KözlekedésVilág konferencia Budapest A FENNTARTHATÓ VÁROSI KÖZLEKEDÉS ÚJ RENDSZEREI. Dr. CSISZÁR Csaba - egyetemi docens

KözlekedésVilág konferencia 2017.05.31. Budapest

A FENNTARTHATÓ VÁROSI KÖZLEKEDÉS ÚJ RENDSZEREI

Dr. CSISZÁR Csaba - egyetemi docens BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM

Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Közlekedésüzemi és Közlekedésgazdasági Tanszék

KUKG

Bemutatkozás Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar 1951 óta Oktatás: BSc képzés: • Közlekedésmérnöki • Járműmérnöki • Logisztikai mérnöki

MSc képzés: • Közlekedésmérnöki • Járműmérnöki • Logisztikai mérnöki

Tanszékek: • Anyagmozgatási és Logisztikai Rendszerek Tanszék • Gépjárműtechnológia Tanszék • Járműelemek és Jármű-szerkezetanalízis Tanszék • Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék

• Közlekedésüzemi és Közlekedésgazdasági Tanszék (KUKG) • Vasúti Járművek, Repülőgépek és Hajók Tanszék

PhD képzés: • Kandó Kálmán Doktori Iskola

BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM


2

Bemutatkozás Közlekedésüzemi és Közlekedésgazdasági Tanszék Kutatási területek: közlekedési rendszerek – technológia közlekedés gazdaságtan közlekedési informatika

Közlekedési informatika: okos városok - smart cities mobilitási igények elemzése utazói viselkedés parkolási információs rendszerek újszerű közlekedési rendszerek - megosztott járműhasználat (shared mobility) elektromobilitás önvezető járművekkel megvalósított mobilitási szolgáltatások e-mobi megbízásából – „Töltőinfrastruktúra telepítési koncepció” BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM


3

Tartalom 1. 2. 3. 4. 5.

Kutatási motiváció Rendszerszemléletű megközelítés Innovatív közlekedési rendszerek Hatások Összefoglalás

A technológiai fejlődés hatására hogyan alakulnak át a közlekedési rendszerek és szolgáltatások? Hogyan változnak az ügyfél-kezelési műveletek, utazói képességek?



4

1. Kutatási motiváció Fejlődő városok, eltérő dinamika technológia társadalom fizikai keretek (épített környezet)

Társadalmi kihívások hatékony időfelhasználás változó életvitel öregedő társadalom térben és időben átrendeződő tevékenységek (pl.: otthoni munka) megosztás - kézzelfogható javak (lakás, jármű) egészség- és környezettudatos életmód élhető városok (pl.: kevesebb motorizált forgalom) terület felhasználás gyorsütemű technológiai fejlődés



1. Kutatási motiváció

2. Rendszerszemléletű megközelítés

3. Innovatív közlekedési rendszerek

4. Hatások

5. Összefoglalás

5

1. Kutatási motiváció → technológiai válaszok jármű, infokommunikáció, energetika adatgyűjtés (pl.: humán szenzorok) új adatforrások (pl.: közösségi média) kommunikáció (pl.: 3G/4G/5G, NFC, WiFi, IoT) jármű kommunikáció – V2V, V2I, V2N, V2G nyomkövetés (pl.: cella információk) adatelemzési módszerek (pl.: Big Data, adatbányászat) emberi döntés, kognitív képességek, érzékszervek helyettesítése (pl.: gépi látás) energia menedzsment - környezetbarát energia-források → közlekedés szervezési válaszok megosztott módok (pl. car-sharing, ride-sharing, ride-sourcing) hatékony erőforrás felhasználás (terület, energia, idő) új folyamatszervezési, üzemeltetési eljárások

igényvezérelt közforgalmú közlekedés (DRT) automatizálás BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM





4. Hatások

5. Összefoglalás

6

2. Rendszerszemléletű megközelítés a közlekedés komplex, nyílt, dinamikus rendszer - rendszertervezés Integrálás a közlekedési rendszerbe Forgalom (álló, mozgó) és töltés menedzsment

