Közleményei. Takács Péter A dadai járás parasztjainak vallomásai 1772

Közleményei

Takács Péter A dadai járás parasztjainak vallomásai 1772.

1723

,^llományellenó'rzés.'

2009 MARC 3 1

,

Parasztvallomások a dadái járásból 1772.

A forrásokat összegyűjtötte és j e g y z e t e k k e l ellátta

Takács Péter a történettudományok kandidátusa

Nyíregyháza, 1987.

Sorozatszerkesztő : Dr.

Gyarmathy Zsigmond

Lektorálta: Varga János a történettudományok

doktora

M e g j e l e n i k a Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács VB. Tudományos Koordinációs Bizottságának a n y a g i

támogatásával

Meggyőződésünk; s z e r i n t társadalom- és gazdaságtörténeti i s m e r e t e i n k n e k nemcsak

nagyfokú bővítését eredményezné az

úrbérrendezés k i l e n c kérdéspontjára a d o t t f e l e l e t e i n e k

a

levéltárakban őrzött egy-egy e r e d e t i példányáréi könyvekbe gyűjtött és magyarázatokkal i s ellátott kiadása, hanem a b e ­ lőlük kialakuló kép sok vonatkozásában az újdonság erejével h a t n a . D r . Varga János a Magyar Országos Levéltár főigazga­ tója, e kötet l e k t o r a vélekedett így l e k t o r i jelentésében Takács Péter dolgozatáról. E véleménnyel t e l j e s e n azonosít­ j u k magunkat, m i n t kiadók és m i n t szerkesztő egyaránt.

A

Szabolcs-Szatmár M e g y e i Tanács V.B. Tudományos Koordinációs Bizottsága nevében GYURO Imre tanácselnökhelyettes, m i n t bizottság elnöke egyetértve a l e k t o r r a l

a

és a szerkesztővel

jelentős a n y a g i támogatást nyújtott és a Szabolcs-Szatmár M e g y e i Levéltárral közösen vállalta a mecénás szerepét. A levéltári közlemények sorozatában Takács Péter egész me­ gyére kiterjedő összegyűjtött kéziratából most c s a k a

Nagy­

halász, Gáva, Kisvárda térségét, a v o l t v a l a m i k o r i dadái já­ rásokból a z t a területet, a m e l y i k leginkább e g y b e e s i k a Rét­ köz földrajzi tájegységével, v a g y i s e térségről készített i n vestigátiók kerülnek kiadásra. Eltökélt szándékunk a z , ezt

hogy

az i g e n jelentős forrásértékű a n y a g o t e s o r o z a t keretében

meg f o g j u k j e l e n t e t n i . B i z o n y o s a n az l e n n e a l e g j o b b , ha v a ­ l a m e n n y i összeírás, vallomás e g y e t l e n kötetben láthatna nap­ világot, mégis vállalkoztunk a s o r o z a t b a történő széttagolásra,

m e r t a l e g j o b b szándékunkat sem követheti sem az a n y a g i

f e d e z e t elégséges mennyisége, sem a nyomdai kapacitás. Miért éppen e z z e l a térséggel kezdjük ?

Szabolcs-Szatmár megyében

az utóbbi évtizedben több tájegységében i s szépen fejlődik

a h o n i s m e r e t i és helytörténeti munka.

Nyírbátor, Vásárosna-

mény, Kisvárda, Nagykálló és Mátészalka egyaránt értékes l e ­ írásokat a d o t t eddig i s könyvek alakjában az érdeklődők

ke­

zébe. Az utóbbi években Nagyhalász központtal a rétköziekben i s i l y e n értékes törekvéseket t a p a s z t a l t u n k . Ugy véljük, hogy a már eddig megrendezett rétközi napok tudományos tanácskozá­ s a i i s s e j t e n i engedik, hogy o t t i s készülőben van valami,vár­ hatóan fellendül a helytörténetírás. A megye tudományos műhe­ l y e i és irányító, koordináló központja segíteni kívánja a jószándékot, patronálni a k a r j a azokat a törekvéseket,

amelyek

még meglévő fehér f o l t o k megszüntetésére irányulnak. Bízunk abban, hogy az 1772-ben k e l e t k e z e t t leírások ezen a térségen kialakult zolni,

mai élethez vezető nehéz u t a t segítenek majd felvá­

innen i n d u l t u n k és i d e j u t o t t u n k .

A megyei Levéltár Évkönyv sorozatában közzé t e t t e

a

Bél

Mátyás nevéhez fűződő és munkatársainak tevékenységéből szü­ l e t e t t megyeleírásokat Szatmárról, Beregről és Szabolcsról egyaránt. I t t van az idő tehát, hogy most k i s e b b egységekről és másfajta forrásanyaggal közelítsük meg múltunkat nem azért, hogy azon elrévedezzünk, hanem azért, hogy t a n u l j u n k , segítsük megérteni a mai d o l g a i n k a t és járuljunk hozzá jövőnk jobb meg­ alapozásához . A kötet szerzője által írt bevezető nem pótolhatja még most a z t a tanulmányt, amiben szükséges lenne néhány tudományos kér­ désre f e l e l e t e t a d n i . A l e k t o r i s felhívta a figyelmünket

ar­

r a , hogy érdemes lenne megvizsgálni annak az okát, hogy éppen ebben a mikrorégióban miért a szabadmenetelü jobbágyok és

a

zsellérek közt az örökösök vannak többségben, h o l o t t országo­ san éppen fordított a h e l y z e t !?

A kérdésre választ nemcsak

e kötet szerzője, hanem bármelyik helytörténeti kutatónk majd megadhatja. Meleg szívvel ajánlom kutatóknak, honisnB r e t i aktivisták­ nak, tanár társaimnak és megyénk iránt érdeklődő v a l a m e n n y i kedves olvasónknak e z t a kötetet i s . Nyíregyháza, 1987. május 2. Dr. Gyarmathy Zsigmond

Bevezetés A magyar történetírás sajátos fejlődése eredményeként a f e u ­ dális k o r i

Magyarország társadalmi struktúrájából

legbeha-

tóbban a jobbágyságot ismerjük, bár ennek i s inkább jellemzőit, j o g i

rendi

helyzetét, a rájuk vonatkozó országos és

regionális statútumok, törvények alakulását, módosulását, a földesúri-jobbágy v i s z o n y változásait, és a p a r a s z t i földhasználatának sokféleségét.^ Kevésbé figyeltük

réteg

azonban

a föld népének életmódját, szokásait, kultúráját, hétköznap­ jait. akik

Ez a forráskiadvány segítségére óhajt s i e t n i

azoknak,

ez utóbbi kérdések iránt felébredt érdeklődésüket szán­

dékoznak kielégíteni. A források 1772/73-ban k e l e t k e z t e k . A Mária Terézia k o r a b e l i

úrbérrendezés S z a b o l c s

megyei

ból a h a j d a n i dadái járás p a r a s z t i vallomásait az I n v e s t i g a t i o k a t ,

amiket

1772-ben f o g l a l t a k 2

anyagai­

tartalmazzák: írásba a

falu-

forrásértékéről, történetírásban

hasz­

ról f a l u r a járó rendező b i z t o s o k . Az I n v e s t i g a t i o k

nosítható tartalmukról W e l l m a n n I m r e nyét."^ Az általa e l m o n d o t t a k a t

már e l m o n d t a

fölöslegesnek

ismételni. Hozzátenni p e d i g c s a k a n n y i t b o l c s megyében lazább v o l t f e g y e l e m , m i n t Pest

vélemé­

t a r t o m i t t meg­

érdemes, hogy Sza­

ebben az időben a közigazgatási

megyében, p o n t a t l a n a b b az adminisztrá­

ciós munka, és e g y i k e v o l t

ez a megye m i n d i g a történelem

során a z o k n a k , a m e l y e k legélesebben szembeszálltak a közpon­ ti

akarattal,

gyakran tett

az úrbérrendezési pátenssel i s . Az összeírok

megelégedtek a p a r a s z t i vallomások p o n t o k b a

lényegének a rögzítésével, ami e l m o s t a

tömörí­

a vallomások

nyelvi,

stilisztikai

értékét. Minőségbeli különbség

hogy i t t , S z a b o l c s b a n a l i g v a n 10-15 o l y a n lyek

tömegesen f o g l a l k o z t a t n a k

azonban,

nagybirtok,

jobbágyokat. A f a l v a k

többnyire még közös használatban v a n , r e n d e z e t l e n . olykor

másfél-két t u c a t

földesúr b i r t o k o l

ame­

határa Tucatnyi,

egy-egy

községben

egy-két-három, l e g f e l j e b b 5-10 jobbágyot és zsellért. A vak

fal­

határának használható részeit áradások, b e l v i z e k , mocsa­

rak,

r o p p a n t kiterjedésű erdők, nádasok szabják szűkre. Az

elszaporodott

számú kisnemesség g y a k r a n a jobbágyokkal közös

szerződésben használja e g y - e g y község v a l a m e l y i k

határré-

4 szet.

Az egy-két jobbággyal rendelkező nemesek v a g y végze­

t e s e n kiszipolyozzák alattvalójukat, v a g y éppen kívül hagyják szolgáltatásait, és c s a k j o g i

figyelmen

garanciaként, és

a b i r t o k o n belüliség hangsúlyozása okán tartják számon úrbé­ r e s alattvalóikat. Még e g y jellemzőt meg k e l l

említenünk

S z a b o l c s megyét illetően. A vármegyében, különösen annak dé­ l i , alsó részében h a t a l m a s p r a e d i u m o k , puszták

nyújtózkod­

n a k , a m e l y e k e t korábban örmények, görögök béreltek, de az örményeket, görögöket Mária Terézia éppen 1772-ben 5 el

a puszták bérletétől,

ben - nagyobb

tiltotta

így használatuk - legalább

kezdet­

részt a f a l v a k lakóira várt. Legelőt, rétet,

szántót bőven találtak hát a p a r a s z t o k , ha úrbéres v i s z o n y u ­ kat

f e l i s mondták, már a k i k

felmondhatták.^ Nyomorúságos­

n a k , szegénynek a l i g h a mondható ebben az időben a S z a b o l c s m e g y e i jobbágy élete, s o r s a . De gazdagodónak sem. Az lan,

osztat­

közös használatú határok, az évenként újra o s z t o t t

szántók; a szántóföldi termést fogyasztó városi, i p a r o s kereskedő lakosság t e l j e s

hiánya értelmetlenné t e t t e

és

az ön-

ellátáson túli termelést, egyúttal lehetetlenné i s t e t t e

mind

a p a r a s z t i , m i n d a n e m e s i felhalmozódást. M^ról h o l n a p r a él­ tek

i t t az e m b e r e k . Bő termésű, j o b b

időjárású években dús­

káltak a j a v a k b a n . Szűkebb termés, nagy aszály v a g y nagyobb árvíz idején p e d i g a k i s e b b birtokú nemesek i s éheztek, v a g y legfeljebb

halat,

s u l y m o t , csíkot, v a d a t

ettek.

A felhalmozás, a takarékosság, a jövőre gondolás teljesen

szinte

l e h e t e t l e n . S z a b o l c s megye lakói - nemesek és nemte­

l e n e k - nem érzik az idő múlását. Évekkel, évszakokkal mérik a múló időt. Az i t t honos emberek életében két időpont tos,

fon­

az i s c s a k megközelítően: a születés és a halál. Ami

közte v a n , az nem több és nem k e v e s e b b , m i n t a megváltoztat­ hatatlan nez,

állandóság, a m i t c s a k az évszakok körforgása

és néha-néha e g y - e g y betyár v a g y lótolvaj mondákkal kö­

rített a l a k j a latlannak ban

szí­

izgalmasít. Szegénynek, e l m a r a d o t t n a k , kulturá­

azonban c s a k polgári értelemben nevezhető

Szabolcs­

a föld népe. Természet és ember elválhatatlanul együtt él még ezen a

tájon. De nemcsak táj és ember: nemes és n e m t e l e n i s , a ké­ sőbbiek során már soha nem

tapasztalható patriarchális egy­

másrautaltságban. Az utolsó történelmi p i l l a n a t 1772,

Szabolcsban

a m i k o r még az ősi, évszázados hagyományok formálta é-

letmód mindenütt

t e t t e n érhető. A lakosság száma és a föld

eltartó képessége a legprimitívebb gazdálkodás m e l l e t t i s összhangban v a n . Árutermelésről - bár a k e r e s k e d e l e m i d e g e n a térség lakóitól - nem beszélhetünk. K i v e s z i k ban reg,

nem azon­

a részüket a regionális termékcseréből. A H e g y a l j a , BeUng megye lakossága e térségben vásárolja meg az álta-

l u k meg nem termelhető élelem jelentős részét. Dívik még a háziipar i s ,

és a természet gyűjtögetéssel, halászattal v a ­

ló élése . Régiónként különböző jellegzetességek

figyelhetők

meg.

Különösen élesre rajzolódik a kontúr a Rétköz, a Nyírség, a Taktaköz és a s z a b o l c s i Mezőség lakói között. Kibányászhatatlan kincsesbánya külön-külön m i n d e n I n ­ vestigate, sehol f e l

együtt p e d i g egy rég letűnt világ más formában

nem

található d o k u m e n t u m a i . Összehasonlításra,

elemzésre adnak a l k a l m a t , és helytörténészek, néprajzosok a l i g h a mellőzhetik ti

t a r t a l m u k a t . A h o n i s m e r e t , a helytörténe­

munka segítésének és ösztönzésének a szándéka

vezetett,

a m i k o r s o r r a s z e d t e m e z e k e t a p a r a s z t i vallomásokat. T a n u l ­ mányozásuk során meggyőződtem

róla, hogy határkövet

jelente­

nek egy régi, múladozó, és egy születő új társadalmi, törté­ n e l m i jelenség között. Tanulmányozásuk ezért i s f o n t o s .

Re­

mélem néprajzosok, h o n i s m e r e t t e l foglalkozók, helytörténé­ szek és a községük múltja iránt érdeklődők egyformán hasznát látják m a j d . Mielőtt s o r r a venném a dadái járás úrbéres 1772-es vallomásait, szólnom k e l l

lakosainak

a forrásközléssel k a p c s o ­

l a t o s gondjaimról. Mindenekelőtt szeretném hangsúlyozni, hogy a legszigorúbban

r a g a s z k o d t a m a vallomások t a r t a l m i hű­

ségének és a r c h a i z m u s a i n a k a megőrzéséhez, nem r a g a s z k o d t a m azonban minden e s e t b e n a betűhűséghez, a m e n n y i b e n az a meg­ értés rovására történt v o l n a . ni"

"Oavítani", a betűket "átír­

azonban c s a k o t t merészkedtem, a h o l m i n d e n

községet

érintő egységes eljárást a l k a l m a z h a t t a m . E z e k e t a változta-

tásokat az alábbiakban

részletezem:

Ha az értelmezés megkívánta, módosítottam a központo­ zást. E l h a g y t a m a fölös vesszőket, a h o l feltétlenük szüksé­ ges v o l t ,

pótoltam. Mondatzáró j e l e k e t / p o n t ,

felkiáltó- és

kérdőjel/ t e t t e m k i , a h o l hiányoztak. A I V . kérdésre a d o t t válaszokat minden e s e t b e n re

bontva

számoztam / e r r e 2-3 e s e t b e n

írnokok a I V . p o n t r a a d o t t f e l e l e t e k

volt

szükség, a h o l az

rögzítésénél nem e m e l ­

ték k i a községek h a s z n a i t és kárait felsoroló az említett

két rész­

szövegrészben

fogalmakat.

Minden esetben

következetesen szá r a z m a l m o t , vízima l m o t

írtam, függetlenül attól, hogy a k o r a b e l i írnokok hogyan ír­ ták e z t a két

fogalmat.

Ugyancsak

következetesen a mérföld a l a k o t használtam a

szövegben előforduló formák - mértföld , mélyföld, mé rdföld, mért főid, mérd föld, mér föld - h e l y e t t . A t a r t a l o m h o z és a központozáshoz i g a z o d v a , nek t a r t o t t a m

fölösleges­

a köznevek nagy kezdő betűit megőrizni, ezért

o l y a n s z a v a k , m i n t búza, árpa, l e n , k e n d e r ,

kukorica, lakos,

jobbágy, helység, úr, földesúr s t b . nagy kezdő betűjét k i ­ csire

változtattam. Az e r e d e t i

secundo, t e r t i o ,

—

számozás formáját: 1 — , 2—, 3 , . . ./ és 1 ^ - , 2 — ,

... / p r i m u m , secundum,

. . ./, ha nem szövegen belüli számozás v o l t , lás céljaira alkalmazták, e l h a g y t a m ;

... / p r i m o ,

hanem

az 1 - 9 - i g

felsoro­

terjedő kér­

dések jelölésére római számokat / I - I X ./ használtam, a kér­ déseken belüli felsorolások jelzésére p e d i g a r a b

számokat.

E z z e l egységesebbé és könnyebben követhetővé i g y e k e z t e m t e n -

ni

a forrásokat . M i n d e n e s e t b e n megőriztem

jobbágyok családi n e v e i n e k változatát, m e r t követő a l a k j a i t

a szövegben a földesurak és

az e r e d e t i b e n használt betűhű

a z o k n a k a n a p j a i n k helyesírási

gyakorlatát

a vallomásokhoz mellékelt táblázatokban meg­

találja az olvasó, könnyen azonosítható módon. A korabeli

rövidít éseket f e l o l d o t t a m ,

és a m a i helyesí­

rásnak megfelelő a l a k b a n helyettesítettem b e . Néhány község vallomásában a q y a l o q h , meqh , l e q h , u r a ságh s t b s z a v a k

néma " h " hangját e l h a g y t a m ,

s lett

belőlük:

g y a l o g , meg , l e g , uraság, f o g s t b . Ugyancsak m i n d e n e s e t b e n méh a l a k r a javítottam a mélyh, méj h , mé a l a k o k a t , m i n t ahogyan a községek neveiből i s e l ­ hagytam a fölös " h " h a n g o k a t . A hellyséq, m e l l y , e l l , k i s s , árr , személlyek, újj

a l a k o k hosszú mássalhangzóit

mellyik,

rövidítettem, és a m a i

írásmódnak megfelelően használom, m i n t ahogyan az _is_ szót minden esetben nem i s h e l y e t t

leválasztottam az előtte álló szavakról, és nem i s ; helységbenis = helységben i s ; s a r ­

jú t i s = sarjút i s s t b . formában találja az olvasó. Az említettek m e l l e t t

néhány régi betűforma h e l y e t t a

ma i s használatosakat v e t t e m a l a p u l ,

természetesen a család­

nevek kivételével. Három betűforma s z e n v e d e t t így változást: a t z = c; a t s = c s ; c z = c. E z t következetesen

alkalmaztam,

még a k k o r i s , ha így a régi, a r c h a i k u s ejtésforma domboro­ dott

k i . A nyelvjárási sajátosságokat egyébként i s mindenütt

megőriztem . A felsorolt

"változtatásokat" - a történelmi szöveg-ér-

telmezést nem csorbító - lehetőnek és szükségesnek tam, ja

tartot­

m e r t egyrészt: helytörténeti kutatók, a községük múlt­

iránt önmaguk t e l j e s e b b

emberré tétele okán érdeklődők

számára megkönnyítettem az a r c h a i k u s szöveg megértését, ér­ telmezését; másrészt: nem érzem általuk c s o r b i t o t t n a k

a tu­

dományosság kritériumát sem, m e r t a közölt szövegek nem egy kéztől valók. O l y k o r e g y - e g y község Investigatióján i s gazdát cserélt a t o l l ,

az p e d i g elég g y a k o r i ,

belül

hogy u g y a n ­

annak a községnek a Szabolcs-Szatmár m e g y e i Levéltárban meg­ található két példányos vallomását két különböző kéz rögzí­ tette.

Arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy a vallomásokat

sem egy embertől "vették k i " az összeíró b i z t o s o k .

Volt

ahol

az egész községet maguk elé idézték, de a földesurakat a f a ­ lu

bíráját, az esküdteket, több e s e t b e n két-három

lakost

közönséges

mindenütt. Kollektív munka eredménye tehát m i n d e n

egyes dokumentum

t a r t a l m i l a g és f o r m a i l a g

i s . Ilyen

esetben

a betű- és ékezethü közlés s z i g o r a alól talán ma már m e n t i a történelemmel foglalkozó kutatót az i s , hogy technikai rofilm

napjaink

felkészültsége m e l l e t t - s z e r o x , fénymásolat, m i k ­

- akár a nyelvészet, akár más szaktudomány művelői,

akiknek

leginkább szükségük l e h e t

betűforma és más jellegzetességek

a korabeli

helyesírás,

tanulmányozására, könnyen

hozzáférhetnek az e r e d e t i v e l azonos értékű másolatokhoz. A tartalmi

hűséget és az a r c h a i z m u s t őrző forrásközlés

a történettudomány és néprajz szaktudósai m e l l e t t közönséget i s érdekelhet, h i t e m

azonban

szélesebb

s z e r i n t érdekel i s . Talán

megbocsátható, hogy rájuk i s g o n d o l t a m a forráskiadvány öszszeállí tásakor .

M i v e l a jobbágyoknak m i n d e n községben, központilag meg­ szerkesztett,

a megyékhez nyomtatásban elküldött k i l e n c

désre k e l l e t t

válaszolni, így a kérdéseket

tartottam

kér­

szükségtelennek

m i n d e n e s e t b e n megismételni. A kérdések p o n t o s szö

vegét közlöm a vallomások előtt. Ugyancsak

fölöslegesnek

tartottam

a m i n d e n község l a ­

kóinak vallomását lezáró, hitelesítő formulát m i n d e n megismételni, m i n t ahogyan az összeírok l a t i n

esetben

nyelvű záradé­

kolását sem közlöm m i n d e n dokumentum szövege után, m e r t ezek ben c s a k amúgy i s nyilvánvaló eltérések f o r d u l n a k

elő, m i n t

például az előzetes összeírás és falu-vallatás dátuma, a t e ­ lepülés n e v e . Ezért elegendőnek

t a r t o m , ha i t t közlök e g y ,

de minden e s e t b e n ismétlődő formulát . A jobbágyok önvallomásukat a következő formulával

hite­

lesítették : Mi,

ezen felül meg írt punctumok

c o n s c r i p t o r u r a k által meg e s k e t t e t e t t lévén pecsétünk / a m e l y i k

iránt az úrbarialis helység l a k o s a i ,

községnek pecsétje v o l t :

nem

szokó 1 t

pecsétünkkel/, magunk keze k e r e s z t vonásával / a h o l a v a l l o ­ mástevő jobbágyok v a l a m e l y i k e írni t u d o t t : rész s z e r i n t gunk saját keze írásával, rész s z e r i n t val/

fent

írt vallásunkat

A dokumentumokat

ma­

keze k e r e s z t vonásé­

erősíttyük.

aláírásukkal v a g y ke resztvonásúkkal

hitelesítő jobbágyok n e v e i után v a g y + - e t

t e t t e m , v a g y az

m . k . /maga kezével/ rövidítést használtam, attól függően, hogy volt-é, a k i saját maga írta alá az okmányt. Ebből az is

kiderül, hogy miként a l a k u l t a p a r a s z t i

záradék p o n t o s

szövege. A h o l pecséttel élt a község, o t t az aláírásokat kö-

vetően j e l e z t e m ,

hogy a község pecsétjét i s használták.

Az összeírok l a t i n u l záradékoltak. Ebben rögzítették a z előzetes nyomozás és a 9 kérdőpontra a d o t t válasz felvételé­ nek időpontját, s a z t , hogy az a d o t t m e g e s k e t e t t jobbágyai kezük k e r e s z t

település előzetesen vonásával, e s e t l e g

aláí­

rásukkal, községük pecsétjével, v a g y az nem lévén, annak m e l lőzésével hitelesítették az előnyomozás és megvallatás té­ nyét. E z t követte az eljárást lezáró dátum, m a j d a három ösz szeíró saját kezű aláírása, és mindháromnak a pecsétje. Itt

k e l l megjegyeznem

a z t i s , hogy a községek nevét -

a sorszám után - ma használatos a l a k j u k b a n

adtam meg. Nyom­

ban utána zárójelben a k o r a b e l i név- és írásformák nek.

I t t tüntettem f e l a z t i s , hogy ma m e l y i k

szerepel­

megyében t a ­

lálható a település, ha az kívül e s i k a m a i Szabolcs-Szatmár megye területén. A m a i névalakból a legtöbb község k o r a b e l i nevére könnyen v i s s z a ben történt o l y a n

l e h e t következtetni. A l i g

névváltozás, a m e l y i k e l t a k a r j a

az o t t élő utódok tudatában i s a h a j d a n v o l t Ilyen

Óntelek, a m e l y i k Domb rádba o l v a d t

1 és 2. név a l a t t

néhány

keresendő. I l y e n

eset­

néha még

névalakot.

b e , tehát Domb rád ,

Bűd és Szentmihály. E két

község Tiszavasvári, 1 . és 2. a l a t t

szerepel.

A dokumentu­

mok, források közlése előtt e n n y i t

feltétlenül

fontosnak

tartottam

e l m o n d a n i , hogy k i - k i könnyebben

eligazodhasson

használatuk közben. M i n d e n más problémára j e g y z e t e k jában i g y e k s z e m magyarázatot a d n i . És most

formá­

következzenek az

Investiqátiók . A k i l e n c kérdés : I.

Vagyon-ó mostanság úrbarioma ezen helységnek? ha v a g y o n ,

minemű a z ? m e n n y i időtűi f o g v a h o z a t t a t o t t II.

Ha úrbarioma n i n c s e n ,

contractus

bé?

az jobbágyi kötelességet

teszik-é

szerént mind az jobbágyok, m i n d az zsellérek?

m e n n y i i d e j e már annak, hogy azon bé-vett szokás kezdődet? avagy c o n t r a c t u s r a

lépett ezen helység a földes urasággal?

Nem de nem ezen m o s t a n i úrbariom, a v a g y c o n t r a c t u s n a k

tétele

előtt i s v o l t a k mások, és ha v o l t a k ? minéműek, és m i k o r dődet ezen m o s t a n i szokásban lévő kötelességnek

kez­

praestatió-

ja? III.

Az h o l úrbariomok, a v a g y c o n t r a c t u s o k

n i n c s e n e k , mibűl

álló a jobbágyságnak és zselléreknek adózása és kötelessége, a k i mostanság szokásban v a g y o n ? m i k o r és m i módon tott

hozatta­

bé ezon köteleség, és adózás?

I V . Minémő haszon vételei vannak ezen helységnek és határjá­ n a k ? avagy e l l e n b e n

minemű károk szokták közönségesen érni

őtet és határját? V. Hány és minemű h o l d

szántó földje és rétje v a g y o n egy

egész házhelyes gazdának, és hány p o s o n y i mérőt v e t h e t egyik

hold

szántó földjében? Nem

egyik­

de nem a rétjein sarjút i s

kaszálhat-é? V I . Minemű és hány n a p i

munkát v i t t

egy egy gazda e d d i g

b e n , ós hány vonyó marhával? És az midőn az r o b o t r a és v i s s z a ideje

jöttek, bészámláltattott-é azon

vég­

mentek,

járás-kelésnek

i s a nap számhoz?

V I I . Adnak-é az i t t

való l a k o s s o k

az földes uraságnak

c e d e t ? Ha adnak minemű termésbűi és javakbúi adgyák

kilen­

azt?

S m e n n y i idötűl f o g v a ? És vagyon-é a kilencedbéli adózás ezen nemes vármegyében más földes uraságnál i s b e v e t t s z o -

k a s b a n ? Ezen

kívül más adózás fejében m i t s z o k o t t

ekkoráig

egy egy jobbágy a d n i esztendőnként az uraságnak, jelessül pedig

ollyatin

akár kész pénzbűi, akár más egyébbűi a d a t o t t

adózás ós ajándék mibűl álló VIII.

Hány p u s z t a

volt?

h e l y v a g y o n ezen helységben? M e n n y i időtűi

f o g v a ? M i okbúl p u s z t u l t a k e l ? És azon h e l y e k e t

appertinen-

tiajával együtt k i k bírják? I X . Ezen helységnek l a k o s i

örökös jobbágyok-é, v a g y nem?

Jegyzetek : 1 / Állításom bizonyítására elegendő Szabó István és V a r g a János felbecsülhetetlen értékű munkásságára u t a l n i ,

hogy

könyvészeti hivatkozás nélkül i s belássa bárki: o l y a n mélységű elemzés mindmáig sem a nemességről, sem a r e n d i polgárságról nem született h a z a i amilyen

történetírásunkban,

mélységben a jobbágyság h e l y z e t e

mint

és története i s ­

mert. 2/ Felhő I b o l y a s z e r k . : Az úrbéres b i r t o k v i s z o n y o k M a g y a r o r ­ szágon Mária Terézia korában, I . Dunántúl, Bp. 1 9 7 0 . 1 3 . o l d a l 5. s z . j e g y z e t e zajlott

szerint

S z a b o l c s megyében

1771-ben

az úrbérrendezés. A valóság azonban a z , hogy az

összeírások, a f a l v a k megvallatása 1772 májusától novem­ beréig történt, egy-két e s e t e t a hozzájuk c s a t o l t vak

kivéve. Az Úrba r i u m o k a t ,

Tabellákkal 1773-ban

kapták meg a

fal­

és a jobbágytartó földesurak. S z a b o l c s megye úrbér­

rendezésének i r a t a n y a g a : Szabolcs-Szatmár m e g y e i Levél­ tár, Úrbarialia, I V . A. l / g . , 1350-1354. csomók. Az I n vestigatiok

öt dobozban

találhatók a f a l v a k betűrendjé-

b e n , a m i t a m e g y e i összesítő táblázat zár. Hozzájuk csolódik t u c a t n y i

kap­

kötetben a Tabellák s o r a az Urbárium

szövegével, u g y a n c s a k községsoros betűrendben. A Tabellák sorát i s egy m e g y e i összesítő zárja. A hiányzó v a g y pon­ tatlan

a d a t o k a t a Magyar Országos Levéltár /MOL/

tótanácsi Levéltár, D e p a r t m e n t u m

Helytar­

Úrbariale, T a b e l l a

úrba-

r i a l e s anyagából, a S z a b o l c s m e g y e i táblázatokból egészí­ tettem

k i . A MOL-ban S z a b o l c s megyét illetően c s a k az

Urbáriumok ós a hozzájuk c s a t o l t Investigatiokat fel,

a megye h a j d a n i

m e r t két-két h i t e l e s

található, t u c a t n y i tiok

tisztviselői nem

példányuk a m e g y e i

küldték

levéltárban

községet kivéve. A hiányzó

tartalmát a l a t i n

reltem

Tabellák találhatók. Az

Investiga-

nyelvű m e g y e i összesítőből kísé­

meg helyreállítani.

3/ Wellmann

I m r e : A parasztság s o r s a P e s t megyében

évvel ezelőtt t u l a j d o n

vallomásainak

kétszáz

tükrében, Bp. 1 9 6 7 .

5-96 . 4/ E r r e bizonyíték Tiszalök "nemes és polgári r e n d e n lévő" lakóinak szerződése Vay László földesúrral. 5/ Magyarország

története, 1526-1790,

s z e r k . : H. Balázs Éva

- M a k k a i László, I I . Bp. 1 9 6 2 . 4 8 7 . 6/ Polgár története, s z e r k . : B e n c s i k János, Polgár, 1 9 7 4 . 134-226. E helyen

tartom

szükségesnek és illőnek megköszönni a z t

a segítséget, a m i t e forráskiadvány összeállításához a Szabolcs-Szatmár M e g y e i Levéltár dolgozóitól, d r . Gyarmathy Zsigmond

igazgatótól és munkatársaitól k a p t a m . Kö-

s z o n e t t e l tartozom

m i n d a z o k n a k , a k i k véleményükkel, s e ­

gítő szándékukkal ós tettükkel lehetőséget

teremtettek

a r r a , hogy munkám eredménye és h a s z n a a nyilvánosság előtt mérettessék

meg.

+

+

+

• a d a i .járás

1. Taktabá.j /Baij, I.-II.-III.

Baáj , Báy, ma: Borsod-Abaúj-Zemplén Ezen Báy nevezetű helységnek, ember

től, sem c o n t r a c t u s a , sem urbáriuma ez i d e i g

megye/ emlekezeti-

nem v o l t ,

hanem

m i n d az jobbágyok, m i n d az sellérek, h o l marhával, h o l gya­ log

szerben,

ta,

és az d o l o g

ra

az m i n t

tudnia i l l i k

a tekintetes

időnek minéműsége h o z t a

i t t e n az határban

uraság kíván­

magával, az úrdolgá-

hajtattak.

I V . Haszonvételei : 1/ Az határja ezen helységnek két járásra v a g y o n f e l o s z t v a , m e l y n e k harmad része a t i s z t a trágyázással öt avagy h a t e s z t e n d e i g m e g - t e r m i . Egyébb részei p e d i g r o s t , árpát, z a b o t ,

kendert,

ősz búzát, e g y s z e r i i s annak

meg

szerint

az határnak a kéccerest,

kukoricát és egyébb efféle v e -

teményeket, az esztendőnek minéműsége s z e r i n t , szokta

rendi

alkalmatosan

termeni.

2/ Kaszáló réttye az l a k o s o k n a k bőséggel v a g y o n , m e l y

ha az árvíz h o s z s z a s o n r a j t a a l k a l m a t o s szénát t e r e m , avagy rend

felet

nem áll, marhák tartására jó és

söt ha rendkívül való szárazság,

tartó ár víz meg nem gátolya, minden

esz­

tendőben sarjút kaszálhatnak. 3/ T o k a j , T a r c a l , Keresztúr a z , hová ezen l a k o s o k

min­

den n e v e l nevezendő e l adó j a v o k k a l s z o k t a k járni,

leg-fel-

l y e b b egy mérföldre e s n e k ; az h o l o t annak

hasznosan

idejében

eladhattyák j a v o k a t , és árvíz nélkül való időkben jó úton jöhetnek

mehetnek.

4/ Mindenféle heverő és vonó marhájoknak, úgy csordá­ j u k n a k és borjúknak számára, elegendő és bőséges legelő

me-

z e j e k v a g y o n . Székek i s v a g y o n a n n y i , hogy semmi féle marhá­ jukat

sózni nem

szokták.

5/ Ezen határnak Tiszája és T a k t a

nevezetű v i z e

lévén,

mindenfelé bövséges itatást ad marhájoknak. 6/ Az t e k i n t e t e s uraságnak lévén az határban erdeje, comissio mellet

az l a k o s o k n a k

curialis

s z o k o t t a d n i épületre,

tűzi fát i s , az határon lévő füzesekbűi i n g y e n ád

tekintetes

u raság. 7/ Ezen helységnek l a k o s i ez i d e i g

királyi dézmát nem

fizet tek. 8/ Káposzta, hagyma és egyébb az féle k e r t i

vetemények,

szükségekhez képest elegendő t e r e m ; söt az szomszéd allyai

hegy-

városokon pénzért i s s z o k t a k e l - a d n i efféle zöldsége­

ket . 9/ Az határjokban el-folyó, és annak m i n d e n ben járó árjai, jó alkalmatosságot nyújtanak az

esztendő­ lakosoknak

a hajókkal f e l ós alá való kereskedésre, ha meg szokták vól14

na . 10/ Az szomszéd hegy a l l y a i

szőlők mívelésére az l a k o s o k ,

esztendőt által e l s z o k t a k járni, az h o l o t t

többnyire m i n d e n

adójokat k e r e s i k , helyből i s az nyári d o l o g

idők a l k a l m a t o s ­

ságával, n a p i számokkal pénzt

kereshetnek.

1 1 / M i n d e n esztendőben, helység szükségére, s z o k o t t az t e k i n t e t e s uraság 12 ember vágó rétet a d n i , melybűi sem dózmát , sem h a r m a d o t nem vészen. 12/ Kender és l e n áztató v i z e k o l y k o r kelletinél i s több vagyon. 13/ Az helységben szárazmalmok v a g y o n , egyébként

pedig

vízi malmokban való őrlés véget az hernádi malmokba, m e l y e k két és három mérföldre e s n e k , s z o k t a k járni, minden vám adás nélkül. Kárai : 1 / Noha az f e l y e b b t e t t

haszonvételek

meg-találtatnak

ezen báji határon; panaszolyák mind az által az l a k o s o k , h o g y csak két járásban légyenek az szántó földek, azok i s az trágyát meg kívánnyák; söt némely esztendőkben a

gyakor_

esőzések és hó v i z e k , v a g y i s föld árjai m i a t , vetéseiknek némely részeiben meg

károsodnak.

2/ El-adó jószágoknak distractiojában a n n y i b a n t a t n a k , hogy az árvíz i d e i n

bátorsággal nem jöhetnek

gátol­ mehet­

nek . V. Ezen helységben sem a szántó földek, sem a rétek ez ideig

nem a t e l e k e k minéműségéhez v o l t a k

s z a b v a ; hanem mar­

hák után o s z t a t t a k minden esztendőben; de m e n n y i l e g y e n e g y egy gazdának, ezen meg e s k e t e t t

személyek nem

tudhattyák,

m i v e l egynek többecske v a g y o n , másnak e l l e n b e n k e v e s e b b v a ­ g y o n . Sarjút p e d i g az m i n t mostoha idők n i n c s e n e k ,

f e l y e b b i s meg m o n d a t o t t ,

m i n d e n esztendőben

ha épen

kaszálhatnak.

V I . M i n d e n egész ekés gazda maga erejével esztendőt által 12 nap szánt; az fél ekések p e d i g öszve fogván, ugyan nap szántottak. Az g y a l o g gyalog

szerben

az m i k o r

vélt az t e k i n t e t e s

szeresek,

annyi

és az marhás emberek i s ,

és m e n n y i r e k e l l e t e t t

és szüksége

uraságnak, h a j t a t t a k esztendőt által az

úr dolgára. VII.

Ember emlékezetitől fogvást, ezen helységnek l a k o s i , a

tekintetes

uraság engedelmébűl, k i l e n c e d e t ugyan nem

hanem ennek helyében m i n d őszi, m i n d t a v a s z i zedet

fizettek.

adtak;

vetésekbűi

ti­

Egyébb adózás fejében, azon kívül, hogy egy

karácsony tyúkját a d o t t m i n d e n g a z d a , és a szüretre e g y - e g y szedőt, semmiféle pénzt a v a g y egyébb ajándékot a uraságnak nem VIII.

adtak.

Ezen helységben p u s z t a

gyepbűi i s t e l e k e t IX.

h e l y egy sem tanáltatik, sőt az

csináltak az l a k o s o k .

Egynehány s z a b a d menetelű személyeken kívül, az több

lakosok Báj,

tekintetes

örökös jobbágyok.

1772. s z e p t . 25.

Esküdtek : Szakáts György +

Főbí ró : Szabó János K i s s András +

Tamás István + Lakosok : Kertész András +

Sándor György +

Báj pecsétje . összeírok: Csákányi József

Tőrös F e r e n c

Molnár Ábrahám

m.p.

2. Balsa I.-II.-III.

Ezen f i s c a l i s helységnek v a g y o n urbáriuma, m e l y

is

esztendőben az t e k i n t e t e s Kamara D o m i n a l i s

1752-dik

által k i adatván, az oltátúl fogvást a m e l l e t t

Széke

adóznak. M i -

bűi állyon p e n i g egész adózások, annak valóságos, és i d e zárt extractussából bőven k i t e c c i k . IV.

Haszonvételei : 1 / Szántó földei ezen helységnek csak két nyomásban ló­

vén,

kevésségéhez képest az r o s t , árpát, z a b o t ,

lent,

kukoricát és efféléket, az t i s z t a ösz búzán kívül, kö­

zép szerűen meg

termi.

2/ Ezen helységhez T o k a j sok

kendert,

várossá és más h e g y a l l y a i váro­

egy mérföldnyire lévén, minden némü e l adó j a v a i t

jó

áron e l a d h a t t y a . Hozzá járul az i s , hogy m i v e l az Kamara által bírattatik, az T o k a j

vámon m i n d e n vám adás nélkül jö­

h e t n e k , mehetnek jó úton m i n d e n k o r . 3/ Csordájuknak és vonó marhájoknak elegendő legelő he­ l y e k v a g y o n úgy szintén . 4/ Az f a l u

a l a t t e l folyó T i s z a a l k a l m a t o s itató

helyek

marháinak. Az pusztán p e n i g elegendő kúttyok v a g y o n . 5/ Tűzi fájok hasonlóul elegendő v a g y o n , épületre i s , az midőn v a l a m e l y i k gazdának szüksége v a g y o n , az t e k i n t e t e s mara m i n d e n k o r , c o m i s s i o

mellett,

szokott ingyen

adni.

6/ Az midőn az helység határján lévő erdőben makk más i d e g e n szerezni.

előtt magok szükségére j u t a l m a s s o n f^"""""*—-—

Ka­

terem,

szokták meg

7/ M i n t h o g y az t e k i n t e t e s urasság az egész jószágában maga bírja az királyi dózmát, ezen helység l a k o s s a i n sem s z o k t a a z t meg

soha

venni.

8/ Magok szükségére k e r t i

vetemények elegendő v a g y o n .

Dohányok jó féle t e r e m , m e l y n e k e l adásábúl m i n d

portiójokat

m i n d egyébb szükségeket szokták telyesíteni. Komlót i s , ha meg szokták v o l n a ,

szedhetnének elegendőit. Úgy házak fedé­

sére gyíkint i s a r a t h a t n a k . 9/ Közel lévén az hegy a l l y a i

városok határjain lévő

szöllö h e g y e k , egész esztendött által, még t u d n i a szöllö munka t a r t , annak 10/ A T i s z a

munkájában pénzt

illik

a

kereshetnek.

közel létében, midőn árvizes idők

vannak,

hajókon és csónokokon h a s z n o s o n k e r e s k e d n e k az közel lévő hegyallyai

városokon.

11/ Maga határján h a t kövű vízimalma v a g y o n az tes

tekinte­

urasságnak, m e l y b e n /:midön ár víz n i n c s e n : / e l e g e t

ör-

h e t n e k . Egy órányi földre i s v a g y o n öt kövű vízimalom, m e l y ­ ben

i s , midőn a p a d n i térnek a v i z e k ,

hasonlóul l e h e t

örniek.

Szárazmalmok i s kettő v a g y o n , b e n t az helységben. 12/ Halászattya a Tiszában jó és a l k a l m a t o s

vagyon.

Ká r a i : Panaszollyák ezen helység l a k o s i , 1/

hogy

c s a k két járásban légyen határjok, és trágya nélkül

nem

t e r e m , söt ősz búzát trágyával, háromszori

is,

nem

t e r e m meg

szántással

határjok.

2/ Kaszállójok v o l n a

elegendő, és kétszer i s l e h e t n e ka

szálni, de az sok aár v i z e k

m i a t , m e l y e k járni s z o k t a k ,

ma­

gok kaszállóját nem kaszálhattyák , melyért i s k í n t e l e n i 1 1 e t -

nek a szomszéd helységeknek határjain szénát s z e r e z n i marhá­ joknak

k i teleltetésére. De a midőn a Tiszának túl felöl v a ­

ló részén, magok kaszallóját kaszálhattyák i s , a kenyízlei réven s z e k e r e k n e k és marhájoknak által költöztetéséért niek

kelletik,

hogy haza hordhassák szénájokat.

3/ Száraz időkben kínteleníttétnek más határokra leneknek V. Sem

fizet

menni

és k e n d e r e k n e k e l ásztatására.

szántó földök, sem kaszálló réttyek az t e l e k e k n e k m i -

néműségéhez képest nem lévén k i s z a b v a , ezen meg e s k e t e t személlyek nem tudgyák meg n e v e z n i , hány h o l d fölgye és réttye légyen e g y - e g y egész h e l y e s gazdának, m i v e l k i n e k több, k i n e k k e v e s e b b találtatik. Sarjút p e n i g , az m i n t f e l l y e b b mondották, i g e n ritkán VI.

kaszálhatnak.

M i n d e n egész h e l y e s gazda 12 n a p o t szolgált két vonó mar

hával, de az r o b o t r a való m e n e t e l e k és v i s z a jövések bé nem számláitatot az n a p i számba. Ezen kívül szüretre m i n d e n g a z ­ da e g y - e g y szedőt a d o t t , az k i k az esztendőnek szerint VII.

h o l tovább, h o l k e v e s e b b i d e i g

Ezen helységnek l a k o s s a i ez i d e i g

minéműsége

tartatik

a szüreten.

k i l e n v e d e t nem

adtak,

hanem a t e k i n t e t e s urasság engedelmébűl csupán egy dézmát, úgy m i n t

tizedet

adtak

ugyan az urasság számára, minden

m e z e i vetésekbűi, k i vévén az k e n d e r t fejében egy summában f i z e t n e k kívül semmi o l l y a s

ós l e n t . Taxának

száz rhénes f o r i n t o k a t .

adózása nem v o l t ,

féle penig

Ezen

k i vévén a z t , hogy az

midőn az t e k i n t e t e s urasság kívánta, f o r s p o n t o t a d t a k . VIII. IX.

Ezen helységben egy p u s z t a

h e l y sem

találtatik.

Ezen helységnek l a k o s i mind s z a b a d menésű jobbágyok.

Balsa,

1772. m á j . 2 7 .

Főbíró : K i s Csimbok

István +

Esküdtek : Szabó Illés +

V a r g a János +

Munkácsy Dániel + L a k o s o k : Zsaka Balsa

Bodnár György +

László +

pecsétje.

Dsszeí rók : Csákányi József

Tőrös F e r e n c

Molnár Ábrahám

B a l s a urbáriuma : B a l s a község lakói az 1753-as

évre árverezett

mészárszéket

kibérelték száztíz, úgymint 110 f o r i n t o n , m e l y összeget, ne­ gyedévi részletekben kötelesek az u r a d a l o m

kasszájába

befi­

zetni . Mindenfajta uradalom

termésből t i z e d e t

magtárába k e l l

kötelesek a d n i , m e l y e t az

szállítaniuk.

Az u r a d a l m i szüret alkalmával, régi szokás évenként p e d i g minden

gazda

szerint,

egyenlően 12 nap munkát

köteles

adni. Korcsmát egy negyedévig, m i n d e n f a j t a i t a l r a , S z e n t M i ­ hály naptól új e s z t e n d e i g t a r t h a t n a k , uradalom

folytonosan

úgy a z o n b a n , hogy az

korcsmáitat.

Rakamaz k a m a r a i helységben, 1 7 5 2 . december 9.

báró Vétsey József m.p. kamarai

tanácsos

S z u s t r i k András László tanácsos és j e l e n l e g i

Thurzó György kamarai

m.p.

számtartó

m.p. kiküldött

Tiszabercel /Be r e e l l /

I.-II.-III.

Ezen Bércei nevezetű helységnek, az m o s t a n élő

emberek emlékezetitül fogvást sem urbáriuma, sem c o n t r a c t u s a nem vélt, ha nem m i v e l több földes úr bírja az helységet, t e cése s z e r i n t m i n d e n i k tudnia

illik

úr dolgásztatya maga e m b e r e i t ,

az idő kívánta, és az d o l o g n a k

az m i n t

m i v o l t a hoszta

magával. I V . Haszonvételei : 1 / Két járásra v a g y o n f e l o s z t v a ezen helységnek határ­ ja,

m e l y e k a l k a l m a t o s esztendőkben az r o s t , z a b o t ,

kuricát meg

t e r m i k minden trágyázás nélkül. Ősz búzát

árpát, t a v a s z búzát, m i n t h o g y j o k meg nem t e r m i , 2/

l e n t , kupedig,

s o k s z o r i probájok után határ­

nem i s v e t n e k .

Kaszálló réttye határjokban az l a k o s o k n a k

szükségek­

r e elegendő v a g y o n , m e l y e n ha az közel folyó Tiszának árja sokáig nem f e k s z i k , ra a l k a l m a t o s

s jó esztendő v a g y o n , jó és marha tartás­

szénát t e r e m ,

sőt o l y a n k o r sarjút i s kaszálhat­

nak. 3/ Az hegy a l l y a i városok, n e v e z e t e s e n T o k a j , T a r c a l , Keresztúr s többek két és három mérföldnyire lévén

helyhesz-

t e t v e ezen helységhez, ez helység l a k o s i n a k jó és h a s z n o s p i a r c o k mindenféle e l adó j a v a i k n a k distractiojára . 4/ Mind az f a l u joknak

alkalmatos

alatt,

mind kívül az határokban, marhá­

itató h e l y e bőven v a g y o n . Sőt sós v i z e k i s

vágynak, és elegendő székek, és ugyan azért soha sem

szokták

marhájokat sózni. 5/ Aprólékos épületre való fájok, úgy tüzelésre valók, határjokban

találtatnak.

6/ E d d i g

való időkben, az midőn az erdőben mak

s z a b a d o s makkoltatása v o l t

termet,

az lakósoknak, de az elmúlt

tendőben fizetésért e n g e t t e t e t meg

esz­

nékiek.

7/ Dó és a l k a l m a t o s esztendőkben káposztájuk s egyébb kerti

vetemények, házi szükségekre, elegendő

terem.

8/ Házak fedésére meg megkívántató nádgyok és gyikínyek az

lakosoknak

bűvön v a g y o n , sőtt az k i vágni nem

pénszt i s k e r e s h e t

belőle.

9/ Az közel lévő hegy a l l y a i ván az l a k o s o k , szokták meg

restelli,

szőlők mívelésére e l jár­

többnyire egész esztendőbéli adójokat onnét

szerzeni.

10/ S z e n t Mihály napjátúl fogvást új esztendő n a p i g v a ­ ló kántora v a g y o n az helységnek. 1 1 / Len ásztató v i z e k

kelletinél i s több v a g y o n .

12/ Két vízimalmok az határban, b e n t szükségekre két szárazmalmok

p e d i g az helységben,

vagyon.

13/ Az egész határjokban s z a b a d o s halászattyok

vagyon.

Kárai : 1 / Panaszollyák e l l e n b e n az l a k o s o k , hogy szük v o l t a mi

miat

határjóknak

kintelenítétnek vidékre s z o r u l n i . Sőt, az

kevés szántó főlgyők v a g y o n , annak i s némely részét az

ár víz v e s z t e g e t i . 2/ Árvíznek idején mindenféle marhájoknak nek

vidéken legelést 3/ Az v i z e k n e k

kintelenítét­

szerezni. gyakor

k i öntése m i a t t

szénájukban és

kaszálójukban m a j d m i n d e n esztendőben károkat 4/ Hogy az hegy a l l y a i lyeken k e l l e t i k nek i s ,

vallanak.

városokra való járásokkal s o k h e ­

vámot f i z e t n i .

Sőt, ha vízen v a g y jégen men­

meg vámoltatnak.

5/ Az nyári ár v i z e k m i a t e l béka nyálosodván az széna, g y a k r a n s z e n y v e d n e k marha dőgőt, s az m i a t j u h o k a t e g y átalyában soha sem

tarthatnak.

V. Ezen helységben az t e l e k e k minéműségéhez képest nem v o l ­ t a k ez i d e i g kinek

k i s z a b v a az szántó földek, hanem k i n e k

többet,

k e v e s e b b e t s z o k o t az földes u r a a d n i minden esztendő­

b e n . Ugyan azért ezen meg e s k e t t e t e t

személyek nem tudgyák

elő a d n i , hány hóid szántó főigye és réttye légyen e g y - e g y gazdának, hanem az személy s z e r i n t

lejendő c o n s c r i p t i o b u l bű-

v e b b e n k i f o g t e c e n i . Sarjút p e d i g , az m i n t

fellyebb

m o n d a t o t , a l k a l m a t o s esztendőben az réttyeken V I . Több földes u r a i ték ez i d e i g

i s meg

kaszálhatnak.

lévén ezen helységnek, nem egyaránt

tet­

jobbágyi kötelességeket, hanem az méltóságos

jászoi p r a e p o s t úr őrőkős jobbágyi m i n d e n héten, h o l két-két ökörrel, h o l p e d i g g y a l o g

s z e r b e n , két-két n a p o t szolgáltak.

Az s z a b a d menetelüek p e d i g hét n a p o t szolgáltak g y a l o g b e n , és hét márjást

fizettek.

T e k i n t e t e s B e s s e n y e i Sigmond magoknak t e c i k ,

szer­

uram őrőkős jobbágyai, az m i k o r

a k k o r tellyesítik jobbágyi

kötelességeket

kézi munkájokkal. Nemes Ormós György uram

őrőkős jobbágyai kézi munkával m i n ­

t e g y 40 n a p o t szolgálnak esztendőt által. Marhával p e d i g nem szoktak. Nemes Komáromy Borbála leány a s z s z o n y őrőkős j o b b a g y i

minden

héten, h o l marhával, de többnyire g y a l o g s z e r b e n , két-két napot

szolgálnak. Az taxások hét n a p o t

b e n , és 7 márjást

szolgálnak g y a l o g s z e r ­

fizetnek.

T e k i n t e t e s P o t o c z k y I m r e uram jobbágyi miden héten g y a l o g két n a p o t szolgálnak. Az t a x a s o k p e d i g hét-hét márjást

fizet­

nek. T e k i n t e t e s Erdődy István uram jobbágyi három

mérföldnyire

járván úr dolgára, többnyire két-két hétig úrdolgásztak den

min­

szántásnak idején, de se menése, se jövetele nem számlál­

tatott

az n a p i számhoz.

T e k i n t e t e s P a t a y Samuel uram jobbágyi két h e t e t

gyalog szer­

ben

szolgáltak, és két hétig szüreteltek. Ezen kívül h a t rê-

nes

forintot

fizettek.

Nemes G o n d e l István jobbágya m i n t e g y 40 n a p o t T e k i n t e t e s B a l o g Sigmond uram embere hét n a p o t hával, és 7 márjást Nemes K e r e k y

szolgált. szolgált mar-

fizetet.

F e r e n c uram t a x a s a esztendőnkint 5 márjást f i ­

zet . Szüts Mihály uram taxása e g y német f o r i n t o t

fizetet.

V I I . Az méltóságos jászoy p r a e p o s t őr és P o t o c z k y I m r e uram emberei

tizedet

adnak mindenféle földi veteményekbűl. Az

többi földes uraságnak p e d i g semmi effélét nem adnak

emberei.

Egyéb adózás fejében p e d i g semmi névvel nevezendő adót nem fizettek VIII.

az uraságnak.

K i vévén két p u s z t a h e l y e t ,

m e l y e k n e k egyikébűi a z em­

b e r k i hólt, s a másikbúi p e d i g e l szőkőt az előt m i n t e g y 16 esztendővel, egyéb p u s z t a h e l y nem találtatik. Ezen két t e ­ leket

pedig t e k i n t e t e s

Erdődy István úr bírja.

IX.

Ezen helységnek l a k o s i

rész s z e r i n t

őrőkős, rész

szerint

s z a b a d menetelő jobbágyok. Bércei, 1 7 7 2 . nov . 2 0 .

Föbí ró : Tót Mihály +

Esküdtek : Hegedűs Mihály +

Szabó Mihály +

Tót Pál + Lakosok : F a r k a s F e r e n c

+

p p István + a

Bércei pecsétje. összeírók : Csákányi József

Tőrös F e r e n c

Molnár Ábrahám

4

-

Berkesz

I.-II.-III.

Ezen helységnek mostanság urbáriuma n i n c s e n ,

contractus szerint

nem t e s z i k

sem

az jobbágyok és zsellérek kö­

telességeket, hanem az l a k o s o k n a k

emlékezetitűl fogvást

csu­

pa szokásbúi robotáznak, az uraság parancsolattyához képest h o l marhával, h o l g y a l o g IV.

szerben.

Haszonvételei :

Ezen helységnek és határának következendő h a s z o n

vételei

vágynak, úgy m i n t : 1 / Az földnek jó némű néműsége és termékenysége m i n d az három járásban v a g y o n . A búzát, kéccerest, r o s t , l e n t , d e r t és z a b o t , az hová v e t n i

szokták, meg

ken­

termi.

2/ Az kaszálloin, ha a l k a l m a t o s időben kaszállyák, széna is

az marha tartásra a l k a l m a t o s csinálódik: m e l y e k h e z

az ár­

víz soha nem fér. 3/ Vásárokra Kisvárdában másfél mérföldnyire, Madara két mérföldnyire, Kallóban i s két mérföldnyire, az h e g y a l l y a i

városokra p e n i g m i n t egy öt mérföldnyire, v a l a m i n t D e b r e c e n ­ ben

i s h a t mérföldnyire e l járnak, az h o l o t t

termet

javaikat

j o b b áron e l a d n i szokták. M e r t a z , k i úgy a k a r j a a d n i , ezen a környéken e l k e l n i az helység, mások f e l e t t

s z o k o t , nagy ország úttyában helyben

amint lévén

i s , m i n d e n e k e t kész pénzen,

hamarébb e l adhattyák. 4/ M i n d

t e h e n e k n e k , mind nevedéken marháknak, v a l a m i n t

kaszállás után, úgy az előtt i s , elegendő legeltetése

vagyon

az határban . 5/ Itató v i z e k jók, közel és elégségesek találtatnak az határban. Még p e n i g

körülöttek székes h e l y e k

m e l y az marháknak i g e n

i s vágynak, az

hasznos.

6/ Az t e l e k e k e n közönségessen elegendő káposztát, hagy­ mát és tövis répát s z o k t a k 7/ Nádas h e l y e k szoktak

termeszteni.

az határon vágynak, melyekből tüzelni

a l a k o s o k . Szalmája i s a szántó-vetö embereknek elég­

séges t e r e m . 8/ Az m i n t sok

f e l y e b b meg írva v a g y o n , az h e g y a l l y a i váro­

öt mérföldnyire esvén, az m e l y ember kapával napiszámot

k e r e s n i akarna,

ottan

l e g inkább az szőlőkben annak

idejében

elég munkát l e l h e t . H e l y b e n i s , l e g inkább őszkor, káposzta és efféle szekerezésekkel pénzt

kereshetnek.

9/ Az k e n d e r és l e n ásztatásra elegendő a l k a l m a t o s v i z e k találtatnak. 10/ Vagyon az helységben jó szárazmalom, kívül p e n i g t e g y fél órányira jó vízimalom az f a l u pen

min­

határán. Hasonló kép-

az uraság éppen az helység végin más vízimalmot i s i g y e ­

k e z i k csináltatni, m i n t h o g y

ez előtt i s azon h e l y e n

vízimalom

volt,

az hová egy és két vékát c s a k a hátán i s könyen e l f o g

vihetni

az l a k o s , és ezen malmok egész helység

szükségére

elegendők. De ezeken kívül L a s k o d o n , Tason és Téten, l e g felyebb 11/

egy mérföldnyire, a l k a l m a t o s vízimalmok

találtatnak.

