Közhasznúsági jelentés Az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület 2002. évi tevékenységérıl, gazdálkodásáról Bevezetı
A fejlett gazdasággal rendelkezı országok polgárai fogyasztóként kulcsszerepet játszanak a gazdaságban, aktív részvételük nélkül a piac mőködése nem lehet sikeres. Ugyanakkor kétségtelen, hogy ık ennek a piacnak a gyengébb pozícióban lévı szereplıi, akik nem képesek piaci kapcsolataikban a gazdasági élet többi szereplıjével azonos feltételeket teremteni. Ahhoz, hogy a fogyasztók is „versenyképesek” legyenek, ismerniük kell a társadalomban ıket megilletı jogokat, de a környezettel és az egész társadalommal szembeni felelısségüknek is tudatosulni kell. Mindez a gazdaság szempontjából is igen fontos, hiszen a fogyasztói bizalom megteremtése és fenntartása, ezáltal piaci aktivitásuk erısödése növeli a gazdaság versenyképességét. Az elmúlt évtized Magyarországára a társadalmi és gazdasági viszonyokban bekövetkezett dinamikus változás a jellemzı. A fogyasztók naponta szembesülnek az új viszonyokból eredı, ma még nehezen megoldható problémákkal, és gyakran a napi életvitelhez elengedhetetlen kapcsolatok is kihívást jelentenek számukra. A fogyasztók mindennapjaiban ez leginkább a napi fogyasztási cikkek vásárlása, a fogyasztási és a közüzemi szolgáltatások igénybevétele során érzékelhetı. Napjainkban egyre erıteljesebben fogalmazódik meg a fogyasztók magas szintő egészségvédelmének, és a biztonságos termékek forgalmazásának az igénye. A tömeggyártás keretében piacra kerülı termékek gyártásánál alkalmazott újabb és újabb anyagok, gyártási eljárások és technológiák újabb és újabb veszélyeknek teszik ki a fogyasztókat. Különösen az élelmiszerek terén nagy a veszély, tekintettel arra, hogy a tudomány még nem képes egyértelmően meghatározni, elıre látni, és kizárni a korszerőnek mondott állattenyésztési és növénytermesztési eljárások, az alkalmazott vegyszerek, gyógyszerek, genetikai eljárások, egyéb eljárások emberekre gyakorolt hatását. Hasonló, elıre nem látott veszélyeket rejtenek az élelmiszer feldolgozás során alkalmazott bizonyos eljárások, segéd- és adalékanyagok is. A fogyasztók egészségének védelmét és biztonságát szolgáló jogszabályok a közösségi jogharmonizáció keretében elsıkként születek meg nálunk is. Mégsem várhatunk teljes körő védelmet tılük addig, míg ki nem épül az a piacfelügyeleti rendszer, amely képes figyelemmel kísérni a forgalomba kerülı termékeket, kiszőrni azok közül a veszélyeseket, és szükség esetén gyorsan és hatékonyan intézkedni a forgalomból való kivonásukról. A közüzemi szolgáltatások által közvetített veszélyekkel, mint fogyasztóvédelmi problémával ma még senki sem foglalkozik. Pedig az ivóvíz minısége, a szennyvíz kezelése, a háztartási
hulladék elszállítása és ártalmatlanítása, a villamos-, és gázkészülékek egészségre ártalmatlan kezelése, a tisztítószerek, háztartási vegyi áruk, csomagolóanyagok biztonságos használata nem csupán környezeti, de közvetlen fogyasztói probléma is. Napjaink korszerő kereskedelmi hálózata, a széles áruválaszték, a vásárlók igényeihez igazodó árukínálat és a kedvezı árszint a fogyasztók számára komoly elınyökkel járnak. A korszerő körülmények közötti vásárlásokra azonban a fogyasztók még nem készültek fel eléggé. A vásárlás gyakran szabadidıs program, amely elıre nem tervezett költekezéssel, többlet kiadással, indokolatlan árubeszerzéssel, nagyobb idıigénnyel jár együtt. Ezekre a kihívásokra a fogyasztók, különösen a fiatalabb korosztályok még nem készültek fel. A vásárlási körülmények színvonalát kedvezıtlenül befolyásolja, hogy a korszerő kereskedelmi egységekben dolgozók többsége már nem szakképzett kereskedı, ismereteik általában alapszintőek, szakmai mőveltségük hiányos, tevékenységük személytelen, elgépiesedett. Általánosságban javult a forgalomba kerülı áruk minısége, a fogyasztói tájékoztatás és az árfeltüntetés helyzete, számos probléma akad azonban a fogyasztók jótállási és szavatossági jogai érvényesítése terén. Az elektronikus kereskedelem térhódítása megkezdıdött, bár csak az elsı lépéseknél tartunk. Az uniós jogharmonizáció eredményei a kereskedelem terén érzékelhetıek a leginkább. A fogyasztóvédelmi törvény, valamint a fogyasztók egészségét és biztonságát szolgáló, gazdasági érdekeiket védı egyéb jogszabályok itt javítottak a fogyasztók pozícióján a leginkább. Az európai színvonalú kereskedelem mellett azonban létezik hazánkban egy másik is, ahol az alacsony jövedelmőek szerzik be a szükséges termékeket olcsó áron, de gyenge minıségben és primitív körülmények között. Erre a gondra még megoldást kell találni. A fogyasztási szolgáltatások fogyasztóvédelmi helyzetében nem következett be javulás, és napjainkban talán ezen a téren tapasztalható leginkább a fogyasztók megkárosítása. A kialakult helyzet több okra vezethetı vissza, így a korszerő, speciális tartalmú jogi szabályozás hiányára, az itt virágzó fekete gazdaságra, a képzetlen munkaerıre, és a fogyasztók tájékozatlanságára. A pénzügyi és a biztosítási szolgáltatásokkal összefüggı fogyasztói ismeretek terén az elmúlt években folytatott intenzív tájékoztató munka ellenére is még komoly hiányosságok tapasztalhatók. A megbízható ismeretek hiányában a fogyasztók bizonytalanok pénzügyi és biztosítási jellegő döntéseik tekintetében. A társadalmi információs szolgáltatások iránti igény ugrásszerően megnıvekedett az elmúlt néhány évben, és egyre növekszik, különösen széles körben elterjedtek egyes hírközlési szolgáltatások. Fogyasztóvédelmi szempontból legkritikusabbnak tekinthetı terület ma a közüzemi szolgáltatásoké, ahol a választás lehetıségének hiánya miatt a legkiszolgáltatottabbak a fogyasztók. A villamos energia és a gázszolgáltatásban, de más vezetékes szolgáltatások terén is a szolgáltatások monopol jellege különösen hangsúlyosan jelenik meg a fogyasztói piacon. A sajátos hazai körülmények, a szolgáltatók és a fogyasztók közötti partneri viszony hiánya, a fogyasztói ismeretek hiányosságai tovább súlyosbítják a kialakult helyzetet. Míg Európa fejlett országaiban elismert tény, hogy a közüzemi szolgáltatások tekintetében a fogyasztók fokozott védelme indokolt, addig nálunk ennek ellenkezıje látszik meghonosodni. A felzárkózás ezen a területen látszik a legsürgetıbbnek.
