KÖZLEKEDÉSTUDOMÁNYI HALLGATÓI ÉS PHD KONFERENCIA
Absztraktok
Győr, 2013. október 17. Széchenyi István Egyetem, VIP terem
Juhász Mattias PhD hallgató, SZE, közlekedésépítési Tanszék E-mail cím:
[email protected]
Közúti forgalomcsillapítási intézkedések feltételrendszerének vizsgálata A közúti forgalomcsillapítási intézkedések 1960-as évek óta tartó fokozatos – elsősorban városi – elterjedésével előtérbe került a városi közlekedési felületek felülvizsgálata és újrafelosztása, a városi közlekedési rendszer fenntarthatóbbá tétele. E megfontolások mentén számos forgalomcsillapítási technika és megoldás alakult ki, a pontszerű és vonali beavatkozásoktól az egész területekre kiterjedőkig. Ugyanakkor ezen eszközök alkalmazásának szigorú feltételei vannak, amelyek figyelembe vétele elengedhetetlen az alkalmazásuk során az esetleges káros mellékhatások megelőzése vagy minimalizálása érdekében. Jelen előadás célja, hogy a közúti forgalomcsillapítás elvi megoldási lehetőségeinek módszertani áttekintése mellett bemutassa az intézkedések által okozott hatásmechanizmust, valamint esettanulmányokra alapozva feltárja az alkalmazás feltételrendszerének kidolgozása felé vezető utat.
Kiss Diána PhD hallgató, SZE, Közlekedési Tanszék E-mail cím:
[email protected]
Az ittas balesetek elemzése, javaslattétel az eredményesebb megelőzésre Absztrakt 8-10 sorban: Az előadás az ittasan okozott közúti balesetek arányát elemzi 2002. évtől. Az arányok vizsgálatával feltárja a jelenség lehetséges okait, valamint rámutat a kiinduló problémára. Kitekintést tesz a jogszabályi háttérre, mind a magyarországi, mind pedig az Európai Uniós viszonylatban, valamint a különböző országokban megengedett VAK értékeket elemzi, és a meghatározott csoportok jellemzőit mutatja be. A balesetek számát és trendjét tanulmányozva okokozati összefüggéseket állapít meg, és következtetéseket von le. Az előadás vége rámutat a probléma egyik kiinduló okára.
Kovácsné Igazvölgyi Zsuzsanna PhD hallgató, BME, Út és Vasútépítési Tanszék E-mail cím:
[email protected]
Gyalogosok szabálytalan átkelése jelzőlámpás gyalogos átkelőhelyen A gyalogosok sérülékeny közlekedők, amelyet a baleseti adatok is alátámasztanak. 2011-ben 124, 2012-ben 152 gyalogos veszítette életét a közutakon. Sokszor kiszámíthatatlanul, illetve a saját helyesnek vélt logikájuk szerint közlekednek. A mozgásuk, viselkedésük vizsgálata mindig aktuális téma. A gyalogos balesetek majdnem 40%-ában a gyalogos az okozó. A cikkben röviden bemutatásra kerülnek a legjellegzetesebb hozzájuk köthető baleseti adatok, a gyalogos balesetek legfőbb okai. Két ilyen gyakori ok a tiltott helyen és a tilos jelzésen való átkelés, amelyek szabálytalan átkelésnek minősülnek. A tilos jelzésen való áthaladásos balesetek között is 2%-al több a halálos, 6%-al több a súlyos baleset az elmúlt 2 évben. Ez is rámutat arra, hogy a szabálytalan átkelések arányát, gyakoriságát tovább kell vizsgálni, a gócpontokban pedig ellenőrizni kell a tilos és a szabad jelzés hosszát, valamint a kapcsolódó gyalogos útvonalak vezetését. Néhány budapesti jelzőlámpás átkelőben vizsgálatokat készítettem, összefüggést keresve a szabálytalan átkelés ténye és az időveszteség, sávszám ill. az átkelő típusa között. Az elemzés során feljegyzésre és kiértékelésre került a szabálytalan átkelés aránya és az ezt elkövető gyalogosok legfőbb jellemzői (korcsport, nem stb.). A szabálytalan átkelések arányának kimutatása lehetőséget nyújt további kutatások elvégzésére, és a tapasztalatok közlekedéstervezésbe történő visszacsatolására.
