KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL HUNGARIAN CENTRAL STATISTICAL OFFICE
A HÁZTARTÁSOK KÖZÖTTI ADOTT ÉS KAPOTT TÁMOGATÁSOK THE GIVEN AND RECEIVED TRANSFERS BETWEEN HOUSEHOLDS
BUDAPEST, 2004
© KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2004 © HUNGARIAN CENTRAL STATISTICAL OFFICE, 2004 Készült a Központi Statisztikai Hivatal Életszínvonal- és emberierőforrás-statisztikai főosztályának Háztartás-, jövedelem- és fogyasztásstatisztikai osztályán Prepared by: Living Standard and Human Resources Statistics Department, Household, Income and Consumption Statistics Section Főosztályvezető – Head of Department dr. Lakatos Judit Főosztályvezető-helyettes – Deputy Head of Department Grábics Ágnes Osztályvezető – Head of Section dr. Salamin Pálné Készítette – Contributors Keszthelyiné dr. Rédei Mária Kenyeres László
Másodlagos publikálás csak a forrás megjelölésével történhet! Any secondary publication is allowed only by the indication of source!
KSH az interneten – HCSO is available on the Internet: www. ksh.hu
Tartalomjegyzék – Table of contents
1. Bevezetés – Introduction. ................................................................................................................ 5 2. Az anyagi jellegű adott és kapott támogatások The given and received financial transfers ...................................................................................... 7
3. Munkajellegű támogatások – Work related transfers .................................................................... 14 3.1. A szűk kapcsolati hálóban jelentkező transzferek The narrow network-type transfers............................................................................................. 17 3.2. A széles kapcsolati hálóval jellemezhető transzferek The broad network-type transfers ............................................................................................... 21 4. Összefoglalás ................................................................................................................................. 24 Summary......................................................................................................................................... 25 Táblázatok – Tables ........................................................................................................................... 27 Módszertan......................................................................................................................................... 31 Methodology....................................................................................................................................... 34
3
1. Bevezetés A háztartásstatisztikai adatgyűjtés a vásárolt és saját termelésű fogyasztás (a tulajdonképpeni kiadások) megfigyelésén túl a háztartás-gazdálkodás egy másik területét, a háztartások egymás közötti áru- és pénztámogatási szokásait is nyomon követi a magyar fogyasztási koncepcióknak megfelelően. Mivel a háztartások életszínvonala nem minden esetben csak a vagyoni, jövedelmi helyzettől függ, hanem befolyásolhatja azt a más háztartásnak adott, illetve a más háztartástól kapott támogatások gyakorisága és mértéke is, így a vizsgált transzferek rávilágíthatnak a háztartások eltérő lehetőségeire és szükségleteire is életkörülményeik javítását illetően. A témakör feldolgozása azonban nemcsak ebből a szemszögből lehet hasznos, hanem vizsgálatával egyrészt képet kaphatunk a háztartások közötti kapcsolati háló szorosságáról és sűrűségéről, továbbá következtetéseket vonhatunk le a szociális háló működésének jellegzetességeiről is, hiszen e transzferek jelentős része éppen a hálón lévő lyukak befoltozására szolgál, kiegészítve az intézményes kereteken belül működő támogatásokat. A háztartás-statisztikai felvétel története során 2001-ben először került sor az adott és kapott támogatások részletes számbavételére az éves kikérdezés keretében. 2001-ben azonban már nemcsak az adott-kapott támogatások forrása, hanem a becsült értéke is része volt az éves kikérdezésnek. A más háztartásnak adott (más háztartástól kapott) támogatások értéke mind ez ideig csak havi szinten szerepelt, ami a rendszeresen adott/kapott támogatások megfelelő referencia-időszakának bizonyult, a nagy összegű kiadások esetén viszont ugyanez nem mondható el. Ez indokolta a felvétel technikai változtatását az éves kikérdezés eredeti logikájának megfelelően.1 A fentiek értelmében a 2001. évtől sokkal pontosabb, megbízhatóbb adatokkal rendelkezünk mind a háztartások közötti transzferek irányáról és előfordulási gyakoriságáról, mind pedig ezek értékéről. Emiatt azonban egyrészt csak viszonylag korlátozottan alkalmazható a korábbi évekkel való összehasonlítás, viszont részletesebben elemezhető a legutolsó rendelkezésre álló – 2002. évi – adatok alapján a támogatások szerepe a kapcsolati hálókban, illetve az informális újraelosztás hatása a családi gazdálkodásra. Bár a nem anyagi jellegű támogatások számszerűsítése meghaladja a HKF lehetőségeit, ezek előfordulásának vizsgálata is segíti a háztartások közötti kapcsolati háló jobb megismerését.
1
T.i. a nagy értékű kiadások megfigyelési időszaka a naptári év, a havi kiadásokat csak háttér-információként, illetve adatpótláskor használjuk fel. 4
A 2002. évi felvételben az anyagi jellegű támogatásoknak tizenegy különböző módját különböztettük meg a pénztámogatástól kezdve a bútorra, ruházkodásra fordított támogatásokon keresztül egészen az étkezésre fordított támogatásokig, míg a nem anyagi jellegű támogatásoknak 7 formáját különítettük el: segítség a háztartási munkában; a gyermekellátásban; a felnőtt beteg ellátásában; az építkezésben, a felújításban; a javító-, szerelőmunkában; a mezőgazdasági munkában, illetve bánat, gond esetén nyújtott lelki segítség2. A két támogatási típus együttese alkalmas arra, hogy általuk vizsgáljuk meg a háztartások beágyazottságát a családi, egyéb rokonsági, baráti vagy szomszédsági kapcsolati hálóba, valamint, hogy megismerjük e támogatási típusok társadalmi-demográfiai jellemzőit. Fontos megjegyezni, hogy a támogatást nyújtó, illetve az azt igénybe vevő háztartások száma, illetve az adott-kapott támogatások összege nem feltétlenül kellett, hogy megegyezzen. Mivel az adatok bevalláson alapultak ezért az adott támogatás valós értékét (pl. ajándékok esetében), az azt nyújtó háztartások ismerték, az abban részesülő háztartások pedig becsülték; ugyanakkor a segítségnyújtások egy része feledésbe is merülhetett (ez inkább a kisebb értékűek estében fordulhatott elő), így azok esetenként egyik vagy másik oldalról hiányoztak. Ezen kívül a kikérdezés sajátosságaiból is adódhattak eltérések, hiszen pl. az önkormányzatok vagy intézmények nem tartoznak a háztartás-statisztikai felvételek körébe, ugyanakkor azok támogatóként és támogatottként is megjelenhettek.
2
Mivel elemzésünk kizárólag az anyagi és a munkajellegű transzferekkel foglalkozik, így a lelki segítségnyújtások részletesebb elemzése nem kapott helyet jelen tanulmányban. 5
2. Az anyagi jellegű adott és kapott támogatások A háztartások körében az – egymásnak pénzben vagy vásárolt áru formájában – adott és kapott támogatások rendkívül elterjedtek, és a kilencvenes évek folyamán egyre gyakoribbá váltak. 2001-ben az adó háztartások aránya 80, a kapó háztartások aránya pedig 82%-ot ért el az összes háztartáshoz viszonyítva. 2002-ben némi visszaesés következett be, az adott és a kapott oldalon is 2001-hez képest mintegy 10 százalékpontos csökkenés regisztrálható. Mindez egyben azt is jelenti, hogy a háztartások adott évi jövedelmüknek átlagosan 3–4%-át újra elosztják. 1. ábra Az anyagi jellegű támogatást adó és a támogatást kapó háztartások aránya az összes háztartás %-ában, 1999–2002 között Households given or received financial transfers, in percent of total number of households 1999–2002 90 80 70
%
60 50 40 30 20 10 0 1999
2000
2001
2002
év – years támogatást adó háztartások – households given transfers támogatást kapó háztartások – households received transfers
Az adott és kapott támogatások gyakoriságát az egyes társadalmi rétegekben az 1999-es és a 2002-es adatok alapján mutatjuk be, majd ez utóbbiak alapján részletesen is kitérünk a transzferek egyes típusainak társadalmi, demográfiai jellemzőire. Mivel a transzferek háztartási szinten értelmezhetőek, így elemzésünkben az egy háztartásra jutó éves adatokat hasonlítottuk össze a háztartásfő korcsoportja, a gyermekek jelenléte, a jövedelmi helyzet és település típus szerint.
