KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL
KÜLKERESKEDELMI TERMÉKFORGALOM 2003
BUDAPEST, 2004
Készült a Központi Statisztikai Hivatal Külkereskedelem-statisztikai főosztályán Kiadó: Központi Statisztikai Hivatal Főosztályvezető: Kelecsényiné Gáspár Katalin
Szerkesztette: Lajtos Gyuláné Főosztályvezető-helyettes
Készítette: Herzog Tamás Imre Magdolna
A kiadvány megrendelhető: a KSH Marketingosztályán, 1024 Budapest II., Keleti Károly utca 5–7. Telefon: 345–6570, fax: 345–6699 E-mail: marketing.ksh/@office.ksh.hu
A kiadvány megvásárolható: a KSH Statisztikai Szakkönyvesboltjában, 1024 Budapest II., Keleti Károly utca 10. Telefon: 212–4348, valamint a KSH megyei igazgatóságain
E-mail: marketing.ksh/
[email protected] KSH az interneten – www.ksh.hu
Másodlagos publikálás csak a forrás megjelölésével történhet!
Tartalom
A világgazdaság főbb jellemzői .................................................................................... 5 A magyar gazdaság helyzete ......................................................................................... 7 A magyar külkereskedelem általános jellemzői .......................................................... 10 Kivitel ......................................................................................................................... 11 Behozatal ..................................................................................................................... 17 Az áruforgalmi mérleg alakulása ................................................................................ 23 Aktívbérmunka-forgalom ........................................................................................... 25 Módszertani magyarázatok ......................................................................................... 27 Táblák: 1. A világ legnagyobb exportőrei és importőrei 2003-ban ...................................... 6 2. A külkereskedelmi forintárszint-változás fontosabb mutatói, 2003 .................. 10 3. A kivitel alakulása árufőcsoportok szerint 2003-ban ......................................... 13 4. Az export növekedését meghatározó legfontosabb termékek 2003-ban ............ 13 5. A kivitel alakulása országcsoportok szerint 2003-ban ....................................... 15 6. A tíz legfontosabb exportcélországunk 2003-ban .............................................. 16 7. Az import növekedését meghatározó legfontosabb termékek 2003-ban ............ 19 8. A behozatal alakulása árufőcsoportok szerint 2003-ban ................................... 19 9. A behozatal alakulása országcsoportok szerint 2003-ban ................................. 22 10. A tíz legfontosabb származási ország 2003-ban ................................................ 22 11. A külkereskedelmi termékforgalom egyenlege ................................................. 23 12. Az egyenleg alakulása országcsoportok szerint 2003-ban ................................. 25 Jelmagyarázat .. = az adat nem ismeretes 0 = a mutató értéke olyan kicsi, hogy kerekítve zérust ad.
3
4
A világgazdaság főbb jellemzői 2003-ban a világtermelés volumene 2,5%-kal, a világkereskedelemé pedig 4,6%-kal bővült, így folytatódott a 2001. évi megtorpanást követő fellendülés. A növekedés üteme azonban még mindig alatta maradt az 1995–2003 közötti időszak átlagának. 1. ábra A világtermelés és a világexport volumenének változása, 1995–2003 (százalékos változás az előző évhez képest)
10 A világexport átlagos növekedési üteme 1995–2003
8
A világtermelés átlagos növekedési üteme 1995–2003
6
4
2
0 1995
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
-2
Világtermelés
Világexport (szolgáltatásexport nélkül)
Forrás: Világkereskedelmi Szervezet.
A világkereskedelem értéke 2003-ban 16%-os folyó áras növekedés eredményeként 7270 milliárd dollárt tett ki. Az év első felének teljesítményére még erősen rányomta a bélyegét az iraki háború, valamint a SARS-járvány kitörése, ezek a tényezők azonban az év második felére elhalványultak, és a globális termelés erősödni kezdett. Az élénkülés egyenlőtlenül érintette a világgazdaság szereplőit, az főként az Egyesült Államok és a kelet-ázsiai térség teljesítményét tükrözi. A 2003. év dollárban számított világkereskedelmének egyik legfeltűnőbb eleme a magas, 16%-os folyó áras növekedés, ami a 2002. évihez viszonyítva 12 százalékponttal magasabb, és 1995 óta a legmagasabb növekedési ütem. A jelenség mögött igen jelentős részben a dollár árfolyamának gyengülése rejlik. A leglátványosabb romlás az euróval szemben következett be, de kisebb mértékben más európai valutákkal és a yennel szemben is megfigyelhető volt.
5
2. ábra Az euró–dollár árfolyam alakulása a 2002–2003. években (havi átlagárfolyamok) euró / dollár
1,3
1,2
1,1
1,0
0,9
0,8 2002 jan.
ápr.
júl.
okt.
2003 jan.
ápr.
júl.
okt.
Időszak
A dollár leértékelődése, az iraki háború és a venezuelai általános sztrájk miatti termeléskiesés, a szűkös készletek, valamint felhasználói oldalról az USA és Kína megnövekedett kereslete a kőolaj dollárárának mintegy 16%-os növekedéséhez vezetett, ami kedvezően befolyásolta az olajexportőr országok – így Oroszország és számos afrikai ország – forgalmát. A legdinamikusabb, volumenben is kétszámjegyű külkereskedelmi bővülést a közép- és kelet-európai országok, valamint a kelet-ázsiai térség érte el. Kína a magas bázishoz viszonyítva rendkívüli – folyó áron 40%-os – növekedése eredményeként a ranglistán három helyet előrelépve immár a világ harmadik legnagyobb importőre. 1. tábla
A világ legnagyobb exportőrei és importőrei 2003-ban Export HelyeOrszág Érték zés 1. Németország 748 2. Egyesült Államok 724 3. Japán 472 4. Kína 438 5. Franciaország 385 6. Egyesült Királyság 304 7. Hollandia 293 8. Olaszország 290 9. Kanada 272 10. Belgium 255 Forrás: Világkereskedelmi Szervezet.
Részesedés a világexportból 10,0 9,7 6,3 5,9 5,1 4,1 3,9 3,9 3,6 3,4
6
(milliárd dollár és százalék) Import HelyeRészesedés a Ország Érték zés világimportból 1. Egyesült Államok 1306 16,8 2. Németország 602 7,7 3. Kína 413 5,3 4. Franciaország 388 5,0 5. Egyesült Királyság 388 5,0 6. Japán 383 4,9 7. Olaszország 289 3,7 8. Hollandia 261 3,4 9. Kanada 246 3,2 10. Belgium 234 3,0
Az Egyesült Államok bruttó hazai terméke az előző évi növekedéshez képest mintegy egy százalékponttal nagyobb mértékben, 3,1%-kal nőtt (2002-ben a növekedés 2%-os volt). A kedvezőtlen külső körülmények visszaszorulásával, a monetáris politika erőteljes támogatásának hatására, a növekedés a gazdaság csaknem minden szektorára kiterjedt. Az üzleti beruházások bővültek, az adócsökkentések következtében a belső fogyasztás nőtt, bár a viszonylag magas munkanélküliségi ráta hosszabb távon veszélyeket rejthet. Az ország továbbra is komoly külső és belső egyensúlytalanságokkal küzd. 2003-ban az import 9%-os folyó áras bővülése több mint kétszerese volt az exporténak, ami a külkereskedelmi hiányt tovább növelte. A belső fejlesztések, adócsökkentések, valamint a fokozott honvédelmi és biztonsági kiadások hatására a folyó fizetési mérleg hiánya a GDP 4,9%-át tette ki. Az Európai Unió országaiban nem volt érezhető a globális szinten tapasztalt gazdasági élénkülés, a fogyasztói bizalmi index értéke alacsony maradt, a számos országban magas munkanélküliség, valamint a tervezett nyugdíj- és egészségügyi reformok miatti bizonytalanság következtében a belső piaci kereslet, különösen a háztartási kiadások rendkívül visszafogottak voltak. A gazdasági növekedés üteme az előző évhez képest tovább csökkent, mindössze 0,8%-os volt. A tagállamok harmadik országokba irányuló kivitele 976 milliárd eurót tett ki, ami 2%-kal alatta marad az egy évvel korábbi értéknek. Mivel az import stagnált, a külkereskedelmi mérleg egyenlege a 2002. évi kismértékű, 7,9 milliárd eurós aktívumból 11,6 milliárd eurós passzívumba fordult. Az Unió tagállamainak egymás közötti forgalma 2%-kal csökkent, értéke 1586 milliárd euró volt. A tagállamok teljes forgalmát tekintve az előző évhez hasonlóan a legnagyobb aktívumot Németország (130 milliárd euró), míg a legnagyobb deficitet az Egyesült Királyság (76 milliárd euró) halmozta fel. Az exportban világelső német gazdaság bruttó hazai terméke csekély mértékben ugyan – 0,1%-kal –, de csökkent, ami az újraegyesítés óta másodszor fordult elő. A legnagyobb, 4,7%-os termeléscsökkenés az építőiparban következett be, folytatva az 1995 óta tartó tendenciát. A belföldi felhasználás szerény mértékben nőtt ugyan Németországban, de ezt ellensúlyozta az exporttöbblet csökkenése. A még mindig jelentős exporttöbblet csökkenését az importnak az exportnál közel kétszer nagyobb mértékű bővülése okozta. Németország költségvetési deficitje az ország GDP-jének 4%-át tette ki, s az előző évhez hasonlóan ismét meghaladta a maastrichti stabilitási paktumban előírt 3%os mértéket.