Utazó tájékoztatás, tanácsadás (eco-driving)

Újszerű közlekedési módok (car-sharing)

Megújuló energiaforrások

Smart grid fejlesztés

Jogszabályok

ELEKTROMOS JÁRMŰ

Alternatív hajtástechnológia

Közigazgatás

Energiaipar

Üzleti modell, elszámolóház

Ösztönzők

Akkumulátor fejlesztés

Önvezető jármű fejlesztés

Járműipar BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM





4. Hatások

5. Összefoglalás

7

2. Rendszerszemléletű megközelítés JÁRMŰHASZNÁLAT Egyéni

Kollektív

Magánszemély

telekocsi sofőrje

kerékpár

/ride-sharing/

egyéni személygépjármű utasa

telekocsi utasa /ride-sharing/

sofőrszolgálat

taxi Szolgáltató vállalat (köz vagy magán)

JÁRMŰ ÜZMELTETŐ

egyéni személygépjármű sofőrje

NEM AZ UTAZÓ ÁLTAL IRÁNYÍTOTT JÁRMŰ közösségi közlekedés

fuvarközvetítés

igényvezérelt közösségi

/ride-sourcing/

közlekedés /DRT/

autómegosztás /car-sharing/

(közös autómegosztás utasa) (gyűjtőtaxi)

kerékpármegosztás

(közös autómegosztás sofőrje)

/bike-sharing/

autókölcsönzés BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM





4. Hatások

5. Összefoglalás

8

3. Innovatív közlekedési rendszerek elektromos meghajtású, automata és autonóm működésű járművekre épített közlekedési szolgáltatások személyközlekedés gerincvonalak (villamos és autóbusz) háztól-házig szolgáltatás saját személygépkocsi közösségi (megosztott) szolgáltatás

áruszállítás be- és kirakodás, szállítás a raktárakban kültéri működés logisztikai udvarokban vonali fuvarozás – platooning

utolsó kilométerek (last mile) szállítás közösen?






4. Hatások

5. Összefoglalás

9

3. Innovatív közlekedési rendszerek (jövő) közforgalmú személyközlekedése

módok:

automata

metró

people mover

autonóm

lift, mozgólépcső, mozgójárda

busz

inkább autonóm

automata jelmagyarázat

villamos

jellemző csoportosítás





GRT Group Rapid Transit

PRT Personal Rapid Transit

többnyire autonóm különleges esetekben


4. Hatások

5. Összefoglalás

10

3. Innovatív közlekedési rendszerek elszállítható utasmennyiség

átalakuló közlekedési módok

kerékpározás gyakorlatilag változatlan (pedelec kerékpárok)

1000 automata metró

TS-DRT egyesülő módok szerepköröket vesz át megmaradó módoktól is

közforgalmú közlekedési módok

egyéni autonóm jármű aránya csökken sokat utazó személyeknél (tevékenységükhöz feltétlenül szükséges) különleges kialakítású járművek (pl.: fekvőhely)

100 Hagyományos autonóm közforgalmú villamos/ közlekedés autóbusz

TS-DRT DRT

ridesofőr ridecarsourcing egyéni taxi szolgálat sharing sharing autonóm jármű

1

bike-sharing

kerékpár

rugalmas rugalmasság (kötetlen útvonal/menetrend)

rugalmatlan (kötött útvonal/menetrend) Jelmegyarázat:

változatlan,

,,hagyományos” közforgalmú közlekedés gerincvonalakon intermodális csomópontok

változó,

nagykapacitású közlekedési módok, BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM


megszűnő,

mobilitás, mint szolgáltatás

TS-DRT,

közforgalmú közlekedési módok 1. Kutatási motiváció



4. Hatások

5. Összefoglalás

11

3. Innovatív közlekedési rendszerek rendszerirányítási szintek Közlekedés menedzsment Infrastruktúra menedzsment

Üzemirányítás Forgalomirányítás

Technológiai folyamat AUTONÓM JÁRMŰ

tervezés

Autonóm jármű

UTAZÓK sérülékeny felhasználók (gyalogos, kerékpáros)

mesterséges intelligencia, képfeldolgozás, stb.

