KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL HUNGARIAN CENTRAL STATISTICAL OFFICE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL HUNGARIAN CENTRAL STATISTICAL OFFICE

HÁZTARTÁS-STATISZTIKAI KÖZLEMÉNYEK HOUSEHOLD BUDGET SURVEY REPORTS 27. 2005. I. félév First half of 2005

BUDAPEST, 2005

© KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2005 © HUNGARIAN CENTRAL STATISTICAL OFFICE, 2005 Készült a Központi Statisztikai Hivatal Életszínvonal- és emberierőforrás-statisztikai főosztályának Háztartás-, jövedelem- és fogyasztásstatisztikai osztályán Prepared by: Living Standard and Human Resources Statistics Department, Household, Income and Consumption Statistics Section Főosztályvezető – Head of department dr. Lakatos Judit Főosztályvezető-helyettes – Deputy Head of Department Grábics Ágnes Osztályvezető – Head of section dr. Salamin Pálné Közreműködők – Compiled by Berendi Zsuzsanna Horváth András Kunné Varga Judit Számítógépes munkák – Computer works by Fazekas Gyula Kassainé Nagy Beáta Papp Márton Másodlagos publikálás csak a forrás megjelölésével történhet! Any secondary publication is allowed only by the indication of source! A kiadvány megrendelhető: KSH Statisztikai szolgáltatások osztálya 1024 Budapest II., Keleti Károly u. 5-7. Telefon: 345-6550, fax: 345-6699 E-mail: marketing.ksh @ office.ksh.hu A kiadvány megvásárolható: KSH Statisztikai Szakkönyvesbolt 1024 Budapest II., Keleti Károly u. 10. Telefon: 212-4348, valamint a KSH regionális igazgatóságain This publication can be ordered at the following address: HCSO, Statistical Service Section, H-1024 Budapest II., Keleti Károly str. 5-7. Telephone: (36-1) 345-6570, fax: (36-1) 345-6699 This publication can be purchased at the following address: Statistical Bookshop, H-1024 Budapest II., Keleti Károly str. 10. Telephone: (36-1) 212-4348, and at the regional directorates of the HCSO KSH az interneten – HCSO is available on the Internet: www. ksh.hu

Tartalomjegyzék – Table of contents

Összefoglalás ....................................................................................................................................... 5 1. A háztartások folyó fogyasztási kiadásai Household’s current consumption expenditure .............................................................................. 6 2. A háztartások élelmiszer-fogyasztása Food consumption in the households............................................................................................... 8 3. A háztartások jövedelemelvárásai Income expectations of households................................................................................................ 12 Summary ............................................................................................................................................ 13 Táblázatok – Tables ......................................................................................................................... 15 1. A háztartások havonkénti folyó fogyasztási kiadásai negyedévenként Household’s monthly current consumption expenditure by quarters, 2004, 2005.................................................................................................................................... 16 2. Az élelmiszer-fogyasztás havi adatainak negyedéves átlagai Monthly food consumption data by quarters, 1997, 2004, 2005.......................................................................................................................... 17 3. A különböző megélhetési szintekhez a háztartások által szükségesnek tartott havi összegek a jövedelem nagysága szerinti népességötödökben, 2005. II. negyedév Amounts of monthly income considered necessary by households to different levels of living by income quintiles, quarter II 2005.................................................................................................. 18 Módszertan ....................................................................................................................................... 20 Az adatok forrása, megbízhatósága............................................................................................... 21 A kiadványban használt fontosabb fogalmak ............................................................................... 24

Jelmagyarázat – Signs + – 0 ..

= = = =

előzetes adat – preliminary data a megfigyelt statisztikai jelenség nem fordult elő – non-occurence a mutató értéke olyan kicsi, hogy kerekítve zérust ad – less than half of unit az adat nem ismeretes – not available

Háztartás-statisztikai közlemények, 2005. I. félév

3

Összefoglalás 2005 I. félévében az adatszolgáltatásra felkért háztartások közül 4572 vállalkozott háztartási napló vezetésére (2290 az I. és 2282 a II. negyedév egy-egy hónapjában). A kiadvány adatai a havi háztartási naplókon, valamint az „Általános háztartási jellemzők” c. kérdőívre adott válaszokon alapulnak, és csak az úgynevezett folyó fogyasztást fogják át. A részletes adatokat a „Háztartás-statisztikai évkönyv, 2005” című kiadvány tartalmazza majd. A háztartások folyó fogyasztási kiadásainak volumene a korábbi évekre jellemzőnél kisebb mértékben nőtt, 2005 I. félévében mindössze 0,6%-kal haladta meg a 2004. I. félévit. A vizsgált időszakban a folyó fogyasztási kiadásoknak a felét tette ki az élelmiszerre és a lakásfenntartásra fordított hányad. Az élelmiszer-fogyasztás volumene csökkent, a lakásfenntartásra fordított kiadásé változatlan maradt. A legnagyobb mértékben a harmadik legnagyobb súlyú kiadási csoportot jelentő közlekedés és hírközlésnek a volumene nőtt, 2005 I. félévében mintegy 13%-kal az előző év azonos időszakához képest. Az egészségügy-testápolás, illetve az oktatás, művelődés, üdülés, szórakozás egyaránt 6─7%-ot tett ki az összes folyó fogyasztásból, mindkét csoportban nőtt a kiadások volumene. Mindez a fogyasztási szerkezet átalakulását jelzi. 2005 I. félévében a folyó fogyasztási kiadások 26%-át jelentő élelmezési kiadások egy főre jutó összege 13 300 Ft, egy háztartásra számítva 35 200 Ft volt. A saját termelésű élelmiszer-fogyasztás volumenének csökkenése már évek óta tart, s 2005 I. félévére is ez volt a jellemző. A vásároltélelmiszer-fogyasztás volumene az elmúlt években egyfajta stagnálást mutatott, ez év első felében azonban csökkent, de még mindig ez tette ki az élelmiszer-fogyasztás legnagyobb hányadát (79%). A házon kívüli étkezés az előző évi magas bázishoz képest csökkent. Ezt a visszaesést jelentősen befolyásolhatta a magas (107,5%) árindex is. A háztartási költségvetési felvételben 2005 II. negyedévében részt vevő 2282 háztartás véleményeit átlagolva a nagyon szűkös megélhetési szinthez szükségesnek tartott összeg egy főre számítva 40 600 Ft volt, 5%-kal magasabb a 2004. II. negyedévben vélelmezett 38 700 Ft-nál. A szűkös megélhetéshez 53 700, az átlagoshoz 74 100, a jóhoz 106 100, a nagyon jóhoz 158 300 Ft-os egy főre jutó összeget tartottak szükségesnek a válaszoló háztartások.