A magyar gazdaság helyzete 2003-ban a magyar gazdaságot éves szinten továbbra is lassuló ütemű bővülés jellemezte. A bruttó hazai termék (GDP) volumennövekedése 2,9%-ot ért el, ami az elmúlt négy év adatai közül a legalacsonyabb érték. 2002-ben és 2003 első felében a gazdaság növekedését döntően a fogyasztás bővülése vezérelte, de összességében csak átmeneti és 2003 első felében már csökkenő mértékű növekedést idézett elő. A második félévben fordulat következett be: a gazdasági fejlődés szerkezete kedvezőbbé vált, a növekedés üteme pedig gyorsult, a GDP a második negyedévi 2,5% után a harmadik negyedévben 2,9%-kal, a negyedikben pedig 3,6%kal bővült az előző év azonos időszakához képest. A fordulatot a termelés oldaláról az ipar, keresleti oldalról pedig az export alapozta meg. A GDP és a fogyasztás között a
7
fogyasztás javára mutatkozó ütemkülönbség 2003 végére összeszűkült, amelyhez a fogyasztás növekedésének lassulásán túl a gazdasági élénkülés is hozzájárult. Az ipari termelés volumene 6,4%-kal bővült 2002-höz képest, amely az elmúlt 3 év legdinamikusabb növekedési ütemét jelenti. A legnagyobb mértékben, 16%-kal a 3520 milliárd forint bruttó termelési értéket képviselő villamos gépek, műszerek gyártásának volumene emelkedett. Az ágazat termelésének második félévi dinamikája közel háromszorosára gyorsult az első félévben tapasztalthoz képest. Az ipari termelés nem egészen 14%-át jelentő, 1900 milliárd forint termelési értekkel rendelkező járműgyártás volumene 14%-kal emelkedett. Az ipari export a 2001. évi 9, a 2002. évi 6%-os növekedés után 2003-ban 11%-kal bővült. A termeléshez hasonlóan az exportban is a villamos gépek, műszerek gyártásának volumene nőtt a legnagyobb mértékben, 17%-kal. A járműgyártás kivitelének volumene – a megelőző évi stagnálást követően – 14%-kal bővült. Az ipar belföldi értékesítésének volumene az elmúlt három évben alig változott, s így az ipari termelés és értékesítés növekedését az ipari export bővülése alapozta meg. A gépberuházások – a megelőző két évben tapasztalt stagnálást követően – 12%-kal nőttek. A növekedés a termelőágazatok beruházásainak élénkülésével, valamint a beruházások egészén belül az importgépek forint-árszínvonalának immár második éve tartó csökkenésével magyarázható. A több mint 800 milliárd forintot kitevő importgép-beruházások volumene 22%-kal nőtt. A mezőgazdaság 2003. évi termelési volumene az előző évinek a 95%-át tette ki. A növénytermesztés kibocsátása 12,5%-kal csökkent, az állattenyésztésé pedig 3,2%-kal nőtt. A termelés alakulásában nagy szerepet játszottak a szélsőséges időjárási viszonyok, amelyek közül az aszály az utóbbi ötven évben a legpusztítóbb volt. Búzából 2,9 millió tonnát, kukoricából pedig 4,5 millió tonnát takarítottunk be, amely az elmúlt négy, illetve tíz év legalacsonyabb termésmennyisége volt. A kiskereskedelmi forgalom volumene 2003-ban – csakúgy mint a megelőző évben – 9%-kal nőtt. Míg 2002-ben az élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelembe tartozó termékek értékesítői, addig 2003-ban a textíliák, ruházati cikkek és lábbelik, valamint a könyvek, újságok és papíráruk forgalmazói növelték gyorsabban eladásaikat. Az ország energiafelhasználása 2003-ban – az előző évi csökkenést követően – 3,2%-kal nőtt. Az energiahordozók belföldi termelése csökkenő, a felhasználás ugyanakkor növekvő tendenciát mutatott az elmúlt években, amelynek következtében a behozatal szintje évről évre magasabban alakult. A szállítási ágazatokhoz tartozó vállalkozások nemzetközi forgalomban elért teljesítménye mind a szállított árutömeg, mind pedig az árutonna-kilométer1 alakulását tekintve 6%-kal volt magasabb a megelőző évinél. A teljesítmény a vasúti szállításban 9%-kal, közúton pedig 4%-kal bővült. A vasúti áruszállítás részesedése 37%, a közútié 33% volt.
A magyar külkereskedelem általános jellemzői A külkereskedelmi termékforgalom volumene kivitelben 9%-kal, behozatalban pedig 10%-kal múlta felül a megelőző évi szintet. Külkereskedelmünk 2003-ban – a 1
Árutonna-kilométer: egy tonna tömegű áru egy kilométer távolságra való elszállítását jelenti. 8
megelőző két évhez hasonlóan – kisebb mértékben bővült, mint az 1997–2000. években. 2000-től, a mélypontot jelentő 2002-ig, a forgalom növekedési ütemének mérséklődését, 2003-ban viszont már a gyorsulását tapasztaltuk. 2003 nagy részében a kivitel negyedéves volumenindexei rendre elmaradtak a behozatalra számítottakétól. A folyamat 2002 utolsó negyedévében kezdődött, s négy negyedéven keresztül érvényesült. A forgalom két iránya közötti legnagyobb ütemkülönbség a második negyedév során mutatkozott, amikor az import növekedési üteme 8 százalékponttal haladta meg az exportét. Az első két negyedévben a kivitel alig bővült, ami a bázisév első öt hónapjában lebonyolított, nagy értékű videojátékexport 2003. évi forgalomból való kiesésével is magyarázható. A behozatal volumene ezzel szemben határozottan nőtt, amely döntően a fogyasztási és beruházási célú import erőteljes növekedésével, valamint az energiabehozatal mennyiségének átlagosnál nagyobb bővülésével magyarázható. Az év második felében ugyanakkor jelentős exportnövekedés következett be, s bár ezzel egyidejűleg a behozatal növekedési üteme is fokozódott, az utolsó negyedévben az export már nagyobb ütemben bővült, mint az import. Az év utolsó harmadában az import bővülését már a termeléshez, összeszereléshez kapcsolódó forgalom jelentős növekedése alapozta meg. Az év utolsó hónapjaiban ugyanis a háztartások fogyasztási kiadásainak korábbi dinamikus növekedése – összhangban a reálkereset növekedésének csökkenő ütemével, a kamatszint emelkedésével, s ezáltal a megtakarítási hajlandóságban bekövetkezett pozitív változással – jelentősen lelassult. 3. ábra A kivitel és a behozatal negyedéves volumenindexeinek alakulása 2001–2003 között (az előző év azonos időszaka=100) Volumenindex 120
115
110
105
100
95
90 2001 1.
2.
3.
4.
2002 1.
2.
3.
4.
2003 1.
2.
3.
4.
negyedév
kivitel
behozatal
A külkereskedelmi termékforgalom 2003-ban a megelőző évivel azonos forintárszínvonalon bonyolódott le, s a devizaárszint is stagnálást mutatott.
