KÖZoktatás. A-tó l Z-ig

I. évfolyam 1. szám 2009. szeptember

oktatás KÖZ A- tó l Z- i g

n Fontos tudnivalók a tanévkezdéshez

A 2009/2010. tanévi feladatok a közoktatási n ​ intézmények és fenntartóik számára A normatív költségvetési hozzájárulások változásai n ​ 2009. szeptember 1-jétől Pénzbeli és természetbeni támogatások n ​ a 2009/2010. tanévben

n Változások a foglalkoztatásban n Intézményi munkaterv Fogalom- és jogszabályi hivatkozástár n  a közoktatásban foglalkoztatott közalkalmazottak számára A szakképzésben bekövetkező változások n  2009/2010. tanévre

tartalom Kezdődik a 2009/2010. tanév! A tanév rendjéhez igazodó, újonnan induló szakmai lap első, tanévkezdő számát tartja a kezében. A CompLex Kiadó Kft. az idén először és tervei szerint a jövőben minden tanév elején és tavasszal kiadja a KÖZoktatás A-tól Z-ig című kiadványát, amellyel nemcsak az intézményvezetők számára összegzi a tanév során alkalmazandó fontos vezetői feladatokat, hanem a pedagógusok munkájához is segítséget nyújt. A tavaszi szám ezen túlmenően bemutatja az aktuális pályázati lehetőségeket is, és gyakorlati segítséget nyújt a sikeres pályázáshoz. A hazai piacon hiányt pótló tanévkezdő kiadvány az  első tagja a Kiadó gondozásában ­megjelenő új lapcsaládnak, melynek célja, hogy szakmai tartalmával minél hasznosabban kapcsolódjon az oktatási munkafolyamatokhoz. Legyen előfizetőnk és iratkozzon fel ingyenes hírlevelünkre, amelyben nemcsak a közoktatást érintő jog­ szabály-változásokról tájékoztatjuk, hanem a Kiadó oktatást érintő témákban megjelenő termékeiről és szolgáltatásairól is: http://www.complex.hu/ szolgaltatasaink.php a Szerkesztőség

Fontos tudnivalók a tanévkezdéshez. ....................................................... 2 Jogszabályi változások, amelyekre érdemes figyelemmel lenni a 2009/2010. tanévben . ................................................................................... 2

A 2009/2010. tanévi feladatok a közoktatási intézmények és fenntartóik számára . ............................ 7 A normatív költségvetési hozzájárulások változásai 2009. szeptember 1-jétől ............................................................................ 12 Pénzbeli és természetbeni támogatások a 2009/2010. tanévben ................................................................................ 16 Tankötelezettség teljesítése ......................................................................... 23 Változások a foglalkoztatásban.................................................................. 26 Vezetői és magasabb vezetői megbízásokkal kapcsolatos egyes szabályok a közoktatási intézményekben – a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény megváltozott előírásai alapján .......................................................................... 26

Intézményi munkaterv ................................................................................ 29 Iratminta közalkalmazott kinevezéséhez . ......................................................... 50 Melléklet a Kinevezés-mintához ...................................................................... 53

Fogalom- és jogszabályi hivatkozástár a közoktatásban foglalkoztatott közalkalmazottak számára ........................................... 56 A szakképzésben bekövetkező változások a 2009/2010. tanévre ................................................................................... 58 A közoktatási intézmények átszervezése, megszüntetése . ................ 67 A közoktatási adatszolgáltatással kapcsolatos tudnivalók . ............. 72 Részletek Bak Ferenc: Tantárgyfelosztás című könyvéből ............... 76

KÖZoktatás A-tól Z-ig Fe­le­lős ve­ze­tő: CompLex Ki­adó Jo­gi és Üz­le­ti Tar­ta­lom­szol­gál­ta­tó Kft. Igaz­ga­tó­ja A ki­adá­sért fe­lel: dr. Báldy Pé­ter A ki­ad­vány­ok szer­kesz­té­sé­ért fe­le­lős: dr. Vajda Krisztina Lek­tor: Horváth Gréta Fe­le­lős szer­kesz­tő: dr. Mitták Tünde Mű­sza­ki osz­tály­ve­ze­tő: Schuller Krisz­ti­na Gyár­tá­si me­ne­dzser: Ke­rek Imréné Nyom­dai mun­ká­la­tok: Kaposvári Nyomda Kft. Fe­le­lős ve­ze­tő: Pogány Zoltán igaz­ga­tó



A KÖZoktatás A-tól Z-ig la­pot meg­ren­del­he­ti hon­la­pun­kon (www.complex.hu), e-mailben, le­vél­ben, fa­xon vagy be­mu­ta­tó­ter­münk­ben sze­mé­lye­sen: Te­le­fon: (36-1) 464-5656 Fax: (36-1) 464-5657 Pos­ta­cím: 1518 Bu­da­pest, Pf. 101 E-mail: [email protected] Ki­adó és be­mu­ta­tó­te­rem: CompLex Ki­adó Jo­gi és Üz­le­ti Tar­ta­lom­szol­gál­ta­tó Kft. 1117 Bu­da­pest, Prielle Kor­né­lia u. 21–35.

A be­mu­ta­tó­te­rem nyit­va tar­tá­sa: H–Cs.: 9.00–16.30, P.: 9.00–16.00 (ebéd­idő: 12.00–12.30) Hir­de­té­si in­for­má­ció: Vály Zi­ta Tel.: (40) 464-565 E-mail: [email protected] A lap Általános Szerződési Feltételei a www.complex.hu honlapon olvashatók. Jel­ző­szám: KK-001P0-1981

1

Fontos tudnivalók a tanévkezdéshez Jogszabályi változások, amelyekre érdemes figyelemmel lenni a 2009/2010. tanévben 1.  A 2009-ben induló nevelési évtől, 2009 szeptemberétől ­nyílik lehetőség első ízben az új típusú többcélú intézmény, az óvoda-bölcsőde indítására. Azon intézményfenntartóknak, amelyek a 2010 szeptemberében kezdődő nevelési évtől kívántak élni ezzel a lehetőséggel, figyelemmel kell lenniük a döntés meghozatalának véghatáridejére, amely 2010. március utolsó munkanapja [a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 102. § (11) bekezdés]. Tekintettel arra, hogy viszonylag új jogi szabályozásról van szó, amely első ízben a 2009/2010. nevelési évben alkalmazandó, érdemes e helyen is említést tenni róla. A  szóban forgó jogi szabályozás részben a Kt.-ben, részben pedig a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendeletben (a továb­biakban: Nevim. r.) található. A Kt. 33. §-ának (14) bekezdése értelmében egységes, az óvodai és a bölcsődei nevelés feladatait ellátó intézmény a legalább második életévüket betöltött, továbbá az óvodai nevelésben ellátható gyermekek közös neveléséhez hozható létre. Az egységes óvoda-bölcsőde a következő együttes feltételek teljesülése esetén hozható csak létre: –  ha a települési önkormányzat egyébként nem köteles bölcsődét működtetni (10 000 fő lakosságszám alatti települések), és –  a gyermekek száma nem teszi lehetővé az óvodai csoport, illetve a bölcsődei csoport külön-külön történő létrehozását, –  feltéve továbbá, hogy minden, a településen lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető. A Kt.-beli alapvető szabályok részletezésére ez év februárjában jelent meg a Nevim. r. módosítása [4/2009. (II. 18.) OKM rendelet], amely márciusban lépett hatályba, de csak most szeptembertől alkalmazandó az átmeneti szabályok értelmében. A végrehajtási rendeletben megfogalmazott [Nevim. r. 39/M. § (1) bekezdés] legalapvetőbbnek mondható szabály, hogy az egységes óvoda-bölcsőde többcélú közoktatási intézmény alapítására, a fenntartói jog gyakorlására, működésének megkezdésére, működésére, a működéshez szükséges személyi, tárgyi, munkavédelmi, közegészségügyi feltételekre, a nevelési feladatok megszervezésére, a nevelésbe történő bekapcsolódásra – bizonyos kivételekkel – az óvodákra, az óvodai nevelési jogviszonyra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. „Ez a szabályozás eltér a többcélú intézmények működését meghatározó rendelkezésektől, amelyeknek lényege, hogy a különböző ágazatokhoz tar-

2

tozó feladatokra az adott tevékenységet meghatározó előírásokat kell alkalmazni. Az egységes óvoda-bölcsőde azonban olyan többcélú közoktatási intézmény, amelyben az ellátott feladatok sokkal inkább az óvodai szolgáltatásokhoz közelítenek, mintsem a bölcsődei szolgáltatásokhoz.”1 Az egységes óvoda-bölcsődében egy gyermekcsoport alakítható ki, amelyben a gyermeklétszám nem haladhatja meg a húsz főt és a három év alatti gyermekek száma nem több ötnél. [Nevim. r. 39/M. § (3) bekezdés] A rendelet meghatározza az egységes óvoda-bölcsőde kötelező alkalmazotti létszámát is (egész napos, napi tízórás nyitva tartás esetén). Ezek szerint szükség van: – két óvodapedagógusra, – egy bölcsődei gondozóra vagy szakgondozóra és – egy dajkára. Az egységes óvoda-bölcsődében az óvodapedagógusi munkakör betöltésének feltétele, hogy az óvodapedagógus ne csak a közoktatási törvényben meghatározott felsőfokú iskolai végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezzen, hanem a) legalább hatvanórás felkészítésben elsajátítsa a három évnél fiatalabb gyermekek gondozásához szükséges alapismereteket, vagy b) rendelkezzen a bölcsődei gondozói, bölcsődei szakgondozói munkakör betöltéséhez szükséges, külön jogszabály szerinti szakképzettséggel is. A fenti a) pontban jelzett feltételnek azonban – egy átmeneti szabály értelmében – elégséges 2010. szeptember 1-jétől megfelelniük az egységes óvoda-bölcsődében foglalkoztatott óvodapedagógusoknak. A jogszabály az egységes óvoda-bölcsőde létrehozásának tárgyi feltételeit is meghatározza. Ezek között szabályozza, hogy az egységes óvoda-bölcsőde csoportszobájában az egy gyerekre jutó alapterület nem lehet kevesebb három négyzetméternél. Fontos szabály, hogy a fenntartónak a működés megkezdése előtt be kell szereznie az egységes óvoda-bölcsőde székhelye szerint illetékes regionális módszertani bölcsőde szakmai véleményét annak eldöntéséhez, hogy az egységes óvoda-bölcsőde rendelkezik-e a három évnél fiatalabb gyermekek gondozásához szükséges, a rendeletben meghatározott feltételekkel.2

1  dr. Szüdi János, Az egységes óvoda-bölcsőde, in Közoktatás Kérdések és válaszok, IV. évfolyam, 7–8. szám, 21. 2  Az egységes-óvoda bölcsődére vonatkozó jogszabályi rendelkezésekkel részletes cikk foglalkozik a Közoktatás Kérdések és válaszok című folyóirat, IV. évfolyam, 7–8. számában, 20–28. oldal. Szerző: dr. Szüdi János.

2. Az integrációs és képesség-kibontakoztató fejlesztést szer­vező közoktatási intézményeknek figyelemmel kell lenniük a Nevim. r. 2009 áprilisában megjelent módosítására [21/2009. (IV. 16.) OKM rendelet].

105. §-a szerinti önkormányzati intézkedési terv közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terve elkészítésének támogatására is.” [Nevim. r. 39. § (5)–(8) bekezdés.]

Ez a rendeletmódosítás egyértelművé tette, hogy a képesség-kibontakoztató és az integrációs felkészítésre ugyanazok a rendelkezések vonatkoznak, a korábban az integrációs felkészítésnél meghatározott szabályok immár mindkét esetben egyformán érvényesek. A szabályozás kiegészült továbbá az óvodai fejlesztő program alapvető elemeivel is. Az óvoda a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számára az oktatási és kulturális miniszter által kiadott személyiségfejlesztő, tehetséggondozó, felzárkóztató program szerint óvodai fejlesztő programot szervezhet. Az óvodai fejlesztő programban az a gyermek vehet részt, aki a közoktatási törvény 121. § (1) bekezdésének 14. pontja alapján halmozottan hátrányos helyzetűnek minősül. „Az óvodai fejlesztő program keretében – a gyermek igényéhez igazodva – oldja meg az óvoda a) a gyermek fejlesztésével kapcsolatos pedagógiai feladatokat, b) a szociális hátrányok enyhítését segítő pedagógiai tevékenységet, c) az együttműködések kialakítását azokkal a szolgálatokkal, melyek a gyermekek óvodai nevelése során a szülőket támogatják, illetve a gyermekeknek szolgáltatásokat biztosítanak. Az óvodai fejlesztő program szervezésének feltétele, hogy az adott nevelési évben az óvoda, tagóvoda felvételi körzetében élő, óvodás korú halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeknek korcsoportonként legalább hetven százaléka részt vesz az óvodai nevelésben, továbbá az óvodában, tagóvodában a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya eléri a tizenöt százalékot. Amennyiben az óvodában, az adott feladat-ellátási helyen korcsoportonként több párhuzamos csoport működik, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek létszámának a csoportba járó gyermekek létszámához viszonyított aránya és a párhuzamos csoport ugyanezen aránya közti eltérés nem haladhatja meg a huszonöt százalékpontot. E rendelkezést vegyes csoportok között is alkalmazni kell abban az esetben, amennyiben az adott feladat-ellátási helyen több vegyes csoport működik. Vegyes csoport esetében a vegyes csoportba járó halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya és az óvoda, tagóvoda egészében a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya közötti eltérés nem haladhatja meg a huszonöt százalékpontot. Az óvodai fejlesztő programot az intézmény az Országos Oktatási Integrációs Hálózattal kötött együttműködési megállapodás alapján, a Hálózat szakmai támogatásával szervezi meg, mely szakmai szolgáltatás kiterjed a fenntartó számára nyújtott, a közoktatási törvény

3. 2010. január 1-jén lép hatályba, és a 2009/2010. tanév május–júniusi vizsgaidőszak, illetve a szakmai alapozó tárgyak esetében a 2011/2012. tanév május– júniusi vizsgaidőszak vizsgáinak megszervezésekor kell először alkalmazni az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet egyes új szabályait.



A rendeletmódosítás [22/2009. (IV. 22.) OKM rendelet] tartalmazza 19 szakmai alapozó vizsgatárgy részletes követelményeit, valamint a 2008-ban módosításra került nemzetiségi vizsgatárgyak részletes követelményeinek nemzetiségi nyelvű változatát, és  egyes vizsgatárgyak [pl.  az ÉNEK-ZENE, FIZIKA, FÖLDRAJZ (FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK)] esetében apróbb pontosításokat.

4. 2009. július 31-én lépett hatályba a pedagógustovábbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet módosítása. A módosító rendelet (a továbbiakban: Ptr.) megjelent a Magyar Közlöny 57. számában, száma: 93/2009. (IV. 24.) Korm. rendelet. Bár a módosítás nem határoz meg az idei tanévben kötelezően végrehajtandó feladatokat a fenntartókra és az intézményekre nézve, mindenképpen megfontolandó azonban a továbbképzési és a beiskolázási terv – saját elhatározáson alapuló – felülvizsgálata és esetleges módosítása a megváltozott előírásokra tekintettel. Különösen igaz ez a szakmai megújító képzés, illetve a vezetőképzés fogalmának megjelenése, illetve egyes képzési formáknak (pl.  önképzés, nem akkreditált továbbképzés) a hétévenkénti pedagógus-továbbképzésbe való beszámíthatósága miatt. A rendeletmódosításra különös figyelemmel kell len­ niük a pedagógus-továbbképzést szervező intézményeknek, illetőleg a programalapítóknak. Azoknak ugyanis, akik július 31-ét követően kívánnak új továbbképzést akkreditáltatni, már új adatlapokon kell benyújtaniuk a kérelmüket, a pedagógus-továbbképzést folytató intézményeknek, szervezeteknek pedig egy új dokumentumot kell elkészíteni első ízben 2010. március 31-ig, illetve az Oktatási Hivatal felé továbbítani.3

3  A továbbképzési rendelet módosításával Változások a pedagógus-továbbképzés rendszerében címmel részletes cikk foglalkozik a Közoktatás Kérdések és válaszok, IV. évfolyam, 7–8. számában, 28–32. oldal. Szerző: dr. Madarász Hedvig.

3

Ezen a helyen a módosításból a pedagógus-továbbképzésként újonnan elfogadható képzési formákat emelnénk ki. A hétévenkénti továbbképzés 2009. július 31-ét követően teljesíthető: – a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvényben meghatározott részismereti képzésben való részvétel útján, – a tanítói szakképzettség esetén a további műveltségi terület követelményeinek teljesítésével, – az Új Magyarország Fejlesztési Terv Társadalmi Megújulás Operatív Programban részt vevő intézményekben szervezett továbbképzések során szerzett tapasztalatok átadásával, amennyiben az Új Magyarország Fejlesztési Terv programjában részt vevő közoktatási intézmény és a tapasztalatokat átvevő közoktatási intézmény pedagógusai közösen szervezik meg a továbbképzést, és azon az innovatív közoktatási intézmény pedagógusainak legalább hetven százaléka részt vesz, – az információ-technológiai eszközök nyújtotta előnyök teljes körű kihasználása érdekében, az informatikai írástudást szolgáló Európai Számítógép-használói Jogosítvány: ECDL vagy ECDL Select elvégzését igazoló okirat megszerzésével is [Ptr. 5. § (2) bekezdés], – a pedagógus-továbbképzésként elismert képzéseken előadóként való részvétellel [Ptr. 5. § (7) bekezdés]. Ugyancsak új képzési formáknak a hétévenkénti pedagógus-továbbképzésbe történő beszámíthatóságáról rendelkezik a Ptr. 5. §-ának (3) bekezdése. Ebben az esetben, nagyon lényeges, hogy csak korlátozott mértékben, legfeljebb és összesen 30 óra teljesíthető az alábbi módokon: – közoktatási kutatást támogató ösztöndíjas programban való részvétellel, – gyakornoki felkészítésben szakmai segítőként való részvétellel, – nem szervezett, a szakmai felkészültség gyarapítását, képesség fejlesztését célzó tevékenységgel (önképzés), amely megvalósulhat mások tapasztalatainak megfigyelésével (óralátogatás) vagy munkaformák, eljárások, technikák, módszerek saját gyakorlatban való kipróbálásával és bemutatásával (bemutató óra), – harminc foglalkozási óránál rövidebb, nem akkreditált képzésben való részvétellel, amennyiben a képzési idő legalább az öt órát eléri (akár hat 5 órás képzés keretében), – a közoktatási intézmény felkérésére szervezett szaktanácsadói tevékenység keretében az érintett nevelőtestület, illetve pedagógusközösség számára nyújtott szaktanácsadáson történő részvétellel, feltéve, hogy az elemző-értékelő tevékenység az érintett pedagógusok részvételével történik.

4

5. 2009-ben eddig két ízben is módosult – kisebb mértékben – a közoktatásról szóló törvény. Először a Magyar Közlöny 84. számában jelent meg a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról rendelkező 2009. évi XLIX. törvény. Ez a módosítás a közoktatásban folyó szakképzést érintette. A módosítás eredményeképpen lehetővé válik, hogy a szakiskolában a tanulók az általános iskolából történő kilépést követően bekapcsolódjanak a szakmai vizsgára történő felkészítésbe. Ez azonban csak egy lehetőség, természetesen a már meglévő felkészítéseket is tovább lehet folytatni, illetve be lehet fejezni. Ugyancsak a szakiskolával kapcsolatos fontos pontosítás, hogy ha a szakiskolai nevelés és oktatás középiskolai nevelést és oktatást ellátó többcélú intézményben folyik, a szakiskola tanulója a szakmai vizsga letételét követően – tanulmányainak beszámításával – folytathatja tanulmányait az érettségi vizsgára történő felkészülés céljából [Kt. 27. § (6) bekezdés]. (A szakképzéssel kapcsolatos változásokkal külön cikkben foglalkozunk az 58. oldalon.) Ez a Kt.-módosítás egy jogértelmezési problémát is tisztázott a következő rendelkezés útján: „A fenntartói irányítás nem sértheti a közoktatási intézmény vezető­ jének munkáltatói jogait, döntési jogosítványait, bele­ értve a gazdasági vezető feletti munkáltatói jogokat.” [Kt. 106. § (2) bekezdés]. Mint ismeretes, a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény 8. §-ának (2) bekezdésében foglaltak szerint a költségvetési irányítási jog magában foglalja a költségvetési szerv gazdasági vezetőjének kinevezése vagy megbízása, felmentése vagy a megbízás visszavonása, díjazásának meg­állapítása jogát is. Ez a szabály bár tartalmazza a „ha törvény eltérően nem rendelkezik” kitételt, a jogalkal­mazásban és értelmezésben mégis gondokat okozott a közoktatási intézményekben foglalkoztatott gazdasági vezetők esetében. A jelzett Kt.-módosítás azonban megerősítette a gazdasági vezetők feletti munkáltatói jogok gyakorlásával kapcsolatos, már korábban is meglévő 54. § (1) bekezdésben lévő szabályt, amely kimondja, hogy a közoktatási intézmény vezetője gyakorolja a munkáltatói jogokat az intézmény összes alkalmazottja felett. Tehát a közoktatási intézményekben – függetlenül a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény 8. §-ának (2) bekezdésében foglaltaktól – az igazgató nevezi ki és menti fel a gazdasági vezetőt. A 2009. évi második közoktatási törvénymódosítás a Magyar Közlöny 88. számában jelent meg a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény hatálybalépésével és a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével

összefüggő törvénymódosításokról rendelkező 2009. évi LVI. törvény részeként. Ez a Kt.-módosítás komolyabb változást a közoktatási szakértőkre vonatkozó jogi szabályozásban hozott. Lényege, hogy a vezető tanári (gyakorlatvezető óvónői, tanítói) megbízáshoz szükséges pedagógusképesítéssel és pedagógus-, illetve oktatói munkakörben szerzett tíz év gyakorlattal rendelkezők számára nem lesz szükséges a jövőben engedélyt kérni a szakértői tevékenység folytatásához. Ők a tevékenységüket az Oktatási Hivatalhoz történő egyszerű bejelentés alapján végezhetik. Minden más személynek továbbra is az Oktatási Hivatal engedélye szükséges ahhoz, hogy közoktatási szakértői tevékenységet végezzen. Ezek az új szabályok azonban csak akkor lesznek alkalmazhatóak, ha hatályba lép a végrehajtási rendelet, az Országos szakértői, az Országos vizsgáztatási, az Országos szakmai szakértői és az Országos szakmai vizsgaelnöki névjegyzékről, valamint a szakértői tevékenységről szóló 31/2004. (XI. 13.) OM rendelet módosítása, vagy a tárgyban új rendelet kerül kiadásra. A részletekről jelenleg tehát nincs több információ, de az elkövetkezendő tanévben, 2009 októberében kell figyelemmel lenni a várható változásokra. A törvénymódosítás egyebekben az egyes közoktatási ágazatba tartozó hatósági eljárások ügyintézési határidejét igazította a Ket. megváltozott előírásaihoz. Eszerint (Kt. 79/A. §) a közoktatási intézmény működési engedélyezési eljárásában, az oktatási program (pedagógiai rendszerek) akkreditálásával, a tankönyvek jóváhagyásával, a kerettanterv jóváhagyásával összefüggő eljárásokban, a pedagógus-továbbképzési programokkal összefüggő eljárásokban, valamint a törvényességi és hatósági ellenőrzések során az ügyintézési határidő két hónap. Bár egy 2009. január 1-jén hatályba lépett jogszabálymódosításról van szó, de érdemes említést tenni a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.), valamint az ezzel összefüggő Kt. és a Kjt. közoktatási intézményekben történő végrehajtásáról rendelkező 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kjt. vhr.) egy fontos módosításáról, mivel vélhetőleg több intézményben 2009. szeptember 1-jével fog életbe lépni a teljesítményértékelési rendszer átdolgozott változata. Ahol pedig esetleg még nem történt meg az átdolgozás, azok figyelmét mindenképpen érdemes felhívni a szóban forgó módosításra. Mint ismeretes, a Kjt.-módosítás egységes minősítési rendszert vezetett be a közalkalmazottakra nézve, amely meghatározza, hogy mikor, hogyan, milyen minősítéseket alkalmazva, milyen jogkövetkez­ ményekkel kell minősíteni a közalkalmazottakat (40. §). Ezt a minősítési rendszert azonban, egy kivételi szabály miatt a közoktatási ágazatban nem kell alkalmazni, ha a közoktatási intézmények átdolgozzák az intézményi minőségirányítási programjuk részeként működtetett teljesítményértékelési rendszerüket. Az átdolgozásnak legalább két irányban kell megtörténnie. Egyrészt minden alkalmazottra ki kell terjeszteni a teljesítményértékelést [Kt. 40. §



(11) bekezdés], valamint egyenértékűsíteni kell a teljesítményértékelés értékelési szintjeit és ponthatárait a Kjt. 40. §-ának (8) bekezdésben foglaltak szerinti minősítési eredményekkel. Az egyenértékűsítés szabályait a Kjt. vhr. 8. §-a határozza meg részletesen.4

6. Több ízben módosult ebben az évben és az elmúlt évben is a kerettantervi rendelet [17/2004. (V. 20.) OM rendelet]. Új kerettantervek kerültek kiadásra, amelyek a következők: 1.  Kerettanterv az alapfokú nevelés-oktatás alapozó szakaszán (5–6. évfolyam) folyó nem szakrendszerű oktatás számára. 2.  Kerettanterv az egységes, iskolaotthonos, szakaszos (epochális) oktatáshoz. 3.  Emelt szintű magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, fizika, biológia, kémia tantárgyi tehetséggondozás kerettan­terve. 4.  Kerettanterv a tanórán kívüli foglalkoztatást – napközit, iskolaotthont – is működtető általános iskolák – osztott és összevont osztályai – számára. 5.  A kompetencia alapú oktatási program (pedagógiai rendszer) részét képező kerettantervek. 6.  Egységes természettudomány kerettanterv kidolgozása a közoktatás 5–8., valamint a középiskolai oktatás 9–12. évfolyamai számára. 7.  A magyar, mint idegen nyelv kerettanterve. 8.  A Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt. kerettanterve az alapfokú nevelés-oktatás 1–8. évfolyama számára.

7.  Az egyes miniszterek ágazati szabályozási hatáskörébe tartozó szakképesítésekkel kapcsolatos jogszabályi változások. a) A Magyar Közlöny 2009. évi 8. számában jelent meg a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések megszerzésére irányuló szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézményekről szóló 1/2009. (I. 20.) NFGM rendelet. A rendelet 1. számú mellékletében felsorolt intézmények 2012. december 31-ig jogosultak iskolarendszeren kívüli, a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések megszerzésére irányuló szakmai vizsga szervezésére. A szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézmény a 2. számú mellékletben megjelölt szakképesítés, szakképesítés-elágazás, ezek részszakképesítése, szakképesítés-ráépülés, valamint részszakképesítés tekintetében és az ott meghatározott

4  A teljesítményértékelési rendszerről A pedagógusok teljesítményének értékelése a közoktatási intézményekben címmel részletes cikk lesz olvasható a Közoktatás Kérdések és válaszok című folyóirat következő, szeptemberi számában. Szerző: Béresné dr. Dunai Gyöngyi.

5

régióban jogosult szakmai vizsga szervezésére. Az Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Kht. a Felvonó- és mozgólépcső-ellenőr szakképesítés Felvonóellenőr (OKJ szám: 61 521 01 0010 61 01), valamint Mozgólépcsőellenőr (OKJ szám: 61 521 01 0010 61 02) elágazása, továbbá a Kéményvizsgáló (OKJ szám: 33 814 01 000 00 00) szakképesítés és a Kéményseprő (OKJ szám: 33 814 01 0100 31 01) részszakképesítés tekintetében jogosult szakmai vizsga megszervezésére az ország összes régiójában. Hatályba lépett: 2009. január 23. b) A Magyar Közlöny 2009. évi 10. számában jelent meg a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetel­ményeinek kiadásáról szóló 3/2009. (I. 27.) NFGM rendelet. A rendelet 1. számú melléklete sorolja fel a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítéseket. A  nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeit a 2–4. számú mellékletek tartalmazzák. Az 5. számú melléklet a külön jogszabályokban foglalt jogosultságok megfeleltetéséről szól az Országos Képzési Jegyzékről szóló 37/2003. (XII. 27.) OM rendelettel, valamint az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 1/2006. (II. 17.) OM rendelettel kiadott Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítések között. A 6. számú melléklet tartalmazza a szakmai ismeretek típusaihoz és a szakmai készségek szintjeihez tartozó meghatározásokat. Hatályba lépett: 2009. február 2. c) 2009. június 8-án az Oktatási és Kulturális Közlöny 16. számában jelent meg az oktatási és kulturális miniszter által jóváhagyott, az Oktatási és Kulturális Minisztérium ágazatához tartozó szakképesítések központi prograjainak listája (2444–2445. oldal). Az Oktatási és Kulturális Közlönyben való megjelenéssel egyidejűleg az Oktatási és Kulturális Minisztérium, valamint a Nemzeti Szakkép­ zési és Felnőttképzési Intézet honlapjáról a jóváhagyott központi programok, ajánlott képzési programok nagy terjedelmű PDF formátumú dokumentumai díjmentesen, az egyes szakképesítések jóváhagyási számára kattintva letölthetőek. Forrás: http://www.okm.gov.hu/main.php?folderID=723&artic leID=232971&ctag=articlelist&iid=1 d) A Magyar Közlöny 87. számában jelent meg az önkormányzati és területfejlesztési miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról szóló 25/2008. (IV. 29.) ÖTM rendelet módosításáról rendelkező 20/2009. (VI. 25.) ÖM rendelet. A rendeletmódosítás értelmében az alábbi szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiben volt változás: – polgári védelmi előadó, – temetkezési szolgáltató,

6

– tűzoltó, – tűzvédelmi előadó. Hatályba lépett: 2009. július 10. e) A Magyar Közlöny 98. számában jelent meg a földművelésügyi ágazathoz tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményei kiadásáról szóló 8/2008. (I. 23.) FVM rendelet módosításáról rendelkező 85/2009. (VII. 15.) FVM rendelet. A rendeletmódosítás értelmében – többek között – az alábbi szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményei változtak: –  agrárkörnyezet-gazda, –  agrár-közgazdasági és -áruforgalmazó technikus, –  agrártechnikus, –  agrártechnológus, –  állattartási szolgáltató, –  földmérő, térképész és térinformatikai technikus stb. Hatályba lépett: 2009. július 23. f) A Magyar Közlöny 101. számában jelent meg az egészségügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról szóló 32/2008. (VIII. 14.) EüM rendelet módosításáról rendelkező 24/2009. (VII. 23.) EüM rendelet. A rendelet 1., 2. és 3. számú melléklete is módosult. Az egészségügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések bővültek a diagnosztikai technológus szakképesítéssel, amelynek szakmai és vizsgakövetelményeit is meghatározza a rendeletmódosítás. A rendelet hatályon kívül helyezte a képi diagnosztikai és intervenciós asszisztens szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról szóló 11/1998. (IV. 17.) NM rendeletet és az orvosdiagnosztikai laboratóiumi technológus szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról szóló 22/2000. (VII. 24) EüM rendeletet. Hatályba lépett: 2009. augusztus 7. A diákigazolvánnyal kapcsolatos jogszabályváltozásokat külön összefoglalóban közöljük a 73–74. oldalon.

dr. Madarász Hedvig

okat ltozás bályvá a z s g jo örtént theti nő vben t é n köve . eg jele o 9 0 m o y n A 20 sszel m n ő a t b . s n n á é e ont lület tásak havi b lgálta ine fe o/ új szo r on-l e ó s d .hu/g z d ia aK ene mplex m o s c á / t / : a kt ttp on KÖZo tek a h honlap html . i részle r b e b s á z v To ened tatasm kozok atók. olvash

A 2009/2010. tanévi feladatok a közoktatási intézmények és fenntartóik számára Határidő

Feladat

2009. augusztus vége

Az óvoda, iskola, kollégium elkészíti munkatervét, amiben meghatározza a nevelési év, a tanév rendjét. Az iskolai tantárgyfelosztás és az órarend összeállítása.

2009. szeptember 1.

Első tanítási nap. A tanköteles tanulók beíratásának elmulasztásáról a kötelező felvételt biztosító iskola értesíti az illetékes jegyzőt.

2009. szeptember 15.

A pedagógus igazolványok érvényesítése a közoktatási intézményekben.

2009. szeptember 18.

Az Oktatási és Kulturális Minisztérium pályázatot hirdet a Hátrányos Helyzetű Arany János Tehetséggondozó Programjába, a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi Programjába, valamint a Halmozottan Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi-Szakiskolai Programjába történő jelentkezésről.

2009. szeptember 21.

A magyar dráma ünnepe.

2009. szeptember 30.

Az Oktatási és Kulturális Minisztérium a honlapján közlemény formájában nyilvánosságra hozza a középfokú iskolák tanulmányi területeinek meghatározási formáját.

2009. szeptember 30.

A nem állami, nem önkormányzati fenntartók az éves költségvetési törvényben meghatározott normatív állami hozzájárulások igénylőlapját kitöltik az adott év szeptember 15-ei tényleges létszám alapján, és visszaküldik a Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságának. Az iskolai és kollégiumi tanulók törzslapjainak kiállítása.

2009. október 1. és november 30. között

Az Oktatási Hivatal az országos szakértői névjegyzéken szereplő szakértők bevonásával szakmai ellenőrzés keretében elvégzi a tanórán kívüli foglalkozásként szervezett iskolai sportkörök, sportfoglalkozások vizsgálatát az általános iskolákban és a középfokú nevelési-oktatási intézményekben.

2009. október 6.

Az aradi vértanúk emléknapja.

2009. október 15.

A tanulók eltérő ütemű fejlődéséből, fejlesztési szükségleteiből fakadó egyéni hátrányoknak a csökkentése, továbbá az alapkészségek sikeres megalapozása és kibontakoztatása érdekében az általános iskolák felmérik azon első évfolyamos tanulók körét, akiknél az óvodai jelzések, illetve a tanév kezdete óta szerzett tapasztalatok alapján az alapkészségek fejlesztését hangsúlyosabban kell a későbbiekben támogatni, és ezért az osztálytanító indokoltnak látja az elősegítő pedagógiai tevékenység megalapozásához a Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer alkalmazását. A közoktatási feladatot ellátó intézmény vezetője az október 1-jei állapot szerinti közérdekű adatairól Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program keretei között köteles adatot szolgáltatni. A helyi önkormányzat által lehívott normatív támogatások és hozzájárulások előirányzatáról való lemondás időpontja. A középfokú iskolák az Oktatási és Kulturális Minisztérium által közzétett közleményben foglaltak szerint meghatározzák tanulmányi területeik belső kódjait, és elektronikus formában (fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy papír alapú megerősítéssel) megküldik a Felvételi Központnak.



2009. október 16. – november 27.

Október–novemberi érettségi vizsgák időszaka.

2009. október 22.

Őszi szünet előtti utolsó tanítási nap.

2009. október 23.

Nemzeti ünnep az 1956-os forradalom ünnepe. A harmadik magyar köztársaság kikiáltásának napja.

2009. október 26–30.

Őszi szünet.

7

Határidő

Feladat

2009. október 31.

Az általános iskolai igazgatók jelentik az Oktatási Hivatal regionális igazgatóságainak az alapkészségek fejlesztésére szoruló gyermekek, tanulók létszámát. A közoktatási feladatot ellátó intézmény a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról rendelkező 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet 4. számú mellékletében meghatározottak szerint köteles adatokat szolgáltatni a közoktatási információs rendszer közoktatási tájékoztatási rendszerén keresztül. Az általános iskolák szóban tájékoztatják a nyolcadik évfolyamos tanulókat a felvételi eljárás rendjéről. A gimnáziumok, szakközépiskolák, szakiskolák felvételi tájékoztatójukban nyilvánosságra hozzák a felvételi eljárásuk rendjét és a felvételi tájékoztatót közzé kell tenniük a közoktatási információs rendszerben. A 6 és 8 évfolyamos gimnáziumok az írásbeli felvételi megrendezéséhez előírt fenntartói hozzájárulásokat megküldik az Oktatási Hivatalnak. Az őszirózsás forradalom emléknapja.

2009. október vége – november eleje

2010. évi költségvetési normatív hozzájárulások és támogatások mutatószám-felmérése az önkormányzati fenntartóknál a költségvetési törvényjavaslat Országgyűlés elé történő beterjesztését követően.

2009. november 2.

Az őszi szünet utáni első tanítási nap.

2009. november 2. – 2010. április 30. között

Az Oktatási Hivatal hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja a középfokú felvételi eljárás szabályainak betartását a középfokú nevelési-oktatási intézményekben.

2009. november 3.

A magyar tudomány napja.

2009. november 21.

Az Oktatási Hivatal közzéteszi a 6 és 8 évfolyamos gimnáziumi írásbeli felvételit szervező gimnáziumok, továbbá a nyolcadik évfolyamosok számára írásbeli felvételit szervező középfokú intézmények jegyzékét.

2009. november 27.

Az országos mérés, értékeléshez szükséges adatokat az érintett nevelési-oktatási intézmények az Oktatási Hivatal részére megküldik, az Oktatási Hivatal által meghatározott módon.

2009. november 30.

A jegyző, főjegyző, körjegyző, megyei főjegyző által elkészített, a következő évre vonatkozó költségvetési koncepciót a polgármester, főpolgármester, megyei közgyűlés elnöke benyújtja a képviselő-testületnek, közgyűlésnek.

2009. december 11.

A tanulók jelentkezésének határideje a központilag, egységes követelmények szerint szervezett írásbelikre, közvetlenül a vizsgát szervező intézménybe. A Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjára történő pályázatok benyújtása. Az általános iskolai első évfolyamos tanulókkal a Diagnosztikai fejlődési vizsgálatokat eddig az időpontig kell elvégezniük az általános iskoláknak.

2009. december 16.

Az egységes írásbeli vizsgát szervező intézményeknek eddig az időpontig jelenteni kell az Oktatási Hivatalnak a hozzájuk az írásbeli vizsgákra jelentkezettek alapján a feladatlap-igényüket.

2009. december 18.

A kisebbségek napja.

2009. december 22.

A téli szünet előtti utolsó tanítási nap.

2009. december 23–31.

Téli szünet.

2010. január – február

A helyi önkormányzat által lehívott normatív támogatások és hozzájárulások előirányzatainak kiegészítő igénylési időpontja a költségvetési törvény elfogadását követően.