5

1. A háztartások folyó fogyasztási kiadásai A „Háztartási költségvetési felvétel” adatai alapján a háztartások folyó fogyasztási kiadásainak volumene 2005. I. félévben mindössze 0,6%-kal volt nagyobb, mint 2004 azonos időszakában. A folyó fogyasztási kiadások 26%-át kitevő élelmezési kiadások egy főre jutó összege 2005. I. félévben 13 300 Ft, egy háztartásra számítva 35 200 Ft volt. A lakásfenntartási kiadások a folyó fogyasztási kiadásoknak összesen 24%-át tették ki, ami egy főre számolva havi 12 600 Ft-ot, egy háztartásra számolva 33 300 Ft-ot jelentett. A háztartások e két alapvető szükségletre – élelmezésre és lakásfenntartásra együtt – egy főre számítva átlagosan havi 25 900 Ft-ot költöttek. Ez folyó fogyasztási kiadásaiknak még mindig valamivel több mint a felét teszi ki, aránya azonban folyamatosan csökken, így jövedelmünk egyre nagyobb hányadát fordíthatjuk egyéb fogyasztási kiadásainkra. A hazai fogyasztási szerkezet ezzel egyre inkább az EU fejlettebb tagállamaira jellemzőhöz közelít. 1. sz. tábla A folyó fogyasztási kiadások értékének és volumenének alakulása The value and the volume of current consumption expenditure 2003 Megnevezés Denomination Élelmezés – Food Lakásfenntartás Maintenance of dwellings Élelmezés és lakásfenntartás együtt Food and maintenance of dwellings Egyéb folyó fogyasztási kiadás Other current consumption expenditure Ebből – Of which: ruházkodás – clothing egészségügy, testápolás health, personal care közlekedés és hírközlés transport and communication oktatás, művelődés, üdülés, szórakozás education, culture, recreation, entertainment Folyó fogyasztási kiadás összesena) Total current consumption expenditurea) a)

6

2004 2005 I. félévi first half of the year

egy főre jutó értékösszeg, Ft/hó per capita amount, HUF/month

2003

2004 2005 I. félévi first half of the year egy főre jutó volumen az előző év azonos időszakának %-ában indices of per capita volume, % 100,0 99,5 93,0

13 199

13 971

13 299

10 019

11 934

12 616

110,8

110,3

99,3

23 218

25 905

25 915

104,4

104,2

96,0

20 637

22 194

24 258

113,1

101,9

105,9

2 215

2 357

2 299

111,1

100,0

99,2

2 896

3 090

3 279

117,0

98,5

102,8

7 272

8 203

9 504

113,3

110,1

112,5

2 883

3 035

3 372

115,2

97,6

106,3

43 855

48099

50 173

108,3

103,1

100,6

A tartós fogyasztási cikkek nélküli fogyasztási kiadás. – Consumption expenditure excluding expenditures on durable goods.


A folyó fogyasztási kiadások 19%-át a közlekedési és hírközlési ráfordítások tették ki, ez a harmadik legnagyobb, és egyben több félév óta 10% feletti volumennövekedéssel (13% 2005. I. félévben) a legdinamikusabban bővülő kiadási csoport. A fogyasztási szükségletek közül nagyobb arányt képvisel még az egészségügytestápolás, illetve az oktatás, művelődés, üdülés, szórakozás. Mindkét csoport egyaránt a folyó fogyasztási kiadások 6-7%-át jelentette. 2005 I. félévében a háztartások havi szinten 3300-3400 Ft-ot költöttek oktatásra, művelődésre, üdülésre, szórakozásra, illetve egészségügyre-testápolásra. A ruházkodásra fordított havi összeg 2005. I. félévben 2300 Ft-nak felelt meg. Ez a folyó fogyasztási kiadások 5%-át tette ki. 1. ábra A folyó fogyasztási kiadás szerkezete, 2005. I. félév, % Structure of current consumption expenditure, first half of 2005, % Élelmezés Food

26%

7%

Lakásfenntartás Maintenance of dwellings Egyéb fogyasztás Other consumption expenditure

19%

Ruházkodás Clothing Egészségügy, testápolás Health, personal care 24%

7%

Közlekedés és hírközlés Transport and communication Oktatás, művelődés, üdülés Education, culture, recreation

