 2004. évi hozama 94, az árpáé 81, a rozsé 88, a zabé 109, a triticaléé 93 százalékkal haladta meg az előző évit. Kukoricánál a 2004. évi kivételesen jó időjárás a kalászosokhoz hasonló mértékű hozamnövekedést eredményezett. A 2003. évinél 3,8 százalékkal nagyobb területről 8,3 millió tonna termést takarítottak be. Ez a termésmennyiség az előző évinél 3,8 millió tonnával (83,5 százalékkal), az 1996-2000. évek átlagánál pedig egyharmaddal több. A 2004. évi termésátlag (7000 kg/ha) a 2003. évit 77,2 százalékkal, az 1996-2000. évek átlagos hozamát pedig 23,5 százalékkal meghaladta. Az EU gabonatermelése – a legutóbbi 10 évet tekintve – 2004-ben kiemelkedő volt és 24 százalékkal nagyobb volt az előző évinél (EU-25). A legnagyobb növekedést Magyarország, Szlovákia és a Cseh Köztársaság érte el, de a becslések szerint Szlovénia gabonatermelése is jelentősen, 40 százalékkal meghaladta a 2003. évit. Az EU összes gabonatermelésének 43 százalékát teszi ki a közönséges búza, a 2004. évi termésmennyiség 27 százalékkal több az előző évinél. A legnagyobb búzatermelők Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság, a közönséges búza termelésének 60 százaléka e három országból származik. Durumbúzából közel 40 százalékos termésnövekedést értek el az EU 25 tagországában. Olaszország a legnagyobb termelő. A kukoricatermelés közel 28 százalékkal növekedett 2003-hoz képest. A legnagyobb termelők Franciaország és Olaszország, e két ország adja az EU-25 kukoricatermelésének közel felét. Árpából közel 13 százalékkal növekedett 2004-ben a termelés, Magyarország produkálta a legnagyobb növekedést, a legnagyobb árpatermelő pedig Németország az EU 25 tagországában.

10

1. sz. ábra A gabonafélék termésmennyiségének alakulása 1000 tonna

18 000 16 000

2371

14 000

1992

12 000

1669

10 000

1672 1349

8 000

6219

6 000

7858 6121

4984

4079

3692

1996–2000. évek á tla g a

2000

1297 4532

4 000 2 000

8317

5197

6020

3910

2941

2002

2003

0 2001

B úza

K ukorica

2004

E g y éb g abona

5. sz. tábla A gabonafélék termelése Megnevezés

Búza Rozs Őszi árpa Tavaszi árpa Zab Egyéb gabonák Kalászos és egyéb gabonák összesen Kukorica Gabonafélék összesen a) b)

Betakarított terület, ezer hektár 2003 2004a/

Termésátlag, kg/hektár 2003 2004 a/

Termésmennyiség, ezer tonna 2003 2004a)

1 114 46 176 165 68 172

1 173 45 184 147 69 157

2 640 1 460 2 490 2 260 1 490 –

5 130 2 750 4 530 4 010 3 120 –

2 941 67 437 373 102 318

6 020 125 834 589 216 607

1 741 1 145 2 886

1 775 1 188 2 963

– 3 950 –

– 7 000 –

4 238 4 532 8 770

8 391 8 317 16 708 b)

Előzetes adatok. Kölesmag, pohánka, cirokmag, rizs, kanárimag, indián rizs nélkül.

Cukorrépa A cukorrépa termőterülete 2004-ben 17 százalékkal növekedett az előző évhez képest. Az EU-csatlakozás után életbe lépő, a korábbinál várhatóan magasabb felvásárlási árak a répatermelés növelésére ösztönözték a termelőket. 2004-ben az időjárás nemcsak az előző aszályos évnél, hanem az átlagosnál is kedvezőbb volt a cukorrépa fejlődésének, ami országos átlagban hektáronként közel 51 tonnás termésátlagot eredményezett. A nagyobb termőterület és a 2003. évinél 45 százalékkal magasabb termésátlag következtében 2004-ben 3,1 millió 11

tonna cukorrépa termett. Ez a termésmennyiség az előző évinél 1,3 millió tonnával (72,7 százalékkal) nagyobb, az 1996-2000. évek átlagos mennyiségétől azonban 5,9 százalékkal elmaradt. A cukortartalom is – beltartalmi mutatók alapján – az előző évinél kedvezőbben alakult. 6. sz. tábla Cukorrépa-termesztés Megnevezés Vetésterület, 1000 ha Betakarított terület, 1000 ha Termésátlag, kg/ha Termésmennyiség, 1000 tonna a)

2003

2004a)

2004 a 2003. év százalékában

53 52 35 120 1 812

62 61 50 970 3 130

117,0 117,3 145,1 172,7

Előzetes adatok.

Napraforgó 2004-ben az előző évinél 6 százalékkal kisebb területen rekord mennyiségű napraforgó termett. A hűvös és az előző évihez képest csapadékos tavaszi és nyári időjárás következtében jelentősen növekedtek a hozamok, országos átlagban 31,6 százalékkal több termést takarítottak be hektáronként, mint 2003-ban. A 2004. évi termésmennyiség megközelítette az 1,2 millió tonnát, 20,8 százalékkal több az előző évinél, és az utóbbi évtizedek legnagyobb napraforgótermése. 7. sz. tábla Napraforgó-termesztés Megnevezés Vetésterület, 1000 ha Betakarított terület, 1000 ha Termésátlag, kg/ha Termésmennyiség, 1000 t a)

2003 514 511 1 900 992

2004a) 481 479 2 500 1 198

2004 a 2003. év százalékában 93,6 93,7 131,6 120,8

Előzetes adatok.

Burgonya 2004-ben burgonyából – az előző évivel azonos területről – 767 ezer tonna termést takarítottak be, 185 ezer tonnával (31,8 százalékkal) többet, mint 2003-ban. A növénynek kedvező, csapadékos időjárásnak köszönhetően jelentősen (58,6 százalékkal) növekedett a burgonya átlaghozama az előző évhez képest. A 2004. évi termésmennyiség – a fogyasztást figyelembe véve – várhatóan fedezi a hazai szükségleteket.

12

8. sz. tábla Burgonyatermesztés Megnevezés Vetésterület, 1000 ha Betakarított terület, 1000 ha Termésátlag, kg/ha Termésmennyiség, 1000 t

2004a)

2003 32 31 15 660 582

31 31 24 830 767

2004 a 2003. év százalékában 96,9 100,0 158,6 131,8

a) Előzetes adatok.

Zöldség Zöldségféléket 2004-ben 99 ezer hektáron, az előző évinél 8 százalékkal kisebb területen vetettek. A vetésterület csökkenésében az időjárási tényezők játszották a fő szerepet, a tartós hideg, a későn érkezett tavasz nem kedvezett a vetési munkáknak. A kiemelt zöldségfélék területe – a zöldborsó és a fejeskáposzta kivételével – csökkent 2003-hoz képest. Előzetes adatok szerint 2004-ben 1 millió 879 ezer tonna zöldség termett, 3,3 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. A feldolgozóipari igényeket figyelembe véve a legnagyobb csökkenés a paradicsomnál (17 százalék) és a csemegekukoricánál (15 százalék) következett be, legnagyobb mértékben pedig a zöldborsó termelése (22 százalék) növekedett. A 2004. évi fűszerpaprika-termelés közel 30 százalékkal volt nagyobb az előző évinél. A termőterület 6 százalékos csökkenése mellett a termésátlag országosan 44 százalékkal növekedett a 2003. évi aszály miatt alacsony átlaghozamhoz képest. Gyümölcs Az ország 98 ezer hektáros gyümölcsösterületén 2004-ben – előzetes adatok szerint – 1 millió tonna gyümölcs termett, az előző évinél 276 ezer tonnával (38 százalékkal), az 19962000. évek átlagos termésmennyiségénél pedig 88 ezer tonnával (9,6 százalékkal) több. A gyümölcstermés közel kétharmadát kitevő almából 666 ezer tonnát takarítottak be, 31 százalékkal többet, mint 2003-ban. A kedvező időjárási tényezőknek köszönhetően a 2004. évi őszibaracktermés két és félszerese az előző évinek és 23 százalékkal meghaladta az 19962000. évek átlagos termésmennyiségét is. A leszüretelt meggy mennyisége 49, a szilváé 33, a cseresznyéé 19, a kajszibaracké 14 százalékkal növekedett 2003-hoz képest. Körtéből viszont 12 százalékkal kevesebb termett 2004-ben, mint az előző évben. Szőlő Az összes szőlőterület 2004-ben közel 90 ezer hektárt tett ki, ez 3 ezer hektárral kevesebb, mint az egy évvel korábbi. A leszüretelt szőlőmennyiség 772 ezer tonna volt, a 2003. évinél 33 százalékkal, az 1996-2000. évek átlagos termésmennyiségétől pedig 15 százalékkal több. A hűvös, csapadékos nyár miatt a szüret a szokásosnál két-három héttel később kezdődött.

13

2.2. Állattenyésztés Állatállomány A 2004. év végi adatok alapján az ország állatállománya tovább csökkent. 2003 decemberéhez képest kevesebb szarvasmarhát, sertést és baromfit tartottak, jelentősebb növekedést csak a juhállománynál regisztrálhattak. 9. sz. tábla A december 1-jei állatállomány Megnevezés Szarvasmarha Ebből: tehén Sertés Ebből: anyakoca Juh Ebből: anyajuh Tyúkfélék Pulyka Liba Kacsa

2003

2004 1000 db

739 350 4 913 327 1 296 956 37 502 4 256 2 801 2 709

723 345 4 059 296 1 397 1 088 32 814 3 592 2 127 2 797

2004 a 2003. év százalékában 97,8 98,6 82,6 90,5 107,8 113,8 87,5 84,4 75,9 103,2

