KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL
KÜLKERESKEDELMI TERMÉKFORGALOM, 2002
BUDAPEST, 2003
Készült a Központi Statisztikai Hivatal Külkereskedelem-statisztikai főosztályán Kiadó: Központi Statisztikai Hivatal Főosztályvezető: Kelecsényiné Gáspár Katalin
Osztályvezető: Magyarszéky Zsolt
Készítették: Baghy Eleonóra Herzog Tamás Vámos Péter
A kiadvány megrendelhető: a KSH Marketingosztályán, 1024 Budapest II., Keleti Károly utca 5–7. Telefon: 345–6570, fax: 345–6699 E-mail: marketing.ksh/@office.ksh.hu
A kiadvány megvásárolható: a KSH Statisztikai Szakkönyvesboltjában, 1024 Budapest II., Keleti Károly utca 10. Telefon: 212–4348, valamint a KSH megyei igazgatóságain
E-mail: marketing.ksh/
[email protected] KSH az interneten – www.ksh.hu
Másodlagos publikálás csak a forrás megjelölésével történhet!
Tartalom
A világgazdaság főbb jellemzői .................................................................................... 5 A magyar gazdaság helyzete ......................................................................................... 6 Kivitel ............................................................................................................................ 8 Behozatal ..................................................................................................................... 13 Az áruforgalmi mérleg alakulása ................................................................................ 18 Bérmunka .................................................................................................................... 20 A közvetített kereskedelem szerepe ............................................................................ 21 Módszertani magyarázatok ......................................................................................... 25 Függelék (A közzétett külkereskedelmi forgalmi adatok korrekciója, 1998–2002).... 29 Táblák: 1. A külkereskedelmi árszintváltozás fontosabb mutatói, 2002 ............................... 7 2. A kivitel alakulása árufőcsoportok szerint 2002-ben .......................................... 10 3. A kivitel alakulása országcsoportok szerint 2002-ben ....................................... 12 4. A tíz legfontosabb exportcélországunk 2002-ben .............................................. 12 5. A behozatal alakulása árufőcsoportok szerint 2002-ben .................................... 15 6. A behozatal alakulása országcsoportok szerint 2002-ben .................................. 17 7. A tíz legfontosabb importpartner országunk 2002-ben ...................................... 17 8. A külkereskedelmi termékforgalom egyenlege .................................................. 18 9. Az egyenleg alakulása országcsoportok szerint 2002-ben ................................. 19 10. Az aktívbérmunka-forgalom alakulása 2002-ben, a termékek ágazati jellege szerinti csoportosításban ..................................................................................... 20 11. A külkereskedelmi forgalom származási/rendeltetési, valamint szerződő országok szerinti alakulása 2002-ben ................................................................. 22 12. A közvetített kereskedelem adatai a legjelentősebb közvetítő országok szerint 2002-ben ............................................................................................................. 22 Jelmagyarázat .. = az adat nem ismeretes 0 = a mutató értéke olyan kicsi, hogy kerekítve zérust ad.
3
4
A világgazdaság főbb jellemzői A világtermelés volumene 2002-ben 3%-kal, a megelőző évinél 0,7 százalékponttal nagyobb mértékben bővült, azonban ez az érték az egyik legalacsonyabb az 1990-es évek elején tapasztalt globális dekonjunktúra óta. A világkereskedelem értéke – 4%-os növekedést követően – 6240 milliárd dollárt tett ki, a reálértékben mért növekedés pedig 2,5%-os volt. A forgalom ilyen nagyságú bővülése ellensúlyozta a 2001-ben mért 1%-os volumencsökkenést, mértéke azonban kevesebb mint fele a kilencvenes években regisztrált 6,7%-os átlagos éves növekedésnek. Az utóbbi két évben a világszintű termelés nagyobb növekedési ütemet tudott elérni, mint a kereskedelem: az árucserében bekövetkezett stagnáláshoz közeli állapot elsősorban az információtechnológiai szektorba tartozó termékek, illetve az irodagépek és telekommunikációs berendezések jelentősen csökkenő kereskedelmével magyarázható. Az Egyesült Államok harca a terrorizmus ellen, az Irak elleni támadás előkészületei, valamint a könyvelési botrányok jelentős hatást gyakoroltak a befektetői bizalom alakulására, amelyet a tőzsdeindexek értékének csökkenése tükrözött vissza. A terrorizmus elleni harc részeként az Irak ellen készülődő katonai beavatkozás a kőolaj árában emelkedést, a dollár árfolyamában pedig jelentős csökkenést idézett elő az év második felében. Az Egyesült Államok bruttó hazai terméke reálértékben 2,5%-kal bővült az év során, szemben a megelőző évben regisztrált 0,3%-os növekedési ütemmel. Az ország gazdasági helyzetének megítélése azonban továbbra is ellentmondásos maradt: a konjunktúramutatók egyöntetűen romló képet mutattak, a fizetési mérlegben egyensúlytalanságok halmozódtak fel, a fogyasztói bizalmi index és az üzleti beruházások volumene csökkenő trendet mutatott. Az irányadó kamatláb történelmi mélypontra, 1,25%-ra csökkent, s ezáltal a monetáris politika gazdaságélénkítő eszköztára kimerült. Az Egyesült Államokban befektetett tőke nagysága 44 milliárd dollár volt, amely a világ országai közül a legnagyobb, 80 milliárd dolláros csökkenés a megelőző évhez képest. (Előrejelzések szerint a közvetlen külföldi tőkebefektetések értéke a világon 27%-kal csökkent 2002-ben, és 534 milliárd dollárt mutatott.) Az Európai Unióban a gazdasági növekedés 1%-ot tett ki, ami csökkenést jelent az előző évben mért 1,5%-os növekedési ütemhez képest. A tagországok harmadik országokba irányuló kivitele együttesen 990 milliárd euró volt, ami 1%-os bővülést jelent 2001-hez képest, importjuk értéke pedig 984 milliárd euró volt, 4%-kal kevesebb, mint a megelőző évben. Az Európai Unió tagállamainak egymás közötti forgalma 1585 milliárd eurót tett ki, s ez 1%-kal alacsonyabb a 2001. évi szintnél. Előzetes adatok szerint Németország GDP-je csupán 0,2%-kal bővült, amely az 1993. évet leszámítva a legalacsonyabb növekedési ütem a német újraegyesítés óta. A kormányzati kiadások növekedése (reálértékben 1,5%) hozzájárult ugyan a beruházáscsökkenés negatív hatásainak ellensúlyozásához és a minimális gazdasági növekedés eléréséhez, a költségvetés hiánya azonban 1 százalékponttal túllépte a Maastrichtban elfogadott, Stabilitási és Növekedési Paktum által meghatározott 3%-os határértéket. Az első becslések szerint a német külkereskedelem értékének százalékos változása megegyezett a feljebb már közölt átlagos európai uniós értékváltozási
5
ütemmel; a kivitel (647 milliárd euró) és a keletkezett aktívum értéke (127 milliárd euró) egyaránt kiugróan magas a német gazdaság történetében.
A magyar gazdaság helyzete 2002-ben a magyar gazdaságot lassuló ütemű bővülés jellemezte. A bruttó hazai termék (GDP) volumennövekedése 3,3%-ot ért el, amely a 2001. évi bővülési ütemtől fél százalékponttal, a 2000. évitől pedig 2 százalékponttal maradt el. A GDP változását jelző negyedéves volumenindexek viszont kedvezően változtak az év folyamán: míg 2001-ben a GDP volumenindexei negyedévről negyedévre a növekedés lassulását jelezték, addig a tavalyi évben az első negyedévtől (amelyben a gazdasági növekedés a legalacsonyabb, 2,9%-os volt) a gazdaság lassan élénkülni kezdett, és a negyedik negyedévben a megelőző év azonos időszakához képest már 3,9%-kal nagyobb volt a bruttó hazai termék volumene. A folyamatot keresleti oldalról vizsgálva az állapítható meg, hogy a növekedésben a belföldi végső felhasználás növekedésének szinte kizárólagos szerepe volt. Éves szinten a háztartások fogyasztása mintegy 9%-kal nőtt, azaz a növekedési üteme több mint kétszeresen felülmúlta a bruttó hazai termék bővülési ütemét. Az ipari termelés előző évihez viszonyított volumene 2002-ben 2,6%-kal nőtt, amely a megelőző évben regisztrált növekedési ütemtől csupán 1 százalékponttal marad el, a 2000. évre jellemző, dinamikus termelésfelfutáshoz képest viszont – amikor 18% volt a bővülés – jelentősen lefékeződött a növekedés. Az ipari export a 2000. évi 27%-os és a 2001. évi 9%-os növekedés után 2002-ben 6%-kal lett nagyobb. A legnagyobb súlyú villamosgép- és műszergyártás kivitele az ipari export egészével azonos mértékben, 6%-kal bővült. A járműgyártás kivitele változatlan maradt, míg a gépek és gépi berendezések gyártása másfélszeresére növelte kivitelét. Az ipar belföldi értékesítése immár második éve változatlan maradt; az ipari termelés és értékesítés növekedését, csakúgy mint korábban, az ipari export növekedése alapozta meg. A mezőgazdaság eredményességét jelentősen rontotta az aszály: a betakarított gabona, cukorrépa és burgonya mennyisége mintegy ötödével csökkent az előző évhez képest; a fő ipari növények közül csak napraforgóból volt magasabb a termés, mint 2001-ben. A sertésállomány az év végén nagyobb volt az egy évvel korábbinál, de a többi megfigyelt állatfaj állománya csökkent. 2002-ben a külkereskedelmi forgalom volumene kivitelben 6%-kal, behozatalban pedig 5%-kal múlta felül a megelőző évi szintet. A növekedési ütem exportban 2 százalékponttal elmaradt, behozatalban viszont 1 százalékponttal meghaladta a 2000-ről 2001-re számolt bővülési szinteket. A forgalom növekedési üteme azonban 2002-ben és a megelőző évben is jelentősen elmaradt a 2000-ben regisztrált, 20% feletti bővülési ütemtől. A külkereskedelmi forgalom szezonális hatásoktól megtisztított, fix bázisú volumenindexsorai alapján megállapítható, hogy – az import és az export 1999–2000. évi dinamikus növekedését követően – 2001 első háromnegyedévében a kivitel stagnált, míg a behozatal határozottan csökkenő tendenciát mutatott az év folyamán, melynek következtében az export és az import növekedési üteme elvált egymástól. Az így kialakult exportolló 2002 év végéig fennmaradt, miközben a kivitel és a behozatal lényegében az előző évinél magasabb szinten stagnált.