5% 12%


7

2. A háztartások élelmiszer-fogyasztása Az élelmiszer-fogyasztást három összetevő alakulása határozza meg. Ezek a saját termelésű fogyasztás, a vásárolt fogyasztás és a házon kívüli étkezés. A három összetevőből a saját termelésű élelmiszer-fogyasztás volumenének csökkenése már évek óta tart, s 2005 I. félévére is ez volt a jellemző. Az élelmiszer-fogyasztásból a saját termelésű fogyasztás 8%-ot tett ki. A vásárolt élelmiszer fogyasztásának volumene az elmúlt években egyfajta stagnálást mutatott, ez év első felében azonban csökkent, de még mindig ez tette ki az élelmiszer-fogyasztás legnagyobb hányadát, 79%-ot. A harmadik összetevő, a házon kívüli étkezés, amelynek volumene 2004 I. félévében kiemelkedő növekedést mutatott (8%), most az előző évi magas bázishoz képest csökkent. Ezt a visszaesést jelentősen befolyásolhatta a magas árindex is, mely 107,5 volt. Ennek ellenére még így is 2005. I. félévben az összes élelmiszer-fogyasztás 13%-át jelentette a házon kívüli étkezés, míg ez az arány 2003 előtt 10% alatt volt. (Lásd bővebben: A házon kívüli étkezés szerepe a háztartási költségvetési felvétel adatai alapján, KSH, 2003.) 2. sz. tábla A háztartásokban fogyasztott élelmiszerek havi mennyiségeinek alakulása, 2002–2005 Per capita monthly food consumption in the households, 2002–2005 Termékek – Products

2002

2003

2004

2005

I. félév – first half of the year Hús, hal és készítményeik, kg Fresh and preserved meat and fish, kg Tojás, db – Eggs, piece Tej, liter – Milk, litre Sajt és egyéb tejtermékek, kg Cheese and other dairy products, kg Cereáliák, kg –Cereals, kg Cukor, kg – Sugar, kg Burgonya, kg – Potatoes, kg Friss és tartósított zöldség, kg Fresh and preserved vegetables, kg Friss és tartósított gyümölcs, kg Fresh and preserved fruits, kg

5,1 17,0 5,5

4,8 14,6 5,3

4,8, 14,3 5,2

4,6 13,1 5,0

1,4 8,7 1,3 3,0

1,6 8,0 1,2 2,6

1,4 7,8 1,2 2,5

1,4 7,5 1,1 2,4

3,7

3,4

3,8

3,8

4,1

4,7

4,5

4,3

2005 I. félévében – kisebb eltérésekkel – a főbb élelmiszerek mennyiségei megegyeznek az előző évekre jellemzővel. A fogyasztásra jelentős hatást gyakorolnak az árváltozások is. 2005 első felében az élelmiszerárak összességükben mintegy 2%kal növekedtek, de ezen belül egyes termékeknél igen nagy volt az eltérés. Ilyen például a hús, hal és készítményeik, ahol az árnövekedés 8% volt, vagy a cukor árának 7%-os növekedése. Mindkét termék fogyasztásában tapasztalható volt a visszaesés.

8


A zöldségek esetében a mennyiségek féléven belüli alakulását tekintve jelentősen különbözik az I. negyedév (2,95 kg) és a II. negyedév (4,57 kg). A gyümölcsök esetében a szezonalitás az import gyümölcs árának csökkenésével, a választék bővülésével már eltűnt (I. negyedévben 4,49 kg, II. negyedévben 4,05 kg). A húsfélék és a tojás fogyasztásában szerepet játszik az, hogy melyik negyedévre esik a húsvét, s mivel 2005-ben az I. negyedévben volt, így a II. negyedév mennyiségei az első negyedévhez képest csökkentek.


9

3. A háztartások jövedelemelvárásai A háztartási költségvetési felvételben 2005 II. negyedévében részt vevő 2282 háztartás véleményeit átlagolva a nagyon szűkös megélhetési szinthez általuk szükségesnek tartott összeg egy főre jutó havi értéke 40 600 Ft volt, 5%-kal magasabb, mint a 2004 II. negyedévi 38 700 Ft. A szűkös megélhetéshez 53 700, az átlagoshoz 74 100, a jóhoz 106 100, a nagyon jóhoz 158 300 Ft-os egy főre jutó havi értéket mutatnak 2005. II. negyedévről a felmérés eredményei.1 Az átlagosnál kisebb létszámú háztartások válaszaiban az előbbieknél magasabbak, a nagyobb létszámúakban pedig alacsonyabbak az értékek, ami összefügg azzal is, hogy a lakásfenntartási (lakbér, közüzemi, energiafelhasználási, lakáskarbantartási és -javítási stb.) költségek nem arányosak a háztartás nagyságával. A lakosság jövedelemelvárásait a KSH 1996-tól kérdezi, ezen időszak adataiból több egyértelmű, következetesen érvényesülő jellegzetesség mutatható ki. 4. sz. tábla A különböző megélhetési szintekhez a háztartások által szükségesnek tartott összegek Amounts considered necessary by households to different levels of living Megélhetési szint Level of living

Nagyon szűkös – Very straitened Szűkös – Straitened Átlagos – Average Jó – Good Nagyon jó – Excellent

2004. I.

II.

2005.

III. IV. negyedév – quarter

Ft/hó/fő –Per capita HUF/month 38 217 38 667 38 071 50 723 51 506 50 537 69 885 71 039 69 522 100 021 100 887 99 859 156 452 154 695 152 636

I.

II.