Az uraság engedelmével r a k o t t y a veszszökbűl m i n d e n

féle szükséges és jó k a s o k a t

s z o k t a k csinálni és pénzen e l

a d n i . Hasonló veszszöket Nyíregyházára h o r d a n i , az h o l akár pénzt, akár életet adnak érette. 12/

H o r d a n i ugyan e d d i g a szölös h e l y e k r e nem

de o l y kötő sását bővön t e r e m

szokták,

az határ, m e l y e i a szőlőket kö­

tözni szokták . 13/ Ezen föld m i n d méh tartásra, m i n d dohány csinálásra igen alkalmatos . 14/ Káposzta i t t e n

o l y bövséggel t e r e m , hogy minden e s z ­

tendőben közönségessen pénzt i s v e s z n e k belőle az l a k o s o k . 15/ Az s z o r g a l m a t o s a b b gazdák tekenősbékábúl i s a l k a l m a s h a s z n o t v e s z n e k , a m i n t hogy némelyeknél u s u s b a n i s v a g y o n efféle kereskedés. Kárai: E l l e n b e n p e n i g következendő fogyatkozások vágynak ezen helységnek határában az l a k o s o k közt, úgy m i n t : 1/ ni

Az midőn az Hegyallyára mennek, Tokajnál vámot

fizet­

kenteiének, még p e n i g az árvíznek idején, az r a k o m a z i töl­

tésekre nézve kétszeresen. 2/ Az vonó marhájoknak a l k a l m a t o s a b b voltáért, az

ramo-

csaházi szomszéd határban, e g y - e g y n a p i szántásért és ugyan a n n y i kaszallásért, legelő mezött s z o k t a k bérelni. 3/ A kaszálloin soha kécer kaszálni nem

lehet.

4/ Nem m i n d e n k o r , m i k o r akarnának avagy töllök

lehetne,

adódik alkalmatosságok az bérért való szekerezésre, m i n t h o g y a só házak i s távoly vágynak, és ezen a környéken nem

fabrikák

találtattnak.

V. Sem

szántó földek, sem az rétek az t e l e k e k n e k

hez nem lévén s z a b v a , ezen meg e s k e t e t e t t

minéműségek-

személyek nem

tud­

ják meg m o n d a n i , hogy hány és minemű hóid szántó fölgye és réttye l e g y e n kinek

egy egész ház h e l y e s gazdának, m e r t k i n e k több,

k e v e s e b b találtatik. Sarjút p e n i g , a m i n t

meg mondották, kaszálni nem V I . Az örökös jobbágyok

rend

felyebb i s

lehet. szerint

minden második h e t e t úr

dolgában szokták tölteni, hanem ha az szükség úgy hozza

ma­

gával, néha két három hétig i s úrdolgán t a r t a t t n a k , de csak ugyan azon hoszszú szolgálat, v a g y elébb, v a g y azután nékiek az r e n d e s úr dolgában bé számláltatik. Az taxások p e n i g

esz­

tendőnként csupán c s a k tizenkét n a p o t szolgálnak, és mind ezek az h o l kívántatik négy ökörrel i s , az h o l p e n i g nem szükséges, g y a l o g jöveteleknek i d e j e VII.

ökör

s z e r r e l . R o b o t r a való m e n e t e l e k n e k és

nem számláltatott az n a p i számban.

Engedelemmel lévén az uraság, semmi termésbűi

d e t az földes u r a k n a k nem a d n a k . Nem

kilence­

i s tudják más helység

jobbágyainál vagyon-é u s u s b a n a k i l e n c e d adás, hanem gazda e g y - e g y karácson tyúkot s z o k o t

a d n i . És az

Vay István úr és Oosa Miklós úr jobbágyai m i n t nyi

fonalat

VIII. IX.

szoktak

fonni

egy-egy

tekintetes

egy négy

font­

az uraság szöszibűi.

Ezen helységben egy p u s z t a

telek

Ezen helységnek l a k o s s a i nagyobb

sem

találtatik.

részint örökös jobbá­

g y o k . Találtatnak p e n i g egy néhány szabad menetelű

lakosok

B e r k e s z , 1772. m á j . 23.

Főbíró: Pócsi Dános +

Esküdtek : Ősz Mihály +

B a l o g h Mihály +

Nagy István + L a k o s o k : Batáry Dános + összeírok : B e s s e n y e i

D a j k a András +

László

Ifjú Ormós Miklós

Nagy József

5 . Beszte rec

I.-II.-III.

Sem

urbáriuma, sem c o n t r a c t u s s a n i n c s e n e z e n

helységnek, hanem emlékezetektűi fogvást, az örökös jobbá­ gyok a földes u r a k a t

úr dolgával szolgállyák, a s z a b a d mene-

telűek p e d i g b i z o n y o s summa pénzt f i z e t n e k IV.

esztendőt által.

Haszonvételei :

Ezen helységnek és határjának következendő h a s z o n

vételei

vágynak. Úgymint: 1 / Ezen k i s határjok három nyomásra v a g y o n és az gabonát minden

résziben meg

f e l osztva,

termi.

2/ Vágynak széna termő réttyei, m e l y e k e n a marha tartás­ r a a l k a l m a t o s széna t e r e m . 3/ Az h e g y a j j a i

vásáros városok 4 s őt mérföldnyire,

Kisvárda és Nagy-Mada három mérföldnyire esvén, adás-vevés végett a z o k r a járnak. Jószágokat a l k a l m a s úton hordhattyák, és e l i s adhattyák. 4/ Találkozó kevés marhájoknak elegendő legelő vagyon. 5/ Itató v i z e i

i g e n i s bőven

vannak.

mezeje

6/ Az házak m e l l e t t

alkalmas

k e r t e k vannak, melyekben

káposzta, tők és efféle zöldségek, magok szükségekre 7/ Nád és gyékény elegendő t e r e m

terem.

a határban, m i n d épület

fedésre, mind tűzre a l k a l m a t o s . 8/ A S z e n t Mihály napjátúl f o g v a új e s z t e n d e i g való korcsma árultatással s z a b a d ezen helységecske. 9/ Kender és l e n ásztato v i z e k elegendők vágynak

ezen

helység határján. 10/ Gyékény bővenn lévén ez helység határján, abbúl

sze­

kérre való gyékényeket és k a s o k a t , k o s a r a k a t csinálnak, pén­ zen i s e l adogattyák. 1 1 / Az uraság hálójával jó erős télben halászván, fárad­ ságokért felét az h a l n a k

szokták k i a d n i az helység

nak , k i t esztendőnként jó pénzen e l s z o k t a k

lakossai-

adni.

12/ Az helységben magának az helységnek v a g y o n e d j szá­ r a z m a l m a , m e l y e i őrő1tetésbéli szükségeket bé érik. Kárai : Ellenbenn

p e d i g következendő fogyatkozásai v a n n a k ezen

hely­

ségnek és határjának: 1 / Az határja az nagy m i n d az t i s z t a

tóktúl elnyomattatván, mind szűk,

búzát, árpát, l e n t

és k e n d e r t meg nem

termi.

Találtató kevés szántó földjeit i s néha az árvíz felébe i s meg

vesztegeti. 2/ A kaszállójok o l y s z o r o s h e l y e k e n v a g y o n , hogy míg

c s a k az erős tél miá a v i z e k meg nem f a g y n a k ,

szenájokat

házokhoz sem hordhattyák, és ha t a v a s z k o r az víz sokáig az kaszallójokonn h e v e r ,

sarjút sem l e h e t

kaszálni.

3/ Nagy árvíznek idején a n y n y i r a meg s z o r u l

legeltetés-

ben

marhájok, hogy semlyékes és lápos h e l y e k r e

kéntelenítet-

nek

h a j t a n i . Az károk i s o l y k o r - o l y k o r a marhájokban

szokott

esni. 4/ Királyi dezmával t e r h e l t e t i k

ezen helység.

5/ Az Hegyajjára járván, t o k a i hídon nagy vámot kéntelenítetnek f i z e t n i ,

még p e d i g

árvíznek idején az r a k o m a z i

töltésekre nézve kéccerest. 6/ Ezen helységbül, az víz fagyáson kívül, egész dőben szárazon k i nem járhatnak az l a k o s o k ,

hanem marhájokat

hol

úszóban, h o l gázlóban hajtogattyák, magok p e d i g

kon

kenteiének k i s bé kőltőzniek. 7/ Sem

eszten­

épületre, sem tűzre való fájok n i n c s e n

csónako­

a határ­

ban . 8/ S z o r o s h e l y e n , és az ország úttyátúl tavólly lévén ez helység, a pénzért való szekerezésre n i n c s e n

alkalmatos­

ságok . V. Az víztül f e n t m a r a d t szántó foldjecskéjeket

esztendőn­

ként nyíllal élvénn, e d j - e d j gazdának c d j - e g y mezőre jutni

4 posonyi

régtül f o g v a

mérő alá való szántó főid. A kaszállok

pedig

k i lévén kőztök o s z t v a , e g y - e g y gazdának négy

szekérre való szénája v a g y o n , egy gazdán kívül, k i n e k 2 szekérre való v a g y o n . Sarjút p e d i g , a m i n t va,

szokot

csak

meg v a g y o n mond­

a midőn a víz sokáig k a s z a l l o j o k o n n h e v e r ,

nem l e h e t k a ­

szálni . VI.

Be v e t t

rend

szerint

m i n d e n második h e t e t úr dolgában

töltik ez helységben lévő örökös jobbágyok, h o l g y a l o g , h o l marhavai,

amint

az uraság p a r a n c s o l l y a . R o b o t r a

és v i s z s z a jöveteleknek i s i d e j e

meneteleknek

az úrdolgai n a p i

számhoz

számláltatik. V I I . Az i t t

való l a k o s o k semmi nemű k i l e n c e d e t

nem

adnak,

hallyák hogy ezen nemes vármegyében, némely helységben meg v e s z i k a földes u r a k a k i l e n c e d e t , de ezen kívül i s ,

az

itt

l a k o s örökös jobbágyok más adózás v a g y ajándék fejébe e g y szóval semmit

sem a d n a k , hanem A p a g y i F e r e n c uramnak Szabó

István nevű s z a b a d menetelű jobbágya 4 vonás

forintokat,

Hajjá Mihály 7 márjást, F a r k a s Mihály és F a r k a s György márjást f i z e t n e k sem

3-3

esztendőnként, és ezek i s e g y e b e t semmit

adnak.

VIII.

N i n c s e n p u s z t a h e l y ezen helységben, m e l y emlékezetek­

től f o g v a p u s z t u l t

v o l n a e l , sem a község o l y a t

I X . Ezen helységnek kevés l a k o s s a i szerint

rész s z e r i n t

nem b i r . őrőkős, rész

szabad menetelű jobbágyok.

B e s z t e r e c , 1772 . d e c . 4.

Bí ró : Tállyai János +

Esküdtek : Pap Tamás +

Pap András +

Összeírók : B e s s e n y e i László

ifjú Ormos Miklós

Nagy József

6. Nyí rbogdány I.-II.-III.

Sem

urbáriuma, sem c o n t r a c t u s a

n i n c s e n ezen

ségnek, hanem c s a k c s u p a szokásbúi az örőkes jobbágyok szerint

m i n d e n második h e t e t

úr dolgázásban

hely­ rend

töltik, h o g y g y a ­

l o g , h o l p e n i g marhával, magátül telhető erővel, a m i n t az földes uraság p a r a n c s o l y a . A szabad menetelű jobbágyok szóval való egyezissekbűl, k i k b i z o n y o s suma pénzt akik

azon felül némely n a p o k a t i s s z o l g a i n a k

I V . Haszonvé t e l e i : 32

pedig,

fizetnek,

esztendőnként.

1 / Három nyomásra v a g y o n a határ, m e l y n e k o l y a l k a l m a ­ tos

a földgye, hogy a búzát, r o s t ,

kuricat

trágyázás nélkül meg

lent,

kendert, zabot, ku-

termi.

2/ Ami rétyei v a n n a k , minden

féle marha tartásra

alkal­

matos színát t e r e m n e k . 3/ Az h e g y a l l y a i vásáros városok három s négy mérföldnére, Kisvárda, Mada, Szálka háromra, D e b r e c e n h a t r a esvén, azokra

alkalmatos utakon

járnak, és jószágokat e l adhattyák,

szükségesseket v e h e t n e k . 4/ Legelő m e z e j e az f a l u

csordájának elegendő v a g y o n .

5/ Itató v i z e k bővségesen v a n n a k , még p e d i g is

találtatnak, m e l y e k mía az marhának só sem 6/ Nád bőven t e r e m

mind

o l y sós tók

kívántatik.

az határban, m i n d épület fedésre,

tűzre a l k a l m a t o s . 7/ Az h e g y a l l y a i nagy szőlős városok nem meszére lévén,

azokra

n a p i szám kereséssé véget e l járhatnak a

lakosok.

8/ S z e n t Mihály napjatűi fogvást új e s z t e n d e i g korcsma áruitatással s z a b a d o k ezen helységnek

való

lakosai.

9/ Hasznos és elegendő l e n és k e n d e r a s z t a t o v i z e k v a n ­ nak ez határban. 10/ Két szárazmalom v a g y o n ez helységben. E m e l e t

a

szomszédésagban egy s két óráné főidre találtatnak vízimal­ mok i s . 11/ rokon

Négy o l a j

sajtó v a g y o n a helységben, m e l y e k b e n hatá­

t e r m e t , és máshonnan i s v e n n i s z o k o t

bőven ütnek o l a j a t ,

l e n magokbűi, o l y

hogy magok szükségek fölőt, pénzel i s ha-

s z o n a n szokták e l a d n i . Ká r a i : JI

Ellenben

pedig

következendő f o g y a t k o z a s s a i vágynak ezen h e l y ­

ségnek : 1/

Olykor

szaiokban

az főid árja az allyás s z a n t o

főidőkben k a ­

károkat tészen, és a földnek mineműségéhez képpest

sarnyút sem l e h e t

kaszálni.

2/ Amidőn az h e g y a l l y a i v a r o s o k r a nagy vámot kéntelen!tettnek jén a r a k a m a z i

fizetni,

járnak, a t o k a i

még p e d i g

hídon

ár víznek

ide­

töltísekre nézve kécerest.

3/ I g a vonó marhájoknak j o b b voltára nézve, a szomszéd kéki és s z o l n o k i határokban k e l l e t i k

legeltetíst bérleni a

lakosoknak. 4/ Sem koltatasok

épületre, sem tűzre való fájok, a n n a l nincsen

a

telek,

ma-

lakosoknak.

5/ Királyi d e z m a v a l i s t e r h e l t e t n e k V. Sem

inkab

ez helység

lakosai.

sem gazda számára nem lévén ez határ f e l o s z t ­

v a , c s a k az uraság jó akaratyához képest, némely gazdáknak több, némelyeknek k e v e s e b b , némelyeknek p e d i g nem

találtatik, a m i n t

Sarjút sem l e h e t VI.

semi

földgye

az conscriptitokbúl k i f o g t e c e n i .

kaszálni.

Az örökös jobbágyok

rend

szerint

minden harmadik h e t e t

az uraságnak dolgozzák. A szabad m e n e t e l n e k állapottya kőlőmb-kölömb féle képen, e s z e r i n t

pedig

vagyon:

A méltóságos g r o f B a r k o c z y eö e x c e l l e n t i a j a telő jobbágyai esztendőnként őt vonás f o r i n t o k a t

szabad mene­ kőlőnessen

f i z e t n e k , és néha-néha f o r s p o n t o z a s r a i s mennek. T e k i n t e t e s P a t a y úré 7 márjást füzet, és 15 n a p o t

szóigál. T a h i Ádám és

Szalay

Pál uraké c s a k 15 n a p o k a t szolgálnak, a z t i s c s a k

gyalog

s z e r e l . A Béganyi Ferencné aszonyome 6 vonás

forintot,

egy

zselérje p e d i g

3 vonás f o r i n t o t ,

és K o r n i s Mihály uramé

4 vonás f o r i n t o k a t , a F a r k a s F e r e n c uramé h a t m a r j a s t , és 6 napot

gyalog

rintot,

szolgál. A p a n k o t a i Jósa Miklós uramé három f o ­

az F e r e n c z Mihály uramé, e g y i k őt f o r i n t o t ,

három f o r i n t o t .

a másik

Fejér János úré egy rénes f o r i n t o t

esztendő

által. R o b o t t r a m e n e t e l e k n e k és v i s z a jöveteleknek

i s ideje

bé számláltatik az olyaténoknak a n a p i számhoz, a k i k úr

dol­

gozásai t a r t o z n a k . V I I . M i n d e n féle termésbül adnak k i l e n c e d e t ez helység l a k o ­ sai,

mint

egy t i z e n

két esztendőtűi f o g v a . T u d g y a k , hogy

mas

helységekben i s , ezen nemes vármegyiben, k i adgyak az o l y a n kilencedet

a földes u r a k n a k .

adózás v a g y ajándék f e j i b e n VIII.

Néncsen p u s z t a

közönségessen IX. rint

Egyéb iránt p e d i g

semi némű

sémire nem kénszerí t e t n e k .

h e l y ezen helységben, m e l y e t

a lakosok

bírnának.

Ezen helységnek l a k o s a i

rész s z e r i n t

őrőkős, rész

sze­

szabad menetelű jobbágyok.

Bogdány, 1 7 7 2 . d e c . 7. Esküdtek : I l l o s v a y

Bí ró : A n g y a l

Ferenc +

András +

A l b e r t János +

Juhász István + Dsszeírók : B e s s e n y e i László

ifjú Ormós Miklós

Nagy József

7. Búj /Búlly/

I.-II.-III.

N i n c s e n urbáriuma ezen helységnek, sem c o n t r a c -

t u s a az uraságtúl, melyek s z e r i n t

jobbágyi

kötelességeket

tennék, hanem az örökös jobbágyok csupa szokásbúi m i n d e n hé­ t e n két n a p i szolgálatot

t e s z n e k az uraság

parancsolattyához

képpest, h o l marhával, h o l p e d i g g y a l o g s z e r b e n . A szabad menetelű jobbágyok, különös szóval való edjezések esztendőt által b i z o n y o s számú n a p o k a t

szerint,

summa pénzt f i z e t n e k , és b i z o n y o s

szolgálnak.

I V . Haszonvételei : Ezen helységnek és határjanak következendő haszonvételei nak,

van­

úgymint: 1 / Ezen helységnek h a t a r j a

három nyomásra v a g y o n f e l

o s z t v a , m e l y i s minden résziben meg árpát, z a b o t , lencsét, borsót, l e n t , m i n d e n másféle terméseket, m e l y e t

t e r m i a búzát, gabonát, k e n d e r t , kukuricát, és

ezen főidőn s z o k t a k

vetni.

2/ Vannak a l k a l m a s széna termő k a s z a l l o i , m e l y e k e n a marha tartásra a l k a l m a s széna t e r e m , és ha a v i z árja sokáig nem h e v e r

rajta,

kéccer i s l e h e t

kaszálni.

3/ Az h e g y a j j a i vásáros városok 2 és 3 mérföldnyire e s ­ vén,

a z o k r a járnak, k i k e n e l adandó jószágokat, a l k a l m a t o s

áron e l adhattyák, és szükséges jószágokat v e h e t n e k . Dó úton is

utazhatnak. E mellett

Kisvárdában 4 mérföldnyire

hasonló

e l adás és vevés kedvéért. Vasárokra a l k a l m a t o s u t a k o n

szok­

t a k járni. 4/ M i n d e n féle m a r h a j o k n a k

elégedendő legelő m e z e j e v a ­

g y o n , v a l a m i n t kaszállás előtt, úgy az után i s . 5/ Az határokon elégedendő itató v i z e k találtatnak. 6/ Az házi k e r t e k b e n dohány, káposzta, tők és efféle zöldségek a l k a l m a s i n t

teremnek.

7/ Nád t e r e m re

az határban m i n d épület fedésre, mind

tűz­

alkalmas. 8/ Az h e g y a j j a i

szőlős városok nem i g e n távoly lévén,

n a p i szám keresése végett szőllő munkára e l járhatnak a l a ­ kosok . 9/ Szemmihály n a p t u l f o g v a

új e s z t e n d e i g való korcsma

árultatása meg v a g y o n ezen helységnek. E m e l l e t t

széna termő

réttyei i s találkoznak, az uraság engedelmébül v a l a m i embernyit

nyolc

kaszálhatnak.

10/ Kender és l e n ásztato v i z e i s a l k a l m a t o s és h a s z n o s találkozik ezen helység hatarán. 1 1 / Két szárazmalom v a g y o n az helységben, m e l y e k k e l tetés béli szükségeket a l k a l m a s i n t bé e r i k ,

őről-

de ha s z o r g o s a b -

ban v a g y o n ebbéli állapottyok, Gávára e g y mérföldnyire, és Bérceire két mérföldnyire e l járhatnak, az h o l a l k a l m a t o s vízimalmok

találtatnak.

12/ Szőllő kötő sását l e h e t hegyajján a l k a l m a s

s z e d n i az határban, és az

áron e l a d n i .

Kárai : Ellenben

pedig

következendő kárrai és fogyatkozásai vágynak

ezen hejségnek és határjának: 1 / Ha a k a s z a l l o j o k o n sokáig h e v e r az árvíz, kéccer nem lehet

kaszálni. 2/ Midőn az h e g y - a j j a i városokra mennek, a t o k a i

nagy vámot kéntelenitetnek

fizetni,

még p e d i g

árvíznek

hídon idején

a r a k o m a z i töltésekre nézve kécerest. 3/ Sem épületre, sem tűzre való fájok az határokban nem találkoznak.

4/ Semmi féle pénzért való szekerezésre nem a d a t i k a l ­ kalmatosságok, ország úttyán kívül lévén az helység. 5/ Királyi dózma adással t e r h e l t e t n e k

ezen helység bé­

liek. 6/ M i v e l

a vizek

tárnak h o s z s z a b b a n

a helység felső rószin vágynak, az h a ­

k i terjett

alsó részirűl i s ,

alkalmatlan­

sággal, d o l o g n a k idején tavóly kenteiének itatás kedvéért marhájukat

hajtani.

7/ Két őkrőn semmi némű résziben ez határnak nem

lehet

szántani. V. Ezen helységbéli t e k i n t e t e s K r a j n y i k

uram

m i n d őrőkős,

m i n d szabad menetelű jobbágyai kőzött a szántó földek és szé­ na termő réttyek egy-aránt lévén f e l o s z t v a , v a g y o n e d j egész ház h e l y e s gazdának a n y n y i szántó földje, m e l y b e n e d j - e d j rásra 24 p o s o n y i mérőt e l v e t h e t . ember esztendőnkent e d j - e d j bágyaik kőzt p e d i g az c o n s c r i p t i o b u l felyebb kodik, VI.

Réttyét p e d i g négy kaszás

nap levághat. A többi uraság

job­

semmi r e n d nem lévén, a béli b i r t o k o k

csak

f o g k i t e c c e n i . Sarjút mindazonáltal, a m i n t

meg v a g y o n mondva, ha a víz sokáig nem ezon felül

já­

alkalmatlan­

kaszaihatnak.

Ezen helységnek őrőkős j o b b a g y a i minden héten úr dolgá­

ban két n a p o t töltenek, az uraság parancsolattyához képpest hol gyalog

s z e r r e l , h o l két marhával. A s z a b a d menetelű

bágyok p e d i g ,

tekintetes Krajnyik

úr részire valók, e s z t e n ­

dőnként 12 márjást f i z e t n e k , és g y a l o g gálnak. Ezeken

kívül minden

s z e r b e n 10 n a p o t

szol­

gazda őszszel 2 köböl alá, t a ­

v a s z k o r i s két kőből alá, magok marhájokai szántani nak. T e k i n t e t e s

job­

Bálás Mihály uramnak

tartoz­

4 szabad menetelű j o b -

bágyai lévén, azok esztendőnként különösön 3-3 vonás tokat

forin­

f i z e t n e k , és g y a l o g s z e r b e n 10 n a p o k a t szolgálnak. Ezek

mellett

kőzőnségesenn 20 köböl alá való szántást t e s z n e k . A

K e r e k i uram

s z a b a d menetelű jobbágyai esztendőnként 7 és 7

márjást f i z e t n e k ,

és hét-hét n a p o t szolgálnak. És mindnyájok­

nak e z e k n e k , a midőn a r o b o t r a mentek és v i s z a jöttek, bé számláltatott azon járás-keléseknek VII.

Az uraság e n g e d e l e m m e l

mind eddig

ideje

i s a n a p i számhoz.

lévén az helység

lakossaihoz,

semmi nómű termésbűi k i l e n c e d n e k k i adására nem

kénszerítettek. Hajják a z t , hogy az i l y e n

kilenced

béli adó­

zás, ezen nemes vármegyeben más földes uraságnál sok helyütt bé v e t t

szokásban v a g y o n . Hanem i t t e n

a tekintetes

Krajnyik

úr mindennemű jobbágyai a meg írt kötelességeken kívül, e s z ­ tendőnként e d j - e d j Emellett

zsákot, e d j l u d a t

és két-két tyúkot

adnak.

az őrőkős jobbágyai különösön 100 kéve nádat vágnak,

és az uraság kertyébe hordják. A t e k i n t e t e s Bálás Mihály úr s z a b a d menetelű jobbágyai különösön szász-száz csomó kőtő sását a d n a k . A többi uraságé p e d i g ajándék fejében semmit sem VIII.

semmi nemű adózás v a g y

adnak.

N i n c s e n p u s z t a h e l y ezen helységben, m e l y emlékezetek­

tűi f o g v a p u s z t u l t a k v o l n a e l . Sem

közönségesen o l y a t

nem

bi rnak. IX.

Ezen helységnek l a k o s s a i

rész s z e r i n t

örökös, rész s z e ­

rint

szabad menetelűek.

Búj,

1772. nov. 30.

Főbíró : Molnár Illés +

Esküd t e k : Kerülő György +

K u r t a László +

Medve F e r e n c + Búj pecsétje.

Összeírok : B e s s e n y e i László

ifjú Ormós Miklós

Nagy József

8. Tiszavasvári, 1 . /Büdd, Bűd/

I.-II.-III.

Ezen f i s c a l i s

Bűd nevezetű helységnek

esztendőben, az tőbb f i s c a l i s rium

szerint volt

lett

adóztak, és i t t e n

voly

esett

helységeknek k i a d a t o t t

urbá­

ugyan urbáriuma abban az időben, m e l y m e l ­ sub A. r e k e s z t e t i k ,

de m i n t h o g y

tá-

az helység az t e k i n t e t e s camora majorságátul,

contractussra

lépett az helység, és m i n d e n féle

taxát f i z e t t e k ,

400 rhénes f o r i n t o k a t ,

m i n d e n k o r az m e l l e t t IV.

1752-dik

robotajáért

és az oltábul fogvást,

marattak.

Haszonvételei : 1 / Határja ezen helységnek három járásra v a g y o n f e l

o s z t v a , és kőzep termékenységéhez képest az r o z s t , zabot,

tavasz

búzát és k e n d e r t , kétszeri szántással, trágya

nélkül meg t e r m i . Ősz búzát p e d i g k o s o k azért, hogy az m i n t nem t e r e m ,

árpát,

igen keveset

vetnek

állíttyák, annak r e n d i

hanem g y a k r a b b a n

az l a ­

szerint

meg

rozssá, üszöggé és konkollyá

változik. 2/ Az h e g y a l l y a i

városok, n e v e z e t e s e n T o k a j

másfél, T a r -

c z a l , Keresztúr, Tállya, Szikszó két-három és négy mérföld­ nyire

esvén, a n n y i b u l a l k a l m a t o s

p i a r c o k e l adó j a v a i k r a

nézve, hogy az t o k a i töltéseken és vámokon m i n d e n nélkül, ha árvizes idő n i n c s e n , jó és a l k a l m a t o s

fizetés utakon

jő-

hétnek

mehetnek.

3/ Csordájuknak és vonó marhájoknak az három járásnak e d j i k e b e n v a g y o n legelő m e z e j e k . 4/ Az határjokban lévő nádas rétek, úgy az három

nyomás

főidőn elegendő k u t a k a l k a l m a t o s itató h e l y e k az marhájoknak. 5/ Királyi dézmát, s z i n t e n

úgy m i n t az tőbb

h e l y e k , ezen helység sem f i z e t e t t 6/ Ezen helység nagyobb

fiscalis

soha i s .

részint való l a k o s a i n a k ,

szük­

ségekre saláta, hagyma, répa, káposzta, úgy kevés dohányok is

t e r e m . Az d o h a n y o k b u l e l i s a d h a t n a k , melybül portiójokat

pótollyak. 7/ Az helységnek maga határjában, többnyire minden e s z ­ tendőben, mindenféle épületeiknek fedőlézésekre , tüzelésekre elegendő nád t e r e m . Ezek

felett

l e vágott nadjokbúl e l a d n i

másoknak i s s z o k t a k , m e l y e k k e l szükségeket pótollyak az l a ­ kosok . 8/ Ezen helység c s a k másfél mérföldnyire lévén T o k a j h o z és Tárcáihoz, többnyire l a k o s a i közzül egész nyáron az k i n e k tetszik,

m i n d e n k o r munkájával, s o l y k o r

széke r e z e s s e l i s ,

pénzt k e r e s h e t n e , de ezen helység lakossá az i l y f o r m a s z e ­ kerezést soha nem 9/ M i o l t a

szokta.

ezen helységet az l a k o s o k meg ülték, mind

ekkoráig kántorjok S z e n t Mihály n a p t u l fogvást új e s z t e n ­ d e i g meg v o l t . Szabadon hattyák. Ez m e l l e t t

azon időben korcsmájukat

árultat-

az helységnek közönséges szükségekre

m i n d e n esztendőben 12 kőből t a v a s z t v e t n e k : z a b o t v a g y ár­ pát . S ugyan az helység szükségére minden éven m i n t egy 28 e m b e r r e l s z o k t a k kaszálni, melyekbűi semmi dézmát az

tekin-

tetes

földes uraság nem vészen.

10/ Az midőn nagy szárazság n i n c s e n , zek

k e n d e r ásztató v i ­

magok határjokban v a g y o n . 11/ Ezen helységnek l a k o s i ,

az hernádi vízimalmok c s a k

három mérföldnyire lévén, őrleni oda s z o k t a k kel,

de az helységben i s két jó szárazmalom

tetszik

járni

szekerek­

lévén, az k i n e k

e z e k b e n i s őrölhet.

12/ M i v e l ezen egész határban bővén vágynak székek, azon okon semmiféle marhájukat sózni nem

szokták.

Kárai : 1/ Panaszollyák e l l e m b e n ezen helység béliek, hogy az egész határjaikban sok s z i k e k mind

lévén, az e l v e t e t t

m i n d őszi,

t a v a s z i vetéseikben m i n d e n esztendőben sok károkat

l a n a k . Semmi az s z i k e k e n

val­

nem teremvén, n e v e z e t e s e n e d j i k

egész járásokban, nem c s a k hogy sok székjei, de i g e n

fenekes

rétyei lévén, m e l y e k b e n az essö v i z e k i s meg állván, minden vetéseiket e l rontyák. 2/ Ezen helységnek elegendő kaszallóji magok re

szükségek­

nem lévén, többnyire esztendőnkint eszlári, löki, dadái,

d o b i és szentmihályi szomszéd határokon pénzeken szokták meg szerezni

szénájokat.

3/ Legelő m e z e j e szűkön lévén ezen helységnek, némely esztendőben heverő marhájokat más határokra s z e r z i k . 4/ Sem épületekre, sem tüzelésekre az helység semmi féle fájok n i n c s e n , tak

meg

bélieknek

minden szükséges fákat pénzen szok­

szerezni.

5/ Midőn ezen helységbéliek Lúc felé mennek az hernádi vízimalmokba, m i n d e n k o r az d o b i

gáton vámot, és az lúci ré-

ven

rév pénzt s z o k t a k

menet-jővet

V. M i n t h o g y ezen h e l y b e n

rajtok

lévő t e l k e k n e k

venni. minéműségei

sem v o l t a k meg határozva, azon okon az l a k o s o k ,

soha

egy-egy nyo­

másban négy marhás gazda őt kőblőt, három marhás negyed f e ­ let,

két marhás gazda p e d i g

termő földjök p e d i g ,

mivel

3 kőblőt s z o k o t t igen

tudhattyák, a z t

személye s z e r i n t maga meg f o g j a m o n d a n i . Sarjút i s ,

mivel nincsen, VI.

Széna

ritkán és szűkön v a g y o n , az

meg e s k e t e t t személyek, k i m i t kaszált, nem ki-ki

e l vetni.

Miglen

határjokon soha nem

kaszálnak.

ezen helység béliek az urasággal c o n t r a c t u s r a

léptek, a d d i g

robotot

12 n a p o t szolgáltak, de miólta

nem

cont­

r a c t u s m e l l e t t vágynak, csupán c s a k kész pénzt s z o k t a k f i ­ zetni,

és ha a k a r széke r e z e s s e l ,

a k a r akármi némű kézi mun­

kát az uraság számára esztendőnként mos szedőkőn kívül, az c o n t r a c t u s

t e s z n e k , az szüreti szá­

s z e r i n t való adójokban az

uraság m i n d e n k o r acceptállya. És ha midőn szolgálattyok

az

tartozó adójokat felül haladná, fogyatkozás nélkül k i n e k - k i ­ nek k i s z o k t a VII.

fizetni.

Ezen helység béliek f i z e t t e k

miolta

az előtt k i l e n c e d e t , de

az urasággal mindenféle földes úri dézma iránt sub

littera

C. be a d o t t

ják b i z o n n y a l

contractusra

ezen l a k o s o k

léptek, pénzül f i z e t i k .

Tud­

a z t i s , hogy az szomszéd helység-

béliek, m i n d e n idén k i l e n c e d e t

az uraságnak szokták

adni,

m i n d őszi s m i n d t a v a s z a i vetéseikből. Az magok földes u r a i k ­ nak p e d i g

ezen f e n t írt helységbéliek

való adót nem s z o k t a k VIII.

semmiféle

ajándékban

fizetni.

Ez meg írt egész helységben semmi p u s z t a h e l y

nincsen.

I X . M i n d e n l a k o s a i ezen helységnek s z a b a d menetelű szemé-

lyek . Bűd, 1772. s z e p t .

15.

Főbíró : O r o s z László +

Főesküdt : Reznek László + + Esküdtek : K o s z t y u F e r e n c +

Mihály F e r e n c +

L a k o s o k : Pap F e r e n c +

Pap Sándor +

Büd pec sé t j e . összeí rók : Csákányi Oózsef

Tőrös F e r e n c

Molnár Ábrahám Sub A . : Új urbárium : Excellentiás és k e g y e l m e s úr, gróf g y a r a k i

Grassalkovics

A n t a l , ő császári, királyi felségének j e l e n l e g i c s o s a , és a magyar lyi

királyi U d v a r i

kincstár t o k a j i

titkos

taná­

Kamara elöljárója, a kirá­

uradalmához másodszor benyújtott kéré­

sünkre 1752-ben a b e n t i r t a k b a n eljárt, és ő excellentiája elrendelte : A S z a b o l c s m e g y e i Böd

A lakók neve :

c

(f) CD rH CD

•H

ro -o _]

O

•H

LL

•(D!->-n ü

~D JZ

Z

1

-

2

-

1

Gerencsér Dános

1

2

5

-

1

Rutika

1

3

-

2

Résnek Mátyás

1

4

5

O r o s z László

1

-

3

Kiss

1

1

4

Dános

C -íü

LL

Nagy Pál

Dános

SO

SO -CD

falu

G


3

•r->

1_

o m

co

co

-Cö i_ -CO

-CD +-• l_ CD

«CD

(0

(0

- -

-

-

-

3

-

2

1

-

1

-

c SO

N CO

O

2

2

-

-

2

-

-

1

-

-

-

2

1

-

-

33

1

-

A királyi kincstár Rakamaz falujából áttelepülteket a fent

n e v e z e t t megszemlélte, ahogyan azon a l k a l o m m a l a f a l u t

i s . Az elidegeníthetetlen királyi föld harmada pusztaság, ami

özvegy báró Palocsayné f o g a d a l m i ajándéka. A királyi

kincstári kamara az e l p u s z t u l t megszünteti. Nem

földet r e n d e z i ,

a pusztaságot

e n g e d i , hogy a nemes kamara részét a

mihályi és polgári lakók, v a l a m i n t

az árvíz f o l y t o n o s a n

szent­ ron­

gálják. A terület jogvédelmét ellátja és értékét meg szándé­ kozik

óvni. Az e l p u s z t u l t

nok,

azokat h e l y r e

budi

résszel e g y b e k a p c s o l t

harmadrész határjelei b i z o n y t a l a ­

k e l l állítani, s a f e n t

pótoltatnak. I t t p e d i g

területei a bökönyi pusztából kár­

elhatároztatott:

A l a k o s o k e z i d e i g a korcsma és a mészárszék valamint

említett bárónő

haszonvételeiért,

a terményből, bárányokból és a méhek után járó t i ­

zedért f i z e t t e k

a kamara uradalmának pénztárába 300.-

rh.ft-ot.

A jövőben a szokásos telekbérért, a munka megváltásáért, a vendégekkel g y a r a p o d v a , v a l a m i n t

a mészárszék hasznáért, ne­

gyedévenkénti egyenlő részre e l o s z t v a , f i z e t n e k 400.-

rh. ft-ot.

A m e g n e v e z e t t összegen túl, mindenféle termésből, a bárányok­ ból és méhekből a t i z e d e t a tokaji

természetben szolgáltatják, és a z t

raktárba szállítják.

A korcsma az utolsó negyedévben a községé, úgy a z o n b a n , hogy folytonosan

az u r a d a l o m korcsmáitat, m e r t az italmérés

együttesen van kiárendálva. T a r c a l , 1 7 5 2 . d e c . 20.

báró Vécsey József a királyi k a m a r a i

m.p.

S z u s z t r i k András László

igazgatás

kamarai

Pécsé t .

tanácsosa

m.p.

tanácsos

Pecsét.

Thúrzó György kamarai

m.p.

számtartó

Sub l i t t e ra, C. : Ezen királyi t o k a j i

domíniumhoz tartozandó több h a s z n a i kö­

zött a t t a m és bocsátottam árendában b u d i helységnek és

lako­

s a i n a k élettbéli termésnek p r o v e n t u s a i t , melyekbül tartozná­ nak az uraságnak határokban lévő désmájokkal adózni, i n e t pro huius d u c e n t i s annuatim fellyebb

s o l v e n d i . ^ Egyedül azért nem

summában, m i v e l a helység i s határoknak meg tartá­

sában, múlt előbbeni esztendőkben fáradcságokat

tévén,

ref­

lexióban tétetődött az a t e k i n t e t e s uraságtúl. Úgy mind azon által, hogy az pactált kétszáz f o r i n t o k tattnak

arendájában

hagyat-

három e s z t e n d e i g , az a p r i m a v e n t u r i m e n s i s januárii 2

anni

1770. usque annum 1772-dum i n c l u s i v e .

M e l y esendő a n -

nuális árendának defalcatiójában az meg írt helység a n g a r i a r a 50 f o r i n t o k b u l

minden

álló obtingentiáját,^ minden f o ­

gyatkozás nélkül, az királyi dominális cassába be t e n n i

tar­

t o z i k , minden idő halasztás nélkül. T a r c a l , 1769. Pecsét.

pécsújfalusi Pécsi I m r e kamarai p r e f e k t u s

m.p.

Jegyzet : 1 . Évenként 200 a r a n y a t f i z e t n e k lyett

a terményszolgáltatás he-

2. 1 7 7 0 . január 1-től 1772 végéig. 3. Az évi árendát, bért negyedévenként 50-50 forintjával róják l e .

9. Csobaj / C s o b a j , ma: Borsod-Abaúj-Zemplén megye/

I.-II.-III.

Ezen Csobaj nevezetű helységnek, az m o s t a n élő

emberek emlékezetire sem urbáriuma, sem c o n t r a c t u s a nem

volt,

hanem az jobbágyoknak és zselléreknek adózása és kötelessé­ ge egyedül az földes uraság akarattyából függött. És az i s , m i n t h o g y az egész helység négy földes úr által bíratik, nem egyenlőképen v a g y o n , m e r t e d j i k

földes úr embere többet, az

másiké e l l e n b e n k e v e s e b b e t szolgál, az m i n t ben k i - f o g IV.

i d e alább bőveb­

técceni.

Haszonvé t e l e i : 1/

Az határ két járásra v a g y o n f e l - o s z t v a ,

melynek

har­

mad része három szőri szántással és öt vagy h a t esztendőbeli

trágyázással az t i s z t a

ösz búzát, v a l a m i n t egyébb

az határnak az gabonát, árpát, z a b o t , v a s z búzát, k e n d e r t

középszerűen meg

részei

kukoricát, kevés t a ­ termi.

2/ Kaszálló réttyeit ezen helységnek az ár víz ugyan m i n d e n esztendőben járja, de ha annak menvén, r a j t o k

idejében az ár-víz l e

sokáig nem áll, marha tartásra

alkalmatos

szénát t e r e m ; sőt ha jókor kaszálnának és t i l a l o m b a

tartat­

nának kaszálló réttyei, sarjút i s o l y k o r kaszálhatnának. 3/ Az h e g y a l l y a i városok, n e v e z e t e s e n T o k a j , T a r c a l egy

órányi, Keresztúr, Tállya, Mád e g y jó mérföldnyire esvén az helységhez, m i n d e n nóvel nevezendő el-adó j a v o k r a nézve

jó

és el-adó a l k a l m a t o s p i a r c o k , az hová, ha árvizes idők

nin­

c s e n e k , jó útón jöhetnek-mehetnek m i n d e n vám nélkül. 4/ Ha ár-víz n i n c s e n , mindenféle marhájoknak mezejek

elegendő

vagyon.

5/ M i n d az T a k t a , m i n d az T i s z a v i z e , m i n d más

fenekek,

a l k a l m a t o s itató h e l y e t adnak az marhák számára. 6/ Ezen helység királyi dézmát ez i d e i g

soha sem

7/ Káposzta, répa, hagyma és efféle egyébb k e r t i mények, szükségekhez képest a n n y i

terem,

adott. vete­

hogy jó esztendők­

ben pénzen i s e l - a d h a t n a k . 8/ Midőn az árvíz hamar e l m e g y e n , és jó esztendők vágy­ n a k , szöllö kötésre szükséges sását

kaszálhatnak.

9/ Az h e g y a l l y a i városokra és vásárokra járni k e l jó-módjok v a g y o n , az h o l o t t mindenkor szoktak

kövek és trágya

szekerek­

hordásával

pénzt k e r e s n i .

10/ M i n d f e l az H e g y a l l y a i g , mind az Alföldig, árvíz i d e i n

l e az T i s z a

mentében

v o l n a módjok az kereskedésben, ha

hozzávaló edények v o l n a , és meg-szokták

volna.

1 1 / Az egész Hegyallyában lévő szőlő h e g y e k r e az közönségesen eljárnak, az h o l o t t

lakosok

kézi munkájokkal adójokat

többnyire szokták meg k e r e s n i . 1 2 / Midőn az földes uraság egymás között az kaszállókat e l - o s z t y a , az helység számára s z o k o t t m i n t e g y rétet minden harmad nélkül 13/ Kender

15 ember vágó

engedni.

és l e n áztató v i z e k az határban bőven v a g y o n .

14/ B e n t az helységben két szárazmalom v a g y o n , egyébb-

ként az vízimalmok kedvéért két és három mérföldnyire s z o k ­ t a k járni az Hernádra. Kárai : 1 / Panaszollyák e m e l l e t t

az helységnek l a k o s a i ,

mivel

határjokban nem sok szántó m e z e j e k v a g y o n , a z o k b u l p e d i g az földes uraság számokra a l k a l m a s t meg-szántanak minden

idén,

az m e l y kevés föld e g y - e g y gazdának s z o k o t t e s n i ; a midőn az árvizek határjokra ki-jőnek, a l k a l m a s vetéseiket

elboríttyák,

melyekből tellyességgel semmi h a s z n o t nem vésznek. M i n d ken kívül p e d i g nagyobb

eze­

része az l a k o s o k n a k más határra s z o k ­

t a k szántani ki-járni, és az m e l y kevés szántó főldjők magok határjokban v a g y o n , többnyire a z o k a t i s trágyázni szokták. 2/ Az midőn az kaszálló réttyeiken az esztendőnként k i ­ járni s z o k o t t

árvizek h o s z s z a n m a r a d n a k , telyességgel h a s z ­

nos szénát nem kaszálhatnak: többnyire t i s z t a

sás, eset-káka

és béka nyálból áll az fűvők: és az o l y f o r m a szénájok s o k s z o r marhájok dögleletességet

szenvednek.

3/ Panaszollyák e z t i s az l a k o s o k , v a l a m i k o r nagy zek határjokon h o s z s z a n h e v e r n e k , m i n d e n kit rint

miat

árvi­

heverő marhájukat,

az h e g y e k b e n , k i t az Tiszántúl való részekre a l k u

sze­

szokták bérelni. 4/ Ezen határon szűken levén az uraságnak i s e r d e j e k ,

az l a k o s o k , azon kívül hogy némelyeknek néhányszor c o m m i s s i o mellett

engednek

többnyire v e s z i k

kevés épületre való ágasokat, pénzeken i s az nagyobb

jókat i s az Tiszán l e - h o z o t t

épületre való fájókat. Tűzi fá­ fákból m i n d pénzen szokták v e n ­

ni . 5/ Emlékezetektől fogvást ezen helységnek soha kántor-

j a nem v o l t . V. M i n t h o g y e z e n helység határja, szántó földjei m i n d e n e s z ­ tendőben nem az t e l e k e k után, hanem gazdáknak

tehettségehez

képest o s z t a t n a k , ezen m e g - e s k e t e t t személyek nem

tudhaty-

tyák b i z o n y o s a n , hány hóid földje és réttye légyen e g y - e g y gazdának, a n n y i v a l i s inkább, hogy négy földes úr bírván az helységet, és kettő közzülök b e n t az határban folytatván gaz­ daságot, magok e m b e r e i n e k h o l többet, h o l k e v e s e b b e t j u t t a t ­ h a t n a k . Sarjút p e d i g jó esztendőben, és ha meg szokták annak idejében l e h e t n e VI.

volna,

kaszálni.

Négy földes u r a lévén ezen helységnek, nem e g y formán t e ­

szik

jobbágyi kötelességeket; hanem t e k i n t e t e s báji P a t a i Sá­

m u e l úr e m b e r e i közül az egész ekés gazdák 12 n a p o t szánta­ nak,

hasonlóul az fél ekések öszve fogván, ugyan a n n y i n a p o t

szolgálnak. Az g y a l o g

szeresek pedig

a d n a k , úgy az marhások i s e z z e l

szüretre e g y - e g y szedőt

tartoznak.

T e k i n t e t e s , n e m z e t e s és vitézlő Nagy András úr e m b e r e i , örö­ kös jobbágyok lévén, m i n d e n héten két n a p o t szolgáltak g y a ­ log

szerben .

T e k i n t e t e s , n e m z e t e s Horváth Adam úr embere 18 n a p o t szolgál szalog

szerben.

V I I . Ezen helység l a k o s i az t e k i n t e t e s uraság ez i d e i g k i l e n c e d e t tizedet

fizettek

engedelmébül

ugyan nem a d t a k , hanem ennek

minden őszi és t a v a s z i

helyében

veteményekböl.

Egyébb adózás fejében, ki-vévén t e k i n t e t e s Nagy András úr e m b e r e i t , m i n d e n ember e g y - e g y r h e n e s f o r i n t o t cárt, és egy tyúkot s z o k t a n a k VIII. 50

és 30 k r a j ­

fizetni.

Ezen helységnek minémüségéhez képest, sok lévén az nép,

p u s z t a h e l y egy sem találtatik IX.

benne.

K i vévén m i n t egy tizenhárom örökös jobbágyot, az többek

s z a b a d menetelű jobbágyok. C s o b a j , 1772. szept . 26.

Főbí ró : B a j u s z János +

Esküdtek : Bán István m.p.

Ballá János +

Csáti István + L a k o s o k : Czagány István +

Vékony Mihály +

C s o b a j pecsétje . Dsszeí rók: Csákányi József

Tőrös F e r e n c

Molnár Ábrahám

10. Tiszadada

I.-II.-III.

Ezen T i s z a Dada helysége földes úri h a s z o n véte­

l e k e t magának v a l a m e l y privilégium m e l l e t t tekintetes

tulajdonítván, az

földes uraság dominális széki e l e i b e n

ez előtt

m i n t egy 25 esztendőkkel idéztetett, és az p r o c e s s u s minden f o r u m o k o n által menvén, minekutánna azon p e r e k b e n semmi

pri­

vilégiumot nem m u t a t h a t t a k , és azon h a s z o n vételektül e l m a rasztattak,

i d e sub A. zárt c o n t r a c t u s r a

1 7 5 4 - d i k esztendő­

ben lépett. De az régi l a k o s o k n a k rész s z e r i n t vel,

rész s z e r i n t

k i hálásokkal azon c o n t r a c t u s erejében nem

m a r a d o t t , hanem idővel, úgy m i n t tetes,

1 7 6 9 - d i k esztendőben,

tekin­

nemzetes és vitézlő báji P a t a y Sámuel úrhoz nyújtott,

és i t t e n

sub B. zárt i n s t a n t i a j o k r a

r o b o t o z t a k , és m a i n a p i g IV.

el-menetelé-

Haszonvételei :

robotoznak .

lett

resolutio

szerint

1 / Ezen helységnek határja három járásra v a g y o n f e l o s z t v a , m e l y n e k hasonló f e l e az ősz búzát háromszori, a

rost

kécceri szántásban, az egész határ jó esztendőkben annak di

szerint

árpát, z a b o t ,

kendert,

e g y s z e r i szántásban s z o k t a

tavasz

ren­

búzát, kukoricát

meg-termeni.

2/ Kaszálló réttye az l a k o s o k n a k számhoz képest kevés v a g y o n u g y a n , de az m i v a n , ha árvíz sokáig r a j t a s z i k , meglehetős szénát t e r e m .

nem

fek­

Söt, ha t i l a l m a s b a n tartanák,

és meg szokták v o l n a , a l k a l m a t o s

esztendőben sarjút i s kaszál­

hatnának némely kaszállókon. 3/ T o k a j , T a r c a l , Keresztúr másfél, Szikszó három, M i s ­ kolc

négy mérföldre esvén az helységhez, jó és

piarcok

alkalmatos

eladó j a v o k r a nézve, az hová i s többnyire jó úton jö­

h e t n e k és

mehetnek.

4/ M i n d heverő, m i n d vonó marhájoknak, úgy csordájuknak és j u h o k n a k elegendő legelése v a g y o n , söt a l k a l m a t o s i s vagyon, a n n y i r a ni

nem

hogy marhájokat, n e v e z e t e s e n j u h o k a t

folyó T i s z a , minden

időben jó itató he­

az marháknak. Kívül i s az határban, midőn nagy

nincsen,

elegendő itató h e l y e k

v a g y o n , épületre az k i n e k az földes u r a k

lévén, tűzi fájok elegendő

szüksége v a g y o n , m i n d e n k o r

adnak

ingyen.

7/ Az midőn az határokban levő erdőben mak tekintetes

szárazság

vagyon.

6/ Füzes és nyárjas e r d e j e k

kiek

sóz­

szokták.

5/ A f a l u a l a t lye

székek

uraságnak szüksége n i n c s e n ,

terem,

az l a k o s o k ,

és az

más vidé­

előtt szokták meg s z e r e z n i az makkoltatást . 8/ Királyi dézmát ezen helységnek

lakosi

soha se

fizet-

tek. 9/ Káposztás és egyébb zöldséget termő k e r t y e i az l a k o ­ soknak vagyon a n n y i r a

való, hogy jó esztendőkben magok szük­

ségét be érik. 1 0 / M i n d házak fedésére való nádat és gyíként, m i n d sző­ lők kötésére meg kívántató sását határjokon elegendőt vághat­ n a k . Sok pénzt i s kereshetnének effélékkel, ha azon f o r m a k e ­ reskedést meg szokták

volna.

1 1 / A közel lévő T i s z a got

és árvizes idők jó alkalmatossá­

nyújtanak az hajókkal való kereskedésre, söt az hegy

allyai

várósokra e l adó j a v o k a t

hajókon szokták annak idejé­

ben elszállítani. 12/ Az közel lévő h e g y a l l y a i szőlők művelésére ezen ségnek l a k o s i e l s z o k t a k

hely­

járni, és többnyire adójokat i s

azon munkálkodásokkal szokták

megkeresni.

13/ Az helységnek közönséges szükségére, az t e k i n t e t e s földes uraság engedelmébü1, v a g y o n 40 ember vágó réttye, melybül semmi h a r m a d o t nem s z o k o t t

venni

a t e k i n t e t e s uraság.

14/ Kender és l e n áztató v i z e k v a g y o n elegendő. 15/ Az Hernádon lévő vízimalmok két és három mérföldre esnek az helységhez, az hová jó úton s z o k t a k

járni. Száraz­

malom i s három v a g y o n az helységben. Ká r a i : 1 / Panaszolyák e l l e n b e n felyebb ja

ezen helységnek l a k o s i ,

meg írt h a s z o n vételek m e l l e t t ,

az

hogy midőn föld ár­

és sok esőzések vágynak, némely részein az szántó földek­

nek meg állapodván az v i z e k , vetésekben, főképen az fénekes h e l y e k e n , kárt o k o z n a k .

2/ Hogy kaszállójok kevés, és ha sokáig áll az árvíz rajta,

alkalmatlan

szénát t e r e m , söt az kaszállók szűk

volta

m i a t kéntelenít tétnek vidéki határokra menni magok szükségé­ re

füvet s z e r e z n i .

V. Ezen helységben az t e l e k e k n e k minéműsége nem lévén meg h a ­ tározva, az szántó földek sem v o l t a k ki

ez i d e i g

telekek

s z a b v a , hanem minden esztendőben az t e k i n t e t e s

tisztyei rint

szokták az gazdáknak, k i n e k - k i n e k

k i osztqni,

után

uraság

teheccsége s z e ­

k i h e z képest ezen m e g e s k e t e t t személyek sem

tudják meg n e v e z n i hány hóid földje légyen e g y - e g y

gazdának,

hanem az személy szerént lejéndö conscriptióbul bővebben k i fog

tecceni .

VI.

Ezen helységnek l a k o s a i

nem épen egy formán t e s z i k

job­

bágyi kötelességeket, hanem: Tekéntetes, n e m z e t e s és vitézlő báji P a t a y Sámuel úr e m b e r e i az i t t e n tum

szerint

sub B. a d n e c t a l t

produo-

tellyesíttették minden féle munkájokat, b e n t az

helységben. Tekéntetes nemzetes és vitézlő c o n s i l i a r i u s S z e p e s y László úr e m b e r e i m i n d e n szántáson két-két n a p o t szántanak egész e r e j e k k e l , egyébb féle munkát p e d i g marhával, az m i k o r és mennyire

kívántatott szolgáltattak; g y a l o g s z e r b e n i s h a s o n ­

lóul, az m i szükséges v o l t , az

mindenkor

szolgáltak. Egyébként

r o b o t r a való m e n e t e l e k és v i s z s z a jövetelek nem számlál­

tatott

az n a p i számhoz.

Méltóságos gróf és generális G y u l a y Sámuel úr ö nagysága emberei

azon

s z e r i n t , m i n t az t e k i n t e t e s P a t a y Sámuel uram

emberei

szolgálnak.

Tekéntetes nemzetes és vitézlő S z i k s z a y 54

J o s e f úr e m b e r e i

azon kívül, hogy szüretre nem járnak és f o r g a t n i nem tekintetes

P a t a y uram

e m b e r e i n e k úr dólgája s z e r i n t

szoktak, tartoz­

nak. Tekéntetes Dési dános uram

e m b e r e i p e d i g esztendőt által k i ­

l e n c n a p o t szántanak egész e r e j e k k e l .

Két nap kaszálnak, két

nap gyűjtenek, és az hordást véghez v i s z i k magok Két nap kukuricát VII.

kapálnak.

Ezen helységnek l a k o s i az t e k i n t e t e s

mébül ez i d e i g ben m i n d e n

erejekkel.

kilencedet

uraságnak

engedel-

ugyan nem a d t a k , hanem ennek helyé­

földi veteményekböl t i z e d e t

a d t a k az

tekintetes

uraságnak. E m e l l e t m i n d e n gazda más adózás fejében az t e k i n ­ tetes

uraságnak h a t - h a t márjást, az k e n d e r dézma helyében

e g y - e g y zsákot, a v a g y e g y - e g y márjást az zsáknak f e l váltá­ sában VIII.

adott. Ezen helységben p u s z t a h e l y egy sem találtatik, söt az

házak felettébb i s öszve vágynak IX.

K i vévén m i n t

szorulva.

egy tíz v a g y tizenkét személyt, az több l a ­

kosok s z a b a d menetelű jobbágyok. T i s z a d a d a , 1772. szept . 22.

Föbí ró : Oláh Dános +

Esküdtek : Szabó István m.p.

K o n k o l y István

Se r e s L a k o s o k : Bogdány Pál

András + S z e g e d i István

m.p.

T i s z a d a d a pecsétje . Tőrös F e r e n c

Összeí rók : Csákányi Oózsef

Molnár Ábrahám

X

m.p.

x

X

m.p.

Mi

alább meg írt tekéntetes nemes Szabóles vármegyében T i s z a ­

dada curiális helységnek h a d n a g y a , eskütt társai és az egész communitás r e c o g n o s c a l l y u k ez levelünknek napon néhai t e k i n t e t e s , idösebbik b a j i

r e n d i b e n , hogy m a i

nemzetes és vitézlő

consiliarius,

P a t a y Sámuel úr özvegyével, t e k i n t e t e s ,

tes

U d v a r h e l y i Mária a s z s z o n n y a l ,

tay

Samuel u r a m m a l , s nem külömben néhai t e k i n t e t e s ,

tes

és vitézlő S z i k s z a y

nemze­

s k e d v e s fiával, b a j i

Pa­

nemze­

András úr s u c e s s o r i v a l , a d d i g

i s , míg

állandóbb urbáriumra mehetnénk, léptünk ez alább következen­ dő edgyezésre: Meg gondolván a tőrvénynek s z i g o r a szerént utolsó pusztulásra j u t o t t

sorsunkat,

s valójában lelkünk-is-

méretiben i s szálván, tudván még a z t i s , hogy i s t e n törvénye s z e r i n t uraknak

és hazánk

i s , a mi Istené I s t e n n e k , a m i p e d i g

úri j u s s a , a s z e r i n t

a földes u r a k n a k ,

mint

földes

taxások,

meg adnunk t a r t o z u n k , úgy hogy m i n d e n lélek a felsőbb méltó­ ságok alá h e l y h e z t e t e t t . M i n d e z e k e t

azért jól meg

alázatos folyamodásunk s i n s t a n t i a n k

után e s z e r i n t

tünk felül titulált S z i k s z a y Először : M i n t

gondolván, végzet­

András uram s u c e s s o r i v a l , ú.m.:

idvezült S z i k s z a y

András úr s u c e s s o r i n a k c u ­

riális helységbéli taxási, a s z o k o t t t a x a b e l i c e n s u s t való teccéséig a földes u r a k n a k ,

tovább

még most c s a k h a t marjásból,

az az két forintból és négy pénzből állott, m i n d e n gazda m i n ­ den háztul m e g - a d j u k . Másodszor : V a l a m i n t

őszi, úgy m i n d e n n e v e l nevezendő

tavaszi

vetésekből, az akár k u k u r i c a , akár dohány, répa, d i n n y e , tök, káposzta és más akármi l e g y e n idejében igazán k i a d j u k .

a z , abból a dézmát annak

Harmadszor : A m e l y d a r a b b földet szőlőcskének f e l f o g t u k , a melyikünknek benne vagyon szőlője, avagy e g y e b e ,

becsülettel

belőle a dézmát meg-adgyuk. Negyedsze r : Az ménekből i s , akár erdőn, akár k e r t e k b e n , mező­ ben v a g y a házaknál l e g y e n e k i s , az s z o k o t t r e n d e s dézmát be­ lőle

meg a d n i t a r t o z u n k .