6
A külkereskedelmi forgalom szezonális hatásoktól megtisztított volumenindexei (1998. havi átlaga=100) % 175
150
125
100
75 1999
2000
2001 Behozatal
2002 Kivitel
A külkereskedelmi termékforgalom 2002-ben mintegy 5%-kal alacsonyabb forintárszínvonalon bonyolódott le, mint egy évvel korábban. Az árszint az egyes negyedévekben kiegyenlítetten, 4–6%-kal csökkent az előző év azonos időszakaihoz képest. Éves szinten a forint 6%-kal értékelődött fel a főbb devizákhoz képest, azaz az árfolyamváltozások hatását kiszűrve – a megelőző évinél 2 százalékponttal kisebb mértékű – mindössze 1%-os volt a devizaárszint növekedése. 1. tábla
A külkereskedelmi árszintváltozás fontosabb mutatói, 2002 (az előző év azonos időszaka=100,0) Év, negyedév
Árfolyamindex
Egységértékindex kivitel behozatal
Cserearány-mutató (exportindex/importindex)
2002. I. negyedév 2002. II. negyedév 2002. III. negyedév 2002. IV. negyedév
92,9 93,1 95,5 93,0
95,3 94,9 95,5 94,1
94,1 94,1 96,1 94,3
101,3 100,9 99,4 99,8
2002. év
93,7
95,0
94,6
100,4
Magyarország külkereskedelmi forgalmában az előző évhez hasonlóan, 2002-ben sem történt jelentős cserearány-változás, azaz a kiviteli és a behozatali árszint egymáshoz viszonyított alakulása nem befolyásolta számottevően a nemzetgazdaság rendelkezésére álló jövedelemszintjét. A cserearány alakulását – a forgalom áruszerkezetének sajátosságából adódóan – az energiahordozók árszínvonalának alakulása jelentős mértékben befolyásolhatja. 2002-ben földgázimportunk árszintje több mint negyedével csökkent, míg a kőolajat és a kőolajtermékeket az előző évinél 9%-kal alacsonyabb árszinten vásároltuk meg. Az árufőcsoport árszínvonalának
7
jelentősebb csökkenése ellenére a forgalmunk egészében csak kisebb mértékű cserearány-javulást tapasztalhattunk, ami az élelmiszerek, italok, dohány árufőcsoport 2,5%-os, valamint az energiahordozókénál lényegesen nagyobb súlyú gépek és szállítóeszközök kismértékű cserearány-romlásával magyarázható. A gépek és szállítóeszközök, feldolgozott termékek kereskedelme – kivitelben és behozatalban egyaránt – az előző évinél 6, illetve 3%-kal alacsonyabb forintárszinten bonyolódott le.
Kivitel 2002-ben a kivitel értéke 8870 milliárd forint volt, amely értékben 1%-os, volumenét tekintve pedig 6%-os növekedést jelent a 2001. évi forgalomhoz képest. Exportunk értéke a kulcsvalutákban mérve 36 500 millió eurót, illetve 34 340 millió dollárt tett ki, amely értékek 7, illetve 13%-kal haladják meg a bázisévben regisztrált szinteket. A forint főbb devizákhoz viszonyított felértékelődése rontotta az exportcégek külpiaci értékesítési lehetőségeit, és elsősorban azokat a vállalatokat – túlnyomórészt kis- és középvállalatokat – érintette kedvezőtlenebbül, amelyek termékeikbe nagyobb arányban építenek be belföldi alapanyagokat. Így azok a multinacionális vállalatok, amelyek az exportjukhoz szükséges alapanyagokat döntően külföldről szerzik be, nagyobb nyereségrátával dolgoznak és az értékesítési lehetőségeik is biztosabbak, kevésbé érezték meg a hazai fizetőeszköz felértékelődését. A munkaerőköltség emelkedése szintén a kisebb tartalékokkal rendelkező kis- és középvállalkozói szektort érintette kedvezőtlenebbül, amelyek a külpiaci pozícióik romlását az egyéb területeken jelentkező költségeik lefaragásával, illetve munkaerő-elbocsátással próbálták kompenzálni. Az export növekedését kínálati oldalról megalapozni képes, meghatározó feldolgozóiparban a beruházások volumene – a 2001. évi stagnálást követően – tavaly 9%-kal csökkentek. A gépek és szállítóeszközök árufőcsoportba tartozó termékek kivitelének értéke 3%-kal, míg volumene a megelőző évi ütem közel kétszeresével, 9%-kal nőtt 2002-ben. A forgalom értéke 5210 milliárd forint volt, s ez a kivitel 59%-ának felel meg. Gépexportunk volumene az év folyamán folyamatos bővülést mutat, a forintárszint egyidejű csökkenése mellett. A híradás-technikai, hangrögzítő és -lejátszó készülékek kivitelének dinamikus bővülése 2002-ben is folytatódott: az árucsoport értéke több mint negyedével nőtt, és 1380 milliárd forintot tett ki. A forgalomnövekedés jelentős mértékben a mobiltelefon-készülékek bővülő exportjával magyarázható: e termékféleségből az előző évinél 78%-kal nagyobb, 692 milliárd forint értékű forgalmat bonyolítottunk le. A termék egyik legjelentősebb célországa Svédország volt, ahová kivitelünk értéke közel 300 milliárd forinttal bővült 2002 során, amelynek következtében a skandináv ország jelentősen előbbre lépett az exportranglistánkon (4. tábla). Ezzel ellentétes tendencia figyelhető meg az irodagépek és gépi adatfeldolgozó berendezések kivitelének alakulásában, amely árucsoportba tartozó termékekből 13%-kal kisebb értékben, 634 milliárd forintnyi exportforgalmat bonyolítottunk le, amely az elmúlt négy év adatai közül a legalacsonyabb érték. Az árucsoport kivitele különösen az Egyesült Államok és Írország vonatkozásában esett vissza, mindkét ország esetében több mint 60 milliárd forinttal. Az előző két
8
csoporthoz képest kisebb mértékű változás (+4%, illetve –5%) következett be az energiafejlesztő gépek és berendezések, illetve a villamos gépek és készülékek forgalmában, az árucsoportok magas forgalmi értékei – egyenként közel 1000 milliárd forint – miatt azonban mindenképpen érdemes kitérni ezekre a csoportokra is. Az energiafejlesztő gépek és berendezések exportértéke annak ellenére nőtt 4%-kal, hogy a kivitelünk kétharmadát átvevő Németországgal lebonyolított forgalom értéke ugyanilyen mértékben mérséklődött. Belső égésű dugattyús motorokból és alkatrészeikből 800 milliárd forint értékben adtunk el külpiacok számára. A villamos gépek, készülékek és műszerek kivitelében is a legfontosabb partnerünk, – a termékcsoport értékének egyharmadát átvevő – Németország esetében kedvezőtlenebbül alakult a forgalom, az oda irányuló exportunk ugyanis a termékcsoport átlagához képest 4 százalékponttal nagyobb mértékben, 9%-kal maradt el a megelőző évi értéktől. A kivitelben mintegy 31% súllyal rendelkező feldolgozott termékek forgalma 2740 milliárd forintot tett ki. Az árufőcsoport 3%-os volumenbővülése 3%-kal alacsonyabb forintárszint mellett következett be. A feldolgozott termékek forgalmát jelentős mértékben befolyásolta a videojáték-export, amelynek értéke 2001 októbere és 2002 májusa között 275 milliárd forint volt. Mivel a termék kivitele a bázisidőszakban az év utolsó negyedévére, 2002-ben (179 milliárd forint) pedig az első öt hónapra esett, az árufőcsoport 2002 első félévi dinamikájára erőteljes növelő hatást gyakorolt, míg a második félévben ezzel ellentétben radikális visszaesést okozott. Jelentősen, egyaránt több mint tizedével csökkent a ruházati cikkek és öltözékkiegészítők, illetve a lábbelik kivitelének értéke; e két árucsoport együttes exportja azonban így is 420 milliárd forintot ért el. A külföldi és vegyes tulajdonú vállalatok – tehát azok a vállalatok, melyeknél a külföldi tőke részesedése meghaladja a 10%-ot – 2002-ben is vezető szerepet játszottak a magyar külkereskedelem alakulásában. Exportjuk értéke 7370 milliárd forint volt, amelyből igen nagy súllyal, együttesen 93%-kal részesedtek a gépek és szállítóeszközök, valamint a feldolgozott termékek. Az ipari vámszabad területek által lebonyolított kivitel lényegében a fent elemzett két árufőcsoport termékeiből került ki: exportjuk 