Szakmai program 2002. A fogyasztóvédelem hazai intézményrendszerében ma már fontos és nélkülözhetetlen szerepet tölt be az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület. A fogyasztói érdekek védelme és képviselete mellett a fogyasztóvédelem terén dolgozó társadalmi szervezetek összefogását és együttes fellépésének elısegítését is feladatának tekinti az egyesület. Az egyesület 2002. évi szakmai programja a gazdaság és a fogyasztóvédelem idıszerő, elıbbiekben részletezett helyzetének ismeretében került meghatározásra, figyelembe véve a kormány fogyasztóvédelmi koncepciójában, a fogyasztóvédelmi törvényben és az Európai Unió fogyasztóvédelmi politikájában megfogalmazott célokat is. A program tartalmazza azokat a feladatokat is, amelyek az egyesület szervezeti életének erısítése, mőködıképességének javítása és a szakmai színvonal emelése érdekében szükségesek. A 2002-es év különleges jelentıséggel bírt az egyesület szempontjából, mivel ebben az évben ünnepelte fennállásának 20. évfordulóját. Tekintettel arra, hogy ez egyben a hazai civil fogyasztóvédelem kialakulásának az évfordulója is, ezért nemzetközi konferencia keretében kívánt róla megemlékezni. 2002-ben kiemelt feladatként jelentkezett a békéltetı testületek megújítása, továbbá a fogyasztók tájékoztatása és a fogyasztóvédelmi szakemberek szakmai felkészítése az idıszerő feladatok ellátására. Az egyesület évek óta, kiemelten foglalkozik a fogyasztók közösségi jogainak érvényesítésével. A közüzemi szolgáltatások terén végzett több éves, erıteljes érdekképviseleti és érdekegyeztetési tevékenység ellenére sem javult számottevıen a fogyasztók helyzete, nem alakult ki partneri viszony a szolgáltatók és a fogyasztók között, és a szolgáltatóknak a fogyasztói érdekképviseletet ellátó társadalmi szervezetekkel való együttmőködése is csak csíráiban létezik. Ezért a 2002-es évben az egyesület újabb eszközöket és módszereket kívánt bevezetni az érdekegyeztetés terén, és szélesíteni kívánta a fogyasztói ismeretterjesztést. A civil fogyasztóvédelmi tevékenység másik, egyre nagyobb jelentıséggel bíró területe a fogyasztók egyéni jellegő problémáinak megoldásához történı segítségnyújtás. A jól szervezett és magas színvonalú fogyasztóvédelmi tanácsadás nem csupán eseti segítségnyújtást jelent, de bıvíti a fogyasztói ismereteket, növeli a tudatosság szintjét és csökkenti a fogyasztói kiszolgáltatottságot. Az egyesület 2002-ben fel kívánt készülni a fogyasztóvédelem intézményrendszerén belüli munkamegosztás várható változásának az eredményeként megnövekvı ügyfélforgalomra, és az Európai Uniós csatlakozásra felkészülésbıl adódó újabb feladatokra.
Szakmai beszámoló 2002. Az egyesület 2002. évi feladatainak szervezése és végrehajtása a szakmai programban meghatározottakra tekintettel történt. Természetesen az éves munka teljes egészében nem tervezhetı elıre, hiszen a fogyasztóvédelmi tevékenység jellegénél fogva ezt nem teszi lehetıvé. Ezért az egyesületi feladatok az év során kiegészültek azokkal az elıre nem tervezhetı, menet közben felmerülı fogyasztói problémákkal, amelyek soron kívüli megoldást igényeltek.