A szarvasmarha-állomány 2004. december 1-jén 723 ezer volt, 16 ezerrel (2 százalékkal) kisebb, mint egy évvel korábban, és hasonló arányban csökkent az ország tehénállománya is. A gazdasági szervezeteknél 14 ezerrel (3 százalékkal) kevesebb szarvasmarhát tartottak, míg az egyéni gazdaságok állománya lényegében nem változott az egy évvel korábbihoz képest. A 345 ezres tehénállomány 5 ezerrel kisebb az egy évvel korábbinál. A tehenek száma – a gazdasági szervezeteknél a tejelő szarvasmarha-állomány felszámolása következtében – csökkent, míg az egyéni gazdaságokban kismértékben növekedett. Az egyéni gazdálkodóknál is gyarapodott a kettős hasznosítású tehenek száma, ugyanis a tejtermelő ágazatban az alacsony felvásárlási áron felül a feldolgozók részéről jelentkező fizetési késedelem is nehezíti a helyzetet. Emiatt egyre többen próbálnak áttérni a húshasznosítású állattartásra, amelynek feltételei egyértelműen javultak 2004-ben. Éves szinten 11 százalékkal növekedett a vágómarha felvásárlási ára, miközben a takarmánybőség miatt 27 százalékkal csökkent a szálastakarmány-széna és 23 százalékkal a takarmánykukorica ára. A vágómarha iránt 2004. év folyamán a külpiacokon is élénk kereslet mutatkozott. A szarvasmarha-állomány 1,6 százalékkal csökkent az Európai Unió 25 tagországában. A szarvasmarhatartás csak Írországban bővült 2004-ben, a legnagyobb arányú állománycsökkenés Szlovákiában és Magyarországon ment végbe. Az ország sertésállománya 2004. december 1-jén 4 millió 59 ezer volt, 854 ezerrel (17 százalékkal) kevesebb, mint egy évvel korábban. A gazdasági szervezetek állománya egy év alatt 289 ezerrel (11 százalékkal), míg az egyéni gazdálkodóké 565 ezerrel (25 százalékkal) lett kevesebb, így az állomány nagyobb része (58 százaléka) 2004-ben is a gazdasági szervezeteknél volt. Az anyakocák száma egy év alatt 31 ezerrel (9,5 százalékkal) mérséklődött, ami a gazdasági szervezeteknél 12 százalékos, az egyéni gazdaságok kocaállományánál pedig 5 százalékos csökkenést jelent. A sertésállomány 2004. évi erőteljes csökkenését az előző évi romló vágósertéstakarmány árarány már előrevetítette. A 2003. évi alacsony felvásárlási árak miatt sokan 14

felszámolták állományukat, mivel az emelkedő takarmányárak kedvezőtlenül befolyásolták a tartás jövedelmezőségét. 2004-ben az év második felétől az élősertés-kínálat csökkenése következtében egyre inkább keresleti piac alakult ki, ami éves szinten a vágósertés felvásárlási árának 15 százalékos növekedéséhez vezetett. A sertéstartás közgazdasági feltételeinek javulásához hozzájárult az is, hogy a rekord gabonatermés miatt olcsóbb lett a takarmány. Az EU sertésállománya a 2003. évi 151 millióról 149 millióra csökkent 2004-ben. Spanyolországot, Lettországot és Hollandiát kivéve valamennyi országban (EU-25) mérséklődött a sertéstartás. Legnagyobb állománnyal Németország és Spanyolország rendelkezik, 2004-ben a legnagyobb arányú csökkenés Szlovákiában és Magyarországon következett be. A juhállomány 2004. december 1-jén 1 millió 397 ezer volt, az előző évinél 101 ezerrel (8 százalékkal) nagyobb. A juhok 87 százalékát az egyéni gazdálkodók tartották. A gazdasági szervezetek 9 ezerrel (5 százalékkal), az egyéni gazdaságok pedig 92 ezerrel (8 százalékkal) növelték állományukat 2003-hoz képest. Az anyajuhok száma – 2003-hoz hasonlóan – gyarapodott, számuk egy év alatt 132 ezerrel (13,8 százalékkal) növekedett és meghaladta az 1 milliót. A baromfiágazatban 2004-ben jelentős visszaesés következett be, a tyúkfélék állománya 2003 decemberéhez képest 4,7 millióval (12,5 százalékkal) csökkent. A gazdasági szervezetek állománya egy év alatt alig változott, míg az egyéni gazdaságokban 4,6 millióval kevesebb tyúkfélét tartottak, mint 2003-ban. A csökkenés oka elsősorban az EU által előírt tartási körülmények szigorodására vezethető vissza. A másik ok, hogy a támogatás hiányában a broiler-előállítók számára komoly konkurenciát jelent az olcsó importcsirke megjelenése a hazai piacon. A baromfifélék közül a pulykaállomány 15,6 százalékkal, a libaállomány 24 százalékkal mérséklődött 2003-hoz képest, a kacsatartás pedig a 2003. évi nagymértékű visszaesés után 2004-ben kismértékben (3,2 százalékkal) ismét növekedett. Vágóállatok és állati termékek A vágóállat-termelés 2004-ben – előzetes adatok alapján – 4,5 százalékkal alacsonyabb volt az előző évinél. A vágóállat-termelés 48 százalékát kitevő vágósertés-termelés 8,5 százalékkal mérséklődött az előző évhez képest. A csökkenés a 2003. évinél kisebb állatállomány következménye. A vágómarha és a vágóbaromfi termelés lényegében az előző évi szinten maradt, a juhállomány növekedését pedig a vágójuh-termelés közel 6 százalékos felfutása és a nyersgyapjú-termelés 2,4 százalékos növekedése követte. Az állati termékek között a tehéntej termelése a szigorodó átvételi követelmények és a felvevőpiaci nehézségek miatt 2004-ben 4,4 százalékkal elmaradt az előző évitől. A tyúktojás termelése a tojóállomány 5 százalékos csökkenés következtében nem érte el a 2003. évit. A méztermelés 2004-ben 9,5 százalékkal volt alacsonyabb az előző évinél.

15

10. sz. tábla A vágóállatok és állati termékek termelése Megnevezés Vágóállat összesen, ezer tonna Ebből: vágómarha vágósertés vágójuh vágóbaromfi Tehéntej, millió liter Tyúktojás, millió darab Nyersgyapjú, tonna Egy tehénre jutó tejtermelés, liter Egy tyúkra jutó tojástermelés, db Egy juhra jutó gyapjútermelés, kg Méz, tonna

2002

2003

2004

2004 a 2003. év százalékában

1 540

1 581

1 510

95,5

94 742 18 659 2 068 3 397 4 027

111 798 17 631 1 977 3 433 4 100

110 730 18 630 1 890 3 400 4 200

99,1 91,5 105,9 99,8 95,6 99,0 102,4

5 999

5 992

6 110

102,0

212

210

221

105,2

4,0 15 200

4,1 21 000

3,6 19 000

87,8 90,5

2.3. Értékesítés (felvásárlás) A mezőgazdasági termékek felvásárlása 2004-ben az előző évi szinten maradt. A növénytermesztési és kertészeti termékek értékesített volumene 16,3 százalékkal növekedett, az élő állatok és állati termékeké pedig 10,3 százalékkal mérséklődött az előző évhez képest. 2. sz. ábra Mezőgazdasági termékek felvásárlása, volumenindexek, 2000 = 100% 150 140 130 120 110 100 90 80 70 2000

2001

2002

Növénytermésztési és kertészeti termékek

16

2003 Élő állatok és állati termékek

2004 Összesen

A 2004. évi felvásárlásban közel 40 százalékot képviselő növénytermesztési termékek közül a gabonafélék értékesítése 20 százalékkal, az ipari növényeké 43,5 százalékkal meghaladta a 2003. évit. A kertészeti termékek közül zöldségfélékből közel 20 százalékkal kevesebbet, gyümölcsfélékből pedig 3,4 százalékkal többet értékesítettek a termelők a felvásárlók számára. 11. sz. tábla A mezőgazdasági termékek felvásárlása, előző év = 100,0 Megnevezés

2003

2004

Növénytermesztési és kertészeti termékek Ebből: gabonafélék ipari növények zöldségfélék gyümölcs (borszőlővel együtt)

102,3

116,3

91,6 107,8 109,1 119,7

120,3 143,5 79,6 103,4

Élő állat és állati termék Ebből: élő állat állati termék

108,1

89,7

115,2 93,9

88,4 92,6

Mezőgazdasági termékek összesen

105,9

100,3

Gabonaféléből 5,9 millió tonnát vásároltak fel 2004-ben, 1 millió tonnával (20 százalékkal) többet, mint az előző évben. A kalászos gabonák közül a búzafelvásárlás volumene – a 2004. évi rekordtermés következtében – 27 százalékkal magasabb volt a 2003. évinél. Árpából 7,9, rozsból 134, triticaléból 145 százalékkal növekedett az értékesítés volumene, zabból viszont közel 9 százalékkal csökkent 2003-hoz képest. Kukoricából – a 2004. évi kiemelkedő termésnek köszönhetően – a felvásárlás volumene 14 százalékkal volt magasabb az előző évinél. Az esős idő és a raktárkapacitás hiánya miatt a takarmánykukorica betakarítása 2-3 héttel később indult meg a szokásosnál. Az őszi betakarítású termények felvásárlása a csapadékos időjárás ellenére kedvezően alakult. Napraforgómagból egy év alatt 27 százalékkal emelkedett a felvásárlás volumene, ami a 2003. évinél 21 százalékkal nagyobb terméssel függ össze. A repcemag értékesítése a kiemelkedő 2004. évi terméshez hasonlóan két- és félszerese az előző évinek. A burgonyafelvásárlás a 2003. évinél egyharmaddal nagyobb termés ellenére 9,4 százalékkal alacsonyabb volt. A cukorrépa esetében a 2004. évi felvásárlás volumene – hasonlóan a termésnövekedéshez – 195 százaléka az előző évinek. Zöldségfélékből az előző évinél kisebb termés miatt 2004-ben csökkent a kínálat, az értékesítés volumene pedig 20 százalékkal volt alacsonyabb, mint 2003-ban. Egyes termékek esetében azonban az átlagtól igen eltérő mértékben alakult a felvásárlás volumene 2003-hoz képest. A fontosabb zöldségnövények közül a termeléshez hasonlóan a csemegekukorica, az uborka és a paradicsom értékesítése csökkent legnagyobb mértékben (37, 33, illetve 31 százalékkal). Növekedett a felvásárlás zölborsóból (37,8 százalékkal), fejeskáposztából (9 százalékkal), zöldpaprikából (8,8 százalékkal). A gyökérzöldségek közül a sárgarépa felvásárlása 22 százalékkal, a petrezselyemgyökéré 46,8 százalékkal nőtt, a vöröshagymáé az előző évi szinten maradt.

