Közlekedésépítő szak Útépítési, -fenntartási és -üzemeltetési Közútfejlesztő, közútkezelő szakmérnöki ágazatok

Közlekedésépítő szak Útépítési, -fenntartási és -üzemeltetési – Közútfejlesztő, közútkezelő szakmérnöki ágazatok Tantárgy: Közutak üzemeltetése 1. Útüzemeltetés és útfenntartás 1. Előadó: Dr. Szakos Pál [email protected]

ÚTÉPÍTÉSI-,FENNTARTÁSI ÉS -ÜZEMELTETÉSI -, KÖZÚTFEJLESZTŐ, KÖZÚTKEZELŐ SZAKMÉRNÖKI ÁGAZATOK Közutak üzemeltetése 1., Útüzemeltetés és útfenntartás 1. Tematika

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

A mobilitás és a társadalom. A magyar úthálózat; az utak igazgatása, kezelése, szabványosítás, műszaki szabályozás, útügyi finanszírozás Az útfenntartásról – szélesebb értelemben – általában. A közúti üzem alapja – az információ. Az utak állapot minősítése. Az útüzemeltetés feladatköre; az útellenőrzés, általános útüzemeltetés, téli útüzemeltetés. A gyorsforgalmi utak üzemeltetésének specifikuma. Az utak szolgáltató és üzemi létesítményei. Az üzemeltetés – fenntartás üzemszervezése, különös tekintettel a gépesítésre. Az ideiglenes forgalomszabályozás, mint az üzemeltetés része.

3. A közúti üzem alapja - az információ 3.1.

A közútkezelő adatfelvételi és nyilvántartási kötelezettségei 3.1.1. Forgalomszámlálás 3.1.2. Baleseti statisztika 3.1.3. Útérték 3.2. Információs rendszerek 3.3. Az információ a kapacitáshiány átmeneti feloldásának, a forgalombiztonság javításának, a környezetvédelem fejlesztésének az eszköze 3.3.1. ITS , ICT’s a közúti közlekedésben 3.3.2. Az M0 tervezett forgalombefolyásoló rendszere, további hazai rendszerek és elképzelések 3.3.3. Fejlett külföldi információs rendszerek

3.1. A közútkezelő adatfelvételi és nyilvántartási

kötelezettségei információs igény – gazdálkodási követelmény – törvényi előírás A közúti közlekedésről alkotott 1988.évi I. tv.34.§ (3) A közutat, annak műszaki, minőségi, forgalmi, baleseti adatait, valamint a forgalmi rendjét meghatározó jelzéseket, továbbá a közút üzemeltetésére, fenntartására és fejlesztésére fordított költségeket a kezelőnek nyilván kell tartania. 6/1998.(III.11.) KHVM rendelet az országos közutak kezelésének szabályozásáról: A közút kezelője, vagy az általa megbízott szervezet a közutakról, azok műtárgyairól és tartozékairól egységes rendszerben, folyamatosan nyilvántartást köteles vezetni.

az adatrendszer műszaki szakaszos adatok: vonalas mérnöki létesítmények és tartozékaik olyan rendezett statikus adatai, amelyek kiterjedése a tér egyik irányában meghatározó, és korszerű nyilvántartásra, rendszerezésre alkalmasak [az Országos Közúti Adatbankban szerepelnek, vagy oda felvehetők]. ilyen adatok: a közútazonosító, a hálózati szerepkör, területi elhelyezkedés a környezet (szakasz, terepjelleg, talajfajta, műemlék…) a geometria (helyszínrajz, magasság) a keresztszelvény, útmenti falak-tám-, bélés-, zajárnyékoló a pályaszerkezet, a víztelenítés, a közvilágítás, a közmű, a helyi közút részét képező járda, kerékpárút, a közművek, a növényzet (fasor, facsoport, hóvédő erdő-, cserjesáv), az elválasztósáv, a tömegközlekedés

műszaki pontszerű adatok: vonalas mérnöki létesítmények és tartozékaik olyan rendezett statikus adatai, amelyek kiterjedése a tér kettő vagy három irányában közel azonos és az útügyi nyilvántartásban szokásos helymeghatározáshoz (keresztszelvény szelvényszám) kapcsolhatók, valamint korszerű nyilvántartásra alkalmasak (az OKA-ban szerepelnek, vagy oda felvehetők) ilyen adatok: a csomópontok, csatlakozó utak, a hidak és átereszek, a vadátjárók, a közműalagutak, a kompok, révek, pontonhidak, a pihenő- és várakozóhelyek, a tömegközlekedési járművek megállóhelyei, a gyalogátkelőhelyek, a kerékpáros átvezetések az út feletti merev áthidalások, a műemléki védettségű műtárgyak, műszaki emlékek.