Számos elıre nem tervezhetı feladat merült fel ebben az évben is. Ilyenek voltak például az egyes jogszabályalkotással összefüggı feladatok (pl. villamos energia-, és gáztörvény valamint kapcsolódó jogszabályok), az egyes gazdasági, illetve gazdálkodói intézkedésekkel összefüggı fogyasztóvédelmi problémák (pl. közüzemi díjak emelése, távfőtés mérés szerinti számlázása, kábeltelevíziós szolgáltatási problémák). I. Kiemelt programok Szakmai konferenciák Az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület, valamint a magyar civil fogyasztóvédelmi mozgalom fennállásának 20. évfordulója alkalmából február hónapban két napos nemzetközi konferencia került megtartásra, amelyen többek között a fogyasztóvédelem hazai és nemzetközi tapasztalatairól, általános helyzetérıl, a civil fogyasztóvédelem eredményeirıl és feladatairól folyt eszmecsere. A konferencia záródokumentuma számos sürgetı, kiemelten kezelendı fogyasztóvédelmi feladatot fogalmazott meg. Ezek megvitatására novemberben egy újabb, két napos konferencia került megszervezésre „A magyar fogyasztók helyzete a szolgáltatások és a jog vonatkozásában az EU csatlakozás küszöbén” címmel. A tanácskozás résztvevıi egyetértettek abban, hogy a megfelelı fogyasztói érdekérvényesítés feltétele: a világos cél, az erıs civil szervezetek, összefogás az érdekek mentén más civil szervezetekkel, hatóságokkal, szolgáltatókkal, továbbá nemzetközi együttmőködés a partner szervezetekkel. Az összefogás célja: csökkenteni a fogyasztó kiszolgáltatottságát, javítani érdekérvényesítési pozícióját, a lehetséges mértékig biztosítani választási szabadságát a szolgáltató és a fogyasztási szerzıdés feltételei tekintetében is. Rendezett, világos, egyértelmő jogi környezetet kell kialakítani és fenntartani, biztosítani ebben a szabályozás hatásvizsgálatát és a fogyasztói panaszok gyors, szakszerő elintézését is. Biztosítani kell – ahol lehet - a piaci versenyt, segíteni a jogkövetı magatartás, erısíteni az ellenırzést, kikényszeríteni az érdeksérelem orvoslását, a fogyasztót nevelni, tanítani, tájékoztatni. Az önkormányzatok nagyszámú fogyasztóvédelmi jellegő feladatának és hatáskörének a hatékony és eredményes ellátása érdekében a konferencia javasolta ezeknek a feladatoknak több önkormányzat által, társulási keretek között történı ellátását a megyei fogyasztóvédelmi felügyelıségek és fogyasztói érdekképviseletek szakmai segítségével. Javasolta továbbá a lakossági panaszok intézésével összefüggı, törvényben elıírt kötelezı feladatok ellátása érdekében - a fogyasztói érdekképviseletet ellátó civil és társadalmi szervezetekkel együttmőködve - közösen üzemeltetetett fogyasztói tanácsadó, illetve panaszirodák létrehozását. A februári nemzetközi konferencia egyben a Fogyasztóvédelmi Világnap alkalmából évek óta megtartásra kerülı rendezvénysorozat nyitó rendezvénye is volt. A fogyasztóvédelmi hét rendezvényei rámutattak arra, hogy már nem csak a fogyasztók és a fogyasztóvédık, de a gazdálkodó szervezetek is megemlékeznek a fogyasztói jogok deklarálásáról. Békéltetı testületek megújítása
A fogyasztóvédelmi törvény rendelkezése alapján 1999. tavaszán kezdıdött meg országosan a fogyasztóvédelmi ügyekben eljáró békéltetı testületek szervezése. A békéltetı testületek három évenként megújításra kerülnek, melynek során új testületi tagok és új tisztségviselık megválasztására kerül sor. Az elsı három éves ciklus 2002-ben járt le. Tekintettel arra, hogy a békéltetı testületek civil oldalának szervezésében fontos feladatot tölt be az egyesület, a testületek megújításával kapcsolatos tennivalók kiemelt programként jelentkeztek. Az új békéltetı testületi tagok megválasztása, az új összetételő testületek beiktatása, az új tagok felkészítése, szakmai munkájuk segítése és összehangolása az év elejétıl az év végéig tartó folyamatos munkát jelentett. A program zárásaként az ısz folyamán került sor a testületi elnökök szakmai konferenciájára, majd a testületi tagok szakmai továbbképzésére több lépcsıben. Fogyasztói tájékoztatás, szakmai felkészítés A fogyasztói szolgáltatások egyes területein, így különösen az információs társadalmi szolgáltatások, a pénzügyi és a közüzemi szolgáltatások területén jelentkezı sajátos problémák kezelése ma még a fogyasztók többségének gondot okoz. De mindig újabb és újabb problémákkal szembesülnek más területeken is (pl. élelmiszerforgalmazás, termékbiztonság), ezért a korábbiaknál is erıteljesebb fogyasztói tájékoztatási munkát tartott indokoltnak az egyesület. A gyors ütemő fejlıdés, a folyton bıvülı fogyasztóvédelmi joganyag, a változó fogyasztói igények magas színvonalú munkát követelnek meg a fogyasztóvédelmi szakemberektıl. Ez csak folyamatos képzéssel és továbbképzéssel biztosítható. Az idıszerő tennivalókat tartalmazó tájékoztatási programba, valamint oktatási és továbbképzési programba foglaltak végrehajtásával külön fejezet foglalkozik.