17

A gyümölcsfelvásárlás 2004-ben 3,4 százalékkal növekedett, ezen belül szőlőből többet, gyümölcsfélékből kevesebbet értékesítettek, mint az előző évben. A gyümölcstermés közel 70 százalékát kitevő almából 31 százalékkal csökkent a felvásárlás. Az alma minőségét rontotta, hogy a viharok, a jégesők súlyos károkat okoztak az almáskertekben. A csonthéjas gyümölcsök közül őszibarackból a 2003. évihez képest kiemelkedő termés mellett a felvásárlás 30 százalékkal nőtt, kajszibarackból ezzel szemben a 2004. évi felvásárlás az előző évinek a fele volt. Meggyből 67 százalékkal nőtt az értékesítés, cseresznyéből viszont 6 százalékkal csökkent. A bogyós gyümölcsfélék felvásárlása kiemelkedően nőtt 2003-hoz képest (a ribiszkéé 51, a málnáé 30, a szamócáé 5,5 százalékkal, a köszmétéé kétszeresére). A 2003. évinél egyharmaddal nagyobb szőlőtermés mellett a felvásárlás 17 százalékkal nőtt, a külpiacon is keresett szőlőmusté húszszorosára, a csemegeszőlőé 16-szorosára. A félkész bor értékesítése – a magas készletek miatt – alig több, mint a 2003. évinek a fele. Az élő állatok és állati termékek felvásárolt volumene – az állatállomány csökkenésének következtében – 2003-hoz viszonyítva 10 százalékkal csökkent. 2004-ben az élő állatok felvásárlása közel 12 százalékkal, az állati termékeké 7 százalékkal kevesebb volt, mint az előző évben. Az élő állat értékesítés 53 százalékát kitevő vágósertésből 18 százalékkal kevesebbet vásároltak fel a termelőktől, de csökkent a vágómarha (6 százalékkal), és a vágójuh-értékesítés (14 százalékkal) is. Vágóbaromfiból a termelői értékesítés összességében nem érte el a 2003. évi szintet, mivel a vágópulyka felvásárlásának 30 százalékos növekedése nem ellensúlyozta a vágócsirke, a vágókacsa és a vágóliba értékesítésének visszaesését. Az állati termékek értékesítésén belül legnagyobb súllyal szereplő tehéntej felvásárlása 8 százalékkal csökkent 2003-hoz képest. A magyar tojás továbbra is keresett cikk az EU- tagországokban, így a termelői értékesítés 2003-hoz hasonlóan közel 6 százalékkal meghaladta az előző évi volument. A mézfelvásárlás 2004-ben 6 százalékkal növekedett.

3. Mezőgazdasági termelői árak A mezőgazdasági termékek 2004. évi áralakulásában az előző évivel ellentétes folyamatok játszódtak le. A termelőiár-színvonal összességében 5,4 százalékkal alacsonyabb volt a 2003. évinél. A növénytermesztési és kertészeti termékek árai éves szinten 14 százalékkal csökkentek, az élő állatoké és állati termékeké együttesen 4 százalékkal növekedtek az előző évhez képest. 3. sz. ábra Mezőgazdasági termelőiár-indexek, előző év = 100,0 130 120 110 100 90 80 70 2000

2001

2002

2003

Növénytermesztési és kertészeti termékek Élő állatok és állati termékek Mezőgazdasági termékek termelőiár-indexe összesen

18

2004

A növénytermesztési és kertészeti termékek 2004. évi áralakulását alapvetően befolyásolta, hogy a növényi termékek döntő részénél a kínálati piac dominált. A 2004. évi rekord gabonatermés következtében a gabonafélék árszintje az előző évhez képest 20,8 százalékkal alacsonyabb volt. Az ipari növények árszínvonala 2,4 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A zöldségfélék iránt a múlt évinél kisebb termés mellett növekedett a kereslet, aminek következtében a termelőiár-színvonal egy év alatt 4 százalékkal nőtt. A gyümölcsféléknél – az előző évinél nagyobb termés mellett – 25 százalékos árszintcsökkenés következett be 2003-hoz képest. Az élő állatok és állati termékek 2004. évi árszintje 3,9 százalékkal magasabb volt az előző évinél. Ezen belül az élő állatoké több mint 10 százalékkal növekedett 2003-hoz képest, ami elsősorban – az élőállat-értékesítés 53 százalékát kitevő vágósertés felvásárlási árának növekedésére vezethető vissza. Az állati termékekből 2004. év folyamán is túltermelés mutatkozott, így az árszínvonal összességében 5,3 százalékkal alacsonyabb volt az előző évinél. 12. sz. tábla A mezőgazdasági termékek termelőiár-indexei, előző év = 100,0 Megnevezés Növénytermesztési és kertészeti termékek Ebből: gabonafélék ipari növények zöldségfélék gyümölcsök (borszőlővel együtt)

2003

2004

120,2

86,2

133,3 98,8 107,6 116,5

79,2 102,4 104,0 75,1

Élő állat és állati termék Ebből: élő állat állati termék

93,6

103,9

89,7 100,1

110,1 94,7

Mezőgazdasági termékek összesen

105,9

94,6

3.1. A felvásárlási árak A növényi termékek közül a gabonafélék árai – a kiemelkedő 2004. évi termés következtében – éves szinten átlagosan 21 százalékkal csökkentek a 2003. évihez képest. A kalászos gabonák közül a búza felvásárlási átlagára 22,5, az árpáé 11, a rozsé 15, a triticaléé 14 százalékkal alacsonyabb volt a 2003. évinél. A gabonafélék közül a kukoricáért 22 százalékkal kaptak kevesebbet a termelők. Ezt tetézte az is, hogy az őszi esőzések miatt a kukoricát szárítani kellett, ami jelentősen növelte a betakarítási költséget. Hasonló a helyzet a burgonya áralakulásánál is, az előző évinél nagyobb kínálat miatt a felvásárlási átlagár éves szinten 27 százalékkal alacsonyabb lett. Az ipari növények közül a napraforgómag és a cukorrépa esetében fordított a helyzet. A 2004. évinél nagyobb termés mellett is növekedett a felvásárlási ár (7, illetve 17 százalékkal). A zöldségfélék piacát 2004-ben az előző évinél kisebb kínálat és az emelkedő árak jellemezték. A zöldpaprikáért 3,3 százalékkal, a paradicsomért 40 százalékkal, az uborkáért másfélszer többet kaptak a termelők, mint 2003-ben. Az időjárás kedvezett a vöröshagyma termesztésnek, a bőséges termés miatt e terméket a 2003. évinél 11 százalékkal alacsonyabb áron értékesíthették. A gyökérzöldségek közül a petrezselyemgyökér, a zellergyökér és a 19

sárgarépa ára csökkent nagymértékben 2003-hoz képest. A csemegekukoricát a kisebb kínálat miatt a 2003. évinél magasabb áron értékesítették. A 2004. évi áremelkedés a dinnyetermelők számára jelentős többletbevételt eredményezett. A gyümölcsök esetében a kedvező időjárás nagyobb termésmennyiséget eredményezett, amelynek hatására a felvásárlási árak 2004-ben csökkentek. Az almánál a 2004. év veszteséget hozott, ugyanis a többlettermés nem ellensúlyozta az árak csökkenését a termelők számára, a bőséges kínálat mellett átlagosan 35 százalékkal mérséklődött az alma felvásárlási ára 2003-hoz viszonyítva. Az almasűrítmény világpiaci ára is folyamatosan csökkent. A meggynél 60, a szilvánál 53, az őszibaracknál 21, a kajszinál 30 százalékos árcsökkenést regisztráltak éves szinten. A bogyós gyümölcsök árai is – az előbbieknél kisebb mértékben –alacsonyabbak voltak, mint 2003-ben. A gyümölcsök közül a körte ára növekedett 20 százalékkal, ami a 2004. évi terméskieséssel függ össze. Az élő állatok közül a vágósertésnél volt a legnagyobb árnövekedés. A piac keresleti jellege dominált 2004-ben, a vágósertéspiacon folyamatos volt a felvásárlás. 2004 elején a magas takarmányárak mellett a vágósertések ára változatlan szinten maradt, az árak csak májustól kezdtek emelkedni. A felvásárlási árak 2004. második felében az első félévinél több mint 20 százalékkal magasabbak voltak, ami éves szinten 15 százalékos árnövekedést jelent 2003-hoz képest. A vágómarha értékesítési árai az erősödő külpiaci kereslet hatására éves szinten átlagosan 11 százalékkal emelkedtek. A tejpiaci problémák miatt a szarvasmarhaágazatban a húsmarhatenyésztés biztosítja a nagyobb jövedelmet. A vágójuh 2004. évi értékesítési átlagára lényegében az előző évi szinten maradt, sőt az export döntő részét képező tejesbárány ára csökkent is 2003-hoz viszonyítva. A vágóbaromfiért 2004-ben átlagosan 5 százalékkal kaptak többet a termelők, mint egy évvel korábban, legnagyobb mértékben (15 százalékkal) a vágókacsa felvásárlási ára nőtt. Az állati termékek közül a tehéntej ára az előző évhez hasonlóan 2004-ben is csökkent (éves átlagban 12 százalékkal). A tej értékesítéséből származó napi bevétel helyett a marhahízlalásból csak időszakonként és rendszertelenül jutnak bevételhez a termelők, emiatt a kevés tehenet tartók nehezen állnak át a hízómarhatartásra. Az étkezési tyúktojás ára 11 százalékkal növekedett a nagy mennyiségben megjelenő év végi import ellenére. A gyapjú ára csak kismértékben csökkent, a mézé – az előző évek növekvő áraival ellentétben 2004-ben 19 százalékkal volt alacsonyabb, mint 2003-ban. 3.2. Mezőgazdasági ráfordítások árszínvonala A mezőgazdasági ráfordítások árszínvonala 2004-ben 9,8 százalékkal emelkedett az előző évhez képest. A mezőgazdasági folyó termelő felhasználási célú termékek és szolgáltatások árai 10,4, a mezőgazdasági célú beruházási javak árszínvonala 6,0 százalékkal haladta meg az előző évit. A mezőgazdasági folyó termelő felhasználási célú termékek közül az energia és a takarmányárak emelkedtek a legnagyobb mértékben. Az energiaárak éves szinten 18,3 százalékkal nőttek előző évhez képest. A takarmányok árszinvonala pedig az év első felében tapasztalt magas takarmányárak következtében az év során szintén átlagon felül nőtt (13,9 százalékkal). A műtrágyák ára 6,1 százalékkal, a növényvédőszereké 2,9 százalékkal, az állatgyógyászati termékek és szolgáltatások ára pedig 5,8 százalékkal nőtt 2003-hoz képest. A gépfenntartási költségek 6,3, az épület fenntartási költségek 3,6 százalékkal emelkedtek. A mezőgazdasági gépek beszerzési árának színvonala 5,8 míg a mezőgazdasági célú épületek beruházási költségei 6,5 százalékkal nőttek.

20

4. sz. ábra Az agrárolló alakulása (2000 = 100,0) Százalék 140 130 120 110 100 2000

2001

2002

Mezőgazdasági termelőiár-index

2003*

2004

Mezőgazdasági ráfordításár-index

*/ Előzetes adatok.

Az agrárolló mutatója 2004-ben 86,2 volt.

