KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL HUNGARIAN CENTRAL STATISTICAL OFFICE
A HÁZTARTÁSOK VILLAMOSENERGIA-KIADÁSAI ELECTRICITY CONSUMPTION OF HOUSEHOLDS
BUDAPEST, 2006
© KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2006 © HUNGARIAN CENTRAL STATISTICAL OFFICE, 2006 ISBN 963 215 981 0
Készült a Központi Statisztikai Hivatal Életszínvonal- és emberierőforrás-statisztikai főosztályának Háztartás-, jövedelem- és fogyasztásstatisztikai osztályán Prepared by: Living Standard and Human Resources Statistics Department, Household, Income and Consumption Statistics Section Főosztályvezető – Head of department dr. Lakatos Judit Főosztályvezető-helyettes – Deputy Head of Department Grábics Ágnes Osztályvezető – Head of section dr. Salamin Pálné
Készítették - Contributors Kenyeres László Mikesné Mencző Beatrix
Másodlagos publikálás csak a forrás megjelölésével történhet! Any secondary publication is allowed only by the indication of source!
A kiadvány megrendelhető: KSH Marketingosztály 1024 Budapest II., Keleti Károly u. 5-7. Telefon: 345-6550, fax: 345-6699 E-mail: marketing.ksh@ ksh.hu A kiadvány megvásárolható: KSH Statisztikai Szakkönyvesbolt (1024 Budapest II., Keleti Károly u. 10., telefon: 212-4348), valamint a KSH megyei igazgatóságain This publication can be ordered at the following address: HCSO, Marketing Section, H-1024 Budapest II., Keleti Károly str. 5-7. Telephone: (36-1) 345-6570, fax: (36-1) 345-6699 This publication can be purchased at the following address: Statistical Bookshop, H-1024 Budapest II., Keleti Károly str. 10. Telephone: (36-1) 212-4348, KSH az interneten – HCSO is available on the Internet: www. ksh.hu
2
Tartalomjegyzék – Table of contents
1. Bevezető..........................................................................................................................5 2. A háztartások fogyasztása, a fogyasztás szerkezetének alakulása a villamosenergiafelhasználás tükrében ..........................................................................................................5 3. A jövedelmek és a villamosenergia-kiadások ..................................................................7 4. Településtípus és villamosenergia-fogyasztás.................................................................9 5. Energiakiadások háztartástípusok szerint......................................................................10 6. Villanyszámla késedelmes fizetése ...............................................................................14 7. A háztartások villamosenergia-felhasználásának főbb területei.....................................15 8. A tartósfogyasztásicikk-ellátottság és a villamosenergia-fogyasztás kapcsolata ...........17 Táblázatok .........................................................................................................................22 Függelék ............................................................................................................................31
3
4
1. Bevezető Az életünket mind jobban átszövő technikai fejlődés következtében az elektromos árammal működő berendezések száma dinamikusan növekszik. Az elektromos energia általános elterjedtsége, valamint speciális, nem helyettesítő jellege miatt villamosenergiafogyasztási szokásaink vizsgálata megkülönböztetett figyelmet igényel. Ebben a tanulmányban az egyes háztartások villamosenergia-kiadásait vizsgálva megkíséreljük feltárni azokat az összefüggéseket, melyek az elektromosenergia-kiadásokra befolyással bírnak, meghatározzák annak nagyságát. A lakossági villamosenergia-felhasználás több egymást erősítő, illetve gyengítő tényező hatására módosul. Az energiára fordított kiadásokat befolyásolják az árváltozások, valamint az árarányok alakulása. Jelentős korrigáló tényező a háztartások taglétszáma, a jövedelmi helyzet, a háztartástagok kora, és főleg életmódja. Fontos szerepe van az utóbbi években egyre erőteljesebben növekvő tartósfogyasztásicikk-állománynak is. Ez utóbbi egyfelől természetszerűleg növelheti a villamosenergia-felhasználást, másrészt viszont a korszerűbb, újabb háztartási gépek beszerzésével a háztartások egyre kevesebb villamos energia fogyasztására kényszerülnek. A lakossági villamosenergia-felhasználást a háztartás költségvetési felvétel (HKF) adatainak felhasználásával vizsgáltuk. E felvétel folyó áron mutatja be a villamos energiára fordított kiadásokat, a kiadások nagyságát, valamint arányát mind az összes kiadáson, mind pedig az energiára fordított kiadásokon belül. A felhasznált adatok bemutatása visszamenőleg jellemzően az ezredfordulóig történt meg. 2. A háztartások fogyasztása, a fogyasztás szerkezetének alakulása a villamosenergia-felhasználás tükrében A vizsgált időszakban a lakosság jövedelmei és kiadásai mind folyó áron, mind reálértéken folyamatosan növekedtek. Az élelmiszerre fordított kiadások után a lakásfenntartási kiadások jelentik a második legnagyobb kiadási tételt. A háztartási energiaköltségek a lakásfenntartási kiadások közel kétharmadát teszik ki, amit nagymértékben befolyásol az árszínvonal alakulása, valamint a háztartások infrastrukturális ellátottságának változása. Az elmúlt évtized energiafogyasztásának egyik fő jellemzője a hagyományos energiahordozók térvesztése volt. A háztartások fogyasztása a szilárd tüzelőanyagoktól a gáz irányába tolódott el, a gázfogyasztáson belül pedig a vezetékesgáz-fogyasztás nőtt a PB-gáz-fogyasztás rovására. Ezt egyrészt a gázvezeték hálózat erőteljes növekedése, másrészt a gáz viszonylag kedvező ára segítette elő. Ennek hatásaként a vezetékes gázra fordított kiadások az elmúlt években folyamatosan nőttek. A háztartásienergia-kiadáson belül a villamos energiára fordított részarány az 1990-es években nőtt meg erőteljesen, az ezredfordulót követő három évben viszont már némi csökkenés volt kimutatható, döntően azért, mert az elektromos áram fűtési célú felhasználása minimálisra esett vissza.
5
A háztartások egy főre jutó évi energiakiadásai, 2000–2004 Per capita energy expenditure, 2000–2004 (folyó áron – at current price)
Megnevezés – Denomination Szilárd tüzelőanyagok és tüzelőolaj összesen – Solid fuels and heating oil Távfűtés – District heating Elektromos energia – Electricity Vezetékes gáz – Piped gas PB gáz – Bottled gas Gáz összesen – Total Energiakiadások összesen Household energy, total
2000
2001
2002
2003
2004
5 313 6 552 17 148 13 153 2 721 15 875
5 915 7 489 19 068 14 685 3 008 17 693
6 314 7 938 20 418 17 265 2 905 20 169
7 046 8 287 21 418 19 818 2 739 22 557
6 583 9 171 25 502 22 170 2 726 24 896
44 888
50 165
54 839
59 064
69 156
2004-ben az elektromos áramra fordított kiadás energiakiadáson belüli részaránya megnőtt, 41%-ot is meghaladó értékével az új évezred legmagasabb arányát mutatja, míg a gáz részaránya 36%-ra esett vissza. Így napjainkban az energiaköltségeken belül – a gázfogyasztást is megelőzve – a háztartások legnagyobb kiadási tételét a villamos áramra fordított összeg jelenti. 2004-ben a háztartások fejenként átlagosan több mint 25 ezer Ft-ot költöttek villamos energiára, ami 8 ezer forinttal több, mint az ezredfordulón. A háztartási energia, ezen belül az elektromos energia fogyasztóiár-indexe és a fogyasztóiár-index – Price indices of electricity energy, household energy and consumer price index Megnevezés Denomination Energiakiadások összesen – Price index of the household energy Ebből – Of which: Elektromos energia – Electricity Általános (nappali) – Daily tariff Vezérelt (éjszakai) – Night tariff
2000 2001 2002 2003 2004 előző év = 100,0 – previous year = 100,0
(%) 2004/ 1999
109,1
110,3
105,5
107,3
114,1
155,4
107,5 107,6 107,1
105,9 106,0 105,5
105,0 105,0 105,2
111,0 109,9 116,6
119,0 118,3 122,2
157,9 155,7 169,4
Fogyasztóiár-index – Consumer price index 109,8 Forrás: Fogyasztóiár-index füzetek, Budapest, KSH
109,2
105,3
104,7
106,8
141,2
Az elektromos energia árindexe 2003–2004-ben jóval meghaladta az átlagos árváltozást, 2004-ben közel háromszorosa volt annak. Az éjszakai (vezérelt) áram árának növekedése ugyan évről évre nagyobb a nappaliénál, azonban még így is közel 50%-os az árelőnye, ezért a vezérelt árammal működtetett készülékek üzemeltetése még gazdaságos megoldásnak számít. Ennek következtében a jövőben versenyképes alternatívát jelenthet még a gázzal szemben is. A viszonylag jelentős áremelkedés ellenére az összes energiafogyasztás volumene a 2000–2001-es kismértékű csökkenés után 2002–2003-ban némileg növekedett, 2004-re pedig az öt évvel korábbinál 5%-kal magasabb szintre állt be. A háztartási energiafogyasztás eléggé rugalmatlan, alakulása részben az időjárástól, részben a lakások nagyságától, felszereltségétől függ. Az eltérő árarányok csak kismértékben hatnak 6