Kulcsszavak: gyalogosbaleset, KSH, közlekedésbiztonság, kijelölt gyalogos átkelőhely, jelzőlámpás szabályozás, szabálytalan átkelés Jelentősebb hivatkozások Holló, P., & et al. (1980). A hazai gyalogosbalesetek típusainak elemzése. KTI 13319/801. témaszám. Budapest. Holló, P., & et al. (1995). Observation of elderly pedestrians on signlazied crossings and jaywalkers in the vicinity of pedestrian subways. Párizs: ICTCT workshops Párizs. Mocsári, T., Barta, T., & Hóz, E. (2004). A gyalogátkelők biztonságát növelő eszközök. KTI Tanulmány.Varga, S. (2009). Gyalogosok viselkedése jelzőlámpás átkelőhelyen. TDK dolgozat.
Vinkó Ákos PhD hallgató, BME, Út és Vasútépítési Tanszék E-mail cím:
[email protected]
Kerékmegcsúszás vizsgálata, a Budapesten közlekedő régi, megcsúszásvédelem nélküli járműtípusok esetében A Budapesti villamoshálózaton közlekedő megcsúszásvédelem nélküli járművek kerekei a járművezető vezetési stílusától, tapasztaltságától, az időjárástól illetve a pálya függőleges vonalvezetésétől függően megcsúszhatnak. A megcsúszás hatására a sínfej futófelületén – főként a nagy forgalmú viszonylatokon – különféle fáradási meghibásodási formák alakul-hatnak ki. Például a 49-es villamosvonal megállóiban, a hajtott tengelyű forgózsámolyok megállási (indulási) helyein, a sínszál párhuzamos irányú fáradási elváltozások figyelhetők meg. Kutatásomban tanulmányozom, hogy a különféle intenzitású (normál-üzemi, tempós, és maximális erejű) indulások ill. fékezések esetén, száraz jó tapadási viszonyok mellett mekkora megcsúszás értékek keletkeznek. A vizsgálatok kocsiszíni vágányon és vonali üzemi körülmények között kerültek megrendezésre. A kísérletek során a homokszórásnak, járművezetői stílusnak (rutinnak) és az időjárásnak a megcsúszásra kifejtett hatását kutatom. A mérések menete és eszközei: •
•
Kocsiszíni tároló vágányon, nagysebességű videókamera felvételek készítése, a különféle intenzitású indulások (fékezések) esetén, az egyes gyorsulásértékekhez tartozó megcsúszás értékek meghatározása. Üzemi körülmények között gyorsulásmérésre alkalmas műszerrel (GPS vagy egyéb) a járművezetési sajátosságok vizsgálata és a kocsiszíni mért adatsorok alapján a megcsúszás értékek becslése.
A munka kísérletei és elméleti modellezése alapján kimutatom a homokszórásnak a megcsúszás folyamatára való hatását.
Major Zoltán PhD hallgató, SZE, közlekedésépítési Tanszék E-mail cím:
[email protected]
Rugalmas síncsatorna kiöntések vizsgálata
A vasúti közlekedéssel szemben támasztott fokozódó követelményeknek köszönhetően (zaj- és vibrációs terhelés, élettartam költségek) hazánkban is egyre nagyobb tért hódítanak a kiöntött síncsatornás felépítmények. Ezeket itthon elsősorban hidakon, útátjárókban valamit városi vasúti pályákban alkalmazzák. A gyakorlati tervezésüket megnehezíti az a tény, hogy a modellezésükhöz szükséges anyagparaméterek vagy nem érhetőek el, vagy ha mégis, úgy esetleges módosításuk válik szükségessé.
Kerekes János SZIE, Ybl, Infrastruktúramérnöki Szakcsoport E-mail cím:
[email protected]
Magistrale for Hungary Előadásom témája a Magistrale vasútvonal megvalósulása lenne. Nagyobb részben kiélezve a magyarországi helyzetre, hogy nálunk mit tettek az ügy érdekében, vagy inkább nem tettek. Milyen lépések várhatóak az ügy érdekében, illetve hogy meg fog-e valósulni valaha úgy, ahogy azt eredetileg elképzelték. És hogy mit veszítünk azzal, ha ez nem valósul meg nálunk. Kisebb részben hogy miért lenne rá szükség és miért lenne jó ez hazánknak, röviden ismertetve a műszaki megoldásokat és gazdasági hatásokat. Egy-két külföldi példát hozva, hogy az ott felmerülő nehézségeket hogyan sikerült leküzdeniük. Végezetül pedig, hogy véleményem szerint mit tudunk tenni, mit kéne tenni azért, hogy valami előrelépés legyen, hogy ne essünk el valamitől, amire szükségünk van.