Dtödször : A szénából való h a r m a d o t , gyíkénböl és nádbul s egyébb approlekosabbakból i s az földes úri dézmát, az halá­ szatból az h a r m a d o t , akár Tiszában, akár t o k b a n szekben f o g a t t a s s a n a k , k i a d n i h e l y e s e b b folyása l e h e s s e n , lászni s e n k i n e k des

vagy

köteleztetünk. M e l y n e k

reke­ hogy

az halász bíró híre nélkül ha­

i s szabad nem lészen, hogy úgy mind az föl­

úr meg ne csalattassék, s mind a z több halászoknak i s kö­

zöttünk e d j i k v a g y másik kárt ne Hatodszor : Valamint

az korcsmát, úgy a mészárszéket i s , és

pálinka főzést, ha f o l y t a t n i tül, akár személy s z e r i n t uraktol

tegyen.

kívánnyák, a z t akár helységes­

némelyik közülünk, tehát az földes

exarendálni t a r t o z u n k , különben földes úri jussát

r a j t u n k , mint

taxásin exercealhatván i n i n s t a n t i ,

szor c s e l e k e d n i praesummalnank,

valahány­

mind a n n y i s z o r meg v e t e t h e s ­

senek 4 0 . - r h e n e s f o r i n t o k a t . A z t világosan f e l tévén, hogy magunknak a z kántor iránt i s semmi j u s t nem

vendicaiunk.

H e t e d s z e r : M i n t h o g y az jó r e n d , t i l a l o m nélkül egy helység sem s u b s i s t a l h a t ,

azon okon szükségesnek ítéltük, hogy elég­

séges jó d o m i n a l i s kerülőket t a r o s u n k , a z k i k n e k mind hatá­ r u n k n a k jó nagy quantitása, m i n d az erdőkre és fűzesekre néz­ ve szüntelen való d o l g o k

lészen vigyázni, g o n d o t viselvén a z

vetésekre s e g y e b e k r e i s , k i k e t

immunitásban, m i n t

szolgákat,

m i n d e n p o r t i o és közönséges adózástól f o g u n k t a r t a n i . is

az t e k i n t e t e s

Nékünk

földes uraság, hogy a z z a l i s j o b b a n s u b s i s -

tálhassunk, meg e n g e d t e , hogy a fűzesekrül nyár és fűz f a tű­ zi

fával c o m m i s s i o m e l l e t

illendően élhessünk; de v a d és

tölgy fákat a z o k o n a h e l y e k e n i s levágnunk 12 f o r i n t

büntetés

alatt

képen

s z a b a d ne légyen. Az tölgyes erdő p e d i g minden

tilalmas

lészen.

N y o l c a d s z o r : Az v a d gyümölcsnek i s , m i n t h o g y ezen a főidőn nem kevés haszna v a g y o n , kivált mi reánk szegény

lakosokra

nézve, és g y a k o r t a m e g e s i k , hogy az t i l a l o m

nem

saÍva v e n i a , h o l sertésekkel e l v e s z t e g e t i k ,

h o l l o p v a e l pré-

dállyák, és így áztat i s v a l a k i ni

comperialtatik,

melyet

hír nélkül l o p a t n i v a g y

a z o n n a l 12 f o r i n t o k k a l büntettessen

tést i s l e t e n n i tartatni,

vármegyéiül r e n d e l t

egy f o r i n t

köteleztetik. A szedésben p e d i g

midőn az gyümölcs szedésnek i d e j e

rendeltessék, m e l y e n gekre szedhessenek

az a r e n d el-jöne, ak­ egy nap

közönségesen k i mehessenek, és szüksé­

az taxások, hogy így mindennek

igazságo-

jusson.

K i l e n c e d s z e r : Magunkat gel

meg;

bünte­

k o r o n hírt adván a földes uraságnak v a g y t i s z t y e i n e k ,

san

lop­

i s az földes uraság exequaltatván, azon kívül az t a ­

nácsnak az t e k i n t e t e s

fog

tartása miá,

kötelezük, hogy

taxási engedelmesség­

földes u r a i n k h o z leszünk, és ezentúl l e g k i s s e b b e n i s

földes úri j u s s

e l l e n járni nem kívánunk. E m e l l e t t

valakik

közülünk az a p p e l l a t u s p r o c e s s u s b a n részesek, azok az c o n victiva

sententia

és tekéntetes királyi tábla t e n o r a

egészen e x e q u a l t a t n a k , úgy m i n t rint

Panyiti

mellet

György i n r h e n e s f o ­

50.- krajcár 4 0 ; Orbán István i n r h e n e s f o r i n t 5 0 . - -

krajcár 4 0 ; K o n k o l y István i n r h e n e s f o r i n t Madas György i n r h e n e s f o r i n t rhenes f o r i n t

5 0 . - krajcár 4 0 :

5 0 . - krajcár 4 0 ; Nagy Oanko i n

5 0 , - krajcár 4 0 ; Váradi Dános i n r h e n e s

5 0 , - krajcár 4 0 ; Dobó S a m u e l ,

forint

Bagaméri András, B e z e i András,

K i s f a l u d i István, K. Tóth János, G u t i Dános, omnes h i c e t i a m singillatim

i n rhenes f o r i n t

va summát i s i n t r a

quindenam

p r a e m i s s a k r a magunkat

5 0 . - krajcár 4 0 ; m e l y

convicti-

k i fizetni

Ezen

tartozunk.

obligalván, kötelezzük magunkat

hogy ha valamellyikünk akár különösen, akár ezen

transactionknak

k e g y e s földes u r a i n k

közönségesen

akármely p u n c t u m i t meg nem

akármely szín és p r a e t e x t u s a l a t t

arra,

tartaná,

e l l e n e járna, s a z z a l i s

irgalmatosságát megvetné, és általunk

említett földes u r a k nem excontentaItatnának, a k k o r o n az u r a k magok h a t a l m a k k a l h o m a g i u m u n k a t , tokat

edjenként mindnyájunkon meg v e h e s s e

accédait c o n v i c t i v a tast

az a z , n e g y v e n

totie

quoties

s vétethesse, az

egész summákkal edjüt, és ezen r e n i t e n s e k volnánk i n c u r r a l j u k

modalitás s z e r i n t . M e l y e k n e k

forin­

poenalifelül írt

szentül való meg állására

ezen kezünk írásával és élő pecsétünkéi meg erősített

adtuk leve­

lünket . Dada, 1 7 5 4 . s z e p t e m b e r 2 3 .

dadái helység

hadnagya:

Nagy György Fő eskü 1 1 : P a n y i t i György, és az egész tanács; úgy mind az egész c o m m u n i t a s . A helység h i t e s nótáriusa : K o c s i s B. György T i s z a d a d a pecsétje .

m.p.

Tekéntetes Úr. Érdemünk f e l e t

való Kegyes Földes U r u n k !

Ezen folyó hónapnak 1 1 - d i k napján az tekéntetes úr érdemes tisztartója, nemzetes Kováts Dános uram Dadán lévén, k i k i t hon valánk fel-hívata maga e l e i b e , és az tekéntetes úr páran csolattyát elő beszéllette, m e l y ez v o l t , úrnak a k a r a t t y a

hogy az tekéntetes

e z , hogy az dadái taxások esztendőt által 12

nap száncsanak, az majorsági életet béresekkel edjüt bé-hord ják,

két nap kaszállyanak, a z t f e l i s gyűjcsék és be i s h o r d

ják. Szüretkor p e d i g két hétig szedőt a d j a n a k ; az majorsági kukuricát meg-kapálni az béreseknek segítséggel légyenek, ső vént f o n n i és f o r s p o n t o t i s a d n i , az m i k o r kivántatik. Az k i nek t e c c i k e z t fel-válalni, az l a k h a t i k Dadában, az k i n e k nem, e l - m e h e t . M i i s meg értvén ez p a r a n c s o l a t o t ,

m i t tudunk

e l l e n e m o n d a n i , hanem mindnyájan engedelmeskedünk, és a t e ­ kéntetes úr szárnyai a l a t t

tovább i s meg-maradni

de azonban az t e k i n t e t e s úr k e g y e s san

úri színe előtt alázato­

instálunk; hogy méltóztasson s z o k o t t

r a j t u n k , ha lehetséges, v a l a m i b e n

kivánunk;

kegyessége

szerént

könnyíteni, és a n n y i v a l ne

terheltessünk. M e l y ez irántunk meg-mutatándó úri gratiaját az tekéntetes úrnak, m i n t

úrnak tapasztalván, m a r a d t u n k az tekéntetes

k e g y e s patrónus u r u n k n a k k e g y e s válaszát

el-váró

érdemetlen szegény szolgái. Dadái taxások közönségesen, Dadán , 1 7 6 9 . április 13. Tekéntetes nemzetes és vitézlő báji P a t a y Sámuel úrhoz alá­ z a t o s a n nyújtatik a belől írtaktól.

Az i n s t a n s o k instantiájokat meg olvasván, magok jól tudják, jó gazda emberek kívánják Dadát megülni, k i k m i n d ö felsége hasznára, m i n d nékünk földes u r a k n a k

h a s z n u n k r a l e s z n e k ; en­

nél nékem több robotét meg adták v o l n a örömest, és ö felsé­ gétül r e n d e l t e t e t t

urbárium i s ennél többre menne s o k k a l , de

én szegényeknek e n n y i r e engedtem c s a k , m e l y e t vén,

haladással vé­

örömest reá i s állottanak. Azon okon az i n s t a n s o k sem

n e h e z t e l h e t i k , ha k i n e k p e d i g nem el menetelre;

de könnyen f e l nem

teccik,

most v a n i d e j e

az

talállya az dadái c s e n d e s

lakást. Báj,

1 7 6 9 . ápril. 1 3 .

báji P a t a y Sámuel

m.p.

A forspontozást nem értem rendeletlenül, m e r t e d d i g sem

cse­

le kedtettem .

11 . Demecser

I.-II.-III.

Sem

úrbarioma, sem c o n t r a c t u s a n i n c s e n

ezen h e l y ­

ségnek, hanem emlékezetektül fogvást c s a k c s u p a szokásbul, az örökös jobbágyok m i n d e n második h e t e t az uraságnak

szolgály-

lyák, a s z a b a d menetelűek p e d i g

bizonyos

summa pénzt IV.

esztendőnként c s a k

fizetnek.

Haszonvételei :

Ezen helységnek és határjának következendő h a s z o n vételei vágynak : 1 / A határa két bő nyomásra lévén f e l o s z t v a ezen h e l y ­ ségnek. Meg

t e r m i a búzát, r o s t , z a b o t ,

lent,

kendert,

kuko­

ricát minden trágyázás nélkül. 2/ Vannak a l k a l m a s

széna termő réttyei, m e l y e k e n a marha

tartásra a l k a l m a t o s széna t e r e m , és ha árvíz sokáig nem h e v e r , sarjút i s r a j t o k 3/ Az hegy a l l y a i

lehet

rajtok

kaszálni.

vásáros városok négy és öt mérföld­

n y i r e , Kisvárda és Mada kettőre, Szálka háromra és D e b r e c e n hatra

lévén ez helységtül h e l y h e z t e t v e . M i n d a z o k r a

adás-ve-

vés véget a l k a l m a s u t a k o n járhatnak, és e l adandó jószágokat e l a d n i , szükségeseket p e d i g v e n n i könnyen

szoktak.

4/ M i n d e n féle marhájoknak elegendő legelő m e z e j e va­ g y o n , m i n d kaezállás után, úgy az előtt i s . 5/ Itató v i z e k i s m a r h a j o k n a k

a l k a l m a t o s és elegendő

vagyon. 6/ A l k a l m a t o s házi k e r t y e k v a g y o n az l a k o s o k n a k , ben

némelyek salétromot s e p e r n e k ,

némelyek p e d i g

melyek­

káposztát

bőven t e r m e s z t e n e k , és s z o k o t t árán e l i s adják. 7/ Nád elegendő t e r e m

az határban, m i n d épüllet fedésre,

m i n d tűzre a l k a l m a t o s . 8/ Nagy h a l a s tók levén az határban, kivált jó télen, az helység l a k o s s a i v a l s z o k o t t az uraság halásztatni, és fáradcságokért b i z o n y o s el

részt a d n i , m e l y e t

helyben

i s jó pénzen

adhatnak. 9/ A h e g y a l l y a i

szőllős várasokra, n a p i szám

keresése

véget, a szőllő munkára e l járhatnak a l a k o s o k . 10/ S z e n t

Mihály napjátul f o g v a új e s z t e n d e i g a korcsma

béli áruitatással élni s z o k o t t ezen helység. 11/

Kender és l e n ásztato v i z e k a l k a l m a t o s u k vágynak az

határban. 12/ Vagyon a f a l u b a n egy szárazmalom, a végin p e d i g egy köre vízimalom, a k i n i s árvíznek idején őröltethetnek.

Kárai : Ellenben

pedig

következendő fogyatkozásai v a n n a k ezen h e l y ­

ségnek és határának: 1/ Nagy árvíz idején a T i s z a árja az a l l y a s ket

búza földe­

szokta v e s z t e g e t n i . 2/ Ha a réteken sokáig h e v e r az árvíz, a l k a l m a t l a n a b

szénát kaszálhatnak, és későbben eshetvén meg az első kaszál lás. Sarjút az után nem l e h e t

kaszálni.

3/ Fájok sem épülletre, sem tűzre való 4/ Királyi dézma adással t e r h e l t e t i k

nincsen.

ezen helység.

5/ A midőn az h e g y a l l y a i városokra járnak, a t o k a i hí­ don nagy vámot kenteiének f i z e t n i ,

még p e d i g

árvíznek idején

a r a k a m a z i töltésekre való nézve kéccerest. 6/ Néha a l e n és k e n d e r ásztato v i z e k a n n y i r a e l apad­ nak,

hogy az távolyabb való t o k h o z ,

a semlyékes és l a p o s

dek miá nem férhetvén, m i n t egy és fél mérföldnyire szomszéd határokra kenteiének ásztatás végre az l e n t dert

föl

lévő és k e n ­

hordani.

V. A szántó földekben és rétekben semmi egyenlőség nem lé­ vén, azokban a lakosoknál; b i r o d a l m a techetik

c s a k a conscriptióbül

k i . Sarjút p e d i g , a midőn az árvíz e l e v e e l megyén,

kaszálhatnak. VI.

Amint f e l l y e b b

f e l van j e g y e z v e ,

az örökös jobbágyok

m i n d e n második h e t e t r e n d s z e r i n t kötelesek az úr dolgában tölteni, az uraság parancsolattyához k e p p e s t h o l g y a l o g , h o l marhával. Még p e d i g a k i n e k v a g y o n , négygyei i s . Járásoknak és keléseknek i d e j e mindazonáltal a n a p i számba bé számlál­ t a t i k . A s z a b a d menetelűek p e d i g , robotázás h e l y e t t ,

külömb-

külömb féle képpen, a t e l e k e k m i voltához képpest, esztendőn­ ként e s z e r i n t

f i z e t n e k : a t e k i n t e t e s M e l c z e r Pál úré h a t - h a t

rhenes f o r i n t o k a t ,

a méltóságos gróf K l o b u s i c z k y István úré

nyólc-nyólc vonás f o r i n t o t . csak

A t e k i n t e t e s Sághi Mihály úré

hét márjást, a t e k i n t e t e s Jármi I m r e úré k i l e n c

forintot,

rhenes

a Tatár István uramé h a t márjást és egy petákot.

V I I . Az i t t való l a k o s o k seminémű termésbűi, a t e l e k e k való földekbűi k i l e n c e d e t

után

nem a d n a k , sem más adózás fejében

semmire nem kénszeríttetnek, a f e l y e b meg írtakon kívül. Hallyák mindazonáltal, hogy ezen

nemes vármegyében

földes u r a k az ilyenekbűi i s meg v e s z i k VIII.

N i n c s e n p u s z t a h e l y ezen

némely

a kilencedet.

helységben, m e l y e t a helység

közönségesen bírna. IX.

Ezen helységnek l a k o s s i

szabad

rész s z e r i n t

örökös, rész s z e r i n t

menetelű jobbágyok.

Demecser, 1 7 7 2 . d e c . 10.

Bí ró : Bribógh F e r e n c

Esküdtek : Isák István +

Hegedűs F e r e n c +

+

H a j n a l István + összeírok : B e s s e n y e i László

ifjú c s i c s e r i

Ormós Miklós

Nagy József

12. Tiszadob

I.-II.-III.

Ezen T i s z a d o b nevezetű helységnek, az m o s t a n élő

embereknek emlékezetitü1 fogvást sem urbáriuma, sem t u s a nem v o l t tott,

contrac-

az méltóságos urasággal, hanem az m i r e kívánta­

és minemű d o l g o k n a k v o l t

i d e j e , az h e l y b e n lakó uraság

tisztyeitűl h a j t a t t a k IV.

mindenféle annak

tellyesítésére.

Haszonvételei : 1/

Határja ezen helységnek három járásra v a g y o n f e l o s z t

v a , és m i n d a z három járás b e l i

szántó főldjők az r o s t ,

árpát

z a b o t , k e n d e r t és kevés t a v a s z búzát közép szerűen meg m i , de ősz búzát telyességgel nem t e r e m , az l a k o s o k

nem i s szokták

és e r r e való nézve

vetni.

2/ Réttyek az l a k o s o k n a k

szükségekhez képest v a g y o n

gendő, és ha az Tiszának s z o k o t t árja kaszállojokon nem feküdvén, a z o k a t

ter­

ele­

sokáig

nagyon bé nem i s z a p o l l y a , jó és marha

tartásra a l k a l m a t o s szénát t e r e m . Sarjút i s , ha t i l a l o m b a n tartanák réttyeket, és szükségek v o l n a dőben

reája, némely

eszten­

kaszálhatnának.

3/ E l adó jószágoknak jó és a l k a l m a t o s p i a r c o k v a g y o n Szikszón és M i s k o l c o n ,

m e l y e k három mérföldre esnek tűlle.

Ezeken

kívül T o k a j

allyai

városok három és négy mérföldnyire esvén, mindenféle

javoknak

két mérföldnyire, Tállya és egyéb hegy­

e l adása végett, ha ár v i z e s idők n i n c s e n e k ,

mehet­

nek és jöhetnek. 4/ M i n d heverő, m i n d vono marhájoknak elegendő és

alkal­

matos legelő m e z e j e k v a g y o n , középszer ár víz idején i s , de ha az árvizek felettébb vágynak, más határokon kéntelenítt e t n e k marhájukat pénzért 5/ Az egész f a l u t ,

legeltetni.

és határjának nagyobb

részit az T i s z a

körül folyván, egyéb h e l y e i n , és morotvája lévén, bővséges és a l k a l m a t o s itató h e l y e k v a g y o n m i n d e n f e l e

marhájoknak.

6/ Két fűzes és nyárjas erdejecskéje lévén az l a k o s o k ­ n a k , a z o k b u l v a g y o n tűzi fájok, de épületre való fákat az

uraság dologért s z o k t a mellett

ingyen

a d n i , némelyeknek e l l e n b e n c o m m i s s i o

i s ád néha.

7/ Az határban lévő méltóságos uraság erdején, midőn makk t e r e m ,

az l a k o s o k j u t a l m a s o n meg s z e r e z h e t i k az m a k k o l -

tatást. 8/ Ezen helységnek mesztésébül, m e l y e k e t

lakosi

az dinnyék és dohányoknak t e r

bőven t e r e m

földjők, a l k a l m a s

pénzt ke

résnek . 9/ Házak fedésére jó és a l k a l m a t o s nádjok és gyékények terem,

melyet

tűzre és kemencék fűtésére i s használnak.

10/ Az f a l u t hasznos ket

körül folyó T i s z a , m i n d l e , mind f e l , jó és

alkalmatosságot nyújtana az kereskedésre, ha effélé­

meg szokták v o l n a az l a k o s o k , és ahoz kívántató edények

v o l n a . Feőképpen árvíznek idején két mérföldnyire mehetnének az vízen . 1 1 / Az f e l l y e b b allyai tak

jelentett

punctumok

szőllő h e g y e k , az l a k o s o k

k e r e s n i pénzt, p o r t i o j o k

szerint

esztendőt által o t t a n

szok­

pótolására.

12/ Ezen elől számlált haszonvételek m e l l e t t helységnek 130 k i l a

esvén a hegy

vagyon

ezen

alá való földje, melybül, az méltóságos

uraságnak engedelmébül bírván, semmi k i l e n c e d e t nem

adnak.

Úgy kaszálló réttyek i s v a g y o n 60 ember vágó. S z e n t Mihály napjátul fogvást p e d i g 13/ Kender

új esztendő n a p i g

kántora v a g y o n .

ásztató v i z e k elegendő v a g y o n .

14/ Gárdon nevezetű T i s z a

szakadékban, és az nagy Tiszá­

nak egy részében, s z a b a d o s halászattya v a g y o n

az helységnek.

Kárai : 1 / Panaszollyák e l l e n b e n az helység l a k o s i , hogy határ-

jókon háromszori szántassal sem t e r e m

ősz búza.

2/ Hogy g y a k o r t a az vetéseket és egyéb szántó főidőket az Tiszának árjai e l rontyák. 3/ Hogy nagy ár v i z e k n e k

idején m i n d heverő, m i n d vonó

marhájoknak számokra, vidéki határokon kinteleníttétnek l e ­ gelő mezőt bérelni. 4/

Nehésségeket abban

lévő vízimalmok leni,

i s meg esmérik, hogy az közelebb

túli az Tiszán e s n e k , és midőn oda mennek őr-

az Tiszán való által költözésért vámot k e l l

fizetniek.

Száraz malmok s i n c s az helységben elegendő szükségekre, ha­ nem szomszéd h e l y e k b e n

kelletik

járniok.

5/ Épületre való fákot pénzen kénteleníttetnek m i v e l elegendőt az méltóságos uraság sem a d h a t , szűk v o l t a

venni,

az erdőnek

miat t .

V. Ezen helységben mind ekkoráig az t e l e k e k n e k

minéműsége

nem lévén k i határozva, és következendöképpen az földek sem voltak

telekekhez

s z a b b v a , hanem k i többet, k i k e v e s e b b e t

szántott és kaszált az l a k o s o k esketett

meg

személyek voltaképpen nem tudják meg m o n d a n i , k i ­

nek-kinek szerint

közzül, ugyan ezért ezen

hány hóid főigye és réttye légyen, de az személy

lejendö c o n s c r i p t i o b u l

k i f o g t e t s z e n i . Sarjút

pedig

ritkán kaszáinak. V I . Méltóságos g r o f A n d r a s y István úr eő nagysága, és méltó­ ságos báró és g e n e r a l i s Andrásy Károly úr eö nagysága kőzött ezen helység ez i d e i g semmi b i z o n y o s

nem lévén f e l o s z t v a , az robottának i s

meg határozása nem v o l t ,

hanem az m i n t

dőn t e t s z e t t az méltóságos uraságnak, h o l g y a l o g h o l marhával h a j t a t t a k

és m i ­

szerben,

úr dolgára. M i n t h o g y p e d i g ezen úr

dolgozások az helységben vélt, járásnak-kelésnek i d e j e

sem

számláltatott bé az n a p i számhoz. VII.

Ezen helységnek l a k o s a i

kilencedet

minden féle n e z e i

a d t a k , és adnak i s , m i n t egy 20 esztendőtűi

vást. Ezen kívül egyéb adózás fejében f i z e t n e k rintot,

IX.

fog­

200 magyar f o

és m i n d e n k e n d e r földtűi e g y - e g y zsákot. Ez m e l l e t t ,

midőn az méltóságos uraság kívánta, f o r s p o n t o t VIII.

veteményekbűl

Ezen helységben egy p u s z t a . h e l y

K i vévén m i n t

fellyebb

sem

i s attak.

tanáltatik.

egy 16 eörőkős jobbágyokat / : k i k i s az

írt mód s z e r i n t

szolgálnak:/, az többi s z a b a d mene­

telű . Tiszadob,

1772. szept . 1 1 .

Főbíró : Vámos Mihály +

Főesküdt : Alföldi Gáspár + Esküdtek : Kun Márton m.p.

Szilágyi István

L a k o s o k : Nagy János +

V a r g a Mihály +

Tiszadob

m.p.

pecsétje.

összeírók : Csákányi László

Tőrös F e r e n c

Molnár Ábrahám

13 . T i s z a e szlá r /Eszlár/

I.-II.-III.

Ezen Tiszaeszlári helységnek e g y i k

felét

tekin­

t e t e s , n e m z e t e s és vitézlő nagykállai Kállay Mihály úr bír­ ván,

1759-dik

lett

/:melynek

tattya

esztendőiül fogvást b i z o n y o s párja i t t e n

c o n t r a c t u s mel­

sub A. a d n e c t a l t a t i k :/ adoz-

maga e m b e r e i t . A másik felét p e d i g méltóságos báró

losonci

Bánfy Mihály úr eő nagysága bírja, és 1 7 7 0 - d i k

tendőben i d e sub B. zárt c o n t r a c t u s n a k

esz­

extractusa szerint,

árendában maga jobbágyinak bocsátotta. Ezen arendátitius c o n t r a c t u s előtt p e d i g más földes úr a l a t t sze

az Bánfy s z e r n e k ,

amint

annak t e c e t t ,

lévén, némely ré­ úgy

dolgoztatta.

I V . Haszonvételei : 1 / Ezen helység határa három járásra v a g y o n f e l o s z t v a . Közép szerű termékenységű v a g y o n , és az egész határnak ne­ gyed

része a t i s z t a

ősz búzát háromszori szántással meg

m i , egyébbaránt gabonát, t a v a s z búzát, árpát, z a b o t , is

ter­

kendert

t e rem. 2/ Kászállo rétye ezen helységnek jó, és marhák hízlalá­

sára a l k a l m a t o s

szénát t e r e m ,

avagy jó t i l a l o m b a is

és ha szokásban l e t t

volna,

t a r t a t n a k , némely rétes h e l y e k e n

sarjút

l e h e t n e kaszálni. Széke i s v a g y o n ezen helységnek, a n n y i ­

ra való, hogy marhájókat

sózni nem szokták soha i s .

3/ T o k a j városával ezen helység határos, és c s a k fél mér­ földnyire v a g y o n tőlle, az többi városok p e d i g , úgymint Ke­ resztúr, T a r c a l , Mád, Tállya, L i s z k a másfél és két mérföld­ n y i r e határoztatnak, k i h e z képest e l ado jószágokat, ha ár­ v i z e s idő n i n c s e n , j o úton v i h e t i k

e l adása végett, és h a s z ­

nosan e l adhatyák. Árvizes időben p e d i g hajókon

szállíttyák

e l ado jószágokat. 4/ Legelő m e z e j e k m i n d járó, m i n d heverő marhájoknak számokra elegendő v a g y o n , és ezen legelő h e l y e k e n hasznos

fű

terem.

5/ Az f a l u helyek

i s j o és

alatt

e l folyó T i s z a j o és a l k a l m a t o s

az marhájok számára, k i n p e d i g

itató

az pusztán elegendő

kútyok és sójok v a g y o n . 6/ Az f e l y e b b m o n d o t t h e l y a l l y a i leg

hiresebb

városok határán lévén

szöllő h e g y e k , m i n t h o g y közel esnek ezen h e l y ­

ség l a k o s i h o z , esztendőt által lévő munkáira e l s z o k t a k ni,

és p o r t i o j o k a t

o t t a n való munkálkodásokbúi meg k e r e s n i .

7/ Midőn árvizes idők n i n c s e n e k , gendő káposztájuk 8/ A t o k a i

jár­

magok szükségekre

ele­

terem.

só háznak közel léte jó alkalmatosságot

nyújt a só e l szallítasábúl lévő pénz keresésre, de a l a k o ­ sok

ezen szekerezést nem szokván, e z z e l ekkoráig nem

keres-

ket tek . 9/ A T i s z a az f a l u

alatt

fojván e l , h a s z n o s a n

keresked­

nek az h e g y a l l y a i városokon, főképen árvíz idején. 10/ Kender és l e n ásztato v i z e k határokban elegendő v a ­ gyon . 11/

Egy és más fél mérföldnyire vágynak vízimalmok, az

hová jó és a l k a l m a t o s u t a k o n pedig

jöhetnek-mehetnek. Szárazmalom

az helységben öt v a g y o n .

12/ M i n t h o g y a T i s z a éppen az helység a l a t t

foly

e l , az

Maramarosbúi l e ereszkedő só szálakon és csajkákon lévő só vivőknek mindenféle főzelékeket, ós mindenféle e n n i valókat pénzen e l a d n i

szoktak.

Kárai : 1/

E l l e n b e n ezen f e l y e b b t e t t

haszon vételek

mellett

panaszollyák a l a k o s o k , hogy azon kívül a t e k i n t e t e s részen valók, épületre való fát c o m m i s s i o m e l l e t t

kapnak az

uraságtúl, egy átalylyában semmi tűzi fájok n i n c s e n , pénzen kintelenítétnek v e n n i .

Kállay

hanem

2/ Noha az 3 - d i k , 6 - d i k és egyébb h e g y a l l y a i nos p i a c o k

és 8 - d i k

punctum s z e r i n t T o k a j

városokon eladó jószágokra jó és h a s z ­

légyen, de m i v e l az t o k a i

töltésen és hídon nagy

vámot k e l f i z e t n i e k , sőt ha a Tiszán f e l e l ado jószágokat saját hajójokon v i s z i k i s , s z i n t e nek,

a hídon menné­

meg vámoltatnak. A m i tőbb, ámbátor T o k a j b a n az helység

alatt kai,

úgy, m i n t h a

közelebb költözhetnének által a Tiszán e l ado jószágok egy átalyában a vám meg vevés nélkül nem e n g e d i k

vámosok, v a l a m i n t h o g y az sem e n g e t t e t i k ,

h o g y télben jegén

által hajtsák marhájokat, ha c s a k az vámot meg nem

fizetik.

Ezen terheltetésekkel, m i n d kézi munkájúkkal lehető tek,

a toka

m i n d szekerezéssel való kereskedések nagyon

kerese­

gátoltatik.

3/ Hogy az helységnek különösen se réttye, se földje, se kántora ez i d e i g nem V. Sem

volt.

szántó főldjők, sem kaszálló rétyek, az t e l e k e k n e k

minéműségéhez képest nem lévén k i s z a b v a , ezen

megesketett

személyek nem tudhatyák, hány h o l d szántó földje és rétye légyen e g y - e g y egész gazdának, m i v e l k i n e k sebb v a g y o n , a m i n t

tudnillik

több, k i n e k k e v e ­

tehetsége h o z z a magával. Sarjút

p e d i g , m i n t hogy nem s z o k t a k , nem i s kaszálnak. V I . Az Kállay részen valók szolgáltak e d d i g , és szolgálnak az c o n t r a c t u s s o k s z e r i n t , az méltóságos báró Bánfy részen valók p e d i g most árendát f i z e t n e k , gáltak, m i n t

úgy

szol­

az Kállay részen lévők. És az szolgálatot h e l y ­

be tették és t e s z i k pontozni

az előtt p e d i g

szoktak

mind két részen levők. Azon kívül f o r s -

mindenfelé, a hová az földes uraság kí-

vánnya. VII.

Ezen helységnek l a k o s i m i n d e n féle őszi és t a v a s z i v e -

tésekbűl, az c o n t r a c t u s n a k

k i adásátúl f o g v a , k i l e n c e d e t a d ­

n a k . A szomszéd lökiek i s hasonlóul s z o k t a k adózásokat i s az c o n t r a c t u s o k s z e r i n t

fizetni.

Egyébb

tellyesítenek.

V I I I . M i n t h o g y i g e n i s e l népesedett az helység, és sok t e ­ l e k e k e t e l s z a g g a t o t t a T i s z a , az nép öszve szorulván, e g y puszta IX.

h e l y sem találtatik az helységben.

Ezen helységnek l a k o s i ,

egynehányan kívül, szabad mene­

telű jobbágyok. Tiszaeszlár, 1 7 7 2 . a u g . 2 5 .

Főbíró : Menyhárt György +

Esküdtek : K i s s János +

T z i b a k Mihály

Tóth István m.p.

Tóth János

m.p.

m.p.

Lakosok : T o k a j i István +

Pásztor Mihály

Összeírok : Csákányi József

Tőrös F e r e n c

m.p.

Molnár Ábrahám

1

Sub A .: Alább meg írt Perényi Borbála, néhai t e k i n t e t e s , n e m z e t e s

és

vitézlő nagykállai K a l l a y János és m a r a d o t t öszvégye, ámbár ugyan

t u l a j d o n magam hátra maradássomat t a p a s z t a l y a m ,

sikéres hasznát, m i n t más földes u r a k

soly

e z z e n eszlári porcióm­

nak nem vehessem: mind azon által v a l a m i n t e d d i g , úgy ezután is,

s tovább i s eszlári taxássimhoz j o v o l t o m a t m u t a t n i , okét

» 2 o l t a l m a z n i kívánva i n t e r i m a l i t e r e z z e n alább meg írtt urbá­ r i u m r a bocsátottam. 1/

Minden

gazda ember a k i n e k marhája v a g y o n , marhaján

tizen

két nap nékem tecö d o l g o t t

tokat

fizetni,

d o l g o z n i , két renés

és az határon minden

forin­

t a v a s z i és öszi vetésbül

dézmát, e g y - e g y karácson tyúkját, e g y - e g y pár csirkét

kony­

hámra h o z n i köteles lészen, az m e l y gazda embernek p e d i g mar­ hája nem v o l n a , g y a l o g mit

s a mikor

szerben

parancsolom,

tizen

két nap d o l g o z n i a z t , a

tartozik.

2/ Az zsellérek, v a l a m i n t egy g a z d a , mindennek fogja

fizetni,

úgy m i n t

a k i n e k marhája v a g y o n , h a t nap d o l ­

g o z i k marháján, az k i n e k n i n c s e n , g y a l o g egy

rendes f o r i n t o t ,

felét

szerben

h a t nap,

m i n d e n m e z e i vetésibűi dézmát f o g f i ­

zetni . 3/

Az gazda emberek esztendönkint két-két véka

v a g y árpát a d n i f o g n a k ,

az melyikbűi t u d n i l l i k

zabot

nekie fog

t e c e n i , és így. 4/ Magam szükségére elegendő szántó földet es kaszálót fel

fogván, a m i részembűi hátra m a r a d , m i n d szántó földéket

és kaszálott e g y más között igasságosson f e l o s z t a n i , nek

ski­

k i n e k maga erejéhez elegendő földet a d n i , az marhás em­

b e r n e k két a n n y i széna füvet, m i n t az m a r h a t l a n o k n a k szabadok l e s z n e k , az e d d i g

tartott

5/ Ha m e l y taxássom e l a k a r n a

mód és r e n d

osztani

szerint.

menni telkemrűl; szökve

e l - n e ményen, m e r t külömben, ha e l éretik, minden marhája és j a v a i f o g n a k arra

confiscáltatni, hanem a k i e l a k a r

menni,

esztendőre az felébb meg írt úr dolgát s egy szóval

m i n d e n kötelességet végbe vivén, e l menő szándékát nekem v a g y emberemnek meg j e l e n t e n i t a r t o z i k , s az után ha m i n d e n ­ kinek eleget fog t e n n i ,

az hová f o g t e c e n i ,

Isten

hírével

mehet . 6/ Az dézmát v a l a k i írott törvénye s z e r i n t

e l t a g a d j a , az hazánk az iránt

való büntetést f o g v e n n i . Ha p e d i g

v a l a k i meg s z o r u l n a az dézmalas előtt, szükségére búzát v a g y e g y e b e t a k a r n a be h o z n i , magamnak v a g y emberemnek meg, s cédulát végyen róla, m e n y i t Mely k i a d a t o t t val

úrbariomot

akar

be h o z n i .

tulajdon

s pecsétemmel meg érössítvén, a t t a m

jelentse

magam kezem írássák i eszlári taxássaim-

nak 1759. aug . 18-án.

Árva Perényi Borbála m.p. Pecsét .

3

Sub B . : Mi,

a .

alább i s még írtak, úgymint báró l o s o n c i

Bánfi Mihály

egy részrűl, nem külömben Molnár Abraham, Morvái J o s e f , B a r kus István, Pásztor Mihály, Tóth István, Tóth János, András, Szolláth Mihály, B e r n a t h Horváth Mihály, H o r i Kemény T h e r e s i a tokra

Bátori András,

György s több. Magam és föleségem,' gróf

szerin

mindeneknek

Gergely,

Hori

lévő taxások közönségesen a d j u k t u t -

az k i k n e k

hogy i n Anno 1 7 7 0 . D i e v e r o

illik

ezen levelünknek

rendiben,

a 4 18— M e n s i s D e c e m b r i s léptünk

egymás kőzött i l y e n meg egyezésre. 1 / Én báró l o s o n c i

Bánfy Mihály és feleségem, gróf Ke­

mény T h e r e s i a ,

nemes Z a b o l c s

vő jószágunkat

tavoly

vármegyében T i s z a

lété m i a t t

nem gyakorolhatván, és m a j d

semmi hasznát nem vehetvén, a t t u k nemes földünkön lakó embereknek minden b e n e f i t i u m i v a l ,

Eszláron l e ­

fent

nevezett

becsülletes

taxára 1 0 . egész esztendőkig

Lök felől való fűz erdejével, halá­

szó vizével, mészár székjével, külső és belső korcsmáival, az Vay részre bíratott c u r i a i v a l ,

nádas és kakás h e l y e i v e l ,

szántó és kaszálló földeivel 4 szárazmalmaival e t c e t ,

etcet.

Mi p e d i g taxások közönségesen, az méltóságos uraságnak ezen f e n t

n e v e z e t t benefitiumokért

tartozunk

dőnként e z e r öt száz magyar f o r i n t o k a t , 1500,

taxálni e s z t e n ­

florenus

augurum

négy angarianként, még p e d i g i l y r e n d e l : hogy első a n -

gárra lészen m i n d e n k o r tokat, Szent

új esztendő n a p j a , m e l y r e 400

második J o s e f n a p j a , m e l y három százat, János n a p r a , a k k o r négy százat, n e g y e d i k

angarrára négy százat, mind fizetni,

etcet,

Mi i s f e n t

magyar f o r i n t o k a t

forin­

harmadik Katalin

napja

tartozunk k i

etcet. n e v e z e t t földes uraság az e v i c t i o t ,

minden

5

legitimus impetitorok

ellen

magunkra válaltuk e t c e t ,

Hogy ezén c o n t r a c t u s t

minden punctumaiban

mind

két rész

tozzék meg állani, tettünk egymás között száz a r a n y mot , magunkat énnek meg Mely dolognak

vinculo-

másolhatatlan

erősségére a d t u k egymásnak hasonló párban ezen magunk

tualis

tar­

tartására obligálva.

állandóbb voltára^ és meg

c r i p t i o n k a l és s z o k o t t

etcet.

subs-

pecsétünkéi meg erősíttetett c o n t r a c -

levelünket, az alább c o r a m i s a l a n d o

T i s z a Eszlár, 1 7 7 0 . d e c . 1 8 .

régiusok^ előtt.

L o s o n c i Bánfi Mihály

m.p.

Pecsét . Molnár Ábrahám m.p. Pecsét. M o r v a y Jósef m.p.

Pecsét.

Pásztor Mihály m.p.

Tóth János

Pecsét. Tóth István m.p.,

m.p.,

H o r i András m.p.,

m.p.,

B a t o r i András m.p.,

hály m.p., taxasok

H o r i György m.p.,

Bernath

Horváth Mihály m.p.,

Markus István m.p.,

Gergely

Szolláth M i ­

S a l l o s János m.p.

és az több

közönségesen.

Előttünk, Gáli Ferenc Madarász János /m.p.

szerződést

rögzítő /m.p.

Pecsét/ és

Pecsét/, v a l a m i n t Váradi Mihály, a rög-

zített bejelentést végrehajtó /m.p.

Pecsét/ nemes

személyek

elő t t .

b. M i , alább i s meg írtak, úgy m i n t

báró l o s o n c i B a n f f y Mihály

egy

részrül, nem külömben Molnár Ábrahám, M o r v a y D o s e f , Mar­

kus

István, Pásztor Mihály, Tóth István, Tóth Dános, H o r i

András, Szóllát Mihály, Bernáth G e r g e l y ,

Bátori András, Hor­

váth Mihály, H o r i György, s több magam és feleségem, gróf Kemény T h e r e s i a

részin lévő taxások közönségesen a d j u k t u d -

t o k r a mindeneknek a k i k n e k

illik,

ezen levelünknek

rendiben,

hogy i n Anno 1770 D i e véro I 8 v a M e n s i s D e c e m b r i s ^ léptünk egymás között i l y e n 1/

meg egyezésre.

Én báró l o s o n c i

Bánffi Mihály és f e l e s e g e m ,

gróf Ke­

mény T h e r e s i a , nemes Zabólcs vármegyében T i s z a Eszláron jószágunkat, tavóly léte m i a t t

lévő

nem gyakorolhatván, és m a j d

semmi hasznát nem vehetvén, a d t u k

fent

nevezett

becsülletes

nemes földünkön lakó embereknek taxára tíz egész esztendőkig m i n d e n b e n e f i c i u m a i v a l , Lök felöl való fűz erdelyével, halá­ szó vizével, mészárszékjével, külső és belső korcsmáival, a Vay

részre bíratott curiával, nádas és kakás h e l y e i v e l , szán­

tó és kaszálló földeivel, négy szárazmalmaival, még

pedig

úgy : 2/ Hogy magunk i t t e n a m a j o r

béli h a r m i n c d a r a b

neinknél és egy czúg ökreink v a g y lovainknál több marhát n e v e z e t t e~szlári határon nem f o g u n k

tartani,

vén a z t , hogy midőn más jószágunkbúi az dög m i a t t , vánnánk marháinkat h a j t a t n i ,

akkor,

tehe­

szarvas k i köt­ i d e kí­

ha az marháink i t t p a s -

cuálnának egész nyáron, tehát m i n d e n nagy marha után e g y fél g forint

a taxábul - krajcár 50 defalcaltassék,

borjú p e d i g

a

esztendős

z

kettő t e g y e n e g y számot. E m e l l e t t :

3/ Most i t t levő nyáj j u h u n k ennek utánna i s i t t e n p a s cualtassék a nyomáson, és tarló szabadulás után a h o l a taxá­ sok

juhok

Kusir

járni f o g . M e l y j u h o k n a k

alatt

lévő házat, a k l o t

teleltetesek

udvarával és kutyával magunk­

nak reservályuk. A juhászoknak p e d i g ron

lappangl-atni telyesseggel

kedvéért a

nem

idegen juhokat

az hatá­

engedtetik.

4/ A pálinka házat i s , m i n d e n hozzá - tartozó edényeivel, üstyeivel által a d t u k óly formán, h o g y az 1 7 7 1 - d i k esztendő­ ben esendő S z e n t György napjáig sertésim számára elegendő moslékot t a r t o z z a n a k

a d n i , az edényeket p e d i g g

és aestimaltatván, c o n s e r v a l n i je

e l telesekor jobb

statusba

edények, tehát a m e l i o r a t i o

tartoznak, találtatnék,

taltatik,

statusba

és ha a t a x a 0 a

ide­

ház v a g y az

acceptaltatik.

5/ Az malmok i s a e s t i m a l t a t n a k , telesével, ha j o b b

inventaltatván

és azok i s az idő e l

találtatnak, m e l i o r a t i o j o k

accep­

m e l y e k h e z tartozó négy új köveket i s által a d u n k .

Ha casu fátalitasbul, és nem i n euriositásbu1, a malmok meg 12 égnének, considaratióba m e n j e n a d d i t a d e c l a r a t i o n e 6/ Nem

kívánván i t t e n

den fordulóra, a h o l

oeconamiat t a r t a n i / ^

nékünk t e c c i k

való földet reserválunk, e m e l l e t jorság t e n g e r i n k dig

tehát m i n ­

17 köböl őszi vetés alá az m e l y földben az idén ma­

v o l t , a z t i s magunknak reservályuk. Ha pe­

másuvá f o g u n k v e t n i ,

számunkra e x c i n d a l n i 7/ A K u s i r

sub A.

alatt

a k k o r hasonló q u a n t i t a s u

jó földet

tartozzanak. lévő köles és d i n y e

földeket magunknak

reservályuk

t a v a s z búza alá, ha p e d i g azon földek nem

matosuk l e s z n e k

idővel t a v a s z búza alá, a k k o r

alkal­

másutt hasonló

jóságú öt köböl alá való földet m u t a s s a n a k . 8/ Tyúkász, juhász, hajdú, csordás és béresseink számá­ ra,

ha v e t t e t n i

kívánnának, azon c a l c u l u s szerént, m i n t

ma­

gok között a taxát egy e g y köbölre repártiályák, t a r t o z z a n a k d e s i g n a l n i jó földet, a m e n n y i f o g kívántatni ezen cselédeink­ nek,

marháiknak p e d i g

szabad p a s c u a t i o

engettetik.

9/ A Lök felöl való fűznek tökéit, m e l y e k még

gallyat

t e r e m n e k , magok h a s z n o k r a conserválni t a r t o z n a k . Midőn magoknak sövénynek v a g y istállónak való veszöre lészen, t a r t o z n a k a t i s z t e t

requiralni,

még a Szilvás erén túlrúl i s h o z h a t n a k , tiszt

fogja

pedig

szükségek

és annak hírével, ahol t u d n i l l i k

a

designalni,

10/ A l s o és felső a k l a i n k a t , csűrös kertünket, m a j o r , j u ­ hász, csordás, vincellér házainkat a Csipével edjütt magunk­ nak reservályuk . 11/

A Szilvás éren túl levő erdőt rétyével edjütt egé­

s z e n magunknak taxasoknak

reservályuk, midőn p e d i g

szabad g l a n d i n a t i o

e n g e t t e t i k , de úgy hogy a k a -

szállot f e l ne túrassák. Ha p e d i g miatt

o t t makk lószen, s

az fellettébb való árvíz

o t t nem kaszáltathatnánk, i n c a s u i l l o

a mennyi

egy szekér szénát termő föld után competálna, a n y i t

taxa

dafal-

14 calván minden szekér széna után a taxábúl,

24 szekér szé­

náig t a r t o z z a n a k a d n i füvet. 12/ A f e n n n e v e z e t t 25 öl fát i s , m e l y e t

pálinka ház mellé még adok

annuatim

készen a c i g a n d i a k k a l leszállíttatok. A

pálinka ház m e l l e t lévén egy kút, m e l y n e k reparátioját, m i v e l

már 15 f o r i n t o k b a meg i s a l k u d t a m , azért náltatván, 15 f o r i n t

azon k u t a t meg

csi­

a taxába a c c e p t a i t a t i k . Hozzá való kávát

p e d i g a cigándi jobbágyaim szállítanak l e . 13/ Meg ígértük a z t i s , hogy ha a t a x a s o k

manuariusokat

15 praestalnak,

az malmok r e p a r a t i o j a r a

megkívántató fákat az

halászi és c i g a n d i erdőn magunk f o g u n k vágatni. 14/ Midőn szüreti alkalmatossággal magam v a g y feleségem ide

k i jövünk, kivált magam vadászni, a k k o r

tartoznak

számára négy szekér jó szénát a d m i n i s t r a l n i , szénához még jó t i s z t a

lovaink

i d e értetik a

tíz köböl zab i s v a g y a b r a k , ez m i n d

az által a k k o r nem currál, m i k o r i d e k i nem jövünk. 15/ Az H e r i c z uram u d v a r a hozzá tartozó káposztás k e r t e l kel

félét i s meg h a g y t u k

magunknak,

ez m e l e t t e levő p u s z t a

telek­

együ 1 1 . 15/ M i v e l még i n anno 1 7 7 1 az korcsmákban magam

bort

akarok

áruitatni, azért kezemnél meg h a g y t a m , abban az egy e s z ­

tendőben o l y l i m i t a t i o v a l ,

hogy taxássaimnak az alább

ficálando t a x a summájábul négy száz - 400 magyar

speci-

forintokat

defalcálni e n g e d e k , es így i n anno 1 7 7 1 usque ad 1-mum j a nuarii

1772 e z e r és száz magyar f o r i n t o k a t

taxáinak. A külső

korcsmához levő apertinentiák és pascuum i s , még azon egy esztendőben i n t a c t e meg m a r a d n a k . Nem külömben a korcsmának arendajahoz

tartozó, még Salamonnál v o l t

contractusomban

expressált szántó föld és kaszáló füvek d e f e c t u s nekül, még in

anno 1 7 7 1 , k i a d n i

tartoznak.

17/ M i p e d i g t a x a s o k közönségesen a méltóságos uraságnak ezen f e n t

n e v e z e t t beneficiumaiért

tartozunk

dönkint e z e r ötszáz magyar f o r i n t o k a t ,

taxálni e s z t e n -

i d est florenus

unga-

rorum 1500, négy angarinként, még p e d i g i l y

r e n d e l , hogy e l ­

ső a n g a r i a lészen m i n d e n k o r új esztendő n a p j a , m e l y r e négy száz f o r i n t o k a t ,

második Oosef n a p j a , m e l y r e három százat,

h a r m a d i k S z e n t dános n a p j a , a k k o r négy százat, n e g y e d i k talin

n a p i a n g a r i a r a négy százat, m i n d magyar

tartozunk

k i fizetni.

uram

fiscalis

kezébe administrálni. Most

esztendő napján 1-mo forintokat

januarii

anticipato

tum s z e r i n t

rend

titulált B o n i s László

p e d i g l e n a következendő új

1 7 7 1 két száz h e t v e n öt

magyar

l e t e n n i , c s a k h o g y az p r a e c e d e n s punc­

az e z e r öt száz magyar

kezdődik 1-mo

forintokat

M e l y taxát i s ezen specificált

s z e r i n t mindenkor t a r t o z u n k

Ka­

forintokbul

állo taxánk

j a n u a r i s 1772.

18/ M e l y specificált

taxának i d e j e

kezdődik a most l e g

közelebb következendő új esztendőben 1-a j a n u a r i i 1 7 7 1 . 19/ O b i i g a t u s o k

leszünk m i i d e b e n meg írt személyek a

taxának esztendönkint való k i fizetése véget, magunkra aevictiot

vallani,

és m i n d e n esztendőnként, a m i n t az c o n t -

r a c t u s b a n k i tétetett, m i n d e n haladék nélkül a meg

nevezett

angariális n a p o k r a az summát meg a d n i . M e l y e t ha nem

csele­

kednénk, vagy c s e l e k e d n i nem akarnánk, az uraság csak maga hatalmával i s ,

rajtunk

universis j u r i d i c i s

azon summát desumálhassa, a b s c i s s i s

remediis, et n o b i l i t a r i

p r a e r o g a t i v a non

16 obstante . 2 0 / M i i s f e n n e v e z e t t méltóságos földes uraság, az evictiot laltuk

e

minden l e g i t i m u s

impetitorok"''

7

e l l e n magunkra

vál­

felett.

2 1 / Hogy ha v a l a m e l y i k esztendőben történne, hogy kozás m i a t t /:melytül I s t e n

hada­

őrizzen:/ a határnak, és ezen

beneficiummoknak

kevesebb

hasznát vennék az taxások, tehát 18

akkor a p r o p o r t i o n e damni,

a

z

taxábul b i z o n y o s pénz defál-

cáltatik, melyrűl m i n d az által a taxások h i t e l e s e n rálni

demonst­

tartoznak.

2 2 / Hogy e z z e n c o n t r a c t u s t minden

punctornaiban, mind k e t

rész tartozzék meg álani, tettünk egy más között száz a r a n y v i n c u l o m a t , magunkat

ennek meg álássára obligálván.

M e l y d o l o g n a k állandóbb voltára, és meg

másolhatatlan

erősségére a d t u k egy másnak hasonló párban ézzen magunk s u b scriptionkkal,

és s z o k o t t

pecsétünkkel meg erössítetett l e ­

velünket, az alább c o r a m i s a l a n d o r e g i u s s o k előtt. Tiszaeszlár, 1 7 7 0 . d e c . 1 8 . Báró l o s o n c i

Bánffy Mihály m.p. Pecsét, Molnár Abraham

Pecsét, Morvái József Pecsét, Pásztor Mihály m.p., ván m.p., m.p.,

Tóth János m.p.,

Bernát G e r g e l y m.p.,

H o r i András m.p.,

B a t h o r i András m.p.,

hály mp., S z o l l a r Mihály m.p., János m.p.,

Hori

és a többi taxássok

Markus

m.p.

Tóth

Ist­

György

Horváth M i ­

István m.p.,

Sallos

közönségessen.

Elő t tünk, nemes Gál F e r e n c , a szerződést

rögzítő, Madarász

János, Váradi Mihály, a rögzített szerződést végrehajtó ne­ mes személyek előtt. Sub . A . : Ha c a s u a l i t e r

a f a l u meg gyúlván, a malmok meg égnének, ak­

kor

c o n s i d e r a t i o b a n vévén a taxások kárát, tehát 150 f o r i n ­

tok

defálcáltassanak, úgy m i n d azon által, hogy a mi n e v e ­

zett

erdörűl fát adván, a malmokat

hasonló s t a t u s b a n f e l

építtetni a taxások t a r t o z z a n a k , m i n d azon által ez c s a k a k -

k o r observaltassék, ha nem ex i n c u r i a

támadott l e g y e n a

tüz . Csákányi József

m.p.

Jegyzet : 1 . A.

alatt.

2. I n t e r i m 3. B.

aliter

= éppen ezért

alatt.

4. 1 7 7 0 . december 18-án. 5. ... a védelmet m i n d e n nyilvános erőszak e l l e n . . . 6. Szembesítendő királyi személyek; i t t inkább hitelesítő személyeket k e l l

érteni a l a t t a .

7. 1 7 7 0 . december 18-án. 8. Fél f o r i n t ,

a z a z 50 dénár levonassék.

9. Az edényeket p e d i g megóvni

leltároztatván és megbecsültetvén,

tartoznak.

10. I t t : állapotban 11.

... a javítás a fizetésbe

elfogadtatik...

12. Ha elkerülhetetlen okból ós nem hanyagságból a malmok leégnek, t e k i n t e t b e

vétessék az A. p o n t

alatti

megálla­

podás /kijelentés/. 13. m a j o r k o d n i , majorsági gazdálkodást 14.

folytatni

... azon okból a m e n n y i t a k s a /fizetés/ egy szekér szénát termő rét után járna, a n n y i t m i n d e n szekér széna után az évi bérből levonván...

15.

... ha a bérlők kézi munkát adnak /szolgáltatnak/...

15.

... azon összeget b e h a j t h a s s a

/ m e g v e h e s s e / , a bírói dön­

tést mellőzve, és a n e m e s i kiváltság ellenére. 17. nyilvános követelők, támadók

18.

az áldozat, a veszteség arányában...

14. Gáva I.-II.-III.

Ezen Gáva nevezetű helységnek

fogvást sem urbáriuma, sem c o n t r a c t u s a is,

hanem az t e k i n t e t e s

emberemlékezetitűl

nem v o l t , és

nincsen

földes uraság akarattyátúl föggött

m i n d az jobbágyoknak, m i n d az zselléreknek egész szolgálatytya,

az k i n e k

tudniillik

miképpen t e t s z e t t ,

és szüksége vélt,

úgy úr d o l g o z t a t t a jobbágyit. I V . Haszonvételei : 1/ va, bot,

Határja ezen helységnek négy járásra lévén f e l o s z t ­

az esztendőnek minéműségéhez képest az r o s t , lent,

kendert,

nélkül a l k a l m a t o s a n nek,

kukoricát, t a v a s z

árpát, z a ­

búzát m i n d e n

meg t e r m i . Ősz búzát p e d i g

trágya

azért nem v e t ­

hogy s o k s z o r i probájok után róssá és üszöggé s z o k o t t

változni. 2/

Ha az közel lévő Tiszának árja / .mely g y a k r a n

szokta

járni k a s z a l l o j o k a t :/ sokáig és rendkívül nem f e k s z i k

rajtok,

jó és marha tartásra a l k a l m a t o s

sar­

szénát t e r e m ,

jút i s kaszálhatnak. Ha e l l e n b e n v e r , a l k a l m a t l a n szénát t e r e m ,

és a k k o r

az ár víz sokáig r a j t o k

he­

sarjút sem kaszálhatnak.

3/ Az h e g y a l l y a i városok, n e v e z e t e s e n T o k a j ,

Keresztúr,

L i s z k a , P a t a k e g y és másfel mérföldnyire lévén h e l y h e z t e t v e , alkalmatos

esztendőkben, a z o k r a jó úton jöhetnek-mehetnek,

és h a s z n o s o n e l adhattyák m i n d e n névvel nevezendő e l adó j a vokat .

4/ M i n d heverő, m i n d vonó marhájoknak, úgy j u h o k n a k és borjújuknak elegendő legelő m e z e j e k v a g y o n , a n n y i r a , szomszéd h e l y e k r e

nem

hogy

szorulnak.

5/ Az f a l u n a k éjszaki oldalához közel folyván a T i s z a , más külömben i s , azon

részen tók lévén, a l k a l m a t o s

l y e k marhájoknak . K i l l y e b b p e d i g

itató he

az pusztán két kúttyok v a ­

g y o n , m e l y e k csupán szántó marhájoknak elegendők

itatásokra

6/ Lévén az földes uraságnak kevés e r d e j e az határban, abban meg e n g e d t e t i k az száraz tölgy, n y e r s füz és nyár f a tüzelésre az l a k o s o k n a k . 7/ volt

Az midőn ez előtt makk t e r m e t t az erdőn,

makkoltatások, de t a v a l y már sertéseket meg 8/ Zőlcség termő k e r t y e i

szabados dézmálták.

a n n y i r a valók vágynak az lakó

s o k n a k , hogy magok szükségére elegendő t e r e m . Úgy az komló szedéssel i s , ha meg szokták v o l n a , pénzt kereshetnének, m i v e i határjokban elegendő t e r e m . 9/ Terem határjokban magok szükségére való gyékények, és fűtésre való apprólékos nádjok. 10/ Ár víznek idején az egész Hegyallyára h a s z n o s o n k e ­ reskedhetnének

csónakokon.

