KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL HUNGARIAN CENTRAL STATISTICAL OFFICE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL HUNGARIAN CENTRAL STATISTICAL OFFICE

HÁZTARTÁS-STATISZTIKAI KÖZLEMÉNYEK HOUSEHOLD BUDGET SURVEY REPORTS 26. 2004. I-IV. negyedév Quarter I-IV 2004

BUDAPEST, 2005

© KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2005 © HUNGARIAN CENTRAL STATISTICAL OFFICE, 2005 Készült a Központi Statisztikai Hivatal Életszínvonal- és emberierőforrás-statisztikai főosztályának Háztartás-, jövedelem- és fogyasztásstatisztikai osztályán Prepared by: Living Standard and Human Resources Statistics Department, Household, Income and Consumption Statistics Section Főosztályvezető – Head of Department dr. Lakatos Judit Főosztályvezető-helyettes – Deputy Head of Department Grábics Ágnes Osztályvezető – Head of Section dr. Salamin Pálné Közreműködők – Compiled by Berendi Zsuzsanna Horváth András Kunné Varga Judit Számítógépes munkák – Computer works by Fazekas Gyula Kassainé Nagy Beáta Papp Márton Másodlagos publikálás csak a forrás megjelölésével történhet! Any secondary publication is allowed only by the indication of source! A kiadvány megrendelhető: KSH Marketingosztály 1024 Budapest, Keleti Károly u. 5–7. Telefon: 345-6550, fax: 345-6699 E-mail: marketing.ksh @ office.ksh.hu A kiadvány megvásárolható: KSH Statisztikai Szakkönyvesbolt (1024 Budapest, Keleti Károly u. 10. telefon: 212-4348), valamint a KSH megyei igazgatóságain This publication can be ordered at the following address: HCSO, Marketing Section, H-1024 Budapest, Keleti Károly str. 5–7. Telephone: (36-1) 345-6570, fax: (36-1) 345-6699 This publication can be purchased at the following address: Statistical Bookshop, H-1024 Budapest., Keleti Károly str. 10. Telephone: (36-1) 212-4348, and at the county directorates of the HCSO KSH az interneten – HCSO is available on the Internet: www. ksh.hu

Tartalomjegyzék – Table of contents Bevezetés ............................................................................................................................................. 5 Összefoglalás ....................................................................................................................................... 6 1. A háztartások folyó fogyasztási kiadásai Household’s current consumption expenditure .............................................................................. 7 2. A háztartások élelmiszer-fogyasztása – Food consumption in the households ............................... 9 3. A legfelső és a legalsó jövedelmi kvintilisbe tartozó háztartások kiadásai közötti különbségek Expenditures of households being int he first and fifth income quintile........................................ 11 4. Tartós fogyasztási cikkek állománya a háztartásokban Stock of consumer durables in the households ............................................................................... 13 5. A háztartások jövedelemelvárásai Income expectations of households............................................................................................... 15 Summary ............................................................................................................................................ 17 Táblázatok – Tables ......................................................................................................................... 19 1. A háztartások havonkénti folyó fogyasztási kiadásai negyedévenként Household’s monthly current consumption expenditure by quarters, 2003, 2004 ....................... 21 2. Az élelmiszer-fogyasztás havi adatai negyedévenként Monthly food consumption data by quarters, 2003, 2004 ........................................................... 22 3. A háztartások folyó fogyasztási kiadásai a jövedelem nagysága szerinti népességötödökben 2004. I-IV. negyedév Household current consumption expenditure by income quintiles Quarter I-IV 2004.................. 23 4. A különböző megélhetési szintekhez a háztartások által szükségesnek tartott havi összegek a jövedelem nagysága szerinti népességötödökben, 2004. IV. negyedév Amounts of income considered necessary by households to different levels of living by income quintiles, quarter IV 2004 ............................................................................................................. 24 Módszertan – Methodology.............................................................................................................. 25 Az adatok forrása, megbízhatósága – Data sources, data reliability.............................. ............. 27 A kiadványban használt fontosabb fogalmak – Definitions.......................................................... 30

Jelmagyarázat – Signs + – 0 ..

= = = =

előzetes adat – preliminary data a megfigyelt statisztikai jelenség nem fordult elő – non-occurence a mutató értéke olyan kicsi, hogy kerekítve zérust ad – less than half of unit az adat nem ismeretes – not available

Bevezetés

A Központi Statisztikai Hivatal 1996-tól kezdődően rendszeresen jelentkezik a magyar háztartások anyagi helyzetéről készült publikációval. E jelentések azon háztartások adataira épülnek, amelyek a KSH felkérésére a szóban forgó időszak egyik hónapjában háztartási naplót vezetnek bevételeikről és kiadásaikról. A kiadványsorozat a következő témaköröket öleli fel: a háztartások folyó fogyasztási kiadásainak alakulása az előző év azonos időszakához képest; az élelmiszer-fogyasztás alakulása; a lakossági jövedelemelvárások felmérésének eredményei (megkérdezzük a lakosságot arról, hogy mekkora az az összeg, amelyet különböző szintű – nagyon szűkös, szűkös, átlagos, jó, nagyon jó – megélhetéshez szükségesnek tartanak); a tartós fogyasztási cikkek állománya a háztartásokban esetenkénti közlemények. 2004 I-IV. negyedévében a véletlenszerűen kiválasztott és adatszolgáltatásra felkért háztartások közül 8710 vállalkozott az egy hónapig tartó naplóvezetésre és néhány életkörülményeit érintő kérdés megválaszolására. E háztartások adatai alapján – a statisztikában széles körben alkalmazott becslési eljárások segítségével – az ország megközelítően 3,8 millió háztartásáról kapunk képet. A kiadvány adatai – mivel a havi háztartási naplókon alapulnak – az éves kikérdezések alapján sorra kerülő feldolgozáshoz képest a módszertanban leírtak szerint közelítő pontosságúak. Az éves adatokról majd a „Háztartás-statisztikai évkönyv, 2004” című kiadványban számolunk be, amelyben társadalmi csoportok, régiók, a jövedelmek és kiadások nagyságcsoportjai szerint részletezve ismertetjük a különböző típusú háztartások demográfiai, gazdasági aktivitási jellemzőit, a háztartások lakáskörülményeit, jövedelmi és fogyasztási sajátosságait.

Időszaki tájékoztató: Háztartás-statisztikai közlemények, 2004. I-IV. negyedév

5

Összefoglalás A háztartások anyagi helyzetét 2004-ben egyrészt az előző évhez viszonyított reálkereset csökkenése, másrészt a nyugdíjak reálértékének növekedése befolyásolta. A háztartások kiadásainak volumennövekedése mérséklődött. A háztartások folyó fogyasztási kiadásainak volumene 2004 I-IV. negyedévében a háztartás-statisztika évközi előzetes adatai alapján számítva 2%-kal volt nagyobb, mint 2003 azonos időszakában. Az élelmiszer–fogyasztást 2004-ben is – az elmúlt évekhez hasonlóan – szerkezeti átalakulás jellemezte. A saját termelésű élelmiszer-fogyasztás szerepe tovább csökkent, az összes élelmiszer-fogyasztásnak 2004-ben már csak egytizedét tette ki. Ezzel szemben a házon kívüli étkezés az összes élelmiszer-fogyasztáson belül 12%-ot képviselt. A folyó fogyasztási kiadásokból az élelmiszer-fogyasztás 29%, a lakásfenntartási kiadások pedig 23% volt. E a két kiadási csoport együtt a folyó fogyasztási kiadások több mint felét jelentette. Az egyéb folyó fogyasztási kiadások volumene 2%-kal volt nagyobb a 2003 I-IV. negyedévinél. Ezen belül a nagy hányadot képviselő közlekedési és hírközlési ráfordítás (17%) volumene összességében 7%-kal emelkedett. Az egyéb folyó fogyasztások kisebb hányadát kitevő három csoport közül az egészségügy, testápolásra, és a művelődés, üdülés, oktatásra fordított összegek volumene mérsékelten növekedett: 3,8, illetve 4,7%-kal, a ruházkodás volumene pedig 5%-kal csökkent. A legalsó és a legfelső jövedelmi kvintilisbe tartozók fogyasztása több szempontból is jelentős különbségeket mutatott. Az élelmiszer-fogyasztásra és a lakásfenntartási kiadásokra elköltött összegek az alsó ötöd folyó fogyasztásának 61%-át (ebből 37% az élelmiszer, 24% a lakásfenntartás), míg a felső kvintilis összes folyó fogyasztásának 44%-át (ebből 23% az élelmiszer, 21% a lakásfenntartás) tették ki. A tartós fogyasztási cikkek állománya a háztartásokban folyamatosan bővül. A mára már alapcikkeknek számító termékeknél, ahol az ellátottság majdnem teljes körű, csak igen szerény növekmény figyelhető meg, sőt bizonyos tartós cikkek esetében (ilyen például a fekete-fehér televízió) az állomány csökkenése jellemző, hiszen van a piacon korszerűbb technológiát képviselő helyettesítő termék. Az utóbbi egy-másfél évtizedben megjelent új technikai vívmányok az aktív háztartásokban terjednek elsődlegesen, részben azért, mert az új eszközök használatához más, új típusú ismeretekre van szükség, részben mert a nyugdíjasok fizetőképessége elmarad az aktívakétól. A háztartási költségvetési felvételben 2004 IV. negyedévében részt vevő háztartások véleményeit átlagolva a nagyon szűkös megélhetési szinthez általuk szükségesnek tartott összeg egy főre jutó havi értéke 38 400 Ft, ez 9,4%-kal volt magasabb a 2003 IV. negyedévében mért 35 100 Ft-nál. A szűkös megélhetéshez 51 300, az átlagoshoz 71 300, a jóhoz 102 700, a nagyon jóhoz 156 300 Ft-os egy főre jutó havi értéket határoztak meg 2004 IV. negyedévében a felmérésben résztvevők.