87%-a a gépek és szállítóeszközök árufőcsoportba tartozó termékekből, míg a maradék 13% a feldolgozott termékekből került ki. E két árufőcsoport esetén a vámszabad területi megmunkálást követően kivitt termékek forintértékének bővülése (gépek és szállítóeszközök: +6%, feldolgozott termékek: +15%) meghaladta a teljes árufőcsoporti növekedési ütemeket. A magyar export szempontjából meghatározó ezen két árufőcsoport decemberi havi kiviteli értéke a legalacsonyabb volt az éven belül, amelyre az ismert gyárbezárások miatti forgalomcsökkenés, illetve a szokásosnál több munkaszüneti nap lehet a magyarázó tényező. Az élelmiszerek, italok, dohánytermékek exportja folyó áron 8, volumenben pedig 4%-kal maradt el a 2001. évi szinttől. Az árufőcsoporton belül a hús és húskészítmények exportjából származott a legnagyobb, 165 milliárd forintos bevétel, bár ez az összeg több mint nyolcadával alacsonyabb az előző évinél. A húsfélék forgalmának csökkenését lényegében a baromfi- és sertéshús kivitelének visszaesése okozta. Gabona és gabonakészítményekből 110 milliárd forintért, az előző évinél 5%-kal kisebb értékben exportáltunk. A két legfontosabb gabonaféle – a búza és a
9
kukorica – terméseredménye az ország csaknem egész területét sújtó aszályos időjárás miatt mintegy negyedével csökkent 2001-hez képest. Az exportmennyiség a búza esetében a termés csökkenésének arányában maradt el az egy évvel korábbi évitől; a 2,1 millió tonnás kukoricakivitelünk viszont rekordnagyságot ért el. Ez utóbbi termény esetén az év első felében még a 2001. évi, kimagasló termés raktáron lévő készleteit értékesítettük a külpiacokon. Nagyrészt a kukoricakivitelünk alakulásával magyarázható, hogy a mezőgazdasági jellegű kivitelünk az év első részében még növekedést mutatott a megelőző év azonos időszakához képest, a második félévi folyamatok következtében azonban éves szinten már mérséklődés következett be. A kivitel 2%-át kitevő nyersanyagok árufőcsoportba tartozó termékek exportvolumene 3%-kal növekedett; a kivitel értéke megközelítőleg 180 milliárd forintot tett ki. Az export ugyancsak mintegy 2%-át kitevő energiahordozók forgalma 14%-os csökkenést követően 145 milliárd forintot tett ki; a volumenben mért mérséklődés azonban kisebb mértékű, csupán 5%-os volt. 2. tábla
A kivitel alakulása árufőcsoportok szerint 2002-ben ÉrtékÁrufőcsoport
Milliárd Ft
Élelmiszerek, italok, dohány Nyersanyagok Energiahordozók Feldolgozott termékek Gépek és szállítóeszközök Összesen
601 178 145 2 740 5 210 8 874
Volumenindex előző év=100,0
91,6 102,2 85,7 101,0 103,5 101,4
95,9 103,0 94,9 103,1 109,1 105,9
A forgalom megoszlása % 1996 2001 2002 15 4 3 41 36 100
8 2 2 31 58 100
7 2 2 31 59 100
Az egyes negyedévek forgalmát az előző év azonos időszakához viszonyítva megállapítható, hogy az első félévben a feldolgozott termékek, míg a második félévben a gépek és szállítóeszközök voltak az exportnövekedés mozgatórugói. A költséghatékonyságra törekvő multinacionális vállalatcsoportok tevékenységüket globális szinten tervezik meg, s így a világpiaci keresletnek megfelelően rendkívül rugalmasan képesek felfuttatni, illetve megszüntetni egy-egy termék termelését és kivitelét. A fejlett országok exportunkból való részesedése – a megelőző évhez hasonlóan – 82%-ot ért el; a feladott áruk értéke 7280 milliárd forint volt, amely folyó áron számítva lényegében nem változott, volumenben viszont 6%-os növekedést jelent a 2001. évi szinthez képest. Az Európai Unióba exportált termékeink értéke közel 3%-kal, volumene 7%-kal nőtt, amelyen belül a Németországba szállított áruk értéke – az ott tapasztalható gazdasági recesszió ellenére – 1%-kal bővült. A Német Statisztikai Hivatal adatai szerint hazánk Németország 16. legfontosabb kereskedelmi partnere; Németország magyar származású árut nagyobb értékben szerez be, mint dánt, finnt, görögöt, portugált és svédet. Az Ausztrába irányuló exportunk 9%-kal csökkent 2001-hez képest; a forgalom 65 milliárd forintos csökkenése – ami egyben az Európai Unió tagállamai közül a legnagyobb mértékű értékcsökkenés – döntően a híradás10
technikai, hangrögzítő és -lejátszó készülékek csökkenő kivitelével magyarázható. Az Olaszországba irányuló kivitelünk 6%-kal mérséklődött, elsősorban a közúti járművek forgalomcsökkenésének betudhatóan. Jelentősebben, mintegy hatodával csökkent a Belgiumba irányuló kivitelünk, ugyanakkor a Finnországba és Nagy-Britanniába feladott áruk értéke tizedével, a Dániába és Spanyolországba történő kiszállítások értéke pedig ötödével nőtt. A Törökországba irányuló kivitelünk több mint másfélszeresére bővült, nem kis részben a magyar kukorica iránt többszörösére növő kereslet eredményeképpen. Az Európán kívüli legfontosabb célországunkba, az Egyesült Államokba feladott áruk értéke közel 30%-kal maradt el a megelőző évitől. A csökkenés elsősorban a 106 milliárd forintról 41 milliárd forintra csökkent irodagépexportunkkal és a videojáték-kivitel alakulásával magyarázható. Ez utóbbi termékből 2002-ben 9 milliárd forintnyi exportot bonyolítottunk le, amely alig egytizede a megelőző évi értéknek. A fejlett országokba irányuló kivitelünkkel kapcsolatban mindenképpen szem előtt kell tartani azt a tényt, hogy az oda irányuló termékforgalmunknak több mint felét az alig több mint száz vámszabad területi társaság bonyolítja le, amelyek a vámbelföldi társaikhoz képest sokkal kevesebb szállal kötődnek belgazdaságunkhoz. A közép- és kelet-európai országokba irányuló exportunk értéke lényegében nem változott, s összességében 1235 milliárd forintot tett ki. A volumenben mért növekedés kissé elmaradt az export egészére számítottól, és 5%-ot mutatott. A CEFTA-országokba feladott áruk értéke a kivitelünk 9%-át jelentette; az országcsoportba irányuló gépexportunk volumene jelentős mértékben, ötödével bővült a megelőző évi szinthez képest, és 226 milliárd forintot tett ki. Legfontosabb partnereink közül a Csehországba, Lengyelországba és Szlovákiába irányuló kivitelünk 6–8%-os növekedést jelez, ezzel szemben a Romániába irányuló exportunk 8%-kal csökkent. A folyamatos vámviták és a magyar szállítmányok bejutása elé gördített akadályok ellenére a CEFTA-országok közül a legnagyobb értékkel, 13 milliárd forinttal a Lengyelországba feladott áruk értéke növekedett. A CEFTA-n kívüli legfontosabb partnerünknek, Oroszországnak a megelőző évinél 13%-kal kisebb értékben, 117 milliárd forintért szállítottunk, mely érték csupán az orosz válság következményeként 1999-ben tapasztalt, rendkívül alacsony szintű kivitelt múlja felül az elmúlt fél évtized adatai közül. A forgalom csökkenése elsősorban a megközelítőleg felére csökkent gépexportunkkal magyarázható; az árufőcsoport részesedése az oda irányuló exportunkból kevesebb mint egytized. Kedvezően alakult viszont a Horvátországba irányuló kivitelünk: a 80 milliárd forintnyi export több mint ötödével haladja meg a 2001. évben regisztrált értéket. Az országcsoportok közül a legdinamikusabb növekedést a fejlődő országok érték el: folyó áron számítva 14%-kal, reálértékben pedig 21%-kal növekedett az oda irányuló exportunk. A forgalom értéke mintegy 360 milliárd forint volt, amely a megelőző évhez hasonlóan 4%-kal részesedett kivitelünkből. A legnagyobb értékbővülést (21%) a forgalom több mint kétharmadát kitevő gépek és szállítóeszközök érték el.