6
1. tábla A támogatást kapó és adó háztartások jellemzői a háztartásfő életkora szerint, 2002 Characteristics of households given or received transfers by the age of the household’s head, 2002 Megnevezés – Denomination
Háztartások száma összesen, ezerben Number of households total, in thousand Háztartások megoszlása, % Distribution of households, %
30 évesnél fiatalabb – younger than 30
A háztartásfő – Head of household 30–44 45–59 60–69 70 évesnél Összesen idősebb – – total év közötti – years old older than 70
268,8
913,3
1 264,2
642,2
659,0
3 747,5
7,2
24,4
33,7
17,1
17,6
100,0
Támogatást kapó háztartások – Households received tranfers Száma, ezerben – Number of households, in thousand 211,0 692,1 836,1 444,8 Aránya az adott csoportban, % Ratio of households in the group, % 78,5 75,8 66,1 69,3
477,2
2 661,2
72,4
71,0
21,5
22,4
217,5
48 336
46 940
81 730
Támogatást adó háztartások –Households given transfers Száma, ezerben – Number of households, in thousand 178,9 623,9 884,2 495,2 Aránya az adott csoportban, % Ratio of households in the group, % 66,6 68,3 69,9 77,1
500,5
2 682,7
75,9
71,6
Kapott támogatás – Received transfers Teljes összege, md Ft Total, billion HUF 32,1 80,3 61,2 Egy támogatást kapó háztartásra jutó éves összeg, Ft – Annual sum per a household received transfers, HUF 152 132 116 024 73 197
Adott támogatás – Given transfers Teljes összege, md Ft – Total, billion HUF Egy támogatást kapó háztartásra jutó éves összeg, Ft – Annual sum per a household given transfers, HUF
8,6
42,2
83,3
48,8
35,8
218,7
48 072
67 639
94 209
98 546
71 528
81 522
A háztartásfő életkora szerinti csoportosításban a háztartások egymás közötti transzfereinek gyakoriságában és ezek színvonalában markánsan jelentkeznek az életciklusból adódó eltérő lehetőségek és szükségletek. A támogatások mindkét vizsgált időpontban a fiatalabb háztartásokban összpontosultak. 1999-ben a 30–44 éves háztartásfőjű háztartások 69%-a, míg 2002-ben a 30 évesnél fiatalabb háztartásfőjű háztartások 79%-a kapott támogatást. Ez elsősorban a generációs transzferek, azaz a családon belüli adott-kapott támogatások elterjedtségére utal. Mindezt alátámasztja az is, hogy mindkét vizsgált időszakban a 60 évnél idősebb háztartások nyújtanak legnagyobb arányban támogatást. Joggal tételezhetjük fel tehát,
7
hogy ezen transzferek jelentős része a családi kapcsolati hálón belül mozog, ahol a támogatottak jelentős része fiatal háztartásfőjű háztartás, míg a támogatók zömmel azok az idősebb, szülői, nagyszülői háztartások, akik megtakarításaikkal támogatják gyermekeiket és/vagy unokáikat.3 Ugyanakkor fontos megjegyeznünk, hogy az idősebb háztartások a támogatottak oldalán is jelentős arányt képviselnek, hiszen míg 1999-ben a legidősebb háztartások 62%-a, addig 2002-ben már 72%-a kapott támogatást. Az anyagi jellegű transzferek tehát középkorú–fiatal, illetve középkorú–idős irányt mutatnak. Mindezek mellett látható az is, hogy az adott támogatások összegei jóval magasabbak a középkorú és az idősebb háztartásokban, mint a fiatal háztartások esetében, míg ezzel párhuzamosan a kapott támogatások összegei legmagasabbak a fiatalabb háztartásokban, és legalacsonyabbak a középkorú háztartásokban voltak. Számszerűsítve mindez azt jelenti, hogy 1999-ben a 44 évesnél nem idősebb háztartásfőjű háztartások kapták az összes támogatás valamivel több, mint felét (52%-át), míg a 45–59 éves korosztályt terhelte az adott támogatások harmada (32 md. Ft). 2002-re a fent említett jellegzetességek tulajdonképpen csak nagyságrendjükben változtak, de a támogatások összegének egyes korcsoportok közti arányai lényegében nem módosultak. A transzferek elterjedtsége a gyermektelen és a gyermekes háztartások között markánsan különbözik. A gyermekes háztartások ugyanis magasabb arányban kaptak támogatást mindkét vizsgált időpontban, mint a gyermektelenek, ugyanakkor jóval kisebb arányban (bár ez az 1999-es évre kevésbé jellemző) adtak támogatást. 1999-ben a gyermektelen háztartások 59%a kapott támogatást, évente mintegy 37 ezer Ft értékben, ugyanakkor a gyermekes háztartások 66%-a kapott valamivel több, mint 52 ezer Ft-ot az adott évben. 2002-ben ezek az arányok 69, illetve 75% voltak, míg a támogatások éves összege a gyermektelen háztartások esetében 69 ezer, a gyermekes háztartások esetében 114 ezer Ft-ot ért el. Az adott támogatások esetében ezzel éppen ellentétes tendenciákkal találkozunk, azaz a gyermektelen háztartások nagyobb hányada adott és kisebb hányada kapott támogatást, mint a gyermeket nevelő háztartások, hiszen a gyermektelen háztartások zöme középkorú vagy idősebb háztartásfőjű háztartás.
