KÖZLEMÉNYEK
A TÁRSADALMI EGYENLŐTLENSÉGRE ÉS RÉTEGZŐDÉSRE VONATKOZÓ ÖSSZEHASONLÍTHATÓ ADATOK FELÉ: A TÁRSADALMI MOBILITÁS VIZSGÁLATOK MÁSODIK NEMZEDÉKÉNEK PERSPEKTÍVÁI
DAVID L. FEATHERMAN*
Az 1950-es évek elején a Nem zetközi S zo cio ló g iai Társaság keretében egy kutatási b i z o ttsá go t hoztak létre a tá rsa d a lm i rétegződés és m o b ilitá s té m a kö ré be n . A nemzetközi é r d e klődés felkeltéséhez lényeges in d íté k o t a d o tt az, hogy nagy h iány vo lt a fo g lalko zá si m o b ilitá s olyan em pirikus v iz s g á la ta ib a n az ip a ro so d o tt és ip a ro so d ó országokban, am elyeknek segítségével a lá le h e te tt volna tá m a szta n i azo ka t a szo cio lóg ia i sp e ku láció ka t, am elyek a ku ltu rá lis értékek, a ga zd asá g i fe jlő d é s, v a la m in t az intézm ényesített egyenlő tle n sé ge kb e n és tá rs a d a lm i rétegződésben b ekövetkezett változások összefonódó h a tá s a it a tá rsa d a lm i m o b i litásra p ró b á ltá k fe ld e ríte n i (ISA, 1951). Bár a pontosan összehasonlítható inte rg e n e rá ció s fo g la lko zá si m o b iltiá s i vizsg á lato kra vonatkozó tervek nem va ló su lta k meg, param etrikus viz s g á la to k a t végeztek p é ld á u l N a g y -B rita n n iá b a n {Glass, 1954), Svédországban ( Carlsson, 1958) és D á n iá b a n (Svala stoga, 1959), to vá b b á nem országos rep re ze n ta tív m intán a la p u ló vizsg á la to ka t más országokban is. A N em zetközi S zo cio ló g iai Társaság m egbízásából M ille r (1960) összegezte és te k in te tte á t ezeket az első vizsg á lato ka t. K ésőbbi p a ra m e triku s m o b i litási viz s g á la to k a t O laszországban, az Egyesült Á lla m o k b a n és A u s ztrá liá b a n p u b lik á lta k Lopreato (1965), Blau és D u n c a n (1967), va la m in t Broom és Jones (1969). Jelenleg az orszá gos tá rs a d a lm i m ob ilitá s vizsg á lato kn a k egy m ásodik nem zedéke van fo lya m a tb a n , egyesek nél m ár b e fe je z ő d ö tt a fe lvé te l, m ásokat most terveznek. A tu d om á n y e te rü le té n azóta b e következett fe jlő d é s eredm ényeképpen a vizsg á lato kn a k ez a m ásodik nem zedéke az a d a to k na g yob b össze h aso n líth a tósá g á t íg é ri, v a la m in t jo b b b e tekin té st tesznek m ajd lehetővé az ö sszehasonlítható szo cio lóg ia i fo lya m a to kb a , m int a m ilye t a vizsg á lato k első nem zedéke é rte i. Ebben a ta n u lm á n y b a n ezekről az új fe jle m é n ye krő l, a N em zetközi S zociológiai Társaság Rétegződési és M o b ilitá s i B izo ttsá g á na k ú jraélesztéséről és a tá rs a d a lm i m o b ilitá s vizsgá la to k m ásodik nem zedékéről kívánunk á tte kin té st a d n i. A két n a g yob b fe jlem é n y az a m e rika i tá rsa d a lm i m o b ilitá s vizsg á lato k te rü le té n Blau és D u n c a n elem zéséből (1967) származik. Először: Blau és Du n c a n m e g vá lto zta ttá k a tá rsa d a lm i (fo g la lk o z á s i) m ob ilitá s ku ta tá sá n a k fő érd e klő d é si körét. Kisebb ha n gsú lyt helyeztek a ko rá b b ia k n á l a tá rs a d a lm i m o b ilitá si arányszám okra és az a p á k és fia ik m egoszlásait m utató zérus-rendű (kétváltozós) összefüggések összehasonlítására (p é ld á u l a belépési m ob ilitá si arányszám ok m á trix a ira ). Ezt az e lfo rd u lá s t az in te r- és in tra g e n e rá ció s tá rsa d a lm i m ob ilitá si tá b lá z a to k kizárólagos elem zésétől részben az in d o ko lta , hogy Du n ca n (1966) kim u ta tta a tá b lá z a to s te c h n ik á k k a l ka p cso lato s lényeges m ódszertani p ro b lé m á ka t, am elyek az össze h a s o n lító v iz s g á la to k a t sikertelenekké te tték, sőt esetleg te ljese n le h e te tle n n é te tték azokat (az id ő b e li és té rb e li összehasonlításokat). * A t a n u lm á n y ö s s z e á llítá s á b a n k ö z re m ű k ö d ö tt R o b e rt M . H a u s e r és W illia m H . S e w e ll. A S zerkesztőség m e g je g y z é s e : Ez a ta n u lm á n y a N e m z e tk ö z i S z o c io ló g ia i T á rs a s á g T á rs a d a lm i R é tegző dés és M o b ilitá s K u ta tá s i B iz o tts á g á n a k 1973. d e c e m b e ri ró m a i k o n fe re n c iá já n e lh a n g z o tt e lő a d á s o k a t és h o z z á s z ó lá s o k a t h a s z n á lja fe l, ezekne k a la p já n fo g a lm a z z a m eg szerző ja v a s la t a it és e lk é p z e lé s e it e g y ne m ze tkö zi ö s s z e h a s o n lítá s le h e tő s é g e irő l.