6


1. A háztartások folyó fogyasztási kiadásai A háztartások folyó fogyasztási kiadásainak volumene 2004. I-IV. negyedévben a háztartás-statisztika évközi előzetes adatai alapján számítva 2%-kal volt nagyobb, mint 2003 azonos időszakában. A 2004. I. félévi mintegy 3%-os volumennövekedést a II. félévben ennél kisebb, 1% körüli növekedés követte. Az élelmezési kiadások egy főre jutó havi átlagos összege 2004. I-IV. negyedévben 14 300 Ft volt, volumene a 2003. I-IV negyedévhez képest csökkent. (Lásd részleteiben a következő fejezetben.) A lakásfenntartási kiadások egy főre jutó havi összege 11 400 Ft, egy háztartásra számítva pedig 30 300 Ft volt, volumene 7%-kal haladta meg a tavalyit. A háztartások e két alapvető szükségletre – élelmezésre és lakásfenntartásra együtt – egy főre számítva átlagosan havi 25 800 Ft-ot költöttek. E célokra jutott folyó fogyasztási kiadásaik 52%-a. 1. sz. tábla A folyó fogyasztási kiadások értékének és volumenének alakulása The value and the volume of current consumption expenditure

Megnevezés Denomination

Élelmezésa) – Food a) Lakásfenntartás Maintenance of dwellings Élelmezés és lakásfenntartás együtt Food and maintenance of dwellings Egyéb folyó fogyasztási kiadás Other current consumption expenditure Ebből – Of which: ruházkodás – clothing egészségügy, testápolás health, personal care közlekedés és hírközlés transport and communication oktatás, művelődés, üdülés, szórakozás education, culture, recreation, entertainment Folyó fogyasztási kiadás összesenb) Total current consumption expenditureb)

2002

2003

2004 2002 2003 2004 I-IV. negyedév – Quarter I-IV egy főre jutó volumen az előző év egy főre jutó értékösszeg, Ft/hó azonos időszakának %-ában per capita amount, HUF/month indices of per capita volume, % 12 416

13 875

14 343

104,5

99,7

97,3

7 318

9 789

11 448

110,6

104,3

107,6

19 734

23 664

25 791

106,8

101,5

101,4

16 421

21 865

23 536

108,9

111,8

102,2

2 184

2 595

2 559

103,0

107,4

94,5

2 267

2 891

3 174

98,8

112,6

103,8

5 371

7 440

8 264

116,2

112,2

107,1

2 241

3 178

3 571

111,9

111,8

104,7

36 155

45 529

49 327

107,8

106,2

101,8

a) Élelmiszer és alkoholmentes italok b) Tartós fogyasztási cikkek és építkezés, ingatlanvásárlás nélküli fogyasztási kiadás. – Consumption expenditure excluding durable goods.

A folyó fogyasztási kiadások 17%-át tette ki a közlekedési és hírközlési ráfordítás, melynek volumene összességében 7%-kal emelkedett. Ezen belül a járműüzemeltetéssel kapcsolatos kiadás 2004-ben egy lakosra számítva havi 4200 Ft, egy háztartásra számítva átlagosan 11 200 Ft volt. Volumennövekedése az előző év azonos időszakához képest 9%-os. Időszaki tájékoztató: Háztartás-statisztikai közlemények, 2004. I-IV. negyedév

7

1. ábra Folyó fogyasztási kiadás szerkezete, 2004. I-IV. negyedév, % Structure of current consumption expenditure, quarter I-IV 2004, %

29%

7%

17%

6%

23% 5%

Élelmezés Food Lakásfenntartás Maintenance of dwellings Egyéb fogyasztás Other consumption expenditure Ruházkodás Clothing Egészségügy, testápolás Health, personal care Közlekedés és hírközlés Transport and communication Oktatás, művelődés, üdülés Education, culture, recreation

12%

A folyó fogyasztási kiadások szerkezetében jelentős hányadot jelent még a következő három nagy csoport: A ruházkodás, mely a folyó fogyasztási kiadások 5%-át tette ki. Volumene 2004. I-IV. negyedévben az előző év azonos időszakához képest 5%-os csökkenést mutatott. Ez az I. negyedévre még nem volt jellemző (109,3%), de a II. negyedévtől jelentős visszaesés volt tapasztalható, mely a IV. negyedévben volt a legjelentősebb (85,3%). Az egészségügy, testápolás a kiadások kb. 6%-át jelentette. 2004 I-IV negyedévében az előző év azonos időszakához képest növekedés tapasztalható (103,8%), de ez már nem olyan jelentős, mint az előző évi volt (112,6%). Az oktatás, művelődés, üdülés, szórakozás csoportnál hasonló a tendencia, mint az egészségügynél: 2004 I-IV negyedévében kisebb mérvű a növekedés (104,7%), mint az előző év azonos időszakában volt (111,8%).

8


2. A háztartások élelmiszer-fogyasztása Az élelmiszer-fogyasztás alakulásában az utóbbi években a reáljövedelem növekedésével együtt nagy szerepet játszott az élelmiszerek árának alakulása. 1996-tól kezdve – a 2001-es évet kivéve – az élelmiszerek árindexe a fogyasztóiár-indexnél alacsonyabb vagy azzal megegyező volt. E két tényező együttes hatásának köszönhetően az élelmiszer-fogyasztás 1998-tól némi hullámzással, de növekedett. 1997-ig alacsony fogyasztási szint alakult ki, leginkább az élettanilag értékes élelmiszerek fogyasztásában (húsfélék, zöldség, gyümölcs, tej). Ezen élelmiszereknek a háztartásokban fogyasztott mennyisége egy főre számítva 1997-ben csak kb. 70-85%-a volt az 1987. évinek, azaz az életszínvonal-csökkenés időszakát megelőző szintnek, miközben a fogyasztási szokások is némileg átalakultak. Az 1997-es mélypontot követő években az élelmiszer-fogyasztás terén javulás kezdődött. 2003-ban az élelmiszer-fogyasztást a további bővülés helyett a szerkezetátalakulás jellemezte. Ez a folyamat folytatódott 2004-ben is. A saját termelésű élelmiszer-fogyasztás szerepe tovább csökkent, 2004-ben az összes élelmiszer-fogyasztásnak egytizedét tette ki. Ezzel szemben a házon kívüli étkezés az összes élelmiszer-fogyasztáson belül 12%-ot képviselt, így aránya 2004-ben már meghaladta a saját termelésű élelmiszer fogyasztásáét. A gazdasági aktivitás szerint a házon kívüli étkezés terén jelentős különbségek figyelhetőek meg: az aktív háztartásoknál 14%-ot, az inaktívaknál csak 7%-ot jelent. Ennek hátterében elsősorban az aktív és az inaktív háztartások közötti jövedelmi különbségek állnak. Másrészt az inaktívaknál a munkahelyi étkezések hiánya is csökkenti a házon kívüli étkezések arányát. (A fogyasztási szokások változásáról bővebben: „A házon kívüli étkezés szerepe a háztartási költségvetési felvétel adatai alapján”, 2001, KSH, 2003.) Figyelemre méltó a saját termelésű fogyasztás jelentős csökkenése. Ez a folyamat már évek óta tart, azonban a 2004. I-IV. negyedévi 84%-os volumenindex a 2003. I-IV. negyedévi 78%-os volumenadathoz képest kisebb visszaesést mutat. Ennek hátterében a 2004-ben tapasztalt kedvezőbb időjárás áll, amely befolyásolta a saját termelés volumenét. A háztartás-statisztikai adatok jól tükrözik a saját termelésű fogyasztás szezonalítását is. Az I., a II. és a IV. negyedévben 10% alatt van a saját termelésű élelmiszer-fogyasztás részesedése az összes élelmiszer-fogyasztásból, ezzel szemben 2004-ben a III. negyedévben meghaladta a 13%-ot. Ennek megfelelően a III. negyedévben a zöldség- és a gyümölcsfogyasztás is kiugróan magas, az éves átlagos fogyasztásnak 1,5-1,6-szerese. A saját termelésű fogyasztás évről évre történő visszaesését azonban ez a szezonális ingadozás nem befolyásolja. A mezőgazdasági termékek növekvő költségvonzata miatt egyre kevésbé éri meg a kis tételben saját fogyasztásra termelni.