4. Külkereskedelem A mezőgazdasági és élelmiszer-ipari kivitel értéke 2004-ben 3 276,9 millió USD, a behozatal pedig 2 076,3 millió USD volt. 2003-hoz képest az export 471 millió USD-vel, 16,8 százalékkal, az import 616 millió USD-vel, 42,2 százalékkal nőtt. A külkereskedelmi egyenleg 1,2 milliárd USD volt, ez 145 millió USD-vel, 11 százalékkal kisebb az előző évinél. Az élelmiszer-külkereskedelmi forgalom egyenlege forintban – folyó áron – 20 százalékkal alacsonyabb volt a 2003. évinél. A mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek külkereskedelme – folyó áron számítva – mind a kivitelt, mind pedig a behozatalt tekintve meghaladta a 2003. évi forgalmat. A behozatal értéknövekedése 23 százalékponttal haladta meg a kivitel növekedését. A 2004. évi élelmiszerexport 3 százalékos volumennövekedésével szemben az import 24 százalékos volumennövekedést ért el. A külkereskedelmi forgalmon belül az export – folyó forint áron – 5,2 százalékkal meghaladta a 2003. évit. A kivitel – a tejtermék és tojás, a gabona, a hal, rák, puhatestű állat és az ital kivételével – valamennyi árucsoport esetében meghaladta a 2003. évit. Az élelmiszerek közül a legnagyobb forgalmat jelentő húsok és húskészítmények kiviteléből 2,8 százalékkal nagyobb árbevétel realizálódott, mint 2003-ban. Részesedésük csökkent a teljes kivitelből, 2004-ben már a 25 százalékot sem érte el. A külpiaci árak kedvező alakulása következtében az élőállat-kivitelből a 2003. évinél kisebb volumen ellenére 14 százalékkal magasabb árbevétel realizálódott. A húsok és húskészítmények exportja 3 százalékkal növekedett az előző évhez képest. A húsexport 72 százaléka az EU országaiba irányult (a 2003. évit a forgalom 12 százalékkal meghaladta). Az exportforgalom 16 százalékát kitevő gabona és gabonakészítmények kiviteléből 2,6 százalékkal kevesebb árbevétel realizálódott, mint az előző évben. A csökkenést a búzaexport idézte elő. A környező országok bő gabonatermése és a magas szállítási költségek nehezítették az export lehetőségeit. A főbb árucsoportok közül 11 százalékkal nőtt az árbevétel a zöldségfélék és a gyümölcsök kiviteléből. Jelentősen nőtt a kivitel a cukor és cukorkészítmények, méz árucsoportban, az árbevétel növekedése meghaladta a 24 százalékot. Dohány- és 21

dohányárukból a 2003. évinél 66 százalékkal többet exportáltak, de nőtt a kivitel állati takarmányokból (12 százalékkal) és kávé, tea, kakaó és fűszerekből is (9 százalékkal). Jelentősen csökkent az exportárbevétel a tejtermék és tojás árucsoportban (15 százalék), itt elsősorban a tej- és tejtermékek kivitele csökkent. A nemzetgazdaság összes exportjából az agrárkivitel részesedése 2004-ben 6 százalék volt, alig 1 százalékponttal kisebb az előző évinél. 13. sz. tábla A mezőgazdaság és az élelmiszeripar 2004. évi külkereskedelme

Megnevezés Élelmiszerek, italok, dohány Élelmiszer és élő állat Élő állat Hús és húskészítmény Tejtermék és tojás Hal, rák, puhatestű állat stb. Gabona és gabonakészítmény Zöldségféle és gyümölcs Cukor, cukorkészítmény és méz Kávé, tea, kakaó, fűszer Állati takarmány Egyéb, táplálkozásra alkalmas termék Ital és dohány Ital Dohány és dohányáru

Behozatal folyó áron, előző év = 100,0 millió Ft

Kivitel folyó áron, millió Ft

előző év = 100,0

419 946 376 401 20 223 32 792 22 575

128,4 125,5 423,5 192,9 120,5

662 999 633 460 32 452 164 701 25 866

105,2 105,8 113,9 102,8 84,7

7 839

94,5

1 102

58,0

43 074

155,2

107 985

97,4

73 025

104,0

155 575

111,0

14 169 48 423 72 673

151,6 117,8 107,6

31 698 27 602 66 865

124,1 109,1 111,7

41 609 43 545 29 881 13 665

118,1 160,4 165,2 150,9

19 613 29 540 24 126 5 414

125,1 93,1 84,8 166,0

A nemzetgazdasági import 3,5 százalékát kitevő mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek behozatala – folyó áron számolva – 28 százalékkal növekedett 2003-hoz képest. A növekedés dinamikája két és félszerese az előző évinek Az összes agrárimport értékének 17 százalékát kitevő zöldségfélék és gyümölcsök behozatala 4 százalékkal, az állati takarmányoké – amelynek részesedése 17 százalék volt – 8 százalékkal nőtt. Legnagyobb növekedés az élő állatok importjánál következett be, értéke a múlt évinek több mint négyszeresére, a hús- és húskészítmények behozatala közel kétszeresére nőtt. Az italok importja 65 százalékkal, a dohányé és dohányáruké 51 százalékkal, a cukoré és cukorkészítményeké pedig 52 százalékkal meghaladta a 2003. évit. Importcsökkenés csak a hal, rák, puhatestű állat árucsoportnál következett be (5,5 százalék).

22

14. sz. tábla Az élelmiszer-gazdaság külkereskedelmének relációs szerkezete, 2004 (százalék)

Megnevezés Élelmiszerek, italok, dohány együtt Élő állat Hús és húskészítmény Tejtermék és tojás Hal, rák, puhatestű állat stb. Gabona és gabonakészítmény Zöldségféle és gyümölcs Cukor, cukorkészítmény és méz Kávé, tea, kakaó, fűszer Állati takarmány Egyéb táplálkozásra alkalmas termék Ital Dohány és dohányáru

EU25

Behozatal EU-n kívüli országok

Ebből: európai országok

EU25

Kivitel EU-n kívüli országok

Ebből: európai országok

82,5 91,9 96,5 94,5

17,5 8,1 3,5 5,5

9,3 6,2 0,5 1,3

67,7 65,5 72,2 35,1

32,3 34,5 27,8 64,9

25,5 26,6 17,0 38,6

63,4

36,6

5,1

76,7

23,3

15,0

78,6

21,4

20,3

58,7

41,3

36,8

80,4

19,6

6,9

72,0

28,0

24,9

81,2 82,4 69,4

18,8 17,6 30,6

15,9 4,0 19,6

75,5 77,2 69,0

24,5 22,8 31,0

15,5 19,6 29,8

87,8 95,7 76,7

12,2 4,3 23,3

6,6 1,0 10,9

58,1 75,2 50,8

41,9 24,8 49,2

38,1 18,7 34,4

A külkereskedelmi forgalom relációs szerkezetének alakulását az új tagországokkal kibővült Európai Uniós országok részarányának további növekedése jellemzi. 2004-ben a teljes élelmiszerexport közel 68 százaléka irányult ebbe az országcsoportba, és innen származott az import 83 százaléka is. Ez az arány az egy évvel korábbihoz képest az exportnál 19, az importnál 33 százalékpontos növekedést jelent (a növekedésben közrejátszott az is, hogy 2004-ben 10 új tagországgal bővült az unió). Az EU-n kívüli országok csoportján belül is meghatározó az európai országokkal folytatott külkereskedelem, aránya a 2004. évi élelmiszerexportban 26 százalék, az importban 9 százalék volt. Az Európán kívüli országok közül a kivitelben az ázsiai országok aránya a legnagyobb (5 százalék), az importban pedig az amerikai országoké (5 százalék). Az EU-ba irányuló export 33 százalékát az állati eredetű élelmiszerek (élő állat, húsok, húskészítmények, tej, tojás), egynegyedét a zöldségfélék és gyümölcsök tették ki. Az EU-n kívüli országok kiviteléből 35 százalékkal részesedtek az állati eredetű élelmiszerek, 2121 százalékkal pedig a gabonafélék és a zöldségfélék, gyümölcsök. Az ázsiai országokba irányuló export 48 százaléka hús- és húskészítmény. Az EU-ból érkező import 17 százaléka a zöldségféle és gyümölcs árucsoportba tartozott, 12 százalékát pedig kávé, kakaó, tea és fűszer tette ki. Az EU-n kívüli országok csoportjából érkező import 30 százaléka állati takarmány (pl. szójadara). Az ázsiai régióból származó import 36 százalékát a zöldségfélék és gyümölcsök jelentették.

23

5. Termelési tényezők 5.1. A gazdálkodás szervezeti keretei A 2004. december 31-i állapot szerint a mezőgazdaságban, az erdőgazdálkodásban és a halászatban 13 264 működő gazdasági szervezetet regisztráltak. A társas vállalkozások 68 százaléka jogi személyiségű szervezet, számuk 9036 volt, 250-nel több, mint 2003 végén. A gazdasági társaságok száma 6485-re emelkedett, ez 2003hoz képest 367-tel több szervezetet jelent. A gazdasági társaságok 95 százaléka korlátolt felelősségű társaság formájában működik, számuk egy év alatt 364-gyel növekedett. A részvénytársaságok száma 3-mal volt több, mint 2003. december végén. A működő szövetkezetek száma 2004-ben is csökkent, számuk év végén 1478 volt, 78cal kevesebb, mint az előző év hasonló időszakában. Az egyéb jogi személyiségű vállalkozások száma tovább mérséklődött 2004 folyamán, számuk 38-cal kevesebb a 2003. évinél. A jogi személyiség nélküli szervezetek száma 4228 volt (95 százalékuk betéti társaság) 119-cel több, mint 2003 végén. 15. sz. tábla A mezőgazdaság, vad-, erdőgazdálkodás és halászat ágazatba sorolt működő gazdasági szervezetek száma (az év végén) Megnevezés

2002

2003

2004

Jogi személyiségű vállalkozás Ebből: gazdasági társaság ebből: kft. rt. szövetkezet egyéb jogi személyiségű vállalkozás átalakulásra kötelezett gazdasági szervezet

8 782

8 786

9 036

6 003 5 689 312 1 654 1 123 2

6 118 5 799 318 1 556 1 111 1

6 485 6 163 321 1 478 1 073 0

Jogi személyiség nélküli társas vállalkozás Ebből: betéti társaság

4 163 3 987

4 109 3 934

4 228 4 008

12 945

12 895

13 264

Társas vállalkozások összesen

A mezőgazdaságban a jogi személyiségű szervezetek 78 százalékát a maximum 9 főt foglalkoztató szervezetek tették ki. 2004. december 31-én 7088 szervezet tartozott ebbe a körbe, 319-cel több, mint egy évvel korábban. A 10 főnél többet foglalkoztató szervezetek száma valamennyi létszám-kategóriában csökkent, legnagyobb mértékben a 20-49 és az 50249 főt foglalkoztató szervezetek száma (egyaránt 32-32-vel) lett kevesebb.

