Közlekedésépítő szak Útépítési-, fenntartási- és üzemeltetési Közútfejlesztő-, közútkezelő szakmérnöki ágazatok Tantárgy:
Közutak üzemeltetése 1. előadó: Dr. Szakos Pál Közutak fenntartása 1.,2. Útüzemeltetés és útfenntartás 1.,2. előadó: Dr. Szakos Pál Közutak üzemeltetése 2. előadó: Dr. Gáspár László
1.
KÖZUTAK FENNTARTÁSA 2. Az útfenntartás elméleti kérdései Fogalmak (emlékeztetőül)
2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4.
Kő-, műkő-, betonkő burkolatok és fenntartásuk A burkolatok anyaga Kőburkolat típusok Kőburkolatok építése Kőburkolatok fenntartása
3. Az utak földművei és fenntartásuk 3.1. Földművek és fenntartásuk 3.1.1. Az utak geotechnikai tervezése 3.1.2. A földművek romlása és helyreállítása 3.2. Víztelenítés, árok és padka rendezés 3.3. Földutak fenntartása
4.
Útmenti növényzet
4.1. 4.2. 4.3. 4.4. 4.5. 4.6. 4.7.
Bevezetés, a mérnökbiológia jelentősége Füvesítés, gyepesítés Földművek védelme cserjetelepítéssel Útmenti fák, cserjék telepítése Az erdő és a közút A közúti védelem (KTSz) és a növényzet Hófogó növénysávok
5. 5.1. 5.2. 5.3.
Közúti hidak csapadékvízzel szembeni védelme A védelem célja, követelményei A közúti hídszigetelés tervezése A szigetelés gyakorlati megoldásai
6.
Közúti forgalomszabályozás, biztonsági berendezések és fenntartásuk 6.1. Közúti jelzésrendszerek 6.1.1. A közúti jelzésekről általában 6.1.2. Útburkolati jelek 6.1.3. Az esőben is jól látható jelzések 6.1.4. Vezetőoszlopok 6.1.5. Közúti jelzőtáblák 6.2. Közúti járművisszatartó rendszerek 6.2.1. Közúti passzív biztonsági berendezések – elméleti megalapozás 6.2.2. Honosított EU követelményrendszer 6.2.3. További hazai előírások
7. A közút komfortjának növelése, az útkörnyezet minőségének javítása - a szélesebb értelemben vett útfenntartási beavatkozások 7.1. Az úttérség biztonsága – „a megbocsájtó út” 7.1.1. A biztonság növelésének igénye 7.1.2. Az USA Állami Útügyi Hivatalnokok Társasága kutatásai 7.1.3. A biztonságfokozó intézkedések és beavatkozási területeik 7.1.4. Az útmenti ütközéscsillapítás és gyakorlati megoldásai 7.1.5. Az úton végzett munkák biztonsága 7.2. A közúti biztonsági infrastruktúra management
7. A közút komfortjának növelése, az útkörnyezet minőségének javítása a szélesebb értelemben vett útfenntartási beavatkozások 7.3. A közút használhatóságát növelő „hagyományos” beavatkozások 7.3.1. Az útpálya szélesítése 7.3.2. A gyalogos közlekedés feltételeinek biztosítása, mozgáskorlátozottak közlekedésének segítése 7.3.3. A kerékpáros közlekedés segítése 7.3.4. Közművek a közutakon 7.3.5. Átkelési szakaszok csatornázása 7.4. Korszerű környezetjavító megoldások 7.4.1. Csomópontok átépítése 7.4.2. Forgalomcsillapítás 7.4.3. Zaj elleni védelem
4.
Útmenti növényzet
4.1. Bevezetés, a mérnökbiológia jelentősége 4.2. Füvesítés, gyepesítés 4.3. Földművek védelme cserjetelepítéssel 4.4. Útmenti fák, cserjék telepítése 4.5. Az erdő és a közút 4.6. A közúti védelem (KTSz) és a növényzet 4.7. Hófogó növénysávok
Irodalomjegyzék 1.
Markó Iván: Földművek, védelem Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1975.
2.
ÚT 3-2.105: 1997 Útfenntartás műszaki irányelvei 3. Út menti növényzet ÁKMI, Budapest, 1997.
3.
e-UT 08.03.22 ÚT 17. Hófúvás ellen védő növénysávok Magyar Útügyi Társaság, Budapest, 2008.