9

2. sz. tábla A háztartásokban fogyasztott élelmiszerek egy főre jutó havi mennyiségeinek alakulása, 1997, 2004 Per capita monthly food consumption in the households, 1997, 2004 Termékek – Products Hús, hal és készítményeik, kg Fresh and preserved meat and fish, kg Tojás, db – Eggs, piece Tej, liter – Milk, litre Sajt és egyéb tejtermékek, kg Cheese and other dairy products, kg Zsiradék, kg – Fats, kg Cereáliák, kg – Cereals, kg Cukor, kg – Sugar, kg Burgonya, kg – Potatoes, kg Friss és tartósított zöldség, kg Fresh and preserved vegetables, kg Friss és tartósított gyümölcs, kg – Fresh and preserved fruits, kg

1997. 2004. éves – yearly I-IV negyedévi Quarter I-IV adat – data

2004/ 1997 %

4,6 16,1 5,8

5,0 14,3 5,2

109 89 90

1,1 1,7 9,2 1,5 4,0

1,4 1,5 8,0 1,2 3,1

127 88 87 80 78

4,7

5,0

106

4,1

5,7

139

1997-2004 között leginkább a burgonya, a cukor, a cereáliák és a zsiradék, vagyis táplálkozás élettanilag kevésbé értékes élelmiszerek fogyasztása csökkent. 2004 I-IV negyedévében a tej, valamint a tojás fogyasztása is csak 90%-a volt az 1997-ben mért értéknek. (E két termék fogyasztásának visszaesése feltehetően a saját termelésű fogyasztás csökkenésével hozható összefüggésbe, hiszen a saját termelésű termékek fogyasztása bizonyos kényszerfogyasztást is jelent.) 2004 I-IV negyedévében a hús, a friss és tartósított zöldségek háztartásokban fogyasztott 1 főre jutó mennyisége meghaladta az 1997. évit. A sajt és egyéb tejtermékek, a friss és tartósított gyümölcsök fogyasztásának növekedése az előbbi két termékcsoporténál is jelentősebb. Ezek az adatok egy változó, az egészséges táplálkozás irányába elmozduló fogyasztási szerkezetet jeleznek.

10


3. A legfelső és a legalsó jövedelmi kvintilisbe tartozó háztartások kiadásai közötti különbségek A legalsó és a legfelső jövedelmi kvintilisbe1 tartozók fogyasztása több szempontból is jelentős különbségeket mutat. A folyó fogyasztás szerkezete különbözik a legrosszabb és a legjobb helyzetben lévők esetében. Az élelmiszerre és lakásfenntartásra – tehát az alapvető javakra – fordított kiadások összesen az alsó ötöd folyó fogyasztásának 61%-át (ebből 37% az élelmiszer, 24% a lakásfenntartás), míg a felső kvintilis folyó fogyasztásának 44%-át (ebből 23% az élelmiszer, 21% a lakásfenntartás) teszik ki. A legszegényebbeknél az élelmiszer-fogyasztáson belül a házon kívüli étkezés kevesebb mint egytizedét jelenti az összes élelmiszer-kiadásoknak, ugyanez az arány a legfelső kvintilisnél közel 20%. A saját termelésű élelmiszereket vizsgálva ennek az ellenkezőjét tapasztalhatjuk: a legalsó ötödbe tartozók élelmiszer-fogyasztásának mintegy 13%-át, a legfelső ötödének pedig 6%-át képezi a saját termelésű élelmiszer fogyasztása. 3. sz. tábla A háztartások folyó fogyasztási kiadásai a jövedelem nagysága szerinti népességötödökben, 1997, 2004 I–IV. negyedév Household current consumption expenditure by income quintiles Quarter I–IV 1997, 2004

Termékek – Products Élelmezés – Food Lakásfenntartás Maintenance of dwellings Élelmezés és lakásfenntartás együtt Food and maintenance of dwellings Egyéb folyó fogyasztási kiadás Other current consumption expenditure Ebből: – Of which: ruházkodás – clothing egészségügy, testápolás – health, personal care közlekedés és hírközlés – transport and communication Folyó fogyasztási kiadás összesen Total current consumption expenditure

1997. Népességötöd quintile 1. 5. adat – data 6 749 12 832

5./1. % 190,1

2004. Népességötöd – quintile 1. 5. Adat – data 10 168 20 791

5./1. % 204,5

3 483

8 860

254,4

6 649

19 285

290,0

10 232

21 692

212,0

16 817

40 076

238,3

5 802

22 064

380,3

10 562

50 402

477,2

970 678

3 317 2 560

342,0 377,6

1 223 1 596

5 692 5 351

465,4 335,3

1 623

6 863

422,9

3 589

17 621

491,0

16 034

43 756

272,9

27 379

90 478

330,5

A jövedelmi ranglétra két végén lévők fogyasztása közötti különbségek az elmúlt években tovább nőttek. Míg 1997-ben a legfelső ötödbe tartozók folyó fogyasztása 2,7szerese volt a legalsó kvintilisbe tartozókénak, addig 2004-ben már 3,3-szerese. A legalapvetőbbnek tekinthető szükségleteknél (élelmiszer, lakásfenntartás) az eltérés az átlagosnál alacsonyabb, a többinél azt meghaladó volt. Az élelmiszer-fogyasztásnál kevésbé fokozódtak a különbségek, a ruházkodási kiadásoknál és a közlekedési kiadásoknál azonban 1

A háztartások népességének az egy főre jutó személyes nettó jövedelem nagysága alapján sorba rendezett ötöde. Fifths of household’s population put in serial order on the basis of the size of per personal net income. Időszaki tájékoztató: Háztartás-statisztikai közlemények, 2004. I-IV. negyedév

11

igen szembetűnő a változás. 1997-ben 3,4-szer annyit költöttek a felső kvintilisbe tartozók közlekedésre és hírközlésre, mint az alsó ötöd háztartásai, 2004-ben 4,7-szeresre emelkedett ez a különbség. Ezzel szemben az egészségügy, testápolás esetén a szélső csoportokba tartozók kiadásai némileg közeledtek egymáshoz 3,8-szeresről, 3,4-szeresre változott az arány. 2. sz. ábra A legalsó és legfelső jövedelmi kvintilisbe tartozó háztartásokban fogyasztott élelmiszerek 1 főre jutó havi mennyisége, 2004 I-IV. negyedév The amount of food consumption in the households living in the lowest and the highest income quintiles, quarter I-IV 2004 16

14

12

10

8

6

4

2

0

Hús, hal és készítményeik, kg – Fresh and preserved meat and fish, kg

Tojás, db – Eggs, piece

Tej, liter – Milk, litre

Sajt és egyéb Zsiradékok, kg Kenyér és tejtermékek, kg – Fats and oils, péksütemény, – Cheese and kg kg – Bread and other dairy rolls, kg products, kg

Legalsó jövedelmi kvintilisbe tartozók

Cukor, kg – Sugar, kg

Burgonya, kg – Potatoes, kg

Friss és Friss és tartósított tartósított zöldség, kg – gyümölcs, kg – Fresh and Fresh and preserved preserved vegetables, kg fruits, kg

Legfelső jövedelmi kvintilisbe tartozók

A legalsó jövedelmi ötödbe tartozóknál majd minden élelmiszertételnél abszolút értéken alacsonyabb a fogyasztás, mint a legfelső jövedelmi tizedbe tartozó háztartásoknál, de legnagyobb a gyümölcs, a sajt és egyéb tejtermékek (több mint kétszeres különbség), valamint a zöldség (másfélszeres különbség) esetében. A cereáliák fogyasztása viszont a legalsó jövedelmi ötödbe tartozó háztartásoknál a magasabb. Ennek oka, hogy a cereáliák közé tartozik a rizs, a tésztafélék, a kenyér, mely az alacsonyabb jövedelműek tápanyagszükségletének kielégítését jóval olcsóbban teszi lehetővé, ezért fogyasztásukban jelentős részt képvisel, míg a magasabb jövedelmi kvintilisbe tartozók az élettanilag fontosabb, de drágább termékekből vásárolnak többet. A háztartások egy főre jutó átlagos jövedelme 60 ezer Ft körüli volt, ezen belül a felső jövedelmi ötödbe tartozók jövedelme csaknem négyszerese volt az alacsony jövedelműekének.