24

16. sz. tábla A működő jogi személyiségű gazdasági szervezetek száma (az év végén) létszám-kategóriák szerint Megnevezés

Mezőgazdaság, vad-, erdőgazdálkodás és halászat 2003 2004

Élelmiszeripar és dohányipar 2003 2004

0– 9 fő 10– 19 fő 20– 49 fő 50–249 fő 250–499 fő 500 fő és a felett

6 769 692 766 513 27 19

7 088 691 734 481 26 16

1 976 464 445 325 47 48

1 976 467 479 328 43 44

Összesen

8 786

9 036

3 305

3 337

A gazdasági szervezeteken kívül – 2003. évi gazdaságszerkezeti összeírás szerint – 2003. év végén 766 ezer egyéni gazdaságban (lásd: Módszertani megjegyzések) végeztek mezőgazdasági tevékenységet. Az élelmiszer-ipari szervezetek száma növekvő tendenciát mutat. 2004. december végén 32-vel több működő szervezetet tartottak nyilván, mint egy évvel korábban. Az élelmiszer-ipari szervezetek 59 százaléka a legkisebb létszámkategóriába tartozik, számuk egy év alatt nem változott. Növekedett viszont a 20 főnél nagyobb és 250 főnél kisebb szervezetek száma, az ennél több főt foglalkoztatóké viszont mérséklődött 2003-hoz képest. 5.2. Földterület Az ország mezőgazdasági területe 5 millió 864 ezer hektár volt, alig ezer hektárral kisebb, mint 2003-ban. A mezőgazdasági terület 77 százalékát szántóként használják, 18 százaléka gyep. A konyhakert, a gyümölcsös és a szőlőterület aránya a mezőgazdasági területből együttesen 5 százalékot tett ki. A földterület művelési ágak szerinti változásában említésre méltó, hogy a mezőgazdasági termelést meghatározó szántóterület nagysága 2004-ben 5,2 ezer hektárral csökkent. A csökkenés oka, hogy az ültetvénytelepítés következtében növekedett a gyümölcsös és a szőlőterület, valamint nagyobb lett a konyhakert területe is. A szántón kívül kisebb a gyepterület is (2 ezer hektárral), amely az állattartás takarmányszükségletének csökkenésével függ össze.

17. sz. tábla 25

Földterület művelési ágak szerint (ezer hektár)

Művelési ág Szántó Konyhakert Gyümölcsös Szőlő Gyep Mezőgazdasági terület Erdő Nádas, halastó Termőterület Művelés alól kivett terület Összes terület

Változás 2003-hoz képest

2002

2003

2004

4 515,5 98,5 97,3 92,8 1 063,1 5 867,2 1 771,7 93,5 7 732,4 1 571,0

4 515,5 96,0 98,3 93,3 1 061,6 5 864,7 1 775,1 93,9 7 733,6 1 569,8

4 510,3 96,8 102,6 94,5 1 059,6 5 863,8 1 775,1 95,1 7 734,0 1 569,4

-5,2 +0,8 +4,3 +1,2 –2,0 –0,9 0 +1,2 +0,4 –0,4

9 303,4

9 303,4

9 303,4

0

A termőterület nagysága – amely az erdők, nádasok, halastavak területét is magában foglalja – 7 millió 734 ezer hektár volt 2004-ben, alig félezer hektárral nagyobb, mint egy évvel korábban. Ezen belül az erdőterület változatlan maradt, növekedett a nádas és a halastó területe 2003-hoz képest. 5.3. Földhasználat A mezőgazdasági földhasználatban az egyéni gazdálkodók szerepe továbbra is meghatározó, bár földterületük 2004-ben 20 ezer hektárral tovább csökkent az előző évhez képest. A gazdasági szervezetek által használt földterület közel 34 ezer hektárral (5 százalékkal) növekedett 2003-hoz képest. Ez azt jelenti, hogy az ország összes földterületének 45 százalékán az egyéni gazdálkodók, 41 százalékán pedig a gazdasági szervezetek gazdálkodtak 2004-ben. A fennmaradó 14 százalékot nem mezőgazdasági hasznosítású célú (belterületként, út-, vasútként, ipari gyártelepként) területként hasznosították, illetve terméketlen területként került nyilvántartásba. Az egyéb terület 2004-ben 13 ezer hektárral kisebb volt, mint egy évvel korábban.

26

18. sz. tábla Az ország földterületének használata gazdálkodási formák szerint (május 31.) 2004 a Gazdálkodási forma

2000

2001

2002

2003

2004

2000.

2003.

évi százalékában

ezer hektár Gazdasági szervezetek

3 790,6

3 640,1

3 677,1

3 781,4

3 815,0

100,6

104,9

Egyéni gazdálkodók

3 988,9

4 195,6

4 339,1

4 175,6

4 155,0

104,2

99,5

Egyéb

1 529,3

1 467,6

1 287,2

1 346,4

1 333,4

87,2

99,0

9 303,0

9 303,4

9 303,4

9 303,4

9 303,4

100,0

100,0

Összesen

2000-ben a gazdasági szervezetek az ország földterületének 41 százalékát használták, az egyéni gazdaságok részesedése megközelítette a 43 százalékot. A nem mezőgazdasági hasznosítású földterület 1,5 millió hektárt tett ki, az összes földterület 16 százalékát. 19. sz. tábla Az ország termőterületének használata gazdálkodási formák szerint (május 31.) 2004 a Gazdálkodási forma

2000

2001

2002

2003

2004

2000.

2003.

évi százalékában

ezer hektár Gazdasági szervezetek

3 598,9

3 407,2

3 356,1

3 460,0

3 519,8

97,8

101,7

Egyéni gazdálkodók

3 705,0

3 965,5

4 070,7

3 952,7

3 902,6

105,3

98,7

411,6

356,9

305,6

320,8

311,5

75,7

97,1

7 715,5

7 729,6

7 732,4

7 733,6

7 734,0

Egyéb Összesen

100,2

100,0

A vizsgált időszak első évében – 2000-ben – az egyéni gazdaságok használták a termőterület 48 százalékát, a gazdasági szervezetek részesedése a termőföld használatából pedig 47 százalékot tett ki. Az egyéni gazdaságok termőterülete 2000-ről 2004-re 198 ezer hektárral (5,3 százalékkal) növekedett. Az ebbe a gazdálkodási formába tartozó gazdaságok a termőterület felét művelték. 2000-ről 2004-re a gazdasági szervezetek részesedése a 27

termőterületből alig változott (46 százalék). Az egyéb hasznosítású termőterület aránya a 2000. évi 5,3 százalékról 4 százalékra mérséklődött. A termőterület öt év alatt 19 ezer hektárral bővült, az egyéb hasznosítású termőföld nagysága 100 ezer hektárral kisebb lett. 5.4. Foglalkoztatottság A lakossági munkaerő-felmérés adatai alapján a mezőgazdaságban, az erdőgazdálkodásban és a halászatban foglalkoztatottak száma 204,9 ezer fő volt 2004-ben, 10 300 fővel (5 százalékkal) kevesebb, mint az előző évben. Ez a nemzetgazdasági összes foglalkoztatottak 5,2 százaléka. Az intézményi munkaügyi statisztika – amely az 5 és annál több főt foglalkoztató vállalkozások és költségvetési szervezetek megfigyelésén alapul – 2004-ben a mezőgazdaságban 101,2 ezer főt regisztrált, 6400 fővel (6 százalékkal) kevesebbet, mint az előző évben. A foglalkoztatottság 2004-ben nemzetgazdasági szinten alig változott 2003-hoz képest (a csökkenés még az 1 százalékot sem érte el), míg a mezőgazdaságban a foglalkoztatottság csökkenésének mértéke 6 százalékponttal volt alacsonyabb az előző évinél. A nemzetgazdaságon belül a mező-, vad- erdőgazdálkodásban és a halászatban alkalmazásban állók aránya 3,6 százalék volt 2004-ben, ez az előző évinél valamivel alacsonyabb. A foglalkoztatottak számának csökkenése – a 2003. évivel ellentétben – a fizikai dolgozók esetében nagyobb mértékű volt, mint a szellemi foglalkozásúaké. 2004-ben az 5 és annál több főt foglalkoztató élelmiszer-ipari szervezeteknél 116 ezer fő volt alkalmazásban, közel 10 ezerrel (8 százalékkal) kevesebb, mint az előző évben. Az élelmiszeriparban dolgozók létszáma a nemzetgazdasági foglalkoztatottak 4, a feldolgozó ipariak 16 százalékát tették ki 2004-ben. 5.5. A mezőgazdaság munkaerő-felhasználása Az 1990-es években a mezőgazdaság szerepének tapasztalhattuk. Ez a tendencia a 2000-es években folytatódott.

folyamatos

20. sz. tábla

csökkenését

ÉMEa)

Megnevezés

1999

2000

2001

2002

2003

2004

Nem fizetett munkaerő

573 415

532 491

507 725

521 084

458 037

436 620

Fizetett munkaerő

138 561

132 414

124 806

115 956

114 368

108 122

711 976

664 906

632 531

637 040

572 405

544 742

Összesen a)

Éves munkaerőegység (lásd a módszertani megjegyzéseket).

2003-ról 2004-re 4,8 százalékkal csökkent a teljes munkaidősre átszámított munkaerő nagysága. A fizetett munkaerőnél a csökkenés 5,5, a nem fizetett munkaerőnél 4,7 százalékos.