II. A fogyasztói jogok és gazdasági érdekek érvényesítése
Az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület közel egy évtizede, az igényekkel összhangban, egyre intenzívebben és egyre szélesebb körben foglalkozik a fogyasztók egészét, illetve nagyobb fogyasztói közösségeket érintı, úgy nevezett közösségi fogyasztói jog-, és érdekérvényesítéssel. A fogyasztóvédelmi törvény ehhez az érdekképviseleti és érdekegyeztetési tevékenységhez a civil szervezetek számára biztosítja a szükséges jogosítványokat akkor, amikor lehetıvé teszi számukra, hogy • közremőködjenek a fogyasztóvédelmi politika kidolgozásában, és figyelemmel kísérjék annak érvényesülését, • véleményezzék a fogyasztókat érintı jogszabálytervezetek, jogszabály-módosítást kezdeményezzenek, • képviseljék a fogyasztókat érdekegyeztetı fórumokon és testületekben, • figyelemmel kísérjék a fogyasztókkal szemben alkalmazott általános szerzıdési feltételeket, • érdekfeltáró munkájukkal segítsék a fogyasztók gazdasági érdekeinek és fogyasztói jogainak érvényesítését,
• • •
a fogyasztói érdekek védelme céljából részt vegyenek nemzetközi szervezetek tevékenységében, elızetesen véleményezzék a hatósági árakat, és a tevékenységük során tapasztaltak nyilvánosságra hozatalával tájékoztassák a közvéleményt.
A felsorolt jogosítványok gyakorlása folyamatosan jelentkezı, bár általában elıre nem tervezhetı feladatokat jelent az egyesület számára. Ahhoz azonban, hogy a fogyasztóvédelem helyzete megszilárduljon, és a fogyasztók pozíciója erısödjön, elengedhetetlenül szükséges az itt részletezett érdekképviseleti tevékenység ellátása.
A fogyasztóvédelmi politika kidolgozásával és érvényesülésével összefüggı tevékenység A Magyar Köztársaság Kormányának elsı, 1999-2002. közötti évekre szóló fogyasztóvédelmi koncepciójának a végrehajtását – tekintettel annak lejártára - összességében és a civil szervezetekkel összefüggésben is értékeltük. Bár a kormánykoncepció valamennyi eleme nem valósult meg, igazi jelentısége abban volt, hogy piacgazdasági viszonyok között elsıként fogalmazta meg a magyar fogyasztók helyzetének javítását célzó fogyasztóvédelmi politikát. Egyidejőleg javaslatot tettünk a fogyasztóvédelem jövıje, ezen belül is a fogyasztók helyzetének javítása és az Európai Unióhoz való csatlakozás szempontjából általunk legfontosabbnak ítélt feladatokra, melyek a Kormány következı, 2003-2006. közötti fogyasztóvédelmi politikájának a részét kell, hogy képezzék. Majd véleményeztük a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium által elkészített tervezetet. Az év során értékeltük a fogyasztóvédelem idıszerő helyzetét általában, valamint az egyes részterületeket, továbbá a civil fogyasztóvédelem helyzetét, és megfogalmaztuk a fontosabb tennivalókat. A tanulmány célja az volt, hogy segítségével tájékoztassuk a Kormány tagjait, és a vezetı politikusokat, ráirányítva figyelmüket a fogyasztóvédelem ügyére. Részvétel a jogszabályalkotásban A 2002-es évben viszonylag élénk jogszabály alkotási és módosítási tevékenység volt tapasztalható. Több olyan jogszabály is elıkészítésre került, amely az uniós jogharmonizáció keretében vált szükségessé, és a fogyasztóvédelem területét érintette. Emellett kidolgozásra került a Polgári Törvénykönyv módosítási javaslata, az új villamos energia törvényhez kapcsolódó egyéb jogszabályok, a gáztörvény tervezete, és elképzelések láttak napvilágot a fogyasztóvédelmi törvény módosítását illetıen is. Ebben a munkában egyesületünk az illetékes tárcák felkérésére részt vett. Részvétel fogyasztói érdekegyeztetı fórumok munkájában Az egyesület közel egy évtizede számos érdekegyeztetı testület, illetve szervezet tevékenységében vesz részt eredményesen képviselve a fogyasztók érdekeit. Az év folyamán, egyes területeken az érdekegyeztetés már-már hagyományosnak tekinthetı rendszere felbomlott, egyes szervezetek végleg megszőntek, mások helyébe újak léptek, vagy megváltozott módon folytatták mőködésüket. A legjelentısebb változás a mezıgazdasági és élelmiszeripari érdekegyeztetés terén következett be, de megváltozott a távközlési érdekegyeztetési fórumrendszere is. Tekintettel