11
3. tábla
A kivitel alakulása országcsoportok szerint 2002-ben A forgalom Változás 2001-hez értéke folyó áron, milliárd forint
Országcsoport Fejlett országok Európai Unió Németország Ausztria Olaszország Közép- és kelet-európai országok CEFTA Fejlődő országok Összesen
7 279 6 667 3 150 628 512 1 235 796 359 8 874
+74 +170 +35 –65 –35 +7 +5 +45 +126
Megoszlás (%)
Volumenindex (2001=100,0)
82 75 35 7 6 14 9 4 100
105,5 107,1 .. .. .. 105,0 104,8 121,2 105,9
A tíz legfontosabb exportcélországunk mindegyike a fejlett országcsoportba tartozik, ezen belül pedig 9 európai uniós. 2002-ben kivitelünk több mint háromnegyede a legfontosabb 10 célországba került, a tizedik helyezett ország a megelőző évinél 17%-kal nagyobb értékben vásárolt magyar származású árukat. 4. tábla
A tíz legfontosabb exportcélországunk 2002-ben Rangsor*
Ország
1. (1.) 2. (2.) 3. (3.) 4. (4.) 5. (7.) 6. (18.) 7. (6.) 8. (5.) 9. (7.) 10. (10.)
Németország Ausztria Olaszország Franciaország Nagy-Britannia Svédország Hollandia Egyesült Államok Belgium Spanyolország
A kivitel értéke (Mrd forint) 3 150 628 512 503 416 384 378 310 239 211
Részesedés a kivitelből (%) 35 7 6 6 5 4 4 3 3 2
* A zárójelben feltüntetett számok az adott ország 2001. évi rangsorban elfoglalt helyét jelentik.
Az exportáló vállalatok száma az 1995. évi rekordértéket (21 670) követő fél évtizedben 19 ezer és 20 ezer között ingadozott, majd a 2001. évi jelentős növekedést követően 2002-ben is 21 ezer fölött maradt. A vállalati koncentráció tovább erősödött: a 10 legnagyobb forgalmú exportcég – melyből hat vámszabad területen tevékenykedik – a kivitel közel négytizedét bonyolította le, ezzel 2001 után 2002-ben is rekordnagyságú volt ezen vállalati kör forgalomból való részesedése. Ez egyben azt is jelenti, hogy a kisebb tartalékokkal rendelkező kis- és középvállalati kör a multinacionális vállalatokénál kisebb mértékű forgalomnövekedést tudott elérni a tavalyi évben.
12
Vállalati koncentráció a kivitelben
%-os részesedés a teljes kivitelből
75 66 65
58 50
55 45
39
35 10
25
50
100
legnagyobb forgalmú vállalat
Behozatal Behozatalunk forintértéke – 9704 milliárd forint – 2001-hez képest változatlan maradt, míg a forgalom volumene 5%-kal nőtt. Importunk értéke a kulcsvalutákban mérve 39 930 millió eurót, illetve 37 610 millió dollárt tett ki, mely értékek 6, illetve 12%-kal múlják felül a 2001-ben regisztrált értékeket. Behozatalunk alig 40 milliárd forintos értékbővülése – a forint jelentős felértékelődésével is összefüggésben – 560 milliárd forinttal maradt el a 2000-ről 2001-re bekövetkezett növekedés értékétől, a volumenben mért növekedés viszont meghaladja a megelőző évi növekedési ütemet. A megelőző években tapasztaltakhoz hasonlóan, behozatalunk kétharmada 2002-ben is közvetlenül vagy közvetetten exportcélokat, megközelítőleg hetede fogyasztási, kilencede beruházási célokat szolgált, a fennmaradó részt pedig energiahordozók beszerzésére fordítottuk. A 2002-ben megvalósult jelentős reálbéremelkedés eredményeként a megelőző évhez képest jelentősen emelkedett a fogyasztást szolgáló behozatalunk értéke (14%), míg a beruházási célú importunk forintértéke ettől elmaradóan, 6%-kal bővült. A fogyasztási célú behozatal növekedése különösen az év utolsó negyedévében gyorsult fel, amely időszakban 23%-kal nagyobb értékben szereztünk be ilyen jellegű termékeket, mint egy évvel korábban. A gépek és szállítóeszközök árufőcsoportba tartozó termékek behozatala folyó áron 1%-kal, míg volumenben 7%-kal bővült. A forgalom értéke 5050 milliárd forint volt, ami az import 52%-ának felel meg. Az árufőcsoporton belül 1650 milliárd forintot kitevő villamos gépek, készülékek és műszerek árucsoport importja ugyan kismértékben elmaradt a 2001. évitől, de még így is a gépimportunk legnagyobb forgalmú termékköre. Az ide tartozó egyik legnagyobb forgalmú áru az integrált áramkört tartalmazó kártya volt, amit 125 milliárd forint értékben szereztünk be. A villamos gépekhez hasonlóan az irodagép és gépi adatfeldolgozó berendezések forgalma is csökkent valamelyest; a behozatal értéke 550 milliárd forintot tett ki; a 600 milliárd forint értékben behozott híradás-technikai, hangrögzítő és -lejátszó készülékek importértéke viszont szerény mértékben emelkedett. Az elmúlt három évben jelentős forgalomátrendeződés történt az országcsoportok között e három árucsoportot
13
illetően: míg 1999-ben mintegy 380 milliárd forintnyi importforgalmat bonyolítottunk le a fejlődő országokkal, addig a forgalom 2002-ben közel 1150 milliárd forint volt. Ezen relációból származó behozatalunkban kiemelkedő szerepet játszik Kína és több, a Délkelet-ázsiai Nemzetek Társulásához (ASEAN) tartozó ország, köztük Fülöpszigetek, Indonézia, Koreai Köztársaság, Malajzia és Tajvan. Kína csatlakozása a Világkereskedelmi Szervezethez (2001 végén), illetve a tőkemozgásokat érintő szabályozásainak liberalizációja egyaránt megkönnyíti az olcsóbb munkaerő multinacionális vállalatok általi kiaknázását. A teljes behozatalunk kilencedét együttesen kitevő irodagépek és gépi adatfeldolgozó berendezésekből, illetve híradástechnikai, hangrögzítő és -lejátszó készülékekből is Kínából szerzünk be legnagyobb értékben termékeket (e két áruosztály termékeiből a fejlődő országok nagyobb értékben szállítanak hazánknak, mint a fejlett országok). A fejlődő országokból származó gép jellegű behozatalunk dinamikus bővülése a fejlett országok részarányának csökkenésével járt együtt, és – mivel gépexportunk döntő része továbbra is a fejlett országokba irányult – az országcsoportokkal kialakult mérlegekre is jelentős hatást gyakorolt. Az árufőcsoporton belül a legnagyobb értékkel, 75 milliárd forinttal a közúti járművek behozatala nőtt, s összességében 780 milliárd forintot tett ki. A személygépkocsik behozatali értéke mintegy ötödével bővült, s összege 307 milliárd forint volt. A személygépkocsi-import mennyisége ugyanakkor lényegesen kevésbé, 15%-kal növekedett, azaz a megelőző évhez viszonyítva nagyobb arányban hoztunk be magasabb egységárú gépjárműveket. A behozatalunk több mint egyharmadát kitevő feldolgozott termékek értéke 1%-os növekedést követően 3446 milliárd forintot ért el, volumene mintegy 3%-kal bővült. A gyógyszerek és gyógyszerészeti termékek importértéke mintegy tizedével, értékben 20 milliárd forinttal haladja meg a 2001-ben regisztrált értéket. Gyógyszerimportunk értékének folyamatos bővülése részben új készítmények megjelenésével, részben pedig az azonos betegségek kezelésére szolgáló gyógyszertermékek bővülő kínálatával magyarázható. A nem fémes ásványból készült termékek (üvegáruk és építőanyagok) forgalma szintén jelentősen, mintegy 10%-kal nőtt, s értéke 153 milliárd forintot tett ki. A termékkör bővülő behozatala a dinamikusan növekvő építőipari termeléssel magyarázható, amelynek volumenindexe 2002-ben 20%-os emelkedést mutat. Az árucsoportba tartozó termékek közül a legnagyobb értékben, 73 milliárd forintért nyers alumíniumot importáltunk. Megközelítőleg 5%-kal csökkent ugyanakkor a textilfonalak, szövetek, a ruházati cikk és öltözékkiegészítő, valamint a szakmai, tudományos ellenőrző műszerek behozatali értéke. A külföldi és vegyes tulajdonú vállalatok által lebonyolított import értéke 2002-ben a megelőző évivel azonos nagyságú, 7649 milliárd forint volt. A vállalati kör behozatalában – a kivitelhez hasonlóan – kiemelkedő szerepet játszottak a gépek és szállítóeszközök, valamint a feldolgozott termékek forgalma, amely árufőcsoportok együttes súlya 2002-ben 87% volt. A termékforgalom egészével ellentétben azonban a feldolgozott termékek e vállalati kör külkereskedelmében kisebb, a gépek pedig nagyobb arányban részesedtek. A külföldi és vegyes tulajdonú vállalatok a műanyagalapanyagok, a mosó- és tisztítószerek, a színesfémek, valamint a fémtermékek behozatalában részesedtek az átlagosnál nagyobb súllyal.