2010. január 4.

A téli szünet utáni első tanítási nap.

2010. január 15.

Az iskola utolsó, befejező évfolyamán az utolsó tanítási nap a szakiskolákban, szakközépiskolákban a másfél, két és fél éves képzésben tanulók részére.

2010. január 15.

A szorgalmi idő első félévének vége.

8

Határidő

Feladat

2010. január 22.

A tanulók és a kiskorú tanulók szüleinek értesítése az első félévben elért tanulmányi eredményekről hét napon belül. Az általános felvételi eljárás kezdete. A Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjába tartozó intézmények megszervezik a találkozást a programba jelentkezőkkel. A magyar kultúra napja.

2010. január 22., 14.00

Egységes írásbeli felvételi vizsgák az érintett 6 és 8 évfolyamos gimnáziumokban.

2010. január 23., 10.00

Egységes írásbeli felvételi vizsgák a kilencedik évfolyamos általános tantervű képzésre és a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjába jelentkezők számára az érintett középfokú intézményekben.

2010. január 28., 14.00

Pótló írásbeli felvételi vizsgák a 6 és 8 évfolyamos gimnáziumokban, továbbá a kilencedik évfolyamos, általános tantervű képzésre, valamint Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjába jelentkezők számára azoknak, akik az előző írásbelin alapos ok miatt nem tudtak részt venni.

2010. január 29.

A Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjába tartozó intézmények megszervezik a találkozást a programba jelentkező, a pótló írásbelin részt vett tanulókkal. Az iskoláknak eddig az időpontig nevelőtestületi értekezleten el kell végezniük a pedagógiai munka elemzését, értékelését, hatékonyságának vizsgálatát, majd az erről készült jegyzőkönyvet meg kell küldeni a fenntartónak és az iskolaszéknek.

2010. január 30., 10.00

Egységes írásbeli felvételi a kilencedik évfolyamos tehetséggondozó képzésre jelentkezők számára az érintett középiskolákban.

2010. január 31.

A főjegyző megküldi az általános iskolának a kötelező felvételi feladatot ellátó középfokú iskola nevét és címét. A jegyzők, főjegyző a nevelési-oktatási intézményektől, illetve a fenntartóktól érkezett baleseti jegyzőkönyveket megküldik az Oktatási és Kulturális Minisztérium részére. Az intézményfenntartó helyi önkormányzat jegyzője, főjegyzője a felvételi körzethatárok megállapításáról, illetve megváltoztatásáról szóló önkormányzati döntést követő harminc napon belül megküldi a közoktatási információs rendszer részére a kötelező felvételt biztosító óvoda és iskola körzethatárait tartalmazó jegyzőkönyvi kivonatot.

2010. február első hete

Az általános iskolák meghirdetik a tanköteles korú első évfolyamos tanulók beiratkozási időpontját. A szakképesítések megszerzésére való felkészítés a szakképző iskola első szakképzési évfolyamán ekkor is megszervezhető (keresztféléves oktatásszervezés).

2010. február 4., 14.00

Pótló írásbeli felvételi vizsgák a kilencedik évfolyamos tehetséggondozó képzésre jelentkezők számára azoknak, akik az előző írásbelin alapos ok miatt nem tudtak részt venni.

2010. február 11.

Az egységes írásbelit szervező középfokú intézmények értesítik az írásbeli eredményéről a tanulókat. A Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjában részt vevő intézmények a programra benyújtott pályázatok eredményéről – egymás egyidejű előzetes értesítésével és az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Arany János Programirodájának bevonásával – értesítik az érdekelt szülőket, tanulókat és általános iskolákat.

2010. február 15.

A szülők tájékoztatása az óvodák nyári nyitva tartásáról. A jegyző, főjegyző által elkészített költségvetési rendelettervezetet a polgármester benyújtja a képviselő-testületnek, közgyűlésnek.

2010. február 19.

Az általános iskola továbbítja a tanulói jelentkezési lapokat a középfokú iskoláknak, a tanulói adatlapok első példányát pedig a Felvételi Központnak. (A 6 és 8 évfolyamos gimnáziumba történő jelentkezésről a tanuló közvetlenül is megküldheti a jelentkezési lapot a gimnáziumnak, a tanulói adatlapot a Felvételi Központnak.)

2010. február 22. – március 12.

A szóbeli meghallgatások az általános felvételi eljárás keretében.



9

Határidő

Feladat

2010. február 25.

Kommunizmus Áldozatainak Emléknapján minden évben ezen napon megemlékezést tartanak a középfokú oktatási intézményekben annak emlékére, hogy Kovács Bélát a Független Kisgazdapárt főtitkárát 1947-ben e napon jogellenesen letartóztatták és a Szovjetunióba hurcolták.

2010. február 26.

Az iskolai tankönyvellátási szerződés egy vagy több tankönyvforgalmazóval történő megkötésének, illetve módosításának határideje.

2010. március 1. – április 30.

A tanköteles korú gyermekek beíratásának időszaka az általános iskola első évfolyamára.

2010. március 12.

A nem állami, nem önkormányzati fenntartók az éves költségvetési törvényben meghatározott normatív állami hozzájárulások igénylőlapját kitöltik az adott év február 1-jei tényleges létszám alapján, és visszaküldik a Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságának.

2010. március 15.

A nevelési-oktatási intézmény vezetője a továbbképzési program végrehajtására elkészíti az egy nevelési, tanítási évre szóló beiskolázási tervet. Nemzeti ünnep. Az 1848-as forradalom ünnepe.

2010. március 16.

A középfokú iskola eddig az időpontig nyilvánosságra hozza az ideiglenes felvételi jegyzéket.

2010. március 18–19.

A tanulói adatlapok módosításának lehetősége az általános iskolában.

2010. március 22.

Az általános iskola eddig az időpontig elzárva őrzi az eredeti, korábban beküldött tanulói adatlap második példányát. A módosító tanulói adatlapot ekkor kell megküldeni a Felvételi Központnak.

2010. március 26.

A Felvételi Központ elektronikus formában megküldi a középfokú iskoláknak a hozzájuk jelentkezettek névsorát ABC sorrendben.

2010. március 31.

A fenntartó meghozza a következő tanévre végrehajtandó, az intézmény átszervezésével, megszüntetésével, fenntartói jogának átadásával összefüggő döntést.

2010. április 1.

A tavaszi szünet előtti utolsó tanítási nap.

2010. április 2–6.

Tavaszi szünet.

2010. április 7.

A tavaszi szünet utáni első tanítási nap.

2010. április 5.

A Felvételi Központ a módosító tanulói adatlapok alapján kiegészíti az ideiglenes felvételi jegyzékben közzétett névsort.

2010. április 8.

A középfokú iskola igazgatója a végleges felvételi jegyzéket (rangsor, felvehető létszám, a biztosan fel nem veendők listája) megküldi a Felvételi Központnak (elektronikus úton és írásban).

2010. április 11.

A magyar költészet napja.

2010. április 16.

A holokauszt áldozatainak emléknapja.

2010. április 19.

A Felvételi Központ egyezteti az elektronikusan és levélben érkezett igazgatói döntéseket, kialakítja a végeredményt az igazgatói döntések és tanulói adatlapok egyeztetése alapján, és elküldi azt a középfokú iskoláknak (egyeztetett felvételi jegyzék).

2010. április 26.

A felvételt hirdető középfokú iskolák megküldik a felvételről vagy az elutasításról szóló értesítést a jelentkezőknek és az általános iskoláknak.

2010. április 30.

Középiskolákban és szakiskolákban az utolsó, befejező évfolyam számára az utolsó tanítási nap. A helyi önkormányzat által lehívott normatív támogatások és hozzájárulások előirányzatáról való lemondás időpontja. Az önkormányzatok egymás közötti feladat-, illetve intézmény átadása esetén a lemondással egyidejűleg az átvevő önkormányzat az átvételhez kapcsolódóan pótlólagos igénylést nyújthat be.

2010. május

Az április havi munkabérrel, illetve illetménnyel együtt ki kell fizetni a szakirodalom vásárláshoz nyújtott éves hozzájárulás összegét a 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet 4. § szerinti jogosultsági feltételeket teljesítő pedagógusok számára.

2010. május 1. vagy 8.

Az esélyegyenlőség napja.

2010. május 2.

Anyák napja.

10

Határidő

Feladat

2010. május 3. – június 25.

Május–júniusi érettségi vizsgák időszaka.

2010. május 3. – május 14.

Rendkívüli felvételi eljárást kell tartani, ha az általános felvételi eljárás keretében a felvehető létszám 90%-ánál kevesebb tanulót vettek fel.

2010. május 3. – augusztus 31.

A középfokú iskola igazgatója rendkívüli felvételi eljárást írhat ki.

2010. május 18.

A 2010. 05. 14-ig megtartott rendkívüli felvételi eljárást meghirdető iskola igazgatója dönt a felvételi kérelmekről.

2010. május 25. – június 15.

Az alapfokú művészetoktatási intézményekben a vizsgák szervezésére rendelkezésre álló időszak, a pontos időpontot az intézmény vezetője határozza meg.

2010. május 26.

A 2009/2010. tanév országos mérés, értékelés lebonyolításának napja a közoktatási intézményekben: – az anyanyelvi és matematikai alapkészségek fejlődését a negyedik, a hatodik, a nyolcadik és a tizedik évfolyamon valamennyi tanulóra kiterjedően, – a kisebbségi nyelvismeret alapozó mérését a kétnyelvű és anyanyelvű nemzetiségi iskolák negyedik évfolyamán. A hatodik, nyolcadik és tízedik évfolyamon a matematikai alapkészségek vizsgálatához szükséges mérőeszközt az adott kisebbség nyelvén is rendelkezésre kell bocsátani azokban az iskolákban, ahol a matematika tantárgyat az adott kisebbség nyelvén oktatják.

2010. május 28.

A benyújtott kérelmek alapján lefolytatott jogorvoslati eljárás befejezése a fenntartónál.

2010. május 30.

Gyermeknap.

2010. május 31.

A nem állami, nem önkormányzati fenntartók eddig az időpontig nyújthatják be a jegyzőhöz, főjegyzőhöz az intézmény működésének megkezdéshez szükséges engedély iránti kérelmet, ha a nevelési-oktatási intézmény tervezett indítása a 2010/2011. tanév.

2010. június 4.

A trianoni békeszerződés emléknapja.

2010. június 6.

Pedagógusok napja.

2010. június 15.

Utolsó tanítási nap. A jegyző május 31-én rendelkezésre álló adatok feldolgozása után eddig az időpontig küldi meg a KIR részére a településen élő halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók létszámát, az óvoda és az általános iskola körzetébe tartozó halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók létszámát, az óvodába, iskolába adott feladatellátási helyre felvett tanulók számát, illetve az ide járó halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók létszámát. Ha a tanköteles tanulót nem vették fel középfokú iskolába, az általános iskola értesítést küld a tanulóról a tanuló állandó lakóhelye (vagy tartózkodási helye) szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjének.

2010. június 16.

Az 1956-os forradalom mártírjainak emléknapja.

2010. június 19.

A független Magyarország emléknapja.

2010. június 23–25.

Beiratkozás a középfokú iskolákba az iskola igazgatója által meghatározott időben.

2010. június 30.

Az iskoláknak nevelőtestületi értekezleten el kell végezniük a pedagógiai munka elemzését, értékelését, hatékonyságának vizsgálatát, majd az erről készült jegyzőkönyvet meg kell küldeni a fenntartónak és az iskolaszéknek.

2010. július 31.

A jegyző, főjegyző a nevelési-oktatási intézményektől, illetve a fenntartóktól érkezett baleseti jegyzőkönyveket megküldik az Oktatási és Kulturális Minisztérium részére. A helyi önkormányzat által lehívott normatív támogatások és hozzájárulások előirányzatáról való lemondás, illetve pótlólagos igénylés időpontja. Az önkormányzatok egymás közötti feladat-, illetve intézmény átadása esetén a lemondással egyidejűleg az átvevő önkormányzat az átvételhez kapcsolódóan pótlólagos igénylést nyújthat be.

2010. augusztus 15–31.

Javítóvizsgák letételének időszaka.

2010. augusztus 23–24.

A tanköteles tanulók beíratása a kötelező felvételt biztosító iskolába (az iskola által meghatározott időben).

2010. szeptember 1.

A tanköteles tanulók beíratásának elmulasztásáról a kötelező felvételt biztosító iskola értesíti az illetékes jegyzőt. Összeállította: Dienes Renáta



11

A normatív költségvetési hozzájárulások változásai 2009. szeptember 1-jétől A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló 2008. évi CII. törvény (a továbbiakban: 2009. évi költségvetési törvény) rögzíti a 2009/2010. nevelési évre, tanévre vonatkozó normatív hozzájárulások igényjogosultsági feltételeit és fajlagos összegeit. 2009. szeptember 1-jétől ezért a 2010. augusztus 31-éig terjedő időszakra e törvény rendelkezéseit kell alapul venni a közoktatás finanszírozása tekintetében. A normatív hozzájárulások és támogatások igénylésének, lemondásának általános előírásai, illetve időpontjai – amelyeket a helyi önkormányzatok esetében az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény, nem állami, nem önkormányzati fenntartók esetében pedig a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról rendelkező 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet határoz meg – megtalálhatóak az előző táblázatban. Az alábbiakban elsősorban azok a változások kerülnek feltüntetésre, amelyek a 2008/2009. nevelési évre, tanévre meghatározott igényjogosultsági feltételektől, illetve fajlagos összegektől eltérően kerültek meghatáro­ zásra. A 2009. évi költségvetési törvény 3. számú mellékletének 15. pontja szerinti teljesítménymutató fajlagos összege 2009. szeptember 1-jétől a korábbi 2 550 000 forint/ évről 2 540 000 forint/évre csökkent. A 15. a) pontban az óvodai nevelésben részesülő gyermekek esetében meghatározott igényjogosultsági feltételeknél új elemként jelenik meg a második életévüket betöltött gyermekek kétfőként történő figyelembevétele, amennyiben az említett bölcsődés korú gyermek a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 33. § (14) bekezdése szerint működő egységes óvoda-bölcsőde többcélú intézmény keretei között veszi igénybe a gondozást. Az egységes óvoda-bölcsőde kialakítására a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/M. §-a szerint 2009. szeptember 1-jétől van lehetőségük a fenntartóknak, így az érintett második életévüket betöltő, bölcsődés korú gyermekeket a 2009. szeptember 1-je és december 31-e közé eső időszakra, mint becsült létszámot fel kellett tüntetni a mutatószám-felmérés során. A 3. számú melléklet 15. pontban meghatározott teljesítménymutató alapú hozzájárulásnál további változás, hogy a melléklet Kiegészítő szabályok 10. f) pontjában található paramétertábla felmenő rendszerben tovább szigorodott. Ez alapján az óvodai nevelésnél mindhárom nevelési év esetében, az általános iskolánál 1–3., illetve 5–7. évfolyamokon, a középfoknál 9–11. évfolyamokon, első–harmadik szakképzési évfolyamokon, az alapfokú művészetoktatási intézmény előképző, alapképző és

12

továbbképző évfolyamain, a kollégiumi csoportoknál, az iskolaotthonos oktatásban az 1–3. évfolyamokon a paramétertábla alapján – a Kt. 3. számú mellékletéhez igazodva – az átlaglétszám-feltételt kell alapul venni a teljesítménymutató számításánál. A paraméterrendszer szigorú feltételeinek érvényesülése 2010/2011. tanévben minden évfolyamra vonatkozóan ki fog terjedni. Pon­ tosításként jelent meg a 15. pontban, hogy a vegyes életkorú óvodai csoportok esetén, valamint az összevont iskolai osztályok esetén az adott csoport, osztály tekintetében a legmagasabb nevelési évhez, iskolai évfolyamhoz kapcsolódó paraméterek alapján kell meghatározni a teljesítménymutatót. Itt kerül rögzítésre az a szabály is, hogy a fejlesztő iskolai tanulókat az évfolyamtól függetlenül a 4. évfolyamos tanulóknál kell figyelembe venni. Fentiek alapján látható, hogy nem változik az a feltétel, mi­szerint az óvodai nevelés, az általános iskolai nevelés-oktatás, a  középiskolai, szakiskolai 9–10. évfolyamon történő oktatás, továbbá a szakképzés elméleti képzés, az alapfokú művészetoktatás, a napközi vagy tanulószobai foglalkoztatás, az iskolaotthonos nevelés tekintetében továbbra is a teljesítménymutató alapján történik az alap-hozzájárulás megállapítása. A 3. számú melléklet a 16.2.1. pont szerinti „Gyógypeda­ gógiai (konduktív pedagógiai) nevelés, oktatás az óvodában és az iskolában” támogatás fajlagos összege a korábbi 240 000 forint/fő/évhez képest 2009. szeptember 1-jétől 239 000 forint/fő/évre csök­­kent. Pontosodtak a 3. számú melléklet 16.2.2. pont szerinti Korai fejlesztés, gondozás és a 16.2.3. pont szerinti Fejlesztő felkészítés támogatások igénylési és elszámolási feltételei a Kiegészítő szabályok 10. h) pontjában. A változás alapján az említett szolgáltatásokat igénybe vevők létszámát oly módon kell megadni, hogy az ellátotti létszámból 12 havi, havonkénti átlaglétszámot meghatározzák, ezt a 2009. évre összesítik és elosztják tízzel. Az így meghatározott létszám után hívható le támogatás. A 3. számú melléklet 16.3. pont szerinti nemzeti, etnikai kisebbségi oktatáshoz nyújtott kiegészítő hozzájárulásoknál új feltétel, hogy a kisebbségi nyelvek oktatására fordított heti kötelező tanórák évfolyamonkénti átcsoportosítása esetén is – a romani és beás kisebbségi nyelvoktatás kivételével – csak azok után a tanulók után vehetők igénybe a hozzájárulások, akik az adott tanévben  legalább heti három órában tanulják a kisebbség nyelvét. A 3. számú melléklet 16.5.2. pont szerinti minősített alapfokú művészetoktatási intézmény támogatását a törvény kiterjeszti a magyar Waldorf iskolák kerettanterve alapján nevelő és oktató iskolákat fenntartó helyi önkor-

mányzatokra is, amennyiben ellátják az alapfokú művészetoktatás feladatait. Az intézményi társulások által fenntartott óvodába, általános iskolába járó gyermekek, tanulók támogatását (3. számú melléklet 16.6.2. pont) a 2008-ban megalakuló társulások esetén az 5–8. évfolyamokon együttesen a közoktatási törvény 3. sz. mellékletében meghatározott átlaglétszám 75%-át kell teljesíteni (17 fő). Így a 2008. július–augusztus hónapokban létrehozott társulások intézményeinek már ezen feltételeknek kell megfelelniük. A már működő intézményi társulások esetén 2009. szeptember 1-jétől az 5–6. évfolyamon kell a közoktatási ­törvény áltaglétszám-feltételeinek 60%-át teljesíteni (14  fő). A törvény alapján azonban további szigorítás e támogatásnál, hogy ha az intézményi társulás ugyanazon közoktatási feladatra (például óvodai nevelés, általános iskolai nevelés-oktatás) több közoktatási intézményt tart fenn, vagyis több önálló OM-azonosítóval működő intézményt, akkor nem jogosult az érintett intézmények gyermekei, tanulói után igénybe venni a támogatást. E rendelkezést a többcélú kistérségi társulási fenntartók esetében nem kell alkalmazni. A 3. számú melléklet 17.1. a) pontjában meghatározott „Óvodába, iskolában, kollégiumban szervezett kedvezményes étkeztetés” támogatásának fajlagos összege emelkedett a korábbi 55 000 forint/fő/évről, 65 000 forint/fő/ évre. A 3. számú melléklet 17.1. b) pontban meghatározott „Kiegészítő hozzájárulás a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő 5–6. évfolyamos általános iskolai tanulók ingyenes étkeztetéséhez” című támogatásnál a támogatást kiterjeszti a törvény a 6. évfolyamos tanulókra is, valamint a 2008. évi 16 000 forint/fő/év fajlagos támogatás összegének 20 000 forint/fő/évre történő emelése. A 3. számú melléklet 17.2. pont szerinti „A tanulók ­tankönyvellátásának támogatását” szolgáló hozzájáruláshoz kapcsolódóan megjelent a tervezet mellékletének Kiegészítő szabályok 10. m) pontjában egy pontosítás, amelynek értelmében „az iskolai tankönyvvásárláshoz nyújtott fenntartói támogatásból az iskolai könyvtár, könyvtárszoba részére a normatív ajánlott és kötelező olvasmány, digitális tananyag, oktatási program is beszerezhető tankönyv helyett, ha az iskolában a nevelő és oktató munkához, vagy annak egy részéhez nem alkalmaznak tankönyvet”. A 2009. évi költségvetési törvény 8. számú melléklet I. részében meghatározott közoktatási célú támogatások nem tanévhez kötötten kerültek meghatározásra, így e támogatások igényjogosultsági feltételei a 2009. évre vonatkoznak, nem nevelési évre, tanévre. Ezért a változások elsősorban figyelemfelhívóként kerülnek jelzésre. Az I. részben változás az 1. pontban meghatározott pedagógus-szakvizsga, továbbképzés támogatásnál kikerült az érettségi vizsgázatásra való felkészülés támo-



gatása, amely az 5. számú mellékletben megtalálható, ugyanakkor új elemként ismét megjelenik a  pedagógiai szakmai szolgáltatások támogatása e jogcímnél. A támogatás fajlagos összege megegyezik a tavalyi összeggel, azaz 11 700 forint/fő/év, s mindkét jogcímnél a korábbi gyakorlatnak megfelelően a pedagógus-munkakörben, pedagógiai szakértő vagy pedagógiai előadó munkakörben foglalkoztatottak teljes munkaidőre átszámított létszáma után vehető igénybe a támogatás. A I. rész 2. pontja esetében, a fővárosi és megyei közalapítványok szakmai tevékenységének támogatásához kapcsolódó előirányzat összege 500 millió forintra csökkent a 2008. évi 1 000 millió forinthoz képest. A 8. számú melléklet I. rész 3. pont szerinti pedagógiai szakszolgálat támogatásánál a fajlagos összeg mértéke a 2008. évhez képest, 1 020 000 forint/fő/év támogatásról 970 000 forint/fő/évre csökkent. A 2009. évi költségvetési törvény 8. számú melléklet IV. része tartalmazza közoktatási feladatok támogatását a többcélú kistérségi társulások ösztönző támogatásának keretei között. E támogatások szintén nevelési évre, tanévre kerültek meghatározásra, ezért e  támogatások igényjogosultsági feltételeinél, fajlagos összegeinél a 2009/2010. nevelési év, tanév esetében a 2009. évi költségvetési törvényt kell figyelembe venni. A változások többsége elsősorban pontosítást tartalmaz, illetve az igénybevétel szempontjából szigorításokat az intézményi társulások tekintetében: –  A bejáró gyermekek, tanulók után igénybe vehető támogatás esetében pontosításra került, hogy kit lehet bejáró gyermeknek, tanulónak tekinteni a támogatás szempontjából. –  A többcélú kistérségi társulás fenntartásában működő egységes iskola 9–13. évfolyamára bejáró tanulók után az idei 40  000 forint/fő/évhez képest 2009 szeptemberétől 100 000 forint/fő/év fajlagos összegre nőtt a támogatás. –  A kistelepülési tagintézményi támogatásnál új feltétel, hogy az intézményben a foglalkozásokat, tanítási órákat, a közoktatásról szóló törvényben meghatározott végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógusok tartsák meg. –  A pedagógiai szakszolgálati feladatok közül a nevelési tanácsadás, gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás, fejlesztő felkészítés, logopédiai ellátás, gyógytestnevelés támogatásánál új elem, hogy a támogatás kétszerese vehető igénybe azon ellátásban részt vevő gyermekek, tanulók után, akik számára a szolgáltatást lakóhelyükön vagy abban a közoktatási intézményben biztosítják, ahol tanulói jogviszonnyal rendelkeznek. A nevelési tanácsadás esetében támogatás kizárólag a terápiás gondozásban részesült ellátottak után igényelhető, továbbá rögzíti, hogy kizárólag logopédiai ellátás szűrővizsgálatán részt vevő gyermekek, tanulók támogatás szempontjából nem vehetők figyelembe.

13

A 3. számú melléklet hozzájárulásai mértékének változásai Hozzájárulás megnevezése

2008/2009. tanév (Ft)

2009/2010. tanév (Ft)

2 550 000

2 450 000

16.1.1. Iskolai gyakorlati oktatás a szakiskola és a szakközépiskola 9–10. évfolyamán

40 000

38 000

16.1.2. Szakmai gyakorlati képzés a szakképzési évfolyamokon

112 000

106 000

16.2.1. Gyógypedagógiai (konduktív pedagógiai) nevelés, oktatás az óvodában és az iskolában

240 000

239 000

16.2.2 Korai fejlesztés, gondozás

240 000

239 000

16.2.4. Fejlesztő felkészítés

325 000

322 000

16.3. Nem magyar nyelven folyó nevelés és oktatás, valamint a roma kisebbségi oktatás

45 000

43 000

16.4. Nemzetiségi nyelvű, két tanítási nyelvű oktatás, nyelvi előkészítő oktatás

71 500

68 000

240 000

228 000

a) minősített alapfokú művészeti oktatás zeneművészeti ágon

51 000

48 500

b) minősített alapfokú művészeti oktatás a képző- és iparművészeti, a táncművészeti, a szín- és bábművészeti ágon, valamint a zeneművészeti ágon csoportos főtanszakos zeneoktatásban

20 000

19 000

16.6.1. Középiskolába, szakiskolába bejáró tanulók ellátása

18 000

18 000

16.6.2. Intézményi társulás óvodájába, általános iskolájába járó gyermekek, tanulók támogatása

45 000

42 800

a) Óvodában, iskolában, kollégiumban szervezett kedvezményes étkeztetés

55 000

65 000

b) Kiegészítő hozzájárulás a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő 5–6. évfolyamos általános iskolai tanulók ingyenes étkeztetéséhez

16 000

20 000

10 000

10 000

1 000

1 000

186 000

177 000

15. Közoktatási alap-hozzájárulás a) Óvodai nevelés b) Iskolai oktatás az 1–8. évfolyamon c) Iskolai oktatás a 9–13. évfolyamon d) Iskolai szakképzés (szakmai elméleti képzés) e) Alapfokú művészetoktatás f) Kollégiumi, externátusi nevelés, ellátás g) Napközis vagy tanulószobai foglalkozás, iskolaotthonos oktatás, nevelés 16. Közoktatási kiegészítő hozzájárulások

16.5.1. Pedagógiai programok támogatása 16.5.2. Pedagógiai módszerek támogatása

17. Szociális juttatások, egyéb szolgáltatások 17.1. Kedvezményes óvodai, iskolai, kollégiumi étkeztetés

17.2. Tanulók tankönyvellátásának támogatása a) Tanulók ingyenes tankönyvellátása b) Általános hozzájárulás a tanulók tankönyvellátásához 17.3. Kollégiumi, diákotthoni lakhatási feltételek megteremtése

14

–  A Kiegészítő szabályok között új elem egyrészt, hogy az intézményi társulás vagy többcélú kistérségi társulás által fenntartott intézményben nemzeti, etnikai kisebbségi nevelés-oktatás is folyik, a nemzeti, etnikai kisebbségek nevelésére, oktatására szervezett csoportok, osztályok a nem nemzetiségi csoportokkal, osztályokkal is egybeszámíthatók az átlaglétszám-feltételek teljesülésének érdekében. –  Szigorítás, hogy 2009. január 1-jétől intézményi tár­ sulás vagy többcélú kistérségi társulás fenntartásába kerülő, továbbá e dátumot követően intézményát­ szervezésben érintett intézmény gyermekei, tanulói után nem vehető igénybe a közoktatási feladatra támogatás, ha    = a fenntartó intézményi társulás székhely települése nem egyezik meg a közoktatási intézmény székhelye szerinti településsel, vagy    = az általános iskolai feladatot is ellátó közoktatási intézmény a székhelye szerinti településen nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal működik, vagy    = a fenntartó intézményi társulás ugyanazon közoktatási feladat ellátására (óvodai nevelés, általános iskolai nevelés-oktatás, középfokú oktatás) több önálló OM-azonosítóval rendelkező intézményt tart fenn.

–  Az átlaglétszám-feltételek a felmenő rendszer miatt 2009/2010. tanévtől minden nevelési évben, illetve évfolyamon megegyeznek, így a törvény pontosítja az összevont csoportok, osztályok és a nem összevont osztályok együttes figyelembevételének szabályait. –  A 2009. évi költségvetési törvény rögzíti, hogy az óvodai nevelésben részt vevő gyermekek esetében azon gyermekek vehetők figyelembe, akik a 3. számú melléklet 15. pontjához hasonlóan 2009. december 31-éig betöltik a harmadik életévüket és az óvodai nevelést 2009/2010. nevelési évben az ellátást igénybe is veszik. –  A 2009. évi költségvetési törvény e részénél is megjelenik azon gyermekeknek a figyelembevétele, akik egységes óvoda-bölcsőde intézmény keretei között már második életévüket betöltve igénybe fogják venni az ellátást. Ezen gyermekeket a 3. számú melléklet 15. pontjához hasonlóan itt is két gyermekként kell figyelembe venni. –  A pedagógiai szakszolgálati támogatások elszámolásánál pontosításra került egyrészt, hogy mit tekint a jogalkotó ellátási hétnek, és rögzítésre kerül, hogy egy ellátási héten egy gyermeket csak egyszer lehet figyelembe venni. Ellátási hétként így a 2009. január 1-jétől 2009. június 30-áig, valamint 2009. szeptember 1-jétől 2009. december 31-éig terjedő időszakra eső tanítási heteket kell figyelembe venni.

A 8. számú melléklet IV. rész 2.2. pontja szerinti hozzájárulások fajlagos összegeinek változásai a 2008. évihez képest Hozzájárulás megnevezése

2008/2009. tanév (Ft)

2009/2010. tanév (Ft)

2.2.1. Közoktatási intézményi feladat a) Bejáró gyermekek, tanulók alapján járó támogatás Többcélú kistérségi társulás által fenntartott intézmény

100 000

98 000

Intézményi társulás által fenntartott intézmény óvodás és 1–4. évfolyamos tanulói után

74 000

72 000

Intézményi társulás által fenntartott intézmény 5–8. évfolyamos tanulói után

80 000

79 000

b) Iskolabusszal utaztatott gyermekek, tanulók alapján járó támogatás

74 000

72 000

c) A többcélú kistérségi társulás által fenntartott egységes iskola 9–13. évfolyamára bejáró tanulók alapján járó támogatás

40 000

100 000

d) Tagintézményi támogatás

74 000

72 000

e) Kistelepülési tagintézményi támogatás

30 000

28 000

2 000

2 000

11 000

11 000

2.2.2. Közoktatási szakszolgálati feladatok Továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadás Nevelési tanácsadás, gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás, fejlesztő felkészítés, logopédiai ellátás, gyógytestnevelés

A 2009. évi költségvetési törvény fentiekben említett rendelkezései, illetve fajlagos összegei 2009. január 1-jétől hatályosak.

Dienes Renáta



15

Pénzbeli és természetbeni támogatások a 2009/2010. tanévben A családi pótlék intézménye A családok szociális biztonságának elősegítése, a gyermeknevelés anyagi terheinek csökkentése érdekében a gyermeket nevelő családok részére alanyi jogon az állam havi rendszerességgel járó családi pótlékot nyújt. A családi pótlékkal kapcsolatos szabályokat a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény szabá­ lyozza. Családi pótlékra jogosult: – a vér szerinti, az örökbe fogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs; – az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van (a továbbiakban együtt: szülő); – a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő, a gyám, továbbá az a személy, akihez a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a  továbbiakban: Gyvt.) 72. §-ának (1) bekezdése alapján a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték a még nem tanköteles, tankötelezettsége megszűnéséig a tanköteles, az általános iskolai, középiskolai, szakiskolai tanulmányokat folytató (legfeljebb 23. életévének betöltéséig) saját háztartásában nevelt gyermekre tekintettel; – a vagyonkezelői joggal felruházott gyám, illetőleg a vagyonkezelő eseti gondnok a gyermekotthonban, a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermek (személy) után; – szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett gyermekre tekintettel; – a tizennyolcadik életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy, feltéve, ha utána tizennyolcadik életévének betöltéséig magasabb összegű családi pótlékot folyósí­tottak; – a gyámhivatal által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy, amennyiben tankötelezettsége fennáll, vagy ha középiskolai, szakiskolai tanulmányokat folytat (legfeljebb azonban 23. élet­ évének betöltéséig). A családi pótlék megállapítása szempontjából saját háztar­tásban nevelt gyermeknek kell tekinteni azt a gyermeket (személyt) is, – aki átmeneti jelleggel tartózkodik a háztartáson kívül kül- és belföldi tanulmányai folytatása vagy gyógykezelése okán; – akit 30 napot meg nem haladóan szociális intézményben helyeztek el;

16

– aki a szülő kérelmére átmeneti gondozásban részesül, vagy szülőjével együtt családok átmeneti otthonában tartózkodik. Családi pótlékra saját jogán jogosult: a) 18. életévét betöltött, tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy, b) az a közoktatási intézményben tanulmányokat folytató személy, –  akinek minkét szülője elhunyt, – akinek a vele egy háztartásban élő hajadon, nőtlen, elvált vagy házastársától különélő szülője elhunyt, –  aki kikerült az átmeneti vagy tartós nevelésből, – akinek a gyámsága nagykorúvá válása miatt szűnt meg. Az ellátás havi összege 2009-ben: Egygyermekes család esetén:

12 200 Ft

Egygyermeket nevelő egyedülálló esetén:

13 700 Ft

Kétgyermekes család esetén (gyermekenként):

13 300 Ft

Két gyermeket nevelő egyedülálló esetén (gyermekenként):

14 800 Ft

Három- vagy többgyermekes család esetén (gyermekenként):

16 000 Ft

Három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén (gyermekenként)

17 000 Ft

Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek esetén:

23 300 Ft

Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket egyedül nevelő esetén:

25 900 Ft

A családi pótlék iránti igény kérvényezése a „Családi pótlék igénybejelentés” nyomtatvány kitöltésével lehetséges. Elérhető és letölthető a www.allamkincstar.gov.hu internetes oldalról. Ezt a nyomtatványt kell használni, ha  az igénylő már egy vagy több gyermek után kapja a pótlékot, de a gyermekek számában változás történt. A  nyomtatvány kitöltéséhez útmutató szolgál, amely magyarázatokat tartalmaz a kitöltendő rovatokhoz, illetve taglalja a benyújtandó iratok és azok másolatának körét. A nyomtatvány ingyenes. A családi pótlék az igény benyújtásától számítva jár, ha a benyújtás időpontjában a jogosultsági feltételek fennállnak. Késedelmes igénylés esetén, visszamenőleg maximum két hónapra lehet a családi pótlékot kérni, a bejelentés napját megelőző második hónap első napjától számítva, feltéve, hogy a jogosultsági feltételek fennállnak.

Ugyanazon gyermek (személy) után járó családi pótlék csak egy jogosultat illet meg. Ha a gyermek együtt élő szülők háztartásában él, a családi pótlékot – együttes nyilatkozatuk alapján – bármelyik szülő igényelheti, mégpedig nyilatkozatuk szerint gyermekenként. Megállapodás hiányában az ellátást igénylő szülő személyéről – kérelemre – a gyámhatóság dönt. A családi pótlék összegének megállapítása szempontjából egyedülállónak kell tekinteni azt a szülőt, gyámot is, aki saját maga vagy házastársa, élettársa –  közoktatási intézmény tanulója, felsőoktatási intézmény első oklevelet szerző hallgatója és jövedelme nincs, –  vakok személyi járadékában vagy fogyatékossági támogatásban részesül, –  rokkantsági nyugdíjas, baleseti rokkantsági nyugdíjas, illetve rehabilitációs járadékban részesül, és nyugdíjának járadékának összege nem haladja meg a rokkantsági csoportonként megállapított legkisebb rokkantsági nyugdíj, illetve a legkisebb rehabilitációs járadék összegét, és egyéb jövedelme nincs, –  nyugellátásban – ide nem értve a fent jelzett nyug­ ellátásokat  –, átmeneti járadékban részesül és nyugdíjának, járadékénak összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét (az öregségi nyugdíj legkisebb összege 2009-ben 28  500 Ft), és egyéb jövedelme nincs, –  időskorúak járadékában, rendszeres szociális segélyben, rendszeres szociális járadékban, rokkantsági járadékban, hadigondozási járadékban részesül, és egyéb jövedelme nincs, –  a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és jövedelme nincs. A gyermeket nevelő családokat megillető családi pótlékon túlmenően a hátrányos helyzetű gyermek, tanulók támogatására jelentős forrásokat biztosít a költségvetés a hatályos jogszabályok alapján, amelyek a későbbiekben kerülnek felsorolásra. Tisz­­­tázásra szorul, mit is ért a jogalkotó a hátrányos helyzet alatt. A  köz­oktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) értelmező rendelkezési között, a 121. § (1) bekezdés 14. pontjában ez a megfogalmazás szerepel: „Hátrányos helyzetű gyermek, tanuló: az, aki családi körülményei, szociális helyzete miatt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította; e csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője – a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint – óvodás gyermek esetén a gyermek hároméves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait



fejezte be sikeresen; halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe ­vettek;”

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult a gyermekétkeztetés normatív kedvezményének, a tanulói tankönyvtámogatásnak, az esetenkénti pénzbeli támogatásnak, valamint a külön jogszabályban meghatározott egyéb kedvezményeknek az igénybevételére. Mi a teendő a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítása érdekében? A Gyvt. 20. § (1)–(3) bekezdése szerint a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítását a szülő vagy más törvényes képviselő, illetve a nagykorú rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult a lakcíme szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál terjeszti elő. A feltételek fennállása esetén a települési önkormányzat jegyzője 1 év időtartamra megállapítja a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát. Az egyéb jogosultsági feltételek fennállása esetén nagykorúvá válása után is jogosult a gyermek a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre, ha –  nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat, és 23. életévét még nem töltötte be, vagy –  felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, és a 25. életévét még nem töltötte be. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak körét a Gyvt. 19. § (2) bekezdése határozza meg. A települési önkormányzat jegyzője megállapítja a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát, amennyiben a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg: a) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 140%-át (az öregségi nyugdíj legkisebb összege 2009-ben 28 500 Ft),    aa) ha a gyermeket egyedülálló szülő, illetve más törvényes képviselő gondozza, vagy    ab) ha a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, vagy    ac) ha a nagykorúvá vált gyermek nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat, és 23. életévét még nem töltötte be, vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, és a 25. életévét még nem töltötte be. b) az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 130%-át az a) pont alá nem tartozó esetben,

17

feltéve, hogy a vagyoni helyzet vizsgálata során az egy főre jutó vagyon értéke nem haladja meg külön-külön vagy együttesen az alábbiakban meghatározott értéket. Vagyon alatt azt a hasznosítható ingatlant, járművet, továbbá vagyoni értékű jogot kell érteni, amelynek egy főre jutó értéke a gyermeket gondozó családban –  külön-külön számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének húszszorosát, vagy –  együtt számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hetvenszeresét meghaladja, azzal, hogy nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben a szülő vagy a tartásra köteles más törvényes képviselő életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általuk lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű. A települési önkormányzat jegyzője annak a gyermeknek, fiatal felnőttnek, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága a) a tárgyév július 1-jén fennáll, a tárgyév július hónapjában, b) a tárgyév november 1-jén fennáll, a tárgyév november hónapjában pénzbeli támogatást folyósít, amelynek összege 2009ben 5800 forint. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítása az összes többi kedvezmény igénybevételének alapjául szolgál. Ez alól csak a háromvagy többgyermekes családok képeznek kivételt, mivel az ő esetükben a tankönyvtámogatás és a kedvezményes gyermekétkeztetés igénybe vehető akkor is, ha nem kerül megállapításra a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság. A Kt. 10. § (4) bekezdése szerint a gyermek, tanuló joga, hogy a nevelési-oktatási intézményben, családja anyagi helyzetétől függően, kérelmére ingyenes vagy kedvezményes étkezésben, tanszerellátásban részesüljön, továbbá, hogy részben vagy egészben mentesüljön az e törvényben meghatározott, a gyermekeket, tanulókat terhelő költségek megfizetése alól, vagy engedélyt kapjon a fizetési kötelezettség teljesítésének halasztására vagy a részletekben való fizetésre.

