KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL A TISZA-TÓ KIEMELT ÜDÜLŐKÖRZET JELLEMZŐI

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL

A TISZA-TÓ KIEMELT ÜDÜLŐKÖRZET JELLEMZŐI

Debrecen, 2008. május

© Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISBN: 978-963-235-008-0 (on-line) Felelős szerkesztő: Sándor István igazgató További információ: Malakucziné Póka Mária szerkesztő [email protected] Tel: 06 (52) 529–810 Internet: http://www.ksh.hu [email protected] 06 (1) 345–6789 (telefon), 06 (1) 345–6788 (fax)

TARTALOM

MEGJEGYZÉSEK-JELMAGYARÁZAT....................................................................4 BEVEZETŐ ..............................................................................................................5 ÖSSZEFOGLALÁS ..................................................................................................6 A TÉRSÉG TERMÉSZETI, TELEPÜLÉS-SZERKEZETI JELLEMZŐI ....................7 NÉPESSÉG, NÉPMOZGALOM .............................................................................10 A GAZDASÁG ÉS AZ ÉLETKÖRÜLMÉNYEK NÉHÁNY JELLEMZŐJE ...............12 A vállalkozások elterjedtsége, ágazati szerkezete .......................................12 Beruházások.................................................................................................14 A lakosság foglalkoztatása, jövedelme .........................................................15 AZ INFRASTUKTÚRA FŐBB ELEMEI ..................................................................18 Lakáshelyzet, üdülőépítés ............................................................................18 Közműellátottság ..........................................................................................21 Közlekedés ...................................................................................................23 Távközlés, kiskereskedelem, egészségügyi alapellátás...............................24 A TELEPÜLÉSEK FEJLETTSÉGE ........................................................................26 A KÖRNYEZET ÁLLAPOTA, VÉDELME ...............................................................27 AZ IDEGENFORGALOM TÉNYEZŐI, MÉRETE ...................................................28 Idegenforgalmi adottságok, szabadidős programok .....................................28 A szálláshelyek kapacitása és vendégforgalma ...........................................30 JÖVŐKÉP, FEJLESZTÉSI FELADATOK...............................................................36 TÁBLÁZATOK........................................................................................................39 MÓDSZERTANI MEGJEGYZÉSEK .......................................................................59

3

MEGJEGYZÉSEK

Az adatokat a 2006. január 1-jei közigazgatási beosztásnak megfelelően közöljük. Az állapotadatok, ha külön megjegyzés nincs, december 31-ére vonatkoznak. A százalék- és viszonyszámok kiszámítása kerekítés nélküli adatok alapján történt. A részadatok összegei – a kerekítés miatt – eltérhetnek az összesen adatoktól.

JELMAGYARÁZAT

–

A megfigyelt statisztikai jelenség nem fordult elő.

..

Az adat nem ismeretes.

0

A mutató értéke olyan kicsi, hogy kerekítve zérust ad.

4

BEVEZETŐ

A Tisza-tó (korábban Kiskörei víztározó) a hetvenes évek második felében a Tisza folyásába történt mesterséges beavatkozás eredményeként alakult ki. A Kiskörei Vízlépcső megépítésével és a folyó felduzzasztásával létrejött – számtalan szigettel, holtággal, öböllel tarkított, változó vízmélységű – tó eleinte elsősorban vízgazdálkodási célokat szolgált. A négy megye (Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Heves és JászNagykun-Szolnok) határán elhelyezkedő 127 km2 kiterjedésű vízfelület az ország második legnagyobb tava, amely turisztikai és természetvédelmi szempontból is kiemelkedő jelentőségűvé vált. A nyolcvanas évek közepétől egyre inkább felértékelődött a különleges ökológiával rendelkező Tisza-tó, és 1993-ban a kormány határozatot hozott hasznosításának átértékeléséről és a fejlesztés javasolt fő irányairól, amelyben a természetvédelem, az üdülés és az idegenforgalom kapott prioritást. A 35/1998. (III.20.) OGY határozat a Tiszató térségét kiemelt üdülőkörzetként jelölte meg. Jelenleg a hatályban lévő – az Országgyűlés 97/2005. (XII.25.) OGY határozatával elfogadott – Országos Területfejlesztési Koncepcióban a Tisza-térsége országos jelentőségű, integrált fejlesztési területnek minősül. A kiemelt üdülőkörzet gyakorlatilag a tározót és a partján fekvő településeket foglalja magába. Napjainkban is 23 település tartozik ebbe a körbe. Ugyanakkor a tó turisztikai, gazdasági hatása ennél jóval kiterjedtebb vonzáskörzetet jelent, amit jól mutat, hogy a turizmusfejlesztés és a területfejlesztés térségi szintű és hatáskörű szervezetei fejlesztési stratégiai koncepcióiban, programjaiban a Tisza-tó környékének 68, illetve 73 települését jelölik meg. Tisza-tavi elemzésünk aktualitását jelzi, hogy a tó idén lett harminc éves. Kiadványunkban az üdülőkörzet adottságait, szerepét és jelenlegi helyzetét mutatjuk be, részben a településkörre vonatkozó statisztikai adatok, részben a szakemberek által nyújtott információk alapján, amit ezúton is köszönünk.

5

ÖSSZEFOGLALÁS

Az üdülőkörzet Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok megyék belső perifériáján található, ami nagyban befolyásolja demográfiai, gazdasági és társadalmi jellemzőit. Települései túlnyomórészt kis lélekszámúak. Legnagyobb a 12 ezer fős kisváros, Tiszafüred. Lakónépessége 2000–2006 között 5%-kal mérséklődött, 2006 végén 53 ezer főt tett ki. A népsűrűség alacsony, egy km2-re 2006 végén csupán 36 fő jutott. A terület gazdasági potenciálja az érintett megyékre jellemzőnél kedvezőtlenebb, amit a közelében (Füzesabony, Mezőkövesd, Polgár) létrejött autópálya kapcsolatok csak részben enyhítenek. A regisztrált vállalkozások száma 2006 végén 3200 volt, 17%-kal több, mint 2000 végén. Ezer lakosra relatíve így is kevés vállalkozás jut. Az idegenforgalom átlagosnál nagyobb szerepét mutatja viszont, hogy 5 vállalkozásból 3 főtevékenysége alapján a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, a kereskedelem, javítás, valamint az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ágba tartozott. Ezzel egyidejűleg a térségben viszonylag jelentős maradt a mezőgazdasági tevékenység is. A foglalkoztatás az érintett megyéknél kedvezőtlenebb, a nyilvántartott álláskeresők 2006 decemberében a munkavállalási korú népesség 15%-át adták. Az üdülőkörzetben 2000–2006 között a lakásépítések intenzitása összességében alacsony szintű volt, amihez magas megszűnési arány társult, így lakásállománya mérséklődött. A lakások minőségi jellemzői viszont a térségben zajló jelentős infrastrukturális fejlesztések hatására számottevően javultak, és jelentős volumenű üdülőépítések történtek. A Tisza-tó legfőbb vonzereje a máig érintetlen természet, a tó tagoltságából adódóan a fürdőzés, a vízi sportok és a horgászat egymás melletti lehetősége. Emellett szervezett szabadidős programok, turisztikai látványosságok is segítik az idegenforgalmat. A térség kereskedelmi és magánszálláshelyeinek együttes kapacitása 2000 óta emelkedett, 2006. július 31-én meghaladta a 10 ezret. A férőhelyek hattizedét a kereskedelmi szálláshelyek adták, melyek száma mérséklődött ugyan, a magánszálláshelyeké viszont jelentősen bővült. A kereskedelmi és magánszálláshelyeket együttesen tekintve 2000–2006 között a vendégek száma 1,3-szeresére, a vendégéjszakáké pedig 1,1-szeresére emelkedett. A vendégforgalom élénkülése azonban kizárólag a magánszálláshelyekre koncentrálódott, melyeken 2006-ban közel ugyanannyi vendégéjszakát regisztráltak, mint a kereskedelmi szálláshelyeken. A növekedés forrását a térségbe irányuló belföldi turizmus jelentette. A vendégéjszakák száma alapján a vendégforgalom túlnyomó hányadát, nyolctizedét, a belföldi vendégek adták. A kereskedelmi szálláshelyek adatai alapján a külföldiek legnagyobb része Németországból érkezett. A térség leglátogatottabb üdülőhelyei Abádszalók, Tiszafüred és Poroszló. Az idegenforgalom jellemzőinek megítélésekor figyelembe kell venni, hogy a külföldiek viszonylag nagyszámú házvásárlása befolyásolja a szálláshelyek igénybevételét. Másrészt a tó közvetlen közelében az üdülők szívességi használat alapján történő vendégforgalma sem elhanyagolható, akárcsak az egy-egy napra (programra, rendezvényre, strandolásra) érkező és szálláshelyet igénybe nem vevők jelenléte. Ilyenkor a tóparton és a településeken a vendégek száma elérheti a több tízezret is. A Tisza-tó a hazai kiemelt üdülőkörzetek sorában a legkisebbek közé tartozik. Kereskedelmi és magánszálláshelyeinek együttes befogadóképessége a Balaton üdülőkörzetnek 4%-a, vendégéjszakái pedig az említettnek csupán 2%-át teszik ki. A térség összes férőhely-kapacitása hasonló, mint a Velencei-tó–Vértes üdülőkörzeté, vendégforgalma azonban e térségtől is elmarad.

6

A TÉRSÉG TERMÉSZETI, TELEPÜLÉS-SZERKEZETI JELLEMZŐI

A Tisza-tó az Alföld északi részén terül el. Északról a Hevesi Síkság és a Borsodi Mezőség, keleti irányból a Hortobágyi Nemzeti Park, délről a Nagykunság, nyugatról pedig a Jászság fogja közre. Létrehozásának célja elsősorban a vízhasznosítás (öntözés, lakossági és ipari vízellátás), az energia-termelés, a hajózás feltételeinek javítása volt. Idegenforgalmi hasznosítása feltöltésekor sokadlagos szempontnak számított. A tó a Tisza folyó Kisköre és Tiszabábolna közötti hullámterének elárasztásával jött létre. Ez az árvízvédelmi gátak közötti terület valójában egy olyan 40 km-es folyószakasz, ahol a duzzasztást követő vízszintemelkedés lehetővé tette, hogy az egykori mederrészletek, morotvák, árvízjárta laposok és rétek egymással összefüggő vízrajzi-hálózati rendszere alakuljon ki. Természetéből adódóan nem egy földrajzilag pontosan lehatárolható, a hagyományos tavakra (Balaton, Velencei-tó stb.) jellemző víztér, hanem egy vízgazdálkodási létesítmény, síkvidéki átfolyásos tározó. A mesterséges vízi rendszert különböző biztonsági, technológiai és vízminőségszabályozási szempontok szerint üzemeltetik. Tavasszal az időjárástól és árvízi helyzettől függően nyári szintre duzzasztják, amit késő ősszel fokozatosan téli szintre állítanak vissza. A nyári vízszint csökkentésével télen a meder jelentős része szárazra kerül. Tavasszal lehetőség szerint a vízhasználati igényeknek leginkább megfelelő összetételű Tisza-vízből történik a feltöltés. Hatására eltérő vízterek alakulnak ki, így megkülönböztetnek tározón belüli folyómeder-szakaszokat, valamint medencéket. Mozaikosságára jellemző a mocsaraslápos, sekélyvizű, nagy mélységű, hirtelen mélyülő régi holtágak, szárazulatok, nedves rétek, ligetek váltakozása. A tó egyharmada szárazulatokkal, cserjésekkel, erdőkkel tarkított, természeti értékekben gazdag táj. A Tisza-tó teljes területéből több mint 7 ezer hektár természetvédelmi terület, amely egymástól jól elkülöníthető északi és déli részre tagolható. Mindkettő a nemzetközi Ramsari Egyezmény hatálya alá tartozik, amely nemzetközi jelentőségű vizes területekről, különösen a vízimadarak tartózkodási helyéről gondoskodik. Célja a vizes élőhelyek megőrzése, az erre vonatkozó megfelelő jogi, intézményi és együttműködési keretek biztosítása. Az északi védett terület a Tisza-tavi Madárrezervátum, amely 3,4 ezer hektár kiterjedésű. Védett értékeit az ártéri erdők, morotvák füzeseinek élővilága jelenti. A területen a téli vízszintnél sok szárazulat marad, amely kiváló pihenő és éjszakázó helyet biztosít a vonuló madárfajoknak. Mindkét terület a Hortobágyi Nemzeti Parkhoz tartozik, amely a világörökség része. A tározó összefüggő víztere öt medencére tagolható: ezek a Tisza bal parti hullámterében az Abádszalóki-öböl és a Tiszafüredi-medence, a jobb parti hullámtéren a Sarudi-, a Poroszlói- és a Tiszavalki-medence. A tó északról dél felé haladva mélyül: a Valki-medence a legsekélyebb, és az Abádszalóki-medence átlagos mélysége a legnagyobb. A Tisza-tó feltöltött állapotban megközelítőleg 127 km2, közepes vízmélysége 1,3 méter. A tó méretére jellemző, hogy területének egésze a Balatonénak csupán egyötöde, a Velencei-tónak viszont ötszöröse.

7

1. térkép

A Tisza-tó részei

Borsodivánka

Négyes Tiszabábolna

Besenyőtelek

Tiszadorogma

Tiszavalk

33 Valki medence Poroszló

Egyek Poroszlói medence Újlőrincfalva

33 TISZAFÜRED

Kömlő Sarud

TISZA - TÓ

Sarudi medence

Tiszanána

Tiszaigar aszentmiklós

Tiszaörs Tiszaderzs

Kisköre Abádszalóki öböl

Tiszaszentimre

Nagyivá

Abádszalók

Fő tápláló vízfolyása a Tisza, amellyel tíz öblítő csatorna biztosítja a kapcsolatot. Feladatuk a tó jó vízminőségének biztosítása. Ugyanakkor szükséges hangsúlyozni, hogy a tó vizének jellemzőit alapvetően a Tisza folyó állapota határozza meg. A Tisza-tó kialakítását követő időszak jelentős változásokat hozott a terület élővilágában, annak állat- és növényfajok szerinti összetételében. Ezekben az években a természet egyensúlyra való törekvése volt megfigyelhető. A korábbi környezet megváltoztatása azonban nem járt természeti katasztrófával, sőt bizonyos vonatkozásban javultak az Alföld ökológiai viszonyai is. Feltöltése előtt a hullámtér 40%-át mocsári és vízi vegetáció, 28%-át természetes ligetek, erdők alkották, 23%-a mezőgazdasági művelés alatt állt, 9%-a cserjés, bozótos terület volt. A feltöltés után a tó vízi- és mocsári növényzete gazdagodott, és területileg is bővült. A növényfajok száma közel százra emelkedett, és új, ritka fajokat is megfigyeltek. Az egyre nagyobb kiterjedésű vízi növényzet pedig már bizonyos mértékig akadályozza a vízfelület hasznosíthatóságát. A tó és környékének állatvilága gazdag és változatos. A víz alatti mederfelszín egyenetlen mélysége, a vízjárások különbözősége több mint 50 halfajnak biztosít életteret, amelyből 11 faj védett. A vizes élőhelyeket kedvelő madárfajok sokszínű társulásai is otthonra leltek a tározó területén, amely rendkívül jó táplálkozó- és fészkelő helye a vízi madaraknak, a vonulási időszakban pedig fontos pihenőhelyként szolgál a vándormadarak ezreinek.