28

5.6. A keresetek alakulása A mezőgazdaságban, erdő-, és vadgazdálkodásban valamint a halászatban az 5 és annál több főt foglalkoztató szervezetekben az egy hónapra jutó bruttó átlagkereset 2004-ben 97 016 Ft/fő volt, a nemzetgazdasági átlagkereset 67 százaléka. A bruttó keresetnövekedés mértéke a mezőgazdaságban 2003-hoz viszonyítva 8,7 százalékot ért el, ami meghaladta a nemzetgazdasági növekedés mértékét. A mezőgazdasági nettó keresetek egy főre jutó átlaga 70 960 Ft/hó volt, 7,6 százalékkal magasabb, mint 2003-ban. A nettó keresetnövekedés mértéke – a bruttó keresetekhez hasonlóan – meghaladta a nemzetgazdasági átlagot, így az agrárágazatban foglalkoztatottak lemaradása a többi termelőágazattól mérséklődött. Az élelmiszeriparban az 5 és annál több főt foglalkoztató szervezeteknél a bruttó átlagkereset 126 931 Ft/fő volt, 8,9 százalékkal magasabb, mint 2003-ban. A nettó átlagkereset 7,8 százalékkal emelkedett. Az élelmiszeriparban dolgozók keresete mind a nemzetgazdasági, mind a feldolgozó ipari átlagnál alacsonyabb volt 2004-ben is. 5.7. Termelőeszköz-ellátás A mezőgazdasági tevékenységet közvetlenül vagy közvetve szolgáló állóeszközök bruttó felhalmozása 156,7 milliárd forint volt 2004-ben, folyó áron számítva a 2003. évi érték 66 százaléka. A mezőgazdasági beruházások értékét alapvetően befolyásoló támogatási rendszer az EU csatlakozás következtében megváltozott, a támogatható beruházások köre leszűkült, értéke jelentősen csökkent. A nemzetgazdaság összes beruházásából a mezőgazdaság 2004-ban 4 százalékkal részesedett. 21. sz. tábla Mezőgazdasági bruttó állóeszköz-felhalmozás (folyó áron, millió Ft)

Megnevezés

2001

2002

2003

2004

52 577 11 109 41 467

52 486 22 804 29 682

51 675 19 528 32 147

39 841 10 689 29 152

Nem mezőgazdasági termékek bruttó állóeszköz-felhalmozása Gépek, szállítóeszközök és egyéb eszközök Épületek Egyéb

149 866 91 527 46 892 11 446

170 934 104 420 54 383 12 130

179 229 130 000 42 500 6 729

118 899 77 004 37 770 4 125

Bruttó állóeszköz-felhalmozás (visszaigényelhető áfa nélkül)

202 442

223 419

230 904

156 739

Mezőgazdasági termékek bruttó állóeszköz-felhalmozása Ültetvények Állatok

29

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet által megfigyelt értékesítők adatai alapján a 2004. évi termelőeszköz-forgalom 20 százalékkal csökkent (8. sz. táblázat), amiből az értékesített gépek értéke kevesebb mint fele a 2003. évinek. Az összes forgalom alig egynegyedét tette ki az új gépek értéke 2004-ben (az előző évben ez az arány 48 százalék volt). A gépvásárlások visszaesése az állami támogatások leépítésével függ össze. A gépértékesítést kivéve – a termelőeszköz forgalmazás (értékben) növekedett 2003-hoz képest. Növényvédő szerből 14, műtrágyából 11 százalékkal nőtt a forgalom, de növekedett az alkatrész és a műszaki áruk forgalma is. Az összes termelőeszköz-forgalom 95 százaléka az egyéb szervezeteken keresztül bonyolódott, az AGROKER-szervezetek részesedése 2004-ben alig 5 százalékra zsugorodott.

30

T Á B L Á Z A T OK

31

1. sz. táblázat Mezőgazdasági számla Megnevezés

Gabonafélék (vetőmaggal)

Folyó alapáron 2003 2004+) millió Ft

Volumenindex Értékindex 2004 előző év = 100,0

278 099

438 710

187,6

157,8

Ipari növények (hüvelyesekkel)

96 806

156 913

143,1

162,1

Takarmánynövények

29 332

35 147

149,8

119,8

Gyümölcsfélék, szőlő

123 534

118 068

131,9

95,6

Kertészeti termékek (zöldség, ültetvény, virág)

153 675

164 652

102,7

107,1

25 497

23 202

130,0

91,0

4 604

8 613

86,9

187,1

Növénytermesztési és kertészeti termékek együtt

711 546

945 305

149,3

132,9

Állatok

369 640

385 017

92,3

104,2

Állati termékek

217 676

200 800

94,5

92,2

Élő állatok és állati termékek együtt

587 316

585 817

93,1

99,7

1 298 862

1 531 121

123,9

117,9

Mezőgazdasági szolgáltatások

76 720

86 277

107,0

112,5

Nem mezőgazdasági másodlagos tevékenység

41 233

44 170

110,9

107,1

1 416 815

1 661 569

122,6

117,3

Folyó termelőfelhasználás

921 421

1 116 632

109,2

121,2

Bruttó hozzáadott érték alapáron

495 394

544 936

147,4

110,0

Termelési tényezők jövedelme

363 623

475 737

–

130,8

Működési eredmény/vegyes jövedelem

211 969

319 671

–

150,8

Nettó vállalkozói jövedelem

154 773

247 520

–

159,9

Burgonya (vetőgumóval együtt) Egyéb növényi termékek

Mezőgazdasági termékek összesen

Mezőgazdasági kibocsátás összesen

Előző év = 100,0 2002

2003

2004+)

’A’ jövedelemmutató

83,7

101,2

128,5

’C’ jövedelemmutató

72,5

86,5

150,6

Jövedelemindexek

+) Előzetes adatok.

33

2. sz. táblázat Az agrárolló alakulása (2000 = 100,0) Év 2001 2002 2003 2004b)

Mezőgazdasági termelőiár-indexa)

Mezőgazdasági ráfordításiár-index

106,0 104,3 110,5 104,5

111,7 112,8 119,6 131,3

a) A felvásárlási és piaci árak együttes indexe. b) Előzetes adatok. c) Az agrárolló számításakor a termelőiár-indexet osztjuk a ráfordításiár-indexszel.

34

Agrárollóc/ 94,9 92,5 92,4 79,6

3. sz. táblázat Az élelmiszer-gazdaság külkereskedelmének áruszerkezete, 2004 (folyó áron, millió Ft)

Megnevezés

EU-n kívüli országok

EU-25

Ebből: európai országok

Összesen

Előző év = 100,0

Behozatal Élő állat Hús és húskészítmény Tejtermék és tojás Hal, rák, puhatestű állat Gabona és gabonakészítmény Zöldségféle és gyümölcs Cukor, cukorkészítmény, méz Kávé, tea, kakaó, fűszer Állati takarmány Egyéb, táplálkozásra alkalmas termék Ital Dohány és dohányáru Élelmiszerek, italok, dohány A nemzetgazdaság összes behozatala Ebből: élelmiszerek, italok, dohány aránya százalékban

18 587 31 660 21 325 4 970 33 873 58 702 11 502 39 912 50 439

1 636 1 132 1 249 2 869 9 201 14 323 2 666 8 511 22 234

1 251 177 302 397 8 727 5 037 2 247 1 961 14 208

20 223 32 792 22 575 7 839 43 074 73 025 14 169 48 423 72 673

423,5 192,9 120,5 94,5 155,2 104,0 151,6 117,8 107,6

36 536 28 605 10 475 346 587

5 073 1 275 3 189 73 359

2 745 313 1 489 38 851

41 609 29 881 13 665 419 946

118,1 165,2 150,9 128,4

8 609 668

3 454 076

1 406 440

12 063 744

112,8

4,0

2,1

2,8

3,5

–

21 268 118 992 9 084 846 63 394 112 056 23 938 21 300 46 108

11 184 45 709 16 782 256 44 591 43 519 7 760 6 303 20 757

8 641 28 057 9 922 166 39 706 38 763 4 904 5 421 19 933

32 452 164 701 25 866 1 102 107 985 155 575 31 698 27 602 66 865

113,9 102,8 84,7 58,0 97,4 111,0 124,1 109,1 111,7

11 401 18 151 2 753 449 289

8 212 5 975 2 661 213 710

7 473 4 512 1 860 169 359

19 613 24 126 5 414 662 999

125,1 84,8 166,0 105,2

8 792 825

2 301 036

1 328 109

11 093 860

115,0

5,1

9,3

12,8

Kivitel Élő állat Hús és húskészítmény Tejtermék és tojás Hal, rák, puhatestű állat Gabona és gabonakészítmény Zöldségféle és gyümölcs Cukor, cukorkészítmény, méz Kávé, tea, kakaó, fűszer Állati takarmány Egyéb, táplálkozásra alkalmas termék Ital Dohány és dohányáru Élelmiszerek, italok, dohány A nemzetgazdaság összes kivitele Ebből: élelmiszerek, italok, dohány aránya százalékban

35

6,0

–

4. sz. táblázat A földhasználat alakulása gazdálkodási formák szerint (százalék)

Művelési ág

Gazdasági szervezetek

Egyéni gazdálkodók

Egyéb

Összesen

2000 Szántó Kert Gyümölcsös Szőlő Gyep Mezőgazdasági terület Erdő Nádas Halastó Termőterület Művelés alól kivett terület

44,8 0,3 22,2 8,3 29,9

52,4 66,0 75,5 89,0 50,6

2,8 33,7 2,3 2,7 19,5

100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

40,4

53,3

6,3

100,0

63,6 26,1 68,4

36,4 14,9 9,9

0,0 59,0 21,7

100,0 100,0 100,0

45,7

49,0

5,3

100,0

16,9

13,1

70,0

100,0

41,0 0,2 24,1 12,0 30,3

57,1 68,6 74,7 86,0 54,8

1,9 31,1 1,3 2,0 14,9

100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

37,6

57,6

4,8

100,0

71,7 28,1 69,6

28,3 25,1 19,0

0,0 46,8 11,4

100,0 100,0 100,0

45,5

50,5

4,0

100,0

18,8

16,1

65,1

100,0

2004 Szántó Konyhakert Gyümölcsös Szőlő Gyep Mezőgazdasági terület Erdő Nádas Halastó Termőterület Művelés alól kivett terület

36

5.

sz. táblázat A mezőgazdaságban, erdőgazdálkodásban, vadgazdálkodásban és halászatban foglalkoztatottak létszámaa) (ezer fő)

Év

Férfi

Nő

Összesen

1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2004 az előző év százalékában

235,0 219,2 229,1 216,5 211,6 204,5 192,2 181,2 176,9 166,6 158,4

92,6 75,9 73,3 71,3 67,2 65,9 63,3 62,2 64,0 48,6 46,9

327,6 295,1 302,4 287,8 278,8 270,4 255,5 243,4 240,9 215,2 204,9

95,1

96,5

95,2

a) A munkaerő-felmérés adatai.

6. sz. táblázat A mezőgazdaságban, erdőgazdálkodásban, vadgazdálkodásban és halászatban alkalmazásban állók létszáma és átlagkeresetea) Év

Fizikai

Szellemi

Összesen

foglalkozásúak Létszám, 1000 fő 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2004 az előző év százalékában

137,0 131,2 124,3 119,5 114,6 104,2 94,4 87,2 83,9 78,9 93,4

39,0 36,5 33,9 31,0 30,3 28,5 26,9 25,2 23,6 22,3 94,3

176,0 167,7 158,2 150,5 144,9 132,7 121,3 112,4 107,6 101,2 93,6

Havi átlagkereset, Ft Bruttó kereset 2004 az előző év százalékában

82 449 108,8

147 323 108,5

97 016 108,7

Nettó kereset 2004 az előző év százalékában

63 781 107,7

95 755 107,6

70 960 107,6

a)

1995–1998 között a 10 fő feletti gazdasági szervezetek adatai, 1999-től az 5 és annál több főt foglalkoztató vállalkozások és a költségvetés teljes köre.