a fogyasztás szerkezetére, mivel a fűtési rendszer átalakítása drága és hosszabb folyamat. Az elektromosenergia-fogyasztás 2001-ben bekövetkezett emelkedése feltehetően kapcsolatban van a lakásépítések számának növekedésével, ami együtt járt a háztartási gépek beszerzésével is. Az elektromos energia és a háztartási energia egy főre jutó volumenindexei – Volume indices of the per capita electricity energy and housing energy consumption (%) Megnevezés – Denomination Elektromos energia 1999=100,0 – Electricity, 1999=100,0 Háztartási energia összesen, 1999=100,0 – Price index of the household energy, 1999=100,0
2000
2001
2002
2003
2004
101,7
106,8
108,9
102,9
103,0
97,2
98,5
102,1
102,4
105,1
A háztartási energiakiadások tekintetében összességében elmondható, hogy a korábbi éveket jellemző nagyobb fogyasztási szerkezetváltozás 2000 után már nem volt jellemző, kisebb arányeltolódások azonban kimutathatóak, mely többé-kevésbé megbízhatóan, de a jövőre nézve is prognosztizálhatók. 3. A jövedelmek és a villamosenergia-kiadások Az energiakiadás nagysága, valamint az összes kiadáson belüli aránya nem követi szorosan a jövedelmi viszonyok alakulását. Igaz ugyan, hogy az egy főre jutó háztartási energiaköltség 2004-ben a 10. decilisbe tartozóknál több mint kétszerese volt az első decilisbe tartozókénak, azonban ha az egy háztartásra jutó értékeket nézzük, az eltérés már jóval kisebb: 20 ezer Ft körüli. Ugyanez a különbség az elektromos áram esetében még kisebb, a 4000 Ft-ot sem éri el éves szinten. Ennek oka, hogy bár az alacsonyabb jövedelmű háztartások felszereltsége és a készülékek minősége ugyan gyengébb, mint a magas jövedelműeké, de nagyobb taglétszámuk, valamint az eltartott gyermekek nagyobb száma miatt a fűtési, mosási, világítási költségeik jóval magasabbak a legmagasabb jövedelmű, de kevésbé népes háztartásokénál. Bár a jobb anyagi körülmények között élők jóval több és újabb, energiatakarékosabb tartós fogyasztási cikkel rendelkeznek – kiemelten a szórakoztató elektronika terén –, ezek használata nem növeli oly mértékben a költségeket, mint a kevésbé tehetősek napi rendszerességgel használt alapvető háztartási gépei, mint például a villanybojler. Mivel a villamos energia felhasználása itt napi szükségletet elégít ki, az erre fordított kiadás rugalmatlan a jövedelem és árváltozás hatásaira (leszámítva helyettesítő termékek bekapcsolódásának lehetőségét), ezért az alacsony jövedelmű rétegekre jóval nagyobb terhet ró.
7
Az egy háztartásra jutó energiakiadás alakulása az alacsony és a magas jövedelmű háztartásokban, 2004 – Per household energy expenditure in the lowest and the highest income deciles, 2004 Jövedelmi decilisek – Deciles 1. 10.
Megnevezés – Denomination Egy háztartásra jutó éves energiakiadás, Ft – Value of per capita electricity expenditure, HUF Ebből – Of which: elektromos energia – electricity Energiakiadás az összes személyes célú kiadás %-ában Share of electricity consumption compared to total personal expenditure, %
179 618
200 152
76 737
81 617
13,2
7,4
Növekvő jövedelemnél több, az elektromosenergia-felhasználás volumenére ellentételesen ható folyamat játszódhat le. Az ilyen eseteknél általában nő a lakások alapterülete, ezzel együtt felszereltségük is javul. A tartós fogyasztási cikkek állományának bővülése természetszerűleg növeli az energiafelhasználást. Ugyanakkor ezzel ellentétes folyamatot gerjeszt, hogy ezek a háztartások berendezéseiket már képesek az energiafalókról takarékosabb felhasználásúakra cserélni. A villamosenergia-kiadást befolyásoló néhány fontosabb mutató az alacsony és a magas jövedelmű háztartásokban, 2004 – Some data influencing electricity consumption in households at the lowest and highest income deciles, 2004 Jövedelmi decilisek – Deciles 1. 10.
Megnevezés – Denomination
A háztartások taglétszáma, és a 100 szobára jutó személyek száma – Average size of households and number of persons per 100 rooms A háztartások taglétszáma – Average size of households Száz szobára jutó személyek száma – Number of persons per 100 rooms
4,00 160
2,04 72
Egyes tartós fogyasztási cikkek előfordulásai aránya, % – Frequency of certain consumer durables, % Hűtőszekrény – Refrigerator 75,4 62,1 Fagyasztógép – Deep freezer 42,4 46,3 Hűtő- és fagyasztógép – Refrigerator and deep freezer 20,4 45,6 Mikrohullámú sütő – Microwave oven 54,8 85,3 Mosógép automata és félautomata – Washing machine, automatic, semi52,2 88,0 automatic Villanybojler – Boiler 48,2 29,6
Az energiaköltségek nagyságára két tényező gyakorol hatást: a háztartások mérete, vagyis a benne élő személyek száma, valamint a lakás alapterülete, felszereltsége. Ezek a szegényebb és a tehetősebb háztartástípusokban eltérően alakulnak. E két hatás eredőjeként az egy háztartásra jutó kiadások nem térnek el jelentősen az alsó és a felső jövedelmi decilisben. A magas jövedelműek energiakiadása mindössze 11%-kal haladja meg az alacsonyakét, hasonlóan alakul a villamosenergia-kiadás is (6%-os többlet). Az alacsony jövedelem mellett tapasztalható némileg visszafogottabb fogyasztás az energiatakarékossági kísérletek következménye is lehet, ami bizonyos háztartástípusokban – mint például a gyermekes, vagy a villannyal fűtő családoké – 8
erősen korlátozott. Miután a villamos energia felhasználása alapvető szükségletet elégít ki, és az erre fordított kiadás rugalmatlanul reagál a jövedelem és az árváltozás hatásaira egyaránt, a legszegényebbek népes háztartásainál megnöveli a szegénység kockázatát. Feltehetően vannak, akik e kockázat enyhítése érdekében a meglévő berendezéseiket a lehetőségekhez mérten kevesebbet használják. Mindez azonban nem érinti, érintheti az olyan, a mindennapi életben nélkülözhetetlen készülékeket, mint például a folyamatosan működő hűtőszekrény és a minden második alsó jövedelmi tizedbe tartozó háztartásban használt villanybojler, melyek nagy energiaigénye jórészt semlegesít minden, a villanyszámla mérséklése érdekében tett egyéb törekvést. 4. Településtípus és villamosenergia-fogyasztás Lakásfenntartásra a budapestiek az átlagosnál 16%-kal költenek többet, a vidéki városok háztartásainak kiadásai az átlagoshoz közeliek, a legkevesebbet pedig erre a községekben élő családok fordítanak. Ők összességében 67 ezer forinttal áldoznak kevesebbet lakásuk fenntartására, mint a fővárosiak. A háztartásienergia-, illetve a villamosenergia-kiadások összehasonlításánál azt tapasztaltuk, hogy míg egy budapesti háztartás 2004-ben 180 ezer forintot költött háztartási energiára, ezen belül 74 ezer forintot a villanyszámlájára, addig ugyanez a községekben 192 ezer, illetve 82 ezer forint volt, ami egy előfordulásra számolva a kiadások 54, illetve 67%-os növekedését jelenti 2000-hez képest. A községekben élők Budapesthez viszonyított magasabb energia kiadása valószínűleg a családi házas életformával, és a lakhatási mód nagyobb energiaigényével függ össze.
9
Az egy háztartástára jutó lakásfenntartási és energia kiadások alakulása településtípus szerint, 2004 – Per household maintenance of dwelling and electricity expenditure by settlement types, 2004 Megnevezés – Denomination Átlagos taglétszám (fő) – Average size of households (persons)
Budapest Budapest
Egyéb város Other town
2,24
Község Village
Összesen Total
2,67
2,93
2,67
1 891 629
1 727 950
1 563 303
1 708 122
361 697
302 972
295 073
312 266
179 942
180 111
192 079
183 914
73 837
73 077
81 669
75 985
110,7
101,2
91,5
100,0
115,8
97,0
94,5
100,0
97,8
97,9
104,4
100,0
97,2
96,2
107,5
100,0
Forint – HUF Összes személyes célú kiadás – Personal expenditure, total Lakásfenntartási kiadások – Maintenance of dwellings, Ebből: háztartási energia – Of which: household energy Ebből: elektromos energia – Of which: electricity
Százalék – Percentage Összes személyes célú kiadás – Personal expenditure, total Lakásfenntartási kiadások – Maintenance of dwellings Ebből: háztartási energia – Of which: household energy Ebből: elektromos energia – Of which: electricity
5. Energiakiadások háztartástípusok szerint Az aktív és az inaktív háztartások összes személyes célú, továbbá lakásfenntartási kiadásai nagyságrendileg eltérnek egymástól, egyrészt a jövedelemkülönbségek, másrészt az eltérő életvitel és háztartásnagyság következtében.