• minőségi adatok - a mérési és állapotfelvételi adatok, a minősítő osztályzatok • forgalomszámlálási adatok (ÁNF, MOF, nehézgépjm, kerékpár..) • a forgalmi rend adatai - közúti jelzések – jelzőtábla, burkolati jel, forgalomirányító ber. - úttartozékok, - szintbeni közúti – vasúti keresztezések - kijelölt gyalogos átkelőhelyek - tömegközlekedés (útvonal, megállóhely) • forgalombiztonsági adatok – személyi sérüléses balesetek • a szolgáltatási osztályba sorolás adatai • az útgazdálkodás adatai - beruházási adatok, folyó kiadások (ezen belül az utak burkolatának fenntartása, egyéb folyó kiadások), általános kiadások • az út menti fasorok, facsoportok, hóvédő erdősávok • a kezelői jogból eredő intézkedések adatai, dokumentumai

a közúti adatgyűjtés fejlődése - 1960-as évek – „leltáradatok” – hossz-, szélesség, pályaszerkezet – UTORG feldolgozás - 1979. az utak használhatóságának első, majd ismételt felmérése, állapotmutatók rendszeres felvétele, feldolgozás központi számítógépen - 1981. személyi számítógépes megyei feldolgozás, országos összesítés – TKA - 1992. OKA létrehozása - 2000. OKA 2000 – személyi számítógépes, integrált (alrendszerek) rendszer térképi megjelenítésekkel

helyazonosítás az országos közúthálózaton • helyazonosítás - a közút adott pontjának, szakaszának, hálózatának egyértelmű hivatkozása • helyazonosítási megoldások - útszám + szelvény típusú ~ - út száma, neve 19/1994.(V.31 ) KHVM rendelet - szelvény: hivatkozási ponttól mért távolság - azonosítópont típusú - egyedi azonosító számmal rendelkező fizikai ponttól mért távolság

ÚT 2-0.007:2003 országos közutak nyilvántartása kettős helyazonosítás szabályai • 0 szelvény kijelölése: kisebb számú (magasabb rendű) út tengelyébe csatlakozó tengelyponttól • külön nyomon vezetett – elváló – pályáknál pályakód (1 jobb pálya növekvő-, 2 bal pálya csökkenő szelvényezési irány) • kiterjedt csomópontok – kapcsolati ágak számozása • körforgalom - magasabbrendű út átvezetve, alacsonyabbrendű azonos szelvénnyel • megyehatár, komp – azonos szelvénnyel • pályaelem hivatkozása – szomszédos szelvénytől

Az út kezdő, vagy végszelvénye, kapcsolati ágak útszám-szelvény típusú azonosítási rendszerben

Körforgalom, szétválás szelvényezése – utóbbinál pályakóddal útszám-szelvény típusú azonosítási rendszerben

O szelvény kijelölése útszám-szelvény típusú azonosítási rendszerben

ÚT 3-0.001:1995 azonosítópont tipusú azonosítás ponttípusok • alappontok egyszerű -C, nagy kiterjedésű -R, körforgalmú csp.-F, forgalmi irány szétválás –Y, útvég –V, komp –K, segédpont (azonos csp-ba visszatérő) -S • közigazgatási pontok országhatár –H, megyehatár –M, ü.m.határ -T • részletpontok nagy kiterjedésű csomópontokon belül

• azonosítópont kijelölés – úttengelyekben, úttengelyek találkozásánál • azonosítópontok megjelölése - burkolatszeg + sárga X - jelölőtábla • pályaelemre hivatkozás pontszerű szomszédos azonosító pontok irányorientált felsorolása + kezdőponttól mért távolság

Pontszerű objektumra hivatkozás azonosítópont típusú rendszerben

OKA 2000 térinformatikai adatbank

a helyi közutak igazgatási jellegű feladatai 5/2004.(I.28.) GKM a helyi közutak kezelésének szakmai szabályiról