1 1 / M i n d az közel lévő h e g y a l l y a i városokon és szőllő h e g y e k e n , m i n d b e n t az helységben, kézi munkájúkkal való pénz keresésre jó alkalmatosságok

vagyon.

1 2 / Vagyon az helységnek kántora S z e n t Mihály napjátúl fogvást új esztendő napjáig, és e m e l l e t t

négy embervágó

rét t y e . 13/ Len és k e n d e r ásztató v i z e k bűven v a g y o n . 14/ Egy és fél mérföldnyire vágynak az helységhez az

b e r c e l i és karádi malmok, b e n t p e d i g

az helységben v a g y o n

három szárazmalma az uraságnak. 15/ Ezen helység l a k o s i n a k

jó féle dohánnyok s z o k o t t t e r -

m e n i , m e l y n e k e l adásából jó pénzt s z o k t a k

venni.

Kárai : 1 / Az f e l l y e b b j e l e n t e t t

h a s z o n vételek m e l l e t t pana­

szollyák az l a k o s o k , hogy ha az árvíz sokáig f e k s z i k az rétytyeken, tetnek

alkalmatlan

szénát t e r e m , söt vidékre i s kíntelenít-

menni szénát s z e r e z n i

marhájok számára.

2/ Akár az t o k a i hídon, akár az kenézlei réven mennyé­ nek az h e g y a l l y a i városokra, m i n d e n k o r vámoltatnak, sőt ha magok csónakokon mennek i s az h e g y a l l y a i városokra, v a g y tél­ ben az jégen mennek által, az t o k a i vámosoktól meg

szoktak

vámoltatni. 3/ Épületre való fájok nem lévén, pénzér kéntelen!ttetnek magoknak

szerzeni.

V. Ezen helységben, ember emlékezetitűl fogvást, nem v o l t a k az földek a t e l e k e k n e k

minémüsegéhez képest k i s z a b v a , ha

nem a földes uraság m i n d e n esztendőben f e l osztván az főidet, ki-ki

maga emberének a n n y i t

a d o t t , az m e n n y i t a k a r t

és

tel­

h e t e t t . Ugyan azért ezen meg e s k e t e t t személlyek nem tudják elő a d n i , hány hóid szántó fölgye légyen egy egész h e l y e s gazdának, hanem személy s z e r i n t lejendő c o n s c r i p t i o b a n elő f o g j a a d n i is

maga birtokát. Sarjút p e d i g ,

az m i n t

kiki

felyebb

meg m o n d a t o t t , ha az árvíz hamar e l mégyen , réttyein k a ­

szálhatnak . VI.

Tőbb földes u r a i

lévén ezen helységnek, az l a k o s o k nem

egy formán t e s z i k j o b b a g y i

kötelességeket, hanem az méltosá-

gos jászai p r a e p o s t úr eorökös jobbágyainál az méltóságos uraság ökrei lévén, midőn ökrös r o b b o t r a vagyon m i n d e n héten két n a p o t log

s z e r r e vagyon

szükség,

szolgálnak marhával, m i k o r p e d i g

szükség, ugyan a n n y i t

gya­

szolgálnak kézi mun­

kával . T e k i n t e t e s S z l a v y Pál feö d i r e c t o r

úr eorökös jobbágyai,

a k a r uraság marhája, akár az jobbágyé légyen, két-két szolgálnak e g y - e g y héten marhával. G y a l o g Az szabad ben,

napot

szerben i s a n n y i t .

menetelűek p e d i g 12 n a p o t szolgálnak g y a l o g s z e r ­

kész pénzül p e d i g 12 márjást

fizetnek.

T e k i n t e t e s V i d a István úr eorökös jobbágyainak úr d o l ­ gozása nem lévén meg határozva, az midőn k e l l e t e t t , felé szükség v o l t ,

és m e l y

úr dolgáztak. Az taxások p e d i g 12 n a p o t

szolgálnak g y a l o g s z e r b e n , és 12 márjásokat T e k i n t e t e s Bessenyei

László úr eorökös jobbágyi, magok

e r e j e k k e l , minden héten két-két n a p o t T e k i n t e t e s Balogh

fizetnek.

szolgálnak.

Sigmond úr eorökös jobbágyi, az midőn

földes u r a kívánnya, g y a l o g s z e r b e n s z o k t a k úrdolgázni. Nemzetes Pető Sigmondné aszszonyom és M i k e t z Sámuel uram e m b e r e i

két n a p o t kapálnak, két n a p o t

napot

hordanak.

szénát

kaszálnak, és két

T e k i n t e t e s Erdődy István, M a r u c z Pál és Ormos György uraimek

közős taxása hét márjást f i z e t e t t

az három

részre.

Szabó György c o n t r i b u e n s F i l e p György nevezetű földes úrtul, i t t e n tott

s u b . A. v i d i m a l t

egy d a r a b

contractus szerint

zálogosí­

t e l e k e t , de utánna semmi a p p e r t i n e n t i a t

nem

bír. VII. 86

Ezen helységnek l a k o s a i minden földi veteményekbűl t i -

z e d e t f i z e t n e k , az t e k i n t e t e s kik

kilencedet

f e d d i r e c t o r úr e m b e r e i n kívül,

a d n a k . Egyéb adózás fejében p e d i g

ez i d e i g az

l a k o s ok•semmit sem a d t a k az uraságnak. VIII.

O l y a s p u s z t a h e l y e k , m e l y e k ember emlékezetitűl

vast pusztultak

fog­

e l , a v a g y az helység bírna, e z e n helységben

nem tanáltatik, hanem az méltóságos jászai p r a e p o s t úr ré­ szén egy telekrűl más f a l u b a n menvén az jobbágy l a k n i ,

annak

h e l y e pusztán áll m i n t e g y 10 esztendőtűi fogvást, és az mél­ tóságos uraság által bíratik. Más helybűi hasonlóul k i h a l ­ ván az ember, és meg égvén az ház, ez előtt m i n t egy h a t esz­ tendővel, mostanában, de t e k i n t e t e s Szlávy Pál úr bírja. IX.

Az l a k o s o k n a k némely része eörőkös, némely e l l e m b e n , és

az nagyobb

része szabad menetelű jobbágyok.

Gáva, 1 7 7 2 . n o v . 1 9 .

Főbí ró : Árokháti Mihály +

Esküdtek : Kánya István +

Nagy János +

Lakosok : Vágó G e r g e l y +

P o z s o n y i Mihály +

Gáva pecsétje . Ősszelrók : Csákányi József

Tőrös F e r e n c

Molnár Ábrahám

Sub A Én, alább s u b s c r i b a l t

adom

lik

l e v e l e m n e k r e n d i b e n , hogy i t t e n ,

ezen c o n t r a c t u a l i s

ván egy zálogos t e l e k e m e t , ugyan i t t e n

tuttára m i n d e n e k n e k a k i k n e k i l ­

rajta

Gá-

lévő házzal együtt, adom

lakozó Szabó György uramnak

1 2 , azaz

tizenkét

esztendőkig 7 5 . - a z a z h e t v e n eöt váltó f o r i n t o k o n , m e l y t e ­ l e k n e k v a g y háznak i s szomszégyai nap keletről t e k i n t e t e s ,

nemzetes

B a l o g Sigmond

úr jobbágya, S z e k e r e s István. Nap

n y u g o t r o l nemes, nemzetes említet t e l k e m e t tendök a l a t t , sen.

F i l e p Gáspár úr. Adom p e d i g

ilyen conditiokkal,

hogy azon

ezen

t i z e n két e s z

említett Szabó György úr s z a b a d o s s a n építhes­

Építhessen v a l a m i épületeit magának t e c i k építeni, és a

terminált üdő e l telvén, ha én v a g y utánam következendő a k a r m e l y lineán levő posteritásom a k a r n a hozza j u t n i , épület bírák becsüje alá mennyek, a d i g

pedig,

tehát az

t . i . az

f e l y e b b említet 12 esztendőnek e l folyásáig se én, sem akár­ m e l y lineán lévő posteritásom

semi úttal módal hozzá ne fér­

hessék. Az e v i c t i o t

p e d i g magamra válalom, hogy

cificált t e r m i n u s i g

eö kigyelmét, minden

fel

azon

s o k s z o r spe­

telek

iránt

kelhető háborgásoktúl d e f e n d a l o m . M e l y d o l o g n a k b i z o n y o ­

sabb meg erősítésére adom ezen pecsétes, és kezem vonásával meg erősített

kereszt

levelemet.

Gáva, 1 7 7 2 . november 1 3 .

F i l e p Mátyásné + Pec sé t .

Előttem : Szilágyi András

15 . Géqény

I.-II.-III.

Ezen helységnek sem urbáriuma, sem

contractussa

jobbágyi kötelességek eránt n i n c s e n , hanem áztat régi s z o ­ kásbúi ekképpen t e s z i k : hogy az őrőkős jobbágyok minden má­ sodik hetet

egészszen úrdolgában töltik, a s z a b a d menetelű-

ek p e d i g b i z o n y o s t a x a pénzt f i z e t n e k , dő h a t o d i k

punctumba

a m i n t az következen­

spécifiée meg f o g t e c e n i .

I V . Haszonvételei : Ezen következendő h a s z o n vételei vannak ezen helységnek és határjának, úgymint: 1 / A határja két nyomásra v a g y o n f e l o s z t v a , nagyobb ré­ s z i b e n meg t e r m i a gabonát, l e n t , szecskéjében p e d i g minden

kendert, zabot,

némely ré­

a búzát i s és az árpát, még p e d i g

ekkorái

trágyázás nélkül.

2/ Széna termő réttyei bővecskén vágynak ezen Alkalmatosuk

helységnek

i s mindenféle marha tartásra, és néha sarjút i s

l e h e t kaszálni . 3/ Kereskedés végett ezen helységnek l a k o s s a i e l s z o k t a k járni T o k a j b a n és a több h e g y a j j a i vásáros városokra, k i k négy s őt mérföldnyire e s n e k , D e b r e c e n b e n

hét mérföldnyire,

Bátorban és Kálióban három mérföldnyire, Kisvárdaban

pedig

c s a k e d j mérföldnyire, m e l y h e l y e k r e jó és a l k a l m a t o s

úton

járhatnak, s eladó jószágokat i s könnyen, és h a s z n o s a n e l ad h a t tyák. 4/ Mindenféle marhájoknak közel, bővséges itató v i z e találtatik . 5/ Káposztás és hagymás k e r t y e i vannak a helység béliek­ n e k , m e l y e k b e n magok szükségeken kívül i s , kivált esztendőben, e l adó káposztájuk és hagyrnájok 6/ Bőséges és elegendő nád t e r e m

alkalmas

terem.

a határban, még

pedig

némely résziben a ház kötésre i s a l k a l m a t o s . 7/ A m i n t f e l l y e b b v a g y o n meg írva, az h e g y a j j a i

szőlős

városok négy s őt mérföldnyire esvén, n a p i szám keresése vé­ gett

oda a l k a l m a s i n t

e l járhatnának a

lakosok.

8/ S z e n t Mihály napjátúl fogvás új e s z t e n d e i g

szabadsá-

gokban v a n az helység p a r a s z t

lakosinak

a korcsma

follytatá-

sa . 9/ Benn az helységben v a g y o n e d j szárazmalom, a szom­ széd b e r k e s z i és d e m e c s e r i határokban, m i n t e g y c s a k fél órá­ n y i r a , e d j - e d j vízimalom, m e l y e k k e l őrőltetés iránt való szükségeket elégedendő képen be töltik a l a k o s o k . 10/

Szölöt kötni való sás, és o l y a n gyékény i s ,

melybűi

méh k a s o k a t és ezen a főidőn szekér takarásra szűni

szokott

gyékényeket l e h e t

csináltatni, találtatnak ez határban.

Kárai : Ellenben nak,

ez következendő fogyatkozásai vágynak ezen határ­

úgymint: 1/

Ezen helységnek az határja az szomszéd T i s z a

árjátúl

nagyobb résziben e l nyomattatván, szántó földjeiben meg s z o rítatott, és úgy azért c s a k két járásban élhetni. 2/ A szénás h e l y e i

nagyobb részént o l y posványos h e l y e k

közt csináltatik, hogy m i n e k előtte a v i z e k

keménynyen

meg

nem f a g y n a k , szenájokat k i nem hordhattyák. E m e l l e t t , ha t a v a s z s z a l az árvíz későbben megyén e l , sarjút sem l e h e t k a ­ szálni . 3/ A midőn h e g y a j j a i vásárokra járnak, a t o k a i nagy vámot kéntelen!tétnek

fizetni,

hídon

még p e d i g árvizeknek

ide­

jén az r a k o m a z i töltésekre nézve kéccerest. 4/ Az meg m o n d o t t víz árja mié az határ meg szorítatván, az marhájok

legeltetése i s nem elegendő,

de még i s a szomszéd határbélieknek koráig, marhájok legeltetéseért tek.

szarazzában

engedelmekke 1,

s e n k i n e k semmit sem

még e k ­ fizet­

5/ Sem épületre, sem tűzre való fájok, annál inkább makkoltatások n i n c s e n e k a l a k o s o k n a k ezen határban. 6/ Királyi dézma adással t e r h e l t e t n e k

ezen helységnek

lakosai . 7/ Két ökrön a l k a l m a t l a n

a szántás ezen a határban.

8/ Lapos és s o m b i k o s lévén a v í z , a k e n d e r és l e n ász­ tatásra i s nem o l y a l k a l m a t o s . V. Ezen helységben nem e g y eránt lévén a t e l k e k

minémüségek-

hez s z a b v a a szántó földek és rétek, a meg eskütt

emberek

nem i s tudják meg m o n d a n i , hogy hány hóid szántó földje és róttye l e g y e n e d j egész ház h e l y e s gazdának, hanem az a conscriptióban k i n e k - k i n e k Sarjút p e d i g o l y k o r ,

maga vallásából f o g k i t e c c e n i .

m i k o r az árvíz t a v a s z k o r e l e v e e l vonó­

d i k , v a g y k i sem öntene, mindég l e h e t

kaszálni.

V I . Ezen helységben lévő őrőkős jobbágyok az esztendőnek f e ­ lét úr dolgában töltötték, és az uraság képpest h o l ökörrel, h o l g y a l o g

parancsolattyához

s z e r r e l . Az r o b o t r a

rások és kelések üdéjének bé számláltatása nem v o l t ban.

szokás­

A szabad menetelű jobbágyok p e n i g c s a k kész pénzül

zettek, tot,

való já­

úgymint üármy I m r e uram e d j i k

taxása hét vonás

a másik tizenkettőt, Bégányi uramé n y o l c vonás

V I I . Ezen helységnek l a k o s a i bűl, k i l e n c e d

fi­ forin­

forintot.

ekkoráig , az uraság engedelmé-

adassál semmi nemű termésekbűi nem

t e k , csupán Gármy I m r e uram e d j i k

terheltet­

taxásátúl az idén az öszi

életbűi v e t t e meg. Tudják mindazonáltal, hogy az szomszéd határokban sok helyütt meg v e s z i k

azon említett

kilencedet

m i n d e n némű termésbűi. Ezen kívül más adózás fejében i s e d j szóval semmit sem

adtak.

VIII.

N i n c s e n ebben az helységben tőbb három p u s z t a

teleknél,

m e l y l y e k e n m i n t hogy házat nem értek a l a k o s o k , m i okon tult

pusz­

e l , nem tudhattyák, hanem a z t vallyák, hogy minden ap-

pertinentiájaval Dosa Miklós és Begányi György földes u r a k által bírattatnak. IX.

Ezen helységnek l a k o s a i m i n d örökös jobbágyok, hárman

lévén s z a b a d menetelűek. Gégény, 1 7 7 2 . s z e p t . 1 2 .

Bíró : Vas András +

Esküdtek : Vas Mihály +

P a p i Ferenc + Nagy Mihály +

összeírok : B e s s e n y e i László

ifjú c s i c s e r i Ormós Miklós

Nagy József

16. Nagyhalász

I .-II.-III.

N i n c s e n urbáriuma ezen helységnek, sem

t u s s a , henem emlékezetektől fogvást tartó szokásbúi

contracteszik

földes u r o k n a k mind az r o b o t o t t , mind az adózást az örökös jobbágyok és a s z a b a d menetelűek. I V . Haszonvételei : Ezen helységnek ezen következendő haszonvételei vágynak: 1 / Az határja három nyomásra v a g y o n o s z t v a , az m e l y m i n ­ den nyomásban meg t e r m i m i n d az búzát, mind az őszi, m i n d az tavaszi

r o s t , úgy a lencsét, borsót, l e n t ,

p e d i g minden is

árpát, z a b o t , még

trágyázás nélkül, és c s a k kétszeri

szántásban

alkalmatoson terem. 2/ A l k a l m a s kaszállok vannak

ebben

az határban, és a m i -

dön az árvíz nem nagy bővségben v a g y o n , a v a g y hamorabb

rajta

kaszálhatni, az első széna kaszallása elevéb esvén, sarjút is

lehet

kaszálni. Széna i s marha tartásra a l k a l m a t o s .

3/ Ezen helység körül országos vásáros városok h e l y h e z t e t t v e v a n n a k , úgymint az hegy a l l j a i

ekképpen

városok m a j d

m i n d egy-három mérföldnyire, Kisvárda, Mada, Szálka hasonló­ képpen a n y i r a , Kalló kettőre, Bátor négyre és D e b r e c e n ra,

az h o l az l a k o s o k

hasznosan

hat­

e l adandó jószágokat i g e n könnyen és

eladh'attyák, és jó a l k a l m a t o s úton i s járhatnak,

kivált árvíznek i d e j e

az hegy a l y a i városokra. Csónokokon

m i n d e n e k e t i g e n könyen hordhattyák, még p e d i g T o k a j o n minden vám nélkül

kívül

utazhatnak.

4/ Vonyó és nevekedő marhájoknak és t e h e n e k n e k i s e l e ­ gendő legeltető m e z e j e v a g y o n , v a l a m i n t kaszállás után, úgy az előtt i s , még p e d i g

téli időben i s , ha árvíz az határt e l

nem önti, az heverő marha takarmány nélkül élhet. 5/ M i n d e n

féle marhájoknak közel való és a l k a l m a t o s

tó v i z e i v a n n a k , még p e d i g marha,

ita­

o l y a n sós tók i s , m e l y e i élve az

sóval sem szűkölködik, s nem szokták sózni marhájokat.

6/ M i n d épületekre, m i n d tűzre, elegendő fájok v a g y o n , és noha

száraz időben vélle nem élhetnek, de télen, és ár­

víznek idején csónakokon, a v a g y szálokon minden gen könnyen h o r d h a t n a k

féle fát i -

a l a k o s o k , és h o l m i f a edényeket és

szerszámokat i s csinálhatnak. 7/ A l k a l m a t o s erdején, m i k o r

magkoltatás i s s z o k o t t l e n n i az helység

I s t e n áldása v a g y o n , az uraság engedelmébűl.

8/ Dó kápostás k e r t y e i v a n n a k szükségekre elegendő káposzta

a lakosoknak,

terem.

melyben

9/ M i n d

tűzre, m i n d fedére a l k a l m a t o s

s elegendő nád

találtatik az határban. 10/ Az T i s z a ez határban levén, m i n d a n y i r a meg

árad,

hogy az előtte levő tók b e t e l n e k , s Tiszán csónokokon, szá­ j o k o n és szálakon minden

f e l e mehetnek,

s z o k t a k járni, úgy hogy s z o k t a k gedig

a m e l y r e c s a k a Tiszán

i s némelyek az Alföldre, Sze­

kormányosnak e l járni.

11/

A m i n t f e l l y e b meg v a g y o n írva, az hegy a l l y a i

szöl-

lös városok m a j d m i n d c s a k három mérföldnyire esvén az h e l y ­ ségtől, n a p i szám keresése véget a z o k r a

e l járhatnak az l a ­

kosok . 1 2 / Elég dűlt f a találkozván az erdőben, s z e n e t nek az l a k o s o k , a k i t nem meszsze levő városokban

égethet­

hasznoson

eladhatnak. 13/ S z e n t Mihály napjatúl fogvást új e s z t e n d e i g korcsmaltatása v a g y o n az helység 14/ Kender

szabad

lakosainak.

és lenasztató hasznos v i z e k vannak az határ­

ban . 15/ Három szárazmalom

találtatik az helységben.

kívül k e m e c s e i , ibrányi, b e r c e l i

Ezeken

és karádi szomszéd határok­

ban vízimalmok i s v a n n a k , m e l y e k miá semmi szükséget nem lát­ nak ez helységbeli l a k o s o k 15/ O l y székes h e l y e k

az öröltetésben. találkoznak ez határban, az k i k e n

vargáknak és s z a p p a n o s o k n a k

szükséges szék sót l e h e t

szerez­

ni . 17/ Kannamosó és szöllökötő sás i s bövön t e r e m

ez határ­

ban . 18/ O l y bövön s z e d n e k az t o k b a n

sújmot az l a k o s o k ,

hogy

pénzen szokták 19/

eladni.

Nagy halászó tók levén ez határban, részében amidőn

a földes u r a k

halásztatnak, az köz nép i s h a s z n o t vészen.

Kárai : Ellenben 1/ szokta

pedig

ez következendő fogyatkozások vágynak:

Némely a l l y a s

földeknek az végeit az víz árja e l

o l y k o r nyomni.

2/ Azon

árvíz az kaszállásban i s nagyon hátráltattya az

l a k o s o k a t , és ha későn mégyen e l , kétszer sem l e h e t meg k a ­ szálni . 3/ Két ökrön az határban nem l e h e t a l k a l m a t o s a n

szánta­

ni . 4/ Az midőn az h e g y a l l y a i

városokra a z száraz úton

járnak, Tokajnál az hídért nagy vámot kéntelen!tétnek ni,

még p e d i g

fizet­

árvizeknek idején az r a k a m a z i töltésekre nézve

kétszerest, de a m i l e g nehezebben e s e i k , ha árvíznek idején, az felül i r t mód szerént, ez helységbűi magok t u l a j d o n

hajó­

j u k o n mennek i s , még i s T o k a j n a k az híd vámot meg v e s z i k az lakosokon . 5/ Királyi dézma adással i s t e r h e l t e t n e k ez helységbeli lakosok. V. Ezen helységben nem e g y - a r a n t

lévén minden egész ház he­

l y e s gazdának az h o l d szántóföldje és rétye a l k a l m a z t a t v a , nem i s tudják az meg esküt személyek meg m o n d a n i , hogy hány posonyi ki-ki

mérőt v e t h e t e g y i k - e g y i k , hanem a z t a c o n s c r i p t i o b a n

meg f o g j a v a l l a n i . Az rétyein p e d i g

némely helyűt m i n ­

dég l e h e t sarjút kaszálni. VI.

M i n d e n örökös jobbágynak r e n d

szerént való

kötelessége

volt

ezen helységben m i n d e n második h e t e t

h o l pedig gyalog vésnek i d e j e K o r n i s urak

tölteni,

s z e r b e n . Az r o b o t r a menésnek és v i s z s z a jö-

i s bes zámláltatott az úrdolgában

tekintetes

résziről. Az s z a b a d menetelűek p e d i g

sen hét-hét márjást f i z e t t e k sem

úrdolgában

közönysége-

esztendőnként, e g y e b e t semmit

szolgáltak.

VII.

Ezen helységnek s z a b a d menetelű jobbágyai ember e m l e k e -

zetitöl fogvást a k i l e n c e d e t

minden nemű vetésekből k i a d ­

ták. Az örökös jobbágyoktól p e d i g c s a k két esztendőtől

fog­

vást minden nemű vetésekből vették k i az földes u r a k . T a p a s z tolyák a z t i s , is

hogy az szomszéd f a l u k b a n

levő földes uraság

k i v e s z i az k i l e n c e d e t . Ezenkívül az örökös jobbágyok ez

helységben esztendőnként e g y - e g y zsákot a d t a k , más adózás fejében p e d i g g e l semmit VIII.

sem

sem készpénzűi, sem ajándék képpen telyességadtak.

N i n c s e n ezen helységben o l y p u s z t a

kezetektől f o g v a p u s z t u l t a k I X . Ezen helységnek

t e l e k , m e l y e k emlé­

volna e l .

lakossai

rész szerént örökös, rész s z e ­

rént szabad menetelű jobbágyok, a m i n t az c o n s c r i p t i o b u l k i fog

tetszeni.

Nagyhalász, 1 7 7 2 . s z e p t . 1 5 .

Főbí ró : Sípos István +

Esküdtek : Bökönszegi György +

B a t s k a y István +

B a t s k a y Mihály + Lakosok : K o v a t s M r t o n +

L u k a t s János +

a

Nagyhalász pecsétje. Összeírok : B e s s e n y e i László

ifjú c s i c s e r i Ormós Miklós

Nagy József

17. Ibrány

I.-II.-III.

Vagyon o l y b i z o n y o s

írott könyv az

uraságnál, m e l y b e n ezen helység l a k o s a i praestatiojinak ide

sub l i t e r a

rendi

tekintetes

úrdolgozásának és

és száma f e l v a g y o n j e g y e z v e ,

amint

A. annectált parbúl k i t e c c i k , de üdö jártá­

v a l az úr dolgozásban az uraságnak engedelmével i l y változás e s e t t , hogy már mostanság az örökös jobbágyok c s a k minden má­ sodik hetet

szolgállyák g y a l o g

szerben.

Hanem szántásnak

ide­

jén, az uraság marhájával u g y a n , de m i n d e n gazda e g y - e g y eké­ hez elegendő személyt köteleztetik küldeni, és így o l y a n k o r másod magával kéntelen e g y - e g y gazda az úrdolgára meg ni,

jelen­

m i n t h o g y ezen az földen egy ekéhez két személy szükséges.

A s z a b a d menetelű jobbágyok p e d i g különössen egész esztendőt által c s a k 12 napocskát szolgálnak az uraság hoz képpest, hói g y a l o g , hói p e d i g kal,

tulajdon

és kész pénzűi két márjást f i z e t n e k .

parancsolattyámagok marhájuk­

Ezen kívül azon

jegyzésben comprehendált m i n d e n némű p r a e s t a t i o k a t ,

mind

örökös, m i n d s z a b a d menetelű jobbágyok m a i n a p i g a szerént az jegyzés szerént adják. IV.

Haszonvételei :

Ezen helységnek és határjának e következendő h a s z o n vételei vannak : 1 / Az határja három nyomásra v a g y o n f e l o s z t v a , m e l y minden

részében meg t e r m i

lencsét, borsót, l e n t , teményeket, m e l y e k e t

a búzát, gabonát, árpát, z a b o t ,

k e n d e r t , kukuricát és m i n d e n féle v e -

ezen a földen s z o k t a k

vetni.

2/ Vannak a l k a l m a s széna termő kaszálloi, m e l y e k e n a marha tartásra a l k a l m a t o s széna t e r e m . És ha az víz árja s o ­ káig r a j t o k nem h e v e r , kéccer i s meg l e h e t

kaszálni.

3/ Az h e g y a l l y a i vásáros várossok három és négy mérföld­ n y i r e , Kisvárda négyre és Nagykálló háromra esvén ez helység­ től,

a z o k r a a l k a l m a t o s úton eljárnak a l a k o s o k , és eladandó

m i n d e n némű j a v a k a t g e k r e valókat

könnyen e l adhattyák, és magok szüksé­

vehetnek.

4/ Mindenféle marhájoknak elegendő legelő mezeje valamint

vagyon,

kaszálás után, úgy az előtt i s .

5/ Az határon jó és elegendő itató v i z e k 6/ Az uraságok engedelmébűl mind való fájok elég v a g y o n ,

találtatnak.

épületre, mind

még p e d i g ár v i z e k

tűzre

idején majd

éppen

az házokhoz hordhattyák csónokokon. 7/ M i k o r makk t e r e m , az uraság meg e n g e d i sertéseit az erdőn járni, a s z o k o t t dézma adóért. 8/ A l k a l m a t o s házi k e r t t y e i v a n n a k a l a k o s o k n a k , l y e k b e n káposzta, tök és e féle zöldségek, sött gyümölcse i s , magok szükségekre

egy

némelyeknek

terem.

9/ Nád elegendő t e r e m a határban mind mind

me­

épületre fedésre,

tűzre a l k a l m a t o s , és v a l a m e n n y i t a k a r , a n y i t

vághat e g y -

ember. Egy nap meg vághat 40 kévét. A z t e l adják, kivált

az nyíregyháziaknak, kévéjét egy-egy pénzen. 10/ Az h e g y a l l y a i

szölös városokra, n a p i szám

keresése

véget, szőlő munkára e l járhatnak a l a k o s o k . 1 1 / Kender és l e n ásztató v i z e k

bövön és a l k a l m a t o s u k

v a n n a k a határban. 12/ Egy szárazmalom v a g y o n ben a helységben. És a határ-

ban,

m i n t egy más fél órányira, két köre egy vízimalom, me­

lyekkel

öröltetésbéli szükségeket be érik.

13/ T a v a s z k o r szölö kötő sását egy ember meg s z e d h e t nap

ötven s h a t v a n m a r k o t

i s , és az h e g y a l l y a i

egy

szölös váro­

s o k r a hajókon e l h o r d h a t t y a , és h a s z n o s o n e l i s a d h a t t y a . 14/ Nagy tók lévén az határban, a z o k b a n a súljom bövön t e r e m , és hasonló képpen a l a k o s o k bövön fogják, és pénzen helyben

i s e l szokott

kelni.

15/ Némelyek a l a k o s o k közzül, az k i k utánna járnak, t e kenös békákot f o g n a k , a z t i s tölök helybűi pénzen e l hordják 16/ öszszel a halászó v i z e k b e n horgokat

az uraság

engedelmébűl

s z o k t a k bé r a k n i , m e l y által m i k o r jó i d e j e

halászatnak, azon kívül a m i t résziben az uraságnak nak

adni, alkalmas

vagyon tartoz­

pénzt i s k e r e s h e t n e k .

17/ Télben a midőn be f a g y n a k

a v i z e k , az uraság

engedel

mébűl nagy hálóval i s s z o k t a k gyalmászni, és ha jó i d e j e v a ­ g y o n , meg történik néha, hogy egy gyálommal egész télen két száz f o r i n t

ára h a l a t

i s f o g n a k , mslybűl az uraságnak

csak

felét adják. Azon h a l a k a t p e d i g a k u p e c e k helybűi i s e l hordják pénzen. Ha p e d i g kupecek nem akadnának, az h e g y a l y lyai

városokra, m i k o r

hajón, m i k o r

szekerén s z o k t a k v i n n i ,

az hói kész pénzen m i n d e n k o r e l k e l . 1 8 / Csíkot i s bövön fogják, és jó áron eladhattyák. 19/ Vidrát, n y e s t e t , nak,

szoktak

n e r c e t némelyek, az k i k utánna jár­

f o g n i , melyeket

helyben

i s jó áron e l a d h a t n a k ,

az uraság e d d i g v o l t engedelméböl. 20/ Gyeként a k a r méh k a s o k n a k , a k a r házat kötni, a k a r m i r e egyébre, e l e g e t

szedhet

a kinek

Blegyei Levélt:

G«L(2 b

teccik.

Kárai : E l l e n b e n p e d i g ezen kárai s fogyatkozásai v a n n a k ezen

hely­

ségnek és határjának: 1 / Az ár víz a szántó földeket ezen a határon nagy ré­ sziben

szokta v e s z t e g e t n i ,

nem külömben.

2/ Ha azon ár víz sokáig h e v e r a kaszállokon, sarjút nem csénálhatnak, és szénájukat sem hordhattyák házokhoz kü­ lömben, hanem ha a nagy tél m i a ár víz meg f a g y , tokat

a v a g y gá-

csinálnak. 3/ Midőn az h e g y a l l y a i

városokra járnak-kelnek, a

hídon nagy vámot kintelenítettnek f i z e t n i ,

tokai

még p e d i g ár víz­

nek idején a r a k a m a z i töltésekre nézve kéccerest. 4/ Királyi dézmával t e r h e l t e t n e k ez helységbéli

lakosok

5/ Ország úttyán kívül lévén ez helység, pénzért való szekerezésre nem a d a t i k

alkalmatosságok.

6/ Két ökrön semminemű részében nem l e h e t

szántani ez

határban . 7/ A kántorbéli i t a l ség

áruitatással nem s z a b a d o k ez

hely­

lakossai.

V. Ebben a határban az uraság rendelésébűi az földek és ré­ tek

telekek

után e g y i r a n t

lévén f e l o s z t v a , e g y - e g y gazdának

négy-négy szekér szénát termő kaszállója v a g y o n . De m i v e l szántó földeknek nagyobb

része a v i z e k n e k árja mia

a

alkalmat­

lanná változtak, e g y - e g y gazdának egész mezőre c s a k h a t posonyi

mérő vetés alá való szántó földjei találkoznak, az

m i n t az conscriptióbul i s k i f o g t e c c e n i . VI.

és V I I . Ezen p u n c t o m o k n a k álapottya bövön k i t e c c i k a z

felyebb

sub l i t e r a

A. i d e r e k e s z t e t t jegyzésbűi, és az első

punctumra t e t t je

declaratiokbúl. Járásoknak és keléseknek

ide­

i s bé számláltatik úr dolgának idején az n a p i számhoz.

Hallyák áztat i s , hogy a kilencedbéli adózás, ezen nemes vár­ megyében, sok földes uraságnál be v e t t VIII. IX.

Nincs puszta

telek

szokásban v a g y o n .

ebben a helységben.

Ezen helységnek l a k o s i

rész szerént örökös, nesz szerént

s z a b a d menetelű jobbágyok. Ibrány, 1772. d e c . 3.

Főbí ró : Kormány István +

Esküdtek : F e k e t e István +

Puskás János +

Szabó György + Ibrány pecsétje. összeí rók: B e s s e n y e i László

ifjú c s i c s e r i Ormós Miklós

Nagy József Sub l i t e r a

A.:

Az én s z e n t I s t e n e m n e k kegyelmességéből én, Ibrányi F e r e n c , m o s t , i n anno d o m i n i 1 6 5 6 . k e z d e t t e m

l e írnom és jó r e n d b e n

vennem kevés joszágocskámnak és örökségemnek számát, r e n d i t , és a z o k n a k q u a l i t a s i t ,

kevés jövedelmit, szokásokat, c e n s u -

s o k a t , c o n t r i b u t i o j o k a t , szolgálattyókat, és egyébb minéműségeket, hogy az én h o l t o m után édes maradékim könnyebben, j o b b

annyival

úton módon tudhassák, bírhassák, o l t a l m a z ­

hassák, építhessek és igazgathassák egymás közt, akadály nélkül. Az ibrányiak egy szóval mindennemű l a b o r t

praestalnak,

sőt szegény atyám uram idejében e g y e t l e n e g y r e n d e l t sem v o l t

napjok

szabadságra, hanem immár én m i n d e n hétben pénteket,

s z o m b a t o t nékiek a d t a m , h o g y a z o k o n a napokon magoknak

szol-

gállyanak az aratáson és szekér s z e r e n kívül. Azért ebben

őket maradékim i s meg tartsák, de úgy hogy ők i s a négy n a ­ p o t igazán meg szolgállyák. Semminemű veteményekből ezek a földes urnák dézmát nem a d n a k . Ha k i n e k száz d i s z n a j a v a g y o n is

esztendőben, c s a k e g y e t

v a , a váltóiul p e n i g

tartozik

a földes úrnak választ­

tizenkét pénzel minden disznótúl. Az

g y a l o m h a l árának hason f e l e

a földes úré, h a s o n f e l e

halászoké. Gyalom hálót p e d i g a közbül s z o k t a k rog

h a l a t a k i t a Szárdon kívül f o g n a k ,

des úrnak éppen, de a m e l y e t felét adják, akár h a l u l , Tavaszszal tartozik,

minden

v e n n i . A ho­

annak harmadát a fői

a Szárdba f o g n a k ,

akár p e d i g

meg a

annak

éppen

pénzül a k a r j a f e l v e n n i .

külön k e n y e r e s ember e g y saák súlyommal

akár p e d i g dénár 75

Iten

b e r e g y saák komlóval t a r t o z i k

m i d e n külön k e n y e r e s em­

őszszel. I t e m m i n d e n

k e n y e r e s ember karácsony tyúkjával t a r t o z i k ,

külön

numero 2.

18. Kék

I.-II.-III.

Sem

úrabrioma, sem c o n t r a c t u s a n i n c s e n

ezen h e l y

ségnek, hanem emlekezetektűl f o g v a c s a k csupa szokásbúi

szol

gálnak az örökös jobbágyok. A s z a b a d menetelűek p e d i g b i z o ­ nyos pénzt IV.

fizetnek.

Haszonvételei :

Ezen helységnek és határjának következendő

haszonvételei

vágynak : 1 / Ezen helységnek határja két nyomásra v a g y o n f e l o s z t ­ v a , meg t e r m i a r o s t , a l l y a s helyen

zabot,

lent,

kölest, kukoricát, az

némely résziben búzát i s .

2/ Kaszálló réttyei vágynak ezen helységnek, m e l y e k a barom táplálásra a l k a l m a t o s u k , és m i k o r hever r a j t o k ,

sarjút i s l e h e t

az árvíz nem soká

kaszálni.

3/ Az h e g y a l l y a i vásáros városok négy és ötödfél mér­ földnyire esvén ezen helységtűi, adás-vevés kedvéért oda járnak a l k a l m a t o s úton. Nem

különben m a d a i , kállai, várdai,

szálkai város vásárokra két és három mérföldnyire, a l k a l m a ­ tos

utakon kereskednek. 4/ Marha járó legelő m e z e j e bőségesen v a n , mind kaszál-

lás előtt, m i n d az után i s , mindenféle marhájának. 5/ Itató v i z e k bőségesek és a l k a l m a t o s o k vágynak az h a ­ tárban . 6/ Használható a l k a l m a t o s k e r t y e i m e l y szükségekre való k e r t i

vágynak a

lakosoknak,

veteményeket, káposztát, tököt

és egyéb efféléket a l k a l m a t o s a n

terem.

7/ Nád és gyekén elégedendő v a g y o n az határban m i n d épülletre, s m i n d tűzre, úgy hogy a gyékénybűi méh és egyéb szükséges házi k a s o k a t

köthetvén a l a k o s o k , abbúl i s pénzt

vehetnek. 8/ A m i n t meg v a g y o n írva, az hegy a l l y a i

szöllös váro­

sok négy és ötödfél mérföldnyire esvén, oda járhatnak munká­ ra

az l a k o s o k . 9/ S z e n t Mihály n a p i kántorja i s meg v a g y o n az helység­

nek . 10/ Kender 11/ szatnak

és l e n ásztató v i z e i

vágynak az határban.

Nagy halászó t a v a k lévén az határban, téli gyalmáidején a földes uraság hallóival magoknak pénzt k e ­

reshetnek

a l a k o s o k , m i v e l halászat béli munkálkodásokért a

földes u r a k

illendő részeket k i adják.

12/ Méh tartásra a l k a l m a t o s ezen helységnek határja. 13/ Dohányt i s t e r e m

ezen helységnek földje, melybűi a

serényebb gazdák pénzt i s

kaphatnak.

Kárai : Ellenben pedig

következendő kárai és fogyatkozásai vágynak

ezen helységnek és határjának: 1 / T i s z a árja m e l l e t idején az a l l y a s

lévén ezen helység, nagy árvíz

szántó földekben kárt v a l l a n a k ,

szálló réttyeken i s , ha sokáig h e v e r tos

szénát, m i n t egyébkor, nem

úgy a k a ­

az árvíz, o l y a l k a l m a ­

csinálhatnak.

2/ A szigetekrűl, ha c s a k jó fagyás n i n c s , a szénájukat haza sem hordhattyák. 3/ Midőn az hegy a l l y a i

vásárokra járnak, az t o k a i hí­

don nagy vámot kéntelen!ttetnek f i z e t n i , még p e d i g idején a r a k a m a z i

árvíznek

töltésekre nézve kétszerest.

4/ Épülletre való fája n i n c s e n 5/ Királyi dézmát i s f i z e t

az helységnek.

ezen helység.

6/ Malom p e d i g ez helységben n i n c s e n , hanem

szomszéd

helységekre egy és más fél órányira járnak őrni. V. Nem

tudják meg m o n d a n i , e g y - e g y t e l e k

után hány hóid

szántó földje és kaszálló rétye légyen e g y - e g y gazdának, m i ­ v e l azok nincsenek dig,

telkek

a m i n t meg m o n d a t o t t ,

után k i határozva. A réttyein pe­ lehet,

nagy részében az esztendő

mivoltához képest, sarjút kaszálni. V I . Az örökös jobbágyok m i n d e n héten három n a p o t

szolgálnak

eleitűi f o g v a , h o l g y a l o g , h o l marhával, a m i n t az uraság kívánnya . Az járásoknak-keléseknek

ideje

pedig

úr dolgában

számláltatik . V I I . Az uraságnak engedelmébűl semmi termésbűi

kilencedet

nem a d n a k . Hallyák, hogy más földes uraságnál meg szokták a kilencedet

a d n i . Azonban az örökös jobbágyok a meg írt úr

dolgán kívül semmi némű ajándékot nem a d n a k , hanem menetelűek ekképen f i z e t n e k r e n d e l : mondné aszszonyom

szabad

t e k i n t e t e s Lonyai S i g -

s z a b a d menetelű jobbágya 9 márjást, e g y e b e t

semmit. T e k i n t e t e s

Ormós Miklós uramé 15 márjást. Ezen kívül

a több s z a b a d menetelű jobbágyok hét-hét márjást f i z e t n e k . Fejér Oános uramnak VIII.

zsellérje egy r h e n e s

forintot.

N i n c s e n a l a k o s o k emlékezetekre e l p u s z t u l t t e l e k az

helységben, sem p e d i g

a helység semmi neműt o l y a t nem bír.

I X . Ezen helységnek l a k o s s a i

többnyire szabad menetelű j o b ­

bágyok . Kék,

1 7 7 2 . d e c . 5.

Esküdtek : H a j n a l

Bíró : B a l l a i Oános +

András +

Tóth András +

Osszeírók : B e s s e n y e i László

ifjú c s i c s e r i Ormós Miklós

Nagy Oózsef

Melléklet : 1 . Alább írt v i g o r e mindeneknek

praesentium

r e c o g n o s c a l o m , ^ és adom

ez c o n t r a c t u a ü s l e v e l e m n e k r e n d i b e n ,

nyos szükségemtűi viseltetvén, v e t t e t t e m

tudtára

hogy

bizo­

zálogban ezen t e ­

k i n t e t e s , nemes vármegyében lévő Kék nevű helységben egy puszta

telekemet,

nevezett

úgy m i n t néhai Kántor István telekét, m e l y

teleknek

délrűl p e d i g

f e l szélrűl t e k i n t e t e s Megyesy I m r e uram, 2 Tóth András t e l e k e i a d v i c i n a l t a t n a k . Adtam

azért, és p e r manus •ános uramnak

bocsátottam

itten

Kéken lakózó Fábián

és feleséginek, Karászi Anna a s z o n y n a k , s m i n d

két ágon lévő s lejendö maradékinak húszon őt vonás kért, i d e s t

i n et pro f l o r e n i s

forinto­

numero 2 5 - , ugyan húszon őt

e s z t e n d e i g zálog képpen s z a b a d épületre, m e l y meg írt e s z ­ tendőknek e l folyásokig engedtem örőksegivel egyetemben

minden hozzá

tartozandó

bíkeséges b i r o d a l m o t eö k i g y e l m e k n e k ,

4 utriusque

sexus

maradékinak. E l telvén p e d i g az húszon öt 5

esztendő, t a r t o z a n a k e x e m p t o r

uraémék, pénzeket l e tévén én

v a g y maradékom, az épületnek árával edgyüt, meg

becsültetvén

az épület, f e l v e n n i , és az meg n e v e z e t t

teleket

v a g y maradékom k e z e i h e z bocsátánni, m i n t

saját örökségemet.

Hogy ha p e d i g

kezemhez,

k i nem bocsátanak, v a g y bocsátani nem a k a r n a k ,

én c s a k magam hatalmával i s e l f o g l a l h a s s a m , és maradekim i s vagy a t y a m f i a i m

e l foglalhassák. Az törvényes e v i c t i o t

ma­

gamra f e l vészem az meg írt summáig, e x e m p t o r uraimékat calni

i s t a r t o z o m minden

gamot f e n t utriusque g e t nem

nevezett

impetitorok

F a b i a n Dános uramnak,

i s ma-

feleséginek és

s e x u s maradékinak, hogy ha nem e v i n c a l o m , és e l e ­

tennék, az h o l o t

a n y i sumat

cum e x t e n s i s e t fátigiis c o m p e t e n s elégséges s a t i s

fructiot

tam ezen l e v e l e m e t Kék,

e l l e n . Obiigalom

evin

7

érő jószágom bírám e r e i v e l

t e h e s s e n . Melynek

az alább c o r a m i s a l t

1760. nov. 1 .

találtatok, magának

bizonyságára a d ­

személyek előt.

P a l a t i c z Klára +

Előttem : Kelemen István Pecsét .

m.p.

Melléklet : 2. Én, nemes Z a b o l c s vármegyében, P a l a t i t z András és feleségem, P a l a t i t z Magdolna,

a d j u k emlékezetül, v a l a k i k n e k i l l i k ,

levelünknek r e n d i b e n , hogy b i z o n y o s szükségünktűi

ezer

viseltet-

vén,

kénszerí tettünk f e l vennünk ugyan nemes Z a b o l c s várme­

gyében, Kéken lakozó Tóth F e r e n c , Tóth András nevű jobbágyinktúl f l o r i n o s h u n g a r i c a l e s

150.-, i d e s t

Száz ötven ma­

g y a r f o r i n t o k a t s huszonnégy köböl gabonát, m e l y e b b e l i jó a k a r a t t y o k a t m i i s meg

tekintvén, a t t u n k és engedtünk

fely-

l y e b b meg n e v e z e t t Tóth F e r e n c , Tóth Andrásnak j o b b a g y i kö­ telességek alól való f e l szabadulást, az az örökös szabaccsáQ

got,

és m a n u m i s s i o t

magoknak és két ágon iévö, ezután

lejen­

dö maradékjoknak és s u c c e s s o r i n a k , minden őket illető és i l ­ lethető örökségeivel edjütt, telekjével, szántó földjeivel, erdejével csíkászó, halászó v i z e i v e l és m e z e i v e l edjütt, egy szóval mindennemű appertinentiákkal úgy, hogy

többé sem m i n k ,

P a l a t i t z András és feleségem, P a l a t i t z M a g d o l n a ,

sem

pedig

két ágon lévő és lejendö maradékink, maradékunk és p o s t e r i tásaink többé s o h a , semmi némű k i gondolható úton és módon közünket és praetensiónkat hozzájok nem t a r t y u k ,

hanem m i n ­

dennemű j o b b a g y i kötelességek alól f e l szabadíttyuk és l i bertállyuk, és m a n u m i t t a l l y u k , úgy a n n y i r a , hogy ha v a l a k i a fellyebb

specificált személyeket és s u c e s s o r o k a t s z a b a d ­

ságokban meg háborítaná, és háborgatni akarná, impediálná, tehát t a r t o z u n k m i n d magunk, mind p e d i g lejendö p o s t e r i t a s i n k

két ágon lévő s

és s u c c e s s o r i n k meg o l t a l m a z n i a

l y e b b specificált személyeket. Egy szóval m i n d e n

e l l e n , ha

p e d i g nem oltalmaznánk, v a g y o l t a l m a z n i nem akarnánk személyeket, tehát a f e l l y e b b m i n d m i , m i n d két agon

fely-

azon

specificált summán m a r a d j u n k

lévő maradékink. F a l u n , városon és

akármely vármegyében lévő törvényes h e l y e k e n i g a z u t a k o n mó­ dokon magok

rendit

követhessék s kereshessék, m e l y d o l o g n a k

nagyobb meg erősítésere és meg állására a d t u k ezen kezünk írásával és pecsétünkéi meg erösítetett levelünket, i l y e n becsülletes személyek előtt. Ha p e d i g nékik úgy f o g t e c c e n i jöQ

vendőben, a r m a ü s t

i s hozathassanak,

T h a s , 1 7 7 1 . november 2.

minden c o n d i t i o

P a l a t i t z András

nélkül.

m.p.

Pecsét . P a l a t i t z Magdolna

Palatitz

Pecsét .

Klára

Pecsét. Palatitz

András

Pécsé t . Elő t tünk : B a g o s s i György; V a j i

István; Puskás A n d o r

Jegyzet : 1.

... j e l e n t e m

és e l i s m e r e m . .

2.

... hozzájönnek / v e l e

határosak/.

3. kezemtől bocsátottam 4. mindkét

nembeli

5. kedvezményezett, kiváltságolt 6. illetékes bíró zaklatásával és hatalmával 7 . elégte t e l t 8. jobbágyságtól való mentességet, szabadságot 9. n e m e s i l e v e l e t s z e r e z h e s s e n e k 19 . Kernecse

I.-II.-III.

N i n c s e n urbáriuma ezen helységnek, sem

t u s s a , hanem eleitől f o g v a bé v e t t

contrac-

szokásból úr dolgáznak

földes u r a i n a k az örökös jobbágyok, a taxások p e d i g

bizonyos

számú pénzt IV.

fizetnek.

Haszonvételei :

Ezen helységnek következendő h a s z o n vételei vannak : 1/ terem

Három nyomásra v a g y o n o s z t v a az határ, m e l y e k b e n a tiszta

meg

búza és kétszeres élet, r o s , árpa, z a b ,

k e n d e r és minden

féle élet, m e l y e t

len,

ezen a földön s z o k t a k

vet­

ni . 2/ Vannak széna termő réttyei a l a k o s o k n a k , m e l y e k e n jó, a l k a l m a t o s széna t e r e m tal

ritkán, és r i t k a

a marha tartásra, kéccer mind az ál­

helyen lehet

kaszálni.

3/ Kereskedés véget járnak az helységbéli l a k o s s o k az h e g y a l l y a i városokra, e z e k e n kívül Kisvárdában, Madara m i n ­ t e g y három mérföldnyire, Kallóban két mérföldnyire, és D e b r e c e n y b e n h a t mérföldnyire, az m e l y h e l y e k r e a l k a l m a s u t a k v a n ­ n a k , és e l adandó mindennemű jószágokat i s könnyen és h a s z n o ­ san e l adhattyák. 4/ Elegendő és közel való itató v i z e k v a n n a k

az határ­

b a n , még p e d i g o l y sós tók, m e l y miá só nem kívántatik az marháknak. 5/ Vannak zöldség szülő k e r t y e i

az l a k o s o k n a k ,

melyekben

az több konyhához szükségeken kívül, n e v e z e t e s s e n t e r e m

jó

káposztásjok, v e r e s és foghagymájok. 6/ Nád elég t e r e m az határban, m e l y v a l a m i n t a tűzre, úgy épület fedésre i s i g e n a l k a l m a t o s , sőt a serényebb

gaz­

dák a n n y i t vágnak, hogy pénzen i s szokták e l a d n i . 7/ A m i n t f e l l y e b b meg v a g y o n írva, az h e g y a l l y a i városok m i n t e g y

szőlős

három mérföldnyire esvén, n a p i szám keresése

véget e l járhatnak kapálni, de külömben sok sok n e m e s s i

rend

lévén ez helységben, h e l y b e n

i s minden

féle munkának

matosságával fizetésért elegendő d o l g o t l e l n e k 8/

alkal­

az l a k o s o k .

S z e n t Mihály napjátúl fogvást új e s z t e n d e i g ,

eszten­

dőnként u s u s a b a n vannak az korcsmaltatásnak az jobbágyok i s . 9/ Kender és l e n asztató v i z e k a l k a l m a t o s a k

és e l e g e n ­

dők vágynak az határban. 10/ falu

Három szárazmalom v a g y o n ben az helységben, k i n az

alatt

pedig

két vízimalom, m e l y e k m i a t t

nem látnak az l a k o s s o k

soha

szükséget

az öröltetésben, de e z e k e n kívül a

szomszéd h e l y e k b e n

fél és egy egész mérföldnyire számos szá­

raz-

találkoznak.

és vízimalmok 11/

öt o l a j

ütő sajtó lévén az helységben, azokban mind

határokban t e r e m n i s z o k o t t a l k a l m a s

l e n magot, mind másunnan

vevendöt , k i ütögetnek ós pénzen i s kereskedés képpen jó áron e l adják. E m e l l e t t jének

a lennyébűl i s , magának és cseléd­

ruházattyán kívül, pénzt

12/ Szék sót l e h e t

keresnek.

az határban bövön s e p e r n i , m e l y n e k az

vargák és s z a p p a n főzök i g e n illendő árát adják. 13/ Méh tartásra, dohány csinálásra i s a l k a l m a t o s határnak

ezen

mivolta.

Kárai : Ellenben 1/

pedig

következendő fogyatkozások vágynak:

A midőn az hegy a l l y a i

városokra kereskedés véget

járnak, nagy vámot kéntelen!tétnek kivált árvíznek idején a r a k a m a z i 2/ Sem ban az

fizetni

a t o k a i hídnál,

töltésekre nézve kéccerest.

tűzre, sem épületre való fájok n i n c s e n

lakosoknak.

3/ Azon okbúl makkoltatások

sincsen.

az határ­

4/ Két ökrön, a földnek természetire nézve, nem l e h e t szántani . 5/ Királyi dézma adással t e r h e l t e t n e k ez helység

lakos-

sai . V. A szántó földek és rétek ez helység l a k o s a i közt nem e g y aránt v a g y o n a l k a l m a z t a t v a , hanem az földes u r a k

akarattya

szerént, azért hány és minémü hóid szántó földje és réttye légyen egy egész ház h e l y e s lyek

nem

gazdának, az meg eskütt szemé­

tudják meg m o n d a n i , hanem a c o n s c r i p t i o b a n

maga birodalmát k i f o g j a v a l l a n i . Az réteken p e d i g

ki-ki igen

rit­

kán l e h e t sarjút kaszálni. VI.

Rend s z e r i n t

minden földes uraságnak minden

második

egész héten úr dolgáznak az örökös jobbágyok, h o l két ökör­ rel,

h o l gyalog

szerrel,

az uraság parancsolattyához képpest

Hanem a Fejér András úré, az földes u r a marhájával, azon kö­ telességét c s a k h a r m a d i k héten v i s z i . is,

és v i s z s z a jövéseknek i d e j e

A r o b o t r a menéseknek

a n a p i számhoz számlálta­

tott. VII.

Az i t t való l a k o s o k

lencedet

semminemű termésbűi nem adnak k i ­

egyéb földes uraságnak, hanem Zóltány Pál úr maga

jobbágyitól, két esztendötül fogvást, csupán az öszi életbűi v e t t e meg. A z t i s tudják, h o g y sok helyütt ezen nemes várme­ gyében, más földes uraságnál, bé v e t t lenced

vitel.

szokásban v a g y o n a k i ­

Ezen kívül ez helység l a k o s s a i közt a Zóltány

Pál úr örökös jobbágyai esztendőnként adnak e g y - e g y

tyúkot

és e g y - e g y zsákot . Az N y i t z k y Ferencné aszszonyé csupán c s a k e g y - e g y -tyúkot, az több uraságé semmit

sem. A taxás jobbá­

gyok csupán c s a k kész pénzben, e s z e r i n t

teszik

kötelessége­ i n

kst,

úgymint: t e k i n t e t e s

Sághy Mihály úr, O l a s z Gáborné a s z -

szonyom, M e g y e r i I m r e uram

és E l e k Sándor uram

s z a b a d mene­

telű jobbágyai m i n d e n adózás felyében öt-öt vonás

forintot

f i z e t n e k . Az Horváth Dános uramé három vonás f o r i n t o t , N y i t z k y Ferenczné aszszonyé és K r i s t o n márjást. Ezen kívül semmit VIII.

István uramé hét-hét

sem a d n a k , sem nem

szolgálnak.

Ezen helységben a meg eskütt személyeknek

c s a k két t e l e k

pusztult

a

emlékezetére

e l . Egyikből m i n t egy 12 esztendő

előtt H e v e s i Dános nevű ember, a másikából m i n t e g y húsz e s z ­ tendő előtt L i p p a n i t s zsef

Pál k i halván, mostanában N y i t z k y Dó-

földes u r a által m i n d e n a p p e r t i n e n t i a j o k k a 1 edjütt bí-

ra t t a t n a k . IX.

Ezen helységnek l a k o s s i

egy néhányan p e d i g

nagyobb

részént örökös jobbágyok,

s z a b a d menetelűek.

Kemecse, 1772. s z e p t . 1 8 .

Főbíró : Nagy Péter +

Esküdtek : Pásztor Dános +

Dakab Dános +

Lakos ok : Pásztor István +

Bíró András +

Kemecse pecsétje . összeírok : B e s s e n y e i László

ifjú c s i c s e r i

Ormós Miklós

Nagy Dózsef Melléklet : Aláb subscribált, adom lik,

ezen l e v e l e m n e k résziben, hogy levén énnekem egy fél

telkem hai

tuttára m i n d e n e k n e k , v a l a k i k n e k i l ­

Kemecsén, t e k i n t e t e s , nemes S z a b o l c s vármegyeben, né­

Horvát András uramnál és feleségénél, Ábrahám Eva a s z -

szonynál 20 vonás f o r i n t o k b a n

zálogba, m e l y fél t e l k e m n e k

délrűl szomszégya néhai t e k i n t e t e s N y i c z k y F e r e n c úr s u c c e s -

sorai

teleké, északrúl p e d i g G y a r m a t y

Klára, Jósa Miklosné

húgom aszszonyé. Azon t e l k e m e t e n g e t t e m k i váltani ugyan mecsén lakó Pásztor Mihály nevű becsülletes embernek conditioval,

hogy ö k i g y e l m e

szabadosan

Ke-

ilyen

bírja, s bírhassa

m i n d maga s m i n d maradéki, mind a d d i g , míg én v a g y maradékán a húz f o r i n t o k a t

l e nem t e s z i k .

Letévén / : m i n t

hogy a

p u s z t a v o l t : / a húz f o r i n t o k a t , az épületnek meg árával együtt, eö k i g y e l m e

telek

becsülendő

i s , és maradéki nékem vagy

mara­

dékomnak k i bocsátani t a r t o z i k . Az e v i c t i o t magamra és dékomra a s s u m i n a l o m . M e l y n e k contractualis

nagyobb

bizonyságára a t t a m

mara­ ezen

levelemet .

Kemecse, 1 7 6 4 . április 1 3 .

Begányi F e r e n c

m.p.

Pec sét .

20. Kenézlő /Kenézleö, ma: Borsod-Abaúj-Zernien megye/

I.-II.-III.