9
2. tábla
A külkereskedelmi forintárszint-változás fontosabb mutatói, 2003 (az előző év azonos időszaka=100,0) Év, negyedév
Forintárindex
Árfolyamindex
kivitel
behozatal
Cserearány-mutató (exportindex/importindex)
2003. I. negyedév 2003. II. negyedév 2003. III. negyedév 2003. IV. negyedév
96,0 97,6 103,4 104,3
96,7 98,4 100,7 102,8
96,9 98,4 102,1 103,1
99,8 100,0 98,6 99,7
2003. év
100,6
99,6
100,1
99,5
Ahogy a fenti táblázatból látható a behozatal árindexe alig haladta meg a kivitelét, s így – a megelőző két évhez hasonlóan – 2003-ban sem történt jelentős cserearány-változás. A forgalom szempontjából meghatározó súlyú gépek és szállítóeszközök, valamint feldolgozott termékek árufőcsoport cserearánya nem változott; az előbbi árufőcsoport esetében a forintárszínvonal a forgalom mindkét irányában 2,4%-kal csökkent, az utóbbi árufőcsoport kereskedelmében pedig lényegében azonos mértékben nőtt. Az élelmiszerek, italok, dohánytermékek, valamint az energiahordozók esetében több mint 2%-os cserearány-javulást tapasztaltunk, ami mindkét termékkör esetében a forintárszint növekedése mellett következett be. Az energiahordozók árufőcsoportjába tartozó termékekből lebonyolított import értéke ugyanakkor lényegesen meghaladta az exportét, amelynek következtében a teljes behozatal forintárszintjét nagyobb mértékben növelte meg, mint a teljes kivitelét. Nagyrészt ezzel magyarázható, hogy az importárindex értéke összességében 0,5 százalékponttal magasabban alakult, mint az exporté. A forint árfolyama éves szinten lényegében változatlan maradt a kiemelt devizákhoz képest, amelyen belül a forgalomból meghatározó, közel 80%-os részesedéssel rendelkező euróhoz viszonyítva 4%-kal leértékelődött, a 14%-os arányt képviselő dollárhoz képest viszont 13%-kal erősödött fizetőeszközünk. Az árfolyamindex az év első két negyedévében a forint erősödését jelzi (4, illetve 2%-os felértékelődés). A második félévben – részben a sávközép június elején végrehajtott eltolásának eredményeként – a nemzeti fizetőeszköz leértékelődése volt tapasztalható (harmadik negyedév: 3, negyedik negyedév 4%-os gyengülés). 4. ábra A f o r in t á r f o ly a m in d e x é n e k a la k u lá s a 2 0 0 3 - b a n (a m e g e lő z ő é v a z o n o s h ó n a p ja = 1 0 0 )
s z á z a lé k 115 110 105 100 95 90 85 80 75 ja n u á r
m á rc iu s
A z e u ró h a v i á r fo ly a m in d e x e
m á ju s
jú liu s
A z U S A -d o llá r h a v i á r fo ly a m in d e x e
10
s z e p te m b e r
novem ber
Id ő s z a k
A k ie m e lt d e v iz á k e g y ü tte s h a v i á rf o ly a m in d e x e
Kivitel 2003-ban a kivitel értéke 9640 milliárd forint volt, amely értékben és volumenben is 9%-os növekedést jelent a 2002. évi forgalomhoz képest. Exportunk értéke a kulcsvalutákban mérve 38 100 millió eurót, illetve 43 010 millió dollárt tett ki, amely értékek 4, illetve 25%-kal haladják meg a bázisévben regisztrált szinteket. A 2003. évi export értéke mintegy 770 milliárd forinttal haladta meg a megelőző évit. A növekmény néhány iparág jelentős mértékben bővülő exportteljesítményével magyarázható. A legnagyobb forgalombővülés a híradás-technikai eszközök exportjában következett be, döntően a felfutó mobiltelefon-kivitelnek betudhatóan. A növekedés további jelentős, 200 milliárd forintot meghaladó része a számítástechnikai berendezések, valamint az elektronikai kész-, illetve félkésztermékek (különböző részegységek, alkatrészek) forgalmának alakulásával függ össze. Az autó- és autóalkatrész-gyártással foglalkozó vállalatok 2003-ban több mint 100 milliárd forinttal nagyobb exportot bonyolítottak le, mint a megelőző évben. Jelentősebben, mintegy 40 milliárd forinttal bővült a gyógyszeripari termékek kivitele; az export meghaladta a 160 milliárd forintot. A gépek és szállítóeszközök árufőcsoportba tartozó termékek kivitelének értéke 13%-kal, míg volumene 16%-kal nőtt 2003-ban, amely az elmúlt három év legmagasabb növekedési üteme. A forgalom értéke 5900 milliárd forint volt, s ez a kivitel 61%-ának felel meg. Gépexportunk volumene az év első kilenc hónapjában 12%-kal haladta meg a megelőző év azonos időszakának szintjét, azonban az utolsó negyedév során bekövetkezett jelentős forgalombővülés eredményeképpen az éves volumennövekedés 16%-ot ért el. Az árufőcsoportok közül kizárólag a gépek és szállítóeszközök forintárszínvonala mérséklődött, a csökkenés mértéke mintegy 2%-os volt. A gépjellegű kivitelen belül valamennyi árucsoport forintértéke növekedett. A teljes export több mint hatodát jelentő híradás-technikai, hangrögzítő és -lejátszó készülékek forgalma mintegy ötödével nőtt, amely döntően a teljes exportra is erős hatással bíró mobiltelefon-kivitel alakulásával magyarázható. A mobiltelefonok exportértéke 824 milliárd forintot, a megelőző évinél 132 milliárd forinttal többet tett ki (a növekmény szinte teljes egészében az év utolsó harmadában keletkezett). A kivitt telefonkészülékek darabszáma 52,6 millió volt, amely közel másfélszeresét jelenti a megelőző évi mennyiségnek. A termék legfontosabb célországa a megelőző évhez hasonlóan 2003-ban is Svédország volt. A gépexport közel ötödét jelentő villamos gépek, készülékek és műszerek exportértéke 16%-kal nőtt, amely döntően a nyomtatott áramkörök, az elektromos vezetékek, valamint a televízió-képcsövek jelentősen bővülő forgalmának a következménye. A mintegy 1070 milliárd forint értékben kivitt energiafejlesztő gépek és berendezések forgalma is jelentős, 11%-os növekedést mutat, amely túlnyomórészt a közel 120 milliárd forinttal bővülő, gépjárműgyártáshoz használt dízelmotorok forgalmának alakulásával magyarázható. (Dízelmotorokat túlnyomórészt Németországba szállítottunk, de jelentős értéket képviselt a Belgiumba és Szlovákiába irányuló export is.) A 790 milliárd forint értékben kivitt közúti járművek forgalma 2%-kal nőtt. Ezen belül a 340 milliárd forint forgalmat jelentő személygépkocsi-export több mint tizedével mérséklődött; a termékcsoport szerény mértékű bővülése így a különféle gépjármű-alkatrészek –
11
úgymint sebességváltó, tengelykapcsoló, biztonsági öv – kivitelének növekedésével függ össze. A kivitel közel háromtizedét jelentő feldolgozott termékek forgalma 2760 milliárd forintot tett ki. Az árufőcsoportok közül kizárólag a feldolgozott termékek kivitelének volumene maradt el a megelőző évi szinttől, ami döntően a bázisév májusában megszüntetett videojáték-export áthúzódó hatásával magyarázható. 2002 első öt hónapjában a termékből 179 milliárd forint értékű exportot bonyolítottunk le, amelynek a 2003. évi forgalomból való kiesése jelentősen befolyásolta a kiviteli dinamika évközbeni alakulását. Ez az ún. bázishatás nemcsak az árufőcsoport, hanem a teljes kivitel 2003. első félévi dinamikájára is erőteljes csökkentő hatást gyakorolt, éves szinten viszont már a forgalmi szintek kiegyenlítődtek. Jelentős mértékben, közel harmadával bővült a gyógyszer és gyógyszerészeti termékek forgalma, az export 162 milliárd forintot tett ki. A 630 milliárd forint exportot jelentő élelmiszerek, italok, dohány árufőcsoport forgalma értékben 5, volumenben pedig 1%-kal haladta meg a 2002. évi szintet. Gabona és gabonakészítményekből a megelőző évivel megegyező nagyságú, 111 milliárd forint értékű exportot bonyolítottunk le, úgy hogy a két legfontosabb gabonaféle – a búza és a kukorica – terméskiesése a rendkívüli aszály következtében meghaladta a 25%-ot. Búzából – elsősorban a rossz terméseredménnyel összefüggésben bekövetkezett jelentős áremelkedés révén – nőtt a kivitel értéke, kukoricából viszont jelentősen csökkent. Az előbbi termény legfontosabb exportcélországává Románia vált, ahová a kivitel értéke a megelőző évi tizenhatszorosára, 18 milliárd forintra nőtt, s döntően ezzel magyarázható, hogy keleti szomszédunk agrártermékeink második legfontosabb átvevő országává vált. A görögdinnye-export mennyiségének 2000 óta tartó bővülése 2003-ban is folytatódott: a 200 ezer tonnát meghaladó mennyiség több mint 50 ezer tonnányi növekedést jelent 2002-höz képest. (A termény legfontosabb célországa Németország, Lengyelország és Csehország volt.) Az állattenyésztésbe tartozó ágazatok termékei közül az élő állatok kivitele közel ötödével csökkent, elsősorban a vágósertés-export nagyarányú visszaesése miatt. A külpiaci értékesítési lehetőségeket rontotta, hogy a hazai sertésárak az év első felében magasabbak voltak az Európai Unió árainál. Tojásból ugyanakkor közel 70%-kal nagyobb értékű exportot bonyolítottunk le, miután Nyugat-Európában jelentős hiány alakult ki a hollandiai baromfipestis miatt. A kivitel 2%-át kitevő nyersanyagok árufőcsoportba tartozó termékek volumene 11%-kal növekedett, a kivitel értéke megközelítette a 200 milliárd forintot. A forgalom növekedését a napraforgómag-olaj, illetve a réz- és kohászati hulladékok jelentősen bővülő kivitele idézte elő. Az export ugyancsak mintegy 2%-át jelentő energiahordozók kivitele folyó áron 8%-kal, volumenben pedig 1%-kal nőtt. A mintegy 160 milliárd forintot kitevő forgalom kilenctizedét a kőolaj és kőolajtermékek jelentették, amely termékkör értékének növekedése a közép- és kelet-európai országokkal lebonyolított forgalom alakulásával magyarázható.