A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló 2008. évi CII. törvény 3. sz. mellékletének 17.2 pontja alapján a tanulók ingyenes tankönyvellátáshoz 10 000 Ft/fő/év fajlagos összegű hozzájárulást biztosít a költ­ ségvetés. A hozzájárulást igénybe veheti a helyi önkormányzat az 1–13. évfolyamokon, a szakiskola 9–10. évfolyamán és a szakképzési évfolyamokon nappali rendszerű

18

oktatásban részt vevő, ingyenes tankönyvellátásra jogosult iskolai tanulók ingyenes tankönyvellátásához a 2009/2010. tanévi nyitó (október 1-jei) közoktatási statisztikai állapotra becsült létszáma alapján. A hozzájárulásból, az iskolai tankönyvvásárláshoz nyújtott fenntartói támogatásból az iskolai könyvtár, könyvtárszoba részére a normatív ajánlott és kötelező olvasmány, digitális tananyag, oktatási program is beszerezhető tankönyv helyett, ha az iskolában a nevelő és oktató munkához vagy annak egy részéhez nem alkalmaznak tankönyvet. A hozzájárulás egy tanuló után egy jogcímen igényelhető. Arra vonatkozóan, hogy kik jogosultak az ingyenes tankönyvellátásra a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény (a  továbbiakban: Tpr.) 8. § (4) bekezdése ad választ, amely szerint „Az iskolai tankönyvrendelésnek biztosítania kell, hogy – az iskolától történő tankönyvkölcsönzés, napköziben, tanulószobában elhelyezett tankönyvek igénybevétele, használt tankönyvek biztosítása, illetőleg tankönyvek megvásárlásához nyújtott pénzbeli támogatás útján – a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő minden olyan tanuló részére, aki –  tartósan beteg, –  testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogya­tékos, –  pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitás­zavar), –  három- vagy többgyermekes családban él, –  nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult, –  rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben ré­­ szesül, a tankönyvek ingyenesen álljanak rendelkezésre (normatív kedvezmények). A gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő – nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben nevelkedő – ideiglenes hatál�lyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett tanuló után nem vehető igénybe a normatív kedvezmény.” A normatív kedvezményt igényelni kell. A normatív és a normatív kedvezmény körébe nem tartozó kedvezményre vonatkozó kérelmet jogszabályban meghatározott igénylőlapon kell bejelenteni. A kedvezmények iránti igényt az iskolai tankönyvrendelés elkészítése előtt, az iskola által meghatározott időben, a jogszabályban meghatározott igénylőlap felhasználásával kell bejelenteni. Az igénybejelentés időpontjáról az iskola az igény­ bejelentési határidő előtt legalább tizenöt nappal korábban, írásban köteles értesíteni minden tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt. A határidő jogvesztő, ha a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés ellenére nem élt az igénybejelentés jogával. Nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha az igényjogosultság az igénybejelentésre megadott időpont eltelte után állt be. Ha az igényjogo-

sultság a tanulói tankönyvvásárláshoz nyújtott normatív hozzájárulás igénylését követő időpont után áll be –  beleértve az iskolaváltást is – az iskola a tankönyvek kölcsönzésével, a napköziben, tanulószobán elhelyezett tankönyvek rendelkezésre bocsátásával teljesítheti az igényt. Az iskola igazgatója felel a normatív kedvezmények biztosítá­sáért. Abban a kérdésben, hogy a normatív kedvezményre való jogosultság elbírálásánál kit kell –  tartósan beteg, súlyosan fogyatékos, három- vagy többgyermekes családban élő, nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosultnak tekinteni – kivéve, ha a családi pótlékra való jogosultság a legmagasabb életkor elérése miatt szűnt meg –, a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény II. fejezetében, –  sajátos nevelési igényűnek tekinteni, a közoktatásról szóló törvény 121. §-a (1) bekezdésének 29. pontjában foglaltakat kell alkalmazni. Gyakori félreértések forrása, hogy a szülők úgy vélik, az ingyenes tankönyvellátás egyenlő a rászoruló tanulók részére történő új tankönyvek átadásával. A tankönyvtámogatás ennél bonyolultabb dolog. A Kt. 118. §-ának (5) bekezdése szerint a támogatás módjáról a nevelőtestület dönt. A tankönyvtámogatás felhasználható a tanulói tankönyvvásárlás költségeinek átvállalására és csökkentésére, az iskolai tankönyvrendelés teljesítésére, továbbá iskolai könyvtári elhelyezés céljára történő beszerzésére, ha a könyvtári kölcsönzéssel biztosítják a tanulók ingyenes tankönyvellátását. Az iskolának a támogatás meghatározott részét e jogszabályban foglaltak szerint tartós tankönyv vásárlására kell fordítania. Ezek azok a tankönyvek, amelyeket több tanuló, egymást váltva, iskolai könyvtári kölcsönzés útján fel tud használni tanulmányaihoz. A tartós tankönyvek körébe tartoznak azok a szótárak, szöveggyűjtemények, atlaszok, amelyek a tankönyvjegyzékben szerepelnek, és amelyek megvásárlása jelentős mértékben megnöveli a szülők kiadásait. Az iskolai könyvtár fejlesztése és bővítése alapul szolgálhat az ingyenes tankönyvellátás kiterjesztéséhez, hiszen a könyvtárban rendelkezésre álló könyvek a ta­nulók részére ingyenesen vehetők igénybe kölcsönzés útján. A tartós használatra készült tankönyvet tankönyvkölcsönzés útján kell a normatív kedvezményre jogosult birtokába adni. Ha az iskola a tankönyvet tankönyvkölcsönzés útján adja a normatív kedvezményre jogosult tanuló birtokába, a használat jogát a tanulói jogviszony fennállása alatt addig az időpontig kell a tanuló részére biztosítani, ameddig az adott tantárgyból a helyi tanterv alapján a felkészítés folyik, illetve az adott tantárgy-



ból vizsgát lehet vagy kell tenni. A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a rendeltetésszerű használatból származó értékcsökkenést. A kölcsönzött tankönyv a tanuló részére értékesíthető. A tankönyvkölcsönzéssel, a  tankönyv-értékesítéssel, a tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kár megté­rítésével, a kártérítési kötelezettség mérséklésével, illetve elengedésével összefüggő kérdéseket az iskola házirendjében kell meghatározni. Az iskolai tankönyvellátás rendjét – a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével évente – az iskola igazgatója határozza meg, aki döntése előtt felméri, hány tanulónak lehet biztosítani a tankönyvellátást az iskolai könyvtárból, könyvtárszobából történő tankönyvkölcsönzés, a napköziben, tanulószobán elhelyezett tankönyvekhez való hozzáférés útján, továbbá hányan kívánnak használt tankönyvet vásárolni. A felmérés eredményéről az iskola igazgatója tájékoztatja az iskolaszéket, az iskolai szülői szervezetet (közösséget), az iskolai diákönkormányzatot, és kikéri véleményüket a tankönyvtámogatás rendjének meghatározá­sához. Az iskolának biztosítania kell, hogy a napközis és a tanulószobai foglalkozásokon megfelelő számú tankönyv álljon a tanulók rendelkezésére a tanítási órákra történő felkészüléshez. Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára jutó teljes összegnek legalább huszonöt százalékát tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok, elektronikus adathordozón rögzített tananyag, kis példányszámú tankönyv vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv, tankönyv, elektronikus adathordozón rögzített tananyag az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár, könyvtárszoba állományába kerül. Az iskolai tankönyvrendelést az iskola igazgatója készíti el, aki a helyi tanterv alapján, a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével, amelyben meg­ határozásra kerülnek az alkalmazott tankönyvek, tanulmányi segédletek. A pedagógus nem választhat olyan tankönyvet, amelynek igénybevétele az iskolai tankönyvrendelés és tankönyvellátás jogszabályban meghatározott rendje szerint nem biztosítható valamennyi tanulónak. A tankönyvrendelés alapján kell meghatározni, hogy a tankönyv vásárlására rendelkezésre álló összeget mely tankönyvek vásárlására fordítják. A tankönyvrendelés elkészítéséhez az iskola igazgatója beszerzi az iskolaszék, iskolaszék hiányában az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat véleményét. Az iskola igazgatója kezdeményezi a települési önkormányzatnál annak a rászoruló tanulónak a támogatását, akinek a tankönyv­ellátását az iskolai tankönyvtámogatás rendszere nem tudja megoldani.

19

A normatív kedvezményre jogosult tanulók részére az ingyenes ellátás biztosítására vonatkozóan részletes szabályozást a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai ­tankönyvellátás rendjéről szóló 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet (a  továbbiakban: R.) 22. §-a nyújt. Az alábbiakban kiemelésre kerülnek a tankönyvrendeléshez kapcsolódó határidők: – November 15-éig az iskola igazgatója minden évben köteles felmérni, hány tanulónak lehet biztosítani a tankönyvellátást az iskolai könyvtárból, könyvtárszobából történő tankönyvkölcsönzés, a napköziben, tanulószobán elhelyezett tankönyvekhez való hozzáférés útján, továbbá hányan kívánnak használt tankönyvet vásárolni. E felmérés során tájékoztatni kell a szülőket arról, hogy a Tpr. 8. §-ának (4) bekezdése alapján várhatóan kik jogosultak normatív kedvezményre, továbbá, ha az iskolának lehetősége van, további kedvezmény nyújtására, és mely feltételek fennállása esetén lehet azt igénybe venni. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni. Az iskola fent meghatározott felmérés alapján megállapítja, hogy hány tanulónak kell biztosítania a normatív kedvezményt, illetve hány tanuló igényel és milyen tankönyvtámogatást a normatív kedvezményen túl. A normatív kedvezmény, valamint a normatív kedvezmény körébe nem tartozó további kedvezmény iránti igényt az R. 5. számú mellékletében meghatározott igénylőlapon kell benyújtani. Az igénylőlap benyújtásával egyidejűleg be kell mutatni a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot. A bemutatás tényét az iskola rávezeti az igénylőlapra. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges: –  a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás; –  ha a családi pótlékra való jogosultság a legmagasabb életkor elérése miatt megszűnt; –  tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás; –  a sajátos nevelési igényű tanuló esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye; –  rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény esetén az erről szóló határozat. A családi pótlék folyósításáról szóló igazolásként el kell fogadni a bérjegyzéket, a pénzintézeti számlakivonatot, a postai igazolószelvényt. Az iskola – a helyben szokásos módon – hirdetményben teszi közzé a normatív kedvezményen túli további kedvezmények körét, feltételeit, az igényjogosultság igazolásának formáját és az igénylés elbírálásának el­veit.

20

Minden évben – November 30-áig az igényfelmérés eredményéről az igazgató tájékoztatja nevelőtestületet, az iskolaszéket, az iskolai szülői szervezetet (közösséget), az iskolai diákönkormányzatot, és kikéri a véleményüket az iskolai tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához. – December 15-éig az iskola igazgatója meghatározza az iskolai tankönyvellátás rendjét, és erről tájékoztatja a szülőt, illetve a nagykorú cselekvőképes tanulót. – November 30-áig az iskola kezdeményezi a tankönyv- és tanszerellátás támogatásának megállapítását a települési önkormányzatnál azon tanulók részére, akiknek a tankönyvellátását az iskolai tankönyvtámogatás rendszere nem tudja megoldani. – Február 28-áig az iskola (az igazgató) elkészíti a tankönyvrendelését, és megküldi azt az Oktatási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) által felügyelt elektronikus rendszeren keresztül a kiadóknak és a közoktatás információs rendszerének. A  kiadó a Hivatal által felügyelt elektronikus rendszerből megkapott megrendeléseket harminc napon belül elfogadja, majd az elfogadást az iskolának a Hivatal által felügyelt elektronikus rendszeren keresztül visszaigazolja. Az  iskola a kiadó visszaigazolását öt napon belül elfogadja, ezzel a megrendelése véglegessé válik. Amennyiben a kiadó az iskola megrendelését nem tudja elfogadni, kezdeményeznie kell – a visszaigazolásra rendelkezésére álló határidőn belül – a Hivatal által felügyelt elektronikus rendszeren keresztül annak módosítását vagy visszavo­nását. – Szeptember 5-éig az iskola pótrendeléseket küldhet a kiadóknak. A kiadó a Hivatal által felügyelt elektronikus rendszerből megkapott pótrendeléseket tíz napon belül elfogadja, majd az elfogadást az iskolának a Hivatal által felügyelt elektronikus rendszeren keresztül vissza­igazolja. Az iskola a kiadó visszaigazolását öt napon belül elfogadja, s ezzel a pótrendelése véglegessé válik. Amennyiben a kiadó az iskola pótrendelését nem tudja elfogadni, kezdeményeznie kell – a visszaigazolásra rendelkezésére álló határidőn belül – a Hivatal által felügyelt elektronikus rendszeren keresztül annak módo­ sítását vagy visszavonását. A tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült lét­ számát is figyelembe kell venni. A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy –  a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés, a tankönyv napközis, illetve tanulószobai elhelyezése – az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét.

A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők megismerjék. A tankönyvrendelés elkészítésénél a szülői szervezet – a tankönyvek grammban kifejezett tömegére tekintettel – véleménynyilvánítási joggal rendelkezik. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani. Az egyes osztályokba beiratkozott tanulók szüleit tájékoztatni kell az adott osztályban használni szándékozott tankönyvek össztömegéről. Az 1–4. évfolyamokra beiratkozott tanulók heti órarendjét úgy kell kialakítani, hogy az egyes tanítási napokon használt tankönyvek tömege a három kilogrammot ne haladhassa meg. A szülői szervezet az 1–4. évfolyamokra beiratkozott tanulók heti órarendjének összeállításánál – a tankönyvek grammban kifejezett tömegére tekintettel – egyetértési joggal rendelkezik. – Legkésőbb június 10-éig az iskolának – a helyben szokásos módon – közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. A tankönyvrendelés elkészítésével egyidejűleg az iskolai tankönyvellátás rendjében meg kell nevezni a tankönyvfelelőst, továbbá biztosítani kell, hogy az iskolában alkalmazott tankönyvek az egész tanítási év során az iskola tanulói részére megvásárolhatók legyenek (a to­­ vábbiakban: iskolai tankönyvellátás). Az iskolai tankönyvellátás feladatai: a tankönyv beszerzése és a tanulókhoz történő eljuttatása. Az iskolai tankönyvellátás megszervezése az iskola feladata. Az iskolai tankönyvellátás vagy annak egy része lebonyolítható az iskolában, illetve az iskolán kívül. Az iskolai tankönyvellátás feladatait vagy annak egy részét elláthatja az iskola, illetve a tankönyvforgalmazó. Az iskolai tankönyvellátás zavartalan megszervezéséért akkor is az iskola felel, ha a feladatokat vagy azok egy részét a tankönyvforgalmazónak adja át. Ha az iskola a tankönyveket a tankönyvforgalmazótól értékesítésre átveszi, a tankönyvellátás rendjének elkészítésével egyide­jűleg az iskola igazgatójának ki kell jelölnie és meg kell bíznia azt a tankönyv-értékesítésben közreműködő személyt, aki részt vesz a tankönyvterjesztéssel kapcsolatos feladatok ellátásában. Ha a feladatellátásban való közreműködés a tankönyv-értékesítésben közreműködő személyeknek nem munkaköri feladata, a velük kötött megállapodásban meg kell határozni a feladatokat és a díjazás mértékét. Díjazás illeti meg azt is, aki elkészítette az iskolai tankönyvrendelést. A díjazás összege nem lehet kevesebb az ügyeleti díj összegénél. A díjazás forrása a tankönyvforgalmazó által a tankönyvellátási szerződés alapján az iskolának átengedett összeg.



A tankönyvrendelés elkészítésének – az R.-ben nem szabályozott – kérdéseit az iskolai szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni.

A kedvezményes gyermekétkeztetésre való jogosultság feltételei A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló 2008. évi CII. törvény 3. sz. mellékletének 17.1. pontja alapján a bölcsődében, óvodában, az iskolában nappali rendszerű oktatásban, továbbá kollégiumban részt vevő gyermekek, tanulók után támogatás igényelhető, akik számára a fenntartó a Gyvt. 148. § (5) bekezdése alapján 50%-os normatív étkezési térítési-díjkedvezményt vagy ingyenes étkeztetést biztosít. A bölcsődés, óvodás, továbbá az 1–6. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő és rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek után normatív kedvezményként kell biztosítani az intézményi térítési díj 100%-át. Az e körbe nem tartozó, de –  rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő tanulók után, –  a három- vagy többgyermekes családoknál gyermekenként, –  a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermekek, ta­nulók után, az intézményi térítési díj 50%-át kell normatív kedvezményként biztosítani. A normatív kedvezményt a tanuló után a nappali rendszerű oktatásban való részvétele befejezéséig kell biztosítani, de a kedvezményre való jogosultság csak egy jogcímen vehető igénybe. Nem jár a tanulónak kedvezmény azon étkeztetésére, amely kedvezményre – a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint létrejött – tanulói szerződése alapján már jogosult. A gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő – nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben nevelkedő – ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek után nem vehető igénybe a normatív kedvezmény. A gyermek lakóhelye szerint illetékes önkormányzat, illetve – ha a gyermek közoktatási intézményben részesül étkezésben – a nevelési-oktatási intézmény vezetője –  a  fenntartó által megállapított szabályok keretei között – a gyermek egyéni rászorultsága alapján további gyermekenkénti kedvezményt állapíthat meg. Közös háztartásban élőként kell figyelembe venni: –  a tizennyolc éven aluli, –  a huszonöt évesnél fiatalabb, közoktatásban nappali rendszerű oktatásban részt vevő, illetve felsőoktatásban nappali tagozaton tanuló, valamint –  az életkortól függetlenül a tartósan beteg vagy súlyos fogyatékos gyermekeket.

21

A központi költségvetésből lehívható hozzájárulás fajlagos összege 65 000 Ft/fő/év. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő 5–6. évfolyamos általános iskolás tanulók esetén további 20 000 Ft/fő/év kiegészítő hozzájárulás illeti meg a fenntartót. Az alábbiakban felsorolásra kerülő támogatások igénybevételének alapja a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítása.

Óvodáztatási támogatás A települési önkormányzat jegyzője annak a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermeknek a szülője részére, aki a három-, illetve négyéves gyermekét beíratta az óvodába, továbbá gondoskodik gyermeke rendszeres óvodába járatásáról, és akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága fennáll –  a gyermek óvodai beíratását követően első alkalommal, ha a gyermek óvodai beíratása az év első felében történik, és a gyermek óvodai nevelésben való részvétele óta legalább három hónap eltelt, a beíratás évének június hónapjában, –  a gyermek óvodai beíratását követően első alkalommal, ha a gyermek óvodai beíratása az év első felében történik, de júniusig nem telt el három hónap, a beíratás évének december hónapjában, –  a gyermek óvodai beíratását követően első alkalommal, ha a gyermek óvodai beíratása az év második felében történik, és a gyermek óvodai nevelésben való részvétele óta legalább három hónap eltelt, a beíratás évének december hónapjában, –  a gyermek óvodai beíratását követően első alkalommal, ha a gyermek óvodai beíratása az év második felében történik, de a beíratás évében decemberig nem telt el három hónap, a következő év június hónapjában –  pénzbeli támogatást folyósít, amelynek összege 2009. évben 20 000 Ft. A gyermek beíratását követően második és további alkalommal az óvodai nevelési jogviszony fennállásáig a tárgyév június és de­­cember hónapjában a pénzbeli támogatás összege 10–10 ezer Ft. A pénzbeli támogatás folyósításának további feltétele, hogy a gyermek felett a szülői felügyeleti jogot gyakorló szülő, illetve ha mindkét szülő gyakorolja a szülői felügyeleti jogot, mindkét szülő a jegyzői eljárásban önkéntes nyilatkozatot tegyen arról, hogy gyermekének hároméves koráig legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. A helyi önkormányzat rendeletben előírhatja, hogy az első alkalommal folyósításra kerülő pénzbeli támogatás helyett a szülőnek gyermeke részére természetbeni támogatás kerüljön kiadásra. A  természetbeni támogatást a gyermek beíratását követő legfeljebb 15 munkanapon belül kell a szülő rendelkezésére bocsátani.

22

Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás Kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek gyámjául rendelt hozzátartozó jogosult, aki a gyermek tartására köteles, és nyugellátásban vagy baleseti nyugellátásban vagy nyugdíjszerű rendszeres szociális pénzellátásban vagy időskorúak járadékában részesül. A kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra való jogosultságot a gyám lakcíme szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője –  határozatlan időre – állapítja meg, amelynek havi összege – gyermekenként – az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 22 száza­ léka. A települési önkormányzat jegyzője annak a gyámul kirendelt hozzátartozónak, akinek kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra való jogosultsága – a tárgyév július 1-jén fennáll, a tárgyév július hónapjában – a július hónapra járó kiegészítő gyermekvédelmi támogatás összege mellett –, – a tárgyév november 1-jén fennáll, a tárgyév november hónapjában – a november hónapra járó kiegészítő gyermekvédelmi támogatás összege mellett – pótlékot folyósít, amelynek összege 2009-ben 8400 Ft. A kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra való jogosultság feltételeit a települési önkormányzat jegyzője évente legalább egyszer felülvizsgálja.

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás A települési önkormányzat képviselő-testülete a gyermeket a rendeletében meghatározott mértékű rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíti, ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került. Elsősorban azokat a gyermekeket, illetve családokat kell alkalmanként rendkívüli támogatásban részesíteni, akiknek az ellátásáról más módon nem lehet gondoskodni, illetve az alkalmanként jelentkező többletkiadások – különösen a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása, a gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadások, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának, illetve a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése, betegség vagy iskoláztatás – miatt anyagi segítségre szorulnak. A rendkívüli támogatás iránti kérelmet a szülő vagy más törvényes képviselő a lakcíme szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál vagy az önkormányzat rendeletében meghatározott szervnél terjeszti elő.

Tátrai Anikó

Tankötelezettség teljesítése Tankötelezettség kezdete A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 6. § (2) bekezdése szerint a gyermek, ha eléri az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, legkorábban abban a naptári évben, amelyben a hatodik, legkésőbb amelyben a nyolcadik életévét betölti, tankötelessé válik. A gyermek, ha az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget elérte, abban a naptári évben, amelyben a hatodik életévét május 31. napjáig betölti, megkezdi a tankötelezettség teljesítését. A szülő kérelmére a gyermek megkezdheti a tankötelezettség teljesítését akkor is, ha a hatodik életévét december 31. napjáig tölti be. A  tankötelezettség kezdete annál a gyermeknél eshet a nyolcadik életévre, aki augusztus 31. utáni időpontban született. A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik. A Kt. 24. § (5) bekezdése alapján a gyermek utoljára abban az évben kezdhet óvodai nevelési évet, amelyben a hetedik életévét betölti. Abban az évben, amelyben a gyermek a hetedik életévét betölti, akkor kezdhet újabb nevelési évet az óvodában, ha augusztus 31. után született, és a nevelési tanácsadó vagy a szakértői és rehabilitációs bizottság javasolja, hogy még egy nevelési évig maradjon az óvodában. A nevelési tanácsadó vagy a szakértői és rehabilitációs bizottság ilyen javaslatot a szülő kérésére és az óvoda nevelőtestületének egyetértésével tehet. A nevelőtestület egyetértését a nevelési tanácsadó, illetve a szakértői és rehabilitációs bizottság a gyermek, tanuló vizsgálatának megkezdése előtt szerzi be. A nevelési tanácsadó, illetve a szakértői és rehabilitációs bizottság – szakvéleményének megküldésével – értesíti a lakóhely, ennek hiányában a tartózkodási hely szerint illetékes jegyzőt, ha javasolja, hogy a gyermek további egy évig óvodai nevelésben vegyen részt. A gyermek tankötelezettségét –  az előkészítő évfolyamon történő teljesítéssel vagy –  magántanulói jogviszony létesítésével is teljesítheti a szülők döntése, illetve szakorvosi javaslat alapján. Az előkészítő évfolyamra vonatkozóan a Kt. 70. §-ának  (7) bekezdésétől a (10) bekezdéséig szóló szabályozás rendelkezik az alábbiak szerint: „(7) Az első évfolyamra felvett tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi – jogszabályban meghatározott munkamegosztás szerint, a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján – az igazgató mentesíti az értékelés és minősítés alól, vagy részére az egyéni adottságához, fejlettségéhez igazodó továbbhaladást (a továbbiakban: egyéni továbbhaladás) engedélyez. (8) Ha a tanulót mentesítették az értékelés és minősítés alól, az első évfolyamot a többi tanulóval azonos osz-



tályban előkészítő évfolyamként végzi és fejezi be. Az előkészítő évfolyam során a tanuló játékos felkészítés keretében készül az iskolai követelmények teljesítésére. Az előkészítő évfolyam megszervezhető a délelőtti napközis foglalkozások keretében is. Előkészítő évfolyamra a tanuló csak egy tanéven keresztül járhat, és csak abban az esetben, ha tanulmányait legkésőbb a hetedik élet­ évében megkezdte. (9) Egyéni továbbhaladás esetén – a (7) bekezdésben meghatározott szakértői vélemény alapján – az engedélyben meg kell határozni, melyik tárgyból, melyik évfolyam utolsó tanítási napjáig kell a tanulónak utolérnie a többieket. Az egyéni továbbhaladás – valamennyi vagy egyes tantárgyakból – különböző évfolyamokig, de legkésőbb a negyedik évfolyam végéig tarthat. (10) Az előkészítő év – a (7) bekezdésben meghatározott szakértői vélemény alapján – az első félévet követő hónap utolsó tanítási napjáig átváltoztatható egyéni továbbhaladásra.” A nevelési oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet (a továbbiakban: Nevim. r.) 23. § (6) bekezdése értelmében, ha a tanulónak a Kt. 70. §-ának (7) bekezdése alapján egyéni továbbhaladást engedélyeztek, a pedagógus – jogszabályban meghatározott munkamegosztás szerint – a nevelési tanácsadó vagy a szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleménye alapján egyéni fejlesztési tervet készít. Az egyéni fejlesztési tervben kell meghatározni, hogy a tanulónak az egyes évfolyamok végére milyen követelményeket kell teljesítenie, továbbá, hogy melyik évfolyam végére kell utolérnie a többi ta­nulót. A tankötelezettség előkészítő évfolyamon történő teljesítéséhez a fent leírtak szerint a nevelési tanácsadó vagy a szakértői és rehabilitációs bizottság javaslata szükséges. Amennyiben ilyen javaslatot a nevelési tanácsadó nem tett, a Kt. 7. § (1) bekezdése szerint – a szülő választása alapján – a tankötelezettség magántanulóként is teljesíthető. A Kt. 11. § (1) bek. n) pontja ugyanis kimondja: „A tanuló joga különösen, hogy magántanuló legyen, továbbá, hogy kérje a tanórai foglalkozásokon való részvétel alóli felmentését.” A Kt. 52. § (13) bekezdése alapján a súlyos betegsége miatt magántanulóként tanulmányokat folytatók egyéni foglalkozás keretében történő felkészítésére az iskolának tanulónként a köte­lező és a nem kötelező tanórai foglalkozás megszervezésére rendelkezésre álló órakereten felül – átlag – heti tíz óra áll a rendelkezésre. Az időkeret az egyes hetek és tanulók között átcsoportosítható. A magántanulói jogviszony létesítésére vonatkozóan továbbá a Kt. alábbi rendelkezései irányadóak: –  A tanuló (magántanuló) az iskolával tanulói jogviszonyban áll. A  tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel

23

útján keletkezik. A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről vagy átvételről az iskola igaz­ gatója dönt a Kt. 42. § (1)–(2) bekezdésében és a 46–47.  §-ban meghatározottak alapján. A magántanulót az iskola valamennyi kötelező tanórai foglalkozása alól fel kell menteni. –  Az, akit felmentettek a kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, az igazgató által meghatározott időben, és a nevelőtestület által meghatározott módon, ad számot tudásáról. –  A magántanulónak a magatartását és szorgalmát nem kell minősíteni. A magántanulói státus létesítésekor figyelembe kell venni a Nevim. r. 23. §-ában meghatározott, alább felsorolt rendelkezéseket is: Ha a tanuló – szülőjének választása alapján – tankötelezettségének magántanulóként tesz eleget, az erről való bejelentést követő három napon belül az iskola igazgatója beszerzi a tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálat véleményét, annak eldöntésére, hátrányos-e ez a megoldás a tanulónak. A gyermekjóléti szolgálat tizenöt napon belül köteles megküldeni véleményét. Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségének a szülő döntése alapján magántanulóként tesz eleget, felkészítéséről a szülő gondoskodik, illetőleg a tanuló egyénileg készül fel. Az az iskola pedig, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll – kivéve, ha a tanuló független vizsgabizottság előtt ad számot tudásáról – állapítja meg a tanuló érdemjegyeit és osztályzatait, továbbá dönt – minden esetben – a tanuló magasabb évfolyamra lépésével kapcsolatos kérdésekben. Az iskola igazgatója köteles tájékoztatni a tanulót, illetve a szülőt a magántanulói jogairól és kötelességeiről. A magán­tanuló kérelemre felvehető a napközibe és a tanulószobai foglalkozásra. Az iskola köteles gondoskodni a tanuló felkészítéséről, érdemjegyeinek és osztályzatának megállapításáról akkor is, ha a szakorvosi vélemény alapján otthoni ellátás keretében részesül tartós gyógykezelésben, és emiatt magántanulóként folytatja tanulmányait.

Tankötelezettség teljesítése 18 éves korig A Kt. 6. §-ában foglaltak szerint a tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló tizennyolcadik életévét betölti. Tizenhatodik életévének betöltése után kérelmére megszűnik annak a tankötelezettsége, aki érettségi vizsgát tett, vagy államilag elismert szakképesítést szerzett, illetve házasságkötés révén nagykorúvá vált, vagy gyermekének eltartásáról gondoskodik. A kérelmet a tanuló és – a nagykorúvá vált tanuló kivételével –

24

a szülő közösen nyújthatja be. A kérelmet az iskola igazgatója írásban tudomásul veszi. A tankötelezettség 18. életévre történt kiterjesztése nem vonatkozik azokra a tanulókra, akik tanulmányaikat az általános iskola első évfolyamán az 1997/1998. tanévben vagy azt megelőzően kezdték meg. Rájuk a Kt. 129. § (1) bekezdése vonatkozik, amely szerint a tankötelezettségük annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tizenhatodik életévüket betöltik. A Kt. 78. §-a szerint az, aki nappali rendszerű iskolai oktatásban nem tud vagy nem akar részt venni, attól a tanévtől kezdve, amelyben a tizenhatodik életévét betölti, a munkahelyi, családi vagy más irányú elfoglaltságához, a meglévő ismereteihez és életkorához igazodó iskolai oktatásban (a továbbiakban: felnőttoktatás) kezdheti meg, illetve folytathatja tanulmányait. Az iskolai tanulmányok attól az évtől kezdődően, amelyben a tanuló –  nyolc évfolyamos általános iskola esetén tizen­ hetedik, –  középiskola és szakiskola esetén huszonharmadik életévét betölti, kizárólag felnőttoktatás keretében folytatható. Középiskola és szakiskola esetén a fent meghatározott határidő egy évvel meghosszabbítható abban az esetben, ha a tanuló az általános iskola első évfolyamán a tanulmányait a hetedik életévében kezdte meg, továbbá, ha olyan szakképzésben vesz részt, amelyben a szakképzési évfolyamok száma meghaladja a kettőt. Sajátos nevelési igényű tanuló esetén, valamint a súlyos beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő tanuló esetén, továbbá, ha a tanulmányi követelményeket azért nem tudták teljesíteni, mert a tanuló tartós gyógykezelés alatt állt, a fentiekben meghatározott életkorokhoz három évet hozzá kell szá­mí­ tani. Kiskorú tanuló esetén a szülő és a tanuló közösen dönti el, hogy az iskolai tanulmányait a meghatározott időpontig (tizenhetedik életévének betöltéséig) a nappali rendszerű iskolai oktatásban vagy a felnőttoktatásban folytatja-e, azzal a megkötéssel, hogy annak a tanévnek a végéig, amelyben a tizennyolcadik életévét betölti, csak a  nappali oktatás munkarendje szerint szervezett oktatásban vehet részt. A Kt. 52. § (1) bekezdése szerint nappali rendszerű iskolai oktatásban a tanuló abban az évben kezdhet utoljára tanévet, amelyben betölti –  nyolc évfolyamos általános iskola esetén a tizenhatodik, –  középiskola és szakiskola esetén a huszonkettedik életévét. Az iskolai tanulmányok attól az évtől kezdődően, amelyben a tanuló nyolc évfolyamos általános iskola esetén tizenhetedik életévét betölti, kizárólag felnőttoktatás keretében folytatható.

A felnőttoktatás megszervezhető: –  általános iskolában, gimnáziumban, szakközépiskolában, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelésioktatási intézményben, illetve –  a nappali rendszerű iskolai oktatás céljára létesített iskolának a felnőttoktatási tagozatán, osztályában, csoportjában. A felnőttoktatásban a tizenhat–húsz éves tanulók részére ifjúsági osztály, csoport szervezhető. A felnőttoktatásban a nevelés és oktatás megszervezhető a nappali oktatás munkarendje, továbbá esti, levelező vagy más sajátos munkarendje szerint. Nappali oktatás munkarendje szerint azok részére szervezhető meg az oktatás, akik nyolc évfolyamos általános iskola esetén a tizenhatodik, középiskola és szakiskola esetén a huszonkettedik életévüket legfeljebb a megkezdett tanévben töltik be. A felnőttoktatásban –  az iskolai nevelés és oktatás a tanulók egyéni felkészülésére is épülhet, –  ha a tanítást nem a nappali oktatás munkarendje szerint szervezik, a tanév rendjében meghatározott tanítási napot az egyéni felkészülés keretében tanulásra fordított – az iskola által előírt – napokkal együtt kell számítani, s nem kell alkalmazni az ötnapos tanítási hétre vonatkozó rendelkezéseket,



–  a nem kötelező tanórai foglalkozásra, az osztálybontásra és egyéni foglalkozásra, a tanórán kívüli foglalkozásra, a mindennapos testedzésre vonatkozó rendelkezések alkalmazása nem kötelező.

Tátrai Anikó

en felület n-line o ok r g e a s i any nedz artalm tásme t a egíti i t s s k á s o t a állítá e z A KÖZ anügyigazg s s ö ani tő t n. dszert elérhe dásba os mó o/ m á ligazo z e s i t t .hu/g t t x ö ö e z z l ö ö p k k m k o o c :// zabály a http nlapon a jogs zletek ml ho s t é r h . i r b e s Továb enedz tatasm kozok atók. olvash

25

Változások a foglalkoztatásban Vezetői és magasabb vezetői megbízásokkal kapcsolatos egyes szabályok a közoktatási intézményekben – a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény megváltozott előírásai alapján Kjt. vhr. 5. § (1) bekezdés: „a) magasabb vezetői megbízásnak minősül: aa) a helyi önkormányzat képviselő-testülete, közgyűlése, illetve a fenntartó vezetője vagy megbízottja által adott intézményvezetői megbízás, valamint a tagintézmény vezetésére szóló igazgatói, óvodavezetői megbízás, többcélú intézményben az intézményegység vezetőjének (igazgatójának, óvodavezetőjének, kollégiumvezetőjének) a megbízása, ab) az intézményvezető-helyettesi megbízás; b) vezető megbízásnak minősül a tagintézmény-vezetői, az intézményegységvezető-helyettesi, a tagintéz­ ményvezető-helyettesi, a tagozatvezetői, a gyakorlati oktatás-vezetői, a gyakorlati oktatás-vezetőhelyettesi és gyakorlóhely-vezetői megbízás;”

Határozott idejű megbízás (5–10 év) – az intézményvezetői, – a tagintézmény-vezetői, – többcélú intézményben az intézményegység vezetőjének (igazgatójának, óvodavezetőjének, kollégiumvezetőjének) a megbízása. Határozatlan idejű megbízás – az intézményvezető-helyettesi megbízás, – az intézményegységvezető-helyettesi, – a tagintézményvezető-helyettesi, – a tagozatvezetői, – a gyakorlati oktatás-vezetői, – a gyakorlati oktatás-vezetőhelyettesi és – gyakorlóhely-vezetői megbízás.