3
Családi kapcsolati hálón azt a szülő–gyermek viszonyt értjük, ahol a szülők és a gyermekek külön háztartást alkotnak. 8
2. tábla A támogatást kapó és adó háztartások jellemzői gyermekszám szerint, 2002 Characteristics of households given or received transfers by the number of children, 2002
Megnevezés – Denomination Háztartások száma összesen, ezerben Number of households total, in thousand Háztartások megoszlása, % Distribution of households, %
gyermek nélkül without child
Háztartások – Households with child(ren) 1 2 3–x
összes total
Összesen Total
gyermekkel
2 323,5
693,4
556,1
174,5
1 424,0
3 747,5
62,0
18,5
14,8
4,7
38,0
100,0
1 065,4
2 661,2
74,8
71,0
14,0
121,8
217,4
109 976
114 323
81 692
Támogatást adó háztartások – Households given transfers Száma, ezerben – Number of households, in thousand 1 727,3 471,0 378,9 105,5 Aránya az adott csoportban, % Ratio of households in the group, % 74,3 67,9 68,1 60,5
955,4
2 682,7
67,1
71,6
Támogatást kapó háztartások – Households received tranfers Száma, ezerben – Number of households, in thousand 1 595,8 518,7 419,4 127,3 Aránya az adott csoportban, % Ratio of households in the group, % 68,8 74,8 75,4 73,0 Kapott támogatás – Received tranfers Teljes összege, md Ft Total, billion HUF 95,6 56,1 51,7 Egy támogatást kapó háztartásra jutó éves összeg, Ft – Annual sum per 59 907 108 155 123 271 a household received transfers, HUF
Adott támogatás – Given transfers Teljes összege, md Ft – Total, billion HUF Egy támogatást kapó háztartásra jutó éves összeg, Ft – Annual sum per a household given transfers, HUF
157,0
31,2
24,4
6,1
61,7
218,7
90 893
66 242
64 397
57 820
64 580
81 522
A jövedelmi decilisek szerinti bontásból kiderült, hogy mindkét időpontban az alacsonyabb jövedelmű rétegek kisebb arányban és alacsonyabb összegben kaptak támogatást, mint a magasabb jövedelmi szinten élők, amely valószínűleg abból adódik, hogy az első csoport rokoni köre is szegény, így kevesebbszer és kisebb mértékben tud támogatást nyújtani. Míg 1999-ben a kapott támogatások egy háztartásra jutó évi összege az 1. decilisben 29 ezer Ft volt, addig a 10. decilisben ennek háromszorosa, 91 ezer Ft. 2002-re a kapott támogatások éves összegei az 1. és a 10. decilisben 61, illetve 140 ezer Ft-ra nőttek. Az adott támogatások éves összegét tekintve a legalsó és a legfelső jövedelmi decilis közötti különbség ugyanakkor szűkült. 1999-ben az 1. decilisben az adott támogatások éves összege 28 ezer, a 10. decilisben
9
pedig valamivel több, mint 46 ezer Ft volt. 2002-ben ugyanez az adat 80 ezer, illetve 124 ezer Ft volt. 2. ábra Az adott és kapott támogatások alakulása jövedelmi decilisek szerint, 2002-ben Given and received transfers by income deciles in 2002 160000
90
140000
80 70
120000
60 50
80000
%
Ft – HUF
100000
40 60000
30
40000
20
20000
10
0
0 1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
decilisek – deciles kapott támogatás Ft – received transfers HUF adott támogatás Ft – given transfers HUF támogatást kapó ht-ok aránya – ratio of households received transfers támogatást adó ht-ok aránya – ratio of hoseholds given transfers
Az anyagi támogatások esetében tehát nem a jobb jövedelmi helyzetű háztartások adtak magasabb arányban, és a rosszabb helyzetben lévők kaptak magasabb arányban segítséget, hanem sokkal inkább az a kép rajzolódik ki, hogy a rokoni kapcsolatban álló, de külön élő és eltérő forrásjavakkal rendelkező háztartások egyfajta kiegyenlítő mechanizmust követtek, melynek alapját a generációs transzferek képezték. Mindezek után megkíséreljük azt bemutatni, hogy az anyagi jellegű kapott és adott támogatások mennyire viszonossági alapúak, vagyis aki kap, az egyben ad-e és fordítva, s ezek előfordulását mennyire differenciálják a már alkalmazott magyarázó változók. 1999-ben az anyagi jellegű támogatások terén a háztartások megoszlása a következőképpen alakult: támogatást kapók és adók: 55,2%; támogatást kapók, de nem adók: 7%; támogatást adók, de nem kapók: 23,1%; támogatást nem adók és nem kapók: 15,7%. 2002-ben a transzferek ilyen megoszlása – ha nem is radikális mértékben, de – megváltozott. Továbbra is elmondhatjuk, hogy az adott-kapott támogatások kölcsönössége a háztartások jelentős részére igaz (61,3%). 3 év leforgása alatt több mint 10%-kal csökkent azon háztartások aránya akik adtak, de nem 10
kaptak (10,3%); szinte alig változott a kapó, de nem adó háztartások aránya (9,7%) és a transzferek által egyaránt nem érintett háztartások aránya (18,7%). 3. ábra A háztartások megoszlása a támogatások típusai szerint, 2002 Distribution of households by type of transfers, 2002
nem adtak és nem kaptak – not given and not received 19% csak kaptak – only received 10% adtak és kaptak – given and received 61%
csak adtak – only given 10%
A támogatások kölcsönössége alapján elmondható, hogy 2002-ben a legalacsonyabb jövedelmű és a budapesti háztartásokra volt jellemző legkevésbé a viszonossági alapon történő segítségnyújtás. A viszonosság, mint láttuk országos szinten a háztartások több mint 60%-ára volt igaz, ugyanakkor a legrosszabb jövedelmi helyzetű háztartások 39%-ára, míg a budapesti háztartásoknak alig több mint felére. Mindezek mellett a magasabb jövedelmi decilisekben magasabb arányokat mutatott a transzferek kölcsönössége (64–66%), viszont a háztartásfő korcsoportja nem befolyásolta markánsan a segítségnyújtások kölcsönösségét. Az anyagi jellegű támogatást adó, de azt nem kapó háztartások közti különbségek legélesebben a korcsoportos és a jövedelmi decilises bontásban mutatkoztak. A legfiatalabb háztartásfőjű háztartások minimális része volt olyan (3%), amelyik nem kapott, de adott segítséget. A rosszabb jövedelmi helyzetben lévő háztartások esetében ugyanez az arány 7– 8% volt. A transzferek ezzel ellentétes kölcsönösségi mutatója (kap, de nem ad segítséget) fordított tendenciákat mutatott, azaz ebben az esetben sem differenciált jelentősen a településjelleg, viszont e típusú transzferek magasabb arányban fordultak elő a rosszabb jövedelmi helyzetű és a fiatalabb háztartásfőjű háztartásokban. A transzferek által egyáltalán nem érintett háztartások (mintegy 700 ezer háztartás) legnagyobb arányban a rossz jövedelmi helyzetű és a budapesti háztartások körébe tartoztak.
11
E háztartások közel harmada tehát teljesen kiszorult a segítségnyújtások által létrejövő kapcsolati hálóból. 3. tábla A háztartások aránya egyes társadalmi-demográfiai szegmensekben a transzferek kölcsönössége szerint, 2002 (%) Percentage distribution of households by type of transfers in different socio-demographic groups, 2002 (%) Megnevezés Denomination
kapók és adók given and received
Támogatást – Transfers adók, de nem kapók, de nem nem adók, nem kapók – only adók – only kapók – not given received given and received
Összesen Total
Egyes kiemelt jövedelmi decilisekben – In certain main income deciles 1. 2. 9. 10.