K Ö ZLEM ÉN YEK
103
A m ódszertan ezen ú jítá sa m e lle tt Blau és D u n c a n új m ódon fo g a lm a ztá k meg a tá r sadalm i m o b ilitá s t olyan m ódon, hogy azt „ré te g ző d é si (stra tifiká ció s) fo ly a m a tn a k " nevezték. Ez a rétegződés az az in te rg e n e rá ció s (elsődlegesen, de ta rta lm a z egy in tra g e n e rá ció s öszszetevőt is) m echanizm us, am ely összekapcsolja az e lé rt stá tu soka t a szárm azási státusokkal (a sz o c ia liz á c ió t m egvalósító c s a lá d d a l). így m egfogalm azva az a p á k fo g la lko zá si m eg oszlása nem vonatkozik va la m ilye n ko rá b b i id ő p o n tb a n i fo g la lko zá si vagy m unkaerő struk tú rá ra (ez m ódszertani okok m iatt kü lönben sem lenne lehetséges, lásd Dunca n, 1966). Ehe lyett az a p á k fo g lalko zá si megoszlása a fiú k a t (a vizsg á la tb a n összeírtakat) az a pák fo g la l kozásai szerint osztályozza. Az a p á k fo g la lko zá sa i - ha a presztízs vagy tá rsa d a lm i-g a zd a sá g i státus v a la m ilye n k v a n tita tív fo rm á já b a n fejezik ki — m eghatározzák a felneveltetés tá rs a d a lm i s tá tu sát vagy tá rs a d a lm i h á tte ré t (a 16 éves korig, m int Blau és Du n c a n a d a ta i eseté ben). Az a p á k és fiúk fo g la lko zá sa i közötti zérus-rendű összefüggés a fiú k két je lle m ző je (szárm azása és elé rt státusa) közötti k o rre lá c ió já t je le n ti, és a korre lá ció s e g yü tth a tó a fo g lalkozási rétegződés (vagy tá rs a d a lm i m o b ilitá s) m erevségét fe je zi ki a vizsgált népességben az a d o tt id ő p o n tb a n . A tá rs a d a lm i m ob ilitá s és rétegződés fo g a lm a i közötti azonosság hangsúlyozása m eg v á lto z ta tta a m o b ilitá s t elem zők fő fe la d a tá n a k irá n yá t. A h e lye tt, hogy a belépési és kilépési m o b ilitá si arányszám ok tá b lá z a ta it és kétváltozós m o b ilitá si összefüggéseket írn ának le, az elem zők elkezdték fe lb o n ta n i az a p á k és fiú k fo g la lko zá sa közötti zérus-rendű összefüggé seket a rétegződés fo ly a m a tá vá . Azt vizsgálták, hogy mi m agyarázza meg a fiú k e két je l lem zőjének k o rre lá c ió já t az éle tciklu s két p o n tjá n . Az e kérdés m egválaszolásának le h e tő ségét nagym értékben n övelte az a m e rika i rétegződési ku ta tás m ásodik nagy fejlem énye, a rétegződési fo ly a m a t tö b bvá lto zó s kauzális m o d e llje in e k felépítése. Du n ca n (1966) felfed e zte az útelem zést a szociológusok szám ára, és ennek a te ch n iká n a k felhasználása a rétegződés „a la p v e tő m o d e lljé b e n " (Blau, Duncan, 1967: 5. fe je zet) közismert, és jó l szem lélteti, hogy az e lm é le t és m ódszertan fe jlem é n ye i hogyan vá lto z ta ttá k meg az a m e rika i rétegződési k u ta tást az első nem zedékbeli m o b ilitá si kuta táso k óta. M ég egy to v á b b i fe jle m é n y van — b á r a m o b ilitá s ku ta tás te rü le té n kívül — , am ely é r dekes a m ásodik generációs m ob ilitá s vizsg á lato kn a k és p o te n ciá lis értéküknek vizsg á la tához. Az e lm ú lt évtizedben egyes szociológusok b e ka p cso ló d ta k a tá rsa d a lm i jelzőszám ok kid o lgo zá sá n a k m ozgalm ába. Nem a k a rju k itt ú jra e lm o n d a n i ennek a tö rté n e té t, csupán hangsúlyozni a k a rju k a ka p cso la to t a tá rsa d a lm i jelzőszám m odellek vagy „a n a litik u s je lz ő szám ok” (Sheldon és Land, 1972) és a Blau és D u n c a n - fé le réte g ző d é s-ku ta tá si „ p a ra d ig m a ” között. Land (1971) úgy érvelt, hogy m ind a tá rsa d a lo m tu d ó s sze m p o n tjá b ól, m ind a tá rsa d a lm i trendeknek tá rs a d a lo m p o litik a i célú m egfigyelése sze m p o n tjá b ól a tá rs a d a lm i jelzőszám ok a kko r lesznek a legértékesebbek, ha egy olyan e lm é le ti keretből vá la sztjá k ki őket, olyan fo g a lm a k a la p já n dolgozzák ki őket, am elyek le írjá k : hogyan m űködik a tá rsa d a lo m és hogyan m űködnek a tá rsa d a lo m intézm ényei. A tá rsa d a lm i jelzőszám ok a tá rs a d a lm i fo ly a m atokra vonatkozó m odellek alkotórészei kelI-e hogy legyenek. Ezenkívül a tá rsa d a lm i je lz ő szám m odellek (vagy tá rs a d a lm i fo ly a m a t m odellek) p a ra m é te r becsléseinek változásai csak a kko r n y ú jta n a k egyértelm ű in fo rm á c ió t az intézm ényi keretek vá lto zása iró l, ha az ezen becs lések a la p já u l szolgáló idősoros a d a to k ko rá b b i