37

7. sz. táblázat Az élelmiszeripari szervezetekben alkalmazásban állók létszáma és átlagkeresetea) Év

Fizikai

Szellemi

Összesen

foglalkozásúak Létszám, 1000 fő 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2004 az előző év százalékában

111,8 104,5 98,8 99,5 100,6 97,9 96,0 100,6 98,6 89,8 90,7

30,3 28,0 26,7 27,6 28,2 27,8 26,8 27,7 27,2 26,1 95,9

142,1 132,5 125,5 127,1 128,8 125,7 122,8 128,3 125,7 115,9 91,8

Havi átlagkereset, Ft Bruttó kereset 2004 az előző év százalékában

93 528 108,1

238 997 108,3

126 931 108,9

Nettó kereset 2004 az előző év százalékában

69 317 107,4

138 099 107,1

85 111 107,8

a) 1995–1998 között a 10 fő feletti, 1999-től az 5 és annál több főt foglalkoztató gazdasági szervezetek adatai.

38

8. sz. táblázat A főbb áruforgalmazók termelőeszköz-értékesítésének árucsoportonkénti alakulása Megnevezés

2003

2004

2004 a 2003. év százalékában

folyó áron, millió forint AGROKER-szervezetek Gép Alkatrész Műszaki áru Műtrágya Növényvédő szer Összesen

5 745 575 149 1 342 2 978 10 789

2 684 544 126 1 724 3 264 8 342

46,7 94,6 84,6 128,5 109,6 77,3

Egyéb szervezetek Gép Alkatrész Műszaki áru Műtrágya Növényvédő szer Összesen

94 370 15 120 1 139 46 473 49 684 206 786

39 855 15 527 1 263 51 632 56 874 165 151

42,2 102,7 110,9 111,1 114,5 79,7

Összes szervezet Gép Alkatrész Műszaki áru Műtrágya Növényvédő szer Összesen

100 115 15 695 1 288 47 815 52 662 217 575

42 539 16 071 1 389 53 356 60 138 173 493

42,5 102,4 107,8 111,6 114,2 79,7

Forrás: Agrárgazdasági Kutató Intézet.

39

9. sz. táblázat Gabonatermelés alakulása Gabonatermelés* (1000 tonna) Országok Belgium Csehország Dánia Németország Észtország Görögország Spanyolország Franciaország Írország Olaszország Ciprus Lettország Litvánia Luxemburg Magyarország Hollandia Ausztria Lengyelország Portugália Szlovénia Szlovákia Finnország Svédország Nagy-Britannia EU-15 EU-25

2003

2004 (becslés)

2 613,2 5 762,4 9 050,9 39 426,0 505,7 4 110,0 20 308,3 54 807,1 2 146,9 16 461,8 151,0 932,4 2 631,8 164,1 8 758,4 1 917,1 4 263,8 23 390,8 1 037,9 398,7 2 490,3 3 782,8 5 352,1 21 323,3 186 765,4 231 786,8

2 836,5 8 869,1 9 039,0 50 812,9 599,7 4 330,2 23 805,3 69 644,0 2 418,3 20 937,0 80,0 1 043,0 2 800,1 179,2 16 557,0 a) 1 973,6 5 315,3 29 037,7 1 068,6 565,1 3 900,4 3 618,7 5 511,7 22 387,0 223 877,2 287 329,3 a)

* Rizzsel együtt a) Eurostat-becslés Forrás: Statistics in focus, 10/2005 Eurostat

40

Változás, százalék 2004/2003 8,5% 53,9% -0,1% 28,9% 18,6% 5,4% 17,2% 27,1% 12,6% 27,2% -47,0% 11,9% 6,4% 9,2 89,0% 2,9% 24,7% 24,1% 3,0% 41,7% 56,6% -4,3% 3,0% 5,0% 19,9% 24,0%

10. sz. táblázat A közönséges búza termelésének alakulása Országok Belgium Csehország Dánia Németország Észtország Görögország Spanyolország Franciaország Írország Olaszország Lettország Litvánia Luxemburg Magyarország Hollandia Ausztria Lengyelország Portugália Szlovénia Szlovákia Finnország Svédország Nagy-Britannia EU-15 EU-25

A közönséges búza termelése (1000 tonna) Változás, százalék 2003 2004 (becslés) 2004/2003 1 692,9 1 856,4 9,7% 2 637,9 5 077,0 92,5% 4 701,4 4 787,0 1,8% 19 225,1 25 297,6 31,6% 144,9 184,7 27,5% 322,7 273,7 -15,2% 4 029,8 4 393,3 9,0% 29 046,9 37 577,0 29,4% 794,1 961,9 21,1% 2 512,0 3 052,4 21,5% 468,4 493,0 5,3% 1 204,1 1 431,6 18,9% 68,6 80,3 16,9% 2 917,5 5 968,7 104,6% 1 130,1 1 248,6 10,5% 1 127,6 1 636,2 44,6% 7 858,2 9 513,4 21,1% 36,2 36,2 0,0% 122,9 146,8 19,5% 917,7 1 789,0 94,9% 679,0 782,3 15,2% 2 282,7 2 409,0 5,5% 14 079,9 15 700,0 11,5% 81 728,9 100 085,9 22,5% 98 000,4 124 690,1 27,2%

Forrás: Statistics in focus, 10/2005 Eurostat

11. sz. táblázat A durumbúza termelésének alakulása Durumbúza-termelés (1000 tonna) Országok Németország Görögország Spanyolország Franciaország Olaszország Ciprus Magyarország Ausztria Portugália Szlovákia Nagy-Britannia EU-15 EU-25

2003

2004 (becslés)

34,7 1 309,0 1 989,2 1 427,8 3 717,5 13,0 23,8 63,8 113,4 12,6 20,8 8 676,3 8 725,7

48,9 1 500,0 2 714,6 2 063,0 5 497,6 8,3 51,4 88,6 144,2 34 21 12 077,9 12 171,6

a) Eurostat-becslés Forrás: Statistics in focus, 10/2005 Eurostat

41

a)

a)

Változás, százalék 2004/2003 40,9% 14,6% 36,5% 44,5% 47,9% -36,2% 116,3% 38,8% 27,1% 169,1% 0,8% 39,2% 39,5%

12. sz. táblázat Az árpa termelésének alakulása Árpatermelés (1000 tonna) Országok Belgium Csehország Dánia Németország Észtország Görögország Spanyolország Franciaország Írország Olaszország Ciprus Lettország Litvánia Luxemburg Magyarország Hollandia Ausztria Lengyelország Portugália Szlovénia Szlovákia Finnország Svédország Nagy-Britannia EU-15 EU-25

2003

2004 (becslés)

270,9 2 068,7 3 775,6 10 595,6 253,6 185,5 8 693,8 9 844,3 1 197,7 1 020,8 128,6 246,6 899,8 55,3 810,2 349,1 882,3 2 831,5 13,0 39,7 804,2 1 697,4 1 546,3 6 369,5 46 497,2 54 580,1

305,6 2 366,8 3 634,0 12 967,2 289,5 238,1 10 608,7 10 999,0 1 309,5 1 133,1 71,5 a) 278,0 814,6 52,6 1 422,7 296,8 1 006,7 3 512,7 13,0 59,7 967,7 1 724,7 1 693,1 5 860,0 51 842,2 61 621,4 a)

a) Eurostat-becslés Forrás: Statistics in focus, 10/2005 Eurostat

42

Változás, százalék 2004/2003 12,8% 14,4% -3,8% 22,4% 14,2% 28,4% 22,0% 11,7% 9,3% 11,0% 44,4% 12,7% -9,5% -5,0% 75,6% -15% 14% 24,1% 0,0% 50,3% 20,3% 1,6% 9,5% -8,0% 11,5% 12,9%

13. sz. táblázat A kukorica termelésének alakulása Országok Belgium Csehország Németország Görögország Spanyolország Franciaország Olaszország Litvánia Luxemburg Magyarország Hollandia Ausztria Lengyelország Portugália Szlovénia Szlovákia EU-15 EU-25

2003

A kukorica termelése (1000 tonna) Változás, százalék 2004 (becslés) 2004/2003

554,7 476,4 3 421,6 2 205,7 4 355,0 11 990,9 8 702,3 8,7 1,9 4 532,1 286,4 1 452,1 1 883,7 798,0 224,2 601,4 33 768,6 41 495,1

584,1 558,2 4 062,3 2 210,0 4 681,1 15 743,0 10 679,0 3,7 3,0 8 134,5 280,0 1 653,7 2 434,8 798,0 338,4 845,8 40 694,3 53 009,8

Forrás: Statistics in focus, 10/2005 Eurostat

43

5,3% 17,2% 18,7% 0,2% 7,5% 31,3% 22,7% -57,5% 59,3% 79,5% -2,2% 13,9% 29,3% 0,0% 50,9% 40,6% 20,5% 27,7%

14. sz. táblázat A sertésállomány alakulása Sertésállomány (1000 db) Ország

EU-25 EU-15 Belgium Csehország Dánia Németország Észtország Görögország Spanyolország Franciaország Írország Olaszország Ciprus Lettország Litvánia Luxemburg Magyarország Málta Hollandia Ausztria Lengyelország Portugália Szlovénia Szlovákia Finnország Svédország Nagy-Britannia

2003

2004

150 830 a) 121 054 a) 6 539 3 363 12 624 26 334 334 0 23 175 15 005 1 713 9 111 .. 425 .. 84 5 097 .. 11 172 3 346 18 618 0 608 1 583 1 465 1 904 5 047

148 823 a) 121 529 a) 6 371 3 126 13 119 25 609 .. 0 24 565 14 978 1 645 9 196 .. 441 .. 83 4 287 .. 11 222 3 154 17 198 0 .. 1 300 1 446 1 818 5 038

a) Eurostat-becslés Forrás: Statistics in focus, 1/2005, Eurostat

44

Változás, százalék 2004/2003 -1,3% 0,4% -2,6% -7,0% 3,9% -2,8% .. .. 6,0% -0,2% -4,0% 0,9% .. 3,9% .. -0,7% -15,9% .. 0,5% -5,7% -7,6% .. .. -17,8% -1,3% -4,5% -0,2%