• a nyilvántartás vezetését az 1988.évi I. tv. és a vagyonkataszterről szóló 147/1992.(XI.6.) Korm. rendelet teszi kötelezővé – Országos Statisztikai Adatgyűjtési Pr. • a nyilvántartás tartalma: - ingatlannyilvántartás(vagyonkataszter),geometria(rend.terv) - csomópontok közt – utcanév,hrsz.,hossz, kategória,szolgáltatási o.,beépítettség - útszakaszon belül – burkolat, pályaszerkezet, víztelenítés,közvilágítás,gyalog-,kerékpárút,térburkolat, keresztszelvény,űrszelvény,szabályozási szélesség, úttartozékok,közművek(helye, tulajdonosa, kezelője) - műszaki pontszerű – csomópont,csatlakozó út,híd,áteresz, aluljáró,ponton,közmű,hirdetőtábla,elárusítóh.,utcabútor

• minőségi adatok – teherbírás, felület (1-3), víztelenít.

• forgalmi adatok – számlálás helye, szakasza,ÁNF,MOF,nappali-(6-18),esti-(1822),éjszakai-(22-6) • forgalmi rend – jelzések,közúti-vasúti keresztezések gyalogos átkelőhelyek,tömegközlekedés • baleseti adatok • útgazdálkodás adatai üzemeltetés,fenntartás,fejlesztés,intézmény • kezelői intézkedések nyilvántartása közút állagát érintő,nem közlekedési célú,rendkívüli igénybevétel,ingatlanhasználat,előírások ellenőrzése

3.1.1. forgalomszámlálás A közúthálózat gazdálkodása, üzemeltetése, fenntartása, fejlesztése, tervezése, a járművek útpályát terhelő hatásának ismerete, a közúti szakigazgatás a forgalom nagyságának, - járművenkénti összetételének, - jellemzőinek megfelelő ismeretét igényli. ÚT 2-1.109:2009 Országos közutak keresztmetszeti forgalmának számlálása és a forgalom nagyságának meghatározása

a forgalomszámlálás kezdetei szükségesség: Hieronymi Károly ~1860 (Franciaország: 1844) 1869, 1874 – vonó állatok számlálása 1927-28 – országos forgalomszámlálás 1955-56 - átfogó mintavételes (sampling) számlálás

forgalomszámlálási lap Hieronymi könyvéből

a Szent Korona országainak államúti forgalma 1869.

a Magyar Királyság államútjainak forgalma 1874.

korabeli forgalmi adatok feldolgozása

a forgalomszámlálás napjainkban típusai • keresztmetszeti – rendszeresen ismétlődő - átfogó - ciklikus (5 évenkénti) - gördülő (5 éven belül) - forgalom figyelemmel kísérése • célforgalom - honnan-hová? – esetenként csomóponti ágak, körzetek, lásd még: Országos Célforgalom Számlálás 1956, 1963, 1973-74, 1987-88, 1995-96

• adatfelvétel módszerei keresztmetszeti - kézi - gépi - gumitömlős - automatikus – darabszámláló - járműosztályozó - tengelysúly mérő - videofelvétel irodai feldolgozással célforgalom - kikérdezés, - cédula, - rendszám

• állomás típusok - főállomás – nagyszámú mérési adat és számlálás - elsőrendű főállomás – FCS – havi 2 hetes mérés csúcsóra, napszaki(a)-, napi(b)-, havi(c) tényezők - másodrendű főállomás – F – havi 1 hetes mérés - mellékállomás – kisszámú minta, ÉÁNF szorzókkal - elsőrendű mellékállomás – M1 - automata, kézi kieg. reprezentatív keresztmetszetben - másodrendű mellékállomás – M2 – kisszámú, kézi- országhatár állomás schengeni határokon 2007 dec-ig elsőrendű állomások – forgalomösszetétel-, - lefolyás törvényszerűségei, - jellege, forgalomváltozás alakulása állomás hálózat ~ 5000 db, több célú hálózat elemeiként

in CAMION TRUCK&BUS 2008.5. Cseffalvy Mária

mérési program gépi mérés főállomás

• havi 1-2 hét

mellékállomás • évi 2-4 hét (forgalom függvényében)

kézi számlálás • havi 5 nap • évi 2-5 nap (forgalom függvényében

• a vonatkozó ÚT 2-1.109:2009 információkat ad: - a kézi számlálók alkalmassági, munkavégzési feltételeiről - állomástípus, forgalomnagyság, sávszám függvényében szükséges létszámról - az automatákkal szembeni követelményekről - az egyes útkategóriák számlálási igényéről ( bekötő~ 60%, vasúti hozzájáró 40%) - az érvényességi szakaszok követelményeiről