14
Az energiahordozók behozatalára 730 milliárd forintot, a megelőző évinél 67 milliárd forinttal kevesebbet fordítottunk. Az árufőcsoport forgalma volumenben mérve 7%-kal bővült; az importérték mérséklődése a 15%-os forintárszínvonalcsökkenés hatásával magyarázható. A 312 milliárd forint értékben beszerzett földgázból közel ötödével nagyobb mennyiségben importáltunk, azonban a beszerzésre fordított összeg az árszínvonal jelentősebb csökkenésének betudhatóan közel nyolcadával maradt el a megelőző évitől. A 213 milliárd forint értékben behozott nyers kőolajnak a volumene annak ellenére csökkent, hogy az energiahordozó árában is azonos irányú változás következett be. Az utóbbi években az energiahordozók forgalmának alakulásában az a tendencia figyelhető meg, hogy a nyers kőolaj helyett egyre nagyobb arányban importálunk kőolajtermékeket, továbbá a földgáz energiaimportban való részesedése is növekvő tendenciát mutat. A mintegy 290 milliárd forintért behozott élelmiszerek, italok, dohány árufőcsoport értéke 4%-kal – az árufőcsoportok közül a legnagyobb mértékben – múlja felül a 2001-ben regisztrált értéket, a volumenben mért növekedés pedig 6%-ot tett ki. Jelentősen, 10 milliárd forinttal, 54 milliárd forintra nőtt a zöldségfélék és gyümölcsök behozatali értéke, amely döntően a déligyümölcsök erőteljes áremelkedésével magyarázható. Az importunk 2%-át kitevő nyersanyagok behozatalának értéke változatlan maradt, volumenben mérve viszont 4%-kal bővült az árufőcsoport forgalma. A 47 milliárd forintért beszerzett fa és parafa alapanyagok értéke 10%-kal nőtt. 5. tábla
A behozatal alakulása árufőcsoportok szerint 2002-ben ÉrtékÁrufőcsoport
Milliárd Ft
Élelmiszerek, italok, dohány Nyersanyagok Energiahordozók Feldolgozott termékek Gépek és szállítóeszközök Összesen
292 194 726 3 446 5 046 9 704
Volumenindex előző év=100,0
103,9 99,6 91,6 100,9 101,3 100,4
105,7 103,7 107,4 102,7 106,5 105,1
A forgalom megoszlása % 1996 2001 2002 5 4 12 44 35 100
3 2 8 35 52 100
3 2 7 36 52 100
A fejlett országokból származó behozatalunk 6485 milliárd forintot mutatott, amely érték 3%-os csökkenést jelez, ugyanakkor a forgalom volumene nem változott. A nemzetgazdaságunk számára meghatározó jelentőségű Európai Unióval a termékforgalmunk értéke 2%-kal mérséklődött, volumene viszont 1%-kal emelkedett. Importunkból való részesedése 56%, 6–8 százalékponttal alacsonyabb a kilencvenes évek második felében kialakult arányoknál. Legfontosabb kereskedelmi partnerünktől, Németországtól 2355 milliárd forintért, a megelőző évinél mintegy 50 milliárd forinttal kisebb összegért szereztünk be termékeket. A 276 milliárd forint értékben behozott villamos gépek, készülékek és műszerek értéke 12%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól, ugyanakkor a német származású fémtermékek importértéke 8%-kal bővült, és 141 milliárd forintot mutatott. A legnagyobb forgalmat 2001-hez hasonlóan, tavaly is az energiafejlesztő gépekből és berendezésekből bonyolítottuk le, s a 15
termékkör importja 336 milliárd forintot tett ki. Olaszországból mintegy 730 milliárd forintért, a megelőző évinél 30 milliárd forinttal kisebb értékben szereztünk be árukat. Különösen nagy mértékben, több mint harmadával csökkent az irodagépek és gépi adatfeldolgozó berendezések forgalma, amely termékféleségekre már kevesebb mint 70 milliárd forintot fordítottunk. Jelentős értékben, 75 milliárd forintért importáltunk textilfonalakat és szöveteket 2002-ben Olaszországból. Az Ausztriából származó termékek értéke megközelítőleg 5%-kal maradt el a 2001. évitől, és 672 milliárd forintot tett ki. Németországhoz hasonlóan nyugati szomszédunktól is lényegesen kisebb értékben szereztünk be villamos gépeket, készülékeket és műszereket: a csökkenés mértéke megközelítette a 20%-ot, de e termékkör 166 milliárd forintos forgalma még így is negyedét jelenti az Ausztriából származó behozatalunknak. A Görögországból származó behozatalunk mindössze 17 milliárd forintot tett ki, amely alig kétszerese a csupán 400 ezer fős lakosságú Luxemburgból behozott termékek értékének. A közép- és kelet-európai országokból származó import a 2001. évivel megegyező értékű, mintegy 1610 milliárd forint volt, volumenben mérve viszont tizedével bővült a forgalmunk. Behozatalunk nominális és reálértékbeni alakulásának jelentős eltérésére legfőbb magyarázó tényező az energiahordozók forintárszintjének 15%-os csökkenése. A Jugoszláviával július 1-jén életbe lépett, és az európai uniós csatlakozásig érvényben maradó szabadkereskedelmi megállapodás kereskedelembővítő hatása megmutatkozott a forgalom alakulásában: a második félévi forgalmunk értéke kivitelben 17%-kal, behozatalban pedig 28%-kal haladta meg az első félévit, míg az előző év második felével összehasonlítva 10%, illetve 12% volt a növekedés mértéke. A CEFTA-országokból származó behozatalunk értékben 7%-kal, volumenben pedig tizedével bővült, s 820 milliárd forintot tett ki. Az országcsoportból származó termékek közel négyötöde az ún. visegrádi országokból, Lengyelországból (245 milliárd forint), Csehországból (224 milliárd forint) és Szlovákiából (175 milliárd forint) érkezett. Mindhárom ország esetén növekedett a forgalmunk forintértéke, Lengyelország esetében meghatározóan a feldolgozott termékek, míg a másik két országnál túlnyomórészt a bővülő gépbehozatalnak betudhatóan. A fejlődő országokból származó behozatalunk folyó áron 19%-kal, volumenben mérve pedig 26%-kal nőtt 2001-hez képest; s ezek az adatok az országcsoportok között a legdinamikusabb növekedési ütemet jelentik. A reláció országaiból 1607 milliárd forint értékben szereztünk be termékeket, amelynek egyharmada Kínából származott. Az innen származó behozatalunk növekedésének meghatározó tényezője a gépimport erőteljes bővülése: a 449 milliárd forint értékű gép jellegű behozatalunk 4,5-szeresen haladja meg az 1999-ben regisztrált értéket. Az évek óta tartó, 40%-ot meghaladó éves növekedési ütem eredményeképpen Japánt megelőzve immár Kína a legfontosabb ázsiai partnerünk. A fejlődő országokból származó behozatalunk néhány országra koncentrálódik: a relációba tartozó hét legnagyobb szállítónk négyszer akkora értékű forgalmat bonyolít le hazánkkal, mint a többi, közel 150 ország. A forgalom túlnyomó részét szállító néhány távol-keleti ország növekvő forgalma döntően azzal magyarázható, hogy a fejlett világhoz tartozó multi- és transznacionális vállalatcsoportok egyre nagyobb termelőkapacitást telepítenek ezekbe az országokba.
16
6. tábla
A behozatal alakulása országcsoportok szerint 2002-ben (milliárd forint) A forgalom Változás 2001-hez értéke folyó áron, milliárd forint
Országcsoport Fejlett országok Európai Unió Németország Olaszország Ausztria Japán Közép- és kelet-európai országok Oroszország CEFTA Fejlődő országok Kína Összesen
6 485 5 459 2 355 732 672 404 1 612 588 820 1 607 536 9 704
–221 –127 –53 –29 –41 –43 +5 –91 +55 +256 +154 +39
Megoszlás (%)
Volumenindex (2001=100,0)
67 56 24 8 7 4 17 6 8 17 6 100
99,6 100,9 .. .. .. .. 110,4 .. 110,2 126,4 .. 105,1
A tíz legfontosabb importpartnerünk ugyanaz, mint 2001-ben; a listában hét fejlett (azon belül öt európai uniós), két közép- és kelet-európai és egy fejlődő ország található. Az első három helyen ugyanazokat a hagyományos partnereinket találhatjuk, mint a kivitelben, bár az importban nagyobb forgalom bonyolódik le Olaszországgal, mint Ausztriával. A mediterrán ország második helyezése megszilárdulni látszik, miután az Ausztriából származó áruk értéke az olasz származásúakét meghaladó mértékben csökkent. A Kínával lebonyolított forgalmunk – a 2001. évihez hasonlóan – tavaly is 40%-kal bővült; a magasabb bázisnak köszönhetően azonban már három helyezést sikerült előrelépnie a listában az ázsiai országnak. A behozatalban tíz legfontosabb partnerünkkel a forgalmunknak 68%-a; a megelőző évinél 2 százalékponttal kisebb része bonyolódott. 7. tábla
A tíz legfontosabb importpartner országunk 2002-ben Rangsor*
Ország
A behozatal értéke (Mrd forint)
Részesedés a behozatalból (%)
1. (1.) 2. (2.) 3. (3.) 4. (4.) 5. (8.) 6. (5.) 7. (6.) 8. (7.) 9. (9.) 10. (10.)
Németország Olaszország Ausztria Oroszország Kína Franciaország Japán Egyesült Államok Nagy-Britannia Lengyelország
2 355 732 672 588 536 467 404 359 276 245
24 8 7 6 6 5 4 4 3 3
* A zárójelben feltüntetett számok az adott ország 2001. évi rangsorban elfoglalt helyét jelentik.