10
Energiakiadások háztartástípus szerint a különböző rétegekben, 2004 Energy expenditure by different social groups, 2004
Megnevezés - Denomination
Átlagos taglétszám (fő) – Average size of households (person)
Aktív háztartás Aktív háztartások vállalkozó összesen háztartásfővel Active Active households, households with a selftotal employed head
3,24
3,25
Nyugdíjas háztartások Pensioner households
1,67
Egyéb inaktív háztartások Összesen Total Other inactive households
2,97
2,67
Egy háztartásra jutó kiadás, Ft – Average energy expenditure per household, HUF Összes személyes célú kiadás – Personal expenditure, total Lakásfenntartási kiadások – Maintenance of dwellings, Ebből: háztartási energia – Of which: household energy Ebből: elektromos energia – Of which: electricity
2 119 957
2 614 785
1 060 616
1 061 167
1 708 122
356 550
391 445
244 627
217 687
312 266
204 062
227 266
152 883
144 135
183 914
87 626
103 478
57 615
58 539
75 985
Összes személyes célú kiadás = 100,0 – Personal expenditure, total=100,0 Lakásfenntartási kiadások – Maintenance of dwellings, Ebből: háztartási energia – Of which: household energy Ebből: elektromos energia – Of which: electricity Elektromos energia a háztartási energia %-ában – Share of electricity compared to household energy, %
16,8
15,0
23,1
20,5
18,3
9,6
8,7
14,4
13,6
10,8
4,1
4,0
5,4
5,5
4,4
42,9
45,5
37,7
40,6
41,3
Összes személyes célú kiadásaikból legnagyobb arányban (23%) lakásfenntartásra a nyugdíjas háztartások költenek, őket követik az egyéb inaktív háztartások 20,5%-kal, miközben az egy háztartásra jutó forintértékek jelentősen elmaradnak az aktív háztartásokétól, de még az országos átlagtól is (az aktívakhoz viszonyított arányok rendre 69%, 61%; az országos átlaghoz képest pedig 78, illetve 70%). Az inaktív háztartástípusok között az elektromos energiát tekintve forintösszegben az eltérés nem számottevő. Ugyanakkor az egyéb inaktívak valamivel nagyobb arányt fordítanak a háztartási energián belül elektromos energiára, mint a nyugdíjasok. A másik pólust a vállalkozó háztartásfőjű háztartások alkotják, ahol abszolút mértékben a legtöbbet költenek lakásfenntartásra, háztartási, illetve villamos energiára, jóllehet ez utóbbi a kiadásaikon belül mindössze 4%-ot tesz ki. Bár a 391 ezer forintos lakásfenntartási kiadási tételük minden társadalmi csoport fogyasztása közül kiemelkedik, és a többi réteghez képest az összes személyes célú kiadáshoz viszonyított arány náluk a legalacsonyabb, itt a legmagasabb (45,5%) a villamos energia részesedése az energia 11
kiadáson belül (ami közvetetten bár, de a vállalkozás és a háztartás összemosódására utal). Gyermekes és gyermek nélküli háztartások egy háztartásra jutó kiadásai, 2004 – Energy expenditure of the households with and without children, 2004
Megnevezés - Denomination
Átlagos taglétszám, fő – Average size of households, persons Összes személyes célú kiadás, Ft – Personal expenditure, total, HUF Lakásfenntartás, Ft – Maintenance of dwellings, HUF Ebből: háztartási energia, Ft – Of which: household energy, HUF Ebből: elektromos energia, Ft – Of which: electricity, HUF
Gyermekesek With
Gyermek nélküliek Without child
1
2
3-x
gyermekkel – child(ren)
együtt total
1,90
3,33
4,17
5,68
3,91
1 427 588
2 115 730
2 181 529
2 297 086
2 160 538
282 349
359 229
358 528
372 347
360 514
166 188
207 911
216 930
219 516
212 501
65 301
89 406
95 821
102 308
93 215
A gyermekesek és a gyermek nélküli háztartások kiadásai jelentős mértékben eltérnek egymástól, mivel az eltartottak megjelenésével a háztartásban a lakásfenntartási és az energia kiadások egyaránt megnőnek. Míg 2004-ben a gyermek nélküli háztartások egy háztartásra jutó lakásfenntartási kiadása éves szinten 282 ezer forintot tett ki, addig az egy és a két gyermekesek esetében az már 360 ezer forint közeli értéket jelentett, a 3 és több gyermekeseknél ez az érték a 372 ezer forintot is meghaladta. A legnagyobb arányeltolódás a villamos áramra fordított összegekben mutatkozik meg. Míg egy gyermek nélküli háztartás éves szinten 65 ezer forintot költ erre, addig az egy gyermekesek 89 ezret, a kétgyermekes háztartások közel 96 ezret, a három és több gyermekesek pedig már 102 ezer forintnál is többet, ami azt jelenti, hogy a gyermekes családok 37, 47, illetve 57 százalékkal költenek többet elektromos energiára, mint a gyermek nélküliek.
12
A gyermekes háztartások energia és lakásfenntartási kiadásai a gyermek nélküliek kiadásainak százalékában, %, 2004 – Share of household energy and maintenance of dwelling expenditures of household with children compared to households without children, %, 2004 % 160,0
150,0
Ö sszes szem élyes célú kiadás
E lektrom os energia
140,0 H áztartási energia 130,0
Lakásfenntartás
120,0
110,0
100,0 G yerm ek nélküliek
1 gyerm ekesek
2 gyerm ekesek
3 és több gyerm ekesek
Legkevesebbet a csak idősekből álló, kis létszámú háztartások költenek elektromos energiára, éves szinten átlagosan 54 ezer forintot, őket követik a csak fiatalokból állók 57 ezer forinttal. Ezzel szemben a fiatalok és középkorúak háztartásaiban több mint 91 ezer forintot fordítanak erre. A legtöbbet viszont mindezzel együtt a mindhárom korcsoportot felölelő népes családok fizetnek: éves szinten több mint 112 ezer forintot költenek villamos energiára. Ez utóbbi háztartások összes háztartásienergia-kiadásuk 47 százalékát erre fordítják, míg a csak fiatalokból álló háztartásoknál az arány 37%, ami az átlagosnál 4 százalékponttal kevesebb.
13
Néhány lakással kapcsolatos mutató háztartástípusonként, 2004 – Share of certain dwelling related expenditures by household types, 2004 (%) Megnevezés Denomination
Csak fiatalokból álló háztartások – Households consisted of young members only Csak középkorúakból álló háztartások – Households consisted of middle aged members only Csak idősekből álló háztartások – Households consisted of elderly members only Csak fiatalokból és középkorúakból álló háztartás – Households consisted of young and middle-aged members Csak fiatalokból és idősekből álló háztartás – Households consisted of young and elderly members Csak középkorúakból és idősekből álló háztartás – Households consisted of middle aged and elderly people Egyéb háztartás (fiatalok, középkorúak, idősek) – Other households Összes háztartás –Total
Átlagos Elektromos energia a Elektromos energia taglétszám lakásfenntartási az energiaköltség %– Average kiadások %-ában ában size of Share of electricity Share of electricity households compared to cost of compared to energy maintenance of expenditures, % dwelling, % 2,34
17,4
37,0
1,56
22,7
39,8
1,42
23,1
36,8
3,68
25,2
43,3
2,83
21,6
39,1
2,43
25,7
41,1
4,35
27,9
47,0
2,67
24,3
41,3
6. Villanyszámla késedelmes fizetése A felvétel során arra is rákérdeztünk, hogy mennyiben okozott gondot a közüzemi számlák, így például a villanyszámla időben történő befizetése, volt-e elmaradás. A kérdésre adott válaszok nem csak a tényleges jövedelmi helyzettel, hanem a jövedelmek rendszerességével, és bizonyos mértékben a számlafizetéssel kapcsolatos attitűdökkel is összefüggnek. Ezért nem meglepő, hogy a befizetések elmaradása a nyugdíjasok körében nem számottevő, az aktív háztartásokra jellemző arány felét sem éri el. Ugyanakkor a nagyon nehéz helyzetben lévő, egyéb inaktív háztartások (ahol az egy fogyasztási egységre jutó nettó jövedelem az országos átlag 60%-a alatt van) körében a villanyszámlagondokról beszámoló háztartások aránya az országos átlag közel négyszerese. Őket követik a gyermekes háztartások, ezen belül a gyermekszám emelkedésével növekszik annak valószínűsége, hogy a családnak nehézségei adódnak a közüzemi díjak fizetésekor. A jövedelmek nagyságának befolyásoló ereje tükröződik abban is, hogy a befizetési nehézségekkel küzdő három és annál több gyermekes családok jövedelme mindössze 71%-a azoknak a sokgyermekesekének, akiknek nem kellet ilyen jellegű problémával szembenézniük. A fizetési nehézségek előfordulása gyakoribb vidéken. Főleg a kisvárosokban és községekben élő háztartások között magas azoknak az aránya, akiknek gondot jelent a számlák befizetése.