„a”

„b”

„c”

• forgalomnagyság – járműosztályonkénti [jm /nap]-, - egységjárműben kifejezett [E/nap] havi - HÁNF - , éves – ÉÁNF - átlagos forgalom • egységjármű szorzó – különböző forgalmi tulajdonságú járművek átlagos személygépkocsira átszámítása • forgalomterhelési osztályköz –összes jm átlagos napi forg. • pályaszerkezet-méretezési forgalom (ÁNET- [Et/nap]) – naponta áthaladó egységtengelyek • egységtengely – ikerkerekű 100kN egyes tengely • jármű átszámítási szorzó – adott jármű egyszeri áthaladásával megegyező fáradási károsodást okozó egységtengely áthaladási száma • forgalmi terhelési osztály – pályaszerkezet tervezett élettartama alatti egységtengely áthaladás

• érvényességi szakasz – azon útszakasz, melynek a forgalomnagysága, összetétele jelentősen nem tér el • forgalomfejlődés – a forgalom nagyságának korábbi és későbbi konkrét időpontok közti változása • forgalomváltozási tényező – tárgyévi és előző időszaki évi átlagos napi forgalom hányadosa • forgalommegoszlás – járműosztályonkénti forgalomnagyság %-os aránya

• forgalomtartósság – azon óraszám, amelyen a forgalom adott évben, keresztmetszetben egy meghatározott értéket nem haladott meg • forgalomtartóssági görbe – az év 8760 órája forgalmának nagyság szerinti sora nevezetes értékei: Fmax, Fm, Fe • mértékadó óraforgalom – azon óraforgalom, amelynél nagyobb a naptári évben legfeljebb x órán át fordul elő - MOF50 csúcsóra tényező

forgalomtartóssági görbe maximális-, eltűrhető-, megfelelő forgalmak megjelölésével

ÚT 2-1.107:2009 a forgalomminőség a forgalomnagyság alapján alapján

ÚT 2-1.107:2009 a forgalomminőség az átlagsebesség alapján

• • -

•

eredmények nyilvántartása és közzététele nemzetközi adatszolgáltatási kötelezettség éves futásteljesítmény lakott területen kívül (ENSZ EGB) éves futásteljesítmény a teljes hálózaton (IRF) Évkönyvek ÉÁNF – számlálóállomásonként, járműkategóriánként, útkategória-megyei-országos összesítések figyelemmel kísérés eredménytáblái – a,b,c; külföldi jármű, forgalomfejlődés, csúcsóra MK honlap, OKA, térképek

helyi közutak forgalmának meghatározása 10 perces módszerrel e-ÚT 02.01.22. • számlálás időpontja napon belüli időszak: 2x4 óra 7-11,14-18 ó, a hét napja : hétfő-csütörtök/ üdülő jelleg hétfő - péntek, hónap: július-október/ üdülő jelleg szeptember (közepe) • szorzószámok:2x4 óra–24 órás napi–MOF–nappali /éjszakai • e.jármű szorzótényezők szgk*1,0;kis tgk*1,4; nehéz tgk*2,3 • 2x4 óra 10 – 10 perces forgalma * 6 = 8 óra forgalma - napi forgalom 8 óra forg.* 1,95 (nem üdülő jellegű); * 2,30 (üdülő jellegű) - MOF napi forgalom *0,09 (nem üdülő jellegű) *0,14 (üdülő jellegű)

a 2008. évi Országos Célforgalmi Mátrix Dr.Siska Miklós in KMSz 2009. október

• szgk., mkp.- mintavételes háztartási kikérdezés • határforgalom – határállomáson kikérdezés • tgk.- KSH rendszeres adatgyűjtés • helyközi autóbusz – KTI adatok módszerek - azonos jellemzőjű – lakosság, központi település jellege, földrajzi elhelyezkedés – kistérségek; 37 csoport, 11 egyelemű - további szempontok: határmenti, turisztikai jellegű, aprófalvas, központi dominacia, ált.iskolások aránya - kistérségenként 300 háztartás - Budapest – BKV 2004. évi adatfelvétele