vizsg á lato k pontos m egism étléseiből szár m aznak, nem p e d ig ko rá b b i té m á k olyan ú ja b b viz s g á la ta ib ó l, am elyekben egy vagy tö b b elem et vagy o p e ra c io n á lis d e fin íc ió t m eg vá lto zta tta k (lásd Duncan, 1969). A Blau és D u n c a n - fé le „a la p v e tő m o d e ll" a rétegződési fo lya m a to kró l n yilvánvalóan m eg fe le l az a n a litik u s in d ik á to ro k Sheldon és E and-féle d e fin íc ió já n a k . A m ilyen m értékben a m ásodik generációs tá rsa d a lm i m o b ilitá s vizsg á lato k m egism étlik a Blau és D u n c a n - féle vizsg á lat te rv é t és mérési e le m e it (vagy am ilyen m értékben lehetővé teszik a m egism étlést az a d a to k m ásodlagos újraelem zése ú tjá n ), olyan m értékben fo g já k ezek a kutatások növelni a m o b ilitá s i fo ly a m a to k a n a litik u s in d ik á to ra in a k a d a tb á zisá t. Különösen érdekes lenne kü lönböző p o litik a i, ga zd asá g i és tö rté n e lm i körülm ények között élő nem zetekben hasonló m ob ilitá si elem zéseket végezni. Ezek a jelzőszám ok közvetve tá m p o n to k a t n y ú jth a tn á n a k a tá rs a d a lo m p o litik a számára is. P éldául tö b b e u ró p a i országot fo g la lk o z ta tja a b evándorlás hatása a b e lfö ld i gazd asá g ra és a helyb en i m unkások m o b ilitá si esélyeire. M ás nemzetek, különösen K e le t-E u ró p á b á n , v izsg á ljá k az egyenlő tle n sé g szerepét a m odern g a zdasági és p o litik a i rendszerekben. Az ilyen fa jta jelzőszám ok — ennél közvetlenebbül — kiterjesztenék a tá rs a d a lm i fo ly a m a to k összehasonlító elem zésének p erspektíváit. A m ásodik nem zedékbeli tá rs a d a lm i m ob ilitá s vizsg á la to kn a k ezek a p o te n ciá lis értékei p ro b le m a tik u s a k a n n yiba n , a m ennyiben e lté rő erőfeszítéseket tesznek és eredm ényeket érnek el a m egism étlésben. A m ásodik a m e rika i tá rs a d a lm i m o b ilitá s vizsg á la tb a n nagy g o n d o t fo rd íto tta k a m egism étlésre (Featherm an és Hauser, n yo m d á b a n ), és a te re p m u n ká t 1973 no vem berében befejezik. De hogyan á ll a helyzet a tö b b i vizsg á la to kn á l? M ilye n m értékben
104
KÖ ZLEM ÉN YEK
fo g já k lehetővé tenni az olyan tá rsa d a lm i jelzőszám m odellek becslését, am elyek össze h a s o n líth a tó k az első és a m ásodik a m e rika i tá rs a d a lm i m ob ilitá s v izsg á la tta l? Ezekre a kérdésekre nem tu d un k pontos választ a d n i, fő ké p p e n azért, m ert nem ism er jü k az összes tö b b i vizsg á lato k részleteit. De ebben a kérdésben óvatosan o p tim istá k v a gyunk. A Nem zetközi S zo cio ló g iai Társaság T ársadalm i Rétegződés és M o b ilitá s B izottságát ú jra a la k íto ttá k és Kaare Svalastoga professzort vá la sztottá k elnöknek. Részt vettünk az ú jra szervezést m egvalósító összejövetelen 1972 d e ce m berében Róm ában. Ezen a lka lo m m a l a kü lönböző országokból jö tt kutatók, akik m o b ilitá s vizsg á la to ka t végeznek, ism ertették terveiket és m egvizsgáltuk a m ob ilitá s vizsg á lato k összehasonlítható m egism étléseinek lehetőségeit. A következőkben ism ertetjük ezeket a m egbeszéléseket a tá rsa d a lm i jelzőszám m odellek szem p o n tjá b ó l.1 A ko nferencia első n a p já n m inden résztvevő ország egy-egy képviselője összefoglalta a kérdéses országban fo lyó tá rsa d a lm i m o b ilitá s vizsg á lato ka t. Ezeknek az összefoglalóknak fő p o n tja it a következőkben lehet összegezni: A u sztrá lia (F. Lancaster Jones). 1973. jú n iu s á b a n végeztek egy országos tá rsa d a lm i m o b ilitá s v iz s g á la to t a Blau és D u n ca n -fé le a m e rika i vizsgálathoz hasonlóan. 30— 69 éves fé r fia k a t,é s nőket kérdeztek. Jones, v a la m in t F eatherm an és H auser azt tervezik, hogy össze h a s o n lítjá k az 1962. évi a m e rika i vizsg á la to t és az a u sztrá lia i vizsg á lato t, hogy a la p vető szem pontokat do lg ozza n a k ki más összehasonlító vizsgálatokhoz. Japán (Saburo Y a su d a ). A ja p á n o k 1975-re terveznek egy h a rm a d ik országos tá rsa d a lm i m o b ilitá s v izsg á lato t. Az előzők 1955-ben és 1965-ben voltak. F ranciaország (D a nie l Bertaux). Az 1968 m ájusi események m e g vá lto zta ttá k a fran cia szociológia o rie n tá c ió já t am ely e lfo rd u lt ezután az a d d ig erősödő a m e rik a i-típ u s ú rétegződési és m ob ilitá si vizsg á lato