17
Összefoglalva: behozatalunk kétharmada 2002-ben a fejlett országoktól származott, míg a maradék részen fele-fele arányban osztozott a fejlődő, illetve a közép- és keleteurópai országcsoport. (Ez utóbbi országcsoport forgalomból való részesedése 2000 óta változatlan). A 2001. évhez képest a fejlődő országok 3 százalékponttal növelték az importban elért részarányukat a fejlett országcsoport rovására.
Az áruforgalmi mérleg alakulása 2002-ben külkereskedelmünkben 830 milliárd forint hiány keletkezett, s ez 87 milliárd forinttal alacsonyabb az előző évihez képest. A 2001. évhez hasonlóan – bár kisebb mértékben – tovább folytatódott az egyenleg javulása, a hiány kivitelhez viszonyított aránya pedig 1992 óta először csökkent 10% alá. 8. tábla
A külkereskedelmi termékforgalom egyenlege Év
Milliárd forint
Millió euró
Millió dollár
2000 2001 2002
–1 121 –917 –830
–4 308 –3 552 –3 424
–3 988 –3 184 –3 275
Az első hét hónap folyamán a kivitel változását jelző havi értékindexek rendre meghaladták a behozatalnál számítottakat. Összességében ezen időszak alatt exportunk forintértéke 3%-kal bővült, míg az importunk értéke 1%-kal zsugorodott, amelynek eredményeképpen egyenlegünk az előző év azonos időszakához képest 194 milliárd forinttal kisebb hiánnyal zárta az első hét hónapot. Augusztustól azonban már ellentétes tendencia érvényesült: az év végére kivitelünk forintértékének változatlansága mellett behozatalunk nőtt 3%-kal, s ezáltal mintegy a felére csökkent az első hét hónapban keletkezett, közel 200 milliárd forintos mérlegjavulás. Az egyenleg romlása különösen az év utolsó hónapjaiban gyorsult fel: az utolsó negyedévben keletkezett az éves hiány közel 40%-a. A kivitelünk növekedését egyrészt a világgazdasági dekonjunktúra miatti lanyha külpiaci kereslet és az ezzel összefüggésben a nyugati piacokon tapasztalt árcsökkenés, másrészt a forint felértékelődésének, illetve a munkaerő-költség növekedésének versenyképességet rontó hatásai foghatták vissza. A behozatalunk növekedése mögött ugyanakkor a jelentős reálbérnövekedés hatására dinamikusan bővülő – és a forint felértékelődése miatt olcsóbbá váló – fogyasztási célú import állhat. A termelésük megszüntetéséről döntő vállalatok külgazdasági tevékenységének szűkülése ezzel szemben elsősorban a forgalom szintjének alakulásában éreztette hatását: mivel ezek a vállalatok a gyártásukhoz túlnyomórészt importból származó alapanyagokat használtak fel, a kereskedelmi mérlegre gyakorolt hatásuk korlátozott, azt csak a Magyarországon hozzáadott érték csökkenése révén rontották. Az előző táblázat adataiból látható, hogy dollárban mérve a deficit nőtt, ami az amerikai fizetőeszköz euróhoz képesti leértékelődésével magyarázható. Mivel külkereskedelmi forgalmunk meghatározóan a közös európai pénzben, illetve az 18
európai gazdasághoz kapcsolódó pénznemekben bonyolódik (kivitelünknek közel 90, behozatalunknak pedig 80%-a), ezért a dollárban keletkezett mérlegromlás döntően származtatott jellegű, és nem jelenti a külgazdasági egyensúly romlását. Az egyenleg változását országcsoportok szerint vizsgálva továbbra is az állapítható meg, hogy mérlegünk a fejlett országokkal folytatott kereskedelemben javult. A 2002. évi 794 milliárd forintos aktívum 296 milliárd forinttal haladja meg az előző évi szintet. Az Európai Unióval folytatott kereskedelemben keletkezett szufficit – amely 2002-ben 1209 milliárd forintot tett ki – ugyancsak 296 milliárd forinttal nőtt. A Németországgal folytatott kereskedelmünkben vont mérleg 88 milliárd forinttal való kedvezőbbé válása nagyobbrészt az import csökkenése miatt következett be; a legfontosabb kereskedelmi partnerünkkel a fejlett országcsoportéval azonos, 795 milliárd forint kiviteli többletet realizáltunk. A fejlődő országokra számított mérlegünk tovább romlott: az 1248 milliárd forintos passzívum 211 milliárd forinttal haladta meg a 2001. év során regisztrált értéket. Ahogy azt már a behozatal alakulásának elemzésekor említettük, az utóbbi három évben néhány ázsiai, újonnan iparosodó ország egyre nagyobb értékben szállított hazánknak árukat, miközben a fejlett országok importban elfoglalt részaránya folyamatosan csökkent. Mivel a Távol-Keletről ideszállított alkatrészekből és részegységekből Magyarországon összeszerelt termékek továbbra is döntően a fejlett országokba kerülnek, egyenlegünk a fejlett országokkal jelentős javulást, míg a fejlődő országokkal nagy mértékű romlást mutatott az elmúlt három esztendő során. 2002 során a legnagyobb, közel 500 milliárd forintnyi hiány a Kínával folytatott kereskedelmünkben keletkezett. A közép- és kelet-európai országokkal folytatott kereskedelmünk 376 milliárd forint hiánnyal zárta az évet, amely érték 2 milliárd forinttal kisebb a megelőző évinél. Oroszország viszonylatában az egyenleg 73 milliárd forinttal vált kedvezőbbé, meghatározóan az energiahordozók jelentős árszintcsökkenése következtében. A CEFTA-országokkal folytatott kereskedelemben viszont a 2001-ben regisztrált 25 milliárd forintnyi aktívum 24 milliárd forintnyi passzívumba fordult. 9. tábla
Az egyenleg alakulása országcsoportok szerint 2002-ben Az egyenleg értéke (milliárd forint) 2002-ben 2001-ben
Országcsoport Fejlett országok Európai Unió Németország Japán Közép- és kelet-európai országok Oroszország CEFTA-országok Fejlődő országok Kína Összesen
19
+794 +1 209 +795 –355 –376 –471 –24 –1 248 –496 –830
+498 +912 +708 –397 –378 –545 +25 –1 037 –350 –917
Kedvezőtlenül alakult az élelmiszerek, italok, dohány árufőcsoport 2002. évi mérlege: a 309 milliárd forintnyi exporttöbblet – amely ugyan az árufőcsoportok közül még mindig a legjelentősebb aktívum – 66 milliárd forinttal alacsonyabb a megelőző évinél. A mezőgazdasági jellegű kereskedelmünkben a forgalom mindkét oldalának értékváltozása a mérlegromlás irányába hatott. Az egyenleg kedvezőtlenebbé válásában a kivitel értékének 55 milliárd forintos csökkenése volt a meghatározó tényező. Az energiahordozók forgalmában vont egyenleg ugyanakkor – a termékkör árszínvonalában bekövetkezett jelentős csökkenés mellett – 42 milliárd forinttal kisebb passzívummal zárta az évet.
Bérmunka A külkereskedelmi forgalomban 2002-ben folytatódott a bérmunkatermékexport részarányának lassú csökkenése, új jelenség viszont, hogy a bérmunkaforgalom folyó áron mért értéke a hosszabb időszakon keresztül tartó – lassuló – növekedésből csökkenésbe váltott át. Az aktív bérmunka – vagyis a külföldi tulajdonban lévő alapanyag magyarországi feldolgozásával előállított – termékek kivitelének részaránya az exportban 14-ről 12%-ra, míg a bérmunkaalapanyag-behozatal részaránya az importban 12-ről 11%-ra csökkent. A bérmunkában közvetlen exportra előállított termékek értéke folyó áron 104 milliárd forinttal 1108 milliárd forintra csökkent, a bérmunka céljából behozott alapanyagok értéke 1036 milliárd forintot tett ki, a behozatal 7%-kal, a kivitel 9%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. A bérmunkadíj bérmunkakésztermékhez viszonyított aránya 2002-ben 2 százalékponttal növekedett, és 31%-t tett ki. A bérmunkadíjnak az exportárbevételhez viszonyított 4%-os aránya lényegében nem változott. 10. tábla
Az aktívbérmunka-forgalom alakulása 2002-ben, a termékek ágazati jellege szerinti csoportosításban Érték Ágazati termékcsoport Összesen Ebből: Feldolgozóipar textil- és ruházati ipari termékek ebből: textilipari termékek ruházati ipari termékek bőripari termékek gépipari termékek ebből: villamosipari gépek irodagép és számítógép híradás-technikai termékek
milliárd forint behozatal kivitel
2001. év=100,0 behozatal kivitel
Részesedés az ágazati forgalomból (%) behozatal kivitel
1 036
1 108
93,2
91,4
11
12
1 030 245 141 37 67 558 160 30 270
1 105 315 64 174 76 611 188 31 211
93,3 82,4 84,3 61,9 95,5 93,0 101,7 131,2 84,4
91,4 83,4 76,9 82,4 92,4 88,8 86,4 68,9 78,9
12 42 45 29 47 11 24 5 17
13 55 37 62 64 11 24 5 13
A bérmunkatermékek kivitelének csökkenésében a textil- és ruházati ipari, valamint a villamosipari gépek és híradás-technikai termékek játszottak szerepet. 20
Nagymértékben elszakadt egymástól a híradás-technikai termékek bérmunka alapanyagának behozatala és a bérmunkatermékek kivitelének alakulása, amit az ipari vámszabad területeken felhasznált bérmunkakésztermék értékének a növekedése okozott. Az aktívbérmunka-forgalom viszonylati megoszlását tekintve, csaknem változatlan a négy vezető ország – Németország (51%), Ausztria (15%), Olaszország (9%) és Franciaország (5%) – részaránya és sorrendje. A kivitel visszaesése az átlagos mértéket meghaladó volt az osztrák és francia viszonylatban, az olasz forgalom ugyanakkor az átlagosnál kevésbé csökkent. A passzív bérmunka, azaz a magyar vállalatok által külföldön végeztetett feldolgozás aránya külkereskedelmünkben a tavalyi évben – a késztermék-behozatal rendkívül dinamikus (közel 210%-os) ütemű növekedése ellenére – csak az aktív bérmunka 5%-át érte el, értéke az exportban 45, az importban 59 milliárd forintot tett ki. A két főpartner, Románia és Ukrajna közül az előbbi viszonylatban volt kiugró a forgalom négyszeres növekedése.