arra, hogy a fogyasztói érdekképviselet nem gyengülhet, a civil fogyasztóvédelemnek kell megtalálnia az érdekérvényesítés új útjait. Általános szerzıdési feltételek figyelemmel kisérése A 2002-es évben felerısödött az általános szerzıdési feltételekkel kapcsolatos véleményezési tevékenység, elsısorban a közüzemi szolgáltatások területén. Többnyire jogszabályváltozás hatására több szolgáltató társaság is új üzletszabályzatot készített, illetve a meg lévıt jelentısen módosította (áramszolgáltatók, vízszolgáltatók, távfőtı és kábeltévé társaságok, stb.). Az üzletszabályzatokat, illetve azok módosításait mind több esetben küldik meg a társaságok az egyesületnek, igényelve a fogyasztók nevében és érdekében történı véleményezést. Az alapos jogi és szakmai felkészültséget igénylı feladat mind magasabb színvonalú ellátása érdekében ebben az évben megkezdıdött az egyesület jogi végzettségő szakembereinek az egy-egy részterületre való szakosodása. Érdekfeltárás Egyes fogyasztóvédelmi területek helyzetének, a fogyasztói jogok és gazdasági érdekek érvényesülésének a feltárása és értékelése nagyon fontos a fogyasztók és a fogyasztóvédelem helyzetének a megítélése szempontjából. A fogyasztói tanácsadások, és a lakossági rendezvények mellett a fogyasztóvédelmi felmérések szolgáltatják a legtöbb információt, ezért a fogyasztóvédelmi szempontból idıszerőnek vagy fontosnak ítélt területek felmérése folyamatosan történik. Az egyesület országos felmérés keretében tájékozódott a forgalomban lévı fogyasztási cikkek megfelelıségével és minıségével, valamint az élelmiszerek minıségével és biztonságosságával összefüggı fogyasztói ismeretekrıl és véleményekrıl, a kábeltelevíziós szolgáltatások fogyasztóvédelmi helyzetérıl, a jótállási és szavatossági jogok fogyasztók általi ismeretérıl, és azok érvényesülésének a helyzetérıl. Továbbá foglalkozott a távközlési piac liberalizációjának hatására kialakult fogyasztóvédelmi helyzettel és az elektronikus kereskedelem sajátos fogyasztóvédelmi helyzetével. Valamennyi felmérés eredményérıl tájékoztatást kapott a sajtó, a kábeltelevíziós szolgáltatás helyzetét a novemberi konferencia külön szekcióban is megvitatta. A távközlési piac liberalizációjának a hatására kialakult fogyasztóvédelmi helyzetrıl az egyesület állásfoglalásban tájékoztatta a kormányt és a sajtót. Országos jelleggel került feltárásra a fogyasztói oktatás helyzete, az egyesületnek az oktatással kapcsolatos tevékenysége, és annak eredményei, hogy meghatározhatók legyenek a szükséges további feladatok. Hatósági árak elızetes véleményezése A fogyasztóvédelmi törvény 1998-ban vezette be a hatósági árak kötelezı, elızetes véleményeztetési eljárását. Ennek értelmében a hatósági árat megállapító minisztériumok és önkormányzatok a hatósági ár megállapítása elıtt kötelesek kikérni a fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek véleményét. Bár a fogyasztóvédelmi törvény mellett több, közüzemi szolgáltatást szabályozó törvény is hasonlóan rendelkezett, az elızetes véleményezési eljárásra még csak ritkán kerül sor.
A 2002-es évben mintha tovább romlott volna a helyzet, hiszen még azoknál az árhatóságoknál is elmaradt a vélemény kikérése, ahol arra korábban már többször sor került (több minisztériumnál és a fıvárosi önkormányzatnál). Ennek oka feltehetıen a kormányzati és önkormányzati változásokban keresendı. Az egyesület által novemberben megtartott konferencia egyik nagy érdeklıdéssel kísért szekciója az önkormányzati kapcsolatokkal, és a hatósági árak terén szükséges együttmőködéssel foglalkozott. Ebben a hónapban készült el az a módszertani kiadvány, amely az önkormányzatok és az egyesület megyei és helyi szervezetei közötti együttmőködést hivatott elısegíteni.
Érdekvédelem a közüzemi szolgáltatások terén A civil fogyasztóvédelmi tevékenység alapvetı jellegzetessége, hogy a fogyasztóvédelem intézményrendszerén belül egyedül a társadalmi szervezetek jogosultak – és egyben kötelesek – a fogyasztói közösségek képviseletére a fogyasztók jogainak és gazdasági érdekeinek védelme érdekében, tehát a közösségi jogérvényesítéssel összefüggı feladatok ellátására. Napjaink fogyasztóvédelmi szempontból legkritikusabbnak tekinthetı területe a közüzemi szolgáltatások területe, ahol a fogyasztók a korábbiakban megszokottól alapvetıen eltérı viszonyok között nehezen boldogulnak, és mindinkább kiszolgáltatottnak érzik magukat. Erre a gyakran még mindig hatóságként viselkedı közüzemi szolgáltatók alapot is adnak. Talán az sem véletlen, hogy a fejlettebb fogyasztóvédelmi viszonyokkal rendelkezı Európai Unióbeli országokban is a század utolsó éveinek kiemelt fogyasztóvédelmi feladata a fogyasztók érdekeinek védelme volt a közüzemi szolgáltatások terén. Ezen belül is a figyelem elsıdlegesen azokra a szolgáltatásokra irányult, melyek természetes monopóliumokkal vannak összefüggésben. A természetes monopóliumok közül a villamos-energia és a gázszolgáltatásban a közüzemi vállalatok monopol jellege különösen hangsúlyosan jelenik meg a fogyasztói piacon. Ez körülmény nehéz feladat elé állítja a fogyasztói érdekeket érvényesíteni kívánó fogyasztóvédelmi szervezeteket. A sajátos hazai viszonyok és az energiaszektor privatizálása azonban szükségessé teszi, hogy minél rövidebb idın belül olyan hatékony fogyasztóvédelmi rendszer alakuljon ki hazánkban is, amely képes kezelni és megoldani a közüzem