38 442 51 349 71 256 102 676 156 282

40 521 53 631 73 509 106 323 159 919

40 624 53 651 74 130 106 072 158 328

Százalékos arányok – Ratios, % Átlagos szint = 100,0 – Average level = 100.0 Nagyon szűkös szint – Very straitened level Szűkös szint – Straitened level

55 73

Nagyon szűkös szint = 100,0 – Very straitened = 100.0 Jó szint – Good level 262 Nagyon jó szint – Very good level 409

54 73

55 73

54 72

55 73

55 72

261 400

262 401

267 407

262 395

261 390

− Az egyes megélhetési szintek relatívak, a különböző jövedelmi-fogyasztási szinteken élő emberek tudatában eltérő tartalommal, eltérő összegekkel konkretizálódnak. Ez kifejeződik abban, hogy anyagi helyzetük tekintetében eltérő háztartások eltérő összegeket tartanak szükségesnek az egyes megélhetési szintekhez. − 2005 II. negyedévében a nagyon szűkös szinthez szükségesnek tartott összegre az egy főre jutó jövedelem nagysága szerint sorba rendezett legalacsonyabb jövedelmű népességötödbe tartozók átlagosan 28 000 Ft-ot, míg a legmagasabb jövedelmű ötödbe 1

A háztartásoktól csak azt kérdezzük, hogy egy olyan háztartás számára, mint az övék, mekkora havi összegeket tartanak szükségesnek az öt megjelölt megélhetési szinthez. Az egy főre jutó adatok, a megélhetési szintek közötti arányok és más mutatók ezekből az alapadatokból keletkeznek a feldolgozás során. 10


tartozók 56 300 Ft-ot jelöltek meg, ami mintegy 2 -szeres érték. Az 5. népességötödbe tartozók elvárása a többi megélhetési szinthez szükségesnek tartott érték esetében is hasonló arányban nagyobb az 1. ötödbe tartozókénál. − A lakosság – a véleményfelmérés adatai szerint – a ténylegesnél kisebb jövedelemdifferenciáltságot tart kívánatosnak. Ezt mutatja, hogy a nagyon szűkös szinthez megjelölt összeg inkább mérsékelten szegény szintnek felel meg, hiszen több mint fele az átlagosként vélelmezett értéknek. Ami pedig a nagyon szűkös és a nagyon jó szint arányát illeti, az a valóságban sokkal nagyobb, mint a két szélső jövedelmi helyzethez megjelölt összegek közötti 4-szeres különbség. − A lakosság jövedelemelvárásai nominálisan folyamatosan nőnek, az egyes szintek közötti arány ugyanakkor nagy állandóságot mutat. A nagyon szűkös szinthez társított összegeknek az átlagoshoz viszonyított aránya 1996 óta mindig 50–60% között volt. A nagyon jó szinthez elvárt érték 3,9–4,1-szerese a nagyon szűkös szintének. Többéves időtávot tekintve éveken keresztül a nagyon jó szinthez vélelmezett összegek az átlagosnál dinamikusabban nőttek, és ez jellemző a jó szinthez társított összegekre is. Ez a tendencia 2005-ben megváltozott, a nagyon jó szinthez szükségesnek tartott összeg csak kis mértékben nőtt. − A lakossági jövedelemelvárások dinamikája 1998 közepéig hasonló volt a KSH ugyanazon időszakra vonatkozó fogyasztóiár-indexeihez, ettől kezdve általában meghaladja azt. A jövedelemelvárás dinamikái azért módosultak így, mert a reálmutatók javulásának megfelelően a jövedelmek és a kiadások tényleges növekedése is nagyobb volt a fogyasztói árak növekedésénél. Az utóbbi egy évben azonban a reálkeresetek növekedésének megtorpanása a jövedelemelvárások szintjén is jelentkezett. A jövedelemelvárások növekedése csak kisebb mértékben haladta meg a fogyasztóiár-indexet, mint a korábbi években. 5. sz. tábla A lakossági jövedelemelvárások és a fogyasztóiár-index alakulása Trend of the expected income and the consumer price (Előző év azonos időszaka = 100,0) (The same period of previous year = 100.0) 2004. Megnevezés – Denomination

I.

II.

2005.

III. IV. negyedév – quarter

I.

II.

Lakossági jövedelemelvárások – Expected income nagyon szűkös szinthez very straitened 115,4 szűkös szinthez – straitened 115,6 átlagos szinthez – average 115,2 jó szinthez – good 113,6 nagyon jó szinthez – excellent 110,8

117,3 116,9 114,4 111,1 110,0

113,8 112,5 110,2 107,4 103,5

109,6 108,6 108,0 106,3 102,8

106,0 105,7 105,2 106,3 102,2

105,1 104,2 104,4 105,1 102,3

Jövedelemelvárások átlagosan – Expected income, average

114,1

113,9

109,5

107,0

105,1

104,2

Fogyasztóiár-index – Consumer price index

106,8

107,3

107,0

105,9

103,6

103,7


11

Summary 4572 of the contacted households were undertaken the diary keeping in the 1st half year of 2005. (The number of responding households was 2290 in the 1st quarter year and 2282 in the 2nd quarter year.) Data of this publication are based on the records of diaries and the answers for the General Household Characteristics questionnaires, and covers the so called current consumption. The detailed data will be published in the Yearbook of Household Statistics 2005. Volume of current consumption of households was increased with less extent compared to the increase featuring the former years. It was 0.6 % higher in the 1st half of 2005 compared the volume of the 1st half of 2004. Half of the current consumption was spent on food and household maintenance. While the volume of food consumption was decreased, the volume of household maintenance was unchanged. On the other hand volume of the 3rd most important cost group of transport and communication was increased the greatest extent. It was 13 % higher in the 1st half of 2005 compared to the same period of the previous year. The share of health and personal care, education and recreation were 6 – 7 % of the total current consumption. The volume of consumption was increased in both of the groups. These changes indicate the transformation of the structure of consumption. Share of food consumption was 26 % in the 1st half of 2005. It amounts 13 300 HUF per capita, and 35 200 HUF per households. Decrease of the volume of own produced food has lasted for years, and it was typical in the 1st half of 2005. Volume of purchased food consumption has been stagnating in the last years, but its volume was decreased in the half of the current year, but it gives 79 % share of the total food consumption. The share of out of home food consumption was decreased compared the high basis volume of the previous year. The relapse was influenced by comparatively high 107.5 % price index. According to the average opinion of the responding households of HBS in the 2 quarter year of 2005 the estimated necessary income to make ends meet on a very straitened level was 40 600 HUF per capita. It is 5 % higher than this same data of the 2nd quarter year of 2004, which was 38 700 HUF. The respondents deemed the amount of 53 700 HUF necessary on straitened level, 74 100 HUF for the average level, 106 100 HUF for good level, and 158 300 HUF for excellent level.