4.
ÚT 2-1.163: 2005 A külterületi közutak menti fásítás szabályozása a forgalombiztonsági szempontok figyelembe vételével Magyar Útügyi Társaság, Budapest, 2005.
5.
ÚT 2-1.201: 2008 Közutak tervezése (KTSz) Magyar Útügyi Társaság, Budapest, 2008.
6.
Erdészeti alapismeretek Mezőgazdasági kiadó, Budapest, 1964.
7.
Bárkányi Zsolt: A növényzetgondozás gyakorlata Fejér megye állami úthálózatán Szakmérnöki diplomaterv, 1999.
8.
Téli útüzemeltetés KPM Közúti Főosztály, 1981.
4.1. Bevezetés, a mérnökbiológia jelentősége A mérnöki alkotás – út, híd ... – a kultúrtáj elválaszthatatlan része, de zavaró beavatkozás a természeti tájba. A beavatkozás keltette zavart a szakszerűen telepített növényzet lényegesen csökkenti! A növényzet hivatott megteremteni az összhangot a mérnöki létesítmény és a táj között. A mérnöki létesítmény alapja, a mesterséges földmű a természettel szoros kapcsolatban van, ezért a földmű tervezőjének, kivitelezőjének, fenntartójának ismernie kell a növények életével kapcsolatos biológiai törvényszerűségeket. A növényzet a földmű élő építőanyaga, a mérnökbiológia szintézist hoz létre a földműépítés követelményei és a növényvilág életfeltételei közt. A földmű növényzettel való biztosítása hatékony, gyors, gazdaságos.
mérnökbiológiai módszerek a földmű állékonyságának növelésében cél - kiegészítő megoldásként • rézsűfelszín erózióvédelme • mozgó talaj-, kőzetrészek megfogása • felszínközeli talajzónák erősítése • vízháztartás kedvező befolyásolása módszerei: • füvesítés • rőzseművek • dugványozás • cserjésítés • fatelepítés (v.ö. 3.1.2. Földművek meghibásodása és helyreállítása )
a nyers földmű felületén a növényzet - szára, levele csökkenti a lefolyó víz sebességét - gyökere védi a talaj felszíni részét a víz kimosásától – az eróziótól - a növényzet véd a szél általi károsítástól – deflációtól
a növényi védelem működésének feltételei • a földmű állékonysága a növényzet megerősödéséig biztosított legyen – pl. ideiglenes védelem, rőzsefonat • az ideiglenes védelem megszűnése (elkorhadás) után az élő növényzet veszi át a védelmi feladatokat • a növényzet életfeltételei biztosítottak legyenek – vízszükséglet biztosítása – felesleges víz elvezetése • a telepített növényzet illeszkedjen a táj nyújtotta feltételekhez – kitettség, csapadék – őshonos növényzet – tájvédelem – földmű védelmi funkciók
a földmű nyers felületének előkészítése, termővé tétele A földmű építésre használt talaj nyers, szerves anyagoktól mentes, ezért a növényültetésre szánt felületet termővé kell tenni. földmű építés előtt – gyepnyesés, gyomirtás leszedett humusz – deponálása – kezelése, érlelése (forgatás, gyomtalanítás, javítás, locsolás ...) – hasznosítása – ma már törvényi kötelezettség v.ö.: „humuszgazdálkodás” a felület alkalmassá tétele (porhanyítás, alakítás) kész földmű termőfölddel – humusszal – borítása (min. 15 cm)
a rézsű humuszolása
ideiglenes védelem természetes anyagokkal
4.2. Füvesítés, gyepesítés
közlekedési pálya
vízépítési földmű
a füvesítési mód és a rézsűhajlás
a rézsűvédelem lehetőségeinek összehasonlítása (in.MTM 2008.4. SYTEC-Kárpáti)
• termőföld borítás (~ 15 cm) - erózió ellen korlátozottan véd - rossz anyagminőség esetén rézsűromlás lehetősége • vízsugaras gyepesítés - köves talajon is alkalmas; faggyal, szárazsággal szemben is véd; de csak csapadékmentes, párás időszakban hatásos • védőréteges füvesítés - gyors, egyszerű, olcsó; rossz talajon is - de csak laposabb rézsűn • paplanszerű gyep - azonnali védelem, gyors végső eredmény - mély bevágásoknál különösen alkalmas - költséges, különös szakértelem kell
füvesítés helyben vetéssel a munkafolyamat – felület előkészítés - gyomtalanítás, egyengetés, rovátkolás – magágy készítés – alkalmas talaj – morzsalékos termőföld – rög átmérő: 5 cm max. 15 % – pH 6-8, pH < 6 – meszezés, – KA (Arany féle kötöttségi szám) 20-50 [100g légszáraz talaj képlékeny állapotba hozásához szükséges desztillált víz mennyisége] – humusz min. 2 % – magvetés -gépi, -kézi – magtakarás – boronával, hengerrel – gereblyével, lapogatóval – nedvesen tartás – vetési időszak - nyár vége (szeptember) - kora tavasz (március-április) - nyári vetés - takarás
.