któ l. A je le n le g fo lyó m unka az osztályviszonyokra összpontosítja a fig y e lm e t a term elésben és a hie ra rch ikus intézm ényekben (az isko lá ba n , az egészségügy ben stb .), v a la m in t a vá rosiasodásban és a tá rsa d a lm i m ozg a lm a kba n . Ilyen körülm ények között egy országos presztízs vizsg á lat még kevésbé valószínű, m int ko rá b b a n . M ásrészt a Francia S tatisztikai H iv a ta l (INSEE) 1970-ben m eg ism é te lte (N = 60 000 személy) az 1965. évi a la p m o b ilitá s vizsg á lato t (N = 24 000). N SZK (Karl M ayer). A rétegződési és m o b ilitá si vizsg á lato k nem á lln a k je le n le g az é r deklődés k ö zé p p o n tjá b a n N yu g a t-N é m e to rszá g b a n . V a nnak a zonban különböző vizsgálatok, am elyek a rétegződési kutatások szám ára is eredm ényeket hozhatnak. Ezek: 1. Az o k ta tá s szociológusok ku ta tása i az iskolai e g ye nlő tle n sé grő l, fig ye le m b e véve a reform lehetőségeit. Ide ta rto zik U lrich O everm ann m unkája a n yelvhasználat és tá rsa d a lm i használat összefüggé séről. Ez a kutatás hozzájárul az A n g liá b a n Basil Bernstein á lta l fe lve te tt kérdések ta n u l m ányozásához. 2. Az ipa rszo cio ló g uso k ku ta tása i a m unkások a ttitű d je irő l. 3. A Kölni Egye temen végzett városi-rétegződési vizsg á lato k. 4. A N em zetközi S zo cio ló g iai Társaság Rétegző dési és M o b ilitá s i B izo ttsá g á ba n résztvevő ku ta tók kism éretű tá rsa d a lm i m ob ilitá si vizsgá la ta i. Ezek kiegészítik a N ém et S tatisztikai H iva ta l 1% -o s rep re ze n ta tív vizsg á latá t a tá rs a d a lm i m o b ilitá s ró l, am ely először fo g ja lehetővé te n ni az in te rg e n e rá ció s és in tra g e n e rá ció s m o b ilitá s arányszám ainak és a fo g la lko zá si státus m e g h a tá ro zó in a k m eg b ízh a tó m egbecs lését. M ag ya ro rszá g (A ndorka R udolf). Nem úgy m int N yu g a t-N é m e to rszá g b a n , M a g y a ro r szágon a rétegződés és m o b ilitá s kérdései az érd e klő d é s k ö z é p p o n tjá b a n á lln a k. Két n a g yo b b vonalon fo lyn ak ezek a vizsg á lato k. Egyrészt m eg ism é te lt ku ta táso kka l vizsg á ljá k a háztartási jö ve d ele m eloszlást. Az első vizsg á lat 1963-ban volt, a következők 1968-ban és 1973-ban. A m ásodik fő v o n a la t a tá rs a d a lm i m o b ilitá s vizsg á lato k a lk o tjá k . Az e lő a d ó m eg jegyezte, hogy szerinte egészen term észetes, hogy egy szocialista országban nagy fig ye lm e t fo rd íta n a k a tá rs a d a lm i m o b ilitá s vizsg á la tá ra . Több a d a tb á z is t g y ű jtö tte k össze és to v á b b ia kat terveznek. így 1962 és 1964 között a KSH N épességtudom ányi K u ta tó Intézete kö rü lb e lü l 16 ezer család fo g lalko zá si é le ttö rté n e té t, iskolai végzettségi, házassági, term ékenységi a d a ta it és a szülők fo g la lk o zá sá ra vonatkozó a d a ta it g y ű jtö tté k össze. Az 1930. és 1949. évi n é p szám lálás során fe lte tté k az a p a (e lta rtó ) fo g la lko zá sá ra vonatkozó kérdést, ezek az a d a to k tö rté n e ti összehasonlításra a d n a k lehetőséget. 1973-ban új — 5 ezrelékes — m ob ilitá s vizs g á la to t végeznek a népesség 2 % -á ra k ite rje d ő m ikrocenzushoz kapcsolódva. Ez a m ob ilitá s vizsg á lat a 14 éves és id ő se bb népességre te rje d ki. Különös súlyt kívánnak helyezni a kohorszok m o b ilitá s á n a k összehasonlítására és ennek a la p já n a m o b ilitá s tre n d je in e k e le m zésére. A vizsg á lat ere d m é n yeit tá rs a d a lm i jelzőszám ként kívánnák fe lh aszn á ln i egy olyan 1 Ez a ta n u lm á n y nem k ív á n ja ö s s z e fo g la ln i a K u ta tá s i B iz o tts á g ró m a i k o n fe re n c iá já n a k te lje s m u n k á já t. C sak a zo kra a hozzá s z ó lá s o k ra és d o lg o z a to k ra ö s s z p o n to s íto ttu k fig y e lm ü n k e t, a m e ly e k az e g y e n lő t le n sé g , ré te g z ő d é s és tá rs a d a lm i m o b ilitá s ö s s z e h a s o n líth a tó o rs z á g o s a d a t a ir a v o n a tk o z ó érd e ke s m e g á lla p ítá s o k a t ta rta lm a z ta k . A B iz o tts á g ta g ja in a k é rd e k lő d é s e n y ilv á n v a ló a n v á lto z a to s , nem m in d e n k ié t le h e t b e le ille s z te n i az a n a litik u s tá rs a d a lm i je lz ő s z á m o k és p a ra m e trik u s m o b ilitá s v iz s g á la to k fo g a lo m k ö ré b e . Ez a n é z ő p o n t a szerzőké.