8

A Tisza-tó és környékének éghajlata száraz kontinentális, így száraz, meleg nyár, hideg tél, nagy évi hőingadozás jellemzi. Az évi középhőmérséklet 10 ºC körüli és magas, 2000 feletti a napsütéses órák száma. Évente átlagosan 500–600 mm közötti csapadék hullik, igen egyenetlen eloszlásban. Legjellemzőbb az északkeleti szél, de gyakori a nyugati, délnyugati irányú is. A Tisza-tó térsége 23 településéből 9 Jász-Nagykun-Szolnok, 6–6 Borsod-AbaújZemplén és Heves, további 2 Hajdú-Bihar megyében található. A települések együttes területe közel 1500 km2, melynek legnagyobb része, 43%-a Jász-Nagykun-Szolnok megyéhez tartozik. Heves 29, Hajdú-Bihar 16, Borsod-Abaúj-Zemplén 12%-kal részesedik területéből. 2. térkép

A Tisza-tavi üdülőkörzet elhelyezkedése

Borsod-Abaúj-Zemplén megye Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Nógrád megye Heves megye

Hajdú-Bihar megye

Budapest Pest megye

Jász-Nagykun-Szolnok megye

Békés megye

Bács-Kiskun megye Csongrád megye

A települések népességnagyság-kategória szerinti összetételét tekintve az alacsonyabb lélekszám jellemző. Az 500 fő alatti falvak jelenléte a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei részre koncentrálódik. Legjellemzőbb, egyharmad-egyharmad arányú az 1000–1999 fős és a 2000–4999 fős méret. 4999 főnél többen pedig csupán két településen, a 12 ezer lelkes Jász-Nagykun-Szolnok megyei Tiszafüreden és az 5400 főt számláló Hajdú-Bihar megyei Egyeken éltek 2006 végén. Legnagyobb települése, Tiszafüred mellett további három városi rangú: a 3 ezer fős Kisköre, valamint a 4–5 ezer fős Abádszalók és Tiszacsege.

9

3. térkép

A települések lakónépessége, 2006. év végén

Borsod-Abaúj-Zemplén Ároktő Négyes Borsodivánka Heves

Tiszadorogma Tiszabábolna Tiszavalk

Tiszacsege

Poroszló Egyek

Újlőrincfalva Sarud

Tiszafüred

Hajdú-Bihar

Tiszanána Tiszaszőlős Kisköre Pély Tiszabura

Tiszaderzs Abádszalók Lakónépesség száma 0 500 500 - 1000 1000 - 2000 2000 - 5000 5000 - 10000 10000 - 15000

Tiszaroff Tiszasüly

Tiszagyenda

Tiszabő Jász-Nagykun-Szolnok

A Tisza-tó környezetét alacsony népsűrűség jellemzi, egy km2-re 36 lakos jut. Ennél magasabb népsűrűség a Hajdú-Bihar és a Jász-Nagykun-Szolnok megyei részeken alakult ki (átlagosan 42 és 45 fő/km2), ugyanakkor az átlagosnál alacsonyabb a mutató BorsodAbaúj-Zemplén és Heves ide tartozó településein (átlagosan 20 és 26 fő/km2). A tó környékének legritkábban lakott települései a Heves megyei Újlőrincfalva (6 fő/km2) és a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tiszadorogma (9 fő/km2). Legsűrűbben Tiszaburát (61 fő/km2) és Tiszafüredet (71 fő/km2) lakják. A terület településeinek kapcsolatrendszerében a Tisza-tó, mint térségszervező elem viszonylag rövid múltra tekint vissza. Legjelentősebb települése, Tiszafüred kistérségi központ, melynek funkcióját befolyásolja a tó tágabb környezetében a fejlett és sokoldalú vonzásközpontokkal rendelkező városok, mindenekelőtt a megyeszékhelyek jelenléte.

NÉPESSÉG, NÉPMOZGALOM

Az üdülőkörzet lakónépessége 2006 végén meghaladta az 53 ezer főt, ami az érintett megyék lakosságának közel 3%-a. A körzet lakónépessége 2000–2006 között 5%-kal csökkent. A jász-nagykun-szolnoki Tiszabura kivételével valamennyi település népességszáma visszaesett. Legkisebb ütemű mérséklődés (3%-os) a hevesi részen volt, ugyanakkor a Borsod-Abaúj-Zemplén megyéhez tartozó kis lélekszámú településeken

10

összességében 10%-ot meghaladó csökkenés történt. A városok közül legnagyobb népességveszteség a Jász-Nagykun-Szolnok megyében található Tiszafüredet jellemezte. A népesség számát a természetes népmozgalmi folyamatok és a vándormozgalom egyaránt mérsékelte. A 2000 és 2006 közötti időszakban összességében a természetes fogyás 1800 fővel, a belföldi vándormozgalom 2200 fővel csökkentette a lakónépességet a térségben. (A települések szintjén a vándormozgalmon belül a belföldi vándorlásokra áll rendelkezésre adat.) A borsod-abaúj-zempléni települések esetében kiemelkedően magas természetes fogyás alakult ki, melyhez egyedülálló módon pozitív belföldi vándorlási különbözet társult. Mindezt az igen idős korstruktúra, a vándorlásra képes népesség alacsony jelenléte magyarázza. A belföldi vándorlások legintenzívebben a Jász-NagykunSzolnok megyei rész népességét csökkentették, ahol 2000–2006 között ezer lakosra évente átlagosan 8 fős vándorlási veszteség adódott. 1. tábla Terület, népsűrűség, lakónépesség, népmozgalom

Település Megnevezés

Terület, 2 km

Népsűrűség, 2 fő/ km

Lakónépesség, 2006 végén

2006. év végén

fő

a 2000. I. 1-jei %-ában

Természetes fogyás (–)

Belföldi vándorlási különbözet

2000–2006 között évente ezer lakosra

Tisza-tavi települések Borsod-Abaúj-Zemplén

6

170,5

19,9

3 392

89,6

–16,0

3,7

Hajdú-Bihar

2

241,2

42,2

10 178

96,0

–4,4

–3,0

Heves

6

435,6

26,4

11 482

96,6

–4,5

–4,9

Jász-Nagykun-Szolnok

9

630,8

44,8

28 250

94,5

–3,6

–8,0

23

1 478,1

36,1

53 302

94,9

–4,7

–5,7

–3,3

–2,5

ÖSSZESEN

Az érintett megyék ÖSSZESEN

636

22 678

87,6

1 987 674

96,6

Településenként tekintve 2000–2006 között a jász-nagykun-szolnoki Tiszabő és Tiszabura kivételével valamennyi településen elmaradt az élveszületések száma a halálozásokétól. A vándorlási egyenleg pedig csupán három Borsod-Abaúj-Zemplén megyei faluban, illetve Tiszagyendán mutatott nyereséget. A 2006. évi adatok alapján a Tisza-tó vonzáskörzetébe tartozó községek és városok esetében egyaránt nagyobb arányú természetes fogyás jelentkezett a négy megyére jellemző átlagos értéknél. A belföldi vándorlások pedig a Tisza-tó térségéhez tartozó falvakban a megyék átlagánál lényegesen magasabb, a városok esetében pedig kisebb intenzitású veszteséget okoztak. A térség állandó népességének kor szerinti összetételét nézve a 2006. december végi adatok szerint a népesség 18%-a 15 évesnél fiatalabb és 16%-a 65 éves és idősebb volt. Száz gyermekkorúra így 90 időskorú jutott. Az állandó népesség öregedési indexe az érintett megyék átlagánál (93) valamivel kisebb. Ugyanakkor a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei részen igen magas (156), legkisebb (83) pedig a Jász-Nagykun-Szolnok megyei területen volt. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tiszavalkon, Tiszabábolnán és Borsodivánkán mintegy 3–4-szerese az időskorúak száma a gyermekkorúakénak. A Jász-NagykunSzolnok megyei Tiszaburán és Tiszabőn viszont éppen fordítva, a gyermekkorúak száma 3–

11

9-szerese az időskorúakénak. A térségben tehát szélsőségesen magas és alacsony öregedési indexű települések egyaránt előfordulnak. A lakosság iskolázottsági szintjét a 2001. évi népszámlálás adatai alapján van mód vizsgálni. Eszerint a 18 évesek és idősebb korúak 19%-a rendelkezett érettségivel, a 25 évesek és idősebbeknek pedig mintegy 5%-a szerzett egyetemi vagy főiskolai oklevelet. Tiszafüred lakosságának iskolai végzettség szerinti összetétele lényegesen kedvezőbb a térség egészére jellemzőnél, ahol a legalább érettségizettek aránya a 18 éves és idősebb korcsoportban 29%, a diplomásoknak a megfelelő korú népességen belüli aránya pedig 8%. A népesség iskolázottsági szintje folyamatosan javul. A felsőfokú oktatás méretei a 2000-es években jelentősen bővültek. Mindez arra enged következtetni, hogy jelenleg a 2001. évi népszámlálási adatoknál jóval kedvezőbb iskolázottsági paraméterek jellemzik a térség népességét is.

A GAZDASÁG ÉS AZ ÉLETKÖRÜLMÉNYEK NÉHÁNY JELLEMZŐJE

Az üdülőkörzet települései a megyék közigazgatási határain, ún. belső perifériáin helyezkednek el, ami nagyban befolyásolja gazdasági helyzetüket. A terület gazdasági potenciálja az országosnál és az érintett megyékre jellemzőknél kedvezőtlenebb, amit a közelben (Füzesabony, Mezőkövesd, Polgár) létrejött autópálya-kapcsolatok csak részben tudnak enyhíteni.

A vállalkozások elterjedtsége, ágazati szerkezete

A regisztrált vállalkozások száma 2006 végén 3200 volt, 17%-kal több, mint tíz évvel korábban. A növekedés mértéke meghaladta az országost. Az övezetben a vállalkozási aktivitás, azaz az ezer lakosra jutó vállalkozások száma így is alacsony (61), az országos átlagnak (118) a fele volt 2006-ban. Az érintett megyerészek mutatói jóval megyéik vállalkozási aktivitása alatt maradnak, a különbség főleg a Borsod-Abaúj-Zemplén és a Hajdú-Bihar megyei területeken szembetűnő. A Tisza-tavi települések közül csak a két JászNagykun-Szolnok megyei város, Abádszalók (104) és Tiszafüred (90) mutatója haladta meg megyéje átlagát, valamint a hevesi Poroszlóé (88) közelítette meg azt. Ugyanakkor 18 település esetében ezer lakosra csak 50, vagy annál kevesebb regisztrált vállalkozás jutott, közülük Tiszaszőlősön ez az érték mindössze 15. A térségi székhelyű vállalkozások túlnyomórészt 10 főnél kevesebbet foglalkoztatnak, a legalább 50 főt alkalmazó cégek száma mindössze 11 (ebből 5 tiszafüredi székhelyű) volt 2006-ban. A gazdálkodási forma megválasztása szorosan összefügg a vállalkozás tevékenységének jellegével és tőkeerejével. A vállalkozások igen magas részét, közel háromnegyedét egyéni vállalkozások alkotják. A társas vállalkozásokon belül az utóbbi években a kft-k részarányának növekedése figyelhető meg, ami 2006 végén 86% volt.

12

1. ábra

Ezer lakosra jutó regisztrált vállalkozás, 2006. év végén Ezer lakosra jutó vállalkozás 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 Borsod-AbaújZemplén

Hajdú-Bihar

Heves

Tisza-tavi települések

Jász-NagykunSzolnok

Érintett megye

A vállalkozások között a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, a kereskedelem, javítás és az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ágak súlya a legjelentősebb. A körzetben 5 vállalkozásból 3 főtevékenysége a felsoroltak valamelyike, ami az idegenforgalom kiemelkedő térségi szerepét jelzi. 2. ábra

Regisztrált vállalkozások gazdasági ág és gazdálkodási forma szerint a Tisza-tavi településeken, 2006. év végén

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Kereskedelem, javítás Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazdálkodás Építőipar Ipar Szállítás, raktározás, posta, távközlés 0

100

200

300

Egyéni vállalkozás

400

500

600

700

Társas vállalkozás

Mindegyik gazdasági ágban az egyéni vállalkozások többsége figyelhető meg a társas formával szemben, különösen a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágon belül kimagasló

13

(88%) az egyéniek aránya. A térség rurális jellegét mutatja, hogy a mezőgazdasági vállalkozások részaránya relatíve magas. A külföldi tőke jelenléte mérsékelt az övezetben, csupán 30 vállalkozás tőkeösszetételében jelenik meg külföldi tulajdonrész, melynek nagysága is csekélynek értékelhető. Tevékenységük alapján a külföldi befektetők jellemzően kereskedelemmel, szálláshely-szolgáltatással és az idegenforgalommal kapcsolatos ingatlanügyletekkel foglalkoznak, és 2006 végén négytizedük tiszafüredi székhelyű vállalkozásokban volt jelen.

Beruházások

A beruházások alakulásáról a településeken bejegyzett gazdasági szervezetek teljesítményértéke alapján rendelkezünk információkkal. Ezek az adatok nem azonosak a településeken megvalósult invesztíciókkal, hiszen a térségben regisztrált vállalkozások és költségvetési szervezetek (főleg az önkormányzatok) fejlesztéseit mutatják. Az adatok a tendenciák bemutatására és az arányok érzékeltetésére alkalmasak. Beruházási adatokat teljes körűen a 19 főnél (az építőiparban a 9 főnél) többet foglalkoztató vállalkozások és (létszámkorláttól függetlenül) a költségvetési szervek szolgáltatnak. E szerint számba véve folyó áron 2003 és 2006 között a Tisza-tavi településeken a gazdálkodók beruházásainak teljesítményértéke megduplázódott, és négy év alatt összesen közel 11 milliárd forintot ért el. Az összeg a környező négy megyének a térségével azonos paraméterekkel leírható szervezeti köréhez viszonyítva azonban egyik évben sem érte el az egy százalékot, ami egyértelműen jelzi, hogy a befektetésre szánt tőke − a korábbiakhoz hasonlóan − csak igen kismértékben van jelen. Ez tükröződik az egy lakosra jutó beruházási értékben is: az üdülőkörzetre számítva 2003-ban 32 ezer forint jutott átlagosan egy lakosra, és 2006-ban – a már említett növekedés ellenére is – csak 64−65 ezer forint, míg a környező megyék ugyanezen mutatói nagyságrendekkel magasabbak, és három év alatt 217 ezerről 282 ezerre emelkedtek. Az üdülőkörzet fajlagos beruházási értéke az érintett négy megye átlagának mintegy negyede volt. A befektetések gazdasági ág szerinti megoszlása alapján a tó környékén az invesztíciók legnagyobb része, több mint fele a költségvetési szféra – lényegében a települési önkormányzatok – által fenntartott létesítményekben valósult meg 2006-ban. A ráfordítások zöme az egyéb közösségi, személyi szolgáltatások ágazatba irányult olyan infrastrukturális problémák megoldására, mint például a szennyvíz- és hulladékkezelés. Az önkormányzati beruházások magas aránya a magántőke mérsékelt színvonalú térségi jelenlétét jelzi. Az ipari, építőipari beruházások súlya alacsony (18%), ennél még szerényebb az idegenforgalom szempontjából fontos kereskedelem (3%) és szálláshely-szolgáltatás (0,1%) ágazatokban megvalósult fejlesztések hányada. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a megfigyelés nem terjedt ki a lakossági befektetésekre, melyek szerepe a magánszállásadás révén az idegenforgalomban nem elhanyagolható. A környező megyék beruházásaiban ugyanakkor legnagyobb súllyal az ipari fejlesztések jelennek meg, és relatíve jelentős az útépítéseket is tartalmazó szállítás, raktározás, posta, távközlés ágazatba invesztált tőke volumene is.

14

3. ábra

A beruházási teljesítményérték megoszlása a Tisza-tavi településeken gazdasági ágak szerint, 2006 Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, halászat; 8,4% Ipar, építőipar; 18,3%

Közszolgáltatások ; 52,6%* Egyéb; 6,0%

Szállítás, raktározás, posta, távközlés; 14,7%

*Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás; oktatás; egészségügyi, szociális ellátás; egyéb közösségi, személyi szolgáltatás együttesen.

A beruházások anyagi-műszaki összetétele alapján 2006-ban a Tisza-tavi településeken az invesztíciók közel hattizede épület, egyéb építmény létesítésére irányult, 37%-a gép, berendezés és jármű beszerzését célozta, míg 5%-át ültetvény, erdő, tenyészállat vásárlására fordították.