vetőmag mennyiség –
nagy területen - 15 g/m2
–
kis foltokban
- 30 g/m2
–
rézsűn
- 40 g/m2
fajtaválasztás –
nedvesség, kitettség szerinti keverék
eltérő alakú, nagyságú magot több menetben, rávetéssel vetni! egyszeri szórás 10-15 g/m2 pázsitpótló növényzet – erdei növények ápolás: –
kisarjadt füvet tavasszal fogasolni
–
első kaszálás10-12 cm magasságnál – kézi kaszálással 5 cm-es tarlóra vágni
–
ősszel, télen hígtrágyázni
vízsugaras gyepesítés vetőmag – kötőanyag – NPK műtrágya – cellulóz folyadék formában nagy nyomású vízágyú, 2 l/m2 mennyiség előtte –
területrendezés
–
magágy készítés
alkalmazás –
termőföld borítás nélküli, tápanyagszegény talajok -,
–
meredek rézsűk gyepesítésére
–
hiányos gyepfelületek felülvetésére
vízsugaras gyepesítés (in.MTM 2008.4. SYTEC-Kárpáti)
védőréteges füvesítés meredek rézsűkön – magpergés – defláció vizes szalma – műtrágyával kevert magvetés – bitumenemulzió
füvesítés speciális geoműanyagokkal gyepesítéshez szükséges fűmag-keveréket, táp- és humuszanyagokat tartalmazó műszaki textília a fű kinövéséig védi a talajt az eróziótól, deflációtól, később a fűvel átszőtt réteget a felületi hámlástól
füvesítés geocellával a humuszborítás egy, az előkészített rézsűre fektetett cellás műanyag rendszerbe kerül, így fokozottan biztosított annak helyben maradása és javul a vízvisszatartó képessége is
rézsűvédelem geocellával ViaCon Hungary cégismertető
előre elkészített gyepelemek Hol? - meredek rézsűk, árokrézsű - gyors eredmény igénye - rézsűkúp, mély bevágás – agyagos, mozaikosodó talaj Honnan? - kerti ~ min. 4 cm vastag gyökérzet - réti ~ gyomnövény max. 20 % Hogyan? felszedés előtt nyírás, hengerlés felszedés pallók közt, vágókéssel 33 x 33 cm méretben lehetőleg tájolás szerint tárolás párosával gyepes felülettel egymásnak fordítva 3 m széles, 1,5 m magas depóniában rakás: alulról felfelé
gyepelem fajták gyeptégla - 30 x 30 cm –es kocka gyeptekercs – 30 cm széles elhelyezés: felülről lefele ! gyepszőnyeg – előre nevelt, fólián, mesterséges táptalajon (pl. tőzeg) – kitermelés 100 cm szélességben, első kaszálás utáni újranövést követően
gyepelem burkolatok
a gyepelemek beépítésének követelményei - a talaj felszínét 2-5 cm-ig porhanyítani (fogasolás, gereblyézés), műtrágyázni, locsolni - fektetés vízszintes sorokban, alulról felfele, a téglakötés szabályai szerint - fektetés után lesulykolni, cövekekkel rögzíteni, morzsalékos földdel iszapolni, beállásig nedvesen tartani - gyepelemet gyepfelülettel lefele/összeforgatva tárolni, szállítani, naptól /kiszáradástól óvni - gyeptéglát 24 -, gyepszőnyeget 48 óra alatt beépíteni