14
A villanyszámlagondokról beszámoló háztartások aránya egyes háztartástípusokban, 2004 – Share of households with problem of paying the electricity cost by household types, 2004 (%) Megnevezés – Denomination
Gyermek nélküli háztartások – Households without children Gyermekes háztartások – Households with child(ren) 1 gyermekkel – 1 child 2 gyermekkel – 2 children 3 és több gyermekkel – 3-x children Egy szülő gyermek(ek)kel – Single parent with a child(ren)
Budapest Budapest
Megyei jogú Egyéb város város County Other town towns
Község Village
Összesen Total
3,6
4,5
5,3
6,6
5,1
9,9 8,1 11,8 15,5
9,0 7,3 9,1 20,5
15,2 15,4 10,6 29,8
15,2 11,8 12,4 32,0
13,1 11,1 11,2 27,8
12,8
11,6
26,0
20,8
17,7
Aktív háztartások – Active Nyugdíjasok – Pensioner Egyéb inaktívak – Other inactive
6,6 3,3 15,5
6,6 3,5 30,3
11,1 4,6 32,5
11,1 6,1 34,5
9,2 4,6 31,1
Alsó jövedelmi tized – Decile 1 Felső jövedelmi tized – Decile 10 Összes háztartás – Total
18,3 2,2 5,5
31,9 3,6 6,2
30,2 3,1 9,3
30,8 5,1 10,2
29,8 3,1 8,2
7. A háztartások villamosenergia-felhasználásának főbb területei A háztartások villamosenergia-felhasználásának egyik fő területét a vízmelegítés jelenti. Jóllehet a villanybojlert használók aránya az elmúlt években jelentősen csökkent, még mindig nagyon magas azoknak a háztartásoknak a száma, amelyek a kisebb bekerülési költségű, de drágábban üzemelő villanybojlerrel oldják meg a vízmelegítést. 2000-ben a háztartások több mint 66%-a rendelkezett villanybojlerrel, 2,4%-uk többel is. A lakások korszerűsítése során, illetve az új lakások építésekor azonban már előnyben részesítették a gázzal való vízmelegítést. 2004-ben már csak a háztartások 43%-a válaszolta azt, hogy lakásában villanybojler szolgáltatja a melegvizet. A villanybojler használata erősen jövedelemfüggő. Míg az alsó jövedelmi kategóriákban majdnem minden második háztartásban a költségesebb villanybojlert használják, addig a magas jövedelműek inkább a gázbojlert. Miután egy lakás központi fűtésének kiépítési költsége többszázezres nagyságrendű kiadási tétel, ez nem is meglepő. Ugyanakkor az alsó jövedelmi tizedbe tartozó háztartások közel 24%-ában egyáltalán nincs folyó meleg víz, míg a másik jövedelmi pólusra ez egyáltalán nem jellemző.
15
Az alacsony és a magas jövedelmű háztartások megoszlása a melegvíz-szolgáltatás módja szerint, 2004 – Source of hot-water supply in households at the lowest and highest income decile, 2004 (%) A melegvíz-szolgáltatás módja Source of hot-water supply
1. decilis Decile 1
Távfűtés – District heating Villanybojler – Boiler Gázbojler, cirkó – Gas boiler Egyéb - Other Nincs folyó melegvíz – No hot-water supply Összesen – Total
10. decilis Decile 10
Összes háztartás Total
7,3 48,2 17,8 2,8
25,8 29,6 41,7 2,3
16,7 42,8 31,0 2,8
23,9 100,0
0,6 100,0
6,7 100,0
A főzéshez használt energia szempontjából elmondható, hogy a háztartások túlnyomó többsége (86%) gázzal főz, a villanytűzhelyek elterjedtsége nem jelentős. Napjainkban a lakosság szűk, – többnyire jómódú – rétege rendelkezik új típusú gáz/villany üzemű kombinált tűzhellyel. Az alacsony és a magas jövedelmű háztartások megoszlása a főzésre használt tűzhely fajtája szerint, 2004 – Cooker types in the lowest and highest incomes deciles, 2004 (%) Tűzhely fajtája – Cooker types
1. decilis Decile 1
10. decilis Decile 10
5,5 87,5
14,1 77,0
9,1 86,1
2,4 4,6 100,0
8,8 0,1 100,0
3,6 1,2 100,0
Villanytűzhely – Electric cooker Gáztűzhely – Gas cooker Kombinált tűzhely – Electric combined with gas cooker Egyéb – Other cooker Összesen – Total
Összes háztartás Total
Bár a mikrohullámú sütők nagyon elterjedtek – még az alsó jövedelmi tizedekben élőknél is minden második háztartás rendelkezik vele, a felső decilishez tartozóknál pedig több mint 85% az előfordulás aránya –, ezeket a készülékeket nem annyira főzésre, hanem inkább kiegészítő berendezésként, ételmelegítésre használja a családok túlnyomó többsége. Az egész lakást villannyal csak a háztartások 1,4%-a fűti. Jellemzően az ő villanyszámlájuk volt a legmagasabb, átlagosan 164 ezer forint, ami több mint kétszerese az átlagos villamosenergia-kiadásnak. A villamos energia egyéb célú felhasználása a számos konyhai és egyéb háztartási gépet magába foglaló csoport fogyasztását öleli föl. Ide tartoznak a tartós fogyasztási cikkek közül a mosógépek, a szárítógépek, a hobbiszerszámok, a hűtőszekrények különböző típusai, a szórakoztató elektronikai készülékek, valamint az igen sokféle elektromos konyhai készülékek stb., melyek elterjedtsége az elmúlt években látványosan megnőttek.
16
8. A tartós fogyasztási cikk ellátottság és a villamosenergia-fogyasztás kapcsolata A háztartások villamosenergia-fogyasztása nagymértékben függ a lakosság által használt elektromos háztartási gépek, szórakoztató elektronikai készülékek előfordulásától. Ennek vizsgálata céljából összevetettük a 2000. és 2004. évi adatokat, mivel azt feltételeztük, hogy a fogyasztás nagyságára nem elsősorban a meglévő cikkek kora, hanem azok darabszáma gyakorol hatást. A tartós fogyasztási cikkekkel rendelkező háztartások aránya, 2000, 2004 – Proportion of households with possession of the certain consumer durables, 2000, 2004 (%) Megnevezés – Denomination Hűtőszekrény – Refrigerator Fagyasztógép – Deep freezer Hűtő- és fagyasztógép – Refrigerator combined with deep freezer Mikrohullámú sütő – Microwave oven Automata és félautomata mosógép – Washing machine, automatic, semi-automatic Színes televízió – Television set, colour Videó – Video-recorder Személyi számítógép – Personal computer
2000
2004
82,3 55,1
73,0 52,8
20,2 49,1
31,6 71,3
58,7 91,7 48,0 13,9
72,0 96,5 54,1 33,3
A vizsgált időszakban, ha nem is ugrásszerűen, de folyamatosan javult a háztartások tartós javakkal való ellátottsága, és ez a változás egyaránt jellemző a különböző jövedelmi kategóriákban is. Így a szegényebb és a tehetősebb háztartások közötti különbségek jelentősen nem változtak, a magasabb jövedelmi tizedbe tartozó háztartások ellátottsági mutatói minimális számú cikktől eltekintve (ezek zömében a kevésbé korszerű cikkek, mint pl. hagyományos mosógép) jelentősen meghaladták a legalsó jövedelmi tizedben élőkét. Egyes cikkek esetében 2000 és 2004 között a tartós javak átlagéletkora csekély mértékben módosult. A legszegényebb háztartásokban azonban a vizsgált évek alatt a tartós fogyasztási cikkek zömét lecserélték. Szembeötlő, hogy egyes cikkeknél az alsó jövedelmi tizedekben alacsonyabb életkorú eszközökkel találkozhatunk, mint a felsőkben. A tartós fogyasztási cikkek kora és az egyes jövedelmi kategóriák között nincs egyértelműen kimutatható összefüggés. 23 különböző elektromos energiát használó készüléket1 vizsgálva a háztartások következő csoportjait alakítottuk ki. (Depriváltnak tartottunk egy háztartást 2000-ben, ha a tartós javaik száma legfeljebb 5, vagy annál kevesebb, 2004-ben pedig, ha maximum 6, vagy annál kevesebb volt. Kevéssé deprivált volt egy háztartás 2000-ben, ha 6-7, 2004-ben pedig ha 7-8 tartós fogyasztási cikkel rendelkezett, Viszonylag jól ellátott volt mondható 2000-ben, ha 8-9, 2004-ben ha 9-10, jól ellátott ugyanebben az időszakban ha 10 vagy több, illetve 11 vagy több tartós fogyasztási cikkel rendelkezett.)