szolgáltatásokkal összefüggésben keletkezı problémákat. A szakmai programban tervezett feladatok végrehajtása igen komoly kihívást jelentett, hiszen olyan területeken kellett eredményeket elérni, amelyeken a partnerek – a közüzemi szolgáltató társaságok – pozitív hozzáállása nélkül elképzelhetetlen az elıre lépés. Ez a partneri hozzáállás az elmúlt néhány évben nem volt tapasztaltható, sıt gyakran inkább merev ellenállás a szolgáltatók részérıl olyan esetekben, amikor alapvetı fogyasztói jogokat vagy gazdasági érdekeket kívántunk érvényesíteni. Úgy tőnt, hogy amilyen mértékben erısödött a civil fogyasztóvédelem, olyan mértékben erısödött a szolgáltatók ellenállása. A 2002-es évben azonban némi változás volt tapasztalható a szolgáltatók és a fogyasztóvédık viszonyában. Talán az Európai Uniós viszonyok hatására és a csatlakozás közelségére tekintettel a korábbiaknál lényegesen kedvezıbb, „fogyasztóbarát” magatartás van kialakulóban az energiaszolgáltatóknál. Ez valamivel jobb tárgyalási pozíciót biztosít a civil fogyasztóvédelem számára, és talán nagyobb eredményességet a fogyasztói érdekek
képviseletében. A viszony megváltozásában természetesen szerepe van az egyesület szakértıinek, és az ıket tömörítı közüzemi bizottságnak is. A kormányzati szervek részérıl a fogyasztóvédelmi problémákra való nagyobb odafigyelést és nagyobb megértést tapasztalunk általánosságban, de nem teljes körően. Az energiaszolgáltatás és a közlekedés terén a fogyasztóvédelmi törvény rendelkezései még nem érvényesülnek kellıképpen, különösen az ármegállapításhoz főzıdı jogok és kötelezettségek csorbulnak. Az önkormányzatokkal való együttmőködés szélesítése terén sem értünk el számottevı eredményt, de itt is érzékelhetı bizonyos megítélésbeli változás. A pénzügyi szolgáltatások körének kiszélesedésével, a bankkártyák használatának általánossá válásával, az elektronikus kereskedelem megjelenésével párhuzamosan egyre erıteljesebb az igény a fogyasztói jogok és érdekek védelmére. Az egyesület pénzügyi szakértıi bizottsága igen eredményes munkát végez, különösen a fogyasztói tanácsadás, a fogyasztói oktatás és tájékoztatás, a szakmai képzés terén, de feladatának tekinti többek között az üzletszabályzatok fogyasztóvédelmi szempontból történı áttekintését, az általános szerzıdési feltételek megismerését és véleményezését is. Hasonlóképpen eredményes az Infokommunikációs Bizottság, amely ugyan csak néhány éve dolgozik, de igen jó hatásfokkal. Kiegyensúlyozott és eredményes az egyesületnek az agrár és élelmiszeripari területen végzett tevékenysége. Ez elsısorban a legrégebben mőködı szakértıi bizottságunknak köszönhetı, mely munkájával mind az illetékes minisztérium, mind pedig a szakma elismerését. A fogyasztói jogok és érdekek közösségi érvényesítése terén felfokozott tevékenység több olyan eredménnyel is járt, amely nem kapcsolódik közvetlenül a szakmai munkához. Az egyik ilyen eredmény az, hogy tovább erısödött az egyesület szakértıi bizottságaiban folyó munka, és a különbözı bizottságok együttmőködése. Erre jó példa az egyesület Jogi Bizottsága és a többi szakértıi bizottság közötti együttmőködés, mely nagyban segíti a nem jogi végzettségő szakértık munkáját. A másik még jelentısebbnek mondható eredmény az, hogy a közüzemi szolgáltatások terén megnyilvánuló fogyasztóvédelmi problémák sokasodása és a megoldást követelı fogyasztó igények erısítették a fogyasztóvédelmi állami és civil szervezetek összefogását és közös fellépését.
III. A fogyasztók egyéni jogérvényesítésének elısegítése
A közösségi jogérvényesítés mellett a civil fogyasztóvédelem másik, igen fontos feladata a fogyasztók egyéni gondjainak, problémáinak a megoldásához való segítségnyújtás, tanácsadás, tájékoztatás. A jól szervezett és szakmailag megalapozott tanácsadási tevékenység csökkenti a fogyasztók kiszolgáltatottságát azáltal, hogy emeli az ismeretek, a fogyasztói tudatosság szintjét. Az egyesület tanácsadó hálózata évek óta jó szakmai színvonalon, eredményesen mőködik. Terveink között a 2002-es évben is szerepelt a tanácsadási munka továbbfejlesztése, elsısorban a szakmai hozzáértés és tudás színvonalának az emelése útján. Kiemelt célként szerepelt a Budapesten mőködı, központi tanácsadó iroda fejlesztése, tekintettel arra, hogy fel