3.1.2. baleseti statisztika

-Az országos közúthálózat és a közúti közlekedés főbb adatai -A közúti közlekedési balesetek összefoglaló adatai -Az országos közúthálózat relatív baleseti mutatói -Az országos közúthálózaton történt személysérüléses közlekedési balesetek --baleseti okok, baleset természete és körülményei --okozók és résztvevők --balesetek típusai

3.1.3. az országos közutak értéke • NVÜ – épület,építmény 38 000 Mrd Ft - föld, gyártómű 2 000 Mrd Ft összesen 40 000 Mrd Ft • országos közutak nettó/bruttó 59 %

6 927 Mrd Ft

közutak pénzben kifejezett értékelése • bruttó érték – újraelőállítási ár • utak-hidak bruttó értéke - alépítmény - pályaszerkezet - egyéb (víztelenítés, forgalomtechnika) - hidak • nettó érték tényleges elhasználódással, erkölcsi avulással csökk. • teljes érték bruttó é.+ földterület é.+ máshol aktivált

3.2. Információs rendszerek a közútkezelő feladata a biztonságos, teljesítőképes, relatív kis költséggel járható pálya biztosítása ha fentiekben zavar keletkezik min. feladat: jelzés információ A közúti üzem elemei és a környezet közt az információ a kapcsolatteremtő információ = szolgáltatás, színvonala szorosan összefügg a motorizációs fejlettséggel „Minden út annyit ér, amennyit az általa nyújtott szolgáltatás ” 3M = minden időben – mindenkinek - mindenhol cél: pozitív befolyásolás a biztonság – teljesítőképesség - költségcsökkentés érdekében információgyűjtés, ellenőrzés, feldolgozás, közvetítés a közlekedés résztvevői felé

a közúti üzem egyes elemeinek átfedése speciális területeket jelöl ki

a baleseti okok arányai a közlekedési üzemben Dr.Takács Viktor Útfásítások közlekedésbiztonsági kérdései in KMSz 2008. 10.

Berta Tamás: Az ember mint a közlekedési rendszer része In KMSz 2007. 12.

az emberi tényező a balesetekben

Dr.habil Holló Péter:Gondolatok az emberi tényező közlekedésbiztonsági szerepéről in KMSz 2007. 12.

- a közúti információs rendszer két oldala és azok kapcsolata információs szolgáltató – információ felhasználó - az információk fajtája: pálya, tartozékok környezet időjárás forgalom - a közúti szolgálat információs köre útellenőr – információs központ – közlekedő - az információ felhasználás két oldala – útüzemeltető - úthasználó

- az információs kapcsolat színvonala jelzések:- egyedi, rendszeresített - hagyományos, elektronikus - kézi, távvezérelt, automatikus általános szöveges információ – média – utazás előtt - utazás közben az elektronikusan irányított autó - az információ „szerzés” módszerei: hagyományos elektronikus - az információ továbbítása - az információ ellenőrzése, feldolgozása csak a valós, felfogható információ hasznosul!

Az információközvetítés hagyományos és korszerű megoldásai

az információs rendszer egyik eleme az útellenőrzés az útellenőr - az útüzemeltető szervezet szakalkalmazottja - a forgalom résztvevőjeként észleli az aktuális állapotokat - észleléseiről tájékoztatja – az információs központot - a beavatkozó egységet - lehetőségeihez képest elhárítja a forgalmi veszélyt - jelzi a veszélyes helyet (részletekről lásd az 5. témát)

3.3. Az információ a kapacitáshiány átmeneti feloldásának, a forgalombiztonság javításának, a környezetvédelem fejlesztésének az eszköze a növekvő mobilitás és hatásai: - növekvő forgalmi terhelés - egyenlőtlen kapacitás kihasználás - csúcsforgalmi időszakok túlterhelése megfelelő intézkedések hiányában fellépő következmények: - a forgalombiztonság romlása - a forgalom-lefolyás zavarai - fokozott környezeti terhelés - energiaveszteség - időveszteség

lehetséges intézkedések: - forgalomcsökkentés - adminisztratív úton - jobb tömegközlekedési kínálattal - útkapacitás bővítése - forgalomszabályozás korszerű forgalombefolyásolás: - telematika - intelligens elektronika

az intelligens forgalombefolyásolás lehetőségei • forgalombiztonság növelése nagy forgalomterhelés idején, időszakos veszélyhelyzetben • utazási időveszteség-, többletenergia-, károsanyag kibocsátás-, zajhatás csökkentése • meglevő hálózat kapacitáskihasználásának optimálása • forgalomlefolyás javítása építési beavatkozás nélkül • útszakasz, csomópont tehermentesítése • parkolás management • közlekedési felület használatának időben változó felosztásával jobb kapacitáskihasználás