A lakosság foglalkoztatása, jövedelme

A településeken élők foglalkoztatási, aktivitási jellemzőinek átfogó vizsgálatát a népszámlálási adatok teszik lehetővé. A legutóbbi, 2001. évi népszámlálás óta eltelt idő ugyan jelentős, azonban a változások intenzitása alapján a 2001. évi adatok a térségek jelenlegi egymáshoz viszonyított pozíciójának szemléltetésére viszonylag jól használhatók. A Tisza-tavat övező települések 2001. évi 55 400 fős népességéből a gazdaságilag aktívak közel 18 ezren voltak, amelyből a foglalkoztatott létszám 13 ezret, a munkanélkülieké pedig közel 5 ezret tett ki. A foglalkoztatottak népességen belüli 23%-os aránya a megyéik átlagánál 8 százalékponttal, az országosan jellemzőnél pedig 13 százalékponttal volt alacsonyabb. Ezzel egyidejűleg a munkanélkülieknek a lakosság egészéhez viszonyított

15

9%-os részaránya a négy megye átlagának másfélszeresét, az országosan jellemzőnek pedig több mint kétszeresét tette ki. Emellett a gazdaságilag nem aktívak (inaktív keresők, eltartottak) magasabb hányada (68%) is jellemzi a térséget. Főként az inaktív keresők aránya (39%) múlta jelentősen felül a településeket adó megyék átlagát (34%). Az egyes gazdasági ágak szerepe a foglalkoztatásban igen különböző. A tó körzetében fekvő településeken a foglalkoztatottak ágazati összetétele érzékelhetően eltér a négy megyére számított átlagtól. A térség gazdasága meglehetősen szorosan kapcsolódik az egyre határozottabb idegenforgalmi jelentőséggel bíró Tisza-tóhoz, ugyanakkor az agrárágazat szerepe is viszonylag jelentős maradt. 2001-ben a foglalkoztatottak 15%-a dolgozott a mezőgazdaságban, ami 8 százalékponttal magasabb az érintett megyék átlagánál, az országos átlagnak pedig több mint kétszerese. A foglalkoztatottak 32%-a az iparban és építőiparban, 54%-a pedig a szolgáltatási jellegű ágazatokban talált munkát, főként az idegenforgalommal összefüggő tevékenységek kapcsán. A Tisza-tavi térség lakosságának megközelítőleg hattizede falvakban él, és jó része közvetlenül, vagy közvetve kötődik a mezőgazdasághoz. Az évtized elején – ekkor volt utoljára teljes körű felvétel – 8200-an minősültek egyéni gazdálkodónak, és 73 gazdasági szervezet folytatott mezőgazdasági tevékenységet. Az egyéni gazdálkodók háztartásaihoz csaknem 23 ezer fő tartozott. Közülük a besegítő, vagy rendszeres munkát végző családtagok száma megközelítette a 9 ezret. A települések foglalkoztatási helyzetét tekintve jelentősek a napi ingázásra vonatkozó adatok. 2001-ben a térségben élő 13 ezer foglalkoztatottnak 74%-a talált munkát a lakóhelyén, 26%-a – 3300 fő – pedig más településre kényszerült naponta eljárni dolgozni, ugyanakkor a térségen kívülről ide 1400 fő járt be. A Tisza-tó térsége jelentős ipari potenciállal nem rendelkezik. A településkörön belül Tiszafüreden van a legtöbb ipartelep. A leggyakoribb a könnyű- és élelmiszeripari tevékenység, elsősorban a környéken megtermelt mezőgazdasági alapanyagok és termékek feldolgozása. Településenként a gazdasági aktivitáshoz kapcsolódó területek közül a munkanélküliség mérete vizsgálható folyamatosan, évről évre, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal nyilvántartásaira alapozva. Az utóbbi években az állami munkaközvetítő irodákban nyilvántartott álláskeresők száma a Tisza-tó környéki településeken összességében növekvő tendenciát mutat, 2006 decemberében a 2000. decemberinél 7%-kal volt több, szám szerint 5400. A part menti településeken élők elhelyezkedési nehézségeit érzékelteti, hogy a 2006 decemberében nyilvántartott álláskeresők 53%-a 180 napon túl volt munka nélkül, azaz minden második álláskereső több mint fél éve nem tudott elhelyezkedni. A nyári hónapokban a mezőgazdasághoz és az idegenforgalomhoz kapcsolódó szezonális foglalkoztatással összefüggésben ennél valamivel jobb a helyzet. A 2006 decemberében a nyilvántartott álláskeresők a térségben a munkavállalási korú népesség 15%-át adták, ami az országos átlag közel háromszorosa. Legkisebb (14%-os) munkanélküliségi arány a Jász-NagykunSzolnok megyei, a legmagasabb (18%) pedig a hevesi részt jellemzi. A térségen belüli munkanélküliség arányait tekintve jelentős különbségek tapasztalhatók a települések nagyságkategóriái között. A körzetben levő négy város átlagában – a településforma adta bővebb foglalkoztatási lehetőségek következtében – a nyilvántartott álláskeresők a munkavállalási korú népesség 12–13%-át tették ki. Ez az arány ugyan a Tisza-tó környékén a legalacsonyabbak közé tartozik, azonban ez is több mint kétszerese az országosnak.

16

4. ábra

A nyilvántartott álláskeresők aránya a munkavállalási korú népességből, 2006. december Százalék 18 16

15,2

14 11,7

12

9,1

10

7,2

8

7,3

Országos átlag: 5,5

6 4 2 0 Tisza-tavi települések összesen

Borsod-AbaújZemplén megye

Hajdú-Bihar megye

Heves megye

Jász-NagykunSzolnok megye

A lakosság jövedelmének nagysága szoros összefüggést mutat többek között az adott terület gazdasági teljesítményével, a foglalkoztatási színvonallal, a demográfiai és háztartási jellemzőivel is. A térségben élők jövedelmi helyzetére utal a személyi jövedelemadó-alap nagysága, amely 2006-ban egy állandó lakosra számítva átlagosan 374 ezer forintot tett ki. Ez az érték az érintett megyék átlagánál lényegesen alacsonyabb, annak kétharmada, az országosnak pedig a fele. 5. ábra

Az egy állandó lakosra jutó szja-alapot képező jövedelem a Tisza-tavi településeken, 2006 Ezer Ft 800 700

Országos átlag: 684 ezer Ft

600 500 400 300 200 100

Borsod-Abaúj-Zemplén Hajdú-Bihar megye megye

Heves megye

17


Tiszafüred

Tiszasüly

Abádszalók

Tiszaszőlős

Tiszaroff

Tiszaderzs

Tiszabő

Tiszabura

Kisköre

Poroszló

Pély

Tiszanána

Újlőrincfalva

Sarud

Tiszacsege

Egyek

Tiszavalk

Tiszadorogma

Borsodivánka

Tiszabábolna

Ároktő

Négyes

0

Az egy lakosra jutó szja-alapot képező jövedelem a tó környékén településenként erőteljesen differenciált volt 2006-ban, 87 ezer és 560 ezer forint között szóródott. Az előbbi Tiszabőt, az utóbbi Tiszafüredet jellemezte, mindketten Jász-Nagykun-Szolnok megyei települések.

AZ INFRASTRUKTÚRA FŐBB ELEMEI

Az infrastruktúra kiépítettsége a lakosság életkörülményeit nagymértékben befolyásolja, ugyanakkor a gazdasággal is szoros kapcsolatot mutat, ami az idegenforgalmi ágazatot tekintve különösen erőteljes.

Lakáshelyzet, üdülőépítés A lakások és az időszakos tartózkodást, pihenést segítő üdülők, mint épített környezeti elemek, önmagukban is hatnak az idegenforgalomra, ugyanakkor bizonyos mértékig az idegenforgalmi kapacitás bővítését is lehetővé teszik, hiszen a térség adottságaira építve elsősorban a magánszállásadás férőhelyeit bővíthetik. Ilyen irányú hasznosíthatóságukat azonban nagymértékben befolyásolja állapotuk, közművekkel való ellátottságuk. 2. tábla

Lakásállomány, száz lakásra jutó lakos Száz lakásra jutó lakos, 2006. év végén

Lakásállomány Megye 2000. év eleje

a Tisza-tavi az érintett településeken megyékben 2006. 2006. év végi a 2000. év vége év eleji %-ában

a Tisza-tavi településeken

az érintett megyékben

Borsod-Abaúj-Zemplén

1 805

1 686

93,4

100,5

188

253

Hajdú-Bihar

4 608

4 490

97,4

104,7

221

247

Heves

5 483

4 960

90,5

100,6

209

240


12 257

12 331

100,6

101,5

230

236

ÖSSZESEN

24 153

23 467

97,2

101,9

227

246

A térség üdülőállománya 2000–2006 között jelentősen bővült ugyan, lakásállományának számszerű alakulásában azonban az előbbi törekvések nem mutatkoztak, azt sokkal inkább a vizsgált időszakban általánosságban, azon belül pedig leginkább a községekben jellemző alacsony szintű építések alakították. A kis lélekszámú települések nagy száma miatt ez a hatás erőteljes volt. Ezzel egyidejűleg a körzetben az építéseknek az átlagosnál jóval szerényebb hányada szolgálta a lakásállomány gyarapodását. Az építésekhez mérten ugyanis igen magas volt a lakásmegszűnések

18

száma, részben az említett települési szerkezet, részben az esetenkénti tiszai árvizek miatt. Az előbbiekben említett tényezők együttesen a lakásállomány mérséklődését okozták. A Tisza-tavi települések lakásállománya 2000–2006 között átlagosan 3%-kal csökkent, mindössze hat településen mutatkozott stagnálás vagy növekedés. Ugyanakkor a térségen belül a Jász-Nagykun-Szolnokhoz tartozó települések lakásállománya összességében bővült valamelyest. Legnagyobb visszaesés a főként törpefalvak alkotta Borsod-Abaúj-Zemplén megyei, valamint az előbbinél jóval nagyobb településmérettel jellemezhető Heves megyei részeken volt. A térség lakásállományát 2006. év végén összesen közel 23 500 lakás alkotta. A lakások fele a Jász-Nagykun-Szolnok megyei területekre koncentrálódott, legkisebb arányt (7%) pedig a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei szegmens képviselt. A lakásellátottság mennyiségi mutatójaként leggyakrabban a száz lakásra jutó lakónépesség számát használják, amely a térségben is javult. Ezt azonban kizárólag a népességcsökkenés okozta, amely nagyobb mértékű volt, mint a lakásállomány mérséklődése. A laksűrűség az üdülőkörzet valamennyi részén kisebb az érintett megyék átlagánál. A Tisza-tavi településeken száz lakásra átlagosan 227 lakos jutott. Évenként vizsgálva, a Tisza-tavi települések lakásépítése 2000–2006 között leginkább stagnálást vagy visszaesést mutatott, jelentősebb élénkülés csupán 2004-ben történt, amit azonban 2005-ben és 2006-ban már igen alacsony szintű építések követtek. A körzetben 2000–2006 között összesen 862 lakás épült, évente átlagosan 123.

6. ábra

Épített lakás 2000=100 Százalék 200 175 150 125 100 75 50 2000

2001

2002

2003

Tisza-tavi települések

2004

2005

2006

Az érintett megyék

2000–2006 között tízezer lakosra a térségben 22, az érintett megyék átlagában pedig 24 építés jutott. 2000-ben a Tisza-tó térségében az építések intenzitása még jelentősen meghaladta az érintett megyék átlagát. (Ez egyúttal azt is mutatja, hogy az üdülőkörzetben a mérséklődés relatíve magasabb szintű építések után következett be.) A legélénkebb lakásépítés Jász-Nagykun-Szolnok megye Tisza-tavi településein volt a vizsgált időszakban, ami a 2000–2004 közötti évek átlagában az érintett megyék átlagát is meghaladta, ezt követően azonban ezen a részen is elmaradt az említett átlagtól, illetve ahhoz hasonló volt. 19

3. tábla

Tízezer lakosra jutó lakásépítés Térség, megye

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2000–2006. évek átlaga


13,6

19,4

5,6

8,5

11,4

2,9

5,9

9,7

Hajdú-Bihar

10,3

12,2

14,2

11,5

19,2

15,5

5,9

12,7

Heves

31,3

16,6

29,9

24,2

18,5

9,3

19,0

21,3


34,5

22,8

19,7

28,4

41,4

23,8

23,3

27,7

ÖSSZESEN

27,9

19,2

20,0

23,0

30,3

17,7

17,9

21,6

23,3

23,9


16,7

20,8

20,1

26,6

31,3

28,6

Az övezetet alkotó településeken – Tiszafüred kivételével – a használatba vett lakásoknak szinte kizárólag természetes személy volt az építtetője, és a családi házas forma dominált. Az épített lakások alapterülete növekedést mutatott, és 2006-ban a megyékre jellemző átlagot meghaladó, 98 m2 volt. A közüzemi szennyvízhálózatra a 2006-ban épített lakásoknak már 84%-át rákapcsolták. Hasonló arányban, 83%-ban vehették igénybe az új építésű otthonokban a vezetékesgáz-ellátás nyújtotta előnyöket. A 2000–2006 közötti időszakban a körzetben összesen 532 lakás szűnt meg, évente átlagosan 76. Így száz lakásból 62 megszűnt lakást pótolt, vagyis nem az állomány gyarapodását segítette. Ugyanakkor a magas pótlási arány hozzájárult a lakásállomány komfortosságának javulásához, hiszen az új lakások ellátottsága – a jelentős közmű fejlesztések hatására – lényegesen kedvezőbb, mint a megszűnteké.

4. tábla

Száz épített lakásra jutó megszűnt lakás Térség, megye

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2000–2006. évek átlaga


–

–

–

–

–

300

150

25

318

154

47

167

95

88

250

140

Heves

66

85

33

79

73

82

86

68


41

160

66

39

17

29

20

49

ÖSSZESEN

65

135

51

59

33

48

52

62

22

27

32

Hajdú-Bihar


58

44

35

30

24

A térség üdülőállománya számottevő, amit jól mutat, hogy a 2001. évi népszámlálás során 2800 pihenési célra, vagyis időszakonként használt üdülőt írtak össze. (A körzetben a 20

tényleges üdülőépület az előbbinél 1–2%-kal több, azokat azonban folyamatosan lakják, így lakásnak minősülnek.) Az üdülőállomány a lakásállomány jelentős részét, több mint tizedét adja. Az üdülők koncentráltan vannak jelen, legkiterjedtebbek a Hajdú-Bihar megyei Tiszacsegén, a Heves megyei Sarudon, Poroszlón, Tiszanánán, Kiskörén, a Jász-NagykunSzolnok megyei Abádszalókon és Tiszafüreden. Az üdülőépítés a térségben igen intenzív volt. 2000–2006 közötti években összesen 405 üdülőt vettek használatba, évente átlagosan 58-at. Más aspektusból ez azt jelenti, hogy az üdülőépítések volumene elérte a lakásépítések felének megfelelő szintet. Borsod-AbaújZemplén, Hajdú-Bihar, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megyék üdülőépítésének 37%-a a térségre koncentrálódott. A vizsgált időszakban legtöbb üdülővel, 119-cel 2001. évben gyarapodott az övezet üdülőállománya, amikor a Heves megyei Sarudon 48, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Abádszalókon 37 új üdülőt vettek használatba.

7. ábra

Üdülőépítés Épített üdülő

Százalék

140

60

120

50

100

40

80

30

60

20

40

10

20 0

0 2000

2001 Épített üdülő

2002

2003

2004

2005

2006

Az érintett megyék épített üdülőinek %-ában

2000–2006 között a legtöbb üdülő Abádszalók (92), Sarud (66), Tiszacsege (63), Kisköre (62) és Tiszafüred (60) településeken épült. Közülük a legintenzívebb üdülőépítés Sarud települést jellemezte, itt volt a legmagasabb a tízezer lakosra jutó építésszám. Az infrastruktúra további elemeit tekintve azokra fókuszálunk, melyek idegenforgalmi szempontból is kiemelkedő fontosságúak. Ilyen többek között a közművekkel való ellátottság.