13

TÁBLÁZATOK TABLES A háztartási költségvetési felvétel évközi feldolgozásának adatai Data of quarterly processing of Household Budget Survey

1. A háztartások havonkénti folyó fogyasztási kiadásai negyedévenként 1. Household’s monthly current consumption expenditure by quarters, 2004, 2005 Megnevezés Denomination

I.

II.

I-II. negyedév együtt quarter together

negyedév – quarter a)

Egy főre jutó folyó fogyasztási kiadás, Ft/hó/fő Per capita current consumption expenditure, HUF/month Élelmezés – Food Lakásfenntartás – Maintenance of dwellings Élelmezés és lakásfenntartás együtt Food and maintenance of dwellings Egyéb folyó fogyasztási kiadás Other current consumption expenditure Ebből – Of which: ruházkodás – clothing egészségügy, testápolás – health, personal care közlekedés és hírközlés – transport and communication oktatás, művelődés, üdülés, szórakozás – education, culture, recreation, entertainment Folyó fogyasztási kiadás összesen Total current consumption expenditure Élelmezés – Food Lakásfenntartás – Maintenance of dwellings Élelmezés és lakásfenntartás együtt Food and maintenance of dwellings Egyéb folyó fogyasztási kiadás Other current consumption expenditure Ebből – Of which: ruházkodás – clothing egészségügy, testápolás – health, personal care közlekedés és hírközlés – transport and communication oktatás, művelődés, üdülés, szórakozás – education, culture, recreation, entertainment Folyó fogyasztási kiadás összesen Total current consumption expenditure

2004

2005

13 555 12 419

14 385 11 449

13 971 11 934

25 974

25 834

25 905

21 991

22 398

22 194

2 067 3 127 8 196

2 646 3 054 8 211

2 357 3 090 8 203

3 318

2 753

3 035

47 965

48 232

48 099

13 025 13 253

13 573 11 980

13 299 12 616

26 278

25 553

25 915

23 732

24 783

24 258

1 895 3 265 9 501

2 701 3 292 9 507

2 299 3 279 9 504

3 508

3 236

3 372

50 010

50 336

50 173

28,3 25,9

29,8 23,7

29,0 24,8

54,2

53,6

53,9

45,8

46,4

46,1

4,3 6,5 17,1

5,5 6,3 17,0

4,9 6,4 17,1

6,9

5,7

6,3

100,0

100,0

100,0

26,0 26,5

27,0 23,8

26,5 25,1

52,5

50,8

51,7

47,5

49,2

48,3

3,8 6,5 19,0

5,4 6,5 18,9

4,6 6,5 18,9

7,0

6,4

6,7

100,0

100,0

100,0

A folyó fogyasztási kiadás szerkezete, % Structure of current consumption expenditure, % Élelmezés – Food Lakásfenntartás – Maintenance of dwellings Élelmezés és lakásfenntartás együtt Food and maintenance of dwellings Egyéb folyó fogyasztási kiadás Other current consumption expenditure Ebből – Of which: ruházkodás – clothing egészségügy, testápolás – health, personal care közlekedés és hírközlés – transport and communication oktatás, művelődés, üdülés, szórakozás – education, culture, recreation, entertainment Folyó fogyasztási kiadás összesen Total current consumption expenditure Élelmezés – Food Lakásfenntartás – Maintenance of dwellings Élelmezés és lakásfenntartás együtt Food and maintenance of dwellings Egyéb folyó fogyasztási kiadás Other current consumption expenditure Ebből – Of which: ruházkodás – clothing egészségügy, testápolás – health, personal care közlekedés és hírközlés – transport and communication oktatás, művelődés, üdülés, szórakozás – education, culture, recreation, entertainment Folyó fogyasztási kiadás összesen Total current consumption expenditure a)

2004

2005

A tartós fogyasztási cikkek nélküli fogyasztási kiadás. – Consumption expenditure excluding expenditure on durable goods.

16


2. Az élelmiszer-fogyasztás havi adatainak negyedéves átlagai 2. Monthly food consumption data by quarters, 1997, 2004, 2005 Megnevezés Denomination

I.

II.

I-II. negyedév együtt quarter together

negyedév – quarter

A háztartásban fogyasztott élelmiszerek egy főre jutó havi mennyisége Per capita quantity of monthly food consumption at home Hús, hal és készítményeik, kg – Fresh and preserved meat and fish, kg 1997 4,51 4,40 2004 4,63 4,86 2005 4,70 4,45

4,46 4,75 4,57

Tojás, db – Eggs, piece 1997 2004 2005

16,0 13,9 13,3

16,5 14,7 12,8

16,3 14,3 13,1

Tej, liter – Milk, litre 1997 2004 2005

5,43 5,13 4,86

5,90 5,19 5,10

5,67 5,16 4,98

1,11 1,35 1,34

1,10 1,42 1,42

1,11 1,39 1,38

Zsiradékok, kg – Fats, kg 1997 2004 2005

1,59 1,42 1,42

1,66 1,41 1,35

1,63 1,41 1,38

Cereáliák, kg – Cereals, kg 1997 2004 2005

8,68 7,76 7,36

9,00 7,85 7,61

8,84 7,80 7,49

Cukor, kg – Sugar, kg 1997 2004 2005

1,24 1,06 1,12

1,47 1,33 1,15

1,36 1,19 1,13

Burgonya, kg – Potatoes, kg 1997 2004 2005

3,22 2,61 2,44

3,33 2,30 2,34

3,28 2,45 2,39

Friss és tartósított zöldség, kg – Fresh and preserved vegetables, kg 1997 2004 2005