Intelligens forgalomszabályozó és információs rendszerek alkalmazása ÚT 2-1.165:2009 • pontszerű – helyi probléma megoldására köd, torlódás sebességtúllépésre figyelmeztetés • vonali – forgalomlefolyás segítése - közlekedésbiztonság javítása alkalmazás: „magas eseménypotenciál” esetén kiemelkedő baleseti gyakoriság, - torlódás, - rossz időjárás • hálózati – forgalom optimális elosztása a hálózaton alkalmazás: túlterheltség nagy valószínűsége, alternatív hálózat szabad kapacitása, nagy terelhető forgalom • csomóponti – kihasználás optimalizálása sávhasználat szabályozás, felhajtás segítés

vonali forgalombefolyásolás cél • forgalomlefolyás segítése • torlódásra figyelmeztetés

eszköz • sebességkorlátozás, előzési tilalom • torlódás veszélyjelzés, „sebességtölcsér”

• különleges veszély baleset, útfenntartás • veszélyek jelzése • veszélyes időjárás köd, eső, szél, csúszásveszély • forgalmi sávok, - felületek • leállósáv megnyitás-feltétel! használatának szabályozása sáv forgalmi irány váltás

a rendszerelemek és hierarchiájuk • vonali állomás adatgyűjtés, plauzibilitás vizsgálat, tömörítés parancsok vétele, - továbbítása, helyi jelzések vezérlése, ellenőrzés, felügyelet • alközpont vonalszakaszok, részrendszerek működtetése kieső központ helyettesítése • központ részrendszerek összekapcsolása hálózatok működtetése adatgyűjtés, -feldolgozás, -archiválás; forgalom szabályozási stratégiák, -intézkedések; ellenőrzés, visszacsatolás

vonali szabályozó rendszer sémája

adatgyűjtés • rögzített mérőhely sebesség, forgalomnagyság, -összetétel, útkörnyezet mérési ciklus: statisztika – 60 perc szabályozás – 5 – 10 perc • mobil mérés sebességprofil utazási idő veszélyhelyzet • manuális információk építési munkahely, baleset… • más központok információi városi~, régió~, egyéb

•

•

• •

változtatható jelzéstartalmú jelzőtáblák követelményei Bécsi Egyezmény által lehetővé tett jelzéskombinációk – utasítás –A- (kötelezés,tiltás, korlátozás), veszély –B-, tájékoztatás –Cfelismerhetőség – 300 m – tábla jellege- lásd fenn - 150 m – tartalom - 75 m – kiegészítő tartalom - 35 m – eltűnési pont statikus és VJT tartalom összhangja állandó veszélyt statikus táblával

VJT táblamegoldások • mechanikus - prizmás - forgólapos - rolós - forgólamellás • fénytechnikai - száloptikai - világító dióda – LED - fényraszter - belső világítású

mechanikus VJT megoldások

3.3.1. ITS, ICT’s az EU közlekedésében Dr.Lindenbach Ágnes Stratégia az intelligens közlekedési rendszerek és szolgáltatások hazai fejlesztéséhez in. KMSz 2008. 9-10.

• Intelligent Transport Systems and Sevices – ITS intelligens közlekedési rendszerek és szolgáltatások • Information and Communikation Technologies – ICT’s – információs és communikációs technológiák Az EU Többéves Előretekintő Programja 2001 – MIP – (Multi Annual Indicativ Programme ) keretében a meglevő infrasruktúra kihasználtságának optimálása: az ITS, az ICT’s a hiányzó kapacitás időleges pótlásának, a forgalmi torlódások feloldásának a korszerű eszköze. Hatásai: a forgalom lefolyása egyenletessé válik, a kapacitás nő, a torlódások csökkennek, a közlekedésbiztonság javul, a környezeti terhelés csökken.