Sem

urbáriuma, sem c c n t r a c t u s a n i n c s e n

ezen

ségnek a földes uraságtúl k i a d v a , hanem emlékezetektül vást való csupa szokásbul, némely u r a k n a k b i z o n y o s mú d o l g o k a t az IV.

tesznek,

némelyeknek p e d i g

kész pénzt

hely­ fog­

n a p i szá­ fizetnek

lakosok. Haszonvételei :

Ezen helységnek és határjának e következendő

haszonvételei

vágynak , ú .m . : 1 / Két nyomásra v a g y o n ezen helységnek határja v a , m e l y némely részében meg t e r m i

feloszt­

a búzát, a többiben

rost,

zabot, is

lencsét, borsót, l e n t ,

k e n d e r t , k u k u r i c a t és dinynyét

t e rem . 2/ Vannak széna termő h e l y e i ,

sza

m e l y e k ha a szomszéd T i ­

árjátúl sokáig nem v e s z t e g e t t e t n e k , a marha tartásra a l ­

k a l m a t o s szénát 3/

teremnek.

Az h e g y a j j a i vásáros várósok egy mérföldnyire esvén,

az hová szükséges jószágoknak e l adása - és vevése végett ár­ víznek idején csónakokon, száraz időben p e d i g

szekereken i s

járnak, és e l adandó jószágokat az időnek mivóltához képpest el

i s adhattyák. 4/ M i n d e n

némű marhájoknak, nagy árvizeken kívül, e l e ­

gendő legelő m e z e j e v a g y o n , m i n d aratás előtt, mind azután. 5/ Itató v i z e k mindenütt közel esnek és 6/ Az h e g y a j j a i

szőlős városok, a m i n t

alkalmatosuk. f e l y e b b meg v a ­

gyon írva, i g e n közel e s n e k , azért n a p i szám keresése véget m i n d a z o k r a e l járnak. 7/ Kender

és l e n ásztató távok a l k a l m a t o s u k

vannak.

8/ Benn a helységben m i n d száraz, m i n d h a t köre való vízimalmok találtatnak, m e l y e k miá az öröltetésben szüksé­ g e t nem

látnak.

9/ Szőlő kötő sását bövön l e h e t a határban s z e d n i , és a hegyajján pénzen e l a d n i . Kárai : Ellenben

p e d i g e következendő kárai és fogyatkozásai vágynak

ezen helységnek és határjának: 1 / A szántó földeinek az a j j a s rétéiben p e d i g

résziben, a széna termő

egészlen g y a k o r t a az árvíz nagy károkat t e s z ­

n e k , úgy hogy o l y a n k o r a l k a l m a t o s

szénájok sem t e r e m ,

külöm-

ben

i s pedig

sarjút soha sem l e h e t

2/ S z i g e t b e n

kaszálni.

lévén ez helység, akár m e l y i k

hegyajjai

v a r o s r a mennyének a l a k o s s a i , mindenütt vámot f i z e t n i iének, még p e d i g Tokajnál árvíznek idején a r a k o m a z i sekre

kente­ tölté­

nézve kéccerest. 3/ Nagy árvíznek idején k i szoríttatván a marhájok, más

külső határokra kéntelen!tétnek marhájukat s z e r e z n i . 4/ Sem

tűzi fájok, sem o l y a n nádas h e l y e k

határokon nem

lévén, e d j mérföldnyire levő Olászi nevű helységnek erdejérűl pénzért s z o k t a k

bérleni m i n d épületre, m i n d tűzi fákat.

5/ Királyi dézmával t e r h e l t e t i k

ezen helység.

6/ A S z e n t Mihály n a p i kántorja s i n c s e n ezen helységnek. V. Nem

e d j eránt lévén t e l e k e k után a szántó földek és rétek

a lakosok

közt f e l o s z t v a , k i n e k több, k i n e k k e v e s e b b

szántó

földjei és réttyei találkoznak. Ugyan ezért k i n e k - k i n e k a birodalma ha

c s a k a conscriptióbúl t e c h e t i k

sem l e h e t

VI.

kaszálni.

Az úr dolgozásnak semmi b i z o n y o s

csen,

nin­

keléseknek

egy 40 n a p r a mégyen esztendőnként e d j - e d j g a z ­

dának a szolgálattya, m e l y e t

VII.

r e n d i v a g y száma

hanem a m e n y n y i r e emlékezhetnek, járásoknak

idejével m i n t

nek

k i . Sarjút p e d i g s o ­

h o l marhával, h o l g y a l o g

tesz­

meg az uraság parancsolattyához képpest. T e k i n t e t e s E l e k Salamonná és Nagy Sigmondná

aszszonyok

jobbágyai t e l e k e k után való földekből k i l e n c e d e t , sem semmi némű egyébb adózást v a g y ajándékot nem a d n a k , hanem a több földes u r a k emlekezetektűl f o g v a mellett

a Tőrös és I r s a y u r a k

azoktúl i s meg v e s z i k . E

taxássa

13 márjásokat s z o k t a k esztendőnként

úr dolgát nem járván,

fizetni.

A Csorna és

Bessenyey urak is

12 márjást. Ezeken

semmit sem f i z e t n e k ,

kívül e g y i k földes

uraknak

a z t sem tudják hogy ezen nemes vár­

megyében h o l és minemű földekbűi v e s z i k a földes u r a k

a k i ­

lencede t . VIII. IX.

Puszta

telek

nem találkozik ezen helységben.

Ezen helységnek jobbágyai nagyobb

részént s z a b a d menete­

lűek, egy néhányan p e d i g örökös jobbágyok i s találkoznak, a mint a c o n s c r i p t i o

meg

mutattya.

Kenézlö, 1772. n o v . 2 0 .

Bí ró : L e n g y e l

György +

E s k ü d t e k : Rátz István +

Rehó Dános +

összeírók : B e s s e n y e i László

ifjú c s i c s e r i Ormós Miklós Nagy Dózsef

21. Kőt a j /Kereszt-út, Keresztút/

E helység lakóinak n i n c s állandó szessziójuk /megült hanem az uraságok kúriáiban élnek, m i n t

telkük/,

szolgák.

22. Tiszalök /Leök, Lök/

I.-II.-III.

Ezen Lök nevezetű helységnek ember emlekezetitűl

fogvást sem urbáriuma, sem c o n t r a c t u s a nem v o l t , tekintetes

földes uraságai szóval l e t t

hanem az

meg egyezések

szerint,

m i n t egy 12 esztendötűl f o g v a , h o l marhával, h o l g y a l o g

szer­

ben szolgáltak. Az t e k i n t e t e s

30

Camara részén valók p e d i g

garast

fizettek

ez i d e i g

taxa

fejében személy s z e r i n t .

méltóságos Vay László úr részen valók, i t t e n talt

contractus mellett

arendában, s e n k i n e k

sem

Az

s u b . A. adnec-

az úri h a s z o n vételeket magok

bírván

robotáznak.

I V . Haszonvételei : 1 / Határja ezen helységnek három járásra levén f e l o s z t ­ va,

minden résziben, mind azon öszi és t a v a s z i veteményeket,

m e l y e k e t gazda ember v e t n i dőkben, annak 2/ egyik

rendi szerint

s z o k o t , jó és a l k a l m a t o s két szántásban meg

eszten­

termi.

Kaszáló réttyei ezen helységnek két k a r b a n vágynak, része ment lévén m i n d e n árvizektűi, mindenféle marhák­

nak táplálásokra jó és h a s z n o s szénát t e r e m , de r a j t o k jút soha nem kaszálhatnak. Az másik k a r b a n lévőket

sar­

ellenben

az árvizek szokták járni, de ha jókor e l mengyen az árvíz rólok, ezek i s jó szénát t e r e m n e k , és o l y k o r sarjút i s k a ­ szálhatnak

rajtok.

3/ Az h e g y a l l y a i városok, n e v e z e t e s s e n T o k a j , T a r c a l egy, Tállya, Mád, Keresztúr, Bénye, M i s k o l c nyire

két és három mérföld­

lévén h e l y h e z t e t v e , ezen h e l y l a k o s i n a k jó és h a s z n o s

piacok,

minden e l adó j a v a i k n a k

distractiojára.

4/ Midőn jó és zsíros esztendők vágynak, minden marhájoknak bövséges az legelések. E l l e n b e n mostoha

féle

m i k o r száraz és

idők járnak, apró s heverő marhájokkal, söt némely

vonó marháikkal i s vidékre 5/ A f a l u

alatt

szorulnak.

e l folyó T i s z a , és némely f e n e k e s

bövséges itatást adnak

részek

marháiknak.

6/ Midőn jó és a l k a l m a t o s

esztendők vágynak, k e r t i

vete­

mények és konyhára való zöldcségei az l a k o s o k n a k , szükségé-

hez képest elegendő

terem.

7/ Gyíkínt házak fedésére, kákát, sását és efféléket tüzelésekre, határjokban vághatnak

eleget.

8/ Közel lévén az főbb h e g y a l l y a i

szölö h e g y e k , oda

s z o k t a k a l a k o s o k esztendőt által s z o k o t n a p i számért e l járni munkára, és j o b b 9/ Vagyon

részét kölcségeknek meg

szerezni.

az helység szükségére az határban lévő három

nyomásban m i n d egy 140 k i l a soknak. E m e l l e t t

alá való szántó földgye az l a k o ­

ugyan az helység közönséges szükségére 250

ember vágó réttye i s , midőn m i n d e n

részeit rétyeknek l e k a ­

szálhat tyák . 10/

Midőn nagy szárazság n i n c s e n , k e n d e r és l e n asztató

v i z e k v a g y o n elegendő. 11/

Vagyon

ugyan az helységhez közel két n e v e z e t e s , öt­

öt kövű vízimalom, de az l a k o s o k a hernádi vízimalmokra s z o k ­ tak

járni, m e l y e k négy és öt mérföldnyire esnek hozzájok.

B e n t az helységben i s h a t szárazmalma v a g y o n az

tekintetes

uraságnak, szükségére az l a k o s o k n a k . 12/

Elegendő székes földek lévén az határban, marhájokat

nem szokták sózni. 13/ falujok

Haszon alatt

vételekhez számlálják az l a k o s o k

azt i s ,

hogy

lévő réven az földes u r a k engedelmébűl, m i n d e n

rév fizetés nélkül járhatnak, és a Tiszán fát és gyümölcsöt, s egyéb efféléket szükségekre meg

szerezhetnek.

Kárai : Ezen

felyebb j e l e n t e t t

h a s z o n vételek m e l l e t t

panaszollyák

az l a k o s o k , hogy szántó fölgyei székesek és f e n e k e s e k lévén némely résziben, az essök és nagy havak olvadási m i a t t , v e -

tések k i s z o k o t t v e s z n i . Úgy hasonlóul, némely részét az ár­ víz i s v e s z t e g e t n i 2/

szokta.

Midőn n a g y szárazság v a g y o n , hátas lévén kaszálojok,

nem kaszálhatnak elegendőt, söt más határra i s s z o r u l n a k . 3/ Hogy sem épületre, sem tűzre való fájok n i n c s e n , ha­ nem e z e k e t

pénzen kén t e l e n i 1 1 e t t n e k v e n n i .

4/ Hogy c a n t o r j o k

nincsen.

V, Ezen helységben az t e l e k e k minéműsége soha nem lévén meg határozva, az-földek sem o s z t a t t a k azok után, hanem a z föl­ des

uraság k i n e k

többet, k i n e k

kevesebbet szokot

osztani

m i n d e n esztendőben. Ugyan azért ezen meg e s k e t e t t személyek meg mondani nem

tudgyák hány hóid főldgye légyen e g y - e g y

b e r n e k , hanem az személy s z e r i n t t e c c e n i . Sarjút p e d i g

em­

való c o n s c r i p t i o b u l k i f o g

az gyep kaszálójukon soha sem kaszál­

hatnak. VI.

Ezen helység őt földes úr a l a t t

szik

lévén, nem egyformán t e ­

szolgállattyokat, hanem: t e k i n t e t e s és nemes Kállai Mihály kapitány úrnak s z a b a d

menetelű jobbágyi három nap szántanak, három nap h o r d a n a k egész e r e j e k k e l . A g y a l o g nap

szeresek pedig

szolgálnak, kész pénzül p e d i g

gyalog

30 g a r a s t

szerben hat

fizetnek.

T e k i n t e t e s P a t a y Samuel úr örökös jobbágyi teccése rint

az uraságnak, az m i k o r

gyalog, pedig

tudnia i l l i k

sze­

szüksége v o l t , h o l

h o l marhával szolgáltak. A s z a b a d menetelű marhások

hat napot,

rész s z e r i n t

egész e r e j e k k e l , rész

öszve fogván szolgáltak. A g y a l o g

szeresek i s h a t napot

gáltak, és a marhásokkal együtt 30 g a r a s t Az c a m e r a l i s

lakosok

szerint

30 g a r a s t

fizettek.

fizetnek.

szol­

Méltóságos Vay László o b r i s t e r úr e m b e r e i árendában lé­ vén,

minden

adózásokat pénzül váltyák f e l .

Tekintetes

Nagy András uram

taksása három nap szántott,

két nap szénát hordót, és 30 g a r a s o k a t VII.

fizetett.

Az földes uraság által k i a d a t t a t o t t földekbűi, eleitűi

fogvást t i z e d e t a d o t t

minden

gazda az uraságnak minden

veteményekbűl, k i vévén az kukuricát, l e n t adózás fejében p e d i g , m i n d e n egy-egy

földi

és k e n d e r t . Egyéb

g a z d a , az came r a l i s o k o n kívül,

tyúkot és 8 tojást a d o t t

az földes urának. E m e l l e t

az Kállai részen valókat k i vévén, az több földes u r a k

em­

b e r e i az h e g y a l l y a i szüretekre köteleztetnek m e n n i , és c i r cirter

négy n a p , mostanában 10 nap d o l g o z n a k o t t a n . A Kállai

részen levő taxások p e d i g

szüreti munkájúkat négy nap s z o k ­

ták nyári munkával f e l váltani. VIII.

I g e n i s öszve lévén s z o r u l v a

az házak, p u s z t a h e l y egy

sem találtatik az helységben. I X . K i vévén egy néhányat, ezen h e l y n e k több l a k o s i mind s z a ­ bad

menetelűek.

Tiszalök, 1 7 7 2 . n o v . 2 4 .

Főbíró: Magyar Mihály +

E s k ü d t e k : Varga F e r e n c

Szabó G e r g e l y +

+

L i s z k a i Mihály L a k o s o k : Varga István +

m.p.

Nagy Benjámin +

Tiszaiök pecsétje . Összeírok : Csákányi Oózsef

Tőrös

Ferenc

Molnár Ábrahám

Sub.A. : Én, alább subscribált p r a e s e n t i b u s , recognoscálom"*' és adom

tudtára m i n d e n e k n e k a k i k n e k i l l i k

e levelemnek r e n d i b e n ,

hogy én nemes Zabólcs vármegyében, Leók nevű helységben és ahoz tartozandó Rázom és Gyomán lévő p r a e d i u m o k b a n szágomat és portiómat, m e l y e k e t

levő jó­

e d d i g nemzetes Nagy

Ferenc

uram bírt tőllem árendában, minden n e v e l nevezendő utilitásaival,

beneficiumival

és a p p e r t i n e n t i a i v a l , n e v e z e t

szerént

szántó földeivel, kaszállóival, legelő m e z e i v e l , dézmáival, kertéivel, halászó vizével e t c e t .

adtam k i árendában 4 e z u ­

tán következendő esztendőkig. Az esztendők k e z d e t i t Maii

Anni c u r r e n t i s

polgári rendben

a prima

2

1 7 7 1 számlálván, Lökön lakó nemesi és

lévő taxás e m b e r i m n e k , i n s p e c i e Szabó dános

K o t a n András, B a l o g Dánosnak és Szabó Samuel eo nem külőmben K i s András, Varga

kegyelmeknek

Istvánnak, Nagy Józsefnek,

Bényei Mihálynak, Bodó Mihálynak, Szűcs Istvánnak, K i s Fe­ r e n c n e k , Polgári Mihálynak, P u t n o k i Mihálynak, S z e n t e s i And­ rásnak, Juhász Péternek, i f j a b b K i s Andrásnak, Juszkó Mihály n a k , A f r a Andrásnak, Kozma Jánosnak, Gombkötő Sámuelnek, Me­ z i Andrásnak, I n t z e nosnak,

Andrásnak, Császári Jánosnak és K i s Já­

az alább írt módon.

1 / Az említett jószágimat bírják 4 ezután

következendő

esztendőkőn árendaképpen. Árendát esztendőnként f i z e s s e n e k hétszáz vonás f o r i n t o k a t , i d e s t f t . vonás 7 0 0 , melynek f e ­ lét minden esztendőben Szent Mihály n a p r a , más felét György n a p r a 2/

tegyenek

tokaji,

Szent

l e . E mellett

tarcali

szőlőmbe húsz szekér trágyát az

árendába, húsz szekérrel pénzért / : m i n d e n szekérről egy marjássával számlálván:/ v i g y e n e k . 3/ Négy v a g y őt n a p r a

24 szedőt

adjanak.

4/ hozzák, 5/ cenig kon

Leveleimet a

a

Midőn

utazásban,

lendő

o r a t i o t

akár

imputáltatik ,

9/

vagy

ideje

acceptálni való

i d e

Golopra

bort

dirigáltatnak,

vagy

magok

Debre­ marhájo­

Leőkőn

magamnak,

meg-fordulnak,

cselédimnek,

abrak

és

széna

akár

t i s z t e i m ­

dolgában i l ­

a l a t t

az mi

illendő

fogom.

jövetelekor

épületet

árát

Ellenben a

avagy

vagy

l e - f i z e t n i ,

ha mi

jószágnak

m e l i -

d e t e r i o r a t i o

eö

kegyelmeknek

minthogy

egyenetlenségek

jószágban, Földekre,

legkisebb

16 hordó

t i s z t e i m

jószágomban,

a

ha mi

vagy

légyenek.

Arendájoknak

kezembe

rendált

az mint

i n t e r t e n t i o j o k r a

árendában

8/

15 vagy

másképpen,

tesznek

lészen

útig,

vigyenek.

provisióval 7/

vagy

formában

magam

lovaim

Kereszt

dirigáltatik.

Nádudvarig,

szekereken

és

levél

Forspont

vagy

6/

nek

mint

Leökrül

annak

ne

embereim

e1-igazitását

kaszállokra

csonkulás

esnének

essék

úgy

magamnak

vigyázzanak,

s e más

közt,

az

exá-

f e l - t a r t o m . hogy

compossessor

azokban

uraktól,

se

4

tiszteiktől., kodás vagy

se

támadna másban,

vosoltassék, 10/

embereiktől,

embereim a z t

idején

Az exárendált lészen

r e a t i o t

belőllük

Leökön,

1 7 7 1 .á p r .

quo

földes vagy

ha v a l a m i úr

fő

emberei

zenebonásközt

t i s z t e i m n e k ,

egyben

hogy

kezemhez

embereimnek,

vételekor,

dézma

nélkül

a

e l - v i h e t i k . adom 3 0 .

o r -

t a r t o z n a k .

jószágoknak

földeimben

praemissákról

más

nékem

bé-jelenteni

vetések

Mely

és

casu

ezen

levelemet v a j a i

Vay László m . p .

ha mi proc-

Elő t tünk : K o t z k a Miklós m.p, Abaúj megye Soltész István

törvénybírája

m.p.

Jegyzet : 1.

... aláírt előterjesztést e l i s m e r e m . . .

2. a folyó 1 7 7 1 . évi május 1-én... 3. utasíttatik, p a r a n c s o l t a t i k , 4. ha véletlenül, hogyha

i t t : ahová

címeztetik

esetleg

23 . Vasmegye r /Megye v/ 1.-II.-III.

Sem

urbáriuma, sem c o n t r a c t u s a

n i n c s e n ezen

hely­

ségnek, hanem csupa szokásbul az őrőkős jobbágyok úr d o l g a ­ béli szolgálatot minden h a r m a d i k héten t e s z n e k , az szabad menetelűek p e d i g

némelyek eztendőt által b i z o n y o s n a p o k a t

szolgálnak, némelyek azon felül b i z o n y o s pénzt i s f i z e t n e k . I V . Haszonvé t e l e i : Ezen helységnek és határának következendő haszonvételei v a n ­ nak : 1 / Három nyomásra v a g y o n határa f e l o s z t v a , m e l y n e k föld­ gye meg ricat,

t e r m i a búzát, abajdócot, r o s t ,

lent,

k e n d e r t , kuku-

z a b o t , árpát trágyázás nélkül.

2/ Széna termő rétek bőven v a n n a k , m e l y e k e n az marha tartásra a l k a l m a t o s széna t e r e m , és ha az ár víz sokáig tok

nem h e v e r , kétcer i s meg 3/ Az h e g y a l l y a i

lehet

raj­

kaszálni.

vásáros városok, úgy Kisvárda, Szálka

és D e b r e c e n városai három négy s öt mérföldnyére esvén, a z o k -

ra

alkalmatos

utakon

e l

adhattyák,

szükségesseket

4/ előt

Mindenféle

i s , 5/

székes

vizek Házi

pénzen

s

i s

itató

és

8/

Tiszának

egyib

gyékény árja

h e g y a l l a i

jószágokat

pedig

vehetnek

a

valamint

vizek

e

kőnyen

lakosok.

kaszálás

után,

úgy

az

vagyon. vannak

ez

határban,

még

pedig

találtatnak.

o l y alkalmatos

adhatnak

Nád

eladandó

mezeje

elegendők

7/

az

legelő

kertek

káposztát

felöl

kor

i s

és

marháknak,

Alkalmatos

6/ hogy

elegendő

járhatnak,

féle

vagyon

az

zöldségeket,

lakosoknak,

magok

szükségek

e l .

bőven éppen

városokra

találtatnak ez

ez

hegységhez

akármit

csak

határban.

e l

hatván,

hajón

i s

e l

o l y a n ­ szólít­

hatnak . 9/

Az h e g y a l l a i

lévén,

napi

hatnak

az

10/

szám

szőlős

keresése

városok

véget

csak

szőlő

három

munkára

mérföldnére azokra

e l

jár­

lakosok.

Kender

és

l e n

ásztato

Vagyon

ez

helységben

vizek

oöven

és

elegendők

talál­

tatnak . 11/ lül

mint

egy-egy

zimalmok

i s

órányira,

Méhtartásra

13/

Szőlő

pénzen

e l

14/

jó

szárazmalom,

nevezetessen

Kemecsén

és két

körül

b e ­

kőre

ví­

találtatnak.

12/

Hegyallyára

két

kötő

akar

alkalmatos sás

bőven

szekéren,

ezen

terem

akár

határ. ez

határban,

csónakon

e l

melyet

hordhatnak,

az s

adhatnak.

Dohányt

i s

alkalmatost

terem

ez

a

főid.

Kárai :

Ellenben

124

pedig

következendő

fogyatkozásai

vannak

ez

helység-

nek

határának:

és 1/

rokot

Tisza

A

szokot 2/

H

azon

a

fagyás

vámot

Azon

víz

t e s z i ,

soha

földgyeinek

az

k i

vizek

alyas

sokáig

sarjút

közt

részeiben

városokra még

nézve

ká­

szénát

kaszálni. nagy

szénájokat.

ár

a

t o k a j i

víznek

hídon

idején

a

nagy r a ­

kéccerest.

5/

Sem é p ü l e t r e ,

sem tűzre

6/

Királyi

adással

7/

Ország

dézma

az

h e l y h e z t e t v e ,

jártokba

pennig

hever,

sem l e h e t

lévén

nem hordhattyák

f i z e t n i ,

tőltíssekre

réteken

olykor

és

Az h e g y a l l y a i

kenteiének

komazi

árja

kaszáiojok

nélkül

4/

szántó

t e n n i .

alkalmatlanabá 3/

árja

való

faizások

t e r h e l t e t n e k

néncsen.

ez helység

lako­

sai .

szekerezésre 8/

Két

9/

A

helység V.

ökrén

k i

ez

helység,

pénzért

való

alkalmatosságok.

szántani.

korcsma

árultatása!

földek,

sem rétek

osztva,

azoknak

mondani, képest,

t e n i .

Sarjút

az

adatni

nem l e h e t

kántorbéli

géhez

V I .

lévén

nem s z a b a d o k

ez

l a k o s a i .

bizonyosan

ver,

kívül

nem s z o k o t

Sem s z á n t ó

tudnak

útyán

lehet

amit

ha

a

az

ár

helyek

után

bizonyságárul

k i n e k - k i n e k

a d o t t ,

pedig,

az

víz

a

sémit

földes

conscriptióban

nem lévén sem i s

uraság,

tehetsé­

k i

fogjuk

j e l e n ­

kaszálókon

sokáig

nem h e ­

kaszálni.

A z örökös uraság

hanem

ház

jobbágyok

számára

pest

h o l gyalog,

v a l .

A

Szabad

rend

s z e r i n t

szolgállyák , h o l pennig

menetelő

minden

azoknak

netet

parancsolatyohoz

az jobbágytól

jobbágyok,

harmadik

Megyery

k i

telhető

Mihály

és

ké­

marhá­ Gábor

u r a k n a k , esztendőnként hét-hét márjást a d n a k , és Tizenkét napot

szolgálnak, két s négy marhával. M e g y e r i Tamás uramnak

csupán csak

húsz n a p o t úr dolgáznak, rósz s z e r i n t g y a l o g ,

rész s z e r i n t marhával, a m i n t dárásoknak-keléseknek VII.

tudniillik

az úr p a r a n c s o l y a .

i s i d e j e az úr dolgában s z o k o t tudódni.

M e g y e r i Gábor uramnak két esztendőtől, és M e g y e r i M i ­

hály uramnak c s a k egy esztendőtúl f o g v a adnak k i l e n c e d e t , azt

i s csak

a szabad

menetelő jobbágyok, és az őszi vetísbűl.

Halyák ez helységnek l a k o s a i , hogy más földes uraságnál kásban vagyon

szo­

ezen nemes vármegyíben a kilencedbéli adózás.

Ezen felül mind egy

de

örőkes, m i n d

szabad

menetelő jobbágyok e g y -

karácsony tyúkját adgyák titulált M e g y e r i Gábor és M i ­

hály u r a k n a k . A tőbieknek p e d i g semi jobágyok sem k i l e n c e d e t ,

nemű n e v e l nevezendő

sem azon karácson tyúkját nem a d ­

gyák . VIII.

Nincsen

o l y p u s z t a h e l y ez helységben, m e l y e t az

sok kőzőnségessen IX.

ki

bírnának.

Ezen helységnek l a k o s a i

rint

szabad

lako­

rész s z e r i n t örökös, rész s z e ­

menetelő jobbágyok, a m i n t az c o n s c r i p t i o b u l i s

fog teceni.

Vasmegyer , 1 7 7 2 . a u g . 2 8 .

Bíró : Nemes dános +

Esküdtek : Kovács Ferenc

Szabó Mátyás +

+

Vas András + Dsszeí rák : B e s s e n y e i

László

ifjú c s i c s e r i Ormós Miklós

Nagy dózsef

Tiszanagyfa l u /Nagyfalu/

I.-II.-III. tatott tul

Minthogy

ezen helység nem régtül fogvást szálét-

meg lakás véget, és p o r t i o béli adózások i s c s a k a t -

fogvást v a g y o n , s e m i urbáriuma v a g y i s c o n t r a c t u s a n i n ­

c s e n , s nem i s v o l t ,

hanem c s a k az t e k i n t e t e s uraság a k a r a t y a -

túl fügtek minden adózásban, és most i s attúl fügnek. I V . Haszonvételei : 1 / Ezen helységnek szántó fölgyei három járásra föl o s z t v a , elég termékenyek, n e v e z e t e s e n

lévén

az ősz búzának há­

r o m s z o r i , az gabonának töbnyire kétszeri szántása után jó termések v a g y o n , egyébféle veteményeket i s , úgy m i n t búzát, árpát, z a b o t , k e n d e r t , l e n t , 2/ Az rétek, m e l y e k e t vágynak. E g y i k

tavasz

annak i d e j e b e n meg

az földes uraság a d , két

terem.

karban

r e n d béli k i n lévén a pusztán, j o és a l k a l m a ­

t o s szénát t e r e m , és m i n d e n árvizektűi m e n t , a más

rendbeli

közelebb lévén az f a l u h o z , noha az árvizektűi öntöztetik, mindazáltal attúl semmi kár nem o k o z t a t i k ,

söt használ a

szénának, bővebben való kaszálásra, ha hogy az árvíz sokkáig nem áll r a j t a ,

mind

több s z o k o t t l e n n i ,

m i n d az marháknak

j o b b élelmére való. Sarjút i s , ha szokták v o l n a , és ban

tartanák, többnyire kaszálhatnának a rétes 3/ Ezen helységhez T o k a j

nyi

tilalom­

helyeken.

városa határos lévén, félórá­

földre, az több h e g y a l y l y a i városok p e d i g fél és egy

mérföldnyire lévén, m i n d e n eladó jószágokot könnyen pénzé t e h e t n e k , és m i n d e n időben j o úton mehetnek ezen

fellyebb

jelentett

városokhoz.

4/ M i n d e n

n e v e l nevezendő vonó és heverő marhájuknak

bövséges, és elégedendő hasznos

fű t e r e m ,

ségek n i n c s e n

elégedendő székekkel edjüt, úgy hogy

szük­

az marha sózására.

5/ Az f a l u tó h e l y e k

legelő m e z e j e k v a g y o n , m e l y e n jó

körül e l folyó T i s z a és két M o r o t v a j o i t a ­

az marhájoknak. A pusztán p e d i g

tók és k u t a k vágy­

n a k , szükségekre elegedendök. 6/ Tűzi fájok elégedendő v a g y o n , de épületre kell

pénzen

venniek. 7/ M i n t

hegyek

hogy az h e g y a l l y a i városok határin lévő szöllö

közel vágynak, ha szokásban v o l n a az lakosoknál, m i n ­

den szöllő munka idején pénzt, n a p i számokkal, kereshetné­ nek. 8/ Semi királyi dézmát e z i d e i g

az l a k o s o k

nem

fizettek.

9/ Káposztás és egyébb veteményes kértek levén, e félék­ ben szükséget nem 10/ Az t o k a i

látnak. sóház közel lévén, pénzt a sónak e l szálí-

tásában kereshetnének, ha efféle szekerezést meg

szokták

volna . 1 1 / Az T i s z a közel lévén, h a s z n o s a n közel lévő h e g y a l l y a i 12/ Kender

kereskedhetnének

az

vásárokra.

és l e n áztató v i z e k bőven v a g y o n .

13/ Vízimalmok e g y , n e v e z e t e s e n egy mérföldnyire h a t kö­ vű, az másik más fél mérföldnyire h a t kövű, és a Hernádon valók három mérföldnyire vágynak. H e l y b e n p e d i g

egy száraz­

malmok v a g y o n . 14/ Az T i s z a és M o r o t v a a f a l u

alatt

folyván, jó és

h a s z n o s halászatot ád ezen helység l a k o s i n a k . Kárai : Panaszollyák ezen helységnek

lakosi:

1 / Hogy ópülletre való fájok 2/ Hogy noha T o k a j

és egyéob h e g y a l l y a i városok közel

vágynak u g y a n , de a t o k a i vámja m i a t t ,

nincsen.

töltés és Tiszán lévő hídnak

nagy

söt az Tiszán hajócskákon való menetelekért i s

s z o k o t t meg vámoltatások m i a t t , kereskedéseket bátran nem folytathatják, és e l ado jószágokot se v i h e t i k

anak

rendi

szerint . 3/ Hogy az helységnek se kaszállója, se szántó földje, se korcsmája, a z a z kántora különösön nem V. Sem

légyen.

szántó földök, sem kaszálló rétjek, az t e l e k e k n e k m i -

néműségéhez képpest ezen helységben még nem lévén k i s z a b v a , ezen m e g e s k e t e t t

személyek nem tudhatják, hány hóid földje

és rétje légyen e g y - e g y gazdának, m i v e l k i n e k többet, k i n e k k e v e s e b b e t ád az földes u r a . Sarjút p e d i g , m i n t h o g y

nem s z o k ­

ták, nem i s kaszálnak. V I . Ezen helységnek l a k o s a i nem egyformán t e s z i k jobágyi kö­ telességeket, hanem t e k i n t e t e s

Bónis András uram

eorökös

jobágyai, az midőn a szükség úgy h o z t a magával, m i n d e n héten két-két n a p o t gyalog

szolgáltak, h o l egész e r e j e k k e l , h o l p e d i g

szerben,

és mindenféle munkát, az egy szántáson

azon úrdolgázó napokban Sándor uram

tellyesítettek. T e k i n t e t e s Bekény

s z a b a d menésü jóbágyi h e l y b e n ,

szóigálnak egész e r e j e k k e l 12 n a p o t , hét márjást s z o k t a k

kivel,

taxát

az helységben

ezen kívül p e d i g

hét­

fizetni.

T e k i n t e t e s idösbb Bónis László uram

eorökös jobágya,

m i v e l az úr maga négy ökröt t a r t

nálla, magának i s kettő v a ­

g y o n , minden h o l n a p b a n egy más után két-két h e t e t hat

ökörrel. Tekintetes ifjabb

jobágya 20 n a p o t 12

szolgál

Bónis István uram szabad

szolgál négy ököréi, g y a l o g

szerben

n a p o t . Ezeken kívül hét marjás texát s z o k o t t Tekintetes ifjabb

menetelű

Bónis László uram s z a b a d

pedig

fizetni. menetelű

jobágya esztendőt által 12 n a p o t szolgál marhával, ezen kí­ vül g y a l o g VII.

s z e r b e n két-három

napot.

Ezen helységnek l a k o s a i az uraság engedelmebűl m i n d e n ­

féle m e z e i veteményekbűl t i z e d e t ni. az

Ezen helységhez közel lévő helységekben szokásban v a g y o n k i l e n c e d . Egyéb féle adózás p e d i g

egyebbül e z i d e i g VIII.

sem pénzbűi, sem más

szokásban nem lévén, nem

tellyesítettek.

Ezen helység pusztából most kezdvén népesedni, egész-

l e n nem osztódott f e l t e l e k e k r e , sem t u d n a k az l a k o s o k IX.

s z o k t a k eleitül fogvást a d ­

k i h e z képest p u s z t a

nevezni.

Ezen helységnek m o s t a n i l a k o s s i

rész s z e r i n t

teleket

rész s z e r i n t

eorökös,

s z a b a d menetelű jobbágyok.

N a g y f a l u , 1772. aug. 24.

Főbiró : Kelemen János +

Lakosok : Dankó Péter +

K i s Mihály +

Babótsy Mihály + Összeírok : Csákányi Oózsef

Tőrös F e r e n c

Molnár Ábrahám

25 . N y i regyháza I.-II.-III. 130

Urbáriuma e z e n helységnek n i n c s e n , hanem az

miólta meg szállották, mindétig két-három esztendőkig contractusok mellett

minden

tartó

h a s z o n vételekért kész pénzt f i ­

z e t n e k , mely c o n t r a c t u s o k n a k

valóságos mássai i t t e n

sub A.

adnec táltatnak. IV.

Haszonvételei : 1 / Az m i t közönségesen v e t n i

j o k b a n , mind a z o k a t t e s e n az t a v a s z

szoktak

trágya nélkül meg

búzát, árpát, z a b o t ,

búza i s , ha v e t n i

az l a k o s o k

határ­

t e r m i az föld, n e v e z e ­ kölest és róst. Az ősz

szokták v o l n a , hasonlóul meg

t e r e m n e , de

m i n t h o g y e g y s z e r i szántáshoz s z o k t a k , ősz búzát nem i g e n

ter­

mesztenek . 2/ Az kaszálló réttyek pusztán lévén, minden ment,

ár vizektűi

szénajok i s jó és a l k a l m a t o s az marha tartásra.

3/ Három és négy mérföldnyire a l k a l m a t o s e l ado h e l y e k v a g y o n jószágoknak, az hova és jó egyenes

úton mehetnek h o l -

m i e k n e k e l adására. 4/ Vonó marhák, fejős t e h e n e k és j u h o k

számára v a g y o n

legelő h e l y e k . 5/ Itató h e l y e k

i s jó v a g y o n , sós tók és a l k a l m a t o s

kek i s vágynak marhájik

számára.

6/ Az közelebb lévő h e g y a l l y a i kal,

annak

szi­

szöllökben kézi munkájúk­

idejében m i n d e n k o r pénzt

7/ Kender és l e n áztató v i z e k

kereshetnek.

bőven

tanáltatik.

8/ Vízimalmai fél, e g y és két órányi főidre vágynak. Szárazmalmai p e d i g h e l y b e n

tanáltatnak

elegendők.

Kárai : Ellenben azon

p e d i g panaszollyák az l a k o s o k , hogy

határjoknak

része, m e l y e n az legelő h e l y e k v a g y o n , homokos és szá-

r a z időkben kevés hasznát v e s z i k . I d e járul az i s , hogy m i ­ v e l az nép nagyon e l s z a p o r o d o t t ,

kinteleníttetnek

heverő

marhájoknak számokra pusztákat árendálni, az hová néha vonó marhájokat i s e l hajtyák. 2/ Az kaszálló réttyeken sarjút nem

kaszálhatnak.

3/ Noha az Hegyallyán közel való és jó eladó p i a c o k v a ­ g y o n , mindazáltal abban hátra maradásokat meg esmérik, hogy oda menet és v i s z s z a jövet i s , az t o k a i hídnál és töltésnél vámot k e l l e t i k szoktak

fizetniek,

feöképpen ár v i z e s időben dupplán

f i z e t n i . Az több e l ado h e l j e k p e d i g

mérföldre i s távoly esnek

öt a v a g y h a t

töllek.

4/ K i vévén a z t , hogy az földes uraság néha-néha épület r e fát ád, egyébként pénzen v e s z n e k magoknak szükséges fákat Nádgyok i s határjokban i g e n kevés

terem.

5/ Midőn szárazság v a g y o n , két-három, sőt négy mérföld­ nyire

i s kinteleníttetnek őrleni menni az vízi

V. Ezen

malmokban.

helységben az t e l e k e k minéműsége soha sem lévén meg

határozva, az földek sem v o l t a k ahozképest k i s z a b v a , hanem e g y - e g y egész gazdának v a g y o n 30 h o l d főigye, m e l y e k b e n bé v e t h e t 60 p o s o n y i

mérőt. Ebbűl az g a z d a , m e n n y i r e t u d j a

láttya szükségét, a n n y i t s z o k o t t kaszálló rétnek Ezen

kívül p e d i g

más réttye n i n c s e n ,

és

hagyni.

de ezen sem kaszálhat

sarjút soha i s . V I . M i n t h o g y az f e l l y e b b

adnectált c o n t r a c t u s o k

den h a s z o n vételekért kész pénzt f i z e t t e k , nem t e l l y e s i t e t t e k

szerint

min­

semmi r o b b o t o t

az s z a b a d menetelű személyek. Hanem az

méltóságos báró Dezseőffy úr részirűl az eörőkős jobbágyok kőzzül, m i n t

egy 1 5 - t i g

való marhás és marhátlan

személyek,

az midőn az méltóságos uraság kivánnya, h o l egész hol gyalog

szerben

erejekkel,

úrdolgáznak.

V I I . M i n t h o g y az j e l e n t e t t

contractusaiban

az k i l e n c e d i s

f e l v a g y o n váltva, semmit sem a d t a k . Más földes uraság

alatt

ezen nemes vármegyében v a g y o n - e szokásban az k i l e n c e d b e l i adózás, nem tudják. Eök egyéb adózást nem tellyesítnek az contractuson VIII.

kívül.

Ezen helységben p u s z t a h e l y egy sem

I X . Az f e l l y e b b

említett t i z e n

l a k o s o k s z a b a d menetelű

tanáltatik.

öt személyeken kívül, az több

személyek.

Nyíregyháza, 1 7 7 2 . d e c . 2.

Főbíró : Liskán d n o s +

Esküdtek : Filó György +

F e k e t e dános +

a

A n t a l András +

dohanes S z t o j k o w s z k y

S z e k e r e s Pál m.p.

Gisrik Michaly

L a k o s o k : Laco Pál m.p.

m.p.

m.p.

Sulyám Ádám +

Koleszár Márton +

Koska dános +

Nyíregyháza pecsétje. összeírok : Csákányi dózsef

Tőrös F e r e n c

Molnár Ábrahám Sub

A.: a/

M i , egy részről nagykárolyi gróf Károlyi A n t a l , más felől p e d i g báró Deseőffy Samuel és g r o f Dőri G a b o r , magunkra válalván t e r h e k e t m i n d a z o k n a k , v a l a k i k e t log

a k a r mi módon i l l e t n e

ez levelünknek

ez alább meg írt do­

és i l l e t h e t n e ,

adgyuk

emlékezetül

rendiben.

Hogy mi különös a t t e n t i o v a l

lévén Nyíregyháza nevű

helységünknek l a k o s a i h o z : és tovább i s szaporodásokat s g y a ­ rapodásokat kívánván elő mozdítatni: csupán jó ad

1-ma

j a n u a r i i Anni

tecésünkbűl

1 7 7 0 . , három egész esztendőkre meg

engettük, hogy m i n d e n különes k e n y e r e s

és gazdaságot viselő

gazda ember esztendönkint taxát f i z e s s e n az méltóságos föl­ des

uraságnak e g y - e g y körmöci a r a n y o t , m e l y e t

i s az helység

bírája i n c a s s a l v a n : a n g a r i a n k i n t az méltóságos uraságnak den

min­

fogyatkozás nélkül l e tészen és k i f i z e s s e n , o l y formán,

hogy most közelebb, az méltóságos földes uraság maga által az helységet conscribáltatván; azon erualando

conscriptiobul

személyek u t a n o b v e n i a l o summának*' f e l e

gróf K a r o l j A n t a l n a k , másik f e l e

emberei

nékem,

p e d i g nekünk, báró Deseöffy

Samuel és gróf Dőri Gábornak fogyatkozás nélkül a n g a r i a n k i n t administraltassék. E m e l l e t t m i v e l az méltóságos uraság serházat, és ahoz 2 m a l m o t , s pálinka házat i s i n l o c o Nyíregyházán,

és a l k a l ­

matos vendég fogadó házot és állást f e l allétani s építeni magát resolválta. T a r t o z n a k

a fent

hez

és v e c t u r a t

szükséges m a n u a r i u s o k a t

írt l a k o s o k az új épület­ 3

/ : m i v e l azon épület

i s helység javára lészen:/ a d m i n i s t r a l n i : úgy s z i n t e

mikor

magunk v a g y t i s z t e i n k

fors-

o t t a n meg f o r d u l n a k ,

p o n t adással s a c c o m o d a t i o v a l

tartozni

szükséges

fognak.

Nagykároly, 1 7 6 9 . december 2 0 . gróf Károlyi A n t a l m.p.

Pecsét.

Nagy András, úgy m i n t méltóságos báró Deseöffi Samuel úr eö nagysága p l e n i p o t e n t i a r i u s a ^ m.p.

Pecsét.

b/ Melynek

ereje

szerint

a nyíregyházi h a t a r b u l földes uraságot

illető mindenféle terméseknek, úgy méheknek és bárányoknak n o n a j a t : M i alább meg írt földes u r a k Nyíregyháza nevű ségünk l a k o s a i n a k ad 1-ma j a n u a r i i

hely­

1770, három egész e s z t e n ­

dőig árendában bocsájtottuk i n r h e n e s forintért b i s M i l l e , id

e s t 2000, nem külömben meg i r t helységünkben levő mészár­

székeinket, régi két kereskedő h o l t a i n k n a k

hasznát és jöve­

delmét esztendőnként két száz húsz, i d e s t 220 r h e n e s tokért, m e l y

praeattingalt

es i n summa két e z e r két szász

húsz r h e n e s forintokbúi álé summa pénszt, i d e s t 2220 forintot

et dominii,

n e v e z e t e s s e n nékem gróf Károlyi A n t a l n a k e z e r

tíz r h e n e s f o r i n t o k a t , rhenes f o r i n t o k a t , nak

rhenes

az bírák esztendönkint i n c a s s a l n i , és angarianként 5

az méltóságos uraságnak a p r o p o r t i o n e j u r i s , fizetni,

forin­

k i

szász

nékem b a r o Deseőffi Sámuelnek 555

és hasonlóképen nékem i s gróf Dőri Gábor­

öt száz ötven őt r h e n e s f o r i n t o k a t

l e tenni

tartoznak.

Annak p e d i g recognitiojára, hogy az méltóságos uraság ezen

b e n e f i c i u m o k n a k által adássával az l a k o s s o k n a k m i n d

nagy h a s z n o t , m i n d kint

p e d i g nagy könyebséget a d o t t ,

esztendőn­

a k a r marhás, a k a r g y a l o g s z e r e s gazda az méltóságos

uraságoknak két-két n a p i szolgálatot f o g t e n n i , és azon gálatnak i s f e l e

az én, gróf Károlyi A n t a l ,

fele

szol­

p e d i g az m i ,

báró Desöffi Samuel és g r o f Dőri Gabor számainkra f o g fordétt a t n i . Melyrül a d t u k ezen

arendatorialis

assecuratiora

leve­

lünké t . Nagykároly, 1 7 6 9 . d e c . 2 0 . gróf Károlyi A n t a l m.p. Pecsét.

Nagy András, úgy m i n t méltóságos báró Deseöffi Samuel úr eö nagysága plenipotentiáriusa

m.p.

Pecsét .

Jegyzet : 1.

... azon összeírásból kitetsző személyek után járó öszszegnek...

2. Nyíregyháza

helységben

3. Kézi munkákat és

szekereseket

4. teljhatalmú megbízott 5. törvényes arányban a földesuraknak...

26 . Pros

I.-II.-III. kintetes

Urbáriuma n i n c s e n ezen helységnek, hanem a t e ­

Kállay família részire az i d e s u b . A.

contractusnak fogva

teszik

párja s z e r i n t , az r o b o t o t

az ugyan o t t a n

időtül

fizettek,

és két

napot

kaszával szolgáltak az l a k o s o k , sem kilencedéit,

sem e g y e b e t t nem IV.

megírt

és az adózást, az előtt p e d i g l e n

esztendőnként három német f o r i n t o t nevezetesen

rekesztetett

adtak.

Haszonvételei :

Ezen helységnek és határjának ez következendő h a s z n a i

vágy­

nak , úgy m i n t : 1 / Az határja három nyomásra v a g y o n f e l o s z t v a , a me­ l y e k b e n búza, g a b o n a , árpa, z a b , l e n és más efféle, ezen a főidőn v e t n i

s z o k o t t élet, a r r a

rendeltetett

földekben meg

teremnek. 2/

Vágynak ennek az helységnek

m e l y e k a marhatartásra a l k a l m a t o s

rétyei és kászálloi,

szénát

teremnek.

3/ Kereskedésnek okáért Debrecemben 4 mérföldnyire, To­ k a j b a n és a több h e g y a j j a i városokra m i n t

egy három és négy

mérföldnyire, Kallóban p e d i g egy mérföldnyire s z o k t a k a h o l e l adandó jószágokat s z o k o t t lőmben kivált az életet h e l y b e n 4/ Legeltető mezeje mind joknak dig

járni,

árán e l adhatyák, de kü-

i s e l adháttyák.

t e h e n e k n e k , m i n d vonó marhá­

tápláltatására elegendő és a l k a l m a t o s v a g y o n , még pe­

kaszállás előtt i s magok határokon s z o k t a k

legelni

meg

írt marhájukat. 5/ Mindenféle marháknak itatására a l k a l m a t o s és közel való itató v i z e i

vágynak ennek a helységnek, még p e d i g

kes

találtatnak.

tók i s bőven

szé­

6/ Vagyon ezen az határon a t e k i n t e t e s uraságnak jó e r ­ d e j e , melybűi az l a k o s o k n a k Némely cserébűi p e d i g danak, melyeket

épületre való fát i n g y e n

h o l m i apro

tűzre való c s e r e

kőzelrűl és a l k a l m a t o s

enged.

fát i s h o r ­

úton érnek.

7/ Három és négy mérföldnyire esvén ezen helységtűi az hegyallyai

szőlős városok, e l járhatnak, és járnak i s a l a ­

k o s o k n a p i számért

dolgozni.

8/ Tűzre való nádolással élhetnek, m i n t h o g y

bőven

terem

a határban. 9/ A kántorbóli korcsmája i s meg v a g y o n ezen helységnek, és közönségesen bírnak m i n t

egy huszonnégy ember vágású ré­

tet . 10/

Kender és l e n ásztató a l k a l m a t o s v i z e i

vágynak.

1 1 / Az helység határán, m i n t kűre vízimalom, p a z o n y i nyira,

egy f e r t a j n y i r a ,

szomszéd határban m i n t

v a g y o n két

e g y fél órá­

az túráiban egy órányira esnek a vízimalmok, de e z e ­

ken kívül i s , ben az helységben három szárazmalom

találtatik

m e l y e k miá az őröltetésben nem látnak szükséget a l a k o s o k . 12/ Az k e r t e k b e n a

a l k a l m a t o s dohányt bőven

tenyészthetnek

lakosok. 1 3 / Két o l a j

szükségére o l a j t

sajtó találtatik, m e l y b e n l e n magbúi magok üthetnek.

14/ A helységben i s találhatnak a l a k o s o k munkát kivált nyári

pénzért

napon.

Kárai : Ellenben

pedig

ezen rövidségei és kárai vágynak ezen helység

nek és határjának, ú.m.: 1/ E d j i k

nyomás m e z e j e ezen határnak homokosabb és

ter­

méketlenebb az többinél, m e l y járásban k e v e s e b b búza földek is

találtatnak. 2/ Midőn az helységbélieknek az h e g y a l l y a i

kel

városokra

jőnni-menni, az t o k a i T i s z a hídján vámot k e l l

kivált árvíz idején a r a k o m a z i

fizetni,

töltésekre nézve kéccerest.

3/ Semmi m a k k o l o e r d e j e n i n c s e n

ezen helységnek.

4/ Király dézmat i s k e l f i z e t n i . 5/ Kévés kaszállot engednek a t e k i n t e t e s

földes u r a k a

lakosoknak. V. M i v e l ezen határban n i n c s e n e k

a telkek

után b i z o n y o s

mú k i s z a k a s z t o t t földek, m e r t a z t a t e k i n t e t e s

szá­

földes u r a ­

ság m i n d e n esztendőben o s z t a t y a a maga e m b e r e i n e k , k i n e k - k i ­ nek tehecscségéhez képpest, v a l a m i n t a szántó földeket, úgy

a kaszállokat i s , m e l y r e nézve ezen meg eskütt személyek nem tudhattyák b i z o n y o s s a n meg m o n d a n i , m e l y i k hold

telek

után m e n n y i

szántó főid és kaszálló rét v a g y o n , de az rétyén sarjút

nem l e h e t

kaszálni.

V I . Amint a c o n t r a c t u s o k b a tudnillik

a tekintetes

vagyon, a s z e r i n t

szolgálnak,

Kállay u r a k n a k , hanem a

tekintetes

Csákányi uram e m b e r e i tizenkét n a p o t szolgálnak. Négy n a p o t marhával, ha négy ökre v a n négygyei, ha kettő kettővel, a több n a p o k a t p e d i g g y a l o g ségben a t e k i n t e t e s dolgoztat

szolgajjak.

M i v e l p e d i g ezen

földes uraság b e n n , v a g y az f a l u

hely­

határán

az e m b e r e i v e l , hosszú r o b o t r a való járások-kelések

nincsen . VII.

I g e n i s adnak

kilencedet

az i t t való l a k o s o k

uraságnak. Közönségesen adják p e d i g

a z t m i n d őszi, m i n d t a ­

v a s z i veteményékben. Az dohánybúi i s a m i n t meg v a g y o n írva az t e k i n t e t e s mint

Kállay u r a k

egy tíz esztendőtől f o g v a

Csákányi uram

a földes

a contractusban

részirül. E p e d i g

v a g y o n így, az

résziről i s . Tudják azonban

tekintetes

a lakosok

hogy az szomszéd h e l y e k b e n a kilencedbéli adózás meg De az i s i g a z , hogy i t t e n a tekintetes

semmi névvel nevezendő

azt i s , vagyon.

ajándékot

uraságnak nem a d n a k , sőt a m e l y bornyú adásrúl

v a g y o n i t t szó a c o n t r a c t u s b a n , a z t sem vették még meg a tekintetes VIII. IX.

földes

urak.

Nincsen puszta

t e l e k ezen

helységben.

Ezen helységnek l a k o s i nagyobb

részént s z a b a d menetelűek,

találtatnak némelyek örökös jobbágyok i s . O r o s , 1 7 7 2 . s z e p t . 7.

Főbí ró : F e k e t e Péter +

Esküdtek : L u t a i

R i t z u Oános +

László +

L a k o s o k : Csordás András +

Kotzer Gergely

+

Dsszeí rák : B e s s e n y e i László

ifjú c s i c s e r i Ormós Miklós

Nagy Oózsef

Sub A. ; Mi

alább i s még írtak, még halgatván kéréseket

tekintetes

nemes S z a b o l c s vármegyében, Oros nevű örökös helységünkben lakozó p o r t i o fizető szegény l a k o s a i n k n a k , az földes uraság­ hoz

kötelességek szerént való t a k s a fizetésről, robotaságrúl

és k i l e n c e d k i adás véget, a m i n t engettetik alat

hogy v a l a m i n t n e k i e k

még

és szabadságokban l e s z e n , ha földes úri h a t a l m i n k

nekiek

nem t e t s z e n e l a k n i ,

akármikor való szabad e l me­

n e t e l e k , l e tévén az t e k i n t e t e s nemes vármegyének, úgy az földes uraságnak a m i v e l

t a r t o z n a k . Tehát mi i s továb való

tetszésünkig meg engettük, hogy taksát többet nem, csupán c s a k két rénes f o r i n t o t

fognak

fizetni,

k i l e n c e d e t mindenek­

ből t a r t o z n a k k i a d n i , úgy t i z e n h a t n a p o t fognak

szolgálni, a k i b e n

gyalog

szerben,

val,

h a t napot

esztendő által

marhával, tíz n a p o t

pedig

az az villával, kaszával, sarlóval és kapá­

úgy ha v a l a m e l y

gazdának halála törtennék, kitől

Isten

őrizze, egy borjút k i n e k az szarván az kötél meg áll, t a r ­ tozik az

a d n i . A m i k o r és m e l y i k munka leszén l e g szükségesebb

földes uraságnak; úgy mi i s s z a n t o

nek-kinek

földet, kaszállot, k i ­

szükségéhez képest elegendőt a d n i f o g u n k .

nagyobb erősségére a d t u k O r o s , 1769. június 2 0 .

ezen c o n t r a c t u a l i s

Melynek

levelünket.

nagykállai Kállay Oózsef

m.p.

Pecsét . nagykállai Kállay István m.p. nagykállai Kállay A n t a l Pecsét Pecsét

m.p.

Paszab

I.-II.-III.

Sem

urbáriuma, sem c o n t r a c t u s a n i n c s e n

ezen h e l y ­

ségnek, hanem emlékezetek tűi fogvást c s u p a szokásbúi, némely lakosok

esztendőnként b i z o n y o s

számú n a p o k a t szolgálnak, né­

m e l y e k csak kész pénzt t a x a képpen

fizetnek.

I V . Haszonvételei : Ezen helységnek és határjának következendő

haszonvételei

vágynak, úgymint: 1 / Vágynak széna termő réttyei, m e l y e k e n az marha tásra a l k a l m a t o s

széna

tar­

terem.

2/ Az h e g y a j j a i vásáros városok két és három mérföldnyi­ r e esvén, adás-vevés végett a z o k r a

járnak, és a l k a l m a s i n t

jószágokat e l i s adhattyák. 3/ Árvízen kívül mindenféle marhájoknak elegendő

mezeje

van . 4/ Itató v i z e k a l k a l m a t o s és elegendő v a g y o n . 5/ Tűzi fájok a határban elegendő találkozik, és kőzelrűl hordhattyák. 6/ A házak m e l l e t t

alkalmas

k e r t y e i vannak,

melyekben

dohány, káposzta és efféle zöldségek, kevés gyümölcs i s t e ­ rem . 7/ Nád m i n d e n e k n e k 8/ Az h e g y a j j a i gett

elegendő t e r e m

az határon.

szölöss városokra n a p i szám keresése vé­

eljárnak a l a k o s o k . 9/ S z e n t Mihály napjátúl f o g v a

új e s z t e n d e i g való k o r c s ­

ma áruitatással szabad ezen helység.

10/

Kender és l e n ásztato v i z e k elegendők és h a s z n o s o k

találtatnak ezen helységnek határján. 11/

Szőlő kötő sását bövön l e h e t az határban s z e d n i , és

az hegy ajján e l i s a d n i . Kárai : Ellenben

pedig

következendő fogyatkozásai vágynak ezen h e l y ­

ségnek és határának: 1/ A határja ezen helységnek o l y a n

szűk, hogy még c s a k

nyomásokra sem l e h e t s z a b n i , hanem midőn az árvizektől l e h e t imitt-amott

a szigetkék tetején kevés dinynyét és kevés

lent

és kukoricát, néha árpát i s v e t n e k . 2/ A kaszallójok o l y s z o r o s

hejeken

v a g y o n , hogy ha

c s a k az erős tél miá a v i z e k meg nem f a g y n a k , hattyák nagyobb 5/

részét

k i sem

hord-

szénájoknak.

Árvizeknek idején a n n y i r a meg s z o r u l az legeltetés­

ben marhájok, hogy semjékes és lápos h e j e k r e

kéntelen!tétnek

hajtani,

szokott esni.

a h o l károk i s a marhájokban s o k s z o r

4/ Semmiféle malom n i n c s e n

az határokban, melyért más

szomszéd helységekre öröltetés végett kintelenítettnek járni. 5/ Királyi dézma adással t e r h e l t e t i k

ezen helység.

6/ Az hegy ajjára járván, a t o k a i hídon nagy vámot k e n telenítetnek f i z e t n i ,

még p e d i g

árvíznek idején a r a k o m a z i

töltésekre nézve kéccerest. 7/ H i d a k a t tani,

és gátakat kéntelen!tétnek az határban

tar­

m e r t azok nélkül árvíznek idejéni szekérrel v a g y mar­

hával a falujokbúl k i sem mehetnének a 8/ Épülethez szükséges nagyubb

lakosok.

számú fákat más határról

kelletik

szerezni.

9/ I g e n f i a t a l o s sok

lévén a makk termő fájok, makkoltatá-

sincsen .

V. I g e n kevésből alván szántó főidők, és az i s t e l k e k nem e d j e r a n t lévén f e l o s z t v a , nem edj

ház h e j e s gazdának m i k o r

ki-ki ni.

tudják meg mondani e d j -

menynyi j u t h a t

belölle, hanem

maga kevés birtokát az c o n s c r i p t i o b a n k i f o g j a

Nem

tiobul

külőmben a kaszálló béli b i r t o k o k tecchetik

k i bizonyoson.

után

jelente­

i s c s a k az c o n s c r i p -

Sarjút p e d i g

soha nem

lehet

kaszalni. VI.