V2V érzékelés

HCI

V2N

szenzor, kamera, lidar, radar, infravörös, ultrahang, GPS, INS, stb.

ember-gép kapcsolat (HCI)

utas kezelési funkciók

rendszer biztonság (szabványosított szoftver, hekkelés)

UTASOK

V2I KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA felhő alapú szolgáltatások (aktuális környezeti jellemzők, állapot megismerése)

cselekvés fékezés, gyorsítás, kormányzás

V2I

DEPÓ karbantartás, javítás

tájékoztatás, szórakoztatás

V2G TÖLTŐ INFRASRUKTÚRA (SMART GRID) energia felhasználás menedzsment

kevesebb közúti forgalmi jelzés

Jelmagyarázat: NAGYBETŰ = komponens; félkövér kisbetű = folyamat




intelligencia helye; közúti jelzések 2. Rendszerszemléletű megközelítés


4. Hatások

5. Összefoglalás

12

3. Innovatív közlekedési rendszerek utasforgalmi infrastruktúra Smart (okos) megálló fizikai, mentális komfort növelése utazással kapcsolatos szolgáltatások (pl.: valós idejű információk, jegyvásárlás) kiegészítő szolgáltatások (pl.: ATM, WiFi, telefontöltő, szelektív hulladékgyűjtés) szenzorok, kamerák, kommunikációs csatornák megújuló energiaforrások használata, mérőberendezések magas komfort szint (pl.: fűtött ülések, ital/étel automata) intermodális létesítmény (pl.: B+R, elektromos jármű töltőpont)






4. Hatások

5. Összefoglalás

13

3. Innovatív közlekedési rendszerek energiaellátó infrastruktúra Smart grid energia és információ áramlás az okos hálózat elemei között a töltési igények összehangolása a hálózati kapacitásokkal V2G irányú visszatáplálással a (csúcsórai) terhelések kisimítása szabályozás - jogi, pénzügyi, irányítástechnikai

Smart töltőállomás helyszín kijelölés • • •

várható forgalomnagyság Európa és az ország átjárhatósága elektromos hálózati kapacitás

eltérő szempontok városokban és gyorsforgalmi utak mentén a töltési teljesítmény és az akkumulátor kapacitása meghatározza a töltési időt BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM





4. Hatások

5. Összefoglalás

14

3. Innovatív közlekedési rendszerek parkolás, rakodás, megállóhelyi várakozás = töltés Smart töltőállomás töltés kiegészítő tevekénység töltési idő hasznos eltöltése parkolóhelyeken ↔ töltőállomás szigeten meglévő szolgáltatások közelében ↔ szolgáltatások létesítése

okos technológiák (foglalás, azonosítás, fizetés) személyre szabható szolgáltatás (mobiltelefon applikáció)

Töltési technológia hagyományos: lassú/gyors/villám/szuper villám töltőoszlop alternatíva: pillanatnyi töltés (pantográf) jövő: menet közbeni, vezeték nélküli töltés (indukció) megújuló energiaforrások használata BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM





4. Hatások

5. Összefoglalás

15

4. Hatások

kényelmi szolgáltatások, szórakoztatás - infotainment

Sofőr Gyalogos

Kerékpáros

Jövő

hasznos tevékenységek utazás közben → utazás teljes egyéni hasznossága nő

Jelen

új utazói csoportok: mozgásukban korlátozottak, idősek, gyermekek

Utas Gyalogos



Utas


Kerékpáros



4. Hatások

5. Összefoglalás

16

4. Hatások

Kereslet

Markáns változások: •

utazók száma

utazások száma

utazások átlagos hossza

utazással töltött idő

az utazási igények mértéke nő

Környezet energiafogyasztás

(utazások száma, távolsága és ideje) •

új mobilitási formák → járműszám és járművek mérete csökken,

Forgalmi paraméterek járműhasználat napi ideje

üresfutás-teljesítmény nő •

a jelenlegi infrastruktúra elegendő

•

az úthálózat áteresztőképessége nő, a

környezetterhelés

hasznos futásteljesítmény

üres futásteljesítmény

követési távolság

sebesség

Jármű jellemzők jármű méret

jármű szám

követési távolság csökken, sebesség nő •

a szükséges parkolókapacitás csökken, a töltési pontok száma nő

→ forgalmi modellezés, számítások

Infrastruktúra útkapacitás

Jelmagyarázat:

csökken;

parkoló-kapacitás

jelentősen csökken;

töltési pontok

növekszik;

jelentősen nő;

kedvező változás ; kedvezőtlen változás






4. Hatások

5. Összefoglalás

17

4. Hatások az éles határok az infrastruktúra elemek között elmosódnak új mobilitás szolgáltatási koncepciók kínálat alapú (fix útvonal, meghirdetett menetrend) → kereslet alapú, mobil/internet alkalmazáson keresztüli, megosztott, autonóm járművekkel nagymértékű változás jármű – utas kommunikáció előzetes helyfoglalás szükségessége, automatikus fizetés jogosultságérvényesítés (jegykezelés) baleset elkerülése jármű és utas között vészhelyzetek kezelése (tűz, evakuáció)

sofőr, mint munkaerő kiváltása balesetek száma csökken → megváltozó biztosítási szolgáltatások (mobilitás nem teljesülése) emisszió csökkenés (alternatív meghajtás, jobb kihasználtság) átmenet - automatizálási szintek, forgalmi folyamatok (autonóm járművek aránya)






4. Hatások

5. Összefoglalás

18

4. Hatások 1 látás

közlekedési módonként eltérő információkezelés

2.5

Változások az igényelt emberi képességekben •

látás jelentős marad

•

kézi műveletek száma csökken

•

rezgésérzékelés igen jelentősen növekszik

•

érintés, gépelés jelentősen növekszik

-0.16

8 rezgésérzékelés

2 hallás

2.0 1.5

+0.15

+0.85

1.0

0.5

7 kézi műveletek

→ az igényelt emberi kognitív kapacitás összességében csökken az emberi gondolkodást a gépek helyettesítik BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM


-0.49

3 beszéd

-0.04

+0.30 +0.13 +0.24

6 olvasás

4 érintés 5 gépelés

Jelmagyarázat: igényelt képességek jelenleg




igényelt képességek a jövőben

4. Hatások

5. Összefoglalás

19

5. Összefoglalás

a tervezési, szervezési, üzemeltetési és gazdálkodási módszerek módosulnak

az autonóm jármű mozgó számítógép a személyközlekedési rendszer egy speciális információs rendszerré alakul át

az autonómia relatív fogalom az igényelt emberi képességek megváltoznak szolgáltatás orientált megközelítés a jármű orientált megközelítés helyett






4. Hatások

5. Összefoglalás

20

KÖZLEKEDÉSÜZEMI ÉS KÖZLEKEDÉSGAZDASÁGI TANSZÉK H-1111 BUDAPEST STOCZEK 2., ST ÉPÜLET 4. EMELET 403. WWW.KUKG.BME.HU

Dr. Csiszár Csaba, egyetemi docens [email protected] +36-70-336-0612

KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMET BUDAPESTI BUDAPESTI MŰSZAKI MŰSZAKI ÉS ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM EGYETEM

Közlekedésmérnöki Járműmérnöki Közlekedésmérnöki és és Járműmérnöki Kar Kar Közlekedésüzemi Tanszék Közlekedésüzemi és és Közlekedésgazdasági Közlekedésgazdasági Tanszék

KözlekedésVilág konferencia Budapest A FENNTARTHATÓ VÁROSI KÖZLEKEDÉS ÚJ RENDSZEREI. Dr. CSISZÁR Csaba - egyetemi docens

Recommend Documents