38,8 55,5 63,9 65,7
7,8 7,4 12,0 10,4
21,7 17,1 7,3 7,1
31,7 20,0 16,8 16,8
100,0 100,0 100,0 100,0
25,7 16,4 17,6
100,0 100,0 100,0
18,3 17,3 22,4 17,1 15,1
100,0 100,0 100,0 100,0 100,0
Településtípus szerint – By type of settlements Budapest – Budapest Vidéki város – Other town Község – Villages
50,9 65,4 61,5
11,9 9,0 11,2
11,5 9,1 9,6
A háztartásfő korcsoportja szerint – By age of the head of household 30 év alatti – Under 30 30–44 45–59 60–69 70–x
63,4 61,4 58,4 63,4 63,5
3,2 6,9 11,5 13,7 12,4
12
15,1 14,4 7,7 5,8 8,9
3. Munkajellegű támogatások4 A transzferek – bevezetőben már említett – dichotómiájának (anyagi és munkajellegű) használatát azért láttuk szükségesnek, mert a két különböző jellegű transzfer viselkedését, intenzitását más-más tényezők határozzák meg. Az előző fejezetben láthattuk, hogy az anyagi jellegű támogatások javarészt a rászorultság és a lehetőség mértékét tükrözték, és hogy ezek a támogatások döntő többségükben egyirányú mozgásokat jelentettek. Ezektől a sajátosságoktól térnek el valamelyest a nem anyagi jellegű támogatások, melyek inkább a társadalmi (társas) érintkezések mértékét tükrözik. Minden bizonnyal szélesebb háztartási kört érintenek, illetve kölcsönösségük is magasabb szintet mutat; éppen azért mert e transzfereket a csereaktusok indukálják. Feltételezhető ugyanis, hogy az egyes munkajellegű transzferek ellenértéke nem pénzben, hanem szimbolikus javak formájában jelenik meg. Mindezekkel természetesen nem azt akartuk mondani, hogy a munkajellegű transzfereket ne befolyásolnák a háztartások életkörülményei, pusztán arra igyekszünk rávilágítani, hogy az anyagi és a nem anyagi transzferek miben különböztek egymástól 2002-es adataink alapján. 4. tábla Munkajellegű transzferek éves előfordulási száma és megoszlásuk, 2002 Annual frequency number and distribution of work related transfers, 2002 Adott támogatás
Megnevezés – Denomination
száma – Number
Kapott támogatás
aránya – Ratio of
of
aránya – Ratio of
of given transfers
Háztartási munkában Household work Gyermekellátásban Child care Felnőtt beteg ellátásában Attend, help of adult, sick Építkezésben, felújításban Construction, renovation Javító-, szerelőmnkában Repairing, installation Mezőgazdasági munkában Agricultural work Összesen – Total
száma – Number
received transfers
996 113
26,5
956 169
27,2
748 725
19,9
532 558
15,1
519 230
13,8
422 331
12,0
264 578
7,0
231 280
6,6
592 934
15,8
840 171
23,9
634 711 3 756 291
16,9 100,0
537 331 3 519 840
15,3 100,0
A munkajellegű támogatások legjelentősebb hányada (az adó és a kapó oldalon is a transzferek több mint negyedét tették ki) háztartási munkában, míg a legkisebb hányada 4
Jelen tanulmányban szűk kapcsolati hálóval jellemzünk egy munkajellegű transzfert, ha annak előfordulási aránya a rokoni körben meghaladta a 90%-ot. Ennek értelmében egy munkajellegű transzfer akkor jelentkezik széles kapcsolati hálóban, ha annak előfordulási aranya a rokoni körben alacsonyabb mint 90%. 13
építkezésben, felújításban jelent meg, ezeket a kapcsolati hálók kiterjedtsége szerint két, egymástól markánsan elkülönülő csoportba oszthatjuk. A háztartási munkában, a gyermekellátásban és a felnőtt beteg ellátásában jelentkező transzferek egy sokkal szűkebb kapcsolati hálóban jelentkeztek – azok magasabb bizalmi tőkeértéke miatt –, mint a másik három transzfer. A szülő–gyermek reláció aránya a szűk kapcsolati hálóval jellemezhető segítségnyújtások esetében 75 és 87% között mozgott. Ha ezeket kiegészítjük a testvéreket, egyéb rokonokat is érintő segítségnyújtásokkal, akkor elmondhatjuk, hogy a munkajellegű támogatásoknak ezen típusai szinte kizárólag (92–96%) a rokoni kötelékeken belül zajlottak. A szélesebb kapcsolati hálóval jellemezhető transzferek esetében – az adott és a kapott oldalon is – jóval kisebb arányszámokkal találkoztunk a szülő–gyermek viszonyt illetően. Építkezésben, felújításban a támogatások 40-41%-a, javító-szerelő munkában az adott támogatások fele, a kapottak ötöde, míg mezőgazdasági munkában a támogatások 61–66%-a zajlott szülők és gyermekek között. Mindezek mellett elmondható, hogy a gyermekellátási transzfereket kivéve, a munkajellegű adott támogatások – ellentétben az anyagi jellegű segítségnyújtással – legjelentősebb hányada a gyermek–szülő irányt követte. Érdemes ezen kívül felhívni a figyelmet arra, hogy másfél évtizeddel korábbi adatok és tanulmányok5 még a hagyományos erős kapcsolatoknak a bizalmon alapuló intenzív együttműködésére hívták fel a figyelmet, melyek nem korlátozódtak ilyen magas arányban a generációs transzferekre, hanem azok a kiterjedt rokoni és baráti kapcsolatok mellett elérték a munkatársak és a szomszédok körét is.
5
Ld. Sík E.: Az örök kaláka. Budapest: Gondolat Kiadó, 1988. 14
5. tábla A munkajellegű támogatást adó és kapó háztartások megoszlása a támogatottak és a támogatók szerint, 2002 Distribution of households given and received work related transfers by the source or target and type of transfers Megnevezés Denomination
Háztartási munkában Household work
Gyermekellátásban Child care
Felnőtt beteg ÉpítkezésJavító-, Mezőgazellátásában ben, szerelődasági Attend, help felújításban munkában munkában of adult, sick Construction, Repairing, Agriculturenovation installation ral work
Adott támogatás – Given transfers Szülőnek – For parents Gyermeknek – For children Testvérnek, egyéb rokonnak – For other relatives Barátnak, szomszédnak For friends and neigh bours Összesen – Total
49,7 36,9
2,1 72,5
69,2 8,4
9,9 30,0
32,1 19,8
40,1 20,5
9,0
18,3
14,8
32,2
22,3
20,9
4,5 100,0
7,1 100,0
7,6 100,0
27,9 100,0
25,8 100,0
18,5 100,0
Kapott támogatás – Received transfers Szülőtől – From parents Gyermektől – From children Testvértől, egyéb rokontól From other relatives Baráttól, szomszédtól From friends and neigh bours Összesen – Total
29,9
80,1
9,9
18,7
5,9
15,6
52,2
2,8
71,6
33,0
14,3
49,6
10,3
10,9
10,5
27,8
53,3
19,6
7,7 100,0
6,2 100,0
8,3 100,0
20,5 100,0
26,5 100,0
15,2 100,0
15
3.1. A szűk kapcsolati hálóban jelentkező transzferek A javarészt családi kötelékeket érintő transzferek típusai (ahogy azt nevük mutatja) erősen korspecifikusak. Anélkül, hogy szélesebb körű adatelemzést végeznénk, meg lehet tippelni, hogy a támogatást kapók oldalán gyermekellátásban a fiatalabb háztartások, míg felnőtt beteg ellátásában az idősebb háztartások nagyobb súllyal szerepelnek. Mindezek mellett feltételeztük, hogy a támogatást adók oldalán azoknak a középkorú háztartásoknak jut domináns szerep, akik a generációs transzferek mindkét irányában (gyermekek, szülők felé is) aktív támogatókként jelentkezhetnek. 6. tábla A szűk kapcsolati hálóval jellemezhető munkajellegű transzferek megoszlása a háztartásfő korcsoportja szerint, 2002 Distribution of narrow network-type work related transfers by the age of household’s head, 2002 Háztartásfő korcsoportja – Age of the head of household
Háztartási munkában Household work
Gyermekellátásban – Child care
Felnőtt beteg ellátásában Attend, help of adult, sick
Adott támogatás – Given transfers 30 év alatti – Under 30 30–44 45–59 60–69 70–x Összesen – Total
7,5 27,5 36,6 17,9 10,5 100,0
4,6 14,9 34,6 30,3 15,7 100,0
6,2 30,7 42,3 13,5 7,2 100,0
21,0 65,0 12,4 1,0 0,6 100,0
2,5 7,8 19,1 24,5 46,2 100,0
Kapott támogatás – Received transfers 30 év alatti – Under 30 30–44 45–59 60–69 70–x Összesen – Total
7,2 22,4 22,7 16,4 31,2 100,0
Háztartási munkában a háztartások valamivel több mint negyede adott, illetve kapott segítséget. A támogatások legjelentősebb hányadát (37%) a 45–59 éves háztartásfővel rendelkező háztartások adták, a 30–44 éves háztartások, pedig 28%-át. A legfiatalabb és az idősebb háztartások megoszlása az e támogatási típust adók oldalán 10% körül mozgott. A háztartási munkában segítséget kapó háztartások korcsoportonkénti megoszlása már nem ezt az egyértelmű képet mutatta. A kapott támogatások mintegy harmada a 70 év fölötti háztartásfős háztartásokat érintette, hiszen e háztartások csökkent fizikai erőnlétük miatt mások segítségére jobban rászorultak, ugyanakkor a 60–69 év közötti, valamint a legfiatalabb 16
háztartásokban a kapott támogatások megoszlása hasonlóképpen alakult mint az adott oldalon; az előbbi esetében 16–18, míg az utóbbi esetében 7% körül mozgott. Gyermekellátás esetében a háztartások 20%-a számolt be arról, hogy adott és 15%-a, hogy kapott ebben a formában támogatást. A 15 éves vagy fiatalabb gyermekeket nevelő háztartásoknak (2002-ben 1,1 millió háztartás) tehát fele kapott gyermekellátásban segítséget. A támogatások több mint 80%-át a 45 évnél idősebb háztartásfőjű háztartások adták, de látható, hogy az adott támogatások megoszlása az idősebb háztartásokban nagyobb értékeket mutatott, mint a háztartási munka esetében, ami nagy valószínűséggel annak köszönhető, hogy ezen háztartások már mint nagyszülők segédkeztek unokáik ellátásában. Ezzel párhuzamosan elmondható az is, hogy a 30–44 éves háztartások alacsonyabb aránya annak volt köszönhető, hogy ők még jellemzően saját gyermekeiket nevelik, de esetleg testvéreik vagy rokonaik gyermekének ellátásához adhattak segítséget. A kapott oldalon a támogatások a demográfiai viszonyoknak megfelelően alakultak, azaz azok jelentős többsége a fiatalabb háztartásokat érintette. A felnőtt beteg ellátásához kapcsolódó transzferek is analógiában álltak a demográfiai jellemzőkkel; e típusú támogatások közel felét a legidősebb háztartások kapták, és 42%-át a 45–59 éves háztartásfővel rendelkező háztartások adták. Hozzá kell azonban fűznünk, hogy a háztartások 21,5%-ában volt 2002-ben tartósan beteg, ennek a mintegy 800 000 háztartásnak azonban csak alig negyede, 22,7%-a kapott más háztartástól segítséget. Ahogy azt az anyagi jellegű támogatások esetében láttuk az adott támogatások magasabb arányban fordultak elő a jobb jövedelmű háztartásokban. Mivel azonban a munkajellegű támogatások feltételezéseink szerint a csereaktusokra épültek, így azt vártuk, hogy a különböző jövedelmi helyzetű háztartásokban ezen támogatások előfordulása nem fog eltérni lényegesen egymástól.