Nem

egyenlő képpen lévén szokásban a l a k o s o k n a k

béli szolgálattyok. Jobbágy b e l i s z i k , úgy m i n t

úr

dolga

kötelességeket ekképen t e ­

t e k i n t e t e s N y i t z k i Josef

uram örökös jobbágyai

az esztendőnek m i n t e g y felét szogájják, a szabad menetelű jobbágyai p e d i g c s a k 20 n a p o t . A t e k i n t e t e s V a j i kős jobbágyai m i n t e g y

László őrő­

harmad részit szolgájják az esztendő­

nek,

a s z a b a d menetelű jobbágyai p e d i g

öt-öt márjást

fizet­

nek.

A t e k i n t e t e s Pribék Adámné aszszonyom örökös jobbágyai

m i n d e n második h e t e t úr dolgában szokták tölteni, a szabad menetelű p e d i g 4 vonás f o r i n t o k a t napot

e s z t e n d e i g , és két

szolgál. A t e k i n t e t e s Szálai Pál úr örökös jobbágyai

rend s z e r i n t tes

fizet

a h a r m a d i k h e t e t úr dolgában töltik, a t e k i n t e ­

Ibrányi uraké minden második h e t e t úr dolgában töltik, a

s z a b a d menetelűek p e d i g 7 nap szolgál esztendőnként , és 7 márjást f i z e t .

A t e k i n t e t e s J a s z o i Conventnek csak

menetelű jobbágyai lévén, azok esztendőnként z e t n e k . A K e r e k i uramé 7 márjást, és a L a s k a i

szabad

14 márjást f i ­ sucessoroké

3 márjást. A meg írt jobbágyok p e d i g minden d o l g o k a t

csak

gyalog s z e r r e l is

t e s z i k , és m e n e t e l e k n e k és jöveteleknek

ideje

bé számláltatik az úr dolgába.

VII.

Itten

semminemű jobbágyok k i l e n c e d e t

esztendőben e d j - e d j

nem a d n a k , hanem

tyúkot, és c s a k a titulált V a j i

László

úr m i n d e n némű j o b b a g y a i azon felül száz-száz csomó szőlő kötő sását s z o k t a k s z e d n i . Ezeken kívül semmi adózással és ajándékokkal nem t e r h e l t e t n e k ,

a z t mindazonáltal hallyák,

h o g y ezen nemes vármegyében némely helységekben

kilencedet

adnak a l a k o s o k a földes u r o k n a k . VIII.

Puszta t e l e k

nem találtatik ezen helységben, m e l y em-

lékezetektül f o g v a p u s z t u l t IX.

Ezen helységnek l a k o s s a i

rint

volna e l . rész s z e r i n t

örökös, rész s z e ­

szabad menetelű jobbágyok.

P a s z a b , 1772. n o v . 2 9 .

Bíró : Fűrmendi Mihály +

Esküdtek : Papp Mátyás +

Biri

János +

Szabó János + Paszab pecsétje. Összeírok : B e s s e n y e i László

ifjú c s i c s e r i Ormós Miklós

Nagy József

28. Nyi rpazony

I.-II.-III.

N i n c s e n urbáriuma ezen helységnek, sem semmi

írott c o n t r a c t u s a , a m e l y s z e r i n t

ezen helységbéli jobbágyok,

taxások, sellérek dolgoznának, hanem az őrőkős jobbágyok szolgálattyok áll b i z o n y o s napokból, némely taxás jobbágyok pedig

pénzt f i z e t n e k

szolgálattyokért. Ezen kötelesség

pedig

és adózás e most élő l a k o s o k n a k

emlékezetektől f o g v a

így

vélt. IV.

Haszonvételei :

Ezen helységnek és határának e következendő

haszonvételei

vágynak, úgymint: 1 / A határjának jó a l k a l m a t o s búi álló. Meg

terem

búzát, a b a j o c

földe v a g y o n , három járás­ életet, r o s t ,

hányt, kukoricát, k e n d e r t , árpát, z a b o t , oőn s z o k t a k v e t n i ,

s a m i t ezen a fől-

de két ökrön nem i g e n szánthatni.

2/ Vagyon a l k a l m a t o s mely esztendőkben, m i k o r cer i s l e h e t

l e n t , do­

szénatermö réttye i s , még p e d i g né­ tudniillik

a víz e l nem

r o n t y a , kéc

kaszálni.

3/ E m p o r i a l i s várossai i s vágynak ezen helységnek, úgy­ m i n t T o k a j , T a r c a l , Keresztúr, mind országos vásáros három-négy mérföldekre e s n e k . Ezeken

kívül v a g y o n

helyek,

Debrecen

őt mérföldnyire, hova a helységbeliek, kiváltképen marha adás-vevés kedvéért járhatnak és járnak i s , nem külőmben dai, ra

ma-

szálkai, kisvárdai, legközelebb kállai országos vásárok

i s kereskedhetnek,

m e l y e k kőzzül a l e g meszebb való i s há

rom mérföldeknél tovább n i n c s e n , hová jó úton l e h e t járni, akadály nélkül m i n d e n

időben.

4/ Vagyon a l k a l m a t o s

legelő m e z e j e i s ezen

helységnek,

m i n d az i g a b a r m o k n a k , m i n d t e h e n e k n e k s tinó-binó marháknak tartásokra, s tenésztetésekre nézve, még p e d i g előtt i s , ezen legelés a l k a l m a t o s a n

kaszállás

gyakoroltatik.

5/ Itató h e l y e k és v i z e k i g e n bőven és a l k a l m a t o s a k nak a határban, még p e d i g

van­

székes tók i s találkoznak.

6/ A földes uraság jó akarattyábúl tűzi fájok i s vágynak

a lakosoknak

az erdőnek mivoltához képpest, a m i n t a földes

u r a k j u t t a t h a t n a k . E z t p e d i g i g e n a l k a l m a t o s úton l e h e t d a n i minden

időben, l e g meszszebrül i s , m i n t e g y

hor­

hét ágyú lö­

vésre e s i k . 7/ A h e g y a j j a i nagy

szőlő hegyes városokra, m e l y három

négy mérföldre v a n , szőlő munkára pénzért járhatnak a l a k o ­ sok. 8/ Vannak k e r t y e i k

i s a helységbelieknek a háznál, ma­

gok szükségekre valók. 9/ Nád i s t e r e m

a határban elég.

10/ Három és négy mérföldnyire a t o k a j i ,

tarcali

és töbo

h e g y a j j a i négy nagy szőlőhegyes városok. 11/

Korcsmája i s v a g y o n ezen helységnek, S z e n t Mihálytúl

új e s z t e n d e i g . 1 2 / Len és k e n d e r ásztató tó v a g y o n a határban elég. 13/ Leg közelebb m i n d két végin a helységnek két v i z i m a ^ lom v a g y o n , kettő ismét a f a l u b a száraz. Ezeken

kívül egy s

fél mérföldre elegendő vízimalmok. 14/ Szőlő kőtő sása i s t e r e m

a határba.

15/ Méh tartásra a l k a l m a t o s a határ. 16/ O l a j sajtók i s vágynak a helységben, h o l a l a k o s o k olajt

készítvén l e n m a g b u l , a z z a l különösön

kereshetnek.

Kárai : E l l e n b e p e d i g ezen következendő

rövidségei és kárai vágynak

ezen határnak, úgymint: 1/ Olykor

a főid árja m i a t t

n a k , kivált m i k o r

kaszálló r e t y e i

a z o k n a k e r e i n való malmok v i z e i

t a t n a k és szorítatnak.

e l boritat meg

gátol

2/ miatt

A szénája néhol sásas, kakás, és nádfiokos, m e l y

nem o l y a l k a l m a t o s a barom tápláltatásra . 3/ Midőn a h e g y a j j a i városokra k e l l

a t o k a i T i s z a hídján vámot k e l l

fizetni,

járni a

lakosoknak,

még p e d i g

árvíz i d e -

jén a r a k o m a z i töltésekre nézve kéceresen. 4/ Ez előtt tíz esztendővel némely földes u r a k kaszálló rétet e n g e t t e k v o l t most p e d i g

bizonyos

közönségesen a helység számára,

kőz osztállyt tévén a földes u r a k magok kőzt ,

azon rétben i s , a helységtől a z t k e z e k h e z vették, noha né­ m e l y földes u r a k

a magok e m b e r e i n e k ezen kaszallóbúl i s e n -

gedtenek v i s z s z a . 5/

Nagy álló és meg f e n e k l e t t

t a v a i vágynak ezen határ­

n a k , m e l y e k ha e l vétetnének, a l k a l m a t o s földei szaporodná­ nak. 6/

Makkolásra való e r d e j e s i n c s e n ezen

helységnek.

7/ T i z e d v a g y királyi dézma i s v a n ezen helységben, eleitűi fogvást. 8/ Hajókázásra való folyó v i z e n i n c s e n hogy azon akármely módon

o l y a n közel,

kereskedhetne.

V. M i v e l a tekéntetes földes uraság, m i n d e n esztendőben, a maga e m b e r e i n e k , maga teccésébűl, k i n e k - k i n e k tehecsége rint

o s z t o g a t t y a a földeket és kaszállókat, tehát nem t u d -

hattyák ezen meg eskütt személylyek b i z o n y o s o n melyik tyein

meg

mondani,

t e l e k után m e n y i főid és kaszálló v a g y o n . Némely rétypedig

a m i n t már meg mondották, jó száraz esztendőben,

sarjút i s l e h e t VI.

sze­

kaszálni.

Külőmbőző képen t e s z i k

a robotát a l a k o s o k , némely föl­

des úrnak így, másnak amúgy. N e v e z e t e s e n p e d i g e s z e r i n t

szol-

gálnak: tekéntetes E l e k Sándor uramnak

két n a p o t

minden hé­

ten

az őrőkős jobbágyai. A taxás v a g y s z a b a d menetelő jobbá

gyi

p e d i g huszonnégy n a p o t

vonó marhája v a n a n y i v a l ,

esztendőt által - a k i n e k négy a kinek pedig

kettő, más két mar­

hájával edjőt f o g cimborába edjüvé. Ezen kívül p e d i g földes úrnak semmit sem adóznak

emberei.

Tekéntetes Ibrányi Károly úr taxásai h a t - h a t f i z e t n e k , két-két tyúkot e s z t e n d e i g , r o b o t o t nak,

ezen

sem semmi egyébb ajándékot nem

forintot

p e d i g nem jár­

adnak.

Tekéntetes Komjáti Jákob uramnak

ötven n a p o t

az őrőkős

j o b b a g y a i , hasonlóul ha négy ökre v a n , négygyei, ha kettő, kettővel. G y a l o g s z e r b e

i s szinte

bágyi i s , zsellérjei p e d i g

úgy szolgál a marhás j o b ­

tizennégy

napot.

Tekéntetes Válly György uramé ötven n a p o t , r e l i s , gyalog

is tudnillik

a m e n y n y i ökre v a n .

Tekéntetes Korda László uram val

ez i s ökör­

taxásai húsz n a p o t

és g y a l o g , a m e n n y i vono m a r h a j a ,

marhá­

a n y n y i v a l szolgál.

Tekéntetes E l e k György uram jobbágyai és taxásai ötven napot

marhával és g y a l o g . Tekéntetes E l e k

László uramé m i n d e n héten két

Tekéntetes B a i György hasonlóképpen két n a p o t jobbágya, a t a x a s a

pedig

napot. az őrőkő

tizenötöt.

Tekéntetes Nyárády uramé őrőkős jobbágya negyven

napot

Tekéntetes, nemzetes Jármi János s u c e s s o r a i n e g y v e n na pot gyalog

és marhával. V a l a m i n t

ben való l a k o s o k

közönségesen ezen helység­

szolgálnak magok földes u r a i k n a k , a m i k o r

szükség hogy h o z z a magával, t u d n i l l i k

a n y n y i vonó marhával,

a m e n n y i a jobbágynak és t a x a s n a k v a n .

VII.

Tekéntetes E l e k Sándor uramnak

tavajtúl f o g v a adnak k i ­

l e n c e d e t , közönségesen m i n d e n e m b e r e i és taxásai, a m e z e i termésbűi. Tekéntetes Ibrányi Károly uram adtak

k i l e n c e d e t , és adnak most

tűi f o g v a , miólta t e l e k j e i t te

taxás jobbágyai i s

i s , közelebb három esztendő­

tudnillik

meg ültette. Annakelőt-

i s p e d i g , amiólta emlékeznek, m i n d e n k o r meg adták a k i l e n ­

cedet . T e k i n t e t e s E l e k László uram v e t t e meg. A tőbb t e k i n t e t e s el

p e d i g csak ez esztendőben

földes uraság p e d i g még e d d i g

e n g e d t e k , de ezen kívül semmi pénz béli, v a g y egyébb adó­

zás, v a g y ajándékot nem adnak egy földes úrnak i s . A z t c s a k , hogy más szomszéd h e l y e k e n VIII.

Nincs puszta

mintegy

telek

i s adnak k i l e n c e d e t ,

hallották.

ezen helységben egynél tőbb, m e l y

tizenkét esztendő előtt, k i halván belőlle egy vén

jobbágy, minden a p p e r t i n s n t i a nélkül tekéntetes E l e k úr által IX.

Sándor

birattatik.

Rész s z e r e n t örökösök, rész s z e r i n t

p e d i g s z a b a d menete­

lűek. P a z o n y , 1 7 7 2 . aug . 3 0 .

Főbíró : L e n g y e l János +

Esküdtek : A s z t a l o s István +

László András +

Oláh Mátyás +

Kerékjártó Lukács +

összeírok : B e s s e n y e i László

ifjú c s i c s e r i Ormós Miklós

Nagy József

/

29. Polgár

/Polgári, Polgár, ma: Hajdú-Bihar megye/ I.-II.--III.

Ezen Polgári nevezetű mezővárosnak ember e m l e k e -

zetitűl fogvást semi urbáriuma nem v o l t , szállották b i z o n y o s contractus mellet IV.

és i t t e n

hanem az mióta meg

sub A. vidimált párba annectált

adóztak az méltóságos uraságnak.

Haszonvételei : 1/

Ezen mezővárosnak határja három járásra v a g y o n f e l

o s z t v a , melyek in en i , az r o s t minden

közép szerűen szokták az ősz búzát meg tér­ pedig

kéceri, árpát, z a b o t

eceri

szántásban,

trágyázás nélkül, jő esztendőben elegendő képpen meg

termi . 2/ Kaszáló réttye v a g y o n elegendő az város l a k o s i n a k , az m e l y , ha az közel e l folyó Tiszának árja sokáig r a j t a fekszik,

nem

marhák tartására a l k a l m a t o s . Sarjút i s , az midőn az

idő e n g e d i és jókor e l mégyen az árvíz, kaszálhatnak. 3/ E l adó h e l y e i mint

Szikszó, M i s k o l c

az városnak jók és a l k a l m a t o s a k , három, Debrecen

úgy

őt, Szentpéter négy

mérföldnyire esvén, midőn az üdőnek mostohasága m i a t t jö­ h e t n e k - m e h e t n e k , a l k a l m a t o s h e l y e k minden

féle j a v o k n a k e l

adására . 4/ Legelő mező mind heverő, m i n d járó marhák

számára

ezen mezőváras határán elegendő és bövséges v a g y o n , m e l y e k e n elegendő székek lévén, semi féle marháj o k o t

sózni nem s z o k ­

ták. 5/ Midőn az árvizek meg futtyák határját ezen városnak, akkor

esztendőit által elegendő itató h e l y e k v a g y o n

minden

féle marhájoknak, midőn e l l e n b e n árvíz n i n c s e n , kíntelenítettnek

k u t a k o t ásni.

6/ Ember emlékezetitűl fogvást ezen mezőváros l a k o s i k i ­ rályi désmát nem

fizettek.

7/ K e r t i

vetemények, házi e l kerülhete t i e n

szükségekre

való, v a g y o n . 8/ Nádat az l a k o s o k

közül k i k i

illendő képpen maga szük­

ségére vághat ezen határban. Gyíkínt p e d i g az m e n n y i k e l , és szükségek v a g y o n , elegendő t e r e m ,

és vághat, h a c s a k az lágy

tél és téli árvíz nem a k a d a l y o z t a t t y a meg. 9/ Az i d e zárt c o n t r a c t u s n a k

e r e j e m e l l e t az városnak

S z e n t Mihály naptúl fogvást S z e n t György n a p i g szabad

korcs­

mája v a g y o n . Vagyon é m e l l e t város szükségére 20 p o s o n y i mé­ rő alá való főigye, és 40 ember vágó réttye. 10/ Kender

és l e n asztató a l k a l m a t o s v i z e k határjokban

elegendő v a g y o n . 11/

Ezen város a l a t t

v a g y o n az méltóságos uraságnak két

kővü vízi, és két száraz malma b e n t

az városnak. Ezek m e l l e t

egy s két mérföldnyire az Sajó v i z i n

i s vágynak vízimalmok,

hova az l a k o s o k

tőbnyire s z o k t a k járni őrleni.

1 2 / Midőn jó és a l k a l m a t o s

tél v a g y o n , halászattya az

S e l y p e s névű érben, és az K i s S e l y p e s m e l l e t lévő Morotvában meg

lehetős v a g y o n .

Kárai : 1/

Panaszollyák e l l e n b e n ezen mezővárosnak l a k o s i ,

m i n d az három járás b e l i

hogy

főlgyők i g e n fénekesek, és esős

időben a v a g y árvíznek idején r a j t o k r o k a t okoz vetéseikben, a z o k a t

megalván a víz, sok ká­

tővöstül k i ásztatván.

2/ Midőn h o s z a s a n v a g y o n az árvíz kaszáló réteken, a l ­ k a l m a t l a n és tőbnire sásbúi álló szénát 3/ Noha e l adó a l k a l m a t o s p i a c o k lentett

terem.

légyen az f e l l e b b j e ­

várasokon, a z t m i n d azon által ártalmoknak l e n n i i s -

mérik, hogy az árvíz m i a t a z o k r a

v e s z e d e l e m nélkül éppen nem

mehetnek-jöhetnek. 4/ M i n d hogy az árvizek m i a t megbüszfödőt földön k e l szénájukat kaszállni, és a z z a l t a r t a n i marhájukat, majd m i n ­ den második esztendőben s z o k o t

t e t e m e s e n h u l l a n i dögbe mar­

hájok. 5/ Panaszollyák továbbá a z t i s , h o g y sem épületre, sem tűzre való fájok határjokban nem légyen, hanem pénzen kínteleníttetnek v e n n i minden

szükségekre.

6/ Sem marhával, sem kézi munkával /: az h e l y e k n e k a l ­ k a l m a t l a n s i t u a t i o j a m i a t : / lévő k e r e s e t r e magokat

nem a d ­

h a t tyák . V. Ezen mezőváros l a k o s i

közül v a g y o n e g y h a t őkrős gazdának

/ : m i n t h o g y az t e l e k e k n e k minéműsége soha se v o l t meg határoz­ v a : / m i n d e n nyomásban 18 k i l a

alá való földgye, és az határ­

ban 12 ember vágó réttye. Négy őkrős gazdának 12 k i l a nyolc hol

ember vágó réttye. Az g y a l o g

és

szereseknek pedig h o l egy,

két ember vágó rétet j u t t a t t a k m i n d e n esztendőben. S a r ­

jút, a m i n t

f e l l y e b i s mondatott,

midőn az üdö jól szolgál,

némelykor kaszálnak. VI.

Ezen mezővárosnak l a k o s i

ez i d e i g

semmi féle r o b o t o t t

méltóságos uraságnak nem t e t t e k , hanem az f e l l y e b b contractus ereje mellett

említett

adóztak és adóznak i s ez m a i n a p i g .

V I I . Semmi féle földi veteményekbűl ez i d e i g

k i l e n c e d e t nem

a d t a k , egyéb adózás fejében i s a c o n t r a c t u s o n felül semmit sem

praestáltak,

VIII. IX.

az

Ezen mezővárosban e g y p u s z t a

h e l y sem

találtatik.

Ezen városnak l a k o s i minnyájan s z a b a d menetelű jobbá-

gyok. Polgár, 1772. s z e p t . 13.

Főbíró : V e r e s Dános +

Főesküdt : Juhász István

m.p.

Esküdtek : Szabó G e r g e l y

m.p.

Lakosok : Makrányi G e r g e l y +

Czétényi József + Pogony István

m.p.

Polgár pecsét.je. összeírok : Csákányi József

Tőrös F e r e n c

Molnár Ábrahám

Sub A. : Az polgári új l a k o s o k k a l való nemes káptalan c o n v e n t i o j a . 1/ Minden pár vonyó marhátúi, három párig egy ekében számlálván, esztendőnként la

búzát és egy k i l a

zettni,

t a r t o z n a k egy-egy tallért, egy k i ­

árpát, az gabonabéli désma h e l e t t

fü-

és a z t Egerben szállítani, úgy, hogy ha tőbb marhát

fog i s be egy ekében, c s a k három pártul füzetni f o g , a s e l lérek pedig

egy-egy r h e n e s

forintot

füzetnek.

2/ Minden külön g a z d a , akár s e l l e r ,

a k a r ekés

legyen,

két-két i c e v a j a t . 3/ A communitas minden esztendőben ád tizenőt s z e k e r e t Hegyallára az boroknak i d e , Egerben való szállítására, vagy hasonló útra másüvé, a hova szüksíges 4/ Item

a communitas ád esztendőnként

kaszást egy n a p r a , rakni

lészen. 5 0 , az az ötven

és azon szénát föl t a k a r n i és

kazalban

tartozik. 5/ A midőn a z uraság szamára o t t a n az eő t i s z t e i

halász-

t a t t n a k , négyszer esztendőben, elegendő segítséget, és az ha­ lat

Egerben be szállítani t a r t o z n a k .

6/ Az három sátoros ünnepekre, úgy m i n t : húsvetre és pünkösdre e g y - e g y öreg v a d a t ,

karácsonyra,

a v a g y ha könnyeb­

ben e s i k az helységnek két-két borjút, az m e l l e t húsvétre m i n d e n káptalanbéli úrnak e g y - e g y báránt. 7/ Tőrvény s z e r i n t

az uraságot illető j u s t , úgymint:

mészárszéket, korcsmát e t c . magának lon,

tartya

az nemes kápta-

úgy mind azon által, h o g y S z e n t Mihály naptúl

S z e n t György n a p i g

fogva

az helységnek i s s z a b a d lészen egy k o r c s ­

mát t a r t a n i . Az vízimalom p e d i g

illendő árendában az h e l y ­

ségnek bocsájtatik, úgy a mészárszék i s . 8/ Az k i s f a l u d i réven s z a b a d lészen füzetes nélkül az polgári l a k o s o k n a k által járni, úgy m i n d azon által, hogy az h i d a k r a g o n d o t v i s e l y e n e k , és az midőn kívántatik az h i d a s ­ hoz segétségül állyanak. 9/ Az egész polgári határ hozzá tartozandó

pusztáival

edgyüt szabad usussában lészen az oda való.lakosoknak, úgy m i n d azon által, hogy az határokra vigyázzanak, és ne e n g e d ­ jék szomszédbélieknek

kisebbíteni az uraság földit.

10/ Az helység bíráinak és tanácsának kőtelessige

lészen

vigyázni az helység béli vándorló l a k o s o k r a , hogy magok kö­ ziben

ne fogadgyák s z o r g a l m a t o s visgalás nélkül akár m e l y

vándorlót, úgy hasonló képpen e l se ereszszék v a l a m e d d i g m i n d e n adósságát, m i n d az uraság, m i n d az nemes vármegye, a v a g y az helység részéről e l e g e t nem gen az o l y a n dig

adósságnak

tészen , h o g y az helysé­

t e r h e ne m a r a d g y o n , complanálván pe­

egészlen minden adósságait, s z a b a d lészen az házát, épü­

letit,

szőlleit és m i n d e n i t

e l a d n i , és az hova t e c i k e l

m e n n i . A m i n t i s az szőllő építésre nem c s a k szabadság ada-

tik,

de i n t e t t n e k

i s az l a k o s o k . A r r a való szabadság

dézma adástól a d a t t i k 11/

nyolc

pedig

esztendeig.

Az helység bíráinak és az tanácsnak s z a b a d lészen

magok közt büntetni, a k i tőrvény s z e r i n t

találtatik érde­

mesnek, tizenkét f o r i n t i g , és f e l y e b b nem. Úgy m i n d azon ál­ tal,

hogy kőzőttők l e t t törvényt s z a b a d lószen az pőrős fél­

nek az uraság székére appellálni. Úgy az j u s g l a d i u m a az nemes káptalannak, c r i m i n a l i s c a u s a k a t re

relegálni kőtelessek

lyett

adatik

az uraságtúl három

úgy h o g y főnt specificált gabonabéli désma he­

egy pár marhátúi három párig e g y k i l a

árpán kívül töbre nem l e s z n e k h o g y ha v a l a k i

búzát, és a n n y i

kőtelessek, hozzá adván a z t i s ,

kőzülök az említett szabadságra a d o t t

esztendők a l a t t ,

üdőre, az m e d d i g o t t a n

lakott,

egész taxát és adót

annyi

köteles l e s z e n meg másolha-

nemes káptalannak l e t e n n i ,

vételére s desumptiojára az helység

és ezen t a x a adó meg

köteleztetik.

13/ A tőbb occurentiák iránt ajánlya az nemes igaz a t t y a i

három

v a g y p e d i g l e n mindgyárt szabadság k i t e l e s e

után i s e l a k a r n a m e n n i , az o l y a n

tattlanul

tisztei­

lesznek.

12/ Szabadság az új l a k o s o k n a k esztendeig,

és uraság

lévén

káptalan

voltát az helység l a k o s s a i h o z , kívánván m i n d e ­

nekben inkább vigasztalásokat, hogy sem

szomorúságokat,

a v a g y h e l y t e l e n való terheltetéseket. 1727. m á j . 8.

Capitulum

Agriense

Pecsét

30. Prüqy* /Phtrügy, Ptrűgy, ma: Borsod-Abaúj-Zemplén megye/

I.-II.-III.

Sem urbáriuma, sem c o n t r a c t u s a

n a k , hanem régi szokás s z e r i n t

teszik

nincs a

lakosok­

szolgálatukat.

I V . Haszonvételei : 1 / Két járás m e z e j e v a n . Ámbár silány, a t i s z t a zát m e g t e r m i a határ ötöd v a g y h a t o d pát, z a b o t

hasznosan

2/ M i n d e n f a j t a

felneveli

részében. A r o z s o t , ár

és bőven m e g t e r m i .

igás, növendék és heverő marhájának

gendő legelő m e z e j e v a n . A határban található s z i k e s is,

őszi bú

ele­

föld

ezért a marháikat nem szokták sózni. 3/ Nádja tüzelésre bőven v a n . 4/ Sás t e r e m

a határon a n n y i , hogy miután a földesurak

részét behordták, maguknak i s kaszálhatnak. 5/ Szárazmalom kettő v a n a helységben. Árvízkor S z e r e n ­ c s e n őrölhetnek a vízimalomban, máskor a hernádi vízimalmok ba járhatnak. 6/ Egyházi t i z e d e t 7/ Rész s z e r i n t mellett a

folyik

idáig nem

a Tisza,

adtak.

rész s z e r i n t

e l , így szomszédos h e l y e k r e

a T a k t a a helység folyón

mehetnek

lakosok. 8/ Mindenféle pénzszerzési a l k a l m u k 9/ A h e g y a l j a i

vagyon.

városok, így közelebb T a r c a l fél órára,

T o k a j , Keresztúr, Tállya e g y , M i s k o l c ,

Szikszó és más mező­

városok 2-3 mérföldre v a n n a k . 10/ Káposztás és zöldséges k e r t j e i k

- maguk szükségére -

elegendők 11/

vannak.

A l k a l m a s időben a T i s z a és T a k t a folyókon a szomszé­

dos hegységekbe hajózhatnak, a m i t annak idején gyakorolhatnak

alkalmasint

i s . A Hegyalján annak idején munkát

a m i v e l pénzt k e r e s n e k . A m i k o r

találnak,

i d e j e v a n , k e n d e r t áztathat­

n a k . Dohányt t e r m e l n e k és árulnak i s . Kárai : 1/

A földje szűk, összeszorult két járás m e z e j e v a n .

2/ Az uraság erdejéből még tüzelésre sem, sem pénzért, sem e n g e d e l e m m e l ,

fát nem h o z h a t n a k , hanem m i n d e n k i más ha­

tárról g o n d o s k o d i k magának fáról. 3/ Esőzéskor és hóolvadáskor a földnek semmi része nem járható, a helységből kivezető u t a k e l r o m l a n a k , és a l a p o s területeken a vetéseikben kár

keletkezik.

V. A táblázatból a n n y i vehető k i , h o g y egész és féltelkes jobbágyoknak, i l l e t v e

zselléreknek

kérdésre a p o n t o s választ nem

tekintik

tudják

m a g u k a t , de a

megadni.

VI.

P a t a y úr jobbágyai egyenként - annak idejében - két na­

pot

szántanak; a fél t e l k e s e k

pot

szántanak. A házas zsellérek két n a p o t kaszálnak, gyűj­

i s , összefogva u g y a n a n n y i na­

t e n e k , f o r g a t n a k , négy nap h o r d a n i s z o k t a k . A hazátlan

zsel­

lérek 10 nap d o l g o z n a k és 1 nap kaszálnak. Báró Meskó és az Almássy f a m i l i a jobbágyai közül az egész telkesek hordanak, VII.

8 nap szántanak, 2 nap kaszálnak, gyűjtenek és be­ termést, szénát és fát i s .

Egyházi t i z e d e t

mostanáig sohasem a d t a k , k i l e n c e d e t

pedig

természetben szolgáltatnak. Egy egész t e l k e s

fizet

4 rhenes f o r i n t o t ,

jobbágy

egy közepes telekért a zsellér 2

rhenes f o r i n t o t

a d . A szőlőért közösen, e g y összegben

kell

fizetniük. VIII.

Egyetlen

puszta

telek

s i n c s a helységben.

I X . Ebben a f a l u b a n s z a b a d menetelű jobbágyok élnek.

Jegyzet : 1 . Prügy I n v e s t i g a t i o j a

nem m a r a d t f e n n e r e d e t i b e n . Az

olvasható változatot a vármegyei összesítőből nyelvről - f o r d i t o t t a m nya

m a g y a r r a . Az e r e d e t i

itt

latin

példány hiá­

o k o z z a a dátum, a m e g v a l l a t o t t a k és az összeírok e l ­

maradását i s .

31. T i s z a rád /Rád, Ráad/

I . - I I . - I I I . Mostanság sem urbárium, sem c o n t r a c t u s n i n c s e n ezen helységben, hanem eleitül bé v e t t

szokásbul az

tekinte­

t e s P a t a y úr jobbágya szolgál m i n d e n héten két n a p o t , bieknek gyalog

pedig

esztendőt által i s c s a k őt s h a t n a p o t , h o l

s h o l marhával, a m i n t az földes úr p a r a n c s o j a . A

s z a b a d menetelű jobbágyok b i z o n y o s

pénzt i s a d n a k , és némely

n a p o k a t i s szolgálnak, a m i n t az h a t o d i k punctumba ki

a töb­

spécifiée

fog tecceni.

I V . Haszonvételei : 1 / Ezen helység határa két nyomásra v a g y o n o s z t v a , l y e k b e n meg

t e r m i az a b a j d o c

kukoricát és k e n d e r t

életet, gabonát, z a b o t ,

me­

lent,

m i n d e n trágyázás nélkül, némely részecs­

kéjében p e n i g a búzát i s . E m e l l e t t

az homok földeket jó két

ökrön meg l e h e t

szántani.

2/ Széna termő h e l y e k táplálásra a l k a l m a t o s nem sokáig h e v e r ,

i s vágynak az határban. Az barom

széna t e r e m

rajtok,

kivált ha az árvíz

és o l y a n k o r némely résziben sarjút i s l e ­

h e t kaszálni. 3/ Három és négy mérföldnyire sok,

ezek f e l e t t

r a . Azokon

lévén az h e g y a l l y a i váro­

Mada, Szálka, Kisvárda és Kállo m a j d

a lakosok

annyi­

eladó jószágokot könynyen és h a s z n o s o n

pénzé fordíthattyák . Dó és a l k a l m a t o s úton i s járhatnak. 4/ Mindenféle marhájának v a g y o n legelő m e z e j e , v a l a m i n t kaszállás után, úgy az előtt i s . 5/ Itató v i z e a határban elegendő v a g y o n , még székes v i z e k i s , m e l y e k az marháknak nagyon

pedig

hasznosok.

6/ Magok szükségére való káposztás k e r t y e i v a n n a k

az

lakosoknak. 7/ Nád i g e n bőven v a g y o n a határban m i n d

tüzelésre,

m i n d házkötésre a l k a l m a t o s . 8/ Az h e g y a l l y a i

szőlős városokra n a p i szám

keresése

végett e l járhatnak a l a k o s o k . 9/ A l k a l m a t o s

k e n d e r és l e n asztató v i z e k vannak

ez h a ­

10/ Őröltetés kedvéért Kemecse és Halász szomszéd

faluk­

tárban .

ban m i n t e d j fél mérföldnyire járnak az l a k o s o k . Kárai : Ellenben

pedig

következendő

fogyatkozásai vágynak ez h e l y ­

ségnek és határjának, úgymint: 1 / A szántó földje némely h e l y e k e n sza

árja i s az a l l y a s h e l y e i t

gyakran

s i v a t a g homok. A T i ­

járja.

2/ A széna termő réttyeit i s ig

meg h e v e r ,

az szénának való fű n a g y részent e l kákásodván,

sásasodván, alkalmatlanná válik. Azonban is

járja, és ha soká­

g y a K r a n

vannak o l y h e l y e k e n

a kaszállok, az honnan a szénát, az posványos és lápos

helyek miatt van,

i g e n nehezen hordhattyák k i , sőt ha gyenge

tél

s a v i z e k meg nem f a g y h a t n a k , azon h e j e n való szénajok

oda i s m a r a d . 3/ Midőn az h e g y a l l y a i és r a k o m a z i

városokra járnak, az t o k a i

töltéseken nagy vámot k e l l

hídon

fizetniek.

4/ Árvizek idején az legelő marhájok c s u p a homok dombok­ r a szoríttatik úgy, h o g y o l y a n k o r kéntelenítétnek az szomszéd határokban legeltetést kérni. 5/ Fa e r d e j e n i n c s e n ezen

helységnek.

6/ Semmiféle malom n i n c s e n az helységben, sem határjá­ ban . 7/ Királyi dézmával t e r h e l t e t n e k V. N i n c s e n e k b i z o n y o s

telkek

ez helység

lakossai.

után való szántó földek ezen

határban, sem rétek edjeránt a l k a l m a z t a t v a , hanem a m i n t a földes u r a k j u t t a t h a t n a k , a határnak szűk voltára nézve, úgy a d n a k . Sarjút i s i g e n kevés részeken l e h e t V I . Az t e k i n t e t e s P a t a y napot

szolgál, m i k o r

kaszálni.

úr őrőkős jobbágya m i n d e n héten két

kíványnya marhával, egyébkor

gyalog

s z e r b e n . Az s z a b a d menetelű jobbágyi p e d i g két márjást z e t n e k , és esztendő által 12 n a p o t h a v a i , vagy g y a l o g des u r a k n a k nak.

szerben,

szolgálnak két vonó mar­

a m i n t kívántatik. A többi föl­

jobbágyai esztendő által c s a k h a t n a p o t

Járásoknak s jöveteleknek úrdolgában való

nincsen

szokásban.

fi­

szolgál­

számláitatása

V I I . Az P a t a y úr mindenémű jobbágyai mindenféle kilencedet

a d n a k , más adózás fejébenn p e d i g

több földes u r a k n a k sem k i l e n c e d e t , kot

termésbül

semmit sem. Az

sem egyébb némű ajándé­

nem a d n a k . Hallották mindazonáltal, hogy körül belől l e ­

vő helységekben nagyobb

részént meg v e s z i k

a kilencedet a

földes u r a k . VIII.

Két p u s z t a

t e l e k v a g y o n ezen helységben, melyekbűi k i

halván ez előtt m i n t egy 20 esztendővel a gazdák, már m o s t a n földes u r a k által bírattatnak, minden a p p e r t i n e n t i a j i v a l e d ­ jütt. IX.

Ezen helységnek l a k o s s a i

rész s z e r i n t

rész s z e r i n t

őrőkős jobbágyok,

s z a b a d menetelűek.

Rád, 1 7 7 2 . s z e p t . 17.

Bí ró : D a j k a András +

Esküdtek : Ignétzi F e r e n c +

Kató Pál +

összeí rók : B e s s e n y e i László

ifjú c s i c s e r i Ormós Miklós

Nagy Oózsef

32. Rakamaz /Rakomáz, Rakomaz/

I.-II.-III.

Ezen f i s c a l i s

helységnek már ez előtt

n e g y v e n esztendőtűi fogvást urbáriuma v o l t , niaillik,

lott

mind a d d i g t u d -

míg 1 7 6 2 - d i k esztendőben j o b b n a k és h a s z n o s a b b n a k

álittván az helység l a k o s i mellett,

circe

az t e k i n t e t e s

árendára lépett az t e k i n t e t e s

Camara c o n s e n s u s a

urasággal. Mibűl ál­

p e d i g azon urbárium, annak valóságos e x t r a c t u s a sub A.,

és az a r e n d a t o r i u s c o n t r a c t u s n a k párja sub B. meg

mutattyák.

IV.

Haszonvételei : 1/

Az m i haszonvételét i l l e t i

ezen helység

határjának,

azt

ekképpen vallyák az meg e s k e t e t t

jok

három járásban légyen f e l o s z t v a , és annak negyed

jó és a l k a l m a t o s az t i s z t a szinek

személyek: hogy határ­

ősz búza termésére, az három ré­

i s némely része t a v a s z búzát, z a b o t

bonát p e d i g az egész határjok meg s z o k t a ri

része

és árpát, az ga­

t e r m e n i , háromszo­

szántások után. 2/ Mindenféle jószágoknak e l adására T o k a j fél órára

lévén tőle, úgy Keresztúr és egyébb h e g y a l l y a i városok egy és két mérföldnyire esvén, jó és a l k a l m a t o s p i a r c o k v a g y o n , az hová sáros időben az töltésen és t o k a j i

hídon járhatt-

n a k - k e l l h e t t n e k , minden vám adás nélkül. 3/ Vono marhájoknak, fejős t e h e n e k n e k , borjúknak és j u hóknak elegendő legelések v a g y o n , de heverő rrvarhájokat más határokra, n e v e z e t e s s e n a n a g y f a l u s i r a és t a r c a l i r a hajtani

fizetésért.

4/ Az közel folyó T i s z a és M o r o t t v a h e l y e minden 5/

szokták

alkalmatos

itató

féle marhájoknak.

Tokaji,

t a r c a ü , keresztúri, mádi, tállyai,

liszkai

tólcsvai szőlő hegyek i g e n közel esnek ezen helységhez, me­ lyeknek

határjain lévő szőlőket f e l e s külső uraság bírván,

a z o k n a k munkálkodtatásában számos munkásokra v a g y o n szüksé­ gek,

m e l y h e z képest e z e n helységnek i s l a k o s i ,

ha efféle

munkákat meg szokták v o l n a , esztendőt által m i n d e n munkáin pénzt

kereshetnének. 6/ Az helység a l a t t

kot

terem,

az l a k o s o k n a k

lévő e r d e j e az uraságnak midőn mak praetemptiója v a g y o n annak

meg

szerzésében, az m i n t

i s némelykor, nem k i s h a s z n o k k a l

meg i s

szokták magoknak s z e r e z n i . 7/ Ezen helységnek l a k o s i nem

soha ez i d e i g

királyi dézmát

fizettek. 8/ Mindenféle zöldség magok szükségére t e r e m

Dohányok jó féle t e r e m ban,

melyet 9/ M i n t

elegendő.

m i n d az f a l u b a n , m i n d kívül az határ­

annak idejében jó pénzen s z o k t a k hogy az t o k a j i

e l adni.

töltéseken és hídon m i n d e n vám

nélkül járhatnak-kelhetnek, ha az só szálításával való kerezésre s z o k t a k

v o l n a , és az sok t r a n s e m r a

keznének, annak idejében pénzt 10/ Noha a T i s z a és B o d r o g j m i n d az által ez i d e i g 11/

Az t o k a j i

reá ér­

kereshetnének. közel f o l y

soha a z o k o n nem

Promontorium

miatt

sze­

az helységhez,

kereskedtek.

fél órányira e s i k ezen h e l y ­

séghez . 12/ Vagyon az helységnek különössen 40 ember vágó réttye, és S z e n t Mihály naptúl új esztendő n a p i g való kántora. 13/ Széllyel az határban v a g y o n elegendő l e n és k e n d e r asztató v i z e k . 14/ Ezen helységnek l a k o s i

eleitűi fogvást az Hernádon

lévő vízimalmokra s z o k t a k járni őrleni, m e l y e k 3 és 4 mér­ földre esnek hozzájok, de jó úton jöhetnek, m e h e t t n e k hozzá­ ja.

H e l y b e n p e d i g három szárazmalma v a g y o n . E m e l l e t t

egy

órányi és más fél mérföldnyire i s vágynak az T i s z a e r e i n ví­ z i m a l m o k , de az l a k o s o k

oda nem s z o k t a k

f o r o g n a k , és sokáig i s k e l l e t i k

járni, m i v e l

ritkán

utánnok várakozniuk.

Ká r a i : 1/

Ellenben

pedig

ezen f i s c a l i s helységnek l a k o s i

pana-

szollyák a z t , h o g y szántó főldgyők m i n d e n gazdának elegendő, hanem más határon s z o k t a k

nincsen

szántani némelyek.

2/ Hasonlóul panaszollyák, hogy az rétnek szűk v o l t a miatt mi

kéntelen!ttettnek más határra m e n n i szénát t a k a r n i . Az

réttyek v a g y o n i s határjokon, azok o l y h e l y e n

vágynak,

hogy az árvíz m i n d e n esztendőben aratásig, és aratás utánnig is

rajta

lévén. S z e n t Mihály nap táján kaszállyák, és

kélységéhez csupán sását és g a z t boglyában va'dnak i s , az árvíz

terem,

cse­

sőt némelykor midőn

el-hordgya.

3/ Épületre való fát, az ágasokon kívül, kész pénzen szereznek.

Tűzi fájok i s azon kívül, hogy kevés b e r k i

száraz fájok e n g e t t e t i k

és

az erdőbűi, i g e n szűken v a g y o n .

4/ Heverő marhájoknak az határ szűk v o l t a m i a t t vén elegendő m e z e j e k , más határon kinteleníttettnek

nem lé­ legelést

számokra pénzen s z e r z e n i . V. M i n e k előtte ezen helységnek l a k o s i sub B. i d e zárt c o n t ­ ractusra

lépet v o l n a az t e k i n t e t e s urasággal, semmi

bizonyos

osztállyal nem határoztattak a szántó földek és rétek, hanem az m i n t annyit

és m e n n y i t e l h e t e t t

és tehecsége v o l t

szántót. M i v e l az nép sem s o k a s o d o t t

m o s t . Az c o n t r a c t u s után p e d i g

a gazdának,

úgy e l , az m i n t

az nép i s megszaporodván,

m i n d az három járásbéli obtingentiájokat f e l vévén, 24 k i l a alá való főldgye v a g y o n e g y - e g y e m b e r n e k . Kaszállója két b e r vágó. Sarjút p e d i g az kaszállónak soványsága m i a t t

em­

soha

se kaszálnak. VI.

Az a r e n d a t i t i u s

c o n t r a c t u s f e l vétele előtt m i n d e n g a z ­

da, őszve fogván cimborában, 12 n a p o t gyalog

szerben

10 v a g y 12 n a p o t ,

szolgált marhával,

az m i n t

tudnia i l l i k ,

mikor

teccett

az uraságnak, h a j t a t t a k . E m e l l e t t szüretire m i n d e n

gazda e g y - e g y szedőt a d o t t , az k i k h o l tőbb, h o l k e v e s e b b ideig

tartattak

az szüreten. És Tárcáira járván az

oda m e n e t e l e k és v i s z s z a napi

robotra,

jövetelek bé nem számláltatott az

számhoz.

V I I . M i n d e n féle m e z e i veteményekbűl t i z e d e t s z o k t a k ezen helységnek l a k o s i . Több szomszéd helységekben kilencedet,

ezen meg e s k e t e t t

személyek nem

vül más adózás fejében, az t e l e k e k 6, k i 7 s k i 4 r h e n e s f o r i n t t o t zást nem

t e I l y e sí t e t t e k ,

adni

adnak-é

tudják. Ezen kí­

minéműségéhez képest, k i

szokott

fizetni.

Egyébb adó­

k i vévén a z t , hogy az midőn az t e ­

k i n t e t e s uraság kívánta, f o r s p o n t o t

a d t a k , m e l y n e k árát néha

meg a t t a k , néha oda m a r a d o t t . VIII.

Sem

olyan

puszta

telekek,

m e l y e k e t az l a k o s o k

bírnának,

kőzőnségessen ezen helységben n i n c s e n e k , sem o l y a n o k , az me­ lyek

ember emlékezetitűl fogvást p u s z t u l t a k

v o l n a e l , nem

találtattnak, k i vévén a z t , hogy e g y a s t a b a l i s quártély házhoz közel pusztában áll, m i v e l sem az helység r a j t a

sem az t e k i n t e t e s uraság,

s e n k i n e k építeni nem enged azért, hogy

az tűztül féltik az s t a b a l i s quártélyt, de azon kívül i s igen IX.

csekély h e l y ,

és semmi appertinentiája u t a n n a n i n c s e n .

Ezen helységnek l a k o s a i m i n d e d g y i k

s z a b a d menetelű j o b ­

bágyok . Főbíró : Oener György +

Rakamaz, 1 7 7 2 . a u g . 2 7 . Esküdtek : S t i m p F r i d r i k

+ Kik

Lakosok : K i k C h r i s t i a n +

Kolaj

Mihály +

Oános + Tílki Miklós +

C z a u k e r Ádám+

Rakamaz

pecsétje.

összeírok : Csákányi öózsef

Tőrös F e r e n c

Molnár Ábrahám Sub A . r

1

A királyi kincstár t o k a j i uradalma által Rakamaz falu

számára 1752. d e c . 20-án k i a d o t t

Ezen Rakamaz f a l u

kincstári

urbárium:

szolgáltatott a n e v e z e t t uradalomnak

minden

t e l e k után 3 r h e n e s . f o r i n t o t , összesen... 340 r h . f t . 30 k c . A helység felvirágzását

követően a t e l k e k e t

a z uradalom

mérte és újra szabályozta, ezáltal a megszaporodott

fel­

telkekért

szolgáltat összesen... 580 r h . f t . 30 k c . A f e n t előszámlált

taxát a t e l e p e s e k maguk között

fel­

osztják, és egyenként a marhás gazdák 12 nap s z e k e r e s , az igás állatot nélkülözők u g y a n a n n y i kézi munkát amit mindenkor Mindezeken ket/,

szolgáltatnak,

a szüret alkalmával v e s z igénybe a z u r a d a l o m .

kívül a föld minden terméséből /kivéve a k e r t i e ­

a bárányból és méhekből i s a régóta szokásos

tizedet

adj ák . A korcsma, a mészárszék, v a l a m i n t a z uradalomtól kibérelt h a ­ lászat és a z évi makkoltatás bére v o l t . . . 10 r h . f t . Az urbárium után a l a k o s o k az i t t érintett u r a d a l m i haszonvé­ telekért a következőket

fizetik:

A korcsmáitatás és mészárszékért... 430 r h . f t . A halászatért...

50 r h . f t .

A dohány értékeként...

40 r h . f t .

Mindezeken

kívül a z uradalom

fentart

magának 400 boglya

szé­

na termő rétet, 200 köböl őszi vetés alá való szántót. I l y -

módon Rakamaz f a l u

urbáriumát jegyzékbe vették, de előrelá­

tás s z e r i n t m a j d a n az u r a d a l o m

szerződésre lép a l a k o s o k k a l .

Rakamaz, 1 7 5 2 . december

báró V e c s e i

20.

kamarai Thúrzó György m.p.

B.:

m.p.

tanácsos

S u s t r i k András László

k a m a r a i számtartó Sub

Oózsef

m.p.

tanácsos és j e l e n l e g i kiküldött

2

Anno 1 7 6 2 . D i e 28-a Mártii, i n t e r Tokaj e t totem

communitatem

nium S p e c t a n t i s ex G r a t i o s o Scépusiensis Consensu

Regnum F i s c a l i s Dominium

possessionis

Rakamaz ad i n Domi­

1-ta Cameralis

Séquens C o n t r a c t u s

Administrationis initus

est.

3

1 / M i Rakomaz helységnek bírái, esküttyei és l a k o s i kö­ zönségesen l e kötelezzük magunkat januarii

az mostanában folyó 1 7 6 2 - d i k

usque u l t i n i u m D e c e m b r i s 1 7 7 1 , kat,

i n solidum,

dónként e z e r

esztendőtűi

1-ma

fogva,

a z a z 10 esztendőkre, taxán­

nyolc

az t e k i n t e t e s uraságtúl, észten

száz, i d e s t 1800 r h e n e s f o r i n t o k b a n ,

hogy ennek summáját fél esztendőnként k i l e n c

lis

hogy a

robbotánkat, erdéinkben lehető makkolást, Dézmáinkat és

mészárszékünket e x a r e n d a l t u k

kal,

4

úgy

száz f o r i n t o k ­

minden mentség és fogyatkozás nélkül e f f e c t i v e d o m i n a p e r c e p t o r uramnak

le fizetni

f o g j u k . Melyet

ha e l múlat­

nánk, a v a g y c s e l e k e d n i nem akarnánk, s z a b a d légyen az t e k i n ­ t e t e s uraságnak erős e x e c u t i o v a l ,

akár az egész helységen,

akár a tehetősebb gazdákon p r o p l a c i t o q u i n az restantiát desummálni, és desumnáltatni. E m e l l e t t 2/ kötelezzük magunkat

arra

i s , hogy m i n d e n szüreti a l ­

kalmatossággal e z e r , i d e s t 1000 jó d o l o g

tehető e m b e r e k e t

szedőknek és p u t t o n o s o k n a k a d n i , és az minemű szükséges r e p a r a t i o k az töltések és h i d a k körül kívántatni f o g n a k , a z o ­ k a t minden helyre

tehetségünkéi, kézi munkával és szekerezésünke1

állítani f o g j u k .

Ellenben

3/ bizonyossá téttétik ex p a r t e g e , hogy az f e l y e b b ket

dominii

írt conditiók s z e r i n t , az szántó földe­

és réteket magok közt igazságoson f e l osztván, s z a b a d o s a k

az determinált c o n t r a c t u a l i s idő a l a t t , ket

Rakomaz helysé­

úgy a z mészárszéke­

i s bírhattyák, az termendő máknak hasznát v e h e t i k ,

dezmával nem tartozván belőle. Nem magok kőzt, h e l y e s e n •ominiumnak

semmi

külömbén az taxájukat i s

repártiálván, bé szedhessék, az nemes

a c c u r a t e l e teendő árendalis summában imputál-

ván . Mindazáltal 4/ reserváltatik az uraság számára azon d a r a b m e l y b e n esztendőnként száz köböl zab v e t t e t n i

szokott,

külőmben az erdőnek t i l a l m a mindenképpen, 12 f o r i n t alatt

f e ltartatik,

o l y móddal mindazonáltal, hogy

légyen az helységnek v a l a m i n t

ekkoráig

főid, nem

büntetés szabad

tőkéket és egyéb nem

h a s z o n r a való tűzi fát, úgy sövényt f o n n i való r a k o t t y a szöket i s az malom szégbűl magok szükségekre h o r d a n i .

vesz-

És m i ­

vel 5/ gyakortán éri az t r a n s e m r a ezen helységet, magok szükségekre i s kevés lévén az kaszállojok, meg e n g e t t e t i k az tímári határhoz tartozandó B a g o l y szég névű rétnek meg kaszáitatása, ad b e n e p l a c i t u m

tarnen

Dominii.

M i n d e z e k n e k nagyobb bizonyságára és állandóságára contractus

két részrül s u b s c r i b a l t a t o t t és pecséttel meg

erősíttetett.

ezen

Tarcal,

1 7 6 2 . márc. 2 8 .

Kégly Lipót m.p.

a királyi

tár T o k a j i Uradalmának

kincs­

elöljárója

Pecsét. Főbíró : K i k János

m.p.

Főesküdt : K i k Krisztián János Esküdtek : C z i p e l l e

m.p.

F e r e n c m.p.

Homonnai F e r e n c m.p.

a falu

Gedeon János

hiteles

m.p.

jegyzője

Rakamaz pecsétje. Az m e l y a c c o r d a 1 7 6 2 - d i k esztendőben, március havának 2 8 - d i k napján királyi T o k a j i Dominium

és ahoz tartozandó r a ­

k o m a z i egész c o m m u n i t a s kőzt kőit, m e l y b e n eö felsége T o k a j Dominiumhoz tartozandó h a s z n a i ractus szerint tokban

által a d a t t a k e z e r n y o l c

száz r h e n e s

10 egész esztendőkre, e l telvén azon

foglalt ideje,

r a k o m a z i comtnunitasnak

r a k o m a z i helység által exarendált mostan folyó 1 7 7 1 - d i k

ján. Ismét azon c o n t r a c t u s b a n

cont­

forin­

contractusban

benefitiumoknak

folyó decembernek

utolsó nap­

foglalt

eö felsége d o m i n i u m a t

illető h a s z n o k n a k újabb exarendálásat

r a k o m a z i helységbeli-

eknek i n s t a n t i a j o k r a

azon conditiók a l a t t ,

esztendőkben c o n t r a c t u a l i s o k b a n

valamint

bírták felséges

instantiak-

nak engedelmébűl, és t e k i n t e t e s S z e p e s s y Camarának se s consensusával, usque a f f u t u r a m nem /

azon e z e r n y o l c

gyatattnak

urbarialem

nevezett

rendelé­

introductio-

száz, i d e s t numero 1800 r h e n e s b e n h a -

r a k o m a z i helységbeliek, o l y conditióval m i n d a z o n

által, hogy f e l válalván m o s t a n i a c c o r d a j o k

szerint

az h e l y ­

ség béliek a z o n r a k o m a z i határban, a m e l y száz köböl után való a l l o d i a l i s Dominiumnak

zab vetése v a g y o n , és lészen az

tekintetes

m i n d e n esztendőben, magok s z e k e r e i n az mezőrűl

meg teendő bé hordását, és m i n d e n kár nélkül e g y a s z t a g b a n rakását meg t e n n i

t a r t o z z a n a k . M e l y r e i s magokat

ajánlották, és nevek sub - scriptiójok a l a t t

eönket

l e i s kötelez­

tek. Tarcal,

1 7 7 1 . december 2 1 .

pécsújfalusi Pechy I m r e őfelsége T o k a j i

m.p.

Uradalmának

prefektusa Pecsét. Előttünk : Marssó Miklós

m.p.

a királyi kincstár T o k a j i Főbíró : Dener György

elöljárója

m.p.

Esküdtek : C z a n k o r Ádám m.p. K r a n c z József m.p.

uradalmának

Tílki F e r e n c

m.p.

a helység jegyzője

Rakamaz pecsétje.

Jegyzet : 1 . A. a l a t t . 2.

B. a l a t t .

3. 1 7 6 2 . március 28-án a Királyi Kincstár T o k a j i és Rakamaz f a l u

Uradalma

egész közössége között az u r a d a l o m

felső

k a m a r a i vezetésének tapasztalható jóindulatából közmeg­ egyezéssel a következő szerződés lép életbe. 4. Szilárdan, határozottan. 5. 1 7 7 1 december végéig, utolsó napjáig. 6. Az uraság jótéteményéből, i t t : 7.

az u r a d a l o m

jóakaratából.

... rendelése s közmegegyezéssel az e l r e n d e l t bevezetéséig .. .

Urbárium

Sényö /Sínyő, Synyö/ I.-II.-III.

N i n c s e n semmi urbáriuma, sem c o n t r a c t u s s a ezen

helységnek az földes urasággal, m e l y szerént tennék a gálatot, hanem eleitől f o g v a

szol­

be v e t szokásbúi, minden máso­

dik

héten hói g y a l o g , h o l ökörrel s z o l g a i n a k . Ezen kívül pe­

dig

semmi adózásokat nem

IV.

Haszonvételei :

adnak.

Ezen helységnek következendő h a s z o n vételei vágynak, úgy mint : 1/ meg

Három nyomásbúi a l i o

t e r m i a búzát, r o s t ,

határja v a g y o n ezen helységnek,

a b a j d o c életet, árpát, z a b o t ,

lent,

kende r t . 2/ Vagyon széna termő h e l y e i s ezen helységnek, m e l y a l ­ k a l m a t o s a barom

tápláltatására•

3/ Három és négy mérföldnyire vágynak az h e g y a l l y a i o r ­ szágos vásáros városok, hova az l a k o s o k

adás-vevés,

kereske­

dés kedvéért járnak. Ezenkívül vágynak két és három mérföld­ nyire madaji, s z a l k a j i , lakosok

a l k a l m a t o s úton k e r e s k e d h e t n e k . Leg közeleb egy mér­

földnyire e s i k leg

kisvárdai és bátori vásárok, a h o l a

a K a l l a j i nagy országos vásár, h o l a l a k o s o k

inkább marhájokat e l adhattyák, hova m i n d e n időben a l ­

k a l m a t o s úton

mehetnek.

4/ Vágynak a l k a l m a t o s legelő m e z e j e i s ezen helységnek, és elégedendő m i n d e n f e l e ra,

barom csordájának, m i n t

úgy tenyésztésekre, még p e d i g ezen barom

táplalasok­

legeltetés k a -

szállás előtt i s a l k a l m a t o s a n és bövön 5/ A l k a l m a t o s és böv itató h e l y j e k még p e d i g székes v i z e k i s bövségesen

gyakoroltatik. vágynak a határban

találtatnak.

6/ Nád i s t e r e m az határban elégedendő. 7/ A helységben i s nap számmal k e r e s z k e d h e t n e k

az l a k o ­

sok . 8/ Három és négy mérföldnyire vágynak az h e g y

alyai

nagy szöllö h e g y e s városok, hova az l a k o s o k n a p i számmal v a ­ ló kereskedésre járhatnak. 9/ A S z e n t Mihályi k a n t o r b e l i

korcsmája meg v a n a h e l y ­

ségnek . 10/ Kender ásztato t a v a i sen

i s e z e n határnak i g e n bövsége­

vágynak. 11/ Szárazmalom a f a l u b a n kettő v a g y o n , de ezen kívül az

szomszéd határokban fél és e g y mérföldnyire elégedendő vízi­ malmok vágynak, úgy h o g y az öröltetésben semmi rövidségek nincsen a

lakosoknak.