Az intelligens közlekedés fejlesztésének általános követelményei • • -

kompatibilitás, kontinuitás, interoperabilitás térbeni és időbeni továbbfejleszthetőség alágazati rendszerek összekapcsolhatósága „horizontális feladatok szabványosítás PPP a tervezés, finanszírozás, üzemeltetés területén jogi feltételek megteremtése kutatás-fejlesztés koordinálása tudatformálás

az EU fejlesztések és az új belépők lehetőségei - EasyWay – 2009. – 21 ország Trans European intelligent transport systeMs PrOjekts TEMPO – ITS rendszerek és szolgáltatások összekapcsolása a TEN hálózaton – hat eureg. projekt: CENTRICO-CORVETTE-STREETWISESERT-VIKING-ARTS - CONNECT - 8 ország – CZ,SK,SLO,H,A,D,I -

- a TEMPO projekt

a CONNECT projekt területe

a CONNECT úthálózata

A telematika haszna, gazdasági jelentősége 1. németországi gyakorlati mérések szerint - minden, az információs- és forgalombefolyásolási rendszerekbe invesztált 1 DM befektetés 4 DM haszonnal jár - üzemanyag felhasználás csökkentése: átlagosan 20 % - 10 %-a torlódások számának csökkenéséből - 5 %-a felesleges útkeresések elmaradásából - 5 %-a individuális és a közhasználatú közlekedési információs rendszerek összekapcsolásából - környezetszennyezés csökkentése: - szénmonoxid kibocsátás 20 %-kal - széndioxid kibocsátás 40 %-kal - nitrogéndioxid kibocsátás 15 %-kal - utazási idők csökkentése: átlagosan 25 % - telematikához kapcsolódó ipari-gazdasági potenciál: 200 Mrd ECU!

Balesetek csökkenése:

esetszám

költség

átlagosan 30 % esetenként 40-50 %

A telematika haszna, gazdasági jelentősége 2. • TEMPO eredményei - torlódások számának csökkenése 5 – 15% - közlekedésbiztonság javulása a VJT-k által 20 – 30% - károsanyag kibocsátás csökkenése 5% • az EasyWay célkitűzései - forgalmi torlódások 25% csökkentése - balesetek halálos áldozatai 25% csökkentése - károsanyag kibocsátás 10 % csökkentése • az eSAFETY célkitűzése a közlekedésbiztonság 50%-os célkitűzéséből 25% ezúton való teljesítése

a fejlődési tendenciák • a felhasználó az előtérben – „3M” • a felhasználók köre bővül – tömegközlekedés, gyalogosok, kerékpárosok • alágazatokat átfogó rendszerek • műszaki megoldások bővülése • regionális – határon átnyúló - együttműködés felerősödése • intézményi háttér szerepének erősödése • kooperáció iránti fokozódó igény – útüzemeltető – magánszolgáltató

intelligens közlekedés a hazai hivatalos programokban • Magyar közlekedéspolitika 2003 – 2015 a közlekedési pályák és szolgáltatások hatékonyabb kihasználását biztosító intelligens közlekedési rendszerek alkalmazása prioritást élvez a fejlesztéseknél • Nemzeti Fejlesztési Terv 2007 – 2013 Közlekedési Operatív Programja közösségi közlekedésben intelligens rendszerek bevezetése, TEN hálózatokhoz kapcsolódó fejlesztés, intelligens közlekedésszervezés infrastruktúrájának a megteremtése, utasinformávió a városi-, elővárosi közlekedésben • Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia 2007 - 2020 intelligens jegy, elektronikus útdíj, korszerű utasinformáció, intelligens szolgáltatás aTEN-T hálózaton, navigáció fejl.

törekvések és eredmények a hazai közutakon (adatok: 37. Útügyi Napok, Jákli Zoltán ÁAK Zrt., Jenovai Zoltán, FŐKEFE)

AIPCR: az útüzemeltetés magába foglal minden a forgalmi menedzsment és a közlekedők tájékoztatására tevékenységet - információ gyűjtés – meteorológiai rendszerek bővítése - Floating Car Data - intelligens kamera - információs technológiák fejlesztése - forgalomirányító központok – Főváros – ÁAK - határon átnyúló együttműködés – M1- A, M15 - SK - vonali szabályozás – M0, fővárosi bevezető – sebesség - várható utazásiidő kijelzés - hálózati szabályozás –M1-M7-M0, M3-M0-M31, H-A-SK - utazás előtti információ – 58 web-kamera