Vezetői megbízások pályáztatása Pályázat útján adható vezetői megbízások1

Pályázat nélkül adható vezetői megbízások

intézményvezetői megbízás

az intézményegységvezető-helyettesi

intézményvezető-helyettesi megbízás

a tagintézményvezető-helyettesi

intézményegység-vezetői megbízás

a tagozatvezetői

tagintézmény-vezetői megbízás

a gyakorlati oktatás-vezetői a gyakorlati oktatás-vezetőhelyettesi gyakorlóhely-vezetői megbízás

1  A magasabb vezetői megbízás pályáztatása mellőzhető: a)  olyan vezető megbízás esetén, amely tekintetében – kilencven napon belül – már legalább két alkalommal eredménytelenül került sor pályázati felhívás kiírására, b)  ha a megbízás ellátása a folyamatos ellátás biztonságos megszervezéséhez elengedhetetlenül szükséges, és a folyamatos működéshez szükséges személyi feltételek más munkaszervezési eszközökkel nem biztosíthatók. [Kjt. 23. § (2) bekezdés]

Vezetői megbízás visszavonása Akár a határozott, akár a határozatlan idejű vezetői megbízás bármikor indokolás nélkül visszavonható. (A  határozott idejű vezetői megbízásnak a határozott idő lejárta előtti visszavonásakor nincs olyan kötelezettsége a munkáltatónak, hogy a határozott időből hátralevő időre a vezetői pótlékot megfizesse. Ez a ­szabály a határozott időre szóló közalkalmazotti jogviszony idő előtti megszüntetésére vonatkozik!) A meg­ bízás visszavonását – a közalkalmazott kérelmére – indokolni kell. Az indokolásból a visszavonás okának világosan ki kell tűnnie. Vita esetén a visszavonás indo-

26

kának valóságát és okszerűségét a munkáltatónak kell bizonyítania. A közalkalmazott az indokolást a visszavonás kézbesítésétől számított három munkanapon belül, írásban kérheti. Ha a közalkalmazott a kérelmet menthető okból e határidőn belül nem tudja benyújtani, az akadály elhárultától számított három munkanapon belül ezt pótolhatja. A munkáltató az indokolást a kérelem be­nyújtásától számított öt munkanapon belül köteles a közalkalmazott részére írásban megadni [Kjt. 23.  § (4) bekezdés]. A vezetői megbízás visszavonásának indokolásával összefüggő bírósági ítélet: BH2002. 116

I. A közalkalmazott vezetői megbízását írásban, valós és okszerű indokkal lehet visszavonni. A visszavonás indokára – a joghasonlóság miatt – megfelelően alkalmazni kell a Munkaügyi Kollégium 95. sz. állásfoglalásának a felmondás indokolásával kapcsolatos iránymutatását. Ezért, ha a munkáltató több okot jelöl meg indokként, egyetlen indok valósága is megalapozza a visszavonást, amennyiben az okszerű. II. A bizalmatlanság mint indok nem lehet személyes szimpátia vagy antipátia kérdése, ilyenként csak a vezető magatartásában vagy munkájában megnyilvánuló és bizonyítható olyan objektív tények szolgálhatnak, amelyek kellő magyarázatát adják annak, hogy a vezető nem hagyható a beosztásában [1992. évi XXXIII. tv. 23. § (1) és (4) bek., MK 95]. Az alperes oktatási intézmény igazgatója a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 23. §-ára hivatkozással a felperes 1995. január 9-én kelt határozott idejű, majd 1997. szeptember 24-én határozatlan idejűvé módosított iskolaigazgató-helyettesi feladatok ellátására szóló megbízását 1998. július 1-jével visszavonta. Egyidejűleg a személyi alapbérének és a területi pótlékának meghagyásával a végzettségének megfelelő munkakörbe sorolásáról intézkedett. Az indokolás szerint az igazgató azért határozott így, mert megítélése szerint a felperessel mint iskolaigazgató-helyettessel hatékony iskolavezetést nem tud meg­ valósítani. A felperes kérésére az igazgató az intézkedését 1999. július 9-én írásban részletesen megindokolta. Közölte, hogy elképzelései szerint az igazgatóhelyettes az igazgatót teljes jogkörrel helyettesíti, amelyhez a helyettes irányában vezetői bizalom szükséges, amit a felperes nem élvez. Ez a bizalmatlanság kölcsönös, és okai az elmúlt hat évre vezethetők vissza. Nevezetesen: – 1992-ben a felperes egy jutalomosztást követően annak összegszerűségét az iskola nyilvánossága előtt botrányos módon megkérdőjelezte, – tevékenyen részt vett abban, hogy az igazgató az 1992. évben kiírt pályázatot nem nyerte meg, – emberi tulajdonságai alapján nem alkalmas veze­ tésre, – vezetői koncepciójába nem illik bele, hogy a művészeti területet önálló igazgatóhelyettes vezesse, – szakmai, illetőleg gazdasági igazgatóhelyettes kinevezése indokolt és végül – a felperes által felügyelt művészeti területen több rendellenességet tapasztalt. Túlzott a nevelői fluktuáció, a művészeti terület szakos ellátottsága alacsony, és ez kihatással van a gazdálkodásra és az intézmény költségvetésére. A felperes a munkaügyi bírósághoz benyújtott keresetében a vezetői megbízás visszavonása jogellenességének



megállapítását és 157 950 forint elmaradt vezetői pótlék és késedelmi kamat kifizetését kérte. Arra hivatkozott, hogy az intézkedés egyoldalú kinevezés-módosítás, illetve a közölt indokok nem valósak és nem okszerűek. A munkaügyi bíróság az ítéletével megállapította az intézkedés jogellenességét, és kötelezte az alperest, hogy a felperest az igazgatóhelyettesi beosztásában foglalkoztassa tovább, és fizessen meg részére 157 150 forint elmaradt vezetői pótlékot, annak késedelmi kamatát és 10 000 forint perköltséget. A bíróság megállapította, hogy a felperes utolsó besorolási okiratán igazgatóhelyettes munkakörű megnevezés szerepel, ilyet azonban a Kjt.-nek a közoktatási intézményekben történő végrehajtására kiadott 138/1992. (IX. 8.) Korm. rendelet melléklete nem ismer. Az igazgatóhelyettesi munkakör vezetői munkakör, amelyre a Kjt. 23. §-a szerint vezetői megbízás adható. A munkaköri megjelölést az Mt. 8. §-a (1) bekezdésében és 9. §-ában foglaltakra is figyelemmel vezetői megbízásnak tekintette, és annak megfelelően bírálta el. A Kjt. 23. §-ának (4) bekezdése értelmében a megbízás visszavonását a közalkalmazott kérelmére indokolni kell. Az indokolásból a visszavonás okának világosan ki kell tűnnie. Vita esetén a visszavonás indokának valóságát és okszerűségét a munkáltatónak kell bizonyítania. A bíróság a tényállás alapján a vezetői megbízás vis�szavonásának sem a valóságát, sem az okszerűségét nem állapította meg. A felmentés indokolásának sorrendjét követve a bíróság a felperes és az igazgató közötti, hat évvel ezelőtti konfliktust – figyelemmel a felperes ittas állapotára és későbbi bocsánatkérésére – önmagában nem találta alkalmasnak a vezetői megbízás visszavonására. Az igazgatónak az előző pályázaton való „megbuktatására” vonatkozó kijelentés nem bizonyosodott be, de a pályázatok bármelyikének támogatása vagy ellenzése bizonyítottsága esetén sem alkalmas a bizalmatlanság megállapítására. Az alperes nem hivatkozott eredményesen a felperesnek a munkatársaira tett sértő kijelentésére, mert azokat a vezetői megbízás visszavonásának vele való szóbeli közlését követően tette, és hasonlatként, nem pedig a munkatársakat minősítő jelzőként használta. Nem fogadta el okszerűnek a bíróság az alperesnek a vezetési feladatok átszervezésére vonatkozó indokolását sem, mert azt az igazgatói állás betöltésére benyújtott pályázatban foglaltakkal ellentétesnek találta. A felperes az üres állásokat rendszeresen pályáztatta, a szakos ellátottság azóta kedvező alakulása a felperes nem megfe­ lelő szervezőkészségét nem bizonyítja, az állami támogatás igénybevétele pedig nem tartozott a munkaköri feladatai közé. Az alperes az ítélet elleni fellebbezésében elsődlegesen arra hivatkozott, hogy a vezetői megbízás visszavonásának legfontosabb oka a felperes és az igazgató között kialakult mély emberi szakadék, amely az eltelt évek alatt nem rendeződött, csak újabb közvetlen konfliktushelyzet

27

– legfőképpen mert a felek kerülték egymást – nem alakult ki. Az igazgató az új helyetteseknek több jogosítványt és feladatot adott, ezáltal az iskola vezetésének struktúrája megváltozott. A megyei bíróság az ítéletével megváltoztatta az elsőfokú bíróság ítéletét, a keresetet elutasította, és a felperest 15 000 forint első- és másodfokú perköltség megfizetésére kötelezte. A megyei bíróság a vezetői megbízás visszavonása indokolásának valóságát és okszerűségét az elsőfokú bíróságtól eltérően bizonyítottnak találta. Egyetértett az alperes álláspontjával, amely szerint egy iskola nem vezethető eredményesen, ha annak igazgatója és helyettese nem bízik maradéktalanul egymásban. A bizalmatlanság a vezetői megbízás visszavonását egyedüli okként is megalapozza. Az indokolás első pontjában megfogalmazott kölcsönös bizalmatlanságot a megyei bíróság bizonyítottnak találta. Az indokolás szerint valós az is, hogy a felperes pejoratív és degradáló megjegyzéseket tett a kollégákra, miután vele a vezetői megbízás visszavonását az igazgató közölte, amely ugyancsak az együttműködés hiányát bizonyítja. A visszavonás indokolásának 3. pontját illetően a másodfokú bíróság hangsúlyozta, hogy az igazgatót a pályázata nem köti, és semmi nem tiltja az általa vezetett intézmény átszervezésében. Ebben a körben tett intézkedéseiért – ha azok célszerűtlenek vagy jog­ szabálysértőek – az igazgató csak a fenntartó önkormányzatnak felel. A vezetői megbízás visszavonása indokolásának 4. pontjában foglaltakat a megyei bíróság mellőzte, a perben ugyanis a felperes igazgatóhelyettesi munkájának eredménytelenségét az alperesnek nem sikerült bizonyítania. A jogerős ítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmében a felperes az ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. Arra hivatkozott, hogy a vezetői megbízás visszavonásának egyetlen indoka sem bizonyosodott be, ezért a sérelmezett ítélet törvénysértő. Közte és az első számú vezető között az egészséges véleménykülönbség a bizalmatlanság mértékét soha nem érte el, struktúraváltás pedig az iskolában nem történt. A felülvizsgálati kérelem alapos. A jogvita eldöntése szempontjából az eljárt bíróságok helytállóan hivatkoztak a Kjt. 23. §-ának (1) és (4) bekezdésében foglaltakra. Ez utóbbi szerint a vezetői megbízást írásban, valós és okszerű indokkal lehet visszavonni. A visszavonás indokára – a joghasonlóság miatt – megfelelően alkalmazni kell az MK 95. sz. állásfoglalásának a felmondás indokolásával kapcsolatos iránymutatását. Ezért ha a munkáltató több okot jelöl meg indokként, egyetlen indok valósága is megalapozza a visszavonást, amennyiben az okszerű.

28

A Legfelsőbb Bíróság egyetért a másodfokú bíróság okfejtésével, amely szerint a bizalmatlanság egyedüli okként is megalapozhatja a vezetői beosztásra vonatkozó megbízás visszavonását. A bizalmatlanság mint indok azonban nem lehet személyes szimpátia vagy antipátia kérdése, ilyenként csak a vezető magatartásában vagy munkájában megnyilvánuló és bizonyítható olyan objektív tények szolgálhatnak, amelyek kellő magyarázatát adják annak, hogy a vezető nem hagyható a beosztásában. Ilyen következtetés azonban a hat évvel ezelőtti eseményekből nem vonható le, a vezetői pályázat támogatása vagy ellenzése pedig a pályázatot elnyerő részéről nem vezethet bizalomvesztés kimondására. A bizonyítási eljárás során kihallgatott tanúk vallomása alapján az indokolás 2. pontjában foglaltakat illetően a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság okfejtésével ért egyet. Eszerint a felsorolt kijelentéseknek a szövegkörnyezetből való kiemelése nem indokolt, a tanúvallomá­ sok pedig az egyes kollégák lekicsinylő minősítését nem támasztották alá. A perben a vezetői megbízás visszavonásának valódi okaként az alperes is a bizalomvesztést jelölte meg. Ehhez képest a struktúraváltást a szervezeti felépítés megváltoztatásával, a korábbi és az új igazgatóhelyettes munkaköri feladataiban bekövetkezett módosulással vagy egyéb módon kellő mértékben nem bizonyította. Az elsőfokú bíróság e körben helytállóan vette figyelembe a pályázatban foglaltakat, mert bár azzal ellentétes vagy ahhoz képest új intézkedések megtételét az igazgató részéről valóban semmi nem tiltja, azonban ha az egy vezetői megbízás visszavonásának indokaként szolgál, az indok valóságát és okszerűségét az alperesnek kell bizonyítania. A kifejtettekre figyelemmel az ítélkezés alapjául ­szolgáló tényállásból az elsőfokú bíróság vont le okszerű  következtetést, ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A.  §-ának (2) bekezdése alapján a másodfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A felülvizsgálati eljárás költségének viseléséről a Pp. 78. §-a alapján rendelkezett. Az alperes tárgyi illetékmentessége az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. §-a (1) bekezdésének c) pontjában foglaltakon alapul. (Legf. Bír. Mfv. II. 10.068/2000. sz.)

Összeállította: dr. Madarász Hedvig

!

A KÖZoktatásmenedzser on-line felületen elérhető tartalmi anyagok között számos munkajogi kérdés, gyakorlati útmutató és kitölthető iratminta található. További részletek a http://complex.hu/go/ kozoktatasmenedzser.html honlapon olvashatók.

Intézményi munkaterv A munkaterv és az intézményi dokumentumok viszonya A közoktatási intézmények működését, kereteit elsődlegesen a jogi szabályozás adja. A működést meghatározzák továbbá például a jogszabályok felhatalmazása alapján készített fenntartói fejlesztési tervek, a helyi intézményi alapdokumentumok (házirend, pedagógiai program, intézményi minőségirányítási program, szervezeti és működési szabályzat), intézményi szabályzatok, intézményi vezetői utasítások. Az intézményi munka tervezése során három szint különböztethető meg; a) A stratégiai tervezés A stratégiai tervezés alapdokumentumai intézményi szinten a pedagógiai program és a minőségirányítási program. A pedagógiai programban határozza meg a nevelőtestület az intézmény jövőképét, küldetését, amelyekből következnek az intézményi célok és a pedagógiai alapelvek. A küldetés és jövőkép alapján határozható meg az intézményi minőségirányítási programban a minőségpolitika, amelyből a minőségcélok következhetnek.

b) A középtávú operatív tervezés Ezen a szinten jelenik meg a pedagógiai programban az intézményi célok megvalósítását szolgáló feladat- és eszközrendszer, illetve az intézményi minőségirányítási programban a minőségfejlesztési rendszer, amely folyamatokat, eljárásokat, eszközöket foglal magában. c) Az éves operatív tervezés és megvalósítás tervezése A megvalósítás, működés tervezése szintjén jelenik meg az intézményi munkaterv, illetve az intézkedési tervek, valamint a tanulási-tanítási programok, egyéni fejlesztési tervek. Alapvetően a napi működést határozzák meg ezek a dokumentumok. A napi működéshez szorosan kapcsolódó mérések, értékelések pedig nemcsak a munkatervre, intézkedési tervekre, a tanulási-tanítási programokra, egyéni fejlesztési tervekre hatnak vissza, hanem visszacsatolást jelentenek a stratégiai célokat, szervezeti szabályokat meghatározó alapdokumentumok tekintetében is. Szabályozás szintjén a stratégiai tervek, középtávú operatív tervek működési kereteit az intézmény szervezeti és működési szabályzata rögzíti, a házirend pedig a napi működés kereteit szabályozza.

A stratégia kialakításának folyamata



29

A munkatervre vonatkozó jogi szabályozás Irányadó jogforrások: –  a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.), –  a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról rendelkező 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet, –  a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet, –  a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet (a továbbiakban: Nevim. r.), –  a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről szóló 3/2002. (II. 15.) OM rendelet, –  a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, –  a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény közoktatási intézményekben történő végrehajtásáról rendelkező 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet, –  a mindenkori tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet (a továbbiakban: tanév rendje rendelet). [A hatályos rendelet a 2009/2010. tanév rendjéről szóló 24/2009. (V. 25.) OKM rendelet.] A Kt. 52. § (2) bekezdése szerint a tanév, ezen belül a tanítási év rendjét az oktatásért felelős miniszter állapítja meg. A tanév rendjében foglaltak minden iskolára kötelezőek. A tanév rendje meghatározza: –  a tanév szervezésével kapcsolatos feladatokat, így különösen a tanév kezdő és befejező napját, –  azt az időszakot, amelynek keretében az iskolai nevelés és oktatás folyik (szorgalmi idő, tanítási év), –  a tanítási szünetek szervezésének időszakát és időtartamát, –  a felvételi kérelmek elbírálásának, –  az érettségi vizsga és a szakmai vizsga időszakát. Az iskola – a tanév rendjében meghatározottak figyelembevételével – éves munkatervet készít, amely tartalmazza a szabadon meghatározható tanítás nélküli munkanapokat és tanítási szünnapokat. Az iskolában a szorgalmi idő, tanítási év minden év szeptemberének első munkanapján kezdődik és – az érettségi vizsga, valamint a szakmai vizsga évét kivéve – minden év június hónap 15-én, illetve, ha ez a nap nem munkanap, a június 15-ét megelőző munkanapon fejeződik be. A szakközépiskola és a szakiskola szakképzési évfolyamain a tanítási év – a tanév rendjében meghatározottak szerint – februárban is megkezdhető (keresztféléves oktatásszervezés). A Nevim. r. 2. § (1) bekezdése rögzíti, hogy az óvodai, az iskolai és a kollégiumi munkaterv határozza meg az óvodai nevelési év rendjét, illetve az iskolai, kollégiumi tanév helyi rendjét.

30

Az óvodai nevelési év rendjében, illetve az iskolai, kollégiumi tanév helyi rendjében kell meghatározni: a) a nevelési év, tanév helyi rendjének meghatározását, ezen belül    – nevelési év, tanév kezdő és befejező időpontját, óvoda esetén a nyári zárva tartás idejét,    – az óvodai nevelés nélküli munkanapok,    – az iskolai tanítás nélküli munkanapok időpontját, felhasználását,    –  a szünetek időtartamát, b) az iskolában, a nemzetünk szabadságtörekvéseit tükröző, nemzeti múltunk mártírjainak emlékét, példáját őrző, így különösen    –  az aradi vértanúk (október 6.),    – a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak (február 25.),    –  a holokauszt áldozatainak [április 16.] vagy    – az iskola hagyományai ápolása érdekében meghonosított egyéb emléknapok, megemlékezések,    – a nemzeti, az óvodai, az iskolai, illetve a kollégiumi ünnepek megünneplésének időpontját, c) a gyermekekre, tanulókra vonatkozó, éves munkarendet érintő kérdéseket, amennyiben az intézményi szabályzatok éves meghatározást írnak elő, és a kérdések a nevelési év, tanítási év rendjét érintik, d) iskola esetén a különböző vizsgák időpontjai, e) iskolában, kollégiumban az évi rendes diákközgyűlés idejét, f) felvételi kérelmek benyújtásának és elbírálásuk időszakát, g) az előre tervezhető nevelőtestületi értekezletek időpontját, h) a tanulók fizikai állapotát felmérő, évi két alkalommal sorra kerülő vizsgálata időpontját, i) az iskolai sportkör szakmai programját. Az iskolai munkatervben rögzíthető például: –  a jogszabályváltozásból eredő feladatok (pl. szabályzatok felülvizsgálata), –  a fenntartó által meghatározott kötelező tartalmi elemek, –  az előző év értékelésből adódó problémalista, –  az előző év értékelésből adódó kiemelt célok, –  az előző év értékelésből adódó kiemelt feladatok, –  a tanév rendje rendeletben meghatározott kiemelt feladatok iskolai szintű megvalósításának tervezése, –  az iskolai mérések rendje, összhangban a központi, helyi mérésekkel, –  a tanévet érintő vezetői ellenőrzések, értékelések ütemezése, –  a tanévet érintő pedagógus teljesítményértékelés ütemezése, –  az intézményi vallásoktatás helye, ideje.

Az iskolai tanítás nélküli munkanapok időpontjáról az érintett kollégiumot tájékoztatni kell. A kollégiumban az iskolai tanítás nélküli munkanapokkal összhangban kollégiumi foglalkozás nélküli munkanap tartható. Az iskolának, illetve a kollégiumnak kölcsönösen tájékoztatnia kell egymást az elfogadott tanév helyi rendjéről. Ha az iskolában rendkívüli tanítási napot tartanak, ennek időpontjáról az érdekelt kollégiumot legalább hét nappal korábban tájékoztatni kell. Az óvodai nevelés nélküli munkanapok, a kollégiumi foglalkozás nélküli munkanapok száma egy nevelési évben, illetve egy tanítási évben az öt napot nem haladhatja meg. Iskolában a tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet határozza meg a tanítás nélküli munkanapok számát. A  tanítás nélküli munkanapok száma megnövelhető abban az esetben, ha az iskola a közoktatási törvény alább idézett rendelkezéseiben foglaltak alapján az ehhez szükséges időt megteremti. A Kt. 52. §-a fő szabályként rögzíti, hogy az iskolában a tanítási év ötnapos tanítási hetekből áll. A szombat és a vasárnap tanítás nélküli pihenőnap. Tanítás nélküli pihenőnap jár a tanulónak a munkaszüneti napokon is. A tanítási időbeosztás a munkaszüneti napok miatti munkaidőbeosztásnak megfelelően változik, a tanítási év utolsó napját követően pedig legalább harminc összefüggő napból álló nyári szünetet kell biztosítani. Az iskolaszék és az iskolai diákönkormányzat kezde­ ményezésére, a fenntartó egyetértésével a tanítási hetek – a szombat igénybevételével – hat tanítási nappal is megszervezhetők abban az esetben, ha a tanulók részére legalább negyvenkettő óra megszakítás nélküli heti pihenőidő és az elmaradt heti pihenőnapok igénybevétele – egy vagy több összefüggő tanítási szünetként – a tanítási félév során biztosítható. A fenntartó egyetértésével az iskola igazgatója – az elmaradt heti pihenőnapok igénybevételének biztosítása nélkül is – elrendelheti a hat tanítási napból álló tanítási hét megszervezését, ha a rendkívüli tanítási szünet miatt az előírt követelmények átadását, elsajátítását nem lehet megoldani. A tanulónak

!

– a tanév rendjében meghatározottak szerint – a tanítási évben legalább három alkalommal, két esetben legkevesebb hat, egy esetben legkevesebb négy összefüggő napból álló tanítási szünetet kell biztosítani. Az iskolai tanítás nélküli munkanapon, az óvodai nevelés nélküli munkanapon és a kollégiumi foglalkozás nélküli munkanapon – szükség esetén – gondoskodni kell a gyermekek, tanulók felügyeletéről. A Kt. 52. §-ában foglaltakat – a (2) és (11) bekezdés kivételével – az alapfokú művészetoktatási intézmények tekintetében nem kell alkalmazni. Az alapfokú művészetoktatási intézményekben a tanítási időbeosztást – a tanév rendjére, a tanítás nélküli pihenőnapra és a tanítási szünetre vonatkozó rendelkezések figyelembevételével – az iskola állapítja meg.

A munkaterv elkészítése, véleményezése A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik a nevelésioktatási intézmény éves munkatervének elkészítése. Ehhez ki kell kérni: –  az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, –  az óvodai, iskolai, kollégiumi szülői szervezet, –  a tanulókat érintő programokat illetően az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat, –  továbbá, ha a gyakorlati képzés nem az iskolában folyik, a gyakorlati képzés szervezőjének véleményét is. Az intézmény munkatervét az intézményvezető írja alá és megküldi a fenntartónak. Az éves munkatervben rögzített feladatokat célszerű havi ütemtervekre lebontani, így folyamatosan figyelemmel kísérhetők az aktuális feladatok, felelősök. Nagyon fontos a munkatervben rögzítettek végrehajtásának folyamatos értékelése a vezető, vezetők részéről. Erre alkalmat adhat a nevelőtestület havi rendszerességgel megtartott értekezlete, tájékoztatója.

A 2009/2010. tanévre vonatkozó Határidő-kalauz segítségével nyomon követheti a határidős feladatokat. Elérhető a Kiadó új szolgáltatásként ősszel megjelenő KÖZoktatásmenedzser on-line felületén. További részletek a http://complex.hu/go/kozoktatasmenedzser.html honlapon olvashatók.

31

Éves munkaterv készítés eljárása Feladat 1.

Tájékoztatás a nevelési-oktatási célkitűzésekről.

2.

Személyi feltételek aktualizálása.

3.

Tárgyi és szervezeti feltételek aktualizálása.

4.

A munkaközösségek meghatározzák a célokat, célértékeket.

Felelős

Résztvevők

Produktum Jegyzőkönyv

Célok, célértékek listája

5.

Cselekvési terv a célok eléréséhez, feladatok elosztása, felelősök, időkeretek az ellenőrzéshez, értékeléshez.

6.

A munkaközösségi terv (DÖK terv, Gyermekvédelmi felelős terve, Iskolai sportkör szakmai program) összeállítása, írásba foglalása.

Munkaközösségi terv DÖK terv Gyermekvédelmi felelős terve Iskolai sportkör szakmai programja

7.

A munkaközösségi tervek értékelése.

Javított, elfogadott tervek

8.

Feladatterv elkészítése.

Feladatterv

9.

Mérési terv elkészítése.

Mérési terv

10.

Eseménynaptár összeállítása.

Programfüzet

11.

A tájékoztatási rendszer megtervezése.

Tájékoztatási rendszer

12.

Az éves munkaterv összeállítása, írásba foglalása.

Az intézmény éves munkaterve

13.

A nevelőtestület elfogadja az éves munkatervet.

Határozat

14.

A munkaterv elküldése a fenntartónak, elhelyezése az igazgatói irodában.

32

Az éves munkaterv készítésének folyamata



33

Iratminta a munkaterv elkészítéséhez ……………………………………………… Általános Iskola …………………………… tanévi munkaterve

A munkát meghatározó jogszabályok, dokumentumok: –  a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, –  a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról rendelkező 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet, –  a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet, –  a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet, –  a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről szóló 3/2002. (II. 15.) OM rendelet, –  a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, –  a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény közoktatási intézményekben történő végrehajtásáról rendelkező 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet, –  a 2009/2010. tanév rendjéről szóló 24/2009. (V. 25.) OKM rendelet, –  ……………………………………… Önkormányzat oktatási feladat-ellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési terve, –  …………………………….. Iskolai Pedagógiai Program, helyi tanterv, –  ………………………. Intézményi Minőségirányítási Program.

1. Személyi feltételek: ………………………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… 2.  Tárgyi feltételek: ………………………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………………

3.  Problémalista a ………………………………. tanév értékelése alapján Pl.: 1.  tanulói viselkedéskultúra, 2.  írásképfejlesztés, 3.  iskola és család kapcsolata, 4.  középvezetők „jogállása”, 5.  egységes követelmények, 6.  információáramlás, 7.  pedagógus munkájának értékelése.

4. A tanév fő célkitűzései, például: –  Magas színvonalú, hatékony szakmai munka. –  Kulcskompetenciák fejlesztése. –  Az iskola „jó hírének” erősítése. –  Szervezeti kultúra fejlesztése.

34

5. Feladatok, elvárt eredmény, például: 5.1.  Feladatok, elvárt eredmény a magas színvonalú, hatékony szakmai munka elérése területén: Feladat

Elvárt eredmény

Egységes pedagógiai követelmények megvalósítása A NAT fejlesztési feladatainak, követelményeinek ismerete Munkafegyelem javítása Módszertani kultúra fejlesztése

5.2.  Feladatok, elvárt eredmény a hatékony, önálló tanulás kulcskompetencia fejlesztése terén: Feladat

Elvárt eredmény

Hogyan tanuljam? Hogyan használjam?

Pl.: tantárgyankénti összefoglaló elkészítése, tantárgyanként 3-4 tanulás módszertani óra tervezése.

Tanulás tanítása Anyanyelvi kompetenciák fejlesztése

5.3.  Feladatok, elvárt eredmény a szociális és állampolgári kompetencia fejlesztése terén: Feladat

Elvárt eredmény

A szabadidős programok kiemelt feladata a viselkedéskultúra fejlesztése „Tárgyalási technikák” foglalkozás szervezése „A tolerancia az irodalomban” foglakozás szervezése

5.4.  Feladatok, elvárt eredmények az iskola „jó hírének” erősítése terén: Feladat

Elvárt eredmény

Tanári részvétel a kerületi rendezvényeken Tanulók felkészítése, részvétele a kerületi rendezvényeken, versenyeken Folyamatos tájékoztatás az iskola életéről – …………………… Újság Nyitott iskola Pályázatokon való részvétel Minőségfejlesztő munka eredményeinek publikálása

5.5.  Feladatok, elvárt eredmény a szervezeti kultúra fejlesztése terén: Feladat

Elvárt eredmény

Pedagógus értékelési rendszer működtetése, eddigi tapasztalatok alapján továbbfejlesztése (tanfolyamon részvétel) Szervezetfejlesztési tréning (őszi nevelési értekezlet) Iskolai döntési mechaniz­musok felülvizsgálata (tavaszi nevelési értekezlet) Belső partnerek elégedettségének mérése – trendvizsgálat Irányított önértékelés tanévi feladatai



35

A tanév helyi rendje Tanítás nélküli munkanapok, szünetek

Tanítás nélküli munkanapok Idő

Megnevezés Őszi nevelési értekezlet Téma: Szervezetfejlesztési tréning Tartja: meghívott előadó

A 24/2009. (V. 25.) OKM rendelet alapján: A 2009/2010. tanévben a szorgalmi idő első tanítási napja 2009. szeptember 1. (kedd) és utolsó tanítási napja 2010. június 15. (kedd). A tanítási napok száma – ha e rendelet másképp nem rendelkezik – száznyolcvanhárom nap. A nappali oktatás munkarendje szerint működő középiskolában és szakiskolában a tanítási napok száma száznyolcvankét nap. A szorgalmi idő első féléve 2010. január 15-ig tart. Az iskolák 2010. január 22-ig értesítik a tanulókat, illetőleg a kiskorú tanulók szüleit az első félévben elért tanulmányi eredményekről. Az első és a második félév (a szorgalmi idő utolsó napja) lezárását követő tizenöt napon belül az iskoláknak nevelőtestületi értekezleten el kell végezniük a pedagó­ giai munka elemzését, értékelését, hatékonyságának vizsgálatát. A nevelőtestületi értekezletről készített jegyzőkönyvet meg kell küldeni – tájékoztatás céljából – az iskolaszéknek és a fenntartónak. A szorgalmi idő alatt a nevelőtestület a tanév helyi rendjében meghatározott pedagógiai célra az általános iskolában öt, a nappali oktatás munkarendje szerint működő középiskolában és szakiskolában hat munkanapot tanítás nélküli munkanapként használhat fel, amelyből egy tanítás nélküli munkanap programjáról a nevelőtestület véleményének kikérésével az iskolai diákönkormányzat jogosult dönteni. Az őszi szünet 2009. október 26-tól október 30-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap október 22. (csütörtök), a szünet utáni első tanítási nap november 2. (hétfő). A téli szünet 2009. december 23-tól 2009. december 31-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap 2009. december 22. (kedd), a szünet utáni első tanítási nap 2010. január 4. (hétfő). A tavaszi szünet 2010. április 2-től április 6-ig tart. A  szünet előtti utolsó tanítási nap április 1. (csütörtök), a szünet utáni első tanítási nap április 7. (szerda). Az iskola a tanév rendje rendeletben meghatározott szünetek mellett – a szorgalmi idő kezdő és befejező napjának változatlanul hagyásával – más időpontban is adhat a tanulóknak szünetet, illetőleg a szünetek kezdő és befejező napját módosíthatja, ha a – Kt. 52. §-ának (16) bekezdésében meghatározottak megtartásával – heti pihenőnapon tartott tanítási nappal ehhez a szükséges feltételeket megteremti. A szünetek napjain, ha azok munkanapra esnek, az iskolának – szükség esetén – gondoskodnia kell a tanulók felügyeletéről. A felügyelet megszervezéséről több iskola közösen is gondoskodhat.

36

Tavaszi nevelési értekezlet Téma: Az egységes iskolai követelmények Tartja: belső előadó Iskolai belső vizsga DÖK nap Tanulmányi kirándulások

Szünetek Idő

Megnevezés

……………….-től – ……………… -ig szünet előtti utolsó tanítási nap: szünet utáni első tanítási nap:

Őszi szünet Összevont napközi ügyelet – igény szerint

……………………..-tól –………….-ig szünet előtti utolsó tanítási nap: szünet utáni első tanítási nap:

Téli szünet Összevont napközi ügyelet – igény szerint

…………………-tól - ……… …….-ig szünet előtti utolsó tanítási nap: szünet utáni első tanítási nap:

Tavaszi szünet Összevont napközi ügyelet – igény szerint

Mérések a) központi, b) fővárosi, megyei, c) kerületi, települési, d) iskolai belső. A Kt. 99. §-ának (4) és (5) bekezdése alapján a 2009/2010. tanévben országos mérés, értékelés keretében kell megvizsgálni –  az anyanyelvi és a –  matematikai alapkészségek fejlődését a negyedik, a hatodik, a nyolcadik és a tizedik évfolyamon, valamennyi tanulóra kiterjedően. A Kt. 95. § (1) bekezdésének p) pontja alapján a 2009/2010. tanévben országos mérés, értékelés keretében kell elvégezni –  a kisebbségi nyelvismeret alapozó mérését

a kétnyelvű és anyanyelvű nemzetiségi iskolák negyedik évfolyamán. A hatodik, nyolcadik és tizedik évfolyamon a matematikai alapkészségek vizsgálatához szükséges mérőeszközt az adott kisebbség nyelvén is rendelkezésre kell bocsátani azokban az iskolákban, ahol a matematika tantárgyat az adott kisebbség nyelvén oktatják. A méréseket, értékeléseket az Oktatási Hivatal szervezi meg az országos szakértői névjegyzékben szereplő szakértők bevonásával 2010. május 26-án. A mérés napja tanítási napnak minősül, amelyet az érintett ta­­ nulók a mérésben való részvétellel teljesítenek. További kötelező tanórai foglalkozás számukra nem szervez­hetők. A méréshez szükséges adatokat az érintett nevelésioktatási intézmények az Oktatási Hivatal részére 2009. november 27-ig küldik meg, az Oktatási Hivatal által meghatározott módon. Az Oktatási Hivatal 2011. feb­ ruár 28-ig országos, intézményi és fenntartói szintű elemzéseket készít.



–  A tanuló eltérő ütemű fejlődéséből, fejlesztési szükségleteiből fakadó egyéni hátrányoknak a csökkentése, továbbá az alapkészségek sikeres megalapozása és kibontakoztatása érdekében az általános iskolák 2009. október 15-ig felmérik azon első évfolyamos tanulóik körét, akiknél az óvodai jelzések, illetve a tanév kezdete óta szerzett tapasztalatok alapján az alapkészségek fejlesztését hangsúlyosabban kell a későbbiekben támogatni, és ezért az osztálytanító indokoltnak látja az azt elősegítő pedagó­ giai tevékenység megalapozásához a Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer (a továbbiakban: DIFER) alkalma­ zását. Az igazgatók 2009. október 31-ig az Oktatási Hivatal által közzétett formanyomtatvány alkalmazásával je­lentik az Oktatási Hivatal regionális igazgatóságainak az érintett tanulók létszámát. A DIFER vizsgálatokat az iskoláknak a kiválasztott tanulókkal 2009. december 11-ig kell elvégezniük.

37

Összefoglaló táblázat Mérések jellege

Megnevezés

Mintavétel

Érintett

Ideje

központi

Felelős Ig. h. Ig. h.

fővárosi, megyei

Ig. h. Ig. h.

kerületi, települési

Ig. h. Ig .h.

iskolai

Mkv.

a tanulók fizikai állapotát felmérő, évi két alkalommal sorra kerülő vizsgálat.

Mkv.

Mkv. Mkv.

A tanulói mérési-értékelési rendszer szabályzata Feladat 1. Helyzetelemzés 1.1

Iskolai tapasztalatok összegyűjtése

1.2

A tapasztalatok tantárgyankénti megoszlásának elemzése

1.3

A mérési, értékelési szisztémák (módok) priorizálása

1.4

A prioritások egyeztetése és befogalmazása a pedagógiai programba

2. A mérések egyeztetése 2.1

Összehangolás az ÖMIP-pel

2.2

Összehangolás az OH mérésekkel

2.3

Összehangolás az intézményi saját mérésekkel

3. A mérési, értékelési rendszer intézményi rögzítése 3.1

A mérések szervezése

3.2

A mérések lebonyolítása

3.3

Eredmények értékelése

3.4

Összehasonlító elemzések Trendvizsgálat

4. A mérések visszacsatolása 4.1

Feladatok meghatározása

4.2

Fejlesztési területek kijelölése

4.3

Erősségek hangsúlyozása

4.4

Adatbázisba rögzítés

4.5

Visszacsatolás Érintettek tájékoztatása

38

Módszer

Felelős

Résztvevők

Hivatkozások

Versenyek Például: Verseny jellege

Megnevezés

Koordinálja

országos

Szervezi

Felkészít

Ig. h. Ig. h. Ig. h. Ig. h. Ig. h. Ig. h. Ig. h.

kerületi

helyi

kerületi, házi

Furulyaverseny

Ig. h.

Vers- és prózamondó

Ig. h.

Alsós versenyek külön ütemezés szerint

Alsós mkv.

Angol nyelvű vers- és prózamondó

Társadalomtudományi munkaközösség

Feladatmegoldó versenyek

Mkv.-k

Illik tudni

Ig. h.

Sportversenyek

………. mkv.