12


4. Tartós fogyasztási cikkek állománya a háztartásokban A tartós fogyasztási cikkek állománya a háztartásokban folyamatosan bővül. A mára már alapvetőnek tekintett termékeknél a telítettség miatt csak igen szerény növekményt figyelhetünk meg, sőt bizonyos tartós cikkek esetében, ahol már megjelent a piacon a korszerűbb technológiát képviselő helyettesítő termék, az állomány csökkenése jellemző. Legjobb példa erre a fekete-fehér televízió, hiszen ilyet ma már nem vásárolunk, a régi meglevő készülékek átlagéletkora pedig magas és a tönkrement készülékek javítására is egyre kevesebb a lehetőség. Az aktív háztartások közül pedig aki nem rendelkezik videóval, vélhetően inkább DVD-technikába fektet, melynek elterjedtsége gyors ütemben bővül. Hasonló a helyzet a hagyományos hűtőszekrények esetében, melyek helyett lehetőség szerint inkább kombinált hűtő- és fagyasztógépet vásárolnak. Általában jellemző, hogy a háztartások az újdonságok vásárlásával egyidejűleg a régi, sok energiát fogyasztó berendezéseiket is egyre korszerűbb készülékekre cserélik. Személygépkocsival, a legnagyobb értékű tartós fogyasztási cikkel 2003-ban a háztartások 47,5%-a rendelkezett. 2004-ben ez 48,3% volt: az aktív háztartásoknál 64,6% a nyugdíjasoknál viszont csak 23,2%. 4. sz. tábla A tartós fogyasztási cikkekkel rendelkezők aránya, 2004. I-IV. negyedév, %

Proportion of households possesed consumer durables, quarter I-IV 2004, % Megnevezés Denomination

Személygépkocsi – Passenger car Hűtőszekrény – Refrigerator Fagyasztógép – Deepfreezer Hűtő- és fagyasztógép (kombi) Refrigerator and deepfreezer Mikrohullámú sütő Microwave oven Automata és félautomata mosógép Automatic and semi-automatic washing machine Színes televízió – Color television set Képmagnó, videó – Video recorder Videókamera – Video camera DVD –DVD Személyi számítógép Personal computer Ebből: internettela – Of which: with Internet Mobiltelefon – Mobile phone a

összes háztartás households total

2003 ebből – of which: aktív nyugdíjas active pensioner háztartások – households

összes háztartás households total

2004 ebből – of which: aktív nyugdíjas active pensioner háztartások – households

47,5 74,7 53,8

63,1 71,0 57,4

23,6 81,3 49,9

48,3 73,0 52,8

64,6 69,7 56,8

23,2 78,6 48,2

29,9

35,3

21,4

31,6

36,3

24,3

66,9

80,5

46,0

71,3

83,3

52,7

70,0 96,2 54,4 8,6 6,6

82,6 98,5 73,1 12,9 10,2

51,4 93,9 24,0 1,8 0,7

72,0 96,5 54,1 8,8 14,5

84,2 98,2 71,6 12,9 22,1

53,7 94,6 25,7 2,1 2,3

29,4 10,7

43,7 16,4

5,9 1,6

33,3 14,0

49,1 20,9

7,7 3,0

66,6

87,1

32,4

69,8

88,7

38,2

Éves feldolgozás adatai.

A mikrohullámú sütő elterjedtsége tovább nőtt. 2004-ben a háztartások 71%-a, 2003ban 67%-a rendelkezett ilyennel, ami 4 százalékpontos emelkedést jelentett. A nyugdíjas és az aktív háztartások közötti nagy különbség 2004-ben sem változott, a nyugdíjasoknál jóval Időszaki tájékoztató: Háztartás-statisztikai közlemények, 2004. I-IV. negyedév

13

kevesebb háztartásban található meg a mikrohullámú sütő, mint az aktívaknál (53 és 83%). A különálló hűtőgépek és fagyasztók aránya tovább csökkent a kombinált hűtő- és fagyasztógépek javára. A művelődést, szórakozást szolgáló elektronikai termékek közül gyakorlatilag teljes körű a színes televízióval való ellátottság. A 100 háztartásra jutó készülékek száma már 2003-ban is átlagosan 135 darab2 volt, ami azt jelenti, hogy a háztartások jelentős részében egynél több színes televízió található. 2004-ben az ellátottság tovább nőtt, 139 darabra. A művelődést, szórakozást szolgáló többi elektronikai termék közül a videó az aktívak körében elterjedt, háztartásaik 72%-ában található, míg a nyugdíjasháztartásoknak csupán 26%-ánál. Videokamerával a háztartásoknak továbbra is csak csekély része rendelkezik, 2004-ben, akárcsak az előző évben az aktívak 13%-a, míg a nyugdíjas háztartásoknak 2%-a. A DVD-technika elterjedtsége ezzel szemben dinamikusan nő, 2003-ban a háztartások 7%ában, 2004-ben már 15%-ában volt megtalálható (az aktívaknál 10 és 22%, a nyugdíjasoknál egyelőre még csak 2% körüli ez az arány). A személyi számítógéppel való ellátottság szintén folyamatosan növekszik, a háztartások közül 2003-ban 29, 2004-ben 33% rendelkezett vele. Az internetelérést tekintve ez az arány 11%-ról 14%-ra nőtt. Mobiltelefonnal 2004-ben az aktív háztartások 89, míg a nyugdíjasháztartások 38%-a rendelkezett. Összességében elmondható, hogy az utóbbi egy–másfél évtizedben megjelent új technikai vívmányok az aktív háztartásokban terjednek elsődlegesen, részben azért mert az új eszközök használatához más, új típusú ismeretekre van szükség, részben mert a nyugdíjasok fizetőképessége elmarad az aktívakétól.

2

A 2003-as éves feldolgozás szerint.

14


5. A háztartások jövedelemelvárásai A háztartási költségvetési felvételben 2004 IV. negyedévében részt vevő háztartások véleményeit átlagolva a nagyon szűkös megélhetési szinthez általuk szükségesnek tartott összeg egy főre jutó havi értéke 38 400 Ft, ez 9,4%-kal volt magasabb a 2003 IV. negyedévében mért 35 100 Ft-nál. A szűkös megélhetéshez 51 300, az átlagoshoz 71 300, a jóhoz 102 700, a nagyon jóhoz 156 300 Ft-os egy főre jutó havi értéket jeleznek a 2004 IV. negyedévi eredmények.3 Az átlagosnál kisebb létszámú háztartások válaszaiban az előbbieknél magasabbak, a nagyobb létszámúakban pedig alacsonyabbak az értékek, ami összefügg azzal is, hogy a lakásfenntartási (lakbér, közüzemi, energiafelhasználási, lakáskarbantartási és -javítási stb.) költségek nem arányosak a háztartás nagyságával. A lakosság jövedelemelvárásait a KSH 1996-tól kérdezi, azóta több egyértelmű, következetesen érvényesülő jellegzetesség szűrhető le. – Az egyes megélhetési szintek relatívak, a különböző jövedelmi-fogyasztási szinteken élő emberek tudatában eltérő tartalommal, eltérő összegekkel konkretizálódnak. Ez kifejeződik abban, hogy anyagi helyzetük tekintetében eltérő háztartások eltérő összegeket tartanak szükségesnek az egyes megélhetési szintekhez. 5. sz. tábla A különböző megélhetési szintekhez a háztartások által szükségesnek tartott összegek Amounts considered necessary by households to different levels of living Megélhetési szint Level of living

2003. I.

II.

2004. III.

IV.

I.

II.

III.

IV.

38 667 51 506 71 039

38 071

38 442

50 537

51 349

69 522

71 256

negyedév – quarter Ft/hó/fő –Per capita HUF/month Nagyon szűkös – Very straitened

33 126

32 951

33 446

35 075

Szűkös – Straitened

43 870

44 077

44 902

47 291

Átlagos – Average

60 650

62 075

63 069

66 001

38 217 50 723 69 885

Jó – Good Nagyon jó – Excellent

88 010

90 839

92 939

96 628

100 021

100 887

99 859

102 676

141 243

140 652

147 489

152 070

156 452

154 695

152 636

156 282

Százalékos arányok – Ratios, % Átlagos szint – Average level

100

100

100

100

100

100

100

100

Nagyon szűkös szint – Very straitened level Szűkös szint – Straitened level

55

53

53

53

55

54

55

54

72

71

71

72

73

73

73

72

Nagyon szűkös szint – Very straitened

100

100

100

100

100

100

100

100

Jó szint – Good level

266

276

278

275

262

261

262

267

Nagyon jó szint – Very good level

426

427

441

434

409

400

401

407

3

A háztartásoktól csak azt kérdezzük, hogy egy olyan háztartás részére, mint az övék, mekkora havi összegeket tartanak szükségesnek az öt megjelölt megélhetési szinthez. Az egy főre jutó adatok, a megélhetési szintek közötti arányok és más mutatók ezekből az alapadatokból keletkeznek a feldolgozás során.