KÖ ZLEM ÉN YEK
105
tá rs a d a lo m s ta tis z tik a i rendszerben, am elynek össze á llítá sá t tö b b e k között az Egyesült N e m zetek sta tisztika i szervei ja va so ln a k. Lengyelország (W. W e so lowski). A lengyel szociológusokat erősen fo g la lk o z ta tjá k a tá r sa dalm i rétegződéssel kapcsolatos elm é le ti és fo g a lm i viták. K ülönösképpen ta n u lm á n yo ztá k az osztálystruktúra v á lto zása in a k le írá sá t és m a g ya rá za tá t a fo rra d a lo m és ip a ro sítá s kö rü l ményei között. M e g v ita ttá k a m arxista osztá lyelm é le t a lka lm a zá sá t a fe jle tt szocialista orszá go kb an , Az elm é le ti m unkák m elle tt em p iriku s vizsg á la to ka t is végeznek a tá rsa d a lm i k ü lö n b ségekről, v a la m in t az osztályokról a lk o to tt vélem ényekről különböző tá rs a d a lm i-fo g la lk o z á s i cso portokban. Egy 14 ezer 3 0 -3 9 éves fé rfira k ite rje d ő vizsg á lat k u ta tja az in te rg e n e rá ció s és intnagenerációs m ob ilitá st. K a nada (Jacques D ofny). Francia K a n a d á b a n más je lle g ű ku ta tá so ka t végeztek, m int a n g o l K a n a d á b a n . A beszám oló az e lő b b ie k rő l szólt. Az egyik n a g yo b b m o b ilitá s vizsg á lat az 1954. évi házasságkötési anyakönyvi bejegyzéseken a la p u lt. Ezt m egism ételték 1964-ben és m egism ételni tervezik 1974-ben. D á n ia (To m Rishoj). Két na g yob b vizsg á lat van fo ly a m a tb a n : 1. A K o p p e n h á g a i Egye tem á lta l végzett nagyvárosi vizsgálat, és a 2. az O rszágos Intézet á lta l végzett ifjú sá g i vizs g á la t. Finnország (H a nn u U u sita lo ). A tá rs a d a lm i e g yenlőtlenség és m o b ilitá s összehasonlító v iz s g á la tá t végezték D á n iá b a n , F innországban, N o rvé g iá b a n és Svédországban. O rszá g o n ként 100 szem élytől g y ű jtö tte k a d a to ka t. A n g lia (G o ld th ro p e ). Több nagym éretű tá rsa d a lm i m ob ilitá s vizsg á la to t végeznek je le n leg A n g liá b a n . Az egyik az oxfo rd i m o b ilitá s vizsgálat, am ely haso nló elveken épül, m int az A u sztrá liá b a n tervezett vizsgálat, az 1962. évi Blau és D u n ca n -fé le a m e rika i vizsg á lat és az u tó b b in a k 1973. évi m egism étlése Featherm an és H auser részéről. Egy másik vizsgálat, am e lye t J. W . B. D o u g las és m unkatársai végeztek, az 1946 m árciu sá b an született kohorszot követte végig e d d ig i élete fo lya m á n . Egy h a rm a d ik vizsg á la tb a n A nthony G id d en s és P. S tanw orth C a m b rid g e -b e n az e lite kb e va ló bekerülést elem ezték. A rétegződés tém akörében egészen külön c s o p o rto t a lko tn a k a szo c iá la n tro p o ló g ia i te le pü lé s (com m unity) vizsgálatok, így M a rg a re t Stacey m egism étli az 1950-es években B a n b u ryb a n végzett vizsg á la tá t. Végül Észak-irországban és az Ír Köztársaságban is terveznek 1973-ban vagy 1974-ben egy m o b i litás vizsg á lato t, am elyet John Jackson és Sugiyam a lu ta ka fo g n a k B elfastban végezni. Egyesült Á lla m o k (Thomas Laswell). Az a m e rika i szociológusok erőfeszítései n a g ym é r tékben a rra irán yu ln a k, hogy az em pirikus vizsg á lato kb a n használt d e fin íc ió k a t az e lm é le teknek m egfe le lő e n a la k íts á k ki. Jugoszlávia (V ojin M ilic ). A ju goszláv szociológusokat - a m agyarokhoz és a le n g ye le k hez hasonlóan — erősen fo g la lk o z ta tjá k a tá rsa d a lm i e g yenlőtlenség kérdései. Az 1960-as évek ele jén egy összeírásban a d a to k a t g yű jtö tte k a tá rs a d a lm i m o b ilitá sró l. Ú ja b b a n isko lá kb a n végeztek v iz s g á la to k a t a tá rs a d a lm i származás ha tásá ró l, v a la m in t a fa lu ró l városba vá n d orlá st, a fa lv a k e ln é pte le n e dé sé t tan ulm á n yo zták. Svájc (Roger G iro d ). A tá rsa d a lm i e g ye nlő tle n sé ge t vizsg á ljá k tö b bd im e n ziós p e rsp e k tív á b ó l. N em csak a fo g la lko zá si ka rrie r e g ye nlő tle n sé ge it, hanem p é ld á u l az egészségügyi szolgáltatásokhoz va ló hozzájutásnak, a szem élyiségfejlődésnek és a tá rsa d a lm i in te g rá c ió nak (ezen belü l a szervezetekben va ló tá rs a d a lm i részvételnek) e g ye n lő tle n sé g e it vizsgálják. O laszország (Paolo Am m