12/ Ezeken kívül még ebben az határban sós v i z e k és föl­ dek o l y bövségesen találtattnak, hogy az marháknak só sem kívántatik. Kárai : E l l e n b e n ezen helység határának ezen következendő kárai és rövidségei vágynak, úgymint: 1/ A hegy a l y a i városokra járván, az t o k a j i vámot k e l l e t i k

hídon nagy

f i z e t n i e k , még p e d i g árvíznek idején a r a k a -

m a z i töltésekre nézve duplát. 2/ A tűzi fát a t e k i n t e t e s lakosoknak.

földes uraság nem e n g e d i a

3/ O l y k o r

az föld árja a kaszállojokban kárt i s t e s z e n .

4/ Két ökrön nem 5/ Sarjút nem V. Nem

egyeránt

szánthatnak.

lehet

kaszálni.

levén t e l k e k után o s z t v a a s z a n t o földek ós

kaszállok, nem mondhattyák hány h o l d szántó földje ós rétye l e g y e n egy egész ház h e l y e s gazdának, hanem a z a c o n s c r i p t i o bul

k i fog t e t s z e n i . Sarjút pedig

nem

lehet

kaszálni.

VI.

Közönységesen minden második h e t e t s z o k t a k

úrdolgában

tölteni, néha mindazáltal tovább i s tartóztatnak, mely idő után megint a n n y i e n g e t t e t i k az l a k o s o k n a k folytatására. Azon szolgálatot

magok dolgoknak

p e d i g , amint k i t e l l i k

rancsolják, h o l marhával, h o l pedig

gyalog

t e s z i k . Járások­

nak

s keléseknek i s i d e j e

nak

r e n d i b e n , a n y i b a amenyibe járják az r o b o t o t .

VII.

és pa­

i m p u t a l t a t i k az meg írt

szolgálat­

Az i t való lakosoktól ekkoráig a földes uraság a k i l e n ­

c e d e t k i nem s z o k t a v e n n i , hanem s z o l g a l a t y o k r a nézve az iránt engedelemmel v o l t . Tudják mindazáltal, hogy a z szom­ széd f a l u b a n némely földes urak a k i l e n c e d e t mindenből meg v e s z i k , némelyek p e d i g , úgy mint i t t e n ,

e l engedik.

E z e n kí­

vül i s semmi nemű adózást és ajándékot nem adnak a földes u raságnak. VIII. IX.

Semmi p u s z t a t e l e k nem

Ezen helységnek l a k o s a i ,

találtatik ezen

helységben.

kettőn kívül, mind örökös j o b ­

bágyok . Sényő, 1772. s z e p t . 9.

Főbi ró : Mészáros György +

Esküdtek : Z i l a y Mihály +

B a n o c z i György +

Baér András + összei rók : B e s s e n y e i László

Geney György + ifjú c s i c s e r i

Ormós Miklós

Nagy József

34. Szabolcs / S z a b o l c h , Zabólcs/

I.-II.-III.

Ezen Szabóles nevezetű helységnek, ember emléke-

zetitűl fogvást sem urbáriuma, sem c o n t r a c t u s a

nem vélt, h a ­

nem m i n d az jobbágyok, m i n d az zsellérek az eleitül fogvást szokásban v o l t

mód s z e r i n t , h o l marhával, hói g y a l o g s z e r b e n

úr dolgáztak. IV.

Haszonvételei : 1/

Határja ezen helységnek két járásra levén f e l o s z t v a ,

mindenféle őszi és t a v a s z i veteményeket / : k i vévén az annak r e n d i s z e r i n t meg

lent:/,

termi.

2/ Kaszálló réttye az határon ezen helységnek két k a r b a n v a g y o n , egy részét / : m e l y m a j d hason

felét t e s z i az kaszáló­

n a k : / az árvíz s z o k t a járni, de ha az sokáig r a j t a nem szik,

fek­

az másik hason felével egyenlő képpen jó, és marha

tartásra a l k a l m a t o s szénát t e r e m . Sarjút p e d i g soha sem k a ­ szálhatnak . 3/ Az egész hegy a l l y a i városok, n e v e z e t e s e n T o k a j , T a r ­ cal, re

Keresztúr, P a t a k , Újhely, Tállya e g y s két mérföldnyi­

lévén ezen helységhez, jó és a l k a l m a t o s p i a c o k mindenfé­

le javaiknak

h a s z n o s a n való e l adásokra.

4/ M i n d heverő, m i n d vonó marhájoknak legelése határjok­ ban elegendő v a g y o n , a n n y i r a , hogy a z o k k a l vidékre nem kéntelenítetnek k i s z o r u l n i .

5/ Mindenféle marháj oknak bövséges és a l k a l m a t o s itató helyek vagyon. 6/ Magok határjokban, közel lévén az helységhez az e r ­ dők, h o l m i aprólékos épületre és tüzelésre elegendő fájok vagyon. 7/ Midőn az határon lévő erdőkben mak t e r e m , meg tetik

enget­

az helység l a k o s i n a k az makkoltatás pénzér, más i d e g e ­

nek előtt. 8/ Mindenféle k e r t i

vetemények és zölcségek

szükségekre

t e r e m elegendő. Dohányok p e d i g a n n y i r a való t e r e m , hogy magok szükségén felül, annak e l adásával a l k a l m a s szükségeket pótolyák. 9/ Közel lévén az nemeseb hegy a l l y a i

szőlő h e g y e k , a n ­

nak munkálására m i n d e n résziben az esztendőnek e l s z o k t a k az l a k o s o k járni. Sőt b e n t i s az helységben kézi munkájúkkal pénszt

kereshetnek.

10/ Kender és l e n ásztató v i z e k bűvőn v a g y o n . 11/

Az kenyízlei és b e r c e l i ,

i g e n közel levő vízimalmok­

ban s z o k t a k járni őrleni. Egyébkínt p e d i g szükségekre az helységben két szárazmalma v a g y o n az uraságnak. 1 2 / Haszon vételei közzé számláltatik'ezen határnak az is,

h o g y többnyire m i n d e n esztendőben i g e n szép és r i t k a

jó­

ságú görög és sárga dinnyéi t e r e m n e k , m e l y e k n e k vételére meszszirűl i s e l jővén az nép, a l k a l m a s pénszt s z o k t a k az lakosok

szerezni.

Kárai : 1/ ket

Noha ezen helység l a k o s a i

meg i s m e r i k ,

f e l y e b b írt h a s z o n vétele­

panaszolyák m i n d a z által, hogy határjok

szűk v o l t a

m i a t t kevés t a v a s z i életet v e t h e t n e k ,

s z e l szokták be v e t n i

m e r t ősz­

főlgyőket. I d e járul az i s , hogy egy

részét határjoknak az T i s z a

nagyon v e s z t e g e t i és

Úgy vízi edényeket és egyébb j a v o k a t

szagattya.

az sót hordó oláhok e l

lopják és e l tékozollyák. 2/ Az Tiszának g y a k o r k i öntése m i a t részének kevés hasznát

az kaszállojok egy

vehetik.

3/ Hogy az h e g y a l l y a i városokra és vásárokra járásaiban meg

vámoltatnak.

V. Ez i d e i g voltak des

ezen helységben, az t e l e k e k minéműségéhez, nem

k i s z a b v a az szántó földek, hanem az t e k i n t e t e s föl­

uraság k i n e k

többet, k i n e k

ezért ezen meg e s k e t e t

kevesebbet szokot a d n i , s

személyek nem tudgyák elő a d n i ,

hány

hóid főigye légyen egy egész h e l y e s

gazdának, hanem k i - k i

személy s z e r i n t való c o n s c r i p t i o b a n

elő f o g j a a d n i . Sarjút

pedig VI.

az rétyein nem

kaszálnak.

Tőbb földes úr i s bírván ezen helységben, nem

teszik

az l a k o s o k

a

egyformán

jobbágyi kötelességeket, hanem t e k i n t e t e s

Tőrös György uram eőrőkős jobbágyi minden héten h o l egész e r e j e k k e l , h o l gyalog

s z e r b e n két-két n a p o t

szolgálnak. Az

s z a b a d menetelűek 12 n a p o t , k i t marhával, k i t kézi munkával szolgálnak, és hét márjást f i z e t n e k . Tekintetes

Tőrös F e r e n c uram s z a b a d menetelű jobbágyai

négy nap szántanak magok e r e j e k k e l , h a t nap kaszálnak, és két-két rénes f o r i n t o t Tekintetes jást f i z e t ,

fizetnek.

Bókó Mihály s z a b a d menetelű embere h a t már­

és 8 nap szolgál g y a l o g

Jármi s u c c e s s o r o k

szerben.

taxássa egy summában 5 vonás

forin-

tot

fizet.

Ezen fejül írt r o b o t o t

p e d i g az l a k o s o k

bent

az

helység határjában szokták tellyesíteni . VII.

Mindenféle őszi és t a v a s z i veteményekbűl a d n a k , eleitűi

fogvást a t t a k

i s az l a k o s o k

az t e k i n t e t e s uraságnak

kilence­

d e t . Egyébb adózás fejében p e d i g m i n d e n gazda az uraságnak két-két csirkét a d o t , és az szüretre e l m e n t , és dolgozót o t t a n m i n d a d d i g , mig véghez nem ment az szüret. Ezen kívül kukuricát törni és k e n d e r t VIII. IX. rint

nyűni kőtelesztettek.

Ezen helységben p u s z t a

h e l y e g y sem

tanáltatik.

Ezen helységnek l a k o s i rész s z e r i n t eőrőkős, rész

sze­

szabad menetelű jobbágyok.

Szabolcs,

1772. nov. 2 1 .

Főbíró : B e s n y i

Esküdtek : Deák András +

Ferenc +

Tóth Dános +

•uhász István + Lakosok : I s k i

András +

Hegedűs István +

S z a b o l c s pecsétje. Osszeí rók : Csákányi József

Tőrös F e r e n c

Molnár Ábrahám

35 . Tiszavasvári, 2. /Szentmihály; Szent-Mihály/

I.-II.-III.

Ezen Szentmihály nevezetű helységnek hason f e ­

lét egy i d e i g méltóságos g r o f ga,

Zsennyei

Imre

uram eő nagysá­

az más felét méltóságos báró Desseőffy Samuel úr eö

nagysága bírván. Ember emlékezetit meg haladó időktűi

fog­

vást soha robbotát nem szolgáltak, hanem m i n d e n b e n e f i t i u mokat , i t t e n

valóságos párban r e k e s z t e t t

contractusok sze-

rint

az l a k o s o k kész pénzül fizették. Az m i o l t a maga bírja

i s az egész helységet báró Desseöffi úr eö nagysága, azóta is,

ide rekesztett

c o n t r a c t u s s z e r i n t , m i n d e n névvel n e v e ­

zendő h a s z o n vételekért 2000 vonás f o r i n t o k a t

fizetnek.

I V . Haszonvételei : 1 / Ezen helységnek határja három járásra v a g y o n f e l o s z t ­ v a , és az esztendőnek minéműségéhez képest az r o z s t ,

árpát,

z a b o t , t a v a s z búzát, kukoricát, k e n d e r t , lént a l k a l m a t o s a n meg

t e r m i . Ősz búzát p e d i g azért nem v e t n e k , hogy

sokszori

próbajok után r o z s a és üszöggé s z o k o t t változni határjoknak minden

résziben. Egyéb vetemények p e d i g m i n d e n

trágya nél­

kül s z o k o t t t e r m e n i . 2/ Kaszálló réttyei ezen helységnek két k a r b a n edjik

vágynak,

részét az árvíz s z o k t a járni, ugyan azért i s ritkán

k a s z a Ihattyák, az sok zsombok és kákák m i a t t , más részét pe­ d i g , melyet

az árvíz nem s z o k o t t járni, csupán az gazdák

szántó főldbűl hagyák magok szükségére. És ez a rész az m i keveset

ád, a l k a l m a t o s az marha tartásra, és noha m i n d e n k o r

tilalmasban

tartatnak

azon kaszállásra

rendelt

részek, s a r ­

jút mindazáltal soha se kaszálhatnak. 3/ Az h e g y a l l y a i városok, n e v e z e t e s e n T o k a j másfél, T a r ­ cal,

Keresztúr, Tállya, Szikszó két-három és négy mérföld­

nyire

esvén, anyibúl a l k a l m a t o s eladó p i a r c a mindenféle j a ­

v a i n a k , hogy midőn az árvizek és nagy essőzések, őszszel és télben n i n c s e n e k , jó és a l k a l m a t o s u t a k o n jöhetnek és mehet­ nek,

úgy h a s z n o s a n e l adhattyák m i n d e n névvel nevezendő j a -

vokat . 4/ M i n d heverő, m i n d v o n o m i n d e n féle marhájoknak l e g e -

lő m e z e j e még e d d i g a z o k k a l nem

a n n y i r a való v o l t ,

hogy vidéki határokra

szorultak.

5/ Az f a l u

körül elegendő v i z e k , az pusztán p e d i g

ségekre marháiknak a l k a l m a t o s

kúttyaik vágynak.

6/ Midőn nagy szárasság n i n c s e n , az l a k o s o k n a k

káposz­

tája, és némelyeknek szükségekre kívántató vetemények nek b e n t

szük­

terem­

az helységben.

7/ Az h e g y a l l y a i része az l a k o s o k n a k

szőllő h e g y e k r e ,

minden munkára némely

s z o k o t t járni, az h o l o t t

pótolására m i n d e n k o r kész pénzt

szükségeknek

szerezhetnek.

8/ Közönségesen az communitásnak egyéb b e n e f i t i u m a csen,

hanem m i n t h o g y

fizettek

ember emlékezetitül fogvást kész pénzt

az h a s z o n vételért, azon okból m e n n y i e s e t t

gazdának f i z e t n i

nin­

egy-egy

való taxája, a n n y i főidet o s z t o t t a k .

helység számára p e d i g m i n d e n az három járásban 140 k i l a

Az

t a x a fizetés nélkül f e n t h a t t a k

alá való főidet és 100 ember vágó

rétet . 9/ M i k o r

nagy szárazság n i n c s e n , k e n d e r és l e n a s z t a t o

v i z e k határjokban elegendő

vagyon.

1 0 / Az Hernádon lévő vízimalmokban s z o k t a k m e l y e k három és négy mérföldnyire e s n e k , b e n t ségben h a t szárazmalom

járni őrleni, pedig

az h e l y ­

vagyon.

1 1 / Ezen helységnek l a k o s i , tárjokon, marhájokat sózni nem

minthogy

s z i k e k vágynak h a -

szokták.

12/ M i n d házak fedésére, m i n d e l l e n b e n az fának nem miatt, ban . Kárai :

tüzelésre kívántató nádjok bövségesen v a g y o n

léte

határjok­

1/

Panaszollyák e l l e n b e n az l a k o s o k , hogy m i n d a z három

járásbeli főldjök i g e n székesek, és t e t e m e s sok h e l y e k e n a n y nyira

fenekesek,

hogy o t t a n

állapodván r a j t o k ,

lévő vetéseket az esső víz meg

tellyességgel meg emésztik, h o g y hasznát

éppen nem v e h e t i k . 2/ Hogy az l a k o s o k n a k

számához képest az kaszállók k e ­

v e s e k , és más határokra kénteleníttétnek m e n n i , magoknak k a szállásra való füvet s z e r z e n i . 3/ Noha az h e g y a l l y a i városokon a l k a l m a t o s h e l y e k lé­ gyen e l adására j a v o k n a k ,

abban mindazáltal

fogyatkozást

s z e n y v e d n e k , hogy a Tiszán való által költözésekért, és v i s z sza jövetelekért i s , főképpen árvíz idején, nagy vámot letik

kel­

fizetniek . 4/ Sem

tűzi, sem épületre való fájok nem lévén, ebbéli

szükségeket kész pénzel pótollyak. 5/ Nem ra

lévén közel hozzájok vízimalmok, midőn az Hernád­

járnak őrleni, az Tiszán való által menetelekért és jöve­

telekért

rév pénzt k e l f i z e t n i e k .

V. Ezen helységben az t e l e k e k n e k minéműsége soha sem lévén meg határozva, az földek sem o s z t a t t a k gazdáknak tehetsége és értéke s z e r i n t

telek

k i n e k tőbb, k i n e k k e ­

v e s e b b adódott, ugyanazért ezen meg e s k e t e t t tudják b i z o n y o s a n

után, hanem az

személyek nem

meg m o n d a n i , hanem az személy s z e r i n t l e ­

jendö conscriptióbúl bővebben k i f o g t e t s z e n i . Sarjút az réttyeken soha sem VI. le

kaszálhatnak.

Ember emlékezetitűl fogvást az helység l a k o s a i r o b b o t o t nem szolgáltak, hanem pénzül

VIII.

Valamint

pedig

semmi fé­

fizettek.

az felsőbb p u n c t u m o k b a n meg v a g y o n írva, ezen

helységnek l a k o s a i , m i n d e n contractus szerint

uraságot illető h a s z o n

bírván, ez i d e i g

kilencedet

Egyéb adózás fejében p e d i g , az c o n t r a c t u s o n

nem

vételeket attak.

felül, semmit

sem a t t a k az uraságnak, k i vévén a z t , hogy némelykor konyhá­ r a valókat VIII. igen

administráltak.

Ezen helységben p u s z t a h e l y egy sem tanáltatik, sőt i s őszve szoríttattak az házak.

I V . Ezen helységnek l a k o s i mindnyájan s z a b a d menetelű szemé­ lyek . Szentmihály, 1 7 7 2 . s z e p t . 1 6 .

Főbí ró : Raduj

Esküdtek : Szakmári István m.p.

P e t e István

B a g d i Dános m.p.

Kovács Dános +

m.p.

L o s o n c z i György +

K i s s Ferenc + Szentmihály pecsétje. összeírók : Csákányi Dózsef

Tőrös F e r e n c

Molnár Ábrahám Contractus : Én alább írtt, adom tuttára, hogy

tekintvén

szentmihályi

helységemnek nem c s a k tovább való meg maradását, de g y a r a ­ pítását i s , és hozzájok való jó s z i v e m e t kívánván meg

bizo­

nyítani, és k i küldött kővettyeinek instántiájára nézve, bocsájtot tarn, csupán é folyó 1 7 7 2 - d i k esztendőre arendába 2000 vonás f o r i n t o k b a , úgy hogy abba k i l e n c e d és több minden

taxájok, k o r c s m a , mészárszék,

névvel nevezendő földes uraságot i l ­

lető jövedelmim belé f o g l a l t a s s a n a k , m e l y árendának az e d g y i k felét S z e n t Mihály napjára, másik felét p e d i g S z e n t György napjára, jó a r a n y v a g y ezüst, országunkban folyó pénzül né­ kem bé h o z n i lészen kötelességek. Ahoz királytelki pusztámon,

t a v a s z i vetésemét magok erejével f e l v e n n i és bé h o r d a n i i s t a r t o z n a k , és meg ismérvén jóakaratomat s hozzájok való h a j ­ landóságomat, székerezéssel és egyébb kedveskedéssel meg há­ lálni nem c s a k i g y e k e z z e n e k , de f o g n a k i s t a r t o z n i . Kőit Baktán, 1 7 7 2 . június 1 .

báró Dessőffy Sámuel

m.p.

Pecsét. Arendájok kezdődik ezen folyó esztendőnek áprilisnek 2 4 . nap játul.

36. Tiszatardos / T a r d o s s , T a r d o s , ma: Borsod-Abaúj-Zemplén megye/

I.-II.-III.

Ezen T a r d o s

nevezetű h e l y n e k sem urbáriuma, sem

c o n t r a c t u s a n i n c s e n , s nem i s v o l t régi bé v e t t

eleitűi fogvást, hanem

szokás s z e r i n t , az t e k i n t e t e s földes uraság aka

rattyáúl fügőttek m i n d e n féle jobbágyi kötelességeknek

tely-

lyesí tésében. I V . Haszonvételei : 1 / Határja ezen helységnek c s a k két nyomásra lévén f e l o s z t v a , kevésségéhez képest mindenféle m e z e i

veteményeket,

az egy l e n e n kívül, jó esztendőben háromszori szántás után, annak r e n d i s z e r i n t meg

terem.

2/ Kaszálló réttye v a g y o n

elegendő az határnak, az me­

l y e n ha az g y a k o r árvizek r a j t a nem feküdvén, annak idejében le

mennek, jó és marha tartásra a l k a l m a t o s szénát t e r e m , söt

o l y k o r sarjút i s kaszálhatnak. 3/ Az h e g y a l l y a i városok: n e v e z e t e s s e n T o k a j , T a r c a l ,

Keresztúr e g y és a többi két mérföldnyire esvén ez helység­ h e z , jó és a l k a l m a t o s p i a r c o k m i n d e n e l adó j a v o k n a k

distrac

tiójára . 4/ Midőn árvizes idők n i n c s e n e k , heverő és v o n o

minden­

féle marhájoknak elegendő legelő legelések v a g y o n . 5/ Itató h e l y e k minden kalmatos

félé az határban elegendő és a l ­

vagyon.

6/ Ezen helység l a k o s i ez i d e i g

király dézmát soha

nem

fizettek. 7/ Midőn jó esztendők vágynak, magok házi szükségekre elegendő k e r t i

vetemények

terem.

8/ Házak fedésére és tüzelésekre meg kívántató sássok •és gyékények, határjokban elegendő

terem.

9/ Közel lévén az l a k o s o k h o z az h e g y a l l y a i

szőlők, e z e k

nek mívelésére egész nyáron e l s z o k t a k járni, és nagyobb szét a d o j o k n a k o t t a n

rek

szokták meg

keresni.

10/ Kender

és l e n ásztato v i z e k

és l e n n y e k

termene.

bőven v a g y o n , ha kende­

1 1 / Az hernádi három és négy mérföldnyire mokban s z o k t a k járni őrleni, b e n t egy

ré­

lévő vízimal­

p e d i g az uraságnak

vagyon

szárazmalma. 1 2 / Halászattya s z a b a d o s v a g y o n az l a k o s o k n a k ,

az h o l t

Tiszán kívül, úgy m i n d azonáltal, hogy az t e k i n t e t e s

uraság­

nak harmadát adgyák. Kárai : 1/ Az f e l l y e b b ^^mlyák ^^Hks

k i tett

h a s z o n vételek m e l l e t t

az l a k o s o k , hogy szántó földgyőknek szűk v o l t a

panaszolymiatt

határra s z o r u l n a k szántani, és hogy némely részeit szán-

tó főldgyöknek az árvíz

vesztegeti.

2/ Midőn árvizek vágynak, kéntelenít t e t t n e k az l a k o s o k más határon legelést bérelni marhájoknak. 3/ Hogy épületre való fájok / : a z o n kívül, h o g y az t e ­ k i n t e t e s uraság némelykor aprolékossabb épületre ád :/ n i n ­ csen,

söt tűzi fájok i s , ha c s a k a Tiszábúl nem f o g n a k , ha­

tárjokban nem

találtatik.

4/ Hogy se kántora, se szántó főldgye, se kaszálló réttye az helységnek különőssen nem

légyen.

V. Ezen helységben az t e l e k e k n e k nem lévén minéműsége meg határozva, az földek sem v o l t a k

a z o k után k i s z a b v a , hanem

m i n d e n esztendőben az uraság t i s z t y e

s z o k t a az l a k o s o k kö­

zött az kaszállókkal edgyütt k i o s z t a n i , meg e s k e t e t t

személyek nem

ugyan azért ezen

tudgyák elő a d n i , hány hóid föld­

gye légyen e g y - e g y e m b e r n e k , de mindazonáltal az személy rint

sze­

lejendö conscriptióbul k i f o g t e c c e n i . Sarjút p e d i g , ha

jókor el-mégyen az árvíz, és a földes úr jókor f e l o s z t a t t y a a róttyeket, o l y k o r

kaszálhatnak.

V I . Az örökös jobbágyok m i n d e n héten két n a p o t

szolgálnak,

h o l g y a l o g s z e r b e n , h o l marhával. Az s z a b a d menetelűek pe­ dig

12 n a p o t ,

rész s z e r i n t egész e r e j e k k e l

többnyire p e d i g

öszve f o g v a , b e n t az helységben, az g y a l o g s z e r e s e k lóul 12 n a p o t VII.

i s hason­

szolgálnak, kézi munkájúkkal.

Ezen h e l y n e k

l a k o s i , m i n d e n névvel nevezendő földi v e -

teménybűl, eleitűi fogvást t i z e d e t a t t a k

az uraságnak.

Egyébb adózás fejében p e d i g m i n d e n gazda e g y - e g y tyúkot és nyolc

tojást a d o t t ,

és míg az szüret t a r t o t t ,

dőket a d n i köteleztettek.

fogytig

sze­ Jfl

VIII.

I g s n i s öszve szorulván az l a k o s o k , p u s z t a h e l y egy

sem

találtatik.

IX.

Ezen h e l y n e k l a k o s i

rész s z e r i n t

őrőkős, rész

szerint

s z a b a d menetelő személyek. T a r d o s , 1772. nov. 23.

Főbíró : M a j o r o s Dános +

Esküdtek : P o l o p i András +

Takács Dános +

Nagy Mihály + L a k o s o k : Sulyák András +

Tóth Dános +

ősszelrók : Csákányi Dózsef

Főrős F e r e n c

Molnár Ábrahám

37 . Taktakenéz /Takta-Kenyéz, Taktakeníz, ma: Borsod-Abaúj-Zemplén

I.-II.-III.

Ezen Taktakeníz nevezetű helység ezelöt két e s z ­

tendőkkel jutván az t e k i n t e t e s

Kamara birodalmában, semmi

b i z o n y o s urbáriuma azoltától f o g v a nem v o l t , A. a d n e c t a l t

megye/

contractus

szerént, minden

pénzül váltották f e l . Az t e k i n t e t e s

robotájokat kész

Kamara b i r o d a l m a

p e d i g egy részét az helységnek t e k i n t e t e s bírván, k i l e n c

hanem i t t e n sub

elöt

P a t a y Sámuel úr

n a p o t szolgáltatott az l a k o s o k k a l . Más részét

p e d i g más nemes emberek bírták, és magok használták m i n d

bel­

ső ház-helyeket, mind az külső appertinentiákat. IV.

Haszonvételei : 1 / Szántó földjei ezen helységnek két járással lévén f e l

o s z t v a , kevességéhez képest az gabonát, árpát, z a b o t , dert,

kukuricát és effélét, az t i s z t a

ken­

ösz búzán kívül, közép-

szerűen meg

termi.

2/ Kaszálló réttye ezen helységnek, az l a k o s o k

számához

képest, noha kevés légyen, kevósségéhez képest mind azáltal, ha sokáig r a j t a

nem

fekszik

a z árvíz, meglehetős szénát t e ­

rem. De e z ritkán e s i k , m i v e l a z határ l a p o s h e l y e n esvén, a z v i z e k n e k meg-maradása m i a t sarjút soha

sem

későn kaszálnak. Ugyan ez m i a t ,

kaszálhatnak.

3/ Mindenféle el-adó javacskájoknak jó és a l k a l m a t o s p i a r c o k vagyon az h e g y a l l y a i három mérföldre e s n e k ,

városokon, melyek másfél és két,

az hová i s , ha árvíz n i n c s e n , jó úton

jöhetnek-mehetnek. 4/ Midőn a z árvíz nem u r a l k o d i k , vagyon legelő mezejek marhájoknak, és elegendő székek lévén, marhájokat

nem

szok­

ták sózni. 5/ Itató h e l y e k , a z sok tók és előttők folyó T i s z a

miat,

kelletinél i s tőbb v a g y o n . 6/ Tűzi fájok az közel levő fűzesből vagyon, de épület­ re való határjokban nem

lévén, pénzen s z o k t a k v e n n i .

7/ Ezen helységnek l a k o s a i királyi dézmát nem ez i d e i g

soha i s .

8/ Tüzelésre nádat és sását s z o k t a k az l a k o s o k jokban

fizettek

határ­

elegendőt vágni.

9/ Az közel lévő h e g y a l l y a i az l a k o s o k járni, és o t t a n pénzt

szőlők mívelésére

szoktak

keresni.

10/ Vagyon ezen helységnek S z e n t Mihály naptól fogva

új

e s z t e n d e i g való kántora, és 30 ember vágó réttye az f a l u szükségére. 11/ Dohányos k e r t y e i /:melyekben jó féle dohány

terem:/

vágynak; melyből a l k a l m a t o s pénzt s z o k t a k

az l a k o s o k

keres­

ni . 12/

Kender áztató v i z e k bőven v a g y o n határjokban.

13/ Két mérföldnyire lévő hernádi vízimalmokra j árni

szoktak

ö rleni.

Kárai ; 1 / Panaszollyák e l l e n b e n az l a k o s o k , h o g y egy részét szántó földjeknek az árvíz g y a k r a n

e l borittya,

és vetései­

k e t meg-emészti. 2/ Noha el-adó h e l y e i az helységnek jók volnának, de minthogy

határjok l a p p s s a s ,

és g y a k r a b b a n járja az árvíz,

árvizes időben v e s z e d e l e m nélkül nem jöhetnek-mehetnek

ela­

dó javacskájokkal. 3/ G y a k r a n meg

történnik, sőt r i t k a

esztendő múlik e l ,

hogy árvizes időkben mindenféle marhájokat vidékre ne k e l l e s ­ sék pénzért h a j t a n i

legelés véget.

4/ Hogy épületre való fájok tellyességgel nem légyen, hanem pénzért

határjokban

szereznek.

5/ Őrleni m i n d e n lépten más f a l u k b a n k e l l e t i k 6/ Közönséges panasza ezen h e l y n e k , mondatott,

járniok.

az m i t f e l l y e b b

meg

hogy midőn más helyekrül már az árvíz el-mégyen,

e z e n határban, az f e n e k e k

és nagy l a p o s a k

miat, sokkal t o ­

vább t a r t ; m e l y felettébb való károkat kaszállójokban és szántó földjökben és legelő m e z e j e k b e n többnyire m i n d e n

esz­

tendőben s z o k o t t o k o z n i . V. Ezen helységnek határjában ez i d e i g ki

nem v o l t

s z a b v a az föld: ugyan azért ezen meg e s k e t e t t

t e l e k e k után személyek

nem tudják, m e n n y i földje v a g y o n e d j - e d j gazdának, m i v e l e d j -

nek tőbb, másnak k e v e s e b b v a g y o n : hanem az c o n s c r i p t i o b u l k i fog

t e c c e n i . Az réteken p e d i g soha sarjút nem

VI.

Az első p u n c t u m h o z a d n e c t a l t

kaszálhatnak.

contractus szerint

egy-egy

egész h e l y e s gazda s z o k o t t ugyan maga marhajával 9 n a p o t úr dolgázni, de azon c o n t r a c t u s b a n a t t i n g a l t ban m i n d e n k o r i m p u t a l t a i k .

ni,

forint­

Sőt ha ezen 9 napon kívül v a l a m i t

robotáznak, az uraság kész pénzül f i z e t t e VII.

301 rhenes

k i az

K i l e n c e d helyében az uraságnak t i z e d e t

lakosoknak.

szoktak

fizet­

e z t p e d i g / : k i vévén némely az c o n t r a c t u s b a n specificált

terméseket:/ m i n d e n őszi és t a v a s z i vetésekbűi adják. Egyébb adózás fejében p e d i g m i n d e n gazda e g y - e g y r h e n e s fizetett, tak

forintot

és az szüretre 150 szedőt a d t a k egy summában. Ad­

ezen kívül az szüreti időkre 6 krajcárt d i u r n u m r a , h a t

e m b e r t az sajtókra. VIII. IX.

Ezen helységben p u s z t a h e l y egy sem

Ezen helységnek l a k o s i

találtatik.

s z a b a d menetelű jobbágyok m i n d .

Taktakenéz, 1 7 7 2 . s z e p t . 2 3 .

Főbí ró : Váradi Mihály +

Esküdtek : Nagy Dános +

Toóth Pál + Szabó Dános +

L a k o s o k : Oláh István +

Váradi Péter +

Taktakenéz pecsétje. összeírok : Csákányi Dózsef

Tőrös F e r e n c

Molnár Ábrahám

Sub A. : Taktakenéz c o n t r a k t u s a , 1 7 7 1 . Ezen folyó évre, a b e n t megjelölt haszonvételeket, a r o b o t megváltását, beleértve a szokásos évi c e n s u s t , a királyi

kincstár t o k a j i

uradalma az alább f e l s o r o l t

módon, 301 rhenes

forint

A 30 jobbágy egyenként szesen

és

részletezett

20 krajcárban állapította

fizet

l - l forint

meg.

telekbért, ez ösz-

... 30,- r h . f t .

A s z e k e r e s r o b o t o t , n a p i 30 krajcárjával számolva, 270 napra megváltják a z uradalomtól mindösszesen... 135.- r h . f t . A 20 zsellér telekbére, egyenként

1 rhenes

forint,

össze­

sen ... 20.- r h . f t . A házas zsellérek a köteles kézi munkát n a p i 12 krajcárjával megváltva, 180 napért összesen f i z e t n e k . . . 35.- r h . f t . A dohány tizedért adnak... 50,- r h . f t . A k u k o r i c a tizedért...

10.- r h . f t .

A jobbágyok és zsellérek kender tizedének a megváltásáért összesen f i z e t n e k . . . 11.- r h . f t . 20 k r c . A makkoltatásért

9.-

rh. f t .

Mindösszesen: 301.- r h . f t . 20 k r c . A királyi kamara t o k a j i

uradalmának u r a d a l m i

pénztárosa,

Marsó Miklós megvizsgálta Taktakenéz f a l u n a k az uradalommal kötött szerződésót, és a meghatározott váltott ben

szolgáltatást / a meg­

t i z e d e n kívül, minden termésből a t i z e d e t

köteles a d n i a f a l u / e l f o g a d t a és jóváhagyni

Tarcal,

1771. d e c . 19.

Pócsy Imre

természet­ javasolta. m.p.

előljáró Pecsét. A falu

kötelezi magát, hogy a szüreti munkákra, a

uradalmi

makovicai

szőlőbe, a szüret idejére 150 szedőt ad, v a l a m i n t

6 embert a sajtoláshoz.

Varady

Mihály +

S z e g e d i Mihály +

főbíró

főesküdt Gyarmati

Sámuel

a helység h i t e l e s

m.p. nótáriusa

38. Tiszaladány /Tisza-Ladány, ma: Borsod-Abaúj-Zemplén

I.-II.-III. 1752

megye/

Ezen c a m e r a l i s Tiszaladány nevezetű helységnek

esztendőben, az több f i s c a l i s

h e l y e k k e l edgyütt,

sub A. annectált urbárium k i adattatván, annak értelme rint IV.

teszik

itten sze­

jobbágyi szolgálattyokat.

Haszonvételei : 1 / Ezen helységnek szántó m e z e j e az két nyomásban i g e n

csekélyen lévén, és többnyire m i n d

sovány, három szántással,

de a z t i s trágyázással, gabonát és z a b o t dig

határjoknak semmi része meg nem 2/ Kaszállojok az l a k o s o k n a k

kott

árvizek i d e j e

t e r e m , az búzát pe­

termi.

bőven v a g y o n ,

és ha az s z o ­

korán e l - m e n n e k , jó és marha tartásra a l ­

k a l m a t o s szénájok t e r e m . Némely esztendőkben p e d i g sarjút i s kaszálhatnak. 3/ Az egész h e g y a l l y a i

városok e g y és két mérföldnyire

lévén, T o k a j , T a r c a l p e d i g c s a k zek e n g e d i k

fél órányira, midőn az árvi­

az k i m e n e t e l e k e t , m i n d e n eladó joszágocskájokat

az meg írt városokon e l adhattyák. 4/ Midőn ezen helységnek határjára az n a g y árvizek k i nem jőnek, m i n d

vonó és mind

heverő marhájoknak elegendő l e -

gelő m e z e j e k

vagyon.

5/ Az l a k o s o k n a k

itatójok

réttyeken elég v a g y o n ,

az helységben i s k u t a k a t s z o k t a k jukat

tartani,

bent

melyekbül marhá­

itattyák. 6/ Ezen h e l y n e k határján k i c s i n y erdőcske v a g y o n , m e l y ­

ből az l a k o s o k n a k

az uraság ágasokat i n g y e n s z o k o t t a d n i .

Tőzi fájókat i s az l a k o s o k , n y e r s

tölgy fán kivöl, azon e r ­

dőből i n g y e n szokták h o r d a n i . 7/ Midőn az meg i r t erdőcskében makk t e r e m , mások f e ­ lett

m i n d e n k o r fizetésért ezen helység l a k o s i n a k adgyák az

urak, 8/ Ezen c a m e r a l i s helység, s z i n t e

ugy m i n t az tőbb

c a m e r a l i s helységek, királyi dézmát emlékezetektől fogvást soha nem

attak.

9/ K e r t i vetemények az l a k o s o k n a k :

saláta, petréselyem,

répa, hagyma, káposztájuk i s , magok szükségekre s z o k o t t t e ­ r e m n i , melyekbül néha e l i s a d h a t n a k

belőle.

10/ Határjokban magok szükségekre épülettyeknek

fedele-

zésekre gyeként némely esztendőkbe k e v e s e t vághatnak,

olykor

belőle e l i s a d h a t n a k . 11/

Egész nyáron ez h e l y n e k

szőlő hegyek c s a k

lakosai,

tokaji

és

tarcali

fél mérföldnyire hozzájok lévén, minden

munkákra k i járnak, és o t t szokták meg k e r e s n i portiójokat, és egyébb szükségekre való pénzeket. Sőt k e n y e r e k e t bul

i s ab-

szerzik. 12/ S z e n t

Mihály naptúl kezdvén, karácsonyig

kántorja

ez helységnek v a g y o n . Ugyan közönséges szükségekre az h e l y ­ ségnek / : k i t f a l u s t u l

s z o k t a k l e kaszálni esztendőnként:/

40 ember kaszállonyi réttyek i s v a g y o n . 13/ Ha k e n d e r e k

vagy lennyek

termene

k a l m a t o s ásztató v i z e k az l a k o s o k n a k

az l a k o s o k n a k , a l ­

határjokban

vagyon.

14/ Ezen l a k o s o k három mérföldnyire, az hernádi vízimal­ mokra s z o k t a k őrleni járni. Az helységben i s b e n t az uraság­ nak

egy szárazmalom

vagyon.

15/ Halászatot az helység béliek, őszszel és téli napo­ kon, keveset

t e s z n e k magok szükségekre, és o l y k o r

pénzt i s

árulnak halászattyokb.úl. Kárai : 1 / Panaszollyák e l l e n b e n ez h e l y n e k l a k o s a i , homokos hátakbúi állván m i n d j e k , ha majd

többnyire

két nyomáson lévő szántó meze­

m i n d e n idén meg nem

trágyázzák, e m e l l e t t

há­

romszor

meg nem szántyák, r o s béli veteményeknek i s kevés

hasznát

veszik.

2/ Az minemű l a p o s a k b a n jokon

lévő főldecskéjek néhol határ-

találtatik, többszőr az s z o k o t t

k i rohanó árvizek

semmi hasznát nem v e h e t i k . Söt kész vetések i s , az árvizek m i a t t ,

oda

miatt

hoszszas

vesznek.

3/ Midőn az írt k i rohanó magas árvizek ezen h e l y n e k h a ­ tárján h o s z s z a s o n

meg m a r a d n a k , legelő m e z e j e k e t

az v i z e k e l

vévén, más szomszéd határra szokták k i bérelni legelésre he­ verő marháj o k a t . V. Ezen h e l y b e n tett

lévő t e l k e k n e k minéműségekrül az meg

személyek nem t u d n a k

eske­

szólani, m i v e l az házak keresztül

k a s u l v a d n a k h e l y h e z t e t v e , határjokban lévő szántó főldjők pedig

régi időktűi fogvást az gazdáknak s z o l g a l a t t y o k h o z ké­

pest el-vannak

o s z t v a , melyeket

kiki

az személy s z e r i n t t e -

jendő conscriptióban meg f o g m o n d a n i . Sarjút p e d i g , az m i n t fent

i s meg íratott, némely jó esztendőkben

kaszálhatnak.

V I . Az annectált és vidimált párban bé t e t t ki-ki

urbárium

egész erejével s z o k o t t marhájával szolgálatott

de az midőn g y a l o g

szerben

tesznek

szerint, tenni,

szolgálatot, m i n d e n e g y

n a p i marhával való szolgálattyokba három-három

n a p i kézi mun­

kájúkat s z o k t a az uraság imputálni. VII.

Valamint

jokban zedet

az több f i s c a l i s

t e r m e t minden

h e l y e k , ezen l a k o s o k

i s határ­

féle őszi és t a v a s z i veteményekbül t i ­

szokták a d n i , kukuricájoknak dézmájét p e d i g

pénzül s z o k ­

ták f a l váltani. Egyébb adózás fejében p e d i g / : k i vévén míg az uraság szürettye t a r t , ni:/

semmit nem

VIII.

f o g y t i g az l a k o s o k n a k

len­

adnak.

Ezen h e l y b e n semmi p u s z t a

házak i s i g e n őszve v a n n a k IX.

ott kell

telek

n i n c s e n , sőt

mostani

szoríttva.

Két őrőkős jobbágyon kívül, ezen h e l y n e k

minden

lakosai,

m i n d szabad menetelű személyek. Tiszaladány, 1 7 7 2 . n o v . 2 2 .

Főbíró : S z e r e n t s i István

Esküdtek : Kátay Oános m.p.

L i k k a y Pál

Várkonyi Mihály L a k o s o k : Szabó György m.p.

m.p.

m.p.

m.p.

Tomanxi István

m.p.

Tiszaladány pecsétje . összeírok : Csákányi Dózsef

Tőrös F e r e n c

Molnár Ábrahám Sub . A . : A kincstári Tiszaladány f a l u

lakói az u r a d a l m i

negyedévi részletekben, f i z e t n e k 1

rhenes f o r i n t

pénztárba,

évenként m i n d e n ház után

telekadót ; a mészárszékért 2 0 r h e n e s

forin-

tot;

a halá szatért 15 r h e n e s T i z e d e t , a föld m i n d e n

azt

a tokaji

forintot. terméséből, természetben

magtárba szállítják, és az e d d i g i

adnak,

gyakorlatnak

megfelelően, az u r a d a l m i szüretre mindvégig kötelesek munkát adni. Évenként m i n d e n gazda - az u r a d a l o m gazdatisztjének a beosztása s z e r i n t

- 12 n a p o t t a r t o z i k

A korcsmát, mindenféle i t a l r a

dolgozni.

- az u r a d a l o m jóindulatá­

ból - egy negyedévig bírják, S z e n t Mihály naptól új e s z t e n ­ deig . Rakamaz királyi kincstári f a l u b a n ,

1 7 5 2 . december

Sustrik

báró Vécsey József

András László m.p.

tanácsos és j e l e n l e g i

kiküldött

m.p.

k a m a r a i tanácsos

Thurzó György gazdatiszt,

9.

m.p.

számtartó

39. Tímár

I.-II.-III.

Ezen

fiscalis

Timár helységnek v a g y o n urbáriuma,

az m e l y 1 7 5 2 - d i k esztendőben az t e k i n t e t e s Camara D o m i n a l i s Széke által a d a t a t t o t tatik,

k i , noha most az helységnél nem tanál-

de még i s a s z e r i n t

adóznak. Mibül ályon p e d i g

kötelessége az helységnek, az uraságtúl k i kért

azon

urbáriumnak

valóságos i d e zárt extractusábu1 bővében k i f o g t e c e n i . IV.

Haszonvételei : 1 / Szántó főldgye ezen helységnek két járásra levén f e l

o s z t v a , annak n e g y e d része az t i s z t a

ősz búzát meg

termi,

egyik

része p e d i g l e n az gabonát, kétszerest, és t a v a s z i v e -

teményeket. Az egy t a v a s z búzán kívül, a l k a l m a t o s esztendő­ ben,

elegendő képen

terem.

2/ Rétyek az l a k o s o k n a k helység a l a t

v a g y o n elegendő, és noha az

e l folyó Tiszának árjai g y a k r o n

szálókat, k e v e s e t c s a k sokáig r a j t o k

járják az k a ­

m i n d azon által bövségének ártanak, ha nem állanak, o l y a n k o r jó és a l k a l m a t o s

széna t e r e m . Sőt m i k o r

az árvíz jókor e l mégyen, és az l a k o s ­

sok jókor kaszálnak, sarnyút s z o k t a k kaszálni, az m i n t i s többnyire m i n d e n esztendőben 3/ T o k a j

kaszálnak.

várossá egy órárai földre e s s i k e z e n helység­

hez,

Keresztúral p e d i g határos. Más e g y i b b

fél,

egy l e g felébb két mérföldnére lévén, mindenemű eladó

javait

h e g y a l a i várossok

annak i d e i b e n jó áron e l adhatják, és m i n d e n k o r jó

úton m e h e t n e k , a n y i v a l

inkább p e d i g , hogy az T o k a j

tőltés-

s e k e n és vámokon minden vámodás nélkül járhatnak és

kelhet­

nek . 4/ Az f a l u

alat

e l folyó T i s z a és M o r o t v a ,

és a l k a l m a t o s itató h e l y e marhájoknak, k i n t ségekre kúttyok

közzel való

az pusztán, szük­

vagyon.

5/ Vono marhájoknak, fejős t e h e n e i k n e k , j u h o k n a k

és

h o r n y u k n a k a l k a l m a t o s legelő m e z e j e k v a g y o n , de heverő mar­ hájukat más határon l e g e l t e t i k

pénzért.

6/ Épületre való fát az uraság erdeibűi c o m i s s i o m e l e t t m i n d e n k o r adnak az l a k o s s o k n a k .

Tűzi fájok p e d i g az közel

levő füzes, nyárjos és rekettjés erdőbűi elegendő v a g y o n . Sőt az t e k i n t e t e s uraság erdeibűi szározz és e s s e t gyen

vesznek.

fát i n ­

7/ Az f e l l y e b b írt h a r m a d i k punctum

szerint

közel esvén

az h e g y a l a i szőlő h e g y e k , a z o k n a k mivelésébűl esztendőt ál­ tal

szokták az l a k o s s o k

többnyire p o r t i o j o k a t

i s meg

keresni.

8/ Makaltatása ezen helységnek jó v a g y o n , az határon levő erdőben, m e l y noha az urasági, m i n d az által annak ben mások elöt j u t a l m a s s o n

szokták meg

szerezni.

9/ Ezen helységnek l a k o s s a i ez i d e i g vezete alat

dezmat nem

idei­

királyi dézma ne­

attak.

10/ Komlós h e l y e k elegendő v a g y o n , de m i v e l az helység l a k o s s a i ennek

szedéséhez nem s z o k t a k , az s z o m s z i d T o k a j l a ­

k o s s o k szokták e l s z e d n i . 1 1 / Káposztát és egyéb zöldséget meg t e r m i

kertyek,

ma­

gok szükségekre elegendő v a g y o n . 1 2 / M i n d b e n t az helységben levő k e r t e k b e n , m i n d

kívül

az határban, jó féle dohánya t e r e m az l a k o s s o k n a k , m e l y e k n e k az eladássabol a l k a l m a t o s pénzt s z o k t a k esztendönkint f e l venni . 13/ Ezen helységnek hatarján, házok fedésére

alkalmatos

gyékíny, és az szőlők kötözésére meg kívántató kötő sás böv­ ségesen t e r e m , de az l a k o s s o k ennek az s z o m s z i d t o k a i a k

szedéssére nem

szokván,

k e r e s k e d n e k vélek.

14/ Az T o k a j sóháztól leendő e l szálitásában az soónak, alkalmatosságok v a g y o n u g y a n , közel léte m i a t , de ezen s z e kerezésekre nem szokván, a z z a l ez i d e i g

nem éltek.

15/ Az híresebb szőlő h e g y e k , az h a r m a d i k punctum rint,

közel essvén, kézi munkálkodások által lévő

jó alkalmatosságot

sze­

keresetre

nyújtanak.

1 5 / Az helységnek kőlenessen v a g y o n húsz ember vágó ró-

tye,

v a g y o n ez m e l e t t kántora i s S z e n t Mihály naptól

vast

új e s z t e n d e i g .

fog­

1 7 / Kender és l e n ásztato v i z e k m i n d e n határjokban v a ­ g y o n elegendő. 18/ Egy órányi, egy és két mérföldnyire v a d n a k vízimal­ mok. Szározmalom i s v a g y o n az helységben, és az s z o m s z i d helységekben i s találtatnak elegendők. Kárai : 1/

Panaszoljak

e l l e n b e n ezen helységnek l a k o s s i ,

hogy

földjök c s a k két járásban v a g y o n , és az i s az l a k o s s o k

szá­

mához képpest kevés, a n y i r a , hogy kíntelenítessenek más ha­ tárokra m e n n i

szántoni.

2/ Midőn nagy árvizek állandóképpen v a d n a k ,

határjokban

nem kaszálhatnak, söt midőn őszei hírtelen áradni s z o k t a k a v i z e k , néha bogiában lévő szénájok egészlen i s e l h o r d g y a . 3/ Hogy heverő marhájokat más határa hajtoni

kintelenítétnek

fizetésre, az legelő mezőknek szük v o l t a

miatt.

4/ Noha az T i s z a , B o d r o g közel f o l y n a k helységekhez, és fö képpen árvizes üdökben jó és h a s z n o s kereskedésre

alkal­

matosságot nyújtanak, és az szomszéd helységekbül az h e g y alai

vásárokra és városokra menő nép jószágainak által szá­

n t á s á b a n pénzt kereshetnének, de az t e k i n t e t e s uraság ál­ tal,

hogy jóbb h a s z n a légyen az t o k a i hídnak, az efóle h a -

jozástúl és kereskedéstűl e l t i l t a t n a k ,

és a z a l nem

keres-

k e t h e t n e k , ugyan ezért a l k a l m a t o s edényeket az hajókázásra nem

tartanak.

V. Ezen helységben egy egész ház h e l y e s gazdának v a g y o n többnyire az két járásban 24 p o s o n i mérő alá való földgye.

Az többieknek p e d i g k e v e s e b b v a g y o n , de ezen meg

esketett

személyek nem tudják b i z o n y o s s o n meg m o n d a n i , hanem n e v e z e t szerint

elö a d j a k i k i

a magáit. Réttye p e d i g

lehet mint

egy­

két ember vágó e g y n e k - e g y n e k . Sarjút i s s z o k t a k kaszálni né­ melykor . VI . Minden

egész h e l y e s gazda

12 n a p o t szolgált e d d i g két-

két vonó marhával, de az r o b o t t r a való m e n e t e l e k és v i s s z a jövetelek bé nem számláltatak az n a p i számhoz. Ezen kívül szüretre minden adott,

gazda

az k i k h o l y

szüreten, az m i n t

e g y - e g y szedőt, v a g y i s p u t t o n o s t

tovább, h o l y k e v e s s e b b i d e i g tudnia

illik

az esztendőnek

tartattak

a

minéműsége

h o s z t a magával. VII.

Mindhogy

más helységekben i s , az t e k i n t e t e s camara

szágéban, az kilencedbéli adózás szokásban nem v o l t , sem a t t a k , hanem c s a k t i z e d e t . E z t p e d i g minden t a v a s z i vetésekből adják. Taxának p e d i g forintokat oly

ezek

féle őszi és

pénzben 133 r h e n e s

és 30 krajcárt s z o k t a k f i z e t n i .

Ezen kívül s e m i

adózást nem telyesítettek, azon kívül, hogy az midőn az

t e k i n t e t e s uraság az f o r s p o n t o t VIII. IX.

jó­

kívánta, a t t a k .

Ezen helységben p u s z t a h e l y egy sem

találtatik.

Ezen helységnek l a k o s s i m i n d szabad menetelű jobbágyok.

Tímár, 1772. aug . 2 9 .

Főbi ró : H a l y k a Andrejs +

Esküd tek : Susku dános +

Lászár Sámuel +

M a j e r Péter + L a k o s o k : Rohály Mihály +

Roska András +

Tímár pecsétje. Összeírók : Csákányi dózsef

Tőrös F e r e n c

Molnár Ábrahám

Urbárium : A falu

szokásos taxája évenként...

A megtelepedettek szekereket

13.- r h . f t . 30 k c r .

egyenként 12 igás

adnak minden évben, u g y a n a k k o r mindenikük

kézi munkát a d n i amíg az u r a d a l m i

szüret

tart.

A föld m i n d e n terméséből - szokás s z e r i n t ból,

szintúgy a méhekből t i z e d e t

lített és j e l e n l e g engedi

köteles

-, a bárány­

a d n i kötelesek. A f e n t

i s élő urbárium s z e r i n t

em­

az u r a d a l o m meg­

az erdőből a hulló fát e l h o r d a n i . A makkoltatásért az

egyezség s z e r i n t széket a f a l u

30 r h e n e s f o r i n t o t

fizet

a község. A mészár­

bérli, i t t és most 8 r h e n e s forintért.

Rakamz királyi kincstári f a l u b a n , 1 7 5 2 . december 20. Sústrik András László m.p. tanácsos és j e l e n l e g i

báró V e t s e i Dózsef

kiküldött

kamarai

Thúrzó György

m.p.

tanácsos

m.p.

szám t a rtó

40. Nyí r t u ra

I.-II.-III.

N i n c s e n urbáriuma ezen helységnek, sem c o n t r a c -

t u s s a , m e l y e k szerént tennék az szolgálatot az l a k o s o k , ha­ nem eleitől f o g v a

be v e t t

szokás s z e r e n t , az örökös jobbá­

gyok közönssegesen m i n d e n második h e t e t szolgályak, h o l ökör­ rel,

h o l g y a l o g , amint

kívántatik. Az s z a b a d menetelűek pe­

dig

k i k kész pénzül f i z e t n e k ,

nak

i s , amint

IV.

Haszonvételei:

k i k pedig

továbbá k i f o g t e t t s z e n i .

azon kívül szolgál­

Ezen helységnek közönységes h a s z o n vételei vágynak követke­ zendő képpen. 1 / Az határja három nyomásra v a g y o n az földje meg

f e losztva,

t e r m i az búzát, gabonát, z a b o t ,

kukuricát és minden

lent,

melynek kendert,

veteményeket, m e l y e k e t ezen az földön

s z o k t a k v e t n i . Még p e n i g

ekkoráig m i n d e n

trágyázás nélkül

élték az meg írt hatért. 2/ Széna termő réttyei v a n n a k , m e l y e k e n az marha

tar­

tásra a l k a l m a t o s széna csinálódik. 3/ Szükséges jószágoknak eladások és vevések véget e l járnak vásárokra az l a k o s o k , az hegy a l y a i

vásárokra, k i k

három s négy mérföldnyire e s n e k , D e b r e c e n b e n re,

öt mérföldnyi­

Kisvárdára, M a d a r a , Bátorba három mérföldnyire, és K a l l ó ­

ban c s a k egy mérföldnyire, m e l y h e l y e k e n minden

e l ado jó­

szágok e l k e l n e k , és jó úton i s járhatnak. 4/

Legelő m e z e j e m i n d e n

féle marháknak, v a l a m i n t kaszál-

lás utánn , úgy az elöt i s , elegendő v a g y o n . 5/ M i n d e n ló itató v i z e

néven levő marhájoknak elegendő és közel v a ­ találtatik az határba, még p e n i g

o l y székes

tók i s v a n n a k , m e l y e k által só nélkül tápláltatik az marha. 6/

M i n d épületre, mind

tűzre való fákkal élnek az u r a ­

ság engedelmeböl, lévén az határban a l k a l m a t o s erdő, az ho­ vá jó úton járnak, m i n t h o g y c s a k fél órányira v a g y o n . 7/

Nád i s találtatik ez határban, de kivált tűzre való

bővebben, hogy sem ház kötni való. 8/ S z e n t Mihály napjátúl f o g v a folytat

új e s z t e n d e i g

korcsmát

ezen helységnek p a r a s z t c o m m u n i t a s s a .

9/ A m i n t felül meg v a g y o n írva, az hegy a l y a i

szöllös

városok három s négy mérföldnyire lévén, n a p i számnak sése véget a l k a l m a s i n t e l járhatnak az

kere­

lakosok.

10/ Len és k e n d e r ásztato v i z e k elegendők vágynak. 11/

Bent az f a l u b a n e g y szárazmalom, más p e n i g az határ­

b a n , m i n t e g y fél órányira vízimalom öröltetés iránt való szükségeket

lévén, c s a k a z o k k a l i s

teszik,

de e z e k e n kívül egy

s két mérföldnyire, más határokon i s találtatnak vízimalmok. 12/ Két o l a j

sajtó v a g y o n az helységben, m e l y e k b e n m i n d

magok szükségekre, s mind kereskedésre l e n magbúi

szoktak

o l a j t ütni. Kárai : Ellenben

pedig

következendő fogyatkozási vannak ezen h e l y ­

ségnek : 1 / Az föld árja a n y i r a e l nyomta

ezen határt, hogy m i n ­

den járásban m a j d két száz köböl alá való a l y a s földeket

ter­

méketlenné t e t t . 2/ Azon föld árja réttyeken i s g y a k o r t a a l k a l m a t l a n k o d ­ ván, o l y k o r az széna csinálásban i s fogyatkozást s z o k o t ni.

Sarjút p e n i g 3/ M i k o r

soha nem

okoz­

kaszálhatnak.

az hegy a l y a i

vásárokra járnak, az t o k a i

nál nagy vámot kintelenítétnek f i z e t n i ,

még p e n i g

híd­

árvíznek

idején az r a k a m a z i töltésekre nézve kétszerest. 4/ Két ökrön nem l e h e t 5/ M a k k o l t a t a s s a

szántani ezen határnak

nincsen

fölgyeit.

az helység l a k o s i n a k .

6/ Királyi dezmával t e r h e l t e t i k ezen helység. V. M i v e l az földes uraság maga tetszésébűi o s z t o g a t j a az föl­ deket

és kaszállókat, nem lévén t e l e k e k után b i z o n y o s a n k i

szakasztva,

tehát nem tudják ezen meg esküt személyek

meg

mondani, egy-egy t e l e k

után hány h o l d szántó föld és kaszálló

l e g y e n , hanem az c o n s c r i p t i o b a n k i k i ja

maga b i r o d a l m a t meg

fog­

vallani.

V I . Az örökös jobbágyok

régi szokásbúi m i n d e n második h e t e t

szokták úrdolgázni az uraság parancsolatyához képest, h o l marhával, h o l p e n i g g y a l o g , az ökrös emberek i s csupa g y a l o g

nig

ökrei n i n c s e n e k ,

bad

menetelű jobbágyoknak szolgálatjok és adózások

állanak , úgymint : az t e k i n t e t e s tendőnként négy vonás f o r i n t o t gálatot nem

szolgálnak. Az t e k i n t e t e s

dolgoznak.

és h a t n a p o t

gyalog

szolgálatot nem

márjást f i z e t n e k ,

eszten­

szerben esz­

s z e r r e l , három nap aszszony-

h a t vonás f o ­

azon kívül semmi

t e s z n e k . M i k e Tamás uramé esztendőnként

vonás f o r i n t o k a t a d n a k , és három nap g y a l o g nak.