15

¾ 2003 IV. negyedévében a nagyon szűkös szinthez szükségesnek tartott összegre az egy főre jutó jövedelem nagysága szerint sorba rendezett legalacsonyabb jövedelmű népességötödbe tartozók átlagosan 25 700 Ft-ot, míg a legmagasabb jövedelmű ötödbe tartozók 54 300 Ft-ot jelöltek meg, ami mintegy 2,1-szeres érték. Az 5. népességötödbe tartozók elvárása a többi megélhetési szinthez szükségesnek tartott érték esetében is hasonló arányban nagyobb az 1. ötödbe tartozókénál. ¾ A nagyon szűkös szinthez megjelölt összeg inkább mérsékelten szegény szintnek felel meg, hiszen több mint felét teszi ki az átlagosként vélelmezett értéknek. Ami pedig a nagyon szűkös és a nagyon jó szint arányát illeti, az a valóságban sokkal nagyobb a két szélső pozíció közötti 4-szeres körüli aránynál. ¾ A lakosság jövedelemelvárásai időben folyamatosan emelkedőek, a közöttük fenálló arányok ugyanakkor többnyire nagy állandóságot mutatnak. A nagyon szűkös szinthez elvárt összegeknek az átlagoshoz kimutatott arányai 1996 óta mindig 50-60% közöttiek. A nagyon jó szinthez elvártak ugyanakkor 4-4,4-szeresek a nagyon szűkös szinthez képest. Többéves távot tekintve e sávon belül a nagyon jó szinthez vélelmezett összegek aránya felfelé tendál, 2000-ig inkább a 3,8-4,3-szeres arányok voltak jellemzőek. Ugyanez az emelkedés jellemző a jó szinthez vélelmezett összegekre is. ¾ A lakossági jövedelemelvárások dinamikája 1998 közepéig hasonló volt a KSH ugyanazon időszakra vonatkozó fogyasztóiár-indexeihez, ettől kezdve legtöbbször nagyobb azoknál. A jövedelemelvárás dinamikái azért módosultak így, mert a reálmutatók 2003-ig tartó javulásának megfelelően a jövedelmek és a kiadások tényleges növekedése is nagyobb volt a fogyasztói árak növekedésénél. 6. sz. tábla A lakossági jövedelemelvárások és a fogyasztóiár-index alakulása Trend in expected income and the consumer price index 2003. Megnevezés – Denomination

I.

II.

2004. III.

IV. I. negyedév – quarter

II.

III.

Lakossági jövedelemelvárások az előző év azonos időszakához viszonyítva, (%) – Expected income Nagyon szűkös szinthez – Very straitened level 111,6 107,3 107,9 108,4 115,4 117,3 113,8 Szűkös szinthez– straitened level 112,1 108,2 110,1 111,6 115,6 116,9 112,5 Átlagos szinthez– average level 109,4 107,5 108,6 110,7 115,2 114,4 110,2 Jó szinthez– good level 109,3 107,3 110,4 109,4 113,6 111,1 107,4 Nagyon jó szinthez – excellent level 113,9 109,7 115,3 111,8 110,8 110,0 103,5 Jövedelemelvárások átlaga az előző év azonos időszakához viszonyítva, (%) Expected income, average Fogyasztóiár-index – Consumer price index ezen belül a vásárolt élelmiszerek árindexe of which price index of food

16

IV.

109,6 108,6 108,0 106,3 102,8

111,3 104,6

108,0 103,9

110,4 104,7

110,4 105,4

114,1 106,8

113,9 107,3

109,5 107,0

107,0 105,9

102,7

101,5

102,3

104,3

105,9

107,2

108,1

104,9


Summary The budget of the households was determinantly affected by the decrease of the real value of earnings compared to the previous year. Consequence of this the increase of the volume of the expenditure was also diminished. The volume of the current consumption expenditures calculated with the subannual preliminary data of the HBS was 2% higher than in the same period of 2003. In the case of the food consumption we can observe – similar to in the previous years – the continuation of the structural changes. The importance of the own produced consumption decreased on, it amounted in 2004 one tenth of the food consumption together. On the other hand the eatings out ran to the 12% of the total food consumption. The food consumption amounted to 29%, the maintenance of dwellings amounted to 23% of the current consumption. Households spent more than half of their current consumption expenditures on these two purposes. The volume of the other current consumption expenditure was only 2% higher than in quarter I-IV 2003. Within this the volume of the expenditure on transport and communication which represents a great part of it (17%) rose by 7% in all. The smaller part of the other current consumption is represented by money spent on health, personal care, the money spent on education, culture and the money spent on clothing. The volume of the expenditures on health, personal care and on education, culture, recreation and entertainment increased moderately by 3,8% and 4,7%. The volume of the clothing fell by 5%. The consumption of the households belonging to the lowest and the highest income quintile was in several respects different. The sum spent on food consumption and on the maintenance of dwellings amounted to the 61% of the current consumption in the first quintile (37% in case of the food, 24% in case of the maintenance of dwellings), while this ratio was 44% in the fifth quintile (23% and 21%). The stock of consumer durables increase continuously in the households. In case of basic products which stock is at about full-scope there is only a very little increase to observe. Moreover where a substitutive product with more modern technology is available on the market the decrease of the stock is typical. The amount of new products came into the market in the last decade expand first of all in the active households partly because their use require new knowledge and partly because the number of the solvent pensioner households falls behind that of the active households. According to the mean of opinions of the households participating in the survey in the fourth quarter of 2004, the average monthly income needed to make ends meet at a „very strained level” was 38 400 HUF per capita. It was higher by 9,4% than in the fourth quarter of 2003, when it measured 35 100 HUF. For the „strained” level 51 300 HUF, for the „average” one 71 300 HUF, for the „good” 102 700 HUF and for the „very good” level 156 300 HUF was needed according to the households.


17

TÁBLÁZATOK – TABLES A háztartási költségvetési felvétel évközi feldolgozásának adatai Data of quarterly processing of Household Budget Survey

1. A háztartások havonkénti folyó fogyasztási kiadásai negyedévenként 1. Household’s monthly current consumption expenditure by quarters 2003, 2004 Megnevezés Denomination

I.

II.

III. negyedév – quarter

IV.

I-IV

Egy főre jutó folyó fogyasztási kiadás, Ft/hó/főa) Per capita current consumption expenditure, HUF/month Élelmezés – Food Lakásfenntartás – Maintenance of dwellings Élelmezés és lakásfenntartás együtt Food and maintenance of dwellings Egyéb folyó fogyasztási kiadás Other current consumption expenditure Ebből: – Of which: ruházkodás – clothing egészségügy, testápolás – health, personal care közlekedés és hírközlés – transport and communication oktatás, művelődés, üdülés, szórakozás education, culture, recreation, entertainment Folyó fogyasztási kiadás összesen Total current consumption expenditure Élelmezés – Food Lakásfenntartás – Maintenance of dwellings Élelmezés és lakásfenntartás együtt Food and maintenance of dwellings Egyéb folyó fogyasztási kiadás Other current consumption expenditure Ebből: – Of which: ruházkodás – clothing egészségügy, testápolás – health, personal care közlekedés és hírközlés – transport and communication oktatás, művelődés, üdülés, szórakozás education, culture, recreation, entertainment Folyó fogyasztási kiadás összesen Total current consumption expenditure

12 633 10 678

2003

13 765 9 359

14 729 8 742

14 375 10 375

13 875 9 789

23 311

23 124

23 471

24 750

23 664

20 375

24 724

23 017

23 171

21 865

1 892 3 001

2 538 2 791

2 588 2 867

3 360 2 905

2 595 2 891

7 512

7 031

7 802

7 414

7 440

2 887

2 880

3 947

2 998

3 178

43 686

47 848

46 488

47 921

45 529

14 385 11 449

14 892 10 217

14 539 11 708

14 343 11 448

25 974

25 834

25 109

26 247

25 791

21 991

22 398

25 101

24 652

23 536

2 067 3 127

2 646 3 054

2 598 3 150

2 925 3 365

2 559 3 174

8 196

8 211

8 482

8 169

8 264

3 318

2 753

4 708

3 505

3 571

47 965

48 232

50 210

50 899

49 327

28,8 19,6 5,3

31,7 18,8 50,5

30,0 21,7 51,6

30,5 21,5 52,0

46,6

51,7

49,5

48,4

48,0

4,3 6,9 17,2 6,6

5,3 5,8 14,7 6,0

5,6 6,2 16,8 8,5

7,0 6,1 15,5 6,3

5,7 6,3 16,3 7,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

29,8 23,7

29,7 20,3

28,6 23,0

29,1 23,2

54,2

53,6

50,0

51,6

52,3

45,8

46,4

50,0

48,4

47,7

4,3 6,5

5,5 6,3

5,2 6,3

5,7 6,6

5,2 6,4

17,1

17,0

16,9

16,0

18,6

6,9

5,7

9,4

6,9

7,2

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

13 555 12 419

2004

A folyó fogyasztási kiadás szerkezete, % a) Structure of current consumption expenditure, % Élelmezés – Food Lakásfenntartás – Maintenance of dwellings Élelmezés és lakásfenntartás együtt Food and maintenance of dwellings Egyéb folyó fogyasztási kiadás Other current consumption expenditure Ebből: – Of which: ruházkodás – clothing egészségügy, testápolás – health, personal care közlekedés és hírközlés – transport and communication oktatás, művelődés, üdülés, szórakozás education, culture, recreation, entertainment Folyó fogyasztási kiadás összesen Total current consumption expenditure Élelmezés – Food Lakásfenntartás – Maintenance of dwellings Élelmezés és lakásfenntartás együtt Food and maintenance of dwellings Egyéb folyó fogyasztási kiadás Other current consumption expenditure Ebből: – Of which: ruházkodás – clothing egészségügy, testápolás – health, personal care közlekedés és hírközlés – transport and communication oktatás, művelődés, üdülés, szórakozás education, culture, recreation, entertainment Folyó fogyasztási kiadás összesen Total current consumption expenditure a)

28,9 24,4 53,4

28,3 25,9

2003

2004

A tartós fogyasztási cikkek nélküli fogyasztási kiadás. – Consumption expenditure excluding expenditure on durable goods.