Közműellátottság A villamos energiával való ellátottság a térségben is teljes körű, a háztartási fogyasztás tendenciájában növekvő, amit a háztartásstatisztikai adatok alapján a felszereltség javulása is okoz. Hasonlóan kedvező a helyzet a közüzemi vízellátásban. A bekapcsolt lakások száma 2006 végén az üdülőkörzetben csaknem teljes, 96%-os, a négy megye és az ország

21

átlagát 2–4 százalékponttal meghaladó volt. A vízvezeték-hálózat 2001–2006 között 27 kilométerrel, 6%-kal bővült, és a lakosságnak szolgáltatott víz mennyisége is emelkedett 7%-kal. Ebben az időszakban a közüzemi ivóvíz-vezeték lefektetések elsősorban a Heves megyei Kisköre, továbbá a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Abádszalók területét érintették. Az ellátottak körének emelése különösen azokon a településeken fontos, melyekben a bekötöttségi arány jelenleg még kisebb, így Ároktőn (77%), Tiszaburán (81%), Tiszagyendán (82%), Pélyen (86%) és Egyeken (89%). Az ivóvíz minőségével azonban minden megyei részterületen vannak problémák. Az ammónium-, vas-, mangán- és arzéntartalom – esetenként ezek kombinációja – több településen meghaladja az ivóvíz minőségi követelményeiről szóló jogszabályban közzétett határértékeket. A gázvezeték-hálózat kiépítése az üdülőkörzetben az 1990-es évek közepén kezdődött, s az utóbbi éveket is dinamikus fejlődés jellemezte, melynek eredményeképpen a vezetékes gázellátás 2006 végén már csak egy településen, Tiszabőn hiányzott. A gázcsőhálózat hossza 2000 óta 10–11%-kal, mintegy 733 km-re nőtt, a vezetékes gázt fogyasztók száma pedig harmadával bővült. A vezetékes gázt használó háztartások aránya (69%) még nem érte el a négy érintett megye átlagát (74%) és az országosan jellemzőt (76%). 2000-hez képest jelentősebb növekedés ezen a téren a Jász-Nagykun-Szolnok megyei részen, elsősorban Tiszagyendán (ahol mintegy megháromszorozódott a gázvezeték-hálózat), valamint Tiszaroffon, Tiszaburán és Tiszasülyön következett be. Legdinamikusabb fejlődés a közcsatornázottság terén történt, melynek révén a közműolló valamelyest zárult. A közmű-ellátottságban azonban még napjainkban is ez a legszűkebb keresztmetszet. 8. ábra

A közüzemi vízvezeték és szennyvízcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások aránya, 2006. év végén Százalék 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10

Borsod-Abaúj-Zemplén megye

Hajdú-Bihar megye

Heves megye

Közüzemi vízvezeték-hálózatba


Szennyvízcsatorna-hálózatba

22

Tiszafüred

Tiszaszőlős

Abádszalók

Tiszasüly

Tiszaroff

Tiszagyenda

Tiszaderzs

Tiszabura

Tiszabő

Sarud

Kisköre

Tiszanána

Poroszló

Újlőrincfalva

Pély

Egyek

Tiszacsege

Tiszabábolna

Tiszavalk

Négyes

Borsodivánka

Tiszadorogma

Ároktő

0

A 2000–2006 közötti években a szennyvízcsatorna-hálózat két és félszeresére bővült, a hálózatba bekapcsolt lakások száma pedig háromszorosára nőtt. Ezzel a lakások ellátottsága a korábbi 16%-ról 52%-ra emelkedett, de a négy megye és az ország átlagát – 56, illetve 67% – még nem érte el. Ebben az időszakban kapcsolódott be a közcsatornahálózatba 5 borsod-abaúj-zempléni, 4 Heves megyei és 1 Jász-Nagykun-Szolnok megyei község. 2006 végén nem rendelkezett még közüzemi csatornával a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei területen Ároktő, Hevesben Pély, valamint Jász-Nagykun-Szolnok megyében Tiszabő, Tiszabura, Tiszaderzs, Tiszagyenda és Tiszaroff. A fejlesztések mértéke kiemelkedő volt Tiszafüreden, ahol megháromszorozódott a csőhálózat hossza, de másfélszeres növekedés jelentkezett a hajdú-bihari Egyeken és a Heves megyei Kiskörén is. Az egy kilométer ivóvízhálózatra jutó közcsatorna-hálózat hossza az üdülőkörzet átlagát tekintve a 2000. évi 333 méterről 2006 végére 802 méterre javult. A fokozottan érzékeny vízbázisok területén lévő településeknél különösen fontos a szennyvízkezelés fejlesztése. Ezen a téren legfontosabb feladat a szennyvízcsatornahálózat további kiépítése mellett a szakszerű egyedi szennyvíz-elhelyezés fejlesztése, valamint a szennyvíztisztítás hiányzó elemeinek (II. és III. fokozatú tisztítás) pótlása és egyéb kezelési problémák megoldása. A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programról szóló kormányrendelet szerint 2015 végéig a 2000 lakos egyenérték feletti terheléssel rendelkező települések területén a szennyvizek közműves elvezetését és megfelelő tisztítását, illetve szakszerű, egyedi ártalommentes elhelyezését meg kell valósítani. A pénzügyi forrás megteremtése érdekében 2005-től a területfejlesztési tanácsok pályázati lehetőséget biztosítanak. A kis- és aprófalvakban – amelyek gazdaságosan nem láthatók el szennyvízlevezető közművel – egyedi szennyvízkezelést (közműpótlókat) kell kialakítani.

Közlekedés A közlekedési hálózatok és létesítmények kiépítettsége és rendszere a Tisza-tó térségében jelenleg még elmarad attól, ami funkciója és szerepköre alapján kívánatos lenne. Településeinek a belső periférián (a megyehatárok mentén) történő elhelyezkedése a közlekedési kapcsolatokra is rányomja a bélyegét. A vízparti helységek megközelíthetőségét a Tisza és a Tisza-tó fizikai elválasztó hatása is befolyásolja. A Tisza-tó kiemelt üdülőkörzetet elsősorban a belföldi turisták keresik fel, azon belül nagyobb arányban a keleti térségben élők. A vendégek többnyire személygépkocsival érkeznek. A közúton való elérés fő útvonalai az M3 autópálya, a 3. és a 4. számú főút, illetve az ezekhez kapcsolódó másodrendű főutak, melyek közül keleti irányból a Hortobágyon áthaladó 33. számú főútnak és az ehhez délről kapcsolódó 34-es számú főútnak a legnagyobb a forgalma. Budapestről az M3-as autópályán Füzesabonyig, majd a 33-as számú úton Debrecen irányába kell haladni. Debrecenből a 33-as számú főúton juthat el a vendég a mintegy 70 km-re lévő Tiszafüredre, Szolnok felől Kenderesig a 4-es főközlekedési úton, majd a 34-es számú főúton haladva közelíthetők meg a tó települései. A főutak minősége általában megfelelő, a mellékutaké viszont jellemzően nem kielégítő. Az üdülőkörzet tömegközlekedésében a vasút kisebb, az autóbusz-közlekedés nagyobb jelentőségű. A Tisza-tó fővárosaként emlegetett Tiszafüred a nagyobb városokkal közvetlen autóbusz összeköttetésben van. Naponta több járat érkezik Budapestről, Debrecenből, Egerből, Miskolcról, Salgótarjánból, valamint Szolnokról, illetve közlekedik visszafelé. A 140 km-re lévő Budapestről 3 óra 40 perc, Salgótarjánból 2 óra 50 perc, Szolnokról bő 2 óra, Miskolcról másfél óra, Debrecenből és Egerből 1 és egy negyedóra az

23

utazási idő. A térség településeinek többsége azonban autóbuszon sokszor csak többszöri átszállással érhető el. Budapest irányából a 80-as vonalon füzesabonyi átszállással, onnan pedig a 108-as vonalon haladva a debreceni szárnyvonalon közelíthető meg. Szolnok irányából a Budapest– Szolnok–Cegléd–Karcag vasútvonal, Karcagtól pedig a Tiszafüred és a Kisköre vonal vezet a Tisza-tóhoz. Vasútállomás a térség 23 települése közül héthez tartozik: a hajdú-bihari Egyekhez és Tiszacsegéhez, a hevesi Kisköréhez és Poroszlóhoz, Jász-Nagykun-Szolnok megyében pedig Abádszalókhoz, Tiszafüredhez és Tiszaszőlőshöz. A vasúti közlekedés többségében elmaradott, nem villamosított vonalakon folyik, a vasúti létesítmények és szerelvények állapota elavult. A tömegközlekedés javítása a gépkocsi nélkül érkező turisták és a helyi lakosság számára egyaránt fontos. A távolsági és helyközi autóbuszjáratok útvonalának módosításával és új, közvetlen járatok indításával, az úthálózat kiegészítésével, a meglévők minőségi paramétereinek javításával lehet a Tisza-tó közlekedési kapcsolatain javítani. A tó keleti és nyugati részén fekvő települések közötti közlekedés az átkelési pontokon keresztül bonyolódik. A tó északi részén Poroszló–Tiszafüred, déli részén pedig a Kisköre– Abádszalók között Tisza-híd segíti a közlekedést. Közülük a kiskörei közforgalmú hídon az egymást váltó vasúti és közúti közlekedés rontja a híd áteresztőképességét. (Új közúti híd építése a területfejlesztők céljai között szerepel.) Emellett Ároktő és Tiszacsege, Tiszadorogma és Egyek, Tiszaroff és Tiszasüly között kompjáratok kötik össze a két partot, ami azonban csak tavasztól őszig (normál vízállásnál) jelent megbízható átkelési lehetőséget. A Tisza üdülőkörzetbe eső szakaszát a Kiskörei Duzzasztómű két szakaszra osztja. Kiskörétől Tiszaújvárosig, a felső vízi szakasz jól, az alsó viszont a vízállástól függően hajózható. A személyforgalom számára Tiszabábolnán, Tiszafüreden és Kiskörén állnak rendelkezésre kikötők, azonban még csak turisztikai célú hajózás folyik. A hajózás fejlesztési lehetőségeivel a 2005-ben készült Tiszai Vízi Turizmus Fejlesztési Program foglalkozik. A Tisza vonalát követő árvízvédelmi töltések, a falvakat összekötő, a nyári hétvégék kivételével többnyire kis forgalmú utak, a két part között ingázó kompok a térség kerékpáron való megismerésére is kedvező lehetőséget teremtenek. A kerékpár-turizmus fellendülőben van, a kerékpárutak fejlesztése a közelmúltban ROP források felhasználásával megkezdődött. A Tisza-tó, illetve a Tisza gátját Poroszlótól Tiszafüredig alkalmasnak találták a Tisza-tó körüli kerékpáros nyomvonal kialakítására, amely magában foglalja az EuroVelo 11. sz. útvonalának (Zemplén–Bodrog–Tisza menti kerékpárút) egy részét is. Jelenleg már a kerékpáron túrázók segítségére Tisza-tavi Túraközpont Hálózat áll, mely mintegy negyven tagjának – kikötőknek, szálláshelyeknek, éttermeknek – a komplett szolgáltatásait lehet igénybe venni. A belső közlekedési kapcsolatokban a közúti közlekedés döntő szerepet játszik, így nem lényegtelen az itt élők személygépkocsival való ellátottsága. A 23 település lakossága 2006-ban összesen mintegy 10 500 személygépkocsival rendelkezett, másfélszer annyival, mint hat évvel azelőtt. Ezer lakosra 197, az országosnál (293) és a négy megye átlagánál (242) jóval kevesebb jutott. A térségben 2006 végén 10 településen (Egyeken, Tiszacsegén, Kiskörén, Pélyen, Poroszlón, Tiszanánán, Abádszalókon, Tiszabőn, Tiszaburán, Tiszafüreden) összesen 14 gépjárműüzemanyag-töltő állomás üzemelt.

Távközlés, kiskereskedelem, egészségügyi alapellátás A korábban igen gyér vonalas telefonhálózat a dinamikus fejlesztések hatására teljes körűen kiépült. 2006-ban a Tisza-tó helységeiben – ISDN vonallal együtt – összesen közel 13 ezer távbeszélő fővonal volt, melyek 85%-a egyéni előfizetőkhöz tartozott és 93 nyilvános 24

állomásról lehetett telefonálni. Az internet csatlakozási pontok rendelkezésre állnak a térségben, azonban az optikai kábelek kiépítésének hiánya gátló tényező. Postai szolgáltató-hellyel és bankfiókkal a települések 78%-a rendelkezik ugyan, azok területi elhelyezkedése kedvezőtlen, ami a tó környékén pénzfelvételnél, vagy egyéb ügyintézés esetén nehézséget jelenthet. A lakosság mellett az itt üdülők számára is fontos a kiskereskedelmi háttér kiépítettsége. Összességében a térség üzlethálózatának sűrűsége, összetétele és minősége elmarad a fejlett üdülőkörzetekétől. A helyi lakosság és a turisták ellátását 2006 végén közel 770 üzlet szolgálta. A bolthálózat hattizede Jász-Nagykun-Szolnok megyében, ezen belül több mint fele Tiszafüreden üzemelt. A körzetben ezer lakosra 2006-ban 14 kiskereskedelmi üzlet jutott, ami a négy megyére számolttól (15) kismértékben tér el. Az átlagosnál jobb ellátottsági mutatókkal (16) rendelkeznek az üdülőkörzet települései a Heves és a JászNagykun-Szolnok megyei részeken. 2000–2006 között e területeken volt kimutatható növekedés az egységek számában.

9. ábra

Ezer lakosra jutó kiskereskedelmi üzlet, 2006. év végén Kiskereskedelmi üzlet 25,0 A négy megye átlaga: 14,7

20,0 15,0 10,0

Borsod-Abaúj-Zemplén megye

HajdúBihar megye

Heves megye

Tiszafüred

Abádszalók

Tiszaroff

Tiszasüly

Tiszaszőlős

Tiszabő

Tiszaderzs

Tiszabura

Tiszagyenda

Sarud

Kisköre

Poroszló

Tiszanána

Pély

Újlőrincfalva

Egyek

Tiszacsege

Négyes

Tiszavalk

Tiszabábolna

Ároktő

Tiszadorogma

0,0

Borsodivánka

5,0


A körzetben működő egészségügyi intézmények lényegében alapellátás szintű szolgáltatásokat biztosítanak. A településeken 2006 végén 32 háziorvos és házi gyermekorvos tevékenykedett. A járóbeteg-szakellátás a községekben a fogászati szakrendelésre korlátozódik. A települések közül 2006-ban 14-ben volt fogászati rendelés. A fekvőbetegeket, valamint a kórházi ellátást igénylő eseteket a karcagi, a jászberényi, az egri, kórházakban tudják ellátni. Gyógyszertár vagy fiókgyógyszertár 17 településen működik.

25

A TELEPÜLÉSEK FEJLETTSÉGE

A Tisza-tó térségének települései távolabb esnek az Alföld gazdaságilag fejlettebb, urbanizáltabb területeitől, ami a környezet állapotát ugyan több tekintetben kedvezően befolyásolja – és ez idegenforgalmi szempontból nem mellékes –, azonban a térség gazdasági és társadalmi fejlettségére kedvezőtlen hatású. A Tisza-tó környék fejlettségének bemutatásához a helységek ún. komplex fejlettségi mutatója szolgál alapul, melyet a területfejlesztési politika használ, és normatív juttatások, pályázati preferenciák kapcsolódnak hozzá. A mutató demográfiai, foglalkozás-szerkezeti, munkanélküliségi, gazdasági és infrastrukturális viszonyszámok egyidejű számbavétele alapján került kiszámításra. A legutóbbi, 2006-ban közzétett vizsgálatnál a komplex mutató országos átlaga 4,27 volt. A Tisza-tó környéki 23 helység közül 7 az, amely társadalmi, gazdasági és infrastrukturális fejlettség alapján felette van az országos szintnek. Ezek növekvő pontérték szerinti sorrendben: Négyes, Újlőrincfalva, Abádszalók, Borsodivánka, Tiszavalk, Poroszló és Tiszafüred. Relatíve fejlettebb színvonalat (3,66–4,26 pontérték) mutat a településkör 4 helysége: Tiszadorogma, Sarud, Tiszabő és Kisköre. 10. ábra

A Tisza-tavi települések komplex fejlettségi mutatója

Komplex mutató 6,00 5,00

Országos átlag: 4,27

4,00 3,00 2,00 1,00

Borsod-AbaújZemplén megye

HajdúBihar megye

Heves megye

Tiszafüred

Abádszalók

Tiszabő

Tiszaroff

Tiszaszőlős

Tiszabura

Tiszaderzs

Tiszasüly

Tiszagyenda

Poroszló

Kisköre

Újlőrincfalva

Sarud

Tiszanána

Pély

Egyek

Tiszacsege

Tiszavalk

Borsodivánka

Négyes

Tiszadorogma

Ároktő

Tiszabábolna

0,00


A Tisza-tó környékén elhelyezkedő 23 helység közül 12 azonban gazdasági, társadalmi és infrasrukturális szempontból elmaradottnak minősül, mivel komplex mutatója legfeljebb 3,65. Ezek az ország településeinek legkedvezőtlenebb helyzetű egyharmadához tartoznak. (A helységek korábbi, 2001. évi – hasonló mutatók alapján – történt besorolásakor

26

még hátrányos helyzetű Tiszadorogma, Sarud, Újlőrincfalva és Tiszabő kikerült a társadalmi, gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott települések köréből.) A körzetbe tartozó települések között meglevő fejlettségbeli különbségeket jelzi, hogy a legmagasabb értéket képviselő tiszafüredi komplex mutató (5,65) több mint kétszerese volt a legalacsonyabb tiszagyendainak (2,59).