12
3. tábla
A kivitel alakulása árufőcsoportok szerint 2003-ban ÉrtékÁrufőcsoport
Volumen-
Milliárd Ft
index
630 199 157 2 762 5 895 9 644
előző év=100,0 104,8 100,5 112,0 110,7 108,2 101,0 100,8 98,4 113,2 116,0 108,7 109,1
Élelmiszerek, italok, dohány Nyersanyagok Energiahordozók Feldolgozott termékek Gépek és szállítóeszközök Összesen
A forgalom megoszlása % 1996 2003 15 7 4 2 3 2 41 29 36 61 100 100
A fejlett országok exportunkból 80%-ban részesedtek; a feladott áruk értéke 7740 milliárd forint volt, amely folyó áron 6, volumenben mérve pedig 7%-os növekedést jelent a 2002. évi szinthez képest. A kivitel közel háromnegyedét átvevő Európai Unió viszonylatában a folyó áron és volumenben mért növekedés mértéke egyaránt 6%-os volt. A legfontosabb partnerünk, Németország számára feladott áruk értéke 4%-kal nőtt, amely a növekedés ütemének 3 százalékpontos gyorsulását jelzi a mélypontot jelentő 2002. évhez képest. A németországi rendeltetésű export alakulását igen jelentősen befolyásolta a videojáték kivitelének megszűnése, miután a termék 2002-ben lebonyolított exportjának több mint négyötöde, 150 milliárd forint értékű áru Németországba került kiszállításra. Az Ausztriába feladott termékek értéke 154 milliárd forinttal, az Európai Unió tagállamai közül a legnagyobb összeggel nőtt. Az Olaszországba és Franciaországba irányuló export értéke 9–10%-kal haladta meg a megelőző évi szinteket. Az előbbi ország esetében meghatározóan a közúti járművek, míg Franciaország vonatkozásában az irodagépek forgalombővülésével magyarázható a kivitel növekedése. Az európai uniós tagállamok közül a legnagyobb mértékben, közel ötödével a Svédországba irányuló export csökkent. Ennek ellenére a skandináv országba irányuló export értéke még mindig többszörösét jelentette a 2002. évet megelőző évek forgalmának. A spanyolországi rendeltetésű kivitel több mint fél évtizede tapasztalható növekedése ezzel szemben 2003-ban is folytatódott: a forgalom mintegy negyedével lett nagyobb. A 2000–2003. években – az időszak középső két évében tapasztalt világgazdasági recesszió ellenére – a forgalom évente átlagosan több mint ötödével bővült; a növekedés mindenekelőtt a gépjárműmotorok felfutó exportjának volt a következménye. 4. tábla
Az export növekedését meghatározó legfontosabb termékek 2003-ban Megnevezés Közútigépjármű-motor Számítógép-alkatrészek Mobiltelefonok Mobiltelefon-alkatrészek Videofelvevő és -lejátszó készülékek
Németország X X X X
Ausztria
Olaszország
Franciaország
X X X
13
X
Spanyolország X
Az Európai Unió tizenöt tagállama közül tizenkettő esetében nőtt a forgalom. A növekedés a gépek és szállítóeszközök kivitelének alakulásával magyarázható, ugyanis az árufőcsoportba tartozó termékek értékének megelőző évhez viszonyított 450 milliárd forintos értékbővülése 15 milliárd forinttal meghaladta a reláció vonatkozásában keletkezett teljes exportnövekményt. A közép- és kelet-európai országokba irányuló export a fő országcsoportok közül a legnagyobb mértékben, folyó áron és volumenben egyaránt több mint ötödével bővült, amely 2000 óta a legdinamikusabb növekedést jelenti. A kivitel növekedése legnagyobbrészt a gépek és szállítóeszközök forgalmának alakulásával magyarázható, amely árufőcsoport exportvolumene több mint másfélszeresére nőtt. E jelentős növekedés ellenére még mindig feldolgozott termékeket szállítottunk legnagyobb értékben a relációba, a gépek és szállítóeszközök kevesebb mint egyharmad arányban részesedtek az oda irányuló exportunkból. 5. ábra A közép- és kelet-európai országokba irányuló kivitel árufőcsoportos szerkezete 2003-ban Nyersanyagok 3% Energiahordozók 6%
Élelmiszerek, italok, dohány 17% Feldolgozott termékek 45%
Gépek és szállítóeszközök 29%
A feldolgozott termékek volumenhordozó termékeit a gyógyszerek, a papírtermékek, és a műanyag-alapanyagok jelentették. A Szlovákiába kivitt termékek értéke közel másfélszeresére, 190 milliárd forintra bővült, amely legnagyobbrészt az ott megtelepedett autógyárak termeléséhez szükséges alkatrészek – mindenekelőtt közútijármű-motorok, kisebb részben karosszériaalkatrészek, valamint biztonsági övek – dinamikusan bővülő exportjával magyarázható. Az Oroszországba feladott áruk értéke is jelentősen, mintegy negyedével nőtt a 2002. évihez képest, s az export 147 milliárd forintot tett ki. Az orosz relációjú kivitel növekedése jelentős részben a gépexportunkba tartozó mobiltelefonok forgalombővülésének következménye, bár a növekedés értékelésekor mindenképpen figyelembe kell venni, hogy a bázisévben a forgalom rendkívül alacsony szinten alakult.
14
A közép- és kelet-európai országokba irányuló export bővülésének jelentős része a nagy multinacionális vállalatok régióbeli érdekeltségei számára történő beszállítások növekedésével magyarázható. A fejlődő országokba irányuló export értéke a 8%-os értékbővülést követően mintegy 390 milliárd forintot tett ki, s az előző évekhez hasonlóan 2003-ban is 4%-át jelentette az összexportnak. A volumenben mért növekedés (16%) jelentősen meghaladta a folyó áron számítottat, amely egyrészt a devizaárszint mérséklődésével, másrészt pedig azzal magyarázható, hogy – a többi országcsoporthoz képest – e viszonylatban nagyobb részarányban kereskedtek a forinthoz képest gyengülő dollárban. (Mindemellett rámutatunk, hogy az amerikai dollár 2003. évi forgalomban elért részaránya jelentős mértékben elmaradt a megelőző évitől: míg 2002-ben az export több mint fele dollárban bonyolódott le, addig a 2003. évi részaránya elmaradt az egyharmadtól, s helyét a közös európai valuta, az euró vette át.) Az Arab Emírségekbe feladott áruk értéke 70 milliárd forintos értékbővülést követően 103 milliárd forintot tett ki, s ezzel a legfontosabb célpiacunkká vált a fejlődő országok közül. A forgalom nagyarányú bővülése a mobiltelefon-export felfutásával magyarázható. 5. tábla
A kivitel alakulása országcsoportok szerint 2003-ban Országcsoport Fejlett országok Európai Unió Németország Ausztria Olaszország Közép- és kelet-európai országok CEFTA Fejlődő országok Összesen
A forgalom Változás 2002-höz értéke folyó áron, milliárd forint 7 742 +463 7 100 +433 3 273 +123 782 +154 560 +48 1 513 +277 973 +177 389 +30 9 644 +770
Megoszlás (%)
Volumenindex (2002=100,0)
80 74 34 8 6 16 10 4 100
106,8 106,4 .. .. .. 120,6 118,9 115,5 109,1
A tíz legfontosabb exportcélországunk közül kilenc fejlett – azon belül nyolc európai uniós – és egy CEFTA-tagország található. 2003-ban a kivitel megközelítőleg háromnegyede a legfontosabb tíz célországba került, a tizedik helyezett ország a megelőző évinél 19%-kal nagyobb értékben vásárolt magyar származású árukat.
15
6. tábla
A tíz legfontosabb exportcélországunk 2003-ban Rangsor*
Ország
1. (1.) 2. (2.) 3. (3.) 4. (4.) 5. (5.) 6. (7.) 7. (6.) 8. (8.) 9. (10.) 10. (11.)
Németország Ausztria Olaszország Franciaország Nagy-Britannia Hollandia Svédország Egyesült Államok Spanyolország Románia
A kivitel értéke (Mrd forint) 3 273 782 560 555 442 396 313 302 263 250
Részesedés a kivitelből (%) 34 8 6 6 5 4 3 3 3 3
* A zárójelben feltüntetett számok az adott ország 2002. évi rangsorban elfoglalt helyét jelentik.
Az exportáló vállalatok száma 2003-ban 20 810 volt, amely a – megelőző évben tapasztalthoz hasonlóan – a vállalatszám további csökkenését jelenti. A vállalati koncentráció előző években tapasztalt növekedése 2003-ban megállt, a tíz legnagyobb forgalmú exportvállalat a kivitel 37%-át, a megelőző évinél 2,5 százalékponttal kisebb részét bonyolította le. A tíz legnagyobb forgalmú vállalat exportjának forintértéke mindössze 2%-kal bővült, amely jelentősen elmarad az első tíz forgalmát nem tartalmazó száz legnagyobb exportcég kivitelének 20%-os értékbővülésétől. 6. ábra
Vállalati koncentráció a kivitelben 2003-ban %-os részesedés a teljes kivitelből
70
66 57
60 48
50 40
37
30 10
25
50
100
legnagyobb forgalmú vállalat
A külföldi és vegyes tulajdonú vállalatok – tehát azok a vállalatok, melyeknél a külföldi tőke részesedése meghaladja a 10%-ot – 2003-ban is vezető szerepet játszottak a magyar külkereskedelmi folyamatok alakulásában. Az exportjuk értéke (8154 milliárd forint) a teljes forgalomra számítottnál nagyobb mértékben, 11%-kal bővült, amelynek következtében a vállalatcsoport kivitelben elért aránya 2 százalékponttal 85%-ra nőtt. A kőolaj és kőolajtermékek, az energiafejlesztő gépek, az
16
irodagépek, a híradás-technikai készülékek, valamint a közúti gépjárművek kivitelét szinte kizárólag ez a vállalati kör bonyolította le. A villamos gépek, készülékek és műszerek esetében a forgalmuk ötödével nőtt, miközben a belföldi tulajdonú vállalatok esetén a kivitel 8%-os csökkenése volt tapasztalható. A külföldi és vegyes tulajdonban levő vállalatok exportjában továbbra is nagy súllyal, összességében 93%-kal részesedtek a feldolgozott termékek, valamint a gépek és szállítóeszközök.