21

2. Az élelmiszer-fogyasztás havi adatai negyedévenként 2. Monthly food consumption data by quarters 2003, 2004 Megnevezés Denomination

I.

II.

III. negyedév – quarter

IV.

I-IV.

A háztartásban fogyasztott élelmiszerek egy főre jutó havi mennyisége Per capita quantity of monthly food consumption at home Hús, hal és készítményeik, kg – Fresh and preserved meat and fish, kg 2003 2004

4,68 4,63

4,99 4,86

5,34 5,00

5,53 5,50

5,14 5,00

Tojás, db – Eggs, piece 2003 2004

13,5 13,9

15,6 14,7

14,9 14,6

14,5 13,7

14,6 14,3

Tej, liter – Milk, litre 2003 2004

5,23 5,13

5,27 5,19

5,55 5,36

5,26 5,21

5,33 5,22

Sajt és egyéb tejtermékek, kg – Cheese and other dairy products, kg 2003 2004

1,58 1,35

1,69 1,42

1,64 1,40

1,70 1,34

1,65 1,38

Zsiradékok, kg – Fats, kg 2003 2004

1,43 1,42

1,46 1,41

1,62 1,48

1,57 1,57

1,52 1,47

Cereáliák, kg – Cereals, kg 2003 2004

7,82 7,76

8,25 7,85

8,77 8,22

8,27 8,19

8,28 8,00

Cukor, kg – Sugar, kg 2003 2004

1,10 1,06

1,29 1,33

1,66 1,43

1,33 1,17

1,34 1,24

Burgonya, kg – Potatoes, kg 2003 2004

2,63 2,61

2,54 2,30

3,97 3,76

3,71 3,65

3,21 3,08

Friss és tartósított zöldség, kg – Fresh and preserved vegetables, kg 2003 2004

2,72 2,89

4,11 4,79

8,06 7,99

3,89 4,39

4,69 5,02

Friss és tartósított gyümölcs, kg – Fresh and preserved fruits, kg 2003 2004

4,69 4,75

4,74 4,32

10,16 8,44

5,03 5,17

6,16 5,67

A házon kívüli étkezés és a saját termelésű élelmiszerek aránya az élelmiszer-fogyasztás értékéből, % Ratio of eating out of home and of own produced food from the value of total food consumption, % Házon kívüli étkezés aránya– Eating out of home 2003 2004 Saját termelésű élelmiszer aránya– Own produced food 2003 2004

22

12,4 13,7

11,1 12,6

9,7 10,9

11,2 11,6

11,0 12,1

9,8 9,2

10,5 9,3

16,6 13,4

10,3 9,5

11,9 10,4


3. A háztartások folyó fogyasztási kiadásaia) a jövedelem nagysága szerinti népességötödökben 2004. I–IV. negyedév 3. Household current consumption expenditure by income quintiles Quarter I–IV 2004 Megnevezés Denomination

1.

2.

3. népességötöd – quintileb)

4.

5.

Összes háztartás Households total

Egy főre jutó folyó fogyasztási kiadás, Ft/hó/fő Per capita current consumption expenditure, HUF/month Élelmezés – Food Lakásfenntartás Maintenance of dwellings Élelmezés és lakásfenntartás együtt Food and maintenance of dwellings Egyéb folyó fogyasztási kiadás Other current consumption expenditure Ebből: – Of which: ruházkodás – clothing egészségügy, testápolás – health, personal care közlekedés és hírközlés – transport and communication Folyó fogyasztási kiadás összesen Total current consumption expenditure

10 168

12 768

14 405

16 373

20 791

14 343

6 649 16 817

9 422 22 190

11 418 25 823

13 695 30 068

19 285 40 076

11 448 25 791

10 562

15 944

21 514

28 698

50 402

23 536

1 223

1 652

2 398

2 880

5 692

2 559

1 596

2 647

3 248

4 041

5 351

3 174

3 589

5 496

7 486

10 436

17 621

8 264

27 379

38 134

47 337

58 766

90 478

49 327

A folyó fogyasztási kiadás szerkezete, % Structure of current consumption expenditure, % Élelmezés – Food Lakásfenntartás Maintenance of dwellings Élelmezés és lakásfenntartás együtt Food and maintenance of dwellings Egyéb folyó fogyasztási kiadás Other current consumption expenditure Ebből: – Of which: ruházkodás – clothing egészségügy, testápolás – health, personal care közlekedés és hírközlés – transport and communication Folyó fogyasztási kiadás összesen Total current consumption expenditure

37,1

33,5

30,4

27,9

23,0

29,1

24,3

24,7

24,1

23,3

21,3

23,2

61,4

58,2

54,6

51,2

44,3

52,3

38,6

41,8

45,4

48,8

55,7

47,7

4,5

4,3

5,1

4,9

6,3

5,2

5,8

6,9

6,9

6,9

5,9

6,4

13,1

14,4

15,8

17,8

19,5

16,8

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

A háztartásban fogyasztott élelmiszerek egy főre jutó havi mennyisége Per capita monthly food consumption at home Hús, hal és készítményeik, kg – Fresh and preserved meat and fish, kg Tojás, db – Eggs, piece Tej, liter – Milk, litre Sajt és egyéb tejtermékek, kg – Cheese and other dairy products, kg Zsiradékok, kg – Fats and oils, kg Kenyér és péksütemény, kg – Bread and rolls, kg Cukor, kg – Sugar, kg Burgonya, kg – Potatoes, kg Friss és tartósított zöldség, kg – Fresh and preserved vegetables, kg Friss és tartósított gyümölcs, kg – Fresh and preserved fruits, kg

4,13 11,68 4,35

4,87 15,27 5,31

5,17 15,39 5,51

5,59 15,37 5,78

5,74 14,73 5,61

5 14,26 5,22

0,82 1,21

1,21 1,53

1,42 1,6

1,73 1,61

2,05 1,52

1,38 1,47

7,9 1,06 2,76

8,37 1,32 3,12

8,3 1,38 3,32

7,92 1,28 3,3

7,53 1,23 3,1

8 1,24 3,08

3,52

4,69

5,57

5,98

6,13

5,02

3,55

4,82

5,92

6,89

8,59

5,67

A házon kívüli étkezés és a saját termelésű élelmiszerek aránya az élelmiszer-fogyasztás értékéből, % Rate of eating out of home and of own produced food from the value of total food consumption, % Házon kívüli étkezés aránya – Eating out of home Saját termelésű élelmiszer aránya Own produced food

9,2

9,0

9,8

11,9

19,1

12,1

12,9

13,0

11,9

8,8

6,2

10,4

a) A tartós fogyasztási cikkek és a lakásépítés, ingatlanvásárlás nélküli fogyasztási kiadás. – Consumption expenditure excluding durable goods. b) A háztartások népességének az egy főre jutó személyes nettó jövedelem nagysága alapján sorba rendezett ötöde. – Fifths of household's population put in serial order on the basis of the size of per capita personal net income.


23

4. A különböző megélhetési szintekhez a háztartások által szükségesnek tartott havi összegek a jövedelem nagysága szerinti népességötödökben, 2004. IV. negyedév 4. Amounts of monthly income considered necessary by households to different levels of living by income quintiles, quarter IV 2004 Megélhetési szint Level of living

1.

2.

3.

4.

5.