17
7. tábla A szűk kapcsolati hálóval jellemezhető munkajellegű transzferek megoszlása jövedelmi kvintilisek szerint, 2002 Distribution of narrow network-type work related transfers by income quintiles, 2002 Jövedelmi kvintilisek Income quintiles
Háztartási munkában Household work
Gyermekellátásban – Child care
Felnőtt beteg ellátásában Attend, help of adult, sick
Adott támogatás – Given tranfers 1. 2. 3. 4. 5. Összesen – Total
13,3 17,9 21,2 24,0 23,7 100,0
11,9 16,4 22,8 24,2 24,7 100,0
13,3 16,9 18,0 23,7 28,1 100,0
Kapott támogatás – Received transfers 1. 2. 3. 4. 5. Összesen – Total
11,2 17,5 22,3 25,7 23,4 100,0
25,8 28,0 17,7 16,1 12,4 100,0
8,7 14,9 25,1 28,5 22,8 100,0
A fenti táblában az adott támogatások megoszlása mindhárom támogatási mód esetében magasabb arányszámokat mutatott a jobb jövedelmű háztartásokban, mint a legalsó két jövedelmi kvintilisbe eső háztartások esetében. Az első jövedelmi kvintilisben az adott támogatások 12-13%-a, míg a legfelsőbe az adott támogatások mintegy negyede esett. Gyermekellátásban a támogatások közel 54%-át az alsó két kvintilisbe eső háztartások kapták, azaz azok a fiatal háztartások, ahol kisebb gyermek nevelésében, ellátásában segítettek az idősebb és valószínűleg jobb jövedelmi helyzettel bíró szülői háztartások. A másik két támogatási forma kapott oldalán a legmagasabb megoszlási arányszámokat a 3. és a 4. jövedelmi kvintilisben találtuk. Háztartási munkában a kapott támogatások 48, míg felnőtt beteg ellátásában 54%-a esett ezekbe a jövedelmi tartományokba; nagy valószínűséggel e segítséget kapók az idősebb háztartásfővel rendelkező háztartások voltak.
18
8. tábla A szűk kapcsolati hálóval jellemezhető munkajellegű támogatások előfordulása az egyes jövedelmi kvintilisekben, 2002 Frequency of narrow networ-type work related transfers by income quintiles, 2002 (%) Jövedelmi kvintilisek Income quintiles
1. 2. 3. 4. 5. Összesen – Total
Háztartások száma ezerben Number of households, in thousand 534,0 637,6 769,2 858,8 948,0 3 747,6
Háztartási munkában Household work adott given 24,7 27,8 27,4 27,7 24,9 26,5
kapott received 19,9 26,1 27,6 28,5 23,5 25,4
Gyermekellátásban Child care adott given 16,6 19,2 22,2 21,1 19,5 19,9
kapott received 25,7 23,3 12,2 10,0 7,0 14,2
Felnőtt beteg ellátásában – Attend, help of adult, sick adott kapott given received 12,9 13,7 12,1 14,3 15,3 13,8
6,8 9,8 13,6 13,8 10,0 11,1
Az adott támogatások e típusainak előfordulási aránya az egyes jövedelmi kvintilisekben jelentősen nem tért el egymástól. Kiugró arányszámokkal a korspecifikus támogatások terén találkoztunk. Gyermekellátásban az alsó két jövedelmi decilisbe tartozó háztartásoknak jóval nagyobb hányada kapott támogatást, mint a jobb jövedelmű háztartásokban. Ez egyben azt is jelenti, hogy a munkajellegű támogatásokat adó és kapó háztartások decilisenkénti vagy kvintilisenkénti aránya visszatükrözi az egyes társadalmi csoportok hasonló bontású elhelyezkedését és így szükségleteit és lehetőségeit is. Az alsóbb jövedelmi kategóriákban ugyanis a kisebb gyermeket nevelők vannak magasabb arányban, míg a felsőbb jövedelmi kategóriákban az idősebb, esetleg tartósan beteg családtagokból álló háztartások, hiszen, felnőtt beteg ellátásában – mely támogatási mód jelentős hányada az idősebb háztartásokat érinti – az 1. jövedelmi kvintilisbe tartozó háztartásoknak mindössze 7%-a kapott ilyen támogatást, míg a 3–4. decilisbe tartozó háztartások 14%-a. Minden egyes vizsgált támogatási mód esetében a budapesti háztartásoknak jóval kisebb hányada volt érintett a transzferekben, mint a vidéki háztartásoknak. Ez egyben azt is jelenti – amennyiben a háztartások közti transzfereket a szolidaritás egyik mércéjének tekintjük –, hogy a családi, rokonsági szolidaritás a kisebb településeken erősebbnek mutatkozott, mint a nagyvárosban.