Behozatal 2003-ban a behozatal forintértéke 10 695 milliárd forint volt, amely folyó áron és volumenben egyaránt 10%-kal haladta meg a 2002. évi forgalom szintjét. Az import értéke a kulcsvalutákban mérve 42 260 millió eurót, valamint 47 680 millió dollárt tett ki, amely értékek 6, illetve 27%-os növekedést jeleznek a megelőző évhez képest. Az import több mint felét kitevő gépek és szállítóeszközök forgalma értékben 9, volumenben pedig (az árufőcsoportok közül a legnagyobb mértékben) 12%-kal nőtt. Az 1740 milliárd forint forgalmat jelentő villamos gépek, készülékek és műszerek importja 6%-kal haladta meg a 2002. évit. Az árucsoport legnagyobb értékben behozott termékei közül az integrált áramkört tartalmazó kártyák forgalma mintegy 90 milliárd forinttal mérséklődött, ugyanakkor integrált áramköröket közel 150 milliárd forinttal nagyobb értékben, összességében 390 milliárd forintért szereztünk be. A 880 milliárd forint importértékű közúti járművek forgalma 12%-kal növekedett 2002-höz képest. Az árucsoporton belül a fogyasztási célú importba sorolható személygépkocsik forgalma több mint negyedével bővült, s a behozatal 385 milliárd forintot tett ki. (A személygépkocsik legnagyobb szállítója Németország, Franciaország és Spanyolország volt; a három ország együttes részesedése gépkocsi-behozatalunkból meghaladta az 50%-ot.) A külkereskedelmi forgalmi adatokkal összecseng az a statisztikai adat is, amely szerint hazánkban az első alkalommal forgalomba helyezett gépkocsik száma (274 ezer) 1990 óta nem volt olyan magas, mint 2003-ban, s 2002-höz képest 15%-kal nőtt. A híradás-technikai, hangrögzítő és -lejátszó készülékek forgalma a gépjellegű árucsoportok közül a legnagyobb mértékben, közel negyedével bővült, s a behozatal 740 milliárd forintot tett ki. A növekedés döntően a fogyasztási célokat szolgáló mobiltelefon-behozatal alakulásával magyarázható (a termék forgalma több mint kétharmadával bővült, és 320 milliárd forint volt). A gépimportunkba tartozó árucsoportok közül a legnagyobb mértékben, 17%-kal az irodagépek és gépi adatfeldolgozó berendezések behozatala mérséklődött, s 460 milliárd forintot tett ki. A jelentős mértékű csökkenés szinte kizárólag a számítógép-alkatrészek, illetve tartozékok összességében közel 90 milliárd forinttal zsugorodó importjával magyarázható. A behozatal több mint egyharmadát kitevő feldolgozott termékek értéke 11%-os növekedést követően 3810 milliárd forintot ért el, volumene pedig 8%-kal bővült. A gyógyszerek és gyógyszerészeti termékek importértéke több mint negyedével nőtt, s értékük megközelítette a 270 milliárd forintot. (Az árucsoport termékeinek 95%-a a fejlett országokból származott; a legnagyobb szállítóink Németország, Franciaország és Svájc volt.) A gyógyszerimporthoz hasonlóan szintén a fogyasztási célú behozatalba sorolható ruházati cikkeket és öltözékkiegészítőket 190 milliárd forintért importáltunk, amely 15%-kal haladta meg a 2002. évben regisztrált értéket. A
17
textilfonalak, szövetek behozatala ugyanakkor 3%-kal mérséklődött, s a forgalom 280 milliárd forintot tett ki. A csökkenés a feldolgozásos ügyletek visszaszorulásával magyarázható: az aktívbérmunka-szerződések alapján behozott textilipari alapanyagok forgalma 7%-kal zsugorodott a megelőző évben, miközben az árucsoport nem közvetlenül exportcélokat szolgáló importja lényegében változatlan maradt. Az energiahordozók behozatalára 825 milliárd forintot fordítottunk, amely az árufőcsoportok közül a legnagyobb mértékű, 14%-os értéknövekedést jelent a megelőző évhez képest. A forgalomnövekedés elsősorban a volumen 9%-os bővülésével magyarázható; bár a termékkör forint-árszínvonalának mintegy 5%-os növekedése (amely az árufőcsoportok közül a legjelentősebb drágulást jelenti) szintén hozzájárult az érték bővüléséhez. A kőolaj világpiaci ára 2003-ban éves szinten, folyó áron számítva magasabban alakult, mint a megelőző három évben, amely a globális olajtartalékok történelmien alacsony szintjével, valamint az iraki háború okozta bizonytalansággal magyarázható. (Összességében a kőolaj világpiaci ára az elmúlt 13 évben, az első öbölháború óta nem volt olyan magas, mint 2003-ban, bár e megállapítás értékelésekor mindenképpen figyelembe kell venni, hogy a termék árát döntően a 2003-ban jelentősen leértékelődött dollárban jegyzik.) A 381 milliárd forint értékben beszerzett földgáz értéke több mint ötödével emelkedett, nagyobbrészt a behozott mennyiség növekedése miatt. A termék volumenének jelentős növekedése – a megelőző évhez hasonlóan – 2003-ban is folytatódott, a mennyisége több mint nyolcadával haladta meg a 2002-ben regisztráltat. 7. ábra A földgáz mennyiségének, forintárszintjének és értékének változása 2003 egyes negyedéveiben (a megelőző év azonos negyedéve=100) százalék 160 149
150
Mennyiségi indexek
140
137 128
130
132 120
120 116
110
116
A forintárszint változását jelző indexek Az érték változását jelző indexek
111 104
100
97
95
90 85
80 Első
Második
Harmadik
Negyedik
negyedév
A fenti diagramból látható, hogy a termékcsoport értékbővülését az első félévben a volumenfolyamatok, míg a második félévben nagyobbrészt az árszínvonal növekedése idézte elő.