Megemlékezések Például: Ideje



Aktualitás

Szervezeti keret

Megemlékezés az aradi vértanúkról

iskolai nagy ünnepély, tornaterem

Megemlékezés október 23-ról

osztálykeret

Fenyőavatás

tagozatonként

Megemlékezés 1848 tavaszáról

alsó tagozat: iskolai akadályverseny felső tagozat: emlékhelyek felkeresése

Megemlékezés a költészet napjáról

iskolarádió

Megemlékezés a Föld napjáról

iskolarádió

Anyák napja

osztálykeret

Ballagás

iskolai nagy ünnepély, udvar vagy tornaterem

Tanévzáró ünnepély

iskolai nagy ünnepély, udvar vagy tornaterem

Tanévnyitó ünnepély

udvar vagy tornaterem

Felelős

39

Egyéb iskolai rendezvények Például: Ideje

Aktualitás

Helye

Szüreti bál

tornaterem

Családi sportnap

tornaterem

Mikulás ünnepség

tornaterem, tantermek

Karácsonyi klubdélutánok

tantermek

Karácsonyi hangverseny

tornaterem

Farsang

alsó tagozat: osztálytermek felső tagozat: tornaterem

Angol teadélután

ebédlő

Nyílt napok

alsó tagozat: egy nap az első három óra felső tagozat: mindhárom nap az első három óra

Erdei iskolák indítása

külső helyszín

Kihívás napja

iskola sporttelep

Tanévzáró klubdélután

tantermek

Iskolanap Családi sportnap

intézmény területe

Napközis játszóház A naptári ünnepekhez kapcsolódóan

Ellenőrzések, értékelések A Kt. 95/A. § (4) bekezdésének b) pontja alapján 2009. november 2. és 2010. április 30. között az Oktatási Hivatal hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja –  a középfokú felvételi eljárás szabályainak betartását a középfokú nevelési-oktatási intézményekben. A Kt. 93. § (1) bekezdésének g) pontja alapján 2009. október 1. és 2009. november 30. között szakmai ellenőrzés keretében kell elvégezni –  a tanórán kívüli foglalkozásként szervezett iskolai sportkörök, sportfoglalkozások vizsgálatát az általános iskolákban és a középfokú nevelési-oktatási intézmé­ nyekben. A szakmai ellenőrzést az Oktatási Hivatal szervezi meg az országos szakértői névjegyzékben szereplő szakértők bevonásával. Az ellenőrzés lehet: –  központi (Oktatási Hivatal), –  fenntartói, –  intézményi.

40

Felelős

tantermek, tornaterem

Ellenőrzés szintje

Jellege

Témája

Végzi

Ideje

központi fenntartói intézményi

Az intézményi ellenőrzés az intézmény belső ellenőrzési terve szerint történik. Az ellenőrzést végzi: –  intézményvezető, –  intézményvezető-helyettes, –  munkaközösség-vezető, –  osztályfőnök. Ideje: folyamatos, illetve a havi ütemezés szerint. Az intézményvezetői óralátogatások kiemelt szempontjai például: –  Tanulási képességek fejlesztésének megvalósítása a tanórán. –  Értő olvasás fejlesztése minden szakórán. –  Szóbeli számonkérés.

A pedagógus-teljesítményértékelés ütemezése Érintett pedagógus

Felelős

Határidők

Módszerek pl.:

Eszközök pl.:

Összehasonlító elemzés.

Az országos mérés-értékelés eredményeinek a pedagógus által tanított tanulók, csoportok, osztályok eredményeivel való összehasonlítása, hozzáadott érték vizsgálata.

Szempontsor a meglévő ellenőrzési-értékelési rendszer vizsgálatához:   1.  Van-e fenntartói, intézményi ellenőrzési-értékelési koncepció?   2.  Írásban rögzített-e, ismerik-e az érintettek?   3.  Milyen célokat jelöl meg fenti dokumentumban?   4.  Milyen szintekre terjed ki?   5.  Milyen területeket ölel fel?   6.  Vannak-e hiányterületek (amelyeket jogszabály, fenntartói oktatáspolitikai koncepció rögzít)?   7.  Vannak-e kidolgozott módszerek, eszközök?   8.  Működik-e?   9.  Készült-e adatbázis az ellenőrzési-értékelési eredmények rögzítésére? 10.  Vélemények a meglévő gyakorlatról; erősség, gyengeség

ELLENŐRZÉS Területek → Szintek ↓

Gazdálkodás Tanügyig.

Feltételek pü., tárgyi, személyi

Vezetés, menedzselés

Humánerőforráshasznosítás

Szakmai tevékenység

Fenntartói Ki? Mit? Hogyan? Mivel? Mikor? Keletkezett produktum Eredmény felhasználása



41

ELLENŐRZÉS Területek → Szintek ↓

Gazdálkodás Tanügyig.

Feltételek pü., tárgyi, személyi

Vezetés, menedzselés

Humánerőforráshasznosítás

Szakmai tevékenység

Humánerőforráshasznosítás

Szakmai tevékenység

Humánerőforráshasznosítás

Szakmai tevékenység

Intézményi Ki? Mit? Hogyan? Mivel? Mikor? Keletkezett produktum Eredmény felhasználása

ÉRTÉKELÉS Területek → Szintek ↓

Gazdálkodás Tanügyig.

Feltételek pü., tárgyi, személyi

Vezetés, menedzselés

Fenntartói Ki? Mit? Hogyan? Mivel? Mikor? Keletkezett produktum Eredmény felhasználása

ÉRTÉKELÉS Területek → Szintek ↓ Intézményi Ki? Mit? Hogyan? Mivel? Mikor? Keletkezett produktum Eredmény felhasználása

42

Gazdálkodás Tanügyig.

Feltételek pü., tárgyi, személyi

Vezetés, menedzselés

Az ellenőrzés, értékelés szakaszai

Forrás: Halász Gábor, A minőség érdekében, in Csécsei Béla et al., Korszerű iskolavezetés. Raabe Kiadó Kft., Budapest



43

44

Tanulók

belső ell. szerint. esetenként

tanév végi értékelés

év vége

folyamatos, osztályozó értekezlet

folyamatos, osztályozó értekezlet

esetenként

munkaterv szerint

tanmenet szerint 6., 8. évf.

esetenként

Versenyeredmények

Vizsgák

Magatartás

Szorgalom

Fegyelmi ügyek

Jutalmazások (motiváció)

Belső mérések

Külső mérések

írásbeli

dokumentumelemzés

óralátogatás, dokumentumelemzés

dokumentumelemzés

óralátogatás, megbeszélés

óralátogatás, megbeszélés

írásbeli, szóbeli, számonkérés

elemzés

dokumentumelemzés

esetenként

folyamatos évente

rendszeres

esetenként

folyamatos félévente

folyamatos félévente

évente

évente

havonta

jegyzőkönyv

napló, jegyzőkönyv

feljegyzés, napló

jegyzőkönyv

feljegyzés, feljegyzés

feljegyzés, feljegyzés

jegyzőkönyv

összesítések, jegyzőkönyvek

napló, ellenőrző

dokumentáció

ig. h.

ig. h.

ig. ig. h. mkv.

ig. h.

ig. ig. h.

ig. ig. h.

ig. ig. h.

ig. ig. h. mkv.

of. ig. ig. h.

felelős

esetenként

tanmenet szerint év végén 6., 8. évf.

félév, év vége

félév, év vége

félév, év vége

félév, év vége

vizsga

versenyek

folyamatos, tanmenet szerinti félév, év vége

mérési pont

gyakoriság

mérési pont

módszer

Értékelés

Ellenőrzés

Tanulmányi munka

Terület

Az iskola ellenőrzési, értékelési rendszere

írásbeli

írásbeli, szóbeli

önértékelés, dokumentumelemzés

megbeszélés

önértékelés, megbeszélés

önértékelés, megbeszélés

írásbeli, szóbeli,

írásbeli, szóbeli,

szóbeli, írásbeli

módszer

eseti

rendszeres évente

félévente

félévente

félévente

félévente

évente

évente

eseti, tanmenet szerinti, félévente

gyakoriság

jegyzőkönyv

napló, jegyzőkönyv

jegyzőkönyv

jegyzőkönyv

napló

napló

jegyzőkönyv

jegyzőkönyv

ellenőrző, napló, bizonyítvány

dokumentáció

ig. h.

szaktanár mkv.

ig. ig. h.

ig.

of.

of.

vizsgáztató

szaktanár

szaktanár

felelős

Pedagógus

Iskola



45

IMIP-ben meghatározott teljesítményértékelési rendszer szerint, munkaterv szerint

folyamatos

folyamatos

Munkaközösségi szakmai munka

Házirend

Ügyeleti rendszer

munkaterv szerint

IMIP-ben meghatározott teljesítményértékelési rendszer szerint, munkaterv szerint

Pedagógusok munkája

Minőségfejlesztési rendszer működése

IMIP-ben meghatározott teljesítményértékelési rendszer szerint, munkaterv szerint

Osztályfőnöki, munkaközösségvezetőitevékenység

ig. utasítás szerint

IX. 15. II. 15.

Tankönyv, taneszköz

SZMSZ, Pedagógiai Program végrehajtása

IX. 10.

mérési pont

Ellenőrzés

Tanmenet, program

Terület

dokumentumelemzés, kérdőíves felmérés, interjú

jogszabály és dokumentumelemzés

dokumentumelemzés, beszámoltatás

iskolabejárás, óralátogatás, dokumentumelemzés

óralátogatás, iskolai elemzés, beszélgetés

óralátogatás, dokumentumelemzés,

óralátogatás, dokumentumelemzés, megbeszélés

dokumentumelemzés, megbeszélés

dokumentumelemzés

módszer

évente

4 évente

folyamatos

folyamatos

munkaterv szerint

munkaterv szerint

munkaterv szerint

félévente

évente

gyakoriság

feljegyzés, összegzés

feljegyzés

feljegyzés

feljegyzés

napló, feljegyzés

napló, feljegyzés

feljegyzés

rendelések, leltári jegyzőkönyv

tanmenet

dokumentáció

mv.

ig.

ig. h.

ig. ig. h.

ig. ig. h.

ig. ig. h. mkv.

ig. ig. h.

ig.

ig. ig. h.

felelős

önértékelés ütemterve

4 évente

évente

évente

IMIP-ben meghatározott teljesítményértékelési rendszer szerint, tanév vége

IMIP-ben meghatározott teljesítményértékelési rendszer szerint, félév, év vége

IMIP-ben meghatározott teljesítményértékelési rendszer szerint, félév, év vége

félév, év vége

félév, év vége

mérési pont

Értékelés

adottságok, eredmények számbavétele, trendvizsgálat

beszámoló

beszámoló

beszámoló

önértékelés, beszámoló

önértékelés, beszélgetés, dokumentumelemzés

beszámoló

beszámoló

beszámoló

módszer

3 évente

2 évente

évente

évente

évente

félévente, 3 évente

félévente

félévente

félévente

gyakoriság

adottságok, eredmények számszerűsítése

jegyzőkönyv

jegyzőkönyv

jegyzőkönyv

teljesítményértékelési lap

teljesítményértékelési lap

teljesítményértékelési lap

jegyzőkönyv

feljegyzés

dokumentáció

mv.

ig

ig

ig.

ig. ig. h.

ig.

ig.

ig.

ig.

felelős

46

Az ellenőrzési területek kiválasztása

Középtávú ellenőrzési terv elkészítése

Éves ellenőrzési terv elkészítése

Éves ellenőrzési terv ismertetése az alkalmazotti közösséggel

Az ellenőrzésért felelős személyek megbízása

1.2

1.3

1.4

1.5

1.6

Az ellenőrzés végrehajtása

A tapasztalatok megbeszélése

Javaslat a feltárt hiányok pótlására

Az igazgató tájékoztatása az ellenőrzés tapasztalatairól

Az érintettek tájékoztatása

Az ellenőrzés eredményeinek beépítése az önértékelési rendszerbe

Az eredmények adattárba helyezése

2.1

2.2

2.3

2.4

2.5

2.6

2.7

2. A vezetői ellenőrzés megvalósítása, lebonyolítása

Az általános vezetői ellenőrzés területeinek, szempontjainak meghatározása

1.1

1. Vezetői ellenőrzés tervezése

Tevékenység folyamata

Felelős

Eszköz/módszer

Elektronikus adatbázis

Mátrix

Beszámoló

Írásbeli jelentés

Feljegyzés

Ellenőrzési lista

Feljegyzések

Megbízások Időterv a beszámoláshoz

Jegyzőkönyv

Ellenőrzési terv

5 éves terv

Az ellenőrzött területek listája

Idő- felelősség mátrix Szempontlista

Produktum

A vezetői ellenőrzés eljárásrendje Gyakoriság

Hivatkozások

A tantestület értekezletei Értekezlet ideje

Jellege

Témája

Felelős szervezés

Felelős értekezlet megtartása

Tanévnyitó Őszi nevelési Tavaszi nevelési Tanévzáró

A tantestület továbbképzései Továbbképzés ideje

Témája

Felelős szervezés

Felelős értekezlet megtartása

Szülői értekezletek Például: Értekezlet ideje

Témája

Tájékoztatás elküldésének ideje

Tanév eleji

A tanévkezdéshez kapcsolódó tájékoztatás

Nevelési-szülői értekezlet

Az osztályhoz, korosztályhoz kapcsolódó speciális nevelési ismeretek, feladatok

Első félév vége

A tanév eddigi munkájának értékelése További feladatok

Beiskolázáshoz kapcsolódó

Továbbtanulásról tájékoztatás

Felelős

A továbbtanuláshoz kapcsolódó feladatok Tevékenység



Felelős

Határidő

Érintett

47

Az elsős beiskolázáshoz kapcsolódó feladatok Például: Tevékenység

Felelős

Határidő

Játszóház az óvodásoknak

Érintett tanítók

Nyílt nap a jövendő elsősöknek

Érintett tanítók

Fórum a jövendő elsősök szüleinek

Igazgató

Érintett

Egyéb A beíratás előkészítése

Iskolatitkár, tanítók

A beíratás megszervezése

Ig. h., tanítók

Szülői értekezlet a jövendő elsősök szüleinek

Tanító

Vallásoktatás szervezése Csoport megnevezése

Helye

Ideje

Tanfolyamok a szülői igények felmérése alapján Tanfolyam megnevezése

Helye

Ideje

Részvételi díj

Felelős

Intézményi célfeladatok meghatározása (példa) Tevékenység

Ellenőrzési pont

Ellenőrzés módja

Értékelés ideje

Elsős osztályfőnökség

Félév, évvége

Dokumentum-ellenőrzés Óralátogatások Tanulói teljesítmény vizsgálata

Tanév vége

Javasolt céljutalom

A nem szakrendszerű oktatásban részt vevő pedagógusok Nyolcadikos osztályfőnökség Sikeres pályázat Kiemelt intézményi rendezvény szervezése

Dátum: …………………………………………… Ph.

48

……………………………. Intézményvezető

Jegyzőkönyv Helye: …………………………………………………………………………... Ideje: …………………………………………………………………………..... Téma: …………………………………………… évi tanévnyitó értekezlet Jelen vannak: ……………………………… fő Igazoltan távol: …………………………… fő

Napirendi pontok: 1.  A ………………………………………… tanév éves munkatervének megvitatása. 2.  ……………………………………………………………………………………………

A nevelőtestület ………………………… számú határozata

A …………………………………………………. Iskola nevelőtestülete a ………………………………………………. tanév munkatervét …………………………… …………………………… igen …………………………… nem …………………………… tartózkodott szavazattal elfogadta.

Kmf.

…………………………………………………… ……………………….………………………. jegyzőkönyvvezető intézményvezető

Összeállította: Béresné dr. Dunai Gyöngyi

!

További hasznos iratminták letölthetők a KÖZoktatásmenedzser on-line felületről: http://complex.hu/go/kozoktatasmenedzser.html

49

Iratminta közalkalmazott kinevezéséhez ……………………….. Önkormányzat Általános Iskolája

Munkahely: ……………………………………………..

Ügyiratszám:………… Egyéb adatok (opcionális)

KINEVEZÉS határozatlan/határozott1 időtartamú közalkalmazotti jogviszonyra Név: Azonosító adatok: leánykori név, anyja neve, lakcím – 20…… év ………… hó ………. napjától kezdődően 3/4 havi próbaidő2 kikötése mellett ……………………………… közalkalmazotti munkakörbe3 kinevezem./ – 20…… év ………… hó .…………. napjától kezdődően X. Y. gyermekgondozás miatti fizetés nélküli szabadsága időtartamára, a távol levő pedagógus feladatainak ellátására határozott időtartamra 20…… év ……… hó …… napjáig ………… 3/4 havi próbaidő4 kikötése mellett közalkalmazotti munkakörbe kinevezem./ – 20…… év ………… hó .……… napjától kezdődően 3/4 havi próbaidő5 kikötése és 3/1 éves6 gyakornoki idő7 mellett …………………… közalkalmazotti munkakörbe kinevezem. Törvényes munkaideje: napi nyolc óra/napi …. óra (részmunkaidő). Heti kötelező óraszáma: a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 1. számú mellékletének Harmadik része B) pontja szerint állapítandó meg! Ha a pedagógust több – különböző kötelező óraszámú – pedagógus-munkakörben foglalkoztatják a kinevezésében kell meghatározni, hogy az egyes munkakörökben – a végzett tevékenységével arányosan – hány kötelező órát köteles teljesíteni.8 Munkavégzés helye: A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény alapján Fizetési osztálya: Fizetési fokozata: A besorolás alapjául szolgáló iskolai végzettség, szakképzettség melletti további szakképzettségei: a) a munkaidő legalább 10%-ában hasznosítható szakképesítés megnevezése: b) a hasznosítás mértékétől függetlenül, jogszabály erejénél fogva figyelembe veendő szakképesítés:9 A közalkalmazott illetménye az alábbiak szerint kerül megállapításra: Garantált illetmény: További szakképesítésért járó illetménynövekedés: Munkáltatói mérlegelésen alapuló illetményrész: Besorolási illetménye összesen: Pótlékai: Kereset-kiegészítése: Illetménye összesen:10

50

A beszámított közalkalmazotti jogviszony kezdetét …… év ………… hó .……… napjában állapítom meg.11 Következő fizetési fokozatba lépés várható időpontja: 20…12 Egyéb kikötések: – A közalkalmazotti munkakörbe történő kinevezésre a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 20/A. §-ának (1) bekezdése alapján pályázati eljárás lefolytatása útján került sor./ – A közalkalmazotti munkakörbe történő kinevezésre a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 20/A. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján pályázati eljárás lefolytatásának mellőzésével került sor, egy történelem tanári pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott váratlan és tartós megbetegedése miatt. A kiesett munkaerő pótlása haladéktalanul szükséges volt az iskola folyamatos és zavartalan működése érdekében. A megbetegedett pedagógus óráit az egyébként is jelentős számú túlóra miatt helyettesítés útján vagy óraadó tanárok megbízásával nem lehetett ellátni. A hosszú pályázati eljárás a tanév rendjében súlyos zavarokat okozhatott volna. Fenti indokok alapján a munkáltató a pályázati eljárást mellőzte.13/ – A munkáltató a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 21. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján létesített határozott idejű jogviszonyt, távol levő közalkalmazott helyettesítése céljából, a távollét idejére pályázati eljárás lefolytatása útján/mellőzésével.14 / – A próbaidő kikötése a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 21/A. §-ának (1)–(2) bekezdése15 alapján történt. A próbaidő tartama alatt a közalkalmazotti jogviszonyt bármelyik fél azonnali hatállyal indokolás nélkül megszüntetheti, az erre vonatkozó írásbeli bejelentés alapján./ – A próbaidő mellőzése a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény közoktatási intézményekben történő végrehajtásáról rendelkező 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 3/A. §-a (1) bekezdésének c) pontjában foglaltak alapján történt, mivel a közalkalmazott jelen kinevezését megelőzően két évig, gyes-en lévő közalkalmazott helyettesítésére határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyban került alkalmazásra intézményünkben. A gyakornoki idő kikötése a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 22. §-ában foglalt rendelkezések alapján történt. A gyakornoki idő alatt szakmai segítője: ………………………….. A gyakornoki idő végén a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 22. §-ának (15) bekezdésében foglaltak alapján minősítésre kerül sor. Nem megfelelt minősítés esetén a közalkalmazotti jogviszonya a törvény erejénél fogva megszűnik a minősítés eredményének ismertetését követő tizedik napon. A további szakképzettségért járó illetménynövekedés megállapítása a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIIII. törvény 66. §-ának (2)–(3) bekezdésében, illetve a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény közoktatási intézményekben történő végrehajtásáról rendelkező 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 14/A. §-ának (1)–(2) bekezdésében foglaltak alapján került sor. A közalkalmazott tájékoztatására a Munka Törvénykönyve 76. §-ának (7) bekezdése szerint a közalkalmazotti jogviszony létesítésével egyidejűleg sor került, amelynek írásba foglalt formáját a munkáltató 30 napon belül a közalkalmazott számára átadja. A közalkalmazottat tájékoztattam arról, hogy a központosított illetményszámfejtésről szóló 172/2000. (X. 18.) Korm. rendelet 3. §-ának (2) bekezdésében foglaltak szerint a MÁK illetékes regionális Igazgatósága a munkába lépés hónapjára, továbbá a betegség vagy egyéb ok miatti munkából való távollét első hónapjára a közalkalmazottnak előlegként – tényleges munka teljesítményétől függetlenül – a besorolás alapján meghatározott illetményt folyósítja. Kelt: …………………………………



………………………………………. munkáltatói jogkör gyakorlója

A fenti kinevezési okmányban foglaltakat elfogadom:





……………….……………………… közalkalmazott

51

1  a) helyettesítés céljából, b) meghatározott munka elvégzésére, illetve feladat ellátására. [A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 21. § (2) bek.] 2  A próbaidő kikötése határozatlan idejű kinevezés esetében kötelező. Kivétel: a) áthelyezés, c) azonos felek közötti újabb kinevezés [Kjt. 21/A. § (4) bek.]. Továbbá: Kjt. vhr. 3/A. § (1) Ha a közalkalmazotti jogviszonyt pedagógus munkakörre létesítik, nem állapítható meg próbaidő annak, akinek a) az oklevél szerzését (záróvizsgát) követő egy éven belüli alkalmazására abban a közoktatási intézményben kerül sor, amelyben pedagógusképzést folytató felsőoktatási intézmény hallgatójaként az óvodai gyakorlati foglalkozását, illetve pedagógiai gyakorlatát részben vagy egészben teljesítette, b) határozatlan idejű kinevezésére abban az intézményben kerül sor, amelyben a Kt. 127. §-a (10) bekezdése alapján felsőoktatási intézmény utolsó éves hallgatójaként határozott idejű kinevezéssel, munkaszerződéssel, óraadói megbízással foglalkoztatták, c) határozatlan idejű kinevezésére abban az intézményben kerül sor, amelyben a kinevezése előtt már határozott időre foglalkoztatták, feltéve, hogy az a)–c) pontok szerinti foglalkoztatás ideje elérte a négy hónapot. (2) Nem állapítható meg próbaidő annak a részére sem, aki a) pedagógus-munkakörben eltöltött legalább öt év szakmai gyakorlattal rendelkezik, feltéve, hogy pedagógus-munkakörre szóló kinevezése mellett magasabb vezetői megbízást kap, illetőleg magasabb vezetői munkakörre nevezik ki, b) a pedagógiai intézet alaptevékenysége szerinti munkakörben legalább tíz év szakmai gyakorlattal rendelkezik, feltéve, hogy magasabb vezetői munkakörre nevezik ki. 3  A kettős vagy többes munkakör megjelölése a további szakképesítésért járó illetménynövekedés megállapítása miatt is nélkülözhetetlen! Ezt az illetményelemet ugyanis csak akkor lehet folyósítani, ha a közalkalmazott a második vagy további szakképesítését a kinevezésben feltüntették [Kjt. 66. § (2) bekezdés, Kjt. vhr. 14/A. § (1) bekezdés]. 4  A próbaidő kikötése határozatlan idejű kinevezés esetében kötelező. Kivétel: a) áthelyezés, c) azonos felek közötti újabb kinevezés [Kjt. 21/A. § (4) bek.]. Továbbá: Kjt. vhr. 3/A. § (1) Ha a közalkalmazotti jogviszonyt pedagógus munkakörre létesítik, nem állapítható meg próbaidő annak, akinek a) az oklevél szerzését (záróvizsgát) követő egy éven belüli alkalmazására abban a közoktatási intézményben kerül sor, amelyben pedagógusképzést folytató felsőoktatási intézmény hallgatójaként az óvodai gyakorlati foglalkozását, illetve pedagógiai gyakorlatát részben vagy egészben teljesítette, b) határozatlan idejű kinevezésére abban az intézményben kerül sor, amelyben a Kt. 127. §-a (10) bekezdése alapján felsőoktatási intézmény utolsó éves hallgatójaként határozott idejű kinevezéssel, munkaszerződéssel, óraadói megbízással foglalkoztatták, c) határozatlan idejű kinevezésére abban az intézményben kerül sor, amelyben a kinevezése előtt már határozott időre foglalkoztatták, feltéve, hogy az a)–c) pontok szerinti foglalkoztatás ideje elérte a négy hónapot. (2) Nem állapítható meg próbaidő annak a részére sem, aki a) pedagógus-munkakörben eltöltött legalább öt év szakmai gyakorlattal rendelkezik, feltéve, hogy pedagógus-munkakörre szóló kinevezése mellett magasabb vezetői megbízást kap, illetőleg magasabb vezetői munkakörre nevezik ki, b) a pedagógiai intézet alaptevékenysége szerinti munkakörben legalább tíz év szakmai gyakorlattal rendelkezik, feltéve, hogy magasabb vezetői munkakörre nevezik ki. 5  A próbaidő kikötése határozatlan idejű kinevezés esetében kötelező. Kivétel: a) áthelyezés, c) azonos felek közötti újabb kinevezés [Kjt. 21/A. § (4) bek.]. Továbbá: Kjt. vhr. 3/A. § (1) Ha a közalkalmazotti jogviszonyt pedagógus munkakörre létesítik, nem állapítható meg próbaidő annak, akinek a) az oklevél szerzését (záróvizsgát) követő egy éven belüli alkalmazására abban a közoktatási intézményben kerül sor, amelyben pedagógusképzést folytató felsőoktatási intézmény hallgatójaként az óvodai gyakorlati foglalkozását, illetve pedagógiai gyakorlatát részben vagy egészben teljesítette, b) határozatlan idejű kinevezésére abban az intézményben kerül sor, amelyben a Kt. 127. §-a (10) bekezdése alapján felsőoktatási intézmény utolsó éves hallgatójaként határozott idejű kinevezéssel, munkaszerződéssel, óraadói megbízással foglalkoztatták, c) határozatlan idejű kinevezésére abban az intézményben kerül sor, amelyben a kinevezése előtt már határozott időre foglalkoztatták, feltéve, hogy az a)–c) pontok szerinti foglalkoztatás ideje elérte a négy hónapot. (2) Nem állapítható meg próbaidő annak a részére sem, aki a) pedagógus-munkakörben eltöltött legalább öt év szakmai gyakorlattal rendelkezik, feltéve, hogy pedagógus-munkakörre szóló kinevezése mellett magasabb vezetői megbízást kap, illetőleg magasabb vezetői munkakörre nevezik ki, b) a pedagógiai intézet alaptevékenysége szerinti munkakörben legalább tíz év szakmai gyakorlattal rendelkezik, feltéve, hogy magasabb vezetői munkakörre nevezik ki. 6  Ha a pedagógus két évet meghaladó szakmai gyakorlattal rendelkezik, a gyakornoki idő tartama egy év! [Kjt. 22. § (5) bek.] A szakmai gyakorlatot nemcsak köz­ alkalmazotti jogviszonyban, hanem akár polgári jogviszonyban is meg lehet szerezni (pl. óraadó tanár!) [Kjt. 22. § (3) bek.] 7  A gyakornoki idő kikötése kötelező, ha a pedagógus nem rendelkezik pedagógus-munkakörben vagy a pedagógiai-szakmai szolgáltatások ellátására létesített ügyintéző-szakértő, pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó, ügyintéző munkakörben szerzett három évet meghaladó időtartamú szakmai gyakorlattal. 8  A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 1. számú melléklet Harmadik rész II/4. pont. 9  Kjt. vhr. 14/A. § (2) bekezdés! 10  A besorolással kapcsolatos főbb szabályokat ld. a mellékletben. 11  A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 87/A. §-ában foglaltak szerint! 12  A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 65. §-ának (1) bekezdése értelmében a közalkalmazottat a tárgyév első napján kell a magasabb fizetési fokozatba besorolni. Tehát a hónapra és a napra külön nem szükséges utalni. Itt szükséges megjegyezni, hogy a magasabb fizetési osztályba történő átsorolásra ez már nem igaz. A magasabb fizetési osztályba ugyanis a magasabb végzettségi szintet tanúsító oklevél bemutatását követően kell a közalkalmazottat átsorolni, tehát ezzel nem kell „megvárni” a következő év első napját. Kivétel ez alól a szakvizsgázott pedagógus átsorolása. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 128. §-ának (8) bekezdése szerint ugyanis a pedagógus-szakvizsgát megszerző pedagógust, az ezt igazoló oklevél bemutatását követő év első munkanapjától kezdődően kell a pedagógus-szakvizsga alapján besorolni. 13  A pályázati eljárás mellőzésének egyéb indokait ld. Kjt. 20/A. § (2) bek., illetve Kjt. vhr. 17. §. 14  A pályázati eljárás mellőzésének indokát is meg kell adni! Ld. Kjt. 20/A. §, illetve Kjt. vhr. 17. §. 15  A hivatkozás attól függően alakul, hogy három vagy négy hónap próbaidő kikötésére került-e sor. A fő szabály a három hónap, amelynek kikötése kötelező, kivéve a törvényben és a Korm. rendeletben meghatározott egyes eseteket (ld. 2., 3., 4. lábjegyzet!). Nagyon lényeges, hogy csak a kinevezéskor lehet három hónapot meghaladó próbaidőt kikötni, amely maximum négy hónapig terjedhet. A próbaidő meghosszabbítása tilos!

52

Melléklet a Kinevezés-mintához A közalkalmazott pedagógusok besorolásának főbb szabályai Fizetési osztály megállapítása: A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 61. §-ának (1) bekezdése alapján. A pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottat legalább „F” fizetési osztályba kell besorolni. Igaz ez abban az esetben is, ha utolsó éves hallgatóként kerül alkalmazásra a leendő pedagógus [a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 127. § (10) bekezdés]. Fontos megjegyezni, hogy ezt a jogszabályi rendelkezést szó szerint kell értelmezni, tehát csak a pedagógusképzést végző felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban állóra lehet alkalmazni az egyéves határozott idejű kinevezést. Azt a személyt, aki abszolutóriummal (végbizonyítvánnyal) rendelkezik, de az oklevelét nyelvvizsga hiányában még nem kapta meg, és a felsőoktatási intézménnyel már nem áll hallgatói jogviszonyban, nem lehet pedagógus-munkakörben alkal­mazni. Szakvizsgázott pedagógus besorolása: Kt. 128. § (8) bekezdés: „Azt a közalkalmazott pedagógust, akinek nincs pedagógus-szakvizsgája, az iskolai végzettsége és szakképzettsége alapján kell besorolni. Azt a közalkalmazott pedagógust pedig, aki pedagógus-szakvizsgával rendelkezik, az ezt igazoló oklevél bemutatását követő év első munkanapjától kezdődően a pedagógusszakvizsga alapján kell besorolni. A pedagógus-szakvizsgával egyenértékű a munkakör ellátásához szükséges végzettség és szakképzettség mellett az egyetemi vagy főiskolai szakirányú továbbképzésben szerzett –  jogszabályban meghatározott – szakképzettség. A pedagógus-szakvizsgával egyenértékű, továbbá a munkakör ellátásához szükséges végzettséghez és szakképzettséghez kapcsolódó szakterületen szerzett tudományos fokozat, valamint a doktori cselekmény alapján szerzett doktori cím.” [A pedagógus-szakvizsga szakirányú továbbképzésben szerezhető meg. Vannak szakirányú továbbképzések, amelyek a pedagógus-szakvizsga követelményeire is felkészítenek és egyben szakképzettséget is adnak. Vannak szakirányú továbbképzések (pl. közoktatás-vezetői, tanügy-igazgatási stb.), amelyek a pedagógus-szakvizsgával egyenértékűek. Ennek a ténynek az oklevélből ki kell derülnie.] Amennyiben a szakvizsgázott pedagógus utóbb magasabb végzettségi szintet tanúsító oklevelet szerez, az „I” fizetési osztályba kell átsorolni, attól függetlenül, hogy a pedagógus-szakvizsgát még akkor szerezte, amikor még csak főiskolai szintű végzettséggel rendelkezett.



Az új felsőoktatási rendszerben tanári végzettség és szakképzettség csak a mesterképzésben szerezhető. BA  végzettség tanári szakképzettséget nem tanúsít. Óvoda­pedagógus és tanító BA képzésben szerezhető. A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 158. § (4)–(5) bekezdés: „Ahol jogszabály főiskolai szintű végzettségről és szakképzettségről rendelkezik, azon alapfokozatot és szakképzettséget is érteni kell. Ahol jogszabály alapfokozatról és szakképzettségről rendelkezik, azon főiskolai szintű végzettséget és szakképzettséget is érteni kell. Ahol jogszabály egyetemi szintű végzettségről és szakképzettségről rendelkezik, azon mesterfokozatot és szakképzettséget is érteni kell. Ahol jogszabály mesterfokozatról és szakképzettségről rendelkezik, azon egyetemi szintű végzettséget és szakképzettséget is érteni kell.” Fizetési fokozat megállapítása: „Kjt. 64. § (1) A közalkalmazott fizetési fokozatát közalkalmazotti jogviszonyban töltött ideje alapján kell megállapítani. Kjt. 87/A. § (1) E törvény alkalmazásakor közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni a) az e törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött időt, b) a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, közszolgálati jogviszonyban töltött időt, c) a szolgálati jogviszony időtartamát, továbbá d) a bíróságnál és ügyészségnél szolgálati viszonyban, munkaviszonyban, valamint e) a hivatásos nevelőszülői jogviszonyban, f) az e törvény, illetőleg a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény hatálya alá tartozó szervnél ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, g) az állami vezetői szolgálati jogviszonyban töltött időt. (2) Ha jogszabály, kormányhatározat vagy a bíróság jogerős ítélete alapján megállapítható, hogy a munkaviszony megszüntetésére a közalkalmazott politikai vagy vallási meggyőződése, továbbá munkavállalói érdek-képviseleti szervezethez való tartozása, illetve ezzel összefüggő tevékenysége miatt került sor, a munkaviszony megszüntetésétől 1990. május 2-áig a munkaviszonyban nem töltött időtartamot az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően a közalkalmazotti jogviszonyban töltött időbe be kell számítani. (3) A közalkalmazott fizetési fokozatának megállapításánál az (1)–(2) bekezdésen túlmenően figyelembe kell venni

53

a) a munkaviszonynak azt az időtartamát, amely alatt a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyában betöltendő munkaköréhez szükséges iskolai végzettséggel vagy képesítéssel rendelkezett, b) az 1992. július 1-jét megelőzően fennállt munkaviszony teljes időtartamát, továbbá c) a sor- vagy tartalékos katonai szolgálatban, illetve a polgári szolgálatban, valamint d) az (1) bekezdés f) pontja alá nem tartozó foglalkoztatónál ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban eltöltött időt. (4) A (3) bekezdéstől eltérően a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő számításakor figyelmen kívül kell hagyni a sor- vagy tartalékos katonai szolgálatnak, illetve a polgári szolgálatnak azt a tartamát, amely e § rendelkezése szerint egyébként közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek minősül. (5) Ha a közalkalmazotti jogviszony megállapításakor azonos időtartamra több jogviszony vehető figyelembe, közülük erre az időre csak egy jogviszony számítható be.” Munkáltatói döntésen alapuló illetményrész: 2009. január 1-jét követően a garantált illetménynél magasabb összegű illetmény csak akkor állapítható meg, ha a közalkalmazott kiválóan alkalmas vagy alkalmas minősítést (teljesítményértékelést) kapott [Kjt. 66. § (7) bek.].

További illetményelemek: További szakképesítésért járó illetménynövekedés: Hasznosítás mértékétől függően, illetve attól függetlenül járó illetménynövekedés pedagógusok esetében: Kjt. vhr. 14/A. § Figyelem! Új (megerősítő) szabály: A vezető beosztású pedagógust és a pedagógiai szakszolgálat intézményeiben pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottakat, valamint a pedagógiai szakmai-szolgáltató intézmények pedagógiai szakértő és pedagógiai előadó munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottait a hasznosítás mértéktől függetlenül megilleti a további szakképesítésért járó illetménynövekedés, amennyiben a pedagógus-szakvizsgát tanúsító oklevél egyben szakképzettséget is igazol [Kjt. vhr. 14/A. § (4) bek.] Mértéke: 5–8, illetve 7–10% a további szakképzettségek számától és a besorolási osztálytól függően. Illetménypótlék: Kjt. 70–75. §, Kjt. vhr. 14/C. és 15. § Gyakran ismétlődő kérdések: Egyes vezetők magasabb vezetővé válása nem eredményezett automatikus vezetői pótlék emelést. A magasabb vezetők vezetői pótléka azonban a pótlékalap 500%-áig, vezetők esetében 250%-áig emelhető.