19
9. tábla A szűk kapcsolati hálóval jellemezhető munkajellegű transzferek előfordulása az egyes településtípusokon, 2002 Frequency of narrow network-type work related transfers by type of settlements, 2002 (%) Települések típusa Type of settlements
Budapest – Budapest Vidéki város – Other towns Község – Villages Összesen – Total
Háztartások száma ezerben Number of households, in thousand 754,7 1 784,2 1 208,7 3 747,6
Háztartási munkában Household work
Gyermekellátásban – Child care
adott kapott given received 21,3 21,2 27,4 23,7
adott kapott given received 12,5 10,7 21,1 14,0
28,5 26,5
30,6 25,4
23,0 20,0
16,7 14,2
Felnőtt beteg ellátásában Attend, help of adult, sick adott kapott given received 11,4 10,5 13,9 9,8 15,3 13,8
13,5 11,1
3.2. A széles kapcsolati hálóval jellemezhető transzferek A széles kapcsolati hálóban jelentkező transzferek valamivel kevesebb háztartást érintettek, mint a javarészt családi kötelékekben jelentkezők, hiszen 2002-ben a háztartások 42%-a adott és 48%-a kapott ilyen támogatást. Arra már a korábbiakban kitértünk, hogy e támogatási formák nagyobb hányada érintette a baráti, szomszédi kapcsolatokat, arról azonban nem esett szó, hogy ezek a transzferek, talán a javító-, szerelőmunkát kivéve ugyanúgy speciálisnak mondhatók, mint a gyermekellátásban vagy a felnőtt beteg ellátásában jelentkező segítségnyújtások; hiszen az építkezésben és felújításban és a mezőgazdasági munkában jelentkező kapott transzferek jelentős része ott fordult elő, ahol építkezés vagy valamilyen nagyobb felújítás volt, illetve ahol a háztartások földterülettel rendelkeztek. 2002-ben 1 millió háztartásban volt valamilyen bővítés, építkezés, és e háztartásoknak 90%-a nem kapott építkezésben, felújításban segítséget. Az e transzferek által érintett közel 100 ezer háztartás 22%-a a szüleitől, 28%-a gyermekeitől, közel harmada egyéb rokonától és valamivel több mint negyede barátjától szomszédjától kapott ilyen jellegű segítséget. A mezőgazdasági munka esetében is, hasonló szempontok alapján megvizsgáltuk azt az 548 ezer háztartást, amelyik rendelkezett földterülettel. Ezen háztartásoknak is mintegy 9/10-e nem kapott támogatást. A földterülettel rendelkező, támogatásban is részesülő 46 ezer háztartásnak 45%-a gyermekétől, negyede egyéb rokontól és 13–15%-a szüleitől, illetve baráttól, szomszédtól kapott mezőgazdasági munkában segítséget.
20
4. ábra A kapott transzferek alakulása azokban a háztartásokban, ahol volt 2002-ben bővítés, korszerűsítés, illetve amelyek az adott évben rendelkeztek földterülettel Distribution of received transfers by households carried out reconstruction and households owned landed property in 2002 100% 80% 60% 40% 20% 0% építkezésben, felújításban – construction, renovation
mezőgazdasági munkában – agricultural work
baráttól, szomszédtól – from friends and neighbours egyéb rokontól – from other relatives gyermektől – from child szülőtől – from parents
A társadalmi-demográfiai jellemzők alapján elmondhatjuk, hogy a jövedelmi helyzet nem differenciálta markánsan a transzferek előfordulási arányát 2002-ben. Építkezésben, felújításban az egyes jövedelmi kvintilisekbe tartozó háztartások 6–8%-a kapott, és 5–7%-a adott támogatást. Javító-, szerelőmunkában 14 és 20% között mozgott a transzferek gyakorisága. A mezőgazdasági munkában előforduló támogatásokra vonatkozóan ugyanakkor elmondhatjuk, hogy azok inkább az alacsonyabb jövedelmű háztartásokra voltak jellemzőek. 10. tábla A széles kapcsolati hálóval jellemezhető munkajellegű támogatások előfordulása az egyes jövedelmi kvintilisekben, 2002 (%) Frequency of broad network-type work related transfers by income quintiles, 2002 (%) Jövedelmi kvintilisek Income quintiles
1. 2. 3. 4. 5. Összesen – Total
Háztartások Építkezésben, száma felújításban ezerben Construction, renovation Number of adott kapott households, given received in thousand 534,0 7,1 5,4 637,6 8,4 7,1 769,2 5,9 6,1 858,8 6,4 5,6 948,0 7,6 6,6 3 747,6
7,0
6,1
21
Javító-, szerelőmunkában Repairing, installation adott kapott given received
Mezőgazdasági munkában – Agricultural work adott kapott given received
15,5 19,3 14,7 14,1 15,8
14,1 18,9 19,4 19,7 17,8
18,4 21,5 16,7 16,1 14,0
12,2 16,7 15,8 15,7 11,4
15,7
18,2
16,9
14,3
A széles kapcsolati hálóban értelmezhető transzferek előfordulását ugyanakkor a háztartásfő korcsoportja jelentősen befolyásolta. Ahogy azt már korábban említettük, az e típusú adott támogatások zöme a szülő–gyermek irányt követte. Mindez természetesen visszatükröződik a háztartásfő korcsoportja alapján képzett bontásban is. Azaz a támogatások kapott oldalán magasabb arányokkal találkoztunk az idősebb, míg az adott oldalon a fiatalabb háztartásfőjű háztartásokkal. Építkezésben és felújításban találkoztunk ezzel némileg ellentmondó adatokkal, hiszen itt a támogatások adott és kapott oldalán is a fiatal háztartásokban magasabbak az arányszámok. Javító-, szerelőmunkában és mezőgazdasági munkában az adott transzferek már sokkal inkább a fiatalabb–idősebb irányt követték, hiszen míg a fiatal és középkorú háztartások közel ötöde adott ilyen jellegű támogatást, addig az idősebb háztartások hasonló arányban kaptak. 11. tábla A széles kapcsolati hálóval jellemezhető munkajellegű transzferek előfordulása a háztartásfő egyes korcsoportjainak kategóriáiban, 2002 (%) Frequency of broad network-type work related transfers by the age of the household’s head, 2002 (%) Háztartásfő korcsoportja – Age of the head of household 30 év alatti Under 30 30–44 45–59 60–69 70–x Összesen – Total
Háztartások száma ezerben Number of households, in thousand 268,8 913,3 1 264,2 642,2 659,0 3 747,5
Építkezésben, felújításban Construction, renovation adott kapott given received 9,3 8,9 8,5 6,1 1,6 7,0
10,9 7,3 5,0 6,3 4,8 6,2
Javító-, szerelőmunkában Repairing, installation adott given 19,3 22,0 18,3 10,9 5,4 15,7
kapott received 16,3 15,8 16,1 21,6 23,3 18,2
Mezőgazdasági munkában – Agricultural work adott given 20,0 22,3 17,8 15,8 7,7 16,9
kapott received 9,3 12,2 12,0 18,8 19,4 14,3
A településtípusok között is – az itt vázolt transzferek sajátos jegyei miatt – markáns különbség jelentkezik. Budapesten természetesen igen kis arányban találkoztunk az építkezésben és mezőgazdasági munkában előforduló transzferekkel (2–3% mindkét oldalon), ugyanakkor javító-, szerelőmunkában a háztartások közel ötöde (19%) adott és kapott segítséget. A községekben fordultak elő legmagasabb arányban az építkezést és a mezőgazdasági munkát érintő transzferek. Építkezésben az itt élő háztartások 15%-a adott és kapott, mezőgazdasági munkában pedig 40%-uk kapott, és mintegy felük adott támogatást. Javító-, szerelőmunkában a vidéki városokban, illetve a községekben élő háztartások kétszer magasabb arányban adtak és kaptak ilyen transzfert, mint a fővárosi háztartások.
22
4. Összefoglalás A háztartások körében rendkívül elterjedtek az egymástól kapott és az egymásnak adott anyagi-és munkajellegű támogatások. A háztartások egymás közötti transzfereiről beszámoló háztartások köre folyamatosan bővül, hiszen míg 1999-ben a mintegy 3,8 millió háztartásnak 15%-a nyilatkozott úgy, hogy nem adott és nem is kapott anyagi jellegű segítséget, addig 2002-ben már csak 10%-uk. A kapott és adott támogatások révén a lakosság a rendelkezésre álló nettó jövedelmének 3-4%-át újra elosztja. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy az anyagi jellegű segítségnyújtások döntő része a viszonossági alapon nyújtott kis értékű ajándék, míg a háztartások néhány százaléka jelentős, több százezer vagy milliós összegű transzferben érintett. Mind az anyagi, mind a munkajellegű támogatások (amelyeket a csereaktusok indukálnak, illetve amelyek valamivel több háztartást érintenek, mint az anyagi jellegűek) követnek bizonyos társadalmi-demográfiai sajátosságokat. A legfontosabb jellemzőjük, hogy e transzferek jelentős hányada generációs transzfer, azaz az idősebb háztartások adott évi jövedelmükből, illetve megtakarításaiból segítik kielégíteni a velük rokoni kapcsolatban lévő fiatalabb háztartások szükségleteit, míg a fiatalok – némileg ezeket az anyagi jellegű támogatásokat kompenzálva – munkajellegű támogatásokkal igyekeznek segíteni az erre rászoruló, idősebb háztartásokat. A háztartások tehát a problémás élethelyzetek megoldásához számíthatnak a közvetlen kapcsolatból származó családi-rokoni szolidaritásra.