18
A magyarországi termeléskiesés következtében az elektromos energia behozatalának volumene másfélszeresére nőtt, az 58 milliárd forintot kitevő import 30%-kal haladta meg a 2002. évben regisztráltat. 7. tábla
Az import növekedését meghatározó legfontosabb termékek 2003-ban Megnevezés Motoralkatrészek Desztilláló- vagy újralepárló berendezések Mobiltelefonok Földgáz Integrált áramkörök Gyógyszerek
Németország X
Kína
Oroszország
Tajvan
Franciaország
X X X X X
X
A mintegy 330 milliárd forintért behozott élelmiszerek, italok, dohány árufőcsoport értéke 12%-kal múlta felül a 2002-ben regisztrált értéket, a volumenben mért növekedés pedig 10%-ot tett ki. Az agrárjellegű behozatalon belül a 70 milliárd forint importértéket képviselő zöldség- és gyümölcsfélék forgalma 29%-kal nőtt, s miután az állati takarmányok behozatala 5%-kal csökkent, az agrárimport legnagyobb forgalmú termékcsoportját – a megelőző évekkel ellentétben – 2003-ban a zöldségek és gyümölcsök jelentették. Az importunk 2%-át kitevő nyersanyagok behozatalának értéke 9, volumene pedig – az árufőcsoportok közül a legkisebb mértékben – 7%-kal nőtt a 2002. évhez képest. Az árufőcsoporton belül továbbra is fa és parafa alapanyagokat szereztünk be a legnagyobb értékben, 2003-ban a behozatal 50 milliárd forintot tett ki. 8. tábla
A behozatal alakulása árufőcsoportok szerint 2003-ban ÉrtékÁrufőcsoport
Élelmiszerek, italok, dohány Nyersanyagok Energiahordozók Feldolgozott termékek Gépek és szállítóeszközök Összesen
Volumen-
Milliárd Ft index előző év=100,0 111,9 109,7 108,8 106,9 113,7 108,7 110,6 107,9 109,4 112,1 110,2 110,1
327 211 825 3 811 5 521 10 695
A forgalom megoszlása % 1996
2003
5 4 12 44 35 100
3 2 8 36 52 100
A fejlett országokból származó behozatalunk 7000 milliárd forintot tett ki. A forgalom folyó áron 8, reálértékben pedig 7%-kal haladta meg a megelőző évi szintet. Az import 55%-át szállító Európai Unió viszonylatában a termékforgalom értéke a fejlett országokéval megegyezően, volumene pedig 6%-kal bővült 2002-höz képest. Legfontosabb kereskedelmi partnerünktől, Németországtól 2620 milliárd forintért, a megelőző évinél kilencedével nagyobb értékben szereztünk be termékeket. A német származású gépimport legnagyobb részét 2003-ban is a 380 milliárd forgalmat kitevő 19
energiafejlesztő berendezések jelentették. A túlnyomórészt a közútijármű-motorok gyártásához szükséges alkatrészeket tartalmazó gépcsoport értéke 12%-kal nőtt, amely 2000 óta a legnagyobb mértékű forgalombővülés. A 310 milliárd forintért behozott általános rendeltetésű ipari gépek, valamint a 123 milliárd forint importot jelentő speciális szakipari gépek forgalma egyaránt mintegy 30%-kal lett nagyobb. Az előbbi árucsoport növekedésében jelentős szerepet játszott a desztilláló és újralepárló berendezések 24 milliárd forinttal növekvő forgalma. Az Olaszországból származó behozatal értéke meghaladta a 750 milliárd forintot, ami 3%-os forgalomnövekedést jelent 2002-höz képest. Az olasz származású import 57%-át a feldolgozott termékek jelentették, amelyek forgalma 7%-kal bővült. A növekedésben fontos tényezőt jelentettek a szakmai és tudományos műszerek, amelyek behozatala 9 milliárd forintról 23 milliárd forintra nőtt. A gépek és szállítóeszközök importja ugyanakkor 3%-kal mérséklődött, amely szinte kizárólag a jelentős részarányban német közvetítéssel behozott számítógép-alkatrészek több mint 30 milliárd forinttal zsugorodó forgalmával magyarázható. Az Ausztriából származó termékek értéke 670 milliárd forintot tett ki; a forgalom a megelőző évhez képest változatlan maradt. A két legnagyobb részaránnyal rendelkező árufőcsoport közül a feldolgozott termékek forgalma 14%-kal nőtt, a gépek és szállítóeszközöké viszont 16%-kal csökkent, amelynek következtében a legnagyobb forgalmat 2003-ban a feldolgozott termékekből bonyolítottuk le. A nyugati szomszédunktól származó gépimport jelentős csökkenése a monitorképcsövek forgalmának megszűnésével magyarázható, amely termékből 2002-ben 50 milliárd forintot megközelítő forgalmat bonyolítottunk le. Az Európán kívüli két legfontosabb, a fejlett országok közé tartozó partnerünktől beszerzett termékek forintértéke egymással ellentétesen változott. Japánból – a megelőző két év forgalomcsökkenését követően – 12%-kal bővült a forgalom. Az Egyesült Államokból származó termékek forintértéke ugyanakkor a 2002. évhez hasonlóan tavaly is zsugorodott, amely 2003-ban nagyrészt a dollár forinthoz képest történő leértékelődésével magyarázható. A közép- és kelet-európai országokból 1870 milliárd forintért, a megelőző évhez képest 16%-kal nagyobb értékben hoztunk be termékeket. Változatlan áron mérve 13%-kal bővült a forgalom. A relációba tartozó országok közül a legfontosabb partnerünktől, Oroszországtól 13%-kal nagyobb értékben szereztünk be termékeket, amely szinte kizárólag az energiahordozók forgalmának növekedésével magyarázható. A CEFTA-országokból származó behozatalunk értékben 19%-kal, volumenben pedig 17%-kal bővült, s 980 milliárd forintot tett ki. Az országcsoportból származó feldolgozott termékek értéke 22%-kal, a gépek és szállítóeszközöké pedig 20%-kal nőtt, s így – a kivitelhez hasonlóan – a legnagyobb forgalmat továbbra is a feldolgozott termékekből bonyolítottuk le. Valamennyi tagállamból jelentősen nőtt az import: a 100 milliárd forintnál nagyobb értékben hazánknak szállító tagországok közül Csehországból 15%-kal, Szlovákiából 19%-kal, Romániából és Lengyelországból pedig 21%-kal növekedett a behozatal. (Ez utóbbi ország a jelentős forgalombővülés eredményeképpen a tizedik helyről a kilencedikre lépett előre a legfontosabb származási országokat rangsorba állító listán.) A CEFTA-tagállamokból származó behozatal országonkénti megoszlását az alábbi diagram mutatja.
20
8. ábra
A CEFTA-ból származó behozatal megoszlása származási országok szerint 2003-ban Bulgária 1,6%
Szlovénia 6%
Románia 14%
Lengyelország 31%
Szlovákia 21%
Csehország 26%
A fejlődő országokból származó behozatal folyó áron 14%-kal, volumenben mérve pedig – az országcsoportok közül a legnagyobb mértékben – ötödével nőtt 2002-höz képest. A reláció országaiból 1830 milliárd forint értékben szereztünk be termékeket, amely a teljes behozatal 17%-át jelenti. A forgalom forintárszintje 5%-kal mérséklődött, ami lényegében azonos mértékben magyarázható a devizaárszint csökkenésével, valamint a forint felértékelődésével a relációval folytatott kereskedelemben meghatározó devizák összességével szemben.
21
A legfontosabb partnerország továbbra is Kína volt, ahonnan 740 milliárd forintért, a 2002. évinél 38%-kal nagyobb értékben hoztunk be termékeket. Az ázsiai ország a 2001. évi nyolcadik és a 2002.évi ötödik helyezését követően 2003-ban már – Ausztriát megelőzve – a harmadik legfontosabb importpartnerünk volt. Nagyon jelentős értéket képviselt a kínai származású mobiltelefon-import: a megelőző évi mintegy 70 milliárd forinttal szemben 2003-ban a forgalom meghaladta a 180 milliárd forintot. A Koreai Köztársaságból behozott termékek értéke több mint másfélszeresére bővült, az import mintegy 230 milliárd forintot tett ki. A növekedés túlnyomórészt az elektronikai alkatrészek – úgymint elektroncsövek, integrált áramkörök, mikroprocesszorok – jelentősen bővülő forgalmával magyarázható. A Fülöpszigetekről behozott termékek értéke ugyanakkor 70 milliárd forinttal 45 milliárd forintra zsugorodott. A drasztikus mértékű csökkenés döntően az információtechnológiai gépek gyártásához szükséges alkatrészek (nyomtatott áramkör, integrált áramkört tartalmazó kártya) forgalmában tapasztalt visszaesés következménye. (A távol-keleti országból származó behozatal jelentős csökkenésének elemzésekor figyelembe kell venni, hogy a 2002. évi forgalmi szint jelentősen meghaladta a korábbi években tapasztaltakat, s a 2003. évi import alakulása beleillik a megelőző évek tendenciájába.)
9. tábla
A behozatal alakulása országcsoportok szerint 2003-ban
Országcsoport Fejlett országok Európai Unió Németország Olaszország Ausztria Japán Közép- és kelet-európai országok Oroszország CEFTA Fejlődő országok Kína Összesen
A forgalom Változás 2002-höz értéke folyó áron, milliárd forint 6 997 +512 5 883 +424 2 621 +266 756 +24 671 –1 453 +48 1 866 +254 665 +77 975 +155 1 833 +225 738 +202 10 695 +991
Megoszlás (%)
Volumenindex (2002=100,0)
65 55 25 7 6 4 17 6 9 17 7 100
107,0 105,8 .. .. .. .. 112,6 .. 117,0 120,3 .. 110,1
A tíz legfontosabb származási ország ugyanaz, mint a megelőző két évben; a listában hét fejlett (azon belül öt európai uniós), két közép- és kelet-európai és egy fejlődő ország található. A Kínával lebonyolított forgalmunk – a megelőző évekhez hasonlóan – 2003-ban is több mint harmadával bővült; s így az ötödikről helyről a harmadik helyre sikerült előrelépnie a listában az ázsiai országnak. A behozatalban tíz legfontosabb partnerünkkel a forgalmunknak 69%-a bonyolódott le, amely arány a megelőző évhez képest lényegében változatlan maradt.
22
10. tábla
A tíz legfontosabb származási ország 2003-ban Rangsor*
Ország
1. (1.) 2. (2.) 3. (5.) 4. (3.) 5. (4.) 6. (6.) 7. (7.) 8. (8.) 9. (10.) 10. (9.)
Németország Olaszország Kína Ausztria Oroszország Franciaország Japán Egyesült Államok Lengyelország Nagy-Britannia
A behozatal értéke (Mrd forint) 2 621 756 738 671 665 513 453 344 296 290
Részesedés a behozatalból (%) 25 7 7 6 6 5 4 3 3 3
* A zárójelben feltüntetett számok az adott ország 2002. évi rangsorban elfoglalt helyét jelentik.