1
Villanytűzhely és villanybojler nélkül.
17
A háztartások csoportjai a tartós fogyasztási cikkel való ellátottság szerint, (készülékek darabszáma) – Household group by the number of consumer durables, pieces A háztartások besorolása Household groups Depriváltak – Deprived households Kevéssé depriváltak – Slightly deprived households Viszonylag jól ellátottak – Comparatively well equipped households Jól ellátottak – Well equipped households
2000
2004
0-5
0-6
6-7
7-8
8-9
9-10
10-
11-
Az elmúlt négy évben a tartós javak elterjedtebbé váltak, a háztartásonkénti átlagos darabszámuk 7,4-ről 8,6-ra emelkedett. Ezzel párhuzamosan az egy háztartásban maximálisan megtalálható cikkek száma, ami 2000-ben 18 volt, 2004-ben elérte a 20-at. A különböző jövedelmi kategóriákba tartozó háztartások közötti különbségek ezzel a mutatóval jól kirajzolhatók. Mindkét időpontban a legalsó jövedelmi tizedben találtunk legnagyobb arányban deprivált és legkisebb arányban jól ellátott háztartásokat. A legfelső jövedelmi tizedekre ennek éppen az ellenkezője igaz, azaz legkisebb arányban itt fordultak elő deprivált és legnagyobb arányban jól ellátott háztartások. A két időpont között kisebbnagyobb elmozdulások is történtek, a legkisebb jövedelmű háztartásokban 2004-re 4,5 százalékponttal emelkedett a jól ellátottak aránya, a legtehetősebb háztartások körében pedig 5,5 százalékponttal csökkent a deprivált háztartások aránya.
18
A tartós javakkal való ellátottság alapján képzett háztartás csoportok megoszlása jövedelmi tizedenként, 2000, 2004 – Distribution of households grouped according to the number of consumer durables by income deciles, 2002, 2004 (%) Jövedelmi tizedek Income deciles
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. Összesen – Total
Depriváltak Deprived households
Kevéssé depriváltak Slightly deprived households
Viszonylag jól ellátottak Comparatively well equipped households 2000 2004
2000
2004
2000
2004
45,5 24,8 23,8 23,5 23,6 23,6 21,9 15,9 15,2 15,4
41,9 30,4 26,0 27,3 28,0 25,2 24,9 21,1 16,2 9,9
28,5 33,6 29,6 29,8 30,5 30,1 31,1 30,1 24,1 20,4
26,5 28,9 30,6 28,0 30,9 33,4 28,0 28,1 27,6 24,6
18,1 27,0 27,9 27,8 29,2 25,3 25,1 30,5 31,8 31,1
22,1
23,7
28,4
28,6
27,9
Jól ellátottak Well equipped households 2000
2004
19,3 27,1 27,3 24,6 24,7 20,9 28,0 25,8 24,5 31,2
7,8 14,6 18,7 18,8 16,6 21,0 21,8 23,5 29,0 33,1
12,3 13,6 16,1 20,0 16,4 20,5 19,1 24,9 31,7 34,3
25,6
21,6
22,0
Lényeges eltérés a vizsgált időszakban, hogy a tartós cikkekkel való ellátottság tekintetében az olló valamelyest tovább nyílt a legalsó és a legfelső jövedelmi decilisek között. A deprivált csoportban 2000-ben az alsó és a felső jövedelmi kategóriák között háromszoros, 2004-ben ugyanott már több mint négyszeres volt a különbség. A jól ellátottak csoportjában ugyanakkor jelentősen csökkent a több mint négyszeres különbség (2004-ben a legalsó tizedbe tartozó háztartások 12, a legfelsőbe tartózók 34%-a tartozott a tartós cikkekkel legjobban ellátott háztartások közé). Tovább finomítva a vizsgálatot a tartós fogyasztási cikkek állományát két csoportra bontottuk. Egyrészt meghatároztuk a háztartási gépek csoportját, másrészt ettől elválasztottuk a szórakoztató elektronikai cikkekét. Részletesebben a továbbiakban az előbbivel foglalkozunk, hiszen ezek energiafogyasztása jóval meghaladja a szórakoztató cikkekét, melyek használata alkalomszerű, s ezáltal kevésbé befolyásolhatják az energiafelhasználást. A háztartásokat jellemző átlagos darabszám itt is némileg nőtt. Míg 2000-ben egy háztartásban 4,4, addig 2004-ben már 4,7 különböző háztartási gépet használtak.
19
A háztartások csoportjai a háztartási gépekkel való ellátottság szerint, (készülékek darabszáma) 2000, 2004 – Household group by the number of consumer durables, 2000, 2004 2000
2004 a háztartási gépek száma, db number of consumer durables
A háztartások besorolása Household groups Depriváltak – Deprived Kevéssé depriváltak – Slightly deprived Viszonylag jól ellátottak – Comparatively well equipped Jól ellátottak – Well equipped
0-2 3-4
0-3 4
5-6
5
7-
6-
A legszembetűnőbb változás, hogy mind a deprivált, mind a háztartási gépekkel jól ellátott háztartások aránya megnőtt a két középső kategória rovására. 2000-ben a legrosszabb jövedelmi helyzetű háztartásoknak csak 2, 2004-ben már közel 17%-a tartozott a háztartási gépekkel jól ellátott háztartások közé. A legfelső jövedelmi tizedbe tartozó háztartások aránya ebben a kategóriában a duplájára nőtt, 2004-ben a 10. tizedbe tartozó háztartások közül minden harmadik jól ellátottnak minősült. A háztartási gépekkel való ellátottság alapján képzett háztartás csoportok megoszlása jövedelmi tizedenként, 2000, 2004 – Distribution of households grouped by number of consumer durables by income deciles, 2000, 2004 (%) Jövedelmi tizedek Income deciles
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. Összesen – Total
Depriváltak Deprived
Kevéssé depriváltak Slightly deprived
Viszonylag jól ellátottak Comparatively well equipped 2000 2004
2000
2004
2000
2004
29,1 12,5 13,8 11,7 8,7 9,8 8,8 5,1 6,0 8,7
36,2 24,2 18,8 17,2 18,4 15,6 14,5 12,7 11,8 10,3
45,4 46,3 28,8 41,5 45,1 40,0 40,2 38,7 30,1 31,5
24,9 26,4 26,1 26,1 25,2 23,8 26,3 25,2 24,8 26,5
23,3 34,7 41,1 38,1 35,9 40,9 41,4 47,1 50,1 44,5
10,5
16,8
39,0
25,5
40,8
Jól ellátottak Well equipped 2000
2004
22,4 31,1 32,4 30,0 28,8 30,7 29,5 30,9 30,1 29,4
2,2 6,5 6,3 8,7 10,3 9,3 9,7 9,1 13,8 15,2
16,5 18,3 22,7 26,6 27,5 30,0 29,6 31,2 33,4 33,8
29,7
9,7
28,0
A tartós fogyasztási cikkekkel való ellátottságot standardizált (normális eloszlású) formában megvizsgálva kiküszöbölhető a pusztán darabszámra épülő modellek torzítása, hiszen a standardizálással elérhetjük azt, hogy kisebb súllyal szerepeljenek a viszonylag jól elterjedt, nagy értékű fogyasztási cikkek, és nagyobb súllyal a háztartások viszonylag kis hányadában meglévő tartós javak, háztartási gépek.
20
A deprivált háztartások aránya egyes jövedelmi tizedekben (standardizálva)
60 50
%
40 2000 2004
30 20 10 0 1.
2.
9.
10.
jövedelmi tizedek
A deprivált háztartások előfordulásáról ekkor elmondható, hogy az jóval magasabb az alacsonyabb jövedelmi kategóriákban. Ám míg 2000-ben a legalsó jövedelmi tizedben minden második háztartás ebbe a csoportba tartozott, addig 2004-re ez az arány valamelyest csökkent. A legfelső jövedelmi kategóriában ugyanez az arány 2000-ben 10% volt, 2004-ben pedig 12%, tehát négy év alatt a két szélső jövedelmi kategóriába tartozó háztartások közötti különbségek valamelyest csökkentek. Hasonló, ám éppen ellenkező előjelű folyamat ment végbe a jól ellátott háztartások arányában a legalsó és a legfelső két jövedelmi tizedben. A jól ellátott háztartások aránya egyes jövedelmi tizedekben (standardizálva)
70 60 50 %
40
2000 2004
30 20 10 0 1.
2.
9.