Összes háztartás Households total

népességötöd – quintilea)

A) A különböző megélhetési szintekhez szükségesnek tartott összegek, Ft/hó/fő A) Amounts of income considered necessary to the different levels of living, HUF/month/person Nagyon szűkös – Very straitened Szűkös – Straitened Átlagos – Average Jó – Good Nagyon jó – Excellent

25 701 35 259 49 741 70 167 106 187

35 222 46 776 64 215 92 325 136 883

40 040 52 853 72 284 102 652 153 992

45 096 59 952 82 470 117 849 180 067

54 292 72 670 102 843 153 673 242 005

38 442 51 349 71 256 102 676 156 282

117,3 116,8 115,7 114,8 115,2

141,2 141,5 144,3 149,7 154,9

100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

54,7 72,7 100,0 142,9 218,3

52,8 70,7 100,0 149,4 235,3

53,9 72,1 100,0 144,1 219,3

100,0 132,9 182,9 261,3 399,3

100,0 133,9 189,4 283,0 445,7

100,0 133,6 185,4 267,1 406,5

B) Az összes háztartásra átlagosan jellemző érték százalékában B) In percentage of average of all households Nagyon szűkös – Very straitened Szűkös – Straitened Átlagos – Average Jó – Good Nagyon jó – Excellent

66,9 68,7 69,8 68,3 67,9

91,6 91,1 90,1 89,9 87,6

104,2 102,9 101,4 100,0 98,5

C) Az átlagos szint százalékában C) „Average" level =100.0% Nagyon szűkös – Very straitened Szűkös – Straitened Átlagos – Average Jó – Good Nagyon jó – Excellent

51,7 70,9 100,0 141,1 213,5

54,9 72,8 100,0 143,8 213,2

55,4 73,1 100,0 142,0 213,0

D) A nagyon szűkös szint százalékában D) „Very straitened" level = 100.0% Nagyon szűkös – Very straitened Szűkös – Straitened Átlagos – Average Jó – Good Nagyon jó – Excellent

100,0 137,2 193,5 273,0 413,2

100,0 132,8 182,3 262,1 388,6

100,0 132,0 180,5 256,4 384,6

a) A háztartások népességének az egy főre jutó személyes nettó jövedelem nagysága alapján sorba rendezett ötödei. – Fifths of household's population grouped by the size of per capita personal net income.

24


MÓDSZERTAN METHODOLOGY

Az adatok forrása, megbízhatósága Az adatok forrása az országos statisztikai adatgyűjtési programban (OSAP) az 1537-es nyilvántartási számú „Háztartási költségvetési felvétel”, amely a lakosság köréből gyűjt információkat a háztartások, a háztartásokban élők jövedelmeiről, fogyasztásáról és más jellemzőiről. A lakosság jövedelmeiről és fogyasztásáról két statisztikai rendszer, a nemzetgazdasági számlarendszer és a háztartási költségvetési felvétel szolgáltat adatokat. Az előbbi teljes körű, bizonylatokon alapuló, nemzetgazdasági megközelítésű és globális adatokat szolgáltató; az utóbbi pedig reprezentatív, a megkérdezettek bevallásain alapuló, háztartási megközelítésű és a háztartások különböző csoportjairól adatokat szolgáltató rendszer. Az adatok felhasználásánál e rendszerek jellegzetességeit mindenképpen szem előtt kell tartani. A háztartási költségvetési felvétel módszertanának részletes összefoglalója 1997 novemberében jelent meg a KSH „Statisztikai módszertani füzetek” c. kiadványsorozatának 37. számaként. A háztartási költségvetési felvételben jelenleg negyedévenként kb. 2200 véletlenszerűen kiválasztott, az adatszolgáltatást önként vállaló háztartás vesz részt. A negyedéves minta a magyarországi magánháztartások 0,07%-át, az éves kb. 0,2-0,3%-át öleli fel, és a háztartások összességéről kíván a továbbiakban részletezettek szerint képet adni. Nem terjed ki a felvétel az úgynevezett intézeti háztartások – mint például a gyermekotthonok, szociális otthonok – lakóira és a sorkatonákra. A háztartásokról, demográfiai jellemzőikről teljes körű felvétellel szolgáltat adatokat a népszámlálás és 2%-os mintával a mikrocenzus. Ezekhez képest a háztartási költségvetési felvétel 0,2-0,3%-os éves és 0,07%-os negyedéves mintájának demográfiai mutatói természetszerűen kisebb pontosságúak, ugyanakkor viszont e felvétel jövedelmi és fogyasztási adatokkal gazdagítja az ismereteket. A háztartási költségvetési felvételben a háztartás értelmezése az említett felvételektől eltér az olyan családtagok – diákok vagy kereső személyek – tekintetében, akik a felvételkor máshol laknak (kollégiumban, albérletben, rokonoknál stb.). E személyeket a népszámlálás és a mikrocenzus intézeti háztartásban lakóként, illetve egyszemélyes háztartásként regisztrálja, a háztartási költségvetési felvétel viszont – miután megállapítja, hogy a háztartás gazdasági közösségébe tartoznak – az illető háztartás tagjaiként veszi számításba. Így a háztartási költségvetési felvétel valamivel kevesebb, ugyanakkor átlagosan valamivel nagyobb létszámú háztartást mutat ki. A háztartási költségvetési felvétel több szakaszból áll. A mintában részt vevő háztartások mindegyike az év egy – számára kijelölt – hónapjában háztartási naplót vezet, melybe – az összeírók útmutatása alapján és rendszeres ellenőrzése mellett – naponta részletesen feljegyzi bevételeit, kiadásait, feljegyzi továbbá a saját termelésből fogyasztott élelmiszerek mennyiségét. Az összeírók feljegyzik a naplóvezető háztartások demográfiai, gazdasági aktivitási és lakáskörülményeire, tartós fogyasztási cikkekkel való ellátottságára vonatkozó adatait is. A következő év elején (általában márciusban) minden naplóvezető háztartás beszámol egész előző évi, ritkábban előforduló, nagy összegű vásárlásairól, lakásberuházásairól és a háztartás valamennyi tagjának jövedelmét – ugyancsak az egész előző évre visszatekintően – megkérdezik az összeírók, lehetőség szerint az ekkorra már rendelkezésre álló bizonylatokra, munkáltatói igazolásokra támaszkodva.


27

Ez a kiadványsorozat a havi naplóvezetés adatainak évközi – negyedévenkénti – feldolgozásával készül. Ezzel negyedévenként kb. 2200 háztartás adataira építve a háztartásstatisztika – ha számszerűen nem is teljesen pontos, de a hibaforrások ismeretében kezelhető – olyan, becslés értékű információkat tud szolgáltatni, amelyek segítik a gazdasági folyamatok nyomon követését, az éves várható tendenciák előrejelzését. A lakossági adatfelvételekre általánosan – nemzetközileg is – jellemző, hogy nem tartalmazzák, nem tartalmazhatják az egyes marginális rétegek, a lakáscímmel nem rendelkező hajléktalanok, a vándoréletmódot folytatók, az összeíróval kommunikálni nem tudók, az elkülönült életmódot folytató jómódúak adatait, bizonyos típusú adatok (jutalom, szeszesital-vásárlás stb.) bevallása különösen pontatlan. E felvételekben olyan tartalommal szerepelnek a jövedelmek, ahogyan azok a háztartások szintjén értelmezhetők, és olyan értékösszegekkel, ahogyan azt a lakosság bevallja. A legnagyobb hibaforrást azonban a mintának az a torzulása jelenti, amit az adatszolgáltatásban való részvétel nagyarányú megtagadása és a jövedelmek tendenciózus eltitkolása okoz, amit a személyi jövedelemadózás bevezetése, a szürke- és feketegazdaság kiszélesedése, a gazdasági helyzet rosszabbodása váltott ki. A meghiúsulásra vonatkozó részletes adatokat majd a „Családi költségvetés, 2004” című kiadványban tesszük közzé. Mind a felvételben való közreműködés megtagadása – ami tendenciózusan a magasabb jövedelműek körében gyakoribb –, mind pedig a jövedelmek eltitkolása, ami ugyancsak különösen a magasabb jövedelműekre jellemző, végső soron egyaránt oda vezet, hogy a minta a valóságosnál kevesebb magas jövedelmű és a valóságosnál több alacsony jövedelmű háztartást tartalmaz. Ebből az alábbiak következnek: • A jövedelemskála felső részén a mintában egy-egy jövedelemsáv kevesebb háztartásból áll, mint a valóságban, hiszen a mintából a magas jövedelmű háztartások egy része hiányzik. Így – népességötödökben, tizedekben, huszadokban gondolkozva – lehetséges, hogy pl. a minta szerinti felső népességtized mutatószámai a valóságban inkább a felső népességötödöt jellemzik. A jövedelemskála alsó régióira ennek ellenkezője igaz. • A minta a valóságosnál kisebbnek mutatja a jövedelem és fogyasztás átlagos adatait, • További következmény, hogy nem tudjuk elfogadható pontossággal megmondani, mennyien élnek valamely konkrét szociálpolitikai értéknél kisebb jövedelemből. Az azonban biztonsággal kijelenthető, hogy kevesebben, mint amennyit a minta mutat, hiszen a jövedelemskála alsó részén elhelyezkedő háztartásokból többen kerülnek be a mintába, mint amennyi a valóságos súlyarányuknak megfelelne. A háztartás-statisztikai adatok csak ezen korlátokat szem előtt tartva használhatók. A jövedelemsávok jellemzőinek, az átlagoknak és a bizonyos jövedelemszint alatt élők számának időbeli változását a minta akkor tükrözi megfelelően, ha a vizsgált időtáv során érdemben nem módosul a torzulás mértéke. Ez rövidebb időtáv esetén inkább feltételezhető, ezért e közleményekben az ilyen összehasonlítások időtávjai korlátozottak. A különböző szinteken élő háztartások társadalmi-gazdasági jellemzőinek összehasonlítását az ismertetett gondok érdemben nem befolyásolják. A háztartás-statisztika évközi adatainak felhasználásánál a háztartási költségvetési felvétel előbbi korlátain túl a kisebb minta – a megfigyelt háztartások száma negyedévenként csak negyede az év folyamán megfigyelteknek – és az egy hónapos mérési időtartam jelent sajátos problémát. Az a tapasztalat, hogy egy kiadási tétel nagyságát az egyhavi felvétel – az említett bevallási hiányosságoktól eltekintve – annál jobban tudja reprezentálni, minél gyakrabban fordul elő, minél több háztartásra jellemző és 28