A KÖRNYEZET ÁLLAPOTA, VÉDELME

A környezet védelme, a természeti értékek megőrzése egyre nagyobb jelentőségűvé válik. A tó és a tavat övező területek környezeti terhelése fokozatosan növekszik, amely az infrastruktúra, mindenek előtt a szennyvízelvezetés és a szemétlerakás hiányosságaiból és magából a turizmusból (a vendégek növekvő számából és a vadkempingezésből), valamint a mezőgazdasági termelésből adódik, de hatással van rá a Tisza folyó mindenkori állapota is. A térség levegőminősége kedvező. A levegőszennyezés elsősorban ipari eredetű, és az üdülőkörzettől távolabb fekvő Tiszaújváros környezetére koncentrálódik, így komolyabb ipari szennyező forrásról nem beszélhetünk. A Tiszát a folyóba ömlő települési szennyvizek, vagy egyes ipari létesítményekből, bányákból származó különböző vegyi szennyeződések kisebb-nagyobb mértékben károsítják. Igen nagy károkat okozott 2000 februárjában a nagybányai aranybánya zagytározójának gátszakadása révén kialakult ciánszennyeződés. Problémát jelent, hogy a horgászhelyek kialakításakor a vízparti növényzetet kiirtják, parti fecsketelepeket, ritka hínárnövényeket veszélyeztetnek. A horgászok által otthagyott szemét szennyezi a közvetlen vízparti területeket, melyek a folyóba kerülve még távolabbi részek szennyezését is kiváltják. Sajnálatosan évről évre nő a Tiszán leúszó szemét mennyisége. A lakossági hulladék jelenti a környezet számára az egyik legnagyobb terhelést. A hulladék mennyisége növekszik, melynek környezetvédelmi szempontból megfelelő módon történő ártalmatlanítása, a benne fellelhető értékes anyagok hasznosítása egyre költségesebb feladat. A települési szilárd hulladékok gyűjtése és elszállítása a térségből általában megoldott, a rendszeres szállítás azonban a legtöbb településen csak a belterületre korlátozódik. Rendszeres hulladékgyűjtésbe 2006-ban a települések lakásállományának csaknem kilenctizede volt bevonva, ezen kívül több mint 2400 üdülőből szállítják el rendszeresen a hulladékot. Az összes elszállított hulladék mennyisége több mint 8 ezer tonna, melynek többsége (97%-a) lakossági hulladék. A hulladéklerakó telepek többnyire elavultak, és minimális az újrahasznosítási arány is. A hulladék kezelése gyakorlatilag kimerül a végleges lerakásban. Ezért a térségben ISPA pályázatokból korszerű regionális hulladéklerakó épült Tiszafüreden. A szelektív hulladékgyűjtés terén még elmaradás tapasztalható, bár az utóbbi években egyre több település kapcsolódott be a rendszerbe. Sajnálatosan a tó környékén is előfordul illegális hulladék lerakás. A kommunális szennyvíz kezelése csak részlegesen megoldott a térségben, 2006 végén a 23 település közül 7-ben nem volt kiépített közcsatorna. A szennyvízcsatornahálózatra a lakások valamivel több mint felét kapcsolták rá. A szennyvízcsatorna-hálózat kiépítettsége a Heves megyei részen a legkedvezőbb, ahol a lakások kétharmada csatlakozott a rendszerre. 27

Közműves szennyvíztisztító berendezés öt településen működik, Tiszadorogmán napi 350, Egyeken 233, Kiskörén 390, Abádszalókon 360 és Tiszafüreden 1100 köbméter kapacitással. A közcsatornán elvezetett, biológiailag is tisztított szennyvíz mennyisége e helységekben összesen 381 ezer köbmétert tett ki. A kommunális szennyvizet nagyrészt tartálykocsikon keresztül juttatják el a tisztítókba. A településeken a tisztított közterületek nagysága megközelíti a 90 ezer négyzetmétert, amelynek nagyobb részét kézi tisztítással tartják rendben. Az üdülőkörzet környezeti állapotát jelentősen befolyásolja a szúnyogpopuláció nagysága is. A Tisza-tó mentén a vizes élőhelyekre általában jellemző szúnyogmennyiség többszöröse kerül elő egy-egy áradás után. A szúnyog irtása elsősorban a települések körzetében, nagyobb rendezvények előtt nélkülözhetetlen. A környezetbarát gyérítést a Magyar Turizmus Zrt. évről évre támogatja, emellett a helyi önkormányzatok is több millió forintot szánnak erre, így minden évben több ezer hektáron valósul meg a védekezés. A Tisza-tó környezeti állapota az államilag is támogatott környezetvédelmi intézkedéseknek, települési infrastrukturális beruházásoknak, a szigorodó környezeti követelményrendszer általános hatásainak és a környezetkímélőbb technológiák és rendszerek elterjedésének köszönhetően sokat javult az utóbbi években. Az elért eredményeket a környezeti nevelés erősítése fokozhatja. A térség környezetvédelme kiemelkedő fontosságú amiatt is, mivel nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyként tartják nyilván, így természetvédelmi oltalom alatt áll.

AZ IDEGENFORGALOM TÉNYEZŐI, MÉRETE A Tisza-tó térségének idegenforgalmi vonzerejét a folyó, a tározó és a hozzá kapcsolódó területek természeti szépsége, változatos élővilága jelenti. Idegenforgalmi adottságok, szabadidős programok A csendes, nyugalmat árasztó természeti környezet, a tiszta, selymes vizű tó, a bőséges halállomány a horgászturizmus gyors elterjedését eredményezte, amelyet a kilencvenes évek elejétől a tudatos és tervszerű idegenforgalmi fejlesztés váltott fel. Napjainkra a tó idegenforgalmi kínálata kiszélesedett, és leginkább az ökoturizmus, a vízparti üdülés, a falusi, a termál- és gyógyturizmus, a lovas-, horgász-, illetve vadászturizmus, a kerékpáros, valamint a kulturális turizmus kategóriákba sorolható. Az alsó szakasz, az Abádszalóki-öböl a tó legnagyobb átlagos vízmélységű, kb. 14 négyzetkilométer kiterjedésű nyílt vízterülete. Ez a vízfelület – amely Abádszalók és Kisköre között található – igen alkalmas a különböző vízi sportok művelésére (motoros vízisporteszközök számára engedélyezett vízfelület, nyílt és zárt jet-ski pálya). Szabadvízi strandjai, kempingjei kiváló lehetőséget biztosítanak fürdőzésre, üdülésre, pihenésre. A Sarudi-medence változatos vízmélységű, holtágakkal, csatornákkal és szigetekkel tarkított, gazdag vízi növényzettel, madár- és állatvilággal rendelkező terület. A vadregényes táj a folyószabályozás előtti állapotot idézi. E medencében kismerülésű vízi-sporteszközök használata engedélyezett, így – a pihenésen túl – legfőképpen csónakázás, természetfigyelésre irányuló turizmus, horgászat, vadászat céljára alkalmas. A tó északi része csaknem teljes egészében természetvédelmi terület. A Poroszlóimedence, valamint a Tisza-tavi Madárrezervátum a Hortobágyi Nemzeti Park részét képezi.

28

A sekély vízborítású, mocsarasodásnak indult terület Közép-Európa legnagyobb madárvonulási centruma, a vándormadarak kedvelt fészkelő- és költőhelye. A mintegy 200 madárfaj csaknem fele költésre érkezik a területre, 81 faj vonul át, s 20 körüli faj telel itt. A madár-élőhelyek szigorú védelme mellett, megfelelő keretek között megvalósítható az ornitológiai szakmai turizmus. 2005-ben készült el Poroszlónál a – víz fölött 1500 méter hosszan kiépített – Tisza-tavi vízi sétány és tanösvény, amely a természet megismerését, az ökoturizmust szolgálja. Hasonló célból alakították ki a Tiszavirág ártéri sétautat is a Tisza-tó egyik szárazulatán. A belső tóhoz vezető gyönyörű erdei környezet igazi különlegesség a természetkedvelők számára. A Tisza-tó körbe kerékpározható közel 120 kilométeres aszfaltburkolatú kerékpárúton. A tározót két-három méter magas gát veszi körül, amely egyfajta természetes kilátó a kerékpárosok számára. Rá lehet látni a tóra, a szigetekre, az ártéri erdőkre. Itt vezet végig az EuroVelo 11. nemzetközi kerékpárút, amely Norvégiától Görögországig szeli át Európát. A Tisza-tó a Közép-tiszai tájvédelmi körzet északi végéhez csatlakozik. Közvetlen környezetében és térségében védett táji értékek – tiszabábolnai sziki tölgyes, szili-pusztai szikes rét, poroszlói-, pélyi szikesek, tiszaderzs-csertőközi holtág, ároktő-tiszacsegei hullámtér, tiszadorogmai Göbe erdő, borsodivánkai kastélypark, tiszaigari arborétum stb. – találhatók, amelyek az őshonos állat- és növényvilág megőrzését hivatottak biztosítani. Az idegenforgalom túlnyomórészt a nyári idényre korlátozódik. A szezonhosszabbítás lehetőségét jelentheti a termálvízre alapozott idegenforgalom. Az alkáli-hidrogénkarbonátos termálvíz hasznosítása egyre nagyobb szerepet kap a turizmus fejlesztésében. A tiszafüredi gyógyvízzel működő fürdő és termálstrand mellett kemping üzemel, ahol kora nyártól késő őszig várják a vendégeket. A napsütéses klíma és a tó vízminősége elsősorban a fürdőzőket, a vízisportkedvelőket, valamint a horgászokat vonzza. A hagyományos, strandoló vízparti üdülés már napjainkban is eléri az idegenforgalmi terhelhetőség határát. A nyílt, mélyebb vizű öblökben (Abádszalók, Kisköre, Sarud, Poroszló), s a Tiszafüredi-holtág mellett kiépített strandok találhatók kempingekkel. A turizmus az utóbbi évtizedben a Tisza-tó környezetének fontos gazdasági tényezőjévé vált. A tó legfőbb vonzereje máig az érintetlen természet. A tó tagoltsága pedig lehetőséget ad arra, hogy a fürdőzés, a vízi sportok és a horgászat egymás zavarása nélkül élvezhetők legyenek. A turisták megtartásához, évről évre történő visszacsábításához, tartózkodási idejük meghosszabbításához azonban a víz közelsége önmagában kevés. Egymást segítő turisztikai termékek gazdag választéka szolgálja a tó környékén üdülni vágyók szabadidejének aktív eltöltését. A programokat egyre több marketing akció támogatja, a területfejlesztés intézményei, önkormányzatok, vállalkozások, civil szerveződések segítik a terület turisztikai versenyképességének javítását. A szervezett szabadidős programok, turisztikai látványosságok többsége az idegenforgalmilag legfrekventáltabb tó parti településekre koncentrálódnak. A Tisza-tó „fővárosa”, legnagyobb települése Tiszafüred. A város és környéke a csendes természeti környezetre vágyó vendégek kedvelt helye. Az idelátogatóknak lehetőségük van lovaglásra, lovas túrákon és a Tisza mentén kerékpáros túrákon való részvételre. A Tisza-tó mellett termálstrandja is idegenforgalmi vonzerőt jelent. Területén található úszómedence, strandmedence és fedett termálmedence, melynek 39°C-os alkálihidrogénkarbonátos vize kiválóan alkalmas regenerálódásra, különböző mozgásszervi és reumás betegségek kezelésére. A városba érkező vendégek szállásáról szálloda, családias panziók, színvonalas kempingek és a magánszállásadók gondoskodnak. A népművészet iránt érdeklődők megismerkedhetnek a sok éves füredi fazekassággal, megtekinthetik a Kiss

29

Pál Múzeumot és a Nyúzó Gáspár Fazekas Tájházat. Itt található Magyarország egyik legnagyobb horgász paradicsoma. A másik turisztikai szempontból jelentős települése Abádszalók, ahol a tó és a természet közelsége adja meg az idelátogatóknak a pihenés és a gondtalan kikapcsolódás örömét. A tó nagyszerű lehetőséget nyújt a vízi sportok kedvelőinek és a horgászoknak. Az 1744-ben épült római katolikus templomban Kovács Mihály oltárképei láthatók. 1999-ben készült el a Faluház, melyben népviseletbe öltöztetett babák, valamint a csipkeverés és a kötélgyártás régi eszközei láthatók. Kiemelkedő programok: vízi karnevál, utcabál, vízi tűzijáték, Tisza-tó Szépe választás, lovas napok, Szalóki Népi és Sportjátékok Nemzetközi Fesztiválja. A lakosság jelentős része ma már az idegenforgalommal foglalkozik. Idegenforgalom szempontjából szintén jelentős település Poroszló, mely a Tisza jobb partján, Tiszafüredtől 9 km-re található. A vízi sportok kedvelőinek, a strandolni vágyóknak, a horgászoknak, a vadászoknak, a vízi túrázóknak kiváló kikapcsolódási lehetőséget nyújt. A Tisza-tavi Madárrezervátum, mely a világörökség része, a kikötőkből szervezett túrákon keresztül látogatható. Tájháza a 19. század paraszti kultúráját mutatja be. Az épületben a halászat ősi eszközei is láthatók. 2005 óta egyedi látványosság a Tisza-tavi tanösvény. Kisköre fejlődése a tó létrejöttével gyorsult fel. Hétvégi házak, szabadvizű strand, kemping, hotelek, panzió, magánszálláshelyek, szórakozóhelyek létesültek azért, hogy a táj szépségéért idelátogatók itt maradjanak. A Kiskörei Nyár visszatérő kiemelkedő rendezvénye az immár huszonkettedik éve megrendezésre kerülő Tisza-tó Triatlon Fesztivál, amelyet jól egészítenek ki a Kiskörei Strandparty programjai, a lovas fesztivál, a kocsmazenész találkozó, az I.P.A. kerékpáros körverseny és még számtalan rendezvény. A Tisza-hídtól pár száz méterre lévő 18 méter magas, mintegy 250 éves öreg kocsányos tölgyet 1982-ben védetté nyilvánították. Tiszacsege Hajdú-Bihar megye egyik legfiatalabb városa. Közel ezer férőhelyes kempingje a település idegenforgalmában fontos szerepet tölt be. Termálfürdője 1982-ben nyitotta meg kapuit. A termálstrand vize 1150 méter mélységből feltörő hévíz, melyet 2000-ben gyógyvízzé nyilvánítottak. Nyaranta rendezik meg a településen a Csegei Napokat. A 2008. év a vizek éve, így kiemelt figyelem övezi a Tisza-tavi eseményeket. A vizek éve rendezvénysorozathoz kapcsolódóan júniusban a Tisza-tóé a főszerep. A legjelentősebb júniusi rendezvények között a tiszacsegei Motocross Versenyt, az Évadnyitó Strandpartyt, az V. Heves Megyei Kakas-Szépségversenyt és Bográcsfesztivált, az V. Tiszavirág Ünnepét, a Tisza-tavi Folkfesztivált, a Péter-Pál napi Aratóünnepséget és a Kiskörei Forgatagot említhetjük.