10.
jövedelmi tizedek
A vizsgált négy év alatt összességében inkább csak az elterjedtebb tartós javak kerültek a háztartások használatába, és a jobb jövedelmi helyzetűek sem tudták háztartásaikat a viszonylag ritkábban előforduló tartós javakkal felszerelni, míg a legrosszabb jövedelmi helyzetűek tartós javai szinte kizárólag azokból a cikkekből álltak, melyek a legtöbb háztartásban előfordulnak. A felső jövedelmi kategóriákban mindkét időpontban jóval magasabbak voltak az ellátottsági mutatók, mint az alsóbb kategóriákban. Ez egyrészt megmutatkozott a tartós fogyasztási cikkek számában, másrészt pedig a kevésbé elterjedt tartós cikkek előfordulásában is.
21
Táblázatok
22
A fogyasztás szerkezete, 2000–2004 – Structure of consumption, 2000-2004 (%) Megnevezés – Denomination
2000
Élelmiszerek – Food Élvezeti cikkek – Beverages, tobacco Ruházkodás – Clothing Lakásfenntartás – Maintenance of dwellings Ebből: háztartási energia – of which: household energy Háztartás- és lakásfelszerelés – Housekeeping, household equipments and appliances Egészségügy, testápolás – Health, personal care Közlekedés, hírközlés – Transport, communication Művelődés, üdülés, szórakozás – Culture, recreation, entertainment Egyéb személyes célú kiadás – Other expenditure Lakásépítés, ingatlanvásárlás – Investment on housing Összes személyes célú kiadás – Personal expenditure, total
2001
2002
2003
2004
28,6 5,4 5,7 18,3
29,6 5,5 5,7 17,4
28,8 5,6 5,6 17,6
25,5 5,4 5,3 17,8
24,4 5,1 5,1 19,0 10,8
11,2
10,6
10,6
10,0
5,7 5,8 15,9
5,2 6,1 16,3
5,2 6,2 16,5 7,0
5,5 6,2 17,8 7,9
6,1 18,3
6,5 3,8 4,4
7,0 3,3 4,0
3,0 4,4
3,1 5,5
3,4 5,1
100,0
100,0
100,0
100,0
100,0
5,3
8,0
Egyes energiahordozók árindexei – Price indices of energy sources Megnevezés –Denomination
2000 2001 2002 2003 2004 előző év = 100,0 – previous year = 100,0
2004/ 1999
Szén – Coal Brikett, koksz – Briquette, coke Tűzifa – Firewood Tüzelőolaj – Heating oil Központi fűtés, távfűtés – District heating Elektromos energia – Electricity általános (nappali) – daily tariff vezérelt (éjszakai) – night tariff Vezetékes gáz – Piped gas PB gáz – Bottled gas Háztartási energia összesen – Price index of the household energy
112,3 110,6 115,5 131,5 107,1 107,5 107,6 107,1 104,8 131,8
112,5 110,9 109,6 98,9 110,0 105,9 106,0 105,5 112,0 126,7
104,8 104,9 106,2 95,9 106,7 105,0 105,0 105,2 107,5 96,4
103,3 102,3 112,8 .. 103,1 111,0 109,9 116,6 105,1 107,3
108,2 105,0 117,2 .. 111,6 119,0 118,3 122,2 112,1 106,6
148,0 138,2 177,7 .. 144,6 157,9 155,7 169,4 148,7 184,1
109,1
110,3
105,5
107,3
114,1
155,4
Fogyasztóiár-index – Consumer price index
109,8
109,2
105,3
104,7
106,8
141,2
23
Az egy főre jutó háztartásienergia-fogyasztás volumenindexei – Volume indices of the per capita housing energy consumption (1999 = 100,0) (%) Megnevezés – Denomination Szén – Coal Brikett, koksz – Briquet, coke Tűzifa – Firewood Tüzelőolaj – Heating oil Központi fűtés, távfűtés – District heating Elektromos energia – Electricity Vezetékes gáz – Piped gas PB gáz – Bottled gas Háztartási energia összesen – Price index of the household energy
2000
2001
2002
2003
2004
75,0 100,4 93,0 25,3 102,9 101,7 96,8 88,0
62,8 90,7 101,5 14,4 106,9 106,8 96,5 76,7
60,6 62,7 106,2 6,0 106,2 108,9 105,5 76,9
59,6 39,1 94,4 .. 107,5 102,9 115,3 67,6
51,7 40,7 87,2 .. 106,6 103,0 115,0 63,1
97,2
98,5
102,1
102,4
105,1
A háztartási energia átlagárai, Ft, 2000-2004 Average price of household energy, HUF, 2000-2004 Mértékegység Measurement 2000 2001 2002 2003 2004 unit
Megnevezés – Denomination
Villamos energia, általános* (nappali)-Electricity, daily tariff Villamos energia, vezérelt (éjszakai) – Electricity, night tariff Földgáz, vezetékes – Gas, piped Probán-bután gáz, 11,5 kg-os – Gas, bottled
24
10 kWh 10kWh 10 m3 palack
220 234 245 270 318 102 108 114 133 161 325 364 390 410 457 2 270 2 780 2 670 2 850 3 040
A lakások átlagos alapterülete, a száz szobára jutó személyek száma és a háztartások átlagos taglétszáma jövedelmi decilisenként, 2000, 2004 – Average area of dwellings, number of persons per 100 rooms and average size of households, 2000, 2004 Öszszesen Total
Decilis – Deciles
Megnevezés Denomination 1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
2000 Lakások átlagos alapterülete, m2 – Average area of dwelling Száz szobára jutó személyek száma – Number of persons per 100 rooms A háztartások átlagos taglétszáma – Average size of households
67,4
71 73,7 74,3 74,2 74,5 73,7
74 75,2 73,5
200 166 152 136 126 114 108 103
96
73,4
92
122
3,88 3,50 3,19 2,88 2,69 2,48 2,34 2,29 2,22 2,11
2,65
2004 Lakások átlagos alapterülete, m2 – Average area of dwelling Száz szobára jutó személyek száma – Number of persons per 100 rooms A háztartások átlagos taglétszáma – Average size of households
76,5 78,8 79,4 79,3 78,1 77,1 76,9 77,8 76,6 80,3
78,1
160 136 118 111 100
72
101
4,00 3,46 3,08 2,88 2,59 2,48 2,49 2,35 2,31 2,04
2,67
25
95
96
88
86
Az egy háztartásra jutó lakásfenntartási és a villamosenergia-kiadások alakulása a háztartások taglétszáma szerint – Per household cost of maintenance of dwelling and electricity expenditure by the size of households A háztartás taglétszáma – Household size Megnevezés Denomination
1 tagú 1 person
2 tagú 2 persons
3 tagú 3 persons
4 tagú 4 persons
5 és több tagú 5 or more persons
Összesen Total
Lakásfenntartási kiadások, Ft – Cost of maintenance of dwelling, HUF Lakásfenntartás – Maintenance of dwellings Ebből: háztartási energia Of which: household energy Ebből: villanyszámla – Of which: electricity bill
225 476
290 295
350 507
369 726
400 155
312 266
130 087
172 151
199 900
221 553
246 541
183 914
46 013
68 571
81 898
98 867
116 455
75 985
Kiadások aránya az átlaghoz képest – Share of cost compared to the mean Lakásfenntartás – Maintenance of dwellings 72,2 93,0 112,2 118,4 128,1 Ebből: háztartási energia Of which: household energy 70,7 93,6 108,7 120,5 134,1 Ebből:Villanyszámla – Of which: Electricity bill 60,6 90,2 107,8 130,1 153,3
100,0 100,0 100,0
Kiadások az átlagos lakásfenntartási kiadás százalékában – Percentage of costs compared to the mean cost of maintenance of dwellings Lakásfenntartás – Maintenance of dwellings Ebből: háztartási energia Of which: household energy Ebből:villanyszámla – Of which: electricity bill
72,2
93,0
112,2
118,4
128,1
100,0
41,7
55,1
64,0
71,0
79,0
58,9
14,7
22,0
26,2
31,7
37,3
24,3
Egy háztartásra jutó energiakiadás alakulása a gyermekek száma szerint, 2004 Per household cost at households with children, 2004
Megnevezés - Denomination
Szilárd tüzelőanyag és tüzelőolaj – Solid fuel and heating oil Táv-, tömbfűtés – District heating Elektromos energia - Electricity Gáz, vezetékes – Gas, piped Gáz, propán-bután – Gas bottled Gáz összesen – Gas, total Háztartási energia összesen – Household energy total Lakásfenntartási kiadások összesen – Maintenance of dwellings, total
Gyermek nélküliek Without child
1
Gyermekesek – With 2 3-x gyermekkel – child(ren)
Együtt Together
15 200 23 963 65 301 55 302 6 422 61 724
16 914 29 860 89 406 64 030 7 702 71 732
21 041 22 212 95 821 69 757 8 100 77 857
32 171 13 779 102 308 56 834 14 425 71 258
20 179 25 237 93 215 65 239 8 631 73 871
166 188
207 911
216 930
219 516
212 501
282 349
359 229
358 528
372 347
360 514
26
Egyes személyes célú kiadások a különböző háztartástípusokban, 2004 – Certain personal expenditures by household types, 2004