a rézsűvédelem további lehetőségei • fűszövet - sokáig tartós - fokozottan véd - meredekebb rézsűkön is alkamas - finomszemcsés talajt igényel - alacsony a víztároló kapacitása - költséges • műanyag pokrócos füvesítés - hatékony védelem - meredekebb rézsűn, agyagon-, laza homokon is jó - fokozottan költséges • eredőképes ágszőnyeg - azonnali erózióvédelem - megeredés után tartós védelem - további növénytelepítés alapja
kókuszrost fűszövet (in.MTM 2008.4. SYTEC-Kárpáti)
Enkamat pokróc (in.MTM 2008.4. SYTEC-Kárpáti)
eredőképes ágszőnyeg (in.MTM 2008.4. SYTEC-Kárpáti)
közúti gyepfelületek ápolása - karbantartás az új vetés első kaszálását követően is a legfontosabb karbantartási munka a kaszálás hatásai: – gyepnövényzet bokrosodása – egyéves gyomok irtása – többéves gyomok visszaszorítása gyakoriság: évente 2-4 alkalommal – padka/rézsű esetenként forgalombiztonsági követelményként tarlómagasság: gyepnövény magasság minimum fele gyomirtás - gyomnövények elszaporodása esetén: – mechanikai - kézi - kisebb felületen, - gépi - kiterjedten – vegyszeres szelektív – virágzás idején, kaszálás után min.6 nappal kötelező vegyszeres védekezés - aranka-félék (Cuscuta ssp.)
közúti gyepfelületek ápolása – helyreállítás - tápanyag utánpótlás - fogasolás - foltos pótlás - felülvetés
4.3. Földművek védelme cserjetelepítéssel Füvesítésre alkalmatlan rézsűk erózió elleni védelme, kopárok betelepítése, cserjetelepítés cserje csoport -, - sáv, - sor követelmények – termőhelyi megfelelés –
terjedő tövű fajok
–
alacsony növés
–
növényanyag burkolt gyökerű, vagy 3 éves iskolázott
cserje telepítés hagyományos módja –
max. 25 cm magas növény
–
magassága, telepítési helye ne okozzon hófúvást
–
soronként egyfajta anyag
–
telepítés rétegvonallal párhuzamosan, hármas kötésben
–
gödrös (0,5 x 0,5 x 0,4 m),
– padkás-, – árkos (0,4 x 0,4 m) –
talaj előkészítés
–
1-2 m sortávolság, 0,4-0,5 m tőtávolság
4.4. Útmenti fák, cserjék telepítése Az út menti növénytelepítés egyidős az épített utakkal! –
kínai (Kr.e. 2300 – élőfasor az utak mellett,
– római utak - 6000 km-es út stációkkal Skóciától Jeruzsálemig) – védett út menti fasoraink (platán, vadgesztenye, jegenye …) – Alföld fásítás az 1920-as években
A növényzet szerepe, feladata
a telepítés, elrendezés korszerű elvei
nem fasorok, hanem növénycsoportok, azok is szakaszosan útkereszteződés, kis sugarú ív, buszmegálló – figyelemfelhívás egy-egy magas fával is de ív külsőn nagyobb (minimum 6-14 m – ívsugár, útkategória függvénye) oldaltávolság, ritkább tőtávolság
ültetési anyag csemete: 1-3 éves, magról kelt fácska –
magágyi – közvetlenül a csemetekertből
–
iskolázott – 1-2 éves korban további 1-2 évig ritkább hálózatban nevelt
–
szabad gyökerű
–
burkolt gyökerű (konténeres)
suháng: tágabb hálózatban nevelt, iskolázott csemete, min. 2 m magas, tő felett 10 cm-re min. 15 mm átmérőjű sorfa: koronás suháng, koronáig min. 1,7 m magas, mellmagasági átmérője 15-40 mm Termőhelyi és felhasználási adottságok megegyezőségének a követelménye!