54

Nincs jogi kizáró akadálya annak, hogy egy pedagógus a Kjt. 74. §-a szerinti idegennyelv-tudási pótlékot, és a Kjt. vhr. 15. §-a (2) bekezdésének f) pontja szerinti nemzetiségi pótlékot is megkapja. Feltéve, hogy a jog­ szabályban jelzett feltételek teljesülnek. Nyelvtanári munkakörben (tehát ha az idegen nyelvet tanítja a pe­dagógus és nem idegen nyelven tanít egy másik tantárgyat) nem fizethető idegennyelv-tudási pótlék. [Kjt. 65. § (4) bek.] Kereset-kiegészítés: „Kjt. 77. § (1) A közalkalmazottat a munkáltató meghatározott munkateljesítmény elérésének, illetve átmeneti többletfeladatok – ide nem értve az átirányítást – teljesítésének ösztönzésére a megállapított személyi juttatások előirányzatán belül egyszeri, vagy meghatározott időre szóló, havi rendszerességgel fizetett kereset-kiegészítésben részesítheti. Kt. 118. § (10) A közoktatási intézmény vezetője kereset-kiegészítéssel ismerheti el meghatározott munkateljesítmény elérését, illetve – a helyettesítést kivéve – az átmeneti többletfeladatok ellátását, így különösen a pedagógiai fejlesztő tevékenységet, a nevelés céljait szolgáló tanórán kívüli foglalkozás terén nyújtott minőségi munkavégzést (a továbbiakban: kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés). A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés megállapítható – a közoktatási intézmény bármely alkalmazottja ré­szére  – egy alkalomra, illetőleg meghatározott időre. A  meghatározott időre szóló kereset-kiegészítést havi rendszerességgel kell kifizetni. A kereset-kiegészítés megállapításánál figyelembe kell venni a vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének eredményeit. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés feltételeit – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a kollektív szerződésben, ennek hiányában a szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni. A kereset-kiegészítésre való jogosultság leg­ feljebb egy nevelési évre, egy tanítási évre szólhat. A  ereset-kiegészítést ugyanaz a személy több alkalommal is megkaphatja. A kereset-kiegészítésre való jogosultság megállapítása során előnyben kell részesíteni azt, aki az  intézményi teljesítményértékelés alapján az előző nevelési évben, tanítási évben kereset-kiegészítésben részesült, feltéve, hogy a minőségirányítási programban meghatározott ciklusidő nem telt el, és a munkáltató megítélése szerint teljesítményével ismét kiérdemelte azt.” A Kjt. szerinti kereset-kiegészítés nem azonos a Kt. szerinti kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítéssel. Emiatt az utóbbira nem érvényes a Kjt. 77/B. §ának (3) bekezdésében foglalt tilalom, amely szerint a megbízott vezető a vezetői tevékenységébe tartozó feladatok ellátásáért kereset-kiegészítésben nem részesíthető.

*A

pályázat kiírása mellőzhető a Kjt. 20/A. § (2) bek. b) pontja alapján.

Készítette: dr. Madarász Hedvig



55

Fogalom- és jogszabályi hivatkozástár a közoktatásban foglalkoztatott közalkalmazottak számára Fogalom

Jogszabályi hivatkozás

Érintette-e módosulás az elmúlt évben?

A közalkalmazotti jogviszony megszűnésének esetei

Kjt. 25. § (1) bek.

Nem

A közalkalmazotti jogviszony megszüntetésének esetei

Kjt. 25. § (2) bek.

Nem

A közoktatásban történő alkalmazás végzettségi és szakképzettségi követelményei

Kt. 17. §, 127–128. §

Igen

Az intézményvezetői megbízás feltételei a közoktatási intézményekben

Kt. 18. §

Nem

Az oktató, nevelő munkát végzőket megillető pótszabadság

Kjt. 57. § (3) bek., Kjt. vhr. 10. §

Nem

Állásfelajánlás, részmunkaidő-felajánlás

Kjt. 30/A–30/F. §

Nem

Felmentés

Kjt. 30. §

Nem

Felmentési idő

Kjt. 33. §

Nem

Felmentési védelem

Mt. 90. §, Kjt. 31–32. §

Nem

Fizetési fokozat

Kjt. 62. §, 64–65. §

Nem

Fizetési osztály

Kjt. 61. §, 63. § Kjt. vhr. melléklete

Nem

Gyakornoki idő

Kjt. 22. §, Kjt. vhr. 4. §, 4/A–4/C. §

Igen

Határozott idejű jogviszony létesítésének lehetősége

Kjt. 21. § (2) bek.

Igen

Határozott idejű jogviszony megszüntetetése

Kjt. 27. §

Igen

Illetménypótlék

Kjt. 70–75. §, Kjt. vhr. 14/C–15. §

Igen

Jubileumi jutalom

Kjt. 78. §, 87/A. § (1) bek.

Nem

Kiegészítő illetmény az integrációs és képesség-kibontakoztató támogatás rendszerébe bekapcsolódott közoktatási intézményben foglalkoztatott pedagógusok számára

Kjt. vhr. 15/A. §

Igen

Kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés

Kt. 118. § (10) bek.

Nem

Kinevezett vezetők a közoktatásban

Kjt. 23. §, Kjt. vhr. 5. § (1) bek. c) pont

Igen

Közalkalmazotti jogviszony, közalkalmazotti jogviszonyba beszámítandó jogviszonyok

Kjt. 1. § (1) bek., Kjt. 87/A. §

Nem

Közalkalmazotti jogviszony létesítésének feltételei

Kjt. 20. § (2) bek. Kt. 16. § (2) bek.

Igen

Közalkalmazotti jogviszony pályázat útján történő létesítése

Kjt. 20/A. § Kjt. vhr. 5. §

Igen

Közalkalmazotti jogviszony pályázati eljárás nélkül történő létesítése

Kjt. 20/A. § (2) bek., Kjt. vhr. 17. §

Igen

Lemondás, lemondási idő

Kjt. 27–28. §

Igen

56

Fogalom

Jogszabályi hivatkozás

Érintette-e módosulás az elmúlt évben?

Megbízott vezetők a közoktatásban

Kjt. 23. §, Kjt. vhr. 5. § (1) bek. a)–b) pont

Igen

Munkaerő-gazdálkodási rendszer

Kt. 16. § (7)–(8) bek.

Nem

Munkáltató személyében bekövetkező jogutódlás közalkalmazottak esetében

Kjt. 25/A–25/C. §

Nem

Nyugdíjasnak minősülés

Kjt. 37/B. §

Igen

Próbaidő

Kjt. 21/A. §, Kjt. vhr. 3/A. §

Igen

Rendkívüli lemondás

Kjt. 29. §

Nem

Szabadság kiadása az oktató, nevelő munkát végzők pótszabadságával rendelkező közalkalmazottak számára

Kjt. 59. § (3) bek.

Igen

További szakképesítésért járó illetménynövekedés („szakmai szorzó”)

Kjt. 66. § (2)–(6) bek., Kjt. vhr. 14/A. §

Igen

Végkielégítés

Kjt. 37. §

Igen

Végkielégítés határozott idejű jogviszonyban foglalkoztatott számára

Kjt. 37. § (3) bek.

Igen

Vezetői megbízás visszavonása

Kjt. 23. § (4) bek.

Igen

Rövidítések magyarázata: Kjt. a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény Kjt. vhr. a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény közoktatási intézményekben történő végrehajtásáról rendelkező 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet Kt. a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény Mt. a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény

en felület n-line o r e s nedz ásme thetők oktat Z egtekin Ö K m t A n é k /go/ ületen lex.hu sták. p jogter li m m o lo c :// sfoga pon a http a kulc l honla zletek m s t é r h . i r b se Továb enedz tatasm kozok atók. olvash

Összeállította: dr. Madarász Hedvig



57

A szakképzésben bekövetkező változások a 2009/2010. tanévre Az alternatív (előrehozott) szakképzés A közoktatási intézményrendszer keretében a szakiskolákban és a szakközépiskolákban folyó iskolai rendszerű szakképzés sajátossága, hogy célja a szakmai bizonyítvány megszerzése. Emellett a közoktatási intézmények általános feladatait is biztosítaniuk kell, be kell tartani a valamennyi iskolában érvényesülő tanulói jogokat és kötelezettségeket szabályozó rendelkezéseket, valamint a működőképességet biztosító iskolai dokumentáció elkészítésére és a pedagógusok feladataira vonatkozó elő­ írásokat is mind a szakközépiskolákban, mind a szakiskolákban.

Kihívások a szakiskola kilencedik és tizedik évfolyamán A szakiskola kilencedik és tizedik évfolyamán folyó oktatás több szakmai szervezet, a gazdaság szereplői és számos tudományos kutató véleménye szerint zsákutcás képzéssé, a lemorzsolódás tetten érhető színterévé és az alulmotivált tanulók felesleges időtöltésévé vált az elmúlt években. Minden szakember, tanítással, képzéssel, iskolaszervezéssel és fenntartással foglalkozó maga cáfolhatja, vagy erősítheti meg ezen megállapítást. Tény viszont, hogy a legalacsonyabb tanulmányi eredményt és ezzel összefüggően a legtöbb igazolt és igazolatlan hiányzást produkáló tanuló a szakiskolai képzésben vesz részt. A leírt állapot minden egyes induló tanévben kihívások elé állítja a pedagógusokat, a szakiskola vezetését, valamint a szülőket is. A helyzet kialakulásának előzményei –  de nem feltétlenül kiváltó okai – között megtalálható az egykori szakmunkásképzés megszüntetése és a tankötelezettségi kor felemelése is. A tankötelezettség ugyanis annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló tizennyolcadik életévét betölti. Az említett lemorzsolódási mutatók romlását sokan ennek az előírásnak tudják be, az ő nézetük szerint e rendelkezés a tizenhatodik életévet betöltő fiatalokat feleslegesen köti az iskolapadhoz. Ezzel kapcsolatban azonban megjegyzendő, hogy az utóbbi idők egyre jobban tetten érhető tendenciái szerint a gyermekek igen nagy része eleve nem kezdi meg alapfokú iskolai tanulmányait a hatodik életévben, hanem csak a hetedik vagy nyolcadik életévben. A tanulók ezen része így (akik leginkább éppen a szakiskolában kötnek ki végül), nem is kezdi meg középfokú iskolai tanulmányait csak a tizenötödik vagy a tizenhatodik életévben. Az az összefüggés mégsem állapítható meg minden szakiskolai tanulóra vonatkozóan, hogy ezen tizenhat-tizenhét éves fiatalokat szakmai bizonyítvány hiányában, a tankötele-

58

zettségi kor betöltése előtt már csak a tanulói jogviszony kényszerű fenntartása fosztja meg a munka világába való belépéstől.

Lehetséges válaszok a kihívásra Kérdés, hogy a kihívásokra milyen válaszokat lehet adni. Egyszerre szükséges az alapfokú iskolai nevelés-oktatás fejlesztése (leginkább a kompetenciaalapon történő is­meretközvetítés eszközeivel), a pedagógusok folyamatos  továbbképzése, illetőleg a leendő tanárok, oktatók főiskolai, egyetemi képzésének pedagógiai-tartalmi megújítása. Érdemes végiggondolni egy, a szakiskolák kilencedik és tizedik évfolyamán folyó szakmai munkát új alapokra helyező, kifejezetten a fent felsorolt problémákat célzottan kezelő szakiskolai kerettanterv kidolgoztatását is. A problémák kezelésében kiemelkedő szerepet tölthetnek be a gazdaság szereplői is, azaz a tanulókkal tisztelettel foglalkozó szakemberek, a vállalati, üzemi körülményeket bemutató és megszerettető szakoktatók és az évtizedes tapasztalataikat átörökítő lelkiismeretes mesteremberek is. Belőlük minden iskolában bizonyosan akad elegendő példa, akik a fiatalabb kollégáiknak át tudják örökíteni megszerzett tapasztalataikat. Ezek a válaszok azonban nem külön-külön és egymástól függetlenül, hanem csak egyszerre és egymás hatását erősítve adhatók meg. További feltételezhető, de önmagában korántsem elégséges válasz lehet a szakképzés jelenleginél korábbi megkezdésének lehetővé tétele. A közoktatásról szóló törvény hatályos rendelkezései jelenleg is lehetővé teszik azt, hogy a tizenhatodik életév betöltése után pusztán a tanuló kérelme és ennek az iskolaigazgató által írásban történő tudomásulvétele elegendő legyen ahhoz, hogy – már a tizennyolcadik életév betöltése előtt – megszűnjön annak a tanulónak a tankötelezettsége, aki érettségi vizsgát tett, vagy államilag elismert szakképesítést szerzett. A törvény tehát nem kívánja feleslegesen gátolni a munkát vállalni kívánó, és épp a nagykorúság elérése előtt álló fiatalokat ebbéli törekvésükben, ennek csupán az eredményes szakmai vizsga letétele, azaz legalább egy OKJ-s szakképesítés megszerzése a feltétele. Tekintettel arra, hogy az OKJ különböző szintű szakképesítéseket tartalmaz, amelyek eltérő bemeneti feltételek teljesítése esetén kezdhetőek meg, a fenti probléma leginkább az olyan ún. 31-es szintű, fizikai munkát igénylő munkakör betöltésére jogosító középszintű szakképe­ sítésekkel kapcsolatban adódik, amelyek a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott bemeneti kompetenciákra vagy a nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított iskolai végzettségre épülnek.

A tankötelezettség és a gyakorlati képzés összefüggései A közoktatásról szóló törvény 25. §-ának a 2008/2009. tanév végéig hatályos (5) bekezdése szerint az iskolai rendszerű szakképzésbe legkorábban abban az évben kapcsolódhatott be a tanuló, amelyben betöltötte a tizenhatodik életévét, mégpedig a szeptember első munkanapján kezdődő tanítási évben. Megoldandó kérdésként tehát az vetődött fel, hogy a nyolcadik évfolyamra épülő szakképesítéseket elsajátítani kívánó szakiskolásoknak ne kelljen az általános iskolában a közismereti tárgyak oktatása során keletkezett kudarcélményeket újraélniük, hanem már akár a kilencedik évfolyamon a tizenhatodik életév betöltése előtt ténylegesen szakmai képzésben vehessenek részt. A kétkezi munka, az alkotás öröme és az önmegvalósítást megerősítő funkciója, valamint a kézzelfogható sikerélmény valóban fejlesztő hatással lehet a szakiskolai tanulók személyiségére, azonban több megoldandó probléma vetődik fel e lehetőség kapcsán. Kérdés, hogy hogyan alakul a korábban megkezdhető szakképzés esetében a beszámíthatóságnak, a közismeret elsajátításának, azaz a minimális műveltségi szintnek a biztosítása. Milyen feltételekkel szerezhet egy szakiskolai tanuló a későbbiekben érettségi vizsgát és milyen lehetőségeket jelent az ún. felzárkóztató oktatásban résztvevő számára ez a képzési forma. Hogyan alakulnak a szakképzés központi szabályai és a szakiskola helyi dokumentumai. Egyáltalán minden szakiskolában kötelezően be kell-e vezetni a kilencedik évfolyamtól kezdődő szakképzést, vagy párhuzamosan működhet a jelenlegi kilenctizedik évfolyamra épülő szakképzés az előrehozott képzési formával. A kérdésekre a közoktatásról szóló törvény 2009. jú­lius 7-től hatályos rendelkezései részben megadják a válaszokat. A módosítás lehetővé teszi a szakképzés kilencedik évfolyamon történő megkezdését, amelynek lényege, hogy azon szakképesítések esetében, amelyek elsajátítása a nyolcadik évfolyam sikeres befejezése után megkezdődhet, a jövőben lehetővé válik a képzés korábbi, előrehozott megkezdése. A magasabb végzettséget igénylő, ún. 33-as szintű, fizikai munkát igénylő munkakör betöltésére jogosító középszintű szakképesítésekre vonatkozóan, amelyek a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott bemeneti kompetenciákra vagy a tizedik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettségre épülnek, továbbra is kérdés, hogy a szakképzési évfolyamra lépés feltételeként meghatározott tizenhatodik életév betöltését előíró rendelkezés eltörlésével indokolt-e lehetővé tenni a szakképzés kilencedik évfolyamon való megkezdését. Erre az OKJ fogja megadni a választ. A módosítás célja, hogy hamarabb találkozhassanak a tanulók a szakmai elméleti és gyakorlati képzéssel, magyarán hamarabb foghassanak a kezükbe szerszámot, és ne akkor, amikor már lehet, hogy ki is léptek az iskola-



rendszerből. Másik eredménye lehet az alternatív szakképzésként definiálható képzési formának az, hogy lerövidülhet általa a jelenlegi 2+2 vagy 2+3 éves képzés akár 4, vagy 3 és fél évesre is (lásd ábra). Várható hatásként mérséklődhet a lemorzsolódás aránya a kilencedik és tizedik évfolyamokon, hiszen a korai iskolaelhagyók számának csökkentése az Európai Unió egyik legfontosabb célkitűzése is, amely a legfeljebb ún. „alsó középfokú” végzettséggel az iskolarendszerből kilépők arányát már 2010-re tíz százalék alá kívánja csökkenteni. A szakiskoláknak egyébként is kiemelt feladatává kell hogy váljon a tanulási problémákkal, valamint magatartási zavarokkal küzdő diákok felkészítése. Fontos társadalmi-szociológiai előnye lehet annak is, ha a tanulók hamarabb kerülnek ki a munka világába, hiszen a szakiskolai tanulók köre hátterük, környezetük alapján a hátrányos társadalmi rétegeket túlreprezentálja, ahol a fiatalok korai pénzkereseti igénye gyakran találkozik az azonos szülői elvárással is. Fontos hangsúlyozni, hogy e módosítás csupán alternatív lehetőséget kínál. Továbbra is feladata marad a szakiskoláknak, hogy a jelenleg hatályos szabályok szerint iskolázzák be a tanulókat. Az iskoláknak elsősorban tehát a „hagyományos” szakképzés keretében történő beiskolázást kell biztosítaniuk a közoktatási törvény rendelkezései értelmében. A törvény 27. §-ának új (4) bekezdése szerint ugyanis a szakiskolai nevelés és oktatás – azoknak, akik alapfokú iskolai végzettséggel rendelkeznek – megszervezhető kizárólag szakképzési évfolyamokon, a szakképzés követelményeinek és – legalább a teljes képzési idő egyharmadában az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz követelményeire épülő – a szakképzés gyakorlásához szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemek átadásával. Ez – válaszolva a korábbi kérdésekre – azt jelenti tehát, hogy az alternatív szakképzés csak lehetőség, másrészt ebben a képzési formában is legalább a teljes heti tanórai keret harminchárom százalékát a közismereti képzésnek kell alkotnia a három, három és fél vagy négyéves tanulmányi idő egészének átlagában. Az alternatív szakképzés szerinti osztályok indításának azonban a törvénymódosítás mellett számos további feltétele van. Első feltétel, hogy az OKJ megállapítsa szakképesítésenként, hogy a szakképzési évfolyamokon – az előrehozott vagy alternatív szakképzés esetén is – milyen hos�szúságú a képzési idő. A közoktatásról szóló törvény 27.  §-ának (1) bekezdése szerint a szakképzési évfolya­ mok számát az OKJ határozza meg. További feltétel, hogy az előbbiekben leírt harminchárom százalékos vagy egyharmados közismereti képzés feltételeit az alternatív szakképzés számára készült kerettanterv szabályozza, amelynek segítségével pontosan fel lehet építeni a 9. évfolyamtól a helyi tanterveket. A Nemzeti Alaptanterv­ ben meghatározott kulcskompetenciák fejlesztésének másik lehetséges útja az egyes szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményei alapján készített központi prog-

59

ramok átdolgozása lehet, ennek konkrét megvalósításáról jelenleg még folynak a szakmai egyeztetések. Ahhoz, hogy egy szakiskola ténylegesen indítson is az alternatív szak­képzés keretében megszerezhető szakmákra osztályokat, a fenntartó ez irányú döntése is szükséges, enélkül egy intézmény sem iskolázhat be az új szabályok szerint. Ha ez a feltétel is teljesül, az intézmény pedagógiai programját és a szakmai programot is megfelelően át kell dolgozni, illetőleg kellő számú szülői (tanulói) döntésnek is meg kell születni arról, hogy a tanulók már az új formában – rövidebb idő alatt – kívánnak szakmát tanulni. Egy osztály indításához az alternatív képzési formát választó, elegendő számú ta­nuló jelentkezése is szükséges tehát. A hagyományos és az előrehozott szakképzés Szakiskolák HAGYOMÁNYOS SZAKKÉPZÉS előkészítő szakasz 9. évf.

szakképzési évfolyamok

10. évf.

11. évf.

12 évf.

felzárkóztató oktatás

13 évf.

4 év 5 év

képzési idő (OKJ szerint) tanulószerződés

szakvizsga ALTERNATÍV SZAKKÉPZÉS s z a kké pzé si é v foly a m ok

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12 évf. 3 év

képzési idő (OKJ szerint)

4 év

tanulószerződés

Egyéb lehetséges következményei az alternatív szakképzésnek További eredménye lehet az előrehozott, alternatív szakképzésnek, hogy a tanulók egy része akár a tizennyolcadik életéve, tehát a tankötelezettségi kor elérése előtt szakmai bizonyítványt szerezhet. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a szakiskola sem válhat a kiműveletlen kútfők kitermelésének színterévé. Lehetőséget kell biztosítani az érettségi későbbi megszerzésére is. A módosítás a „hagyományos” szakképzési formát tekintve is változtatott a gyakorlatorientáltság irányába.

60

A közoktatási törvény 27. §-ának (2) bekezdése szerint a szakiskola kilencedik–tizedik évfolyamán általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás, továbbá a kötelező óraszám (eddigi negyven százaléka helyett) legfeljebb ötven százalékában pályaorientáció, gyakorlati oktatás, szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás folyik, valamint az OKJ szerinti elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás is folyhat.

A szakképzésről szóló törvény változásai Érdemes figyelemmel lenni a szakképzésről szóló törvény 18. §-ának új (3) bekezdésére is, hiszen a törvényhely a 9.  évfolyam tekintetében a megfelelő szakmai alapozás érdekében még nem engedi meg, hogy a tanuló kimenjen a gazdaságba, ugyanis a bekezdés értelmében a szakiskolai képzés 9. évfolyamán megkezdett szakképző év­folyamon a szakmai gyakorlati képzést a szakképző iskolában, azaz iskolai tanműhelyben kell megszervezni. A  közoktatási törvény is ezen elv szerint rendeli a ha­gyományos szakképzés esetén az iskolai tanműhelyeket az oktatás színhelyéül, hiszen a szakiskola „hagyományos” kilencedik–tizedik évfolyamán is az iskolai tanműhelyben kell megszervezni gyakorlati oktatást. Alternatív szakképzés esetén viszont a 9. évfolyamot követően a szakképzési törvény is arra ösztönzi a tanulókat és az iskolát, hogy vállalati körülmények között szerezzen szakmai tapasztalatot a tanuló. A törvény az eddigi 16. életév betöltésének feltételét leszállítva lehetővé teszi, hogy tanulószerződést az a tanuló kössön, aki már a 15. élet­ évét betöltötte és a 9. évfolyamot eredményesen teljesítette. Figyelemmel kell azonban lenni a leendő tanulószerződések megkötésénél, hogy a közoktatási törvény szerinti ún. felzárkóztató oktatásban résztvevőkre ezen utóbbi kitétel nem vonatkozik.

Összegzés Az alternatív szakképzésben tehát a teljes képzési idő lerövidül, a képzési évfolyamok számát pedig az OKJ fogja tartalmazni az egyes szakképesítésekre vonatkozóan, így az OKJ a „hagyományos” szakképzés esetében – ahogy eddig is – a szakképzési évfolyamokra vonatkozó jelenlegi, magasabb, és mellette az alternatív szakképzésre vonatkozó összességében rövidebb képzési időt fogja meghatározni. Szükségessé válik a szakmai és vizsga­ követelményeket tartalmazó miniszteri rendeletek, valamint a központi programok átdolgozása is, amely magával hozhatja az iskolák pedagógiai programjainak és az annak részét képező képzési programok megfelelő módosítását is. A közismereti tárgyak csökkenő aránya mellett indokolt lehetővé tenni a 9. évfolyamon elsajátított közisme-

ret beszámítását az érettségi későbbi megszerzése szempontjából, annak érdekében, hogy ezen képzési forma se váljon zsákutcás képzéssé. Végül a kérdéskörre vonatkozóan nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a lemorzsolódást kutató szakemberek, a gyakorlatban fiatalokkal foglalkozó mesterek, az iskolákban oktató tanárok és intézményvezetők, valamint a számos szakmai szervezet oktatási szakértői, de még az oktatáspolitikusok között is markáns véleménykülönbség van a szakképzés korai megkezdésének bevezethetősége tekintetében. Nem lehet szemet hunyni ugyanis azon tény felett, hogy az Európai Unió és hazánk szakképzési elemzői a pályaválasztás opti­ mális időpontjának egyaránt inkább a tizenhat éves kort tekintik, mint a tizennegyedik–tizenötödik életévet. Érdemes tehát figyelemmel kísérni, hogy az alternatív szakképzés következtében mennyivel nő vagy éppen csökken a szakképzés korábbi megkezdése miatt később pályakorrekcióra vagy pályamódosításra kényszerülő fiatalok száma, és ez összességében mekkora többletköltséget jelent nekik, vagy az állami források számára. Végül fontos tudni az intézményvezetőknek, hogy a fentebb kifejtett valamennyi feltétel teljesülése esetén lesz lehetőség ténylegesen az alternatív szakképzés 2010/2011. tanévben történő bevezetésének. Ezen feltételek végső kimunkálása a 2009/2010. tanév őszi időszakának végére fejeződhet be leghamarabb.

A szakképzési hozzájárulás szabályainak változása A szakképzési hozzájárulás szabályai összetett és bonyolult módon változtak 2009 tavaszán. Három törvény is módosította a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvényt, amelyek nagy része 2009. július 1-jétől, illetőleg 2009. július 9-től alkalmazandóak. A legfontosabb ezek közül az iskolai rendszerű szakképzésben szakmát elsajátítani szándékozó tanulók gyakorlati képzésének finanszírozását érintő változások, amelyek „áldozatául estek” a 2009-ben elfogadott, adószabályokat változtató törvényeknek is. A könnyebb áttekinthetőség érdekében a mellékelt táblázat (ld. 66. oldal) segít a korábbi és a megváltozott szabályok értelmezésében, amelyek leginkább a gyakorlati képzést folytató szakképzési hozzájárulásra kötelezettnél tanulószerződéssel gyakorlati képzésen lévő tanulóval kapcsolatban felmerülő költségek mértékeinek változását érintik. Ezen belül a csoportos gyakorlati képzést közvetlenül szolgáló tárgyi eszköz költségeinek elszámolása, az anyagköltség, a ta­nulói juttatás, az átalányelszámolás és a szakoktatói bér elszámolása változott, amelyek némelyike csökkent, némelyike pedig egy, az adótörvények rendelkezéseit



pontosító törvény által az eredetileg elszámolható mértékre került visszaállításra. A hatálybalépés A 2009-első felében hatályos és alkalmazandó szabályok tehát 2009. július 1-jén módosultak először, majd az év többi részében hatályos rendelkezések végül 2009. július 9-én léptek életbe.

A gyakorlati képzést folytató szakképzési hozzájárulásra kötelezett gazdálkodó költségelszámolásának változásai 1. A csoportos gyakorlati képzést közvetlenül szol­ gáló tárgyi eszköz költségeinek elszámolása A gyakorlati képzést szervező hozzájárulásra kötelezett a szakképzési hozzájárulásra vonatkozó bruttó kötelezettségét a csoportos gyakorlati képzést közvetlenül szolgáló tárgyi eszköz beszerzésére, bérleti díjára, karbantartására, felújítására, pótlására, illetőleg bővítésére, valamint ezen eszközök működését biztosító szoftverek beszerzésére fordított összeggel csökkenthette. 2009. július 1-je előtt ez azt jelentette, hogy a teljes költséget elszámolhatta, csupán le kellett vonni a más módon nyújtott támogatások összegét az elszámolható költségekből. 2009. július 1-je és 2009. július 8. között a fenti célra fordított költségek csupán ötven százalékának az elszámolását tette lehetővé a törvény. Az ún. más úton nyújtott támogatások értékét azonban nem kellett levonni az elszámolható költségekből. A tanévkezdésre végül olyan átmeneti szabályozás alakult ki és maradt végül alkalmazandó, amely lehetővé teszi az alábbi kiadások elszámolását: – csoportos gyakorlati képzést közvetlenül szolgáló tárgyi eszköz beszerzésére, bérleti díjára, felújítására, pótlására, illetőleg bővítésére jutó kiadások. – Megmarad azonban az ötvenszázalékos korlát és ismét visszakerül a képzési alaprészből más úton nyújtott támogatás értékével való csökkentés feltétele.

2. Az anyagköltség A tanulószerződéssel gyakorlati képzésen részt vevő ta­nulók (hallgatók) gyakorlati képzésének elszámolható kiadásai között szerepel a tanuló gyakorlati képzése során keletkezett anyagköltség is. Az elmúlt tanévben egészen 2009. július 1-jéig a kötelező minimálbér húsz százaléka, hiány-szakképesítések esetén negyven százaléka volt

61

elszámolható ezen a jogcímen. Az adótörvényekkel ezen mértékek tíz, illetőleg harminc százalékra csökkentek, de csak 2009. július 8-ig. Másnaptól ugyanis újra a minimálbér húsz, míg hiány-szakképesítések esetén a negyven százalékának megfelelő összeg számolható el, tehát a 2009/2010-es tanévre visszaállt az eredeti állapot a gyakorlati képzést folytató gazdálkodó szervezetek lehetőségei tekintetében.

mértékek tekintetében a szakoktatói bérek esetén tehát minden maradt a régiben. A már létező szabályra azonban most is figyelemmel kell lenni. A szakoktatói díjazás csak akkor számolható el, ha a szakoktatóhoz beosztott tanulók (hallgatók) száma eléri a közoktatásról szóló törvényben a szakközépiskolai és szakiskolai gyakorlati képzésre meghatározott átlagos csoportlétszámot.

3.  A tanulói juttatás elszámolása

5. Az átalányelszámolás

A tanulókat érintő legérzékenyebb kérdés az őket megillető pénzbeli juttatás elszámolhatóságának jelenős csökkentése volt, amely változás a tanulószerződések számára is hatással lehet. A nyújtott tanulói juttatás évek óta a minimálbér ötven százalékának mértékéig volt elszámolható a szakképzési hozzájárulás terhére. 2009. július 1-jétől ideiglenesen csupán húsz százalékig lett volna elszámolható a juttatás. Mindemellett a tanuló pénzbeli juttatásának legalacsonyabb havi mértéke a szakképzési évfolyam első félévében a minimálbér addigi legalább húsz százaléka helyett harminc százalékára emelkedett volna. Az így keletkező legalább tízszázalékos „önrész” keltett sok, tanulószerződéssel tanulót foglalkoztató gazdálkodó, cég körében ellenérzést, amelynek hatására végül a 2009/2010. tanév kezdetére ismét a minimálbér ötven százalékára emelkedett a tanulói juttatás címén elszámolható költségek mértéke, míg a kötelezően járó juttatás mértéke a minimálbér húsz százalékára csökkent vissza. A 2009 júliusában tanulószerződéssel rendelkező, és az összefüggő szakmai gyakorlaton lévő tanulók esetében a gazdálkodó szervezeteknek figyelemmel kell lenni az átmeneti (július 1-je és július 9-e közötti) szabályokra is.

A fenti tételes elszámolások helyett és mellett a szak­ képzési hozzájárulásra kötelezett gazdálkodó szervezetek a  gyakorlati képzéssel járó költségek tekintetében ún. átalányelszámolást is választhatnak. Ennek mértéke egészen 2009. július 1-jéig a minimálbér kétszáz százaléka volt, amelyet a tanulói, illetve a hallgatói juttatáson kívüli egyéb költségekre lehetett elszámolni. Az adótörvények az átalányelszámolás lehetőségét is hatályon kívül helyezték 2009. július 1-jével, 2009. július 9-ét követően azonban egy újabb módosítás bizonyos változtatással visszaállította az átalányelszámolás lehetőségét. Ennek lényege, hogy a gazdálkodó az átalányelszámolást nem csak a tanulónak adott ún. egyéb juttatások, munkaruha, étkeztetés, közlekedés, orvosi vizsgálat stb. tételes elszámolása helyett választhatja, hanem a szakoktatói díjazást is itt, a kétszáz százalékos összegben kell figyelembe venni.

4.  A szakoktatói bér elszámolása Az iskolai tanműhelyekben egyrészt pedagógusokként, másrészt „külsős” óraadókként oktatják a fiatalokat a szaktanárok a szakma alapjaira. A külső, vállalati tanműhelyekben is lehetőség van évek óta a főállásban gyakorlati oktatóként, szakoktatóként foglalkoztatott dolgozók díjazásának elszámolására. Ezen díjazás felső határa középfokú iskolai végzettségű dolgozó esetén a minimálbér háromszorosa, középiskolai végzettségű vagy mestervizsgával rendelkező esetében a minimálbér négyszerese, felsőfokú iskolai végzettségű dolgozó esetén pedig négy és félszerese volt egészen 2009. július 1-jéig. Az adótörvényekkel ezek a mértékek kétszeresre, két és félszeresre, illetve háromszorosra, mintegy 60–70 százalékára csökkenhettek volna. Ez végül azért nem következett be, mert egy sajátos jogszabályi hatálybalépésre tekintettel a módosítások mégsem léptek hatályba. Az elszámolható

62

A TISZK-ként is működő iskolákat érintő változások 1. A fejlesztési támogatás továbbadásának új lehetősége A TISZK keretében működő iskolák a jövőben a fogadott fejlesztési támogatás három százalékát magának a fejlesztési támogatás fogadásával, nyilvántartásával és elszámolásával kapcsolatos, külön jogszabályban meghatározott feladatok elvégzésének működtetési költségeire is felhasználhatják. Így újabb felhasználási jogcímmel egészültek ki az eddigi lehetőségek. Az új elszámolási módozattal a TISZK-ek a fejlesztési támogatással összefüggő adminisztratív feladataik költségét fedezhetik. A TISZK esetében fenntartónak minősülő szervezet vagy társulás, illetőleg gazdasági társaság a kapott fejlesztési támogatást továbbadhatja valamely, a TISZK részét képező, a fejlesztési megállapodásnak megfelelő képzést folytató szakképző intézménynek. Az átadás feltétele az erről szóló külön megállapodás megkötése, amelyben rögzíteni szükséges a „továbbtámogatott”, fejlesztési megállapodásnak megfelelő iskolai rendszerű képzést folytató szakképző intézményt is. Fontos, hogy különös hangsúlyt fektessenek erre az ilyen

támogatásra pályázó szakképző intézmények, hiszen ezáltal olyan szakmák, szakmacsoportok fejlesztése valósulhat meg, amelynek gondozásához, továbbviteléhez nem csak magának a fejlesztési támogatást nyújtó gazdálkodónak, cégnek, vállalatnak, de a TISZK-ben részt vevő intézménynek is érdeke fűződik. A forrás továbbadásának következő feltétele, hogy a támogatás felhasználásáról, valamint a támogatással összefüggő, jogszabályban rögzített jogokról és kötelezettségekről a támogatást felhasználóval a TISZK megállapodást kössön.

2. A TISZK-ek tanulói létszámának számítása Pontosító szabály rögzíti a szakképzési hozzájárulásról szóló törvényben, hogy a TISZK-ekre vonatkozó 1500 fős létszám számításánál az államilag finanszírozott felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgatók létszámát is figyelembe kell venni. További segítség a létszám számításánál, hogy az iskola hivatalos statisztikai jelentése szerint három tanítási év átlagában egy közoktatási intézmény tanulói létszáma, illetve az előbb említett felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgatói létszám csak egy TISZK tekintetében vehető figyelembe. Érdemes ezt a szabályt komolyan figyelembe venni a fejlesztési támogatás elszámolásakor keletkező esetleges visszafizetési felszólítások megelőzése végett.

3. A fejlesztési támogatás korlátai A fejlesztési támogatás nyújtásának mértéke nem haladhatta meg 2009. július 1-jéig a szakképző iskolai tanulónként a költségvetési törvényben meghatározott szakmai gyakorlati képzés normatívájának, jelenleg 106 000 forintnak a háromszorosát. Az adótörvények a fenti időponttól kezdődően ezt a mértéket kétszeresre szállították le, és az erre vonatkozó szabály a 2009/2010. tanévre is fennáll. A fejlesztési megállapodások megkötésénél tehát érdemes arra figyelni, hogy a 2008/2009. tanévhez képest tanulónként kevesebb fejlesztési támogatás vehető át a gazdálkodó szervezetek részéről. Másik változás magának a nyújtott támogatásnak a szakképzési hozzájárulás arányában következett be. A  szakképző iskolák esetében a bruttó kötelezettség 70  százaléka, felsőoktatási intézmények esetében 35 százaléka volt elszámolható egészen 2009. július 1-jéig, ezt követően azonban csak 60, illetőleg 30 százalék. A kisebb mérték következtében kötelezettségüknek csak kisebb részét nyújthatják csak a szakképzési hozzá­ járulásra kötelezettek a közvetlenül a TISZK-ek fejlesztésére. A fejlesztési megállapodások megkötésénél tehát erre a másik változó feltételre is érdemes figyelemmel lenni.



Az iskolák feladata a pályakövetési rendszerrel összefüggésben A pályakövetési rendszer bevezetését már kettő éve tartalmazzák a vonatkozó, közoktatási és felnőttképzési jogszabályok. Az iskolák azonban csak akkor fogják pontosan tudni, hogy milyen konkrét feladataik vannak a pályakövetéssel kapcsolatban, ha megszületik a pályakövetési rendszer részletes szabályait tartalmazó kormányrendelet, amelyre a 2009/2010. tanév kezdetéig nem került sor. Megállapítható tehát, hogy jelenleg nem teljesíthetik az iskolák a pályakövetéssel kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségüket, ugyanis nincs meg hozzá a szükséges végrehajtási jogszabály. A szakképzési hozzájárulásról szóló törvény ettől függetlenül további előírásokat fogalmazott meg, amelyek a rendszer majdani működését segíthetik elő az adatszolgáltatásra kötelezettek, az iskola, a képző, a képzésben résztvevő és a foglalkoztató vonatkozásában. Célja, hogy erősödjön az adatszolgáltató adatszolgáltatási hajlandósága. A TISZK keretébe tartozó iskolák esetében a fejlesztési támogatás továbbadásának szabályai esetében került előírásra szigorítás, amelynek következében az adatszolgáltatás elmaradása esetén a mulasztó intézmény részére a TISZK fenntartója nem adhatja tovább a fogadott fejlesztési támogatást. Ez a rendelkezés igaz a gazdálkodó szervezettől érkező bármely fejlesztési támogatásra vonatkozóan is. A fejlesztési támogatás átadása, fogadása vagy továbbadása így szorosan kapcsolódik a pályakövetési rendszer részére történő adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez. Mindezek a szabályok természetesen csak akkor lesznek alkalmazhatóak, ha a fent kifejtett jogszabályi feltétel teljesülni fog, hiszen addig jogszerűtlen lenne számon kérni az intézményeken az adatszolgáltatási kötelezettség elmaradását.