Megnevezés - Denomination
Csak fiatalokból álló háztartások – Households consisted of young members only Csak középkorúakból álló háztartások – Households consisted of middle aged members only Csak idősekből álló háztartások – Households consisted of elderly members only Csak fiatalokból és középkorúakból álló háztartás – Households consisted of young and middle-aged members Csak fiatalokból és idősekből álló háztartás – Households consisted of young and elderly members Csak középkorúakból és idősekből álló háztartás – Households consisted of middle aged and elderly people Egyéb háztartás – Other households Összes háztartás – Households, total
Összes személyes Lakásfenntartás célú kiadás – Maintenance – Personal of dwellings expenditure, total
Ebből: háztartási energia Of which: household energy
Ebből: elektromos energia – Of which: electricity
1 641 787
325 673
153 603
56 774
1 470 996
283 705
161 954
64 392
966 839
231 915
145 712
53 669
2 222 345
361 629
211 108
91 307
1 680 753
310 735
171 484
67 062
1 550 830 2 308 884
301 230 401 442
188 357 238 886
77 412 112 164
96,1
104,3
83,5
74,7
86,1
90,9
88,1
84,7
56,6
74,3
79,2
70,6
130,1
115,8
114,8
120,2
98,4
99,5
93,2
88,3
90,8 135,2 100,0
96,5 128,6 100,0
102,4 129,9 100,0
101,9 147,6 100,0
Csak fiatalokból álló háztartások – Households consisted of young members only Csak középkorúakból álló háztartások – Households consisted of middle aged members only Csak idősekből álló háztartások – Households consisted of elderly members only Csak fiatalokból és középkorúakból álló háztartás – Households consisted of young and middle-aged members Csak fiatalokból és idősekből álló háztartás – Households consisted of young and elderly members Csak középkorúakból és idősekből álló háztartás – Households consisted of middle aged and elderly people Egyéb háztartás – Other households Összes háztartás – Households, total
27
Az egy háztartásra jutó lakásfenntartási és villamosenergia-kiadások alakulása a gyermekek száma szerint, 2004 – Certain per household expenditures of the households with and without children, 2004 (%)
Megnevezés - Denomination
Átlagos taglétszám (fő) – Average size of households (persons) Összes személyes célú kiadás – Personal expenditure, total Lakásfenntartás – Maintenance of dwellings Ebből: háztartási energia – Of which: household energy Ebből: elektromos energia – Of which: electricity
Gyermekesek With
Gyermek nélküliek Without child
1
2
3-x
együtt total
gyermekkel – child(ren)
1,90
3,33
4,17
5,68
3,91
1 427 588
2 115 730
2 181 529
2 297 086
2 160 538
282 349
359 229
358 528
372 347
360 514
166 188
207 911
216 930
219 516
212 501
65 301
89 406
95 821
102 308
93 215
A gyermek nélküli háztartások összes személyes célú kiadása = 100,0 – Total, personal expenditure of households without children = 100,0 Összes személyes célú kiadás – Personal expenditure, total Lakásfenntartás – Maintenance of dwellings Ebből: háztartási energia Of which: household energy Ebből: elektromos energia – Of which: electricity
100,0
148,2
152,8
160,9
151,3
19,8
25,2
25,1
26,1
25,3
11,6
14,6
15,2
15,4
14,9
4,6
6,3
6,7
7,2
6,5
Gyermek nélküli háztartások = 100,0 – Households without children = 100,0 Összes személyes célú kiadás – Personal expenditure, total Lakásfenntartás – Maintenance of dwellings Ebből: háztartási energia Of which: household energy Ebből: elektromos energia – Of which: electricity
100,0
148,2
152,8
160,9
151,3
100,0
127,2
127,0
131,9
127,7
100,0
125,1
130,5
132,1
127,9
100,0
136,9
146,7
156,7
142,7
28
A villamosenergia-kiadást befolyásoló néhány fontosabb adat az alacsony és a magas jövedelmű háztartásokban, 2004 – Some data influencing electricity consumption in households at the lowest and highest income deciles, 2004 Megnevezés – Denomination
Jövedelmi decilisek – Deciles 1. 10.
A háztartások taglétszáma – Average size of households Száz szobára jutó személyek száma – Number of persons per 100 rooms
4,00
2,04
160
72
7,8
27,5
1,7
4,6
17,9 18,5 1,7 39,2 13,2
39,5 22,2 1,3 2,1 2,8
Lakások megoszlása a fűtés módja szerint – Percentage distribution of dwellings by the type of heating Távfűtés – District heating Egy épület több lakását fűtő gázkazán – Central heating of building with several dwellings Egy lakást fűtő központi gázkazán (cirko) – Central heating of a dwelling with gas Egyedi helyiségfűtés gázzal – Local space heating with gas Egyedi helyiségfűtés villannyal – Local space heating with electricity Helyiségenként változó fűtés – Mixed heating Egyéb – Other
Egyes tartós fogyasztási cikkek előfordulásai aránya, % – Frequency of certain consumer durables, % Hűtőszekrény – Refrigerator Fagyasztógép – Deep freezer Hűtő-, és fagyasztógép – Refrigerator combined with deep freezer Mikrohullámú sütő – Microwave oven Mosógép, automata és félautomata – Washing machine, automatic, semi-automatic Villanybojler – Boiler
29
75,4 42,4 20,4 54,8
62,1 46,3 45,6 85,3
52,2 48,2
88,0 29,6
A tartós fogyasztási cikkek átlagos állománya az alacsony és a magas jövedelmű háztartásokban, 2000–2004 – Average yearly stock of consumer durables in the lowest and in the highest deciles, 2000–2004 2000
Megnevezés Denomination 1.
2001 10.
1.
10.
Év 2002 Decilisek – deciles 1. 10.
2003 1.
2004 10.
1.
10.
100 háztartásra jutó db– Pieces per 100 households Hűtőszekrény – Refrigerator Fagyasztógép – Deep freezer Hűtő- és fagyasztógép – Refrigerator and deep freezer Mikrohullámú sütő – Microwave oven Mosogatógép – Dishwasher Mosógép, automata és félautomata – Washing machina, automatic, semiautomatic Szárítógép – Drying machines Porszívó – Vacuum cleaner Takarítógép – Cleaning machine Varrógép – Sewing machine Színes televízió – Television set, colour CD-lejátszó – CD player Magnó, magnós rádió – Taperecorder with radio Hifitorony – HI-FI set Videomagnó – Video-recorder DVD – DVD Személyi számítógép – Personal computer Légkondicionáló – Aircondition set
83 35
81 59
85 44
76 60
82 47
83 58
82 47
74 56
77 44
67 53
14
31
11
34
15
28
17
40
20
47
27 ..
74 ..
29 1
76 6
36 1
78 8
47 0
83 11
55 3
87 14
35 .. ..
82 .. ..
39 2 71
82 1 92
43 1 73
85 1 96
44 0 72
89 1 96
53 1 77
89 1 97
.. ..
.. ..
5 25
18 35
6 24
15 37
7 24
20 38
6 24
17 37
92 ..
127 ..
97 6
130 26
105 9
132 26
122 14
147 33
118 18
149 41
.. .. 36 ..
.. .. 70 ..
58 16 34 1
75 48 73 3
63 24 42 0
77 50 72 6
66 27 45 5
80 58 79 14
63 30 48 11
75 60 78 26
5
28 ..
6 1
36 4
12 0
41 2
18 0
55 5
0
8
..
Tartós fogyasztási cikkekel rendelkezők aránya, % – Share of households with consumer durables, % Hűtőszekrény – Refrigerator Fagyasztógép – Deep freezer Hűtő- és fagyasztógép – Refrigerator and deep freezer Mikrohullámú sütő – Microwave oven Mosogatógép – Dishwasher Mosógép, automata és félautomata – Washing machine, automatic, semiautomatic Szárítógép – Drying machines Porszívó – Vacuum cleaner Takarítógép – Cleaning machine Varrógép – Sewing machine Színes televízió – Television set, colour CD-lejátszó – CD player Magnó, magnós rádió – Taperecorder with radio Hifitorony – HI-FI set Videomagnó – Video-recorder DVD – DVD Személyi számítógép – Personal computer Légkondicionáló – Air conditionset
81,3 34,7
75,0 52,3
84,2 42,1
71,3 53,2
81,2 46,0
77,8 52,7
79,4 43,0
66,7 51,6
75,4 42,4
62,1 46,3
13,6
31,0
10,9
33,1
14,6
27,7
16,7
41,7
20,4
45,6
26,4 ..
72,6 ..
29,1 0,7
75,5 6,1
36,6 1,5
77,4 7,8
44,4 0,5
83,3 13,0
54,8 3,1
85,3 13,5
35,1 .. ..
81,7 .. ..