A szálláshelyek kapacitása és vendégforgalma

A viszonylag fiatal idegenforgalmi múlttal bíró Tisza-tó térségének gazdaságában a turizmus szerepe számottevően megnőtt. A kereskedelmi és magánszálláshelyek építése mellett számos szolgáltatás alakult ki, és az infrastrukturális fejlesztés egyre vonzóbbá tette a tavat és környékét. A fejlődés ellenére az idegenforgalom jellemzői ma is szolidak. A tó környékén magánszálláshelyek, kempingek, panziók, hotelek egyaránt találhatóak, és jelentős a falusi turizmushoz tartozó szálláshelyek száma is. A 23 település háromtizedében működik

30

kereskedelmi szálláshely, és ezek mindegyikében vannak magánszálláshelyek is. További négytizedükben csak magánszállásadás van jelen, háromtizedükben pedig nincs semmilyen szálláshely-szolgáltatás.

Férőhely-kapacitás 2006-ban a főidényben a kereskedelmi és magánszálláshelyek 10 100 férőhellyel várták a vendégeket, ami az országos idegenforgalmi kapacitás 2%-ának felelt meg. A négy megye egészének fogadókapacitásából a térség 10%-kal részesedett. A tó Jász-NagykunSzolnok megyei részén ugyanakkor az adott megye szállásférőhelyeinek egyharmada található, melyek egyúttal a tó környéki kapacitás hattizedét jelentik. Az üdülőkörzetben a férőhelyek nagyobb hányadát (60%-át) a kereskedelmi szálláshelyek tették ki. Kereskedelmi szálláshely 2006-ban Abádszalókon, Tiszafüreden, Poroszlón, Kiskörén, Tiszanánán, Egyeken és Tiszacsegén működött, összesen 44 egység, közöttük 3 szálloda, 2 ifjúsági szálló, 11 panzió, 14 üdülőház és ugyanennyi kemping fogadta az idelátogatókat. A közel 6 ezer kereskedelmi szállásférőhely több mint háromnegyede a kempingekben található. Emellett az üdülőházak és panziók rendelkeznek még jelentősebb kapacitással. 4. térkép

A kereskedelmi szálláshelyek férőhelyei, 2006. július 31.



Tiszacsege

Poroszló Egyek


Tiszafüred

Hajdú-Bihar


Tiszaderzs Abádszalók

Férőhely Tiszaroff Tiszasüly

1 101 501 1001

Tiszagyenda

Tiszabő

- 100 - 500 - 1000 - 2300


2000–2006 között a kereskedelmi szállásférőhelyek struktúrája átrendeződött, számuk közel 8%-kal lett kevesebb. A változás eltérő irányú volt a különböző szállástípusokban. A

31

fogadókapacitás 2000. évhez képest dinamikusan, közel kétszeresére nőtt a panziókban, másfélszeresére az ifjúsági szállókban, a szállodáké negyedével bővült, ezzel szemben az üdülőházaké több mint egynegyeddel, a kempingeké tizedével csökkent. A változások ellenére a kempingek befogadóképessége a legjelentősebb. Szálloda Kiskörén, Tiszafüreden és Abádszalókon üzemel, és a szállodai férőhelyek száma a bővülés ellenére sem éri el a 120-at. A kereskedelmi szálláshelyektől eltérően a magánszálláshelyek kapacitása számottevően bővült. 2006. július 31-én 567 regisztrált magánszálláshelyi vendéglátó volt a térségben, akik több mint 4200 férőhellyel várták a vendégeket. A vendéglátók és a férőhelyek száma egyaránt nőtt, amiben az is szerepet játszik, hogy a magánszálláshelyekre vonatkozó kormányrendelet értelmében ma már társas vállalkozás is üzemeltethet magánszálláshelyet. A magánszállásadáson belül a fizetővendéglátás férőhelyeinek száma jelentősen (nyolcszorosára) növekedett, a falusi szállásadásé viszont felére visszaesett. (A változás jelentős mértékben összefügg Abádszalók 2005-ben történt várossá nyilvánításával.)

Vendégforgalom A kereskedelmi és magánszálláshelyeket együttesen tekintve 2000–2006 között az idegenforgalom mind a vendégek, mind a vendégéjszakák száma alapján bővült, a vendégeké 1,3-szeresére, a vendégéjszakáké 1,1-szeresére. A növekedés azonban kizárólag a magánszálláshelyekre koncentrálódott, melyek részaránya 2006-ra a vendégszámból 40%-ra, a vendégéjszakákból pedig 49%-ra növekedett. A növekedés forrása a térségbe irányuló belföldi turizmus élénkülése volt. 5. tábla

A kereskedelmi és magánszálláshelyek vendégforgalma

Év

kereskedelmi szálláshelyek

Vendég magánszálláshelyek

összesen

kereskedelmi szálláshelyek

Vendégéjszaka magánszálláshelyek

összesen

Külföldi 2000

4 415

576

4 991

31 122

4 903

36 025

2006

3 569

1 357

4 926

15 415

10 171

25 586

Belföldi 2000

19 874

4 551

24 425

56 030

17 025

73 055

2006

19 833

14 114

33 947

47 096

48 703

95 799

Összesen 2000

24 289

5 127

29 416

87 152

21 928

109 080

2006

23 402

15 471

38 873

62 511

58 874

121 385

A vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken 2000–2006 között 4%-kal mérséklődött, a külföldiek 20%-os csökkenésének hatására. A belföldi vendégkör a 2000. évihez hasonló volt. Az időszakon belül 2000–2003 között igen jelentős fejlődés zajlott le, a férőhelyek száma mintegy 30%-kal bővült, a tavat felkereső vendégek száma közel kétszeresére, az itt töltött vendégéjszakáké pedig mintegy másfélszeresére növekedett. 2004–2006 között 32

azonban visszaesett a kereskedelmi szálláshelyek forgalma, amit 2007-ben már ismét élénkülés követett az előzetes adatok alapján. 6. tábla

A kereskedelmi szálláshelyek kapacitása és vendégforgalma Év

Férőhely, július 31.

összesen

Vendég ebből: külföldi

összesen

Vendégéjszaka ebből: külföldiek

2000

6 364

24 289

4 415

87 152

31 122

2001

6 703

34 011

5 962

109 665

36 204

2002

7 432

36 101

5 372

112 047

34 291

2003

8 187

46 534

5 582

133 470

33 952

2004

6 995

37 257

5 312

101 518

25 929

2005

6 609

32 885

5 221

92 459

22 596

2006

5 875

23 402

3 569

62 511

15 415

2006-ban a kereskedelmi szálláshelyeken megszállt külföldiek négytizedét a német vendégek adták. Emellett nagyobb számban Hollandiából, Lengyelországból, Ausztriából és Szlovákiából érkeztek a turisták. Leghosszabb időre, 5–6 napra az osztrák és német turisták maradtak a térségben. A kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált külföldi vendégéjszakák több mint kilenctizedét az EU állampolgárai töltötték el. 11. ábra

A kereskedelmi szálláshelyek külföldi vendégeinek megoszlása országok szerint, 2006

Ausztria 6%

Csehország 4% Hollandia 10%

Németország 42%

Lengyelország 6%

Fel nem soroltak 27%

Szlovákia 5%

A térség kereskedelmi szálláshelyein a vendégszámnál nagyobb mértékben csökkent a vendégéjszakák száma. A 2006-ban regisztrált vendégéjszakák a 2000. évinek a

33

héttizedét tették ki. A belföldiek által eltöltött vendégéjszakák 16%-kal csökkentek, a külföldieké pedig felére esett vissza. A Tisza-tó térségében az egyes szálláshely-típusok kereslete eltérően változott. A drágább, komfortosabb elhelyezést nyújtó szállodák vendégeinek száma 25%-kal csökkent és átlagos tartózkodási idejük is szűkült. Ugyancsak visszaesett a legkevésbé komfortos ellátást biztosító üdülőházakban, kempingekben éjszakázó vendégek köre. Ezzel egyidejűleg 56%-kal nőtt a panziókban, valamint 38%-kal az ifjúsági szállókban megszálló vendégek száma, így együttes részarányuk 19%-ról 29%-ra emelkedett. 7. tábla

A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma szálláshely-típusonként, 2006 Vendég Megnevezés

2000. év = 100,0

száma

ÖSSZESEN

Vendégéjszaka ebből: a külföldiek aránya, %

száma

2000. év = 100,0

ebből: a külföldiek aránya, %

23 402

96,3

15,3

62 511

71,7

24,7

Szálloda

1 123

75,8

22,9

2 590

61,0

33,2

Panzió

5 483

155,6

14,8

12 173

141,8

20,1

Üdülőház

5 963

89,7

4,1

16 468

75,4

5,8

Kemping

9 443

82,9

22,4

27 130

55,8

39,5

Ezen belül:

Legkedveltebbek Tiszafüred, Abádszalók és Poroszló kereskedelmi szálláshelyei. E településeken üdült a térség vendégeinek csaknem kilenctizede. A külföldiek leginkább Tiszafüredet kedvelik. 5. térkép

A kereskedelmi szálláshelyek vendégeinek száma, 2006 Borsod-Abaúj-Zemplén Ároktő Négyes Borsodivánka Heves


Tiszacsege

Poroszló Egyek


Tiszafüred

Hajdú-Bihar




Vendég

Tiszagyenda

Tiszabő

1 - 1000 1001 - 5000 5001 - 10000


34

A kereskedelmi szálláshelyek az év során összesen 320 millió forint bruttó bevételt realizáltak, ami folyó áron 14%-kal kevesebb volt, mint az előző évi összes bevétel. 2006-ban a bevételekből a szállásdíj-bevétel 48%-ot, a szálláshelyi vendéglátás bevétele 49%-ot, az egyéb szolgáltatásokból származó 3%-ot tett ki. (A Tisza-tavi bruttó bevétel 2006-ban a Velencei-tó–Vértes üdülőkörzetben realizált 30%-ának felelt meg, míg a Balaton üdülőkörzetnek mindössze 1%-át jelentette.) A települési önkormányzatok jelentése szerint 2006 folyamán 15–16 ezer vendég érkezett a magánszálláshelyekre, ami háromszorosa volt a 2000. évi vendégszámnak. Az eltöltött vendégéjszakák száma (59 ezer) hasonló arányban nőtt. Egy magánszálláshelyi vendéglátó az év során átlagosan 27 vendéget fogadott, akik átlagosan 3,8 éjszakára vették igénybe szolgáltatásaikat. A vendégforgalom összetételében a kereskedelmi szálláshelyeken is tapasztalható eltolódás figyelhető meg a belföldiek irányába, a vizsgált időszak alatt a hazai vendégforgalom háromszorosára, a külföldieké kétszeresére nőtt. 2006-ban a vendégéjszakák több mint nyolctizedét a belföldi állampolgárok töltötték el a magánszálláshelyeken. A magánszálláshelyeket legtöbben Abádszalókon, Tiszafüreden, Poroszlón, Tiszacsegén és Sarudon keresték fel. 6. térkép

A magánszálláshelyek vendégeinek száma, 2006



Tiszacsege

Poroszló Egyek


Tiszafüred

Hajdú-Bihar



Vendég


Tiszagyenda

1 100 1000 3000

Tiszabő Jász-Nagykun-Szolnok

35

- 100 - 1000 - 3000 - 7000

A magánszálláshelyeken belül a falusi szállásadás súlya a vendégekből 42%, a vendégéjszakákból 57% volt 2006-ban. A falusi turizmus divatos turisztikai forma, kínálata azonban helyenként még alatta marad a keresletnek. A falusi turizmushoz tartozó szálláshelyek minőségfejlesztése természetesen korlátozott, hiszen a szálláshely nem veszítheti el a jellegét.

Vendéglátóhelyek, egyéb tényezők A térségben 2006. év végén 381 vendéglátóegység működött; melyek kétharmada étterem és cukrászda (ezen belül döntően cukrászda), egyharmada bár, borozó volt. Árbevételük az év folyamán 157 millió forintot tett ki. Ezer lakosra 7,1 vendéglátóhely jutott. Az idegenforgalom jellemzőinek megítélésekor figyelembe kell venni, hogy a külföldiek viszonylag nagyszámú – elsősorban Tiszafüredre és Abádszalókra koncentrálódó – falusi házvásárlása befolyásolja a szálláshelyek igénybevételét. Sok német vendég épülettulajdonossá vált és állandó üdülővendég helyett panziótulajdonossá. Másrészt a tó közvetlen közelében az üdülők szívességi használat alapján történő vendégforgalma sem elhanyagolható, és nem feledkezhetünk meg egy-egy programra, rendezvényre, egy-egy napos strandolásra érkező és szálláshelyet igénybe nem vevő látogatókról sem, akik számát csak becsülni lehet. Ilyenkor a tóparton és a településeken több tízezer vendég is lehet. A Tisza-tó a kiemelt üdülőkörzetek sorában a legkisebbek közé tartozik. Kereskedelmi és magánszálláshelyeinek együttes befogadóképessége a Balaton üdülőkörzetnek 4%-a, vendégéjszakái pedig az említettnek csupán 2%-át érik el. A térség összes férőhelykapacitása hasonló, mint a Velencei-tó–Vértes üdülőkörzeté, vendégforgalma azonban e térségétől is elmarad.

JÖVŐKÉP, FEJLESZTÉSI FELADATOK A Tisza-tó helyzetével számos szervezet, intézmény, országos és térségi jelentőségű tervdokumentum foglalkozik, amelyek különböző aspektusból, különböző részletezettségben határozzák meg a fejlesztési feladatokat. Legfontosabbak ezek közül az Országos Területfejlesztési Koncepció, az Országos Területrendezési Terv, a Tisza-tavi Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terve, a Tisza-tó Turizmus Fejlesztési Koncepciója, ennek alapján a Tisza-tó Turizmus Középtávú Fejlesztési Programja, valamint az érintett tervezésistatisztikai régiók és megyék területfejlesztési koncepciói, továbbá a Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács és a Tisza-tavi Regionális Idegenforgalmi Bizottság különböző dokumentumai. A Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács 2003-ban alakult meg azzal a céllal, hogy a térség gazdasági-társadalmi erőforrásainak aktivizálásával elősegítse a tó szűkebb és tágabb környezetében lévő települések felzárkóztatását és a fejlesztések összehangolását. A Tanács az érintett megyei területfejlesztési tanácsok, valamint a két regionális fejlesztési tanács összefogásával jött létre, és működési területe 73 települést érint. A Tisza-tó kiemelt üdülőkörzet területfejlesztési koncepcióját a Tanács 2005. július 21-i ülésén tárgyalta meg és hagyta jóvá. A koncepciót 2006 novemberében az Országos Területfejlesztési Tanács is elfogadta. A Tisza-tó kiemelt üdülőkörzetre – a hatályos hazai és EU tartalmi követelmények alapján – kidolgozott területfejlesztési koncepció jövőképnek „A természet közeli turizmus központjaként működő térség” kialakítását jelölte meg. A koncepció átfogó céljai a táj és környezetvédelem szempontjaival összehangolt, minőségi turizmus fogadására alkalmas 36