23
Summary Work related and financial inter-house supports are remarkably wide-spread among Hungarian households. Number of households reporting inter-house transfers are increasing continuously. Since, 15 % of about 3.8 million households stated not given or received any financial support in 1999. In the meantime just 10% stated the same in 2002. About 3-4 % of the total net disposable income of the population is redistributed this way. It is important to emphasis that main part of the financial support means presents given on mutual basis, but just few number of households concerns considerable -many thousands or millions of – amount in transfers. Either the financial or the work related supports follow special socio-demographic characteristics. Work related supports are induced by barter activity and concern greater ratio of households. Inter-house transfers can be described as generation transfers. Older households using their current year income or savings are help to meet demand of young households they have family relationship. Meanwhile younger household provide work related supports for the households in need to compensate of their relatives financial support in a way. In resolution of difficult situation in life can be relied on solidarity of families and relatives.
24
Táblázatok – Tables
1. Az anyagi jellegű támogatások alakulása régiónként, 1999 The financial transfers by regions, 1999
Megnevezés Denomination
Háztartások száma összesen, ezerben Number of households total, in thousand
KözépMagyarország Central Hungary
KözépDunántúl Central Transdanubia
NyugatDunántúl Western Transdanubia
DélDunántúl Southern Transdanubia
ÉszakMagyarország Northern Hungary
ÉszakAlföld Northern Great Plain
DélAlföld Southern Great Plain
Összesen Total
1 166,3
464,2
532,7
504,7
350,8
395,2
352,1
3 766,1
Támogatást kapó háztartások – Households received transfers Száma, ezerben Number of households, in thousand Aránya az adott csoportban, % Ratio of households in the group, %
530,5
322,4
375,6
415,4
195,6
278,4
203,2
2321,1
45,5
69,4
70,5
82,3
55,8
70,4
57,2
61,6
10,6
7,6
100,0
Kapott támogatás – Received transfers Teljes összege, md Ft – Total, billion HUF
30,2
16,1
14,2
15,1
6,2
Támogatást adó háztartások – Households given transfers Száma, ezerben Number of households, in thousand Aránya az adott csoportban, % Ratio of households in the group, %
732,6
393,6
460,4
469,6
277,1
327,7
277,3
2 938,3
62,8
84,8
86,4
93,1
79,0
82,9
78,7
78,0
10,0
9,9
88,9
Adott támogatás – Given transfers Teljes összege, md Ft – Total, billion HUF
22,1
13,1
13,7
12,0
26
8,1
2. Az anyagi jellegű támogatások alakulása régiónként, 2002 The financial transfers by regions, 2002
Megnevezés Denomination
Háztartások száma összesen, ezerben Number of households total, in thousand Száma, ezerben Number of households, in thousand Aránya az adott csoportban, % – Ratio of households in the group, % Teljes összege, md Ft – Total, billion HUF Száma, ezerben Number of households, in thousand Aránya az adott csoportban, % – Ratio of households in the group, % Teljes összege, md Ft – Total, billion HUF
KözépMagyarország Közép- NyugatDélÉszakÉszakDélCentral Hungary Dunántúl Dunántúl Dunántúl Magyar- Alföld Alföld Összesen Central Western Southern ország Northern Southern BudaPest Total TransTransTrans- Northern Great Great pest megye danubia danubia danubia Hungary Plain Plain Pest Country
754,7 383,3 399,5 354,7 355,9 473,3 532,2 Támogatást kapó háztartások – Households received transfers
493,9
3 747,5
470,9
229,6
62,4
59,9
53,0
339,1
408,1
409,8
2 661,2
73,7 74,8 68,6 71,6 Kapott támogatás – Received transfers
76,7
83,0
71,0
23,4 21,0 16,4 18,3 28,2 31,4 Támogatást adó háztartások – Households given transfers
25,9
217,5
474,4
228,5
62,9
59,6
38,3
21,5
294,5
299,1
265,2
342,5
411,4
396,2
2 682,7
74,9 77,6 71,8 72,4 Adott támogatás – Given transfers
77,3
80,2
71,6
36,0
28,7
218,7
24,1
275,1
244,0
18,5
27
255,4
21,2
30,4
3. A munkajellegű transzferek megoszlása régiónként, 2002 Ddistribution of non material transfers by regions, 2002 Megnevezés Denomination
Háztartási munkában Household work
Gyermekellátásban Child care
Felnőtt Építkezésbeteg ben, ellátásában felújításban Attend, help Constructio of adult, n, sick renovation
Javító-, Mezőgazszerelődasági munkában munkában Repairing, Agricultural installation work
Adott támogatás – Given transfers Közép-Magyarország Central Hungary Budapest – Budapest Pest megye – Pest Country Közép-Dunántúl – Central Transdanubia Nyugat-Dunántúl – Western Transdanubia Dél-Dunántúl – Southern Transdanubia Észak-Magyarország – Northern Hungary Észak-Alföld – Northern Great Plain Dél-Alföld – Southern Great Plain Összesen – Total
16,2
12,6
16,6
8,2
13,9
2,5
9,6
10,7
11,0
13,7
10,6
8,0
11,8
12,8
12,1
11,1
8,7
9,3
8,1
9,1
7,1
9,8
8,3
12,8
12,8
11,2
10,1
13,0
12,4
13,4
15,3
14,9
17,6
15,1
15,9
16,0
14,1
17,2
14,0
17,0
13,9
18,5
12,0 100,0
11,5 100,0
11,4 100,0
12,1 100,0
16,4 100,0
19,5 100,0
Kapott támogatás – Received transfers Közép-Magyarország Central Hungary Budapest – Budapest
16,8
15,2
19,1
7,1
28,1
0,7
Pest megye – Pest Country Közép-Dunántúl – Central Transdanubia Nyugat-Dunántúl – Western Transdanubia Dél-Dunántúl – Southern Transdanubia Észak-Magyarország – Northern Hungary Észak-Alföld – Northern Great Plain Dél-Alföld – Southern Great Plain Összesen – Total
10,0
10,1
8,7
10,6
7,9
8,5
9,6
11,2
11,4
11,4
8,1
7,4
9,0
9,6
6,6
8,5
6,8
14,9
12,9
11,7
9,8
13,1
4,4
13,9
15,9
15,2
20,2
20,7
7,6
16,8
13,6
14,5
13,4
17,3
30,5
18,9
12,1 100,0
12,4 100,0
11,3 100,0
11,3 100,0
6,5 100,0
18,8 100,0
28
Módszertan Adatok forrása, megbízhatósága Az adatok forrása az országos statisztikai adatgyűjtési programban (OSAP) az 1537-es nyilvántartási számú „Háztartási költségvetési felvétel” (HKF), amely a lakosság köréből gyűjt információkat a háztartások, a háztartásokban élők jövedelmeiről, fogyasztásáról és más jellemzőiről. A
háztartási
költségvetési
felvétel
módszertanának
részletes
összefoglalója
1997
novemberében jelent meg a KSH Statisztikai módszertani füzetek c. kiadványsorozatának 37. számaként. A háztartási költségvetési felvételben jelenleg (2002-ig) évenként kb. 10 000 véletlenszerűen kiválasztott, az adatszolgáltatást önként vállaló háztartás vesz részt. A minta a magyarországi magánháztartások kb. 0,26-0,27%-át öleli fel, és a háztartások összességéről kíván a továbbiakban részletezettek szerint képet adni. Az adatgyűjtés nem terjed ki:
az ún. intézeti háztartásokban (pl. idősek szociális otthonában, gyermekotthonokban stb.) lakókra,
a tartósan külföldön élő magyar állampolgárokra,
a Magyarországon élő, lakhatási engedéllyel rendelkező külföldiek háztartásaira, az itt dolgozó külföldi állampolgárokra.