fásítás tervezése –
talajminőség
–
domborzati-, időjárási-, mikroklímatikus viszonyok
–
meglevő növényzethez illeszkedés
–
tervezett végleges fa – 6-8 db-os csemetecsoport 1,0-1,5 m-es tőtávolsággal
–
lehetőleg hosszú életű fajok
–
gyümölcsfát ne ültessünk
a fák helyének helyszínrajzi -, mintakeresztszelvényi kijelölése elsődleges szempont a forgalombiztonság ! - KTSz útosztályonként, tervezési sebesség függvényében -
látótávolság
- oldalakadály távolság - ívekben megállási -, [előzési] látótávolság - csomópontok, vasúti átjárók szabadon tartandó látómezői - külterületi közutakra külön forgalombiztonsági szempontok (ÚT 2-1.163:2005)
rálátási háromszögek - megállási ~ - közeledési ~ - elindulási ~
az ültetés szabályai ültetési idő –
szabad gyökerű – lombhullástól rügyfakadásig
–
burkolt gyökerű – fagymentes talajba de: hárs, nyír csak tavasszal fenyő késő tavasszal és szeptemberben
ültető gödör –
fa
60 x 60 x 60 cm
–
cserje
40 x 40 x 40 cm
–
cserje, sövény árokba 30 x 30 cm
ültetés –
ültetés előtti tárolás: fedetlen gyökér esetén vermelés!
–
gyökeret, koronát metszeni (külön ábra)
–
gyökérburkolatot (az ültetőgödörben )eltávolítani
–
gyökereket a gödörbe eligazítani
–
talajt véglegesen tömöríteni
–
2/3 rész betemetése után 20 liter vízzel iszapolni
–
teljes betemetés után gyökfő 2-3 cm-el (nyár esetén 10-15 cm-el) a felszín felett
gyökér és korona metszése ültetés előtt
járulékos munkák –
karózás, kötözés
–
vadkár elleni védelem
–
ősszel:
kupacolás – 30-40 cm
–
tavasszal:
tányérozás koronavesszők nyesése 3/4 - 2/3 hosszban
csemeték ápolása új telepítéseknél 3 évig tányéros ápolás + 30 liter öntözés fáknál R = 1 m, cserjéknél R = 0,5 m körben évente 3 x – június, július, szeptember nyesés a teljes magasság harmadáig, max 8 m-ig sarjhajtások eltávolítása károkozók elleni védekezés
űrszelvény biztosítása, forgalombiztonsági beavatkozások
A külterületi közutak menti fásítás szabályozása a forgalombiztonsági szempontok figyelembe vételével ÚT 2-1.163: 2005
megkülönböztetés:
új utakra -, meglévő utak mentén meglévő -, telepítendő fák
(az előírt oldaltávolságok vezetőkorláttal védett területre nem érvényesek)
fagazdálkodási szempontok (átalakítási lehetőségek) baleseti kockázatot csökkenti a szakaszos ültetés: facsoport, rövid fasor cserjékkel – hosszabb fátlan szakaszok
50 – 100 m
100 – 250 m
cserjék kiegészítő alkalmazása
új utak vezetőkorlát nélküli szakaszain tartandó oldaltávolságok
vonalvezetés
autópálya
autóút
főút
mellékút
egyenes, R > 600 m
12
9
-
-
R < 600 m
14
11
-
-
egyenes, R > 450 m
-
-
7
-
R < 450 m
-
-
9
-
R < 450 m, előtte min. 500 m egyenes
-
-
11
-
egyenes, R > 340 m
-
-
-
6
R < 340 m
-
-
-
7
R < 340 m, előtte min. 500 m egyenes
-
-
-
9
faültetési, pótlási előírások
előírások töltésre, bevágásra (új és meglevő egyaránt) –
1 m-nél magasabb töltésen faültetés rézsűlábtól 3 m-en túl
–
töltésrézsűn fa nem ültethető
–
bevágási rézsűn, oldalárok esetén a koronaél feletti 1,5 m-en túl fa ültethető
meglevő utak melletti faültetés, pótlás oldaltávolságai
vonalvezetés
autópálya
autóút
főút
mellékút
egyenes, R > 600 m
12
9
-
-
R < 600 m
14
11
-
-
egyenes, R > 340 m
-
-
5
-
R < 340 m
-
-
7
-
R < 340 m, előtte min. 500 m egyenes
-
-
9
-
egyenes, R > 180 m
-
-
-
4
R < 180 m
-
-
-
6
R < 180 m, előtte min. 500 m egyenes
-
-
-
8
Gyorsforgalmi útnál nincs engedmény!