2,44 2,89 2,95

3,50 4,79 4,57

2,97 3,84 3,76

Friss és tartósított gyümölcs, kg – Fresh and preserved fruits, kg 1997 2004 2005

3,04 4,75 4,49

2,88 4,32 4,05

2,96 4,54 4,27

Sajt és egyéb tejtermékek, kg – Cheese and other dairy products, kg 1997 2004

A házon kívüli étkezés és a saját termelésű élelmiszerek aránya az élelmiszer-fogyasztás értékéből, % Ratio of eating out of home and of own produced food from the value of total food consumption, % Házon kívüli étkezés – Eating out of home 1997 2004 2005

8,3 13,7 12,6

7,1 12,6 13,1

7,7 13,1 12,8

Saját termelésű élelmiszer – Own produced food 1997 2004 2005

20,2 9,2 7,7

20,4 9,3 7,8

20,3 9,2 7,7


17

3. A különböző megélhetési szintekhez a háztartások által szükségesnek tartott havi összegek a jövedelem nagysága szerinti népességötödökben, 2005. II. negyedév 3. Amounts of monthly income considered necessary by households to different levels of living by income quintiles, quarter II 2005 Megélhetési szint Level of living

1.

2.

3.

4.

Összes háztartás

5.

Households total

népességötöd – quintilea)

A) A különböző megélhetési szintekhez szükségesnek tartott összegek, Ft/hó/fő A) Amounts of income considered necessary to the different levels of living, HUF/month/person Nagyon szűkös – Very straitened

27 992

36 519

42 647

46 296

56 267

Szűkös – Straitened

37 509

48 208

56 154

60 516

74 189

53 651

Átlagos – Average

52 669

66 378

76 543

82 565

103 363

74 130

Jó – Good Nagyon jó – Excellent

40 624

74 518

93 376

108 442

119 338

151 118

106 072

113 492

136 198

165 805

176 901

223 777

158 328

100,0

B) Az összes háztartásra átlagosan jellemző érték százalékában B) In percentage of average of all households Nagyon szűkös – Very straitened

68,9

89,9

105,0

114,0

138,5


69,9

89,9

104,7

112,8

138,3

100,0


71,0

89,5

103,3

111,4

139,4

100,0

Jó – Good

70,3

88,0

102,2

112,5

142,5

100,0

Nagyon jó – Excellent

71,7

86,0

104,7

111,7

141,3

100,0

54,8

C) Az átlagos szint százalékában C) "Average" level =100.0% Nagyon szűkös – Very straitened

53,1

55,0

55,7

56,1

54,4


71,2

72,6

73,4

73,3

71,8

72,4


100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

Jó – Good

141,5

140,7

141,7

144,5

146,2

143,1


215,5

205,2

216,6

214,3

216,5

213,6

D) A nagyon szűkös szint százalékában D) "Very straitened" level = 100.0% Nagyon szűkös – Very straitened

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0


134,0

132,0

131,7

130,7

131,9

132,1


188,2

181,8

179,5

178,3

183,7

182,5

Jó – Good

266,2

255,7

254,3

257,8

268,6

261,1


405,4

373,0

388,8

382,1

397,7

389,7

a) A háztartások népességének az egy főre jutó személyes nettó jövedelem nagysága alapján sorba rendezett ötödei. – Fifths of household's population grouped by the size of per capita personal net income.

18


MÓDSZERTAN

Az adatok forrása, megbízhatósága Az adatok forrása az országos statisztikai adatgyűjtési programban (OSAP) az 1537-es nyilvántartási számú „Háztartási költségvetési felvétel” (HKF), amely a lakosság köréből gyűjt információkat a háztartások, a háztartásokban élők jövedelmeiről, fogyasztásáról és más jellemzőiről. A lakosság jövedelmeiről és fogyasztásáról két statisztikai rendszer, a nemzetgazdasági számlarendszer és a háztartási költségvetési felvétel szolgáltat adatokat. Az előbbi teljes körű, bizonylatokon alapul, nemzetgazdasági megközelítésű és globális adatokat szolgáltat; az utóbbi pedig reprezentatív, a megkérdezettek bevallásain alapul, háztartási megközelítésű, és a háztartások különböző csoportjairól szolgáltat adatokat. Az adatok felhasználásánál e rendszerek jellegzetességeit mindenképpen szem előtt kell tartani. A háztartási költségvetési felvétel módszertanának részletes összefoglalója 1997 novemberében jelent meg a KSH „Statisztikai módszertani füzetek” c. kiadványsorozatának 37. számaként. A háztartási költségvetési felvételben jelenleg (a 2003-as mintaváltást követően) negyedévenként kb. 2100 véletlenszerűen kiválasztott, az adatszolgáltatást önként vállaló háztartás vesz részt. A negyedéves minta a magyarországi magánháztartások 0,06%-át, az éves kb. 0,2%-át öleli fel, és a háztartások összességéről kíván a továbbiakban részletezettek szerint képet adni. Nem terjed ki a felvétel az úgynevezett intézeti háztartások – mint például a gyermekotthonok, szociális otthonok – lakóira. A háztartásokról, demográfiai jellemzőikről teljes körű felvétellel szolgáltat adatokat a népszámlálás és 2%-os mintával a mikrocenzus. Ezekhez képest a háztartási költségvetési felvétel 0,2%-os éves és 0,06%-os negyedéves mintájának demográfiai mutatói természetszerűen kisebb pontosságúak, viszont e felvétel jövedelmi és fogyasztási adatokkal gazdagítja az ismereteket. A háztartási költségvetési felvételben a háztartás értelmezése az említett felvételektől eltér az olyan családtagok – diákok vagy kereső személyek – tekintetében, akik a felvételkor máshol laknak (kollégiumban, albérletben, rokonoknál stb.). E személyeket a népszámlálás és a mikrocenzus intézeti háztartásban lakóként, illetve egyszemélyes háztartásként regisztrálja, a háztartási költségvetési felvétel viszont – miután megállapítja, hogy a háztartás gazdasági közösségébe tartoznak – az illető háztartás tagjaiként veszi számításba. Így a háztartási költségvetési felvétel valamivel kevesebb, ugyanakkor átlagosan valamivel nagyobb létszámú háztartást mutat ki. A háztartási költségvetési felvétel több szakaszból áll. A mintában részt vevő háztartások mindegyike az év egy – számára kijelölt – hónapjában háztartási naplót vezet, melybe – az összeírók útmutatása alapján és rendszeres ellenőrzése mellett – naponta részletesen feljegyzi bevételeit, kiadásait, továbbá a saját termelésből fogyasztott élelmiszerek mennyiségét is. Az adatokat a összeírók kódolják, feljegyzik a naplóvezető háztartások demográfiai, gazdasági aktivitási és lakáskörülményeire vonatkozó adatait is. A tárgyév végén minden naplóvezető háztartás beszámol egész évi, ritkábban előforduló, nagy összegű vásárlásairól, lakásberuházásairól. A következő év elején pedig – ugyancsak az egész előző évre visszatekintően – a háztartás valamennyi tagjának jövedelmét kérdezik meg az összeírók, lehetőség szerint az ekkorra már rendelkezésre álló bizonylatokra, munkáltatói igazolásokra támaszkodva.