A reprezentatív háztartási költségvetési felvétel véletlen mintakiválasztáson alapul. A kiválasztás alapegysége a lakás, a megfigyelésé a háztartás, azaz a legkisebb fogyasztói, illetve gazdálkodó egység. A háztartási költségvetési felvétel több szakaszból áll. A mintában részt vevő háztartások mindegyike az év egy – számára kijelölt – hónapjában háztartási naplót vezet, melybe – a kérdezőbiztosok útmutatása alapján és rendszeres ellenőrzése mellett – naponta részletesen feljegyzi bevételeit, kiadásait, továbbá a saját termelésből fogyasztott élelmiszerek mennyiségét is. Az adatokat a kérdezőbiztosok kódolják, feljegyzik a naplóvezető háztartások demográfiai, gazdasági aktivitási és lakáskörülményeire vonatkozó adatait is. A következő év elején – az egész előző évre visszatekintően – minden naplóvezető háztartás beszámol
29
ritkábban előforduló, nagy összegű vásárlásairól, lakásberuházásairól, valamint a háztartás valamennyi tagjának jövedelmét megkérdezik a kérdezőbiztosok, lehetőség szerint az ekkorra már rendelkezésre álló bizonylatokra, munkáltatói igazolásokra támaszkodva. A kiadványban használt fontosabb fogalmak Háztartás: olyan személyek összessége, akik – függetlenül a rokoni kapcsolatoktól – egy jövedelmi, illetve fogyasztói közösséget képeznek, folyamatos életviteli költségeiket részben vagy egészben közösen viselik. A háztartás fogalma tehát nem azonos a családdal, nem annyira jogi, mint inkább gazdasági tartalmú. Az esetek túlnyomó többségében egy család képez egy háztartást (szülők vagy szülő egy vagy több gyermekkel, házaspár gyermek nélkül), de háztartást alkothatnak oldalági, le- vagy felmenő rokoni kapcsolatban álló személyek is (testvérek, nagyszülő unokával stb.). Élhetnek közös háztartásban rokoni kapcsolatban nem álló személyek (pl. két barátnő), de egy személy is háztartásnak tekinthető, ha egyedül gazdálkodik. Gyakori a kétcsaládos háztartás is (pl. idős házaspár a vele közös háztartásban élő házas gyermekének családjával). Családnak ebben az értelemben csak a szűk családot, családmagot tekintjük: szülő + gyerek(ek). A HKF a háztartáshoz tartozónak tekinti az ideiglenesen távol élőket, diákokat, munkavállalás miatt távollévőket azokban az esetekben, mikor ellátásukról döntően a megfigyelt háztartás gondoskodik, illetve utóbbiak esetében ha jövedelmükkel alapvetően hozzájárulnak a háztartási kiadásokhoz. Ebben a tekintetben a definíció tudatosan eltér a népszámlálásban használatos meghatározástól. Háztartásfő: egycsaládos háztartás esetén a férj vagy a férfi élettárs. Ha egy szülő eltartott gyermek(ek)kel alkot egy háztartást, akkor a szülő. Többcsaládos háztartások esetében a családfők közül az aktivitás, a nem és a kor a kiválasztás sorrendje. Ugyanez a sorrend a családot nem képező háztartások esetén is. (A háztartásfő fogalma azonos a népszámlálásban használatos definícióval.) Jövedelmi ötödök (kvintilisek): a felvétel népességének az egy főre jutó évi nettó jövedelem alapján sorba rendezett ötödei. Jövedelmi tizedek (decilisek): a felvétel népességének az egy főre jutó évi nettó jövedelem alapján sorba rendezett tizedei.
30
Régiók: Közép-Magyarország: Budapest, Pest megye Közép-Dunántúl: Fejér megye, Komárom-Esztergom megye, Veszprém megye Nyugat-Dunántúl: Győr-Moson-Sopron megye, Vas megye, Zala megye Dél-Dunántúl: Baranya megye, Somogy megye, Tolna megye Észak-Magyarország: Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Heves megye, Nógrád megye Észak-Alföld: Hajdú-Bihar megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye, SzabolcsSzatmár-Bereg megye Dél-Alföld: Bács-Kiskun megye, Békés megye, Csongrád megye
31
Methodology The data of recent publication are from household statistical data collection of OSAP ser. no. 1537.This survey collects data on incomes, expenditures and other characteristics of persons living in private households. Detailed methodology of the survey was published in November 1997 at issue No. 37 of Statistical Methodological Leaflets. About 10 000 randomly selected households take part in the survey voluntarily. The sample covers 0.26-0.27 % of the total number of households The survey does not cover: – those living in so-called institutional households (homes for the aged, children’s homes, prisons, military camps etc.), – Hungarian citizens living abroad on business or work co-operation, – foreign households with permission to reside in Hungary and foreign citizens working in the country. The household budget survey is based on representative random sampling. The unit of sampling is the dwelling. The unit of observation is the household, i.e. the smallest income, consumption and economic unit. HBS has got several stages. Every household keep diary for a previously selected months of the year. They record their incomes, expenditures and the quantities of own produced consumption day-by day guided and supervised by interviewers. Interviewers code the data and collect information on demographic and economic activity and dwellings of the responding households. At the beginning of the next year household members are interviewed about their personal incomes, retrospecting the whole year, non-personal, so-called family receipts or incomes, stocks of consumer durables, expenditures of significant value, on construction or purchases of real estates, for purchases in connection with agricultural production and for other infrequent but significant expenditure items usually of great value. Income of the previous year are recorded on the basis of available receipts and documents. Important definitions of the report Household consists of persons who - irrespective of kinship - form a common income and/or consumption unit sharing completely or partly the current costs of their living. Thus the concept of household is not equal to that of the family, it is rather an economic than a legal concept. In the majority of cases a household is formed by one family (parents or one parent with one or more child(ren), a couple without children), but it may consist of persons related by collateral, descending or ascending kinship (brothers, sisters, grandparent with his/her grandchild etc.). Households with two families are also rather frequent (for instance an elderly couple with their married child's family). Unrelated persons may also live in a
32
common household (for instance two friends) and one person is also to be considered as a household if taking care of his or her living. Head of household: if the household consists of one family the head of household is the husband or the male companion. In lone-parent households the parent is the households' head. In case of households consisted of two or more families, the income activity, the gender and the age is the selection order. The same method is applied in case of non-family households. Income deciles: income categories created by partitioning into ten equal parts the population by the available net per capita yearly income. Income quintiles: income categories created by partioning into five equal parts of the population by the net available per capita yearly income. Regions: Central Hungary: Budapest (capital), Pest County Central Transdanubia: Fejér County, Komárom-Esztergom County, Veszprém County Western Transdanubia: Győr- Moson-Sopron County, Vas County, Zala County Southern Transdanubia: Baranya County, Somogy County, Tolna County Northern Hungary: Borsod-Abaúj-Zemplén County, Heves County, Nógrád County Northern Great Plain: Hajdú-Bihar County, Jász-Nagykun-Szolnok County, SzabolcsSzatmár-Bereg County Southern Great Plain: Bács-Kiskun County, Békés County, Csongrád
33