A forintban megkötött szerződések értéke közel másfélszeresére nőtt 2002höz képest, s mintegy 580 milliárd forintot tett ki. Ez az érték az import 5,4%-ának felel meg. A szerződések legnagyobb értékben behozott termékeit a személygépkocsik, a gyógyszeripari termékek, valamint a földgáz jelentette. Elsősorban azok a transznacionális vállalatcsoportok rögzítik forintban a szerződéseik devizanemét, amelyek a Magyarországra hozott exportjukból befolyó bevételt a forintban keletkező költségeik fedezésére tudják fordítani, s ezáltal kiküszöbölik az árfolyamkockázatot, illetve a különböző pénznemek közötti átváltások tranzakciós költségeit. A külföldi és vegyes tulajdonú vállalatok behozatala 12%-os bővülést követően 8574 milliárd forintot tett ki. E vállalatok forgalma az importban is az átlagosat meghaladó mértékben bővült, amelynek következtében a részarányuk 1 százalékponttal 80%-ra emelkedett, bár így is 5 százalékponttal elmarad a kivitelben elért arányuktól. A külföldi és vegyes tulajdonú vállalatok az energiahordozók, az energiafejlesztő gépek, a híradástechnikai készülékek, valamint a villamos gépek és készülékek behozatalában az átlagosnál lényegesen nagyobb súllyal részesedtek. Ez utóbbi gépcsoport esetén a kivitel c. részben már említettel azonos, de annál még határozottabban érvényesülő folyamatok játszódtak le. A villamos gépek 1600 milliárd forintot megközelítő importja 12%-kal nőtt, ugyanakkor a belföldi tulajdonban levő vállalkozások által lebonyolított forgalmuk (mintegy 160 milliárd forint) drasztikusan, közel harmadával visszaesett.
Az áruforgalmi mérleg alakulása 2003-ban külkereskedelmünkben 1050 milliárd forint hiány keletkezett, s ez 220 milliárd forintos mérlegromlást jelent az előző évhez képest. Az egyenleg javulásának megelőző két évben tapasztalt folyamata 2003-ban megszakadt, s a deficit – bár összege elmaradt a 2000. évben regisztrált rekordméretű hiánytól – igen tetemes volt. Az egyenlegromlás közel négyötöde a volumenfolyamatokkal, a fennmaradó része pedig szinte kizárólag a cserearány romlásával magyarázható. (A forgalom két iránya közötti legnagyobb ütemkülönbség – folyó áron mérve 7 százalékpont – a 23
második negyedév során mutatkozott, amelynek következtében az éves mérlegromlás több mint 80%-a ezalatt a három hónap alatt keletkezett.) 11. tábla
A külkereskedelmi termékforgalom egyenlege Év
Milliárd forint
Millió euró
Millió dollár
2000 2001 2002 2003
–1 121 –917 –830 –1 052
–4 308 –3 552 –3 424 –4 167
–3 988 –3 184 –3 275 –4 667
A hiány kivitelhez viszonyított aránya (10,9%) magasabb volt, mint a megelőző két évben, de lényegesen kisebb volt a 2000. évre számított aránynál. Az éven belüli folyamatokat vizsgálva az látható, hogy a második negyedévtől kezdve folyamatosan javultak az egyes negyedévekre számított mutatók, s az utolsó három hónapban a hiány már csak 9%-át jelentette a kivitelnek, amely az elmúlt másfél évben a legalacsonyabb arányt jelenti. A 2003. évben a külkereskedelmi mérlegromlásnak több összetevője volt. A 2002-ben megvalósult jelentős reálbér-emelkedés áthúzódó hatásaként a fogyasztási célú import közel ötödével bővült, az ebbe a csoportba sorolható termékek forgalma mintegy 280 milliárd forinttal rontotta az egyenleget. A beruházási javak importja 14%-kal, közel 160 milliárd forinttal nőtt. Az egyenlegromlás harmadik tényezőjét pedig az energiahordozók kereskedelmére vont mérleg kedvezőtlen alakulása jelentette; a termékkör forgalma megközelítőleg 90 milliárd forinttal rontotta a teljes mérleget. Az energiahordozók forgalma tehát – a 2000. évhez hasonlóan – 2003-ban is jelentősen, bár a korábbival összehasonlítva mintegy 220 milliárd forinttal kisebb összeggel rontotta a teljes mérleget. Az árufőcsoport 2003. évi kereskedelmére vont szerényebb mértékű egyensúlyromlás azzal magyarázható, hogy míg 2000-ben a forint az árufőcsoport meghatározó szerződéses devizaneméhez, a dollárhoz viszonyítva jelentősen leértékelődött, addig 2003-ban a forint dollárhoz mért 13%-os felértékelődése részben ellensúlyozta a termék világpiaci árában bekövetkezett emelkedést. Mindenképpen ki kell emelni ugyanakkor, hogy az exportcélokat szolgáló forgalomban az egyenleg – döntően a második félévi folyamatok eredményeképpen – megközelítőleg 300 milliárd forinttal csökkentette a deficitet, a kivitel és a behozatal egyidejű növekedése mellett. Az egyenleg változásának országcsoportos metszetét vizsgálva megállapítható, hogy a mérleg romlásában a legjelentősebb tényezőt a fejlődő országokkal folytatott kereskedelem alakulása jelentette. Az országcsoporttal lebonyolított kereskedelem egyenlege a megelőző évekhez hasonlóan 2003-ban is romlott, az 1440 milliárd forintot kitevő deficit közel 200 milliárd forinttal haladja meg a megelőző évben regisztráltat. A Kínával folytatott kereskedelmünket továbbra is nagy és növekvő passzívum jellemzi; mind a hiány nagysága (700 milliárd forint), mind a mérleg romlásának mértéke (200 milliárd forint) valamennyi ország közül a legnagyobb volt. 24
A fejlett országokra számított egyenlegünk is kedvezőtlenül alakult, bár a mérleg romlása (49 milliárd forint) kisebb mértékű volt, mint amit a fejlődő országoknál tapasztalhattunk, s a reláció vonatkozásában még mindig 745 milliárd forint aktívum keletkezett. Az egyenleg kedvezőtlenebbé válásával egy 1999 óta tartó folyamat szakadt meg, amelynek értelmében az egyensúlyi pozíciónk az országcsoport vonatkozásában minden évben javult. Az Európai Unióval folytatott kereskedelem aktívuma (1220 milliárd forint) lényegében változatlan maradt, annak ellenére, hogy Németország esetében a mérleg többlete – a behozatal 11%-os növekedése miatt – 143 milliárd forinttal csökkent. A Németországgal lebonyolított kereskedelemben tapasztalt mérlegromlást döntően az Ausztriával vont egyenleg hasonló mértékű javulása egyenlítette ki, ami elsősorban az export 24%-os növekedésével magyarázható. Az év első tíz hónapjára vont egyenleg romlásában a legfőbb tényezőt a fejlett országokkal lebonyolított kereskedelem alakulása jelentette, éves szinten viszont már a fejlődő országok relációjában romlott legnagyobb mértékben az egyenleg. A változást döntően a fejlett országokba irányuló kivitel utolsó hónapokban tapasztalt jelentős növekedése idézte elő. A reláció vonatkozásában az utolsó két hónapban az éves exportnövekmény 60%-a keletkezett. A közép- és kelet-európai országokkal folytatott kereskedelmünk 353 milliárd forint hiánnyal zárta az évet, amely érték 23 milliárd forinttal kisebb a megelőző évinél. Oroszország viszonylatában az egyenleg 47 milliárd forinttal vált kedvezőtlenebbé, amely meghatározóan a földgáz importmennyiségében bekövetkezett jelentős növekedés következménye. Horvátország, illetve Szerbia és Montenegró vonatkozásában ugyanakkor 18 és 14 milliárd forinttal nőtt az amúgy is jelentős aktívum, miután az export növekedése mindkét ország esetében 20% körül alakult, az import pedig mérséklődött. 12. tábla
Az egyenleg alakulása országcsoportok szerint 2003-ban Országcsoport Fejlett országok Európai Unió Németország Japán Közép- és kelet-európai országok Oroszország CEFTA-országok Fejlődő országok Kína Összesen
Az egyenleg értéke (milliárd forint) 2002-ben 2003-ban +794 +745 +1 209 +1 217 +795 +652 –355 –384 –376 –353 –471 –518 –24 –3 –1 248 –1 444 –496 –699 –830 –1 052
Az élelmiszerek, italok, dohány árufőcsoport aktívuma (303 milliárd forint) 2003-ban is mérséklődött, bár a csökkenés mértéke (6 milliárd forint) lényegesen elmaradt a 2002. évben tapasztalttól. Az agrárjellegű forgalomban a behozatalra jutó kivitel aránya folyamatosan csökkent az elmúlt közel egy évtized alatt. Míg 1996-ban közel háromszor akkora értékű exportot bonyolítottunk le, mint importot, addig 200325
ban – folyamatosan csökkenő tendencia mellett – először fordult elő, hogy az agrárkivitel értéke kevesebb mint kétszerese volt a behozatalénak.