21

Ez a kiadványsorozat a havi naplóvezetés adatainak évközi – negyedévenkénti – feldolgozásával készül. Ezzel negyedévenként 2000–2500 háztartás adataira építve a háztartás-statisztika – ha számszerűen nem is teljesen pontos, de a hibaforrások ismeretében kezelhető – olyan becslés értékű információkat tud szolgáltatni, amelyek segítik a gazdasági folyamatok nyomon követését, az éves várható tendenciák előrejelzését. A lakossági adatfelvételekre általánosan – nemzetközileg is – jellemző, hogy nem tartalmazzák, nem tartalmazhatják az egyes marginális rétegek, a lakáscímmel nem rendelkező hajléktalanok, a vándoréletmódot folytatók, a kérdezőbiztossal kommunikálni nem tudók, az elkülönült életmódot folytató jómódúak adatait. Bizonyos típusú adatok (jutalom, szeszesital-vásárlás stb.) bevallása különösen pontatlan. E felvételekben olyan tartalommal szerepelnek a jövedelmek, ahogyan azok a háztartások szintjén értelmezhetők, és olyan értékösszegekkel, ahogyan azt a lakosság bevallja. A legnagyobb hibaforrást azonban a mintának az a torzulása jelenti, amit az adatszolgáltatásban való részvétel nagyarányú megtagadása és a jövedelmek tendenciózus eltitkolása okoz. A meghiúsulásra vonatkozó részletes adatokat a „Háztartás-statisztikai évkönyv, 2004” című kiadványban tesszük közzé. Mind a felvételben való közreműködés megtagadása – ami tendenciózusan a magasabb jövedelműek körében gyakoribb –, mind pedig a jövedelmek eltitkolása, ami ugyancsak különösen a magasabb jövedelműekre jellemző, végső soron egyaránt oda vezet, hogy a minta a valóságosnál kevesebb magas jövedelmű és a valóságosnál több alacsony jövedelmű háztartást tartalmaz. Ebből az alábbiak következnek. • A jövedelemskála felső részén a mintában egy-egy jövedelemsáv kevesebb háztartásból áll, mint a valóságban, hiszen a mintából a magas jövedelmű háztartások egy része hiányzik. Így – népességötödökben, tizedekben gondolkozva – lehetséges, hogy pl. a minta szerinti felső népességtized mutatószámai a valóságban inkább a felső népességötödöt jellemzik. A jövedelemskála alsó régióira ennek ellenkezője igaz. • A minta a valóságosnál kisebbnek mutatja a jövedelem és fogyasztás átlagos adatait. • További következmény, hogy nem tudjuk elfogadható pontossággal megmondani, mennyien élnek valamely konkrét szociálpolitikai értéknél kisebb jövedelemből. Az azonban biztonsággal kijelenthető, hogy kevesebben, mint amennyit a minta mutat, hiszen a jövedelemskála alsó részén elhelyezkedő háztartásokból többen kerülnek be a mintába, mint amennyi a valóságos súlyarányuknak megfelelne. A háztartás-statisztikai adatok csak ezen korlátokat szem előtt tartva használhatók. A jövedelemsávok jellemzőinek, az átlagoknak és a bizonyos jövedelemszint alatt élők számának időbeli változását a minta akkor tükrözi megfelelően, ha a vizsgált időtáv során érdemben nem módosult a torzulás mértéke. Ez rövidebb időtáv esetén inkább feltételezhető, ezért e közleményekben az ilyen összehasonlítások időtávjai korlátozottak. A különböző szinteken élő háztartások társadalmi-gazdasági jellemzőinek összehasonlítását az ismertetett gondok érdemben nem befolyásolják. A háztartás-statisztika évközi adatainak felhasználásánál a háztartási költségvetési felvétel előbbi korlátain túl a kisebb minta – a megfigyelt háztartások száma negyedévenként csak negyede az év folyamán megfigyelteknek – és az egyhónapos mérési időtartam jelent sajátos problémát. Az a tapasztalat, hogy egy kiadási tétel nagyságát az egyhavi felvétel – az említett bevallási hiányosságoktól eltekintve – annál jobban tudja reprezentálni, minél gyakrabban fordul elő, minél több háztartásra jellemző, és összegszerűen minél kevésbé szóródik annak vásárlása. Fordítva: minél inkább nem teljesülnek e feltételek, annál kevésbé megbízható vagy éppen használhatatlan a havi adat. 22