kell készülni – és rövidesen meg kell felelni - az uniós csatlakozással összefüggı feladatok ellátásra. Fiatal, nyelveket beszélı jogászok munkába állításával megtörténtek az elsı lépések ahhoz, hogy a budapesti iroda megfeleljen az elıbbiekben megfogalmazott elvárásoknak. A tanácsadók munkáját segíti az a szakértıi háttér is, amely egyre nagyobb létszámban, és egyre szerteágazóbb szakmai ismeretekkel áll rendelkezésre. Az egyesület vidéki irodában dolgozó tanácsadók nehezebb körülmények között dolgoznak, hiszen kisebb létszámban, kevesebb szakértıi segítséggel végzik munkájukat, ezért nagyon széles körő ismeretanyaggal kell rendelkezniük. A megváltozott, illetve változóban lévı fogyasztói tudat és magatartás ehhez alkalmazkodó tanácsadási tevékenységet kíván meg. Ez azt jelenti, hogy tanácsadóinknak a fogyasztóvédelem teljes területét illetıen átfogó, és alapos ismeretekkel kell rendelkezni, melyhez empátiás és problémamegoldó készségnek is kell társulni. Ezért igen nagy jelentıséggel bírnak azok a továbbképzések, szakmai konferenciák és konzultációk, módszertani segédanyagok, amelyek a tanácsadók és a szakértık képzését, továbbképzését segítik. Ebben az évben két alkalommal, a tavaszi és az ıszi idıszakban is folytak továbbképzések, melyek célja egyrészt az új munkatársak felkészítése, oktatása, másrészt a gyakorlott, régi munkatársak ismereteinek a bıvítése volt. Több módszertani anyag is kiadásra és ismertetésre került ezeken a rendezvényeken (pl. általános tanácsadási ismeretekrıl, pénzügyi tanácsadáshoz tudnivalókról). A tanácsadó irodák nem csupán az egyéni jogérvényesítés terén voltak képesek az elvárásoknak megfelelni, hanem egyre nagyobb szerepet vállaltak a helyi szintő közösségi jogérvényesítésben, az önkormányzati együttmőködésben, és a hatósági árak véleményezésében. A tanácsadó irodák munkatársa végezték el azokat a felméréseket is, amelyekrıl a II. fejezetben részletesen szó esik. A békéltetı testületekkel való kapcsolattartás, a békéltetı testületek megújítása, a fogyasztói oldal tagjainak a kijelölése, ezzel összefüggésben a gazdasági kamarákkal való együttmőködés, az új testületek munkájának a beindítása, a képzésben való részvételük szervezése mind a vidéki szervezetek és a tanácsadó irodák feladata volt. A tanácsadó irodák és az egyesület megyei, valamint helyi szervezetei sokrétő feladataik között fogyasztói tájékoztató munkával is aktívan foglalkoztak. Rendszeresen adtak hírt a fogyasztókat érintı tudnivalókról, eseményekrıl az írott és az elektronikus sajtó útján, ısszel nagy számú lakossági fórumot és egyéb rendezvényt tartottak. IV. A fogyasztók tájékoztatása és oktatása
A civil fogyasztóvédelem egyik fontos, a fogyasztóvédelmi törvény által is megfogalmazott feladata a fogyasztói tudat erısítése, a tudatos és öntudatos fogyasztói magatartás kialakulásának elısegítése fogyasztó oktatás és tájékoztatás útján. Az egyesület igen sokrétő tevékenységet fejt ki évek óta ezen a területen, és ennek eredményei lassan láthatóvá is válnak. A közüzemi szolgáltatásokkal kapcsolatban tapasztalható felélénkült érdeklıdés, a megoldást követelı fogyasztói hozzáállás, a helyi kezdeményezések már a fogyasztói tudat erısödésének jelei.
A 2002-es évben a fogyasztók tájékoztatása kiemelt feladatként került megfogalmazásra, és a tájékoztatási programnak megfelelıen, a korábbiaknál is intenzívebben folyt: A „Jó tanácsok fogyasztóknak” sorozatban a villamos-, és gáz mérıórákról szükséges tudnivalók, és számlák tartalmával kapcsolatos ismeretek, továbbá energiatakarékossági tanácsok jelentek meg. Egy, az édességfogyasztással kapcsolatos tájékoztató kiadvány is kiadásra került. A „Jó tudni” sorozatban a bolti kereskedelemrıl, a vendéglátásról, és a szolgáltatásokról készült kiadvány. A békéltetı testületekkel kapcsolatos fogyasztói tudnivalókról videó közlemény készült. Az OFE-TÉKA sorozat egy praktikus háztartási tanácsokat tartalmazó kötettel bıvült. Az egyesület szakmai munkájának segítésére több belsı kiadvány is készült, így módszertani útmutató az önkormányzatokkal való együttmőködéshez, a hatósági árak véleményezéséhez, öt kötetes tanácsadói kézikönyv, továbbá eljárási útmutató a békéltetı testületek részére. Az egyesületi hírlevél is rendszeresen kiadásra került. A fogyasztók széles körét érintı, idıszerő kérdésekrıl a késı ıszi és a kora tavaszi hónapokban nagy számú fogyasztói fórum került megtartásra szinte az ország egész területén. Az iskolarendszerő fogyasztói oktatásban egyre nagyobb részt vállalnak az egyesület vidéki szervezetei. Egy országos felmérésbıl kiderült, hogy a közép- és felsıfokú iskolák szívesen vállalkoznak fogyasztói ismereteknek a továbbítására, szívesen veszik az egyesület jelentkezését, és jó az együttmőködés az oktatási intézmények és az egyesület megyei szervezetei között.
EGYSZERES KÖNYVVITELT VEZETİ EGYÉB SZERVEZETEK KÖZHASZNÚ,
EGYSZERŐSÍTETT BESZÁMOLÓJÁNAK EREDMÉNYLEVEZETÉSE 2002. ÉV
1 9 0 1 2 4 7 0 9 1 9 9 3 3 7 0 1 Statisztikai számjel vagy adószám (csekkszámlaszám) Az egyéb szervezet megnevezése: ORSZÁGOS FOGYASZTÓVÉDELMI EGYESÜLET Az egyéb szervezet címe: 1055 Budapest, Balaton u. 27 Sorszám a 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18 19 20. 21
22. 23. 24. 25. 26.