összegszerűen minél kevésbé szóródik annak vásárlása. Fordítva: minél inkább nem teljesülnek e feltételek, annál kevésbé megbízható, vagy éppen használhatatlan a havi adat. E megbízhatósági feltételek leginkább az élelmiszerek és a lakásfenntartási kiadások esetében teljesülnek, míg kevésbé ugyan, de érvényesülnek az úgynevezett egyéb folyó fogyasztási kiadások esetében is. A ritkán előforduló tételek, például a járművek vagy más tartós fogyasztási javak vásárlásának becslésére azonban a minta nagysága és a naplóvezetés egyhónapos időtartama nem elégséges. Ugyanez vonatkozik a tartós fogyasztási javak mellett a lakásberuházásra is. Ennek megfelelően a negyedéves kiadvány egy szűkített fogalmat alkalmaz a fogyasztásra, amiben a tartós javak vásárlása nincs benne, (lásd: „Folyó fogyasztási kiadás”) a lakásberuházások alakulásáról pedig nem közöl adatokat. Az egyhónapos mérési időtartam következményeként a legalacsonyabb jövedelmű népességhányadba (népességtizedbe, népességötödbe) belekerülnek olyan háztartások is, amelyek jövedelme csak átmenetileg, a mérés hónapjában ennyire kevés. Amennyiben kiadásaik a megszokott – magasabb – szinten maradnak, az a jövedelemhez képest aránytalan fogyasztási adatokhoz vezet. (A többi népességhányadban az ilyen aránytalanságok többé-kevésbé kiegyenlítődnek, a legalsó, tehát lent zárt csoportban viszont megjelennek a csoport átlagos adataiban.) A tartósan alacsony jövedelműek közé tartozó háztartások közül a jövedelmüknél – előző megtakarításokat felhasználva vagy hitelt igénybe véve – többet fogyasztók és az előbbiek szerint átmenetileg idekerülők többletfogyasztása együtt jelenik meg a népességhányadra vonatkozó adatokban. A jövedelmek közül az olyan egyenetlen és ritkán előforduló tételek, mint a 13., 14. havi fizetés, a mezőgazdaságból, vállalkozásból származó jövedelem, a mellékmunka, az eseti megbízás jövedelme stb., egyhavi naplóvezetéssel ugyancsak nem reprezentálhatók megfelelően. Ebből következően a jövedelmi adatok gyengébb minőségűek a fogyasztási kiadásokénál. Feltételezhető továbbá, hogy a fogyasztási kiadásokat kevésbé titkolják, mint a jövedelmeket.


29

A kiadványban használt fontosabb fogalmak Az e kiadványban használt legfontosabb fogalmak – főleg a háztartási szint sajátosságaiból következően – nem minden tekintetben azonosak a nemzetgazdasági számlarendszerben használtakkal. Jövedelem, nettó jövedelem = egyszerűsített szóhasználat. Tartalma a háztartások összes személyes nettó jövedelme. A nemzetgazdasági számlarendszerben alkalmazott, a természetbeni társadalmi jövedelmeket (az oktatás, egészségügy stb. nemzetgazdasági ráfordításait) is felölelő jövedelemkategória a háztartási költségvetési felvételben nem szerepel, mivel e jövedelmek számszerű értékét a háztartások nem ismerik. Ugyancsak nem szerepelnek benne az úgynevezett imputált tételek (saját lakások amortizációja, házilagos építkezés értéke) és a jóváírt, de fel nem vett kamatok. A kiadás volumenindexe = a tárgyidőszakban és a bázisidőszakban felmért kiadás összehasonlító árakon kifejezett értékösszegeinek hányadosa, százalékos formában. Összehasonlító árakként a tárgyidőszak árait alkalmazzuk. A bázisidőszak értékösszegeinek a tárgyidőszak áraira való átszámítása a vásárolt tételek esetében úgy történik, hogy a bázisidőszaki adatukat szorozzuk a fogyasztóiár-index megfelelő csoportindexével. A saját termelésből származó fogyasztást – ami a fogyasztóiár-indexnek nem összetevője – szintén a tárgyidőszak áraival számítjuk, figyelembe véve azonban sajátos, a vásárolt fogyasztástól eltérő, belső termékszerkezetét. Élelmezés (élelmezési kiadás) = a vásárolt és saját termelésből felhasznált élelmiszerek, a háztartáson kívüli étkezések értéke, beleértve a kávé, tea, üdítőitalok fogyasztását is. Lakásfenntartás (lakásfenntartási kiadás) = a háztartási energiára fordított kiadások, a lakbér, a társasházi közös költség, az ingatlanadó, a víz- és csatornadíjak, a szemétszállítás költsége, a lakáskarbantartás, -javítás költségei, továbbá itt szerepelnek a lakáshitelek törlesztő részletei s azok kamatai. Egyéb folyó fogyasztási kiadás = az itt definiált élelmezési és lakásfenntartási kiadásokon kívüli minden folyó fogyasztási kiadás (szeszes italok, dohányáruk fogyasztása, ruházkodási cikkek vásárlása és ruházkodási szolgáltatások igénybevétele, háztartási, egészségügyi és testápolási kiadások, közlekedési és hírközlési, oktatási, művelődési, szórakozási, üdülési és egyéb, a tartós fogyasztási cikkek vásárlására fordított összegek nélkül számbavett kiadások). Folyó fogyasztási kiadás = a vásárolt és saját termelésből származó fogyasztás, kivéve a tartós fogyasztási cikkek (járművek és más, nagy értékű tartós javak) vásárlásait, valamint a lakásberuházásra fordított kiadásokat. Ez a fogalom a negyedéves feldolgozás körülményeihez alkalmazott sajátos kategória (lásd „Az adatok forrása, megbízhatósága” c. részben). A háztartásokban fogyasztott élelmiszer-mennyiség = a vásárolt és saját termelésből felhasznált élelmiszer-mennyiség. A háztartáson kívül – közcélú és munkahelyi éttermekben, iskolai, óvodai étkezés keretében – elfogyasztott élelmiszer-mennyiséget a háztartások 30


nem ismerik, azok csak a kiadások értékösszegében szerepelnek. Nagyságrendjükre utal a házon kívüli étkezés értékének az élelmezési kiadások összegéhez viszonyított aránya. A hús-, a zöldség-, a gyümölcsfogyasztás adatai a készítményeket is tartalmazzák, mivel ezek jellegükben az alapanyagokhoz hasonlóak. A készítményekben lévő, de az eredeti jellegüket elveszített élelmiszer-mennyiségek azonban (például az üdítőitalokban, a cukrászárukban, a csokoládéban lévő cukor vagy a süteményekben lévő liszt és tojás stb.) nem szerepelnek ezekben a mennyiségi adatokban. A nemzetgazdasági elszámolások – az alkalmazott mérlegmódszernek megfelelően – a háztartásban és a háztartáson kívül fogyasztott, valamint a különböző készítményekben foglalt mennyiségeket – utóbbiakat is alapanyagra átszámítva – egyaránt tartalmazzák. Népességhányadok = a népességnek az egy főre jutó jövedelem alapján emelkedő sorrendbe rendezett hányadai. (A népességtized közhasználatú neve decilis, a népességötödé kvintilis stb.) Az első népességhányadok (első népességtized, első népességötöd) itt nem tartalmazzák a felmért háztartások népességének legalacsonyabb jövedelmű 1%-át, amelynek adatai – a negatív értékek, a jövedelem és a fogyasztás inkonzisztenciája miatt – statisztikailag egyáltalán nem értelmezhetők. Aktív háztartások = azok a háztartások, amelyekben van munkavállalásból vagy vállalkozásból jövedelmet szerző személy. Nyugdíjas háztartások = azok a háztartások, amelyekben nincs munkavállalásból vagy vállalkozásból jövedelmet szerző személy, de van nyugdíjas, járadékos.


31

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL HUNGARIAN CENTRAL STATISTICAL OFFICE

Recommend Documents