assari és m ások). A Római Egyetem „F o g la lko zá si struktúra és m o b ilitá s O laszországban 1951— 1971” elnevezésű vizsg á la to t végez. Ennek keretében e l lenőriznek hipotéziseket a ga zd asá g i növekedés, tá rsa d a lm i változás és fö lfe lé irányuló k a rrie r m o b ilitá s összefüggéseiről. Az em pirikus a d a to k a t a következő fo rrá so kb ó l g y ű jtik : a tízévenkénti olasz népszám lálások, a m unkaerő időszakonkénti m intavételes vizsg á lata , egy 5000 személyre kite rje d ő országos re p re ze n ta tív vizsg á lat. A kérdőív a te ljes fo g la lko zá si karrierre, v a la m in t a tá rs a d a lm i szárm azásra és a ttitű d ö k re te rje d ki. A ko nferencia m ásodik és h a rm a d ik n a p já n e g y-e g y speciális té m á ra és fo lya m a tb a n levő vizsg á lato kra vonatkozó ta n u lm á n y o k a t m u ta tta k be. Közülük itt csak néhányra térünk ki, am elyek az országos tá rsa d a lm i m o b ilitá s vizsg á lato kka l fo g la lko zn a k, és am elyek a kö vetkező években végzendő nemzetközi összehasonlító vizs g á la to ka t é rintik. 1. Írország (Jackson és lu ta ka ). Az ír Köztársaságban és Észak-[rországban fo g lalkozási presztízs v iz s g á la to t végeznek, am ely végeredm ényben meg fo g ja á lla p íta n i k ö rü lb e lü l 1200 fo g la lko zá s presztízs ra n g so rá t és kü lö n bsé g e t fo g te n ni e fo g lalko zá so ko n belü l fé rfia k és nők között. Terveznek 1973-ban egy országos tá rs a d a lm i m o b ilitá s vizsg á la to t is kö rü lb e lü l 5000 személy m egkérdezésével. Ebben a vizsg á la tb a n az é le ttö rté n e t te ch n iká t a k a rjá k a lk a lm a z n i. Ez h a so nlíta n a a C olem an, Rossi és mások á lta l John H opkins Egyetemen k i d o lg o z o tt módszerhez, am e lye t később D e tro itb a n és Y o ko h a m á b a n C ole és Siegel profeszszo ro k a lka lm a zta k.
106
KÖ ZLEM ÉN YEK
2. Egyesült K irályság (G o ld th ro p e ). Ez a vizsg á lat a ko rá b b i a n g lia i D avid G lass-féle vizsg á lath o z és a Blau és D u n ca n -fé le a m e rika i vizsgálathoz hasonló m ódszereket kíván a l kalm azni (lásd H ope, 1972). A kutatás kite rje d a tá rsa d a lm i m o b ilitá s p o litik a i ha tása ira , v a la m in t a státus inkonzisztenciára (a kü lönböző d im e n zió kb a n e lfo g la lt státusok közötti in k o n g ru e n c iá ra ), mivel az u tó b b in a k befolyása van a p o litik a i viselkedésre. 3. NSZK (M a ye r). 1971 á p rilis á b a n új m o b ilitá si a d a to k a t g y ű jtö tte k az NSZK népessé gének 1% -os m ikrocenzusa ú tjá n . E vizsg á lat kö rü lb e lü l 200 ezer háztartásra te rje d t ki. Ezeknek a nemzetközi ku ta táso kn a k össze fog la lá sa ko r az a h a tá ro zo tt vélem ényünk, hogy a m ásodik g enerációs tá rsa d a lm i m o b ilitá s vizsg á lato k ö ssze h aso n líth a tób b a k lesznek, m int az első g e n erá ció s vizsg á lato k voltak. Az összehasonlító rétegződési és m o b ilitá si k u ta tás m ódszertanának fe jlem é n ye i a közben e lte rje d t időben e lő se g íte tté k a vizsg á lati tervek h a sonlóságát, Blau és D uncan m un ká já n a k (1967) lényeges befolyása vo lt e b ben az irá n y b a n .2 A tá rs a d a lm i jelzőszám ok irá n ti é rdeklődés jelentkezése a tá rsa d a lo m sta tisztika te rü letén szintén a rra ösztönzött, hogy a tá rs a d a lm i m o b ilitá s á lla p o tá t egy-egy országon belül különböző id ő p o n to k b a n , és országok között összehasonlítsák (lásd p é ld á u l az U u sita lo á lta l e m líte tt s k a n d in á via i összehasonlító vizsg á la to t). Ennek eredm ényeképpen rövid időn belü l ö sszehasonlítható országos tá rsa d a lm i m o b ilitá si a d a ta in k lesznek a következő orszá g o k ró l: N a g y -B rita n n ia , ír Köztársaság és Észak-írország, A u sztrá lia , Egyesült Á lla m o k, N y u g a t Ném etország, F ranciaország, Svédország, D á n ia , Finnország, N o rvég ia , Japán, O laszország és M agyarország. (Bár John Porter és m unkatársai ka n a d a i v iz s g á la tá t nem e m líte tté k, vá r ha tóa n ezt is el fo g já k végezni 1973-ban vagy 1974-ben az éves országos ka n a d a i m unkaerő fe lv é te lle l összefüggésben. Lengyel ko llé g á k tó l k a p o tt értesülések szerint Lengyelországban is v á