A közvetített kereskedelem szerepe A közvetített kereskedelemnek a forgalom szerkezetére gyakorolt hatását a származási/rendeltetési, valamint a szerződő országok szerinti export-, importadatok összehasonlításával vizsgáltuk úgy, hogy kiemeltük a forgalom azon részét, ahol a származási/rendeltetési, valamint a szerződő ország eltérő volt. A közvetített kereskedelem a kiviteli és a behozatali adatok értékét összességében nem változtatja meg, csupán a forgalom országonkénti, illetve országcsoportos szerkezetét módosítja. A közvetített kereskedelmet Magyarország külkereskedelmi forgalmában 2001-ig stabilitás jellemezte: a behozatal harmada, a kivitel egytized része bonyolódott le harmadik országbeli közvetítőkön keresztül. 2002-ben azonban a közvetített export mind értékét, mind pedig forgalmi arányát tekintve jelentősen növekedett: a 2001. évi 890 milliárd forintos forgalommal szemben 2002-ben 1410 milliárd forintos exportot bonyolítottunk le közvetítő országokon keresztül. A forintban közel 60%-os növekedés hatására a közvetített kereskedelemnek a kiviteli forgalmon belüli részaránya 6 százalékponttal emelkedett*. A közvetített import értéke 3270 milliárd forintot tett ki, mely összeg lényegében azonos az előző évivel. A termékforgalmon belüli részaránya változatlanul közel egyharmados volt. Az országcsoportos bontású áruforgalmi mérleg szerkezetére azon ügyletek gyakorolnak hatást, melyeknél a közvetítő, illetve a származási/rendeltetési ország nem azonos országcsoportba tartozik. A közvetítő tevékenység által a forgalom főbb országcsoportok közötti átrendeződése 1390 milliárd forint értékű importot, és mintegy 290 milliárd forintos exportot érintett. Ennek hatására a külkereskedelmi mérleg országcsoportos szerkezete a két metszetben jelentős eltérést mutat. Míg a származási/rendeltetési országok szerint összeállított mérleg a fejlett országok viszonylatában a 2001. évi 500 milliárd forinttal szemben 2002-ben 790 milliárd *
A részletes adatok azt mutatják, hogy a forgalombővülést egy termék első félévi kiugró forgalma okozta. Ennek következtében elképzelhető, hogy a közvetített export részaránya a következő években alacsonyabb szintre esik vissza. 21
forintos aktívum adódik, addig szerződő országok szerinti csoportosításban a passzívum 560 milliárd, illetve 310 milliárd forintot mutat. A fejlődő és a közép- és kelet-európai országok esetében a szerződő országok szerinti csoportosítás 2002-ben lényegesen kisebb mérleghiányt mutat (485, illetve 35 milliárd forint), mint a hagyományos bontásban. Ez azzal magyarázható, hogy míg a közvetítők döntően fejlett országok, az áru származását, illetve rendeltetését tekintve a fejlődő és a középés kelet-európai országok szerepe számottevő. 11. tábla
A külkereskedelmi forgalom származási/rendeltetési, valamint szerződő országok szerinti alakulása 2002-ben
Országcsoport Összesen ebből: Fejlett országok Fejlődő országok Közép- és keleteurópai országok
Kivitel szerződő rendeltetési országok szerint
eltérés
Behozatal szerződő származási országok szerint
eltérés
(milliárd forint) Mérleg szerződő szárm/rend országok szerint
8 874,0
8 874,0
0,0
9 704,1
9 704,1
0,0
–830,1
–830,1
7 564,5 318,3
7 279,5 359,1
+285,0 –40,8
7 876,0 803,3
6 485,4 +1 390,6 1 607,1 –803,8
–311,5 –485,0
+794,0 –1 248,0
991,2
1 235,5
–244,2
1 024,9
1 611,6
–33,7
–376,1
–586,7
A közvetítő országok sorrendje évek óta nem változott számottevően: Németország, Ausztria és Svájc a legjelentősebb közvetítő. Együttes arányuk a 2002. évi közvetített exportban 61, az importban 56%-ot tett ki. Közvetítőként mindhárom ország elsősorban az Európai Unió tagországaiba irányuló kivitel lebonyolításába kapcsolódott be, a behozatali forgalomban viszont az Európai Unióból származó termékek mellett a japán, az amerikai, a kínai és az orosz származású áruk részesedése is jelentős. 12. tábla
A közvetített kereskedelem adatai a legjelentősebb közvetítő országok szerint, 2002
Szerződő ország
Ausztria Németország Svájc Kiemelt országok összesen
Kivitel forgalom részesedés a közvetített (milliárd kereskedelemből forint) 2002 2001 502,9 219,9 131,6 854,4
36 16 9 61
20 24 12 56
Behozatal forgalom részesedés a közvetített (milliárd kereskedelemből forint) 2002 2001 462,7 907,5 460,2 1 830,4
14 28 14 56
18 29 11 58
Ír cégek több mint 150 milliárd forint értékű magyar áru Németországba irányuló exportját bonyolították le. Ezzel Írország a kiviteli forgalomban részt vevő
22
közvetítő országok rangsorában a harmadik helyet foglalta el. Az előző években Írország nem szerepelt a közvetítő országok között. A közvetített kereskedelem szerepe évek óta különösen kiemelkedő az orosz származású import esetében: az 590 milliárd forintos orosz import felénél a szerződőpartnerek harmadik országbeli cégek voltak. A legjelentősebb közvetítő ország 2002-ben 188 milliárd forintos forgalommal a korábbi évek 2–3. helyezettje, Svájc volt. A Magyarországra irányuló orosz szállítások lebonyolításában szerepet vállaltak még ciprusi és brit cégek is. Az orosz származású importon belül a nyers kőolaj vásárlásaink jelentős hányada (2002-ben több mint 90%-a) évek óta harmadik ország közbeiktatásával bonyolódik le. Oroszország részaránya az összes közvetített importon belül az 1996–2002-es időszakban 26%-ról 9%-ra csökkent, annak ellenére, hogy az orosz közvetített forgalom értéke ebben az időszakban 200 milliárd forintról közel 300 milliárd forintra nőtt. A 17 százalékpontos részaránycsökkenést részben a más országokból származó közvetített import dinamikus bővülése, részben a kőolaj-behozatalon belüli súlyának csökkenése magyarázza. Az elmúlt két évben jelentős mértékben bővült a Kínával lebonyolított importunk, melynek értéke a 2000. évi 270 milliárd forintról 540 milliárd forintra nőtt. A kínai importon belül ugyancsak megduplázódott a hazánkba harmadik országbeli közvetítőkön keresztül érkező termékek forgalma. A kínai származású áruk 62%-ában más országbeli szerződő vállalatok kapcsolódnak be az ügyletbe. A 332 milliárd forintos közvetített behozatal 18%-át németországi, 11%-át tajvani bejegyzésű vállalatok bonyolították le. A közvetített forgalom termékstruktúrájában – a forgalom egészéhez hasonlóan – a gépek és szállítóeszközök játszottak kiemelkedő szerepet. Az árufőcsoport 450 milliárd forintos behozatalának négytizede közvetlenül kínai, 16%-a pedig német és holland vállalatokon keresztül érkezett hazánkba. A többi árufőcsoport esetében a közvetített import részaránya magasabb volt, de a forgalom együttesen is csupán mintegy 70 milliárd forintot tett ki. 2002-ig a Svédországba irányuló exportunkban nem volt jellemző a közvetített kereskedelem. Ebben az évben viszont jelentős, 300 milliárd forintot meghaladó svéd export (a partnerországba irányuló szállítások közel 80%-a) bonyolódott le szinte kizárólag osztrák közvetítőkön keresztül. A forgalom termékszerkezetét tekintve főképp híradás-technikai eszközökből, mobiltelefonokból áll. Németországba és Franciaországba együttesen a közvetített export több mint negyedrésze irányult. A közvetítők között mindkét esetben főként európai uniós tagországokat találunk. Különbséget jelent azonban az, hogy míg a 100 milliárd forintot meghaladó francia rendeltetésű kivitel kétharmadát gépek és szállítóeszközök tették ki, addig a Németországba irányuló 280 milliárd forintos közvetített exportban a feldolgozott termékek domináltak. A közvetített exporton belül elfoglalt fontos helyük ellenére a fenti két országba irányuló magyar kivitelt alapvetően a közvetlen kapcsolat jellemzi: a Franciaországba irányuló szállításoknál a közvetítő országokon keresztül lebonyolított rész 20% körüli volt, a német forgalom esetében pedig 9%-ot tett ki.