meglevő utakon a fák tájképi igénye esetén, ha legalább 1 km-en nem biztosítható az előírt oldaltávolság – szakaszos ültetés: – a szakasz max 10 %-án faültetés, a fák közt cserjével – a szakasz max 15 %-án faültetés, a fák út felőli oldalán cserjesávval –
a szakasz max 5 %-án faültetés, cserjesáv nélkül
–
egyedi ültetés 200 m-ként, cserjesávval 500 m-ként, cserjesáv nélkül
a fának ütközéses balesetek elleni védelmi intézkedések forgalomtechnikai –
sebességkorlátozás, esetleg kiegészítő piktogrammal
–
„veszélyes útkanyarulat” jelzése
–
„halszálka” tábla
–
keresztirányú burkolati jelek, prizmák
védőkorlát –
védett fasor-
–
egyedi értékű fa esetén
tervszerű fagazdálkodás a veszélyek csökkentésére kiegészítő védőnövényzet szakaszos faültetés
4.5. Az erdő és a közút - az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény hatálya nem terjed ki az út… tartozékát képező fásításra - 4.§ (2)(f) - a 29/1997(IV.30.)FM rendelet szerint tartozéknak kell tekinteni az erdei fafajokkal fedett – 5000 m2 alatti területet, - fák tövében mért 20 m-nél nem szélesebb fasort amely az úttal azonos földrészleten fekszik, illetve rendeltetésszerű használatához, megóvásához szükséges - a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény értelmében a természetvédelmi hatóság természetvédelmi területen, vagy annak közvetlen közelében korlátozhatja/megtilthatja tájidegen, nem őshonos fajok telepítését - a fák védelméről szóló 21/1970(VI.2.) mód. 128/1999(VIII:13.)Korm.r. 1.§ (2) szerint a rendelet nem terjed ki a közút területén található -, a közút tartozékát képező – és külterületen a határától 10 m-en belül álló fákra.
az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény szerint fasor – egy sorba levő, meghatározott fajú fák, amelynél a tőtávolság a kifejlett korona kétszereséig terjed ki facsoport – meghatározott fafajokkal legalább 60 %-ban fedett, 1500 m2-nél kisebb terület erdő – meghatározott fajú fák és társult növények életközössége annak talajával együtt
erdőgazdálkodó –
az erdő tulajdonosa, vagy az erdőgazdálkodási tevékenységet folytató használó
az erdőgazdálkodó jogai és kötelezettségei – üzemterv (10 évre) – éves erdőgazdálkodási terv készítése –
állammal szembeni pénzügyi elszámolás
–
erdő védelme
–
erdő határainak megjelölése
erdőterület igénybevétele –
termelésből való időleges – végleges kivonás folyománya: igénybevételi/újraerdősítési költség
az erdő hatása a földműre
–
elnedvesedési veszély
–
pálya jegesedési veszélye
–
lehulló lomb forgalombiztonsági veszélye
–
forgalombiztonságra káros szélsebességek
az út erdőn történő átvezetése –
erdőszegélyt megőrizni
–
legalább 100 m megmaradó erdőszélességet biztosítani
az erdőn áthaladó út menti sávok
–
útkorona
–
fátlan sáv – min 7-7 m – bokrokkal, cserjékkel (mesterséges erdőszegély)
–
biztonsági sáv – csak erős gyökérzetű, egészséges fák, szélessége a fátlan sávval együtt: max. famagasság (25-35 m)
4.6. A közúti védelem (KTSz) és a növényzet - vakítás elleni védelem – párhuzamos vezetés, osztottpályás út, útmenti létesítmény fényének zavaró hatása esetén növénytelepítést, vagy vakítást gátló berendezést kell tervezni. - hófúvás elleni védelem – hófúvás szempontjából kritikus kialakítás elkerülhetetlensége esetén a védelmet meg kell tervezni – ( e-ÚT 08.00.21. TÚ7. Utak üzemeltetése és fenntartása e-UT 08.03.22. TÚ 17.Hófúvás ellen védő növénysávok) - széllökés elleni védelem – bevágásból, erdős szakaszról nyílt terepre kifutó útszakaszon váratlanul fellépő erős széllökéseket lehetőség szerint növénytelepítéssel kell csökkenteni. - egyéb általános előírások – rézsűvédelem - A földművek burkolatlan felületeit a lefolyó csapadékvizek romboló hatása ellen általában füvesítéssel védeni kell. - Vízérzékeny talajok esetén az azonnali védelmet biztosító biomérnöki megoldásokat kell előtérbe helyezni. - A rézsűvédelemben törekedni kell a természetes, környezetbarát anyagok alkalmazására, valamint a célszerűen megválasztott növénytelepítésre.
zaj elleni védelmet szolgáló növénytelepítés –
minimum 1,8 m magas, koros, sűrűn ültetett örökzöld,
előtte 1-2 cserjesor –
zaj ellen védő erdősáv (hófogó erdősávhoz hasonló) korán
fakadó, hosszú élettartamú fafajokból, örökzöldekből –
zaj ellen védő töltés növényzettel – védett oldalról lapos
rézsű, lekerekített tető, min. 1 m termőföld probléma: rossz vízgazdálkodás!