rh a tó a n rendelkezésre fo g na k á lln i ilyen vizsg á la ti eredm ények.) A m e lle tt, hogy tö b b országos m o b ilitá s vizsg á la to t n a g yjá b ó l eg yid őb e n és hasonló m ódszerekkel végeznek el, más kutatások is elő fo g já k segíteni a rétegződési fo lya m a to k m egértését összehasonlító szem pontból. P éldaképpen m e g e m lítjü k W . H. Sewell és m un ka társai (pl. Sewell és Hauser, 1972) a m e rika i ku ta tásá t, am ely a rétegződési fo lya m a tn a k egy m o d e lljé t dolgozza ki. T artalm az m ind strukturális, m ind személyiség vá lto zóka t, és a la p vetően a fo g la lk o z á s i és iskolázási a s p irá c ió k kia la ku lá sá ra fo rd ítja a fig ye lm e t, a m in t azok fontossá v á ln a k az iskolai végzettség m egszerzésében, v a la m in t a ka rrie r ele jén a fo g la lk o zási státus és jö ve d ele m m eg h a tá ro zá sá b a n . Több e u ró p a i vizsg á lat van, am ely ha so nlít Sewellék m unkájához. Ezeket érdekes lenne összehasonlítani. P éldául az a nagyvárosi vizs g á la t terv, am e lye t két skandináv fő vá ro sb a n fo g n a k elvégezni, u g ya na rra a fo lya m a tra vo natkozik, de az é le tciklu s hosszabb szakaszára te rje d ki, m int az a m e rika i kutatás. H asonló term észetű a d a to k a t fo g n yú jta n i J. W . B. D o u g lasn a k és m u n ka tá rsa in a k kutatása N agyB rita n n iá b a n (pl. D ouglas, 1964; D o u g las és mások, 1968); e b ben egy születési kohorszot követnek az isko lá ba , a m unkaerőbe, m ajd a későbbi fe ln ő ttk o rb a . Röviden azt lá tju k , hogy egyrészt a vilá g kü lönböző részein országos pa ra m e triku s tá r sa dalm i m o b ilitá s v iz s g á la to ka t végeznek, másrészt m in d e n ü tt részletesebben vizsg á ljá k a zo kat a fo ly a m a to k a t, am elyek ezeket a p a ra m é te re ke t m eghatározzák a kü lönböző tá rs a d a l m akban. Am ennyiben ezek a vizsg á lato k hasonló szem pontokat fo g na k a lka lm a zn i és b izto sítani fo g já k az össze h aso n líth a tósá g o t m ásodelem zések ú tjá n , tö b b e t fo g un k m eg tu d n i a tá rs a d a lm i m ob ilitá s, rétegződés és egye nlő tle n sé g a la p v e tő kérdéseiről, am elyek az e lm é leti szociológusokat fo g la lk o z ta tjá k , különösen a ke le t-e u ró p a i országokban. U g ya n a kkor ezek a kutatások a rétegződés és tá rs a d a lm i változás k o m p le tte b b és össze h aso n líth a tób b a n a litik u s jelzőszám aihoz fo g n a k elvezetni.
SZAKI RO DAL OM B la u , P., D u n c a n , O . D ., 1967., The A m e ric a n O c c u p a tu io n a l S tru c tu re . N e w Y o rk . W o le y . B room , L , L a n c h a s te r Jones, F., 1969, F a th e r-to -s o n m o b ility : A u s tr a lia in c o m p a ra tiv e p e rs p e c tiv e . A m e ric a n J o u rn a l o f S o c io lo g y . V o l. 74. 333-342. p. C a rls s o n , G ., 1958, S o c ia l M o b ility a n d C lass S tru c tu re . L und . C W K G le e ru p . D o u g la s , J. W . B., 1964, The H o m e a n d th e S c h o o l: A S tu d y o f A b ility a n d A tta in m e n t on th e P rim a ry S ch o o l. Lo n d o n . M a c G ib b o n a n d Kee. D o u g la s , J. W . B., Ross, J. M ., S im p s o n , H. R., 1968, A ll O u r F u tu re : A L o n g itu d in a l S tu d y o f S e c o n d a ry E d u c a tio n . Lo n d o n . D a v ie s . 2 Egy m ó d s z e rta n i fe jle m é n y , a m e ly re a k o n fe re n c iá n nem sok fig y e lm e t f o r d íto tta k : D o n a ld T re im a n pro fe sszo r m u n k á s s á g á b ó l s z á rm a z ik a C o lu m b ia E g yetem en. T re im a n (n y o m d á b a n ) e g y presztízs s k á lá i szerkesztett a N e m z e ti M u n k a ü g y i S zervezet fo g la lk o z á s i o s z tá ly o z á s a a la p já n . T re im a n s k á lá ja nagy m e g b íz h a tó s á g g a l és é rvé n y e s s é g g e l a lk a lm a z h a tó k íván le n n i k ü lö n b ö z ő o rs z á g o k ra . M iv e l az ILO o s z tá ly o záson a la p u l, lé n y e g é b e n m in d e n tá rs a d a lo m fo g la lk o z á s i s tru k tú r á já t kö n n ye n o s z tá ly o z n i le h e t ezzel a re n d s z e rre l. Ú g y g o n d o lju k , h o g y ez az eszköz m eg fo g ja k ö n n y íte n i az ö s s z e h a s o n líth a tó s á g irá n y á b a n v a ló e lő re h a la d á s t.