23
24
Módszertani magyarázatok A külkereskedelmi termékforgalmi statisztika adatforrása a vámnyilvántartás. A vámigazgatási eljárás keretében a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságánál begyűjtött adatok statisztikai célú feldolgozásának szakmai irányítását 2002. május 1-jétől a Központi Statisztikai Hivatal látja el. (Ezt megelőzően a külkereskedelmi statisztika előállítása a Gazdasági Minisztérium és a Központi Statisztikai Hivatal közös felelősségével történt.) A behozatali és a kiviteli forgalom számbavétele „special trade” módszerrel történik, ami az ország vámhatárán áthaladó termékek megfigyelését jelenti. 1997-től a korábbi megfigyelés alapjául szolgáló statisztikai terület kiegészült az ipari vámszabad területekkel. Így 1997-től a belföld és az ipari vámszabad területek közötti forgalom nem tartozik a számbavétel körébe, míg az ipari vámszabad területek és a külföld közötti forgalom annak részét képezi. A számbavétel további módosítását jelenti, hogy 1997-től az operatív lízing és a javítás nem tartozik a külkereskedelmi termékforgalomba. Az Európai Unió módszertanához történő közelítés érdekében 2001-től a külföldi tértiáru-forgalom is a külkereskedelmi termékforgalom részét képezi. 2002-től a forgalom kiegészült az exporttermékbe beépítéshez vámmentesen behozott és kivitt anyagok adataival, a magánforgalomban regisztrált kereskedelmi mennyiségű termékforgalom, valamint a magyarországi tranzitterületekre belföldről beszállított ásványi eredetű üzemanyagok forgalmának adataival. A megfigyelés körében 2001-ben és 2002-ben történt változások számszerű hatását a függelékben szereplő táblázat mutatja be. A külkereskedelmi forgalom értéke import esetében c.i.f. – export esetében f.o.b. – paritáson kifejezett érték, amelynek jelentése a következő: c.i.f.: az importáru piaci értéke a magyar vámhatáron, beleértve a vámhatárig felmerült szállítással kapcsolatos összes költséget, valamint a szállítás alatti biztosítást, f.o.b.: az exportáru piaci értéke a magyar vámhatáron, beleértve az árunak a vámhatárig történő szállításával kapcsolatos összes költségét. A forintban kifejezett értékadatok az MNB által jegyzett hivatalos devizaárfolyamon szerepelnek. A dollárban és az euróban közölt adatok átszámítása a devizák mindenkori keresztárfolyamai alapján történik. A külkereskedelmi forgalom trendje, tehát a forgalomnak a szezonális és véletlen hatásoktól megtisztított, fix bázisú volumenindexei 1998. évi áron, az 1998. évi forgalom havi átlagához viszonyítva mutatják az export és az import alakulását. A havi volumenindexek becsült egységértékindexekkel kerülnek kiszámításra. A szezonális kiigazítás a TRAMO/SEATS számítástechnikai programcsomag segítségével történik. A külkereskedelmi forgalom egyenlege a kivitel és a behozatal különbsége. A volumenindexek előállításához szükséges egységértékindexeket a vámeljárás keretében regisztrált forgalom forintban kifejezett érték- és mennyiségi adataiból számítjuk. Ennek finomítására a heterogén termékcsoportoknál (gépek, feldolgozott termékek) továbbra is felhasználunk vállalati adatközlésből származó
25
információkat. Az indexek Fisher-formulával, (a tárgyidőszaki és a bázisidőszaki súlyozású indexek mértani átlaga) készülnek. A külkereskedelmi termékforgalom áruszerkezetét alapértelmezésben az ENSZ külkereskedelmi termékjegyzéke (Standard International Trade Classification, Rev. 3.; a továbbiakban SITC Rev. 3.) alapján közöljük. I. Élelmiszerek, italok, dohány 0 Élelmiszer és élő állat 1 Ital és dohány II. Nyersanyagok 2 Nem étkezési célú nyersanyag (fűtőanyag nélkül) 4 Állati és növényi olaj, zsír és viasz III. Energiahordozók 3 Ásványi fűtőanyag, kenőanyag és hasonló anyag IV. Feldolgozott termékek 5 Vegyi áru és hasonló termék 6 Feldolgozott termék (anyag szerint csoportosítva) 8 Különféle feldolgozott termék 9 Máshol fel nem tüntetett termék és ügylet V. Gépek és szállítóeszközök 7 Gép és szállítóeszköz A SITC Rev. 3., valamint a TEÁOR ’98 nómenklatúra szerinti adatokat a Harmonizált Áruleíró és Kódrendszer (HS), illetve a Magyar Kombinált Nómenklatúra (MKN) tételeinek megfeleltetésével állítottuk össze. A külkereskedelmi forgalom országok szerinti számbavétele a származási, illetve rendeltetési országok szerint történik. Kivételt képeznek a közvetítő kereskedelem elemzésénél közölt táblák, ahol az adatokat az eladó, illetve a vásárló országok szerint közöljük. Az egyes országcsoportok tartalma a következő. Fejlett országok: Andorra, Ausztrália, Ausztria, Belgium, Ciprus, Dánia, Egyesült Államok, Finnország, Gibraltár, Görögország, Hollandia, Írország, Izland, Izrael, Japán, Kanada, Liechtenstein, Luxemburg, Málta, Monaco, Nagy-Britannia, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, San Marino, Spanyolország, Svájc, Svédország, Törökország, Új-Zéland, Vatikán. Közép- és kelet- európai országok: Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Csehország, Észtország, Fehéroroszország, Horvátország, Jugoszlávia, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Macedónia, Moldova, Oroszország, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna. Fejlődő országok: Az ENSZ által a „fejlődő” kategóriába sorolt országok, Románia kivételével. 2001-től a fejlődő országok közé soroljuk a „Máshova nem sorolt országok” csoportjában szerepeltetett országokat is. Az adatok összehasonlíthatóságát biztosítottuk.
26
A különböző ügylettípusok tartalma: Általános termékforgalom: az ország gazdasági területére közvetlen felhasználás céljából behozott, illetve az ott előállított és külföldre eladott termékek forgalma, beleértve az eredetileg belföldre behozott és később változatlan állapotban kivitt termékek forgalmát is. Aktív bérmunka: a külföldi megrendelő tulajdonában lévő anyagon, alkatrészen, félkész terméken bérmunkaszerződés alapján végzett megmunkálás céljából behozott, valamint a tevékenység befejezése után a megrendelő rendelkezései szerint külföldre visszaszállított, vagy belföldön maradt, teljes értéken számba vett termékek forgalma. Passzív bérmunka: a Magyarországon rezidens megrendelő tulajdonában lévő anyagon, alkatrészen, félkész terméken bérmunkaszerződés alapján végzett megmunkálás céljából kivitt, valamint a tevékenység befejezése után visszaszállított, teljes értéken számba vett termékek forgalma. Bérmunkadíj: a bérmunkaszerződés alapján történő megmunkálás pénzbeli vagy természetbeni ellenértéke. Ipari vámszabad terület: az ország gazdasági területének elkülönített részei, ahol a vámszervezet központi szervének engedélye alapján, importanyagok és -alkatrészek felhasználásával történő exportcélú termék-előállító, illetve szolgáltató tevékenységet végeznek (az ország vámterületének részét képezik, de vámjogi szempontból külföldnek számítanak). Közvetítő kereskedelem: harmadik ország közbeiktatásával lebonyolított export, illetve import. Külföldi és vegyes tulajdonú vállalatok: a nemzetközi szervezetek ajánlásának megfelelően azok a vállalatok tartoznak ebbe a körbe, amelyeknél a külföldi tulajdoni részesedés meghaladja a 10%-ot.
27
28
FÜGGELÉK A közzétett külkereskedelmi forgalmi adatok korrekciója* (Millió Ft)
Év
Közzétett forgalmi Tértiáru adatok
Tranzitterületi áru
Vámmentes anyag
Korrigált Magánforgalmi forgalom adatok
E x p o r t 1998
4 934 497
19 153
78 217
5 031 867
1999
5 938 525
24 832
2965
51 693
6 018 015
2000
7 942 804
60 966
4012
47 310
8 055 092
2001a) 8 748 170
5454
65 317
8 818 941
2002b) 8 873 970
3162
43 767
536 8 873 970
I m p o r t 1998
5 511 517
15 004
95 573
5 622 094
1999
6 645 562
48 657
59 626
6 753 845
2000
9 064 022
55 628
51 653
9 171 303
93 167
9 758 227
61 425
526 9 704 100
2001a) 9 665 060 2002b) 9 704 100
14
* A táblázat oszlopainak tartalmi magyarázatát lásd a Módszertani magyarázatok „Forgalom számbavétele” fejezetében. a) A 2001. évi közzétett forgalom adata tartalmazza a tértiárut. b) A 2002. évi közzétett forgalom adata tartalmazza a tértiárut, a tranzitterületi árut, a magán- és a vámmentes forgalmat.
Az 1998–2001. évekre vonatkozó korrekciós adatokat az elemi adatokat tartalmazó adatbázison nem vezettük át, így az ezekre az évekre vonatkozó, korábban már közzétett termékforgalmi adatok nem módosultak.
29