üdülőtérség kialakítása, a természeti adottságokon alapuló fenntartható gazdaság megteremtése, a humán erőforrások fejlesztése, valamint a népességmegtartás erősítése. A koncepció megvalósítása érdekében prioritást kapott a jó környezeti és ökológiai állapot elérése, fenntartása, a gazdasági szerkezet megújítása, a térségi és települési infrastruktúra fejlesztése, a humán erőforrások fejlesztése, valamint a térségi együttműködés fokozása. A természet közeli turizmus központjaként működő térség kialakításának legfontosabb pozitív hatása, hogy hozzájárul az üdülőkörzetben élő lakosság környezeti feltételeinek, életkörülményeinek, foglalkoztatási és jövedelemszerzési lehetőségeinek javításához, segíti a termőhelyi adottságokhoz igazodó termelési szerkezet kialakulását, a természeti értékek megőrzését és elősegíti társadalmi közösségek kialakulását, együttműködését, valamint a helyi hagyományok fennmaradását és ápolását. A Tisza-tó és térsége idegenforgalmával kapcsolatos regionális, területi feladatokat az 1998-ban megalakult Tisza-tavi Regionális Idegenforgalmi Bizottság látja el, amelynek illetékességi területe 68 települést foglal magába. Feladata, hogy koordinálja a régió turizmusát, határozza meg a fejlesztési irányait és a stratégiai tervét, koordinálja a végrehajtást, együttműködve az érintett regionális fejlesztési tanácsokkal, a megyei és települési önkormányzatokkal és a turizmus fejlesztésében érdekelt más szervezetekkel. A Tisza-tavi Régió Turizmus Fejlesztési Stratégiája a 2007–2013 közötti időszakra átfogó célként jelölte meg az országosan és nemzetközileg egyedi természeti környezetre és kulturális háttérre alapozott, differenciált turisztikai kínálat kialakítását. Az utóbbi években a Tisza-tó térségében számos jelentős fejlesztés valósulhatott meg. Többek között a Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács segítségével befejeződött a szelektív hulladékgyűjtés tárgyi feltételeinek megteremtése és több kilométer rossz állapotú belterületi közút felújítására is lehetőség nyílt. A tavat megközelítő legforgalmasabb utak mentén információs táblákat helyeztek ki. Teljessé válhatott a Tisza-tavi kerékpáros körgyűrű. Az érintett négy megye összefogásával valósult meg a biztonságos vízi közlekedést és tájékozódást elősegítő egységes idegenforgalmi táblarendszer kiépítése. Tervdokumentumok készültek a Tisza folyón a kishajó-kikötő hálózat kialakítására, és megvalósíthatósági tanulmány foglalkozik a Tisza-tavi viharjelző és az információskommunikációs rendszer kivitelezésével. Az idegenforgalom fejlesztéséhez a helyi források mellett decentralizált terület- és régiófejlesztési célelőirányzati támogatás is rendelkezésre állt. A települési zöldterületek fejlesztése, növelése, közterek és parkok kialakítása, a turisztikai attrakciókhoz vezető utak felújítása jelenleg is cél, amelyek pályázati rendszerben valósulnak meg. A Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács a II. Nemzeti Fejlesztési Terv előkészítése kapcsán a 2007–2013 közötti időszakra kidolgozta nagyprojekt javaslatait, melyek az alábbiak: – vízminőség- és környezetvédelmi célú fejlesztések a Tisza-tavon és a kapcsolódó folyószakaszokon; – Tisza-tavi ökoturisztikai látogatóközpont és kapcsolódó intézményeinek létesítése; – a Tisza-tó térségének megközelítését szolgáló közúthálózat burkolat-felújítása. Megvalósításuk a Tisza-tó térségének fejlődéséhez elengedhetetlen.

37

TÁBLÁZATOK

AZ ÜDÖLŐKÖRZET FŐBB ADATAI

Terület, lakónépesség, népmozgalom, település-szerkezet Megnevezés Terület, km2 Lakónépesség az év végén 2 Népsűrűség, fő/ km Az állandó népesség megoszlása életkor szerint, % Koréves: 0– 2 3– 5 6 – 13 14 15 – 17 18 – 59 60 – ÖSSZESEN Az állandó népességből a férfiak aránya, % 1000 lakosra jutó: élveszületés halálozás természetes fogyás (–) vándorlási különbözet Települések népesség-nagyság szerint Lakónépesség: – 499 500 – 999 1 000 – 1 999 2 000 – 4 999 5 000 – 9 999 10 000 – ÖSSZESEN Ebből: város község

1990

1996

2000

2006

1 478,37 56 791 38,4

1 478,26 57 012 38,6

1 478,27 56 330a) 38,1

1 478,14 53 302 36,1

3,8 3,8 11,3 1,6 5,0 53,4 21,1 100,0 49,3

3,8 3,8 10,6 1,3 4,5 55,0 21,1 100,0 49,0

3,4 3,7 10,5 1,3 4,1 55,7 21,2 100,0 48,9

3,2 3,3 9,8 1,3 4,1 57,4 20,8 100,0 49,2

13,4 16,7 –3,3 –9,9

12,5 16,4

11,4 15,8

11,2 16,4

–3,9 –0,2

–4,4 –7,5

–5,2 –5,4

4 2 7 6 2 1 22 1 21

4 2 6 7 2 1 22 1 21

4 2 7 6 2 1 22 2 20

5 1 8 7 1 1 23 4 19

a) Az év elején.

40

Közműellátás Megnevezés Lakásállomány

1990

1996

2000

2006

23 539

23 923

24 153a)

23 467

Villamosenergia-ellátás Villamos energiát fogyasztó háztartás Háztartásoknak szolgáltatott villamos-energia, MWh Egy háztartási fogyasztóra jutó villamosenergiafelhasználás, kWh

24 896

26 380

27 508

26 266

51 990

57 068

58 688

52 305

2 088

2 163

2 133

2 224

Vezetékesgáz-ellátás Teljes gázcsőhálózat, km Összes gázfogyasztó Ebből: háztartási Értékesített gáz, 1000 m3 Ebből: háztartások részére Egy háztartási fogyasztóra jutó vezetékesgázfelhasználás, m3 Gázzal fűtött lakás

– – – – –

581,0 9 431 9 000 17 356 13 717

663,2 13 038 12 299 21 183 15 175

732,8 17 175 16 144 29 592 21 687

– –

1 524,1 8 990

1 233,8 12 299

1 343,3 15 951

Vízellátás Közüzemi vízvezeték-hálózat, km Közüzemi vízellátásba bekapcsolt lakás Közkifolyó Összes szolgáltatott víz mennyisége,1000 m3 Ebből: lakosságnak

466,0 18 974 1 379 2 652,8 2 004,3

484,8 20 707 1 176 1 854,6 1 456,9

485,2 22 499 1 071 1 785,4 1 498,4

512,3 22 590 877 2 134,1 1 598,2

Csatornázás Szennyvízcsatorna-hálózat, km Szennyvízcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakás Elvezetett szennyvíz, 1000 m3 Ebből: háztartástól

43,7 618 478 ..

a) Az év elején.

41

68,0 868 554,1 266,8

161,6 3 918 893,7 812,2

410,7 12 207 1 309,2 953,6

Lakás- és üdülőépítés Megnevezés

1990–1999

2000–2006 Lakásépítés

Összesen Évente átlagosan Ezer lakosra évente átlagosan

1 374 137 2,4

862 123 2,2 Üdülőépítés

Összesen Évente átlagosan Ezer lakosra évente átlagosan

649 65 1,1

405 58 1,0

Távbeszélő-fővonalak, kábeltelevíziós hálózat, személygépkocsi Megnevezés Távbeszélő fővonal Ebből: egyéni üzleti nyilvános Kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakás Személygépkocsi

1996

2000

2006

9 006 7 911 913 182 .. 6 482

15 145 13 914 999 209 2 574 6 960

12 911a) 11 006 755 93 2 543 10 479

a) ISDN vonalakkal együtt.

Kiskereskedelem, háziorvosi szolgálat, gyógyszertár, közművelődés Megnevezés

1990

1996

2000

2006

Kiskereskedelem Kiskereskedelmi üzlet

235

603

767

766

1000 lakosra jutó kiskereskedelmi üzlet

4,1

10,6

13,6

14,4

Háziorvosi szolgálat, gyógyszertár Háziorvos és házi gyermekorvos Egy háziorvosra és házi gyermekorvosra jutó lakos Gyógyszertár

34

35

34

32

1 673 15

1 629 13

1 657 14

1 666 14

Települési könyvtárak Könyvtárak Könyvtári egységek állománya

28 331 061

a) 1996-ig önkormányzati közművelődési könyvtárak adatai.

42

23 330 185

a)

20 327 672

22 310 405

Regisztrált vállalkozások száma gazdálkodási forma szerint Gazdálkodási forma

1996

Jogi személyiségű társas vállalkozás Ebből: korlátolt felelősségű társaság Jogi személyiség nélküli társas vállalkozás Ebből: betéti társaság Egyéni vállalkozás ÖSSZESEN

2000

218 153 242 226 2 362 2 827

2006

306 .. 339 .. 2 308 2 953

405 350 451 423 2 374 3 230

Regisztrált vállalkozások gazdasági ág és gazdálkodási forma szerint, 2006 Ebből Ágazati kód

A,B C,D,E F G H I K

Gazdasági ág

Összesen

ÖSSZESEN Ebből: Mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazdálkodás Ipar Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás, posta, távközlés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás

43

társas vállalkozás

egyéni vállalkozás

3 230

856

2 374

405 165 264 649 658 111 604

119 73 122 214 76 38 136

286 92 142 435 582 73 468

Kereskedelmi és magánszálláshelyek Megnevezés

1990

1996

2000

2006

Szállodák Száma Férőhely Vendég Ebből: külföldi Vendégéjszaka Ebből: külföldi Átlagos tartózkodási idő, éjszaka Ezen belül: külföldi

– – – – – – – –

2 91 1 603 818 5 130 2 827 3,2 3,5

2 94 1 481 451 4 246 1 666 2,9 3,7

3 119 1 123 257 2 590 861 2,3 3,4

14 326 3 524 601 8 584 1 822 2,4 3,0

11 570 5 483 811 12 173 2 442 2,2 3,0

Panziók Száma Férőhely Vendég Ebből: külföldi Vendégéjszaka Ebből: külföldi Átlagos tartózkodási idő, éjszaka Ezen belül: külföldi

4 159 2 386 420 7 110 1 314 3,0 3,1

19 323 4 227 918 10 020 1 885 2,4 2,1

Ifjúsági szállók Száma Férőhely Vendég Ebből: külföldi Vendégéjszaka Ebből: külföldi Átlagos tartózkodási idő, éjszaka Ezen belül: külföldi

– – – – – – – –

– – – – – – – – Üdülőházak

Száma Férőhely Vendég Ebből: külföldi Vendégéjszaka Ebből: külföldi Átlagos tartózkodási idő, éjszaka Ezen belül: külföldi

5 211 1 548 503 8 318 2 559 5,4 5,1

a) 1998-ig nyaralóházak.

44

13 390 5 596 543 18 343 2 639 3,3 4,9

1 112 1 004 – 2 976 – 3,0 –

2 168 1 390 141 4 150 452 3,0 3,2

21 713 6 650 621 21 850 3 496 3,3 5,6

14 518 5 963 247 16 468 957 2,8 3,9

a)

Kereskedelmi és magánszálláshelyek (folytatás) Megnevezés

Száma Férőhely Vendég Ebből: külföldi Vendégéjszaka Ebből: külföldi Átlagos tartózkodási idő, éjszaka Ezen belül: külföldi Száma Férőhely Vendég Ebből: külföldi Vendégéjszaka Ebből: külföldi Átlagos tartózkodási idő, éjszaka Ezen belül: külföldi Száma Férőhely Vendég Ebből: külföldi Vendégéjszaka Ebből: külföldi Átlagos tartózkodási idő, éjszaka Ezen belül: külföldi Száma Férőhely Vendég Ebből: külföldi Vendégéjszaka Ebből: külföldi Átlagos tartózkodási idő, éjszaka Ezen belül: külföldi Száma Férőhely Vendég Ebből: külföldi Vendégéjszaka Ebből: külföldi Átlagos tartózkodási idő, éjszaka Ezen belül: külföldi

1990

1996

2000

2006

Kemping 5 14 23 14 2 690 4 778 5 054 4 500 29 494 20 855 11 385 9 443 10 164 4 516 2 742 2 113 136 675 73 666 48 587 27 130 58 023 25 468 24 138 10 703 4,6 3,5 4,3 2,9 5,7 5,6 8,8 5,1 Kereskedelmi szálláshelyek összesen 112 63 61 44 3 572 5 711 6 364 5 875 35 224 32 575 24 289 23 402 11 592 6 802 4 415 3 569 166 373 108 482 87 152 62 511 67 008 32 866 31 122 15 415 4,7 3,3 3,6 2,7 5,8 4,8 7,0 4,3 a) Fizetővendéglátás 98 14 68 375 512 69 351 2 922 1 796 67 199 8 985 505 7 112 734 14 270 309 495 25 279 5 112 47 309 3 407 7,9 4,6 2,5 2,8 10,1 6,7 2,8 4,6 Falusi szállásadás .. .. 389 192 .. .. 2 436 1 291 .. .. 4 928 6 486 .. .. 464 623 .. .. 20 803 33 595 .. .. 4 594 6 764 .. .. 4,2 5,2 .. .. 9,9 10,9 Magánszállásadás összesen .. .. 457 567 .. .. 2 787 4 213 .. .. 5 127 15 471 .. .. 576 1 357 .. .. 21 928 58 874 .. .. 4 903 10 171 .. .. 4,3 3,8 .. .. 8,5 7,5

a) 2000-ig a szervezett fizetővendéglátás adatai.

45

AZ ÜDÜLŐKÖRZET TELEPÜLÉSEINEK FŐBB ADATAI Terület, népsűrűség, népesség, népmozgalom Terület, km2 Település

Lakónépesség 2006. év végén

Népsűrűség, 2 fő/km

2006. év végén

fő

a 2000. január 1-jei %-ában

TerméVándorlási szetes különbözet fogyás (–) 2000–2006 között összesen

Borsod-Abaúj-Zemplén megye Ároktő Borsodivánka Négyes Tiszabábolna Tiszadorogma Tiszavalk ÖSSZESEN

46,41 15,90 17,31 32,73 46,64 11,54

25,3 48,2 15,0 13,0 9,2 29,5

1 174 767 259 424 428 340

92,3 97,3 66,8 81,9 91,3 96,6

–37 –165 –47 –67 –42 –38

–38 143 –17 –25 4 25

170,53

19,9

3 392

89,6

–396

92

Hajdú-Bihar megye Egyek Tiszacsege

104,79 136,40

51,1 35,4

5 356 4 822

95,0 97,2

–164 –158

–150 –71

ÖSSZESEN

241,19

42,2

10 178

96,0

–322

–221

Heves megye Kisköre Pély Poroszló Sarud Tiszanána Újlőrincfalva

68,42 90,30 109,03 51,62 68,14 48,09

44,0 16,9 26,5 24,1 36,9 6,2

3 015 1 525 2 888 1 242 2 515 297

97,1 95,4 94,8 96,7 99,1 94,3

–62 –30 –135 –47 –86 –13

–77 –36 –142 –74 –51 –24

ÖSSZESEN

435,60

26,4

11 482

96,6

–373

–404

Jász-Nagykun-Szolnok megye Abádszalók Tiszabő Tiszabura Tiszaderzs Tiszafüred Tiszagyenda Tiszaroff Tiszasüly Tiszaszőlős

132,23 35,04 45,20 27,19 162,18 36,93 52,49 91,77 47,79

33,8 57,1 61,3 44,5 71,0 28,1 33,5 17,1 40,0

4 471 2 000 2 773 1 211 11 518 1 038 1 761 1 565 1 913

92,0 95,5 104,2 93,4 81,4 94,4 89,6 88,8 ..

–254 271 145 –57 –505 –81 –105 –103 –45

–192 –433 –111 –140 –728 11 –80 –193 222

ÖSSZESEN

630,82

44,8

28 250

94,5

–734

–1 644

1 478,14

36,1

53 302

94,9

–1 825

–2 177

TELEPÜLÉSEK ÖSSZESEN

46

Lakásállomány, laksűrűség, lakás- és üdülőépítés

Település

Lakásállomány, 2006. év végén az 2000. I. 1-jei összesen %-ában

100 lakásra jutó lakos 2006. év végén (laksűrűség)

Lakásépítés

Üdülőépítés

évi átlaga, 2000–2006


529 240 218 264 256 179

88,2 101,3 107,4 83,8 92,4 103,5

222 320 119 161 167 190

1,1 0,4 0,1 0,4 0,7 0,6

– – – 0,1 – 0,3

1 686

93,4

188

3,4

0,4


2 397 2 093

96,1 99,1

223 230

6,6 6,7

– 9,0

ÖSSZESEN

4 490

97,4

221

13,3

9,0


1 226 669 1 350 552 1 014 149

93,8 96,1 94,1 80,6 83,6 100,7

246 228 214 225 248 199

3,9 4,3 11,9 2,1 2,1 1,1

8,9 – 2,9 9,4 3,0 0,1

ÖSSZESEN

4 960

90,5

209

25,4

24,3


2 082 572 831 641 5 165 542 976 789 733

98,1 87,3 96,4 96,1 91,6 100,0 100,8 98,4 ..