38,9 1,9 69,5
81,7 1,2 89,4
43,2 0,8 71,8
84,5 1,0 92,4
43,2 0,1 69,8
89,2 1,1 91,9
52,2 0,6 75,0
88,0 1,0 91,0
.. ..
.. ..
4,5 23,4
17,6 33,4
5,6 23,3
14,7 35,6
7,1 22,6
21,0 36,8
5,5 22,9
16,9 35,5
82,9 ..
95,8 ..
85,5 5,8
95,5 23,2
89,7 8,6
97,2 23,4
89,6 13,5
98,8 30,3
92,2 16,6
97,7 35,3
.. .. 35,2 ..
.. .. 67,4 ..
54,9 15,2 32,8 0,4
59,6 46,0 68,8 3,2
59,7 23,6 41,2 0,4
63,3 48,4 67,7 5,5
58,8 25,0 40,7 4,2
66,0 57,3 73,5 15,2
58,9
60,7
46,1 10,4
70,7 24,6
4,4
26,3
5,9
35,0
12,4
38,2
17,9
52,3
20,6
57,4
..
..
0,7
3,6
0,1
2,3
0,5
5,4
0,2
7,3
30
Függelék
31
Az elektromosenergia-kiadásokra ható tényezők vizsgálata lineáris regresszióval A villamosenergia-kiadások nagyságát befolyásoló tényezőket egy lépcsőzetesen felépített, komplex modell segítségével mértük.2 A modellbe beépített független változók magyarázóerejének rangsorát a béta értékek fejezik ki, melyek megmutatják, hogy mely független változók hatása erősebb. A modellünkbe bevont tényezők a villamos energiára fordított kiadások nagyságát 31,1%-át magyarázzák meg. A villamosenergia-kiadás nagyságát magyarázó komplex modell béta együtthatói háztartási szinten (lineáris regresszió) Függő változó: villamosenergia-kiadás egy háztartásra jutó értéke Változók Háztartás taglétszáma Vagyonindex (TFC) Bojler szolgáltatja a meleg vizet Villannyal fűti a lakását Háztartás nettó jövedelme Villanytűzhelyen főzi az ételt
Béta 0,236*** 0,190*** 0,229*** 0,182*** 0,146*** 0,047***
R2 31,1% Szignifikancia: ***p<0,001; **p<0,01; *p<0,05
A háztartások villamosenergia-kiadásainak nagyságára legerősebb hatással a háztartás taglétszáma van, azaz a villamosenergia-kiadások nagysága a háztartás taglétszámával egyenes arányosságban áll. Míg az egytagú háztartások elektromos energiára fordított kiadása 46 ezer forint volt, addig ugyanez a kéttagúaknál 68 ezer, a háromtagúak 82 ezer, a négytagú háztartásoknál már közel százezer forintot jelentett. Ezt követően azok a háztartások fizetnek legtöbbet az elektromos energiáért, akik villanybojlert használnak vízmelegítésre. Ezek a háztartások jellemzően az alacsonyabb jövedelmi kategóriákba tartozók közül kerülnek ki, ahol majd minden második háztartás ide tartozik, de még a felső jövedelmi tizedbe tartozók között is jelentős ennek a vízmelegítő eszköznek az elterjedtsége. Az elektromos energiával való takarékosság lehetősége a bojler nagy energiaigénye miatt erősen korlátozott ezekben a háztartásokban, ahol évente átlagosan 92 ezer forintos villanyszámla-kiadással számolhatnak. A tartós fogyasztási cikkek állománya is befolyásolja az energiaköltségek nagyságát. Jellemzően azonban nem a számos szórakoztató elektronikai cikk az, amelynek erre jelentős hatása van, hanem inkább a mindennapi életben rendszeresen használt készülékek, mint például a hűtőszekrény és a mosógép. Ezeknél a berendezéseknél a régebbi, energiafaló készülékek takarékosabbra való cseréje jelentős mértékben csökkenheti az energiafelhasználást. Azok, aki villannyal fűtenek, bár sokat fizetnek érte, modellünkben kisebb béta értéket kaptak, hiszen a modell figyelembe vette, hogy a függő változó milyen gyakran fordul elő.. Ez persze nem könnyítette meg azoknak a helyzetét, akik kénytelenek voltak ezt a fajta fűtési módot alkalmazni, hiszen az ő villanyszámlájuk az országos átlag több, mint kétszeresét érte el. A háztartás nettó jövedelmének hatása több dimenzió mentén értelmezhető, hiszen nem önmagában a jövedelem nagysága, hanem inkább az 2
A lineáris regresszió során a STEPWISE módszerrel dolgoztunk, amely a változókat egyesével építi be a modellbe, és ahol egyetlen, már bekerült független változónak sem volt „bérelt helye”. Ezt a módszert alkalmazva ha egy új változót léptettünk be, és ezáltal egy már bennlévő változó magyarázóereje oly mértékben lecsökkent, hogy a hozzá tartozó t-érték már nem szignifikáns magyarázatot jelzett, akkor a „legyengült” változó kilépett a modellből Lásd Székelyi M. – Barna I. Túlélőkészlet az SPSS-hez. Többváltozós elemzési technikák társadalomkutatók számára. Typotex, Kiadó, 2002.
32
azzal járó életmódbeli változások (lakásnagyság, háztartásnagyság, a berendezések száma, fajtája stb.) befolyásolják az elektromos energiára fordított kiadások nagyságát. Az új típusú villanytűzhelyek csekély elterjedtségük miatt a kiadások összességére jelentős hatást még nem gyakorolnak, azonban széleskörű használatuk esetén valószínűsíthetően jelentős mértékben megnövelik majd a villamos áramra fordított kiadásokat. A kiadványban használt fogalmak magyarázata Medián: a középértékek egyik fajtája, a nagyságrendben sorba állított értékek közül a középső. A mediánjövedelem azt jelenti, hogy a lakosság felének ennél kevesebb, a másik felének viszont ennél több a jövedelme. Beta R2: a standardizált regressziós együttható a független változók függő változóra gyakorolt hatását mutatja meg úgy, hogy a 0 átlagú és 1 szórású független változók erejét is összehasonlíthatjuk. A pozitív előjelű béta azonos irányú, a negatív előjelű béta ellentétes irányú kapcsolatot mutat. Z-score-érték: a vizsgált tartós fogyasztási cikkek standardizált értékei. Figyelembe veszi, hogy egy adott jószág társadalmi elterjedtsége mekkora, és felértékeli a ritkább javak előfordulását és leértékeli a sokak által birtokoltat. Amennyiben sokan rendelkeznek az adott tartós fogyasztási cikkel, vagyis az átlagos előfordulása magas, azonban a vizsgált háztartás nem birtokolja, akkor a z-score-változó nagy negatív értéket vesz fel. Azonban abban az esetben, ha rendelkezik vele, kis pozitív értéket mutat.
A számításokban alkalmazott változók leírása Háztartás: olyan személyek összessége, akik – függetlenül a rokoni kapcsolatoktól – egy jövedelmi, illetve fogyasztói közösséget képeznek, folyamatos életviteli költségeiket részben vagy egészben közösen viselik. A háztartás fogalma tehát nem azonos a családdal. Háztartásfő: egycsaládos háztartás esetén a férj vagy a férfi élettárs. Ha egy szülő eltartott gyermek(ek)kel alkot egy háztartást, akkor a szülő. Többcsaládos és nem családi háztartások esetében a családfők közül az aktivitás, a nem és a kor a kiválasztás sorrendje. Gyermek: a 25 évesnél nem idősebb, gyermek családi állású eltartott (megegyezik az EU gyermekfogalmával). Aktív keresős háztartások: a háztartás tagjai között van legalább egy aktív kereső, de ez a személy nem feltétlenül a háztartásfő. Aktív kereső nélküli (inaktív) háztartások: a háztartás tagjai között nincs egyetlen aktív kereső tevékenységet folytató személy sem. Ezen belül a háztartás összetétel alapján
33
megkülönböztethető a nyugdíjas (ahol a háztartásban van nyugdíjas), egyéb inaktív (ahol a háztartásban nincs nyugdíjas) háztartások csoportja. Jövedelmi tizedek (decilisek): a felvétel népességének az egy főre jutó évi nettó jövedelem alapján sorba rendezett tizedei. Tartós fogyasztási cikkek állománya: a 23 legelterjedtebb tartós fogyasztási cikk előfordulási gyakorisága alapján elfoglalt pozíció. Vagyonindex (TFC): a 23 legelterjedtebb tartós fogyasztási cikk standardizált előfordulási gyakorisága (z-score) alapján elfoglal pozíció Bojler szolgáltatja a melegvizet (dummy): bojler szolgáltatja a melegvizet 1-es kód, egyébként 0-ás kód. Villanytűzhelyen főzi az ételt (dummy): villanytűzhelyen főzi az ételt 1-es kód, egyébként 0-ás kód. Villannyal fűti a lakását (dummy): villannyal fűti a lakását 1-es kód, egyébként 0-ás kód.
34