KÖZLEMÉNYEK
107
D u n c a n , O . D ., 1966, M e th o d o lo g ic a l issues in th e a n a ly s is o f s o c ia l m o b ility . 5 1 -9 7 . p. In : S m e ls e r, N . J., L ip s e l, S. M . szerk. : S o c ia l S tru c tu re a n d M o b ility in E co nom ic. D e v e lo p m e n t. C h ic a g o . A ld in e . D u n c a n , O . D ., 1969, T o w a rd S o c ia l R e p o rtin g : N e x t S teps. N e w Y o rk . Russel S a ge. F e a th e rm a n , D. L., H a u se r, R. M ., n y o m d á b a n , D e s ig n fo r r e p lic a te s tu d y o f s o c ia l m o b ility in th e U n ite d S ta te s In : L a n d , K., S p ile rm a n , S. s z e rk .: S o c ia l In d ic a to r M o d e ls . N e w Y o rk . Russel S a ge. G la s s , D. V. szerk., 1954, S o c ia l m o b ility in B r ita in . L o n d o n . R o u tle d g e a n d K e g a n P aul. H o p e , K., szerk., 1972, The A n a ly s is o f S o c ia l M o b ilit y . O x fo rd . C la re n d o n . In te r n a tio n a l S o c io lo g ic a l A s s o c ia tio n , 1951, F irst In te r n a tio n a l W o r k in g C o n fe re n c e on S o c ia l S tr a tific a tio n a n d S o c ia l M o b ility . L o n d o n . I.S .A . L a n d , K., 1971, O n th e d e f in itio n o f s o c ia l in d ic a to rs . T he A m e ric a n S o c io lo g is t. 6 (N o v e m b e r). 322-235. p. L a n d , K., n y o m d á b a n , S o c ia l in d ic a to r m o d e ls : an o v e rw ie w . In : L a n d , K., S p ile rm a n , S. s z e rk .: S o c ia l In d i c a to r M o d e ls . N e w Y o rk. Russel S a ge. L o p re a to , J., 1965, S o c ia l in Ita ly . A m e ric a n J o u rn a l o f S o c io lo g y . V o l. 71. 311-344. p. M ille r , S. M . 1960. C o m p a ra tiv e S o c ia l M o b ility . C u rre n t S o c io lo g y , v o l. 9.1—89. p. S e w e ll, W . H ., H a u se r, R. M ., 1972. Causes a n d c o n s e q u e n c e s o f h ig h e r e d u c o tio n : m o d e ls o f th e s ta tu s a tta in m e n t process. A m e ric a n J o u rn a l o f A g r ic u ltu r a l E conom ics. 54 (D e c e m b e r). 851—861. p. S h e ld o n , E. B., L a n d , K., 1972, S o c ia l r e p o rtin g fo r th e 1970s. P o lic y S ciences, v o l. 3.137—151. p. S v a la s to g a , K., 1959, P re s tig e , C lass a n d M o b ility . C o p e n h a g e n . G y ld a n d a h l. T re im a n , D. J., n y o m d á b a n , O c c u p a tio n a l P re s tig e in C o m p a ra tiv e P e rs p e k tiv e . N e w Y o rk . S e m in a r.
В НАП РАВЛЕНИИ СРАВНИМ Ы Х Д А Н Н Ы Х ОТНОСТИТЕЛЬНО О БЩ ЕСТВЕННО ГО НЕРАВЕНСТВА И РАССЛОЕНИЯ: ПЕРСПЕКТИВЫ ВТОРОГО ПОКОЛЕНИЯ ИССЛЕД О ВАНИЯ ОБЩЕСТВЕННО Й М О БИЛ ЬНО СТИ РЕЗЮМЕ В 1950-х годах по п р о сьб е Комитета исследования расслоения и о бщ ественной м обильности М е ж д у н а р о д н о го с о ц и о л о ги ч е ско го общ ества в нескольких странах п р о водились исследавания общ е стве н н о й м обильности. Хотя по п редварительны м п р е д ставлениям эти данны е являлись бы сравним ы м и, ф актическое м е ж д у н а р о д н о е сравне ние затруднилось. В 1967-м го д у вышла работа Б л о у и Д а н к е н а об ам е р ика н ской о б щ ественной м обильности. В ней н овы м м е то д о м излагается тема м обильности и у п о т реблялись новы е м етоды исследования. Сейчас в нескольких странах про изво д ится исс л едование о бщ о стве н н о й м обильности. А в то р считает, что итоги этих исследований б уд ут сравним ы м етодам и Б л о у и Д а н к е н а .
TO W AR D CO M PARABLE DATA O N INEQ UALITY A N D STRATIFICATION: PERSPECTIVES OF THE SECO ND GENERATION OF N A T IO N A L MOBILITY STUDIES Summary In th e 1950s under the in s p ira tio n o f the Research C om m itte e on S tra tific a tio n and Social M o b ility o f the In te rn a tio n a l S o cio lo g ica l A ssociation studies on social m o b ility were co n d ucte d in several countries. A lth o u g h a cco rd in g to the o rig in a l ideas these studies w ould have been c o m p a ra b le , th e a ctu a l in te rn a tio n a l com parison met d iffic u ltie s . In 1967 the work o f Blau and D uncan on th e social m o b ility o f A m erica was pu b lish e d . In this the su b je ct of m o b ility was fo rm u la te d in a new way and new analysis m ethods were used. A t present social m o b ility studies are perform ed in several countries. The a u th o r hopes th a t it w ill be possible to co m p a re the results o f these studies by using th e m ethods o f Blau and D uncan.