A szakiskolai ösztöndíj szabályai és a tényleges kifizetések pénzügyi feltételeinek hiánya A szakiskolai ösztöndíjra vonatkozó rendelkezések megalkotásának legfőbb apropója a középfokú iskolák esetében a szakiskolai képzési forma választásának ösztönzése volt. A támogatás nem azonos a tanulói juttatással, amelyben tanulószerződés, illetve hallgatói szerződés alapján részesülhetnek a szakmát tanulók. A szakiskolai ösztöndíjban csak szakiskolai tanulók részesülhetnek majd, amelynek nem előfeltétele a tanulószerződés. A közoktatási intézményben nappali rendszerű iskolai oktatásban, szakképzési évfolyamon szakiskolai képzésben részt vevő, tanulói jogviszonyban lévő azon tanulóknak adható szakiskolai ösztöndíj, akik a gazdaság által az

63

adott régióban igényelt szakképesítéseket tanulják, sajátítják el, mégpedig a tanulói juttatás mellett, azzal egy­ idejűleg is.

1. A gazdaság által az adott régióban igényelt szakképesítések fogalma A gazdaság által az adott régióban igényelt szakképesítések körét a regionális fejlesztési és képzési bizottságok határozzák majd meg, hasonlóképpen az ún. hiány-szakképesítésekhez. Előreláthatóan a hiány-szakképesítések és a gazdaság által az adott régióban igényelt szakképesítések köre egymást fedni fogja, hiszen mindkét fogalomkör végső soron azokat a szakmákat kívánja felölelni, amelyek tekintetében kiemelt szüksége van a nemzetgazdaságnak a megfelelően képzett szakemberekre.

2. A végrehajtási szabályok Sajnos a törvényi feltételek megteremtése önmagában nem elegendő az ösztöndíj folyósításához. A tanulmányi ösztöndíj biztosításához ugyanis csupán a ténylegesen rendelkezésre álló, a költségvetési évre megállapított keretösszeg mértékéig nyújtható támogatás. Szükség van ebben a végrehajtási kormányrendeletre is. A 2009/2010. tanévben azonban nem kerül sor a szakiskolai ösztöndíj kifizetésére, ugyanis eleve csak az államháztartási források rendelkezésre állása esetén engedi a törvény a végrehajtási szabályok megalkotását a Kormány részére, annak ellenére, hogy a módosítás szerint a szakiskolai ösztöndíj első alkalommal már a 2009/2010. tanévben megillethette volna a feltételeknek megfelelő tanulókat.

3. Az ösztöndíjrendszer működtetése Az azonban valószínűsíthető, hogy a rendszer elindulását követően a tanulmányi ösztöndíj folyósításával összefüggő feladatokat az a szakiskola fogja ellátni, amelyikkel az ösztöndíjra jogosult tanuló tanulói jogviszonyban áll. Az erre a célra átutalt pénzösszegeket tehát a szakiskola fogja továbbutalni, azaz kifizetni a tanulók részére. A többletmunkával és az adminisztratív, a szakiskolai ösztöndíjra való jogosultság megállapításával járó feladatok finanszírozására is a leendő végrehajtási rendeletnek kell a feltételeket megteremteni.

si nehézségekkel küzdő tanulók pedig felzárkóztató oktatásban vehetnek majd részt. A munkában részt vevő pedagógusok a leendő kormányrendelet szerinti díjazásra lesznek jogosultak. Hangsúlyozni szükséges azonban, hogy bár a törvényi lehetősége fennáll az ösztöndíj bevezetésének a 2009/2010. tanévben, gyakorlati megvalósulására még várni kell, és talán a gazdasági válság enyhülése az ösztöndíj konkrét bevezetését is magával fogja hozni.

Kiegészítő normatíva a szakközépiskola 11–12. évfolyamán A 2009/2010. tanévben a szakközépiskolák 9. és 10. évfolyamán folyó, a szakképzési évfolyamokat előkészítő szakmai-gyakorlati képzésnek a 11. és 12. évfolyamon történő továbbvitele megfelelő finanszírozási támogatást élvezhet a költségvetési törvény új kiegészítő normatívája által. A szakközépiskolák 9. és 10. évfolyamán folyó iskolai gyakorlati képzés 38 000 forintos kiegészítő normatíva formájában kerül jelenleg finanszírozásra tanulónként és évente. Azok a szakmai orientációs gyakorlati oktatás keretébe tarozó időkeretek, amelyek később a szakközépiskola szakképzési évfolyamán beszámításra kerülnek, a 11. és a 12. évfolyamon is támogatást élvezhetnek ettől a tanévtől. Az új támogatás célja a 9. és 10. évfolyamon folyó és valóban megvalósuló gyakorlati képzés ösztönzése és finanszírozása, valamint a szakképzésről szóló törvényben szabályozott beszámítás intézményének erősítése. Az OKJ-ben meghatározott szakképzési évfolyamok számának csökkentése és a képzési idő lerövidítése a gyakorlatban változó hatékonysággal valósul meg, pedig már ebben a korai szakaszban hatékonyan el lehet sajátítani a gyakorlati alapismereteket. A beszámítás szélesebb körben történő megvalósulása érdekében született meg a szakközépiskola 11–12. évfolyamára vonatkozóan az iskolai gyakorlati oktatás támogatásának és igénylésének, döntési rendszerének, folyó­ sításának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályait tartalmazó 14/2009. (IV. 2.) OKM rendelet. A  szakközépiskola fenntartói támogatást igényelhetnek annak érdekében, hogy a szakközépiskola 9. és 10. évfolyamán már elért eredmények beépüljenek a későbbi évfolyamok munkájába, tanulók gyakorlati oktatásába az iskolai pedagógiai programban meghatározottak ­szerint.

A beszámítás új szabályai 4. Az ösztöndíj A szakiskolai ösztöndíj nem rászorultságtól, hanem tanulmányi eredménytől függő juttatás lesz, a gyengébb tanulmányi eredményük miatt nem arra jogosult, tanulá-

64

A beszámítás lehetősége inkább probléma, mint ténylegesen kihasznált lehetőség a szakképző intézmények számára. Érdemes azonban a szakmai és vizsgakövetelmények, az iskolai pedagógiai program, a képzési program

áttekintése és átalakítása annak érdekében, hogy a képzés lerövidülésével időt és anyagi erőforrásokat lehessen megtakarítani, és a szakmai vizsgabizonyítványig tartó képzési szakasz is csak a szükséges hosszúságú legyen. A  megszerzett ismeretek, az előzetes tanulmányok ilyen módon történő elismerése végeredményben a munka világába való korábbi bekapcsolódást is jelentheti a szakmát elsajátító fiatalok számára. A közoktatásról szóló törvény a beszámítás elősegítését már a szakképzési feladatok közös feladatellátás keretében történő megoldása esetén is lehetővé teszi, hiszen a szakmai vizsgára felkészítő iskola és az ún. küldő iskola a pedagógiai programjaik harmonizálásával megvalósíthatja a tanulmányok szakképzésbe történő beszámítását. A közoktatásról szóló törvény 48. §-a (1) bekezdésének 2009. július 7-től hatályos új d) pontja a beszámítás szélesebb körű érvényesülését és a bemutatott támogatási rendelet céljának hathatósabb megvalósítását is jelenti. A helyi tantervben kell a jövőben ugyanis meghatározni a szakközépiskolában és szakiskolában folyó pályaorientáció, a gyakorlati oktatás, a szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás, az elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás keretében elsajátított ismereteknek a szakképzési évfolyamokon folyó tanulmányokba történő beszámítását is.

A támogatás igénylésének feltételei A 14/2009. (IV. 2.) OKM rendelet a támogatás igénylésének feltételeként írja elő, hogy az iskola pedagógiai programjában meghatározott – és a 12. évfolyamot követően belépő – szakképzési évfolyamok OKJ-ben előírt számának legalább eggyel kevesebbnek kell lennie. Ez azt jelen-

ti, hogy a szakközépiskolák 9–10. évfolyamain végrehajtott szakmacsoportos alapozás, szakmai orientáció és szakmacsoportos gyakorlati oktatás a szakmai képzés idejébe a szakképzésről szóló törvény alapján ténylegesen beszámításra kerül. Fontos, hogy a rendelet mellékletében található adatlapok megküldésének határideje 2009. szeptember 25. A rendelet alapján a támogatás mind a szakmai orientációhoz és szakmacsoportos gyakorlati oktatáshoz kapcsolódó, működési jellegű kiadások fedezésére, tehát pl. személyi juttatásokra és munkaadói járulékokra is, mind a gyakorlati képzés feltételeinek javítása és az új módszerek szélesebb körű elterjedése érdekében olyan tevékenység finanszírozására is felhasználható, amely a gyakorlati tudáselemek, azaz kompetenciák és a tanulói képességek fejlesztését szolgálja. E körben az új vagy a korábbinál műszaki, technikai szempontból korszerűbb tárgyi eszközök létrehozására irányuló, illetve a meglévő tárgyi eszközök műszaki, technikai paramétereinek korszerűsítését megvalósító tevékenységek fejlesztését is nevesíti a rendelet. A rendelet szerint a támogatást szakközépiskolát működtető fenntartók, azaz a helyi önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások, továbbá a közoktatási feladatot ellátó nem állami, nem önkormányzati intézmények fenntartói, valamint a közoktatási intézményt fenntartó központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmények igényelhetik. A cikkel kapcsolatban szívesen fogadunk véleményeket a szakképzést folytató iskoláktól, gyakorló helyektől, munkáltatóktól, kutatóktól, illetve mindazoktól, akiket a téma érint. dr. Klész Tibor

k nyago rtani a e z s letén d ü s ter s mó aszno kképzé h a i z r s b e b s sé edzs Tová azgatá smen á ig t y a g t ü k a tan KÖZo u/go/ etők a plex.h letölth ről. t m o le c / lü / e : n ef ttp on-lin onlapo ek a h tml h részlet h . i r b e b s á z Tov ened tatasm kozok atók. olvash



65

66 a szakképzési hozzájárulás 60 százaléka számolható el középfokú szakképző intézmények esetében, felsőoktatási intézmények esetében 30 százaléka

nincs átalányelszámolásra lehetőség

középfokú iskolai végzettségű esetén a minimálbér kétszerese, középiskolai végzettséggel vagy mestervizsgával rendelkező esetében a minimálbér két és félszerese, felsőfokú iskolai végzettségű esetén a minimálbér háromszorosa

a kötelező minimálbér 10 százaléka, hiány-szakképesítések esetén 30 százaléka

változatlanul 60, illetőleg 30 százalék számolható el

ismét a minimálbér 200 százaléka számolható el, de a szakoktatói díjazást is az átalányelszámolás keretében kell figyelembe venni

középfokú iskolai végzettségű esetén a minimálbér kétszerese, középiskolai végzettséggel vagy mestervizsgával rendelkező esetében a minimálbér két és félszerese, felsőfokú iskolai végzettségű esetén a minimálbér háromszorosa

b) ismét a minimálbér legalább 20 százaléka a tanuló pénzbeli juttatásának legalacsonyabb havi mértéke

a) ismét a minimálbér 50 százalékáig számolható el a tanulói juttatás

ismét a kötelező minimálbér 20 százaléka, hiány-szakképesítések esetén 40 százaléka

a csoportos gyakorlati képzést közvetlenül szolgáló tárgyi eszköz beszerzésére, bérleti díjára, karbantartására, felújítására, pótlására, illetőleg bővítésére, valamint ezen eszközök működését biztosító szoftverek beszerzésére fordított összeg 50 százaléka

2009. július 9-től

a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény

a szakképzési hozzájárulás 70 százaléka számolható el középfokú szakképző intézmények esetében, felsőoktatási intézmények esetében 35 százaléka

6. Fejlesztési támogatás átadása

Szht.: Szt.:

a minimálbér 200 százaléka számolható el

5. Az átalányelszámolás

b) tanuló pénzbeli juttatásának legalacsonyabb havi mértéke a minimálbér legalább 20 százaléka

középfokú iskolai végzettségű esetén a minimálbér háromszorosa, középiskolai végzettséggel vagy mestervizsgával rendelkező esetében a minimálbér négyszerese, felsőfokú iskolai végzettségű esetén a minimálbér négy és félszerese

b) tanuló pénzbeli juttatásának legalacsonyabb havi mértéke a minimálbér legalább 30 százaléka

a) a tanulói juttatás elszámolható a minimálbér 50 százalékáig

3. A tanulói juttatás elszámolása

4. A szakoktatói bér elszámolása

a) a tanulói juttatás csupán a minimálbér 20 százalékáig számolható el

a kötelező minimálbér 20 százaléka, hiány-szakképesítések esetén 40 százaléka

2. Az anyagköltség elszámolása

csupán a csoportos gyakorlati képzést közvetlenül szolgáló tárgyi eszköz javítására, és karbantartására fordított összeg 50 százaléka

a csoportos gyakorlati képzést közvetlenül szolgáló tárgyi eszköz beszerzésére, bérleti díjára, karbantartására, felújítására, pótlására, illetőleg bővítésére, valamint ezen eszközök működését biztosító szoftverek beszerzésére fordított teljes összeg

1. A csoportos gyakorlati képzést közvetlenül szolgáló tárgyi eszköz költségeinek elszámolása

2009. július 1. és 8. között

2009. június 30-ig

Jogcím

A szakképzési hozzájárulás elszámolásának változásai

az Szht. 4. § (5) bekezdése, illetve 5. § (2) és (3) bekezdése

az Szht. mellékletének 6. pontja

az Szht. mellékletének 4. b) pontja

b) az Szt. 44. §-nak (2) bekezdése

a) az Szht. mellékletének 1. a) és b) pontjai

az Szht. 4. §-a (2) bekezdésének d) pontja

az Szht. 4. §-a (2) bekezdésének b) pontja

Jogszabályhely

A közoktatási intézmények átszervezése, megszüntetése A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) meghatározza, hogy mit tekintünk a közoktatásban intézményátszervezésnek, és hogy intézményátszervezés, megszüntetés esetén milyen eljárásokat kell lefolytatni. Intézménymegszüntetés esetén szükséges annak vizsgálata, hogy az intézményt jogutóddal, illetve jogutód nélkül szünteti meg a fenntartó. Jogutóddal történő megszüntetésnek tekintjük, amikor a korábbi önálló jogi személy jogai és kötelezettségei átszállnak az átvevő jogi személyre, vagyis az intézmén�nyel szemben fennálló jogviszonyok „átöröklődnek”, mint például a tanulói jogviszony, vagy a foglalkoztatottak tekintetében a munkaviszony stb. A helyi önkormányza­ tok feladatellátási kötelezettségük okán elsősorban a jogutódlással történő megszüntetést választják, hiszen a feladat ellátását továbbra is biztosítani szükséges. Az ő esetükben ritkán beszélhetünk jogutód nélküli megszüntetésről. Mindezek alapján jogutóddal történő megszüntetésnek tekinthetjük a közoktatási intézmény tagintézmén�nyé válását vagy az intézmény megszüntetését oly módon, hogy csupán a feladat kerül átadásra más fenntartóhoz, például egy társuláshoz. Ugyanakkor nem tekintjük intézménymegszüntetésnek, ha az intézmény fenntartói joga kerül átadásra, de az érintett intézmény jogi személyiségét nem szüntetik meg. A jogutód nélküli megszüntetés közoktatási intézmények esetén csak kirívó esetekben fordulhat elő. A Kt. 121. § (1) bekezdés 15. pontja értelmében intézményátszervezésnek tekintünk minden olyan fenntartói döntést, amelynek következtében az alapító okirat bizonyos elemei módosulnak. Vagyis, amennyiben az alapító okiratban módosul a Kt. 37. § (5) bekezdés b) pontjában meghatározott elemek valamelyike, úgy az intézményátszervezésre vonatkozó törvényi előírásokat be kell tartani. Az említett jogszabályhely értelmében, amennyiben az alapító okiratban módosul az intézmény: –  típusa, –  alaptevékenysége, –  nemzeti, etnikai kisebbségi és más feladata, –  tagintézménye, –  feladatellátást szolgáló vagyona, vagyon feletti rendelkezés joga, –  székhelyének és valamennyi telephelyének címe, –  nevelési-oktatási intézmény esetén a felvehető maximális gyermeklétszám és tanulólétszám, illetve a tagozat megnevezése, –  az iskola esetén az évfolyamok száma, –  alapfokú művészetoktatási intézmény esetén a művészeti ág, azon belül a tanszakok megnevezése úgy intézményátszervezésről beszélünk.



A közoktatási intézmény típusát a Kt. 20–22. §-ai határozzák meg. A törvény lehetőséget biztosít arra is, hogy a különböző típusú intézmények feladatait egy intézmény keretei között biztosítsák. Ezen intézményeket többcélú intézményeknek tekintjük, s a Kt. 33. §-a meghatározza ezek típusait. Ezek alapján a közoktatás intézményei az óvoda, általános iskola, szakiskola, gimnázium, szakközépiskola, alapfokú művészetoktatási intézmény, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény, diákotthon, kollégium. A közoktatási szakszolgáltató intézmények pedig a gyógypedagógiai tanácsadó, korai fejlesztő és gondozó központ, a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság, valamint az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző bizottság, a nevelési tanácsadó, a logopédiai intézet, a továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadó, a konduktív pedagógiai intézmény. A pedagógiai szakmai szolgáltatást a pedagógiai szolgáltató intézmények látják el. Mindezen rendelkezésekre az intézmények összevonásainál különösen fontos tekintettel lenni, hiszen az új intézmény típusát ennek megfelelően kell meghatározni. Az intézményátszervezés, megszüntetés esetén a Kt. 88. § (6) bekezdésében és a 102. § (3) bekezdésében meghatározott eljárások lefolytatása szükséges, amen�nyiben ezeket elmulasztják a döntés semmis. A sem­misség megállapításához alkalmazni kell a Kt. 84. §-ában foglaltakat. A törvény 88. § (6) bekezdése két fontos fogalmat említ, a megfelelő színvonalon való gondoskodás és az aránytalan teher fogalmát. E két fogalmat a törvény 121.  § (1) bekezdése tisztázza, melynek 22. pontja határozza meg a megfelelő színvonalon történő gondoskodás fogalmát, mely szerint, „ha az új feltételek között folyó óvodai nevelés, iskolai oktatás, kollégiumi nevelés személyi és tárgyi feltételei megfelelnek a szabványoknak, a közoktatási törvény 1. és 3. számú mellékletében meghatározott előírásoknak, s továbbra is biztosítottak a meglévő pedagógiai szolgáltatások igénybevétele”. A törvény a könnyebb értelmezés érdekében az alábbi példákkal magyarázza e fogalom használatát, például továbbra is biztosított a nemzeti vagy etnikai kisebbségi óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás a nyelvi környezetben; vagy nem szűnik meg tagozatos oktatás, sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók sajátos nevelése és oktatása, tanulási nehézséggel küzdők nevelése, oktatása. Az aránytalan teher fogalmát is a törvény 121. § (1) bekezdés 3. pontja határozza meg, amely szerint, „ha a gyermek, tanuló az óvodai nevelést, iskolai nevelést és

67

oktatást lényegesen nehezebb körülmények között vagy jelentős költségnövekedés mellett tudja igénybe venni, figyelembe véve a gyermek, tanuló életkorát, sajátos nevelési igényét” aránytalan teherről beszélünk. A törvény e fogalom meghatározásánál szintén hoz magyarázó példákat, s e szerint aránytalan tehernek tekinthető, ha a változás miatt a nevelési-oktatási intézmény eléréséhez szükséges időtartam jelentősen megnövekedik, vagy a nevelési-oktatási intézményt csak tömegközlekedési eszközzel, többszöri átszállással lehet megközelíteni. Nem tartozik e körbe, ha például iskolabusz-szolgáltatás keretében biztosítják a jövőben a kötelező felvételt biztosító intézménybe (óvodába, iskolába) való jutást. A fenntartó önkormányzatnak a tervezett intézkedésről ki kell kérnie fővárosi, megyei önkormányzat – fejlesztési tervre épített – szakvéleményét, melyben vizsgálat tárgyává teszik, hogy az intézkedés végrehajtását követően továbbra is megfelelő színvonalon gondoskodnak-e az adott tevékenységről, szolgáltatásról és nem jelent-e aránytalan terhet a gyermekeknek, tanulóknak, szülőknek. A szakvéleményt kérő levélhez mellékelni kell a fenntartó önkormányzat által kikért Országos szakértői névjegyzékben szereplő közoktatási szakértő véleményét, aki megvizsgálta, hogy a tervezett intézkedés biztosítja a továbbiakban is a szolgáltatás megfelelő színvonalon történő ellátását. A közoktatási szakértő személye ügyében meg kell keresni az Oktatási Hivatal területileg illetékes regionális igazgatóságát. A fővárosi, megyei önkormányzat e szakértői vélemény figyelembevételével adja ki szakvéleményét, melyhez elengedhetetlen figyelembe venni a fővárosi, megyei fejlesztési terv tartalmát. Itt fontos hangsúlyozni, hogy fenntartó önkormányzatoknak figyelnie kell arra, hogy az általuk készített helyi intézkedési terv összhangban álljon a fővárosi, megyei fejlesztési tervben foglaltakkal. Ezért a helyi intézkedési tervek kétévenkénti felülvizsgálatát követően a fővárosi, megyei önkormányzathoz érdemes eljuttatni a felülvizsgált helyi intézkedési terveket. A helyi intézkedési terv segítséget nyújthat a közoktatási szakértő számára vé­leményének elkészítésénél, hiszen e terv – optimális esetben a Kt. 85. § (4)–(6) bekezdéseiben foglaltaknak megfelelően – az önkormányzat által fenntartott intéz­ ményekre vonatkozóan információkat, adatokat tartalmazza. A Kt. 102. § (12) bekezdése értelmében, amennyiben a fenntartó helyi önkormányzat intézménye alapító okirata szerint nemzeti, etnikai kisebbségi feladatokat lát el, az intézmény megszüntetéséhez, tevékenységi körének módosításához be kell szerezni fenntartótól függően az érintett települési vagy területi kisebbségi önkormányzat egyetértését. Ha az intézmény térségi vagy országos feladatot lát el, akkor az országos kisebbségi önkormányzat egyetértésére van szükség. A kisebbségi önkormányzatnak a fenntartó megkeresésétől számított harminc napon belül nyilatkoznia kell, hogy a tervezett intézkedéssel

68

egyetért-e vagy sem. Ezt a határidőt egy alkalommal lehet meghosszabbítani, további harminc nappal, azonban ezt követően a határidő elmulasztása jogvesztő. A törvény 102. § (13) bekezdése értelmében, hogyha a kisebbségi önkormányzat úgy nyilatkozik, hogy nem ért egyet a tervezett intézkedéssel, lehetőséget biztosít a felek közötti egyeztetésre, melyre tizenöt nap áll rendelkezésre. Ha ezen egyeztetések sem vezetnek eredményre, úgy egy kilenc tagból álló bizottságot kell létrehozni. A bizottság tagjai közül három tagot delegál a kisebbségi önkormányzat, három tagot a fenntartó önkormányzat, illetve három tagot az Országos Kisebbségi Bizottság. Az Országos Kisebbségi Bizottság a Kt. 98. § (1) bekezdése szerint működik, mely szervezet az Országos szakértői névjegyzékben szereplő szakértők közül választja ki az általa javasolt három tagot. Amennyiben a bizottság nem ért egyet a tervezett intézkedéssel, úgy a tervezett intézkedés nem hajtható végre. Viszont abban az esetben, ha a bizottság megadja egyetértését az átszervezéshez, megszüntetéshez, a fenntartó végrehajthatja, hiszen bizottság döntése kiváltja a kisebbségi önkormányzat egyetértését. A Kt. 102. § (3) bekezdése részleteiben meghatározza, hogy mely szervekkel kell véleményeztetni az intézményátszervezés, megszüntetés esetén a fenntartónak az elképzeléseit. A bekezdés értelmében az alábbi szervek véleményére van szükség: –  az intézmény alkalmazotti közössége, –  az iskolaszék, –  az iskolai szülői szervezet, –  az iskolai diákönkormányzat, –  a nemzeti vagy etnikai kisebbség nyelvén, illetve nemzeti vagy etnikai kisebbségi nevelésben-oktatásban részt vevő intézmény esetén, amennyiben nem rendelkezik egyetértési joggal fenntartótól függően a települési vagy területi kisebbségi önkormányzat, illetve ennek hiányában a kisebbség helyi egyesülete –  szakközépiskola és szakiskola esetén a fővárosi, megyei gazdasági kamara. A véleményalkotásra hivatott szerveknek természetesen megfelelő időt kell biztosítani arra, hogy a tervezett intézkedést megismerjék, megértsék, illetve véleményt nyilváníthassanak. A felsorolt szerveknek a véleménynyilvánításhoz biztosítani kell, hogy minden olyan információt hozzáférhetővé tegyenek a számukra, amelyek alapján a fenntartó meghozza végleges döntését az intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről. Ez azt jelenti, hogy nem csak a tervezett intézkedés részleteit érdemes a szervek számára bemutatni, hanem a helyi önkormányzati fenntartók esetében a közoktatási szakértő véleményét, illetve a fővárosi, megyei önkormányzat szakvéleményét. Mindezeken túl a közoktatásról szóló törvény rögzíti, hogy az említett szervek véleményének kialakításához legalább tizenöt napot kell biztosítani, amely időtarta-

mot attól a naptól számítjuk, amikortól az információk hozzáférhetővé váltak az érdekeltek számára. A megadott vélemények nem kötik a fenntartót, vagyis a véleményekkel ellentétes intézkedés esetén is lehetősége van a fenntartónak az átszervezés, megszüntetés végrehajtására, ugyanakkor a vélemények kikérésének elmulasztása magával vonhatja a döntés érvénytelenné nyilvánítását. Mindezeket követően a fenntartónak a Kt. 102. § (11) bekezdése szerint március utolsó munkanapjáig van lehetősége meghozni döntését az intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről. Ezen időpontot követően meghozott döntés csak a döntést követő évben hajtható végre. Pl. ha a fenntartó 2009. május 15-én hozta meg a döntését – elmulasztva a március utolsó munkanapjának megfelelő határnapot – végrehajtását nem valósíthatja meg 2009. szeptember 1-jétől, csupán 2010. szeptember 1-jétől. Fontos azt is megemlíteni, hogy a március utolsó munkanapjáig meghozott döntés, mely figyelembe vette a kiadott véleményeket, szakvéleményeket is, nem változtatható meg a márciusi dátumot követően. Éppen ezért a fenntartónak kellő megfontoltsággal kell meghoznia döntését. A fenntartó önkormányzatnak tekintettel kell lennie arra, hogy fővárosi, megyei önkormányzat milyen szakvéleményt adott. Abban az esetben, ha a fővárosi, megyei önkormányzat szakvéleményében úgy nyilatkozott, hogy a tervezett intézkedés nincs összhangban a fővárosi, megyei fejlesztési tervben foglaltakkal, a fenntartó önkormányzat döntéshozó szerve csak minősített többségű döntést hozhat a kérdésben. A Kt. 88. § (11) bekezdése külön nevesíti azt az esetet, amikor a fővárosi, megyei önkormányzat fenntartásában működő intézményt kívánják megszüntetni. Ha a fővárosi, megyei önkormányzati fenntartású intézmény megszüntetése nincs összhangban a megyei fejlesztési tervvel a döntés előtt e kérdésben be kell szerezni az egyeztető bizottság véleményét. Ez esetben a közgyűlésnek szintén minősített többségű döntést kell hoznia,. Mindezek alapján az alábbi ütemezést lehet felállítani intézményátszervezés, megszüntetés esetén: 1.  A fenntartó előzetes döntést (ún. elvi döntést) hoz az intézmény átszervezésének, megszüntetésének lehetséges megvalósításairól, ennek keretei között megvizsgálja, hogy tervezett intézkedése összhangban van-e a saját intézkedési tervében foglaltakkal, illetve az intézkedés végrehajtása esetén biztosítottak-e az általa nyújtott szolgáltatások. 2.  Nemzeti vagy etnikai kisebbség nyelvén, illetve nemzeti vagy etnikai kisebbségi nevelésben-oktatásban részt vevő intézmény esetén ki kell kérni a közoktatásról szóló törvény 102. § (11) bekezdésében meghatározott érintett kisebbségi önkormányzat egyetértését.



3.  A fenntartó a közoktatásról szóló törvény 88. § (6) bekezdése alapján az Országos szakértői névjegyzékről az Oktatási Hivatal bevonásával kiválasztja azt a közoktatási szakértőt, aki megvizsgálja, hogy a tervezett intézkedés biztosítja-e az adott szolgáltatás esetében a megfelelő színvonalon való további gondoskodást. 4.  A közoktatási szakértői véleménnyel együtt a fenntartó önkormányzat megküldi kérelmét a fővárosi, megyei önkormányzathoz, melyben kéri ezen önkormányzat szakvéleményét a tervezett intézkedésről. A fővárosi, megyei önkormányzat a szakértő véleményének figyelembevételével nyilatkozik arról, hogy a tervezett intézkedés nem jár aránytalan teherrel, és az adott szolgáltatást továbbra is megfelelő színvonalon biztosított. Ezen véleményét a fővárosi, megyei fejlesztési tervben foglaltakkal összhangban állítja ki. 5.  A fenntartónak ezt követően ki kell kérnie – legalább tizenöt nap biztosításával – a törvény 102. § (3) bekezdésében meghatározott szervek véleményét. 6.  Az egyeztetések, vélemények kikérését követően a fenntartó döntéshozó szerve (pl: helyi önkormányzatnál képviselő-testület) meghozza a tervezett intézkedés végrehajtási évének március utolsó munkanapjáig végső döntését, amelyben dönt az intézményátszervezés, megszüntetés módjáról, formájáról, társulás létrehozása esetén a társulási szerződés, intézmény megszüntető okiratának elfogadásáról. Abban az esetben, hogy ha a fenntartó önkormányzat saját intézményeit vonja össze, vagy intézményi társulás keretében működteti a jogutód intézményt, ennek alapító okiratát is el kell fogadnia. Itt fontos figyelemmel lenni arra, hogy az intézményátszervezés, megszüntetés végrehajtása során a jogfolytonosság ne sérüljön. A döntésével párhuzamosan természetesen az alapító okirat módosításához, illetve a megszüntető okirat kiadásához kapcsolódó döntését is meghozza a fenntartó döntéshozó szerve, azonban annak hatálybalépését későbbi időpontra helyezheti, amely időpont összhangban van a Kt. 102. § (9) bekezdésében meghatározottakkal. Arra azonban minden esetben ügyelni kell, hogy a fenntartói döntés és a módosító, illetve megszüntető okiratok tartalma nem térhet el egymástól. A Kt. 102. § (9) bekezdése értelmében az intézmény átszervezésére, megszüntetésére tanítási évben nem kerülhet sor. A fenntartó önkormányzat így az intézményátszervezést, megszüntetést csak szorgalmi időn kívül július–augusztus hónapokban tudja végrehajtani. Itt fontos arra is felhívni a figyelmet, hogy a jogutód intézmény közös fenntartásáról szóló társulási megállapodást ugyan tanév vége előtt aláírják a felek, de hatályossága tekintetében igazodnia kell az említett 102. § (9) bekezdésben foglaltakra. A törvény 37. § (8) bekezdése értelmében a közoktatási intézmény a nyilvántartásból való törléssel, a törlés napján szűnik meg. Törölni kell a nyilvántartásból a közoktatási intézményt akkor,

69

–  ha a fenntartó jogutód nélkül szűnik meg, –  az egyéni vállalkozó meghal, és nincs olyan jogosult, aki folytatja a fenntartói tevékenységet, –  vagy megszűnik a fenntartónak a közoktatás-szolgáltatás szervezési joga, illetve e jogának gyakorlásával felhagy, –  ha bejelenti, hogy fenntartói jogát nem kívánja tovább gyakorolni, továbbá –  amennyiben a fenntartó az intézményt megszünteti, vagy –  egy nevelési, tanítási évnél hosszabb ideig nem működtetett, továbbá –  amelynek törlését a bíróság elrendelte. A törlés joga azt illeti meg, aki a nyilvántartást vezetői, költségvetési szervek esetén a Magyar Államkincstár, nem önkormányzati intézmények esetén a jegyző, főjegyző, aki nyilvántartásba vette az adott intézményt. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet (továbbiakban: Vhr.) 12/B. § (4) bekezdése értelmében „a közoktatási intézménytörzsben nyilvántartott közérdekű adatok és a közoktatásról szóló törvény 37. §-ának (5) bekezdés a)–b) pontjában leírtak megváltozását a fenn-

!

70

tartó vagy a fenntartó megbízásából az intézményvezető köteles – költségvetési szerv esetén a Magyar Állam­ kincstár által vezetett törzskönyvi nyilvántartásba történő bejegyzést követő – nyolc napon belül bejelenteni a KIR részére”. A Vhr. arról is rendelkezik, hogy amennyiben a közoktatási intézmény megszűnik, úgy a fenntartónak vagy a fenntartó megbízásából az intézményvezetőnek –  költségvetési szerv esetén a törzskönyvi nyilvántartásból való törlést követően – a megszűnés tényét nyolc napon belül be kell jelenteni a KIR-nek. Mindezek alapján a jogutód intézmény alapító okiratában bekövetkező változásokat is le kell jelenteni a KIR felé, költségvetési szervek esetén a törzskönyvi nyilvántartásba történő bejegyzést követően. Mindezen intézkedések végrehajtására két hónap (jú­lius–augusztus) áll rendelkezésre a fenntartók szá­mára. Az intézményátszervezést követően azonban biztosí­ tani kell, hogy az adott intézmények összevonását követően az intézmény működését segítő dokumentumok összehangolása is megvalósuljon. Vagyis a jogutód intézmény egy nevelési, pedagógiai programmal, szervezeti és működési szabályzattal, minőségirányítási programmal, házirenddel stb. rendelkezzen, amelyet a fenntartó jóváhagyott.

A KÖZoktatásmenedzser on-line felületen elérhető tartalmi anyagok összeállításánál külön hangsúlyt fektettünk a költségvetési, finanszírozási-gazdálkodási feladatokra. További részletek a http://complex.hu/go/kozoktatasmenedzser.html honlapon olvashatók.

Az intézményátszervezéshez, megszüntetéshez kapcsolódó döntés meghozatalának folyamata

Dienes Renáta

!

A tanügyigazgatáson belül számos magyarázat, módszertani anyag található a KÖZoktatásmenedzser on-line felületen. További részletek a http://complex.hu/go/kozoktatasmenedzser.html honlapon olvashatók.

71

A közoktatási adatszolgáltatással kapcsolatos tudnivalók A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 40. §ának (5) bekezdésében leírtak szerint a közoktatási intézmény, továbbá a közoktatás feladatainak ellátásában közreműködő nem közoktatási intézmény (a továbbiakban: közoktatási intézmény) köteles a közoktatási információs rendszer (a továbbiakban: KIR) adatbázisába bejelentkezni, és a működése során külön jogszabályban előírt adatokat szolgáltatni, dokumentumokat küldeni. Az adatszolgáltatás elmulasztása az egyes szabály­ sértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet 142. §-ának (6) bekezdése alapján szabálysértési tényállást valósít meg. A KIR adatbázis több alrendszerből áll. A KIR központi részét képezi a közoktatási intézménytörzs, amely tartalmazza az OM azonosítót, a közoktatási intézménynek a nevét, valamennyi ellátott alaptevékenységét és feladat­ ellátási helyét, az alapító okiratát, működési engedélyét, fenntartójának elérhetőségét stb. A közérdekből nyilvános adatokat az Oktatási Hivatal a www.kir.hu honlapon közzéteszi.

OM azonosító A közoktatási intézménytörzzsel (az OM azonosítóval) kapcsolatos jelentéseket – beleértve a megszűnést és az új OM szám kérését is – a közoktatásról szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 12/A. § és 12/B. § (5)–(6) bekezdéseiben leírtak szerinti formában, illetve mellékletekkel kell megküldeni az Oktatási Hivatal Közoktatási Információs Iroda címére (9001 Győr, Pf. 646.). Az új szám kiadása teljes körű adatszolgáltatással történik. A beadvány az alábbi dokumentumokból áll össze: 1.  helyi önkormányzat, beleértve a társulási formákat is, az általa működtetett közoktatási intézmény esetén –  a Vhr. 3. számú mellékletében található    a)  0010-es adatlapból (belépési nyilatkozat),    b) 0012/ kezdetű adatlap(ok)ból (alaptevékenységként ellátható feladatok, úgymint az óvodai, iskolai stb. tartozik egy adatlap),    c) 0013-as adatlapból (minden 0012-es adatlaphoz külön-külön ki kell tölteni) és    d) a helyi önkormányzati társulás esetén a 0011-es adatlapokból    e) vagy az a)–c) pont szerinti adatlapokat helyettesítő, a http://www.kir.hu honlapon előállítható adatlapból; – a törzskönyvi nyilvántartásba vételről szóló igazolásból és a közoktatási intézmény alapító okiratából.