E megbízhatósági feltételek leginkább az élelmiszerek és a lakásfenntartási kiadások esetében teljesülnek, míg kevésbé ugyan, de érvényesülnek az úgynevezett egyéb folyó fogyasztási kiadások esetében is. A ritkán előforduló tételek, például a járművek vagy más tartós fogyasztási javak vásárlásának becslésére azonban a minta nagysága és a naplóvezetés egyhónapos időtartama nem elégséges. Ugyanez vonatkozik a tartós fogyasztási javak mellett a lakásberuházásra is. Ennek megfelelően a negyedéves kiadvány egy szűkített fogalmat alkalmaz a fogyasztásra (lásd: „folyó fogyasztási kiadás”), amiben a tartós javak vásárlása nem foglaltatik benne, a lakásberuházások alakulásáról pedig nem közöl adatokat.


23

A kiadványban használt fontosabb fogalmak Az e kiadványban használt legfontosabb fogalmak – főleg a háztartási szint sajátosságaiból következően – nem minden tekintetben azonosak a nemzetgazdasági számlarendszerben használtakkal. A kiadás volumenindexe = a tárgyidőszakban és a bázisidőszakban felmért kiadás összehasonlító árakon kifejezett értékösszegeinek hányadosa, százalékos formában. Összehasonlító árakként a tárgyidőszak árait alkalmazzuk. A bázisidőszak értékösszegeinek a tárgyidőszak áraira való átszámítása a vásárolt tételek esetében úgy történik, hogy a bázisidőszaki adatukat szorozzuk a fogyasztóiár-index megfelelő csoportindexével. A saját termelésből származó fogyasztást – ami a fogyasztóiár-indexnek nem összetevője – szintén a tárgyidőszak áraival számítjuk, figyelembe véve azonban sajátos, a vásárolt fogyasztástól eltérő, belső termékszerkezetét. Élelmezés (élelmezési kiadás) = a vásárolt és saját termelésből felhasznált élelmiszerek, a háztartáson kívüli étkezések értéke, beleértve a kávé, tea, üdítőitalok fogyasztását is. Lakásfenntartás (lakásfenntartási kiadás) = a háztartási energiára fordított kiadások, a lakbér, a társasházi közös költség, az ingatlanadó, a víz- és csatornadíjak, a szemétszállítás költsége, a lakáskarbantartás, -javítás költségei, továbbá itt szerepelnek a lakáshitelek törlesztőrészletei és azok kamatai. Egyéb folyó fogyasztási kiadás = az itt definiált élelmezési és lakásfenntartási kiadásokon kívüli minden folyó fogyasztási kiadás (szeszes italok, dohányáruk fogyasztása, ruházkodási cikkek vásárlása és ruházkodási szolgáltatások igénybevétele, háztartási, egészségügyi és testápolási kiadások, közlekedési és hírközlési, oktatási, művelődési, szórakozási, üdülési és egyéb, a tartós fogyasztási cikkek vásárlására fordított összegek nélkül számbavett kiadások). Folyó fogyasztási kiadás = a vásárolt és saját termelésből származó fogyasztás, kivéve a tartós fogyasztási cikkek (járművek és más, nagy értékű tartós javak) vásárlásait. Ez a fogalom a negyedéves feldolgozás körülményeihez alkalmazott sajátos kategória (lásd „Az adatok forrása, megbízhatósága” c. részben). A háztartásokban fogyasztott élelmiszer-mennyiség = a vásárolt és saját termelésből felhasznált élelmiszer-mennyiség. A háztartáson kívül – közcélú és munkahelyi éttermekben, iskolai, óvodai étkezés keretében – elfogyasztott élelmiszer-mennyiséget a háztartások nem ismerik, azok csak a kiadások értékösszegében szerepelnek. Nagyságrendjükre utal a házon kívüli étkezés értékének az élelmezési kiadások összegéhez viszonyított aránya. A hús-, a zöldség-, a gyümölcsfogyasztás adatai a készítményeket is tartalmazzák, mivel ezek jellegükben az alapanyagokhoz hasonlóak. A készítményekben lévő, de az eredeti jellegüket elveszített élelmiszer-mennyiségek azonban (például az üdítőitalokban, a cukrászárukban, a csokoládéban lévő cukor vagy a süteményekben lévő liszt és tojás stb.) nem szerepelnek ezekben a mennyiségi adatokban.

24


A nemzetgazdasági elszámolások – az alkalmazott mérlegmódszernek megfelelően – a háztartásban és a háztartáson kívül fogyasztott, valamint a különböző készítményekben foglalt mennyiségeket – utóbbiakat is alapanyagra átszámítva – egyaránt tartalmazzák. Népességhányadok = a népességnek az egy főre nettó jutó jövedelem alapján emelkedő sorrendbe rendezett hányadai. (A népességtized közhasználatú neve decilis, a népességötödé kvintilis stb.) Az első népességhányadok (első népességtized, első népességötöd) itt nem tartalmazzák a felmért háztartások népességének legalacsonyabb jövedelmű 1%-át, amelynek adatai – a negatív értékek, a jövedelem és a fogyasztás inkonzisztenciája miatt – statisztikailag egyáltalán nem értelmezhetők.


25

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL HUNGARIAN CENTRAL STATISTICAL OFFICE

Recommend Documents