4.7. Hófogó növénysávok hófogó növénysáv – fákból és cserjékből álló, hófúvás elleni védelemre létesített növényállomány típusok: - cserjesáv – erdőnek nem minősülő, túlnyomórészt cserjékből - fásítás – erdőnek nem minősülő, faállományból és cserjékből - erdősáv - erdőnek minősülő, faállományból és cserjékből létesítés: közút hófúvást okozó szélirány felőli oldalára (néha – változó szélirány esetén – mindkét oldalra) - új utaknál terep, meteorológiai viszonyok, egyéb információk alapján - üzemelő utaknál „rendszeresen hóakadályos” szakaszokra (téli stat.)
vonatkozó műszaki előírások 2./ ÚT 3-2.105: 1997 Útfenntartás műszaki irányelvei 3. Út menti növényzet MAUT - ÁKMI, Budapest, 1997. 3./ e-UT 08.03.22 ÚT 17. Hófúvás ellen védő növénysávok Magyar Útügyi Társaság, Budapest, 2008
(8)
a hófogó növénysávok működési mechanizmusa a hófogó növénysáv magasságától, sűrűségétől – rácsjellemzők függően légörvényeket képezve csökkenti a szél sebességét és így a szállított hó lerakódását idézi elő a szél általi hószállítás jellemzői: a legintenzívebb a felszíni 5-10 cm, felszíni hóvihar az 1-2 m-es (max. 4 m-es) rétegben a hólerakás jellemző szakaszai - 1./ szélvédett oldal – „lerakósáv” -10 – 30 m - 2./ sáv belseje - 3./ szél felőli (támadott) oldal – sáv előtt 20-80 m 1.,-3. szélessége a 2. rácsjellemzőitől is függ – szélesebb, ha a rácselemek magasabbak, sűrűbbek
(3)
(8)
(3)
( 3 ) ( 3 )
(3)
növénysáv-típusok közti választás rendelkezésre álló „lerakósáv” mérete szerint: - 30 m alatt - cserjesáv - 40 m felett - erdősáv - 30-40 m közt - fásítás legelőnyösebb a cserjesáv ! - max. ágsűrűség a talajfelszín közelében - legkisebb területigény - kisebb telepítési költség - árnyékos oldalra is ültethetők sarjadó, fényigényes fajok - elmarad a fák árnyékoló hatása - nincs fakidőlési veszély, nagytestű vad által nem átjárható - jó fafajválasztás esetén metszés nélkül is sűrű sávszerkezet hátrány: kisebb hatékonyságú szélvédelem (3)
növényválasztás – környezeti tényezők - klíma (4) - hidrológia (4+1) - talajtípus (65/24) - termőréteg vastagság (2*5) - talajszerkezet (6/11) Az egyes termőhely típusváltozatokon alkalmazható célállományok Fővárosi és Pest megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatósága Budapest, 2005.