215 350 334 189 223 192 180 198 261

13,0 8,4 7,0 1,9 4,4 0,6 3,9 0,1 1,7

13,1 – – 1,7 8,6 – 0,7 – –

ÖSSZESEN

12 331

100,6

230

81,0

24,1


23 467

97,2

227

123,1

57,9

47

Közműellátottság, 2006

Település

1000 lakosra jutó vezetékes gázt fogyasztó háztartás

Egy km közüzemi vízvezetékhálózatra jutó szennyvízcsatornahálózat, m

Közüzemi vízvezetékhálózatba bekapcsolt

Szennyvízcsatornahálózatba bekapcsolt

lakások aránya, %

Borsod-Abaúj-Zemplén megye Ároktő Borsodivánka Négyes Tiszabábolna Tiszadorogma Tiszavalk

203,0 274,1 623,1 566,9 338,4 434,4

– 1 475 1 731 1 295 1 479 2 060

77,1 99,6 100,0 100,0 97,7 100,0

– 76,7 76,1 82,2 59,8 78,8

ÖSSZESEN

337,9

1 063

92,4

51,1


299,0 296,3

661 724

88,6 99,8

46,3 45,7

ÖSSZESEN

297,7

696

93,8

46,1


340,6 241,6 405,3 401,3 318,1 354,1

580 – 1 939 1 006 1 401 1 846

100,0 85,9 100,0 100,0 99,0 98,0

80,1 – 66,4 100,0 71,6 65,8

ÖSSZESEN

345,9

958

97,8

65,6


314,4 – 124,2 295,7 370,6 240,1 273,0 224,3 248,9

865 – – – 1 261 – – 1 102 893

100,0 98,6 81,3 100,0 99,9 82,1 100,0 92,3 95,0

44,5 – – – 83,4 – – 44,1 60,6

ÖSSZESEN

280,7

730

97,1

48,9


301,7

802

96,3

52,0

48

Távbeszélő fővonal, kábeltelevíziós hálózat, személygépkocsi, háziorvosi szolgálat, gyógyszertár, 2006

Település

Távbeszélő fővonal a)

Kábeltelevízió hálózatba bekapcsolt lakás 1000 lakosra

Személygépkocsi

Háziorvos és házi gyermekorvos

Gyógyszertár


195 296 377 341 264 297

– – – – – –

201 168 262 158 196 242

1 1 – 1 – –

1 1 – – – –

ÖSSZESEN

269

–

196

3

2


210 255

– 72

194 197

3 4

1 1

ÖSSZESEN

231

34

195

7

2


231 247 274 310 213 210

– – 73 – 127 –

187 164 240 180 193 246

2 – 2 1 1 –

1 – 1 1 1 –

ÖSSZESEN

248

46

199

6

4


230 81 120 255 332 244 261 241 –

– – – – 144 – – – –

193 75 112 175 255 165 193 187 115

3 – 1 1 8 1 1 1 –

1 – 1 – 3 – 1 – –

ÖSSZESEN

239

59

195

16

6


241

48

196

32

14

a) ISDN vonalakkal együtt

49

Regisztrált vállalkozások, 2006

Település

Regisztrált vállalkozás összesen

Ebből korlátolt felelősségű társaság

betéti társaság

egyéni vállalkozás

1000 lakosra jutó regisztrált vállalkozás


41 29 11 21 19 17

10 3 1 6 2 1

5 5 2 3 4 5

23 20 7 10 13 11

35 38 42 50 44 50

138

23

24

84

41


246 224

26 22

34 43

182 154

46 46

ÖSSZESEN

470

48

77

336

46


217 58 255 80 126 14

23 6 25 14 21 3

18 4 22 9 10 3

164 44 204 54 94 8

72 38 88 64 50 47

ÖSSZESEN

750

92

66

568

65


465 35 65 53 1 034 42 79 70 29

22 2 1 9 130 5 7 7 4

30 4 9 11 175 3 14 6 4

404 28 54 31 705 34 56 53 21

104 18 23 44 90 40 45 45 15

ÖSSZESEN

1 872

187

256

1 386

66


3 230

350

423

2 374

61

50

Kiskereskedelem, 2006

Település

Kiskereskedelmi üzlet összesen

Ebből élelmiszer- a)

ruházati és textil-

könyv-, újság-, papíráru-

iparcikk-

szaküzlet

b)

1000 lakosra jutó kiskereskedelmi üzlet


8 4 4 3 3 4

6 3 2 2 3 2

26

18

– – – – – – –

– – – – – – –

2 – 1 – – 1

6,8 5,2 15,4 7,1 7,0 11,8

4

7,7


61 52

25 12

7 5

2 3

17 21

11,4 10,8

ÖSSZESEN

113

37

12

5

38

11,1


50 16 53 23 38 2

13 8 10 5 15 1

7 1 2 2 4 –

1 1 1 – – –

16 3 22 12 11 –

16,6 10,5 18,4 18,5 15,1 6,7

ÖSSZESEN

182

52

16

3

64

15,9


91 15 19 10 251 7 20 16 16

29 8 12 5 39 5 7 10 8

5 – – – 32 – 1 – 1

5 – 1 1 12 1 1 – 1

39 5 3 4 120 1 9 3 5

20,4 7,5 6,9 8,3 21,8 6,7 11,4 10,2 8,4

ÖSSZESEN

445

123

39

22

189

15,8


766

230

67

30

295

14,4

a) Élelmiszerüzletek és áruházak száma. b) Gépjármű-szaküzlet, gépjárműalkatrész-szaküzlet, iparcikküzlet és áruház, festék-, vasáru-, barkács- és építési anyag szaküzlet, villamos háztartásicikk-szaküzlet, egyéb máshova nem sorolt iparcikk szaküzlet.

51

Kereskedelmi szálláshelyek férőhely kapacitása, 2006. július 31. Szálloda

Panzió

Üdülőházak

Ifjúsági szállók

Kemping

Összesen

Település

a 2000. évi %-ában

férőhely Borsod-Abaúj-Zemplén megye Ároktő Borsodivánka Négyes Tiszabábolna Tiszadorogma Tiszavalk ÖSSZESEN

– – – – – – –

– – – – – – –

– – – – – – –

– – – – – – –

– – – – – – –

– – – – – – –

– – – – – – –


– –

20 39

– 36

– –

– 925

20 1 000

– 122,2

ÖSSZESEN

–

59

36

–

925

1 020

124,7

575 – 160 – 200 –

729 – 327 – 200 –

164,6 – 154,2 – – –

935

1 256

139,6


24 – – – – –

82 – 111 – – –

48 – 56 – – –

ÖSSZESEN

24

193

104

– – – – – – –


40 – – – 55 – – – –

– – – – 318 – – – –

226 – – – 152 – – – –

112 – – – 56 – – – –

1 915 – – – 725 – – – –

2 293 – – – 1 306 – – – –

135,4 – – – 45,8 – – – –

ÖSSZESEN

95

318

378

168

2 640

3 599

77,5

119

570

518

168

4 500

5 875

92,3


52

Kereskedelemi szálláshelyek vendégei szálláshely-típusonként, 2006 Szálloda

Panzió

Üdülőházak


Kemping

Összesen

Település


vendég Borsod-Abaúj-Zemplén megye Ároktő Borsodivánka Négyes Tiszabábolna Tiszadorogma Tiszavalk ÖSSZESEN

– – – – – – –

– – – – – – –

– – – – – – –

– – – – – – –

– – – – – – –

– – – – – – –

– – – – – – –


– –

42 204

– 188

– –

– 830

42 1 222

175,0 232,8

ÖSSZESEN

–

246

188

–

830

1 264

230,2

811 – 454 – 355 –

1 643 – 4 127 – 355 –

233,4 – 422,4 – – –

1 620

6 125

269,9


27 – – – – –

525 – 2 765 – – –

280 – 908 – – –

ÖSSZESEN

27

3 290

1 188

– – – – – – –


393 – – – 703 – – – –

217 – – – 1 730 – – – –

3 272 – – – 1 315 – – – –

940 – – – 450 – – – –

4 433 – – – 2 560 – – – –

9 255 – – – 6 758 – – – –

84,0 – – – 65,4 – – – –

ÖSSZESEN

1 096

1 947

4 587

1 390

6 993

16 013

74,6


1 123

5 483

5 963

1 390

9 443

23 402

96,3

53

Kereskedelemi szálláshelyek belföldi és külföldi vendégei, 2006

Település

Belföldi

Külföldi

Összes

Belföldi

fő

Külföldi

Összes

a 2000. évi %-ában Borsod-Abaúj-Zemplén megye

Ároktő Borsodivánka Négyes Tiszabábolna Tiszadorogma Tiszavalk ÖSSZESEN

– – – – – – –

– – – – – – –

– – – – – – –

– – – – – – –

– – – – – – –

– – – – – – –


38 1 035

4 187

42 1 222

158,3 225,0

– 287,7

175,0 232,8

ÖSSZESEN

1 073

191

1 264

221,7

293,8

230,2


1 418 – 3 621 – 264 –

225 – 506 – 91 –

1 643 – 4 127 – 355 –

232,8 – 501,5 – – –

236,8 – 198,4 – – –

233,4 – 422,4 – – –

ÖSSZESEN

5 303

822

6 125

278,4

225,8

269,9


9 001 – – – 1 456 – – – –

254 – – – 2 302 – – – –

9 255 – – – 6 758 – – – –

85,4 – – – 21,3 – – – –

53,0 – – – 65,8 – – – –

84,0 – – – 65,4 – – – –

ÖSSZESEN

13 457

2 556

16 013

77,0

64,1

74,6


19 833

3 569

23 402

99,8

80,8

96,3

54

A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák szálláshely-típusonként, 2006 Szálloda

Panzió

Üdülőházak


Kemping

Összesen

Település


vendégéjszaka Borsod-Abaúj-Zemplén megye Ároktő Borsodivánka Négyes Tiszabábolna Tiszadorogma Tiszavalk ÖSSZESEN

– – – – – – –

– – – – – – –

– – – – – – –

– – – – – – –

– – – – – – –

– – – – – – –

– – – – – – –

Hajdú-Bihar megye Egyek Tiszacsege ÖSSZESEN

– – –

165 315

– 457

480

457

– – –

– 1 713

165 2 485

250,0 127,8

1 713

2 650

131,8

1 798 – 1 039 – 507 –

3 627 – 8 742 – 507 –

167,5 – 360,6 – – –

3 344

12 876

205,5


99 – – – – –

1 082 – 5 380 – – –

648 – 2 323 – – –

ÖSSZESEN

99

6 462

2 971

– – – – – – –


777 – – – 1 714 – – – –

435 – – – 4 796 – – – –

8 666 – – – 4 374 – – – –

2 498 – – – 1 652 – – – –

9 011 – – – 13 062 – – – –

21 387 – – – 25 598 – – – –

74,5 – – – 51,4 – – – –

ÖSSZESEN

2 491

5 231

13 040

4 150

22 073

46 985

59,6


2 590

12 173

16 468

4 150

27 130

62 511

71,7

55

Kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött belföldi és külföldi vendégéjszakák Település

Belföldi

Külföldi

Összes

Belföldi

vendégéjszaka

Külföldi

Összes



– – – – – – –

– – – – – – –

– – – – – – –

– – – – – – –

– – – – – – –

– – – – – – –


160 2 121

5 364

165 2 485

242,4 142,5

– 79,6

250,0 127,8

ÖSSZESEN

2 281

369

2 650

146,8

80,7

131,8


3 044 – 7 662 – 330 –

583 – 1 080 – 177 –

3 627 – 8 742 – 507 –

169,0 – 425,7 – – –

160,2 – 173,1 – – –

167,5 – 360,6 – – –

ÖSSZESEN

11 036

1 840

12 876

213,7

167,3

205,5


20 733 – – – 13 046 – – – –

654 – – – 12 552 – – – –

21 387 – – – 25 598 – – – –

78,3 – – – 58,0 – – – –

29,3 – – – 45,9 – – – –

74,5 – – – 51,4 – – – –

ÖSSZESEN

33 779

13 206

46 985

68,5

44,7

59,6


47 096

15 415

62 511

84,1

49,5

71,7

56

Magánszálláshelyek vendégforgalma, 2006* Település

Működő egység

Férőhely, július 31.

Belföldi

Külföldi

Összes

Belföldi

vendég

Külföldi

Összes

vendégéjszaka


– – – 3 1 5

– – – 14 8 39

– – – 30 – 153

– – – 8 – 2

– – – 38 – 155

– – – 70 – 656

– – – 40 – 8

– – – 110 – 664

ÖSSZESEN

9

61

183

10

193

726

48

774


2 17

14 127

48 1 207

– 161

48 1 368

231 4 070

– 673

231 4 743

ÖSSZESEN

19

141

1 255

161

1 416

4 301

673

4 974


26 1 76 40 31 2

168 10 557 251 183 11

359 282 2 756 976 81 –

21 16 85 438 16 –

380 298 2 841 1 414 97 –

1 434 373 9 163 11 224 347 –

117 80 491 5 694 48 –

1 551 453 9 654 16 918 395 –

ÖSSZESEN

176

1 180

4 454

576

5 030

22 541

6 430

28 971


237 – 2 9 104 1 8 – –

1 958 – 20 65 726 4 42 – –

6 829 – – 53 1 241 30 24 20 25

153 – – 17 437 – – 2 1

6 982 – – 70 1 678 30 24 22 26

17 206 – – 218 3 348 123 34 62 144

824 – – 210 1 979 – – 2 5

18 030 – – 428 5 327 123 34 64 149

ÖSSZESEN

363

2 831

8 222

610

8 832

21 135

3 020

24 155


567

4 213

14 114

1 357

15 471

48 703

10 171

58 874

* Magában foglalja a fizetővendéglátást és a falusi szállásadást.

57

Vendéglátás, 2006 Ebből Település

Vendéglátóhely összesen

étterem, cukrászda

bár, borozó

egyéni vállalkozás által működtetett

1000 lakosra jutó vendéglátóhely


3 4 – 5 4 2

2 3 – 2 4 1

1 – – 3 1

3 1 – 2 3 1

2,6 5,2 – 11,8 9,3 5,9

18

12

5

10

5,3


17 26

6 12

10 12

13 18

3,2 5,4

ÖSSZESEN

43

18

22

31

4,2


27 5 26 13 16 2

20 3 18 9 13 1

7 2 6 4 3 –

13 5 14 7 9 –

9,0 3,3 9,0 10,5 6,4 6,7

ÖSSZESEN

89

64

22

48

7,8


72 4 13 5 110 4 11 7 5

59 3 4 3 75 – 8 2 3

13 1 8 2 32 4 3 5 2

36 4 9 3 55 3 5 6 4

16,1 2,0 4,7 4,1 9,6 3,9 6,2 4,5 2,6

ÖSSZESEN

231

157

70

125

8,2


381

251

119

214

7,1

58

MÓDSZERTANI MEGJEGYZÉSEK

Az egyes adatok, mutatók tartalmára vonatkozóan bővebb információ, módszertani útmutató található a megyei évkönyvekben, a Területi statisztikai évkönyvben, az ÁMÖ (Általános Mezőgazdasági Összeírás 1994., 2000. évi) köteteiben, valamint a 2001. február 1-jei népszámlálás területi adatokat tartalmazó kiadványaiban. Módszertani megjegyzések a www.ksh.hu. oldalon is elérhetőek.

59

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL A TISZA-TÓ KIEMELT ÜDÜLŐKÖRZET JELLEMZŐI

Recommend Documents