Blahó Katalin és Szalai Zsófia SZIE, Ybl, Infrastruktúramérnöki Szakcsoport E-mail cím:
[email protected]
A közösségi közlekedés a XXI. században – Az elővárosi vasút és a városi villamoshálózat összekapcsolása A dolgozat témája a Budapesten és agglomerációjában alkalmazható Tram-Train rendszer megvalósíthatóságának vizsgálata egy kiemelt példa ismertetésén keresztül. Elsőként bemutatásra kerülnek olyan külföldi városok, ahol ez a rendszer már sikeresen üzemel, itt kitérve a lehetőségeire, előnyeire-hátrányára. A továbbiakban Budapest jelenlegi közösségi közlekedésének bemutatására kerül sor, melynél kiemelt figyelmet fordítunk az 1-es villamos vonalának ismertetésére, a nagyvasúttal való összekapcsolásának lehetőségeire. Ezt követően a kiválasztott nyomvonal elméleti megvalósíthatóságának vizsgálata – ezen belül a lehetséges műszaki megoldások bemutatása, a rendszeres ingázók igényeinek felmérése és a már meglévő közösségi közlekedés menetrendjébe való beillesztésének prezentálása – zárja a dolgozatot.
Nagy Viktor SZE, Közlekedési Tanszék E-mail cím:
[email protected]
Közforgalmú közlekedés és kerékpározás integrációja a Budapesti Közlekedési Központnál Az előadás témája a közforgalmú közlekedési eszközökön történő kerékpárszállítás, valamint a BKK kerékpárbarát intézkedései. Külföldi nagyvárosok példája bizonyítja, hogy az integráció iránti elvárások növekednek. Már nem csak távolsági kerékpárszállításról beszélünk, újabb igényeket támasztanak a városi kerekezés és közösségi közlekedés összekacsolása mellé. Közös használatú autóbuszsávokat alakítanak ki, új kerékpársávok jelennek meg, indul a Budapesti Bicikli. A fogaskerekű vasúton, HÉV-en és dunai hajójáratokon engedélyezett kerékpárszállítás után most autóbuszokon, trolibuszokon, valamint villamosokon teremtik meg annak feltételeit. Milyen átalakításokat szükséges végrehajtani a szállító járműveken? Mekkora hálózatra lehet kiterjeszteni az új szolgáltatást? Miként egységesíthetők a különböző közlekedési vállalatok kerékpár-szállítási lehetőségei? Milyen korlátozásokat szükséges bevezetni és vajon mi az utazóközönség véleménye? Többek közt ezekre a kérdésekre keres választ az előadás.
Andrejszki Tamás PhD hallgató, BME, Közlekedésüzemi és Közlekedésgazdasági Tanszék E-mail cím:
[email protected]
DRT rendszerek árképzésének vizsgálata A rugalmas közlekedési (DRT) rendszerek egyre nagyobb teret hódítanak a közforgalmú közösségi közlekedési szolgáltatások szektorában. Ennek oka elsősorban a rendszerek gazdasági fenntarthatósága, amely az üresfutások minimalizálásával és a kapacitások nagy hatékonyságú kihasználásával valósul meg. A korszerű minibuszokat alkalmazó DRT rendszerek kevésbé káros károsanyag-kibocsátási és környezetterhelési paraméterekkel rendelkeznek összehasonlítva a hazánkra jellemző idős gépjárműparkkal megvalósított hagyományos közforgalmú közlekedéssel. A dolgozat célja a rugalmas közlekedési rendszerek árképzési lehetőségeinek feltárása. A vizsgálat tárgyát képezik a hagyományosan alkalmazott árképzési rendszerek (átlagköltség alapú és határköltség alapú árképzés) illetve a kettő ötvözéséből kialakuló új rendszerek is. A vizsgálatok során a rugalmas közlekedési rendszer felépítése a „dial-a-ride” rendszerek struktúráját követte, ami által a lehető legnagyobb rugalmasság kezelése volt a cél.