célszerű a „nagy ökológiai plaszticitású” fafajválasztás: megfelelő tűrőképesség – hosszú életképesség – (őshonosság) kerülendő erős árnyékhatás – agresszív terjedés – mezőgazdasági karantén károsítók tápnövényei, köztesgazdái, átvivői (3)
3.7. Közúti hófogó erdősávok és sövények telepítése és fenntartása e-ÚT 08.00.21 / TÚ 7 : 1998
létesítés – erdősáv rendszeresen hóakadályos útszakaszokon, körbeszánthatóan, háromszög keresztmetszetben, széloldalon 2-3 soros sűrű, mentett oldalon egysoros ritkább szegéllyel, min.10 sorban,16m szélességben fafaj: tölgyek, hosszú életű lombos -, fenyővel elegyes kemény lombos -, ritka hálózatú mogyoró -, fűz-éger -, szíktűrő erdősávok hólerakó sáv min. 20 m, illetve famagasság*3-5, átmeneti pontokon 50-80 méterrel túlvinni, 300 m-nél rövidebb megszakítás ne legyen - cserjesáv háromszög keresztmetszettel, 3 m-nél magasabbra nem növő cserjékből 3 sorban 1 m sortávolsággal, 30 m hólerakó sávval, terjedő tövű növényfaj, tamariska alkalmatlan telepítés teljes talajelőkészítés, iskolázott növényanyag
(2)
hófogó élősövények –
minimum 30 m hólerakó terület
–
1 m sortávolsággal 3 sor 3 m-nél nagyobbra nem növő cserje
(2)
ÚT 17. Hófúvás ellen védő növénysávok e-UT 08.03.22:2008 cserjesáv: sortáv 1,6 m (szélső 0,5 m), tőtáv 0,5 m, lerakósáv 10 – 15 m fásítás: sortáv fa 2,5 m, cserje 1,6 m (szélső 1,5-0,6 m), lerakósáv min. 10 m erdősáv: lerakósáv 28 – 29 m növénysáv szélességek - leghatékonyabb erdősáv 28,2 m, 20 sor - cserjesáv min. 9 m, 8 sor homogén kökénysáv 7,4 m, 7 sor
(3)
(3)
(3)
ÚT-Teszt-MSc tényleges terve
hófogó erdősávok telepítése talajelőkészítés kötöttség, állapot, terepviszonyok függvényében teljes(mélyforgatás) / részleges (altalajlazítás, pásztás) ültetés csapadékos vidéken tavasszal, másutt ősszel szabadgyökerűt május 10. után ne fenyőt augusztus végén, szeptember elején, kora tavasszal sima dugványt vegetációban (tavasszal) növényanyag 1-2 éves magágyi; egyszer iskolázott szabadgyökerű;1-2 éves konténeres; csapadékos vidéken tölgy, hárs, juhar magvetéssel
(3)
hófogó erdő-, cserjesávok fenntartási munkái - ápolása - új telepítésnél sorközöket gyommentesen tartani az első 5 évben sorok kézi kapálása, sorközök tárcsázása, későbbiekben esetleg kaszálás - szükség szerint tőrevágás/metszés - meglevő sávban száraz fák eltávolítása - károsítók, kártevők elleni védekezés - cserjesáv ifjító metszése cserjesűrűség fenntartása megfelelő időben tőremetszéssel (2)
hófogó növénysávok hatékonyságának ellenőrzése sávszerkezeti és környezeti paraméterek keresztszelvényszerű felvétele hófúvásos időszakban: cserjeszint sűrűségosztályozása szélirány rögzítése hóvastagság felvétele
(3)
(3)
(3)
4. Útmenti növényzet Ellenőrző kérdések 4. 1.Ismertesse a mérnökbiológia jelentőségét, működési feltételeit, megoldásait 4. 2. Foglalja össze az utak földművei füvesítésének megoldásait, változatait, lehetőségeit 4. 3. Ismertesse a hagyományos füvesítési eljárást 4. 4. Ismertesse a füvesítés segédanyagokkal megvalósuló változatait 4. 5. Mutassa be a gyepelemek felhasználásával történő füvesítési megoldásokat 4. 6. Foglalja össze a gyepfelületek fenntartási feladatait 4. 7. Mutassa be a cserjetelepítéssel megvalósuló rézsűvédelmet 4. 8. Részletezze a közútfásítás korszerű elveit és a telepítés látótávolsággal kapcsolatos szempontjait 4. 9. Foglalja össze a fatelepítés és utógondozás követelményeit 4.10.Ismertesse a külterületi közutak menti fásítás vonatkozó útügyi műszaki előírásban foglalt forgalombiztonsági szempontjait
4.11. Foglalja össze a közutak és az erdők jogszabályi és műszaki összefüggéseit 4.12. Vázolja a közutak tervezési szabályzatában növényzet felhasználásával megoldani javasolt védelmi feladatokat 4.13. Vesse össze a hófogó növénysávokra vonatkozó korábbi és újabb előírásokat és mutassa be a változásokat 4.14. Ismertesse a hófogó növénysávok telepítési, fenntartási feladatait 4.15. Foglalja össze az üzemelő hófogó növénysávokkal kapcsolatos műszaki hatékonysági vizsgálat módszereit