15. sz. táblázat A szarvasmarha-állomány alakulása Szarvasmarha-állomány (1000 db) Ország EU-25 EU-15 Belgium Csehország Dánia Németország Észtország Görögország Spanyolország Franciaország Írország Olaszország Ciprus Lettország Litvánia Luxemburg Magyarország Málta Hollandia Ausztria Lengyelország Portugália Szlovénia Szlovákia Finnország Svédország Nagy-Britannia

2003

2004

90 133 a) 79 820,1a) 2 778,1 1 470,0 1 724,0 13 643,7 257,2 .. 6 722,5 20 050,2 6 966,8 6 859,9 .. 382,8 .. 188,6 768,0 .. 3 740,5 2 052,8 5 488,9 .. 478,1 611,6 1 000,7 1 606,7 10 517,4

88 681 a) 78 619,8 a) 2 746,0 1 431,6 1 672,0 13 196,0 .. .. 6 493,1 19 649,0 7 044,1 6 781,1 .. 379,3 .. 185,6 735,0 .. 3 713,0 2 046,6 5 353,4 .. .. 570,5 969,1 1 605,4 10 550,7

a) Eurostat-becslés Forrás: Statistics in focus, 2/2005, Eurostat

45

Változás, százalék 2004/2003 -1,61% -1,50% -1,15% -2,61% -3,02% -3,28% .. .. -3,41% -2,00% 1,10% -1,15% .. -0,91% .. -1,57% -4,30% .. -0,74% -0,31% -2,47% .. .. -6,72% -3,16% -0,08% +0,32%

46

MÓDSZERTANI MEGJEGYZÉSEK

Az elemzésben néhány esetben előzetes vagy becsült adatokra támaszkodtunk. A végleges adatokat a 2004. évi mezőgazdasági statisztikai évkönyvben tesszük közzé. Az adatok forrása: a termelési és az értékesítési alapadatok esetében a KSH rendszeres kérdőíves adatgyűjtése (elsősorban a gazdasági szervezeteknél), valamint a KSH területi szerveinél működő szakértői bizottságok becslései. A felvásárlási statisztikai adatgyűjtés a termelőktől feldolgozási vagy továbbértékesítési célra mezőgazdasági termékeket vásárló gazdasági szervezetek közül az élelmiszerek és italok gyártása (15) ágazatba és a mezőgazdaságitermék-nagykereskedelem (5110) szakágazatba soroltakra, továbbá a 20 főnél többet foglalkoztató egyéb szervezetekre terjed ki, amennyiben mezőgazdaságitermék-vásárlásuk értéke meghaladja összes beszerzésük értékének 5 százalékát. A volumenindexek a nemzetgazdasági elszámolásoknál alkalmazott fix árbázison számított láncindexek. Földterület használat szerint: a KSH az ország földterületét a tényleges használat szerint mutatja ki. Ez nem azonos a tulajdon szerinti és a nyilvántartott művelési ágak szerinti adatokkal, amelyeket a földhivatalok vezetnek. Az egyéb szervezetek és gazdálkodók összes földterületében tartjuk nyilván az utak és belterületek által elfoglalt területeket is, amelyek nem állnak mezőgazdasági művelés alatt. Összes termés: a szántóföldön termelt főtermék, a kertben, a köztes és másodvetések területéről betakarított termésmennyiségek. Termésátlag: a szántóföldi növényeknél a szántóföldről betakarított termésmennyiség és a betakarított terület alapján számított érték. Vágóállat: közületi, üzemi vagy egyéb vágási célokat, valamint vágóállatexport-célokat szolgáló élő állatok, fajra, korra, ivarra és súlyra való tekintet nélkül (a vágóállatok súlyadatain minden esetben élő testtömeg értendő). Mezőgazdasági termelői árak indexe: a mezőgazdasági termelőktől továbbértékesítésre vagy feldolgozásra felvásárolt, valamint közvetlenül a lakosságnak fogyasztásra (piacon) eladott mezőgazdasági termékekért a termelőknek kifizetett áraknak az 2000. évi átlagárakhoz viszonyított változásait mutatja. Az indexeket a Laspeyres-formula szerint számítjuk, amelynél a súlyt a mezőgazdaságon kívülre történő értékesítés 2000. évi értékarányai képezik. Felvásárlási átlagár: a naptári évben felvásárolt termékekért fizetett összeg (általános forgalmi adó nélkül) és a hozzá tartozó mennyiség hányadosa. Gazdasági társaság: mezőgazdasági tevékenységet folytató jogi személyiségű és jogi személyiség nélküli gazdasági szervezet, költségvetési és egyéb szervezetek, ágazati besorolástól függetlenül. Szövetkezet: mezőgazdasági tevékenységet folytató szövetkezet, függetlenül ágazati besorolásától. Gazdaság: mezőgazdasági tevékenységet folytató, technikailag és gazdaságilag különálló termelőegység, amely(nek) ¾ 2003. december 1-jén használt – termőterülete (szántó, kert, gyümölcsös, szőlő, rét, legelő, erdő, nádas, halastó különkülön vagy együtt) legalább 1500 m2, vagy – gyümölcsös-, illetve szőlőterülete külön-külön vagy együtt legalább 500 m2, vagy

47

¾ 2003. december 1-jén az istállózott mezőgazdasági haszonállat-állománya legalább – egy nagyobb élő állat (szarvasmarha, sertés, ló, juh, kecske, bivaly), – 50 db baromfi (tyúkféle, liba, kacsa, pulyka, gyöngyös) külön-külön vagy együtt, – 25-25 házinyúl, prémesállat, húsgalamb vagy – 5 méhcsalád vagy ¾ az összeírást megelőző 12 hónap folyamán – mezőgazdasági szolgáltatást végzett, vagy – intenzív kertészeti termelést (pl. üvegház, fólia alatti termelést) folytatott. Gazdasági szervezet: jogi és nem jogi személyiségű vállalkozás, az egyéni vállalkozók és az egyéni gazdasági tevékenységet folytatók nélkül. Egyéni gazdaság: a mezőgazdasági tevékenységet folytató háztartás és az adószámmal rendelkező egyéni vállalkozás által működtetett gazdaság. Munkaerő-felmérés: a 15–74 éves népesség gazdasági aktivitását vizsgálja. A reprezentatív felmérés 1992 óta negyedévenként mintegy 24 ezer háztartásra terjed ki. A közölt adatok teljeskörűsített éves átlagok. A munkaerő-felmérés adatai csak azon munkavállalók és egyéni gazdaságokban munkát végzők adatait tartalmazzák, akiknek fő jövedelemszerző tevékenysége a gazdálkodás. Éves munkaerőegység: ahhoz, hogy a részmunkaidőt és az idénymunkát figyelembe vehessük, a mezőgazdasági foglalkoztatást, illetve annak változásait éves munkaegységekben (ÉME – angolul AWU) mérjük. Egy ÉME egyetlen olyan személy munkaidő-ráfordításának felel meg, aki egy egész éven át teljes munkaidőben végez mezőgazdasági tevékenységet egy mezőgazdasági egységben (1 ÉME = 1800 munkaóra = 225 munkanap). Megkülönböztetünk fizetés nélküli és fizetett ÉME-t, amelyek együttesen teszik ki az ÉME-k teljes mennyiségét. A fizetett munkaerő-felhasználásban elszámolt munkamennyiség értéke megfelel a mezőgazdasági számlarendszer „munkavállalói jövedelem” sorában elszámolttal. A közölt eredmények az Általános mezőgazdasági összeírás, az intézményi munkaügyi statisztika és a munkaerő-felmérés adatain alapulnak. Bruttó kibocsátás: tartalmazza az elszámolási időszakban mért értékesítés, a termelőegységen belüli felhasználás (kivéve az azonos tevékenységen belül felhasznált termékeket, mint pl. a saját termelésű vetőmag, állati eredetű takarmányok, keltető-tojás, zöldtrágya stb.), a termelők által feldolgozott termékek, a saját fogyasztás, a saját előállítású tárgyi eszközök és a készletváltozás értékét. A folyó termelő-felhasználás a más termelőegységtől vásárolt, valamint a saját termelés kibocsátásaként is számba-vett azon termékek és szolgáltatások értéke, amelyeket az elszámolási időszakban, a termelési folyamat során új termékek és szolgáltatások előállításához használnak fel. Bruttó hozzáadott érték a bruttó kibocsátás és a folyó termelőfelhasználás különbsége. Nettó működési eredmény = bruttó hozzáadott érték – értékcsökkenés – munkavállalói jövedelem – egyéb termelési adók + egyéb termelési támogatások. A nettó vállalkozói jövedelem a nem fizetett munkaerő jövedelmét, az egységekhez tartozó földből nyert jövedelmet és a tőke hozadékát mutatja, amit úgy kapunk meg, hogy a mezőgazdasági egységek által kapott kamatot hozzáadjuk a működési eredményükhöz, majd levonjuk a fizetett bérleti díjat (a gazdaság és a földterület bérleti díját) és kamatot. ‘A’ jövedelemmutató: a termelési tényezők egy munkaerőegységre jutó reáljövedelmének változása. (A termelési tényezők jövedelmének indexe és a bruttó hazai termék /GDP/ implicit árindexének hányadosa osztva az összes munkaerő-felhasználás indexével.) ‘C’ jövedelemmutató: a nettó vállalkozói jövedelem reálértékének változása. (A nettó vállalkozói jövedelem indexe osztva a bruttó hazai termék /GDP/ implicit árindexével.) Ezt a mutatót abszolút értékben is publikálni szokták. Agrárolló: az EUROSTAT előírásai szerint az agrárolló számításakor – az eddigi gyakorlattól eltérően – a mezőgazdasági termelőiár-indexet osztjuk a mezőgazdasági

48

ráfordítások árindexével. A ráfordításiár-indexek nem csak az ipari eredetű, hanem a mezőgazdasági eredetű felhasználást (pl. vetőmag, takarmány) is figyelembe veszik. A ráfordítások indexe tartalmazza mind a folyó termeléshez felhasznált termékek és szolgáltatások, mind a mezőgazdasági beruházási javak árindexeit. Bruttó állóeszköz-felhalmozás: a termelők által a naptári évben beszerzett, létesített, előállított állóeszközök értéke és a továbbadott állóeszközök értékének különbsége. Az állóeszközök valamilyen termelési folyamat során kibocsátásként előállított olyan tárgyi eszközök (gépek, épületek és építmények, ültetvények, tenyészállatok) vagy immateriális javak, amelyek ismétlődő vagy állandó jelleggel maguk is felhasználásra kerülnek egy másik, egy évnél hosszabb termelési folyamatban. Az adatok a mezőgazdasági tevékenységet végzők (gazdasági szervezet és egyéni gazdaság) mezőgazdasági célú állóeszköz-felhalmozására vonatkoznak.

49