72

2.  nem helyi önkormányzat által alapított közoktatási intézmény esetén – a Vhr. 3. számú mellékletében található   f)  0010-es adatlapból (belépési nyilatkozat),   g) 0012/ kezdetű adatlap(ok)ból (alaptevékenységként ellátható feladatok, úgymint az óvodai, iskolai stb. tartozik egy adatlap),   h) 0013-as adatlapból (minden 0012-es adatlaphoz külön-külön ki kell tölteni) vagy   i) az a)–c) pont szerinti adatlapokat helyettesítő, a http://www.kir.hu honlapon előállítható adatlapból; – a közoktatási feladatot ellátó intézmény alapító okiratából, – valamennyi feladatellátási helyre kiadott jogerős működési engedélyből, valamint – a fenntartói okiratokból. A változásjelentés az alábbi adatokat érintheti: E-mail cím, telefonszám, faxszám, az intézményvezető neve, az intézmény feladatellátási helyeinek címe, az alaptevékenység, a férőhelyek száma, az OM azonosító, az intézmény és a fenntartó neve. A változásjelentést a Vhr. 3. számú mellékletében található 0020-as adat­ lapon vagy annak a www.kir.hu honlapon előállítható, illetve letölthető változatán lehet jelenteni. Elérési útvonal az interneten előállítható adatlaphoz: www.kir.hu/ Intézménytörzs/Intézményi adatok módosítása. Az adatlap beküldésének módja: a) cégszerű aláírással postai úton, b) vagy elektronikus úton, amennyiben az intézményvezető rendelkezik legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással. Dokumentumokat csak akkor kell beküldeni a KIR-be, ha azokban változás következett be. Az adatlap mellékleteként megküldött dokumentumokat intézményvezető vagy fenntartó által hitelesített másolatban is be lehet küldeni. A változásjelentés az alábbi okiratokat érintheti: a)  a közoktatási intézmény alapító okiratát, b)  a nem helyi önkormányzat által fenntartott közoktatási intézmény esetén – ha a fenntartó tevékenységét nem jogszabály felhatalmazása alapján látja el – a közoktatási szolgáltató tevékenység folytatására jogosító okiratot (pl. alapítvány esetén az alapító okirat, bírósági végzés), c)  a nem helyi önkormányzat által fenntartott nevelésioktatási intézménynek a működéshez szükséges – jogerősítő záradékkal ellátott – határozatot (több illetékesség esetén határozatokat),

d)  a nem helyi önkormányzat által fenntartott közoktatási intézmény esetén a nyilvántartásba vételről szóló – jogerősítő záradékkal ellátott – határozatot. A változásjelentési kötelezettség a közoktatási intézmény megszűnésekor is fennáll. A megszűnt intézmény OM azonosítójának törlését a fenntartó vagy a fenntartó megbízásából az intézményvezető – költségvetési szerv esetén a törzskönyvi nyilvántartásból való törlést, egyéb esetekben a nyilvántartásból való törlésről szóló határozat jogerőre emelkedését követően – nyolc napon belül köteles jelenteni a KIR részére. A törlési kérelemhez csatolni kell a)  helyi önkormányzat által fenntartott közoktatási intézmény esetén    – a Vhr. 3. számú mellékletében található 0020-as adatlapot,    – a közoktatási intézmény megszüntető okiratát és    – a törzskönyvi nyilvántartásból való törlésről szóló igazolást. b)  nem helyi önkormányzat által fenntartott közoktatási intézmény esetén    – a Vhr. 3. számú mellékletében található 0020-as adatlapot,    – a közoktatási intézmény megszűnéséről szóló jegyzői, főjegyzői jogerős záradékkal ellátott határozatot. Az OM azonosítót bevonja az Oktatási Hivatal, ha a fenntartó megszüntette a közoktatási feladatot ellátó intézményét. Szétválás esetén a székhely szerinti intézményé marad az OM azonosító, az önállóvá vált intézmény részére pedig – az új belépőkre vonatkozó szabályok figyelembevétele mellett – új azonosítót kell kiadni. Két vagy több intézmény összevonása esetén a székhely szerinti intézmény OM azonosítója abban az esetben marad, ha nem történt megszűnés, a többit azonban törli az Oktatási Hivatal. Ha az intézményi átszervezéskor vagy fenntartó-váltáskor a közoktatási intézmény megszüntetésére nem került sor, új OM azonosító nem adható ki.

Tanulói és alkalmazotti azonosító A tanulói és alkalmazotti azonosító számokat nyilvántartó rendszer számára is fennállhat intézményvezetői adatszolgáltatási kötelezettség. Az adatszolgáltatás lehet: –  új jogviszony létrehozásával kapcsolatban új szám megkérése [például az általános iskola első évfolyamára belépők esetében], –  új szám megkérése nélküli új jogviszony létesítése, –  a jogviszony megszűnésekor a kijelentési kötele­ zettség.



A zökkenőmentes tanév biztosítása érdekében a tizenöt napos határidő megtartása elengedhetetlen. Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján javasolt a nyilvántartott adatok ellenőrzése. A rendelkezésünkre álló információk alapján az intézmények által a KIR-be felvitt adatok számos esetben nincsenek összhangban az anyakönyvi kivonatban (személyi igazolványban) rögzített adatokkal. Pl. ha a tanulónak két keresztneve van, akkor mind a két nevét fel kell vinni a rendszerbe. Az állandó lakcím, édesanya születéskori neve esetében is fordultak elő elírások. Az adatvédelmi törvényben leírtaknak való megfelelés érdekében fontos, hogy minden tanuló és alkalmazott megismerje a tizenegy jegyből álló azonosítóját. Ennek legegyszerűbb módja a KIR adatbázisából kinyomtatható igazolás átadása az érintett részére. Ennek a formája A/4. (Korábban – 2005 áprilisa és decembere között – létezett egy kisméretű, központilag előállított kártya formátumú lap, amely helyébe 2006 januárjától a KIR-ből kinyomtatható, A/4-es méretű igazoló lap lépett.) Fontos tudni, hogy az igazolólap nem hatósági okirat, így annak meglétéhez vagy hiányához semmilyen joghatás nem fűződik. A tanulói azonosító számot 2006. január 1-jétől minden bizonyítványkönyvben, a személyi adatok részben, fel kell tüntetni. 2006/2007. tanévtől igényelt diákigazolványon is szerepel már a tanuló tizenegy jegyű azonosító száma.

Pedagógus igazolvány A 2009/2010. tanévben is az elmúlt években ismert módon lehet a pedagógus igazolványt a közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban álló pedagógus, pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, pedagógiai felügyelő, szabadidő szervező munkaköröket betöltők számára kiállítani. Az igazolvány kiállításához szükséges adatlapot nyomdától kell igé­nyelni. A pedagógus igazolványt a munkáltató a kiállítás évét követően, minden év szeptember 15-ig – a dátum fel­ tüntetésével, aláírásával és bélyegzőjének lenyomatával – érvényesíti. A pedagógus igazolvány érvényes a kiállítását, továbbá az érvényesítését követő év szeptember 15-éig (a továbbiakban: érvényességi idő). Amennyiben a tanév során bevezetésre kerülne az új forma, az a kiál­ lított és érvényesített pedagógus igazolványokat nem fogja érinteni.

Diákigazolvány A 2009/2010. tanévre a közoktatási diákigazolvány igénylése jelenleg is hatályos a diákigazolványról szóló 17/2005. (II. 8.) Korm. rendelet alapján történt.

73

A közoktatási diákigazolvány igénylése akkor felel meg a fenti kormányrendeletben foglaltaknak, ha az igény­ lőnek: –  érvényes tanulói jogviszonya van, –  rendelkezik a tizenegy jegyű azonosító számmal –  és a KIR adatbázisában nyilvántartott személyes adatok megegyeznek a diákigazolvány igénylő lapon szereplő személyes adatokkal. Az Oktatási Hivatal az igénylést követően a beküldött adatokat összeveti a KIR adatbázisában nyilvántartott adatokkal. Fontos, hogy az iskola tudatosítsa a szülőkkel, tanulókkal, hogy a személyes adataikban bekövetkezett változásokat kötelesek – a személyazonosságot igazoló közokirat bemutatása mellett – bejelenteni. Fontos, hogy az iskola minden létesített tanulói jogviszonyt a KIR honlapján keresztül jelentsen. Ha a tanulói adatok nyilvántartására szolgáló rendszer szerint a tanuló nem áll jogviszonyban a diákigazolvány igénylő adatlapon megjelölt iskolával, úgy a diákigazolvány nem kerül legyártásra. A tanuló bármikor igényelhet diákigazolványt, azonban fontos arra felhívni a tanuló, szülő figyelmét, hogy a gyártási idő hosszabb, amennyiben nem a jogszabályban megjelölt határidőben történik az igénylés. Az állandó diákigazolvány igénylését követően az igazgatási szolgáltatási díj megfizetését követően az iskola haladéktalanul köteles – a tanuló, szülő kérésére – az ideiglenes diákigazolványt kiállítani.

A közoktatási intézmény működését meghatározó szabályzatok, igazgatói utasítások A közoktatási intézménynek, még ha többcélú is, a közoktatásról szóló törvény alapján egy szervezeti és mű­­ ködési szabályzata, pedagógiai programja, házirendje, in­tézményi minőségirányítási programja van. Intézményi összevonást, átszervezést, szétválást követően fontos, hogy a tanév rendjében meghatározott első tanítási napig a közoktatási intézménynek érvényesek és hatályosak legyenek a dokumentumai, szabályzatai. A szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet és az intézményi minőségirányítási programot a nevelésioktatási intézmény honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni. A házirend egy példányát az óvodába, iskolába, kollégiumba történő beiratkozáskor a szülőnek, tanulónak át kell adni. Az SZMSZ-ben minden olyan kérdés szabályozható, amelyről jogszabály vagy jogszabály felhatalmazása alapján más szabályzatban nem kell rendelkezni. A közoktatási

74

intézmény-költségvetési szerv esetében jogszabály alapján két (óvoda esetén egy) kötelező melléklete van az SZMSZ -nek: a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 6/C. §-a alapján a könyvtári gyűjtőköri szabályzat és az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 145/A. § (5) bekezdése alapján a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje. Lehetséges melléklet lehet az adatvédelmi/ adatkezelési szabályzat. A közoktatásról szóló törvény 2. számú melléklet 6. pontja szerint az „iratkezelési szabályzatban, ha ilyen készítése nem kötelező, a közoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatának mellékleteként kiadott adatkezelési szabályzatban kell meghatározni az adatkezelés és -továbbítás intéz­ ményi rendjét. Az SZMSZ-t a közoktatási intézmény igazgatója készíti el, és nevelési-oktatási intézményben a nevelőtestület, más közoktatási intézményben a szak­ alkalmazotti értekezlet fogadja el. Elfogadásakor és módosításakor nevelési-oktatási intézményben az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, továbbá az iskolai vagy a kollégiumi diákönkormányzat –  jogszabályban meghatározottak szerint – egyetértési jogot gyakorol. Az SZMSZ az intézmény fenntartójának jóváhagyásával válik érvényessé. A közoktatási intézményben használatos szabályzatok többségének nem érvényességi kelléke a fenntartói jóváhagyás. Ilyen szabályzatokat tehát nem javasolt az SZMSZ mellékleteként szabályozni. A költségvetési szervek esetében az SZMSZ -nek a következő elemeket is kell tartalmaznia: –  a létrehozásáról szóló jogszabályra (határozatra) való hivatkozást, –  a szerv nyilvántartási számát, alapító okiratának keltét, az alapító okirat azonosítóját, az alapítás időpontját, –  a szerv által ellátandó és a szakfeladatrend szerint (szakfeladat számmal és megnevezéssel) besorolt alaptevékenységek, rendszeresen ellátott kiegészítő, kisegítő és vállalkozási tevékenységek, valamint az alaptevékenységet meghatározó jogszabályok megjelölését, –  a szerv vagyonkezelésébe, illetve tulajdonosi (alapítói, külön jogszabályban meghatározott részvényesi, szavazatelsőbbségi) jogkörébe tartozó gazdálkodó szerve­ zetek részletes felsorolását, valamint a vagyonkezelés végrehajtásáért felelős szervezeti egységet, feladatait, a vagyonkezelés rendjét, –  a szerv szervezeti felépítését és működésének rendszerét, a szervezeti egységek (ezen belül a jogi személyiségű szervezeti egység, gazdasági szervezet) megnevezését, engedélyezett létszámát, feladatait, –  a jogi személyiségű szervezeti egység képviseletére jogosultat, gazdálkodásának részletszabályait, kötelezettségvállalásainak (szerződéskötéseinek) rendjét, –  a nem jogi személyiségű szervezeti egység vezetőjének azon jogosítványait, amelyek körében a költségvetési szerv képviselőjeként járhat el,

–  a szabályzatban megnevezett személyek feladat- és hatáskörét, a hatáskörök gyakorlásának módját, a helyettesítés rendjét, az ezekhez kapcsolódó felelősségi szabályokat, –  a szervhez rendelt más költségvetési szervek felsorolását, valamint ezen szerveknél, illetve saját szervezeti egységeinél a pénzügyi-gazdasági tevékenységet ellátó személyek feladatkörének, munkakörének meghatáro­ zását, –  a költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos sajátos előírásokat, feltételeket. Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról rendelkező 327/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet 68. §-ának (10) bekezdése szerint az SZMSZ módosításokat 2009. szeptember 30-áig kell elvégezni. (A házirend több szempontból kiegészíti az SZMSZ-ben leírtakat, ezért az SZMSZ módosítását követően javasolt a házirend felülvizsgálata a célból, hogy a két dokumentumban leírtak továbbra is összhangban állnak-e.)

Az intézmény működését meghatározó szabályzatok, igazgatói utasítások, tervek A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény alapján el kell elkészíteni –  a diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát, –  az iskolaszék működési rendjének és munkaprogramjának rendjét. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény alapján a –  számviteli politikát, amelynek keretében el kell készíteni:    a) az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzatát,    b) az eszközök és a források értékelési szabályzatát,    c) az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot,    d) a pénzkezelési szabályzatot, –  számlarendet, –  pénztárszabályzatot, –  bizonylati szabályzatot. A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény alapján –  a tűzvédelmi szabályzatot és a tűzriadó tervet.



A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény a közoktatási intézményekben történő végrehajtásáról rendelkező 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet alapján –  munkaköri leírásokat, –  kollektív szerződést, –  gyakornoki szabályzatot. A pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatá­ sairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet –  továbbképzési programot, –  beiskolázási tervet. A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény, valamint a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet, valamint a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet alapján –  az iratkezelési szabályzatot. A közoktatásról szóló törvény, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény, az államháztartás mű­ködési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet, a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény, a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet alapján –  a belső ellenőrzési szabályzatot. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény és egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet alapján –  a munkavédelmi szabályzatot (munkavédelmi programot). A polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. törvény, valamint a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 37/ 2001. (X. 12.) OM rendelet alapján –  az őrzésvédelmi szabályzatot, biztonsági és polgári védelmi szabályzatot – bombariadó tervet. Szükség szerint készülhet szabályzat a gépjárművek használatának rendjéről is. Az internet használata miatt kiemelt jelentőséggel bírhat az iskolákban az informatikai szabályzat is. Simon Henrietta

75

Részletek Bak Ferenc: Tantárgyfelosztás című könyvéből* Bevezető a szerző tollából…1 Amikor a fenntartó vagy az iskola vezetője felkért egy tantárgyfelosztás ellenőrzésére, annak elkészítésekor mindig felmerült bennem, hogy a tantárgyfelosztás elkészítését – mint törvényben előírt feladatot – hányféle logikával, jelöléssel, egyéni megoldással készít el egy-egy iskola, megnehezítve ezzel mind önmaga, mind a fenntartó dolgát. Annak a fenntartónak a legnehezebb, amelynek iskolái mind más-más logikával, egyéni jelölésekkel, a törvények eltérő értelmezésével készítik el a tantárgyfelosztást, mint az iskola legfontosabb munkaszervezési dokumentumát. Természetesen az iskola szakmai szabadságát nem sértve, vannak fenntartók, akik a hozzájuk tartozó iskoláknál egységesítették a tantárgyfelosztás elkészítését. Az egységesítés átláthatóbbá, ellenőrizhetőbbé tette a dokumentumot. Az ellenőrzések során szerzett tapasztalataim azt mutatják, hogy a munkaerő gazdálkodási, munkaügyi, munkajogi és nem utolsósorban tanügyigazgatási szempontok érvényesülése nem minden esetben érhető tetten az elkészített tantárgyfelosztásokban. Az ellenőrzött tantárgyfelosztásokban kétfajta logikát véltem felfedezni. Van olyan vezető, aki úgy készíti el, hogy minden pedagógusának meglegyen a megfelelő kötelező óraszáma, és van aki a tanulóknak biztosítandó óraszámok optimális elosztására törekszik. Úgy vélem elsődlegesen a tanulók érdekeit kell figyelembe venni, még olyan áron is, hogy sérül a pedagógus érdek. E szakmai, intézményirányítási segédanyag, kézikönyv megállapításai az általános és középiskolák által elkészítendő tantárgyfelosztást elemzik, a megállapítások önkormányzati fenntartású és nem önkormányzatok által fenntartott iskolákra is vonatkoznak. Alapvetően azonban az önkormányzatok által fenntartott iskolákra helyezem a hangsúlyt, melyekre a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) és a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kjt. Vhr.) az irányadó. A kézikönyvben bemutatom a jogszabályi hátteret, illetve a jogszabályi helyeket megjelenítem (van jogszabályi hivatkozás, amelyre többször, de más aspektusból utalok). Remélem, hogy így könnyen használhatóvá válik a kézikönyv és segíti mind az intézményvezetők, mind a

*  Bak Ferenc, Tantárgyfelosztás. CompLex Kiadó Kft., Budapest, 2009. május, 250 oldal + CD-lemez.

76

fenntartók munkáját. Mivel a leírtakat a mindenkori aktuális jogszabályok tükrében kell figyelembe venni, illetve a mellékletben szereplő táblázatok számításai is ezen jogszabályok függvényében értendőek, kérem a felhasználókat, ezt mindig vegyék figyelembe. A mellékelt CD-lemezen szereplő kiszámított értékek (óratömegek, tantárgyfelosztás főbb mutatói) a megjelölt tanévekre vonatkoznak (2009–2010, illetve 2010–2011). A törvényi változások, fenntartói döntések átvezetése a függvények módosításával lehetséges. A jelen kiadvány a fent megfogalmazott munkához kíván segítséget nyújtani, egyrészt a jogszabályi előírások értelmezésével, másrészt bemutatva azon tapasztalatokat, amelyeket az ellenőrzések során szereztem, továbbá a kézikönyv mellékletét képező CD-lemezen található Excel fájlok felhasználásával. A kiadvány struktúrájának kialakítását az ellenőrzések tapasztalata, a tantárgyfelosztás más dokumentumokhoz való viszonya alapján készítettem el. A jogszabályok megjelenítése, idézése, a magyarázó szövegek minden esetben a CompLex DVD Jogtárból kerültek felhasználásra. Ha az olvasónak még mélyebb magyarázatra, illetve jogszabályi értelmezésre van szüksége, a javasolt szakirodalomban talál segédanyagot. (...)

3. Formai követelmények 3.1. Kötelező nyomtatvány A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet (a továbbiakban: Nevim. rendelet) 4. számú melléklet 8. pontja a tantárgyfelosztást az alábbiakban határozza meg:

Nevim. rendelet 4. számú melléklete A tantárgyfelosztás és az órarend 8. a) Az iskolai pedagógiai munka tervezéséhez, a pedagógusok kötelező óraszámának (foglalkozási idejének), a  kötelező óraszámba beszámítható feladatainak, munkáinak meghatározásához tantárgyfelosztást kell készíteni. A tantárgyfelosztást az iskola igazgatója – a nevelőtestület véleményének kikérésével – hagyja jóvá. Az Oktatási Minisztérium a Nevim. rendeletben sem köti a tantárgyfelosztás elkészítését nyomdai vagy más formai előíráshoz.

A megfelelően elkészített tantárgyfelosztás az alapja az iskola tanári és tanulói órarend elkészítésének, amely szintén kötelező iskola dokumentum, de készítésének módját jogszabály nem köti meg. A Nevim. rendelet 4. számú mellékletének 8. b) pontja az órarendet az aláb­ biakban határozza meg: 8. b) A tantárgyfelosztás alapján készített órarend tartalmazza a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások rendjét. A tantárgyfelosztás elkészítéséért az iskola igazgatója, mint az intézmény egyszemélyi felelős vezetője, munkáltatója felel és a nevelőtestület véleményének kikérése után – amely véleményről a nevelőtestületnek határozatot kell hoznia – az igazgató hagyja jóvá a tanév megkezdése előtt. Mivel a tantárgyfelosztás munkaszervezési dokumentum és a mindenkori költségvetés alapját kell, hogy képezze, így annak szakmai, formai tartalmáért az igazgató felel. A fenntartó ellenőrzi a tantárgyfelosztás törvényességét és a mindenkori intézményi költségvetésnek, fenntartói döntéseknek való megfelelését.

3.1.1. Formai követelmény A tantárgyfelosztásnak nincs formai követelménye, el lehet készíteni papír alapon és elektronikus formában is. A formaiságot jogszabály nem írja elő, nem határozza meg, hogyan nézzen ki, hogyan készítsék el. Szakmai elvárás, hogy ne csak az elkészítő, hanem az ellenőrzést végző számára is egyértelmű legyen, el tudjon igazodni rajta. Az intézmények különböző jelöléseket alkalmaznak, mely nekik egyértelmű, de a fenntartónak, az ellenőrzést végző szakembereknek már nem. Amennyiben az intézmény egyéni jelöléseket alkalmaz, jelezzék, hogy az egyes jelölések mit jelentenek, mire alkalmazzák. A központilag nyomdai úton készített nyomtatvány tartalmaz egy kitöltési útmutatót, melynek használata javallott. Több intézményt működtető fenntartónak javasolom, hogy a fenntartói egységesítse a tantárgyfelosztásnál alkalmazandó jelöléseket, mind az áttekinthetőség, mind az ellenőrzés megkönnyítése érdekében.

3.1.2. Időhatály A tantárgyfelosztást az iskola, saját döntése alapján hetes vagy kéthetes időszakra is elkészítheti, félévre, vagy teljes tanévre. A Kt. minden egyes adatot, információt (óratömeg, óraszám stb.) hetes időintervallumban határoz meg, így minden számítást is ennek alapján kell elvégezni, ezért praktikusabb és áttekinthetőbb a hetes időszakra vonatkozó tantárgyfelosztás elkészítése. Ez javallott akkor is,



ha a pedagógiai program óraterve kéthetes időintervallumot tartalmaz. Természetesen, ha az intézmény pedagógiai programjában lévő óraterv kéthetes időtartamra készült, A és B hetes órarenddel dolgozik az iskola, és könnyebb kéthetes időciklusban elkészíteni a tantárgyfelosztást, tegyék azt, de a számításokat mindkét formában jelenítsék meg, mind az áttekinthetőség, mind az ellenőrizhetőség érdekében.

3.1.3. Papír alapon elkészített forma Nyomdai alapon elkészített forma: –  Az Állami Nyomda Rt. Által készített „Tantárgy­ felosztás 12 évfolyamra” címmel, a T.Kö.2113/A. számon, valamint 24 osztályra a T.Kö.2113/B. számon. –  A Tü. 954/a r. számú a Pátria Nyomda Rt. 19430 által készített „Tantárgyfelosztás” nyomtatvány (OM által 2005-ben jóváhagyott). –  Külön tantárgyfelosztási nyomtatványa van a művészeti iskoláknak, amelynek tartalma eltér az alap- és középfokú oktatás által készítendő tantárgyfelosztástól, a leírtak a művészeti iskolai tantárgyfelosztás elkészítésének csak azon elemeire érvényesek, amelyek megegyeznek az alap- és középfokú oktatási intézmények tartalmi elemeivel. A nyomdai alapon, központilag elkészített formában az intézmény jelezhet plusz adatokat, információkat. A központilag elkészített nyomdai forma például nem tartalmazza az egyes osztályok, tanulócsoportok létszámát, amely véleményem szerint szükséges és főleg kis létszámú iskolák esetében az óratömeget befolyásoló adat.

3.1.4. Elektronikusan elkészített forma – Egyes oktatási intézmények számítógép alkalmazásával, Excel táblázat formájában készítik el a tantárgyfelosztásukat, melyet aztán kinyomtatnak. Az Excel táblázatba a legtöbb intézmény a nyomdai úton készült tantárgyfelosztást teszi át, amelynek legnagyobb előnye, hogy a számításokat a beírt függvények alapján a számítógép végzi el, és így kisebb a számszaki tévedés lehetősége. – Vannak olyan iskolák, amelyek saját maguk igényeinek megfelelően alakítják ki a tantárgyfelosztás tartalmi elemeit. Abban az esetben, ha tartalmaznak minden olyan, a későbbiek folyamán leírt elemet, akkor megfelelnek az iskola munkaszervezési alapdokumentumának. – Vannak olyan tantárgyfelosztást készítő programok, amelyek a tantárgyfelosztás elkészítését bizonyos adatok feltöltése, és behívása után teszik csak lehetővé (Taninform program). – Fenntartók központilag is készítettek, illetve kiadtak intézményeiknek tantárgyfelosztási programot, amelynek kitöltését kötelezővé tették az intézményeik számára.

77

Az iskolában lévő, és a fenntartónak ellenőrzés végett átadott tantárgyfelosztást nem elég csak elektronikus formában tárolni, illetve átadni, szükséges azt papírra is kinyomtatni és aláírva iktatni, illetve a fenntartó részére elküldeni. (...)

1. Az óvodába, iskolába, kollégiumba felvételt nyert, azonos feladatellátási helyre járó gyermekekből, tanulókból meghatározott közös pedagógiai feladatok végrehajtásához legalább egy nevelési évre, tanévre alkotott oktatásszervezési egység az óvodai csoport, iskolai osztály, kollégiumi csoport. Az óvodai csoportokat, iskolai osztályokat, kollégiumi csoportokat oly módon kell megszervezni, hogy az óvodai csoportba, iskolai osztályba, kollégiumi csoportba felvett gyermekek, tanulók létszáma ne lépje túl – kivéve a 7–8. pontban meghatározott eseteket – a maximális létszámot. 2. A nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozók részére az óvodai csoportot, iskolai osztályt akkor is meg kell szervezni, illetve fenn kell tartani, ha ugyanazon kisebbséghez tartozó nyolc gyermek, tanuló szülője kéri. 3. Azt a gyermeket, tanulót, aki beszédfogyatékos, enyhe értelmi fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenessége miatt sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, az óvodai csoport, iskolai osztály, kollégiumi csoport létszámának számításánál kettő, azt a gyermeket, tanulót pedig, aki testi, érzékszervi, középsúlyos értelmi fogyatékos, autista, halmozottan fogyatékos három gyermekként, tanulóként kell számításba venni, függetlenül attól, hogy a többi gyermekkel, tanulóval együtt vagy külön vesz részt óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban, kollégiumi nevelésben és oktatásban. Két tanulóként kell számításba venni a felzárkóztató oktatásban részt vevő tanulót. Az e pontban foglaltak az alapfokú művészetoktatásban nem alkalmazhatók. 4. Összevont osztályokat szervezni az általános iskolában, továbbá a felzárkóztató oktatásban [27. § (8) bekezdés] lehet. Tanév közben osztályt összevonni nem lehet. Összevont osztályt szervezni – a felzárkóztató oktatás kivételével – legfeljebb három egymást követő iskolai évfolyam tanulójából lehet. Ha az iskolában, tagiskolában az oktatás csak az első-negyedik évfolyamon folyik, az összevont osztályba valamennyi évfolyam bevonható. 5. Az osztályok csoportokra bonthatók. Csoport több osztály, illetőleg évfolyam tanulóiból is szervezhető. A  csoport maximális létszáma az osztály maximális létszámának ötven százaléka. 6. Az iskola összes gyakorlati képzésre fordított kötelező tanítási órája, szakközépiskolai és szakiskolai gyakorlati képzés esetén az előírtnál kisebb létszámú három-hat tanulóból álló csoportban szervezhető meg, ha a szak-

Amennyiben az osztály,- csoportlétszám nincs jelölve a tantárgyfelosztáson, nem állapítható meg az iskola tanórán kívüli óratömege. A Kt. 3. számú melléklet II. 10. pontja alapján, valamint a Kt. 52. §-ának (7) bekezdése alapján kiszámított időkeretet kettővel el kell osztani, ha az osztály létszáma nem éri el az átlaglétszám ötven százalékát. Ez a kérdés főleg kis létszámú iskolákban jelenthet óratömeg-csökkenést. Ezen számadat jelölésére a jelenleg forgalomban lévő nyomtatványokon nem található előre meghatározott hely. Javasolom, hogy az osztály megjelölése fölé egy új sort iktassanak be, és ott jelöljék az osztály,- csoportlétszámának megjelölését. A Kt. 3. számú melléklet II. 10. pontja az iskola osztályainak átlaglétszámot és maximális létszámot határozza meg. Iskola osztálylétszámai átlaglétszám

maximális létszám

a)

az 1–4. évfolyamon

21

26

b)

az 5–8. évfolyamon és a szakiskola 9–10. évfolyamán

23

30

c)

a 9–13. évfolyamon

28

35

d)

szakközépiskolai és szakiskolai elméleti képzés szakképző évfolyamon

28

35

8

12

10

15

zeneművészeti ágban

8

15

más művészeti ágban

10

20

78

27

7.1. Tapasztalatok a pedagógusok vonatkozásában (…)

7.3.1. Osztály, csoportlétszám

g)

25

Az osztályok, csoportok szervezése

7.3. Osztályokra vonatkozóan

f)

kollégiumi csoportnál

7. Ellenőrzési tapasztalatok

7.2. Tapasztalatok az óratömegre vonatkozóan (…)

e)

Kollégium

szakközépiskolai és szakiskolai gyakorlati képzés művészeti szakiskolában és szakközépiskolában szakmai elméleti és szakmai gyakorlati képzés alapfokú művészetoktatási intézményi oktatás

képzés központi programja (tanterve) szerint a gyakorlati képzés kislétszámú foglalkoztatást igényel. A szakképzés központi programjának (tantervének) kiadásakor a kislétszámú foglalkoztatás meghatározásához be kell szerezni az államháztartásért felelős miniszter egyetértését. A gyakorlati képzésre szervezett csoportok kötelező tanórai foglalkozásának időkeretét csoportonként különkülön kell számítani. 7. Az óvodai csoportokra, iskolai osztályokra, kollégiumi csoportokra megállapított maximális létszámot legfeljebb húsz százalékkal át lehet lépni a nevelési év, illetőleg a tanítási év indításánál, ha az óvodában legfeljebb két óvodai csoport, illetőleg az iskolában az adott évfolyamon legfeljebb két iskolai osztály, a kollégiumban két kollégiumi csoport indul; továbbá függetlenül az indított osztályok, csoportok számától, akkor is, ha a nevelési év, tanítási év során az új gyermek, tanuló átvétele, felvétele miatt indokolt. 8. Felnőttoktatásban a levelező vagy más sajátos formában folyó oktatás esetén az osztályok maximális létszámára megállapított rendelkezéseket nem kell alkalmazni. 9. A csoportok, osztályok szervezésénél az átlaglétszámot figyelmen kívül lehet hagyni. 10. Az e törvény 52. §-ának (7) bekezdése alapján kiszámított időkeretet kettővel el kell osztani, ha az osztály létszáma nem éri el az átlaglétszám ötven százalékát.

7.3.2. Alsó tagozat tantárgyai Sokszor előfordul, hogy az alsó tagozat tantárgyfelosztásánál nem jelölik, hogy a tanító milyen tárgyakat tanít az osztályában, csak egy az adott osztályra vonatkozó összesített óraszámot írnak. Ebben az esetben nem ellenőrizhető, hogy az osztályban tanított tantárgyak óraszáma megfelel-e a pedagógiai programban a fenntartó által elfogadott óratervnek, illetve hogy a tanuló megkapja-e a pedagógiai programban szereplő tantárgyakra meghatározott neki járó óratömeget. Kis létszámú iskolák esetében, ha összevont osztályok, évfolyamok vannak, szintén az egyes évfolyamokra nézve ki kell mutatni az óraszámokat.

7.3.3. Tantárgyak nevei Az iskola által készített pedagógiai programban meghatározott tantárgyak neveinek meg kell egyeznie a tantárgyfelosztáson jelölt tantárgyak neveivel. Előfordul, hogy nem azt a tantárgyi nevet használják, amit a pedagógiai programban leírtak. Ez a hiba általános iskolánál azon tárgyak esetében fordul általában elő, amelyeket a választható tárgyak közé sorolnak. Középfokú oktatási intézményeknél főleg a



szakképzésben található eltérés. Amennyiben nem azonosak a tantárgyak nevei, nem lehet megállapítani, hogy a tantárgyfelosztás koherens-e a pedagógiai programmal.

7.3.4. Óratervi óra egyezősége a pedagógiai programban megadottal Amennyiben nem egyezik az osztályokra lebontott óratervi óra jelölése a PP-ban elfogadott óraszámmal, az iskola jogellenesen jár el, melyért az igazgató a felelős. Az osztályonkénti óratömeg összesítésnek nem kell megegyeznie az előbb említett óraszámmal, azt túl lépheti, de kevesebb nem lehet. A túllépés oka a csoportbontásban, vagy nívócsoportban (azonos évfolyam, azonos tantárgy, szintenkénti csoportképzése) való tanítás miatti eltérés lehet. A tanítási félévek között lehet eltérés, mert azon tantárgyak esetében, amelyek heti átlaga 0,5 re végződik az egyik félévben kevesebb, a másik félévben több óra van beállítva, de éves viszonylatban meg kell lennie a pedagógiai program szerinti óraszámnak. Összevont osztályok esetében is jelölni kell minden egyes osztályra vonatkozóan a tantárgyi óraszámokat, de az órákat megtartó pedagógusnál annak kötelező óraszámát figyelembe véve összevontan kell megjelölni. (A Kt. 52. § előírásai az irányadók.)

7.3.5. Iskolaotthon Iskolaotthonos osztálynál (1–4. évfolyam lehetséges) az óratervi órákat tantárgyanként, valamint a napközire fordított órát külön kell jelölni. Amennyiben nem jelölik külön, nem számítható ki sem a napközire fordított idő (Kt. alapján 22,5 óra) sem az osztály részére előírt óratervi óra. Mindezek alapján az iskola által felhasználható óratömeg sem. A napközire a mindenkori költségvetési törvényben előírtak alapján lehet megigényelni a normatívát, de ennek egyik feltétele a napközire fordított idő kimutatása. (A Kt. 53. § előírásai az irányadók.) Kt. 121. § (1) E törvény alkalmazásában (…) 17. iskolaotthonos nevelés és oktatás: az oktatás megszervezése a délelőtti és a délutáni tanítási időszakban – melyben a tanulók elsajátítják az új ismereteket, tananyagot, és a következő tanítási napokra is felkészülnek – a kötelező tanórai foglalkozások, a nem kötelező tanórai foglalkozások, a napközis foglalkozások, a mindennapos testedzés foglalkozásai időkeretében; (…)

7.3.6. Csoportbontás jelölése hiányzik A Kt. 52 .§-ban meghatározott nem kötelező tanórai foglalkozások megtartásához rendelkezésre álló időkeretet a tanórán kívüli foglalkozások megtartásához és – beleért-

79

ve a szakmai előkészítő és szakmai alapozó oktatást is – osztálybontáshoz is igénybe veheti az iskola. Az osztálybontás következtében abban az osztályban, amelyben a bontást végzi az iskola, az osztályra nézve „összesen” sorban természetesen nagyobb óratömeg lesz, mint a pedagógiai programban meghatározott óratervi óra, de ez nem jelenti azt, hogy a tanulónak több időt kell eltöltenie az iskolában. Amennyiben nem jelzi az iskola a csoportbontást valamilyen módon (óratervi órák bekarikázása), nem lehet megállapítani, hogy mely osztályban használja fel az óratömeget. (A Kt. 52. § előírásai az irányadók.)

7.3.7. Összevont óra A csoportbontás ellentétje a csoportösszevonás, melyet az általános iskolák közül is a kis létszámú iskolák (egyes osztályok létszáma általában 8–10 fő) használnak, főleg készségtárgyak tanításánál. Ebben az esetben a Kt. 3. számú mellékletét kell alkalmazni az osztály,- csoport létszámhatárok, a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások szervezésének rendjére vonatkozóan. Kt. 3. számú melléklet II. Az osztályok, csoportok szervezése 4. Összevont osztályokat szervezni az általános iskolában, továbbá a felzárkóztató oktatásban [27. § (8) bekezdés] lehet. Tanév közben osztályt összevonni nem lehet. Összevont osztályt szervezni – a felzárkóztató oktatás kivételével – legfeljebb három egymást követő iskolai évfolyam tanulójából lehet. Ha az iskolában, tagiskolában az oktatás csak az első– negyedik évfolyamon folyik, az összevont osztályba valamennyi évfolyam bevonható. 5. Az osztályok csoportokra bonthatók. Csoport több osztály, illetőleg évfolyam tanulóiból is szervezhető. A csoport maximális létszáma az osztály maximális létszámának ötven százaléka.

Összevont óra esetén, a tantárgyfelosztáson az egyes osztályoknál láthatóvá kell tenni, hogy a tanulók megkapják az összevont tantárgyból is a pedagógiai programban meghatározott óraszámot, de a pedagógus esetében csak egy órát kell figyelembe venni. Az iskolának valamilyen módon jelölni kell az összevonást (összevont órák színezéssel való jelölése), amely jelölés magyarázatát a jegyzet oszlopban is fel kell tüntetni. Az összevont óráknak nem csak munkaszervezési, de finanszírozási hatása is van, melyet az alábbi rendelet szabályoz. Kjt. Vhr. 15. § (1) A pedagógus-munkakörökben foglalkoztatott közalkalmazott pedagógusnak a közalkalmazotti törvényben és a Munka Törvénykönyvében meghatározottak mellett a (2)–(6) bekezdésben foglaltak szerint illetménypótlék jár, illetve illetménypótlék adható. (…)

80

(6) A pedagógus-munkakörökben foglalkoztatott közalkalmazott pedagógusnak a következő illetménypótlékok adhatók: e) összevont osztályban, csoportban nevelő és oktató pótlék annak, aki állandó jelleggel, kötelező órájának legalább ötven százalékában összevont iskolai osztályban, illetőleg eredetileg nem vegyes korcsoportúként szervezett óvodában összevont óvodai csoportban végez nevelő és oktatómunkát;

7.4. Több lapon elkészített tantárgyfelosztás A tantárgyfelosztást, amennyiben azt több lapon készítik el, akkor a feladatoknak megfelelő struktúrát célszerű használni: –  az 1–4. évfolyamok –  az 5–8. évfolyamok, –  a napközi, –  a logopédus által ellátott órák, –  a telephelyek szerint, –  tagozatok szerint, –  tagintézmények szerint. A több lapon elkészített tantárgyfelosztás összesen sorait célszerű egy összesítő táblában összegezni. Mivel az intézménynek a feladatait összességében is látnia kell, ezért van szükség egy összesítőre, mely az intézmény ellenőrzését is megkönnyíti.

7.5. Megjegyzés tartalma A tantárgyfelosztás jegyzet oszlopában minden olyan, a  tantárgyfelosztással kapcsolatos információ, adat beírható, amely a tantárgyfelosztáson szereplő információk értelmezéséhez szükséges. Ezen információt úgy kell megadnia a készítőnek, hogy tantárgyfelosztás külső szemmel is értelmezni lehessen, és az ellenőrzést elősegítse. Például: –  ig., igh., –  osztályfőnök, órakedvezmény, –  gyakorlatvezető, –  munkaközösség vezető (Mk.), órakedvezmény, – diákönkormányzatot segítő pedagógus /DÖK/ segítő, órakedvezmény, –  szakszervezeti kedvezmény, – közalkalmazotti tanács vezető, tag és azok órakedvezménye, –  gyes, gyed, –  óraadó, – minőségügyi vezető, esetleges órakedvezmény mértéke, –  teljesítmény pótlék, –  részmunkaidő százaléka, –  szakkör megnevezése, –  gyermekvédelmi felelős. (...)