Aktívbérmunka-forgalom Az aktívbérmunka-forgalom, vagyis a külföldi tulajdonban lévő alapanyag magyarországi feldolgozásával előállított termékek kivitele 2%-kal nőtt, és 1130 milliárd forintot tett ki. Így megszakadt a megelőző két évben érvényesülő csökkenő tendencia; az összexporton belüli részarány pedig – a megelőző évhez hasonlóan – 12%-ot tett ki. A bérmunkadíj nagysága 330 milliárd forint volt, az elmúlt három évben alig változott, megállt viszont a bérmunkakésztermékhez viszonyított arányának az elmúlt két esztendőben tapasztalt emelkedése, amely 2003-ban 29%, a megelőző évinél 2 százalékponttal kisebb volt. A ruházati cikkek kivitele – kisebb mértékben ugyan, mint a megelőző évben, de – 2003-ban is csökkent (4%); az export 190 milliárd forint körül alakult. Több árucsoport esetében ugyanakkor jelentős növekedés volt tapasztalható, mint például a 6 milliárd forintról 24 milliárd forintra bővülő papír-, kartontermékek forgalmában, vagy a 45 milliárd forint értékben kivitt ipari gépek és gépalkatrészek esetében, amely termékkör exportja mintegy ötödével nőtt. Az aktívbérmunka-forgalom legfontosabb célországa továbbra is Németország volt, ahová a kivitel valamivel több mint fele került feladásra. Jelentős arányt képviselt még Ausztria és Olaszország (16, illetve 9%), a többi ország egyenkénti részesedése 4% alatt maradt. A Franciaországba kivitt termékek értéke 57 milliárd forintról 35 milliárd forintra mérséklődött, ami meghatározóan a CD-vel vagy magnetofonnal kombinált rádiókészülékek, illetve az autórádiók forgalmának nagymértékű csökkenésére vezethető vissza. Szlovákiába ugyanakkor több mint két és félszeresére, 12 milliárd forintra nőtt az export, túlnyomórészt a biztonsági övek felfutó forgalmának eredményeként. Az aktív bérmunkához behozott anyagimport értéke – a megelőző két év tendenciájának folytatásaként – tizedével csökkent, és 930 milliárd forintot tett ki. A bérmunkaszerződések keretében lebonyolított import teljes behozatalon belül elért részaránya így tovább mérséklődött, 2003-ban 9%-ot, a megelőző évinél 2 százalékponttal kisebb arányt képviselt. Az import csökkenésében a legfőbb tényezőt a 2002-ben még mintegy 50 milliárd forint forgalmat jelentő, Ausztriából behozott monitorképcsövek forgalmának megszűnése jelentette. A ruházati cikkek exportját megalapozni képes textilfonalak, szövetek behozatala is mérséklődött (7%-kal), az import 125 milliárd forint volt.
26
Módszertani magyarázatok A külkereskedelmi termékforgalmi statisztika adatforrása a vámnyilvántartás. A vámigazgatási eljárás keretében a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságánál begyűjtött adatok statisztikai célú feldolgozásának szakmai irányítását 2002. május 1-jétől a Központi Statisztikai Hivatal látja el. (Ezt megelőzően a külkereskedelmi statisztika előállítása a Gazdasági Minisztérium és a Központi Statisztikai Hivatal közös felelősségével történt.) A behozatali és a kiviteli forgalom számbavétele „special trade” módszerrel történik, ami az ország vámhatárán áthaladó termékek megfigyelését jelenti. 1997-től a korábbi megfigyelés alapjául szolgáló statisztikai terület kiegészült az ipari vámszabad területekkel. Így 1997-től a belföld és az ipari vámszabad területek közötti forgalom nem tartozik a számbavétel körébe, míg az ipari vámszabad területek és a külföld közötti forgalom annak részét képezi. A számbavétel további módosítását jelenti, hogy 1997-től az operatív lízing és a javítás nem tartozik a külkereskedelmi termékforgalomba. 2001-től a külföldi tértiáru-forgalom is a külkereskedelmi termékforgalom részét képezi. 2002-től a forgalom kiegészült az exporttermékbe beépítéshez vámmentesen behozott és kivitt anyagok adataival, a magánforgalomban regisztrált kereskedelmi mennyiségű termékforgalom, valamint a magyarországi tranzitterületekre belföldről beszállított ásványi eredetű üzemanyagok forgalmának adataival. A külkereskedelmi forgalom értéke import esetében c.i.f. – export esetében f.o.b. – paritáson kifejezett érték, amelynek jelentése a következő: c.i.f.: az importáru piaci értéke a magyar vámhatáron, beleértve a vámhatárig felmerült szállítással kapcsolatos összes költséget, valamint a szállítás alatti biztosítást, f.o.b.: az exportáru piaci értéke a magyar vámhatáron, beleértve az árunak a vámhatárig történő szállításával kapcsolatos összes költségét. A forintban kifejezett értékadatok az MNB által jegyzett hivatalos devizaárfolyamon szerepelnek. A dollárban és az euróban közölt adatok átszámítása a devizák mindenkori keresztárfolyamai alapján történik. A külkereskedelmi forgalom egyenlege a kivitel és a behozatal különbsége. 2003-tól a külkereskedelmi termékforgalom árszintváltozásának mérését szolgáló külkereskedelmiár-indexek számításához a korábbi, egységérték-alapú árindexszámítási módszert felváltotta a többségében tranzakciós árak megfigyelésén alapuló árindexszámítás. Az új számítási rendszer adatforrás szempontjából két pilléren áll: – A forgalom mintegy 10%-át képviselő Élelmiszerek, italok, dohány, Nyersanyagok és Energiahordozók árufőcsoportba tartozó termékek körében a becsléshez továbbra is a külkereskedelmi termékforgalmi statisztikai adatbázis mennyiségi és értékadataiból számított egységértékeket használunk. – Az árak alakulása szempontjából heterogén termékeket tartalmazó Feldolgozott termékek, valamint a Gépek és szállítóeszközök árufőcsoportokban az árszintváltozás mérése reprezentáns termékek tényleges tranzakciós árain alapul. Az indexek Fisher-formulával, (a tárgyidőszaki és a bázisidőszaki súlyozású indexek mértani átlaga) készülnek.
27
A külkereskedelmi termékforgalom áruszerkezetét alapértelmezésben az ENSZ külkereskedelmi termékjegyzéke (Standard International Trade Classification, Rev. 3.; a továbbiakban SITC Rev. 3.) alapján közöljük. I. Élelmiszerek, italok, dohány 0 Élelmiszer és élő állat 1 Ital és dohány II. Nyersanyagok 2 Nem étkezési célú nyersanyag (fűtőanyag nélkül) 4 Állati és növényi olaj, zsír és viasz III. Energiahordozók 3 Ásványi fűtőanyag, kenőanyag és hasonló anyag IV. Feldolgozott termékek 5 Vegyi áru és hasonló termék 6 Feldolgozott termék (anyag szerint csoportosítva) 8 Különféle feldolgozott termék 9 Máshol fel nem tüntetett termék és ügylet V. Gépek és szállítóeszközök 7 Gép és szállítóeszköz A SITC Rev. 3. nómenklatúra szerinti adatokat a Harmonizált Áruleíró és Kódrendszer (HS), illetve a Magyar Kombinált Nómenklatúra (MKN) tételeinek megfeleltetésével állítottuk össze. A külkereskedelmi forgalom országok szerinti számbavétele a származási, illetve rendeltetési országok szerint történik. Az egyes országcsoportok tartalma a következő. Fejlett országok: Andorra, Ausztrália, Ausztria, Belgium, Ciprus, Dánia, Egyesült Államok, Finnország, Gibraltár, Görögország, Hollandia, Írország, Izland, Izrael, Japán, Kanada, Liechtenstein, Luxemburg, Málta, Monaco, Nagy-Britannia, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, San Marino, Spanyolország, Svájc, Svédország, Törökország, Új-Zéland, Vatikán. Közép- és kelet- európai országok: Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Csehország, Észtország, Fehéroroszország, Horvátország, Jugoszlávia, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Macedónia, Moldova, Oroszország, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna. Fejlődő országok: Az ENSZ által a „fejlődő” kategóriába sorolt országok, Románia kivételével. 2001-től a fejlődő országok közé soroljuk a „Máshova nem sorolt országok” csoportjában szerepeltetett országokat is. Az adatok összehasonlíthatóságát biztosítottuk. A különböző ügylettípusok tartalma: Általános termékforgalom: az ország gazdasági területére közvetlen felhasználás céljából behozott, illetve az ott előállított és külföldre eladott termékek forgalma,
28
beleértve az eredetileg belföldre behozott és később változatlan állapotban kivitt termékek forgalmát is. Aktív bérmunka: a külföldi megrendelő tulajdonában lévő anyagon, alkatrészen, félkész terméken bérmunkaszerződés alapján végzett megmunkálás céljából behozott, valamint a tevékenység befejezése után a megrendelő rendelkezései szerint külföldre visszaszállított, vagy belföldön maradt, teljes értéken számba vett termékek forgalma. Bérmunkadíj: a bérmunkaszerződés alapján történő megmunkálás pénzbeli vagy természetbeni ellenértéke. Ipari vámszabad terület: az ország gazdasági területének elkülönített részei, ahol a vámszervezet központi szervének engedélye alapján, importanyagok és -alkatrészek felhasználásával történő exportcélú termék-előállító, illetve szolgáltató tevékeny-séget végeznek (az ország vámterületének részét képezik, de vámjogi szempontból külföldnek számítanak). Külföldi és vegyes tulajdonú vállalatok: a nemzetközi szervezetek ajánlásának megfelelően azok a vállalatok tartoznak ebbe a körbe, amelyeknél a külföldi tulajdoni részesedés meghaladja a 10%-ot.
29