3.3.2. Az M0 tervezett forgalombefolyásoló rendszere MAnagement of Road Traffic Around BUdapest – MARABU - a telepítési környezet: sugaras főúthálózat és M1, M7, M5, M3, M2 körirányú összekapcsolása 2 x 2 sávos autóúttal, távlatban 2 x 3 sávos autópályával

- funkciók: célforgalom elosztása kistérségi forgalom szervezése tranzit elkerülő továbbvezetése - a rendszer: - integrált – minden forgalmi, útburkolati, időjárási körülmény, sebesség befolyásolás, figyelmeztetés, terelőút javaslat - dinamikus – aktuális körülmények - kollektív – valamennyi közlekedőhöz szól - felépítés - „építőkocka” elv - hierarchia: vonal – alközpont – központ - rendszerkomponensek: - mérőhálózat - 55 indukciós hurok, 6 CCTV kamera mért adat: forgalomnagyság, tgk. arány, átlag sebesség, foglaltság, statisztika; ciklus: 1, 5, 60 perc

- részrendszerek: - ködre, jegesedére figyelmeztető

- útmenti információs - vonali információs (M1/7, M7 Érd) - útvonalválasztás - parkolást segítő - központ: - kamerák - alrendszerek felügyelete - részrendszerek működtetése - külső kommunikáció - adatgyűjtés - gazdasági értékelés közlekedésüzemi költség-, utazási idő-, környezeti teher csökkentése, biztonság fokozása

További hazai rendszerek és elképzelések - MAESTRO MAnagement on the Hungarian North-East motorway for a high Service level of the TRaffic Operation élő rendszer az M3 autópályán, mely folyamatos fejlesztés alatt áll - a magyar autópálya hálózat egységes szabályozása VJT táblákkal - IKIR – Intelligens Közúti Információs Rendszer cél: közútüzemeltetési-, utastájékoztatási információk útvonalak: - autópálya tengely kereszt - E utak - főutak: 4, 441, 442, 46, 42; 6, 61, 66, 55, 56, 57; 8, 80, 71, 75, 84; 61-52-44-47; 84-71; 10, 2 egységesítés: szabványos autópálya-kommunikáció, -interface program: azonos idejű információ, autópálya forgalom befolyásoló-, megyei közútkezelő-, közúti tevékenység rendszerek összehangolása

- gyorsforgalmi utakra, térségekre kidolgozott elképzelések - BME Innotech – UTIBER: magyarországi főúthálózat csatlakozás a tervezett európai (CENTRICO, SERTI, VIKING, CORVETTE) rendszerekhez - MONARCHY Management for the Intelligent Traffic between Austria and Hungary in cooperation on the European Highway Network - ELMKAFORG

3.3.3. Fejlett külföldi információs technikák

a francia CORALY a Lyon körüli hálózaton

TRaffic OPtimisation by the Integration of information and Controll

egy megvalósult EU kutatási projekt

példák a munkabizottsági vizsgálatokra a piktogramok felismerhetősége

jelzés variációk

egy lehetséges ITS rendszer összeállítás

A rendszer különböző szereplői

különböző szintű rendszerek kapcsolata

ellenőrző kérdések 3.1./Ismertesse a közútkezelők adatfelvételi és nyilvántartási kötelezettségeit 3.2./Mutassa be az országos közúti adatok felvételi, nyilvántartási rendszerének fejlődését, jelenlegi működését 3.3./Mutassa be az utak jellemző adatai helyazonosításának megoldásait 3.4./Mutassa be a helyi közutak kezelői adat-nyilvántartási feladatait 3.5./Ismertesse a közúti forgalomszámlálás célját, típusait, módszereit 3.6./Foglalja össze a használatos forgalmi adatokat és azoknak a forgalomminőséggel való összefüggéseit 3.7./Mutassa be a helyi utakon alkalmazható ún. 10 perces forgalomszámlálási módszert 3.8./Ismertesse az országos közutak baleseti statisztikai rendszerét 3.9./Mutassa be a az intelligens forgalombefolyásolás lehetőségeit, módszereit 3.10./Ismertesse a változtatható jelzéstartalmú táblák elvi megoldásait, követelményeit 3.11./Ismertesse az EU törekvéseit az intelligens forgalombefolyásolás terén