Végre az Fejér uraméké esztendőnként

és semmi munkát nem

esz­

szol­

P a t a y Samuel úrnak taksássa

két o l y a n s z a b a d jobbágya lévén, az e g y i k e a másika k i l e n c

sza­

ezekből

K a l l a y Mihály úré

két ökörrel szolgál. T e k i n t e t e s N y i t z k i Ferentzné

rintot,

Az

fizetvén, semmi egyéb

tendőnként hét márjást a d , h a t nap g y a l o g

nak

pe­

Oarmy Gaborné aszszonyé

t e s z n e k . Az t e k i n t e t e s

dőnként hét márjást f i z e t n e k ,

szerrel

Kiknek

szerrel

szolgál­

tíz márjást

t e s z e n . E m e l l e t t földes u r a k o t

szolgálván az l a k o s o k , o l y hoszszú járásokkelések

négy

fizet,

helyben nincsen,

m e l y az n a p i számhoz Való be számláitatást

érdemlene.

VII.

az helység l a ­

Ebben az esztendőben k i l e n c e d e t a d t a k

kossai volt

titulált földes uraságnak, k i t ekkoráig e l s z o k t a k

engedni,

és tapasztolyák, hogy más szomszéd földes u r a ­

ság i s töbnyire meg v e s z i a k i l e n c e d e t , de a z t i s ez helység l a k o s s a i c s a k az öszi életekből adták k i . Az meg írtakon kí-

vül p e d i g semmi nemű adakozásokat a v a g y ajándékot nem tak

adni.

V I I I . Ezen helységben egy p u s z t a t e l e k IX.

szok­

Ezen helységnek l a k o s i

némelyek p e d i g s z a b a d nevezetesen

sem

találtatik.

nagyob részint örökös jobbágyok,

menetelűek, a m i n t az conscriptióbul

k i fognak

tetszeni.

Tura, 1772. s z e p t . 10.

Bíró : Nagy György +

Esküdtek : Márkus István +

Mester

Márkus György + összeírok : B e s s e n y e i

Dános +

S z a l o n t a y Mihály +

László

ifjú c s i c s e r i Ormós Miklós

Nagy Dózsef

41. Vencsellő

I.-II.-III.

Sem

4

urbáriuma, sem c o n t r a c t u s a n i n c s e n ezen

helységnek az földes uraktól k i a d v a , ha nem

emlékezetektől

fogvást c s u p a szokásból b i z o n y o s n a p i számú úrdolgázással és kész pénz adózással t e s z i k

jobbágyi kötelességeket az l a k o s ­

sok . IV.

Haszonvét e l e i :

Ezen helységnek, és határjának következendő h a s z o n vételei vágynak : 1 / Két jó nyomásra v a g y o n ezen helységnek határja f e l o s z t v a , és m i n d e n i k b e n

meg

termi

trágyázás nélkől az búzát,

r o s t , árpát, z a b o t , kukuricát, lencsét, borsót, l e n t és

ken­

dert . 2/ Vannak széna termő réttyei, m e l y e k a l k a l m a s

szénát

nevelnek

az barom

táplálásra, és m i k o r

az T i s z a

árja sokáig

nem állya, sarjút i s l e h e t kaszálni. 3/ Az h e g y a l l y a i vásáros városok e g y , és másfél mérföld n y i r e esvén, a z o k r a ellvihetik,

elladandó jószágokat könnyen még jó úton

és a l k a l m a s i n t e l i s adhattyák.

4/ Mindenféle marhájoknak, m i n d aratás előtt, m i n d az után, elegendő legelő m e z e j e

vagyon.

5/ Az uraság engedelmével mind épületre, m i n d

tűzreva-

ló fájok az határban, és közel lévő uraság erdeiből v a g y o n . 6/ Azon erdőn a midőn mak t e r e m ,

meg s z o k t a

e n g e d n i az

uraság pénzért az helység sertésseinek az makkoltatást. 7/ Az gazdák nagyobb kertyei

i s lévén, a z o k b a n

szükségére t e r e m .

Ezeken

részének t e l e k e k e n

kívől különös

gyümölcsök és káposztájok magok kívől dohánt a l k a l m a s t

csinálnak,

és e l adgyák. 8/ Az helység a l a t kiárad, s z o k o t

folyván e l az T i s z a , az midőn

e s n i alkalmatosságok

pen az hegyallyára, és onnan

nagyon

külföldi embereknek

ép- .

v i s z a , h o l m i joszágokot csóno-

kokon pénzért e l szállétani. 9/ A m i n t f e l y e b meg v a g y o n írva, az hegy a l l y a i

szőlős

városok közel esvén, n a p i szám kereséssé véget szőllő mun­ kára e l járhatnak az

lakossok.

10/ S z e n t Mihály napjától fogvást új e s z t e n d e i g cságában van az községnek az i t a l 1 1 / Az helységben v a g y o n

szabad-

áruitatás.

egy szárazmalom, és az

berceli

s kenézlei szomszéd határokban három vízimalom, az h o l s z o k ­ tak

őröltetni a

Kárai :

lakossok.

E l l e m b e n p e n i g ezen következendő fogyatkozásai v a n n a k

ezen

helységnek és határjának: 1 / M i k o r az árvíz az réteken sokáig h e v e r , a k k o r o n az marha tartásra a l k a l m a t l a n

szénát nem

kaszálhatnak.

2/ Két őkrőn az határának semminémő részében nem

lehet

szántani. 3/ Amidőn az h e g y a l l y a i vásárokra szükségekre nézve járn a k - k e l n e k , a k k o r o n Tokajnál nagy vámot kényszerétetnek z e t n i az hídért, még p e n i g

árvíznek i d e i n

fi­

az r a k a m a z i tölté­

s e k r e nézve kécerest. 4/ M i n t h o g y az helységben c s a k egy szárazmalom

vagyon,

a szomszéd meg írt vízimalmok p e n i g c s a k a Tiszának apadása­ k o r f o r g a n a k , o l y k o r őrőltetés véget az Hernádra négy, s őt mérföldnyire kéntelenéttétnek járni, még p e n i g

az t o k a i

meg

írt vám fizetéssel. 5/ Királyi dézmával t e r h e l t e t n e k 6/ Kender

és l e n ásztató v i z e k

az határban, melyért nagyobb

ezen helység

nem éppen

lakossai.

alkalmatosak

részint az szomszéd

határokban

ásztatnak. 7/ Hoszas de k e s k e n y lévén az határjok, m i v e l az T i s z a c s a k az határnak felső végin f o l y

el,

k i őblőzőtt

vizeivel

együtt, itatásnak kedvéért, az legelő m e z e j e k n e k és határok­ nak első részéről i s , togatni

alkalmatlansággal távoly k e l l e t i k

haj­

marhájokat.

8/ Túl lévén az Tiszán m i n d kaszállójok, m i n d

erdejek,

haza szállétássa szénájoknak, fájóknak alkalmatlansággal e s s i k , és ha az lágy t e l e k mia meg nem f a g y n a k az v i z e k , né­ m e l y h e l y e k e n oda i s marad

az szénájok.

V. A t e l e k e k

minéműségehez képpest nem lévén s z a b v a az szán­

tó földek és rétek, i t t e n

s e m i külömbség n i n c s e n sem

telekek

n e v e z e t e i b e n , sem az ház h e l y e s gazdák közt, azért i s k i k i c s a k az maga tehecségéhez képpest vészen földet és rétet az földes uraságtól, m e l y n e k ni.

Sarjút p e n i g ,

száma conscriptióból k i f o g t e c e ­

az meg írt mód szerént, néha l e h e t kaszál­

ni . VI.

Ezen helységnek l a k o s s a i

szerént t i z e n n y o l c

napi

esztendőnként különös személyek

urdolgára köteleztetnek. És az u r a ­

ság szükségéhez képpest h o l g y a l l o g , h o l p e n i g val, botra

az m e n y i az p a r a n c s o l t meneteleknek penig,

a n y i marhá­

igának vonására elegendő. Az r o ­

és v i s z a

jöveteleknek bé számlál-

tatássa semmi cons ideratiókban nem vétetik, m i v e l helység határában VII.

c s a k az

dolgoznak.

Az i t t való l a k o s s o k ez elöt m i n t e g y húsz esztendővel

az királyi dézmával semmi képpen nem azóltátul fogvást a s z t

hanem

kész pénzől adják esztendőnként az

királyi dézmásnak . Ez m e l l e t tében, minden

terheltettek,

az uraságnak számára természe­

szántó földi termésekből, t i z e d e t adnak

emlé­

kezetektől fogvást. Tudgyák a z t i s , hogy ezen nemes várme­ gyében h e l y h e z t e t e t

szomszéd helységekbe némely földes u r a k

k i l e n c e d e t , némelyek t i z e d e t s z o k t a k v e n n i . den gazda

taxa

Ezen kívül m i n ­

képpen ötöd fél máriást, egy csirkét és egy

zsákot ád. VIII.

Ezen helységben semmi p u s z t a

I X . Ezen helységnek l a k o s s i nagyob e k , egy néhányan p e n i g

t e l e k nem

találtatik.

részént szabad menetelű­

örökös jobbágyok i s találkoznak,

a m i n t az c o n s c r i p t i o meg

muttattya.

Vencsellő, 1 7 7 2 . n o v . 1 8 .

Főbíró : Kő r o m i György +

Esküdtek : Kelemen György +

Csombók Mihály +

Horváth András +

Isky

Péter

Vencsellő pecsétje. összeírok : B e s s e n y e i

László

ifjú c s i c s e r i Ormós Miklós

Nagy József

42. Viss / V i s s , ma: Borsod-Abaúj-Zemplén

I.-II.-III. nek

megye/

N i n c s e n urbáriuma, sem c o n t r a c t u s a ezen helység­

az földes uraságtúl, hanem emlékezetektől fogvást az

őrőkős jobbágyok m i n d e n héten két n a p i úr dolgát, az taxás jobbágyok p e d i g esztendőnként c s a k 14 n a p o t lét egész e r e j e k k e l

marhával, felét p e d i g g y a l o g . Ez m e l l e t t

7-7 márjást kész pénzül IV.

szolgálnak. Fe­

fizetnek.

Haszonvételei :

Ezen helységnek és határjanak következendő haszonvételei

van­

nak : 1 / Az határ két nyomásra v a g y o n f e l o s z t v a , meg t e r m i r o s t , zabot,

l e n t , kendert

az

és kukoricát.

2/ Vannak széna termő rétyei, m e l y e k e n ha az árvíz s o ­ káig nem h e v e r ,

az barom

táplálásra a l k a l m a t o s

szénát

csi­

nálnak . 3/ Az h e g y a j j a i nyire

vásáros városok c s a k fél és e d j mérföld­

esvén, m i n d e n e l adandó jószágokat könynyenn, és ár­

v i z e s időn kívül, jó úton e l i s hordhattyák, és marhájokat e l hajtván, az esztendőnek mivóltához képpest e l i s a d h a t y -

tyák. Árvíznek idején i s csónakokon e l járhatnak azon ajjai sok

városokra, m i n t

hegy­

hogy az helység alól éppen azon váro­

alá csónakokon e l m e h e t n e k . 4/ Árvizes időkön kívül mindennemű b a r m a i n a k elégedendő

legelő mezeje v a g y o n , v a l a m i n t aratás előtt, úgy az után i s . 5/ Itató v i z e k elégedendő és a l k a l m a t o s 6/ Királyi dézmával nem 7/ Az házi k e r t e k b e n

vagyon.

terheltetnek.

a l k a l m a t o s dohányok, káposztások

és más zőldcségek t e r e m n e k , és magok szükségekre elégeden­ dő k . 8/ M i n t h o g y az h e g y a j j a i városok o l y közel e s n e k ,

napi

szám keresése végett az szöllö munkára e l járhatnak az l a ­ kosok . 9/ Vagyon az helységnek egy b i z o n y o s

Falu

Réttye nevű

kaszállója az uraság engedeImébűl, m e l y e n s z o k o t t mint is,

egy 20 szekér széna. V o l t

egy Tőkős nevű halászó

de a t t u l az uraság ez előtt m i n t

lakosokat

teremni tava

e g y fél esztendővel az

el tiltotta-

10/ Kender és l e n ásztató a l k a l m a t o s és elegendő

vizei

vannak. 11/

Kenézleö szomszéd helységben m i n t e g y fél órányira

szárazmalom

és 6 kőre való vízimalom

lévén, o t t a n magok szük­

ségekre őrölhetnek. 12/ Kőtő sás elégedendő v a g y o n az határban, és az h e g y ­ ajjai

szőlős városokra hordhattyák, és pénzen e l i s a d h a t y -

tyák . Kárai : Ellenben 208

pedig

következendő

fogyatkozási v a n n a k ezen h e l y -

ségnek és határának : 1/ A t i s z t a jas

búzát az határjok meg nem t e r m i , és az a j -

szántóföldeket az árvíz v e s z t e g e t n i

szokta.

Hasonlókép­

pen 2/ az kaszállojokat i s az árvíz g y a k r a n n járja, és ugyan azért, ha sokáig r a j t a oly is

alkalmatos

h e v e r , meg vénülvén az fű, nem

az barom tartásra. Ez m e l l e t t

az haza hordása

a l k a l m a t l a n , és ha nagy t e l e k miá az v i z e k

nak,

némely része oda i s s z o k o t t 3/ S z i g e t b e n

meg nem

maradni.

lévén ezen helység, az esztendőnek

részében, akár hová mennek, réveken k e l l e t i k azért vámot f i z e t n i e k , még p e d i g

fagy­

minden

kőltőznök, és

árvíznek idején Tokajnál az

r a k o m a z i töltésekre nézve kéccerest. 4/ Különös nagy árvíznek idején az i s meg h o g y az marhájoknak külső h e l y e k e n

kelletik

történik,

legelő h e l y e t

bérleni . 5/ Sem nak,

e r d e j e , sem nádgya n i n c s e n ezen helység határá­

kiért a szomszéd O l a s z i

nevezetű határon k e l l e t i k

erdőt

árendalni, m i n d az épületre, mind az tűzre való épületnek / !/ kedvéért. 6/ Az helység határában semminemű malmok n i n c s e n e k . 7/ Az s z o k o t t

kántor béli k o r c s m a árultatassal nem

sza­

bad ezen helységnek communitássa . V. T e l e k e k utánn lévén m i n d szántó földek, m i n d az kaszállok fel

osztva,

edj-edj

egész ház h e l y e s

gazdának az két mezőn

mindöszve v a n 25 és fél p o s o n y i mérő alá való szántó földje. Réttye p e d i g het

kaszálni.

10 ember kaszallatú. Sarjút p e d i g

soha sem l e ­

V I . Az m i n t meg v a g y o n írva, az őrőkős jobbágyok m i n d e n hé­ t e n két n a p o t ,

c s a k g y a l o g , úr dolgáznak, az taxások

14 n a p o t szolgálnak esztendőnként. Felét g y a l o g ,

pedig

felét a n y -

n y i marhával, az m e n n y i v a g y o n . Járásoknak és keléseknek ideje

i s bé számláltatott az úr dolgában.

V I I . Semminemű termésbűi az földes uraságnak ekkoráig nem adtak

k i l e n c e d e t ez helység l a k o s s a i . A z t hallyák

ugyan,

h o g y más helységekben, e z e n nemes vármegyében, az jobbágyok megadják az s z o k o t t k i l e n c e d e t az m e z e i

termésbül. Ezen h e l y ­

ség taxás l a k o s s a i az meg írt úr dolgázás kívül 7 márjást fizetnek.

Ezeken

kívül semmi adózást a v a g y ajándékot sem az

őrőkős, sem az taxás jobbágyok nem VIII.

Semmi t e l e k n e k e l pusztulására nem emlékeznek ez h e l y ­

ségben az l a k o s o k , ta

adnak.

telket

sem közönségesen az helység semmi p u s z ­

nem bír.

I X . Ezen helységnek l a k o s s a i rész s z e r i n t rint

s z a b a d menetelű jobbágyok, az m i n t

őrőkős, rész s z e ­

a conscriptiobul k i

teccik. Viss,

1772. nov. 2 1 .

Bí ró :

Esküdtek : Halász Mihály +

V a r g a Mihály +

C s i z m a d i a András +

S i p o s András + Osszeírók: B e s s e n y e i László

ifjú c s i c s e r i

Ormós Miklós

Nagy Oózsef

43 . Zalkod /Zalkod, I.-II.-III.

Sem

ma: Bor6od-Abaúj-Zemplén megye/

urbáriuma, sem c o n t r a c t u s a n i n c s e n

ezen

hejség l a k o s s a i n a k az földes uraságtúl, hanem c s u p a szokás­ búi m i n d az őrőkős jobbágyok, m i n d az s z a b a d menetelűek napot

10

urdolgáznak esztendőnként az földes u r a i n a k , még p e d i g

azt

i s csak g y a l o g

szerben.

IV.

Haszonvételei :

Ezen helységnek és határjának következendő haszonvételei

van­

nak , úgy m i n t : 1 / Az határ két nyomásra v a n f e l o s z t v a , meg t e r m i az rost, zabot, l e n t ,

kukoricát és k e n d e r t .

2/ Vannak széna termő réttyei, és ha az árvíz sokáig rajtok

nem h e v e r ,

az barom tartásra a l k a l m a t o s széna csiná-

lodik,

és o l y a n k o r sarjút i s l e h e t

kaszálni.

3/ Az h e g y a j j a i városok c s a k f«^l mérföldnyire esvén, oda a l k a l m a t o s u t a k o n járhatnak, és m i n d e n e l adandó jószágokat e l adhattyák, és magoknak szükséges egyébb portékákat

vehet­

nek . 4/ Nagy árvizes időkön kívül mindenféle barom elegendő legelő m e z e j e k

táplálásra

vagyon.

5/ Itató v i z e k i s a l k a l m a t o s u k

és elegendők

találtatnak.

6/ A l k a l m a t o s házi k e r t e k v a n , m e l y e k b e n jó dohány, ká­ p o s z t a és k u k o r i c a , és az élethez szükséges zöldségek

terem­

nek . 7/ Az h e g y a j j a i

szőlős városok, az meg írt mód

szerint

i g e n közel levén h e l y h e z t e t v e , n a p i szám keresése végett oda e l járnak az l a k o s o k , és m i n d e n k o r i s k a p h a t n a k

dolgot.

8/ Vagyon ez helység községének m i n t egy 20 p o s o n y i mé­ rő kapacitású szántó földje, és v a l a m i 12 ember kaszállatú rét t y e .

9/ Kender és l e n asztató a l k a l m a t o s és elégséges v i z e k találtatnak a z határban. 10/ Vagyon az helységben 1 szárazmalom, és a z szomszéd kenyézlei helységben mint lom,

egy 1 órányira 6 kőre való vízima­

m e l y l y e k k e l be érik az őröltetés iránt való 1 1 / Füzeskéje lévén a határban, holmi

szükségeket

kevés c s e p r e n t e s

fákat ós fűzfákat tűzre h o r d a n a k . Gyékény pedig bővebben t a ­ láltatik az határban, mind épület fedésre, mind tűzre

alkal­

matos. Kárai : E l l e n b e n pedig ez következendő fogyatkozásai vágynak

ezen

helységnek és határjának: ' 1 / Rend kívül való árvizben némely alább való szántó földeket károsíttya a z árvíz. T i s z t a sem terem

búza pedig

külömben

az határba.

2/ A kaszállóit a z közönséges árvíz i s e l l e p i ,

és ha

sokáig r a j t o k h e v e r , az szénájok sem o l y a l k a l m a t o s az ba­ rom tartásra, o l y a n k o r sarjút i s l e h e t e t l e n

csinálni.

3/ S z i g e t b e n lévén e z helység, akár hová mennyének ségeknek keresése végett, mindenfelé vámot

kéntelenítétnek

f i z e t n i , még p e d i g Tokajnál árvíz idején az rakomazi s e k r e nézve

szük­

tölté­

kéccerest.

4/ Rendkívül való árvíznek idején meg

s z o r u l ezen az

határon marhájok. 5/ Épületre való fájok tellyességgel n i n c s e n e k , való i s szükségekre nem

tűzre

éppen elegendő, a n n y i v a l inkább

koltatások n i n c s e n . Nád sem terem

a z határban.

6/ Királyi dézmával i s t e r h e l t e t i k

ezen

helység.

mak-

7/ Az kántor b e l i

ital

áruitatásai sem s z a b a d o k az l a k o ­

sok . V. Sem

szántó földek, sem rétek t e l e k e k után nem lévén

bizo­

n y o s a n k i s z a b v a , esztendőnként s z o k t a az földes uraság k i ­ nek-kinek i s osztogatni

teccése s z e r i n t ,

azért ez felől b i ­

z o n y o s t nem t u d n a k m o n d a n i , hanem az c o n s c r i p t i o b a n

kinek-

k i n e k az l e g közelebb két esztendőben, az két nyomásra meny­ nyit

adtak, k i - k i

fogja v a l l a n i .

A réttyein p e d i g , az m i n t

meg v a g y o n mondva, ha sokáig nem h e v e r az árvíz, sarjút i s lehet VI. pi

kaszálni.

M i n d az őrőkős, m i n d az s z a b a d menetelő jobbágyok

16 n a ­

szolgálatot s z o k t a k esztendőnként az földes u r a i k n a k úr-

dolgázni, a z t i s c s a k g y a l o g tumban

s z e r b e n , az m i n t az első

meg v a g y o n már írva, és abban

punc-

számláltatik járások-

nak-keléseknek i d e j e i s . VII.

Minden mezei

kilencedet

termésből k i adják emiékezetektől f o g v a az

az l a k o s o k . Hallyák a z t i s , hogy más h e l y e k e n i s

ezen nemes vármegyében, meg adják az földes u r a k n a k azon k i ­ l e n c e d e t az l a k o s o k , a v a g y némely helyöt t i z e d e t . Ezen kí­ vől egyébb földes u r a k n a k semminemű ajándékokat a v a g y s u c c e s s o r o k n a k , úgy m i n t Görgey és Szentiványi uraiméknak, m i n ­ den gazda e g y pár csirkét, egy pár csomó tormát és e d j pár csomó p e t r e s e l l y m e t

ád, a z o k a t i s c s a k t a v a l l y

esztendőtől

fogva. VIII. az IX.

Itten

semmi h e l y e k n e k e l pusztulására nem

emlékeznek

lakosok. Ezen helységnek l a k o s s a i nagyobb

részén s z a b a d

jobbágyok, k e v e s e n örökös jobbágyok i s találkoznak.

menetelő

Z a l k o d , 1 7 7 2 . n o v . 7.

Főbíró : K e l e t s e n y i György +

Esküdtek : Takáts Márton +

Takáts Mihály +

Összeírok : B e s s e n y e i

ifjú c s i c s e r i Ormós Miklós

László

Nagy József

abaidóc élet = lásd.: kétszeres accéda 1 = hozzájárul acceptai

= elfogad,

elismer

accludál = mellékel, hozzácsatol accomodatio

= alkalmazkodás, illeszkedés

a c c o r d a = részletenként, részenként, s z a k a s z o s a n ,

szakaszon­

ként a c c u r a t e = gondos,

pontos

a c q u i s i t i o /akvizició/ = szerzés, szerzemény administrai

= szolgáltat

adnectál • hozzácsatol a e s t i m a 1 = megbecsül, felértékel aevicctio

/ e v i k c i o / = kiforgatás, kisemmizés

a n g a r i a , angáriánként = negyedév, negyedévenként année t a i t anno =

= c s a t o l t , mellékelt

évében

annuális, a n n u a t i m , a n n u i t i m

- éves, évenként, évi törlesz­

tés anticipál = előlegezés; b i z o n y o s j o g i

érdeknek a későbbi

biztosítása, már a k k o r , a m i k o r a szerződést megkötik appellálni =

fellebbezni

appellátus p r o c e s s u s = a fellebezés f o l y a m a t a , appertinentia

= a jobbágytelek határban lévő

eljárása

tartozékai

/szántó, rét, legelő, nádlás-, fajzás s t b . . . a p p l i c a l = alkalmaz a p r o p o r t i o n e = arányosan

joga/

a r a n y o s helység - o l y a n sait

falu,

a m e l y i k jobbágyi szolgáltatá­

pénzben váltja meg

á r e n d a = bérlet á rendál = bérbe v e s z armalis

= n e m e s i levél, n e m e s i címet adományozó királyi o k ­

levél / a m i h e z már nem járul d o n a t i o , assecurál = b i z t o s i t

/vkit

birtokadomány/

vmi e l l e n /

assecurátió = biztosítás a s s e s s o r = ülnök assigna 1 = j u t t a t ,

kiutal

assuminál = elvállal, magára v e s z , e l f o g a d , attingalt

= érintett, v a l a k i r e

benef i c i u m

megszerez

tartozik

= h a s z o n , haszonvétel; a községre, a l a k o s o k r a

nézve kedvező körülmény; a jobbágy t e l k i de v o n a t k o z h a t a n e m e s i t e l e k

haszonvétele,

v a g y kúria hasznára i s .

béres = A földesúr majorságában állandóan

foglalkoztatott

munkaerő, a k i többnyire a földesúr kúriáján élt, s a majorsági igás jószágokat

gondozta.

bevett

r e n d = régóta meglévő szokás

bevett

szokás = Azoknak

az íratlan szabályoknak az összes­

sége, a m e l y e k e g y - e g y településen, f a l u b a n lyamán k i a l a k u l t a k

az idők f o ­

a földesúri-jobbágy v i s z o n y t

tően. calcatura

= l d . járás, nyomás

c a l c u l u s = számítás cameralis =

k a m a r a i , a kincstári b i r t o k h o z

tartozó

ille­

capacitás = t e r j e d e l e m ,

nagyság

c a u s a ü t e r = o k o z a t i összefüggésben census

lévő

= A jobbágy pénzbeli tartozása földesurának. M i v e l

házak, kémények után vetették k i , a zsellér i s f i z e t t e . Telekbér jelentésben i s használatos cimborában = párban, összefogva, társulva circa,

circiter

= körül, körülbelül

c l a s s i s = osztály colonicalis

= jobbágyi

c o l o n u s = jobbágy c o m i s s i o / c o m m i s s i o / = kiutalás, utalvány c o m m u n i t a s = közösség, a f a l u competál = m e g i l l e t v k i t ,

lakóinak

összessége

jár v k i n e k v m i .

complanál = kiegyenlít, eligazít compossessor tokolt

= közbirtokos. Több földesúr által együtt javak

birtokosainak egyike.

bir­

Többnyire az erdő­

ket,

nádasokat, regálékat, de o l y k o r

tót,

esetleg

legelőt, még szán­

az egész határt i s birtokolhatták, s ebben

az időben még birtokolták i s S z a b o l c s b a n együtt,

fel­

o s z t a t l a n u l a nemesek. compossessoratus

= közbirtokosság

comprehendál = összefog, átfog c o n d i t i o = feltétel, kikötés; társadalmi h e l y z e t , confiscál = e l k o b o z ,

lefoglal

c o n s c r i b a l = összeír c o n s e r i p t i o = összeírás conseriptorok consensus

= összeírok

= egyetértés, beleegyezés, jóváhagyás

állapot

conservai = megtart, fenntart,

állandósít

consiliárius = tanácsos contractualis

.jobbágy = szerződéses jobbágy

c o n t r a c t u s = szerződés c o n t r i b u e n s = adózó, adófizető c o n t r i b u t i o = adó, hozzájárulás conventio

= járandóság, szegődmény, kommenció

convictiva

= elmarasztaló, elítélő

coram me = v e l e m szemben, előttem c r i m i n a l i s c a u s a = bűnper, büntetőper culinare curia

= /konyhára való/, konyhára adandó ajándék

= nemesi

curialis

udvarház

föld, erdő, legelő, kaszáló s t b . = a kúriához

tar­

tozó föld, erdő s t b . curialis

község = o l y a n

telekre,

község, m e l y n e k lakói nem jobbágy­

hanem n e m e s i udvarházakra, curiákra

teleped­

tek . cu rrál = jár, j o g o s cu r r e n t i

= körözni, körözött

c u s t o s = őrző, oltalmazó c z u g ökör = vonó ökör, egy szekérbe f o g o t t da t i a = ajándék decima

= dézsma, l d . t i z e d

declarátio = kihirdetés, kinyilvánítás defectus

= fogyatékosság, h i b a

defalcal

= levon,

leszámít

defendál = védekezik, elhárít, visszautasít demonst rál = b e m u t a t , megmagyaráz

vonómarha

denominál = megnevez, e l n e v e z d e p u t a t u s = küldött, követ déserta = e l h a g y o t t ,

puszta

désignai = megjelöl, meghatároz, k i m u t a t , desumál = b e s z e d , tartozást

"megvesz"

kijelöl

vkin.

d e s u m p t i o = magára vállalás, kiszemelés deteriorátio = megrongálás, rosszabbítás determinált = meghatározott dézma , dézsma = l d . t i z e d d i e = napon d i r e k t o r = igazgató dispositio distantia dist ractio

= elrendezés, beosztás, rendelkezés = távolság = eladás, értékesítés

distrahál = e l a d , diurnum

értékesít

= napidíj

dominális c a s s a = u r a d a l m i

pénztár

dominium = uradalom dűlő = A szántóföld e g y - e g y elkülönülő d a r a b j a a határban. •árás, forduló, nyomás értelemben i s használják. élet = A gabonaneműek összefoglaló neve /főleg a buza és r o z s megnevezésére használják S z a b o l c s megyében/. embervágó rét = Egy ember által egy nap a l a t t

lekaszálható

terület. emporium = f o r g a l m a s h e l y . tott

P i a c - és vásár tartására jogosí­

települések minősítésére használják a

j obbágyok. erual = kikutat,

kinyomoz,

kifürkész

szabolcsi

etc. et

röv. e t c e t e r a

= és a többi

quidem = úgymint

evictio

= kiforgatás, kisemmizés

evictor

= szavatoló, s z a v a t o s

ex cereál = gabonából, gabonafélékből ex i n t e q r o = egészen, t e l j e s e n e x a c t i o • beszedés, behajtás e x a r e n d a l = kibérel executio

= végrehajtás, teljesítés

e x e m t i o = mentesítés, mentesség exequáltat = foglalással együttjáró ítélet végrehajtása eximál = k i v e s z , exscindal

/ e x c i n d a l / = kihasít

excontental ex p a r t e

mentesít v m i alól

= kielégít

dominii

= az u r a d a l o m

szempontjából

ex t e n s i o = kiterjedés extractum

= kivonat,

extraordinarium fabrica

rövid

összefoglalás

= rendkívüli"

= gyár, műhely; Ebben az időben m a n u f a c t u r a

érte­

lemben használják. f a c u l t a s = a jobbágynak a gazdaság folytatására való képes­ sége, ami elsősorban az igaerőben j u t o t t faizás = I d .

kifejezésre.

lignatio

fiscalis

= ügyvéd; államkincstári

fiscalis

helység = kincstár birtokában lévő

település

forspont

= előfogat, f u v a r /hosszú f o r s p o n t

= több-,

lább két n a p i járóföldre történő igás fundus = t e l e k ,

beltelek

robot/

lega­

füstpénz = I d . c e n z u s gabona

= Szabolcsban a rozs

neve

g a r a s = I d . pénz glandinatio

= makkoltatás

granárium = raktár, magtár; Ebben az időben többnyire a k a ­ tonák élelmezése céljából összegyűjtött

terményeket

rak­

tározták a granáriumokban. gratia guba

= kegyelem

f a b r i k a = gubaposztó készítő manufaktúra

g y a l o g / g y a l o g o s jobbágy/ = l d . zsellér hazátlan zsellér = A mások, többnyire a földesúr

curialis

telkén épült názban lakó zsellér házhely = belső t e l e k , h e l y e s gazda

f u n d u s , l d . még t e l e k

= egésztelkes jobbágy, i l l e t v e h e l y e s szó előtt

szereplő törtszám m u t a t j a ,

hogy hányadrész t e l k e s g a z ­

dáról v a n szó. heverő marha = az igavonásra és tejelésre be nem f o g o t t marhákat külön csordában őriztették a f a l v a k l a k o s a i , s e z e k e t nem i s engedték minden

nap v i s s z a

a faluba

az

őrzőik. Többnyire tavasztól őszig a legelőn m a r a d t a k . hold

= e r e d e t i l e g nem számszerűen meghatározott

területmér­

ték v o l t . Általában a z t a mennyiségű földet értették rajta,

a m i t a szokásos igaerővel 1 nap a l a t t

használója v a g y

megmunkált

tulajdonosa.

homáqium = fejváltság, vérdíj hosszú f u v a r = legalább két-, de több n a p r a i s igénybe jobbágyszolgáltatás, s z e k e r e z e s v a g y céljára, L d . még

robot

vett

teherszállítás

iççe / j u s t a ,

m e d i a / = főleg bormérték, de gabona-mérték i s

a budai boricce

= 0,8484 l i t e r ;

m a j d 0,9338 l i t e r . id

a g a b o n a i c c e előbb 0,9770,

A nagy magyar i c c e = 1,27

e s t = azaz

i m m u n i tál = mentesít impediál = gátol, akadályoz impetitor

= támadó, háborgató

impopulál = benépesít imputai

= beszámít

incassál = b e s z e d incurrál = megtámad i n d u c t i o = elhatározás, f e l t e t t

szándék, bevezetés

inqremiál = b e k e b e l e z in

natura

= természetben

inquilinus instans

= zsellér

= kérvényező

instantia

= kérvény, kérés

instrumentum in

= okirat,

bizonyíték

summa = összegben, összesen, mindösszesen

intacte

= érintetlenül

intentio

= kiterjedés, szándék, a k a r a t ,

i n t e r e s = kamat interimalis

=

ideiglenes

interteneál = e l t a r t , intra-

ellát

= belül, belső, - b a , -be

investioatio

= kinyomozás, kikutatás

italmérés = l d . korcsma item 222

• hasonlóképpen, szintén, éppen így

vád

liter.

j árás = S z a b o l c s megyében a dűlőket, nyomásokat v a g y

calca-

turákat járásnak nevezték a jobbágyok. Lásd bővebben: nyomás. j obbágy = Feudális földesúri joghatóság a l a t t aki

élő személy,

a földesúr tulajdonában lévő földön t e l e p e d e t t

meg.

A föld használata és azon való lakása ellenszolgáltatása­ ként szokás , ú rbárium v a g y c o n t r a k t u s s z e r i n t termény- ós pénzszolgáltatással t a r t o z i k , vezi"

munka-,

miközben "él­

a földesúr jogvédelmét i s . A jobbágy összefoglaló

névvel S z a b o l c s b a n a zselléreket i s illették. Végleges r e n d e t e térségben a jobbágy, házas- és hazátlan zsellér között c s a k a Mária Terézia-féle úrbérrendezés

tett.

jobbágytelek = l d . t e l e k jus

gladium

= pallosjog.

A földesúr ítélkezési j o g a ,

birtokán a halálos ítélet kiszabását i s lehetővé

amely tette.

Kamara Dominális Széke = a kincstár úriszéke kántor = l d . k o r c s m a karácsony fája = a jobbágy által karácsony tájára a földes­ úrnak beszállított

tűzifa.

karácsony tyúkja = Hajdanán a karácsonyi a s z t a l r a ,

később az

év során a jobbágynak szokás s z e r i n t , v a g y a földesúr kívánsága s z e r i n t

tyúkkal i s k e l l e t t

d e t b e n a jobbágy szándékából a d o t t res

szolgálnia. Kez­

ajándékból

és megkövetelt szolgáltatás l e t t ,

rendsze­

de a neve m a r a d t

karácsony tyúkja. káptalan = k a n o n o k o k kert

testülete

= általában körülkerített v a g y körül árkolt földdarab, nagyobb gondoskodást kívánó vetemények

termesztésére

/dohány, káposzta, zöldség-félék

stb..../

kétszeres = abajdóc élet v a g y kétszeres: a búza ós r o z s k e ­ veréke. A legtöbb s z a b o l c s i községben termelték a j o b ­ bágyok . kila

= gabonamérték, a Balkánon t e r j e d t

e l .A

űrtartalmú mérték. Van 680 l i t e r e s

k i l a /baunizás

415

literes

kila kilenced

k i l a /moldvai k i l a / ,

36.0928

legkülönbözőbb kila/,

de a konstantinápolyi

liter.

= l d . nóna

királyi dézsma

: l d . tizet

királyi tábla / T a b u l a R e g i n a / = A Mátyás által 1462-ben meg­ szervezett

személynöki bíróságból, a királyi személyes

jelenlét fórumából 1723-ban szerveződött a királyi táb­ l a . Országos hatókörű törvényszék. Első és másodfokú bíróság i s v o l t . kita

F e l e t t e állt a Hétszemélyes Tábla.

/ k e n d e r / = Egy g u z s a l y r a v a g y

rokkára való kendercsomó.

k o n y h a i ajándék = A jobbágy h a j d a n önszántából konyhára v a ­ lókat a d o t t

földesurának

tyúkból, csirkéből, vajból,

zöldségfélékből. A későbbiek során ez rendszeressé, kö­ telezettséggé vált. korcsma

= italmérés, csapszék

korcsmáitatás = Az italmérés j o g a . A jobbágyoknak joguk v o l t

országosan

az italméréshez S z e n t Mihály naptól újévig

v a g y S z e n t György n a p i g , attól függően, hogy

volt-e

szőlőhegy a község határában v a g y nem. S z a b o l c s megyé­ ben a l i g

a k a d t szőlő, ezért a községek döntő többségé­

ben c s a k S z e n t Mihály naptól karácsonyig - a k i s kánto­ ron

- mérhették a b o r t

a község javára a f a l u

korcsmá-

jában, bár néhány községben még e z t sem engedték meg a földesurak. Nem

lévén szőlőtermő vidóte S z a b o l c s megyé­

nek, i t t i s m e r e t l e n a jobbágyok saját- v a g y

utcasoros

bormérése. A k o r c s m a jövedelmét többnyire a f a l u saira

kiadá­

fordítottákés közösen kezelték, ha a bíró v a g y az

esküdtek v a l a m e l y i k e

e l nem

sikkasztotta.

köblös = Egy köböl gabonával bevethető szántóföld, országo­ san változó nagyságú. köböl = S z a b o l c s b a n c s a k gabona-mérték. Az ország különböző területein más-más mennyiséget t a k a r . A k a s s a i 8 3 , a m i s k o l c i 1 1 0 , a sárosi köböl 118

köböl

liter.

közönségésen = közösen, együttesen kúria, kuriális = l d . c u r i a ,

curialis

külön k e n y e r e s gazda = önálló háztartás u r a , gazdája különösen = külön-külön, egyenként kvá rtély = szállás. A község h o l földesurának v a g y a földes­ úr megbizottjának

köteles v o l t

szállást a d n i , de m i n d e n

e s e t b e n a községre telepített katonaságnak. A szállás együtt járt a kosztolással, étkezéssel, tűzifa, b o r , a lónak széna, a b r a k és a világításhoz g y e r t y a adással i s . l a b o r = munka / l a b o r t

praestálnak = munkát

szolgáltatnak/

lakó = zsellér libertál = szabadít; A földesúr b i z o n y o s szolgáltatás fejé­ ben felszabadíthatta jobbágyát a jobbágyi kötelezettsé­ gek teljesítése alól. Ezek v o l t a k a s z a b i később néhányan armálist, n e m e s i o k l e v e l e t

szereznettek,

szereztek. lignatio

= faizás, fahordási, erdőélési j o g , szokás. Néhány

községnek v o l t

külön k e z e l t

községi e r d e j e

a f a hordását, a z erdő hasznosítását a f a l u szabályozta. A földesúr

amelyben

együttesen

erdőjének a h a s z n a i t

kossága c s a k földesúri engedelemmel v e h e t t e limitatio

is,

a falu l a

igénybe.

= vármegyei ár- és bérszabályozás

magyar f o r i n t

= l d . pénz

maj orság = A földesúr saját kezelésű üzeme, amelyben már áru termelésre r e n d e z k e d i k b e . A majorság megléte n y e z t e a jobbágyok kizsákmányolásának nösen a munkajáradék

fokozását

eredmé­

fokozását. Külö­

eredményezte a majorság

megléte. A kisvárdai járásban például a z örökös jobbá­ gyok legalább minden második h e t e t aminek a z v o l t

robotban

töltötték,

a z o k a , hogy a B e r e g , Ung megyéből

vásárolt élelem lehetővé t e t t e tását, h a s z o n n a l történő

itt

a majorkodás meghonosí­

gyakorlását.

makkoltatás = A sertések téli tartása, hizlalása. Ősszel a tölgyesek, bükkösök makk termésén zsendítették k i a ma­ l a c o k a t , már a h o l e r r e maleficium

lehetőség

volt.

= a községre nézve káros körülmény; a t e l k i h a s z o n

vételt hátrányosan befolyásoló károk összessége. malom = I d . r e g a l e manumissio = szabadonbocsátás m a n u m i s s i o n a l e s = szabadon bocsátó

levél

manumit tál = szabadon bocsát, a jobbágyi kötelezettség

alól

feloldoz máriás, m á r j ás = l d . pénz megszáll!t

= betelepít

meliorátio = javítás, a határ mezejének, a földjének jobbí226

tása m e n s i s = hónap mereglye = Közepes méretű mezei szénacsomó, amit mereglyenyársakon

rudakon,

szárítanak.

mészárszék = l d . r e g a l e mezőváros = vásártartási kiváltsággal felruházott, több-ke­ vesebb önigazgatási autonómiával rendelkező

települé6

mulat = tartózkodik n a t u r a l e = természetbeni német f o r i n t

szolgáltatás

= l d . pénz

nona = k i l e n c e d ; A földesúr 1351-től kötelezően s z e d i a j o b ­ bágyai terményeiből a dézsmát, decimát, amit 10.

tizedet

ból,

- mivel a

István király óta a z egyház k a p j a a j a v a k ­

kilencedik tizednek, kilencednek,

nonának

neveztek.

A k i l e n c e d e t mindenből megvette a földesúr: kenderből, dohányból, o l y k o r a k e r t i veteményekbő1 i s . Bár sok he­ lyen elengedte,

s h e l y e t t e robotot

kért. V o l t a h o l

a kuriális földek után s z e d t e . S z a b o l c s b a n

éppen a k i ­

l e n c e d szedése terén u r a l k o d o t t a legnagyobb Olykor

csak

tarkaság.

egy-egy községben i s másként jártak e l a földes­

urak . nótárius = jegyző nyilas,

n y i l a s osztás, nyíllal osztás = l d . nyomásos

nyomás /járás, c a l c a t u r a / = l d . nyomásos

rendszer

nyomásos r e n d s z e r = A földközösséghez kapcsolódó si

rendszer

földművelé­

r e n d s z e r . S z a b o l c s megyében 3 formáját ismerték 1772-

ben : a két-, három- és négy nyomásos r e n d s z e r t . Nyomás helyett

a járás kifejezést használták a p a r a s z t o k ;

így

volt dik

a határnak első, második, h a r m a d i k , e s e t l e g járása. A két-, három-, i l l e t v e

ményezte, hogy a f a l u

negye­

négy járás a z t e r e d ­

határát a megfelelő számú járásra

f e l o s z t v a , m i n d e n második, h a r m a d i k v a g y n e g y e d i k évben p i h e n t a határ e g y - e g y járása, a z t legelőnek v a g y fú kaszálására használták, m i g a többi járásban

réti

termel­

ték a szántóföldi veteményeket. A nyomásos r e n d s z e r f a ­ luközösségi kötöttségek m e l l e t t

működhetett c s a k , a m i

magában h o r d t a a nyomáskényszert i s . Egy-egy nyomás v a g y járás még külön dűlőkre tagolódhatott, a m i t osztással o s z t o t t a k

f e l a használók, j o g o s u l t a k

nyilas között

m i n d e n ősszel és t a v a s s z a l , a szántási munkák megkezdé­ se előtt. Ezáltal a munka ütemezése i s összehangolt volt,

s a k i nem t a r t o t t a magát e h h e z , súlyos károsodást

s z e n v e d h e t e t t , m e r t a földek betakarítása után a jószá­ gokat

ráengedték a járásokra l e g e l n i .

a tilalom

alól, s a károsult nem k e r e s h e t t e kárát s e n ­

kin . obligal

= tartozik,

kötelezi magát

o b i i g a t u s = adós óbester = o b e s t - v o k m a i s t e r = őrnagy obrister

= o b r e s t - v a c h - m a s t e r i u s = őrnagy

observaltatik obtingentia

= tekintetbe

= illeték

o b v e n i a l = j u t , jár v k n e k occurrentia oppidum

Felszabadították

= esemény

= l d . mezőváros

originális = e r e d e t i

vétetik

örökös jobbágy = A z o k a t a jobbágyokat nevezzük örökösöknek, a k i k apáról fiúra szállva köteleztettek u g y a n a n n a k a földesúrnak v a g y leszármazottjának szolgálni. Az úrbér­ rendezéskor a z o k a t

sorolták az örökös jobbágyok közé,

a k i k már legalább 32 éve u g y a n a z t az u r a t illetve

éltek a joghatósága

pac tál = a l k u s z i k ,

szolgálták,

alatt.

szerződik

párban = másolatban pascum, p a s c u a t i o = legelő, legeltetés p a t rónus = pártfogó pénz = Az áruk értékének szerepét tartósan betöltő köz.

csereesz­

A jobbágy az állami adón kívül földesurának i s t a r ­

tozott

pénzjáradékkal, a c e n z u s s a l . A szerződéses

bágyok p e d i g egész szolgáltatásukat

job­

pénzzel váltották

meg. A pénzjáradékot a legkülönbözőbb féle pénznemekben rótták l e . Az aranypénzek közül a r a j n a i nes ci

forint volt

v a g y rhenes,

a legdivatozóbb. Aranypénz v o l t

rê-

a körmö-

i s . Ezüstpénz közül a Tirolból származó tallér

volt

a legkézenforgóbb. Ennek a tallérnak az értéke az 1770es években egyenlő v o l t

2 rajnai

német f o r i n t t a l , v a g y

2 egész 2/5-öd magyar ezüstforinttal. A k r a j cá r szintén Tirolból származott. Egy r a j n a i

f o r i n t 60 krajcárt ért,

1 magyar f o r i n t 50 krajcárra v o l t ért 1 g a r a s t . 3 p o l t u r a

váltható. 3 krajcár

pedig 4 garassal v o l t

kű. Az említett váltópénzek m e l l e t t

egyenérté­

használták még a dé­

nárt, amelyből 100 ért 1 rénes f o r i n t o t . A dénárt pénz néven i s e m l e g e t ték. ség v o l t

1 pénz = 1 dénár. Használt

a peták, a m e l y i k

pénzegy

h o l 5, h o l p e d i g 7 krajcárral

volt

egyenértékű. I s m e r t pénznem ebből az időből még a

máriás v a g y már.j ás, m e l y n e k a váltópénze a g a r a s . 1 má 2 jás = 5 / 3

g a r a s s a l . Szabolcsban

gyakran

használt k i f

jezés a vonás f o r i n t . Osztrák veretű papírpénzt, f o r i n tot

értettek

r a j t a , amelyiknek

azonos a r h e n e s

az értéke 1772-ben még

forinttal.

p e r c e p t o r = adószedő, pénzbeszedő p e r p a r t e s = részletekben p e r t o t u m = egészben,

teljesen

peták = l d . pénz plenipotentiaries

= felhatalmazott,

teljhatalmú megbízott

p o e n a ü t á s = büntetés poltura

= l d . pénz

p o r t i o = adó p o s o n y i mérő = l d . p o z s o n y i mérő possessio • f a l u posteritás = utódlás p o z s o n y i mérő = 62,6 l i t e r . Azt

Használják

területmértékként i s

a szántóföldi mennyiséget értették a l a t t a ,

amelyik­

be 1 p o z s o n y i mérő gabonát v e t e t t e k e l . praeattingalt

= f e n t érintett; előbb érintett

p r a e c e n d e n s = előző praedium

= puszta; e l p u s z t u l t

praemissa

= előzmény, kiinduló

praespecificalt praestal

falu

= előbb részletezett, f e n t

= szolgáltatás

határa

pont

= szolgáltat, teljesít, ad

praestatio

betelepített

részletezett

praetemptó / p r a e t e n t o / = megvizsgál, kipróbál praetendál = követel praetextus

• v m i ürügy a l a t t ,

valami

miatt

p r e f e k t u s / p r a e f e c t u s / = előljáró prépost = egyházi processualis

tisztség

= p e r e s eljárásra vonatkozó,

perbeli

p r o c e s s u s = eljárás, eljárásmód, ügy, p e r procreatio

= a korábban v o l t

szerződés.megállapodás

p r o d u c a l t = előállított, b e m u t a t o t t ,

mellékelt

p r o m i t t a l = kárpótlást igér P r o m o n t o r i u m = szőlőhegy protectio

= védelem

proventus

= termés, jövedelem

provideál = ellát, g o n d o s k o d i k provisio

= ellátás, gondoskodás

punktum / p u n c t u m / = p o n t puska f a b r i c a puszta

= fegyverkészítő üzem, m a n u f a c t u r a

hely = e l p u s z t u l t

t e l e k ; jobbágyok által nem

lakott

fundus qualitás = minőség quantitás = mennyiség quantum = k i v e t e t t

tartozás, főleg az adóra

q u i n d e n a = két hét q u o t a = részesedés, illetmény recedál = visszalép, eláll vmitől recoqni t i o

= elismervény

r e d e m p t i o = megvált r e d u c a l = korlátoz, csökkent, megszüntet

vonatkoztatva

reflexio

= megjegyzés, észrevétel

refundá1 = visszatérít, törleszt regale = kisebb

királyi haszonvétel. A földesurat

h a s z n o t hajtó j o g o k .

így a k o r c s m a , mészárszék és malom­

tartás , boltnyitás j o g a , j o g a . Ezeket a j o g o k a t

ritkább e s e t b e n a vásártartás

a jobbágyközösségek c s a k külön

e n g e d e l e m , többnyire a földesúrnak f i z e t e t t ellenében gyakorolhatták, m i n t régi mód s z e r i n t

illető

bérleti d i j

a halászatot i s .

= a szokásnak megfelelően, a hagyomány

sze­

rint relaxál = e l e n g e d relegal

= elhalaszt,

eltöröl, f e l o l d ,

visszavet

r e l i e t a = özvegy reparatio

= javítás

repartial

= f e l o s z t , kiró /tartozást, adót/

repartitio

= az adó felosztása

r e q u i r a l = k i k u t a t , m e g k e r e s , l e f o g l a l , a tartozást foglalás­ sal

behajtja

r e q u i s i t i o = megkeresés réservai = f e n n t a r t , megad, beszolgáltat rezidentionalis biztos

ház = az állami megbízott háza, a k a t o n a i

háza

r e s o l u t i o = határozat resorvál = r e n d e l r e s t a i = hátralékban v a n restantia

= tartozás, hátralék

rét = fűtermő határrész rhenes f o r i n t 232

= l d . pénz

r o b o t = úrdolga, a jobbágy i n g y e n e s munkája a földesúr szá­ mára. S z a b o l c s b a n

a legtarkább szokások a l a k u l t a k k i a

robotoltatás terén. Az örökös jobbágyok többnyire második h e t e t

minden

r o b o t b a n töltötték, h o l g y a l o g , h o l s z e ­

kérrel, i l l e t v e

igavonó állataikkal. Mária Terézia úr-

bérrendeletének az a l e g n a g y o b b érdeme, hogy

maximálta

és a jobbágyok t e l k i hányadához igazította a r o b o t o t . Egy

egész t e l k e s jobbágynak 52 igás v a g y 104 nap g y a l o g ­

szeres robotot keseknek

kellett

teljesítenie évenként. A résztel­

telkük arányában k e v e s e b b e t .

s . v . / s a l v a vénia/ = bocsánat! e n g e d e l m e t

a kifejezésért! Kö­

zépkori szövegekben a kevésbé i l l e d e l m e s n e k v a k előtt használták m i n d beszédben, m i n d disznó, malac

szavak

előtt minden

tartott

sza­

írásban. A

e s e t b e n . így került

be az I n v e s t i g a t i o k b a épp úgy, m i n t a c o n t r a c t u s o k b a . sarjú = a másodszorra kaszált satisfactio

széna

= elégtétel-adás

sen t e n t i a = határozat ; vélemény-adás sententionális • ítéletlevél sertés dézsma = a sertések szaporulatából adandó t i z e d ; l d . még

tized.

sessio = telek s i g n a tum = jelölés, bélyegzés, keltezés, dátumozás specifical

= részletez

specificalando

= részletezendő

s o l e m n i t e r = ünnepi stabalis

quartély = törzstiszti

s u b a r e n d a l = a bérlőtől bérel

szállás

subsc r i p t i o subsistai

= aláírás

= megél

subsistentia subtilitas successor

= megélhetés

= engedékenység = örökös

summa = összeg s u p e r a l = felülmúl, m e g h a l a d , megelőz surroqátus = h e l y e t t e s s z a b a d o s = a jobbágyi állapotból magát megváltó, l d . l i b e r tinu s s z a b a d o s o n használ = ellenszolgáltatás nélkül él v e l e szá razmalom = állati erővel h a j t o t t szék

szik

= o l y a n hatá rrész, a h o l a talajvíz kiszáradása

után nátrium v a g y kálium Szent..•

őrlő s z e r k e z e t

tartalmú sók maradnak

vissza.

= A c o n t r a c t u s o k dátumozásánál szívesen éltek a

szerződő f e l e k

a régi s z e n t e k n e v e n a p j a i n a k

naptári dá­

tumával. L e g g y a k r a b b a n használt dátumok: S z e n t n a p j a /április 2 4 / ; S z e n t Szent

Mihály n a p j a / s z e p t e m b e r 2 9 / ;

Lőrinc n a p j a / a u g u s z t u s

/március 1 9 . / ; S z e n t Katalin

napja

György

10./; Szent

József

napja

János n a p j a /december 2 7 / ; S z e n t

november 2 5 . / ; M i n d e n S z e n t e k

nap.ia / n o ­

vember 1 . / . szokás, b e v e t t szokás = a földesúr és jobbágy viszonyára nézve leginkább a hagyományok erejének v o l t

döntő

sze­

r e p e . E z t nevezték b e v e t t szokásnak. Ha a földesúr vál­ toztatott szűr f a b r i c a tabella

a hagyományokon, a k k o r új szokást v e z e t e t t b e .

= posztókészítő

= táblázat

manufaktúra

t a k s a / t a x a / = a jobbágyi szolgáltatás megváltásáért

fizetett

pénzösszeg; bérleti díj taksás /taxás/ = bérlő, szolgáltatásait pénzen megváltó tallér = l d . pénz t a v a s z vetés = t a v a s z i

gabonafélék

tehetség = l d . f a c u l t a s tengeribúza = k u k o r i c a tenora = f o g l a l a t a terminált idő = meghatározott idő, k i s z a b o t t

idő

t e r m i n u s = határidő terragium

= Az a szolgáltatás, a m e l y e t a jobbágy az általa

használt föld földesúri tulajdonjogának elismeréséül f i ­ zet . tertialitas

= harmadrész

testimonialis tilalmas

= bizonyság levél, tanúlevél

= a használattól e l t i l t o t t

terület /rét

u g a r , erdő, vetemény, nádas, halászó víz tilalom

, legelő,

stb.../

= A földesúr v a g y a faluközösség p a r a n c s a ,

e g y - e g y határrész használatát megtiltják a f a l u n a k , p l . a réten t i l o s ták,

legeltetni,

mellyel lakosai­

amíg meg nem kaszál­

a szénát be nem hordták róla s t b .

titulált = címzett titulus

= cím

t i z e d /dézma, d e c i m a , dézsma/ = István király óta az egyház­ nak adandó szolgáltatás a gabonából, borból, bárányból, gidákból és a méhrajokból v a g y mézből. A török időktől többnyire a királyi kamara bérelte a t i z e d e t

a végvárak

ellátására, a királyi dézsmának i s nevezték. A szóhasz-

nálat s o K s z o r jelölte a földesúrnak adandó

kilencedik

t i z e d e t , a földesúri dézsmát i s , a m i abban

különbözött

az előzőtől, h o g y a földesúr mindenféle terményből k i ­ vette

az őt illető részt, a m i t

transactio

= peralku,

nónának i s n e v e z t e k .

peregyesség

t r a n s e n n a / t r a n s e m r a / = átvonuló katonaság t r a n s f e r a 1 = áttelepít u l t i m u s = utolsó úrbarialis c o n s c r i p t o r o k = az úrbéri összeírást végző b i z t o ­ sok ú rbá r i u m

= a földesúr által a birtokállományról, és annak jö

védelméről készített kimutatás. Használták a

fogalmat

annak a ténynek a jelölésére i s , ha a földesúr c s a k j o b bágyait, s azok tartozásait

rögzítette írásba. Mária Te

rézia úrbérrendezése nyomán m i n d e n község jobbágylakos­ sága, és m i n d e n földesúr m e g k a p t a a rendezés eredménye­ ként írásban rögzített urbáriumot. ú rdolqa • l d . robot usque / a d / = i g usual

= használ

u s u s = szokás utilitas

V

= hasznosság, haszonvétel

vec t u r a • szekerezés, fuvarozás véka = a köböl / l d . o t t / negyedrésze. Országrészenként más az űrtartalma. Más források s z e r i n t /ld.

o t t / fele,

harmada

más­

a pozsonyi

mérő

vagy negyede. M i n d e n e s e t r e

táj­

egységenként változó űrtartalmú gabonamérték, s m i n t ilyen,

területmérték i s .

vendicai = legel, victuale

lelegel

= élelem, konyhára való

v i d i m a r e = láttamozni vinculum

= bánatpénz, lekötött büntetés, kötbér

v i n d i c a l = a maga számára j o g o s n a k , vonás f o r i n t

méltányosnak

= l d . pénz

vízimalom = víz által h a j t o t t

őrlő

zselié r = A tágabb értelembe v e t t

szerkezet jobbágyság alsó rétege, de

a feudális összeírások i d e sorolták a z o k a t is,

tart

a

mestereket

a k i k földesúri v a g y úrbéres földön t e l e p e d t e k meg,

m i n t ahogyan

a szőlőtulajdonosokat

i s . A földmüveléssel

foglalkozó lakosság közül azok számi t o t Lak zsellérnek, akiknek

nem v o l t

igás állatuk, s ezért a n y i l a s osztás­

nál nem

részesedtek szántóföldből és rétből. A házas

zseliérek úrbéri belső t e l k e n éltek, s ezután fizettek

és 18 n a p i g y a l o g o s

r o b o t o t a d t a k . A házatlan

zsellérek többnyire a földesúr c u r i a l i s

beltelkón épült

házakban l a k t a k és 12 nap i n g y e n munkával uraiknak.

censust

tartoztak

ISSN 0237-6792 ISBN 9630173360 Felelős kiadó: Dr. Gyarmathy Zsigmond, a Szabolcs-Szatmár megyei Levéltár igazgatója Készült a Nyírségi Nyomdában 17,5 A / 5 ív terjedelemben, 500 példányban 1987-50339 Felelős vezető: Jáger Zoltán igazgató

T á b l á z a t

A .jobbágyok .jogállása és t e l k i

állománya a h a j d a n i

dadái

járásban a Mária Terézia-féle úrbérrendezés után