A tétel megnevezése
Elızı év
b A. Összes közhasznú tevékenység bevétele (I.+II.) I. PÉNZÜGYILEG RENDEZETT BEVÉTELEK (1.+2.+3.+4.+5.) 1. Közhasznú célú mőködésre kapott támogatás a) alapítótól b) központi költségvetésbıl c) egyéb, ebbıl 1 % ………………. 2. Pályázati úton elnyert támogatás 3. Közhasznú tevékenységbıl származó bevétel 4. Tagdíjból származó bevétel 5. Egyéb bevétel II. PÉNZBEVÉTELT NEM JELENTİ BEVÉTELEK B. Vállalkozási tevékenység bevétele (1.+2.) 1. Pénzügyileg rendezett bevételek 2. Pénzbevételt nem jelentı bevételek C. Tényleges pénzbevételek (A./I.+B./1.) D. Pénzbevételt nem jelentı bevételek (A./II.+B./2.) E. Közhasznú tevékenység ráfordításai (1.+2.+3.+4.) 1. Ráfordításként érvényesíthetı kiadások 2. Ráfordítást jelentı eszközváltozások 3. Ráfordítást jelentı elszámolások 4. Ráfordításként nem érvényesíthetı kiadások F. Vállalkozási tevékenység ráfordításai (1.+2.+3.+4.) 1. Ráfordításként érvényesíthetı kiadások 2. Ráfordítást jelentı eszközváltozások 3. Ráfordítást jelentı elszámolások 4. Ráfordításként nem érvényesíthetı kiadások
c
Elızı év(ek) helyesbítései d
Tárgyév e
97.808
110.975
86.808
110.975
250
188
250
188
76.485 9.895
97.806 12.693
178 11.000
288
86.808 11.000
110.975
83.802
131.272
71.648
115.327
3.505
4.379
1.592 7.057
11.566
-
1 9 0 1 2 4 7 0 9 1 9 9 3 3 7 0 1 Statisztikai számjel vagy adószám (csekkszámlaszám) Az egyéb szervezet megnevezése: ORSZÁGOS FOGYASZTÓVÉDELMI EGYESÜLET Az egyéb szervezet címe: 1055 Budapest, Balaton u. 27.
EGYSZERES KÖNYVVITELT VEZETİ EGYÉB SZERVEZETEK KÖZHASZNÚ, EGYSZERŐSÍTETT BESZÁMOLÓJÁNAK EREDMÉNYLEVEZETÉSE 2002. ÉV Sorszám a 27. 28. 29.
30. 31.
32.
33. 34. 35. 36.
A tétel megnevezése
Elızı év
b G. Közhasznú tevékenység eredménye (1.+2.) 1. Tárgyévi pénzügyi eredménye (A./I.-E./I.-E./4.) 2. Nem pénzben realizált eredménye (A./II.-E./2.-E./3.) H. Vállalkozási tevékenység eredménye (l.+2.) 1. Tárgyévi adóalapot jelentı pénzügyi eredménye (B./1.-F./l.-F./4.) 2. Nem pénzben realizált – adóalapot jelentı – tárgyévi eredmény /B./2.-F./2.-F./3.) 1. Összes pénzügyi eredmény (± ±G./1.± ±H./1.) J. Nem pénzben realizált eredmény (G./2.+H./2.) K. Adófizetési kötelezettség L. Vállalkozási tevékenység tárgyévi adózott eredménye (H.-K.)
c
Elızı év(ek) helyesbítései d
Tárgyév e
14.006
-20.297
8.103
-20.297
5.903
-
-
8.103
-20.297
5.903 -
TÁJÉKOZTATÓ ADATOK 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44.
A. Pénzügyileg rendezett személyi jellegő ráfordítások 1. Bérköltség ebbıl – megbízási díjak - tiszteletdíjak 2. Személyi jellegő egyéb kifizetések 3. Bérjárulékok B. A szervezet által nyújtott támogatások (pénzügyileg rendezett) ebbıl: A Korm. rend. 16.§ § (5) bekezdése szerint kötelezettségként elszámolt és továbbutalt, illetve átadott támogatás
29.348 22.048 3.862 7.508 -
1 9 0 1 2 4 7 0 9 1 9 9 3 3 7 0 1 Statisztikai számjel vagy adószám (csekkszámlaszám)
Az egyéb szervezet megnevezése: ORSZÁGOS FOGYASZTÓVÉDELMI EGYESÜLET Az egyéb szervezet címe: 1055 Budapest, Balaton u. 27.
EGYSZERES KÖNYVVITELT VEZETİ EGYÉB SZERVEZETEK KÖZHASZNÚ, EGYSZERŐSÍTETT BESZÁMOLÓJÁNAK MÉRLEGE 2002. ÉV Sorszám a 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.
16.
17. 18 19 20. 21 22.
A tétel megnevezése
Elızı év
b A. Befektetett eszközök (2-4. sorok) I. IMMATERIÁLIS JAVAK II. TÁRGYI ESZKÖZÖK III. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK Forgóeszközök (6-9. sorok) I. KÉSZLETEK II. KÖVETELÉSEK III. ÉRTÉKPAPÍROK IV. PÉNZESZKÖZÖK ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK) ÖSSZESEN (1.+5. sor) C. Saját tıke (12.-16. sor) I. INDULÓ TİKE/JEGYZETT TİKE II. TİKEVÁLTOZÁS/EREDMÉNY III. LEKÖTÖTT TARTALÉK IV. TÁRGYÉVI EREDMÉNY ALAPTEVÉKENYSÉGBİL (KÖZHASZNÚ TEVÉKENYSÉGBİL) V. TÁRGYÉVI EREDMÉNY VÁLLALKOZÁSI TEVÉKENYSÉGBİL D. Tartalék E. Céltartalékok F. Kötelezettségek (20.-21. sorok) I. HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK II. RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK FORRÁSOK (PASSZÍVÁK) ÖSSZESEN (11.+17.+18.+19. sor)
C
Elızı év(ek) helyesbítései d
Tárgyév e
15.112
17.229
15.112
17.229
21.806
24.389
11.065
17.810
10.741 36.918
6.579 41.618
27.201 648 12.547 14.006
32.186 648 51.835 -20.297
-
9.717
9.432
9.717
9.432
36.918
41.618
Garai István ügyvezetı elnök Budapest, 2003. január 15.
